2003. évi CXXVIII. törvény
2003. évi CXXVIII. törvény
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről1
Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.
A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Bevezető rendelkezések
1. § (1)2 Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése fontos közérdekű és közcélú tevékenység.
(2) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.
(3)3
2. §4 E törvény rendelkezéseit
a)5 az 1. számú melléklet szerinti autópályák és autóutak, valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak),
b) a gyorsforgalmi utakkal egy beruházásban megvalósuló közutak,
c) a gyorsforgalmi utak csomóponti elemeihez közvetlenül csatlakozó bekötő- és elkerülő utak, továbbá
d) a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.
2/A. §6 E törvény alkalmazásában:
1. hosszú távú úttípus: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 11/B. § (1) bekezdése szerinti Fejlesztési Programban meghatározott úttípus,
2. nagytávú úttípus: a Kkt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti nagytávú tervben meghatározott úttípus.
Általános szabályok
3. § (1)7 A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről – a központi költségvetésből a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, valamint más fejezetekben az e célra megnevezett fejezeti kezelésű előirányzatokból biztosított pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló forrásokból – a Kormány gondoskodik.
(2) A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető.
(3)8
(4)9
(5)10 A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközök felhasználása során az építtető saját döntése alapján jogosult a megvalósítás költségeibe beépíteni az előkészítés és megvalósítás során ismertté vált régészeti lelőhelyek megelőző feltárási költségeit, valamint – korlátozott mennyiségben és mértékben – a felszínre került, illetve feltárt egyes, a feltárás helyén jellemző régészeti leleteknek a létesítendő pihenőhelyeken történő elhelyezése költségeit is. Az építtető az adott beruházás teljes bekerülési költségének részeként a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti minimum mértéket köteles biztosítani költség-előirányzatként a régészeti feltárás céljára.
(6)11
(7)12
(8)13
(9)14
4. §15 (1)16
(2)17
(3) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
(4) A közműszolgáltató – a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének kiemelt közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében – a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg. A határidő megadása előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(5) Ha a közműszolgáltató neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.
(7) A közműszolgáltatót a – közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett – vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(8) E törvény alkalmazásában közműnek minősül: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, földgázvezeték, elektromos vezeték, hulladékgyűjtő, illetve -kezelő berendezés, nagyfeszültségű villamos átviteli vezeték, szénhidrogén-szállító vezeték, bányászati célú vezeték, hírközlési vezeték.
5. § (1) A gyorsforgalmi út tervezése és építése – a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban – a miniszter kezdeményezése alapján indul meg.
(2)18 A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes vizsgálati eljáráshoz – külön jogszabály szerint – szükséges dokumentációt (a továbbiakban: vizsgálati dokumentáció) és a területrendezési tervtanulmány dokumentációját.
(3)19 A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal és érintett helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart.
(4)20 A 9. § (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart.
(5)21 A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld), valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok – elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok – felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő.
6. §22 (1)23 A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal) a környezetvédelmi hatóságnak a környezetvédelmi eljárás során hozott határozatának véglegessé válását követően a Kormány rendeletben állapíthatja meg..24
(2)25 Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálybalépésétől az államot – föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg az (1) bekezdés szerinti rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül. Az állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a Kormány – az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja.
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a Kormány – az (1) bekezdésben meghatározottak alapján – új nyomvonalat jelöl ki.
7. § (1)26 A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)–(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet – ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta – adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.
(2)27 Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére kell lefolytatni.
(3)28 A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál.
(4)29 A gyorsforgalmi út megépítéséhez szükséges területnek az (1) és (2) bekezdés, továbbá a 6. § (2) bekezdése alapján történő megszerzésével összefüggő fizetési kötelezettség fedezetét a Magyar Állam biztosítja.
(5)30
8. §31
A hatósági eljárás egyes szabályai
9. §32 (1)33 A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2)34 A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság) véleményét kikérni.
(3)35 A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a közlekedési hatóság és az építtető bevonásával teljesíti.
(4)36 Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor előzetes vizsgálati eljárást nem kell lefolytatni.
10. § (1)37 A környezetvédelmi hatóság hatósági állásfoglalásának kialakítása előtt – az útépítés közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi érdekekre, valamint az úthasználat előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel – egységes álláspontot és megoldási javaslatot ad a tervezéshez.
(2)38
(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes környezeti tanulmány tárgyában meghozott határozatát megküldi a miniszternek is.
11. § (1)39 Az építtető köteles – az előzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában – a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.
(2)40 Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak – a közút kezelőjével összehangolt – igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet.
(3)41 Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják az építtetőt az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.
12. § (1)42 A közlekedési hatóság az építési engedélyezési eljárás során együttműködik a környezetvédelmi hatósággal. Az együttműködés keretében az engedély kiadása szempontjából lényeges minden kérdésről tájékoztatják egymást.
(2)43
(3)44
13. §45 Az ingatlanügyi hatóság a gyorsforgalmi út tervezéséhez, a terület igénybevételéhez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát a kérelmező részére tizenöt napon belül adja ki.
14. §46
15. §47 A környezetvédelmi és az építési engedélyezési eljárás során meghozott határozat elleni közigazgatási perben – ha a tárgyalás tartását valamely fél kérte – a tárgyalást a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított negyvenötödik napra kell kitűzni. Ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg – és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte – az eljárást meg kell szüntetni.
16. § (1)48 A 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a gyorsforgalmi út forgalomba helyezését engedélyező határozat elleni közigazgatási perben is.
(2)49 A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a helyszín közlekedési hatósággal együttes megtekintése után azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül nyilatkoznak arról a közlekedési hatóságnak, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni.
17. § (1)50 Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre szánt területté
a) az e törvény hatálya alá eső, építési engedéllyel rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 100-100 méter vagy
b) a Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat, a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket tartalmazó dokumentációval (a továbbiakban: jóváhagyott tanulmányterv) rendelkező gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter
széles területsáv.
(1a)51 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korlátozás a gyorsforgalmi út építésére kiadott építési engedély véglegessé válásával hatályát veszti.
(2)52 A Kormány a 6. §-ban említett rendeletben – amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik – az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti korlátozás a rendeletben megállapított területsávra vonatkozik.
(3)53
(4)54
(5)55 A gyorsforgalmi utak tervezés előkészítési szakaszában az 5. § (2) bekezdésében rögzített műszaki tanulmányterv kötelező tartalmi eleme a költség-haszon elemzés, amelynek során a nemzetgazdaság szempontjából legelőnyösebb változatot kell kiválasztani megfelelve a versenyképesség és a gazdaságosság alapelveinek, mint kiemelt közérdekű célnak.
(6)56
(7)57
(7a)58
(8)59
(9)60
(10)61
(11)62 Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában foglaltakra tekintettel, az (1) bekezdésben említett jóváhagyott tanulmánytervet az érintett települési önkormányzatoknak a – külön jogszabályban meghatározott – településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és amennyiben szükséges, azt a 18. §-ban említett kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a települési rendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keretből biztosítja az önkormányzatok számára.
Cél-kitermelőhelyek létesítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének és hatósági felügyeletének különös szabályai
17/A. § (1)64 Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag – ideértve mindezek változatait és keverékeit is – (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (6) bekezdés b)–c) pontja alapján kiadott rendeletben vagy a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott töltésanyag kivételével más ásványi nyersanyag kitermelésére cél-kitermelőhely nem létesíthető.
(3) A cél-kitermelőhely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevétele, használata, illetve hasznosítása érdekében annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) – az igénybevételre, a használatra, illetve a hasznosításra, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő – megállapodást kell kötni azzal, hogy az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítése vonatkozásában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 37. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
17/B. § (1)65 A célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § (2) bekezdése].
(2)66 A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)67
b) a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet megjelölését,
c) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem a kérelmező,
d) a felelős műszaki vezető és helyettese nevét, lakcímét.
(3) A komplex műveleti terv a cél-kitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg. A terv műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletekből áll.
(4) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
a)68 a cél-kitermelőhely létesítés szükségességének indokolását, figyelemmel a már meglévő kitermelőhelyek (bányák) biztosította lehetőségekre, a környezet és a föld, a primer ásványi nyersanyag védelme érdekében a másodlagos nyersanyagok – elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok – felhasználási lehetőségeire,
b) a tervezett cél-kitermelőhely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását,
c) az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét,
d) a cél-kitermelőhely teleptani, tektonikai, hidrogeológiai, talajmechanikai viszonyainak ismertetését,
e)69
f) a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét,
g) a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését,
h) a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj, illetve a fel nem használt töltésanyag, illetve egyéb ásványi nyersanyag lerakásának módját és helyét,
i) a tevékenység során várható veszélyek ismertetését, és a veszélyek elhárításához tervezett intézkedéseket,
j) a kitermeléssel érintett ingatlanoknak és építményeknek a kitermelés káros hatásával szembeni védelme módját,
k) a kitermelés helyének visszahagyási (megszüntetési) módját, a tájrendezési, rekultivációs feladatokat,
l) a kitermelés környezetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, a hatások megfigyelésének módját, az ehhez szolgáló létesítmények, mérési helyek kialakításának, üzemeltetésének rendjét,
m) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait (így a védőpillérbe helyezés, a kitermelés előtt elvégzendő megelőző régészeti feltárás stb.).
(5) A térképi dokumentációnak tartalmaznia kell az út nyomvonalát feltüntető 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatán elkészített műveleti térképet, amelyen fel kell tüntetni:
a) a tevékenységi terület határoló vonalát,
b) az érintett ingatlanok helyrajzi számát,
c) a mellékelt szelvények és metszetek helyét,
d) a maximális talajvízszintet, illetve a kitermelés tervezett talpmélységének izovonalas térképét (mB.f.),
e) a cél-kitermelőhellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket,
f) a szállítási útvonalat,
g) a kitermelés miatt eltávolított humusz, illetve a fel nem használt töltésanyag lerakásának helyét.
(6) Az (5) bekezdés szerinti térképi dokumentációnak tartalmaznia kell a szükséges jellemző szelvényeket és metszeteket is, valamint a terület visszahagyás végállapotának térképi ábrázolását.
(7) A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:
a) az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlanhasználatra kötött megállapodás hiteles másolatát,
b)70 termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező végleges ingatlanügyi hatósági határozatot,
c)71 az út megépítésére vonatkozó végleges építési engedélyt.
d)72
(8)73
(9)74
17/C. § (1)75 A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését.
(2)76 A komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza:
a) az engedély nyilvántartási számát (betű-, számkombinációkkal és az autópálya számával),
b)77 az engedély számát és véglegessé válásának (végrehajthatóságának) időpontját,
c) a kérelmező (jogosított) megnevezését, székhelyét,
d) a célkitermelőhellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát,
e) a töltésanyag felhasználásának pontos helyét (a megadott autópálya-szakaszokat km-szelvényekkel),
f) a célkitermelőhelyről kitermelhető töltésanyag mennyiségét m3-ben,
g) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét,
h)78 a célkitermelőhellyel érintett illetékes bányafelügyelet megnevezését.
(3) Cél-kitermelőhely létesítése nem engedélyezhető külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén, védett természeti területeken és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.
(4) A cél-kitermelőhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak művelési mélysége legfeljebb egy méterre közelítse meg a megelőző 20 év átlagából számított maximális talajvízszintet.
(5)79 Ha a cél-kitermelő hely területén végzett munkák során olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, a bányafelügyelet a cél-kitermelő helyet hivatalból módosítja.
17/D. § (1) A cél-kitermelőhely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a bányafelügyelet a Bt. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatósági felügyeleti feladatokat lát el.
(3) A cél-kitermelőhelyről kitermelt töltésanyag az állam tulajdonában marad, felette az engedélyes tulajdont nem szerez. A cél-kitermelőhelyről kitermelt töltésanyag csak a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.
(4) A cél-kitermelőhely engedélyese köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a tevékenység következtében megszűnt, vagy lényegesen korlátozódott, a komplex műveleti tervnek megfelelően helyreállítani és ezzel a területet az eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosításra alkalmassá tenni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani.
17/E. § (1) Ha a cél-kitermelőhely engedélyese, vagy megbízásából a tevékenységet végző a tevékenységet engedély nélkül, az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy szabályellenesen gyakorolja, a bányafelügyelet az engedélyest, illetve a tevékenységet végzőt bírsággal sújthatja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Amennyiben az engedélyes, illetve a tevékenységet végző tevékenységével veszélyhelyzetet idéz elő, a bányafelügyelet a tevékenység folytatását felfüggesztheti, ismételt esetben az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
(2)80 Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft.
Átmeneti és záró rendelkezések
18. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.
(2) A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:
a) az előzetes környezeti tanulmány benyújtása,
b) a nyomvonal – rendelettel történő – kijelölése,
c) a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása,
d) a kisajátítási kérelem benyújtása,
e) az építési kérelem benyújtása,
f)81 az építési engedély kiadása,
g)82 az út forgalomba helyezése.
(4)83
(5)84
(6)85 Felhatalmazás kap a Kormány, hogy
a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket,86
b)87 az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi engedély véglegessé válását követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,88
c)89 a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,
d) a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervek kijelölését90
rendeletben állapítsa meg.
(7)91 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)–b)92
c)93
(8)94 A gyorsforgalmi közúthálózat megvalósításáról és a megvalósítás aktuális helyzetéről a közvéleményt tájékoztatni kell.
(9)95
1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez96
|
|
A |
B |
C |
D |
|
1. |
Út betű- és számjele |
Hosszú távú úttípus |
Szakasz |
Nagytávú úttípus |
|
2. |
M0 |
autóút |
teljes útgyűrű (új út építése, kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
3. |
M1–M7 |
autópálya |
M0 – Egérút (kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
4. |
M1 |
autópálya |
M0 – Tatabánya (kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
5. |
M2 |
autóút |
M0 – országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
6. |
M3 |
autópálya |
Vásárosnamény – Beregdaróc, országhatár (új út építése) |
autópálya |
|
7. |
M4 |
autóút/autópálya |
M0 – országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
8. |
M6 |
autópálya |
Bóly – Ivándárda, országhatár (új út építése) |
autópálya |
|
9. |
M7 |
autópálya |
M0 – M8 (kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
10. |
M8 |
autóút |
országhatár – Vasvár és Veszprém – Jászalsószentgyörgy (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
|
11. |
M9 |
autóút |
M86 – 53. sz. főút (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
|
12. |
M10 |
autóút |
Budapest – Kesztölc (új út építése) |
autóút |
|
13. |
|
|
|
|
|
14. |
M15 |
autópálya |
M1 – országhatár (kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
15. |
|
|
|
|
|
16. |
|
|
|
|
|
17. |
M25 |
autóút |
M3 – Füzesabony – Eger (új út építése, kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
18. |
M30 |
autópálya |
Miskolc – országhatár (új út építése, kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
19. |
M34 |
autóút |
Vásárosnamény (M3) – Záhony, Kisvárda kelet (autóút) és Jéke – 4. sz. főút közötti bekötés, Kisvárda és Jéke elkerülővel (összekötő út) (új út építése) |
autópálya |
|
20. |
M35 |
autópálya |
Debrecen – Berettyóújfalu (a Debrecen déli elkerülővel M35 – 47. sz. főút között – 2x1 főút) (új út építése) |
autópálya |
|
21. |
M44 |
autóút |
Kecskemét térsége (M8)–Békéscsaba (új út építése) |
autópálya |
|
22. |
M49 |
autóút |
M3–Mátészalka–országhatár (új út építése) |
autóút |
|
23. |
M60 |
autóút |
Pécs–Barcs, országhatár (új út építése) |
autópálya |
|
24. |
|
|
|
|
|
25. |
M70 |
autópálya |
M7 – országhatár (kapacitásbővítés) |
autópálya |
|
26. |
M76 |
autóút |
M7–Balatonszentgyörgy– |
autóút |
|
27. |
|
|
|
|
|
28. |
M85 |
autóút |
Csorna – Sopron, országhatár (új út építése) |
autópálya |
|
29. |
M86 |
autóút |
Csorna – Szombathely (új út építése, kapacitásbővítés) |
autóút |
2. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez97
3. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez98
A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. december 28.
Az 1. § (1) bekezdése a 2007: LXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 231. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § a 2017: LXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a) pontja a 2018: XCVIII. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/A. §-t a 2012: CXIX. törvény 41. §-a iktatta be.
A 3. § (1) bekezdése a 2007: LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 68. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdését a 2005: XII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdésének k) pontja.
A 3. § (5) bekezdését a 2005: XII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXVIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (6) bekezdését a 2005: LXV. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXVIII. törvény 12. § a) pontja.
A 3. § új (7) bekezdését a 2005: CLX. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdést a 2007: LXVIII. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (7) bekezdését a 2005: LXV. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, számozását a 2005: CLX. törvény 2. § (4) bekezdése (8) bekezdésre változtatta. A (8) bekezdést a 2007: LXVIII. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (9) bekezdését a 2005: CLX. törvény 2. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXVIII. törvény 12. § a) pontja.
A 4. § a 2007: LXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 14. § (1)–(3) bekezdését.
A 4. § (1) bekezdését a 2007: CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdésének k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdését a 2008: C. törvény 30. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (2) bekezdése a 2005: CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 2005: CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 2013: CCXII. törvény 137. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § a 2007: LXVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 42. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 230. § a) pontja, a 2018: XCVIII. törvény 34. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 129/2004. (XII. 8.) GKM, az 1/2005. (I. 12.) GKM rendeletet, a 104/2005. (XII. 9.) GKM rendeletet, a 22/2007. (II. 14.) GKM rendeletet.
A 6. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXII. törvény 137. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 42. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdésének második mondata a 2007: CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdésének második mondatát a 2007: CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (4) bekezdését a 2005: XII. törvény 2. §-a iktatta be, e módosító törvény 14. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.
A 7. § (5) bekezdését a 2005: CLX. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdésének k) pontja.
A 8. §-t a 2007: CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § a 2005: CXXVII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 130. § e) pontja és 145. § (5) bekezdés q) pontja, a 2012: CXIX. törvény 47. §-a, a 2019: CX. törvény 50. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 303. §-a, a 2010: CLXXII. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének h) pontja, a 2009: LVI. törvény 303. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (4) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 47. §-a hatályon kívül helyezte.
A 10. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 304. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (1) bekezdése a 2005: CXXVII. törvény 20. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 130. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 2005: CXXVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 130. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdését a 2006: CIX. törvény 130. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 304. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § a 2006: CIX. törvény 73. § (2) bekezdésének f) pontja, a 2009: LVI. törvény 303–304. §-a, a 2010: CLXXII. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. §-t a 2017: L. törvény 231. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § a 2017: L. törvény 229. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 230. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 229. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 43. §-a iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 230. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 2020: LXXXVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (4) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (5) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 303. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § (6) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (7) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (7a) bekezdését a 2015: LXXIX. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (8) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (9) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (10) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 19. §-a.
A 17. § (11) bekezdését a 2005: XII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2012: CXIX. törvény 46. § (2) bekezdése, a 2015: LXXIX. törvény 18. §-a, a 2018: CXXXIX. törvény 103. §-a szerint módosított szöveg.
A III/A. Fejezetet, alcímét és a 17/A–17/E. §-t a 2005: XII. törvény 4. §-a iktatta be.
A 17/A. § (1) bekezdése a 2007: LXVIII. törvény 9. §-ával megállapított, a 2012: CCVIII. törvény 64. § (2) bekezdése, a 2017: L. törvény 230. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/B. § (1) bekezdése a 2005: CLX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/B. § (2) bekezdése a 2005: CLX. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17/B. § (2) bekezdésének a) pontját a 2009: LVI. törvény 304. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17/B. § (4) bekezdés a) pontja a 2013: CCXII. törvény 137. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/B. § (4) bekezdés e) pontját a 2017: L. törvény 231. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17/B. § (7) bekezdés b) pontja a 2006: CIX. törvény 73. § (2) bekezdés f) pontja, a 2013: CCXII. törvény 137. § d) pontja, a 2017: L. törvény 230. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/B. § (7) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 230. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/B. § (7) bekezdésének d) pontját a 2006: CIX. törvény 130. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17/B. § (8) bekezdését a 2006: CIX. törvény 130. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17/B. § (9) bekezdését a 2007: CXXXIII. törvény 22. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17/C. § (1) bekezdése a 2013: CCXII. törvény 137. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/C. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 302. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2019: CXXVII. törvény 35. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/C. § (2) bekezdés h) pontja a 2016: CIV. törvény 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/C. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 96. § (6) bekezdésének c) pontja és a 130. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/E. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdésének új f) pontját a 2005: XII. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti f) pont jelölését g) pontra változtatva.
A 18. § (3) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2005: XII. törvény 5. §-a.
A 18. § (4) bekezdését a 2011: CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 18. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 650. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (6) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (6) bekezdés b) pontja a 2015: LXXIX. törvény 16. §-ával megállapított, a 2019: CXXVII. törvény 35. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdés c) pontja a 2015: LXXIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (7) bekezdése a 2005: XII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (7) bekezdésének a)–b) pontját a 2007: LXVIII. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (7) bekezdésének c) pontját a 2007: LXVIII. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdésének k) pontja.
A 18. § (8) bekezdése a 2015: CCXXV. törvény 36. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (9) bekezdését a 2007: LXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: L. törvény 40. § (2) bekezdése.
Az 1. számú melléklet a 2015: CCXXV. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLXXXII. törvény 30. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. számú mellékletet a 2007: LXVIII. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú mellékletet a 2005: XII. törvény 13. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2005: CLX. törvény 9. § a) pontja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás