104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire (a továbbiakban együtt: külképviselet) és az oda kihelyezett köztisztviselőkre és ügykezelőkre terjed ki.

(2) E rendeletet a külföldi kulturális intézetekben tartós külszolgálatot ellátó, illetve a honvédelmi miniszter által felügyelt külképviseleti szervezeti egységekben foglalkoztatott köztisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(3) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A külképviseletek vezetését

(2) Képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén – a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében – ideiglenes ügyvivő jár el. Ideiglenes ügyvivő – a következő sorrend szerint – a külügyminiszter által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú hivatásos diplomatája, a képviselet-vezető által kijelölt szakdiplomata.

4. § A 3. § (1) bekezdésében meghatározott személy a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője.

5. § A nagykövetség vezetője az érintett képviselet-vezetők útján – a nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek kivételével – ellátja a fogadó államban működő valamennyi külképviselet képviseleti tevékenységének összehangolását, irányítását.

6. § A nagykövetek, a főkonzulátust vezető főkonzulok külszolgálatuk idejére a Ktv. szerinti osztályvezetői megbízást kapnak. Egyedi döntés alapján osztályvezetői megbízás adható a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában felsorolt képviselet-vezetőnek is.

7. § (1) Szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külügyminiszter az érintett szaktárca vezetőjével (a továbbiakban: szakminiszter) tesz együttes előterjesztést a Kormánynak. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az álláshely létesítésének szakmai indokolását, a létesítés időpontját, az állomáshelyet, a biztosított létszám és pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét (2. számú melléklet).

(2) Az előterjesztés alapján szakdiplomata álláshely (státus) létesítéséről és a költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. A Külügyminisztérium a későbbi költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárcák igényeit.

8. § A szakdiplomata kiválasztásának módját a szakminiszter határozza meg. A szakdiplomata álláshelyeket a szaktárca – indokolt esetben – a Ktv. szerinti pályázat útján meghirdeti. A szakdiplomata személyére a szaktárca vezetője tesz javaslatot a külügyminiszternek. A külügyminiszter egyetértése esetén a szaktárca a kiválasztott személyt – a külügyi-diplomáciai felkészülés és a külszolgálat idejére – a Ktv. szerinti határozott idejű áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába helyezi.

9. § (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése – a Külügyminisztérium döntése szerint – egytől hat hónapig terjedhet.

(2) A szakdiplomata kiválasztásának, felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a szakminisztérium és a szakdiplomata közötti kapcsolattartásnak a részletes szabályait a külügyminiszter a szakminiszterrel együttes utasításban szabályozza.⁴

(3) A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha teljesíti a 16. §-ban foglalt, a külszolgálat ellátásához előírt általános és különös feltételeket.

(4) A szakdiplomata rangjára, ellátmányszorzójára, illetve a kihelyezés időpontjára a szakminiszter tesz javaslatot, ezek megállapításához a külügyminiszter egyetértése szükséges. Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata időtartama alatt a szakdiplomatára is irányadók az általános rangadományozási és előmeneteli szabályok.

10. § (1) A szakdiplomata általános irányítását a Külügyminisztérium, szakmai irányítását – a képviselet-vezető útján – a szaktárca végzi. A szakdiplomata alaputasítását a szaktárca, munkaköri leírását – a szaktárca egyetértésével – a Külügyminisztérium készíti el.

(2) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a képviselet-vezető utasításai szerint vesz részt. A biztonsági szolgálat ellátása a szakdiplomata munkaköri kötelezettsége.

11. § (1) A külszolgálat leteltekor, annak idő előtti megszűnésekor, illetve meghiúsulásakor a Külügyminisztérium a szakdiplomatát visszahelyezi a szaktárca állományába.

(2) A szakdiplomata külszolgálatának megszüntetésére, vagy kihelyezésének visszavonására a szaktárca tesz javaslatot, a külszolgálatot a Külügyminisztérium szünteti meg, illetve vonja vissza. A kihelyezés visszavonásáról rendkívüli esetben – a szakminiszter egyidejű értesítése mellett – a külügyminiszter is dönthet.

12. § (1) A Magyar Köztársaság külképviseletén diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó köztisztviselőnek – amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik – a külügyminiszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz.

(2) A Külügyminisztérium állományába más központi közigazgatási szervtől határozott időre áthelyezett köztisztviselők esetében az első rang adományozására – a külügyminiszternek a rangadományozásról kiadott szabályzatának figyelembevételével – a küldő közigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot.

13. § (1) A külügyminiszter által adományozott diplomáciai rangok:

(2) A külügyminiszter által a konzuli tisztviselőknek adományozott hivatásos konzuli rangok:

14. § (1) Diplomáciai, illetve konzuli rangját a köztisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A rang használata a magánéletben akkor megengedett, ha az a rang rendeltetésével és a köztisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.

(2) A rangadományozás részletes eljárási rendjét a külügyminiszter szabályozza.

15. § (1) A köztisztviselőt külszolgálatra a kihelyező közigazgatási szerv helyezi ki. A kihelyezéshez a külszolgálatra jelölt személy egyetértése szükséges.

(2)⁵

16. § (1) Tartós külszolgálatot az a személy láthat el, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés nem adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítésére a külügyminiszter legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet.

(3) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely viszonyainak megfelelő és a munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.

(4) Meghatározott külszolgálati munkakörök, illetve állomáshelyek esetében a kihelyező közigazgatási szerv az orvosi alkalmassági vizsgálat keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is előírhatja.

(5) A külszolgálat várható időtartamáról, amely legfeljebb négy év lehet, a kihelyező közigazgatási szerv és a külszolgálatra jelölt személy írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kihelyezés kezdő dátumát és a külszolgálat befejezésének naptári évét. A külszolgálat megszüntetésére a megállapodás szerinti időtartam lejártának naptári évében bármikor sor kerülhet.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója – szakdiplomaták esetében a szaktárca vezetőjének egyetértésével – a külszolgálat megállapított időtartamát szolgálati érdekből, továbbá különös méltányolást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

17. § (1) A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó országot – hivatalos, illetve magáncélból egyaránt – a kihelyező közigazgatási szerv által meghatározott rend szerint hagyhatja el.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezettet ideiglenesen – legfeljebb három hónapos időtartamra – hazarendelheti (ideiglenes hazarendelés)

(3) Ezen időtartam alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a külszolgálat folytatásáról vagy megszüntetéséről. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbíthatja.

(4) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés – külszolgálat folytatása, illetve megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatni kell.

18. § (1) A külszolgálat megszűnik

(2) A külszolgálat megszüntethető

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállása kérdésében a külügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

19. § (1) A kihelyezés 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről, illetve az áthelyezésről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező közigazgatási szerv lehetőleg hat hónappal megelőzően írásban értesíti.

(2) Más állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése szükséges.

(3) A kihelyezettnek a kihelyezés megszüntetésére vonatkozó kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója három hónapon belül teljesíti.

20. § (1)⁸ A kihelyezés a 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti visszavonásával a külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető.

(2) A külszolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a külképviselet diplomáciai személyzetének tagjai és hivatásos konzuli tisztviselői esetében a külügyminiszter – szakdiplomata esetében a szakminiszter egyetértésével – dönt.

21. § (1) A kihelyezést, a külszolgálat megszüntetését és a kihelyezés visszavonását, a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezést írásba kell foglalni.

(2) A kihelyezésre és az áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett

(3) A kihelyező okirat a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.

(4) Az értesítő okiratban rögzíteni kell a végleges hazautazás napját, és tájékoztatni kell a kihelyezetett a hazautazással kapcsolatban.

(5) Amennyiben a külszolgálat a 18. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a kihelyezés visszavonásával szűnik meg, a kihelyezést visszavonó okiratban a (3) bekezdésében foglaltakon túl a kihelyezés visszavonásának indokairól is tájékoztatni kell a kihelyezettet.

(6) A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett részletes munkaköri leírását. A munkaköri leírás tartalmazza a helyettesítés rendjét is.

22. § A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezettet – a Ktv. szerinti illetményén felül – maga és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek külföldi életvitelének, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos egyéb költségeinek megtérítésére szolgáló ellátmány, ellátmánypótlék, valamint e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

23. § (1) A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó feladatkörének megfelelően az 1. számú mellékletben meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzószámú munkaköri kulcsszám az irányadó.

(2)¹⁰ Az alapellátmány összegét a külügyminiszter a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint az érintett szakminiszterek egyetértésével állapítja meg.

24. § (1) A havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kihelyezettre meghatározott, 1. számú melléklet szerinti szorzószám szorzata adja. A szorzószám a kihelyezett munkaköri feladatainak változása, rangemelés, jutalmazás, vagy fegyelmi döntés esetén a külszolgálat időtartama alatt módosítható.

(2) Az ellátmány a kihelyezett részére a külszolgálat kezdő napjától a végleges hazautazás napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár. Amennyiben a kihelyezett végleges hazautazásnak az értesítő vagy a kihelyezést visszavonó okiratban rögzített napja előtt – bármilyen okból – végleg elhagyja állomáshelyét, a tényleges elutazás napját kell a végleges hazautazás napjának tekinteni. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(3)¹¹ Az ellátmányt és az ellátmánypótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A külszolgálat megszűnése, illetve megszüntetése esetén az ellátmány kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.

(4)¹² Ha az ideiglenes berendelésre a kihelyezett ellen indított fegyelmi eljárás lefolytatása miatt kerül sor, az ideiglenes berendelés idején az ellátmány hetven százalékának folyósítása felfüggesztésre kerül. Amennyiben a fegyelmi eljárás felmentő határozattal zárul, akkor a ki nem fizetett ellátmányt utólag folyósítani kell.

25. § (1) A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára – legfeljebb 90 napig – állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg. Amennyiben a kihelyezett nincs szállítható állapotban, havi ellátmánya 30%-a megilleti az állomáshelyen 90 napot meghaladó ideig is, de legfeljebb hazaszállításáig.

(2) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó ellátmányon és ellátmánypótlékon felül egyhavi ellátmányt és ellátmánypótlékot az ellátmánypótlékra jogosító személynek ki kell fizetni.

26. §¹³ (1) A kihelyezett a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek után jogosult ellátmánypótlékra. Az ellátmánypótlék a kihelyezett külszolgálatának idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár. A töredékhavi ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(2) Az ellátmánypótlék összege

(3) Ellátmánypótlék nem jár

(4) A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a távollétre a kihelyezett évi rendes szabadsága miatt kerül sor.

(5) A kihelyezett köteles 3 munkanapon belül írásban bejelenteni, ha az ellátmánypótlékra jogosító személy a fogadó, vagy más államban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – ideértve az állomáshelyen végzett távmunkát is – létesít.

(6) A kihelyezett a külképviseleten írásban köteles bejelenteni – a fogadó államból történő el-, illetve visszautazást követő 3 napon belül a képviselet vezetőjének és a számfejtést végző kiküldöttnek az ellátmánypótlékra jogosító személyek fogadó államból való távollétének kezdő és befejező időpontját.

(7) A kihelyezett a jogosulatlanul felvett ellátmánypótlékot a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegével köteles visszafizetni.

(8) Az ellátmánypótlékra jogosító házastárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező közigazgatási szerv e § rendelkezéseitől eltérhet.

(9) Az ellátmánypótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a kihelyezett részére a halál bekövetkeztéig járó ellátmánypótlékon felül ki kell fizetni az ellátmánypótlék egyhavi összegét.

(10) Az (1) bekezdésben nem említett családtagoknak az állomáshelyen való tartózkodását a kihelyezett köteles írásban bejelenteni a képviselet-vezetőnek.

(11) A külügyminiszter a fogadó országban kialakult válsághelyzet esetén a külképviseleten maradó kihelyezettek részére meghatározott időtartamra, egyszeri utasításban különpótlékot állapíthat meg.¹⁴

(12) Az iskolarendszerszerű oktatás keretében végzett középfokú szakképzés befejezésének időpontja alatt az első érettségi, illetve szakmunkás bizonyítvány megszerzési hónapjának végét kell érteni.

27. § (1)¹⁵ A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történt megérkezést követően, az első ellátmány kifizetéséig – egy alkalommal, az állomáshelyre jogszabályban megállapított alapellátmánnyal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számítva, kéthavi, az ellátmánypótlékra jogosító gyermekkel kihelyezésre kerülő kiküldött részére háromhavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújt.

(2)¹⁶ A kihelyező közigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározottakon felül, a kihelyezett kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlás céljára – az alapellátmánnyal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számított, háromhavi ellátmánynak megfelelő, kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a kihelyezéstől számított egy éven belül. A gépkocsi vásárlás céljára adott összeg nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. A gépkocsi vásárlást a kihelyezett számlával igazolja.

(3) A kihelyezett a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira – az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(4) A munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsit – jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében – a kihelyezett a külszolgálat teljes időtartama alatt köteles a munkakörével összefüggő feladatai ellátására is használni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget 10 havi, a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsönt pedig 20 havi részletben kell visszafizetni, abban a pénznemben, amelyben nyújtották. Az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön törlesztését a felvételét követő második hónapban kell megkezdeni.

(6) Ha a külszolgálat az ellátmányelőleg vagy a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt fejeződik be, a kihelyezett tartozásának fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön – legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül – a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott deviza eladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.

(7) Ha a kihelyezett az ellátmányelőleget és a munkáltatói kölcsönt a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező közigazgatási szerv jogosult a késedelmes napokra a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívül fejeződik be az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt, a törlesztésre a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatának megfelelően a fentieknél kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(8) Az egy évet meg nem haladó időtartamú kihelyezés esetén ellátmányelőleg és munkáltatói kölcsön nem adható.

(9) A kihelyezett halála esetén az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön még esedékes, járandóságból le nem vonható része különös méltánylást érdemlő esetben kérelemre részben vagy egészben elengedhető.

(10)¹⁷ Áthelyezés esetén – a kihelyező közigazgatási szerv egyedi döntése alapján – kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön nyújtható.

28. § (1)¹⁸ Ha a kihelyezett a külszolgálata alatt harmadik országban ideiglenes kiküldetést teljesít, ellátmánya mellett napidíj is megilleti. A fogadó államban teljesített ideiglenes kiküldetés esetén a napidíjat a kihelyezett ellátmánya tartalmazza.

(2)¹⁹ Ha a kihelyezett az (1) bekezdés szerint ideiglenes kiküldetést teljesít, a napidíj egynapi összege az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18) Korm. rendeletben foglaltak alapján kerül meghatározásra.

(3) A kiküldött részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár.

29. § (1) A kihelyezettet nem illeti meg helyettesítési díj a munkaköri leírásban meghatározottak szerint rendes éves szabadságát töltő kihelyezett helyettesítése esetén.

(2) Ha a kihelyezett saját munkakörének ellátása mellett, a képviselet-vezető írásbeli utasítása alapján, 15 naptári napot meghaladóan mást helyettesít, a helyettesítés első napjától helyettesítési díj illeti meg.

30. § (1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett munkaköri kötelezettsége a biztonsági szolgálat ellátása, melyre külön díjazás nem jár.

(2) A biztonsági szolgálat ellátásának általános rendjét a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg.

(3) A képviselet vezetője válsághelyzet esetén elrendelheti a kihelyezetteknek és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyeknek a külképviselet helyiségeiben történő biztonsági tartózkodását.

(4) A válsághelyzetben a kihelyező közigazgatási szerv dönt a kihelyezettek és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyeknek biztonságos helyre történő menekítéséről, illetve hazaszállításukról. Az e feladat végrehajtásából eredő, a felmerülő kockázattal arányos költségeket a kihelyező közigazgatási szerv viseli.

31. § A kihelyezettek munkaidő-beosztásának általános szabályait, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának szabályait a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg.

32. § (1) Az évi rendes szabadság időarányos részét a külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható. A tárgyévi fel nem használt szabadság a végleges hazautazás napját követően a belföldi szabályozás szerint vehető igénybe.

(2) A külképviselet vezetője – a kihelyezett igényének megismerése után – a váltási tervvel egyidejűleg és azzal összhangban, február végéig készíti el a szabadságolási tervet. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselet-vezető által elkészített terv alapján határozza meg az adott külképviseleten dolgozók szabadságának tárgyévi ütemezését.

(3) A szabadságolási terv elkészítésénél a következőket kell irányadónak tekinteni:

(4) A szabadságolási tervben meghatározottól eltérő időben a kihelyezett csak munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vehet igénybe szabadságot.

(5) A kihelyezett belföldön eltöltött szabadságára történő haza- és visszautazásra évente egy alkalommal utazási napokra jogosult. Az utazási napok száma megegyezik a külszolgálatra történő kiutazáshoz, illetve visszautazáshoz biztosított napok számával.

(6) Szakfeladatot ellátó kihelyezett szabadságának időtartamára indokolt esetben a kihelyező közigazgatási szerv helyettesítőt küldhet.

33. § (1) A kihelyezett utazásának költségeit a következő esetekben a kihelyező közigazgatási szerv viseli:

(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjait a 2. § 12. pontjában meghatározott személyekre is alkalmazni kell.

(3) Évente egy alkalommal a kihelyező közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő – egyébként e rendelet 2. § 12. pontja szerint ellátmánypótlékra jogosító – házastárs és gyermek állomáshelyre és hazautazásának költségeit, a kihelyezés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével.

34. § A kihelyezett és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a külszolgálat megkezdésekor, befejezésekor és más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéskor a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A költségviselés mértékét a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg.

35. § Az állomáshelyen, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt kihelyezett hazaszállításáról és temetéséről a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A kihelyezett kérelmére a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a kihelyezett állomáshelyen elhunyt együtt élő családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

36. §²⁰ (1) A kihelyező közigazgatási szerv az e §-ban foglaltak szerint biztosítja, hogy a kihelyezett ellátmánypótlékra jogosító gyermeke a kihelyezés ideje alatt az állomáshelyen az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő és elsősorban térítésmentesen igénybe vehető, vagy átlagos költségszintű oktatási intézményben előkészítő, alap- és középfokú tanulmányokat folytathasson.

(2) A kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője meghatározza és szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgálja az állomáshelyen rendelkezésre álló azon – az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő, átlagos költségszintű, világnyelven, illetve az általános gyakorlat szerint Magyarországon eredménnyel hasznosítható nyelve(ke)n képzést folytató – oktatási intézmény(ek) körét, amelyek tandíjára – a kihelyező közigazgatási szerv a külképviselet nevére, címére szóló számla vagy számlát helyettesítő bizonylat ellenében – térítést biztosít (tandíj térítés).

(3) A tandíj térítés mértéke tanévenként a tandíj 80 százaléka. A fennmaradó összeget a kihelyezett viseli (önrész). Ettől eltérően, amennyiben a tanévre – a kihelyezett összes ellátmánypótlékra jogosító gyermekének tandíja után – fizetendő, éves önrész a kihelyezett éves bruttó ellátmányának 20 százalékát meghaladja, akkor a kihelyező közigazgatási szerv az éves tandíjnak ezt a részét is megtéríti.

(4) Ha a kihelyezett gyermekét a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározottaktól eltérő oktatási intézményben kívánja beíratni, vagy az állomáshelyen térítésmentesen igénybe vehető angol, német, francia, spanyol nyelven – az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő – képzést folytató oktatási intézmény, akkor a kihelyező szerv a kihelyezett részére tandíj térítést nem biztosít.

(5) A kihelyezett sajátos nevelésű igényű gyermeke különleges gondozás keretében történő pedagógiai, gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai ellátásának költségeit a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint téríti a kihelyező közigazgatási szerv.

37. §²¹ (1) A kihelyező közigazgatási szerv köteles a kihelyezett számára a feladatkörének, a vele együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást biztosítani.

(2) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit, a lakás bérleti díját a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A lakás fenntartásával kapcsolatos valamennyi költség (többek között a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatások díja) megfizetése a kihelyezettet terheli, amelyekre – mérőóra hiányában – a kihelyező közigazgatási szerv átalányt állapít meg.

(3) A kihelyezettek lakhatására (a kihelyezettek lakásaira és a lakások berendezésére, a közüzemi díjak átalánydíjas térítésére) vonatkozó alapvető elveket, illetve a kihelyezett feladatkörének, a vele együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő szolgálati lakások bérleti díjának felső határát a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg.

38. § (1) A kihelyezett és a vele együtt az állomáshelyen tartózkodó házastársa és gyermeke a külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére. Az ellátmánypótlékra jogosító további személyek egészségügyi ellátása költségeinek megtérítését – azonos normákat alkalmazva – a kihelyező közigazgatási szerv vállalja.

(2)²² A kihelyező közigazgatási szerv a megtérítési igény érvényesítésére a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervével megállapodást köt. A megtérítési igény érvényesítésével kapcsolatos eljárásban, a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása érdekében a felek kötelesek a BNO (betegségek nemzetközi osztályozása), illetve a WHO kódokat használni, illetve azt elfogadni.

(3)²³ A kihelyező közigazgatási szerv a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által térített ellátási költségtérítés mértékét 100%-ra kiegészítheti. Ennek fedezetére kiegészítő biztosítás köthető.

(4) A kihelyező közigazgatási szerv az állomáshelyre előírt kötelező védőoltások költségét számla ellenében megtéríti a kihelyezettnek és a 2. § 12. pontban meghatározott személyeknek.

(5)²⁴ A megváltozott munkaképességű kihelyezett, valamint a 2. § 12. pontjában meghatározott személy fogyatékosságával összefüggő kiegészítő gyógykezelések, – gyógytorna, fizikoterápia, segédeszközök – költségeihez a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által térített ellátási költségtérítésen túl a kihelyező közigazgatási szerv indokolt esetben hozzájárulhat.

39. § A 2. § 12. pontjában meghatározott személy a fogadó államban – a magyar külképviselet kivételével – csak a külügyminiszter hozzájárulásával vállalhat munkát.

40. § A kihelyezett és a 2. § 12. pontjában, valamint a 26. § (5) bekezdésében meghatározott személyek a külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevél igénybevételére.

41. §²⁵ Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a 26. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában és a (4) és (5) bekezdésben, a 27. § (1) és (2) bekezdésében, a 36. §-ban, valamint a 37. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok csak egyiküket illetik meg, a 26. § (7) bekezdésében és a 37. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek csak egyiküket terhelik. A 36. § (4) bekezdésében meghatározott önrész megállapítása során kizárólag a magasabb összegű ellátmánnyal rendelkező kihelyezett ellátmányát kell alapul venni.

42. § Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy e rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket jogszabályban állapítsa meg.

43. § Ez a rendelet – a 44. §-ban foglalt eltérésre figyelemmel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

44. §²⁶

45. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt a köztársasági elnök által kinevezett és megbízott főkonzulokat – a külügyminiszter előterjesztése alapján – a köztársasági elnök menti fel.

(2) A határozott idejű áthelyezés alapján tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselők külszolgálatának megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a Külügyminisztérium annak pontos időpontjáról előzetesen írásban értesíti az áthelyező közigazgatási szervet.

46. §²⁷ (1) E rendeletnek a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 254/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-ával megállapított 16. § (1) bekezdés b) pontját a 2011. január 1-jét követően kihelyezett személyekre kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az R1. 9. §-ával megállapított 28. § (1) és (2) bekezdését az R1. hatálybalépését²⁸ követően megkezdett ideiglenes kiküldetésekre kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek az R1. 10. §-ával megállapított 36. §-át 2011. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.