2003. évi CXXVII. törvény

1. § (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala.

(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy

(3) Az a jövedéki termék,

(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.

2. § A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.

3. § (1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.

(2) Jövedéki termékek:

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

4. § A törvény rendelkezéseit

5. §⁴ (1) Jövedéki ügyben a vámhatóság jár el.

(2) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: vegyvizsgáló szerv) jár el.

(3) Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályainak jövedéki adóval kapcsolatos alkalmazása tekintetében a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi kapcsolattartó szerv) jár el.

(4)⁵ A csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője e törvény szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekben a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv) jár el.

(5)⁶ Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.

(6)⁷ Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.

6. § (1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggő más adóügyben az olyan ellenőrzést, amelynél beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság előzetes egyeztetés alapján, egy időben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.

(2)⁸ Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi hatóság, a közterületfelügyelet, a borászati hatóság, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.

7. §⁹ E törvény alkalmazásában

8. § (1)⁶⁰ Ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha

(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási, nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó.

9. §⁶¹ (1) Adómentes a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés kötelező rendelkezése alapján vámmentesen behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik országból vámmentesen behozott jövedéki termék.

(2)⁶² Adómentes a 918/83/EGK Tanácsi rendelet 29–31. és 112. cikkei alapján vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.

(3)⁶³ Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.

10. § (1) Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adófelfüggesztés nem érinti az adóalany egyéb adókötelezettségét.

(2) A jövedéki termék jogszerű belföldi előállításával keletkező, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába történő betárolása következtében terhelő adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll, amíg a jövedéki terméket

(3)⁶⁵ A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha

(4) Ha az adóraktári engedély megszűnik – kivéve a (6)–(7) bekezdésben foglalt esetet –, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történő betárolásáig vagy a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(5)⁶⁶ Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik – kivéve a (6)–(7) bekezdésben foglalt esetet –, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, illetve másik adómentes felhasználó részére történő átadásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(6)⁶⁷ Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig, vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelező részére történő kitárolásáig.

(7)⁶⁸ Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.

(8)⁶⁹ Amennyiben az adóraktári engedélynek vagy az adómentes felhasználó keretengedélyének megszűnését követő 30 napon belül felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, a készleten maradt jövedéki termék utáni adómegállapítási és adófizetési kötelezettségre a (6)–(7) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(9)⁷⁰ A jövedéki terméket belföldi rendeltetéssel feladó bejegyzett feladóra a 26/A. § (1), (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jövedéki biztosítéka az elektronikus átvételi elismervény 11. § (8) bekezdés szerint részére történő továbbításával egyidejűleg szabadul fel, illetve válik ismételten felhasználhatóvá.

11. § (1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható

(2)⁷⁶ A jövedéki termék – kivéve szőlőbor – adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.

(3)⁷⁷ Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok

(4)⁷⁸ A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó vagy a bejegyzett feladó állítja ki, az e-TKO és az üzemszüneti TKO esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint, az egyéb okmány, bizonylat alkalmazása esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(5)⁷⁹ A betárolást az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó

(6)⁸⁰ A jövedéki termék belföldről harmadik országba történő kiléptetéséről a vámhatóság elektronikus kiviteli elismervényt küld a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak.

(7)⁸¹ Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak

(8)⁸² Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén a vámhatóság a feladó adóraktár-engedélyesnek és a bejegyzett feladónak, illetve a feladó adómentes felhasználónak – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – továbbítja

(9)⁸³ A belföldi rendeltetéssel, illetve harmadik országba történő kiléptetés céljából a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt belföldön végzett kitárolásra, az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint történő feladásra, valamint a betárolás, kiléptetés visszaigazolására a 18. § (11)–(12) bekezdés, a 20/A–20/B. §, és a 22/A. § (1), (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak értelemszerűen alkalmaznia azzal, hogy

(10)⁸⁴ A 10. § (3) bekezdés szerinti adófelfüggesztés esetén

(11)⁸⁵ A jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket a termékkísérő okmányon feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással (a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával) egyidejűleg köteles a készletébe felvenni.

12. §⁸⁶ Az adófelfüggesztés megszűnik, ha

13. § (1) Az adóraktár engedélyese – ha törvény másként nem rendelkezik – a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket

(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül

(3) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

(4)⁹⁵ Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

(5) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól,

(6) A (3) bekezdés b)–f) pontja és az (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.

(7)⁹⁶ Az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, illetve a bejegyzett feladó az importálással keletkezett felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe betárolták, és – a 10. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben – az elektronikus átvételi elismervény a 11. § (10) bekezdés c) pont szerint kiállításra, illetve a bejegyzett feladó esetében részére megküldésre kerül.

(8)⁹⁷ Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba, illetve egy másik adómentes felhasználó üzemébe, raktárába betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyes, illetve adómentes felhasználó elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta.

(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

(10)¹⁰⁰ Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy másik adóraktár betárolta, és azt elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás – a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül – megtörténik, és a jövedéki terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejűleg az adót igazoltan megfizették.

(11)¹⁰¹ Amennyiben az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó a 14. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban – az üzemszüneti eljárástól eltérő okból – nem rendelkezik elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó mentesül az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a kiléptető vámhivatal igazolást ad arról, hogy a jövedéki termék harmadik országba kiléptetése megtörtént.

(12)¹⁰² Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól a (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint történő végleges mentesüléshez az adóraktár-engedélyesnek

14. § (1) A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával – a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel –, továbbá a jövedéki terméknek – kivéve az adójeggyel ellátott dohánygyártmányt – a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban történő értékesítésével és egyidejűleg onnan az utas általi kitárolásával, annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.

(2)¹⁰⁴ Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék 13. § (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, hajóba történő betöltésének, illetve a 13. § (1) bekezdésének f) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(3)¹⁰⁵ Amennyiben az importált jövedéki termék 13. § (7) bekezdés szerinti betárolásának az elektronikus átvételi elismervényen történő igazolása a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 30 napon belül nem történik meg, a 10. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak, illetve a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a bejegyzett feladónak a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége.

(4) A jövedéki termék 46. § (1) bekezdés szerint nem adómentes célra történő felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgynegyedév utolsó napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(5) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, egyébként pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszűnését követő 31. napon.

(6) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából, hogy a vevő, illetve a hitelező az adót igazoltan megfizette volna.

(7) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, illetve a kitárolás napján, ha anélkül tárolják ki a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján a jövedéki terméket átvevő személy az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 nap letelt.

(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,

(9) A 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kitárolással történő szabadforgalomba bocsátás esetében az adóraktár engedélyesének adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége csak a cb) alpont esetében áll be akkor, ha a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az exportáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza az ellenőrzött ásványolajtermék átvételét. Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.

15. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

(2)¹⁰⁸ Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

(3)¹¹⁰ Nem tartozik a (2) bekezdés c) pontjának rendelkezése alá a kísérleti célú előállítással keletkezett üzemanyagnak kísérleti fejlesztés keretében történő felhasználása.

16. § Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:

17. § (1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.

(2) Az adó fizetésére kötelezett

(3)¹¹² Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen előállítja, megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben eljárva követi el, a munkáltató, ha a megbízott a megbízási szerződés teljesítésével összefüggésben eljárva követi el, a megbízó minősül adófizetésre kötelezett személynek.

18. §¹¹³ (1) Az adóraktár-engedélyes közösségi adófelfüggesztési eljárásban az adómegállapítás és az adófizetés halasztása mellett

(2) A bejegyzett feladó jogosult közösségi adófelfüggesztési eljárásban az importálás helyéről jövedéki terméket az (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjai szerinti rendeltetéssel feladni.

(3)¹¹⁴ A bejegyzett kereskedő jogosult más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására.

(4) A mentesített szervezet (ide nem értve a Magyar Honvédséget) jogosult – a külön jogszabályban foglalt feltételek mellett – más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki terméket belföldön fogadni. A mentesített szervezet a feladó adóraktár engedélyesének megküldi a 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a vámhatóság ellenjegyzését pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást. A vámhatóság a mentesített szervezetet – faxon, telefonon vagy elektronikus levél útján – értesíti a jövedéki termék más tagállamból részére történt feladásáról. A mentesített szervezet – faxon, elektronikus levélben vagy a jövedéki termék átvételének helyszínén – írásos nyilatkozatot ad a vámhatóságnak – az EK rendelet szerinti adattartalommal – a jövedéki termék átvételéről. A vámhatóság a mentesített szervezet nyilatkozata alapján kiállítja és továbbítja az elektronikus átvételi elismervényt a feladó tagállam illetékes hatóságának. Ha a mentesített szervezet a 20/A. § (2) bekezdésben meghatározott üzemszünet időtartama alatt veszi át a jövedéki terméket, a 22/A. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni.

(5) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott jövedéki termék belföldön átszállítható, belföldről harmadik országba kiléptethető.

(6) Közösségi adófelfüggesztési eljárásban a jövedéki termék szállítása – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve a 20/A. §-ban foglalt eltéréssel – kizárólag e-TKO alkalmazásával végezhető, és a jövedéki termék átvételéről elektronikus átvételi elismervényt, harmadik országba történt kiléptetéséről elektronikus kiviteli elismervényt kell kiállítani.

(7) Nem kell e-TKO-t alkalmazni, amennyiben adóraktárból a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítása

(8) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék

(9) Amennyiben a más tagállamból harmadik országba feladott jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld,

(10) A vámhatóság az elektronikus kiviteli elismervényt a (9) bekezdés szerinti eljárást követően az uniós számítógépes rendszerben továbbítja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(11) Amennyiben a vámhatóság a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított, harmadik országba belföldről kiléptetett jövedéki termék kiviteléről üzemszünet miatt vagy annak időtartama alatt amiatt nem tud elektronikus kiviteli elismervényt kiállítani, mert a feladó adóraktár-engedélyes vagy bejegyzett feladó még nem nyújtotta be az e-TKO tervezetét, illetve az még nem került jóváhagyásra, és amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható, a vámhatóság üzemszüneti kiviteli elismervényt állít ki és küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(12) A vámhatóság a (11) bekezdés szerinti esetben az üzemszünet megszűnését, illetve a jóváhagyott e-TKO rendelkezésre állását követően haladéktalanul kiállítja az elektronikus kiviteli elismervényt, melyet az uniós számítógépes rendszerben továbbít a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(13) Ha a feladó tagállami adóraktár-engedélyes vagy más tagállam bejegyzett feladója az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, kérelmére a vámhatóság igazolást ad ki a jövedéki termék

19. § (1) Az adóraktár-engedélyes – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – az adóraktárából a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba történő szállítása vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitele esetén köteles a közösség valamennyi tagállamában érvényes jövedéki biztosítékot (a továbbiakban: szállítási jövedéki biztosíték) nyújtani olyan összegben, amely a szállított jövedéki termék belföldi szabadforgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettségét fedezi.

(2)¹¹⁵ A szállítási jövedéki biztosíték nyújtása a 38. § szerinti jövedéki biztosíték – a dohánygyártmányok esetében a 98. § (6) bekezdés szerint a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő jövedéki biztosíték – összegéig teljesítettnek tekinthető, az – a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mértékéig – szállítási jövedéki biztosítéknak minősül, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek és – pénzügyi biztosítékban nyújtott jövedéki biztosíték esetén – a pénzügyi biztosíték a jövedéki termék kiszállítását követően legalább még 180 napig érvényes. Szállítási jövedéki biztosítékot akkor kell külön teljesíteni, ha a kiszállított, de a 21. § (1) bekezdése szerint [figyelembe véve e § (6) bekezdésének rendelkezését is] még vissza nem igazolt jövedéki termékekre számított adó összege a kiszállításra kerülő jövedéki termékekre számított adó összegével együtt meghaladja a 38. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték összegét. Az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási biztosíték összege a dohánygyártmányok és az alkoholtermékek esetében legfeljebb 600 millió forint, az ásványolajtermékek esetében legfeljebb 3 milliárd forint.

(3) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell szállítási jövedéki biztosítékot nyújtani az ásványolajnak más tagállamba csővezetéken történő, valamint az egyszerűsített adóraktár-engedélyes adóraktárából kitárolt szőlőbornak más tagállamba történő szállítása esetén.

(4) Kérelemre engedélyezhető, hogy

(5)¹¹⁶ Szállítási jövedéki biztosítékként készpénz vagy pénzügyi biztosíték fogadható el. A készpénzben nyújtott szállítási jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a szállítási jövedéki biztosíték felszabadul. A szállítási jövedéki biztosíték a 21. § (4) bekezdés szerint beálló adófizetési kötelezettségre vehető igénybe. A követelés érvényesítésére a vámhatóság külön végzés nélkül jogosult.

(6) Amennyiben a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele más tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) alapján történik, külön szállítási jövedéki biztosítékot nem kell nyújtani. Ebben az esetben a Tranzitegyezmény szerinti biztosíték szállítási jövedéki biztosítéknak minősül.

(7)¹¹⁷ A (2) bekezdés szerint nyújtott szállítási jövedéki biztosíték felszabadul, illetve ismételten felhasználhatóvá válik az elektronikus átvételi elismervény, illetve az elektronikus kiviteli elismervény szerinti visszaigazolás alapján, az elektronikus átvételi elismervénynek, illetve az elektronikus kiviteli elismervénynek a rendeltetési hely, illetve a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által az uniós számítógépes rendszerben a vámhatóságnak történt megküldésével egyidejűleg, illetve a 21. § (9) bekezdés szerinti esetben az a) pont szerinti igazolás vámhatósághoz történt benyújtásának vagy a b) pont szerinti igazolás vámhatóság általi elfogadásának napján.

20. §¹¹⁸ (1) Az adóraktár-engedélyes az e-TKO kiállításához elektronikus úton,

(2) A vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben – alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából – ellenőrzi az e-TKO tervezetében szereplő adatokat. Amennyiben az adatok

(3) A vámhatóság a (2) bekezdés b) pontja szerint jóváhagyott e-TKO-t

(4) A jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolása csak az e-TKO (2) bekezdés b) pontja szerinti jóváhagyását követően lehetséges, feltéve, hogy a szállítást végző személy részére az adóraktár-engedélyes egyidejűleg átadja az e-TKO kinyomtatott példányát vagy az AHK-szám feltüntetését tartalmazó számlát, szállítólevelet vagy más fuvarokmányt, melyet a szállítás teljes ideje alatt be kell tudni mutatni a tagállamok illetékes hatóságának.

(5) Az adóraktár-engedélyes a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolását

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetekben az EK rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

20/A. §¹¹⁹ (1) Az adóraktár-engedélyes a (2) bekezdés szerinti üzemszünet időtartama alatt jövedéki terméket közösségi adófelfüggesztési eljárásban e-TKO helyett üzemszüneti TKO-val tárolhat ki.

(2) Üzemszünetnek minősül

(3) Az üzemszünet időtartamának kezdete

(4) Az üzemszünet időtartamának vége az az időpont,

(5) A vámhatóság, illetve a használó az üzemzavar elhárítását követően haladéktalanul megteszi a (4) bekezdés szerinti közlést, illetve bejelentést.

20/B. §¹²⁰ (1) Az adóraktárból jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő kitárolása üzemszüneti TKO alkalmazásával csak az üzemszüneti TKO-n a szállítás megkezdésére (a kitárolásra) megadott időpontban és a szállítás megkezdésének a kitárolást megelőzően a vámhatósághoz történt bejelentése esetén lehetséges.

(2) Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes haladéktalanul kiállítja és a 20. § (1) bekezdés szerint benyújtja az e-TKO tervezetét. Ezt követően a 20. § (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jövedéki terméket a szállítás során az e-TKO jóváhagyásáig az üzemszüneti TKO kíséri. Az e-TKO jóváhagyásával egyidejűleg az üzemszüneti TKO helyébe a szállítás bizonylataként az e-TKO lép.

(4) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban üzemszüneti TKO-val kitárolt jövedéki termék kitárolásának bizonylata a (3) bekezdés szerint kiállításra kerülő e-TKO, azonban az üzemszüneti TKO-t is köteles az adóraktár-engedélyes – az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül – megőrizni.

(5) Amennyiben az adóraktár-engedélyes a 20. § (5) bekezdés szerint a jövedéki terméknek az adóraktárból e-TKO-val történt feladását követően bekövetkezett üzemszünet ideje alatt kívánja a rendeltetési helyet (figyelemmel a 20. § (6) bekezdésének rendelkezésére) megváltoztatni, azt megelőzően köteles – fax, elektronikus levél útján – erről a vámhatóságot az EK rendeletnek a rendeltetési hely megváltoztatására vonatkozó rendelkezései szerinti adattartalommal és rovathivatkozások alkalmazásával értesíteni. Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes az EK rendeletnek az e-TKO-val végzett szállítás alatt történő rendeltetési hely megváltoztatásra vonatkozó rendelkezései szerint köteles a továbbiakban eljárni.

21. § (1)¹²¹ Az adóraktár-engedélyes véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha

(2)¹²² Amennyiben a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság erről – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – értesíti az adóraktár-engedélyest. A vámhatóság által küldött értesítést követően az adóraktár-engedélyesnek 1 hónap áll rendelkezésére, hogy a vámhatóság felé igazolja – a (9)–(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a jövedéki termék rendeltetési helyen történt betárolását, átvételét, illetve harmadik országba történt kiléptetését vagy azt, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés történt más tagállamban.

(3)¹²³

(4)¹²⁴ Az adóraktár engedélyesének beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége

(5) Ha a jövedéki termék más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállítására nem az adóraktár engedélyese nyújtotta a szállítási jövedéki biztosítékot, a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség azt a személyt terheli, aki a szállítási jövedéki biztosítékot nyújtotta. A 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás esetén az adófizetési kötelezettség az adóraktár-engedélyest és a fuvarozót egyetemlegesen terheli.

(6) Az adófizetési kötelezettség (5) bekezdés szerinti teljesítésével az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.

(7) Az adót a (4) bekezdés szerinti esetben abban a tagállamban kell – a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével – megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnt vagy a hiány keletkezett. Amennyiben ez nem állapítható meg, abban a tagállamban kell – a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével – az adót megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnését vagy a hiány keletkezését felderítették. Ha az előbbiek közül egyik sem állapítható meg – ideértve a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetet is – a vámhatósághoz kell az e törvény szerint a kitároláskor hatályos adót megfizetni.

(8)¹²⁵ Amennyiben a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolásától számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget kiváltó jogsértést melyik tagállamban követték el, az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által a vámhatóságnak küldött hivatalos értesítés alapján a (4)–(7) bekezdés szerint eredetileg megfizetett adó visszaigényelhető vagy a fizetendő adóból levonható, feltéve, hogy azt az adóraktár-engedélyes – a vámhatóság által küldött értesítés kézhezvételét követően – kéri.

(9)¹²⁶ Amennyiben az adóraktár-engedélyes az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik az (1) bekezdésben említett elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól abban az esetben is mentesül, ha

(10)¹²⁷ A (9) bekezdés b) pontja alkalmazásában megfelelő bizonyítékként elfogadható különösen

21/A. §¹²⁸ A vámhatóság – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton – az adóraktár-engedélyesnek továbbítja

22. § (1) Az adóraktár engedélyesének közösségi adófelfüggesztési eljárásban

(2)¹²⁹

(3)¹³⁰ Az adóraktár-engedélyesnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban behozott, ténylegesen átvett jövedéki terméket az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással egyidejűleg az adóraktári készletébe fel kell vennie.

(4)¹³¹ Az adóraktár-engedélyes a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolását követő 5 munkanapon belül köteles a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elektronikus úton a jövedéki termék betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt a vámhatósághoz benyújtani.

(5)¹³² A vámhatóság az uniós számítógépes rendszer alkalmazásával – alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából – ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Amennyiben az adatok

(6)¹³³ Amennyiben a feladás helye szerinti tagállami adóraktár-engedélyes kéri a vámhatóságtól az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, a 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti mentesülés megállapítását, a vámhatóság a tagállami adóraktár-engedélyes által benyújtott bizonyítékok alapján elbírálja, hogy a belföldi adóraktár-engedélyes elektronikus átvételi elismervényén feltüntetett hiányból milyen mennyiség fogadható el adómentes hiányként, és arról a tagállami adóraktár-engedélyest, valamint a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti.

(7)¹³⁴ A vámhatóság

22/A. §¹³⁵ (1) Amennyiben üzemszünet miatt a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolásáról a betárolást követő 5 munkanapon belül nem nyújtható be az elektronikus átvételi elismervény, az adóraktár-engedélyes köteles üzemszüneti átvételi elismervényt benyújtani a vámhatósághoz.

(2) A vámhatóság – amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható – az üzemszüneti átvételi elismervény másolatát megküldi a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(3) Az adóraktár-engedélyes az üzemszünet megszűnését követően haladéktalanul benyújtja az elektronikus átvételi elismervényt, melyet követően a 22. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

(4) Az üzemszünet időtartama alatt betárolt jövedéki termék betárolásának bizonylataként az üzemszüneti átvételi elismervény az elektronikus átvételi elismervény kiállításáig fogadható el.

23. § (1)¹³⁶ Abban az esetben, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben adófizetésre kötelezett az a személy, aki a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta.

(3)¹³⁷ A vámhatóság az (1) bekezdés a), illetve b) pontban foglalt esetről, illetve annak alapján keletkezett adóbeszedési jogosultságáról értesítést küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(4)¹³⁸ A vámhatóság adóbeszedési joga az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék más tagállam adóraktárából történt kitárolásától vagy más tagállam bejegyzett feladója általi feladásától számított 3 éven belül áll fenn.

(5)¹³⁹ Az (1) bekezdés b) pontja alapján beszedett adót a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti személynek – a vámhatóság által küldött értesítést követően benyújtott kérelme alapján – visszatéríti, ha a jövedéki termék kitárolásától, illetve feladásától számított 3 éven belül megállapítják, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés ténylegesen mely más tagállamban következett be. Az adó-visszatérítés az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által kiállított, vámhatóságnak kiadott hivatalos értesítés birtokában teljesíthető.

24. §¹⁴¹ (1)¹⁴² A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki

(2)¹⁴⁴ Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban, részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)–c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő mennyiségére számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő).

(3)¹⁴⁵ Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő által egy hónap alatt ténylegesen beszerzett jövedéki termék mennyisége – a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a másfélszeresét, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.

(4)¹⁴⁶ Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a bejegyzett kereskedő a 25. § szerinti adófizetési kötelezettségét teljesítette.

(5)¹⁴⁷

(6)¹⁴⁸ Amennyiben olyan személy kéri a bejegyzett kereskedőként való működés engedélyezését, aki érvényes

(7)¹⁴⁹ Ha a bejegyzett kereskedő dohánygyártmány beszerzését végzi, a jövedéki biztosíték nem lehet kevesebb az egy hónap alatt ténylegesen átvételre kerülő adójegyek utáni fizetési kötelezettség összegénél.

(8)¹⁵⁰ Ha az eseti bejegyzett kereskedő dohánygyártmányt szerez be, a jövedéki biztosítékot az átvett adójegyek értékének [98. § (2) bekezdés] megfelelő összegben kell nyújtani.

(9)¹⁵¹ Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, a külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő esetében negyvenöt napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő esetében tizenöt napon belül bírálja el a kérelmet.

(10)¹⁵² A bejegyzett kereskedő engedélyének megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni. Az eseti bejegyzett kereskedő engedélye egy alkalomra szól.

24/A. §¹⁵³ A jövedéki termék bejegyzett kereskedő általi, más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése esetén

25. § (1)¹⁵⁴ A bejegyzett kereskedőnek – kivéve a 24. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetet – a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadásával adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg – az (5)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(2)¹⁵⁵

(3)¹⁵⁶ A 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a szállítási nyilvántartásának adatait havonta lezárja, és megállapítja – szállítónként, jövedéki termékenkénti részletezésben – a tárgyhóban beszerzett jövedéki termékek mennyiségét. A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz, kivéve a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet vagy azt az esetet, ha a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes is.

(4)¹⁵⁷ Az eseti bejegyzett kereskedő – a 48. § (9) bekezdésétől eltérően – az adófizetési kötelezettsége keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót, kivéve, ha az eseti bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is.

(5)¹⁵⁸ Amennyiben a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettségét – az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően – az adómentes felhasználókra meghatározott rendelkezések szerint állapítja meg és teljesíti, melynek során a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése a belföldi adóraktárból való betárolással azonos megítélés alá esik.

(6)¹⁵⁹ Amennyiben a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket, és az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési hely egy adómentes felhasználó üzeme, a jövedéki termék fogadásával az (1) bekezdés szerint belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli a jövedéki terméknek az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásával.

(7)¹⁶⁰ A (6) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedőnek nem kell az adóbevallást benyújtania, a szállítási nyilvántartása havi zárását adómentes felhasználónkénti részletezésben kell elkészítenie és benyújtania.

(8)¹⁶¹

26. §¹⁶²

26/A. §¹⁶⁴ (1) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi bejegyzett feladóként a harmadik országból behozott jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő feladását, aki

(2) A bejegyzett feladónak a jövedéki biztosítékot olyan összegben kell nyújtania, amely a feladásra kerülő jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettséget fedezi. Jövedéki biztosítékként csak a Közösség valamennyi tagállamában érvényes biztosíték fogadható el.

(3) A bejegyzett feladó jövedéki biztosítékára a 19. § (5) és (7) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A bejegyzett feladó engedélyének benyújtására, kiadására a 24. § (9) bekezdését, az engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság tizenöt munkanapon belül bírálja el a kérelmet.

(5) A bejegyzett feladó köteles – a külön jogszabály szerinti adattartalommal – a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beálltának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezetni, amelyet havonta köteles lezárni.

26/B. §¹⁶⁵ (1) Ha a harmadik országból behozott jövedéki terméket bejegyzett feladó közvetlenül az importálás helyéről e-TKO-val a 18. § (2) bekezdés szerinti rendeltetéssel feladja, az importáló helyett az adó alanya a bejegyzett feladó, akinek (amelynek) az importálással keletkezett adófizetési kötelezettsége a feladással egyidejűleg felfüggesztésre kerül.

(2) A bejegyzett feladó az e-TKO tervezetét a vámárunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a 20. § (1) bekezdésben előírt módon. A vámhatóság a 20. § (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a 20. § (2) bekezdés b) pont szerinti esetben és amennyiben a jövedéki biztosíték megfelel a 26/A. § (2) bekezdés előírásainak, a vámjogi szabad forgalomba bocsátással egyidejűleg megadja az AHK-számot, és a jóváhagyott e-TKO-t továbbítja az uniós számítógépes rendszeren keresztül a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához. A bejegyzett feladónak a 20. § (4) bekezdésének rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmaznia kell. A vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az elektronikus kiviteli elismervényt a 21/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával továbbítja a bejegyzett feladónak.

(3) A bejegyzett feladó a harmadik országból behozott, közösségi adófelfüggesztési eljárásban feladott jövedéki termékre felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül

(4) A bejegyzett feladó adófizetési kötelezettsége a 21. § (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával áll be, továbbá alkalmazni kell – értelemszerűen – a 21. § (7)–(8) bekezdés rendelkezéseit is azzal, hogy a 21. § (4) bekezdés b) pontja, illetve a 21. § (8) bekezdés szerinti határidőt a vámjogi szabad forgalomba bocsátás napjától kezdődően kell számítani.

(5) Ha a bejegyzett feladó által feladott jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság a 21. § (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(6) Más tagállam bejegyzett feladója esetében a 22. § (6)–(7) bekezdés rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmazni kell.

26/C. §¹⁶⁶ (1) A bejegyzett feladó a jövedéki terméket az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val adhatja fel. A 20/B. § rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmazni kell.

(2) A bejegyzett feladó a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt feladását követően a 20. § (5) bekezdés b) pontja, illetve (6) bekezdése szerint megváltoztathatja az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet.

27. § (1)¹⁶⁷ Más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldön történő birtokolásával – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is –adókötelezettség keletkezik, kivéve a 3199/93/EK bizottsági rendelet szerinti teljesen denaturált alkoholtermék 69. § (2) bekezdés szerinti beszerzését, továbbá az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajnak 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben vagy a 62. § (6) bekezdés szerint végzett beszerzését, valamint a járművek üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany a 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti előírásoknak megfelelő kísérő okmányon (ideértve a rendelet szerinti kereskedelmi bizonylatot is) (a továbbiakban: EKO) címzettként feltüntetett személy, ennek hiányában az a személy, aki a belföldre beszállítást követően a jövedéki terméket kereskedelmi célból birtokolja.

(2)¹⁶⁸ Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Nem minősül kereskedelmi célú birtokolásnak a más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba nem magánszemély által EKO-val vagy magánszemély által – a 29. § értelmében – saját felhasználásra szállított jövedéki termék birtokolása a belföldi szállítás során, valamint a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén lévő azon jövedéki termékek birtokolása, amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik.

(3) Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezésével egyidejűleg beáll az adófizetési és adómegállapítási kötelezettsége. Az adóalany – a 48. § (9) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót.

(4) Az adóalany a beszerzést megelőzően köteles

(5)¹⁶⁹ Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni. A jövedéki biztosíték felszabadul az adófizetési kötelezettség teljesítését, illetve az illetékes tagállami hatóság (6) bekezdés szerinti igazolásának bemutatását követően.

(6)¹⁷⁰ Nem keletkezik adófizetési kötelezettség, illetve a megfizetett adó visszaigényelhető az EKO-n szereplő feladott mennyiségből arra a mennyiségre,

(7)¹⁷¹ Az (1) bekezdés szerinti adóalany az EKO visszaküldendő példányán igazolja az átvételt, és haladéktalanul visszaküldi a feladónak.

(8)¹⁷² A vámhatóság – kérésre – az EKO visszaküldendő példányának hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását.

(9)¹⁷³ A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság – az Európai Bizottság értesítése mellett – egyszerűsített eljárást engedélyezhet.

28. § (1)¹⁷⁴ Belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára történő kiszállítása kizárólag EKO-val végezhető, és a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhető (adóraktárból történő kiszállítás esetén visszaigényelhető vagy levonható), ha

(2)¹⁷⁶ Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre (-levonásra) jogosult személy a kiszállítást közösségi kereskedelmi tevékenység keretében, saját számlára végző jövedéki engedélyes kereskedő vagy az adóraktár-engedélyes, illetve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholterméket gazdasági tevékenység keretében más tagállamba értékesítő személy.

(3)¹⁷⁷ Az adó visszaigénylése az (1) bekezdés c) pontja szerinti okmányok vámhatósághoz történő benyújtásának napjától esedékes, és legfeljebb a jövedéki termék feladásának napjától számított 90 napon belül érvényesíthető.

(4)¹⁷⁸ A bioetanol más tagállam benzin előállítását végző adóraktárába a 19–21. § rendelkezéseitől eltérően végzett kitárolása szabadforgalomba bocsátásnak minősül azzal, hogy a kitároló adóraktár-engedélyes adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a fogadó adóraktár engedélyese a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza a bioetanol átvételét. Az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.

(5)¹⁷⁹ A bioetanol (4) bekezdés szerinti szállítása a 19. § (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő szállítási jövedéki biztosíték nyújtása mellett és csak abban az esetben megengedett, ha a szállítást a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint előzetesen bejelentik és azt a vámhatóság jóváhagyja.

(6)¹⁸⁰ Az adó – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – kérelemre visszaigényelhető a 27. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben is, az ott meghatározott feltételek fennállása mellett.

[(7)¹⁸¹ Az adó-visszaigénylésre, -levonásra jogosult személy az EKO adatait a kiállítással egyidejűleg a 20. § (1) bekezdés szerinti módon megküldi a vámhatóságnak.]

28/A. §¹⁸³ (1) Amennyiben a vámhatóságtól a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek egy másik tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára, vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében szállítása esetén a jövedéki termék belföldön történt teljes megsemmisülésének vagy helyrehozhatatlan károsodásának elismerését kérik, a vámhatóság ilyenként

(2) Amennyiben a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket egy másik tagállamba a 27. § szerint vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében belföldön keresztül szállítanak, és a jövedéki termék szállítása során a teljes mennyiségre vagy annak egy részére történt szabálytalanságot belföldön követik el vagy belföldön észlelik, a szabálytalansággal érintett mennyiség után a vámhatóság jogosult az adót – a szabálytalanság megtörténtekor (ha ez nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság felderítésekor) hatályos adómérték figyelembevételével – beszedni oly módon, hogy az adó megfizetésére a szabálytalanságot elkövető személyt és a jövedéki biztosíték nyújtóját egyetemlegesen kötelezi. Ha a szabálytalanság elkövetője nem ismert, a vámhatóság az adó megfizetésére a jövedéki biztosíték nyújtóját kötelezi.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint belföldön észlelt szabálytalanság alapján történt adófizetés esetében a jövedéki termék beszerzésétől számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a szabálytalanság elkövetésének helye nem belföldön, hanem más tagállamban volt, akkor az adó e tagállamban történt megfizetésének igazolása esetén a megfizetett adót a (2) bekezdés szerinti, az adó megfizetését teljesített személynek – kérelemre – a vámhatóság visszatéríti.

29. § (1)¹⁸⁴ A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, magánszemély által más tagállamban megvásárolt és általa belföldre behozott, a magánszemély saját felhasználására szolgáló jövedéki termék belföldön adómentes.

(2)¹⁸⁵ A 27. § (1)–(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termék kereskedelmi célú vagy magánszemély saját felhasználására szolgál, az alábbiakat együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:

(3)¹⁸⁶ A folyékony tüzelő-, fűtőanyagok, valamint a 10 liter mennyiséget meghaladó üzemanyag, amelyet nem a jármű üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhetnek gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének.

30. §¹⁸⁷ Csomagküldő kereskedelmet folytat az a személy, aki jövedéki terméket a székhelye szerinti tagállamból (beleértve a belföldet is) más tagállamba, magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek értékesít, és az e célból végzett szállítást – közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve – maga végzi, s e tevékenységét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv) nyilvántartásba vette (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő).

31. §¹⁸⁸ (1)¹⁸⁹ A jövedéki termék más tagállam csomagküldő kereskedőjétől történő beszerzése – figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is – belföldön adóköteles. Az adófizetési kötelezettség a jövedéki termék belföldre érkezésekor keletkezik. Az adó fizetésére kötelezett a csomagküldő kereskedő, aki helyett és akinek a nevében az adókötelezettséget a (3)–(4) bekezdés szerinti adóügyi képviselője teljesíti.

(2)¹⁹⁰ Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldre kizárólag abban az esetben szállíthat jövedéki terméket, ha adókötelezettségének teljesítésére belföldi székhelyű, a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv által nyilvántartásba vett adóügyi képviselőt bízott meg, aki nem lehet a címzettel azonos személy.

(3)¹⁹¹ A csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként azt a személyt veszi nyilvántartásba, akit a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőként kijelöl, és erről a vámhatóságot értesíti, továbbá aki

(4) Az adóügyi képviselő köteles minden szállítmányt legkésőbb a belföldre történő feladás napját követő első munkanapon a vámhatósághoz bejelenteni.

(5) Az adóügyi képviselő a tárgyhóban keletkezett adókötelezettsége megállapításához havonta lezárja a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartását és megállapítja a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termék mennyiségét.

(6)¹⁹³ A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak olyan, a 30. §-ban megjelölt személy nevére kiállított számlával igazolható, amelyen a jövedéki terméket belföldön terhelő adó külön feltüntetésre került.

(7) A vámhatóság az adó megfizetéséről – kérésre – igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.

(8)¹⁹⁴ A csomagküldő kereskedő adófizetési kötelezettségére, illetve adó-visszaigénylési jogosultságára a 27. § (6) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.

(9)¹⁹⁵ A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosítékra a 27. § (5) bekezdésének rendelkezését kell – értelemszerűen – alkalmazni.

32. §¹⁹⁶ (1) Belföldi székhelyű csomagküldő kereskedő más tagállamba jövedéki terméket abban az esetben szállíthat, ha

(2) A belföldi csomagküldő kereskedő a belföldön általa megfizetett, a csomagküldő kereskedelem útján értékesített jövedéki terméke beszerzéséről kiállított számlán feltüntetett jövedéki adót a vámhatóságtól visszaigényelheti arra a mennyiségre, amelyre vonatkozóan az adó más tagállamban történt megfizetését a tagállam kijelölt hatósága igazolja, és a csomagküldő kereskedő betartotta az (1) bekezdés rendelkezéseit.

(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségen felül az adó – kérelemre – visszaigényelhető a szállítás során a 28/A. § (2) bekezdése szerinti, más tagállamban keletkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termékre, ha e tagállam szabályai szerint felszámított adó ott megfizetésre került, és a tagállam illetékes hatóságának erről szóló igazolását a csomagküldő kereskedő bemutatja.

33. §¹⁹⁷ A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során

34. § (1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) működtethető.

(2) Jövedéki termék

(3)¹⁹⁹ A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra, a tiszta növényi olajra és az E85-re, továbbá az olajtermékre kell alkalmazni.

(4) Az adóraktárban az adóraktár engedélyesének saját tulajdonú jövedéki termék előállítása, betárolása és raktározása, más termék előállításához való felhasználása mellett

35. §²⁰⁰ (1) Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,

(2)²⁰³ Az egyéni vállalkozó, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.

(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

36. §²⁰⁴ (1)²⁰⁵ A kérelmező a 35. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.

(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.

37. §²⁰⁶ (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély módosítása esetében a kérelmező, illetve az engedélyes az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat összesítve – az adóraktárak közötti átszállításokból adódó halmozódásokat kiszűrve – adja meg.

(3)²⁰⁹ Az engedélykérelemhez csatolni kell – a 35. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak kivételével – a 35. és 36. §-ban előírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.

(4)²¹⁰ A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően hatvan napon belül bírálja el. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 38. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(5) Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Az adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár-engedélyes által működtethető adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként kiállított adóraktár-betétlap.

(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a)–g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal az eltéréssel, hogy

(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.

(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár működtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.

(9)²¹⁴

(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan, illetve a 38. § (8) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 36. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.

38. § (1) Az adófelfüggesztéssel belföldön történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének az e § szerinti jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt visszautasítja.

(2) A jövedéki biztosíték összegét – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a jövedéki termék 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének alapulvételével kell meghatározni. A 37. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az adóraktár engedélyesére kell megállapítani.

(3)²¹⁵ A 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adóraktári engedély esetében jövedéki biztosítékként a külön jogszabályban előírt és teljesített vámbiztosíték szolgál.

(4)²¹⁶ Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 37. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál – a 37. § (6) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével – a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

(5)²¹⁷ A nyújtandó jövedéki biztosíték összege feleződik, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.

(6) A jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése – ideértve az (5) bekezdés alapján lehetséges csökkentést is – kizárólag kérelemre történik.

(7) Az adóraktár engedélyese köteles a vámhatóságnak bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése indokolt.

(8) Hivatalból kötelező a jövedéki biztosíték összegének felülvizsgálata az adóraktári engedély kiadását követő legfeljebb 6 hónap elteltével, illetve azt követően évente, továbbá a (7) bekezdés szerinti esetben.

(9) A biztosíték összegének hivatalból történő felemelése esetén az adóraktár engedélyese az első fokú határozat, illetve – fellebbezés esetén – a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítéséről. A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetéséről.

(10) Ha az adóraktári engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó, illetve a 21. § (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség teljesítését követően szabadítható fel.

(11)²¹⁸ A jövedéki biztosíték készpénz vagy a 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár-engedélyesnek nincs adótartozása. A pénzügyi biztosíték érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb pénzügyi biztosítékot kell a vámhatósághoz benyújtani, hogy a 35. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesítettnek tekinthető legyen.

(12)²¹⁹ A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], a 98. § (7) bekezdés rendelkezései szerint teljesíteni elmulasztott halasztott fizetési kötelezettségre és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

39. § (1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha

(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben

(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár működtetésére rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik adóraktárára vonatkozóan szűnik meg, a megszűnést, illetve az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 30 napon belül köteles az adóraktár termékmérleg-nyilvántartását a megszűnés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.

(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye (jogosultsága) szűnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a (4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti rendezését követően szabadítható fel.

(6)²²² Egy fizikai hely adóraktárként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.

(7)²²³ Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese – az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

40. § (1)²²⁴ Adóraktárból a jövedéki termék – kivéve szőlőbor –

(2)²²⁵ Az adóraktár-engedélyes az e-TKO alkalmazásával beszerzett jövedéki terméknek az adóraktárában történt betárolásáról – a 22. § (4) bekezdés rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával – elektronikus átvételi elismervényt állít ki és küld meg a vámhatósághoz.

(3) Az adóraktár-engedélyes bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség bármikor megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.

(4) Az adóraktárban jövedéki termékenként – a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában – külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság – az ásványolajtermékek kivételével – a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmány termékekre kell a termékmérleget vezetni.

(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar, szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.

(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban előállított, tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét, valamint a készletnövekedéseket és -csökkenéseket, az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti részletezettségben.

(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét.

(8)²²⁶ Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket – kivéve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve köteles tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.

(9)²²⁷ Az adóraktár-engedélyes az (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti egyéb okmány, bizonylat, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontban említett és az (1) bekezdés b) pont szerinti egyszerűsített kísérő okmány adatait, illetve a sörfőzde az EKO másolati példányát a kiállítással egyidejűleg (ásványolajadóraktár-engedélyes a csővezetékes szállítás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint) megküldi a vámhatóságnak.

(10)²²⁸ Az adóraktár-engedélyes, amennyiben a tárgyéven belül a 49. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt készletfelvételen kívül több időpontban is végez tételes leltárkészítéssel készletfelvételt, és annak időpontját évente, a tárgyévet megelőző évben előzetesen a vámhatósághoz bejelenti, az elszámolt időszakra a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül is – jegyzőkönyv felvételével – megállapíthatja a 49. § (4) bekezdése szerinti különbözetet, amelyet az elszámolt időszak zárókészletébe beszámít. Amennyiben a vámhatóság a bejelentett időpontra vonatkozó készletfelvételt a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(11)²²⁹ Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (5) bekezdése szerinti megfigyelt termék (biodízel, üzemanyag-adalék) nyilvántartására, elszámolására e § (4)–(7) bekezdése, az 50. § (4) bekezdése szerinti egyéb megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12)²³⁰ Az (1) bekezdés alkalmazásában egyszerűsített kísérő okmányként EKO-t kell alkalmazni, azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat egyszerűsített kísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.

[(13)²³¹ A (9) bekezdésben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget – a sörfőzde kivételével – a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton kell teljesíteni.]

41. § (1) Az adóraktár engedélyese – a sűrítettgáz-töltő adóraktár és a tranzitadóraktár engedélyese kivételével – a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként (címzettenként), – ásványolaj-tároló adóraktárból a raktározott ásványolajtermék tulajdonosának történő kitárolás esetén tulajdonosonként – külön nyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített, kitárolt jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.

(2) A vevőnyilvántartás tartalmazza

(3)²³³ Az adóraktár engedélyese a vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket – kérésre – köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

(4)²³⁴ Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék vámtarifaszámát is feltüntetni.

42. §²³⁵ (1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.

(2) Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,

(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4) A kérelmező a (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

(5) A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben az e törvény szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart.

(6)²³⁸ Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel belföldön történő szállításával járó adókockázatra a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [43. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie.

(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.

(8)²³⁹ A jövedéki biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.

(9) Ha a keretengedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

(10) A keretengedélyben a jogszerű felhasználás ellenőrizhetősége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetők ki.

(11) Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a 38. § (12) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

43. §²⁴⁰ (1)²⁴¹ A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem tárgyában harminc napon belül dönt. A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(2) A keretengedély a kérelmező nevére szól. A vámhatóság a keretengedélyben az e törvény szerint részletezett, számításokkal alátámasztott igény alapján, továbbá – termék-előállításhoz való felhasználás esetén – az üzem gyártási kapacitásának figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időszak (e § alkalmazásában a továbbiakban: tárgyidőszak) alatt adómentesen beszerezhető mennyiségét (a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét, valamint az engedélyezett felhasználási célt.

(3) A keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, illetve a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával kell kérni. A módosított, illetve az újabb időszakra szóló igényt a kérelmezőnek az e törvényben foglaltak szerint kell megadnia. A keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 42. § (5)–(8) és e § (1)–(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

(5) A keretengedély megszűnik, ha

(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben

(7) Az engedély (6) bekezdésben foglaltak szerinti visszavonásáról hozott határozat – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.

(8)²⁴³ Egy fizikai hely a keretengedélyben az adómentes felhasználó üzemeként, raktáraként bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.

(9) Az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más – nem összefüggő – helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárnak a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a jövedéki termék feldolgozása és ugyanazon helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése csak aránytalanul nagy költségráfordítás mellett lenne lehetséges.

(10)²⁴⁴ A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó – az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse – köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

44. § (1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes keretengedéllyel rendelkezik.

(2)²⁴⁵ A beszerzéseket az adómentes felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget és az engedélyezett felhasználási célt.

(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító adóraktár, import, mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének mennyiségét.

(4)²⁴⁶ Az (1)–(3) bekezdés rendelkezését a 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja szerinti esetben is – megfelelően – alkalmazni kell.

45. § (1) A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék adómentesen csak az e törvényben meghatározott célra használható fel, és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlően igazolnia kell.

(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság előzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett adóraktárba termékkísérő okmány kiállításával szállítható.

(3)²⁴⁷ A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá – a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén – a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja).

(4)²⁴⁸ Az adómentes felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint a (3) bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni, amely az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.

(5)²⁴⁹ Az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított.

46. §²⁵⁰ (1) Az adómentes felhasználó negyedévenként, a tárgynegyedév utolsó napjával készletfelvétellel telephelyenként megállapítja a tényleges készletet, és a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 12. napig elszámolást nyújt be a vámhatósághoz az adómentesen beszerzett jövedéki terméknek a 13. § (4)–(5) bekezdése szerinti adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Az elszámolás alapján kimutatott készlethiányt nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti készletfelvétel a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül történik, az adómentes felhasználó az (1) bekezdés szerint megállapított készlet különbözetet – jegyzőkönyv felvételével – a tárgynegyedév zárókészletébe beszámítja. Amennyiben a készletfelvételt a vámhatóság a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak, adófelfüggesztéssel történő szállítás esetén másik adómentes felhasználónak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.

47. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult

(2)²⁵³ Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szervezet mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség részére kerül kiszállításra.

(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak előzetesen be kell jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre adó-visszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 44. § (3) bekezdésében és a külön jogszabályban előírt nyilvántartást.

(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)

(6) Visszaigényelhető (levonható) adóként

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték változását követő 3 hónapon belül a változást megelőzően hatályos adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre (levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.

(8)²⁵⁴ Az adóraktár engedélyese, az importáló, illetve a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.

(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá

(10) Az adó-visszaigénylés (-levonás) joga kizárólag a (9) bekezdésben, illetve az alkoholtermék és a dohánygyártmány exportálása esetén ezen felül a (2) bekezdésben meghatározott bizonylat csatolásával, illetve azok birtokában érvényesíthető.

(11) A vámhatóság az adó-visszatérítésnél figyelembe vett mennyiséget, valamint a visszatérített adó összegét a (9) bekezdésben meghatározott bizonylatokon hitelt érdemlő módon feltünteti.

47/A. §²⁵⁶ (1)²⁵⁷ A diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet (a továbbiakban: képviselet) a hivatalos célra, valamint a képviselet tagja a személyes célra belföldön beszerzett jövedéki termékek után viszonosság esetén jogosult az árban foglalt (termékimport esetén a határozatban közölt) és általa megfizetett adó, valamint – az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében – a dohánygyártmányok után általa megfizetett általános forgalmi adó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adók) visszaigénylésére. A viszonosság tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

(2) Képviselet tagjának a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28-án aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én aláírt bécsi egyezmény l. cikkének c)–e) pontja alá tartozó természetes személy minősül, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri.

(3) Az (1) bekezdésben említett hivatalos célra történő beszerzésnek az minősül, amelyet a képviselet számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutat ki.

(4)²⁵⁸ Az adók visszaigénylésére jogosult – az (1) és (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett – a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), valamint tisztviselője is, amennyiben a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés értelmében az adó tekintetében mentesség illeti meg.

(5) Nemzetközi szervezet tisztviselőjének az a természetes személy minősül, akit a (4) bekezdésben említett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint az adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri.

(6) Nem illeti meg az adó-visszaigénylés joga a képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét, ha magyar állampolgár vagy állandó magyarországi tartózkodásra jogosult személy.

(7) Az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet, valamint a nemzetközi szervezet hivatalos célú beszerzéseként évente legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.

(8) A képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője a személyes célra beszerzett jövedéki termék után az árban foglalt, általa megfizetett adókból – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legfeljebb 300 ezer forintot igényelhet vissza naptári évenként, mely összegbe bele kell számítani az egyéb termékek és igénybe vett szolgáltatások után az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adót is.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott értékkereten belül az üzemanyag, az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője személyes célú beszerzéseként évente legfeljebb a 2. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.

(10) E § alkalmazásában a képviselet tagja, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselője az a családtag is, aki a képviselet tagjával, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselőjével igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri, kivéve, ha az illető magyar állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy.

47/B. §²⁵⁹ Ha a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés kifejezetten a termékek árába rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességről vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkezik, az előzőekben említett nemzetközi szerződésben meghatározott jogosultat megilleti a 47/A. § szerinti adó-visszaigénylés joga úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat

48. § (1)²⁶⁰ A harmadik országból behozott jövedéki termékre a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, illetve – a vámjogszabályok szerinti alakiságok elvégzése tekintetében – a 7. § 3. pont a) alpont ab) alpont szerinti területről behozott jövedéki termékre, valamint a belföldről harmadik országba kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre – az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban – a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével

(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból történő megállapításának.

(4)²⁶⁴ A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve a 46. § (1) bekezdés szerinti, telephelyenként benyújtott elszámolás ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatósághoz benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(5)²⁶⁵ Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérleg-havizárásban, illetve elszámolásban szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a jegyzőkönyvre feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.

(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz – valamennyi adóraktárának adataira kiterjedő – összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.

(7)²⁶⁶ A vámhatóság állapítja meg az adót

(8)²⁶⁷ A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás miatti megszűnését követően

(9)²⁶⁸ Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra nem kell adóbevallást benyújtani.

(10)²⁶⁹ A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján kivetett adót az adókivetésről szóló határozat közlését követő 8 napon belül meg kell fizetni.

(11)²⁷⁰ A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló,²⁷¹ illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény²⁷² rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Az adóraktár engedélyese adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.

(13) Az adó-visszaigénylést a vámhatóság az adó-visszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést (adó-visszatérítést) havonta – a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra – igényelheti. Az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelemhez az annak elbírálásához szükséges valamennyi iratot csatolni kell. Az adó-visszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.

(14) Az adóraktár engedélyese adó-visszaigénylési jogosultságát a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendő adójából történő levonással vagy visszaigényléssel érvényesítheti.

(15)²⁷³ Amennyiben a vámhatóság által a fizetési számlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében hatósági átutalással, a fizetési számlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy – ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is – követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóságot keresi meg.

(16) A (15) bekezdés szerint végrehajtás alatt álló tartozást a vámhatóság megkeresésére az adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be.

(17) Az adó bevallásában az Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontjában meghatározott kerekítési szabályokat kell alkalmazni.

(18) A vámhatóság által végzett, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező jövedéki ellenőrzés folytatása, valamint a hatósági felügyelet ellátása esetében általános megbízólevél szükséges, általános megbízólevélnek a vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa minősül.

(19)²⁷⁴ A vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása, továbbá a zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhatósági eljárás (zárjegy levétele) esetén – az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével – a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (a továbbiakban együtt: költségtérítés).

(20)²⁷⁵ Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a vegyvizsgáló szervtől kérheti, illetve a vámhatóság – az engedélyes egyidejű értesítése mellett – a vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes jövedéki termékére, a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál – a termék változatlan összetétele esetén – kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifabesorolás). A vegyvizsgáló szerv a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról a határozatban rendelkezik, amely a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.

(21) Az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes terhére a kötelező érvényű vámtarifabesorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifabesorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.

(22) Az adóraktári engedélynek, a keretengedélynek vagy a felhasználói engedélynek a kötelező érvényű vámtarifabesorolás miatt szükségessé váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozat kézhezvételének napját követő 15 napon belül kell benyújtani vagy az engedélyt visszaadni.

(23)²⁷⁶ A termékkísérő okmány, az üzemszüneti TKO, az üzemszüneti átvételi elismervény és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48/A. §²⁷⁷ (1)²⁷⁸ Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait.

(2) Nem lehet elektronikus úton intézni:

(3)²⁸¹ Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat a kapcsolattartás hagyományos és elektronikus formája között.

(4)²⁸² A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban az ügyfél – a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek benyújtása során – telefaxon, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli informatikai alkalmazás vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján nem tarthatja a kapcsolatot a vámhatósággal.

(5) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.

(6) A vámhatóság szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.

(7)²⁸³ Az e törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy nem tekinthet be a vámhatóság és a felügyeleti szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe.

(8) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott

(9)²⁸⁶ A fellebbezést tizenöt napon belül kell felterjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez.

48/B. §²⁸⁷ (1) Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz

(2)²⁸⁹ Az adóraktár engedélyese a termékmérleg-havizárásnak, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő és az adóképviselő a szállítási nyilvántartás havi összesítésének, az adóügyi képviselő a 31. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartás havi összesítésének a benyújtására vonatkozó kötelezettségét elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül teljesíti.

(3) Ha az adóalany, adó-visszaigénylő élt az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott választási jogával, választásától a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

48/C.²⁹⁰ Ha az e törvény szerinti, vámhatóság által kiadott engedély engedélyese jogutódlással szűnik meg, a jogutódnak az engedély módosítását kell kérnie.

48/D. §²⁹¹ (1) Az e törvény szerinti engedélyt – kivéve az egyszerűsített adóraktári engedélyt – kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére – annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az e törvény szerint kiadott engedély birtokában folytatott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt fennállnak-e az (1) bekezdés szerinti tények. A hatósági ellenőrzés céljából a vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az (1) bekezdés szerinti tények fennállnak-e.

(3) A vámhatóság

(4)²⁹² A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője esetében a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezése és lefolytatása, illetve a nyilvántartásba vételhez meghatározott, a 35. § (3) bekezdése szerinti feltétel fennállásának hatósági ellenőrzése során az adatigénylésre, adatátvételre és adatkezelésre vonatkozóan az (1)–(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

49. § (1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhető

(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(3)²⁹³ Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó

(4)²⁹⁴ A vámhatóság a (3) bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet (együtt: különbözet). A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.

(5) Adó-visszaigénylés (adó-visszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.

(6) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat nem minősül az Art. alkalmazásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

50. §²⁹⁵ (1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak

(2)²⁹⁶ Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában

(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek

(4)²⁹⁷ E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,

(5)³⁰⁰ A (4) bekezdés c) pontjában megjelölt, 3811 vámtarifaszám alatti termékek közül az üzemanyagok adalékanyaga, hígítóanyaga (a továbbiakban: üzemanyagadalék) és a (4) bekezdés f) pontjában megjelölt biodízel a kiszerelés nagyságától függetlenül tekintendő megfigyelt terméknek.

51. § (1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben mérve.

(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt + 15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91–1 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.

52. § (1)³⁰¹ Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:

(2)³¹¹ Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra

(3) Az adó mértéke az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott mérték 40 000 Ft/ezer literrel, illetve a fűtőolaj esetében az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mérték 20 000 Ft/ezer kilogrammal, a cseppfolyósított gáz esetén az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mérték 20 000 Ft/ezer kilogrammal, gáz halmazállapot esetén az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/nm³-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány előírásainak.

(4)³¹³ A (3) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés során egyébásványolaj-gyártó adóraktárban előállított egyéb ellenőrzött ásványolajra és olajtermékre, ide nem értve az üzemanyagként előállított terméket.

53. §³¹⁴ (1) Adómentes célú felhasználásnak minősül

(2) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 100 millió forint értékű jövedéki biztosítékot kell felajánlani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adómentes felhasználás esetében nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani, és keretengedélynek a külön jogszabályban meghatározott engedély minősül.

54. § (1)³¹⁸ A keretengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(2) A 46. §-ban előírt elszámolásnak tartalmaznia kell

55. § (1)³¹⁹ A helyközi vasúti személyszállítási vagy vasúti áruszállítási tevékenységet végző személy az e tevékenységéhez, valamint az e tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatási, tolatási tevékenységéhez adózottan beszerzett és ténylegesen felhasznált 2710 19 41 vámtarifaszám alatti gázolaj beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.

(2)³²⁰ A magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajóban (ideértve a kompot is) ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj után belvízi személyszállítási vagy belvízi áruszállítási tevékenységet végző, a hajó üzemben tartójaként nyilvántartott személy az általa a beszerzéskor megfizetett adót visszaigényelheti.

(3)³²¹ Visszaigényelhető továbbá

(4)³²³ Visszaigényelhető továbbá a vámhatóság által engedélyezett bioüzemanyag-adóraktárban előállított,

(5)³²⁵ A visszaigénylésre a (4) bekezdés a) pont szerinti esetben a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti hatósági engedéllyel rendelkező azon bányavállalkozó jogosult, amelynek (akinek) a bányatörvény szerint megállapított bányatelekre jogosultsága van, és ott a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján bányászati tevékenységet folytat.

(6)³²⁶ A visszaigénylésre a (4) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott megjelölt tevékenységet végző állami vagy önkormányzati szerv és a vízgazdálkodási társulat, illetve megbízásukból ilyen tevékenységet végző személy jogosult.

56. § (1)³²⁷ Az 55. § szerinti esetekben az adó visszaigénylése a tényleges felhasználás napjától esedékes, és legfeljebb a felhasználás napját követő 12 hónapon belül érvényesíthető.

(2)³²⁸ Az adó visszaigénylését a gázolaj, a repülőgép üzemanyag, illetve a biodízel adót tartalmazó áron történt beszerzéséről, vagy – az 55. § (4) bekezdés a) pont szerinti esetben – a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről a visszaigénylésre jogosult nevére kiállított számlával és a tényleges felhasználás külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolásával, a repülőgép üzemanyag esetében továbbá a repülés időpontját, célját és teljesítését igazoló okmánnyal kell dokumentálni.

(3) Az adó-visszaigénylés érvényesítésekor a vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon hitelt érdemlő módon köteles feltüntetni az adó-visszatérítés alapjaként figyelembe vett ásványolaj mennyiségét, fajtáját, valamint a visszatérített adó összegét.

57. §³²⁹

57/A. §³³⁰

57/B. §³³¹

57/C. §³³²

58. §³³³ (1) Ásványolaj-adóraktári engedély

(2)³⁴³ A terméktávvezetékhez

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj-adóraktári engedély

(4)³⁴⁵ Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként

(5)³⁵⁰ A jövedéki biztosítékot adóraktáranként

(6) A repülőtéri adóraktár engedélyese, ha az adóraktára nem állandó nyitvatartással vagy nem a külön jogszabály szerint közzétett nyitvatartási idővel és nem állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő repülőtéren van kialakítva, köteles a repülőtér megnyitását és bezárását azt megelőzően legalább 3 nappal korábban a vámhatósághoz bejelenteni. A repülőtér bezárásakor a repülőtéri adóraktár engedélyese jövedéki terméket csak olyan mennyiségben tarthat készleten, amelynek adótartalmára a jövedéki biztosítéka fedezetet nyújt.

(7) Kikötői adóraktárként

(8) A kikötői adóraktár engedélyese a gázolaj készletváltozásáról állóhajó-adóraktáranként és ellátóhajó-adóraktáranként naponta jelentést ad a vámhatóságnak. A mozgó ellátóhajó az állomásozás helyéről hajótöltési céllal csak a kikötő állandó vámhatósági felügyeletét ellátó vámhatósághoz történt bejelentést követően távozhat el, és a kikötését is – azzal egyidejűleg – jelentenie kell. A mozgó ellátóhajó 15 km távolságot meghaladóan csak a gázolaj vételezése, a hajó karbantartása vagy téli kikötőbe történő távozása miatt, és csak a vámhatóság külön engedélyével távozhat el az állomásozás helyéről. A vámhatóság a hajónaplót és a felhasználást ellenőrizheti.

(9) A gázolaj jelölését finomítói ásványolajraktárban, a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések betartásával kell elvégezni.

(10) A jelölt gázolajat a hajó üzemanyagtartályából bármilyen módon kivenni, eltávolítani tilos, kivéve a hajó vagy a hajó üzemanyagtartálya javítását, felújítását, ha azt a vámhatósághoz előzetesen bejelentették.

(11)³⁵⁴ Az adóraktár-engedélyes az 52. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén egyéb motorikus célú, tartályos értékesítését csak abban az esetben végezheti üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetője, valamint az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjével egy telephelyen [103. § (2) bekezdés 5. pont] működő, annak e termék tárolására szolgáló tartályát szerződés alapján használó személy (a továbbiakban együtt: üzemeltető) részére, amennyiben az üzemeltető e tevékenységét a vámhatósághoz bejelentette és az üzemeltetőt a vámhatóság a bejelentés napján nyilvántartásba vette. Az üzemeltetőnek a cseppfolyósított szénhidrogén beszerzéséről, felhasználásáról a külön jogszabály szerinti nyilvántartást kell vezetnie.

(12) Az olyan ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezést, amely termékre e törvény adómértéket állapít meg, kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, importálni, – a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár kivételével – birtokolni, és – a kőolaj-finomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktár részére történő értékesítés kivételével – értékesíteni.

(13)³⁵⁵ Kőolaj-finomítóban és finomítói ásványolajraktárban E85 előállítása is, kőolaj-finomítóban továbbá ETBE előállítása is végezhető, ezen adóraktárakra kiadott adóraktári engedély birtokában.

(14)³⁵⁶ A kísérleti előállítást végző üzem esetében a 35–41. §-okban szabályozottakra, így az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére – a jövedékibiztosíték-nyújtáson kívül – a külön jogszabályban meghatározott, eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(15)³⁵⁷ A kísérleti előállítást végző üzemben előállított bioüzemanyag kizárólag a kísérleti fejlesztés keretében használható fel, egyébként meg kell semmisíteni.

(16)³⁵⁸ Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés keretében állít elő

59. §³⁵⁹ (1)³⁶⁰ Az e § szerinti felhasználói engedéllyel megengedett

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés rendelkezése

(3) Felhasználói engedélyre az a kérelmező jogosult,

(4) Nem adható felhasználói engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(5)³⁶⁷ A felhasználói engedély iránti kérelemhez meg kell adni

(6)³⁶⁸ A jövedéki biztosítékot

(7)³⁶⁹ A felhasználói engedélyes jövedéki biztosítékára a 42. § (8) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell. A jövedéki biztosíték a felhasználói engedélyes e törvény szerinti jövedékibírság- és mulasztásibírság-tartozására vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha a felhasználói engedélyes önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

(8) A kérelmező nevére szóló felhasználói engedélyt a vámhatóság a 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerű alkalmazásával adja ki.

(9) A felhasználói engedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a felhasználói engedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

(10) A felhasználói engedély megszűnésére, visszavonására a 43. § (5)–(8) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(11)³⁷⁰ Ha a felhasználói engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék készletének a 60. § (3) bekezdése szerint végzett elszámolását, és – jövedékibírság-fizetési kötelezettség megállapítása esetén – annak teljesítését követően szabadítható fel.

(12) A felhasználás során feleslegessé vált, valamint a felhasználói engedély megszűnésének napján készleten maradt egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék csak adóraktárnak, felhasználói engedélyesnek, exportálónak, közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek adható át, illetve az egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedőnek is, a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett.

(13)³⁷¹ A (6) bekezdésben meghatározott jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettség alól mentesül az Áht. alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv.

60. § (1)³⁷² A felhasználói engedélyes folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzésének, előállításának (kiszerelésének), felhasználásának és értékesítésének külön jogszabályban foglaltak szerinti részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészletet.

(2) A felhasználói engedélyes – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyilvántartás havi zárása alapján jelentést készít, melyet a tárgyhót követő hó 15-ig kell benyújtani a vámhatósághoz.

(3)³⁷³ A felhasználói engedélyesnek tárgyévenként az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, előállításáról (kiszereléséről), felhasználásáról, értékesítéséről és készletéről elszámolást kell készítenie és a tárgyévet követő hó 20-áig a vámhatósághoz benyújtania, amelyet a vámhatóság a helyszínen ellenőrizhet. Ha az elszámolás alapján kimutatott, nyilvántartás szerinti zárókészlet meghaladja a számviteli rend szerint elvégzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a készlethiányt – figyelemmel a külön jogszabály szerint elszámolható veszteségre, valamint a 62. § (8)–(9) bekezdésének rendelkezésére is – nem engedélyezett célra történt felhasználásnak kell tekinteni. Az elszámolás során kimutatott készleteltéréssel a nyilvántartás szerinti zárókészletet helyesbíteni kell.

(4) Nem kell havi jelentést készítenie és a vámhatósághoz benyújtania annak a felhasználói engedélyesnek, aki az egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket gyógyszergyártásban vagy a termék kémiai átalakulását eredményező vegyi reakcióban használja fel.

61. § (1)³⁷⁴ Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket belföldön az adó megfizetése nélkül csak

(2) Az adóraktár-engedélyes és a felhasználói engedélyes egyéb ellenőrzött ásványolajat 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésben és megfigyelt terméket csak akkor tárolhat ki exportálónak, illetve közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek, ha az exportáló, illetve a kereskedő a kitárolást megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a terméket harmadik országba, illetve más tagállamba történő szállítás céljából vásárolja meg.

(3) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék exportálónak vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedőnek történt kitárolását az adóraktár-engedélyes és a felhasználói engedélyes köteles a vámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

62. § (1)³⁷⁵ A harmadik országból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajra a vámjogi szabad forgalomba bocsátást adófelfüggesztéssel kell elvégezni, ha

(2)³⁷⁶ Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi szabad forgalomba bocsátása az 59. § (6) bekezdése szerint figyelembe veendő adómértékkel megállapított adó kivetésével történik.

(3) A harmadik országból 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben behozott egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi szabadforgalomba bocsátásakor nem kell alkalmazni az 52. § (1) bekezdés i) pontjának rendelkezését.

(4)³⁷⁷ Az (1) bekezdés szerinti esetben a 11. § (3)–(5), (7), (9) és (10) bekezdés rendelkezéseit a felhasználói engedélyesre is – értelemszerűen –, továbbá az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladó és a felhasználói engedélyes felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alóli végleges mentesülésére a 13. § (7) bekezdést, adófizetési kötelezettsége beálltára a 14. § (3) bekezdést – a felhasználói engedélyes esetében értelemszerűen – alkalmazni kell.

(5)³⁷⁸ Az egyéb ellenőrzött ásványolaj közösségi adófelfüggesztési eljárásban e-TKO-val szállítható, kivéve a 2710 11 21, a 2710 11 25 és a 2710 19 29 vámtarifaszám alá tartozó, nem ömlesztetten szállított ásványolajtermékeket, melyeket EKO-val kell szállítani. A szabad forgalomba bocsátott egyéb ellenőrzött ásványolaj más tagállamba történő szállítása esetén EKO-t kell alkalmazni.

(6)³⁷⁹ Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék más tagállamból való behozatalát adóraktár-engedélyes és felhasználói engedélyes végezheti, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő abban az esetben, ha a behozatalt adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére, írásban rögzített megbízás alapján végzi. Az üzemanyagadalék és a biodízel behozatalát továbbá a bejegyzett kereskedő – az adó 25. § szerinti megfizetése esetén –, valamint a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő is – az adó 27. § szerinti megfizetése esetén – végezheti. A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a vámhatósághoz, kivéve ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba, e-TKO-val történt.

(7)³⁸⁰ A közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a más tagállamból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket csak adóraktár-engedélyes, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére értékesítheti az adó 27. § szerinti megfizetése nélkül.

(8)³⁸¹ Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2710 11 21, a 2710 11 25 és a 2710 19 29 vámtarifaszám alá tartozó, nem ömlesztetten szállított ásványolajtermék – és a megfigyelt termék más tagállamba nem közösségi adófelfüggesztési eljárásban, nem e-TKO-val végzett kiszállítását az üzemből, raktárból történő kiadás napján be kell jelenteni a vámhatóságnak. A bejelentés hiányában az így kiszállított termék a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként nem számolható el, kivéve, ha a kiszállítás tényét kétséget kizáróan bizonyítják.

(9)³⁸² Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék exportálását a felhasználói engedélyes exportáló a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként csak akkor számolhatja el, ha a vámhatóság a termék kiléptetését visszaigazolta, illetve – amennyiben a kiléptetés más tagállam területéről történik – az exportálást a vámhatósághoz az üzemből, raktárból történő kiadás napján bejelentették vagy a kiléptetés tényét vámokmánnyal igazolják.

63. § (1)³⁸³ E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt

(2) E törvény alkalmazásában

64. § (1)³⁸⁸ Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol (a továbbiakban: tiszta szesz) tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége, illetve a magánfőzésben előállított párlat esetében a vámhatósághoz bejelentett alapanyag tömegben (szőlőbor esetén térfogatban) kifejezett mennyiségéből a 3. számú melléklet szerinti kihozatali arányszámmal számított tiszta szesz mennyisége, hektoliterben.

(2)³⁸⁹ Az adó mértéke – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 276 100 forint.

(3)³⁹⁰ A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente

(4)³⁹¹ Nem kell alkalmazni az (1)–(2) bekezdés rendelkezését a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékre, amennyiben

(5)³⁹³ A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat – kivéve az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot – adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 276 100 forint.

(6)³⁹⁴ A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3) bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 276 100 forint.

(7)³⁹⁵ Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.

(8)³⁹⁶ Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a 9. § (3) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában, e § (3) és (6) bekezdésében meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.

65. § (1)³⁹⁸ A 8–17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha

(2)⁴⁰⁰ Az adó alanya az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben fizeti meg a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt párlat után.

(3)⁴⁰¹ Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki.

66. § (1)⁴⁰² A bérfőzött párlat utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és – a 64. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.

(2)⁴⁰³ A 65. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett adót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.

(3)⁴⁰⁴ A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon pénzforgalmi számlájáról átutalással befizeti a vámhatóságnak.

(4)⁴⁰⁵ A beszedett adó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5)⁴⁰⁶ Az adó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

(6)⁴⁰⁷ A szeszfőzde a bérfőzető részére egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, és azzal igazolja az adó megfizetését, illetve az adóraktárban történt előállítást. A kísérő okmány egyben a terméket igazoló okmány is. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a főzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A 15 év letelte után 2 évente meghosszabbítható.

(7) A 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 64. § (2) bekezdése szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.

67. §⁴⁰⁸ (1) A 64. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre.

(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot

67/A. §⁴⁰⁹ (1) A magánfőző a 64. § (6) bekezdése szerinti esetben a vámhatósághoz bejelenti – az adókötelezettség keletkezését 3 munkanappal megelőzően – az adó megállapításához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat, az adó összegét, valamint az értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott adatokat. A bejelentés adóbevallásnak minősül.

(2) A magánfőző az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozik arról, hogy sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más személy nem állíttat elő bérfőzésben párlatot.

(3) A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján legkésőbb a bejelentés napját követő 5. munkanapon a bejelentett (bevallott) mennyiségre származási igazolványt állít ki és bocsát a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy a magánfőző az adót megfizette.

(4) Magánfőzés esetén

68. §⁴¹⁰ (1) Adómentes felhasználás az alkoholterméknek a felhasználása

(2) A 42. §-ban meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell adni

(3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználási cél esetén technológiai, műszaki, egészségügyi szempontok miatt nem lehet denaturált alkoholt felhasználni, annak szakmai indokolását és arról a felhasználás szerint illetékes szakmai szövetség nyilatkozatát kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolni. A denaturálás mellőzésének indokoltságát az engedélykérelem elbírálása során a vámhatóság független szakértővel (intézettel) ellenőrizheti.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználási célra adómentesen – a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, valamint ha jogszabály eltérően rendelkezik – csak az adómentes felhasználó által megjelölt és a keretengedélyben rögzített részleges denaturálási eljárással denaturált alkoholterméket lehet kitárolni az adóraktárból. A denaturálást a vámhatóság felügyelete mellett kell elvégezni.

(5) A 46. § szerinti elszámolásban ki kell mutatni az elszámolási időszakban a (2) bekezdés b) pontja szerint felhasználható és a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyiségét is. Ha a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyisége meghaladja a (2) bekezdés b) pontja szerint felhasználható mennyiséget, a különbözet nem adómentes célra történt felhasználásnak minősül, és a 14. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség keletkezik.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a 42. § (6) és (7) bekezdése szerint nyújtandó jövedéki biztosítékot legfeljebb 80 millió forint értékben kell felajánlani. A részlegesen denaturált alkohol beszerzése és felhasználása esetén a nyújtandó jövedéki biztosíték feleződik, és legfeljebb 40 millió forint értékben kell felajánlani.

(7) Amennyiben az adómentes felhasználó az üzemében a 2915 vámtarifaszámú ecetsavból is előállít étkezési ecetsavat vagy ecetesszenciát, köteles a vásárolt ecetsavval is elszámolni.

69. § (1)⁴¹³ Az alkoholtermék teljes denaturálását szeszüzemben vagy alkoholregeneráló és denaturáló üzemben, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott denaturálási eljárással kell elvégezni.

(2) Teljesen denaturált alkoholterméknek kell tekinteni a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben kihirdetett teljes denaturálási eljárással más tagállamban előállított denaturált alkoholt is, amennyiben annak szállítása EKO-val történik.

(3) A teljesen denaturált alkoholtermék adóraktárból és a 70. § szerinti felhasználói engedéllyel rendelkező személy telephelyéről kizárólag EKO-val tárolható ki.

70. §⁴¹⁴ (1) A teljesen denaturált alkohol

(2) A teljesen denaturált alkohol (1) bekezdésben nem említett egyéb felhasználása a 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban történő beszerzés esetén

(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett felhasználói engedélyre az 59. § (3)–(4), (7)–(8), (10)–(11) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jövedéki biztosítékot 1 millió forint összegben kell nyújtani.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek a vámhatóság általi nyilvántartásba vételhez, majd azt követően évenként meg kell adnia az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget és a felhasználás célját.

71. §⁴¹⁵ (1) A teljesen denaturált alkohol 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban csak szeszüzem vagy alkoholregeneráló és -denaturáló üzem engedélyesének, a 70. § (1) bekezdés a) és c) pontjában említett felhasználói engedélyesnek, vagy a vámhatóság által a 70. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíthető belföldön.

(2) A 70. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, illetve a (2) bekezdés b) pontjában említett felhasználói engedélyesnek a beszerzett teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

(3) A 70. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált és készleten lévő teljesen denaturált alkohol mennyiségéről nyilvántartást vezet.

72. §⁴¹⁶ (1) Alkoholtermék-adóraktári engedély

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az alkoholtermék – kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket – adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély adható

(3)⁴²⁰ A tranzitadóraktárban alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány a (2) bekezdés szerinti céllal történő adómentes tárolása is megengedett.

(4)⁴²¹ Az italgyár és a szeszfőzde engedélyesének üzemi szeszraktárába nem saját előállítású, 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerinti kiszerelésű, saját gyártású alkoholtermék 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az italgyár és a szeszfőzde engedélyese ezt meghaladó mennyiséget abban az esetben tárolhat be az üzemi szeszraktárába, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételt, továbbá az alkoholtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot külön teljesíti. A szeszüzem engedélyesének üzemi szeszraktárába nem saját előállítású, 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék legfeljebb az egy naptári év alatt előállított saját gyártású alkoholtermék 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente.

(5)⁴²² Az alkoholtároló adóraktárban az alkoholterméken kívül adózatlan sör, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(6) Az alkoholtároló adóraktári engedély akkor adható, ha

(7) A jövedéki biztosítékot az (1) bekezdés szerinti adóraktárak esetében – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – adóraktáranként legalább 40 millió forint, de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell teljesíteni. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő szeszüzem, italgyár, szeszfőzde és üzemi szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.

(8)⁴²³ A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 500 ezer forint, az etanolüzemre legalább 1 millió forint, a szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék-adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben a szeszüzem éves etilalkohol-gyártó kapacitása nem haladja meg az évi 50 ezer hektolitert, és a szeszüzemben kizárólag legalább 80, legfeljebb 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú, finomítatlan, élelmiszeripari alapanyagkénti felhasználásra alkalmatlan etilalkoholt állítanak elő egy desztillációs lépésben, a jövedéki biztosítékot legfeljebb 25 millió forint értékben kell nyújtani.

(9) A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés f)–g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.

(10) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) alkoholtermék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az alkoholterméket megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(11)⁴²⁴ Kérelemre – a külön jogszabályban foglaltak szerint – engedélyezhető az E85 előállítása a legalább 250 ezer hektoliter éves etilalkohol-gyártó kapacitású szeszüzemben is, az ásványolajtermékekre meghatározott külön jövedéki biztosíték nyújtása nélkül.

(12)⁴²⁵ Az italgyár és a szeszpalackozó engedélyesének a palackozás céljára betárolt és lepalackozott szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

73. § (1)⁴²⁶ Az alkoholterméknek – kivéve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket –

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik

(3)⁴³⁰ A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, – a bérfőzött párlat és a magánfőzésben előállított párlat esetén – továbbá azt, hogy a 64. § (5), illetve (6) bekezdés szerinti adót megfizették, továbbá azt, hogy a harmadik országból, illetve tagállamból a közösségi vámjog, illetve e törvény rendelkezései szerint került behozatalra.

(4)⁴³¹ A zárjegyet a magyar állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja – elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján és elszámolási kötelezettség mellett – az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és a 104. §-ban meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkező importáló vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő (a továbbiakban együtt: zárjegyfelhasználó) rendelkezésére. A zárjegyhez a zárjegy előállítási költségének a megfizetése ellenében lehet hozzájutni, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő esetében továbbá akkor, ha a 27. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jövedékibiztosíték-nyújtási kötelezettségét teljesítette.

(5)⁴³² Az alkoholtermék zárjegye darabonként 1000 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: zárjegyhiány). A zárjegyhiány megfizetésére az Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)⁴³³ A zárjeggyel az adóraktár engedélyese a 49. § (3) bekezdése szerinti készletfelvétellel egyidejűleg, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő háromhavonta, az importáló, az eseti bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóság felé elszámolni. Ha az importügylet vagy a más tagállamból való behozatal 60 napon belül nem bonyolódott le, az importálónak, az eseti bejegyzett kereskedőnek és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedőnek az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.

(7)⁴³⁴ A (6) bekezdés szerinti elszámolásban igazolt csökkenésként vehető figyelembe

(8) Az alkoholtermék zárjeggyel ellátva adóraktárból másik adóraktárba átszállítható, ha a zárjeggyel való elszámoltatás az adóraktárak között megfelelően biztosított.

(9)⁴³⁵ Az alkoholtermék – a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termék, valamint a (2) bekezdés a) és c)–f) pontjaiban foglalt esetek kivételével, illetve a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2 liter űrtartalmat meg nem haladó göngyölegben palackozva bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba a más tagállamból behozatalt követően.

(10)⁴³⁶ Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, valamint alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 litert meghaladó, egyedileg beazonosítható göngyölegben való szabad forgalomba bocsátása, illetve más tagállamból történt behozatalt követően a forgalomba hozatala az adóraktár, a bejegyzett kereskedő, az importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő által a vámhatósághoz teljesített előzetes bejelentés és annak a vámhatóság általi nyilvántartásba vételét követően lehetséges. A bejelentést esetenként, legkésőbb a forgalmazást, tagállamból történő behozatal esetében a behozatalt, importálás esetében pedig az importálást megelőző harmadik munkanapig kell elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül megtenni. A vámhatóság a bejelentést legkésőbb a bejelentést követő munkanapon nyilvántartásba veszi és arról a bejelentőt elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül értesíti.

(11) Az alkoholtermék tranzitadóraktárba kizárólag zárjegy nélkül tárolható be, és a tranzitadóraktárból kizárólag zárjegy nélkül értékesíthető.

(12)⁴³⁷ A vámhatóság részére

(13)⁴⁴⁰ A zárjegyfelhasználó a zárjegykészletében bekövetkezett, a (12) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles – a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal – a változás bekövetkezésének napját, illetve a (7) bekezdés szerinti készletváltozások esetében a zárjegy visszavételének, megsemmisítésének vagy a külön jogszabályban előírt, a vámhatóság által a (7) bekezdés c) pont esetében felvett jegyzőkönyv felvételének napját követő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun kereszül a vámhatóság részére megküldeni.

(14)⁴⁴¹ A magánfőző esetén a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentés minősül a zárjegy megrendelésének. A bérfőzető a zárjegy megrendelését a külön jogszabályban foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető és a magánfőző esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, a bérfőzető esetén továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5), illetve (6) bekezdés szerinti adót megfizették.

(15)⁴⁴² Az átvett zárjeggyel a bérfőzető és a magánfőző nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket a bérfőzető és a magánfőző legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.

74. § (1)⁴⁴³ A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést előállítani, – a magánfőző desztillálóberendezése kivételével – birtokolni, továbbá értékesíteni. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztillálóberendezésekre.

(2) A szeszüzem kivételével cukorcefrét előállítani, értékesíteni, birtokolni, valamint a cukorcefréből alkoholterméket és a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket előállítani tilos.

(3)⁴⁴⁴ A keretengedéllyel vagy alkoholtermék-adóraktári engedéllyel előállított, csokoládégyártáshoz felhasználásra kerülő alkoholos gyümölcs beszerzése esetén e törvény 104. §-ának – a (4) bekezdés kivételével – és 106. §-ának az alkoholtermék jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére, illetve importálására és exportálására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A csokoládégyártás során gyártási melléktermékként visszanyert alkoholterméket a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerinti elszámolással vámhatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni vagy alkoholtermék adóraktárba, illetve harmadik országba vissza kell szállítani. Arra az alkoholtermékre vonatkozóan, amelyet nem semmisítenek meg, vagy nem szállítanak vissza alkoholtermék adóraktárba vagy harmadik országba, a külön jogszabályban erre meghatározott határidő elmulasztását követő napon az alkoholos gyümölcsöt felhasználó csokoládégyártónak a 64. § (2) bekezdésében megjelölt adómérték figyelembevételével adófizetési kötelezettsége keletkezik.

75. §⁴⁴⁵ E törvény alkalmazásában sör alatt a 2203 vámtarifaszámú termékeket, továbbá a 2206 vámtarifaszám alatti termékekből a sör és az alkoholmentes italok elegyét kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot.

76. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és Balling-(Plató-)fokban mérve.

(2) Balling-(Plató-)fok alatt a sörlé 20 °C-on mért szárazanyagtartalmát kell érteni, tömegszázalékban kifejezve.

(3)⁴⁴⁶ Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 633 forint.

77. § (1)⁴⁴⁷ A sör adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett sörrel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

78. §⁴⁴⁸ (1) Adóraktári engedély

(2) Az üzemi sörraktárba nem saját előállítású sör legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, palackos, dobozos, hordós kiszerelésű, saját gyártású sör 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség üzemi sörraktárban való tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt, továbbá a sörtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(3)⁴⁴⁹ A sörtároló adóraktárban a sörön kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(4)⁴⁵⁰ Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a sör adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(5) A sörtároló adóraktárra a 72. § (6) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,

(7) A söradóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) sör általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a sört az adóraktárában megsemmisítik. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(8) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, birtokolni és értékesíteni.

(9)⁴⁵¹ A sörfőzde esetében a 35. § (1) bekezdés f)–g) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.

79. § (1)⁴⁵² E törvény alkalmazásában bor alatt kell érteni

(2) E törvény alkalmazásában

80. § (1) Az adó alapja a bor mennyisége, hektoliterben mérve.

(2)⁴⁵⁴ Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 9400 forint.

(3) Adómentes

81. §⁴⁵⁵ (1) A bor előállítása – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 82. §-ban meghatározott egyszerűsített adóraktári engedéllyel vagy a 84. § szerinti boradóraktári engedéllyel lehetséges.

(2) Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak

(3) Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a személynek, aki (amely) a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban vagy a boradóraktárban, illetve a szőlőtermelő adómentes szőlőborának palackozását az adómentes szőlőbor tárolásának helyén végzi, amennyiben

(4)⁴⁵⁷ Ha a szőlőtermelő az új termését részben vagy egészben a 80. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiségen felüli szőlőbor előállítására kívánja felhasználni, a szüretet követő 8 napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 30-áig kell a vámhatósághoz a 82. § szerinti egyszerűsített adóraktárra az engedélykérelmet benyújtania. A vámhatóság a kérelem alapján az adóraktári engedélyt – amennyiben az annak megszerzéséhez előírt feltételek fennállnak – a feldolgozás megkezdésének kérelemben jelzett napjáig visszamenőleges hatállyal adja ki.

82. §⁴⁵⁸ (1)⁴⁵⁹ Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz.

(2)⁴⁶⁰ A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt esetben akkor kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt, ha nyilatkozik arról, hogy

(3) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(4) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell hitelesítés céljából a külön jogszabályban előírt pincekönyvét.

(5)⁴⁶³ A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül bírálja el.

(6)⁴⁶⁴ A szőlőterületet művelő azon közeli hozzátartozók (a továbbiakban: családtagok közössége), akik a saját művelésükben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a szőlőbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt, adóraktárnak minősíthető helyen (a továbbiakban: közös adóraktár) végzik, e tevékenységüket egy egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytathatják. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.

(7)⁴⁶⁵ Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.

(8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

83. § (1)⁴⁶⁶ Az egyszerűsített adóraktárból a szőlőbor – az e törvény 40. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően – borkísérő okmánnyal és annak a szállítást végző részére történő átadásával tárolható ki.

(2) A borkísérő okmánnyal kapcsolatban elkövetett jogsértés esetén a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a külön jogszabályban előírt pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.

(4) A pincekönyv adatai alapján, tárgyidőszakonként meg kell állapítani a készletváltozásokat és a tárgyidőszak tényleges zárókészletét. E fejezet alkalmazásában tárgyidőszak alatt a december 1-jétől július 31-éig, illetve augusztus 1-jétől november 30-áig tartó időszakokat kell érteni.

(5)⁴⁶⁷ Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a vásárolt és a saját termésű szőlő mennyiségéről, illetve a vásárolt, előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és értékesített szőlőborról – kiszerelésenkénti bontásban, vevőnkénti részletezésben – tárgyidőszakonként mennyiségi elszámolást kell készítenie, és a vámhatósághoz a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig benyújtania. Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes, aki (amely) az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra kötelezett, elszámolását a vámhatósághoz elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtja be.

(6)⁴⁶⁸ A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.

(7)–(8)⁴⁶⁹

84. §⁴⁷⁰ (1)⁴⁷¹ Adóraktári engedély

(2)–(3)⁴⁷³

(4) A bor adóraktári engedély megadásának nem feltétele a bor tárolására szolgáló tároló eszközök hitelesítése.

(5)⁴⁷⁴ Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az egyéb bor adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint, továbbá az egyébbor-tároló adóraktárban az egyéb boron kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(6)⁴⁷⁵ A jövedéki biztosítékot adóraktár engedélyesenként legfeljebb 10 millió forint, illetve az egyéb bor tároló adóraktár esetében legalább 1 millió forint, de legfeljebb 10 millió forint értékben kell nyújtani.

(7)⁴⁷⁶ Amennyiben 2 litert meghaladó kiszerelésben állítanak elő, tárolnak, raktároznak egyéb bort, a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérőn az (1) bekezdés a)–c) pont szerinti adóraktár esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó jövedéki biztosíték összege legfeljebb 20 millió Ft, az (1) bekezdés d) pont szerinti adóraktár esetében legalább 2 millió Ft, de legfeljebb 20 millió Ft.

(8)–(9)⁴⁷⁷

(10)⁴⁷⁸ A boradóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) egyéb bor általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az egyéb bort az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

(11)⁴⁷⁹ Az üzemi egyéb bor raktárba nem saját előállítású egyéb bor legfeljebb az egy naptári év alatt előállított, saját gyártású egyéb bor 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség üzemi egyéb bor raktárban való tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt – az alapterület vonatkozásában a (12) bekezdésben foglalt eltéréssel –, továbbá az egyéb bor tároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(12)⁴⁸⁰ Az egyéb bor tároló adóraktárra a 72. § (6) bekezdésének a rendelkezését is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kizárólag egyéb bort tároló raktár alapterületének legalább 100 m² nagyságúnak kell lennie.

85. § (1)⁴⁸¹ A bor 2 litert meg nem haladó (a továbbiakban: palackos), 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó (a továbbiakban: kannás) vagy 25 litert meghaladó (a továbbiakban: hordós) kiszerelésben bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba más tagállamból behozatalt követően, azzal, hogy a hordós szőlőborra – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével –, illetve a kannás és hordós egyéb borra a 73. § (10) bekezdésének az előzetes bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)⁴⁸² A termelői borkimérésben hordós kiszerelésű szőlőbor külön bejelentés nélkül értékesíthető helyben fogyasztásra vagy – legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben – elvitelre kimérve.

(3)⁴⁸³ Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve, ha a hordós és kannás bor szabadforgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében helyben fogyasztás céljára történik.

(4)⁴⁸⁴ A nyilvánosan meghirdetett borversenyre az egyszerűsített adóraktár engedélyese által benevezett és átadott szőlőbor a versenyszabályzat szerint kialakított nyilvántartásba vételt követően a borversenyt rendező birtokába kerül, de kereskedelmi forgalomba nem hozható. A borverseny helyét és időpontját a borversenyt szervező a vámhatósághoz köteles előzetesen bejelenteni.

86. § (1)⁴⁸⁵ A külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően bort előállítani vagy kezelni, illetve az így előállított vagy kezelt bort értékesíteni, birtokolni tilos.

(2)⁴⁸⁶ A borászati melléktermék a külön jogszabály szerint engedélyezett begyűjtőhelynek, alkoholtermék adóraktárnak vagy más tagállamban e célból kijelölt helyre adható át vagy exportálható, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzés melletti kivonása esetén, a kivonási eljárást gazdasági tevékenység keretében végzőknek is átadható.

87. §⁴⁸⁷ (1) A bor adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett borral való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

88. §⁴⁸⁸ A pezsgő alatt a dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt vagy másképpen kiszerelt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

89. § (1) Az adó alapja a pezsgő mennyisége, hektoliterben mérve.

(2)⁴⁸⁹ Az adó mértéke hektoliterenként 14 250 forint.

90. §⁴⁹⁰ (1) A pezsgő adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett pezsgővel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

91. §⁴⁹¹ (1) Adóraktári engedély

(2)⁴⁹³ Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a pezsgő adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárt – adóraktár engedélyesenként legfeljebb 30 millió forint, illetve a pezsgőtároló adóraktár esetében legalább 1 millió forint, de legfeljebb 30 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben az e törvény 38. § (2) bekezdés szerinti, az (5) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve meghatározott jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adóraktárak esetében el kell tekinteni.

(4) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) pezsgő általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a pezsgőt megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(5) Az üzemi pezsgőraktárba nem saját előállítású pezsgő legfeljebb az egy naptári év alatt előállított palackos kiszerelésű, saját gyártású pezsgő 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente. Az ezt meghaladó mennyiség pezsgő adóraktárban történő tárolásához a 72. § (6) bekezdésében foglalt feltételt, továbbá a pezsgőtároló adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosítékot is teljesíteni kell.

(6) A pezsgőtároló adóraktárra a 72. § (6) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(7)⁴⁹⁴ A pezsgőtároló adóraktárban a pezsgőn kívül adózatlan, a 73. § (9)–(10) bekezdés szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, bor és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett.

(8)⁴⁹⁵ A pezsgőüzem és a pezsgőpalackozó engedélyesének a palackozás céljára betárolt és lepalackozott szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia.

92. §⁴⁹⁶ (1) Köztes alkoholtermékek:

(2) Habzó köztes alkoholtermék alatt a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely – a sör, a bor és a pezsgő kivételével – a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

(3) Nem habzó köztes alkoholtermék alatt – a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével – a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

93. § (1)⁴⁹⁷ Az adó alapja a köztes alkoholtermék mennyisége, hektoliterben mérve.

(2)⁴⁹⁸ Az adó mértéke hektoliterenként 22 100 forint.

94. §⁴⁹⁹ A köztes alkoholtermék adóraktárra a 91. §-ban, a pezsgő adóraktárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

95. §⁵⁰⁰ (1) A köztes alkoholtermék adómentes célú felhasználásának a 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhasználás minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett nem habzó köztes alkoholtermékkel való elszámolásra a 68. § (2)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

96. §⁵⁰¹ (1) E törvény alkalmazásában dohánygyártmány:

(2) Kész dohányvágat alatt olyan dohánygyártmányt kell érteni, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál.

(3)⁵⁰² A (4) bekezdésben foglalt eltéréssel az olyan terméket, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot is tartalmaz, de egyébként megfelel

(4)⁵⁰³ Nem lehet dohánygyártmánynak tekinteni azt a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.

97. § (1) Az adó alapja

(2)⁵⁰⁴ Az adó mértéke

(3) A tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 9 centimétert, de rövidebb, mint 18 centiméter, háromszorosan kell figyelembe venni, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – 18 centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 27 centiméter, és így tovább.

(4)⁵⁰⁸ Az általános forgalmi adó alapja az (5) bekezdés szerinti, az általános forgalmi adót is tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.

(5)⁵⁰⁹ Kiskereskedelmi eladási ár – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a dohánygyártmány adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.

(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

98. § (1)⁵¹¹ A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása – ideértve az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve az árumintaként harmadik országból vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, a harmadik országból adómentesen behozható dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti esetet – kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a kiskereskedelmi eladási ár feltüntetésre került. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból olyan utas részére, akinek végső úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan utas részére, akinek végső úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.

(2)⁵¹² A cigaretta adójegye az adójegyen feltüntetett mennyiség és kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó –, illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett mennyiség és a 97. § (2) bekezdés a) pontjában előírt, ezer darabra meghatározott legkisebb adómérték alapján számított adó –, valamint a kiskereskedelmi eladási ár és a 97. § (4) bekezdése szerinti százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelő értéket testesít meg. A cigarettán kívüli dohánygyártmány adójegye az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó –, illetve ha ez az adó kisebb, az adójegyen feltüntetett mennyiség és a finomra vágott fogyasztási dohány esetében a 97. § (2) bekezdés c) pontjában, az egyéb fogyasztási dohány esetében d) pontjában előírt, 1 kilogrammra meghatározott legkisebb adómérték alapján számított adó –, valamint a kiskereskedelmi eladási ár és a 97. § (4) bekezdése szerinti százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelő értéket testesít meg.

(3) Adójegyet igényelhet

(4)⁵¹⁴ Az adójegy igényléséhez az importálónak a 104. § szerinti, a dohánygyártmányok importálására, a bejegyzett kereskedőnek a 24. § szerinti, a dohánygyártmányok más tagállamból való behozatalára jogosító engedéllyel kell rendelkeznie.

(5)⁵¹⁵ Az adójegy átvételekor meg kell fizetni azt az adó- és általánosforgalmiadó-összeget, amelyet az igényelt adójegyek a dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátásakor – figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra – a (2) bekezdés alapján képviselnek (a továbbiakban: fizetési kötelezettség).

(6)⁵¹⁶ A fizetési kötelezettség halasztására jogosult az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló, amennyiben biztosítékot nyújt. A dohánygyártmány adóraktár engedélyese által a 100. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő azzal, hogy az adóraktárába betárolásra kerülő, más tagállamban gyártott dohánygyártmányra általa átvett adójegy utáni fizetési kötelezettségre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani a 24. § (7) bekezdése szerint meghatározott összegben, de figyelembe véve a 19. § (2) bekezdésének a dohánygyártmányokra vonatkozó rendelkezését is. A 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő által a 24. § (7) bekezdése szerint nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékának minősül. Az importáló és az eseti bejegyzett kereskedő a fizetési kötelezettség halasztására abban az esetben jogosult, ha az átvett adójegy értékének megfelelő nagyságú biztosítékot nyújt.

(7)⁵¹⁷ A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyekre a tárgyhónapot követő második hónap 25. napjáig kell teljesíteni.

(8) Az adóraktár engedélyesének és a bejegyzett kereskedőnek havonta el kell számolnia – a külön jogszabály rendelkezései szerint – az átvett adójegy mennyiségével.

(9)⁵¹⁸ A 99. § (5) bekezdése alapján az importáló és az eseti bejegyzett kereskedő fizetési kötelezettsége legkorábban a fizetési halasztás lejártakor csökkenthető.

(10)⁵¹⁹ Az adófizetési és az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségét, illetve az adó- és az általánosforgalmiadó-visszaigénylési (levonási) jogosultságát az adóraktár engedélyese a 8–14., illetve a 47. §, a bejegyzett kereskedő a 25. § szerint állapítja meg. Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a bevallási időszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő adónak és általános forgalmi adónak az összegét.

(11)⁵²⁰ Az importáló adófizetési kötelezettségének vámhatóság általi megállapításakor az adóból és az általános forgalmi adóból le kell vonni az importált dohánygyártmányra felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő összeget, feltéve, hogy az importáló a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adójegy kivitelét igazolja, vagy – az adójegy nélkül importált dohánygyártmány esetében – a dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátása előtt az adójegyet az (5)–(6) bekezdés szerint vette át.

(12)⁵²¹ Amennyiben az adó mértéke emelkedik, az új adómérték hatálybalépését megelőző 2 hónapban – amennyiben ennél az új adómérték kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rövidebb, ez utóbbi időszak alatt – (a továbbiakban: referencia-időszak) az adóraktár engedélyese és a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő havonta nem rendelhet és részére a vámhatóság nem adhat ki a cigarettára és a fogyasztási dohányra több adójegyet, mint az új adómérték kihirdetése hónapját megelőző 12 hónapban (a továbbiakban: bázisidőszak) átvett és a bázisidőszakban visszahozott adójegyekkel csökkentett adójegyek mennyiségéből a bázisidőszakra számított egyhavi átlag 1,15-szöröse.

(13)⁵²² A (12) bekezdés rendelkezését az importáló és az eseti bejegyzett kereskedő esetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az átvett adójegyek egyhavi átlagát a bázisidőszak azon hónapjaira kell számítani, amelyben az importáló, illetve az eseti bejegyzett kereskedő adójegyet vett át.

(14)⁵²³ Amennyiben az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló (a továbbiakban együtt: adójegy-felhasználó) a tevékenységét az új adómérték kihirdetésének hónapját megelőző 12 hónapnál rövidebb ideig folytatta, a referencia-időszakban rendelhető, illetve kiadható adójegy mennyiségének meghatározásához figyelembe veendő egyhavi átlagot ezen időszakra vonatkozóan kell – figyelemmel a (13) bekezdés rendelkezéseire is – megállapítani. Amennyiben az adójegy-felhasználó a tevékenységét az új adómérték kihirdetésének hónapját megelőzően 6 hónapnál rövidebb ideig folytatta, vagy tevékenységét az új adómérték kihirdetését követően kezdte meg, számára a vámhatóság a referencia-időszakban nem adhat ki több adójegyet, mint a legalább 12 hónapja működő adójegy-felhasználók esetében számított kiadható mennyiségek közül a legkisebb mennyiség.

(15)⁵²⁴

(16)⁵²⁵ Az adómérték változásának hatálybalépését követően az adóraktárból a változás előtti adójeggyel – legfeljebb még 15 napon belül – csak az a dohánygyártmány tárolható ki, amelyre az adójegyet az adómérték változásának hatálybalépése előtt helyezték fel. A dohánygyártmány az adómérték változásának hatálybalépését követően csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból.

(17)⁵²⁶ A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzett kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.

99. § (1) Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön.

(2) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt

(3)⁵²⁹ Az adójegy tartalmazza

(4)⁵³¹ Az adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja – elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján és elszámolási kötelezettség mellett – a 98. § (3) bekezdésében megjelöltek rendelkezésére.

(5)⁵³² A vámhatósághoz visszaküldött adójegy 98. § (2) bekezdése szerinti értékével

(6) A halasztott fizetési kötelezettség csökken azon dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó értékével, amely utáni felfüggesztett adófizetési kötelezettség alól a 13. § (3) bekezdés b)–f) pontja, valamint (9)–(10) bekezdése alapján az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül.

(7)⁵³³ A dohánygyártmány adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a bejegyzett kereskedő és az importáló megsemmisítteti. Az adólevonás joga megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes. Újrafeldolgozás esetén az adólevonás joga az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell.

99/A. §⁵³⁴ A vámhatóság a természetes személy által harmadik országból behozott, az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Utasforgalmi tv.) szerinti adómentes mennyiséget meghaladó mennyiségű, illetve a 17. életévét be nem töltött személy esetében a harmadik országból behozott cigaretta fogyasztói csomagolását a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor az adó megfizetését igazoló jellel (a továbbiakban: hatósági jel) látja el.

100. §⁵³⁵ (1) Adóraktári engedély

(2)⁵³⁷ A dohánygyártmány adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható, a 72. § (2)–(3) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárat –

(4)⁵³⁹ Dohánytároló adóraktári engedély akkor adható, ha a raktár alapterülete legalább 100 m². A dohánytároló adóraktárban az adójegy felhelyezése kézi úton történhet.

(5)⁵⁴⁰ Az üzemi dohánygyártmányraktárba nem saját előállítású dohánygyártmány legfeljebb az egy naptári év alatt előállított saját gyártású dohánygyártmány 25%-ának megfelelő mennyiségben tárolható be évente.

(6)⁵⁴¹ Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkező dohányüzem vagy dohánygyár tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.

101. § A dohánygyártmány a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthető, attól eltérni nem lehet.

102. § (1) Az az általánosforgalmiadó-alany, aki (amely) az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése után e törvény rendelkezései szerint köteles az általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége tekintetében az áfatörvénynek a tételes átalányadózásra, valamint az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazhatja.

(2) Az általánosforgalmiadó-alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfatörvényben meghatározott számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általánosforgalmiadó-mértéket és annak az általános forgalmi adót is tartalmazó ellenértékre vetített százalékértékét, továbbá – a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével – a termék megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány adójegyén szereplő kiskereskedelmi eladási árat is.

(3) Az általánosforgalmiadó-alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében – az áfatörvény alkalmazásában – adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és – az áfatörvény visszaigénylésre jogosító feltételei szempontjából – az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítéséből származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték a visszaigénylésre jogosító adóköteles termékértékesítés összesített adóalapjába tartozónak tekinthető.

(4)–(6)⁵⁴²