54/2002. (XI. 28.) AB határozat
54/2002. (XI. 28.) AB határozat1
2002.11.28.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányosságának és törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testülete által az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületek használatáról és rendjéről alkotott 16/1996. (V. 6.) számú rendelete 4. § (2) bekezdésének ,,és a közterület jellegű területeken'' szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
A Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testülete által az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületek használatáról és rendjéről alkotott 16/1996. (V. 6.) számú rendelete 4. § (2) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
,,(2) A közterületeken a közterület-használat engedélyezése annak célját tekintve – e rendelet keretei között – eltérő feltételekhez köthető, részben vagy teljes egészében korlátozható, illetve megtiltható.''
2. Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testülete által az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületek használatáról és rendjéről alkotott 16/1996. (V. 6.) számú rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt ,,és közterület-használati engedély'' szövegrész törvényességének vizsgálata iránt folyó eljárást megszünteti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Mivel a képviselő-testület törvényességi felhívásával nem értett egyet, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testülete által az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületek használatáról és rendjéről alkotott 16/1996. (V. 6.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezései törvény-, illetőleg alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
Az indítványozó álláspontja szerint törvénysértő az Ör. 2. § (1) bekezdése, mely szerint a közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása és közterület-használati engedély szükséges. A rendelet további szakaszai alapján megállapítható, hogy míg a közterület-használathoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a polgármester, illetve egyes esetekben a Tulajdonosi Bizottság dönt, addig a közterület-használati engedélyek kiadása a jegyző hatáskörébe tartozik.
Az indítványozó kifejti, hogy ez a szabályozás ellentétes a Fővárosi Közgyűlés által a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről alkotott 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelettel, mert a fővárosi rendelet csak tulajdonosi hozzájárulást kíván meg a közterület használatához, a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyt nem.
A Főv. Kgy. rendelettel ellentétes rendelet kiadásával a képviselő-testület megsértette az Ötv. 65/A. § (2) bekezdését, azzal pedig, hogy önkormányzati rendeletben hatáskört állapított meg a jegyző számára megsértette az Ötv. 2. § (2) bekezdését.
Az indítványozó szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvéből folyó jogbiztonság követelményét sérti az Ör. 4. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint a közterület jellegű területeken is feltételekhez köthető, részben vagy egészben korlátozható, illetve megtiltható a használat. A közterület jellegű terület az Ör. által használt olyan határozatlan fogalom, amelynek alkalmazása – mivel sem az Ör., sem a más jogszabályok alapján a tartalma nem határozható meg, – a jogi garanciák sérülését eredményezheti.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a képviselő-testület az indítvány benyújtását követően többször módosította az Ör.-t. A módosítások során koncepcionálisan változott meg a közterület rendeltetéstől eltérő használatához szükséges jogi aktusok szabályozása. A támadott rendelkezés módosítására tekintettel az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, nyilatkozzon arról, hogy az új szabályozással szemben is fenntartja-e indítványát. Az indítványozó az Ör. 2. § (1) bekezdésének felülvizsgálatára irányuló indítványát visszavonta.
II.
1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Ör. 4. § (2) bekezdésére vonatkozó indítvány megalapozott.
A közterület jellegű terület fogalmát az Ör. nem határozza meg, de ezt a fogalmat nem használják más, az állam központi szervei által kibocsátott jogszabályok sem.
A közterület fogalmát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-ának 13. pontja határozza meg:
,,13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.''
A közterületnek tehát a törvény által pontosan meghatározott fogalmi elemei vannak. A közterületek – e megfogalmazást figyelembe véve – közhasználatra rendelt állami vagy önkormányzati tulajdonban álló területek, amelyeket ekként jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. Azaz a közterületek felett a tulajdonos jogait, valamely állami szerv, illetőleg az önkormányzat gyakorolja. A közterület-használatra vonatkozó szabályok kiterjesztése az e jellemzőkkel nem bíró ingatlanokra – megfelelő garanciális szabályok nélkül – a tulajdonos tulajdonhoz való jogának korlátozásával járhat. Az Étv. idézett 2. § 13. pontja a közterületekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni az olyan, a közterület fogalmi jellemzőivel nem rendelkező ingatlanok esetében is, amelyeket tulajdonosa közhasználat céljára átadott. Azonban ezen ingatlanok esetén a közterületre vonatkozó szabályok csak a terület közhasználatra való átadásáról szóló szerződés keretei között alkalmazhatók.
Ha az Ör. ezeknek a közhasználatra átadott, egyébként közterületnek nem minősülő ingatlanoknak a megnevezésére használja a közterület jellegű terület fogalmat, az Ör. 4. § (2) bekezdésében foglalt szabály figyelmen kívül hagyta az Étv. idézett rendelkezését, miszerint az ilyen területek használatára elsősorban a szerződésben foglaltak az irányadók, a közterületre vonatkozó szabályok csak a szerződés keretei között alkalmazhatók ezekre a területekre.
Az Ör. 4. § (2) bekezdésében használt határozatlan fogalom – mivel alkotmányos jog korlátozásának veszélyét rejti magában – sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvéből folyó jogbiztonság követelményét. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a alapján az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az indítványozó az Ör. 2. § (1) bekezdés ,,és közterület-használati engedély'' szövegrésze törvényellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványát visszavonta. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. e rendelkezésének törvényességi vizsgálatára irányuló eljárást megszüntette.
A határozat közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1100/H/1998.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás