18/2003. (V. 7.) HM rendelet

a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról¹

2008.07.03.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (3) bekezdésében, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) rendelkezéseire – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek és a Magyar Honvédség

a) hivatásos és szerződéses állományának,

b) köztisztviselői és közalkalmazotti állományának (a továbbiakban: polgári állományának),

c)²

d) hallgatói állományának

személyi sérüléssel járó baleseteire (a továbbiakban: baleset).

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Állományilletékes parancsnok:

a) a hivatásos és szerződéses állomány tekintetében a Hjt. 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy,

b) a polgári állomány tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója,

c)³

d) a hallgatói állomány tekintetében az oktatási intézmény vezetője.

(2) Szervezett tevékenység: az Mvt. 87. § 9. pontjában meghatározottakon túlmenően a szolgálati kötelezettségek teljesítésével és a jogok gyakorlásával összefüggésben végzett tevékenység.

(3) Honvédelmi baleset: a tényleges katonai állomány esetében a szolgálati kötelesség teljesítése és a szolgálati jog gyakorlása során bekövetkezet baleset, a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állók, valamint a szolgálati viszonyban nem álló hallgatói állomány esetében pedig az a baleset, amelyet a jogszabályok munkabalesetnek, illetve a munkabalesetek fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetnek minősítenek.

(4) Üzemi baleset: az a baleset, amely a személyi állományt a szervezett tevékenység során végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben, illetőleg közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(5) Baleset minősítése: olyan államigazgatási, illetve társadalombiztosítási üggyel összefüggő eljárás, amelyben az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező személy, illetve szerv a baleset kivizsgálását követően határozatban nyilatkozik arról, hogy az üzemi balesetnek minősül-e vagy sem (kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek).

(6) Baleseti Napló: alegységszintű baleseti nyilvántartás, amely tartalmazza a személyi állomány által elszenvedett balesetek alapadatait.

(7) Baleseti Nyilvántartó Könyv: egységszintű baleseti nyilvántartás, amely a szervezetnél bekövetkezett, szolgálat- vagy munkaidő-kieséssel járó honvédelmi balesetek összesített nyilvántartására szolgál.

(8) Baleseti vizsgálati jegyzőkönyv: a baleset részletes kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentáció rendszerezett összessége.

(9) Baleseti jegyzőkönyv: a vizsgálati jegyzőkönyv alapján kitöltött formanyomtatvány.

(10)⁴ Szolgálatképesség csökkenés: a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet melléklet 236.3. pontja szerinti egészségügyi szolgálatmentesség, illetve az egyes szolgálati kötelezettségek alóli részleges felmentés.

(11)⁵ Tényleges katonai állomány: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 80. §-ában meghatározott személyi kör.

A baleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

3. § Az 1. §-ban meghatározott állomány minden balesetét be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

A baleset bejelentése

4. § A sérült vagy a balesetet észlelő személy haladéktalanul köteles bejelenteni a balesetet a szervezett tevékenységet irányító személynek (munkahelyi vezető), vagy a szolgálati elöljárójának (a továbbiakban: elöljáró), egyúttal tájékoztatni a még esetlegesen fennálló veszélyeztetésről.

5. § (1) Az elöljáró intézkedik a fennálló veszély azonnali megszüntetéséről, a sérült mentéséről, elsősegélyben részesítéséről és további ellátásáról, súlyos balesetnél a baleseti helyszín biztosításáról.

(2) Az elöljáró azonnal jelentést tesz az állományilletékes parancsnoknak a bekövetkezett balesetről a Szervezeti Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: SzMvSz) meghatározottak szerint.

6. § (1) A balesettel kapcsolatos adatokat rögzíteni kell az SzMvSz-ben meghatározott szervezeti egységenként (alegységenként) rendszeresített Baleseti Naplóban.

(2) A Baleseti Napló tartalmazza:

a) a sérült nevét, rendfokozatát (állomány csoportját), születési idejét, anyja nevét;

b) a baleset időpontját, helyszínét;

c) a sérülés megnevezését;

d) azt, hogy várható-e szolgálat- vagy munkaképtelenség;

e) a bejegyzést tevő nevét, beosztását és aláírását.

(3) A Baleseti Napló mintáját e rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

(4) A szervezet egészségügyi alapellátását végző orvos által vezetett ambuláns naplóban a baleseti sérülésekre vonatkozó bejegyzéseket megkülönböztető jelzéssel (,,B'' betű) kell ellátni.

7. § Az SzMvSz-ben kijelölt ügyeleti szolgálat a rendelkezésére álló adatok közlésével azonnal jelenti a Honvédelmi Minisztérium Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: HM KMEH) Baleseti Készenléti Szolgálatának az Mvt. 87. § 3. pontjában meghatározottak szerinti súlyos, valamint a kettőnél több személy sérülését okozó, továbbá lövés és robbanás okozta balesetet.

A baleset kivizsgálása

8. § Az állományilletékes parancsnok a bejelentett, illetve tudomására jutott minden balesetet azonnal kivizsgálja.

9. § (1) Ha a kivizsgálás folyamán bebizonyosodik, hogy nem honvédelmi baleset történt, illetve a baleset nem szervezett tevékenységgel összefüggésben következett be, akkor a vizsgálatot be kell fejezni, és a sérültet a balesettel kapcsolatos megállapításról és a jogorvoslat lehetőségéről határozatban kell értesíteni. A határozat mintáját a 2. számú melléklet állapítja meg.

(2) A szolgálat- vagy munkaképesség-csökkenést nem okozó balesetek nyilvántartásának és vizsgálatának rendjét a szervezet SzMvSz-ében kell meghatározni.

10. § (1) Az 1–3 nap időtartamú szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség csökkenést okozó balesetek vizsgálatát a munkavédelmi tevékenységet ellátó személy (munkavédelmi tiszt) végzi.

(2) A 3 napot meghaladó szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség csökkenést okozó balesetet bizottság vizsgálja ki, melyet az állományilletékes parancsnok jelöl ki. A bizottság munkájába be kell vonni a szervezetnél munkavédelmi tevékenységet ellátó személyt (munkavédelmi tisztet), és lehetővé kell tenni a munkavédelmi érdekképviselet részvételét. A bizottság lehet állandó vagy eseti, összetételét és munkarendjét az SzMvSz szabályozza.

(3) A súlyos, valamint az olyan – haditechnikai vagy munkaeszköz, illetve technológia által okozott – baleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyidejű sérülését okozta, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ezért az ilyen balesetek kivizsgálását legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy vezeti.

11. § (1) A 7. § szerinti, bejelentett honvédelmi baleseteket, kivéve a közúti és légiközlekedéssel kapcsolatosakat – az állományilletékes parancsnokot nem mentesítve jelentési, vizsgálati és nyilvántartásba vételi kötelezettsége alól – a HM KMEH állományából kijelölt bizottság is kivizsgálja.

(2) A közúti és a légiközlekedéssel kapcsolatos balesetek kivizsgálási rendjéről külön jogszabályok rendelkeznek.

12. § (1) A kivizsgálás során meg kell állapítani a baleset bekövetkezésének tárgyi, szervezési és személyi okait, okozati összefüggéseit, és meg kell határozni a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. A munkabaleset kivizsgálási szempontjait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A 3 napot meghaladó szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség-csökkenést okozó baleset kivizsgálásának megállapításait baleseti vizsgálati jegyzőkönyvben olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy alkalmas legyen a baleset okainak megállapítására, vita esetén a tényállás tisztázására.

13. § (1) Az állományilletékes parancsnok nem köteles azt a balesetet kivizsgálni, minősíteni és nyilvántartásba venni, amelynek a bekövetkezésétől számított 3 év már eltelt.

(2) A vizsgálat megtagadásáról szóló értesítés mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

14. § (1) A más szervezethez vezényelt személyi állomány honvédelmi baleseteivel kapcsolatos kivizsgálási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséért – a vezénylő szervezet értesítése mellett – a fogadó szervezet állományilletékes parancsnoka a felelős.

(2) A személyi állományból a honvédelmi ágazaton kívüli szervezethez vagy külföldre vezényelt személyek baleseteinek kivizsgálására, bejelentésére a fogadó szerv, szervezet vezetője, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kiküldő szerv állományilletékes parancsnoka intézkedik.

(3) A külföldre vezényelt alegységet, kontingenst a kiküldőnek el kell látnia a balesetek kivizsgálásához és nyilvántartásához szükséges okmányokkal.

A baleseti jegyzőkönyv felvétele

15. § (1) Az 1 napot meghaladó szolgálat- vagy munkaképtelenséget, illetve szolgálatképesség-csökkenést okozó honvédelmi balesetről a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A baleseti jegyzőkönyv megfelelő kitöltéséért az SzMvSz-ben megnevezett személy a felelős.

(2) A közúti és a légiközlekedéssel kapcsolatos balesetek sérültjeiről a baleseti jegyzőkönyvet az állományilletékes parancsnok a saját megállapításai, illetve az illetékes szervek vizsgálati jegyzőkönyvei alapján állíttatja ki.

(3) Baleseti jegyzőkönyvnek minősül:

a) a Munkabaleseti jegyzőkönyv és a Statisztikai adatlap a honvédségi balesetek jelentéséhez együtt;

b) az Üzemi baleseti jegyzőkönyv és a Statisztikai adatlap a honvédségi balesetek jelentéséhez együtt;

c) és a Tanulói baleseti jegyzőkönyv

kitöltött nyomtatványok.

(4) A Munkabaleseti jegyzőkönyv mintáját e rendelet 4. számú melléklete, a Statisztikai adatlap a honvédségi balesetek jelentéséhez nyomtatvány mintáját e rendelet 5. számú melléklete, az Üzemi baleseti jegyzőkönyv mintáját e rendelet 6. számú melléklete a Tanulói baleseti jegyzőkönyv mintáját pedig e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(5)⁶ Munkabaleseti jegyzőkönyvet és Statisztikai adatlapot kell felvenni a tényleges katonai állomány, a polgári állomány munkavégzéssel (szolgálati tevékenységgel) összefüggésben, valamint a hallgatók (növendékek) gyakorlati foglalkozás során bekövetkezett honvédelmi baleseteiről. A Statisztikai adatlapot a Munkabaleseti jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni.

(6) Üzemi baleseti jegyzőkönyvet és Statisztikai adatlapot kell felvenni a tényleges katonai állomány és a polgári állomány munkába, vagy onnan lakására menet közben, közcélú munkavégzés közben, vagy társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során történt balesetéről. A Statisztikai adatlapot az Üzemi baleseti jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni.

(7) Tanulói baleseti jegyzőkönyvet (Baleseti jegyzőkönyv tanuló- vagy gyermekbalesetről) kell felvenni a kizárólag tanulói/hallgatói jogviszonyban lévők balesetéről. A jegyzőkönyv kitöltéséért és elosztásáért az oktatási intézmény vezetője a felelős. (A kitöltési útmutató szerinti fenntartói példányt a HM KMEH-nak kell megküldeni.)

(8) A baleseti jegyzőkönyvek kitöltése a megfelelő kitöltési útmutató szerint történik.

(9) Ha a balesetnek több sérültje van, akkor minden sérültről külön jegyzőkönyvet kell kiállítani.

A baleseti jegyzőkönyvek elosztása (megküldése)

16. § (1) A baleseti jegyzőkönyveket az állományilletékes parancsnok a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a baleset bekövetkezését követő hónap 8. napjáig átadja, illetve megküldi:

a) az 1. számú példányt a sérültnek (halála esetén közvetlen hozzátartozójának);

b) a 2. számú példányt közvetlenül a HM KMEH-nek;

c) a 3. számú példányt:

ca) hivatásos (kettős jogállású hallgató), szerződéses és polgári állomány esetében a HM KMEH-nek, amely azt – állásfoglalásával együtt – megküldi a Honvédelmi Minisztérium Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságnak (a továbbiakban: HM PSZNYI),

cb) hadköteles állomány (honvédségi ösztöndíjas hallgató) esetében az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak;

d) a 4. számú példányt a Honvédelmi Minisztérium Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalhoz;

e) az 5. számú példányt az elöljáró katonai szervezet parancsnokságára;

f) az 6. számú példányt az irattárnak (a munkabiztonsági tevékenységet ellátó személynek).

(2) Baleseti jegyzőkönyv másolatot a HM KMEH ad ki az arra illetékeseknek.

(3) Vezényelt katona és más katonai szervezethez munkavégzésre kirendelt polgári állomány balesete esetén a fogadó szervezet állományilletékes parancsnoka a balesetről, a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével, azonnal tájékoztatja a balesetet szenvedett személy állományilletékes parancsnokát.

(4) Statisztikai adatlapot a jegyzőkönyvek 2. és 6. számú (irattári) példányához kell csatolni.

(5) A balesetről készült kivizsgálási jegyzőkönyvet, a baleseti jegyzőkönyvet és a Minősítő határozatot, illetve az Értesítő határozatot Baleseti Gyűjtőben kell iktatni.

Balesetek nyilvántartása

17. § (1) A katonai szervezeteknél bekövetkezett, szolgálatkieséssel járó honvédelmi balesetek nyilvántartására Baleseti Nyilvántartó Könyvet kell vezetni.

(2) A Baleseti Nyilvántartó Könyvet a baleseti jegyzőkönyvek, illetve az egészségügyi szolgálat által vezetett ambuláns napló adatai alapján kell kitölteni, és naprakészen vezetni.

(3) A Baleseti Nyilvántartó Könyv a Baleseti Napló adatait, továbbá az alábbiakat tartalmazza:

a) a honvédelmi baleset – minden évben 1-es számmal kezdődő – sorszámát;

b) a baleseti jegyzőkönyv nyilvántartási számát;

c) a sérülés súlyosságát és a kiesett napok számát;

d) a baleseti tevékenységet és a baleset jellemzőit (jellegét, eszközét stb.);

e) a tanúk nevét;

f) a sérült ellátására tett intézkedést.

(4) A Baleseti Nyilvántartó Könyv mintáját a 8. számú melléklet állapítja meg.

(5) A Baleseti Nyilvántartó Könyvet a szervezet székhelyén összesítve, területileg elkülönült szervezeti egységeinél külön-külön is vezetni kell.

18. § (1) A munkabiztonsági tevékenységet végző személy a nyilvántartást és az alapjául szolgáló okmányokat havonta egyezteti, az esetleges eltérések okát tisztázza és a szükséges intézkedést az állományilletékes parancsnoknál kezdeményezi.

(2) A honvédelmi balesetekkel kapcsolatos dokumentációt a katonai szervezet öt évig megőrizi.

(3) A baleseti jegyzőkönyv példányait a HM KMEH 5 évig, a Központi Irattár pedig a HM KMEH által átadott 2. számú példányokat 30 évig köteles megőrizni. A HM KMEH az átadott iratok lajstromjegyzékét 30 évig őrzi meg.

A baleset minősítése

19. § (1) Az e rendelet 1. § a) pontjában meghatározott személyi (hivatásos és szerződéses) állomány balesetét a HM PSZNYI a HM KMEH szakmai állásfoglalása alapján, – a Hjt. 201. § (3) bekezdése szerint – indokolt határozatban (minősítő határozat) Szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy Szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek minősíti.

a) Szolgálati kötelmekkel összefüggő az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, amely a katonai szolgálat teljesítése vagy a szolgálati jog gyakorlása során keletkezett, illetve a szolgálati helyre vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben következett be.

b) Szolgálati kötelmekkel nem összefüggő az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál,

ba) amelyet a katonai szolgálatot teljesítő személy szándékosan vagy a tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő,

bb) ha azt kizárólag a sérült önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota okozta,

bc) ha a lakásról (szállásról) a szolgálati helyre, vagy a szolgálati helyről a lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

(2) Az e rendelet 1. § b) pontjában meghatározott polgári állomány balesetét a HM PSZNYI indokolt határozatban Üzemi vagy Nem üzemi balesetnek minősíti.

(3) Az 1. § c) pontjában meghatározott állomány és a d) pontban meghatározott állományból a honvédségi ösztöndíjas hallgatók balesetét az állományilletékes parancsnok, illetve a megjelenési kötelezettséget elrendelő személy, minősítő határozatban, a Hvt. 171. §-a szerint Honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggőnek vagy Honvédelmi kötelezettség teljesítésével nem összefüggőnek minősíti. A minősítő határozat mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza. A parancsnok minősítő határozatát a baleseti jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell.

(4) Az 1. § d) pontjában meghatározott állományból a kizárólag növendéki/hallgatói jogviszonyban állók részére a társadalombiztosítási ellátást megalapozó indokolt határozatot a HM PSZNYI hozza meg.

20. § (1) Ha a baleset szolgálati, illetve honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggőnek, valamint üzemi balesetnek minősül, a sérültet – halála esetén hozzátartozóját – a minősítő határozat átadásával egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy kártérítés iránti igényt terjeszthet elő.

(2) A Tájékoztatás baleseti kártérítés lehetőségéről szóló nyomtatvány mintáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

Jogorvoslatok

21. § Ha a sérült – halála esetén hozzátartozója – az állományilletékes parancsnoknak a baleset bejelentésével, nyilvántartásával, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, akkor panasszal fordulhat a HM KMEH-hez. A HM KMEH elsőfokú hatósági jogkörében eljárva intézkedik a panasz kivizsgálásáról.

22. § (1) Az 1. § c) és d) pontjában meghatározott állomány – kivéve a kizárólag növendéki/hallgatói jogviszonyban lévő állományt – az állományilletékes parancsnok minősítő határozata ellen a honvédelmi miniszterhez címzett, de a minősítő parancsnokhoz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(2) A hivatásos és szerződéses állomány esetében a minősítő határozat ellen a honvédelmi miniszterhez címzett, de a HM PSZNYI-hez benyújtott fellebbezésnek van helye.

(3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a minősítőhöz kell benyújtani, aki azt a kézhezvételtől számított 8 napon belül az ügyben keletkezett iratokkal együtt felterjeszti a honvédelmi miniszterhez. A honvédelmi miniszter a fellebbezést 30 napon belül határozattal bírálja el. Indokolt esetben a határidő 30 nappal meghosszabbítható.

(4) A polgári állomány, illetve a kizárólag növendéki/hallgatói jogviszonyban állók esetében a minősítő határozat elleni fellebbezést a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Vezetőjének kell címezni, de a HM PSZNYI-hez kell benyújtani.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(2)⁷

1. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

Baleseti Napló

..............................................................................

alegység részére

21-053. r. sz.

Sorszám	Baleset időpontja (hó, nap, óra), helyszíne	Név, rendfokozat; születési idő, anyja neve	Állománycsoport

A sérülés megnevezése	Várható-e szolgálatkiesés	Bejegyzést tevő neve, beosztása, aláírása

2. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

ÉRTESÍTÉS

FEJRÉSZ

.................... számú példány

Nyt. szám:

ÉRTESÍTÉS

Név: ......................................................................................................... Szül. év, hó, nap: .....................................................

Anyja neve: ................................................................................................................................................................................

Tájékoztatom, hogy az Ön által bejelentett, .........................................................-n bekövetkezett balesetének körülményeit a rendelkezésemre álló adatok, információk alapján megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az

nem honvédelmi baleset,

ezért további kivizsgálását megtagadom.

Az értesítés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a HM Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatalhoz címzett, de hozzám benyújtott panasszal élhet.

INDOKOLÁS

A vizsgálat megállapításainak rövid leírása:

[Pl. az esemény otthon, szabadság, eltávozás alatt következett be; szabadsága alatt kollégájához (X Y) jött be, ez idő alatt következett be a baleset.]

A tényállást bizonyító eszközök (a sérült előadása, munkatársak beszámolója, egyéb iratok stb.):

A fentiek alapján ..................................... év, ................................ hó, .........-n bekövetkezett balesete nem tekinthető a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek jelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 18/2003. (V. 7.) HM rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott honvédelmi balesetnek.

Kelt: .........................................................................................

P. H.

	...............................................................................
	állományilletékes parancsnok

Készült: 2 példányban

Egy példány: lap

Itsz.: 2235

Ügyintéző (tel.):

Kapják:	1. sz. pld.: Sérült
	2. sz. pld.: Irattár

3. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

ÉRTESÍTÉS VIZSGÁLAT MEGTAGADÁSÁRÓL

FEJRÉSZ

.................... számú példány

Nyt. szám:

ÉRTESÍTÉS VIZSGÁLAT MEGTAGADÁSÁRÓL

Név: ...................................................................................................... Szül. év, hó, nap: ....................................................

Anyja neve: ............................................................................................................................................................................

Értesítem, hogy az Ön által bejelentett, ......................... év ................................... hó . .........-n bekövetkezett balesetének

kivizsgálását megtagadom.

A baleset bejelentésével kapcsolatos ezen intézkedésem ellen a Honvédelmi Minisztérium Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatalhoz (1885 Budapest, Postafiók 25.) fordulhat panaszával.

INDOKOLÁS

Az ........................ év ............................. hó ........-n történt balesete bekövetkezésétől több mint három év eltelt. A honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 18/2003. (V. 7.) HM rendelet 13. §-a alapján „A baleset bekövetkezésétől számított 3 év elteltével az állományilletékes parancsnok nem köteles azt kivizsgálni, minősíteni és nyilvántartásba venni.”

Kelt: .........................................................................................

P. H.

	...............................................................................
	állományilletékes parancsnok

Készült: 2 példányban

Egy példány: lap

Itsz.: 2235

Ügyintéző (tel.):

Kapják: 1. sz. pld.: Bejelentő

2. sz. pld.: Irattár

4. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV

Munkabaleset sorszáma:

Év

Hó

Sorszám

5 évig irattárban megőrizendő!

MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV
Írógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki!

A 39-61. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki!

		1	2
	Területi kód

A MUNKÁLTATÓ neve:

Címe, irányítószáma, telefonszáma:
	Törzsszám									Szakágazat					Gazd. forma						Terület
	3	4	5	6	7	8	9	10		11	12	13	14		15		16		17		18	19
Statisztikai számjele:
A SÉRÜLT neve: (leánykori neve)
Anyja neve:
											20	19	21		22		23		24		25	26
Születési hely, a sérült neme, szül. év, hó, nap

Állandó lakhelye, irányítószámmal:
																	27		28		29	30
Munkaköre:
							31	32			33	34			35		36				37	38
A baleset időpontja (24 órás időszámítás szerint):						20

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA (Így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset idején? Hogyan történt maga a baleset? Volt-e szerepe a balesetben a munkaeszköznek, anyagnak, környezeti vagy személyi tényezőnek?)														39—42
														43—46
									47—55
																56—58
																		59—60
																				61
A baleset leírása külön lapon folytatható

Az 62—65. és a 71—73. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki!

Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei
					62	63	64	65


A baleset súlyossága: 1. 1—3 napos munkakiesés	3. Csonkulásos							66
2. 3 napon túl gyógyuló	4. Halálos

A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága:
1. Alkalmas, rendeltetésszerűen használták.				Védőburkolat			67
2. Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták.				Védőberendezés			68
3. Alkalmas, nem használták.				Jelzőberendezés			69
4. Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták.				Egyéni védőeszköz			70
5. Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták.
6. Alkalmatlan, nem használták.
7. Szükséges, de nem volt.
8. Nem szükséges.
Milyen INTÉZKEDÉS szükséges a hasonló balesetek megelőzéséhez?
							71
A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, egyéb ÉSZREVÉTELEK, megjegyzések:
							72
							73
A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása		P. H.
			Az adatszolgáltatás jellege: 1. új 2. módosítás					74

Kelt:			3. törlés

Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési utasítása

Az állományilletékes parancsnoknak – írógéppel vagy nyomtatott betűvel – ki kell töltenie a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi, szöveges választ igénylő rovatát, továbbá a következő kódnégyzeteket: 1–38., 66–70. és 74. A 39–61., 62–65. és a 71–73. kódnégyzeteket az illetékes felügyelet (a HM KMEH) tölti ki.

Az állományilletékes parancsnoknak figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) 65. § (2) bekezdésének, valamint e rendelet 10. § (3) bekezdésének előírására, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A kivizsgálás egyik tartalmi eleme a jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, amely jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkező szakember bevonásával történhet.

TERÜLETI KÓD: (1–2. kódnégyzet)

Területszámok:

21 Külföld

50 HM

51 HM alárendelt szervezetek

52 Szárazföldi katonai szervezetek

53 Repülő és légvédelmi katonai szervezetek

54 Logisztikai és támogató szervezetek

55 Budapesti Helyőrség Parancsnokság és alárendelt szervezetei

56 Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokság és alárendelt szervezetei

57 Egészségügyi szervezetek

58 Egyéb VK közvetlen alárendelt szervezetek

59 Katonai ügyészségek

60 Civil szervezetek

Annak a területnek (szervezeti egységnek) a fentiek szerinti számát kell a kódnégyzetbe beírni, amelynek a területén, alárendeltségében a baleset történt. 21-es kód alkalmazandó minden esetben, ha a baleset a Magyar Köztársaság területén kívül történt, függetlenül a sérült szervezeti egységétől. 60-as kód alkalmazandó a civil szervezetekhez vezényelt hivatásos állomány balesete esetén.

STATISZTIKAI SZÁMJEL: (3–19. kódnégyzet)

A 3–10. kódnégyzetekbe a katonai szervezet adószámát kell beírni.

SÉRÜLT NEVE:

A sérült neve után rendfokozatát is fel kell tüntetni, külön jelölve a szerződéses állománycsoportot. (pl. szerz. őrm., szerz. őrv., szerz. honv.) Külön jelölés nélkül értelemszerűen hivatásos, illetve sor(hadköteles) állomány értendő.

Amennyiben a sérült asszonynevét használja, úgy minden esetben a leánykori nevét is fel kell tüntetni.

SZÜLETÉSI HELY, A SÉRÜLT NEME, SZÜLETÉSI ÉV, HÓ, NAP: (20–26. kódnégyzetek)

A 20-as kódnégyzetbe magyar állampolgárságú férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es, külföldi állampolgárságú férfi esetén 5-ös, nő esetén 6-os szám kerül. A hónap és nap kódokba (23–26.) egytagú szám esetén 0-t kell a szám elé írni (pl. 1954. augusztus 3-án született magyar állampolgárságú férfi esetén a 20–26. kódnégyzeteket a következő módon kell kitölteni: 1 19 5 4 0 8 0 3).

ÁLLANDÓ LAKHELYE:

Itt a személyi igazolványba bejegyzett és irányítószámmal ellátott állandó lakcímet kell feltüntetni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba az ideiglenes lakcímet, annak hiányában a tartózkodási helyet kell beírni. Erről a körülményről az állományilletékes parancsnok a ,,megjegyzés'' rovatban nyújt tájékoztatást.

MUNKAKÖRE: (27–30. kódnégyzetek)

A szöveges helyen azt a munkakört kell megnevezni, amelyben a sérült személyt szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A 27–30. kódnégyzetekbe a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel megállapított Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR), illetve a HM KMEH által kiadott jegyzék szerinti számot kell beírni.

A BALESET IDŐPONTJA: (31–38. kódnégyzetek)

A 31–32. kódnégyzetbe az év utolsó két számát kell írni (pl. 1993. esetén 93-at), a 33–36. kódnégyzetbe a baleset hónapjának és napjának megfelelő számot – egytagú szám esetén előtte 0-val kiegészítve – (pl. február 8-án történt baleset esetén 02. 08-at).

A 37–38. kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének óráját 24 órás időszámítás szerint kell kódolni (pl. ha a baleset délután 4 és 5 óra között történt, 16-ot, ha hajnali 3 és 4 óra között történt, 03-at kell írni).

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA:

Az állományilletékes parancsnok ebben a rovatban kizárólag a szöveges részt tölti ki. Itt kell a baleset tényleges lefolyását leírni (hogyan történt maga a baleset), tömören és egyértelműen rögzíteni a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, cselekvést, így különösen:

– a baleset helyszínét (pl. szakipari műhelyek; közlekedés, szállítás, tárolás területei; munkahelyek pályához kötött járműveken; gyakorlóterek, sportkombinátok részei; lakóterület, mint munkahely),

– a sérült tevékenységét a baleset idején (pl. fűrészelés, öntözés, takarítás, úttisztítás, kézi anyagmozgatás, lövészet, közelharc kiképzés, repülési feladat, 5/A vezetési gyakorlat),

– valamint azt, hogy volt-e – ha igen, akkor milyen mértékben – szerepe a baleset bekövetkezésében,

– munkaeszköznek (pl. motoros láncfűrész, vízcsap, lapát, kerékpár, préslégszerszám, gázpalack, fegyver, harcjármű, kéziszerszám),

– anyagnak (pl. fa, víz, gőz, jég, műanyag, papír, textília, lőszer, robbanóanyag),

– környezeti tényezőnek (összefüggött-e a munkavégzéssel vagy attól független volt, miben nyilvánult meg, pl. hibás lépcső, robbanás, világítás egyenetlensége, zaj hatása, elektromos áram, kőomlás, oxigénhiány), vagy

– személyi tényezőnek (szakképzetlenség, kioktatás hiánya, gyakorlatlanság, egészségi alkalmatlanság, alkoholos befolyásoltság, gyógyszer, kábítószer hatása, egyéb abnormális élettani hatás, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, szabályszegő magatartás).

A baleset leírása külön lapon folytatható!

BALESETI SÉRÜLÉS, MÉRGEZÉS ÉS KÜLSŐ OKOK KÖVETKEZMÉNYEI:

A sérülés, mérgezés és külső okok következményeit lehetőség szerint a Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák Nemzetközi Statisztikai Osztályozása (BNO-10) kódlistában meghatározott fogalmai szerint kell meghatározni. A fogalmak fő csoportjai:

S00-S09 Fejsérülések

S10-S19 A nyak sérülései

S20-S29 A mellkas sérülései

S30-S39 A has, a hát alsó része, az ágyéki gerinc és a medence sérülései

S40-S49 A váll és a felkar sérülései

S50-S59 A könyök és az alkar sérülései

S60-S69 A csukló és a kéz sérülései

S70-S79 A csípő és a comb sérülései

S80-S89 A térd és a lábszár sérülései

S90-S99 A boka és a láb sérülései

T00-T07 Több testtájékra terjedő sérülések

T08-T14 A törzs, a végtag vagy más testtájék külön megnevezett részeinek sérülése

T15-T19 Természetes testnyílásokon behatolt idegentest hatásai

T20-T32 Égések és maródások

T33-T35 Fagysérülés

T36-T50 Kábítószerek (drogok), gyógyszerek és biológiai anyagok által okozott mérgezések

T51-T65 Elsősorban nem gyógyszerként használt anyagok toxikus hatásai

T66-T78 Külső okok egyéb és külön megnevezett hatásai

T90-T98 A külső okok egyéb és külön megnevezett hatásainak következményei

Az S-kódok egy testtájék sérüléseinek kódolására szolgálnak, míg a T-kódok a többszörös vagy külön megnevezett testtájékok sérüléseit jelölik; ugyancsak T-kódokat alkalmaznak a mérgezések és a külső okok bizonyos egyéb következményeinek jelölésére.

Amennyiben a BNO-10 kódlista szerinti fogalmak alkalmazása nem lehetséges, a rovat kitöltésére a szöveges választ az esemény alapján kell megadni.

A BALESET SÚLYOSSÁGA: (66. kódnégyzet)

E rovatban a kérdésre nem szöveges választ kell adni, hanem a kiválasztott súlyossági kategória sorszámát kell a kódnégyzetbe beírni. Ha a kivizsgálás befejezésekor a baleset súlyossága egyértelműen még nem állapítható meg, akkor az előrelátható következmény szerint kell a kódot kitölteni.

A VÉDŐ- ÉS JELZŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA: (67–70. kódnégyzetek)

Valamennyi kódnégyzetet ki kell töltenie az állományilletékes parancsnoknak úgy, hogy a felsorolt meghatározások közül a kivizsgálás során megállapítottak alapján kiválasztott sorszámot kell beírni.

MILYEN INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGES A HASONLÓ BALESETEK MEGELŐZÉSÉHEZ?

Az állományilletékes parancsnoknak itt választ kell adnia arra, hogy álláspontja szerint szükséges-e intézkedés, ha igen akkor milyen intézkedésekkel kerülhető el a hasonló baleset. Ha szükségesnek tartja az intézkedést, akkor határozza meg annak jellegét, tartalmát (abban az esetben is, ha már közben megtörtént). Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, munkakörre, szervezési feladatra konkretizálva egyértelműen és pontosan kell meghatározni. (Pl. a sérültet oktatni kell arról, hogy munka közben ne hordjon gyűrűt; az elektromos szeletelőgépet el kell látni olyan reteszelővel, amely megakadályozza a védőberendezés kiiktatását; az elhelyezési épültben a lépcsőházi elkopott lépcsőfokokat csúszásmentesíteni kell; az esztergagépen vissza kell állítani a munkavédelmi minősítő jegyzőkönyv szerinti eredeti állapotot).

Az intézkedés lehet műszaki jellegű (pl. technológia megváltoztatása, gép kiiktatása, gép átalakítása, védőberendezés felszerelése), szervezési, szabályozási jellegű (pl. a munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, megváltoztatása a munkáltató belső szabályozásának, egyéni védőeszköz juttatása, egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése) és oktatással kapcsolatos.

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK:

Ebben a rovatban van lehetősége az állományilletékes parancsnoknak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt, véleményt rögzítsen. Itt kell feltüntetni a munkavédelmi képviselő részvételének tényét a vizsgálatban, valamint azt, hogy volt-e a képviselőnek az állományilletékes parancsnokétól eltérő megállapítása, véleménye. A munkavédelmi képviselő ezen véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni. Itt kell indokolni az adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Itt kell javaslatot tenni a baleset minősítésére (amennyiben nem az állományilletékes parancsnok a minősítő). Ugyancsak e rovatban kell utalni arra, hogy állandó lakhely hiányában milyen cím került rögzítésre. Ha a jegyzőkönyv nyomtatványon biztosított hely nem lenne elegendő a megjegyzések megtételére, akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni.

AZ ADATSZOLGÁLTATÁS JELLEGE: (74. kódnégyzet)

Amennyiben az adott balesetről első alkalommal töltik ki a munkabaleseti jegyzőkönyvet, akkor a kódnégyzetbe az ,,új'' meghatározásnak megfelelő 1-es sorszámot kell beírni. Ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adat, megállapítás miatt módosítás történt, akkor a kódnégyzetbe 2-es sorszámot kell írni.

Az adatszolgáltatásban meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett vagy utólag felismert tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján lehetséges a jegyzőkönyv törlése. Ebben az esetben a kódnégyzetbe a 3-as sorszámot kell írni.

A MUNKÁLTATÓ ALÁÍRÁSA:

A jegyzőkönyvet az állományilletékes parancsnok vagy az állományilletékes parancsnok által erre kifejezetten feljogosított személy írhatja alá. Ez utóbbi lehet az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettese, a kihelyezett (külön elhelyezett) alegység parancsnoka. Valamennyi esetre érvényesülő közös szabály az, hogy az állományilletékes parancsnok a felelős a jegyzőkönyv szakszerű, valóságos tényeken alapuló kitöltéséért. Az azonosíthatóság miatt az aláíró nevét olvashatóan is fel kell tüntetni.

5. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

STATISZTIKAI ADATLAP

FEJRÉSZ	.sz.példány
Nyt.szám:
STATISZTIKAI ADATLAP
a honvédelmi balesetek jelentéséhez

1. A szervezet nyílt megnevezése

Postai címe, irányítószáma

2. A szervezet kódja

3. A baleset időpontja

napja

4. A sérült neve, rendfokozata

Állandó lakcíme, irányítószáma

5. Születési helye,

6. Állomány-

ideje

kategória

7. Anyja neve

8. A sérülés

Megnevezése,

A munkaképtelenség

súlyossága

kódja (BNO)

időtartama

9. A sérült beosztása,

10. A sérült

11. A sérült

(munkaköre)

életkora

szakképzettsége

12. A baleset

13. A baleseti

14. A balesetfajta

15. A baleset
időjellemzője

mivel

tevékenység

megnevezése,

kapcsolatos

típusa

kódja

16. A baleset helye, kódja

17. A baleset eszköze, kódja

18. A baleset természete

19. A baleset oka és kódja

20. A baleset bekövet-

21. A baleset idején

kezésében közreható

végzett tevékenység

egyéb tényezők

jellege

22. A keletkezett anyagi

23. Az okozó és

24. Az okozó tevékeny-

kár (becsült)

a sérült azonos

sége a baleset

Ft-ban

személy-e

bekövetkeztekor

25. A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága

26. Intézkedés a hasonló balesetek megelőzésére

27. Adatszolgáltatás jellege

28. Az adatlapot kitöltő személy

neve,

beosztása

aláírása

(mv.mb.)

rendfokozata

Készült példányban

Egy példány: 1 lap

Itsz.: 2235

Ügyintéző (tel.):

Kapják:

Kitöltési útmutató
a ,,Statisztikai adatlap a honvédelmi balesetek jelentéséhez''

A nyomtatvány valamennyi, szöveges választ igénylő rovatát írógéppel vagy kézzel, nyomtatott betűvel kell kitölteni.

Az adatlap nyilvántartási száma azonos a baleseti jegyzőkönyv számával (mellékletként kezelendő), azt /1 alszámmal kell megkülönböztetni tőle (pl. ha a jkv. nyt. száma: 302/15/2002., úgy az adatlapé: 302/15/1/2002.). Amennyiben a jegyzőkönyvhöz egyéb okmányokat is csatolni kell (pl. orvosi szakvélemény, részletes meghallgatási jegyzőkönyv), azokat a soron következő alszámokkal kell megkülönböztetni.

Az 1., 4., 5., 7., 10., 28. rovatokat értelemszerűen kell kitölteni.

2. SZERVEZET KÓDJA:

A kódhelyre a HVK Haderő Tervezési Csoportfőnökség által kiadott, a szervezetre vonatkozó alárendeltségi kódot kell – 11 számjegyig terjedően – beírni.

3. A BALESET IDŐPONTJA:

Az első négy kódnégyzetbe az évet, a következő négy kódnégyzetbe pedig a baleset hónapjának és napjának megfelelő számot – egytagú szám esetén előtte 0-val kiegészítve – (pl. február 8-án történt baleset esetén 02. 08-at).

A két utolsó kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének óráját 24 órás időszámítás szerint kell kódolni (pl. ha a baleset délután 4 és 5 óra között történt, 16-ot, ha hajnali 3 és 4 óra között történt, 03-at kell írni).

Az üres nagy négyzetbe a hét adott napjának betűjele.

6. ÁLLOMÁNYKATEGÓRIA:

megnevezése kódja

tábornok 01

ht. főtiszt 02

ht. tiszt 03

ht. zászlós 04

ht. tiszthelyettes 05

szerződéses

tiszt 06

tiszthelyettes 07

tisztes, honvéd 08

hadköteles 09

köztisztviselő, közalkalmazott 10

hallgató 11

növendék 12

önkéntes tartalékos 13

8. A SÉRÜLÉS

Súlyossága:

1–3 napos munkakiesés 1

4–8 napos munkakiesés 2

8 napon túl gyógyuló 3

súlyos, csonkulásos 4

halálos 5

Megnevezése: a sérülés magyar nyelvű leírása (pl. csonttörés, vállficam stb.), a sérülés BNO kódja, melyet az orvos határoz meg.

Munkaképtelenség időtartama: értelemszerűen a kiesett napok száma, az ambuláns napló adatai alapján, helyérték szerint.

9. A SÉRÜLT BEOSZTÁSA (MUNKAKÖRE):

A szöveges helyen azt a munkakört, illetve beosztást kell megnevezni, amelyben a sérült személyt a szervezett munkavégzés (tevékenység) (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A kódnégyzetekbe a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel megállapított Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR), illetve a HM KMEH által kiadott jegyzék szerinti számot kell beírni.

11. A SÉRÜLT SZAKKÉPZETTSÉGE:

megnevezése kódja

felsőfokú műszaki végzettség 01

felsőfokú egyéb végzettség 02

technikus 03

középfokú egyéb végzettség 04

szakmunkás 05

betanított munkás (alapkiképzés után katonai képzettség szempontjából a hadköteles is) 06

kiképzett (szerződéses és hadköteles a szakkik. befejeztével) 07

szakképzetlen (segédmunkás, ill. kiképzetlen újonc, növendék, hallgató) 08

12. A BALESET MIVEL KAPCSOLATOS:

megnevezése kódja

katonai kiképzés feladataival 01

szolgálati, ill. munkafeladattal 02

megengedett egyéb tevékenységgel 03

a sérült súlyos szabályszegésével 04

más MH állományú súlyos szabályszegésével 05

külső (nem MH állományú) közrehatás 06

(pl. őr elleni támadás, közúti gázolás stb.)

13. A BALESETI TEVÉKENYSÉG TÍPUSA:

megnevezése kódja

fegyver, lőszerkezelés 01

harcjármű vezetés, kezelés 02

rep., eje. kiképzés 03

haditechnikai eszköz kezelés 04

egyéb kiképzési tevékenység 05

katonai feladat végrehajtás beosztásban 06

egyéb katonai fea. végzés 07

szerszámhasználat 08

gépkezelés, kiszolgálás 09

konyhai, mosodai munka 10

építő munka 11

anyagmozgatás, raktározás 12

egyéb munka 13

katonai jármű közlekedés 14

polgári saját jármű közlekedés 15

vasúti közlekedés 16

gyalogos mozgás 17

sport, testnevelés 18

egyéb tevékenység 19

14. A BALESETFAJTA:

megnevezése kódja

általános katonai kiképzés 01

szakkiképzés 02

szolgálati tevékenység 03

munka 04

közlekedés 05

sport 06

egyéb 07

úti 08

15. A BALESET IDŐJELLEMZŐJE:

megnevezése kódja

napirend szerinti kiképzési, munkaidőben 01

napirend szerinti egyéb kötelező tevékenység alatt 02

24 órás szolgálatban 03

gyakorlaton 04

nemzetgazdasági-, társadalmi munkán, mentésen 05

napirend szerinti pihenő-, illetve szabadidőben 06

szolgálati, munkahelyre menet 07

szolgálati, munkahelyről jövet 08

engedély nélküli távollét alatt 09

16. A BALESET HELYE:

megnevezése kódja

objektum épületében 01

objektum területén (épületen kívül) 02

kiképző bázison 03

gyakorló, illetve lőtéren 04

közúton, lakott területen 05

közúton, lakott területen kívül 06

terepen, földúton 07

közterületen, épületen belül 08

közterületen, épületen kívül 09

vasúton 10

vízen 11

egyéb helyen 12

17. A BALESET ESZKÖZE:

megnevezése kódja

fegyver 01

lőszer 02

harcjármű 03

műszaki gép 04

repülő, ejtőernyős eszköz 05

vízi jármű 06

egyéb haditechnikai eszköz 07

szolgálati gépjármű 08

egyéb katonai jármű 09

magánjármű 10

közhasználati jármű 11

egyéb polgári jármű 12

vasúti jármű 13

gép, berendezés 14

konyhai gép 15

egyszerű kézi szerszám 16

akkumulátor 17

sporteszköz 18

akadálypálya eleme 19

lépcső, járófelület 20

nyílászáró szerkezet 21

bútor, épület, berendezés, felszerelés 22

mérgező, maró, sugárzó anyag 23

gyógyszer, kábítószer 24

gőz, forró víz 25

éles, hegyes tárgy (nem szerszám) 26

súlyos tárgy (anyag) 27

magas hőmérsékletű tárgy 28

alacsony hőmérsékletű tárgy 29

egyéb tárgy (anyag) 30

eszköz nélkül 31

18. A BALESET TERMÉSZETE:

megnevezése kódja

jármű ütközése 01

felborulás járművel 02

gázolás 03

kiesés, leesés 04

elesés, elcsúszás 05

összenyomás, becsípés 06

szúrás, vágás 07

lövés, robbanás 08

fulladás 09

mérgezés 10

áramütés 11

hőártalom 12

megerőltetés 13

ütődés, ütés 14

gyűrű beakadás 15

maró anyag hatása (marás) 16

ionizáló sugárzás 17

nem ionizáló sugárzás 18

biológiai mérgezés, fertőzés 19

zajhatás 20

túlnyomás, vákuum 21

egyéb esemény 22

19. A BALESET OKA (a legjellemzőbb ok feltüntetésével):

megnevezése kódja

előírás, szabály megszegése 01

ittasság 02

fáradtság 03

figyelmetlenség, sietség 04

gyorshajtás 05

elsőbbségadás elmulasztása 06

egyéb járművezetői hiba 07

anyag, szerszám hibája 08

csúszós felület 09

gyakorlatlanság, képzetlenség 10

túlterhelés 11

géphiba (műszaki hiba) 12

védőeszköz mellőzése 13

környezeti hiba 14

kábult, bódult állapot 15

túlzott rutin 16

monotónia 17

egyéb ok 18

20. A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉBEN KÖZREHATÓ EGYÉB TÉNYEZŐK:

Ha volt egyéb befolyásoló tényező (pl. fronthatás, rosszullét stb.), azt kell szövegesen jelezni.

21. A BALESET IDEJÉN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG JELLEGE:

megnevezése kódja

előírt munkaköri 11

előírt szolgálat 12

előírt eseti 13

betanulás közben 20

engedélyhez kötött 21

engedélyhez nem kötött 22

tiltás ellenére végzett 31

engedély, jogosítvány nélkül végzett 32

jogtalan igénybevétel, használat 33

22. A KELETKEZETT ANYAGI KÁR:

Ha a kivizsgálás időszakában megbecsülhető a honvédségnek, illetve a sérültnek a kára.

23. A BALESETET OKOZÓ, ÉS A SÉRÜLT AZONOSSÁGA:

Amennyiben a balesetet okozó és a sérült személye azonos, a kód 01, ha két különböző személy, akkor 02 a beírandó kód. A baleset okozója lehet tárgy, természeti hatás vagy állat is. Ebben az esetben a kód 03.

24. AZ OKOZÓ TEVÉKENYSÉGE A BALESET BEKÖVETKEZÉSEKOR:

megnevezése kódja

alaki kiképzés 01

ált. harcászati kiképzés 02

ált. lőkiképzés 03

vegyivédelmi kiképzés 04

műszaki kiképzés 05

testnevelési kiképzés 06

egyéb ált. kat. kiképzés 07

harc- és gjmű vez. kiképzés 11

lőkiképzés 12

szakharcászat 13

műszaki szakkiképzés 14

híradó szakkiképzés 15

tüzér (egyéb) fn-i szakkik. 16

eje., rep. kiképzés 17

komplex (öfn-i) gyakorlat 18

24 órás szolgálatok 21

beosztással járó feladatok 22

fegyver karbantartás 23

kár-, katasztrófa-elhárítás, mentés 24

futár feladat 25

egyéb anyag karbantartás 26

bemutató foglalkozások 27

HKSZ gyakorlatok 28

gép, berendezés üzemben tartása (jav., karb., techn. kiszolg.) 31

vegyészeti munka 32

nyomdai jellegű munka 33

ruha készítés, javítás 34

fa megmunkálás 35

gépi megmunkálás 36

egyéb műhelymunkák 37

építő-javító munkák 41

épületgépészeti munkák 42

irodai jellegű munkák 51

oktató nevelő munka 52

gyógyító munka 53

konyhai munka 54

mosodai munka 55

erdőgazdasági munka 56

mezőgazdasági munka 57

anyagmozgatás 58

takarítás (külső, belső körlet, hó eltakarítás) 59

harcjármű közlekedés 61

szolgálati gjmű. közlekedés 62

csoportos személyszállítás 63

egyéb jármű közlekedés 64

járművek vasúti ki-, berakása 65

polgári tömegközlekedés 71

polgári személyi jármű közlekedés 72

gyalogos közlekedés 73

egyéb közlekedés 74

előírt sportfoglalkozás 81

tömegsport 82

igazolt versenysport (edzés) 83

szabadidős sportversenyek (MH szervezésűek) 84

objektumon, épületen belüli helyváltoztatás 91

létfenntartó tevékenység (étkezés, tisztálkodás stb.) 92

eü. ellátásban való részvétel 93

pihenés, egyéni szórakozás 94

előzőekbe nem sorolható egyéb tev. 95

reggeli torna 96

25. A VÉDŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA:

A munkabaleseti jegyzőkönyv 63–66 kódszámai egymás melletti elhelyezésével kell kitölteni.

26. INTÉZKEDÉS A HASONLÓ BALESETEK MEGELŐZÉSÉRE:

A tett intézkedés rövid megfogalmazása.

Az 1. számjegy jelentése: kell-e ilyen intézkedés

1 igen

0 nem

A 2. számjegy jelentése: az intézkedés típusa

1 műszaki

2 szervezési, szabályozási

3 személyi vagy oktatási jellegű

0 nem szükséges

A 3. számjegy jelentése: intézkedés szintje

1 belső

2 elöljárói

0 nem szükséges

27. ADATSZOLGÁLTATÁS JELLEGE:

megnevezése kódja

új 01

módosítás, kiegészítés 02

törlés 03

6. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

ÜZEMI BALESETI JEGYZŐKÖNYV

FEJRÉSZ

ÜZEMI BALESETI JEGYZŐKÖNYV

. számú példány

1. Sérült neve

férfi 1 nő 2

Leánykori neve

2. Társadalombiztosítási Azonosító Jel

3. Születési helye

év

hó

nap

4. Születés időpontja

5. Anyja neve

irányítószám

6. Állandó lakcíme

település

utca (tér)

házszám

telefonszám

7. Munkahelyének megnevezése:

KSH

település

utca (tér)

házszám

telefonszám

BALESET JELLEGE

8. Baleset jellege

munkába, lakásra

(szállásra) menet,

társadalmi munka

végzése közben,

egyes társadalombiztosítási

ellátások igénybevétele során

év

hó

nap

óra

perc

9. Baleset időpontja

10. Baleset helyszíne

közút

vasút

vízi út

légi út

társadalmi munka

végzésének helyszíne

egyéb, éspedig:

11. Baleset rövid leírása (a helyszín pontos megnevezése)

12. Balesetet okozó adatai (Csak akkor kell kitölteni, ha a balesetet más személy okozta)
neve:
	irányítószám
címe:		település
utca (tér)			hsz.

telefonszám
Amennyiben a balesetet gépkocsi okozta, a gépjármű üzembentartójának/ tulajdonosának
neve:
	irányítószám
telephelye:
utca (tér)			hsz.

telefonszám
a gépjármű rendszáma:

MUNKÁBA MENET, VAGY ONNAN LAKÁSÁRA (szállására) MENET

KÖZBEN TÖRTÉNT BALESET ESETÉN

13. A baleset napján a munkavégzés munkáltató által igazolt:

hó, nap

óra, perc

kezdete:

vége:

hó, nap

óra, perc

14. A munkahelyről történt távozás időpontja:

15. Igénybevett közlekedési eszköz:

személygépkocsi

autóbusz, trolibusz

villamos, HÉV

vonat

motorkerékpár (segédmotoros is)

kerékpár

egyéb jármű, éspedig:

gyalogos

16. A munkahelyre menet, vagy onnan lakására (szállására) menet szokásos legrövidebb közlekedési útvonal:

17. Megszakította-e szokásos legrövidebb közlekedési útvonalát?

igen

nem

Ha igen, ennek oka:

Záradék:

TÁRSADALMI MUNKAVÉGZÉS

KÖZBEN TÖRTÉNT BALESET ESETÉN

18. A társadalmi munkavégzés
helye:
	irányítószám
címe:		település
utca (tér)			hsz.

telefonszám
19. A végzett munka pontos leírása:
20. A társadalmi munkára felkérő szerv
neve:
	irányítószám
címe:		település
utca (tér)			hsz.

telefonszám

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁS

IGÉNYBEVÉTELE SORÁN TÖRTÉNT BALESET ESETÉN

21. Igénybevenni kívánt társadalombiztosítási ellátás megnevezése (keresőképtelenség, vagy munkaképesség csökkenés elbírálása céljából elrendelt orvosi vizsgálat vagy kezelés)
22. Az egészségügyi szolgáltató intézmény
neve:
		irányítószám
címe:			település
utca (tér)				hsz.

telefonszám
23. Orvosi beutalóval kívánta-e igénybevenni a tb. ellátást?
igen	1
nem	2

MEGJEGYZÉS:

Kelt:

aláírás	aláírás
(a balesetet szenvedett neve)	(a jegyzőkönyv kiállítójának neve)
	P. H.

Az üzemi baleseti jegyzőkönyv mellé csatolandó okmányok:

− amennyiben a balesetnek szemtanúja volt, annak nyilatkozata;

− a sérültet orvoshoz, kórházba, rendelőintézetbe szállító személy nyilatkozata;

− ha a balesetet szenvedett személyt elsősegélyben részesítették, az elsősegélyt nyújtó személy nyilatkozata;

− mentő közreműködése esetén, az eseménynapló kivonata;

− rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv által felvett jegyzőkönyv másolata.

Megjegyzés: A KSH számjel helyére a szervezet adószámát kell beírni.

7. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

BALESETI JEGYZŐKÖNYV

A SÉRÜLT neve:………………………………………………………………………………………………………………...

Anyja neve:….……………………………………………………………………………………………………………………

Születési helye, ideje (év, hó, nap):………………………………………………………………………………………………

Állandó lakhelye:………………………………………………………………………………………………………………...

 
A baleset nyilvántartási száma a nevelési-oktatási intézményben (a „Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről” című nyomtatványon vezetett nyilvántartás 1. számú, „B. Ssz.” jelű rovatában szereplő sorszám, majd a nyilvántartásba vétel évének

négy számjegye

Kérjük üresen hagyni!🡢

BALESETI JEGYZŐKÖNYV

tanuló- vagy gyermekbalesetről

Területi kód a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint

01. Bp. főváros

02. Baranya

03. Bács-Kiskun

04. Békés

05. Borsod A.-Z.

06. Csongrád

07. Fejér

08. Győr-M.-S.

09. Hajdú-Bihar

10. Heves

11. Komárom-E.

12. Nógrád

13. Pest

14. Somogy

15. Szabolcs-Sz.-B.

16. Jász-N.-Szolnok

17. Tolna

18. Vas

19. Veszprém

20. Zala

Az adatszolgáltatás jellege:

1. új

2. módosítás

A nevelési-oktatási intézmény neve, székhelye, telefonja:

irányítószám város (község) út, utca, tér házszám telefon

A fenntartó:

1. Települési (kerületi) önkormányzat

2. Megyei (fővárosi) önkormányzat

3. Állami Költségvetési szerv

4. Egyházi jogi személy

5. Alapítvány

6. Gazdálkodó szervezet

7. Természetes személy

8. Egyéb:

…………………………………

A SÉRÜLT neme, születési éve:

1. fiú

2. lány

A baleset időpontja (24 órás időszámítás szerint):

év

hó

nap

óra

A baleset súlyossága:

Az oktatás, óvodai tartózkodás,

rendezvény, foglalkozás hányadik

órájában történt a baleset?

A baleset napja:

1. Nem súlyos 2. Súlyos

3. Halálos

1. Hétfő

2. Kedd

3. Szerda

4. Csütörtök

5. Péntek

6. Szombat

7. Vasárnap

A baleset során megsérült

személyek száma:

Az intézményben tartózkodás minősége:

1. Óvodás

2. Általános iskolai tanuló

3. Szakiskolai tanuló

4. Középiskolai tanuló

5. Kollégium (diákotthon) tanulója

6. Egyéb:

Mikor történt a baleset?

1. Elméleti oktatás (pl. szakóra,

készségtárgyak órái) alatt

2. Óvodai foglalkozás során

3. Technika óra alatt

4. Testnevelési órán

5. Sportfoglalkozáson

6. Óraközi szünetben

7. Napközi alatt

8. A tanítás kezdete előtt

9. A tanítás befejezése után

10. Szakkörben

11. Tanulmányi kiránduláson

12. Egyéb:

…………………………………

…………………………………………………………………………

A baleset helyszíne:

1. Tanterem, csoportszoba

2. Tornaterem

3. Udvar, sportpálya

4. Folyosó

5. Lépcső

6. Laboratórium

7. Műhely

8. Szaktanterem

9. Mosdó, fürdő, WC

10. Iskolakert

11. Intézm. területén kívül

12. Kollégium

13. Egyéb:

A baleset okai:

1. A sérült figyelmetlensége

2. Más személy figyelmetlensége

3. A sérült fegyelmezetlensége

4. Más személy fegyelmezetlensége

5. A sérült koordinálatlan mozgása

6. Más személy koordinálatlan mozgása

7. Felügyelet, ellenőrzés hiánya

8. Műszaki, környezeti hiba (hiányosság)

9. Taneszköz hibája

10. Sporteszköz hibája

11. Egyéb:

……………………………………

………………………………………………………………………………………………

Kitöltési utasítás

A tanuló- vagy gyermekbaleset jegyzőkönyvezése, a tanulónak, illetve a szülőnek, valamint a fenntartónak eljuttatása során a közoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 40. §. (5) bekezdése, 91. § (4) bekezdésének f) pontja, 121. § (1) bekezdésének vonatkozó pontjai a Tv. 2. számú melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többszörösen módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. és 4. számú melléklete, továbbá, e jegyzőkönyv kitöltésére vonatkozóan, a következők szerint kell eljárni:

Folytatás a túloldalon!

Ezt a jegyzőkönyvet fel kell venni a gyermeket vagy a tanulót a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt – de nem szakképzésben folyó gyakorlati képzés során — ért, 3 napon túl gyógyuló baleset kivizsgálását követően.

A jegyzőkönyvet legalább 3 példányban kell készíteni, amelyből elkészültekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig 1 példányt át kell adni a tanulónak, gyermek és kiskorú esetén a szülőnek, és legalább egy példányt meg kell küldeni a fenntartónak. További 1 példány, a baleset esetleges egyéb dokumentumaival együtt, a nevelési-oktatási intézmény baleseti nyilvántartásának (lásd a „Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről” című nyomtatványt) melléklete.

A kódnégyzetekbe a kérdezett számadatot, vagy a felsorolásból a kivizsgálás alapján kiválasztott válaszsorszámot kell beírni. A kettős kódnégyzetekbe egyjegyű szám esetén a bal oldali négyzetbe 0-t kell beírni.

A felsorolás „Egyéb” pontjának választásakor szöveges választ is kell írni a kódnégyzet melletti pontozott helyre.

A balesetnek két oka jelölhető meg a kódnégyzetekben. A súlyos tanuló- vagy gyermekbaleset fogalmát a R. határozza meg. Ilyen balesetről az R.-ben meghatározott módon haladéktalanul tájékoztatni kell a fenntartót.

Ha a balesetről első alkalommal töltenek ki jegyzőkönyvet, az „Adatszolgáltatás jellege” rovat kódnégyzetébe az 1. számot kell beírni. Ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adat, megállapítás miatt módosítás történt, az „Adatszolgáltatás jellege” rovat kódnégyzetébe a 2. számot kell beírni. A módosító jegyzőkönyv nyilvántartási száma változatlan marad.

A hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedést akkor is fel kell tüntetni, ha az már közben megtörtént.

Ha a kivizsgálást a tárgyhót követő hónap 8. napjáig nem lehet befejezni, és ezért a jegyzőkönyv elküldése késik, azt a „Megjegyzések, … egyéb észrevételek” rovatban indokolni kell.

A tanuló, illetve a nevelési-oktatási intézménynek a tanuló- vagy gyermekbaleset kivizsgálásával kapcsolatos intézkedése, döntése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a Tv 83—84. §-aiban előírtak szerint, a tudomásra jutástól számított 15 napon belül, az intézményvezetőnek benyújtott kérelemmel eljárást indíthat.

A fenntartónak illetve a jegyzőnek, főjegyzőnek a jegyzőkönyvek továbbküldésére vonatkozó feladatait a R. tartalmazza.

A baleset körülményei és részletes leírása (a baleset előzményei, a sérült tevékenysége a baleset idején, a baleset okai, a baleset leírása, a sérült testrész(-ek) jellege, a sérült ellátására tett intézkedés):

(Ha szükséges, külön lapon kell folytatni.)

A hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedés:

Megjegyzések, valamint az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet (közösség), illetve az iskolai diákönkormányzat részvétele, egyéb észrevételek:

Kelt:

P. H.

…………………………………………

az intézmény vezetőjének

neve és aláírása

8. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

Baleseti Nyilvántartó Könyv

FEJRÉSZ
Nyt.szám:

Baleseti Nyilvántartó Könyv

41-1455.r.sz.

6. Állománycsoport

13. Baleseti tev. típusa

15. Baleset időjellemzője

17. A baleset eszköze

18. A baleset természete

ht.

hivatásos, szerz.,

Fegyver, lőszer kezelése

Kiképzési időben

Fegyver

Jármű ütközése

sor

sor (tartalékos), önk. tart.

Harcjármű vezetés, kezelés

Napirend szerinti kötelező

Lőszer

Felborulás járművel

hallg.

hallgató

Rep. eje. kiképzés

tevékenység alatt

Harcjármű

Gázolás

növ.

növendék

Haditechn. eszk. kezelés

24 órás szolgálatban

Műszaki gép

Kiesés, leesés

pa.

köztisztviselő, közalkalm.

Egyéb kik. tevékenység

Gyakorlaton

Repülő, eje. eszköz

Elesés, elcsúszás

Katonai fea. beosztásban

Mentésen, társ. munkán

Vízi jármű

Összenyomás, becsípés

Egyéb katonai fea. végzés

Napirend szerinti pihenő,

Egyéb haditech. eszköz

Szúrás, vágás

Szerszám használata

illetve szabadidőben

Szolgálati gépjármű

Lövés, robbanás

8. Sérülés súlyossága

Gépkezelés, kiszolgálás

Szolgálati-, munkahelyre(ről)

Egyéb katonai jmű.

Fulladás

10.

Konyhai, mosodai munka

jövet ( menet) (lakásra)

10.

Magánjármű

10.

Mérgezés

halálos

11.

Építő munka

Engedély nélküli távollét

11.

Közhasználatú jármű

11.

Áramütés

csonkulásos

12.

Anyagmozg. raktározás

alatt

12.

Egyéb polgári jármű

12.

Hőártalom

súlyos

13.

Egyéb munka

13.

Vasúti jármű

13.

Megerőltetés

könnyű

14.

Katonai jármű közlekedés

14.

Gép, berendezés

14.

Ütődés, ütés

15.

Saját jármű közlekedés

15.

Konyhai gép

15.

Egyéb

16.

Vasúti közlekedés

16.

Egyszerű kézi szerszám

17.

Gyalogos mozgás

16. A baleset helye

17.

Akkumulátor

19. A baleset oka

12. A baleset mivel kapcsolatos

18.

Sport, testnevelés

18.

Labda

19.

Egyéb tevékenység

Objektum épületében

19.

Sporteszköz

Szabály megszegése

Katonai kik. feladataival

Objektum területén

20.

Akadálypálya eleme

Ittasság

Szolg. ill. munkafeladattal

Kiképző bázison

21.

Lépcső, járófelület

Fáradtság

Megeng. egyéb feladattal

Gyakorló-, ill. lőtéren

22.

Nyílászáró szerkezet

Figyelmetlenség

Szabályt súlyosan sértő

14. Balesetfajta

Közúton, lakott területen

23.

Bútor, épület, berendezés

Gyorshajtás

tevékenységgel

Közúton, lakott területen kívül

24.

Mérgező, maró anyag

Elsőbbség adás hiánya

Ák.

Ált. kat. kik.

Terepen, földúton

25.

Gyógyszer, kábítószer

Egyéb jmű. vez. hiba

Szk.

Szakkiképzés

Közterületen, épületen belül

26.

Gőz, forró víz

Anyag, szerszám hibája

A baleseti nyilvántartó könyv

Szo.

Szolgálati tevékenység

Közterületen, épületen kívül

27.

Éles, hegyes tárgy

Csúszós felület

rovataiba a szövegjegyzék

Munka

10.

Vasúton

28.

Súlyos tárgy, anyag

10.

Képzetlenség, gyakorlatlanság

megfelelő jelét, illetve sor-

Közlekedés

11.

Vízen

29.

Magas hőmérsékletű tárgy

11.

Túlterhelés

számát kell beírni.

Sport

12.

Egyéb helyen

30.

Egyéb tárgy, anyag

12.

Géphiba, műszaki hiba

Egyéb

31.

Eszköz nélkül

13.

Védőeszköz mellőzése

Fsz.	A Baleseti Jegyzőkönyv száma	A baleset időpontja	A sérült				A baleset következményei
			neve, rendfokozata	születési ideje; anyja neve	állomány- csoportja	alegysége	A sérülés		A szolgálat vagy munkakiesés kezdete, vége
			neve, rendfokozata	születési ideje; anyja neve	állomány- csoportja	alegysége	súlyossága	megnevezése	A szolgálat vagy munkakiesés kezdete, vége
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10

A kiesett napok száma	A baleseti tevékenység		A baleset jellemzői						Tanúk neve	Megjegyzések: (pl. balesetkivizsgálási jegyzőkönyvek számai)
A kiesett napok száma	mivel kapcsolatos	típusa	fajtája	időjellemzője	helye	eszköze	természete	oka	Tanúk neve
11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21

9. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

HATÁROZAT

FEJRÉSZ

.................... számú példány

Nyt. szám:

HATÁROZAT

Név: .......................................................................................................................................................................................

(Szül. hely, év, hó, nap; anyja neve): ....................................................................................................................................

Rendfokozat: ..........................................................................................................................................................................

...................................................................... alatti lakos ............................................-n bekövetkezett balesetét – a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 172. § (3) bekezdésében biztosított jogköröm alapján –

....................................................*-nek

minősítem.

A minősítés ellen a minősítő határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, a honvédelmi miniszterhez címzett, de hozzám benyújtott fellebbezésnek van helye.

INDOKOLÁS:**

Kelt: .....................................................................................

P. H.

	...............................................................................
	állományilletékes parancsnok

* Az alábbi megnevezések írhatók be:

„honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő”

„honvédelmi kötelezettség teljesítésével nem összefüggő”

** Nem összefüggő minősítés indokolása (a vonatkozó jogszabályokra való hivatkozással) kötelező.

Készült: példányban

Egy példány: lap

Itsz.: 2603

Ügyintéző (tel.):

Kapják:

10. számú melléklet a 18/2003. (V. 7.) HM rendelethez

FEJRÉSZ

.................... számú példány

Nyt. szám:

....................................................................................................
(név)

....................................................................................................
(lakóhely)

Tárgy: Tájékoztatás baleseti (betegségi)

kártérítés lehetőségéről

Tájékoztatom, hogy a .............................................- n történt balesete (betegsége) kapcsán kártérítési kérelmet terjeszthet elő az esetleges kárának megtérítése iránt. Így különösen a dolgaiban bekövetkezett kárai, a költségei és a kiadásai, valamint a jövedelem (kereset) vesztesége megtérítését kérheti.*

A kártérítési igénye 3 éven belül érvényesíthető. Ezen belül a jövedelem (kereset) veszteségét legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg igényelheti.

Kérelmét parancsnokságomhoz kell írásban benyújtania. Az egyes követeléseit jogcímenként, tételesen és összegszerűen jelölje meg és a kérelemhez csatolja a bizonyítékokat.

A kártérítési kérelmének összeállításához — kívánságára — a parancsnokság segítséget nyújt Önnek.

................................................., ............................................- n

	........................................................................
	állományilletékes parancsnok

Figyelmeztetés:

Ha ezt a felhívást az állományilletékes parancsnokától kapta, de az esetleges kártérítési kérelmének előterjesztése előtt leszerelték, ezt követően kérelmét már a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítési parancsnoksághoz nyújtsa be.

Megjegyzés: * A károsult halála esetén a hozzátartozók a halálhírrel kapcsolatos kiadást, koszorú, gyászruha, sírkőállítás stb. költségét, tartásra jogosultságuk estén pedig a kártérítési járadékot is igényelhetik.

41-1503. r. sz.

Elmaradt jövedelem:

Elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a károsultat azáltal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége, illetve munkaképesség csökkenése miatt elesik keresetétől, illetve a sérelem előtti keresetét nem éri el. Meg kell téríteni továbbá azt az összeget is, melynek elvesztését a károsult a sérelemből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

A munkaviszony körében elmaradt jövedelemként meg kell téríteni mind a természetben, mind a pénzben megállapított elmaradt munkabért, továbbá azokat az egyéb rendszeres szolgáltatásoknak (pl. egyenruha, nem bérjellegű természetbeni juttatások) a pénzbeni értékét, amelyre a károsult a munkaviszony alapján a munkabéren kívül jogosult, ha azokat a sérelem bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe is vette. Nem kell megtéríteni azoknak a szolgáltatásoknak az értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetére járnak (pl. a védőétel, védőital, munkaruha, védőruha értékét).

A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Az elmaradt kereset megállapításánál nem vehető figyelembe a költségtérítés címén kapott összeg.

Dologi kár:

A károsultnak mindazt a kárát meg kell téríteni, ami a sérelem folytán ruházatában, használati tárgyaiban vagy a nála lévő egyéb dolgaiban keletkezett.

A dolog értékét a beszerzéskori új ár alapján – az elhasználódás mértékét is figyelembe véve – kell megállapítani.

Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül javítható, kártérítésként a javítási költséget kell megállapítani.

Költség és kiadás:

E címen a károsult költségeit és kiadásait kell megtéríteni, amelyek a sérelem következményeinek elhárításához szükségesek (feljavított élelmezési költség, otthoni ápolással járó többletköltségek, szállítási költségek, többletfűtési költség stb.). Meg kell téríteni továbbá a sérelemmel kapcsolatos egyéb indokolt költségeit és kiadásait (pl. a hozzátartozók indokolt beteglátogatási költségét).

A hozzátartozók kára:

A károsult halála esetén a hozzátartozónak meg kell téríteni a sérelem folytán felmerült indokolt költségeit és kiadásait (pl. halálhírrel kapcsolatos kiadás, koszorú, gyászruha, sírkő költsége stb.).

A hozzátartozók az elveszített tartás erejéig kártérítést igényelhetnek.

Kártérítési járadék:

Ha a jövedelemkiesés, illetőleg a költség vagy kiadás tartós jellegű, általában havi járadékot kell megállapítani.

Járadékot hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

Nem vagyoni kártérítés:

Nem vagyoni kártérítést igényelhet a károsult (hozzátartozó), ha a károkozás a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti.

A rendeletet a 13/2011. (X. 20.) HM rendelet 24. §-a hatályon kívül helyezte 2011. december 1. napjával.

Az 1. § c) pontját a 7/2005. (III. 23.) HM rendelet 10. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

A 2. § (1) bekezdésének c) pontját a 7/2005. (III. 23.) HM rendelet 10. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴

A 2. § (10) bekezdése a 16/2008. (VI. 25.) HM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 2. § (11) bekezdése a 7/2005. (III. 23.) HM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 15. § (5) bekezdése a 7/2005. (III. 23.) HM rendelet 10. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷

A 23. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 13. §-ának 83. pontja hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek