16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet
a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről1
2011.01.01.
A Kormány a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során az Európai Közösség vámterületén kívüli területről a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: vámkódex) 4. cikkének (7) bekezdésében meghatározott ,,közösségi áru'' fogalomkörébe nem tartozó áru kerül behozatalra,
b) a vámkódex 114. cikkében foglalt aktív feldolgozásra beérkező áru, a 137. cikkében meghatározott ideiglenes behozatalra kerülő áru, a 145. cikkében foglaltak szerint passzív feldolgozásra kivitt áru, valamint a 185. cikkében meghatározott tértiáru behozatala,
c) szoftverek és technológiák szóban, írásos formában, elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő továbbítása az Európai Közösség vámterületén kívüli helyről az Európai Közösség vámterületére, a technológia telefonon történő szóbeli továbbítása akkor, ha egy dokumentumban leírt technológia vonatkozó részét beolvassák vagy telefonon keresztül oly módon írják le, ami alapvetően azonos eredményhez vezet;
3.3 bróker tevékenység: az a tevékenység, amelyet a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás haditechnikai eszköz és szolgáltatás két, vagy több ország vállalkozásai között történő adásvétele céljából végez, ideértve az üzlet megszervezését, a szerződő felek közötti közvetítést, az üzleti lehetőség jelzését a vevő, vagy az eladó részére, valamint a saját jogon történő vételt és eladást;
4. az Európai Közösség vámterülete: a vámkódex 3. cikkében meghatározott terület;
5.4 exportőr: a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás, amelynek nevében a kiviteli nyilatkozatot teszik, vagyis az a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás, amely a nyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a termék az Európai Közösség vámterületén kívüli kiszállításának meghatározására. Amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést vagy pedig a szerződés birtokosa nem saját nevében tevékenykedik, akkor a terméknek az Európai Közösség vámterületén kívüli kiküldésére szóló jogosultság a meghatározó. Exportőr az a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás is, amely szoftver vagy technológia elektronikus úton, faxon vagy telefonon való továbbításáról rendelkezik az Európai Közösség vámterületén kívüli helyre;
6.5 haditechnikai eszköz: az e rendelet 1. mellékletében felsorolt termék (eszköz) és annak hatástalanított változata akkor, ha az alkalmas kiképzési, oktatási vagy egyéb hasonló célra;
7. harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország;
8.6 importőr: a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás, amelynek nevében a behozatali nyilatkozatot teszik, vagyis az a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás, amely a nyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a termék az Európai Közösség vámterületén kívülről az Európai Közösség vámterületére történő beszállításának meghatározására. Amennyiben nem kötöttek behozatali szerződést vagy pedig a szerződés birtokosa nem saját nevében tevékenykedik, akkor a terméknek az Európai Közösség vámterületére történő beszállítására szóló jogosultság a meghatározó. Importőr az a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás is, amely részére szoftver vagy technológia elektronikus úton, faxon vagy telefonon az Európai Közösség vámterületén kívülről érkezik;
9. kivitel, újra kivitel:
a) a vámkódex 161. cikkében foglalt kiviteli eljárás,
b) a vámkódex 182. cikkében foglalt újra kivitel (reexport),
c) szoftver és technológia szóban, írásos formában, elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő továbbítása az Európai Unión kívüli rendeltetési helyre, technológia telefonon történő szóbeli továbbítása akkor, ha egy dokumentumban leírt technológia vonatkozó részét beolvassák, vagy telefonon keresztül oly módon írják le, ami alapvetően azonos eredményhez vezet;
10. szolgáltatás: minden olyan műszaki támogató tevékenység, amely a haditechnikai eszköz fejlesztésével, gyártásával, összeszerelésével, minőségi vizsgálatával, üzemeltetésével, karbantartásával, javításával vagy bármely más műszaki szolgáltatással kapcsolatos, ideértve a bérmunkát, továbbá az eszközök kezelésének és alkalmazásának oktatását. A szolgáltatás megvalósulhat műszaki-technológiai utasítás, elméleti és gyakorlati oktatás, gyártási ismeret és tapasztalat átadása vagy konzultáció útján szóban, írásban és elektronikus úton is;
11. transzfer: olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során a haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás az Európai Közösség vámterületén marad:
a) kiszállítás: olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során a haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás a Magyar Köztársaság területéről az Európai Unió valamely tagállamába kerül,
b) beérkezés: olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során a haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás az Európai Unió valamely tagállamából érkezik a Magyar Köztársaság területére;
12.7 transzfert végrehajtó: a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás, amelynek nevében a kiszállításról vagy beérkezésről a nyilatkozatot teszik, vagyis az a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás, amely a nyilatkozat elfogadásakor az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett címzett szerződő partnere, és jogosult a termék Európai Közösség vámterületén történő szállításának meghatározására. Amennyiben nem kötöttek szerződést vagy pedig a szerződés birtokosa nem saját nevében tevékenykedik, akkor a terméknek az Európai Közösség vámterületén történő szállítására szóló jogosultság a meghatározó. Transzfert végrehajtó az a 2. § (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás is, amely szoftver vagy technológia elektronikus úton, faxon vagy telefonon való továbbításáról rendelkezik az Európai Közösség vámterületén belül;
13. tranzit: az a szállítási folyamat, amelynek során haditechnikai eszközt a Magyar Köztársaság területén keresztül úgy továbbítanak, hogy annak vámjogi helyzetében változás nem történik.
2. § (1)9 A Magyar Köztársaság területén haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység folytatására engedély
a) a cégbíróság által legalább egy éve nyilvántartásba vett gazdasági társaság, ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepét, de nem beleértve a vámszabad területen alapított társaságot,
b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzett és legalább egy éve egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal rendelkező egyéni vállalkozó,
c) határon átnyúló szolgáltatás esetén az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett gazdasági társaság, amely ott a jogszabálynak megfelelően legalább egy éve működik,
d) a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásába bejegyzett költségvetési szerv,
e) kereskedelmi képviselet
részére (a továbbiakban együtt: vállalkozás) adható.
(2)10 A vállalkozás részére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) engedélye szükséges:
a) haditechnikai eszközzel végzett kivitel, behozatal és transzfer tevékenység folytatásához; amely esetben a szükséges engedélyek: tevékenységi engedély, tárgyalási engedély és forgalmi engedély,
b) haditechnikai eszközhöz kapcsoló szolgáltatás nyújtásához és igénybevételéhez, amely esetben a szükséges engedélyek: tevékenységi engedély, tárgyalási engedély és forgalmi engedély,
c)11 haditechnikai eszközzel és szolgáltatással összefüggő, a Magyar Köztársaság területén vagy azon kívül végzett képviseleti, ügynöki, közvetítői, bróker tevékenységhez, amely esetben a szükséges engedélyek: tevékenységi engedély és tárgyalási engedély,
d) haditechnikai eszköz tranzitjához, amely esetben a szükséges engedélyek: tranzittevékenységi és tranzitengedély,
f)13 az 1236/2005/EK tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott áruk kiképzési, oktatási vagy egyéb hasonló célra alkalmas hatástalanított változataival végzett kiviteli, behozatali és transzfer tevékenységhez, amely esetben a szükséges engedélyek: tevékenységi engedély, tárgyalási engedély, forgalmi engedély és tranzit engedély.
(4)15 A kérelmek elbírálásának határideje – a tranzitengedély iránti kérelem kivételével – három hónap.
(9)19 Az iparügyekért felelős miniszter a haditechnikai külkereskedelmi engedélyezési tevékenységről évenként egy alkalommal jelentést tesz a honvédelmi ügyekkel foglalkozó, a rendészeti ügyekkel foglalkozó, a külpolitikai ügyekkel foglalkozó, továbbá a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó országgyűlési bizottságoknak.
(10)20 Az e rendeletben szabályozott tevékenység, valamint az engedélyben előírt feltételek betartásának ellenőrzésére a Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség jogosult.
5. § (1) Nem engedélyezhető haditechnikai eszköz kivitele, tranzitja és szolgáltatás nyújtása
a) fegyveres konfliktusban álló országokba,
b)21 olyan országokba, amelyekkel szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet haditechnikai termékek szállításának, haditechnikai szolgáltatások nyújtásának vagy ehhez kapcsolódó képzésnek a tilalmát rendelte el,
c)22 abban az esetben, ha az ügylet ellentétes a 2. mellékletben meghatározott magatartási kritériumokkal,
d)23 olyan országokba, illetve olyan szervezetek, valamint olyan magánszemélyek részére, ahova vagy akiknek a terrorizmus elleni nemzetközi és uniós fellépés rendelkezései alapján tilos haditechnikai eszközt szállítani, vagy azzal kapcsolatos szolgáltatást nyújtani.
(2) A szállítások teljesítését megelőzően az engedélyt vissza kell vonni, illetve a teljesítést meg kell tiltani, ha a körülményekben olyan változás áll be, amely miatt a szerződés teljesítése az (1) bekezdésben foglaltakba ütközik.
(3)24 Nem engedélyezhető haditechnikai eszköz és szolgáltatás behozatala olyan országból, amellyel szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsa, vagy az Európai Unió Tanácsa, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által kiadott fegyverkereskedelmi tilalom van hatályban.
(4)25 A Hivatal a kiadott engedélyt visszavonja, ha az engedély kiadását követően olyan változás állt be, amely alapján a kérelem elutasításának lenne helye, vagy a vállalkozás a rendeletben foglalt előírásokat, az engedélyben meghatározott feltételeket, illetve a kereskedelemre vonatkozó szabályokat megszegi.
(5)26 Nem engedélyezhető olyan kereskedelmi tevékenység, amely
a) ellentétes a Magyar Köztársaság nemzetközileg vállalt kötelezettségeivel,
b) akadályozná vagy ellehetetlenítené a rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását,
c) nemzetbiztonsági érdeket sért.
(2)29 A vállalkozások havonta kötelesek az engedély-állományról és a lebonyolított forgalomról – a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon – a tárgyhót követő hónap 15. napjáig tájékoztatást adni a Hivatalnak.
(3)30 A Hivatal a benyújtott okmányokon szereplő adatokat kizárólag hivatalos eljárása során használhatja fel, és köteles azokat minősített információként kezelni.
(5)32 A Hivatal az 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasított engedély adatairól, az elutasítás indokaival együtt értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait.
7. § (1) Tevékenységi engedély lehet valamennyi termékre, viszonylatra, ügyletre kiterjedő (teljes) vagy csak meghatározott termékre, viszonylatra, ügyletre kiterjedő (részleges).
(2)33 A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani. A kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak mellett tartalmaznia kell
a) a kérelmező vámazonosító jelét (VPID szám), adóazonosító számát; egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jelét, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát;
b) a kérelem részletes indokolását;
c) a forgalmazni kívánt haditechnikai eszköz, szolgáltatás megnevezését;
d) a kérelmezett országok (viszonylatok) körét.
(3)34 A tevékenységi engedély a vállalkozást haditechnikai eszköz kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával, szolgáltatás nyújtásával és igénybevételével kapcsolatban előkészítő tevékenységre (piackutatás, ajánlattétel, előkészítő tárgyalások) jogosítja.
(4)35 A tevékenységi engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következő, 3 hónapnál nem régebbi dokumentumokat:
a)36 gazdasági társaság esetében a cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozó és költségvetési szerv esetében a nyilvántartásba vétel igazolását,
b)37 a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató által adott bankinformációt,
c)38 a vállalkozás vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a haditechnikai eszköz és szolgáltatás nemzetközi forgalmazásához, valamint tranzitszállításához szükséges személyi és szakmai feltételekkel és a titokvédelmi, valamint a biztonsági előírások betartásához szükséges feltételekkel rendelkezik,
d)39 a vállalkozás vezetőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintáját,
e) az eljáró ügyintéző meghatalmazását.
f)40 határon átnyúló szolgáltatás esetében a szolgáltató hitelt érdemlő igazolását, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.
(5)41 Ha a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a (4) bekezdés szerinti kérelemhez 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást kell mellékelni arról, hogy a kérelmező – a tevékenységi engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjában – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül.
(6)42 Ha a kérelmező a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat nem csatolja, a hatóság a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(7)43 A tevékenységi engedély legfeljebb 24 hónapra adható, és egy alkalommal további 24 hónapra meghosszabbítható. A tevékenységi engedély meghosszabbítása iránti kérelemhez csak abban az esetben kell benyújtani a (4) bekezdés a) és c)–f) pontja szerinti dokumentumot, ha azokban időközben változás következett be. Változatlan adatok esetén e tényről elegendő a vállalkozás vezetőjének nyilatkozata.
(8)44 Ha a kérelmező a (4) bekezdés f) pontjában meghatározott tények igazolására szolgáló iratokat nem csatolja, a Hivatal a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt megkeresi a kérelmező letelepedésének helye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságát.
8. §45 (1) A tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód haditechnikai eszközt csak tevékenységi engedély birtokában forgalmazhat. A tevékenységi engedély iránti kérelemhez nem kell csatolni azokat az e rendeletben előírt mellékleteket, amelyek azon túlmenően, hogy a jogutódra vonatkoznak, megegyeznek azokkal, amelyeket a jogelőd a tevékenységi engedély iránti kérelméhez csatolt.
(2)46 A tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás vezetője a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásról, a változást követő nyolc napon belül köteles írásban tájékoztatni a Hivatalt. A tulajdonosváltozást megelőzően kötött szerződéseit a vállalkozás teljesítheti.
(3)47 A tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás a kérelem kötelező adattartalmát szabályozó 7. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatokban történt változást nyolc napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.
8/A. §48 A Hivatal az engedélyeseknek a külön jogszabályban meghatározott adatairól vezetett nyilvántartását a honlapján közzéteszi.
9. § (1) Haditechnikai eszköz kivitelére és behozatalára, kiszállítására és beérkezésére, valamint szolgáltatás nyújtására és igénybevételére vonatkozó szerződés csak tárgyalási engedély birtokában készíthető elő.
(2)49 Tárgyalási engedély hatályos tevékenységi engedély birtokában kérelmezhető.
(3)50 A tárgyalási engedély iránti kérelmet egy példányban, a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani.
(4) A tárgyalási engedély 12 hónapig jogosítja fel a kérelmezőt a szerződés előkészítésére. A tárgyalási engedély egy alkalommal, további 12 hónapra meghosszabbítható.
10. § (1) Haditechnikai eszköz kivitelére, behozatalára, transzferjére, szolgáltatás nyújtására és igénybevételére vonatkozó szerződés csak forgalmi engedély birtokában teljesíthető.
(2)51 Forgalmi engedély hatályos tárgyalási engedély birtokában kérelmezhető.
(3)52 A forgalmi engedély iránti kérelmet egy példányban, a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell a Hivatalhoz benyújtani.
(4)53 Haditechnikai eszköz kivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó forgalmi engedély iránti kérelemhez a következőket csatolni kell:
a) a vevő Végfelhasználói Nyilatkozatát (a továbbiakban: Nyilatkozat), illetve beviteli engedélyének másolatát, illetve a Nemzetközi Import Igazolását (a továbbiakban: Igazolás),
b) az áru tulajdonosától kapott megbízást abban az esetben, ha a kérelmező nem azonos a tulajdonossal.
(5) Haditechnikai eszköz behozatalára vagy beérkezésére és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelemhez csatolni kell:
a) a belföldi címzett Nyilatkozatát,
b) abban az esetben, ha a származási/szerződő ország hatóságai igénylik az Igazolást, akkor az erre vonatkozó kérelmet.
(6)54 A forgalmi engedély 12 hónapig hatályos, és egy alkalommal, további 12 hónapra meghosszabbítható.
(7)55 A kérelmező köteles megvizsgálni a vevő, a végfelhasználó, továbbá a közvetítő, ügynök, bróker megbízhatóságát, és arról a Hivatal felé nyilatkozik.
11. § (1)56 Haditechnikai eszköz tranzitjára vonatkozó engedély tevékenységi engedély birtokában kérelmezhető. A tranzitengedély iránti kérelem elbírálási ideje tizenöt nap.
(2)57 A tranzitengedély iránti kérelem a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kérelmezhető.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) a hivatalos csomagolási listát vagy a csomagolási részleteket tartalmazó kereskedelmi számlát,
b) a szállítmányt indító ország kiviteli engedélyét,
c) a rendeltetési ország Nyilatkozatát, illetve beviteli engedélyét, illetve Igazolását,
d) ha a rendeltetési hely nem szomszédos országban van, úgy a tranzit kilépési irányába eső szomszédos ország tranzitengedélyét,
Az okmányokkal kapcsolatos eljárások
12. § (1)59 Haditechnikai eszköz kivitelének, behozatalának, transzferjének, tranzitjának, valamint szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének engedélyezése során alkalmazandó engedélyokmányok mintáját a Hivatal határozza meg. Az 1236/2005/EK tanácsi rendelet III. melléklete szerint engedélyköteles termékek tekintetében az engedélyezési eljárás során az 1236/2005/EK tanácsi rendelet V. melléklete szerinti formanyomtatványt kell használni.
(3)61 A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeiből eredően a Hivatal Igazolást bocsát ki haditechnikai eszköz Magyar Köztársaságba történő behozatala, beérkezése és szolgáltatás igénybevétele esetén annak igazolására, hogy az importőr szabályszerűen működik, és hogy a Hivatal tudomással bír a haditechnikai eszköz behozataláról, beérkezéséről vagy szolgáltatási igénybevételéről.
(4)62 Az Igazolás kizárólag az abban megnevezett vállalkozás nevében használható fel a származási/szerződő ország hatóságai előtti eljárás során. Az Igazolás hatályát veszíti, ha a kibocsátást követő 6 hónapon belül nem mutatják be a megfelelő külföldi hatóságnál.
(5) Az Igazolást az importőr abban az esetben igényelheti vissza üzleti partnerétől, ha a leszállított mennyiség vagy érték eltér az Igazolásban foglalt mennyiségtől, illetve értéktől. A tényleges szállítások alapján új Igazolás adható ki.
(6) Behozatal vagy beérkezés esetén annak megállapítása, hogy a származási/szerződő ország hatóságai igénylik-e az Igazolás kibocsátását, a szerződő felek feladata.
(8)64 Az engedélykérelem elbírálásához szükséges irat a kérelmező nyilatkozatával nem pótolható.
13. § (1) Az Igazolás iránti kérelemhez csatolni kell a Nyilatkozatot arról, hogy a behozott haditechnikai eszközt és igénybe vett szolgáltatást kizárólag a Nyilatkozatban megjelölt feltételekkel és módon fogják felhasználni.
(2)65 Haditechnikai eszköz és szolgáltatás továbbadása esetén a tényleges végső felhasználó, illetve vásárló által kiállított Nyilatkozatot kell a Hivatal részére benyújtani.
(3)66 Amennyiben a szállító a magyar végfelhasználótól vagy vevőtől olyan nyilatkozatot kér, amely magyar állami szintű megerősítést is igényel, akkor a magyar vállalkozás a Hivatal által meghatározott okmányt köteles használni.
14. § (1)67 Haditechnikai eszköz behozatala esetén a végleges vámjogi rendeltetést végző vámhivatal a Tanúsítványt érvényesíti, annak igazolására, hogy az abban foglalt haditechnikai eszközök Magyarország területére érkeztek. Amennyiben a szállító a magyar végfelhasználótól vagy vevőtől Tanúsítványt kér, akkor a magyar vállalkozás a Hivatal által meghatározott nyomtatvány szerinti okmányt köteles használni.
(2)68 A Hivatal a magyar kivitel engedélyezése során előírhatja a kérelmező részére, hogy nyújtsa be a külföldi vevő, illetve végfelhasználó részéről megküldött Tanúsítványt. A Tanúsítvány magyar kivitel esetén annak igazolására szolgál, hogy az abban foglalt haditechnikai eszközök és szolgáltatások a vevő/végfelhasználó ország vámterületére érkeztek.
(3)69 Az Igazolásban és a hozzá kapcsolódó Nyilatkozatban, valamint a Tanúsítványban szereplő adatokkal kapcsolatban beálló bármilyen természetű változásról a kérelmezőnek haladéktalanul értesítenie kell a Hivatalt. Az engedélyezési szempontból jelentős változás esetén a Hivatal jogosult az okmányokat visszavonni, illetve egyidejűleg a változások bejelentését új kérelemként kezelni.
15. § (1) Az engedélyezéssel kapcsolatos engedély és egyéb okmányok átruházása tilos.
(2)70 A vámhivatalok a teljes mértékben kihasznált vagy lejárt tranzitengedélyt kötelesek bevonni és haladéktalanul visszaküldeni a Hivatalnak. A vállalkozások a fel nem használt engedélyeket kötelesek visszaküldeni a Hivatalnak. A vállalkozások a felhasznált vagy lejárt engedélyek eredeti példányairól készített, hitelesített fénymásolati példányt kötelesek küldeni a Hivatalnak.
(3)71 A vámhivatalok kötelesek a Tanúsítványok másodpéldányát haladéktalanul megküldeni a Hivatalnak.
16. § (1)72 Nem szükséges engedély, ha haditechnikai eszközt az Országgyűlés vagy a Kormány által jóváhagyott csapatmozgás, továbbá hatályos nemzetközi szerződésben kifejezetten engedélyezett kötelezettségek keretében szállítanak át a Magyar Köztársaság határán.
(2) A tevékenységi engedéllyel rendelkező költségvetési szervek, saját beszerzési szervezeteikkel, saját célra és költségvetésük terhére történő beszerzéseik tekintetében mentesülnek a tárgyalási engedélykérelem benyújtásának kötelezettsége alól.
(3)73 Az Európai Unió tagállamaiban bejegyzett vállalkozásokkal keretszerződés alapján kötendő szerződésekhez tárgyalási engedély nem szükséges.
(3)75 A költségvetési szervek részére 5 évig hatályos tevékenységi engedély adható.
(4) Haditechnikai eszköz kiszállítására, beérkezésére, kivitelére, behozatalára, valamint szolgáltatás nyújtására és igénybevételére vonatkozóan olyan általános tárgyalási engedély is adható, amely az Európai Unió, illetve a NATO tagállamaiban telephellyel rendelkező partnerrel lebonyolítandó, több évre kiterjedő ügyletre vonatkozik.
(5)76 A tartós termelési, illetve értékesítési kapcsolatban álló vállalkozások részére a kapcsolat idejére hatályos általános tárgyalási keret engedély adható.
(6)77 Az Európai Unió, illetve a NATO tagállamaiba irányuló kiszállítás vagy kivitel esetén a vevő beviteli engedélye, Igazolása vagy Nyilatkozata közül, ezen dokumentumok egyikének benyújtása is elégséges lehet az engedélyezési eljárás megindításához.
(7)78 Több évre szóló, kétoldalú szerződés esetén a kiszállításra, illetve beérkezésre vonatkozóan 24 hónapig hatályos forgalmi engedély adható ki, amely egy alkalommal további 12 hónapra meghosszabbítható.
18. § (1)79 Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
19. §80 (1) Ez a rendelet az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/468/KKBP együttes fellépése a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről;
b) az Európai Unió közös katonai listája (2006/C 66/01);
c)81 a Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról,
1. melléklet a 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelethez83
A haditechnikai export-import forgalomban engedélyköteles haditechnikai eszközök
és szolgáltatások jegyzéke
1. A jelen jegyzékben szereplő „kifejezetten katonai” kifejezés a katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti fogalomkört is tartalmazza.
2. Az „idézőjelben” lévő kifejezések definíciók. Fogalommeghatározásuk a listának „A listában szereplő kifejezések fogalommeghatározása” című mellékletében található.
3. A vegyi anyagok névvel, illetőleg CAS-számmal vannak felsorolva. Az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagok (beleértve a hidrátokat is) engedélykötelesek, függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok segítenek annak megállapításában, hogy az adott vegyi anyag vagy keverék engedélyköteles-e, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.
4. Lásd még a „kettős felhasználású termékek és technológiák” export ellenőrzésére az EU Tanácsa által 2000. június 22-én elfogadott 1334/2000/EK rendeletet is.
5. Lásd még „az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről” szóló, az EU Tanácsa által 2005. június 27-én elfogadott 1236/2005/EK rendeletet is.
6. Ahol jelen jegyzékben az angol vagy más idegen nyelven megfogalmazott termék megnevezés (vagy márkanév) szerepel, ott értelemszerűen a magyar nyelvű termékmeghatározás alá eső termék is engedélyköteles.
Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek (ML1.84 fejezet):
a) puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, géppisztolyok és géppuskák:
Megjegyzés: Az ML1. fejezet a) pontja szerint nem engedélykötelesek a következők: 1. az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;
2. az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai;
3. az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok és géppisztolyok és azok másolatai;
b) sima csövű fegyverek, a következők szerint:
1. kizárólag katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;
2. más sima csövű fegyverek, a következők szerint:
a) teljesen automata típusok;
b) félautomata és pumpás működtetésű típusok;
c) hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;
d) a fenti a), b) és c) pontban engedélyezés alá vont fegyverek hangtompítói, különleges fegyverállványok, csatlakozó (kapcsolódó) elemek, fegyver célzókészülékek és lángrejtők.
1. megjegyzés: Az ML1. fejezet alapján nem engedélykötelesek a sport és vadászati célra használt sima csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem lehetnek kizárólag katonai célra tervezve vagy automata tüzelési módúak.
2. megjegyzés: Az ML1. fejezet alapján nem engedélykötelesek a kizárólag vaktöltényhez tervezett tűzfegyverek és amelyek nem képesek kilőni semmilyen engedélyezés alá vont lőszert.
3. megjegyzés: Az ML1. fejezet alapján nem engedélykötelesek azok a fegyverek, amelyek nem központi gyújtású (vagyis peremgyújtású) lőszert használnak és nem teljesen automata tüzelési rendszerűek.
4. megjegyzés: Az ML1. fejezet alapján nem engedélykötelesek a legfeljebb négyszeres nagyítású, elektronikus képfeldolgozás nélküli optikai fegyver célzókészülékek, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át.
20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint (ML2. fejezet):
a) ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök;
Megjegyzés: Az ML2. fejezet a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat, és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. fejezet a) pontja alapján engedélyezés alá vont berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.
b) katonai füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok;
Megjegyzés: Az ML2. fejezet b) pontja alapján nem engedélyköteles a jelzőpisztoly.
c) fegyver célzókészülékek.
Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint (ML3. fejezet):
a) az ML1., ML2. vagy ML12. fejezet alapján engedélyezés alá vont fegyverek és fegyverzetek lőszerei; b) az ML3. fejezet a) pontja alapján engedélyköteles, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek. 1. megjegyzés: A kifejezetten e célra tervezett alkatrészek felölelik az alábbiakat:
a) fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, golyó csészék, hüvelycsatlakozók, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;
b) biztosító és robbantó eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantóvezetékek csatlakozói;
c) egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;
d) éghető töltényhüvelyek;
e) lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.
2. megjegyzés: Az ML3. fejezet a) pontja szerint nem engedélyköteles az a lőszer, amely lövedék nélkül kerül leperemezésre (vaktöltény), valamint az átlyuggatott lőporkamrás vaklőszer. 3. megjegyzés: Az ML3. fejezet szerint nem engedélyköteles az a lőszer, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek: c) olajkút gázfáklya begyújtása.
Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanóeszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek, és kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek (ML4. fejezet):
NB.: Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. fejezet megjegyzésének 7. pontját. a) Bombák, torpedók, gránátok, füstgránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök és romboló készletek, pirotechnikai eszközök, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják).
1. füstgránátokat, gyújtóbombákat, gyújtólövedékeket és robbanóeszközöket;
2. rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.
b) Kifejezetten az ML4. fejezet a) pontjában engedélyezés alá vont tételek alábbi műveleteire tervezett berendezések: azok kezelése, ellenőrzése, működtetése, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátása, indítása, lerakása, élesítése, felszedése, hatástalanítása, zavarása, robbantása vagy érzékelése. 1. mobil gáz-cseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;
2. úszóképes villamosvezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.
1. Azon kézi készülékek, amelyeket kizárólag fém tárgyak kimutatására terveztek és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól, nem tekinthetők olyan különlegesen tervezett eszközöknek, amelyek az ML4. fejezet a) pontja szerint engedélyezés alá vont termékek kimutatására szolgálnak. 2. A gyalogság elleni aknák vonatkozásában az Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott Egyezmény szerint kell eljárni. Lásd még az 1998. évi X. törvényt.
Tűzvezető és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, kapcsolódó rendszerek, ellenőrző, illesztő és ellentevékenység berendezései a következők szerint, amelyeket kifejezetten katonai célra terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények (ML5. fejezet):
a) fegyver irányzékok, bombavető számítógépek, lövegbeállító irányzó berendezések és fegyverzet tűzvezető rendszerek;
b) cél-felderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatelemzés, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzor integrációs berendezések;
c) az ML5. fejezet a) és b) pontja alapján engedélyezés alá vont eszközök elleni ellentevékenység eszközei; d) az ML5. fejezet a) és b) pontja alapján engedélyezés alá vont eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.
Szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint (ML6. fejezet):
NB.: Az irányítás és navigáció eszközeinek tekintetében lásd az ML11. fejezet megjegyzésének 7. pontját. a) Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik;
Műszaki megjegyzés: Az ML6. fejezet a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is. b) összkerék meghajtású, terepjáró képességgel rendelkező járművek, amelyeket a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal gyártottak vagy láttak el.
1. megjegyzés: Az ML6. fejezet a) pontja magában foglalja az alábbiakat: a) harckocsik és más katonai fegyverrel ellátott járművek, valamint fegyverek elhelyezésére szolgáló elő-beépítésekkel, vagy aknalerakó, vagy az ML4. fejezet szerint engedélyezés alá vont lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek; c) kétéltű és úszó (mély vízen is átkelő) járművek;
d) mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések vontatására vagy szállítására használt járművek.
2. megjegyzés: Az ML6. fejezet a) pontja szerint engedélyköteles szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak: a) pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten golyóálló tulajdonsággal terveztek vagy kilyukasztva is futóképes;
b) kerékköpeny légnyomásszabályozó rendszer, amelyet a mozgó jármű belsejéből lehet működtetni;
c) az alapvető fontosságú részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);
d) különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez vagy rögzítéséhez;
e) világítás elsötétítés esetére.
3. megjegyzés: Az ML6. fejezet nem vonja engedélyezés alá az olyan polgári gépkocsikat vagy teherautókat, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át, és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el.
Vegyi vagy biológiai mérgező anyagok, „tömegoszlató anyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok a következők szerint (ML7. fejezet):
a) katonai felhasználásra alkalmas biológiai és radioaktív anyagok, amelyek képesek emberekben vagy állatokban sérülést okozni, berendezésekben, növényi kultúrákban vagy a környezetben kárt tenni;
b) vegyi harcanyagok (CW), beleértve:
1. idegrendszerre ható vegyi harcanyagok:
a) O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-fluorfoszfonátok, úgy mint:
Szarin (GB): O-izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107–44–8); és
Szomán (GD): O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96–64–0);
b) O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N,N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) amino-ciánfoszfátok, úgy mint:
Tabun (GA): O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77–81–6);
c) O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt), S–2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgy mint:
VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782–69–9);
2. hólyaghúzó vegyi harcanyagok:
a) kénmustárok, úgy mint:
1. 2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625–76–5);
2. bisz(2-klóretil)szulfid (CAS 505–60–2);
3. bisz(2-klóretiltio) metán (CAS 63869–13–6);
4. 1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (CAS 3563–36–8);
5. 1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905–10–2);
6. 1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868–92–7);
7. 1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868–94–8);
8. bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918–90–1);
9. bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918–89–8);
b) hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgy mint:
1. 2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541–25–3);
2. trisz(2-klórvinil)arzin (CAS 40334–70–1);
3. bisz(2-klórvinil)arzinklorid (CAS 40334–69–8);
c) nitrogénmustárok, úgy mint:
1. HN1: bisz(2-klóretil)etilamin (CAS 538–07–8);
2. HN2: bisz(2-klóretil)metilamin (CAS 51–75–2);
3. HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555–77–1);
3. cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgy mint:
a) 3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581–06–2);
4. lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgy mint:
a) butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);
b) 2,4,5-triklórfenoxi ecetsav keverve 2,4-diklórfenoxi ecetsavval (Agent Orange);
c) CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:
1. alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil foszfonil-difluorid, mint DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676–99–3);
2. o-alkil (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cikloalkilt) O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgy mint: QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etilmetilfoszfonit (CAS 57856–11–8);
3. klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445–76–7);
4. klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (CAS 7040–57–5);
d) ,,tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve:
1. α-bromofenilacetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798–79–8);
2. [(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698–41–1);
3. 2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532–27–4);
4. dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257–07–8);
5. 10-klór–5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578–94–9);
6. N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299–64–9);
1. megjegyzés: Az ML7. fejezet d) pontja nem vonja engedélykötelezettség alá azokat a tömegoszlató anyagokat, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál. 2. megjegyzés: Az ML7. fejezet d) pontja nem vonja engedélykötelezettség alá az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokat és azok kombinációit. e) a következőkben felsoroltak bármelyikének és a kimondottan azokhoz tervezett részegységek szétterítésére szolgáló, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított berendezések:
1. az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjai szerint engedélyezett anyagok; vagy 2. az ML7. fejezet c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok; f) védő és semlegesítő berendezések, azok kifejezetten ilyen célra tervezett részegységei, és különleges összetételű vegyi keverékek a következők szerint:
1. kifejezetten az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjai szerint felsorolt anyagok elleni védelem céljából tervezett, vagy katonai célra átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; 2. kifejezetten az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítését szolgáló, katonai célra tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei; 3. kifejezetten az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett/előállított vegyi keverékek; Megjegyzés: Az ML7. fejezet f) pontjának 1. alpontja magában foglalja a következőket: a) a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett vagy átalakított légkondicionáló berendezések;
NB.: A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontjában találhatók.
g) az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontja szerint engedélyezésre kerülő anyagok felderítésére vagy azonosítására szolgáló, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; Megjegyzés: Az ML7. fejezet g) pontja nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre. NB.: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontját.
h) a kifejezetten az ML7. fejezet b) pont alatt engedélyezésre kerülő vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák; i) vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására szolgáló „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint:
1. a kifejezetten az ML7. fejezet b) pontja alatt engedélyezésre kerülő vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett „biokatalizátorok”, amelyek a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója vagy genetikai manipulációja eredményeként jönnek létre; 2. biológiai rendszerek az alábbiak szerint: „vivővektorok”, az ML7. fejezet i) pontjának 1. alpontja szerint engedélyköteles „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt hordozó sejtkultúrák vagy vírusok; 1. megjegyzés: Az ML7. fejezet b) és d) pontjai nem vonják engedélykötelezettség alá a következőket: a) Cianogén-klorid (CAS 506–77–4);
b) Hidrogén-cianid (CAS 74–90–8);
d) Karbonil klorid (foszgén) (CAS 75–44–5);
e) Difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503–38–8);
g) Xylyl bromide, ortho: (CAS 89–92–9), meta: (CAS 620–13–3), para: (CAS 104–81–4);
h) Benzil-bromid (CAS 100–39–0);
i) Benzil-jodid (CAS 620–05–3);
j) Brómaceton (CAS 598–31–2);
k) Cianogén-bromid (CAS 506–68–3);
l) Bróm metil-etil-keton (CAS 816–40–0);
m) Klóraceton (CAS 78–95–5);
n) Etil-jódacetát (CAS 623–48–3);
o) Jódaceton (CAS 3019–04–3);
p) Klórpikrin (CAS 76–06–2).
2. megjegyzés: Az ML7. fejezet h) pontjában és i) pontjának 2. alpontjában felsorolt sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonják engedélyezés alá a polgári célt szolgáló sejteket vagy biológiai rendszereket, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladék feldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak.
,,Energiahordozó anyagok”, és kapcsolódó összetevők, a következők szerint (ML8. fejezet): 1. Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját.
2. Csak olyan robbanóanyag forgalmazására adható ki engedély, amely megfelel a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljáról a Montrealban 1991. március 1-jén elfogadott Egyezmény feltételeinek.
1. Ezen pont alapján engedélyköteles a két vagy több összetevőből álló keverék, ha közülük legalább az egyik az ML8. fejezetben szerepel. 2. Az ML8. fejezetben szereplő bármely anyag engedélyköteles még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert). a) ,,robbanóanyagok” és azok keverékei:
1. ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxide) (CAS 97096–78–1);
2. BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 117412–28–9);
3. CL-14 (diamino dinitrobenzofuroxan vagy 5,7-diamino-4,6-initrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907–74–1);
4. CL-20 (HNIW vagy hexanitrohexaazaisowurtzitane) (CAS 135285–90–4); CL-20 klatrátjai [lásd még VIII. fejezet g) ,,Prekurzorok” 3. és 4. alpontjait]; 5. CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247–32–4);
6. DADE (1,1-diamino-2,2-dinitroetilén, FOX7);
7. DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630–08–6);
8. DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);
9. DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-1-oxid, PZO) (CAS 194486–77–6);
10. DIPAM (3,3’-diamino-2,2’,4,4’,6,6’-hexanitrobifenil vagy dipikramid) (CAS 17215–44–0);
11. DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510–04–8);
12. furazanok a következők szerint:
a) DAAOF (diaminoazoxifurazan);
b) DAAZF (diaminoazofurazan) (CAS 78644–90–3);
13. HMX és változatai az alábbiak szerint:
a) HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetrazokin, 1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691–41–0);
b) HMX difluoroaminált analógjai;
c) K–55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitroszemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 130256–72–3);
14. HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850–71–9);
15. HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062–22–0);
16. Imidazolok, a következők szerint:
a) BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino)imidazo (4,5-d)imidazol];
b) DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213–49–0);
c) FDIA (1-fluoro-2,4-dinitroimidazol);
d) NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazol];
e) PTIA (1-pikril–2,4,5-trinitroimidazol);
17. NTNMH [1-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén hidrazin];
18. NTO (ONTA vagy 3-nitro-1,2,4-triazol-5-on) (CAS 932–64–9);
19. Polinitrokubánok több mint négy nitro csoporttal;
20. PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitropiridin] (CAS 38082–89–2);
a) RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5- trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexén, hexogén) (CAS 121–82–4);
b) Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triazaciklohexanon) (CAS 115029–35–1);
22. TAGN (triamino-guanidin-nitráte) (CAS 4000–16–2);
23. TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058–38–6) [lásd még a VIII. fejezet g) ,,Prekurzorok” 7. alpontját]; 24. TEDDZ [3,3,7,7-tetrabisz(difluoroamine) oktahidro-1,5-dinitro-1,5-diazocin];
25. Tetrazolok a következők szerint:
a) NTAT (nitrotriazol aminotetrazol);
b) TNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol];
26. Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479–45–8);
27. TNAD (1,4,5,8-tetranitro-1,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877–16–6) [lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 6. alpontját]; 28. TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645–24–4) [lásd még a VIII. fejezet g) ,,Prekurzorok” 2. alpontját]; 29. TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510–03–7);
30. TNP (1,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d] piridazin) (CAS 229176–04–9);
31. Triazinok a következők szerint:
a) DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899–80–0);
b) NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahidro-1,3,5-triazin) (CAS 130400–13–4);
32. Triazolok a következők szerint:
a) 5-azido-2-nitrotriazol;
b) ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-1,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614–08–0);
c) ADNT (1-amino-3,5-dinitro-1,2,4-triazol);
d) BDNTA ([bisz-dinitrotriazol]amin);
e) DBT (3,3Ő-dinitro-5,5-bi-1,2,4-triazol) (CAS 30003–46–4);
f) DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890–46–9);
g) NTDNA (2-nitrotriazol 5-dinitramid) (CAS 75393–84–9);
h) NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazol];
i) PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);
j) TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243–36–1);
33. az ML8. fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt bármilyen robbanóanyag, amelynek detonációs sebessége maximális sűrűségénél meghaladja a 8 700 m/s értéket, vagy amelynek detonációs nyomása meghaladja a 34 Gpa (340 kbar) értéket; 34. az ML8. fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt más szerves robbanó anyagok, amelyek detonációs nyomása eléri vagy meghaladja a 25 Gpa (250 kbar) értéket, és amelyek 523 K (250 °C) vagy magasabb hőmérsékletnél 5 percnyi vagy hosszabb időtartamig stabilak maradnak; 1. az ENSZ „UN 1.1.”85 osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 250 másodperc a nem fémezett, vagy több mint 270 másodperc az alumíniumozott kompozíciók esetében;
2. az ENSZ „UN 1.3.”86 osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 230 másodperc a nem halogénezett, 250 másodperc a nem fémes kompozíciók, és 266 másodperc a fémes kompozíciók esetében;
3. ,,hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1 200 Kj/kg;
4. ,,hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;
5. elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyomáson, 233 K (–40 °C) hőmérsékleten az 5%-ot meghaladja;
6. bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. fejezet a) pontja alatt felsorolt összetevőt tartalmaz; c) ,,pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok keverékei:
1. kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok;
2. Alane (alumínium hidrid) (CAS 7784–21–6);
3. karboránok; dekaboránok (CAS 17702–41–9); pentaboránok (CAS 19624–22–7 és 18433–84–6) és azok származékai;
4. hidrazin és származékai, a következők szerint [lásd még az ML8. fejezet d) pontjának (oxidáló hidrazin származékok) 8. és 9. alpontját]: a) hidrazin (CAS 302–01–2) 70% és magasabb koncentrációban;
b) monometil hidrazin (CAS 60–34–4);
c) szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 540–73–8);
d) nem-szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 57–14–7);
5. fémes üzemanyagok részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99%-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből:
a) fémek és azok keverékei a következők szerint:
1. berillium (CAS 7440–41–7) 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;
2. vaspor (CAS 7439–89–6) 3 μm vagy kisebb részecskemérettel vas-oxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;
b) keverékek, amelyek az alábbi összetevőket tartalmazzák:
1. cirkónium (CAS 7440–67–7), magnézium (CAS 7439–95–4) vagy ezek ötvözetei 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;
2. bór (CAS 7440–42–8) vagy bór-karbid (CAS 12069–32–8) üzemanyagok 85%-os vagy magasabb tisztasággal és 60 μm-nél kisebb részecskemérettel.
6. ,,sűrítőket” tartalmazó katonai anyagok kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított szénhidrogén üzemanyagokhoz, úgy mint fém sztearátok vagy palmátok (pl. octal (CAS 637–12–7)), valamint M1, M2, és M3 sűrítők;
7. perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral, vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;
8. gömbösített alumíniumpor (CAS 7429–90–5) 60 μm vagy kisebb részecskemérettel, legalább 99%-os alumínium tartalmú anyagból;
9. titánium szubhidrid (TiHn), amelynek sztochiometriai egyenértéke n= 0.65–1.68.
1. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pontjának 1. alpontjában felsorolt engedélyköteles repülőgép-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők. 2. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pontjának 4. a) alpontjában felsorolt, kifejezetten korrózió ellenőrzésre szolgáló hidrazin keverékek nem engedélykötelesek. 3. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pontjának 5. alpontjában felsorolt fémeket vagy ötvözeteket tartalmazó robbanóanyagok és üzemanyagok engedélykötelesek függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e. 4. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pontjának 5. b) 2. alpontjában felsorolt bór-10-zel dúsított bór és bórkarbid (20%-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem engedélyköteles. d) oxidánsok és azok keverékei a következők szerint:
1. ADN (ammónium dinitramid vagy SR 12) (CAS 140456–78–6);
2. AP (ammónium perklorát) (CAS 7790–98–9);
3. fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:
1. megjegyzés: Az ML8. fejezet d) pontjának 3. alpontja nem teszi engedélykötelessé a klór-trifluoridot. Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C238. pontját.
2. megjegyzés: Az ML8. fejezet d) pontjának 3. alpontja nem teszi engedélykötelessé a gázállapotú nitrogén-trifluoridot. 4. DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidin) (CAS 78246–06–7);
5. HAN (hidroxil-ammónium-nitrát) (CAS 13465–08–2);
6. HAP (hidroxil-ammónium-perklorát) (CAS 15588–62–2);
7. HNF (hidrazinium nitroformát) (CAS 20773–28–8);
8. hidrazin nitrát (CAS 37836–27–4);
9. hidrazin perklorát (CAS 27978–54–7);
10. folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007–58–7) összeállítva, vagy azt tartalmazva;
Megjegyzés: ML8. fejezet d) pontjának 10. alpontja szerint a nem gátolt vörösfüstös salétromsav nem engedélyköteles. e) kötőanyagok, lágyítók, monomerek, polimerek a következők szerint:
1. AMMO (azidometilmetiloxetán és annak polimerjei) (CAS 90683–29–7) [lásd még az ML8. fejezet g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját]; 2. BAMO (bisazidometiloxetán és annak polimerjei) (CAS 17607–20–4) [lásd még az ML8. fejezet g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját]; 3. BDNPA [bis (2,2-dinitropropil)acetal] (CAS 5108–69–0);
4. BDNPF [bis (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917–61–3);
5. BTTN (butanetrioltrinitrate) (CAS 6659–60–5) [lásd még az ML8. fejezet g) pontjának (Prekurzorok) 8. alpontját]; 6. nitro-, azido-, nitrát-, nitraza- vagy difluoroamino csoportokat tartalmazó, kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett energetikai monomerek, lágyítók és polimerek;
7. FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil oxetane) és annak polimerjei;
8. FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formal] (CAS 17003–79–1);
9. FPF–1 (poli-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formal) (CAS 376–90–9);
10. FPF–3 (polyi2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptane 1,7-diol formal);
11. GAP (glicidilazid polimer) (CAS 143178–24–9) és annak származékai;
12. HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102–90–5);
13. alacsony (kevesebb, mint 10,000) molekulasúlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin); poli(epiklórhidrindiol) és triol;
14. NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096–47–8, 85068–73–1, 82486–83–7, 82486–82–6 és 85954–06–9);
15. PGN [poli-GLYN, poliglicidilnitrát vagy poli(nitratometil oxirane)] (CAS 27814–48–8);
16. Poli-NIMMO (poli nitratometilmetiloxetán) vagy poli-NMMO [poli(3-Nitratometil–3-metiloxetane)] (CAS 84051–81–0);
17. Polinitro-orto-karbonátok;
18. TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi) propán vagy trisz vinoxi propán melléktermék] (CAS 53159–39–0).
f) Adalékanyagok a következők szerint:
1. lúgos réz-szalicilát (CAS 62320–94–9);
2. BHEGA [bis-(2-hidroxietil) glikolamid] (CAS 17409–41–5);
3. BNO (butadién-nitril-oxid) (CAS 9003–18–3);
4. ferrocén származékok a következők szerint:
a) butacén (CAS 125856–62–4);
b) katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206–42–1);
c) ferrocén-karboxilsavak;
d) n-butil-ferrocén (CAS 31904–29–7);
e) más polimer ferrocén származékok mellékterméke;
5. ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936–32–7);
6. ólom-citrát (CAS 14450–60–3);
7. béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411–07–4);
8. ólom-malát (CAS 19136–34–6);
9. ólom-szalicilát (CAS 15748–73–9);
10. ólom-sztanát (CAS 12036–31–6);
11. MAPO [trisz-1-(2-metil)aziridinil foszfin-oxid] (CAS 57–39–6) BOBBA8 [bisz(2-metil aziridinil) 2-(2-hidroxipropánoxi) propilamin-foszfin-oxid], és egyéb MAPO származékok;
12. metil BAPO [bisz(2-metil aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068–72–0);
13. N-metil-p-nitroanilin (CAS 100–15–2);
14. 3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406–61–9);
15. fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint:
a) neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850–22–2) szintén ismert mint titánium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz (dioktil) foszfát] (CAS 110438–25–0); vagy LICA 12 (CAS 103850–22–2);
b) Titánium IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz[dioktil] pirofoszfát vagy KR3538;
c) Titánium IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz (dioktil)foszfát;
16. policián-difluor-aminoetilénoxid;
17. polifunkcionális aziridin-amidok: izoftalikus, trimezikus (BITA vagy butilén imin-trimezamid), izocianursavas vagy trimetiládos gerincstrukturával és 2-metil vagy 2-etil helyettesítőkkel az aziridin gyűrűben;
18. propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75–55–8);
19. nagyfinomságú vas-oxid (Fe2O3) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;
20. TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) (CAS 68412–45–3); cianoetilénezett poliaminok és azok sói;
21. TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412–46–4); glicidollal cianoetilénezett poliaminok és azok sói;
22. TPB (trifenil bizmut) (CAS 603–33–8).
g) ,,prekurzorok” a következők szerint:
NB.: Az ML8. fejezet g) pontja szerinti „Energiahordozó anyagok” minőségben engedélykötelesek az alábbi anyagokból készült termékek: 1. BCMO (diklórmetiloxetanon) (CAS 142173–26–0) [lásd még az ML8. fejezet e) pontjának 1. és 2. alpontját]; 2. dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735–38–8) [lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 28. alpontját]; 3. HBIW (hexabenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 124782–15–6) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 4. alpontját]; 4. TAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitane) [lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 4. alpontját]; 5. TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza ciklo-oktán) (CAS 41378–98–7) [lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 13. alpontját]; 6. 1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409–42–7) [lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 27. alpontját]; 7. 1,3,5-triklórbenzol (CAS 108–70–3) [lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 23. alpontját]; 8. 1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068–00–6) [lásd még az ML8. fejezet e) pontjának 5. alpontját]. 5. megjegyzés: Robbanótöltethez és eszközökhöz lásd az ML4. fejezetet. 6. megjegyzés: Az ML8. fejezet szerint nem engedélykötelesek az alábbiak, kivéve, ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak ennek az ML8. fejezet a) pontjában említett energiahordozó anyagokkal, vagy az ML8. fejezet c) pontjában említett fémporokkal: k) N-pirrolidinon; 1-metil-2-pirrolidinon;
n) tri-etil-alumínium (TEA), trimetilalumínium (TMA), és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai vagy ariljai;
p) nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin)(NG);
q) 2,4,6-trinitrotoluen (TNT);
r) etilén-diamin-dinitrát (EDDN);
s) penta-eritritol-tetranitrát (PETN);
t) ólomazid, normál és lúgos ólomstifnát és primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;
u) trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN);
v) 2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav);
w) dietil-difenil karbamid; dimetil-difenil karbamid; metil-etil-difenil karbamid (centralitok);
x) N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid);
y) metil-N,N-difenil karbamid (metil nem szimmetrikus difenil karbamid);
z) etil-N,N-difenil karbamid (etil nem szimmetrikus difenilkarbamid);
aa) 2-nitro-difenil-amin (2-NDPA);
bb) 4-nitro-difenil-amin (4-NDPA);
cc) 2,2-dinitro-propanol;
dd) nitroguanidin [lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének C011. d) alpontját].
Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vízi harci járművek, különleges tengerészeti berendezések és tartozékok, és azok alkatrészei a következők szerint (ML9. fejezet):
NB.: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. fejezet megjegyzésének 7. pontját. a) hadihajó és kifejezetten támadó vagy védekező tevékenységre tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi jármű, tekintet nélkül arra, hogy átalakították-e polgári használatra, függetlenül a jelenlegi műszaki állapotától vagy üzemeltetési feltételeitől, és attól, hogy rendelkezik-e fegyverzethordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei;
b) motorok a következők szerint:
a) legalább 1,12 MW (1500 LE) kimenő teljesítmény; és
b) legalább 700/perc fordulatszám;
2. kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett, az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok:
a) több mint 0,75 MW (1000 LE) kimenő teljesítmény;
b) gyors irányváltás képessége;
d) teljesen zárt kivitel;
3. kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, 37,3 kW (50 LE) vagy nagyobb kimenő teljesítményű antimágneses dízelmotorok, amelyek nem mágneses összetevői meghaladják a teljes tömeg 75%-át;
c) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök és azok vezérlőberendezései;
d) tengeralattjáró- és torpedóhálók;
f) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest áthatolók és csatlakozók, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre;
Megjegyzés: Az ML9. fejezet f) pontja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest áthatolóit foglalja magában, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani a szükséges jellemzőket 100 méternél nagyobb merülési mélységben; továbbá kifejezetten „lézer fény” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat a mélységtől függetlenül. Nem tartoznak ide a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolói. g) alacsony zajszintű csapágyak gáz- vagy mágneses felfüggesztéssel, aktív jel- és vibráció elnyomás-vezérlés, és azok a berendezések, amelyek kifejezetten katonai felhasználásra tervezett csapágyakat foglalnak magukba.
Repülőgép, levegőnél könnyebb légi jármű, személyzet nélküli légi jármű, repülőgép-hajtómű (motor) és repülőgép-részegység, hozzátartozó berendezések és részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át, a következők szerint (ML10. fejezet):
NB.: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. fejezet megjegyzésének 7. pontját. a) harci repülőgép és a kifejezetten hozzá tervezett részegységek;
b) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított egyéb repülőgép, levegőnél könnyebb légi jármű, többek között a katonai felderítő, csata, katonai kiképző, szállító és légi deszant, vagy katonai berendezést ledobó, logisztikai támogató repülőgép, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;
c) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított személyzet nélküli légi járművek és kapcsolódó berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:
1. személyzet nélküli légi járművek (UAV), többek között távirányítással vezetett légi járművek (RPV), programozható légi járművek, és a levegőnél könnyebb légi járművek;
2. a kapcsolódó indító szerkezetek és földi kiszolgáló eszközök;
3. a vezérléshez és irányításhoz szükséges kapcsolódó berendezések;
d) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép hajtóművek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
e) fedélzeti berendezések, beleértve a légi üzemanyag-utántöltés eszközeit, amelyeket kifejezetten az ML10. fejezet a) vagy b) pontja alapján engedélyezés alá vont repülőgéphez való használatra, vagy az ML10. fejezet d) pontja alapján engedélyköteles légi-hajtóművekhez terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; f) nyomás alatti üzemanyag-feltöltők, nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezések, kifejezetten hadműveleti területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezések és földi kiszolgáló eszközök, amelyeket kifejezetten az ML10. fejezet a) vagy b) pontja alapján engedély alá vont repülőgéphez való használatra, vagy az ML10. fejezet d) pontja alapján engedély alá vont repülőgép hajtóművekhez terveztek; g) túlnyomásos légzőkészülék és részlegesen túlnyomás alatt álló ruhák repülőgépen való használatra, antigravitációs ruhák, katonai védő sisakok és védő álarcok, repülőgépen vagy rakétáknál használatos folyékony oxigén átalakítók, katapultok és töltet által működésbe hozható eszközök a személyzet repülőgépből vészhelyzetben történő kimentésére;
h) harcoló személyzet által használt ejtőernyők és kapcsolódó berendezések, valamint teher ledobására vagy repülőgép lassítására használatos eszközök, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:
a) felderítők pontos célba juttatásához;
b) légideszantosok ledobásához;
3. siklóernyők, kihúzó ernyők, fékező ernyők a ledobott testek stabilizálásához és irányításához (pl. visszatérő kapszulák, katapultülések, bombák);
4. fékező ernyők katapultülés rendszerekhez, a mentőernyők működésbe hozatala és belobbanása sorrendjének szabályozására;
5. mentőernyők irányított rakétákhoz, pilóta nélküli repülőgépekhez vagy űrjárművekhez;
6. megközelítő és/vagy célba juttató, továbbá leszállás-lassító ejtőernyők;
7. más katonai ejtőernyők;
8. kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);
i) az ejtőernyővel ledobott terhek automatikus irányítórendszerei, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések késleltetett nyitású ugrásokhoz bármilyen magasságban, beleértve az oxigént biztosító berendezést is.
1. megjegyzés: Az ML10. fejezet b) pontja alapján nem kerülnek engedélyezésre a kimondottan katonai célra tervezett repülőgépek vagy a repülőgép azon változatai, amelyek: a) nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal; és
b) valamely, a Wassenaari Megállapodásban részes tagország polgári légügyi hatósága által polgári használatra, lajstromozásra kerültek.
2. megjegyzés: Az ML10. fejezet d) pontja alapján nem kerülnek engedélyezésre: a) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép hajtóművek, amelyek valamely, a Wassenaari Megállapodásban részes tagország polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
b) dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket pilóta nélküli légi járművekhez terveztek.
Az ML10. fejezet b) és d) pontjai szerinti engedélyezési eljárás alá csak azok a kifejezetten nem katonai repülőgépekhez vagy repülőgép hajtóművekhez tervezett azon katonai jellegű részegységek és katonai jellegű kapcsolódó berendezések tartoznak, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek.
Az EU közös katonai listáján másutt engedélyezés alá nem vont elektronikai berendezések, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek a következők szerint (ML11. fejezet):
a) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett elektronikai berendezések;
1. elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó vagy hibás jeleknek a radar vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;
2. széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;
3. elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;
4. víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;
5. biztonsági adatfeldolgozó berendezés, adattitkosító berendezés, rejtjelzési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;
6. azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;
7. irányítási és navigációs berendezések.
b) a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) interferencia berendezései.
Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint (ML12. fejezet):
a) a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott tűzfeladat visszavonásának foganatosítására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;
b) kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.
NB.: Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1-ML4. fejezetet. 1. megjegyzés: Az ML12. fejezet az alábbiakat foglalja magában, amennyiben kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték: a) indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;
b) primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló, hőgazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára.
c) a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;
d) irányított lövedék önvezérlési, irányítási vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.
2. megjegyzés: Az ML12. fejezet engedélyezés alá vonja mindazon fegyverrendszereket, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek: e) vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).
Páncélozott vagy védőberendezések és szerkezetek, valamint részegységek az alábbiak szerint (ML13. fejezet):
a) páncéllemezek a következők szerint:
1. katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva; vagy
2. katonai felhasználásra alkalmas;
b) kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
d) testvédő páncélzat és védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.
NB.: A testvédők gyártásához használt szálas vagy rostos anyagok tekintetében, lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. pontját.
1. megjegyzés: Az ML13. fejezet b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat. 2. megjegyzés: Az ML13. fejezet c) pontja alatt nem engedélyköteles a hagyományos acélsisak, kivéve ha az módosításra került vagy úgy tervezték, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő eszközzel. 3. megjegyzés: Az ML13. fejezet d) pontja alatt nem engedélykötelesek a kifejezetten egyedi gyártású egyéni testvédő páncél öltönyök és az azokhoz tartozó szerelvények, amennyiben azokat a viselőjükre szabták. NB.: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. pontját.
Kifejezetten katonai gyakorló eszközök vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az ML1. fejezet vagy az ML2. fejezet szerint engedélyezésre kerülő bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök (ML14. fejezet): „Kifejezetten katonai gyakorló eszközök”: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátor-célzó gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a ballisztikai (lövész) oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást oktató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél) repülőgépek, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli repülőgép gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések.
1. megjegyzés: Az ML14. fejezet magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakították át. 2. megjegyzés: Az ML14. fejezet alapján nem engedélyköteles a kifejezetten vadász- és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezés.
Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök az alábbiak szerint (ML15. fejezet):
a) rögzítő és képfeldolgozó berendezések;
b) kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;
c) képerősítő berendezések;
d) infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;
e) képalkotó lokátor-szenzor berendezések;
f) az ML15. fejezet a)–e) pontok szerint engedélyezés alá vont berendezésekhez tartozó zavaró és zavarás-elhárító berendezések. Megjegyzés: Az ML15. fejezet f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek. 1. megjegyzés: A „kifejezetten ezekhez tervezett részegységek” kifejezés kifejezetten katonai felhasználásra való tervezés esetén az alábbiakat foglalja magában:
a) infravörös képátalakító csövek;
b) képerősítő csövek (nem elsőgenerációs);
c) mikrocsatorna panelek;
d) alacsony fényszinten is működő tv képfelvevő csövek;
e) felderítő rendszerek (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);
f) piroelektromos tv kamera csövek;
g) képalkotó berendezések hűtőrendszerei;
h) fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak legfeljebb 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű kamerák fontos alkatrészei;
i) száloptikai képátalakítók;
j) kompound félvezető fotókatódok.
2. megjegyzés: Az ML15. fejezet nem vonja engedélyezés alá az „első generációs képerősítő csöveket”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezéseket. NB.: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. pontját.
Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyek felhasználását engedélyezés alá vont termékekben az anyagösszetétel, geometriai méret, vagy alkalmazás alapján azonosítani lehet, és amelyeket kifejezetten az ML1.–ML4., ML6., ML9., ML10., ML12 vagy ML19. fejezet alapján engedélyköteles termékhez terveztek (ML16. fejezet):
Különféle berendezések, anyagok és könyvtárak, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek a következők szerint (ML17. fejezet):
a) önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint:
1. kifejezetten katonai felhasználásra tervezett zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék (azaz kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);
2. kifejezetten a nyitott rendszerű készülék katonai felhasználásra történő átalakításához tervezett részegységek;
3. kifejezetten katonai felhasználásra tervezett termékek az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;
b) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;
c) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások a jel elfojtáshoz;
d) kifejezetten harctéri használatra tervezett műszaki (utász) eszközök;
e) robotok, robotvezérlések és végeffektorok, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:
1. kifejezetten katonai felhasználásra tervezték,
2. magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulika-folyadék használatára tervezték, vagy
3. kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;
f) az EU közös katonai listája alapján engedélyköteles berendezésekkel, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett könyvtárak (parametrikus műszaki adatbázisok);
g) nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukba foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „nukleáris reaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított részegységeket;
h) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, jel elfojtása érdekében bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol az engedélyköteles termékek közé;
i) kifejezetten katonai „nukleáris reaktorok” részére tervezett szimulátorok;
j) kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy átalakított mobil javító műhelyek;
k) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított harctéri generátorok;
l) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított konténerek;
m) komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol az engedélyköteles termékek közé, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;
n) kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. fejezetek szerint engedélyköteles termékek fejlesztéséhez tervezett kísérleti modellek; o) kimondottan katonai felhasználásra tervezett lézer védelmi berendezés (például szem- és érzékelő-védelem).
1. Az ML17. fejezet alkalmazásában műszaki „adatbázis” (parametrikus könyvtár): a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, amely növelheti a katonai berendezések vagy rendszerek műszaki adatainak megismerhetőségét. 2. Az ML17. fejezet alkalmazásában „átalakított”: bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.
Gyártóberendezések az EU közös katonai listáján felsorolt termékek gyártásához, az alábbiak szerint (ML18. fejezet):
a) kifejezetten az EU közös katonai listája alapján engedélyezésre kerülő termékek gyártásához tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;
b) kifejezetten az EU közös katonai listája alapján engedélyezésre kerülő termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.
Az ML18. fejezet alkalmazásában „gyártás”: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés. Az ML18. fejezet a) és b) pontja a következő berendezéseket foglalja magába: b) centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:
1. egy vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye legalább 298 kW (400 LE),
2. hasznos terhelhetősége legalább 113 kg, vagy
3. legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;
d) kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok extrudálására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;
e) vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;
f) legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;
g) szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;
h) fluid hajtóanyag-őrlők katonai robbanóanyagok összetevőinek zúzására vagy őrlésére;
i) az ML8. fejezet c) pontjának 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések; j) az ML8. fejezet c) pontjának 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek. a) „Az EU közös katonai listáján felsorolt termékek”:
1. az engedélyezés alá nem eső termékek, ha a meghatározott koncentrációkhoz képest azok koncentrációja alacsonyabb, a következők szerint:
a) hidrazin [lásd az ML8. fejezet c) pontjának 4. alpontját], 2. az engedélyezés alá nem eső termékek, ha műszaki paramétereik elmaradnak a határértékektől [mint pl. szupravezető anyagok, szupravezető elektromágnesek, szupravezető elektromos berendezések, amelyek nem esnek engedélyezés alá az ML20. fejezet b) pontja alapján]; 3. a gőzfázisból lamináris formában leválasztott fémes tüzelőanyagok és oxidáló szerek [lásd az ML8. fejezet c) pontjának 5 alpontját]; b) Az „EU közös katonai listáján felsorolt termékek” kifejezés nem foglalja magában a következőket:
2. az ML7. fejezet 3. megjegyzése szerint nem engedélyköteles anyagok; 3. a személyi sugáradag mérés doziméterei [lásd az ML7. fejezet g) pontját] és a kifejezetten ipari veszélyes anyagok elleni védő álarcok; 4. difluór-amin és kálium-nitrát por (lásd az ML8. fejezet 6. megjegyzését); 5. az ML10. fejezet szerint engedélyezés alól mentesített repülőgép-hajtóművek; 6. szokványos acélsisakok, amelyek nincsenek felszerelve és nem is alkalmasak kiegészítő berendezések befogadására (lásd az ML13. fejezet 2. megjegyzését); 7. engedélyezés alá nem vont ipari eszközökkel felszerelt berendezések, pl. a máshol nem specifikált felületbevonó berendezés és a fröccsöntő berendezés;
8. az 1938 előtt gyártott muskéták, puskák és karabélyok, az 1890 előtt gyártott muskéták, puskák és karabélyok másolatai, továbbá az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok, géppuskák és másolataik.
Az ML18. fejezet 2. megjegyzése b) pontjának 8. alpontja nem mentesíti az engedélyezés alól a nem antik könnyű fegyverek gyártó berendezéseit, még akkor sem, ha azokat antik könnyű fegyverek másolatainak gyártására használják.
Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek, részegységek (ML19. fejezet):
a) a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására tervezett lézerrendszerek;
b) a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;
c) a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;
d) kifejezetten az ML19. fejezet a)–c) pontjaiban engedélyezés alá vont rendszerek felderítésére vagy azonosítására vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések; e) ebben a fejezetben engedélyezés alá vont rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei és a vonatkozó vizsgálati eredmények;
f) folyamatos vagy pulzáló lézerrendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv – azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem – maradandó vakságának előidézésére terveztek.
Az ML19. fejezet szerint engedélyköteles irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi eszközök engedélyköteles alkalmazásától függ: a) elégséges folyamatos hullámhosszúságú vagy lüktető teljesítményű lézerek olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer működésmódjához;
b) részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású töltetet vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;
c) nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.
Az ML19. fejezet szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek: a) primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény-szabályozó vagy üzemanyag kezelő berendezések;
b) célkereső vagy követő rendszerek;
c) a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a harci feladat visszavonásának megtörténtét felmérő rendszerek;
d) sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;
e) gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;
f) adaptív optikák és fázis-konjugátorok;
g) áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;
h) űrminősítésű gyorsító alkatrészek;
i) negatív ionsugár összpontosító berendezés;
j) nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és mozgatására szolgáló berendezés;
k) űrminősítésű fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.
Kriogén és szupravezető berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök (ML20. fejezet):
a) kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben működni és 103 K (–170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani;
Az ML20. fejezet a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például a műanyagok vagy az epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel; b) olyan szupravezető villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.
Az ML20. fejezet b) pontja nem vonja engedélyezés alá az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokat, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.
a) kifejezetten az EU közös katonai listáján engedélyezés alá vont berendezések vagy anyagok kifejlesztésére, gyártására vagy felhasználására tervezett vagy átalakított szoftver;
b) speciális szoftver az alábbiak szerint:
1. kifejezetten az alábbiak céljára tervezett szoftver:
a) katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése;
b) katonai fegyverrendszerekben alkalmazott szoftver kifejlesztése, ellenőrzése, karbantartása vagy aktualizálása;
c) az ML14. fejezetben engedélyezés alá nem vont katonai műveletek modellezése vagy szimulálása; d) vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) rendszer alkalmazások;
2. hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai harci fegyverek hatásának meghatározására szolgáló szoftver;
3. az ML21. fejezet a) pontja, b) pontjának 1. vagy 2. alpontja szerint nem engedélyköteles szoftver, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listája szerint nem engedélyköteles berendezések számára lehetővé tegye az ML5. fejezet, az ML7. fejezet g) pontja, az ML9. fejezet c) és e) pontja, az ML10. fejezet e) pontja, az ML11. fejezet, az ML14. fejezet, az ML15. fejezet, az ML17. fejezet i) pontja, vagy az ML18. fejezet alapján engedélyköteles berendezések katonai rendeltetésének betöltését.
a) technológia, amely az Európai Unió közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához szükséges és az ML22. fejezet b) pontjában meghatározottaktól különböző technológia. b) ,,technológia” a következők szerint:
1. technológia, amely az Európai Unió közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához szükséges még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nem engedélykötelesek;
2. technológia, amely könnyű fegyverek fejlesztéséhez és gyártásához szükséges még akkor is, ha azt antik könnyű fegyverek másolatainak gyártására használják;
3. technológia, amely az ML7. fejezet a)–g) pontjai alapján engedélyköteles mérgező anyagok, kapcsolódó berendezések vagy elemek fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához szükséges; 4. technológia, amely az ML7. fejezet h) pontja alapján engedélyköteles biopolimerek vagy specifikus sejtkultúrák fejlesztéséhez, előállításához vagy használatához szükséges; 5. technológia, amely kizárólag az ML7. fejezet i) pontjának 1. alpontja alapján engedélyköteles biokatalizátoroknak a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez szükséges. Az EU közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához szükséges technológia akkor is engedélyköteles marad, ha azt engedély alól mentes termékekre kell alkalmazni.
Az ML22. fejezet alapján nem engedélykötelesek a következő technológiák: a) amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek, illetőleg az engedélyezett kivitelű tételek bevezetéséhez, működtetéséhez, üzemeltetéséhez (ellenőrzéséhez) és javításához;
b) amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy a szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;
c) a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó technológiák.
Kifejezetten katonai célú felszerelések87
Kizárólag katonai előírások szerint kialakított alapanyagból, katonai szabvány, felsorolás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártott termékek:
a) jelen Jegyzékben másutt engedélyezés alá nem vont, katonai alkalmazásra kifejlesztett hadiruházati felszerelések, lábbelik, málhazsákok és hordeszközök;
b) katonai és a személyi álcázó felszerelések, takaróeszközök;
c) katonai alkalmazásra kifejlesztett túlélést biztosító eszközök, egyéni védőeszközök, védőfunkciójú eszközök és felszerelések.
Kifejezetten katonai célú szolgáltatások88
a) a katonai kontingensek és felszereléseik katonai feladat végrehajtására történő kitelepítése, váltása, át-, illetve hazatelepítése, utánpótlás és ellátás biztosítása érdekében katonai vagy polgári eszközökkel végzett szállítás-szolgáltatások;
b) kifejezetten katonai célokra tervezett és alkalmazott, a jelen jegyzék I–VII., a IX–XXIII., valamint a XXV–XXVI. fejezetében felsorolt termékek rendszeresítésével, rendszerben tartásával (üzemeltetésével, üzemben tartásával), illetve rendszerből történő kivonásával és kezelésével közvetlenül összefüggő szolgáltatások; c) kifejezetten veszélyes vagy speciális jellege miatt oda sorolandó eszközök és anyagok – beleértve az I–IV., VI–VIII., X–XIII., XV. és XIX. fejezetekben szereplő termékeket – megsemmisítésére, hatástalanítására, illetve az ezzel összefüggő tevékenységre irányuló szolgáltatás.
Kényszerítő és bűnfelderítő eszközök89
b) elektromos sokkoló eszközök;
c) mozgásszabadságot korlátozó eszközök:
d) tömegoszlatásra alkalmas egyéb hordozható eszközök;
e) cselekvésképtelenséget előidéző, tömegoszlatásra alkalmas vegyi anyagok:
1. dibenz-(b,f)-1,4-oxazepint (CR),
3. ortoklor-benzalmalon-nitrilt (CS) tartalmazó könnygázfajták;
f) természetes és egyéb szintetikus, tömegoszlatásra alkalmas hatóanyagok.
A XXV. fejezet 1. pontjának f) alpontja szerinti termékkörbe tartozik a bors és paprika hatóanyagú spray. 1. Tömegoszlató anyagokkal kapcsolatban lásd még a VII. fejezet d) pontját. 2. Nem tartoznak engedélyezés alá a XXV. fejezet 1. pontjának e) és f) alpontja szerinti 20 gramm vagy ennél kisebb egyedi kiszerelésű könnygázkészítmények abban az esetben, ha azok hatóanyagtartalma legfeljebb 1%. a) lézeres ujjlenyomat-azonosító berendezés;
b) számítógépes ujjlenyomat-azonosító berendezés;
c) hangelemző és -azonosító berendezések és alkatrészek;
d) mobil bűnügyi vizsgálati laboratóriumok, ezek berendezései és tartozékai;
e) speciális rendeltetésű biológiai, neurofizikai reakcióvizsgáló berendezések, illetve ezek alkatrészei és tartozékai:
1. 4 vagy több csatornaszámú poligráfok,
2. ujjlenyomat-elemzők, monitorok és berendezések,
3. automatizált ujjlenyomat-azonosító és keresőrendszerek,
4. pszichológiai stresszelemző berendezések;
5. különleges rendeltetésű alkatrészek és tartozékok a 4. pontban szereplő berendezésekhez és rendszerekhez.
Nem tartoznak a XXV. fejezet 2. pontjának e) alpontja alapján engedélyezés alá azon biomedikai készülékek, amelyeket kórházakban biológiai és neurofizikai reakciók vizsgálatára alkalmaznak.
Titkosszolgálati eszközök90
1. Lehallgató eszközök, ezek alkatrészei és tartozékai
Lehallgató eszköznek minősül bármely elektronikus, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, szoftver, amely az információkhoz egyébként jogosan hozzáférők, illetve a kommunikációban részt vevők tudta nélkül, titkosan alkalmazható és az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkezik:
a) közvetlen beszéd titkos lehallgatására, továbbítására, rögzítésére tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható:
1. elektronikus erősítővel ellátott fal (kontakt) mikrofonok és sztetoszkópok,
2. lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve ultrahangos elven működő lehallgató rendszer és elemei,
3. beépíthető miniatűr, esetleg távvezérelhető adóberendezések és azok speciális vevőkészülékei,
4. különféle rejtő eszközökbe épített vagy ruházat alá rejthető kisméretű adók, az azokhoz tartozó vevők és hangrögzítő eszközök,
5. a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközök,
6. nagyérzékenységű parabola- és puskamikrofonok,
7. szubminiatűr elektret mikrofonok és akusztikus szondák,
b) digitális vagy analóg információkat tároló és/vagy feldolgozó számítógépekből, számítástechnikai vagy egyéb eszközökből, vagy a hozzájuk használható információhordozókon tárolt információk bármilyen módon történő titkos megszerzésére, továbbítására, rögzítésére tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható;
c) vezetékes és/vagy vezeték nélküli beszéd és nem beszéd jellegű információt továbbító távközlési rendszerek, harmadik félként történő titkos lehallgatásra tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható.
A XXVI. fejezet 1. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat: 1. a nagyközönségi felhasználásra tervezett szórakoztató elektronikai eszközök, azok tartozékai;
2. ipari vagy polgári felhasználásra tervezett jelzőrendszerek elemei;
3. diszpécserközpontok információrögzítő eszközei;
4. színházi, sport- vagy egyéb tömegrendezvények hangosító eszközei, irányított mikrofonjai, rádiómikrofonjai;
5. polgári vagy rádióamatőri felhasználásra tervezett rádióadó-vevő készülékek;
6. ipari, polgári, távközlés-technikai felhasználásra tervezett berendezések, mérőműszerek, azok tartozékai;
7. általános rendeltetésű számítástechnikai eszközök, azok tartozékai, alkatrészei.
2. Lehallgató eszközök felderítésére, működésének kimutatására szolgáló eszközök
Jelen pont engedélyezés alá vonja mindazokat a termékeket, eszközöket, technológiákat, szoftvereket, ezek alkatrészeit, tartozékait, melyet az 1. pontban engedélyezés alá vont lehallgató eszközök felderítésére, működésének kimutatására terveztek, gyártottak:
a) telefonvonal-ellenőrző, a telefonbeszélgetés védelmét szolgáló, lehallgatást detektáló berendezések;
b) szélessávú zavaróadók, akusztikus, „fehérzaj” generátorok;
c) rejtett adók felderítésére és helyének meghatározására szolgáló detektorok;
d) nem lineáris átmenet gerjesztésén alapuló detektáló eszközök passzív lehallgató berendezések felfedésére;
e) ruházat alá rejthető, a beszélgetőpartnernél lévő adóberendezés vagy működő magnetofon felfedését biztosító eszközök.
3. A titkos vizuális megfigyelés eszközei
Titkos vizuális megfigyelőeszköznek minősülnek mindazok az optikai, mechanikus, elektronikus és egyéb eszközök és tartozékaik, illetve ezek működtető szoftverei, amelyek az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek:
a) emberek, emberi tevékenység vagy azzal összefüggő cselekmények titkos megfigyelésére, rögzítésére (dokumentálására), illetve az így nyert információ továbbítására és feldolgozására tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható:
1. kisméretű, nagy felbontású és nagy érzékenységű CCD kamerák és azok tartozékai;
2. rejtő eszközbe vagy ruházat alá rejtett miniatűr kamerák és tartozékaik;
3. mikrohullámú tartományban üzemelő videojel-továbbító berendezések és ezek vevői;
4. az elektromos hálózatot felhasználó videojel-továbbító berendezések és ezek vevői;
5. kis belépőnyílású fiberoszkópok, illetve az üvegszál optikát felhasználó rejtett megfigyelést lehetővé tevő rendszer és az ezek fényképezőgéphez vagy videokamerához való csatlakozását biztosító adapterek és tartozékok;
6. jelen 1–4. pontban engedélyezés alá vont termékek, eszközök, felderítésére, működésének kimutatására tervezett vagy gyártott eszközök és berendezések;
b) korlátozott fényviszonyok mellett működnek (segédmegvilágítást nem igényelnek) és különleges fotósokszorozó csövet vagy optikai elemet, alkatrészt tartalmaznak, így különösen az éjszakai fényképezésre és videofelvétel készítéséhez felhasználható 2. és 3. generációs fényerősítő berendezések és tartozékaik;
c) infravörös tartományban működő speciális rendőrségi éjjellátó készülékek és azok tartozékai.
A XXVI. fejezet 3. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat: 1. nagyközösségi vagy egyéb polgári felhasználásra tervezett fotós vagy videós szórakoztató, oktatási, távközlési (3G) stb. eszközök és azok alkatrészei, tartozékai;
2. ipari vagy polgári felhasználásra tervezett vagyonvédelmi, betörésjelző vagy egyéb riasztórendszerek elemei;
3. ipari és forgalommegfigyelő, -számláló, sebességmérő, dokumentáló rendszerek elemei;
4. orvosi vagy ipari felhasználásra tervezett és gyártott endoszkópok, videoszkópok, fiberoszkópok, boroszkópok, azok alkatrészei, tartozékai;
5. tömegrendezvényeken használt videó-dokumentáló rendszerek és azok elemei.
4. Titkos behatolás eszközei
Titkos behatoló eszköznek minősül minden mechanikai, elektronika, optikai és szoftver eszköz, illetve ezek tartozékai, amely zárt objektumba (zárt földterület, épület, gépkocsi stb.) történő titkos behatolás céljából készült, és az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkezik:
a) mechanikus, elektromos, elektronikus vagy egyéb elven működő zárak, lakatok, reteszek stb. rendeltetésszerű nyitóeszközeit helyettesítő roncsolásos vagy roncsolásmentes nyitására tervezett és gyártott eszközök, „technológiák”, tartozékaik és alkatrészük;
b) elektronikus biztonsági rendszerek rendeltetésszerű működését befolyásoló vagy működésképtelenséget kiváltó, speciálisan e célra készült eszközök, szoftverek és ezek tartozékai.
5. Rejtjelző és titkosító berendezések
a) távközlési és informatikai rendszerekben használatos rejtjelző és titkosító eszközök, gépek, berendezések és speciálisan ezekhez tervezett szoftverek, valamint azok funkcionális részegységei, alkatrészei, továbbá kiegészítő egységei és tartozékai;
b) speciális rejtjelkulcsok előállítására, elosztására, szállítására tervezett vagy használt eszközök, berendezések és speciálisan ezekhez tervezett szoftverek;
A XXVI. fejezet 5. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat: 1. nagyközösségi vagy egyéb polgári felhasználásra tervezett (szerzői jogvédelem biztosítását célzó) kódoló-dekódoló eszközök;
2. ipari vagy polgári felhasználásra tervezett biztonsági (vagy védelmi, személyazonosító, jogosultság-ellenőrzési célú) rendszerek kódoló-dekódoló eszközei.
a) ruházat alá rejthető, vezeték nélküli fülhallgatóval ellátott kommunikációs rendszer;
b) irány- és helymeghatározásra használható miniatűr jeladók és ezek speciális vevői.
A XXVI. fejezet 6. pontjának b) alpontja nem vonja engedélyezés alá a nagyközönség számára árusított GPS vevőberendezéseket.
A LISTÁBAN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI
Az alábbiakban találhatóak – betűrendi sorrendben – az ebben a listában használt kifejezések fogalommeghatározásai.
A fogalommeghatározások a lista egészére vonatkoznak. A hivatkozások kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem érintik a definícióknak a lista egészében való általános alkalmazását.
Az ebben „A listában használt kifejezések fogalommeghatározásai” című részben szereplő szavak és kifejezések kizárólag akkor értelmezendőek a definíciónak megfelelően, ha idézőjelben (,,.”) állnak. Egyéb esetekben – amennyiben azt egy adott ellenőrzés céljából helyi definíció másként nem határozza meg – a szavak és kifejezések általánosan elfogadott (szótári) jelentésükben értelmezendők.
robbanóanyagokban, azok tulajdonságainak javítása céljából használt anyagok.
a reaktortartályon belül lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó egységek, az a berendezés, amely a magban a teljesítményszintet szabályozza és azok a komponensek, amelyek általában a reaktormag primer hűtőközegét foglalják magukban, azzal közvetlenül érintkeznek, vagy azt szabályozzák.
ML7., 22. „Biokatalizátorok”:
egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz, vagy egyéb biológiai vegyületekben használt enzimek, amelyek a vegyi harcanyagokhoz (CW) kötődnek és lebontásukat gyorsítják.
„Enzim”: egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt biokatalizátor.
ML7., 22. „Biopolimerek”:
az alábbiak szerinti biológiai makromolekulák:
a) egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt enzimek;
b) monoklonális, poliklonális vagy nem-idiotipikus ellenanyagok;
c) különleges módon tervezett vagy feldolgozott receptorok.
1. ,,Nem-idiotipikus ellenanyagok”: olyan ellenanyagok, amelyek más ellenanyagok konkrét ellenanyag megkötő helyeihez kötődnek;
2. ,,Monoklonális ellenanyagok”: olyan proteinek, amelyek egy ellenanyag megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egy sejtklón állít elő;
3. ,,Poliklonális ellenanyagok”: olyan proteinek keveréke, amelyek egy ellenanyag megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egynél több sejtklón állít elő;
4. ,,Receptorok”: olyan biológiai makromolekuláris szerkezetek, amelyek képesek ligandok megkötésére, amelyek megkötése hatással van fiziológiai funkcióikra.
ML15. „Első generációs képerősítő csövek”:
elektrosztatikus fókuszú csövek, amelyekben a ki- és bemenetnél multialkáli fotókatódból (S-20 vagy S-25) készült optikai vagy üveglemez került felhasználásra, azonban mikrocsatornás lemezeket nem tartalmaznak.
ML4., 8. „Energiahordozó anyagok”:
olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a tervezett felhasználásukhoz szükséges energia kibocsátása céljából kémiai reakcióba lépnek. A „robbanóanyagok”, „pirotechnikai eszközök” és „hajtóanyagok” az energiahordozó anyagok alosztályait képezik.
kapcsolódik a sorozatgyártást megelőző valamennyi szakaszhoz, mint például tervezés, tervezés-kutatás, tervezés-elemzések, tervezési koncepciók, a prototípusok összeszerelése és vizsgálata, kísérleti gyártási tervek, tervezési adatok, a tervezési adatok termékké történő átalakításának folyamata, konfigurációs tervezés, integrációtervezés, tervrajzok.
ML21., 22. „Felhasználás”:
üzemeltetés, üzembe helyezés (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), karbantartás (ellenőrzés), javítás, nagyjavítás és felújítás.
valamennyi gyártási fázis vagyis: tervezés, gyártás, integrálás, összeszerelés, ellenőrzés, tesztelés, minőségbiztosítás.
olyan anyagok vagy keverékek, amelyek kémiai reakcióba lépve – ellenőrzött ütemben – nagymennyiségű forró gázt állítanak elő mechanikai munka végzése céljából.
ML7. „Katonai felhasználásra átalakított”:
olyan átalakítás vagy szelektálás (mint a tisztaság, eltarthatósági idő, fertőzőképesség, terjedési jellemzők vagy az UV-sugárzással szembeni ellenálló-képesség megváltoztatása), amelynek célja, hogy növelje az ember- vagy állatveszteséget, rombolja a berendezéseket vagy kárt tegyen a termésben vagy a környezetben.
olyan „technológia” vagy „szoftver”, amelyet a továbbterjesztésére vonatkozó korlátozás nélkül tettek közzé.
szerzői jogi korlátozások nem gátolják, hogy a „technológia” vagy „szoftver” a „közhasznú” tárgykörébe tartozzon.
ML8., 9., 10. „Légi jármű”:
merevszárnyas, csuklósszárnyas, forgószárnyas (helikopter), döntött rotoros vagy döntött szárnyas légi jármű.
ML10. „A levegőnél könnyebb légi járművek”:
hőlégballonok és léghajók, amelyek emelkedésükhöz forró levegőt vagy a levegőnél könnyebb gázokat – például héliumot vagy hidrogént – használnak.
komponensek olyan részegysége, amely mind térben, mind időben olyan koherens fényt biztosít, amelyet stimulált sugárzás-kibocsátással erősítenek fel.
ML4., 8. „Pirotechnikai eszközök”:
a piroforok a pirotechnikai eszközök egyik olyan alosztályát képezik, amelyek nem tartalmaznak oxidálószert, levegővel érintkezve azonban spontán gyulladnak.
ML10. „Polgári repülőeszköz”:
a polgári repülésügyi hatóságok által közzétett, a repülésre való alkalmasságot minősítő listákban felsorolt „repülőeszközök”, amelyek kereskedelmi, polgári, belső és külső útvonalakon repülhetnek, vagy polgári, magán- vagy üzleti célokra használhatók.
robbanóanyagok gyártásához használt különleges vegyi anyagok.
ML8., 18. „Robbanóanyagok”:
olyan szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek robbanófejekben elsődleges, indító- vagy főtöltetként, valamint bontások és egyéb alkalmazások során történő felhasználásukkor robbanást okoznak.
esetleg folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus, amely szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:
b) képes anyagok, részegységek, szerszámok vagy különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén;
c) három vagy több zárt vagy nyitott hurkos szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; és
d) rendelkezik a „felhasználó által programozható” tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.
A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:
1. olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani;
2. állandó sorozatú manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető;
3. mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik;
4. nem szervovezérlésű, sorrend-manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített, programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább;
5. Descartes-féle koordináta manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőleges elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.
ML13. „Szálas vagy rostos anyagok”:
a) folytonos monofil szálak;
b) folytonos cérnák és előfonatok;
c) szalagok, szövetek, kusza fonatok és paszományok;
d) vágott szálak, szálkötegek és koherens szálú végek;
e) bármilyen hosszú, egykristályos vagy polikristályos tűkristályok;
bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több „program” vagy „mikroprogram” gyűjteménye.
ML18., 20. „Szupravezető”:
olyan anyagok (fémek, ötvözetek vagy vegyületek), amelyek elveszíthetik minden elektromos ellenállásukat, azaz végtelen elektromos vezetőképességgel rendelkezhetnek, és igen nagy elektromos áram átvitelére alkalmasak Joule-hő keletkezése nélkül.
Az anyag kritikus szupravezető állapotát a „kritikus hőmérséklet”, a kritikus mágneses mező – amely a hőmérséklet függvénye – és a kritikus áramsűrűség jellemzi, amely azonban a mágneses mezőtől és a hőmérséklettől egyaránt függ.
a „technológia” tekintetében a „technológiának” az ellenőrzés alá eső működési szint, jellemzők vagy funkciók eléréséért vagy meghaladásáért felelős része. Az ilyen „szükséges technológia” több termék részét is képezheti.
a termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „felhasználásához” szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet műszaki adat vagy műszaki támogatás.
1. A „műszaki adat” lehet tervrajz, terv, ábra, modell, formula, táblázat, gépészeti terv és specifikáció, kézikönyv és útmutatás, akár írásban, akár más adathordozón, például mágneslemezen, mágnesszalagon vagy csak olvasható tárban rögzítve.
2. A „műszaki támogatás” lehet útmutatások, készségek, képzés, a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás. A „műszaki támogatás” magában foglalhatja a „műszaki adatok” átadását is.
ML7. „Tömegoszlató anyagok”:
olyan anyagok, amelyek – a tömegoszlatási célra történő tervezett felhasználásuk során – rövid idő alatt az emberi érzékszervek irritációját vagy a fizikai funkciók zavarát okozzák, amely hatások az anyagokkal való expozíció befejeződését követően rövid időn belül megszűnnek. A könnygáz a „tömegoszlató anyagok” egyik fajtája.
ML22. „Tudományos alapkutatás”:
kísérleti vagy elméleti munka, melynek alapvető célja új ismeretek megszerzése jelenségek vagy megfigyelhető tények alapelveiről, és elsődlegesen nem meghatározott gyakorlati cél vagy szándék elérésére irányul.
olyan termék, amelyet úgy terveztek, gyártottak és próbáltak ki, hogy megfeleljen a műholdak, valamint a nagy magasságú, 100 kilométeren vagy nagyobb magasságon működő repülő rendszerek felbocsátásánál és telepítésénél megkövetelt különleges elektromos, mechanikai vagy környezeti követelményeknek.
fogószerszámok, „aktív szerszámegységek” és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a „robot” manipulátor-kar végén lévő alaplapra erősítenek.
„aktív szerszámegységek”: valamely munkadarab hajtóerejét vagy munkaenergiáját biztosító vagy azt érzékelő eszközök.
genetikai anyagnak a fogadósejtbe történő bejuttatására használt hordozók (például plazma vagy vírus).
2. melléklet a 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelethez91
Az engedélykérelmek elbírálásakor alkalmazandó egységes magatartási kritériumok
1. Első kritérium: a tagországok nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása
A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha az engedély megadása összeegyeztethetetlen a Magyar Köztársaságnak:
a) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által hozott fegyverembargók végrehajtására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival;
b) az Atomsorompó-szerződésben (Nuclear Non-Proliferation Treaty, NPT), a Biológiai és Toxinfegyver-tilalmi Egyezményben (Biological and Toxin Weapons Convention, BTWC), valamint a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményben (Chemical Weapons Convention, CWC) vállalt nemzetközi kötelezettségeivel;
c) a gyalogsági aknák minden formájának kivitelét tiltó kötelezettségvállalásával;
d) az Ausztrália Csoport (Australia Group, AG), a Rakéta Technológiai Ellenőrzési Rendszer (Missile Technology Control Regime, MTCR), a Zangger-bizottság, a Nukleáris Szállítók Csoportja (Nuclear Suppliers Group, NSG) és a Wassenaar Megállapodás (Wassenaar Arrangement, WA) és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex keretén belül vállalt kötelezettségeivel.
2. Második kritérium: az emberi jogok tiszteletben tartása a fogadó (rendeltetési) országban és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása a fogadó ország által
A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani – a fogadó országnak a nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított vonatkozó alapelvekhez, valamint a nemzetközi humanitárius jogi alapelvekhez való viszonyának mérlegelését követően –, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést
a) belső elnyomásra használhatják fel;
b) a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekre használhatják fel.
A hatóság a katonai technológia vagy felszerelés jellegét is figyelembe véve, különös óvatossággal és éberséggel jár el az olyan országokba irányuló engedély iránti kérelmek elbírálásakor, amelyek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei, az Európai Unió vagy az Európa Tanács az emberi jogok súlyos megsértését állapította meg.
E kritérium alkalmazása során belső elnyomásra használható technológiának vagy felszerelésnek kell tekinteni különösen azt a technológiát vagy felszerelést, amelyet vagy amelyhez hasonlót a megjelölt végfelhasználó bizonyítottan belső elnyomásra használ, vagy amely esetében okkal feltételezhető, hogy a technológiát vagy felszerelést nem a meghatározott célra, vagy nem a feltüntetett végfelhasználó által, hanem belső elnyomás eszközeként használják fel. A felszerelés jellegét, különösen a belbiztonsági alkalmazásra szánt eszközök esetében gondosan tanulmányozni kell. A belső elnyomás körébe tartozik, többek között, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, a gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzések, az eltűnések, az önkényes őrizetbe vétel és más, a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban, ideértve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott, emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat súlyosan sértő cselekmények.
3. Harmadik kritérium: a fennálló feszültségekből vagy fegyveres konfliktusokból eredő belső helyzet a rendeltetési országban
Az olyan katonai technológia vagy felszerelésre irányuló kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, amely a fogadó országban fegyveres konfliktus kitörését, vagy annak elhúzódását eredményezné, illetve a jelen lévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetne.
4. Negyedik kritérium: a regionális béke, biztonság és stabilitás megőrzése
A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a címzett az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést egy másik ország elleni agresszióra használná fel, vagy arra, hogy erőszakkal szerezne érvényt területi követelésének.
E kockázatok mérlegelésekor különösen a következő körülményeket kell mérlegelni:
a) a fogadó ország és egy másik ország közötti fegyveres konfliktus fennállása, illetve annak valószínűsége;
b) a fogadó ország valamely szomszédjával szemben fennálló területi követelése, amelynek a múltban megpróbált erőszakkal, vagy erőszakkal való fenyegetéssel érvényt szerezni;
c) annak valószínűsége, hogy katonai technológiát vagy felszerelést a fogadó ország nem jogos nemzeti biztonsági és védelmi célokra használja fel;
d) annak szükségessége, hogy a kivitel a regionális stabilitást ne befolyásolja jelentős mértékben.
5. Ötödik kritérium: a tagállamok és azon területek, melyeknek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, valamint a baráti és a szövetséges országok nemzetbiztonsága
A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság köteles mérlegelni a következő körülményeket:
a) az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés lehetséges hatását saját, a más tagállamok, valamint a baráti és szövetséges államok védelmi és biztonsági érdekeire, egyúttal elismerve azt, hogy ez a tényező nem befolyásolhatja az emberi jogok, a regionális béke, a biztonság és a stabilitás tiszteletére vonatkozó kritériumok mérlegelését;
b) az érintett katonai technológiának vagy felszerelésnek a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és a szövetséges államok erői elleni felhasználásának kockázatát.
6. Hatodik kritérium: a vásárló országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására
A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság köteles mérlegelni a vásárló ország korábbi magatartását az alábbi területeken:
a) a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés támogatása vagy ösztönzése;
b) nemzetközi kötelezettségvállalásainak végrehajtása, különös tekintettel az erőszak alkalmazásáról való lemondásra, és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;
c) az elterjedés elleni, valamint a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés más területeivel kapcsolatos kötelezettségvállalásaira, különös tekintettel az első kritérium b) pontjában említett fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodások aláírására, megerősítésére és végrehajtására.
7. Hetedik kritérium: annak kockázata, hogy a katonai technológia vagy felszerelés a fogadó országon belül más végfelhasználóhoz jut, vagy nem kívánatos feltételek mellett újra kivitelre kerül
Annak értékelésekor, hogy az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés milyen hatást gyakorol a fogadó országra, valamint hogy mekkora a kockázata annak, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos végfelhasználóhoz kerülhet, vagy nemkívánatos célra használják, a következőket kell mérlegelni:
a) a fogadó ország jogos védelmi és belbiztonsági érdekei, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy más békefenntartó tevékenységben való bármilyen részvételt;
b) a fogadó ország műszaki felkészültsége ilyen jellegű technológia vagy felszerelés használatára;
c) a fogadó ország képessége hatékony exportellenőrzés alkalmazására;
d) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos rendeltetési helyre újrakivitelre kerül, valamint a fogadó ország korábbi magatartása bármely, az exportáló tagállam által előírni célszerűnek ítélt újrakiviteli rendelkezés vagy újrakivitel előtti jóváhagyás tiszteletben tartására vonatkozóan;
e) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés terrorista szervezetekhez vagy személyekhez jut;
f) a műszaki visszafejtés vagy technológia nem szándékos átadásának a kockázata.
8. Nyolcadik kritérium: a katonai technológia vagy felszerelés kivitelének és a fogadó ország műszaki és gazdasági adottságainak összhangja, tekintettel az államoknak a jogos biztonsági és védelmi szükségleteire, valamint az emberi és gazdasági erőforrásokra
A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság figyelembe veszi – a megfelelő forrásokból, úgymint az ENSZ Fejlesztési Programjától (UNDP), a Világbanktól (World Bank), a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéseiből származó információkra is figyelemmel – azt, hogy a tervezett export nem hátráltatná-e súlyosan a fenntartható fejlődést a fogadó országban. Ebben az összefüggésben mérlegeli a fogadó ország katonai és szociális kiadásainak relatív szintjét, figyelembe véve bármilyen európai uniós vagy kétoldalú támogatást is.
