• Tartalom

33/2003. (XII. 9.) PM rendelet

33/2003. (XII. 9.) PM rendelet

a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról1

2003.12.17.

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. §-a (5) bekezdésének a)–d) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Államkincstárra, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjére (a továbbiakban: Alapkezelő);

b) a Tv. 2. § f) pontjában meghatározott szerződőre;

c) a Tv. 2. § g) pontjában meghatározott adományozóra, valamint

d) az Alapkezelő meghatározott feladatait szerződés alapján ellátó megbízottjára.

Az Alapkezelő feladatai

2. § (1) Alapkezelő feladata:

a) a Tv. 3. §-a szerinti szerződések megkötése;

b) a szerződések, valamint szerződők személyes adatainak nyilvántartása és kezelése; a káresemény bekövetkezését követően a károk felmérése;

c) az adományozók adatainak nyilvántartása, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti igazolás kiadása;

d) befizetések fogadása;

e) kifizetések teljesítése a szerződők felé.

(2) Az Alapkezelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatai körében

a) a lakóingatlan (lakás céljára szolgáló felépítmény) érték- és állapotfelmérését,

b) a szerződés megkötését,

c) a káresemény bekövetkezését követően a lakóingatlanban keletkezett károk felmérését

az Alapkezelővel kötött szerződés alapján más is elláthatja.

Az Alapkezelő számlaszáma

3. § Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit a Wesselényi Alap elnevezésű 10032000-00285922-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán köteles kezelni.

A szerződéssel kapcsolatos eljárás, a kockázatviselés kezdete

4. § (1) A szerződő közvetlenül az Alapkezelővel, vagy az Alapkezelő megbízásából eljáró megbízott útján köthet szerződést. Az Alapkezelő a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg.

(2) A Tv. 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 30 napos határidő kezdő időpontja az a nap, amelyen a szerződőnek a szerződés megkötéséhez szükséges adatokat tartalmazó, aláírt szerződéses ajánlatát (az Alapkezelő által kiadott formanyomtatványt), valamint a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező iratokat az Alapkezelő vagy megbízottja igazoltan átvette. A 30 napos határidőt követő nap az Alapkezelő részéről a kockázatviselés, a szerződő részéről a díjfizetéses időszak (egyben az adott feltételek szerinti kártalanításra vonatkozó jogosultság) kezdőnapja. A 30. napot követő napon a kockázatviselés és kártalanításra vonatkozó jogosultság abban az esetben veszi kezdetét, amennyiben az első időszakra esedékes díj befizetése a szerződő által a 30. napig megtörtént. A kockázatviselés kezdete nem eshet korábbi időpontra, mint az első időszakra esedékes díj befizetésének napját követő nap.

(3) A szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi:

a) a Tv. 3. § b) pontja szerinti engedély meglétéről a lakóingatlan fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat által kiadott igazolás;

b) a szerződő írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szerződő a szerződés tárgyát képező lakóingatlan tulajdonosa, vagy a fenti körülményt igazoló tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi másolata;

c) a szerződő írásbeli nyilatkozata a lakóingatlan (felépítmény) – a díjfizetés és a kártalanítás alapjául szolgáló – értékéről, állapotáról és a díjfizetés gyakoriságáról.

(4) A Tv. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződő szociális helyzetét a szerződő állandó lakhelye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjének – az önkormányzat szociális rendeletében e támogatási formára meghatározott kritériumok szerint kiadott – igazolása alapján kell megítélni, amelyet annak a szerződés megkötésekor történő érvényesítése céljából a szerződő köteles a (2) bekezdés szerinti szerződéses ajánlathoz csatolni.

(5) A Tv. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződőnek – rászorultsága esetén – a szociális helyzetét a (4) bekezdésben meghatározott módon évente, legkésőbb a naptári évet megelőző év december 1-jéig kell igazolnia a díjkedvezményre való jogosultság fennmaradása érdekében.

(6) A szerződés fennállásának időtartama alatt keletkezett szociális rászorultság (4) bekezdés szerinti – legkésőbb december 1-jéig történő – igazolása a bejelentést követő naptári évben jár díjkedvezménnyel.

(7) A káresemény bekövetkezése után, a kártalanítás kifizetését követően a lakóingatlan állapota és értéke tekintetében bármelyik szerződő fél kezdeményezheti a szerződés módosítását. A szerződés módosítását megelőzően az Alapkezelő jogosult felmérni a lakóingatlan értékét és állapotát.

(8) A lakóingatlan állapota és értéke tekintetében – annak változása miatt – szerződő bármikor kezdeményezheti a szerződés módosítását. Az Alapkezelő bármikor jogosult felmérni a lakóingatlan értékét és állapotát.

(9) Az Alapkezelő a korábbi szerződés megszűnését követő 1 éven belül nem köthet ugyanazzal a tulajdonossal ugyanazon ingatlanra vonatkozóan újabb szerződést, ha a korábbi szerződés a szerződő felmondása, díjnemfizetése vagy egyéb szerződésszegő magatartása miatt szűnt meg.

Befizetések mértéke és teljesítése

5. § (1) A szerződő által fizetendő éves díj mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. A díjat a lakóingatlan szerződésben meghatározott (a szerződő bejelentésén alapuló, az Alapkezelő által bármikor ellenőrizhető) értéke, a lakóingatlan helye szerinti település Tv. 10. § (6) bekezdése alapján kiadott KvVM–BM együttes rendeletben megállapított veszélyeztetettségi besorolása és az erre vonatkozó korrekciós tényező figyelembevételével kell kiszámítani. A korrekciós tényező az ,,A'' kategória esetében 1; a ,,B'' kategória esetében 0,8; a ,,C'' kategória esetében 0,6.

(2) A szerződő a befizetéseket a szerződésben megállapított módon

a) negyedéves,

b) féléves, vagy

c) éves

gyakorisággal átutalási megbízás, illetőleg készpénz-átutalási megbízás útján teljesítheti a 3. §-ban meghatározott számlára.

(3) Az első kockázatviselési időszakra esedékes díj befizetésének határideje a 4. § (2) bekezdés szerinti 30 napos határidő utolsó napja.

A szerződés megszűnése

6. § (1) A befizetés esedékességétől számított 60. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő halasztást nem kapott.

(2) A szerződést a szerződő 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel.

(3) Az Alapkezelő a szerződést kizárólag a szerződő súlyosan szerződésszegő magatartása esetén mondhatja fel.

Felhasználás, nyilvántartás, ellenőrzés szabályai

7. § (1) Az Alap felhasználását – a Tv. és a jelen rendelet előírásainak megfelelően – a pénzügyminiszter és az Alapkezelő külön megállapodása szabályozza.

(2) A beszámolással és a könyvvezetéssel kapcsolatos kötelezettségnek az Alap vonatkozásában az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. § (3) bekezdésének megfelelően, a vonatkozó jogszabály szerint kell eleget tenni.

(3) Az Alap működésének és gazdálkodásának ellenőrzését az Alapkezelő látja el az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján.

Károk felmérése, kártalanítás kifizetése

8. § (1) A szerződő köteles az Alapkezelőnek a káreseményt – illetve vészhelyzettel egyidejűleg bekövetkező káresemény esetén a vészhelyzet elmúltát – követő 15 napon belül a káreseményt írásban bejelenteni. Vészhelyzet esetén a bejelentési határidő azon a napon kezdődik, amikor a káresemény helyszíne biztonságosan és hatóságilag engedélyezett módon megközelíthetővé vált.

(2) Késedelmes kárbejelentés esetén az időmúlás következtében már nem igazolható károkkal kapcsolatban kártalanítás nem jár.

(3) Az Alapkezelő köteles a bejelentést követő 30 napon belül a károkat felmérni és további 15 napon belül a kártalanítás összegét meghatározni és a szerződő részére kifizetni. Amennyiben a kárkifizetés megalapozásához a szokásos és általánosan alkalmazott eljáráshoz képest további eljárás és ezzel járó dokumentáció szükséges, úgy a kártalanítási összeg megállapítása és ennek a szerződő részére történő kifizetése az utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül történik.

Záró rendelkezések

9. § (1) A Tv. 10. § (7) bekezdése alapján 2005. december 31-ig a szerződés e rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyre vonatkozó igazolás hiányában is megköthető. A már megkötött szerződés megszűnik, amennyiben a szerződő a fenti időpontig nem igazolta a Tv. 3. § b) pontjában előírt feltételek meglétét.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 33/2003. (XII. 9.) PM rendelethez


A szerződő által fizetendő éves díj mértéke

A lakóingatlan (lakás céljára
szolgáló felépítmény) szerződésben
meghatározott értéke
(Ft)

A lakóingatlan helye szerinti település veszélyeztetettségi besorolása és a fizetendő éves díj
(Ft)

„A” kategória

„B” kategória

„C” kategória

0–

1 000 000

5 000

4 000

3 000

1 000 001–

2 000 000

6 500

5 200

3 900

2 000 001–

3 000 000

8 000

6 400

4 800

3 000 001–

4 000 000

9 500

7 600

5 700

4 000 001–

5 000 000

11 000

8 800

6 600

5 000 001–

6 000 000

12 500

10 000

7 500

6 000 001–

7 000 000

14 000

11 200

8 400

7 000 001–

8 000 000

15 500

12 400

9 300

8 000 001–

9 000 000

17 000

13 600

10 200

9 000 001–

10 000 000

18 500

14 800

11 100

10 000 001–

11 000 000

20 000

16 000

12 000

11 000 001–

12 000 000

21 500

17 200

12 900

12 000 001–

13 000 000

23 000

18 400

13 800

13 000 001–

14 000 000

24 500

19 600

14 700

14 000 001–

15 000 000

26 000

20 800

15 600

1

A rendeletet a 2016: LXVII. törvény 145. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére