33/2002. (BK 24.) BM utasítás
33/2002. (BK. 24.) BM utasítás
a belügyi járművek nyilvántartásáról, használatáról, üzemeltetési költségelszámolásáról*
2003.01.15.
A belügyi járművek nyilvántartásának, a belügyi közúti járművek hivatali (szolgálati) és magáncélú igénybevételének, valamint üzemeltetési normái, üzemeltetési költségei elszámolásának szabályozására kiadom az alábbi utasítást:
I.
Az utasítás hatálya
1. Az utasítás hatálya kiterjed
a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, a kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi szervekre, valamint a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra (a továbbiakban együtt: belügyi szervek)
b) a járművek tekintetében
– a belügyi szerv járműveire,
– a belügyi szerv vagyonkezelésében (gépjármű forgalmi engedély, illetve forgalmi engedély szerint tulajdonában) lévő és általa üzemeltetett jármű (a továbbiakban: szolgálati jármű) hivatali, szolgálati és magáncélú használatára,
– a belügyi szerv dolgozója magántulajdonában álló járműve (a továbbiakban: saját jármű) hivatali, szolgálati használatára.
2. Az utasítás alkalmazása során a más tulajdonában lévő és a belügyi szerv által üzemeltetett (lízingelt, bérelt stb.) jármű szolgálati járműnek minősül.
2/A. A vízi, valamint a légi járművek igénybevételének, üzemeltetési normái és üzemeltetési költségeinek elszámolásának szabályait külön szabályok tartalmazzák.
II.
A szolgálati járműállomány meghatározása
3. A járművek mennyiségét, fajtáját jármű-nyilvántartási jegyzékben (a továbbiakban: nyilvántartási jegyzék) kell rögzíteni.
A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervek felsorolását és a járműfajtákat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
Az utasítás alkalmazása szempontjából haszonjárműnek minősül: mikrobusz (egyterű személygépkocsi), áruszállító tehergépkocsi (3500 kg össztömegig), tehergépkocsi 3500 kg össztömeg felett), autóbusz, egyéb gépjárműnek nem minősülő motoros jármű, vontató, nyerges vontató.
4. A nyilvántartási jegyzék járműmennyiségeit a BM hivatali szervezeti egységei (BM Központi Igazgatás) vonatkozásában a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár, egyéb belügyi szerv vonatkozásában pedig a szerv vezetője állapítja meg.
III.
A szolgálati járművek igénybevétele
5. A szolgálati jármű rendeltetése a hivatali és szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó utazás, szállítás biztosítása.
6. A belügyi szerv vezetőjének egyedi elbírálása alapján hivatali, szolgálati útnak minősíthető:
a) a hivatali, szolgálati érdekből történő költöztetés;
b) szolgálati hely változása esetén átmeneti időre (legfeljebb 3 hónapra) a lakás és a szolgálati hely (munkahely) közötti járműhasználat;
c) a szolgálati hely (munkahely) és a lakás közötti járműhasználat, ha azt a távolság indokolttá teszi, és nincs közforgalmú közlekedés, vagy az alkalmatlan a szolgálati hely meghatározott időben történő eléréséhez;
d) a szolgálati helyen (munkahelyen) kívül ügyelet idejére a lakás és az ügyelet helye közötti járműhasználat;
e) csoportos személyszállítás, ha a lakás és a szolgálati hely vagy a nevelési intézmény távolsága indokolttá teszi.
7. A szolgálati jármű magáncélú igénybevétele az alábbiak szerint engedélyezhető:
a) Térítésmentesen a szerv költségvetésének terhére, a szerv vezetője által meghatározott évi kilométerkereten belül a belügyi szerv dolgozója részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 114. § (1) bekezdése, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 165. § (1) bekezdése alapján eseti jelleggel.
b) Kedvezményes költségtérítés mellett haszonjármű a belügyi szerv dolgozója, nyugdíjasa számára költözködéshez, illetve saját tulajdonú lakás építéséhez, valamint a belügyi szerv által szervezett közösségi célra, továbbá a belügyi szerv dolgozói, nyugdíjasai által létrehozott társadalmi szervezetek (szakszervezet, nyugdíjasklub, kulturális-, sport vagy szakmai egyesület, alapítvány) részére eseti jelleggel.
c) Teljes költségtérítés mellett bármely jármű, a belügyi szerv dolgozója, nyugdíjasa részére eseti jelleggel.
d) Tartósan a megkülönböztető jelzés nélküli szolgálati jármű, a szogálati érdek sérelme nélkül az adózás rendjéről és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló jogszabályok figyelembevételével.
8. A miniszter, az államtitkár, a helyettes államtitkár, a minisztériumi főosztályvezető és nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője engedélyezi az általa közvetlenül vezetett szerv vonatkozásában:
a) a szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét;
b) a szolgálati jármű országhatáron kívüli szolgálati igénybevételét.
9. A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali szervezeteire, valamint a minisztérium tevékenységét segítő szervezetekre kiterjedően, a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője pedig az általa közvetlenül irányított szerv vonatkozásában
a) szabályozza a szolgálati járművek tartós belföldi magáncélú igénybevételének rendjét;
b) engedélyezi a szolgálati jármű országhatáron kívüli magáncélú igénybevételét.
10. A 6., 7. a), b), c) és 8. pontokban meghatározott engedélyezési jogkörök a rendőrség, a határőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vonatkozásában területi szerv szintjére adhatók le.
11. A szolgálati jármű igénybevételéért fizetendő térítési díj:
a) teljes térítési díj: legalább a típus szerinti teljes üzemeltetési (fenntartási, üzemanyag- és amortizációs költségek összege);
b) kedvezményes térítési díj: a típus szerint számított üzemanyag-felhasználás (hajtó- és kenőanyag) költsége.
12. A szolgálati jármű magáncélú igénybevétele esetén a térítési díjon felül a járművezető esetlegesen felmerülő költsége (pl.: szállás, étkezés, kiküldetés költsége) az igénybevevőt terheli.
13. A szolgálati jármű vezetésére jogosult:
a) főfoglalkozású gépkocsivezető;
b) az, akit erre a főfoglalkozásában ellátott feladata mellett a belügyi szerv vezetője feljogosít, feltéve, ha rendelkezik a járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel.
14. A szolgálati járművet a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervezet vezetője által kijelölt telephelyen kell tárolni. Indokolt esetben a vezető előzetesen írásban engedélyezheti a telephelyen kívüli tárolást, ha a jármű biztonságos tárolása biztosítható.
15. A szolgálati, hivatali feladatokhoz a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője engedélyezheti saját jármű használatát – a nyilvántartásban meghatározott keret erejéig – költségtérítés ellenében. A szerződésben megállapított vagy eseti jelleggel kifizetett térítési díjon felül saját jármű használatáért egyéb juttatás nem jár.
16. A szolgálati járművet jogosulatlanul magáncélra igénybevevő személyt és a jogosulatlan használatot engedélyező vezetőt – fegyelmi felelősségre vonás mellett – az okozott kár megtérítésére kell kötelezni. A kártérítés összege nem lehet kevesebb a 11. a) pont szerinti teljes térítési díjnál.
17. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője felelős a szolgálati feladathoz igénybevett jármű szabály és rendeltetésszerű használatáért és a használat ellenőrzéséért.
IV.
A szolgálati személygépkocsik kategóriái
18. A szolgálati személygépkocsik kategóriáit az utasítás 2. számú melléklete határozza meg.
19. A szolgálati személygépkocsi alaptípusa az alsó és alsó-középkategóriájú személygépkocsi (1., 2., 3., 4. kategória).
20. A költségvetési cím vezetőjének döntése alapján egyes kijelölt szervezeti egységeknél az alaptípustól eltérő személygépkocsik is rendszerbe állíthatók.
21. Egy-egy, legfeljebb felső-középkategóriájú személygépkocsi (7. 8. kategória) állítható rendszerbe;
a) az államtitkár, helyettes államtitkár vagy velük azonos jogállású vezető;
b) Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) vezetője;
c) Határőrség Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: HŐR OPK) parancsnoka;
d) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója;
e) BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója számára.
22. Egy-egy, legfeljebb középkategóriájú személygépkocsi (5., 6. kategória) állítható rendszerbe:
a) a minisztériumi főosztályvezető, vagy azzal azonos jogállású vezető, főigazgató;
b) az ORFK, az HŐR OPK, a BM OKF és a BM BÁH vezetőjének helyettese, vagy azzal azonos jogállású vezető, főigazgató számára.
23. A jelenleg használt és az utasítás mellékletében meghatározott kategóriájú és típusú személygépkocsiknál nagyobb személygépkocsikat az utasítás hatálybalépést követően végrehajtott amortizáció csere során kell kicserélni az előírt kategóriájú típusra.
V.
Üzemeltetési költségek elszámolása
24. A közúti szolgálati járművek forgalmi, üzemeltetési adatait rögzíteni kell a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervezet vezetője által meghatározott módon. Ehhez a „Gépjármű menetlevél-tömb” vagy jogszabályban meghatározott más, szigorú számadási okmány, illetve olyan elektronikus rendszer használható, amely alkalmas az üzemeltetési adatok megbízható rögzítésére, tárolására.
25. A közúti szolgálati járművek üzemanyagköltségei elszámolására a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztása elszámolható mértékéről a jogszabályokban meghatározott alapnormákat kell alkalmazni.
26. Az üzemanyag-felhasználást az alapnorma és az egyes közúti szolgálati járművekre képzett korrekciós szorzók alapján, egyedi elszámoló norma szerint kell elszámolni.
27. A korrekciós szorzók maximális értéke:
a) Budapesten és megyei székhelyű városokban közlekedő járművekre 1,35;
b) Budapesten kívül közlekedő járművekre 1,25.
28. A 25. pontban meghatározott jogszabályokban nem szereplő közúti, valamint – az üzemóra-számlálóval ellátott – vízi és légi szolgálati járművek alapnormájaként a típus-bizonyítványban szereplő, ennek hiányában a gyártó által megadott mértéket kell figyelembe venni, ha az üzemanyagnorma megállapítására nincs lehetőség, illetve a speciális üzemeltetési körülmények ezt indokolttá teszik, a járműfenntartó szervezet helyi tapasztalatokon, statisztikai adatokon alapuló normákat határozhat meg.
29. A szolgálati járművek magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költségösszetevőjének meghatározásához:
|
a) személygépkocsi |
150 000 km |
|
b) haszonjármű |
150 000 km |
|
c) motorkerékpár |
60 000 km |
|
d) segédmotoros kerékpár |
30 000 km |
|
e) egyéb járművek |
100 000 km |
elméleti kilométer-teljesítményt kell figyelembe venni.
30. A fajlagos fenntartási költségeket a ténylegesen felmerülő javítási, karbantartási költségek összesítésével és elemzésével a belügyi szervek állapítják meg.
31. Az utasításban foglaltakkal összhangban, annak hatálybalépését követő 90 napon belül
a) a minisztérium hivatali szervezeti egységei tekintetében a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár;
b) a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, valamint a Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított központi szervek, valamint a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra – a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár egyetértésével a 9. pontban meghatározott eseteken túl – a szervezetek vezetői
rendelkeznek a szolgálati járművek használatáról.
32. Ez az utasítás a közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a belügyi járművek használatáról, üzemeltetési költségelszámolásáról szóló 8/1996. (BK. 9.), valamint annak módosítására készült 24/2000. (BK. 15.) BM utasítás hatályát veszti.
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
belügyminiszter
1. számú melléklet a 33/2002. (BK. 24.) BM utasításhoz
A Belügyminisztérium nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervei
1. BM Költségvetési és Gazdasági Főosztály (BM Központi Igazgatás)
(minisztérium hivatali szervezetei vonatkozásában)
2. Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatalok
3. Országos Rendőr-főkapitányság
4. Határőrség Országos Parancsnokság
5. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
6. BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
7. Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal
8. Rendőrtiszti Főiskola
9. BM Központi Kórház és Intézményei
10. BM Központi Gazdasági Főigazgatóság
11. BM Oktatási Főigazgatóság
12. Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
13. BM Duna Palota és Kiadó
14. Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatal
15. Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
16. Nemzeti Lakásprogram Kormánymegbízott Irodája
A jegyzékben nyilvántartandó járműfajták:
Közúti járművek:
1. Személygépkocsi
2. Közúti terepjáró személygépkocsi
3. Nehéz terepjáró személygépkocsi
4. Mikrobusz (egyterű személygépkocsi)
5. Áruszállító tehergépkocsi (3500 kg össztömegig)
6. Tehergépkocsi (3500 kg össztömeg felett)
7. Autóbusz
8. Motorkerékpár
9. Különleges gépjármű
10. Egyéb gépjármű
Vízi járművek
11. Hajók
12. Kishajók
13. Motorcsónakok
Légi járművek
14. Helikopterek
2. számú melléklet a 33/2002. (BK. 24.) BM utasításhoz
A személygépkocsik kategóriába sorolása:
|
Kategóriák |
Kategóriák |
Hosszúság (H) |
Magasság (M) |
Fajlagos telj. (w) |
Tengelytáv (T) |
|---|---|---|---|---|---|
|
Alsó |
1. |
34505 < H ≤3900 |
M ≤1570 |
|
T ≤2410 |
|
2. |
2410<T |
||||
|
Alsó-közép |
3. |
3900 < H ≤4250 |
3 < w |
|
|
|
4. |
4250 < H ≤4425 |
|
|||
|
Közép |
5. |
4425 < H ≤4500 |
|
||
|
6. |
4500 < H ≤4550 |
4<w |
|
||
|
Felső-közép |
7. |
4520 < H ≤4740 |
|
||
|
8. |
4740 < H ≤4950 |
5,5<w |
|
||
|
Felső kategória |
9. |
4950 < H |
6<w |
|
A személygépkocsi kizárólag abba a kategóriába sorolható, amelyben az adott kategóriára vonatkozó mindhárom soroló paraméternek megfelel.
A személygépkocsik kategóriába sorolásának paraméterei:
|
„H” – |
Hosszúság (mm) |
|
„M” – |
Magasság (mm) |
|
„w” – |
Fajlagos teljesítmény (100kW/kg)* |
|
„T” – |
Tengelytáv (mm) |
* A fajlagos teljesítményt a jármű típusbizonyítvány 2.8. pontja szerinti vagy a gépjármű forgalmi engedélyben feltüntetett megengedett együttes tömegre kell meghatározni.
*
Az utasítást a 15/2011. (V. 23.) BM utasítás 68. §-a hatályon kívül helyezte 2011. június 7. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás