2003. évi LXXX. törvény

1. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő e törvény szerinti igénybevételének jogát biztosítja peren kívül (a továbbiakban e Fejezetben: támogatás) a támogatott személynek (a továbbiakban: fél).

(2)² A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.

(3)³ A jogi segítő óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.⁴

2. § (1) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viseli (5. §), a jogi szolgáltatás igénybevétele a fél számára nem jár költségekkel.

(2) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezze (6. §), az előlegezett díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított határidőn belül kell az állam részére visszatérítenie. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.

3. § (1) A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha

(2)¹² A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.

(3)¹³ Az (1) bekezdés a)–h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani

(4)¹⁷ Bűncselekmény áldozata részére a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről szóló általános tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg.

4. §¹⁸ (1) Támogatásban részesíthető a fél, ha

(2)²⁴ A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilatkozata irányadó.

(3)²⁵ E törvénynek az Európai Unió tagállamaira vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók Dániára.

5. §²⁶ (1) A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), vagyona pedig – a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével – nincs.

(2) Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki

(3)³² A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.

6. §³³ A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át, és vagyona – a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével – nincs.

7. § (1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is – kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában, vagy államigazgatási eljárásban –, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.

(2)³⁴ A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni

8. § (1)³⁷ A rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél

(2)³⁸

9. § (1)³⁹ Nem lehet a rászorultságot megállapítani akkor, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme nem haladja meg a rászorultsági összeghatárt, de a fél olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával (értékesítésével, megterhelésével stb.) a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. E szabály alkalmazásában nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.

(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen

9/A. §⁴¹ Ha a 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság 5–9. §-ban foglalt szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.

10. § (1) Nem lehet támogatást nyújtani, ha a szükséges támogatást az ügyben a fél korábban már megkapta, vagy ha a fél ügyében eljáró közigazgatási szerv a fél beadványának elkészítésében segítséget nyújtott.

(2)⁴² Nem részesíthető a fél támogatásban, ha

(3)⁴⁴ A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a fél kivételesen részesíthető támogatásban, ha igazolja, hogy a jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei olyan fokban romlottak meg, hogy önhibáján kívül nem képes az általa igénybe vett jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére.

11. §⁴⁶ Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.

11/A. § (1)⁴⁷ A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja – részleges költségmentesség esetén az engedélyezett mértéknek megfelelően – e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó ügyvéd díját, részleges költségmentesség esetén a felet terhelő részre is kiterjedően, az állam – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megelőlegezi.

(2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdekű felet, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.

11/B. § (1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet, a fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelőlegezi.

(2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd díjának viselésére, a fél köteles a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére visszatéríteni.

(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.

12. § Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő fél,

13. § A támogatásban részesíthető

14. § A támogatásra rászorultnak tekintendő

15. § A támogatásra – a 14. §-ban foglaltakon túlmenően – rászorultnak tekintendő

16. § (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő esetekben:

(2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:

17. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntetőeljárásokban a 18–20. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:

(2) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a Be. határozza meg.

18. § A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi képviselet; a pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet az e törvényben foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető.

19. §⁵⁴ (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor tekintendő rászorultnak, ha

(2) Nem engedélyezhető a támogatás

(3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.

20. § (1) A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a 19. § szerint rászorult sértettet, magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére.

(2) A pártfogó ügyvédi képviseletre jogosultság az (1) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése nélkül megilleti

21. §⁵⁵

22. § (1)⁵⁶ A félnek az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) iránti kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat:

(2)⁵⁸ A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.

(3)⁵⁹ A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni. A fél részére szóló iratokat ilyen ügyekben a jogi segítségnyújtó szolgálat a központi hatóság részére kézbesíti.

23. §⁶⁰ (1)⁶¹ A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.

(2)⁶² A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek minősül:

24. §⁶⁴ A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatnak öt napon belül bejelenteni.

25. § (1)–(2)⁶⁵

(3)⁶⁶ A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság az adótitokról, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság pedig az 5. § (2) bekezdésében megjelölt támogatásokra való jogosultságról megkeresésre tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

26. §⁶⁷

27. § (1)⁶⁸ A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat ellenőrzi a támogatás engedélyezéséhez szükséges feltételek fennállását.

(2)⁶⁹ A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást megvonja és a támogatás összegének visszatérítésére kötelezi a felet, ha

28. § (1)⁷⁰ A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről a jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.

(2)⁷¹ A jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a jogi segítségnyújtó szolgálathoz személyesen forduló fél esetében – jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül – szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő ügyfél esetében írásban történik. A bűncselekmény sértettje és áldozata részére a bűncselekmény elkövetése miatt indítandó vagy folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg.

29. §⁷²

30–31. §⁷³

32. § (1)⁷⁴ A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja.

(2)⁷⁵

33. § (1)⁷⁶ A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevételéről – a támogatás iránti kérelmek elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében – nyilvántartást vezet.

(2)⁷⁷ A jogi segítségnyújtó szolgálat által vezetett nyilvántartás országos adatbázist alkot.

34. § A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

35. § (1)⁷⁸ A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a támogatás iránti kérelem előterjesztéstől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli, továbbá köteles azokat megvédeni a jogosultatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy jogszabályellenes felhasználás ellen.

(2)⁷⁹ A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartás adataiból megkeresésre tájékoztatást ad a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a bírósági és közigazgatási végrehajtást foganatosító hatóság részére, valamint a 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jogi segítő számára.

36. §⁸⁰ Ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte, és a tartozását a jogerős határozat alapján nyilvántartja.

37. §⁸¹ A visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat – a fél kérelmére, indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjedő halasztást vagy részletfizetést adhat a teljesítésre, kivéve, ha a visszatérítésre a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor.

38. § (1)⁸² Ha a fél a 37. § alapján megállapított fizetési feltételeket sem teljesíti, a jogi segítségnyújtó szolgálat írásban felszólítja arra, hogy a hátralékot egy összegben 30 napon belül fizesse meg.

(2)⁸³ A támogatást a jogi segítségnyújtó szolgálat által kezelt, „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni: a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat felhasználásáról negyedévente tájékoztatja a minisztert.

(3)⁸⁴ A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.

38/A. §⁸⁵ A jogi segítségnyújtó szolgálat a félnek a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a fél tartozását – a támogatás megvonása alapján keletkezett visszafizetési kötelezettséget kivéve – mérsékelheti vagy elengedheti, ha a fél rászorultsága az 5. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg és a körülményeiben bekövetkezett változást a 22. §-ban foglaltaknak megfelelően igazolja. A visszafizetendő összeg mérséklése vagy elengedése iránti kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

39. §⁸⁶ (1)⁸⁷

(2)⁸⁸ Azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja.

(3) Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot és hatóságot, amelynek eljárásában vagy azzal kapcsolatban a támogatást nyújtják.

(4) A támogatással kapcsolatos eljárásban – a támogatás visszatérítését kivéve – jogutódlásnak nincs helye.

(5)⁸⁹ Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni.

(6)⁹⁰ Az eljárás irataiba a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek.

(7)⁹¹ A célelőirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség elmaradásából eredő követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett intézkedések során felmerült költségek, így különösen a végrehajtási költség, a regisztrációs díj és a költségtérítés, a célelőirányzatot terhelik. A követelés behajtása esetén mind a követelés összegét, mind a követelések behajtása érdekében tett intézkedések során felmerült költségeket a célelőirányzat javára kell jóváírni.

(8)⁹²

(9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve

(10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(11)⁹⁴ A jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos hatósági döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye.

40. § (1)⁹⁵ A félnek a támogatásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie a kért támogatást (jogi tanácsadás, okirat szerkesztés), de legalább annak rövid leírását, hogy milyen ügyben, kérdésben kér jogi segítséget.

(2)⁹⁶ A támogatás visszatérítésére köteles félnek – e kötelezettsége fennállásáig – a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be kell jelentenie a 24. § szerint.

41. § A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:

42. §⁹⁷ A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg.

43. § (1) Ha a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy a félnek a legfeljebb négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében közvetlenül a jogi segítőhöz fordulhat (jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás utólagos engedélyezésével).

(2) A félnek a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében a támogatás engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, és a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratokat a jogi segítőnek át kell adnia. Ha a jogi segítő a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratok és a fél nyilatkozata alapján a feltételeket biztosítottnak látja, a fél részére a 3. §-ban meghatározott jogi szolgáltatást nyújtja.

(3)⁹⁸ A jogi segítő a támogatás kizártságának megállapítása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálattól rövid úton tájékoztatást kérhet arról, hogy a fél az ügyben részesült-e már támogatásban, azt tőle megvonták-e, vagy a részére korábban nyújtott támogatás összegét visszatérítette-e.

(4)⁹⁹ Ha a jogi szolgáltatás e §-ban foglalt módon történő igénybevételének nincs helye, vagy a jogi segítő a bemutatott okiratok és a fél előadása alapján nem látja biztosítottnak a támogatás igénybevételének feltételeit, a felet tájékoztatja arról, hogy a jogi szolgáltatást csak a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatást engedélyező határozata alapján veheti igénybe.

44. § (1)¹⁰⁰ Ha a jogi szolgáltatás igénybevételét a jogi segítségnyújtó szolgálat utólag támogatásként engedélyezi, az erről szóló határozatban megállapítja a jogi segítő díjának összegét is.

(2)¹⁰¹ A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén is részesül a jogi segítő díjazásban – a határozatban foglalt összegben –, ha a beadvány készítésének elmaradása azzal a következménnyel járt volna, hogy a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztja. Ilyen esetben a felet a jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal kötelezi a jogi segítő részére megfizetett díj megtérítésére.

45. §¹⁰² A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását követően a támogatás igénybevétele feltételeinek utólagos vizsgálata érdekében megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a fél által részére átadott okiratokat, amelyeket a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezése iránti kérelemként kezel. A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatát a jogi segítőnek is megküldi, aki a kérelem elutasításáról szóló határozat ellen jogorvoslattal élhet (29–32. §).

46. §¹⁰³ Ha a támogatást engedélyező határozatban foglalt időtartam lejárt, a jogi segítő tájékoztatja a felet, hogy ezt követően csak a jogi segítségnyújtó szolgálat további időtartamot engedélyező határozata alapján járhat el a fél ügyében, vagy ha ennek feltételei fennállnak, a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint nyújt jogi szolgáltatást (43–45. §). További óraszámemelést a jogi segítségnyújtó szolgálat legfeljebb egy esetben, különösen a fél hiánypótlásra vagy más irat benyújtására történt felhívása esetén engedélyezhet.

47. § A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről a jogi segítő a hozzá jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt. E tevékenységéért a jogi segítő díjat nem számíthat fel.

48. §¹⁰⁴ A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevétele feltételeinek fennállását annak jogerős engedélyezésétől számított 1 éven belül bármikor felülvizsgálhatja.

49. § (1) A jogi segítő részére a jogi szolgáltatás díját a célelőirányzat terhére kell megfizetni. A célelőirányzat csak a díj összegének megfizetésére használható fel.

(2) A célelőirányzat terhére történő kifizetések célelőirányzat-módosítás nélkül teljesíthető kiadások.

50. § (1)¹⁰⁵ Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatást engedélyező határozat alapján, annak meghozatalát követően történik, a jogi szolgáltatás nyújtásáról a jogi segítő a külön jogszabályban foglalt módon értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot, amely intézkedik a díj megfizetése iránt.

(2)¹⁰⁶ Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás feltételeinek utólagos vizsgálata mellett történik, a jogi segítő a támogatás feltételeit igazoló okiratok megküldésével együtt a jogi szolgáltatás nyújtásáról szóló, és a kifizetéshez szükséges dokumentumokat is megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálat részére. A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezésével együtt, a jogerős határozatban foglaltak alapján intézkedik a díj megfizetése iránt.

(3)¹⁰⁷ A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezésétől számított 6 hónapon belül terjesztheti elő díjigényét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

51. §¹⁰⁸ A jogi segítői díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelőirányzatot a jogi segítségnyújtó szolgálat kezeli és gondoskodik a díjak kifizetéséről.

52. §¹¹⁰ (1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a fél a pert befejező határozatot megelőző tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig) kérheti.

(2) A támogatás hatálya a támogatás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől kezdve a per jogerős befejezéséig tart.

53. §¹¹¹ A kérelemben a félnek – a határon átnyúló tartási ügyben a központi hatóságnak a támogatás biztosítása iránti megkeresésben – meg kell jelölnie

54. §¹¹² A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles öt napon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.

55. §¹¹³ A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:

56. §¹¹⁶ (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat a költségmentesség hatályával egyező időponttól biztosítja a fél számára a 11/A. § szerinti támogatást és a támogatás módosításáról értesíti a bíróságot, valamint a pártfogó ügyvédet.

57. §¹¹⁷ (1) Ha a támogatás megvonására azért került sor, mert az igénybevételének a feltételei a támogatás iránti kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, a fél a részére nyújtott támogatást köteles visszatéríteni. A jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül végrehajtás terhe mellett térítse vissza az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.

(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de a támogatás engedélyezése során a fél nem szolgáltatott ezzel összefüggésben valótlan adatot, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az előlegezett pártfogó ügyvédi díjat megfizetni.

58. §¹¹⁸ A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás jogerős megvonásáról értesíti a bíróságot és a pártfogó ügyvédet.

58/A. §¹¹⁹ (1) Ha a rendkívüli jogorvoslat eredményeként a Kúria a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezését követően hozott új jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban hozott jogerős díjmegállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el a jogi segítségnyújtó szolgálat akkor is, ha az eljáró bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan kijavítja vagy kiegészíti.

59. §¹²⁰ A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:

60. §¹²¹ (1)¹²² Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával a jogi segítségnyújtó szolgálatnál is előterjesztheti.

(2)¹²³ A jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

(3)¹²⁴ Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a nyomtatványon terjesztették elő vagy az hiányos, a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól.

(4)¹²⁵ Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén terjesztették elő, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait.

(5)¹²⁶ A jogi segítségnyújtó szolgálat a – szükség esetén lefordított – kérelmet és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához.

(6) Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a fordítási költségeket a fél köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét a másik tagállam hatósága elutasította.

(7)¹²⁷ A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozatát a kézhezvételt követő 30 napon belül benyújtani a jogi segítségnyújtó szolgálatnak. E határidő elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(8)¹²⁸ A fordítási költséget a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat terhére előlegezi meg; annak visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célelőirányzat javára történik.

61. §¹³⁰ (1) A fél – a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő átadása mellett – a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül meghatalmazást adhat a jogi segítőnek.

(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelésről a végzés egy kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról és a per ügyszámáról csak később szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldött végzéssel értesíti az eljáró bíróságot.

(3)¹³¹ A jogi segítségnyújtó szolgálat a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki

(4) A jogi segítő

(5)¹³² A jogi segítő a (4) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.

(6) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő a meghatalmazás elfogadásától számított 8 napon belül köteles értesíteni a bíróságot a meghatalmazásáról, nevéről és irodájának címéről; a jogi segítségnyújtó szolgálatot pedig az ügy elvállalásáról, a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még nem tartalmazta), és a per tárgyában, a peres felek személyében bekövetkezett változásról.

(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd, ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles értesíteni bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazta) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

(8) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás megvonása nélkül szűnik meg.

62. §¹³³ (1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére

(2) Ha a fél a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére köteles, a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi az előlegezett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.

(3)¹³⁴ A 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, valamint a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat méltányosságból mentesítheti a pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének visszatérítésére vonatkozó kötelezettsége alól, ha igazolja, hogy a támogatást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően rászorultsága az 5. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg.

(4)¹³⁵ Ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje 30 nap. Kérelemre, indokolt esetben a visszatérítésre legfeljebb hat hónapos határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.

(5)¹³⁶ A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel köteles előterjeszteni.

(6)¹³⁷ A díj megállapítására irányuló eljárásról a felet és perbeli ellenfelét értesíteni nem kell.

(7)¹³⁸ A határozat jogerőre emelkedését követően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik a fél helyett az állam által kifizetendő (előlegezendő) pártfogó ügyvédi díj kifizetése iránt; a díj kifizetése a célelőirányzat terhére történik.

63. §¹⁴⁰ (1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a továbbiakban együtt: támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás folyósítására a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)¹⁴¹ A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárás bírósági szakaszában – ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik – legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya

(3) A kérelemben a félnek meg kell jelölnie

(4) A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntetőeljárásban szereplő egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor.

(5) A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:

(6) A pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére kötelezés és a díj kifizetése tekintetében a 62. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

64. § (1)¹⁴³ A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). Jogi segítői tevékenységet a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvétel útján engedélyezi.

(2)¹⁴⁴ A névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat a jogi segítségnyújtó szolgálat a világhálón is közzéteszi.

65. § (1) A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő

(2)¹⁴⁸ A jogi segítő a névjegyzékben szerepelő adataiban bekövetkezett változásokról a jogi segítségnyújtó szolgálatot nyolc napon belül köteles értesíteni.

66. § (1)¹⁴⁹ A névjegyzékbe felvételre kerül a jogi segítségnyújtó szolgálattal jogi segítői feladatok ellátására szolgáltatási szerződést kötő

(2)¹⁵² Jogi segítő szervezet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd – legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt – a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.

(3) Jogi oktatást végző egyetem (egyetem) akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet.

(4)¹⁵³ Az ügyvéd akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha

(5)¹⁵⁶ A jogi segítő a pénzforgalmi számlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni.

67. § (1) A szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy – a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül – a hozzá e törvény alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt, amelyet csak e törvényben foglalt okból jogosult megtagadni.

(2)¹⁵⁷ A szolgáltatási szerződésben a jogi segítségnyújtó szolgálat – a miniszter – kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Szolgáltatási szerződés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel és szervezetekkel köthető; velük – erre irányuló kérelmükre – a jogi segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási szerződést köt.

(3) A szolgáltatási szerződés hároméves időtartamra köthető; módosítására akkor van lehetőség, ha a jogi segítő névjegyzékben szerepelő adataiban változás következett be, vagy ha szakterületét kívánja módosítani, illetve a havonta ellátni vállalt ügyek számát emelni.

(4)¹⁵⁸ A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződést a jogi segítő kérelmére meg kell hosszabbítani, ha a jogi segítőnek a névjegyzékbe való felvételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.

(5)¹⁵⁹ A szolgáltatási szerződés tartama alatt elvállalt ügyekben a szerződés megszűnését követően is köteles a jogi segítő – a támogatás hatályának fennálltáig – a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerinti jogi szolgáltatást teljesíteni, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig a jogi szolgáltatásért járó díjazást a szerződés szerint megfizetni.

68. § (1)¹⁶⁰ Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a jogi segítő szervezet megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is.

(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben szereplő ügyvéd és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – jogi segítő szervezet láthat el. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban nem járhat el.

(3) Ha az egyetem a jogi segítői tevékenységének folytatására nem rendelkezik ügyvéd megbízottal, jogi segítői tevékenységére e törvény rendelkezései a következő eltérésekkel alkalmazandók:

69. § (1) A jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra vonatkozó közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki.

(2) A jogi segítő a szakterületét a névjegyzékben a következők szerint jelölheti meg:

(3) A büntetőügyekben történő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget vállaló jogi segítő büntetőügyben lát el pártfogó ügyvédi képviseletet, a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtja, továbbá büntetőügyben rendkívüli jogorvoslati kérelmet készít.

(4) A polgári és közigazgatási ügyekben történő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget vállaló jogi segítő polgári eljárásban lát el pártfogó ügyvédi képviselet és – a sértettek jogvédelme [3. § (1) bek. g) pontja], valamint büntetőügyekben rendkívüli jogorvoslati kérelmek készítése kivételével – peren kívüli szolgáltatásokat nyújt.

(5) A jogi segítő szervezet a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben, illetve milyen ügyfélkör számára nyújt jogi szolgáltatásokat.

(6)¹⁶¹ A jogi segítő a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben tett szert kiemelkedő jártasságra.

70. § (1) A jogi segítő – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt körülményről a jogi segítő köteles a félnek részletes felvilágosítást adni, s ha ügyében a jogi segítségnyújtás más jogi szolgáltatás útján biztosítható, részére ezt a jogi szolgáltatást nyújtani.

(3)¹⁶⁵ A jogi segítő a közreműködés megtagadásáról – a megtagadás okának megjelölésével – haladéktalanul tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot, és ezen okirat másolatát a fél kérelmére részére is átadja.

71. § (1)¹⁶⁶ A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.

(2)¹⁶⁷ A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy azok már a felvételkor sem álltak fenn.

(3)¹⁶⁸ A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha

(4)¹⁶⁹ A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.

71/A. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban a jogi segítségnyújtó szolgálatnál lehet előterjeszteni.

(2)¹⁷² A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt.

(3)¹⁷³ A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a jogi segítői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(4)–(5)¹⁷⁴

72. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2004. április 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 1. §-ának (3) bekezdése és 86. §-ának (2) bekezdése a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) A törvény VIII. Fejezete és 74–75. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

(4) A törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, 4. §-ának (3) bekezdése, valamint 60. §-a és 87. §-ának (1) bekezdése 2004. május 1-jén lép hatályba.

(5)¹⁷⁵ 2008. január 1-jén lép hatályba a törvény II. és III., valamint – a 60. § kivételével – VI. és VII. fejezete, 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, 77–82. §-a, 85. §-a és 86. §-ának (1) bekezdése.

73. § (1) Ezt a törvényt a polgári és büntetőeljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a támogatás iránti kérelmet e törvény hatálybalépését követően nyújtották be.

(2) A 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás csak azon bűncselekmények esetén biztosítható, amelyeket e törvény hatálybalépését követően követtek el.

(3)¹⁷⁶ E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított 38/A. §-át a hatálybalépését megelőzően jogerősen megállapított, de még meg nem fizetett tartozásokra is alkalmazni kell.

(4)¹⁷⁷ E törvénynek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 40. §-ával megállapított 58/A. §-át az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatályba lépésekor¹⁷⁸ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(5)¹⁷⁹ E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a törvény 2–5. §-ával, 6. § (2) bekezdésével, 7. §-ával, 9–11. §-ával, 17. §-ával és 18. §-ával megállapított rendelkezéseinek kivételével – a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(6)¹⁸⁰ E törvény 71. § (3) bekezdés c) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat a szerződést akkor mondhatja fel, ha a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény hatálybalépését követően nem az e törvény 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja.

74. §¹⁸¹ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben jelölje ki.¹⁸²

75. §¹⁸³ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg

76. § (1)¹⁹⁰

(2)¹⁹¹

(3)¹⁹²

77. §¹⁹³

78. §¹⁹⁴

79. §¹⁹⁵

80. §¹⁹⁶

81. §¹⁹⁷

82. §¹⁹⁸

83–84. §¹⁹⁹

85. §²⁰⁰

86. § (1)²⁰¹

(2)²⁰²

87. §²⁰³

88. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 2003/8/EK irányelve a határokon átnyúló jogviták tekintetében a joghoz való hozzájutás javításáról, a jogi segítségnyújtásra irányadó közös minimumszabályok megteremtése útján.

89. §²⁰⁴ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

90. §²⁰⁵ E törvény 5. § (2) bekezdés g) pontja a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.