• Tartalom

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet

a növényfajták állami elismeréséről

2023.07.20.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben foglaltakat

a)1 a szántóföldi növények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat –, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat és elismert házi kerti fajtákat – (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő bejelentésére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,

b) a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatok elvégzésére,

c)2 a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére,

d)3 a növényfajták nemesítésével foglalkozó, a fajtafenntartást végző, illetve képviselőként eljáró természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

kell alkalmazni.

2. § (1)4 A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) végzi.

(2)5 Az állami elismerésre kötelezett növényfajok listáját – a hasznosítási célok megjelölésével – az 1. számú melléklet tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,

2. referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,

3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,

4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,

5.6 fajtajelölt: a NÉBIH-hez állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra bejelentett, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,

6.7 fajtavizsgálat: az állami elismerés céljából végzett vizsgálatra bejelentett fajták, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták – nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában a NÉBIH által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett – hivatalos DUS-vizsgálata és – ahol ez követelmény – gazdasági értékvizsgálata,

7. tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták – kijelölt hibridek esetén azok komponensei is – és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása,

8.8 UPOV: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants),

9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,

10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország.

11.9 ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajta: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 3. cikk 19. pontja szerinti fajta.

Bejelentés állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra10

4. § (1)11 A fajtavizsgálatra történő bejelentést a NÉBIH-hez kell benyújtani az általa rendszeresített és honlapján közzétett, F 401 jelű nyomtatványon.

(2)12 Az (1) bekezdés szerinti nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

a) a növényfaj latin és magyar nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c) a bejelentő nevét és címét,

d) ha van képviselő, annak nevét és címét,

e) a nemesítő nevét és címét,

f) a fajtanevet, ha a fajtát más hatóságnál a bejelentés tárgyát képező fajtanévtől eltérő névvel már nyilvántartásba vették, valamint

g) hogy milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve hogy milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell

a) a bejelentő meghatalmazását, amennyiben a növényfajtát képviselő jelenti be,

b) a géntechnológiával módosított növényfajta esetében a kibocsátási engedélyt,

c) a technikai kérdőívet.

(4)13 A bejelentés tartalmazhatja a nemesítési arányokat és a javasolt fajtanevet.

(5) A bejelentés adatainak valódiságát a bejelentő aláírásával igazolja.

(6)14 A NÉBIH nyilvántartást vezet:

a) a 4. § (2) bekezdés szerinti adatokról,

b) a fajtavizsgálatra történő bejelentés dátumáról (év, hónap, nap),

c) a javasolt fajtanévről, amennyiben a fajtavizsgálatra történő bejelentés tartalmazza,

d) a további javasolt fajtanevekről és azok bejelentésének dátumáról (év, hónap, nap) és

e) a fajtaazonosító kódszámról.

(7)15 A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot az utolsó vizsgálati év kezdetéig kell bejelenteni a NÉBIH részére a NÉBIH által rendszeresített és honlapján közzétett F 402 Fajtanév bejelentése című nyomtatványon.

(8)16 A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. A NÉBIH ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni.

(9)17 A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, kalászos gabonák, napraforgó, repce, cirokfélék és kender) csak a kialakító vonalak (így különösen törzsek, fajták) (a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni.

(10)18 Nem kell új fajtakísérletet lefolytatni azon közismertnek tekinthető gyümölcsfajta esetében, amelyet 2012. szeptember 30. előtt már forgalmaztak Magyarországon, feltéve, hogy a fajta rendelkezik hivatalos DUS-leírással, azonban az ültetési anyag a NÉBIH referenciagyűjteményében való elhelyezés céljából a NÉBIH részére átadandó.

5. § (1) Az egyes növényfajok esetében a bejelentési határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a 4. számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2)19 A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem bejelentett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg a NÉBIH. Új hibrid bejelentésekor, ha annak valamely komponense más bejelentő kérésére DUS-értékeléssel rendelkezik, egy éves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni.

(3)20 Ha bejelentés a 4. számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be a NÉBIH-hez, a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni.

(4)21 A NÉBIH a bejelentéseket a beérkezést követő naptól számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentésre szolgáló nyomtatvány hiánytalanul tartalmazza a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakat és a bejelentő csatolta a szükséges mellékleteket. A NÉBIH a bejelentés nyilvántartásba vételét közli a bejelentővel.

(5)22 A NÉBIH a bejelentést elutasítja, ha az nem tartalmazza a 4. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, és a bejelentő felhívást követően sem pótolja azt.

(6)23 Ha a bejelentő a vizsgálat lefolytatására nem tud a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségben, minőségben és határidőig vizsgálati anyagot biztosítani, a NÉBIH a bejelentést törli a nyilvántartásból.

(7)24 A NÉBIH a honlapján közzéteszi a 4. § (2) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti adatokat és a bejelentő nevét.

6. § (1)25 A NÉBIH – a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő, a fajtafenntartó és a bejelentés időpontja kivételével – a bejelentésben szereplő, a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli.

(2)26 A bejelentő a bejelentésben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles a NÉBIH-nek bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg.

Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra

7. § (1)27 A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett fajtavizsgálatokat – a bejelentő kérelmére – a NÉBIH végzi.

(2)28 A növényfajta-oltalmi eljárás keretében a fajtavizsgálatra vonatkozó kérelmet a bejelentő benyújthatja a NÉBIH-hez, vagy kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez.

(3)29 A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek – amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be – a CPVO, vagy az UPOV szerinti, vagy a nemzeti technikai kérdőívet egy példányban kell benyújtania.

8. § (1)30 A NÉBIH az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatra bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról – a bejelentés sorrendjében – közhitelű nyilvántartást vezet.

(2)31

A fajták kísérleti vizsgálata

9. § (1)32 A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után a NÉBIH DUS-vizsgálattal és – ahol ez előírás – gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint a NÉBIH a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, annak hiányában az UPOV által ajánlott, annak hiányában a Fajtaminősítő Bizottság által elfogadott és a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott – a NÉBIH által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett – nemzeti módszerek alapján

a) szántóföldi fajták esetén DUS-vizsgálatot és gazdasági értékvizsgálatot,

b) zöldség, gyümölcs és dísznövény fajok fajtái esetén csak DUS-vizsgálatot,

c) szőlőfajták esetén az alaktani, fiziológiai, különösen a termesztési és felhasználási cél szempontjából döntő, a szőlő vegetatív szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló külön jogszabályban, illetve a 6. számú mellékletben meghatározott jellemzők megállapítására irányuló, a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő vizsgálatot

végez.

(2)33 Erdészeti fajták esetén a NÉBIH a vizsgált kategóriájú, magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei és klón-, valamint klóncsoport szaporítóanyagforrás-típusok kiinduló anyagainak erdészeti szaporítóanyag-források jegyzékre vételéhez az európai uniós jogi aktusokban megállapított módszertani előírások szerinti vizsgálatokat végez. Erdészeti fajták esetében a gazdasági értékvizsgálat követelményeinek részletes leírását az erdészeti szaporítóanyagokról szóló jogszabály tartalmazza.

(3)34 Szőlőklónok esetében a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fajtavizsgálat során a DUS tulajdonságok alapján megfelel-e az adott fajtának. Új szőlőfajták elismerése esetén a fajta már létező vírustesztelt klónja külön vizsgálat nélkül Nemzeti Fajtajegyzékre vehető.

(4)35 A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás

a) szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponenseinél, valamint

b) azon fűfajoknál, amelyeknél a bejelentő nyilatkozik arról, hogy a bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni.

(5)36 Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humán-egészségügyi veszélyt jelentene, a NÉBIH köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható.

(6)37 Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat a NÉBIH saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében a NÉBIH által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat a NÉBIH közreműködésével, illetve felügyeletével a bejelentőnél, a CPVO által akkreditált természetes vagy jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél is végezhető.

(7)38 A NÉBIH az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. A NÉBIH a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat a NÉBIH által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket a NÉBIH szervezi, ellenőrzi és értékeli.

(8)39 A szántóföldi növényfajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 10. számú melléklet, a zöldségnövény fajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza. A mellékletekben nem szereplő növényfajok esetében a DUS-vizsgálatot a nemzeti előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

10. § (1) A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta

a) megkülönböztethetőségének – szőlőklónok esetén azonosságának –, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint

b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak.

(2) A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni.

(3)40 A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az 5. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a bejelentést követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az 5. számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható.

(4) Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg.

(5)41 A fajta vizsgálata során a kísérletek a NÉBIH által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők.

11. § (1)42 A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő a NÉBIH által meghatározott időpontig és helyen – harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten – térítésmentesen köteles a NÉBIH rendelkezésére bocsátani a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek a NÉBIH által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget igény esetén térítés ellenében a NÉBIH rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz.

(2) A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni.

(3)43 Ha a NÉBIH a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a bejelentő köteles a NÉBIH részére megtéríteni.

(4)44 A NÉBIH a kísérleti célra beküldött

a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,

b)45 vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi..

(4a)46 A (4) bekezdés b) pontja szerinti, tartós tárolóba helyezett letéti mintáról a fajta forgalmazhatóságának lejárta esetén, illetve a fajtaoltalom megszűnését követően – a referenciagyűjteményben tartás kivételével – a fajtafenntartó rendelkezik.

(5)47 A NÉBIH hibájából értékelhetetlen kísérleteket a NÉBIH saját költségén megismétli.

(6)48

12. § (1)49 A NÉBIH a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, annak hiányában az UPOV által elfogadott irányelvek, annak hiányában a NÉBIH által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által elfogadott és a miniszter által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant a NÉBIH a honlapján közzéteszi.

(2)50 A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt a NÉBIH csak a bejelentővel, illetve képviselőjével közli. A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a bejelentő ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra.

(3)51 A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására a NÉBIH kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be.

(4)52 A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit a NÉBIH közzéteszi.

(5) A bejelentő vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba.

12/A. §53 (1) A 12. számú melléklet 1. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtái a 12. § (1) bekezdése szerinti technikai előírások egyöntetűségre vonatkozó DUS-követelményeitől a 12. számú melléklet 2. pontja szerinti tulajdonságok tekintetében eltérhetnek.

(2) A 12. számú melléklet 1.1–1.4. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtái gazdasági értékvizsgálatára vonatkozó, a 12. § (4) bekezdése szerinti vizsgálati módszerektől eltérő feltételeket a 12. számú melléklet 3. pontja határozza meg.

(3) A NÉBIH minden évben jelentést készít a 12. számú melléklet 1. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas fajtái tekintetében a beérkezett kérelmek számáról és a DUS vizsgálat eredményéről, továbbá a 12. számú melléklet 1.1–1.4. pontja szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas fajtái gazdasági értékvizsgálatának eredményéről. A NÉBIH a jelentést az adott év december 31-éig megküldi az Európai Bizottságnak.

13. § (1) A fajtavizsgálat – az évelő és fás növények kivételével – a bejelentő kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető.

(2) A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell.

(3)54 A NÉBIH a vizsgálatot megszünteti, ha a bejelentő a vizsgálati díjat a NÉBIH felhívására nem fizeti meg.

(4)55

14. § Az állami elismerés, illetve a növényfajta-oltalom megszerzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges, az 5. számú mellékletben meghatározott mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot a bejelentő, illetve képviselője harmadik országból – a növényegészségügyi jogszabályokban foglaltak teljesítése mellett – engedély nélkül hozhatja be.

Egyedi szaporítási engedély

15. § (1)56 Az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra bejelentett fajok fajtáira a fajtabejelentő, annak képviselője vagy a fajtabejelentő hozzájárulásával rendelkező szaporítóanyag termelő részére adható egyedi szaporítási engedély.

(2)57 A szántóföldi fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi növényfajták (fajok) esetén a fajta szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.

(3)58 A szőlő-, gyümölcs-, zöldség, erdészeti fajták esetén az egyedi szaporítási engedély a fajta szaporítóanyagának forgalomba hozatalára is kiterjed.

(4)59 Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően a NÉBIH-hez kell benyújtani.

(5)60 Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat lezárásáig hatályos.

DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz

16. §61 A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismerés céljából végzett fajtavizsgáltra történő bejelentés alapján elvégzett DUS-vizsgálatról a NÉBIH időközi illetve végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. A NÉBIH a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha a NÉBIH a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a bejelentőnek is megküld.

A növényfajták állami elismerése, az állami elismerés elutasítása, visszavonása és megújítása62

17. § (1)63 A fajtavizsgálatok eredményei alapján a NÉBIH – a csak DUS-vizsgálatra kötelezett fajták kivételével – a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó vizsgálati jelentést megküldi a Fajtaminősítő Bizottságnak.

(2)64 A vizsgálati jelentésnek – a bejelentésben foglaltak alapján – tartalmaznia kell:

a) a faj nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c) a bejelentő nevét és címét, továbbá harmadik országbeli bejelentő esetében a képviselő nevét és címét,

d) a fajtafenntartó nevét és címét,

e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet), továbbá, hogy

f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e.

(3)65 A vizsgálati jelentésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell:

a) a fajta kísérleti vizsgálatának időtartamát,

b) a fajta termesztési és hasznosítási célját,

c) a fajta DUS-vizsgálati eredményét (szántóföldi növények hibridjei esetében a komponenseket is),

d) a fajta gazdasági értékvizsgálatának eredményeit,

e) a NÉBIH által ellenőrzött végleges fajtanevet,

f) a fajta leírását a CPVO-, UPOV- vagy nemzeti irányelvek alapján (hibridek esetén a komponenseket is) és

g) a vizsgálatok alapján a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó javaslatot és annak indokolását.

(3a)66 A Fajtaminősítő Bizottság a vizsgálati jelentés és a fajta bejelentőjének észrevételei alapján szakmai javaslatot tesz a NÉBIH részére a fajta állami elismerhetősége vonatkozásában. A NÉBIH a csak DUS-vizsgálatra kötelezett fajok esetén a vizsgálati jelentés alapján, egyéb fajok esetén a Fajtaminősítő Bizottság szakmai javaslata és a vizsgálati jelentés alapján elkészíti a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést.

(3b)67 A fajta állami elismerése iránti eljárásban a miniszter megkeresésére a NÉBIH átadja a fajtavizsgálat összefoglalását, a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést, valamint a vizsgálati jelentés bejelentő általi kézhezvételi időpontjára vonatkozó adatot.

(4)68 Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben – a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságáról és a 637/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 3-i (EU) 2021/384 bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltak szerint – szinonim név adható.

(5) Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét.

18. § (1)69 A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek a NÉBIH-nél nyilvántartott fajtafenntartója van.

(2)70 A fajta állami elismerése meghosszabbítható, ha a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat megállapítja, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. A vizsgálatra történő bejelentést a fajta állami elismerése lejárati időpontja előtt legalább két évvel kell a NÉBIH-hez megtenni. Az állami elismerés meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat eredményét.

(2a)71 A (2) bekezdés szerinti meghosszabbítás időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében az állami elismerés lejáratától számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megadástól számított 10. év végéig tart.

(3)72 Ha a miniszter az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik.

(4)73 Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha

a) a fajta állami elismerése meghosszabbítása iránti kérelmet az állami elismerés megszűnését követően terjesztik elő,

b) a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai megváltoztak, vagy

c) a bejelentő nem fizette meg az állami elismerés meghosszabbításához szükséges vizsgálatért fizetendő díjat.

18/A. §74 (1) A fajta állami elismerése – az állami elismerés lejárta, az elismerés kérelemre történő visszavonása vagy nyilvántartásba vett fajtafenntartó hiánya miatti megszűnés esetén – megújítható, ha a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat megállapítja, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Az állami elismerés megújítása iránti kérelem a miniszternél terjeszthető elő a fajta állami elismerésének megszűnését követő 2 éven belül. Az állami elismerés megújítása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kérelmező igazolja a NÉBIH által lefolytatott vizsgálat eredményét.

(2) Nem újítható meg az állami elismerés, ha

a) fajta állami elismerése megújítása iránti kérelmet a fajta állami elismerése megszűnését követő 2 éven túl terjesztik elő,

b) a vizsgálat eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai megváltoztak, vagy

c) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés megújításához szükséges vizsgálatért fizetendő díjat.

(3) A megújítás időtartama szőlő-, gyümölcs-, erdészeti fajták és fás szárú dísznövények esetében a megújítás tárgyában hozott döntéstől számított 30. év végéig, egyéb növényfajták esetében a megújítás tárgyában hozott döntéstől számított 10. év végéig tart.

19. § (1)75 A fajta állami elismerése iránti kérelem a fajta állami elismerése iránti vizsgálati jelentés bejelentő általi kézhezvételét követő 60 napos jogvesztő határidőn belől terjeszthető elő a miniszternél.

(2)76 Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról a NÉBIH értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá – a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében – az Európai Bizottságot.

20. § (1)77 A miniszter az állami elismerést visszavonja, ha

a) a bejelentéskor vagy a vizsgálat során a bejelentő hamis adatokat szolgáltatott,

b) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó,

c)78

d) a bejelentő nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,

e) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető,

f) a bejelentő az állami elismerés visszavonását kéri, vagy

g) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.

(2) A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.

Fajtaminősítő Bizottság79

21. §80 (1) A Fajtaminősítő Bizottság a fajta állami elismerhetőségére vonatkozó értékelést szakágazatonként, szántóföldi, szőlő- és erdészeti szekcióban hozza meg.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság elnökét, a szekciók elnökeit, valamint a szekciók tagjait a NÉBIH javaslatára a miniszter nevezi ki. Az elnök, a szekció elnöke, a szekció tagja megbízatása visszavonásig érvényes.

(3) A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, és azt a NÉBIH honlapján közzéteszi.

Nemzeti Fajtajegyzék

22. § (1)81 A NÉBIH évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell:

a) a fajta nevét,

b) a bejelentő nevét, címét,

c) a fajtafenntartó nevét, címét,

d) a fajta képviselőjének nevét, címét,

e) a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel időpontját (év, hó, nap),

f)82 az esetleges géntechnológiai módosítás tényét,

g)83 a növényfajta-oltalom fennállását,

h)84 az állami elismerés lejártának az időpontját és

i)85 a szaporítóanyag forgalmazhatósága lejáratának az időpontját.

(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni.

(3) A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők:

a) Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

b) Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

c) Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék,

d)86 Dísznövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

e) Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

f)87 Gyógy- és Fűszernövények Nemzeti Fajtajegyzéke.

(4) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek.

(5) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel.

(6)88 A (3) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzékek C. része az elismert tájfajtákat tartalmazza.

(7)89 A (3) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti fajtajegyzék D. része tartalmazza a 2012. szeptember 30. előtt forgalmazott és hivatalosan elismert leírással rendelkező gyümölcsfajtákat.

Szállítói Fajtajegyzék

23. §90

Leíró Fajtajegyzék

24. §91 A NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajták állami elismeréskor fennálló lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást.

Ajánlott Fajták Jegyzéke

25. § (1)92 A termelők tájékoztatása, illetve a fajták jobb megismerése érdekében a Nemzeti Fajtajegyzéken, valamint a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajták egy részével statisztikailag értékelhető kísérleteket lehet szervezni. A kísérletekbe kerülés feltétele az állami elismerés megléte, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajták esetében pedig a Magyarországon lefolytatott gazdasági értékvizsgálat megfelelő eredménye.

(2) A kísérleteket a kereskedelmi forgalomból vett, a jogszabályban meghatározott utolsó szaporítási fokú fémzárolt szaporítóanyagokból állítják be.

(3)93 Az Ajánlott Fajták Jegyzékéhez szükséges szántóföldi kísérletekben a fajták gazdasági értékét kell megállapítani, különös tekintettel a termőképességre, minőségre és a növénykórtani tulajdonságokra.

(4)94 Az Ajánlott Fajták Jegyzékének összeállításához szükséges kísérletek szervezését, a kísérleti módszertan – a faj sajátosságai, illetve a termesztési cél figyelembevételével történő – összeállítását és évenkénti közzétételét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek által létrehozott bizottság végzi. A bizottság dönt az Ajánlott Fajták Jegyzékében történő szerepeltetésről, egyúttal szervezi és lebonyolítja az ahhoz szükséges kísérleteket, illetve megállapítja a vonatkozó költségeket. A költségek fedezetét központi költségvetési források és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az egyes termékpályákat összefogó szakmai szervezetek befizetési kötelezettsége biztosítja. A bizottság működésének szabályait és etikai szabályzatát maga határozza meg.

A fajták fenntartása

26. § (1) A fajtafenntartás feladata a fajta szaporításához, illetve terjesztéséhez szükséges alapanyag – elit vetőmag – folyamatos előállítása olyan módon, hogy tulajdonságai az utód nemzedékben megmaradjanak és a növényegészségügyi előírásoknak megfeleljenek.

(2) A hibridfajta fenntartása alatt a hibrid kombinációban szereplő vonalak fenntartását kell érteni.

(2a)95 Erdészeti növények klónösszeállításai esetében az egyes klónok arányát fenn kell tartani, az nem változtatható meg.

(3)96 Szőlő, gyümölcs és erdészeti fajták esetében a fajtafenntartásnak a bázis szaporítóanyag előállítására is ki kell terjednie.

(4)97 A bejelentő a fajta fenntartásával más természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet is megbízhat. A fajtafenntartási jog átadásáról, illetve az esetleges további változásokról a bejelentő a NÉBIH-et írásban köteles értesíteni.

(5)98 Ha az állami elismerésben részesített, oltalom alatt nem álló fajtára újabb fajtafenntartó támaszt igényt annak alapján, hogy a fajtafenntartás során mennyiségi és minőségi kifogások merültek fel és azok az eredeti fajtafenntartónál nem orvosolhatók, azt a miniszter részére be kell jelenteni. A NÉBIH az újabb fajtafenntartó által előállított szaporítóanyagot DUS kísérletben összehasonlítja a fajta referenciagyűjteményben elhelyezett eredeti szaporítóanyagával. A vizsgálat időtartama legalább egy termesztési ciklus. Ha a két szaporítóanyag tételből felnevelt növény fajtaleírása azonos, akkor az újabb fajtafenntartó a nyilvántartásba bevezethető. A NÉBIH az összehasonlító vizsgálat eredményei és a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a fajtafenntartót, illetve fajtafenntartókat a Nemzeti Fajtajegyzékben közzéteszi.

27. § (1)99 A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét ellenőrzi. A Nemzeti Fajtajegyzékre vételt követően a fajtafenntartó által előállított szaporítóanyag mintáit a tartós vetőmagtárolóban elhelyezett – vegetatív szaporítású növényeknél a fajtagyűjteményben megőrzött – tétellel a NÉBIH összehasonlítja annak megállapítására, hogy a fajtafenntartás során az állami elismerésben részesített fajta megőrizte-e az eredeti fajtaleírásban szereplő tulajdonságokat. Ennek érdekében a vetőmag előállítás és forgalmazás ellenőrzésének keretében a NÉBIH fajtakitermesztő állomásának vizsgálatot kell végeznie

a) valamennyi hivatalos minősítésben részesített szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

b) valamennyi elit szaporítási fokú vetőmagtétel mintájából,

c) szúrópróbaszerűen a minősített vetőmagtételek legalább 20%-ából.

(2)100 Magyarországon nem regisztrált, de magyarországi fajtafenntartóval rendelkező fajták esetében a fajtafenntartás ellenőrzésének lefolytatásához a NÉBIH segítséget nyújt a társhatóságok részére.

(3) A 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ha a fajtafenntartás során előállított és forgalomba kerülő szaporítóanyag ismételten nem felel meg a Nemzeti Fajtajegyzékre vételkor rögzített leírásnak.

(4)101 A NÉBIH a fajtafenntartás eredményességét a fajtafenntartás bejelentett helyszínén is ellenőrzi. Az ellenőrzés során a fajtafenntartási nyilvántartásokat, valamint a fajtafenntartási módszerek gyakorlati megvalósítását kell ellenőrizni.

28. § A növényfajták állami elismerésének, illetve a növényfajta-oltalommal kapcsolatos DUS vizsgálatok díjtételeit külön rendelet tartalmazza.

29. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)102 E rendeletnek a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet módosításáról szóló 1/2012. (I. 20.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. és 2. mellékletével módosított 10. és 11. számú mellékletét a Módr. hatálybalépését103 követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A növényfajták állami elismeréséről szóló 88/1997. (XI. 28.) FM rendelet szerint kiadott ideiglenes szaporítási engedélyek a rendelet hatálybalépését követően az e rendelet szerinti egyedi szaporítási engedélynek minősülnek.

30. §104 Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

1. a Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról,

2. a Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról,

3. a Tanács 92/33/EGK irányelve (1992. április 28.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,

4. a Tanács 92/34/EGK irányelve (1992. április 28.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

5. a Bizottság 93/79/EGK irányelve (1993. szeptember 21.) a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról,

6. a Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról,

7. a Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről,

8. a Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a cukorrépa-vetőmag forgalmazásáról,

9. a Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,

10. a Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról,

11. a Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról,

12. a Bizottság 2003/90/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

13. a Bizottság 2003/91/EK irányelve (2003. október 6.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimum követelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

14. a Bizottság 2004/29/EK irányelve (2004. március 29.) a szőlőfajták vizsgálata során alkalmazott jellemzők és minimális feltételek meghatározásáról,

15. a Bizottság 2005/91/EK irányelve (2005. december 16.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

16. a Bizottság 2006/124/EK irányelve (2006. december 5.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv és a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló 2002/55/EK tanácsi irányelv módosításáról,

17. a Bizottság 2006/127/EK irányelve (2006. december 7.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe veendő tulajdonságok és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

18. a Bizottság 2007/49/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

19. a Bizottság 2007/48/EK irányelve (2007. július 26.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

20. a Bizottság 2008/83/EK irányelve (2008. augusztus 13.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/91/EK irányelv módosításáról,

21. a Bizottság 2007/72/EK irányelve (2007. december 13.) a 66/401/EGK tanácsi irányelvnek a Galega orientalis Lam. fajjal történő kiegészítéséről,

22. a Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2002/53/EK és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemezők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvek módosításáról,

23. a Bizottság 2010/46/EU irányelve (2010. július 2.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

24. a Bizottság 2009/145/EK irányelve (2009. november 26.) egy adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről,

25. a Bizottság 2011/68/EU végrehajtási irányelve (2011. július 1.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

26. a Bizottság 2012/8/EU végrehajtási irányelve (2012. március 2.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról szóló 2003/90/EK irányelv módosításáról,

27.105 a Bizottság 2012/44/EU végrehajtási irányelve (2012. november 26.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

28.106 a Bizottság 2013/57/EU végrehajtási irányelve (2013. november 20.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

29.107 a Bizottság 2014/105/EU végrehajtási irányelve (2014. december 4.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

30.108 a Bizottság 2015/1168/EU végrehajtási irányelve (2015. július 15.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

31.109 a Bizottság 2014/1914/EU végrehajtási irányelve (2016. október 31.) a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket előíró 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

32.110 a Bizottság 2018/100/EU végrehajtási irányelve (2018. január 22.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról.

33.111 a Bizottság 2019/114/EU végrehajtási irányelve (2019. január 24.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról,

34.112 a Bizottság 2019/1985/EU végrehajtási irányelve (2019. november 28.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez és a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkéhez végrehajtási intézkedéseket megállapító 2003/90/EK és 2003/91/EK irányelvnek az egyes mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtáinak vizsgálata keretében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei tekintetében történő módosításáról.

35.113 a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a mezőgazdasági növényfajok és a zöldségfajok egyes fajtáinak vizsgálatára vonatkozó előírások, valamint a 2003/90/EK irányelvnek egyes növények botanikai nevei tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. május 6-i (EU) 2021/746 bizottsági végrehajtási irányelv

36.114 a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a mezőgazdasági növényfajok és a zöldségfajok egyes fajtáinak vizsgálatára vonatkozó előírások tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 9-i (EU) 2022/905 bizottsági végrehajtási irányelv.

37.115 a 2003/90/EK irányelvnek az ökológiai termelésre alkalmas mezőgazdasági növényfajok ökológiai fajtáira vonatkozó eltérés tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. szeptember 23-i (EU) 2022/1647 bizottsági végrehajtási irányelv,

38.116 a 2003/91/EK irányelvnek az ökológiai termelésre alkalmas zöldségfajok ökológiai fajtáira vonatkozó eltérés tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. szeptember 23-i (EU) 2022/1648 bizottsági végrehajtási irányelv.

1. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez117



Az állami elismerésre kötelelezett növényfajok jegyzéke

I. Állami elismerésre kötelezett növényfajok

A) Szántóföldi növények

Répafélék

1. Beta vulgaris L.

Cukorrépa

2. Beta vulgaris L.

Takarmányrépa

Takarmánynövények

3. Agrostis canina L.

Ebtippan

4. Agrostis gigantea Roth

Óriás tippan

5. Agrostis stolonifera L.

Tarackos tippan

6. Agrostis capillaris L.

Cérnatippan

7. Alopecurus pratensis L.

Réti ecsetpázsit

8. Arrhenatherum elatius (L.)

Francia perje

P. Beauv. ex J. Presl & C. Presl

9. Bromus catharticus Vahl

Sudár rozsnok

10. Bromus sitchensis Trin.

Alaszkai rozsnok

11. Cynodon dactylon (L.) Pers.

Csillagpázsit

12. Dactylis glomerata L.

Csomós ebír

13. Festuca arundinacea Schreber

Nádképű csenkesz

14. Festuca filiformis Pourr.

Fonalas csenkesz

15. Festuca ovina L.

Juhcsenkesz

16. Festuca pratensis Huds.

Réti csenkesz

17. Festuca rubra L.

Vörös csenkesz

18. Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina

Keménylevelű csenkesz

19. xFestulolium Asch. & Graebn.

Csenkesz-perje fajhibrid

20. Lolium multiflorum Lam.

Olaszperje, hollandiperje

21. Lolium perenne L.

Angolperje

22. Lolium x boucheanum Kunth

Hibrid perje

23. Phalaris aquatica L.

Kanáriköles

24. Phleum nodosum L.

Kis komócsin

25. Phleum pratense L.

Réti (mezei) komócsin

26. Poa annua L.

Egynyári perje

27. Poa nemoralis L.

Ligeti perje

28. Poa palustris L.

Mocsári perje

29. Poa pratensis L.

Réti perje

30. Poa trivialis L.

Sovány perje

31. Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.

Aranyzab

32. Galega orientalis Lam.

Keleti kecskeruta

33. Hedysarum coronarium L.

Koronás baltavirág

34. Lotus corniculatus L.

Szarvaskerep

35. Lupinus albus L.

Fehérvirágú csillagfürt

36. Lupinus angustifolius L.

Keskenylevelű csillagfürt

37. Lupinus luteus L.

Sárgavirágú csillagfürt

38. Medicago lupulina L.

Komlós lucerna

39. Medicago sativa L.

Lucerna

40. Medicago x varia T. Martyn

Tarkavirágú lucerna

41. Onobrychis viciifolia Scop.

Baltacim

42. Pisum sativum L. (partim)

Étkezési száraz- és takarmányborsó

43. Trifolium alexandrinum L.

Alexandriai here

44. Trifolium hybridum L.

Svédhere

45. Trifolium incarnatum L.

Bíborhere

46. Trifolium pratense L.

Vöröshere

47. Trifolium repens L.

Fehérhere

48. Trifolium resupinatum L.

Perzsahere

49. Trigonella foenum-graecum L.

Görögszéna

50. Vicia faba L. (partim)

Lóbab

51. Vicia pannonica Crantz

Pannon bükköny

52. Vicia sativa L.

Takarmánybükköny

53. Vicia villosa Roth

Szöszös bükköny

54. Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.

Karórépa

55. Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.)

Takarmánykáposzta

Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis

56. Phacelia tanacetifolia Benth.

Mézontófű

57. Raphanus sativus L.var. oleiformis Pers.

Takarmányretek (olajretek)

Olaj- és rostnövények

58. Arachis hypogaea L.

Földimogyoró

59. Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs

Réparepce

60. Brassica juncea (L.) Czern.

Barna mustár

61. Brassica napus L. (partim)

Káposztarepce

62. Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch

Fekete mustár

63. Cannabis sativa L.

Kender

64. Carthamus tinctorius L.

Sáfrányos szeklice

65. Carum carvi L.

Kömény

66. Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.

Gyapot

67. Helianthus annuus L.

Napraforgó

68. Linum usitatissimum L.

Len (olajlen, rostlen)

69. Papaver somniferum L.

Mák

70. Sinapis alba L.

Fehér mustár

71. Glycine max (L.) Merr.

Szója

Gabonafélék

72. Avena nuda L.

Csupasz zab

73. Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch)

Zab és bizánci zab

74. Avena strigosa Schreb.

Homoki zab

75. Hordeum vulgare L.

Árpa

76. Oryza sativa L.

Rizs

77. Phalaris canariensis L.

Fénymag

78. Secale cereale L.

Rozs

79. Sorghum bicolor (L.) Moench

Cirok

80. Sorghum sudanense (Piper) Stapf

Szudánifű

81. Sorghum bicolor (L.) Moench x

Hibrid szudánifű

Sorghum sudanense (Piper) Stapf

82. x Triticosecale Wittm. ex A. Camus

Tritikálé

83. Triticum aestivum L.

Búza

84 Triticum durum Desf.

Durum búza

85. Triticum spelta L.

Tönkölybúza

86. Zea mays L.

Kukorica (a csemegekukorica, a pattogató kukorica, a gyöngykukorica és a díszkukorica kivételével)

Burgonya

87. Solanum tuberosum L.

Burgonya


B) Zöldségek

1. Allium cepa L. Cepa csoport

Vöröshagyma

2. Allium cepa L. Aggregatum csoport

Salottahagyma

3. Allium fistulosum L.

Téli sarjadékhagyma

4. Allium porrum L.

Póréhagyma

5. Allium sativum L.

Fokhagyma

6. Allium schoenoprasum L.

Metélőhagyma

7. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm.

Turbolya

8. Apium graveolens L.

Gyökérzeller, levélzeller

9. Asparagus officinalis L.

Spárga

10. Beta vulgaris L.

Cékla, mángold

11. Brassica oleracea L.

Leveles kel, karfiol, brokkoli, calabrese brokkoli, bimbóskel, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, karalábé, feketekáposzta, portugál káposzta

12. Brassica rapa L.

Kínai kel, tarlórépa

13. Capsicum annuum L.

Paprika

14. Chicorium endivia L.

Borzaslevelű endívia, széleslevelű endívia

15. Chicorium intybus L.

Hajtató cikória, leveles cikória, ipari cikória

16. Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai

Görögdinnye

17. Cucumis melo L.

Sárgadinnye

18. Cucumis sativus L.

Salátauborka, konzervuborka

19. Cucurbita maxima Duchesne.

Sütőtök

20. Cucurbita pepo L.

Tök

21. Cynara cardunculus L.

Articsóka, kardi

22. Daucus carota L.

Sárgarépa, takarmány sárgarépa

23. Foeniculum vulgare Mill.

Édeskömény

24. Lactuca sativa L.

Saláta

25. Lycopersicon esculentum Mill.

Paradicsom

26. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill

Petrezselyem

27. Phaseolus coccineus L.

Tűzbab

28. Phaseolus vulgaris L.

Zöldbab (bokorbab és futóbab)

29. Pisum sativum L. (partim)

Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó

30. Raphanus sativus L.

Retek, fekete retek

31. Rheum rhabarbarum L.

Rebarbara

32. Scorzonera hispanica L.

Feketegyökér

33. Solanum melongena L.

Tojásgyümölcs

34. Spinacia oleracea L.

Spenót

35. Valerianella locusta (L.) Laterr.

Galambbegysaláta

36. Vicia faba L. (partim)

Lóbab

37. Zea mays L. (partim)

Csemegekukorica, pattogató kukorica


C) Szőlő

1. Vifis L.

szőlő


D) Gyümölcs

Gyümölcs

1. Castanea sativa Mill.

gesztenye

2. Citrus L.

3. Corylus avellana L.

mogyoró

4. Cydonia oblonga Mill.

birs

5. Ficus carica L.

füge

6. Fortunella Swingle

7. Fragaria L.

szamóca

8. Juglans regia L.

dió

9. Malus Mill.

alma

10. Olea europea L.

olívabogyó

11. Mespilus germanica L.

naspolya

12. Pistacia vera L.

pisztácia

13. Poncirus Raf.

14. Prunus amygdalus Batsch

mandula

15. Prunus armeniaca L.

kajszibarack

16. Prunus avium L.

cseresznye

17. Prunus cerasus L.

meggy

18. Prunus domestica L.

szilva

19. Prunus persica (L.) Batsch

őszibarack

20. Prunus salicina Lindl.

japán szilva

21. Pyrus L. körte

22. Ribes L.

ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte

23. Rubus L.

málna, szeder, málnaszeder

24. Sambucus nigra L.

bodza

25. Vaccinium L.

áfonya

2. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez118

3. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez119

4. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez120

Az állami elismerésre kötelelezett növényfajok jegyzéke

I. Állami elismerésre kötelezett növényfajok


A) SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

A

B

C

D

E

F

G

H

1.

Faj

Fajtabejelentési határidő
(dátum)

Vetőmag
beérkezési
határidő
(dátum)

Vizsgálati minta mennyisége (kg)

Kalász
mintameny-
nyisége (db)

Vetőmag minőségi előírás
csírázás %

Vetőmag minőségi előírás tisztaság %

Letéti minta felújításhoz (kg)

2.

1 RÉPAFÉLÉK

3.

1.1 Cukorrépa (Beta vulgaris L.)

I. 31.

III. 1.

1,2 U

85

100

1,2 U

4.

1.2 Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

I. 20.

I. 20.

3

85

100

3

5.

2 TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS PÁZSITFÜVEK

6.

2.1 Ebtippan (Agrostis canina L.)

I. 20.

I. 31.

1,5

88

92

2

7.

2.2 Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

I. 20.

I. 31.

1,5

88

92

2

8.

2.3 Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

I. 20.

I. 31.

1,5

88

92

2

9.

2.4 Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

I. 20.

I. 31.

1,5

88

92

2

10.

2.5 Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

I. 31.

II. 10.

2

70

75

2,5

11.

2.6 Francia perje [Arrhenatherum elatius (L.)P. Beauv. ex
J. Presl & C Presl]

I. 31.

II. 10.

2

80

90

2,5

12.

2.7 Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

I. 31.

II. 10.

2

75

97

2,5

13.

2.8 Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

I. 31.

II. 10.

2

75

97

2,5

14.

2.9 Csillagpázsit [Cynodon dactylon (L.) Pers.]

I. 31.

II. 10.

1,5

70

90

2

15.

2.10 Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

I. 31.

II. 10.

2

80

92

2,5

16.

2.11 Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

I. 20.

I. 31.

2

90

94

2,5

17.

2.12 Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr.)

I. 31.

II. 10.

0,5

75

90

1,2

18.

2.13 Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

I. 31.

II. 10.

0,5

75

90

1,2

19.

2.14 Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

I. 20.

I. 31.

2

80

95

2,5

20.

2.15 Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

I. 20.

I. 31.

2,5

80

94

2,5

21.

2.16 Keménylevelű csenkesz [Festuca trachyphilla (Hack.)
Krajina]

I. 31.

II. 10.

0,5

75

90

1,2

22.

2.17 Csenkesz-perje fajhibrid (xFestulolium Asch. & Graebn.)

I. 31.

II. 10.

2

75

96

2,5

23.

2.18 Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

I. 20.

I. 31.

2

80

95

2,5

24.

2.19 Angolperje (Lolium perenne L.)

I. 31.

II. 10.

2

88

95

3

25.

2.20 Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth)

I. 20.

I. 31.

2

88

95

2,5

26.

2.21 Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

I. 31.

II. 10.

1,5

75

96

2

27.

2.22 Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

I. 20.

I. 31.

2

80

96

2,5

28.

2.23 Réti (mezei) komócsin (Phleum pratense L.)

I. 20.

I. 31.

2

89

96

2,5

29.

2.24 Egynyári perje (Poa annua L.)

I. 31.

II. 10.

1,5

85

92

1,5

30.

2.25 Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

I. 31.

II. 10.

1,5

83

91

1,5

31.

2.26 Mocsári perje (Poa palustris L.)

I. 20.

I. 31.

1,5

84

85

1,5

32.

2.27 Réti perje (Poa pratensis L.)

I. 20.

I. 31.

2

84

88

2,5

33.

2.28 Sovány perje (Poa trivialis L.)

I. 20.

I. 31.

1,5

75

85

1,5

34.

2.29 Aranyzab [Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.]

I. 31.

II. 10.

1,5

75

78

1,5

35.

2.30 Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)

I. 31.

II. 10.

2

75

99,5

2,5

36.

2.31 Koronás baltavirág (Hedysarum coronarium L.)

I. 31.

II. 10.

1,5

75

95

1,5

37.

2.32 Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)

I. 20.

I. 31.

2

75

95

2,5

38.

2.33 Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

I. 31.

II. 10.

6

80

98

15

39.

2.34 Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

I. 31.

II. 10.

6

75

98

13

40.

2.35 Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

I. 31.

II. 10.

6

80

98

13

41.

2.36 Komlós lucerna (Medicago lupulina L.)

I. 31.

II. 10.

2

85

99,5

2,5

42.

2.37 Lucerna (Medicago sativa L.)

I. 31.

II. 10.

2

85

99,5

2,5

43.

2.38 Tarkavirágú lucerna (Medicago x varia T. Martyn)

I. 31.

II. 10.

2

85

99,5

2,5

44.

2.39 Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.)

I. 31.

II. 10.

1,5

82

99

2

45.

2.40 Étkezési száraz- és takarmányborsó [Pisum sativum L. (partim)]

I. 31.

II. 10.

5

80

98

5

46.

2.41 Alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.)

I. 31.

II. 10.

1

85

99

2

47.

2.42 Svédhere (Trifolium hybridum L.)

I. 20.

I. 31.

1,5

85

99

2

48.

2.43 Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)

VIII. 1.

VIII. 10.

1

85

99

2

49.

2.44 Vöröshere (Trifolium pratense L.)

I. 20.

I. 31.

2

85

99

2,5

50.

2.45 Fehérhere (Trifolium repens L.)

I. 20.

I. 31.

2

85

99

2,5

51.

2.46 Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)

I. 31.

II. 10.

1,5

85

99

2

52.

2.47 Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)

I. 31.

II. 10.

1,5

85

99

2

53.

2.48 Lóbab [Vicia faba L. (partim)]

I. 31.

II. 10.

3

85

98

7

54.

2.49 Pannon bükköny (Vicia pannonica Crantz)

IX. 10.

IX. 20.

2

90

98

2

55.

2.50 Takarmánybükköny (Vicia sativa L.)

I. 31.

II. 10.

2

90

98

4

56.

2.51 Szöszös bükköny (Vicia villosa Roth)

IX. 10.

IX. 20.

2

85

98

2

57.

2.52 Karórépa [Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.]

I. 31.

II. 10.

2

80

98

1

58.

2.53 Takarmánykáposzta [Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis]

I. 31.

II. 10.

0,1

80

95

0,5

59.

2.54 Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

I. 20.

I. 31.

1,5

85

98

2

60.

2.55 Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus L. var. oleiformis pers.)

I. 31.

II. 10.

0,5

80

97

1

61.

3 OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK

62.

3.1 Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)

I. 31.

II. 20.

3

70

99

4

63.

3.2 Réparepce [Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs]

64.

3.2.1 őszi

VIII. 5.

VIII. 10.

1

94

99,5

1

65.

3.2.2 tavaszi

I. 31.

II. 10.

1

94

99,5

1

66.

3.3 Barna mustár [Brassica juncea (L.) Czern.]

I. 15.

II. 15.

3

95

99

2

67.

3.4 Káposztarepce [Brassica napus L. (partim)] hibrid

68.

3.4.1 őszi

VIII. 5.

VIII. 10.

1,0

94,0

99,5

1,0

69.

3.4.2 hibrid és szabadelvirágzású fajta hibrid komponens

VIII. 5.

VIII. 10.

0,4

94

99,5

0,6

70.

3.4.3 tavaszi

I. 30.

II. 10.

1,0

94,0

99,5

1,0

71.

3.4.4 hibrid és szabadelvirágzású fajta hibrid komponens

I. 30.

II. 10.

0,4

94

99,5

0,6

72.

3.5 Fekete mustár [Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch]

I. 31.

II. 15.

3

95

99

2

73.

3.6 Kender (Cannabis sativa L.)

74.

3.6.1 hibrid

I. 31.

II. 20.

2

85

98,5

2

75.

3.6.2 vonalak

I. 31.

II. 20.

1

85

98,5

1

76.

3.7 Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

I. 15.

II. 15.

3

90

99

2

77.

3.8 Kömény (Carum carvi L.)

I. 15.

II. 15.

3

80

99

2

78.

3.9 Napraforgó (Heliantus annuus L.)

79.

3.9.1 hibrid és szabadelvirágzású fajta

I. 31.

III. 15.

2

92

99,5

1

80.

3.9.2 hibrid komponens

I. 31.

III. 15.

1

87

99,5

1

81.

3.10 Len (olajlen, rostlen) (Linum usitatissimum L.)

I. 31.

II. 20.

1,5

87

98,5

2

82.

3.11 Mák (Papaver somniferum L.)

83.

3.11.1 tavaszi

I. 15.

II. 15.

0,3

4

90,0

99,0

1

84.

3.11.2 őszi

VIII. 10.

VIII. 25.

0,3

4

90,0

99,0

1

85.

3.12 Fehér mustár (Sinapis alba L.)

I. 15.

II. 15.

3

95

99

2

86.

3.13 Szója [Glycine max (L.) Merr.]

I. 31.

II. 15.

3

80

98

5

87.

4 GABONAFÉLÉK

88.

4.1 Csupasz zab (Avena nuda L.)

I. 31.

II. 10.

3

200

87

99

10

89.

4.2 Zab beleértve a bizánci zabot [Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch)]

90.

4.2.1 tavaszi

I. 31.

II. 10.

3

200

87

99

10

91.

4.2.2 őszi

IX. 10.

IX. 20.

3

220

87

99

5

92.

4.3 Homoki zab (Avena strigosa Schreb.)

IX. 10.

IX. 20.

3

220

87

99

5

93.

4.4 Árpa (Hordeum vulgare L.)

94.

4.4.1 őszi (csupasz árpa is)

IX. 10.

IX. 20.

4

220

90

99

5

95.

4.4.2 tavaszi

I. 31.

II. 20.

3

200

90

99

10

96.

4.5 Rizs (Oryza sativa L.)

I. 31.

III. 10.

5

105

90

99,8

8

97.

4.6 Fénymag (Phalaris canariensis L.)

I. 31.

III. 15.

2

90

99,5

3

98.

4.7 Rozs (Secale cereale L.)

99.

4.7.1 őszi (fajta, hibrid)

VIII. 15.

VIII. 25.

6,5

85

99

12

100.

4.7.2 tavaszi (fajta, hibrid)

I. 31.

II. 25.

6,5

85

99

12

101.

4.7.3 vonal, alapegyszeres – őszi

VIII. 15.

VIII. 25.

3

85

99

6

102.

4.7.4 vonal, alapegyszeres – tavaszi

I. 31.

II. 25.

3

85

99

6

103.

4.8 Cirok [Sorghum bicolor (L.) Moench]

104.

4.8.1 hibrid és szab. elv. fajták

II. 10.

III. 15.

0,5

90

99,5

1

105.

4.8.2 vonal, alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

0,5

50

90

99,5

1

106.

4.9 Szudánifű [Sorghum sudanense (Piper) Stapf]

107.

4.9.1 hibrid és szab. elv. fajták

II. 10.

III. 15.

0,5

90

99,5

1

108.

4.9.2 vonal, alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

0,5

50

90

99,5

1

109.

4.10 Cirok x Szudánifű hibrid [Sorghum bicolor (L.) Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf]

110.

4.10.1 hibrid

II. 10.

III. 15.

0,5

90

99,5

1

111.

4.10.2 vonal, alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

0,5

50

90

99,5

1

112.

4.11 Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)

113.

4.11.1 őszi (fajta, hibrid)

VIII. 15.

VIII. 25.

8

350

80

99

12

114.

4.11.2 tavaszi (fajta, hibrid)

I. 31.

II. 25.

8

350

80

99

12

115.

4.11.3 vonal, alapegyszeres – őszi

VIII. 15.

VIII. 25.

3

80

99

6

116.

4.11.4 vonal, alapegyszeres – tavaszi

I. 31.

II. 25.

3

80

99

6

117.

4.12 Búza (Triticum aestivum L.)

118.

4.12.1 őszi (fajta, hibrid)

IX. 10.

IX. 20.

4

220

90

99

5

119.

4.12.2 vonal, alapegyszeres

IX. 10.

IX. 20.

4

220

90

99

5

120.

4.12.3 tavaszi

I. 31.

II. 10.

4

220

90

99

5

121.

4.13 Durumbúza (Triticum durum Desf.)

122.

4.13.1 őszi

IX. 10.

IX. 20.

4

220

90

99

5

123.

4.13.2 tavaszi

I. 31.

II. 10.

4

220

90

99

5

124.

4.14 Tönkölybúza (Triticum spelta L.) őszi

IX. 10.

IX. 20.

4

220

90

99

5

125.

4.15 Kukorica (Zea mays L.)

126.

4.15.1 hibrid, szab. elv. fajta

II. 10.

III. 15.

1

95

99

1

127.

4.15.2 vonal és alapegyszeres

II. 10.

III. 15.

1

85

99

1

128.

5 BURGONYA

129.

5.1 Burgonya (Solanum tuberosum L.)

II. 28.

III. 10.

300 db vetőgumó

„E” 35/55mm




B) Zöldségek

1. Allium cepa L. Cepa csoport

Vöröshagyma

2. Allium cepa L. Aggregatum csoport

Salottahagyma

3. Allium fistulosum L.

Téli sarjadékhagyma

4. Allium porrum L.

Póréhagyma

5. Allium sativum L.

Fokhagyma

6. Allium schoenoprasum L.

Metélőhagyma

7. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm.

Turbolya

8. Apium graveolens L.

Gyökérzeller, levélzeller

9. Asparagus officinalis L.

Spárga

10. Beta vulgaris L.

Cékla, mángold

11. Brassica oleracea L.

Leveles kel, karfiol, brokkoli, calabrese brokkoli, bimbóskel, kelkáposzta, fejes káposzta, vörös káposzta, karalábé

12. Brassica rapa L.

Kínai kel, tarlórépa

13. Capsicum annuum L.

Paprika

14. Chicorium endivia L.

Borzaslevelű endívia, széleslevelű endívia

15. Chicorium intybus L.

Hajtató cikória, leveles cikória, ipari cikória

16. Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai

Görögdinnye

17. Cucumis melo L.

Sárgadinnye

18. Cucumis sativus L.

Salátauborka, konzervuborka

19. Cucurbita maxima Duchesne.

Sütőtök

20. Cucurbita pepo L.

Tök

21. Cynara cardunculus L.

Articsóka, kardi

22. Daucus carota L.

Sárgarépa, takarmány sárgarépa

23. Foeniculum vulgare Mill.

Édeskömény

24. Lactuca sativa L.

Saláta

25. Lycopersicon esculentum Mill.

Paradicsom

26. Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill

Petrezselyem

27. Phaseolus coccineus L.

Tűzbab

28. Phaseolus vulgaris L.

Zöldbab (bokorbab és futóbab)

29. Pisum sativum L. (partim)

Kifejtőborsó, velőborsó, cukorborsó

30. Raphanus sativus L.

Retek, fekete retek

31. Rheum rhabarbarum L.

Rebarbara

32. Scorzonera hispanica L.

Feketegyökér

33. Solanum melongena L.

Tojásgyümölcs

34. Spinacia oleracea L.

Spenót

35. Valerianella locusta (L.) Laterr.

Galambbegysaláta

36. Vicia faba L. (partim)

Lóbab

37. Zea mays L. (partim)

Csemegekukorica, pattogató kukorica


C) Szőlő

1. Vifis L.

szőlő


D) Gyümölcs

Gyümölcs

1. Castanea sativa Mill.

gesztenye

2. Citrus L.

3. Corylus avellana L.

mogyoró

4. Cydonia oblonga Mill.

birs

5. Ficus carica L.

füge

6. Fortunella Swingle

7. Fragaria L.

szamóca

8. Juglans regia L.

dió

9. Malus Mill.

alma

10. Olea europea L.

olívabogyó

11. Mespilus germanica L.

naspolya

12. Pistacia vera L.

pisztácia

13. Poncirus Raf.

14. Prunus amygdalus Batsch

mandula

15. Prunus armeniaca L.

kajszibarack

16. Prunus avium L.

cseresznye

17. Prunus cerasus L.

meggy

18. Prunus domestica L.

szilva

19. Prunus persica (L.) Batsch

őszibarack

20. Prunus salicina Lindl.

japán szilva

21. Pyrus L. körte

22. Ribes L.

ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte

23. Rubus L.

málna, szeder, málnaszeder

24. Sambucus nigra L.

bodza

25. Vaccinium L.

áfonya

5. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez121



A gazdasági értékvizsgálathoz szükséges szaporítóanyag mennyiségi és minőségi előírásai


1X04886_0

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Faj

Vetőmag beérkezési határidő

Vizsgálati évek száma

Szükséges vetőmag mennyiség helyenként (kg)

Kísérleti helyek száma

Vetőmag minőségi előírások csírázás (%)

Vetőmag minőségi előírások tisztaság (%)

2.

1 RÉPAFÉLÉK

3.

1.1 Cukorrépa (Beta vulgaris L.)

III. 1.

2

0,15

7

80,0

99,0

4.

1.2 Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

II. 15.

2

0,15

4

80,0

99,0

5.

2 TAKARMÁNYNÖVÉNYEK ÉS PÁZSITFÜVEK

6.

2.1 Ebtippan (Agrostis canina L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

90,0

7.

2.2 Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

II. 10.

4

0,2

4

80,0

90,0

8.

2.3 Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

90,0

9.

2.4 Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

90,0

10.

2.5 Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

II. 10.

4

0,3

4

70,0

75,0

11.

2.6 Francia perje [Arrhenatherum elatius (L.) P. Beauv. ex J. Presl & C Presl]

II. 10.

4

0,3

4

75,0

90,0

12.

2.7 Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

II. 10.

4

0,3

4

75,0

97,0

13.

2.8 Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

II. 10.

4

0,3

4

75,0

97,0

14.

2.9 Csillagpázsit [Cynodon dactylon (L.) Pers.]

II. 10.

4

0,3

4

70,0

90,0

15.

2.10 Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

II. 10.

4

0,2

4

80,0

90,0

16.

2.11 Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

II. 10.

4

0,3

4

80,0

95,0

17.

2.12 Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr.)

II. 10.

4

0,3

4

75,0

85,0

18.

2.13 Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

II. 10.

4

0,3

4

75,0

85,0

19.

2.14 Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

II. 10.

4

0,3

4

80,0

95,0

20.

2.15 Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

II. 10.

4

0,3

4

75,0

90,0

21.

2.16 Keménylevelű csenkesz Festuca trachyphilla (Hack.) Krajina

II. 10.

4

0,3

4

75,0

85,0

22.

2.17 Csenkesz-perje fajhibrid (xFestulolium Asch. & Graebn.)

II. 10.

4

0,3

4

75,0

96,0

23.

2.18 Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

II. 10.

2

0,3

4

75,0

96,0

24.

2.19 Angolperje (Lolium perenne L.)

II. 10.

4

0,3

-

80,0

96,0

25.

2.20 Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth)

II. 10.

4

0,3

4

75,0

96,0

26.

2.21 Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

96,0

27.

2.22 Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

II. 10.

4

0,2

4

80,0

96,0

28.

2.23 Egynyári perje (Poa annua L.)

II. 10.

2

0,2

4

75,0

85,0

29.

2.24 Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

30.

2.25 Mocsári perje (Poa palustris L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

31.

2.26 Réti perje (Poa pratensis L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

32.

2.27 Sovány perje (Poa trivialis L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

85,0

33.

2.28 Aranyzab [Trisetum flavescens (L.) P. Beauv.]

II. 10.

4

0,2

4

70,0

75,0

34.

2.29 Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)

II. 10.

4

1,5

4

75,0

97,0

35.

2.30 Koronás baltavirág (Hedysarum coronarium L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

95,0

36.

2.31 Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)

II. 10.

4

0,2

4

75,0

95,0

37.

2.32 Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

II. 10.

2

3

4

80,0

98,0

38.

2.33 Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

II. 10.

2

3

4

80,0

98,0

39.

2.34 Komlós lucerna (Medicago lupulina L.)

II. 10.

4

0,2

4

80,0

97,0

40.

2.35 Lucerna (Medicago sativa L.)

II. 10.

4

0,2

5

80,0

97,0

41.

2.36 Tarkavirágú lucerna (Medicago x varia T. Martyn)

II. 10.

4

02

5

80,0

97,0

42.

2.37 Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.)

II. 10.

3

0,2

4

75,0

95,0

43.

2.38 Étkezési száraz- és takarmányborsó [Pisum sativum L. (partim)]

II. 10.

3

4

5

80,0

98,0

44.

2.39 Alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.)

II. 10.

2

0,2

4

80,0

97,0

45.

2.40 Svédhere (Trifolium hybridum L.)

II. 10.

4

0,2

4

80,0

97,0

46.

2.41 Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)

VIII. 10.

2

0,2

4

75,0

97,0

47.

2.42 Vöröshere (Trifolium pratense L.)

I. 31.

3

0,2

4

80,0

97,0

48.

2.43 Fehérhere (Trifolium repens L.)

II. 10.

4

0,2

4

80,0

97,0

49.

2.44 Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)

II. 10.

2

0,2

4

80,0

97,0

50.

2.45 Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)

II. 10.

4

0,2

4

80,0

95,0

51.

2.46 Lóbab [Vicia faba L. (partim)]

II. 10.

2

4

4

85,0

98,0

52.

2.47 Pannon bükköny (Vicia pannonica Crantz)

VIII. 31.

2

1,5

4

85,0

98,0

53.

2.48 Takarmánybükköny (Vicia sativa L.)

II. 10.

2

1,5

4

85,0

98,0

54.

2.49 Szöszös bükköny (Vicia villosa Roth)

IX. 20.

2

1,5

4

85,0

98,0

55.

2.50 Karórépa [Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.]

II. 10.

2

0,2

4

80,0

98,0

56.

2.51 Takarmánykáposzta [Brassica oleracea L. convar. acephala (DC.) Alef. var. medullosa Thell. + var. viridis]

II. 10.

2

0,2

4

75,0

98,0

57.

2.52 Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

II. 10.

2

0,2

4

80,0

96,0

58.

2.53 Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus L. var. oleiformis pers.)

II. 10.

2

0,4

4

80,0

97,0

59.

3 OLAJ- ÉS ROSTNÖVÉNYEK

60.

3.1 Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)

II. 20.

2

1,6

4

70,0

99,0

61.

3.2 Réparepce [Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs]

62.

3.2.1 őszi

VIII. 10.

2

4

85,0

63.

3.2.2 tavaszi

II. 10.

2

0,3

4

85,0

98,0

64.

3.3 Barna mustár [Brassica juncea (L.) Czern.]

II. 15.

2

0,4

4

85,0

98,0

65.

3.4 Káposztarepce [Brassica napus L. (partim)] hibrid

66.

3.4.1 őszi

VIII. 10.

3

0,6

7

94,0

99,5

67.

3.4.2 tavaszi

II. 10.

2

0,5

5

94,0

99,5

68.

3.5 Fekete mustár [Brassica nigra (L.) W.D.J. Koch]

II. 15.

2

0,4

4

85,0

98,0

69.

3.6 Kender (Cannabis sativa L.)

II. 15.

2

1,0

4

85,0

99,5

70.

3.7 Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

II. 15.

2

0,3

4

90,0

99,0

71.

3.8 Kömény (Carum carvi L.)

II. 15.

2

0,2

4

80,0

99,0

72.

3.9 Napraforgó (Heliantus annuus L.)

III. 20.

3

0,7

7

92,0

99,5

73.

3.10 Len (olajlen, rostlen) (Linum usitatissimum L.)

II. 20.

2

1,5

4

85,0

99,0

74.

3.11 Mák (Papaver somniferum L.)

75.

3.11.1 tavaszi

I. 15.

2

0,3

4

90,0

99,0

76.

3.11.2 őszi

VIII. 10.

2

0,3

4

90,0

99,0

77.

3.12 Fehér mustár (Sinapis alba L.)

II. 15.

2

0,4

4

85,0

98,0

78.

3.13 Szója [Glycine max (L.) Merr.]

II. 15.

2

2,0

5

90,0

99,5

79.

4 GABONAFÉLÉK

80.

4.1 Csupasz zab (Avena nuda L.)

II. 10.

3

1,3

4

87,0

99,0

81.

4.2 Zab beleértve a bizánci zabot [Avena sativa L. (továbbá Avena byzantina K. Koch)]

82.

4.2.1 tavaszi

II. 10.

3

1,3

4

87,0

99,0

83.

4.2.2 őszi

IX. 20.

3

1,3

4

87,0

99,0

84.

4.3 Homoki zab (Avena strigosa Schreb.)

IX. 20.

3

1,3

4

87,0

99,0

85.

4.4 Árpa (Hordeum vulgare L.)

86.

4.4.1 őszi (csupasz árpa is)

IX. 20.

3

2,2

7

90,0

99,0

87.

4.4.2 tavaszi

II. 10.

2

2,0

6

90,0

99,0

88.

4.5 Rizs (Oryza sativa L.)

III. 10.

2

2,5

4

90,0

99,8

89.

4.6 Fénymag (Phalaris canariensis L.)

III. 15.

2

0,4

4

90,0

99,5

90.

4.7 Rozs (Secale cereale L.)

IX. 20.

2

1,4

5

82,0

99,0

91.

4.8 Cirok [Sorghum bicolor (L.) Moench]

III. 15.

2

0,4

5

90,0

99,0

92.

4.9 Szudánifű [Sorghum sudanense (Piper) Stapf]

III. 15.

2

0,5

5

90,0

99,5

93.

4.10 Cirok x Szudánifű hibrid [Sorghum bicolor (L.)
Moench x Sorghum sudanense (Piper) Stapf]

III. 15.

2

0,5

5

90,0

99,5

94.

4.11 Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)

95.

4.11.1 őszi

IX. 20.

3

2,0

5

80,0

99,0

96.

4.11.2 tavaszi

II. 10.

2

2,0

5

80,0

99,0

97.

4.12 Búza (Triticum aestivum L.)

98.

4.12.1 őszi

IX. 20.

3

2,3

7

85,0

88,0

99.

4.12.2 tavaszi

II. 10.

2

2,3

5

85,0

99,0

100.

4.13 Durumbúza (Triticum durum Desf.)

101.

4.13.1 őszi

IX. 20.

3

2,3

4

90,0

99,0

102.

4.13.2 tavaszi

II. 10.

2

1,8

4

90,0

99,0

103.

4.14 Tönkölybúza (Triticum spelta L.) őszi

IX. 20.

2

1,5

5

85,0

99,0

104.

4.15 Kukorica (Zea mays L.)

III. 15.

3

0,7

8

90,0

99,0

105.

5 BURGONYA

106.

5.1 Burgonya (Solanum tuberosum L.)

III. 15.

3

350 db vetőgumó

6

K1 A (E)

6. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez122


A megkülönböztethetőség, az állandóság
és az egyneműség vizsgálata során figyelembe vett jellemzők

A. rész

Alaktani jellemzők

1. 10–20 cm hosszúságú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő hajtáscsúcs
1.1. alak
1.2. szín (rügyfakadáskor, hogy meg lehessen figyelni az antociánokat)
1.3. szőrösség

2. zöldhajtás a virágzás idején
2.1. keresztmetszet (alak és kontúr)
2.2. szőrösség

3. fás hajtás
3.1. felület
3.2. szártag

4. kacsok eloszlása

5. 10–30 cm hosszú, növekedésben lévő hajtás végén elhelyezkedő fiatal levelek (a hajtáscsúcstól számított, attól elkülönülő első három levél)
5.1. szín
5.2. szőrösség

6. kifejlett levél (a 8. és a 11. szárcsomó között)
6.1. fénykép
6.2. rajz vagy közvetlen lenyomat méretarányokkal
6.3. általános alak
6.4. levélkaréjok száma
6.5. vállöblök
6.6. az alsó és a felső oldalöblök mélysége
6.7. a levélfonák szőrössége
6.8. felület
6.9. levélszél

7. virágzat
látható nem

8. szőlőfürt szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetében)
8.1. fénykép (méretarányokkal)
8.2. alak
8.3. méret
8.4. fürtnyél (hossz)
8.5. átlagos tömeg, grammban
8.6. szemek ellenállása leszakítás során
8.7. fürt tömöttsége

9. szőlőbogyó szüretre érett állapotban (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)
9.1. fénykép (méretarányokkal)
9.2. alak
9.3. a bogyó nagysága az átlagos tömeg feltüntetésével
9.4. szín
9.5. héj (csemegeszőlő-fajták esetén)
9.6. magszám (csemegeszőlő-fajták esetén)
9.7. gyümölcshús
9.8. lé
9.9. íz

10. mag (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén) fénykép két oldalról és profilból (méretarányokkal)

B. rész

Fiziológiai jellemzők

1. vegetatív jelenségek

1.1. fenológiai adatok megállapítása:
a fenológiai adatok megállapítása egy vagy több kontrollfajtával való összehasonlítás útján történik:
1.1.1. fehérszőlőfajták
– Rizlingszilváni, Szürkebarát, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Zalagyöngye
1.1.2. kékszőlőfajták
– Kékoportó, Pinot noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Medina
1.1.3. csemegeszőlő-fajták
– Csabagyöngye, Irsai Olivér, Chasselas, Pannóniakincse, Italia, Palatina

1.2. rügyfakadás ideje
az az időpont, amikor a hagyományosan metszett szőlőtőke rügyeinek fele kifakadt, feltárva a belső szőrzet alakulását a kontrollfajtákhoz képest

1.3. teljes virágzás ideje
az az időpont, amikor meghatározott számú növényen a virágok fele kinyílt a kontrollfajtákkal összehasonlítva

1.4. érettség (borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén)
az érettség időszakán kívül fel kell tüntetni a must sűrűségét vagy valószínűsíthető alkoholfokát, savasságát és a megfelelő szőlőhozamot kilogramm/hektárban kifejezve, összehasonlítva egy vagy több kontrollfajtával, lehetőleg hasonló méretű hozamokat megadva

2. termesztési jellemzők

2.1. növekedési erély

2.2. növekedési habitus (az első terméshozó rügy elhelyezkedése, preferált méret)

2.3. termőképesség
2.3.1. rendszeresség
2.3.2. hozam
2.3.3. anomáliák

2.4. ellenálló képesség vagy érzékenység
2.4.1. kedvezőtlen környezeti feltételekkel szemben
2.4.2. károsító szervezetekkel szemben
2.4.3. a bogyó hajlamossága a repedésre

2.5. vegetatív szaporítás során mutatott viselkedés
2.5.1. oltás
2.5.2. szaporítás dugványozással

3. hasznosítás

3.1. borszőlőként

3.2. csemegeszőlőként

3.3. alanyként

3.4. ipari felhasználásra

7. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez123

A vizsgálatok végzésének minimumfeltételei

1. Ökológiai információk

1.1. hely,

1.2. földrajzi adottságok,

1.2.1. hosszúsági fok,

1.2.2. szélességi fok,

1.2.3. magasság,

1.2.4. fekvés és lejtés,

1.3. éghajlati viszonyok,

1.4. talajtípus.

2. Technikai részletek

2.1. Borszőlő- és csemegeszőlő-fajták esetén

2.1.1. 24 szőlőtő, lehetőleg számos különböző alanyon,

2.1.2. legalább 3 évi termesztés,

2.1.3. legalább 2 hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.1.4. oltó vételezését legalább három alanyfajtánál kell vizsgálni.

2.2. Alanyfajták esetén

2.2.1. 5 szőlőtő, legalább kétféle növekedési habitussal,

2.2.2. öt évvel a telepítés után,

2.2.3. három hely, különböző ökológiai adottságokkal,

2.2.4. oltó vételezését legalább három fajta oltóvesszőjével kell vizsgálni.

8. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez124

9. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez125

10. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez126

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a szántóföldi növényfajok
DUS vizsgálatára

A

B

C

Tudományos név

Közismert elnevezés

CPVO előírás

1.

Festuca filiformis Pourr.

Finomlevelű juhcsenkesz

TP 67/1 2011. 6. 23.

2.

Festuca ovina L.

Juhcsenkesz

TP 67/1 2011. 6. 23.

3.

Festuca rubra L.

Vörös csenkesz

TP 67/1 2011. 6. 23.

4.

Festuca trachyphylla (Hack.) Hack

Keménylevelű csenkesz (Krajina-csenkesz)

TP 67/1 2011. 6. 23.

4/a.

Festuca arundinacea Schreb.

Nádképű csenkesz

TP 39/1, 2015.10.1.

4/b.

Festuca pratensis Huds.

Réti csenkesz

TP 39/1, 2015.10.1.

5.

Lolium multiflorum Lam.

Olasz perje

TP 4/2, 2019.3.19.

6.

Lolium perenne L.

Évelő perje

TP 4/2, 2019.3.19.

7.

Lolium x hybridum Hausskn

Hibrid perje

TP 4/2, 2019.3.19.

8.

Pisum sativum L. (partim)

Takarmányborsó

TP 7/2 Rev. 3 Corr., 2020.3.16.

8/a.

Vicia sativa L.

Takarmánybükköny

TP 32/1, 2016.4.19.

8/b.

Vicia faba L.

Lóbab

TP 8/1, 2019.3.19.

9.

Brassica napus L. (partim)

Káposztarepce

TP 36/3, 2020.4.21.

9/a.

Brassica napus L. var. napobrassica (L.) Rchb.

Karórépa

TP 89/1, 2015.3.11.

10.

Cannabis sativa L.

Kender

TP 276/2, 2022.2.1.

10/a.

Gossypium spp.

Gyapot

TP 88/2, 2020.12.11.

11.

Helianthus annuus L.

Napraforgó

TP 81/1 2002. 10. 31.

12.

Linum usitatissimum L.

Len/olajlen

TP 57/2, 2014.3.19.

13.

Avena nuda L.

Csupasz zab

TP 20/3, 2020.3.6.

14.

Avena sativa L.
(továbbá A. byzantina K. Koch)

Zab és bizánci zab

TP 20/3, 2020.3.6.

15.

Hordeum vulgare L.

Árpa

TP 19/5, 2019.3.19.

16.

Oryza sativa L.

Rizs

TP 16/3, 2015.10.1.

17.

Secale cereale L.

Rozs

TP 58/1 Rev., 2022.4.27.

17/a.

Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor

Cirok

TP 122/1, 2019.3.19.

17/b.

Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse

Szudánifű

TP 122/1, 2019.3.19.

17/c.

Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor × Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse

A Sorghum bicolor subsp. bicolor és a Sorghum bicolor subsp. drummondii keresztezéséből származó hibridek

TP 122/1, 2019.3.19.

18.

xTriticosecale Wittm. ex A. Camus

A Triticum nemzetség valamely fajának és a Secale nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek

TP 121/3, 2022.4.27.

19.

Triticum aestivum L. subsp. aestivum

Búza

TP 3/5, 2019.3.19.

20.

Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren

Durumbúza

TP 120/3, 2014.3.19.

21.

Zea mays L. (partim)

Kukorica

TP 2/3 2010. 3. 11.

22.

Solanum tuberosum L.

Burgonya

TP 23/3, 2017. 3. 15.

23.

Poa pratensis L.

Réti perje

TP 33/1, 2017. 3. 15.

24.

Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.

Takarmányretek (Olajretek)

TP/178/1, 2017. 3. 15.

25.

Glycine max (L.) Merr.

Szója

TP/80/1 2017. 3. 15.

26.

Sinapis alba L.

Fehér mustár

TP/179/1, 2017. 3. 15.

27.

Dactylis glomerata L.

Csomós ebír

TP 31/1, 2021.3.25.

28.

Medicago sativa L.

Kékvirágú lucerna

TP 6/1 2021.12.22.

29.

Medicago x varia T. Martyn

Tarkavirágú lucerna

TP 6/1 2021.12.22.

30.

Phleum nodosum L.

Kis komócsin

TP 34/1 2021.12.22.

31.

Phleum pratense L.

Mezei komócsin

TP 34/1 2021.12.22.

32.

Trifolium pratense L.

Vöröshere

TP 5/1 2021.12.22.

II. RÉSZ


Az UPOV vizsgálati irányelvei a szántóföldi növényfajok DUS vizsgálatára

A

B

C

Tudományos név

Közismert elnevezés

UPOV előírás

1.

Beta vulgaris L.

Takarmányrépa

TG/150/3 1994. 11. 4.

2.

Agrostis canina L.

Ebtippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

3.

Agrostis gigantea Roth.

Óriás tippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

4.

Agrostis stolonifera L.

Tarackos tippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

5.

Agrostis capillaris L.

Cérnatippan

TG/30/6 1990. 10. 12.

6.

Bromus catharticus Vahl

Prérifű

TG/180/3 2001. 4. 4.

7.

Bromus sitchensis Trin.

Alaszkai rozsnok

TG/180/3 2001. 4. 4.

8.

9.

10.

11.

xFestulolium Asch. et Graebn.

A Festuca nemzetség valamely fajának és a Lolium nemzetség valamely fajának keresztezéséből származó hibridek.

TG/243/1 2008. 4. 9.

12.

13.

14.

15.

Lotus corniculatus L.

Szarvaskerep

TG/193/1 2008. 4. 9.

16.

Lupinus albus L.

Fehérvirágú csillagfürt

TG/66/4 2004. 3. 31.

17.

Lupinus angustifolius L.

Keskenylevelű csillagfürt

TG/66/4 2004. 3. 31.

18.

Lupinus luteus L.

Sárgavirágú csillagfürt

TG/66/4 2004. 3. 31.

19.

20.

21.

22.

Trifolium repens L.

Fehérhere

TG/38/7 2003. 4. 9.

23.

Trifolium subterraneum L.

Földbentermő here

TG 170/3, 2001.4.4.

24.

25.

26.

27.

Arachis hypogaea L.

Földimogyoró

TG 93/4, 2014.4.9.

28.

Brassica rapa L. var. silvestris (Lam.) Briggs

Réparepce

TG/185/3 2002. 4. 17.

29.

Carthamus tinctorius L.

Sáfrányos szeklice

TG/134/3 1990. 10. 12.

30.

Brassica juncea (L.) Czern.

Szareptai mustár

TG 335/1, 2020.12.17.

31.

Papaver somniferum L.

Mák

TG 166/4, 2014.4.9.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

Medicago doliata Carmign.

Egyenestövisű lucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

38.

Medicago italica (Mill.) Fiori

Olaszlucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

39.

Medicago littoralis Rohde ex Loisel.

Parti lucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

40.

Medicago lupulina L.

Komlós lucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

41.

Medicago murex Willd.

Gömböstermésű lucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

42.

Medicago polymorpha L.

Szúrós lucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

43.

Medicago rugosa Desr.

Ráncos lucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

44.

Medicago scutellata (L.) Mill.

Csigaborsó

TG/228/1, 2006.4.5.

45.

Medicago truncatula Gaertn.

Mediterrán lucerna

TG 228/1, 2006.4.5.

46.

Phacelia tanacetifolia Benth.

Mézontófű

TG/319/1, 2017.4.5.

III. RÉSZ

Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.

11. számú melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez127

I. RÉSZ

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A Közösségi Növényfajta-hivatal vizsgálati iránymutatásai a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A

B

C

Tudományos név

Közismert elnevezés

CPVO előírás

1.

Allium cepa L. (Cepa csoport)

Vöröshagyma

TP 46/2 2009. 4. 1.

2.

Allium cepa L. (Aggregatum csoport)

Salottahagyma

TP 46/2 2009. 4. 1.

3.

Allium fistulosum L .

Téli sarjadékhagyma

TP 161/1 2010. 3. 11.

4.

Allium porrum L.

Póréhagyma

TP 85/2 2009. 4. 1.

5.

Allium sativum L.

Fokhagyma

TP 162/1 Corr., 2004.3.25.

6.

Allium schoenoprasum L.

Metélőhagyma

TP 198/2, 2015.3.11.

7.

Apium graveolens L.

Zeller

TP 82/1 2008. 3. 13.

8.

Apium graveolens L.

Gumós zeller

TP 74/1 2008. 3. 13.

9.

Asparagus officinalis L.

Spárga

TP 130/2 2011. 2. 16.

10.

Beta vulgaris L.

Cékla, beleértve a cheltenham répát is

TP 60/1 2009. 4. 1.

10/a.

Beta vulgaris L.

Mángold

TP 106/2, 2021.4.14.

11.

Brassica oleracea L.

Leveles kel

TP 90/1 2011. 2. 16.

12.

Brassica oleracea L.

Karfiol

TP 45/2 Rev. 2., 2018.3.21.

13.

Brassica oleracea L.

Brokkoli vagy Calabrese brokkoli

TP 151/2 Rev. 2., 2020.4.21.

14.

Brassica oleracea L.

Bimbóskel

TP 54/2 rev. 2017. 3. 15.

15.

Brassica oleracea L.

Karalábé

TP 65/1 rev. 2017. 3. 15.

16.

Brassica oleracea L.

Kelkáposzta, fejes káposzta és vörös káposzta

TP 48/3 Rev. 2., 2021.3.25.

17.

Brassica rapa L.

Kínai kel

TP 105/1 2008. 3. 13.

18.

Capsicum annuum L.

Csili vagy paprika

TP 76/2 Rev. 2 Corr., 2020.4.21.

19.

Cichorium endivia L.

Borzaslevelű és széleslevelű endívia

TP 118/3, 2014.3.19.

20.

Cichorium intybus L.

Ipari cikória

TP 172/2, 2005.12.1.

21.

Cichorium intybus L.

Cikóriasaláta

TP 173/2, 2018.3.21.

21/a.

Cichorium intybus L.

Leveles cikória

TP 154/1 Rev 2 Corr., 2021.4.14.

22.

Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai

Görögdinnye

TP 142/2 Rev., 2021.4.14.

23.

Cucumis melo L.

Sárgadinnye

TP 104/2 Rev. 2., 2021.3.25.

24.

Cucumis sativus L.

Salátauborka és fürtös uborka

TP 61/2 Rev. 2., 2019.3.19.

24/a.

Cucurbita maxima Duchesne

Sütőtök

TP 155/1, 2015.3.11.

25.

Cucurbita pepo L.

Cukkini

TP 119/1 rev., 2014.3.19.

26.

Cynara cardunculus L.

Articsóka és kardi

TP 184/2 Rev., 2020.3.6

27.

Daucus carota L.

Sárgarépa és takarmány sárgarépa

TP 49/3 2008. 3. 13.

28.

Foeniculum vulgare Mill.

Édeskömény

TP 183/2, 2021.4.14.

29.

Lactuca sativa L.

Saláta

TP 13/6 Rev. 3., 2022.4.27.

30.

Solanum lycopersicum L.

Paradicsom

TP 44/4 Rev. 5., 2021.4.14.

31.

Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A.W. Hill

Petrezselyem

TP 136/1 Corr., 2007.3.21.

32.

Phaseolus coccineus L.

Tűzbab

TP 9/1 2007. 3. 21.

33.

Phaseolus vulgaris L.

Zöldbab (bokorbab és futóbab)

TP 12/4 2013. 2. 27.

34.

Pisum sativum L. (partim)

Kifejtőborsó, velőborsó és cukorborsó

TP 7/2 Rev. 3 Corr., 2020.3.16.

35.

Raphanus sativus L.

Retek, fekete retek

TP 64/2 Rev. Corr., 2015.3.11.

35/a.

Scorzonera hispanica L.

Feketegyökér

TP 116/1, 2015.3.11.

35/b.

Rheum rhabarbarum L

Rebarbara

TP 62/1, 2016.4.19.

36.

Solanum melongena L.

Padlizsán vagy tojásgyümölcs

TP 117/1 2008. 3. 13.

37.

Spinacia oleracea L.

Spenót vagy paraj

TP 55/5 Rev. 4., 2022.4.27.

38.

Valerianella locusta (L.) Laterr.

Galambbegysaláta

TP 75/2 2007. 3. 21.

39.

Vicia faba L. (partim)

Lóbab

TP 206/1, 2004.3.25.

40.

Zea mays L. (partim)

Csemegekukorica és pattogatni való kukorica

TP 2/3 2010. 3. 11.

41.

Solanum habrochaites S. Knapp & D.M. Spooner; Solanum lycopersicum L. x Solanum habrochaites S. Knapp & D.M. Spooner; Solanum lycopersicum L. x Solanum peruvianum (L.) Mill.; Solanum lycopersicum L. x Solanum cheesmaniae (L. Ridley) Fosberg; Solanum pimpinellifolium L. x Solanum habrochaites S. Knapp & D.M. Spooner

Paradicsom-alanynövény
(Paradicsom-alanyvesszők)

TP 294/1 Rev. 5., 2021.4.14.

42.

Cucurbita maxima Duchesne
x Cucurbita moschata Duchesne

A Cucurbita maxima Duch. x Cucurbita moschata Duch. tőként történő felhasználásra szánt interspecifikus hibridjei

TP/311/1, 2017. 3. 15.

II. RÉSZ

Az UPOV vizsgálati irányelvei a zöldségfajok DUS vizsgálatára

A

B

C

Tudományos név

Közismert elnevezés

UPOV előírás

1.

2.

Brassica rapa L.

Tarlórépa

TG/37/10 2001. 4. 4.

3.

4.

5.

6.

7.

III. RÉSZ


Az I. és II. részben nem szereplő növényfajoknak a nemzeti DUS vizsgálati irányelveknek kell megfelelniük.

12.. melléklet a 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelethez128

Egyes ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták egyöntetűségére és gazdasági érzékvizsgálatára vonatkozó előírások

1. A 12/A. § szerinti fajok:

1.1. árpa (Hordeum vulgare L.)

1.2. kukorica (Zea mays L.)

1.3. rozs (Secale cereale L.)

1.4. búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum.)

1.5. sárgarépa (Daucus carota L.)

1.6. karalábé (Brassica oleracea L.)

2. A technikai előírásoktól való eltérés az egyöntetűség tekintetében:

2.1. Árpa

2.1.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO/TP-019/5. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.1.1.1. CPVO 5. – Zászlóslevél: a fülecskék antociános elszíneződése

2.1.1.2. CPVO 8. – Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

2.1.1.3. CPVO 9. – Szálkák: a csúcsok antociános színeződése

2.1.1.4. CPVO 10. – Kalász: viaszosság

2.1.1.5. CPVO 12. – Szemtermés: a külső toklász erezetének antociános színeződése

2.1.1.6. CPVO 16. – Steril füzérke: növekedési jelleg

2.1.1.7. CPVO 17. – Kalász: alak

2.1.1.8. CPVO 20. – Szálka: hosszúság

2.1.1.9. CPVO 21. – Kalászorsó: az első tag hossza

2.1.1.10. CPVO 22. – Kalászorsó: az első tag görbülete

2.1.1.11. CPVO 23. – Középső füzérke: a kalászpelyva és a hozzá tartozó szálka hossza a szemterméshez viszonyítva

2.1.1.12. CPVO 25. – Szemtermés a külső toklász háti oldalán a belső oldalsó erek tüskézettsége

2.2. Kukorica

2.2.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/002/3. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.2.1.1. CPVO 1. – Első levél: a levélhüvely antociános színeződése

2.2.1.2. CPVO 2. – Első levél: a csúcs alakja

2.2.1.3. CPVO 8. – Címer: a kalászpelyva antociános színeződése, az alap kivételével

2.2.1.4. CPVO 9. – Címer: a portokok antociános színeződése

2.2.1.5. CPVO 10. – Címer: a főtengely és az oldalágak közötti szög

2.2.1.6. CPVO 11. – Címer: az oldalágak görbülete

2.2.1.7. CPVO 15. – Szár: a harmatgyökerek antociános színeződése

2.2.1.8. CPVO 16. – Címer: a füzérkék tömöttsége

2.2.1.9. CPVO 17. – Levél: a levélhüvely antociános színeződése

2.2.1.10. CPVO 18. – Szár: a szártagok antociános színeződése

2.2.1.11. CPVO 19. – Címer: a főtengely hossza a legalsó oldalág felett

2.2.1.12. CPVO 20. – Címer: a főtengely hossza a legfelső oldalág felett

2.2.1.13. CPVO 21. – Címer: az oldalág hossza

2.3. Rozs

2.3.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/058/1. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.3.1.1. CPVO 3. – Csírahüvely: antociános színeződés

2.3.1.2. CPVO 4. – Csírahüvely: hosszúság

2.3.1.3. CPVO 5. – Első levél: a levélhüvely hossza

2.3.1.4. CPVO 6. – Első levél: a lemez hossza

2.3.1.5. CPVO 8. – Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

2.3.1.6. CPVO 10. – A zászlóslevél melletti levél: a lemez hossza

2.3.1.7. CPVO 11. – A zászlóslevél melletti levél: a lemez szélessége

2.3.1.8. CPVO 12. – Kalász: viaszosság

2.3.1.9. CPVO 13. – Szár: a kalász alatti szőrözöttség

2.4. Búza

2.4.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/003/5. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.4.1.1. CPVO 3. – Csírahüvely: antociános színeződés

2.4.1.2. CPVO 6. – Zászlóslevél: a fülecskék antociános színeződése

2.4.1.3. CPVO 8. – Zászlóslevél: a levélhüvely viaszossága

2.4.1.4. CPVO 9. – Zászlóslevél: a lemez viaszossága

2.4.1.5. CPVO 10. – Kalász: viaszosság

2.4.1.6. CPVO 11. – Szár: a kalásztartó szártag viaszossága

2.4.1.7. CPVO 20. – Kalász: alak profilból

2.4.1.8. CPVO 21. – Legfelső orsótag: a szőrözöttség kiterjedése a domború felületen

2.4.1.9. CPVO 22. – Alsó kalászpelyva: a váll szélessége

2.4.1.10. CPVO 23. – Alsó kalászpelyva: a váll alakja

2.4.1.11. CPVO 24. – Alsó kalászpelyva: a fog hossza

2.4.1.12. CPVO 25. – Alsó kalászpelyva: a fog alakja

2.4.1.13. CPVO 26. – Alsó kalászpelyva: a szőrözöttség kiterjedése a belső felületen

2.5. Sárgarépa

2.5.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/049/3. számú CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.5.1.1. CPVO 4. – Levél: tagoltság

2.5.1.2. CPVO 5. – Levél: a zöld szín intenzitása

2.5.1.3. CPVO 19. – Gyökér: a mag átmérője a teljes átmérőhöz viszonyítva

2.5.1.4. CPVO 20. – Gyökér: a mag színe

2.5.1.5. CPVO 21. – A fehér maggal rendelkező fajták kivételével, gyökér: a mag színének intenzitása

2.5.1.6. CPVO 28. – Gyökér: a csúcs színeződésének ideje

2.5.1.7. CPVO 29. – Növény: az elsődleges ernyő magassága a virágzás idején

2.6. Karalábé

2.6.1. A vizsgált fajtára vonatkozóan a CPVO-TP/065/1 Rev. CPVO-előírásban foglalt DUS-jellemzők eltérhetnek a megfelelő CPVO-előírásban foglalt, az egyöntetűségre vonatkozó alábbi DUS-követelményektől:

2.6.1.1. CPVO 2. – Csíranövény: a sziklevelek zöld színeződésének intenzitása

2.6.1.2. CPVO 6. – Levélnyél: növekedési jelleg

2.6.1.3. CPVO 8. – Levéllemez: hosszúság

2.6.1.4. CPVO 9. – Levéllemez: szélesség

2.6.1.5. CPVO 10. – Levéllemez: a csúcs alakja

2.6.1.6. CPVO 11. – Levéllemez: tagoltság a főérig (a levél alsó részén)

2.6.1.7. CPVO 12. – Levéllemez: a szél bemetszéseinek száma (a levél felső részén)

2.6.1.8. CPVO 13. – Levéllemez: a szél bemetszéseinek mélysége (a levél felső részén)

2.6.1.9. CPVO 14. – Levéllemez: alak keresztmetszetben

2.6.1.10. CPVO 19. – Karalábé: belső levelek száma

3. Az 1.1–1.4. pont szerinti fajok ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtái gazdasági értékvizsgálatát ökológiai feltételek mellett, az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezni, és a vizsgálat során figyelembe kell venni az ökológiai mezőgazdaság sajátos igényeit és célkitűzéseit, vizsgálni kell a betegségekkel szembeni ellenálló képességet vagy toleranciát, valamint a különböző helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodást.

3.1. Ha a NÉBIH nem tudja biztosítani az ökológiai feltételek melletti gazdasági értékvizsgálatot vagy bizonyos jellemzők – többek között a betegségekre való fogékonyság – vizsgálatát, a vizsgálatok az alábbiak szerint végezhetőek el:

3.1.1. a NÉBIH felügyelete alatt ökológiai termesztők telephelyein vagy ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokban,

3.1.2. alacsony inputanyag-felhasználás mellett és minimális kezelésekkel vagy

3.1.3. egy másik tagállamban, ha az adott tagállammal kétoldalú megállapodás jött létre az ökológiai feltételek melletti vizsgálatok lehetővé tétele érdekében.

3.2. Egy fajta termesztési és használati értéke akkor tekinthető kielégítőnek, ha a Nemzeti Fajtajegyzékben elismert, más ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajtákkal összehasonlítva tulajdonságai összességében véve – legalább a bármely régióban folyó termesztés tekintetében – a termény vagy az abból származó termékek termesztésének, illetve használatának egyértelmű javulását teszik lehetővé. A mezőgazdasági termelésben a gazdálkodási gyakorlatok, valamint az élelmiszer- vagy takarmánytermelés tekintetében az ökológiai gazdálkodás számára előnyösebb jellemzőket a termesztési és használati érték vizsgálata szempontjából különösen értékesnek kell tekinteni.

3.3. Az NÉBIH-nek az ökológiai gazdálkodás sajátos igényeihez igazított különböző vizsgálati feltételeket kell előírnia, és a kérelmező kérésére a NÉBIH – amennyiben erre lehetősége van – specifikus tulajdonságokat és jellemzőket is vizsgál, ha megismételhető módszerek állnak rendelkezésre.

1

Az 1. § a) pontja a 42/2011. (V. 26.) VM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § c) pontja a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § d) pontja a 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 20. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (2) bekezdése a 68/2010. (V. 12.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 3. § 8. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. § 11. pontját a 36/2023. (VII. 19.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

10

A „Bejelentés állami elismerés céljából végzett fajtavizsgálatra” alcím címe a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. § (1) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 4. § (2) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 4. § (4) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 4. § (6) bekezdését a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

15

A 4. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított, a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

17

A 4. § (9) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

18

A 4. § (10) bekezdését a 68/2010. (V. 12.) FVM rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

20

Az 5. § (3) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 5. § (5) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

Az 5. § (6) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

24

Az 5. § (7) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

27

A 7. § (1) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 59. §-ával megállapított szöveg.

28

A 7. § (2) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 59. §-ával megállapított szöveg.

29

A 7. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 8. § (1) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

31

A 8. § (2) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 9. § új (2) bekezdését a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(6) bekezdés számozását (3)–(7) bekezdésre változtatva. A 9. § (2) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

34

A 9. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 1. §-a (3) bekezdésre változtatta, szövege a 68/2010. (V. 12.) FVM rendelet 3. §-ával megállapított, a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 9. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 1. §-a (4) bekezdésre változtatta.

36

A 9. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 1. §-a (5) bekezdésre változtatta, szövege a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

37

A 9. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 1. §-a (6) bekezdésre változtatta, szövege a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése, a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 9. § (8) bekezdését a 70/2006. (IX. 27.) FVM rendelet 1. §-a iktatta be. E módosító rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. október 12. napját követően megkezdett vizsgálatok során kell alkalmazni.

41

A 10. § (5) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 11. § (3) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

44

A 11. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

A 11. § (4) bekezdés b) pontja a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 11. § (4a) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 5. §-a iktatta be.

47

A 11. § (5) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

48

A 11. § (6) bekezdését a 68/2010. (V. 12.) FVM rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 16. § e) pontja.

49

A 12. § (1) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 4. §-ával megállapított, a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § k) pontja szerint módosított szöveg.

50

A 12. § (2) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

51

A 12. § (3) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

52

A 12. § (4) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

53

A 12/A. §-t a 36/2023. (VII. 19.) AM rendelet 2. §-a iktatta be.

54

A 13. § (3) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

55

A 13. § (4) bekezdését a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 15. § (1) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 5. §-ával megállapított, a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § l) pontja szerint módosított szöveg.

57

A 15. § (2) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

58

A 15. § (3) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 5. §-ával megállapított, a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 16. § f) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 15. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 1. § (6) bekezdésével megállapított, a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § n) pontja szerint módosított szöveg.

62

Az „A növényfajták állami elismerése, az állami elismerés elutasítása, visszavonása és megújítása” alcím címe a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

63

A 17. § (1) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § p) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 17. § (3) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 17. § (3a) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

67

A 17. § (3b) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

68

A 17. § (4) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § q) pontja, a 2/2022. (I. 27.) AM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

69

A 18. § (1) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

70

A 18. § (2) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 18. § (2a) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be.

72

A 18. § (3) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 60. § e) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 18. § (4) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

74

A 18/A. §-t a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 10. §-a iktatta be.

75

A 19. § (1) bekezdése a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

76

A 19. § (2) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

78

A 20. § (1) bekezdés c) pontját a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 16. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

79

A 21. §-t megelőző alcímet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe.

80

A 21. § a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

81

A 22. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

82

A 22. § (1) bekezdés f) pontja a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

83

A 22. § (1) bekezdés g) pontja a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A 22. § (1) bekezdés h) pontját a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 13. § (1) bekezdése iktatta be.

85

A 22. § (1) bekezdés i) pontját a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 13. § (1) bekezdése iktatta be.

86

A 22. § (3) bekezdés d) pontja a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 15. § s) pontjával megállapított szöveg.

87

A 22. § (3) bekezdés f) pontját a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.

88

A 22. § (6) bekezdését a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

89

A 22. § (7) bekezdését a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

90

A 23. §-t a 68/2010. (V. 12.) FVM rendelet 11. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.[A 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti módosítás, mely szerint az „az MgSzH” szövegrész helyébe az „a NÉBIH” szöveg lép, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti módosítás, amely szerint az „Az MgSzH” szövegrész helyébe az „A NÉBIH” szöveg lép, nem vezethető át.]

91

A 24. § a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 6. §-ával megállapított, a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 16. § h) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 25. § (1) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 9. § j) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 25. § (3) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 9. § k) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 25. § (4) bekezdése a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 9. § l) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 26. § (2a) bekezdését a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 14. §-a iktatta be.

96

A 26. § (3) bekezdése a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

98

A 26. § (5) bekezdése a 42/2017. (VIII. 17.) FM rendelet 60. § e) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja, a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

100

A 27. § (2) bekezdése a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

101

A 27. § (4) bekezdését a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 2. §-a iktatta be.

102

A 29. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának 247. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan az 1/2012. (I. 20.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

103

A hatálybalépés napja: 2012. január 21.

104

A 30. § a 105/2012. (X. 11.) VM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

105

A 30. § 27. pontját a 9/2014. (II. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

106

A 30. § 28. pontját a 9/2014. (II. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

107

A 30. § 29. pontját a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 7. § (1) bekezdése iktatta be.

108

A 30. § 30. pontját a 24/2016. (IV. 8.) FM rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

109

A 30. § 31. pontját a 38/2017. (VII. 11.) FM rendelet 1. §-a iktatta be.

110

A 30. § 32. pontját a 24/2018. (VIII. 31.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

111

A 30. § 33. pontját a 44/2019. (IX. 20.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

112

A 30. § 34. pontját a 36/2020. (VI. 29.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

113

A 30. § 35. pontját a 48/2021. (XII. 21.) AM rendelet 1. §-a iktatta be

114

A 30. § 36. pontját a 37/2022. (XII. 6.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

115

A 30. § 37. pontját a 36/2023. (VII. 19.) AM rendelet 3. §-a iktatta be.

116

A 30. § 38. pontját a 36/2023. (VII. 19.) AM rendelet 3. §-a iktatta be.

118

A 2–3. számú mellékletet a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

119

A 2–3. számú mellékletet a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

121

Az 5. számú melléklet a 23/2021. (VI. 18.) AM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 6. számú mellékletet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

123

A 7. számú mellékletet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

124

A 8. számú mellékletet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 16. § i) pontja.

125

A 9. számú mellékletet a 22/2005. (III. 22.) FVM rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 3/2018. (VI. 22.) AM rendelet 16. § j) pontja.

128

A 12.. mellékletet a 36/2023. (VII. 19.) AM rendelet 4. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére