250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ A Vht. 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés (a továbbiakban: kézbesítés) célja az, hogy – az eljárási jogok gyakorlásának biztosítása érdekében – a jogszabályban meghatározott határozat, értesítés annak címzettje részére polgári nemperes eljárás lefolytatásával vagy polgári nemperes eljárás lefolytatásával is kézbesítésre kerüljön.

(2) A kézbesítés során – a Vht.-ban nem szabályozott kérdésekben – e rendelet szerint kell eljárni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. §²¹ A kézbesítés iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szervénél kell előterjeszteni. A kézbesítési ügyet a Kar hivatali szerve osztja ki jogszabály szerinti ügyelosztási szabályok alapján a címzett bírósági határozatban feltüntetett címe, különleges kézbesítés esetén a kérelmező által megjelölt egyéb kézbesítési hely alapján illetékes végrehajtók között akként, hogy a díjjegyzék kézbesítésére irányuló kérelmet előterjesztő végrehajtó részére e kézbesítési ügy nem osztható ki, azt a kézbesítési cím szerint illetékes, ugyanazon járásbíróság mellett működő másik végrehajtó részére kell kiosztani. Ha ez nem lehetséges, a kérelemben meghatározott kézbesítés helye szerinti vármegyében működő járásbíróság mellé kinevezett végrehajtónak kell kiosztani.

4. §²² A kérelmet az erre szolgáló, a Kar hivatali szerve által jóváhagyott formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni. A kérelem postai vagy elektronikus úton nyújtható be.

5. § (1) A kérelemben meg kell jelölni a következő adatokat:

(2) Ha a kézbesítési helyről a kérelmező tudomással bír, azt a különleges kézbesítés iránti kérelmében azonosításra alkalmas módon (a kézbesítési hely címe, az intézmény neve stb.) meg kell jelölnie; ugyancsak meg kell jelölnie a kérelmében azt az időpontot, időtartamot vagy időszakot, amikor a címzett – tudomása szerint – a kézbesítési helyen megtalálható.

(3)²⁵ A kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági határozat kiadmányát (szükség esetén a jogerőre emelkedését megállapító végzés kiadmányát) és a kézbesítési fikció beálltáról szóló bírósági értesítés másolatát, díjjegyzék esetén a díjjegyzék elektronikusan hitelesített példányát.

(4)²⁶ A kérelem előterjesztésével egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező nem kért bírósági végrehajtást a címzett ellen, és a kérelemhez csatolni kell a kézbesítés külön jogszabályban meghatározott díjának (a továbbiakban: kézbesítési díj) megfizetését igazoló átutalási megbízás vagy postai feladóvevény másolatát.

6. § (1)²⁷ A Kar hivatali szerve a kérelem érkezésétől számított 5 munkanapon belül kiosztja a kézbesítési ügyet, és átutalja a kérelmező által megfizetett kézbesítési díjat a kézbesítési végrehajtónak. Ha a kérelem nem tartalmazza a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatokat, a Kar hivatali szerve a kérelmet – a kézbesítési díjnak a díj visszaküldésének költségével, illetve a postaköltséggel csökkentett összegével, valamint a csatolt iratokkal együtt – visszaküldi a kérelmezőnek, és egyúttal tájékoztatja őt a visszaküldés okáról. Ha a kérelem a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok mellett a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást sem tartalmazza, a Kar hivatali szerve ezt feljegyzi a kérelemre; az további ügyintézést nem igényel.

(2)²⁸ A kézbesítési ügy végrehajtóhoz érkezésétől számított 5 munkanapon belül a végrehajtó a kérelmet megvizsgálja. Hiányos kérelem esetén erről tájékoztatja a kérelmezőt és felhívja a hiány pótlására. Ha a hiánypótlás a felhívásban megjelölt határidőn belül nem történik meg, a végrehajtó a kérelem teljesítése megtagadásának okát feljegyzi a kérelemre, és azt – a kézbesítési díjnak a díj visszaküldésének költségével, illetve a postaköltséggel csökkentett összegével, valamint a csatolt iratokkal együtt – visszaküldi a kérelmezőnek.

(3)²⁹ Ha a kérelem nem tartalmazza a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást, a végrehajtó a kérelem megtagadásának okát feljegyzi a kérelemre; az további ügyintézést nem igényel.

(4) A végrehajtó a kérelem teljesítését akkor tagadja meg, ha

7. § (1) A kézbesítés a kérelemtől függően egyszerű kézbesítés vagy különleges kézbesítés lehet. A különleges kézbesítés iránti kérelem az egyszerű kézbesítéssel egyidejűleg is, vagy az egyszerű kézbesítés eredménytelenségéről szóló jegyzőkönyv kézhezvételét követően is előterjeszthető, illetve a kérelem közvetlenül csak különleges kézbesítésre is irányulhat.

(2) Ha a kézbesítés eredménytelen volt, de a kérelmező tudomására jut újabb olyan adat, amely a kézbesítés eredményességét valószínűsíti, a kérelem ismételten – akár több alkalommal is – előterjeszthető a költségek megfizetésével.

(3)³²

8. § (1)³³ A végrehajtó a kézbesítés céljára a bírósági határozat – ide nem értve a díjjegyzéket – kiadmányáról másolatot készít, melyre a következő szövegű záradékot vezeti: „a ........ bíróság (közjegyző) ..... számú határozatáról készített, a határozat kiadmányával megegyező tartalmú másolat”; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is (bírósági irat).

(2)³⁴

9. §³⁵ A bírósági iratra – ide nem értve a díjjegyzéket – a végrehajtó rávezeti az arról szóló tájékoztatás szövegét, hogy a bírósági határozattal kapcsolatban a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította és az ellen a Pp. 138. §-a alapján kézbesítési kifogás előterjesztésére van lehetőség.

10. § A bírósági iratot a végrehajtó a kézbesítés céljára nem helyezi borítékba; e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve magát a bírósági iratot adja át a kézbesítés során.

11. §³⁶ A kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatvány a Kar hivatali szervénél vehető át, és a Kar hivatali szerve azt – letölthető formában – a világhálón is közzéteszi.

12. § (1)³⁷ A kézbesítés foganatosítására a végrehajtó a kérelem hozzá való beérkezését követő 15 napon belül a kézbesítés helyén helyszíni eljárást tart.

(2) A végrehajtó a helyszíni eljárás során a kézbesítés helyére szolgáló ingatlanba, helyiségbe beléphet, ennek érdekében azonban azt – akadályoztatása esetén – nem nyithatja fel.

13. § A végrehajtó a helyszíni eljáráson tett intézkedéseinek rögzítéséről – e rendeletben foglalt kivételekkel – oly módon gondoskodik, ahogyan azt a Vht. és a végrehajtási ügyviteli szabályok a végrehajtási cselekmények esetében előírják.

14. § (1) A végrehajtó a bírósági határozatban a természetes személy címzett címeként feltüntetett címen – a címzett előzetes értesítése nélkül – megjelenve tájékoztatja a címzettet arról, hogy mint kézbesítési végrehajtó jár el és az átvétel igazolása mellett személyesen átadja részére a bírósági iratot.

(1a)³⁸ Ha a díjjegyzék kézbesítése a fizetésre kötelezett természetes személy címzettnek a díjjegyzéken feltüntetett címen eredménytelen volt, és az értesítésben meghatározott határidőn belül sem vette át a címzett a díjjegyzéket, a díjjegyzéket kézbesíteni kell a természetes személy címzett jogi képviselője részére, ha a díjjegyzéken a természetes személy címzettnek van feltüntetve jogi képviselője. Ha a jogi képviselő jogi személy, akkor a 15. § (1) bekezdése szerinti vezetőjének, képviselőjének vagy alkalmazottjának kell átadni a díjjegyzéket.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás megadásán és a bírósági irat átadásán kívül a bírósági határozat rendelkező részét és a bírósági iratra a 9. § szerint rávezetett tájékoztatást is felolvassa a címzettnek, ha a címzett

(3) A végrehajtó a bírósági iratot a címzett személyazonosságának igazolását követően adja át részére. Ha a címzett elismeri, hogy ő a bírósági határozatban címzettként megjelölt nevű személy, de személyazonosságát nem igazolja, a bírósági iratot a végrehajtó átadja részére, amely átvettnek tekintendő.

(4) A bírósági irat átvételének tekintendő az is, ha a végrehajtó a bírósági iratot fizikailag nem tudja a címzett kezébe adni, de a címzett jelenlétében és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása mellett a lakásban, a tartózkodásául szolgáló egyéb ingatlanban hagyja azt.

(5) Átvettnek tekintendő a bírósági irat akkor is, ha annak átvételét a címzett megtagadja, illetve, ha a címzett az átadás, vagy a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása közben a kézbesítés helyét elhagyja.

15. § (1) Ha a címzett nem természetes személy, a 14. § szerinti tájékoztatás megadása és a bírósági irat átadása a következő személyek részére történhet:

(2) Ha a gazdálkodó szervezet címzett felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, a bírósági iratot a felszámolónak vagy végelszámolónak kell átadni, ha pedig az jogi személy, akkor az (1) bekezdés szerinti vezetőjének, képviselőjének vagy alkalmazottjának.

(3)³⁹ Ha a díjjegyzék kézbesítése a fizetésre kötelezett nem természetes személy címzettnek a díjjegyzéken feltüntetett címen eredménytelen volt, és az értesítésben meghatározott határidőn belül sem vette át a címzett a díjjegyzéket, a díjjegyzéket kézbesíteni kell a nem természetes személy címzett jogi képviselője részére, ha a díjjegyzéken a nem természetes személy címzettnek van feltüntetve jogi képviselője. Ha a jogi képviselő jogi személy, akkor az (1) bekezdés szerinti vezetőjének, képviselőjének vagy alkalmazottjának kell átadni a díjjegyzéket.

16. § (1)⁴⁰ Ha a címzett természetes személy, úgy a bírósági irat átadása – a 14. § rendelkezéseinek alkalmazásával – helyettes átvevő részére is történhet. A bírósági iratot lezárt borítékban elhelyezve kell átadni a helyettes átvevőnek, melyen fel kell tüntetni a helyettes átvevőnek a bírósági irat címzett részére történő átadásának kötelezettségére és ennek teljesítéséért fennálló felelősségére vonatkozó tájékoztatást is. A díjjegyzék a (2) bekezdés szerinti helyettes átvevő részére nem adható át.

(2) Helyettes átvevő lehet a kézbesítés helyén tartózkodó következő személy:

(3)⁴¹ A helyettes átvevő köteles az átvett bírósági iratot a címzettnek az első lehetséges alkalommal átadni; az átadásért a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

(4) Ha kétség merül fel a helyettes átvevő és a címzett közötti hozzátartozói vagy egyéb kapcsolatot illetően, a végrehajtó dönthet úgy is, hogy nem adja át a helyettes átvevő részére a bírósági iratot. Ilyenkor úgy kell eljárni, mint ha a kézbesítés helyén a végrehajtó nem talált volna senkit és a kézbesítés megkísérléséről a címzettnek szóló értesítést (26. §) kell a helyettes átvevőnek átadni.

(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a helyettes átvevő megtagadja a bírósági irat átvételét.

(6)⁴² A (4) és (5) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó intézkedik a bírósági iratnak a címzett részére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

17. § (1)⁴³ Ha a kézbesítés helye nem lakás, hanem valamely intézmény (pl. szálloda, szociális intézmény, büntetés-végrehajtási intézet stb.), a kézbesítés az e §-ban és a 18–21. §-okban foglalt eltérésekkel történik.

(2) A végrehajtó – eljárása céljának ismertetésével – az intézmény vezetőjét, egyéb alkalmazottját (a továbbiakban együtt: vezetője) keresi meg a kézbesítés elősegítése érdekében.

(3) Az intézmény vezetője köteles haladéktalanul tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy a címzett az intézményben tartózkodik-e, és ha igen, milyen időszakban, illetve időtartamban tartózkodik ott.

18. § (1) Ha a kézbesítés helye szálloda vagy vendégfogadásra szolgáló egyéb intézmény (a továbbiakban együtt: szálloda), a vezetője köteles a végrehajtót tájékoztatni a címzettnek a szállodán belüli tartózkodására szolgáló pontos helyről (szoba, apartman száma stb.). A továbbiakban ezt a helyet kell a kézbesítés helyének tekinteni.

(2) A végrehajtó a szállodának a vendégek adatait tartalmazó nyilvántartásába betekinthet.

20. § (1) Ha a címzett fogvatartott, a büntetés-végrehajtási intézet vagy intézmény vezetője, illetve az általa erre kijelölt alkalmazott – a végrehajtó írásbeli vagy rövid úton tett, szóbeli – megkeresésére

(2) A helyszíni eljárást az (1) bekezdés szerint egyeztetett időpontban kell lefolytatni.

(3) Ha az egyeztetett időpontban a címzett a helyszíni eljáráson – a büntetés-végrehajtási intézet működésén kívül eső ok miatt – nem tud megjelenni, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője vagy az általa erre kijelölt alkalmazott minősül helyettes átvevőnek, kivéve, ha a büntetés-végrehajtási intézet vagy felettes szerve a bírósági határozat alapjául szolgáló eljárásban ellenérdekű fél. Ezen utóbbi esetben – ha a címzett még a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik – újabb időpontot kell biztosítani a helyszíni eljárásra.

21. § (1) Az egészségügyi és szociális intézmény vezetője köteles

(2) Ha a címzett – betegsége, gyógykezelése, folyamatban lévő egészségügyi beavatkozás vagy egyéb okból – ideiglenesen nem tudja a bírósági iratot átvenni, az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy az akadály előreláthatólag mikor szűnik meg.

(3) Az intézmény vezetőjének arról is tájékoztatást kell adni – a gondnok nevének és címének megadásával – a végrehajtó részére, ha a címzettet gondnokság alá helyezték.

22. §⁴⁵ Ha a címzett

23. § (1) Ha a kézbesítési helyen több, a címzettel azonos nevű személy található és közülük egy személy ismeri el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, a kézbesítés során őt kell címzettnek tekinteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyek egyike sem ismeri el azt, hogy ő a bírósági irat címzettje, vagy többen is elismerik azt, a bírósági irat kézbesítésének megkísérléséről értesítést (26. §) kell hagyni mindegyik személynél.

24. § (1) Az iratot átvevő címzett (helyettes átvevő), illetve szervezet esetében a 15. § (1) bekezdésében megjelölt személy a személyazonosságát a következő érvényes okmányokkal igazolhatja:

(2) A szervezet vezetője vagy képviselője a képviseleti jogosultságát a következő eredeti, magyar nyelvű irattal vagy annak hiteles másolatával igazolhatja:

(3) Ha az átadás a 15. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti személy részére történik, az átadás az alkalmazotti jogviszonyt igazoló fényképes igazolvány bemutatása ellenében történhet meg.

(4) Ha a kézbesítés helye valamely intézmény (17–21. §) és az intézmény őrzi a címzett (1) bekezdés szerinti okmányát, az intézmény vezetője köteles azt a végrehajtó részére a bírósági irat átvételére való jogosultság igazolásának céljára bemutatni.

(5) A végrehajtó a bemutatott okirat fajtáját (kiállítóját) és sorszámát feljegyzi.

(6)⁴⁸ A végrehajtó az e §-ban említett okiratok valódiságát nem vizsgálja, a bírósági iratot annak felmutatása ellenében átadja. Ha a végrehajtónak kétsége támad a bemutatott okiratok valódiságát illetően, úgy intézkedik a bírósági iratnak a címzett részére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

25. § (1) Ha a bírósági iratot a címzett (helyettes átvevő) átveszi, a helyszíni eljárásról külön jegyzőkönyvet nem kell készíteni; a címzett (helyettes átvevő) a bírósági irat átvételét az e rendelet 1. számú mellékletét képező átvételi igazolás aláírásával ismeri el.

(2) A címzett helyett a végrehajtó írja alá az átvételi igazolás erre szolgáló rovatát,

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó az átvételi igazolásra feljegyzi a címzett helyett történő aláírás okát is.

26. § (1) Ha a címzett a bírósági határozatban a címeként feltüntetett címen megtalálható, de a végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával nem találja ott sem őt, sem a helyettes átvevőt, a címzett levélszekrényében értesítést hagy a címzettnek arról, hogy kézbesítés céljából a címen megjelent, és a bírósági iratot a címzett hol, milyen időszakban és milyen okiratok bemutatása ellenében veheti át (a továbbiakban: értesítés).

(2) Ha a címzettnek nincs zárható vagy beazonosítható levélszekrénye, a végrehajtó az ingatlan bejáratára (ha az erre nem alkalmas, falára) tűzve hagy értesítést a címzettnek. Így járhat el a végrehajtó akkor is, ha egyidejűleg a levélszekrényben is hagy a címzett részére értesítést.

27. § (1) Értesítést kell a címzett részére hagyni akkor is, ha a végrehajtó a címzetten, illetve helyettes átvevőn kívül más személyt talál a kézbesítési helyen. Ilyenkor az értesítés egy példányát lehetőség szerint ennek a személynek is át kell adni.

(2) Értesítést kell a címzettnek hagyni akkor is, ha a bírósági irat átvételét megtagadta.

(3) Értesítést kell hagyni a címzettnek

(4) A (3) bekezdésben megjelölt személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy az értesítés – az intézményben a küldemények továbbítására rendszeresített módon – eljusson a címzett számára.

28. § (1) Az értesítést az e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.

(2) Ha a kérelemben foglaltak szerint a címzett a magyar nyelvet nem beszéli és a kézbesítést kérő megjelölte azt a kisebbségi nyelvet is, amelyet a címzett ért, az értesítés IV. pontjában foglalt tájékoztatás szövegét ezen a kisebbségi nyelven is rá kell vezetni az értesítés nyomtatványára. Így jár el a végrehajtó akkor is, ha a helyszíni eljárása során tapasztalt körülmények alapján valószínűnek látja, hogy a címzett csak valamely kisebbségi nyelven ért.

(3) Ha a címzett a kérelemben foglaltak szerint az Európai Unió valamely másik tagállamának állampolgára, az értesítésben foglalt tájékoztatás szövegét ennek az államnak valamelyik hivatalos nyelvén is rá kell vezetni az értesítés nyomtatványára.

(4)⁴⁹ Az értesítésben foglalt tájékoztatás szövegének e §-ban meghatározott nyelvekre történő lefordíttatásáról a Kar hivatali szerve gondoskodik. A Kar hivatali szerve egyéb nyelvekre lefordított tájékoztatások szövegét is a végrehajtók rendelkezésére bocsáthat, ezek használatát iránymutatásban szabályozhatja.

29. § A bírósági irat átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva legalább 8 napot kell biztosítani.

30. §⁵⁰ Az értesítés hagyása mellett a helyszíni eljárást követően a végrehajtó intézkedhet a bírósági iratnak a címzett részére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

31. § (1) A bírósági iratot az átvétel biztosítása céljából az értesítésben megjelölt időszakban és helyen kell tartani.

(2) Ha az értesítés hagyására azért került sor, mert a címzett a bírósági irat átvételét megtagadta, az értesítésben megjelölt határidő lejártát követően még 6 munkanapon keresztül rendelkezésre kell tartani a bírósági iratot az átadás céljából.

(3) Ha a címzett az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően jelentkezik a végrehajtói irodában a bírósági irat átvétele céljából, úgy azt részére át kell adni (szükség esetén időpont egyeztetéssel), és úgy kell eljárni, mint az eredményes kézbesítés esetén.

32. § (1) A végrehajtó irodájában az értesítésben megjelölt időszakban megjelent címzett számára az iratot át kell adni; az átadásra, az ahhoz szükséges okiratokra, az átvétel igazolására az általános szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a címzett szervezet, csak a 15. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt személy, továbbá a szervezet meghatalmazottja veheti át az iratot; az utóbbi esetben a meghatalmazást vagy másolatát a kézbesítési ügy irataihoz kell csatolni.

(3) Ha az iratot az értesítés felmutatása mellett több azonos nevű személy is átveszi, a végrehajtó a 24. § (1) bekezdése szerinti iratban szereplő, a személyüknek a beazonosítására alkalmas adatait a kézbesítési ügy irataiban feljegyzi.

33. § (1) Az értesítésben foglalt határidő eredménytelen lejártát követő 10 munkanapon belül a végrehajtó a bírósági irat kézbesítése érdekében ismételten helyszíni eljárást folytat le, kivéve, ha

(2) Ha a második helyszíni eljárás sem jár eredménnyel, a végrehajtó a helyszíni eljárásról – az eredménytelenség okának feltüntetésével – jegyzőkönyvet készít.

34. § (1) A kézbesítés eredményes, ha a címzett vagy helyettes átvevő a bíróság iratot átvette, illetve ha a címzett a bírósági irat átvételét a helyszíni eljárás során megtagadta.

(2) A kézbesítés eredménytelen, ha

(3) Nem lehet a kézbesítést eredménytelennek tekinteni akkor, ha az egyszerű kézbesítés nem járt eredménnyel, de a kérelem különleges kézbesítésre is irányult.

(4) Ha a végrehajtónak az eljárás lefolytatása során jut tudomására olyan adat, amely alapján a kézbesítés iránti kérelem teljesítését meg kellett volna tagadnia, az eljárást megszünteti. A kézbesítés megelőlegezett díja ilyen esetben nem jár vissza a kérelmező részére.

35. § (1) Az eredményes kézbesítésről – az átvételi igazolásban vagy a bírósági irat átvételének megtagadása esetében az erről szóló jegyzőkönyvben foglalt adatokkal – a kérelmezőt és a bírósági határozatot hozó bíróságot (közjegyzőt) is értesíteni kell. Ha a kérelmező ezt kérte, az értesítés részére elektronikus úton küldhető meg.

(2) Az eredménytelen kézbesítésről – az okát is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírósági határozat kiadmányával együtt meg kell küldeni a kérelmezőnek. Ha az egyszerű kézbesítés nem járt eredménnyel, de a kérelem különleges kézbesítésre is irányult, a jegyzőkönyvet a különleges kézbesítés eredményéről történő tájékoztatással együtt kell megküldeni a kérelmezőnek.

(3) Ha a kézbesítés a 34. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt okból eredménytelen és ennek megállapítását követő 30 napon belül a helyszíni eljárás akadálya megszűnt, azt le kell folytatni.

36. § (1) Ha a kérelmező megjelölte a kérelmében a címzett – bírósági határozatban foglalt címtől eltérő – lakóhelyét, tartózkodási helyét, vagy szervezet esetében székhelyét, a végrehajtó elsősorban ezeken a címeken megjelenve folytat le helyszíni eljárást.

(2) Ha a helyszíni eljárás az (1) bekezdés szerinti kézbesítési helyen nem járt eredménnyel, a végrehajtó a kérelemben megjelölt egyéb kézbesítési helyen kísérli meg a kézbesítés végrehajtását.

37. § (1)⁵¹ Ha a kérelmező nem jelölt meg a kérelmében kézbesítési helyet, vagy ilyet megjelölt, de egyben kérte a címzett felkutatását is, valamint a címzett felkutatásához szükséges személyazonosításra szolgáló adatot a kérelemben megjelölte, a végrehajtó megkeresi

(2) A végrehajtó a címzett felkutatása érdekében – a Vht. 47. §-a szerint – megkereshet minden olyan hatóságot, illetve szervezetet, amely a címzett egyéb tartózkodási helyére, székhelyére, telephelyére, vagy vagyonának fekvésére vonatkozó adatot tart nyilván, ha a megkeresés teljesítése központi nyilvántartás adataiba történő betekintéssel, vagy ilyen nyilvántartás adatainak megküldésével, elektronikus úton történik.

(3) A végrehajtó a postafiókkal rendelkező címzett nyilvántartott adatairól történő tájékoztatás érdekében az illetékes postai szolgáltatót keresheti meg.

38. § A végrehajtó a 36. és a 37. § szerinti kézbesítési helyeken történő eljárás sorrendjét maga állapítja meg azzal, hogy elsőként a címzett lakásául szolgáló ingatlanban, illetve szervezet esetében a székhelyén kísérli meg a kézbesítést, kivéve, ha másik kézbesítési helyen valószínűbbnek látszik a kézbesítés sikere.

39. § A végrehajtó az eljárást addig folytatja – kivéve, ha valamelyik kézbesítési helyen a kézbesítés eredménnyel jár –, amíg valamennyi, a kérelemben megjelölt, illetve tudomására jutott kézbesítési helyen meg nem kísérelte a kézbesítést.

40. § (1) A különleges kézbesítés végrehajtása – az e Fejezetben foglalt eltérésekkel – az egyszerű kézbesítés szabályai szerint történik.

(2)⁵³ A helyszíni eljárást a végrehajtó a kézbesítés helyén a kérelem hozzá való beérkezésétől, vagy ha a kézbesítési helyet abban nem jelölték meg, a kézbesítési helyre vonatkozó adat beszerzésétől számított 45 napon belül folytatja le.

(3) A 14. § (3)–(5) bekezdésében foglalt eseteket kivéve a bírósági irat a címzettnek csak abban az esetben adható át, ha a 24. §-ban foglalt okiratok valamelyikével vagy egyéb közokirattal a személyének beazonosítása megtörtént.

(4) Ha a kézbesítés helye nem a címzett lakásául szolgáló ingatlan (lakás, lakás céljára szolgáló ingatlan, 18–21. §-ban meghatározott intézmény) vagy a címzett székhelye,

41. § (1) Ha a kézbesítési hely a címzett munkahelye vagy munkavégzésének (vállalkozási tevékenységének) helye, a munkáltató, illetve a munkahely vezetője (a továbbiakban együtt: munkáltató) a címzett felkutatása és a kézbesítés eredményes végrehajtása érdekében az e §-ban foglaltak szerint köteles a kézbesítésben közreműködni.

(2) A munkáltató köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtó a munkahely területére belépjen, az alkalmazottak nyilvántartásába betekinthessen és köteles tájékoztatni őt arról, hogy a címzett a munkahelyen tartózkodik-e, illetve mikor tartózkodik ott.

(3) A munkáltató köteles elősegíteni azt, hogy a végrehajtó a címzettet a munkavégzés helyén felkeresse, illetve biztosítani azt, hogy a címzett a bírósági irat átadásának időtartamára a munkavégzés alól mentesüljön.

(4) Ha a címzett munkavégzésének helyéül szolgáló helyiségben más személyek is munkát végeznek, vagy ezen a helyen a kézbesítés foganatosítására – egészségügyi, biztonsági vagy egyéb okból – nem kerülhet sor, a munkáltató köteles olyan helyiséget vagy helyet biztosítani, ahol a bírósági iratot a végrehajtó a címzettnek átadhatja.

(5)⁵⁴ Ha a végrehajtó helyszíni eljárásának időtartama alatt a címzett munkavégzése nem szakítható félbe, a munkáltató köteles tájékoztatni a végrehajtót arról, hogy a címzettet előreláthatólag legközelebb milyen időpontban tudja mentesíteni a munkavégzés alól a bírósági irat átadása céljából. A végrehajtó ezen időpontban újra megkísérelheti a helyszíni eljárást, vagy a helyszíni eljárás során a kézbesítés megkísérléséről a címzett részére a munkáltatónál értesítést hagy. Ezeken túlmenően a végrehajtó intézkedhet a bírósági iratnak a címzett részére (a munkahely címére), a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerinti kézbesítése iránt is.

42. § (1) Ha a kézbesítés helye a közforgalom számára nyitva álló intézmény (művelődési, oktatási intézmény, közhivatal stb.), az intézmény vezetője, illetve alkalmazottja köteles biztosítani azt, hogy a végrehajtó az intézmény területére belépjen és tájékoztatni őt arról, hogy a címzett az intézményben tartózkodik-e, illetve milyen időpontban tartózkodik ott.

(2) A végrehajtó a kézbesítést az intézmény területén foganatosíthatja; a bírósági iratot oly módon kell átadnia a címzett részére, hogy az lehetőség szerint más személyeket ne zavarjon, illetve lehetőség szerint csak a címzett jelenlétében történjen meg.

43. § A végrehajtó a kézbesítést – a 42. § (2) bekezdésének alkalmazásával – minden olyan egyéb helyszínen foganatosíthatja, ahol a címzett valamely időpontban vagy időszakban rendszeresen vagy eseti jelleggel, illetve alkalomszerűen megtalálható.

44. § (1) Ha a kézbesítés helye természeti, időjárási, földrajzi, biztonsági vagy egyéb okból ideiglenesen nem közelíthető meg, és másik kézbesítési hely nem ismert, a kézbesítés szünetel; azt akkor lehet folytatni, ha a megközelítést lehetetlenné tévő akadály megszűnt. A szünetelés okáról a végrehajtó – kérelemre – tájékoztatja a kérelmezőt, kivéve ha az köztudomású tény.

(2) Ha a kézbesítés helyének megközelítését lehetetlenné tévő akadály nem ideiglenes, illetve az előrelátható időn belül nem fog megszűnni, a végrehajtó a kézbesítési helyen nem folytat le helyszíni eljárást.

46. §⁵⁷ Ha a kézbesítés során feltárt kézbesítési hely nem a végrehajtó székhelye szerinti vármegyében van, a végrehajtó az eljárást megszünteti, a kérelemhez csatolt okiratokat visszaküldi a kérelmezőnek és tájékoztatja őt a feltárt kézbesítési helyről, valamint arról, hogy az eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Kar hivatali szervénél terjesztheti elő.

46/A. §⁵⁹ (1) Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítésére a bírósági határozat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítésére irányuló kérelemben a kézbesítendő ingatlan-nyilvántartási határozatot hozó ingatlanügyi hatóságot és az ingatlan-nyilvántartási határozat számát kell megjelölni, továbbá a kérelemhez az ingatlan-nyilvántartási határozat kiadmányát kell csatolni.

(3) A végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítése iránti kérelem teljesítését a 6. § (4) bekezdésének b)–g) pontjaiban meghatározottakon túl az Inytv. 52/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltétel hiánya miatt tagadhatja meg.

(4)⁶⁰ A végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási iratra a következő szövegű záradékot vezeti: „az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró ........................ kormányhivatal .............. számú határozatáról készített, a határozat kiadmányával megegyező tartalmú másolat”; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is.

(5)⁶¹ Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítése során a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási iratra azt vezeti rá, hogy a kézbesítési fikció elleni kifogás előterjesztésére az Ákr. 86. §-a szerint van lehetőség.

46/B. §⁶⁴ (1) A felszámolói értesítés kézbesítésére a bírósági irat végrehajtói kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁶⁵ A felszámolói értesítés kézbesítésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a felszámoló (felszámolóbiztos) által kézbesíteni kívánt értesítés tárgyát, iktatási számát, valamint a felszámolási eljárás kezdő időpontját, továbbá a kérelemhez csatolni kell a felszámolói értesítés másolatát.

(3)⁶⁶ A végrehajtó a felszámoló által kézbesíteni kívánt iratra a következő szövegű záradékot vezeti: „a ............... sz. cégjegyzék szám alatt, .............. szervezet ellen a ..... Bíróság előtt .................. számon indult felszámolási eljárásban a ..... felszámoló ............ ikt. számú értesítéséről készített, azzal megegyező tartalmú másolat”; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is.

(4) A végrehajtó a kérelem teljesítését akkor is megtagadja, ha a felszámoló nem igazolja, hogy a felszámolói értesítés címzettnek történő eljuttatását sikertelenül kísérelte meg.

(5) Az eredményes kézbesítésről a kérelmezőt kell értesíteni.

46/C. § (1) A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyásnak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 16. § (3) bekezdése alapján a kötelezett részére történő végrehajtói kézbesítésére a bírósági határozat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban, valamint a 46/D. és 46/E. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kézbesítés iránti kérelmet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelembe kell foglalni. A kérelemben csak az 5. § (1) bekezdés ea)–ee) pontjában megjelölt adatokat kell feltüntetni, s a kérelemhez iratokat nem kell mellékelni.

(3) A kézbesítési cím a kötelezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben megjelölt idézési címe, melyre a kézbesítés – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – egyszerű kézbesítéssel történik.

(4) A kézbesítés díját a fizetési meghagyásos eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére járó díj megfizetésével azonos módon kell megfizetni.

(5)⁶⁸ A kézbesítési ügy a Kar hivatali szervének a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő iratok elosztására szolgáló informatikai alkalmazása útján, a kézbesítési cím szerint illetékes végrehajtók között kerül kiosztásra; a kézbesítendő irat pedig a fizetési meghagyásról a végrehajtó által a kézbesítés céljára kiállított papíralapú másolat.

(6) A 7–9. §-t a fizetési meghagyás kézbesítése során nem lehet alkalmazni.

46/D. § (1) A fizetési meghagyás a 16. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti személynek mint helyettes átvevőnek nem adható át.

(2) Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás során azt állapítja meg, hogy a címzett a kézbesítési helyen ismeretlen, onnan elköltözött vagy ott-tartózkodására utaló jel nem található, megkeresi a postai szolgáltatót a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett új címének közlése érdekében. Az ennek eredményeként beszerzett új címet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is ezt jelölték volna meg kézbesítési címként.

(3) A kézbesítés foganatosítására a helyszíni eljárást a kézbesítendő irat végrehajtóhoz érkezésétől – utánküldés szolgáltatás igénylése esetén bejelentett új címről való tudomásszerzéstől – számított 8 napon belül, a második helyszíni eljárást pedig az irat átvételére adott határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül meg kell tartani.

(4)⁶⁹ Ha a (3) bekezdés szerinti kézbesítési cím a végrehajtó székhelye szerinti vármegyén (Fővároson) kívül található, a Vht. 33. § szerinti megkeresésnek van helye; erről a kézbesítést kérőt tájékoztatni kell és fel kell hívni a megkeresett végrehajtót megillető díj megfizetésére. A díj megfizetését követően a megkeresést haladéktalanul foganatosítani kell.

(5) A címzett részére a kézbesítés megkísérléséről és a fizetési meghagyás átvételének lehetőségéről szóló értesítést a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni és a fizetési meghagyás átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva 5 munkanapot kell biztosítani.

(6) A kézbesítés céljára tartott második helyszíni eljárás eredménytelensége esetén a címzettnek az (5) bekezdés szerint kell értesítést hagyni, és az értesítésen fel kell tüntetni azt is, hogy az a fizetési meghagyás kézbesítésének második megkísérléséről készült.

46/E. § (1) A fizetési meghagyás kézbesítése a 34. § (1) bekezdésben foglalt esetben eredményes, kivéve, ha a helyettes átvevő maga a kézbesítést kérő. A kézbesítést emellett eredményesnek kell tekinteni a 34. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben is a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon.

(2) A 34. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a kézbesítés csak akkor eredménytelen, ha a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel.

(3) A kézbesítés eredményéről a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőt kell értesíteni; a kézbesítés eredményéről szóló jegyzőkönyvhöz az átvételi igazolás másolatát csatolni kell.

46/F. § (1) A Vht. 183/B. §-a szerinti helyiségbérleti szerződés megszűnését eredményező – közjegyzői okiratba foglalt – nyilatkozat (a továbbiakban: szerződés megszűnését eredményező nyilatkozat) kézbesítésére a bírósági irat végrehajtói kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyszerű kézbesítés a címzettnek a szerződés megszűnését eredményező – közjegyzői okiratba foglalt – nyilatkozatban feltüntetett címén történik.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

(4) A címzett részére a szerződés megszűnését eredményező nyilatkozat mellékleteként a (3) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott okiratokat is át kell adni.

(5)⁷¹ A végrehajtó a kérelmező által kézbesíteni kívánt iratra a következő szövegű záradékot vezeti: „a .....................közjegyző által ..................... szám alatt kiállított közjegyzői okiratról készített, azzal megegyező tartalmú másolat.”; és feltünteti a záradékon a másolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is.

46/G. § (1) A keresetlevélnek, illetve az eljárást befejező érdemi határozatnak a Pp. 141. §-a alapján történő végrehajtói kézbesítésére az e rendelet szerinti bírósági határozatra, valamint bírósági iratra vonatkozó rendelkezéseket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kézbesítési cím a félnek a keresetlevélben vagy az eljárást befejező érdemi határozatban megjelölt lakóhelye, illetve székhelye, vagy a kérelemben megjelölt egyéb cím.

(3) A kézbesítés iránti kérelem, valamint a keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi határozat az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) informatikai rendszerén keresztül kerül megküldésre a Kar hivatali szerve részére. A kézbesítés díját a kérelmező a kézbesítési kérelem tárgyában eljáró bíróságnál (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: eljáró bíróság) köteles elnöki letétbe helyezni.

(4) A kézbesítési ügy a Kar hivatali szervének a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő iratok elosztására szolgáló informatikai alkalmazása útján, a 3. §-ban megjelölt végrehajtó részére kerül kiosztásra. Az ügykiosztást követően az ügyben eljáró végrehajtó személyéről a Kar hivatali szerve az eljáró bíróságot haladéktalanul értesíti.

46/H. § (1) A bírósági irat a 16. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti személynek, mint helyettes átvevőnek nem adható át.

(2) Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás során azt állapítja meg, hogy a címzett a kézbesítési helyen ismeretlen, onnan elköltözött vagy ott-tartózkodására utaló jel nem található, megkeresi a postai szolgáltatót a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett új címének közlése érdekében. Az ennek eredményeként beszerzett új címet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is ezt jelölték volna meg kézbesítési címként.

(3) A kézbesítés foganatosítására a helyszíni eljárást a kézbesítendő irat végrehajtóhoz érkezésétől – utánküldés szolgáltatás igénylése esetén bejelentett új címről való tudomásszerzéstől – számított 8 napon belül, a második helyszíni eljárást pedig az irat átvételére adott határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül meg kell tartani.

(4)⁷³ Ha a (3) bekezdés szerinti kézbesítési cím a végrehajtó székhelye szerinti vármegyén (Fővároson) kívül található, a Vht. 33. § szerinti megkeresésnek van helye; erről a végrehajtó a kézbesítést kérőt, valamint az eljáró bíróságot tájékoztatja és felhívja a kézbesítést kérőt a megkeresett végrehajtót megillető díjnak a Kar hivatali szerve részére történő megfizetésére. A díj megfizetését követően a megkeresést haladéktalanul foganatosítani kell.

(5) A címzett részére a kézbesítés megkísérléséről és a bírósági irat átvételének lehetőségéről szóló értesítést a 2. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni és azok átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva 5 munkanapot kell biztosítani.

(6) A kézbesítés céljára tartott második helyszíni eljárás eredménytelensége esetén a címzettnek az (5) bekezdés szerint kell értesítést hagyni, és az értesítésen fel kell tüntetni azt is, hogy az a bírósági irat kézbesítésének második megkísérléséről készült.

46/I. § (1) A bírósági irat kézbesítése a 34. § (1) bekezdésében foglalt esetben eredményes, kivéve, ha a helyettes átvevő maga a kézbesítést kérő. A kézbesítést emellett eredményesnek kell tekinteni a 34. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben is a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon.

(2) A 34. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a kézbesítés csak akkor eredménytelen, ha a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel.

(3) A kézbesítés eredményéről szóló jegyzőkönyvet és az átvételi igazolás másolatát, valamint a kérelem teljesítésének megtagadásáról szóló tájékoztatást a végrehajtó az OBH informatikai rendszerén keresztül küldi meg a bíróságnak. A kézbesítés eredményéről a kérelmezőt is értesíteni kell.

46/J. § (1) A bírósági határozat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket a külföldi irat kézbesítésére az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E Fejezet alkalmazásában

(3) A címzett a külföldi irat átvételét a 4. melléklet szerinti átvételi igazolás aláírásával ismeri el.

46/K. § (1) A Kar hivatali szerve a 6. § (1) bekezdése alkalmazásával továbbítja a kézbesítés iránti kérelmet és a kézbesítendő külföldi iratot a kézbesítési végrehajtónak. Ha a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok hiányosak, vagy a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolás nem került csatolásra, a Kar hivatali szerve erről tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), és az ügy kiosztása iránt csak akkor intézkedik, ha a miniszter közli az ügy kiosztásához szükséges adatokat, illetve csatolják a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást.

(2) A kérelemre és annak intézésére a 3–5. §, a 6. § (2)–(4) bekezdése, a 7–9. § és a 11. § nem alkalmazható.

(3) A végrehajtó a külföldi iratot a II. Fejezet alapján eljárva kézbesíti, ennek során a 14. § (2) bekezdését, valamint a 31. § (2) és (3) bekezdését nem lehet alkalmazni. A 46/H. § (3), (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értesítést az 5. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.

(4) A végrehajtó a kézbesítéskor a címzettet tájékoztatja az Nmjtv. 75. § (2) bekezdésében foglaltakról, ha e rendelkezés alkalmazásának helye van.

(5) Ha a miniszter tájékoztatása szerint a jogsegélykérelem előterjesztésére alkalmazandó nemzetközi egyezmény alapján a jogsegélykérelemben megjelölt cím hiányossága vagy pontatlansága esetén lakcímkutatást kell végezni, a végrehajtó a 37. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti intézkedéseket teszi meg.

46/L. § (1) A kézbesítés eredményes

(2) A kézbesítés eredménytelen

(3) A végrehajtó a kézbesítés eredményét igazoló iratok megküldésével tájékoztatja a minisztert a kézbesítés eredményéről.

46/M. § (1)⁷⁸ A 46/K. § (1)–(3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok hiányosságáról vagy a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolás csatolásának elmulasztásáról az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti áttevő intézményt kell tájékoztatni.

(2)⁷⁹ A végrehajtó a kézbesítendő irathoz az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával csatolja az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti L. formanyomtatványt és a kézbesítéskor a címzettet tájékoztatja az abban foglaltakról.

(3) Ha a kézbesítendő iratból két példány került megküldésre, az egyik példányt a végrehajtó magánál tartja.

(4)⁸⁰ Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatást a végrehajtó küldi meg az áttevő intézménynek.

46/N. § (1) A kézbesítés eredményes

(2) A kézbesítés eredménytelen

(3)⁸² A kézbesítés eredményéről a végrehajtó kiállítja az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdése szerinti igazolást, és közvetlenül küldi meg az áttevő intézménynek, csatolva a kézbesítendő külföldi iratnak a 46/M. § (4) bekezdése alapján magánál tartott másodpéldányát.

46/O. § (1)⁸⁴ Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikke alapján előterjesztett kérelmeket a 3. §-ban foglaltak szerint kell előterjeszteni. A kérelem előterjesztésére a 4. § első mondata nem alkalmazható.

(2) A kérelemnek az 5. § (1) bekezdés a) és c–e) pontjában foglalt adatok mellett a kézbesítési címet, a kézbesítendő külföldi iratot kibocsátó külföldi bíróság vagy hatóság nevét, a külföldi irat számát és jellegének megjelölését, továbbá a külföldi irat mellékleteinek számát és jellegük megjelölését kell tartalmaznia.

(3)⁸⁵ Ha a kérelem nem tartozik az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá, a Kar hivatali szerve a kérelmet – a kézbesítési díjnak a díj visszaküldésének költségével, illetve a postaköltséggel csökkentett összegével, valamint a csatolt iratokkal együtt – visszaküldi a kérelmezőnek, és egyúttal tájékoztatja őt a visszaküldés okáról. Ha az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó kérelem a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást nem tartalmazza, a Kar hivatali szerve ezt feljegyzi a kérelemre, az további ügyintézést nem igényel.

(4) A kérelem teljesítése megtagadásának a 6. § (4) bekezdés b) pontjának első fordulata, továbbá c)–d) és f)–g) pontja alapján van helye.

(5) Az e § alá tartozó kérelem intézésére a 8–9. § és a 11. § nem alkalmazható.

(6) A 46/K. § (1) és (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kézbesítési ügy kiosztásához szükséges adatok hiányosságáról vagy a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolás csatolásának elmulasztásáról a kérelmezőt kell tájékoztatni.

(7) A kézbesítés eredményére a 46/N. § (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell. A kézbesítés eredményét igazoló iratokat a kérelmezőnek kell megküldeni nyolc napon belül.

47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

48. §⁸⁷ A végrehajtó a felszámolói értesítés kézbesítése iránti kérelem teljesítését – a 6. § (4) bekezdés b)–g) pontjában és a 46/B. § (4) bekezdésében foglaltakon túl – abban az esetben tagadhatja meg, ha a kérelemből megállapítható, hogy a felszámolási eljárás a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 238/2009. (X. 20.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően indult.

49. §⁸⁸ Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e kormányrendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

50. §⁸⁹ E rendelet VII/B. Fejezete