74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet

a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól¹

2011.01.01.

A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – következőket rendelem el:

A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy anyagát képező ötvözet előállításánál,
továbbá a nemesfémtárgy készítésénél és díszítésénél felhasználható anyagok és felhasználásuk módja

1. § Az aranytárgy anyagául használt ötvözet aranyon felül pótfémként rendszerint csak ezüstöt, rezet, a fehérarany-ötvözet ezen felül horganyt és nikkelt, az ezüsttárgy anyagául használt ötvözet pedig ezüstön felül rendszerint csak rezet, a platinatárgy anyagául használt ötvözet platinán felül rendszerint csak rezet és palládiumot tartalmazhat. Az MSZ EN 1811:1998 szabvány előírásait kielégítő, pótfémként használt nikkelt úgy kell tekinteni, amely az e rendelet követelményeinek megfelel.

2. § (1) A nemesfémtárgy összeszerelése alkalmával a tárgy használhatóságának biztosítására feltétlenül szükséges szerelvény bármilyen – megfelelő szilárdságú – anyagból készülhet, feltéve, hogy különállása könnyen felismerhető, és a nemesfémtárgytól elválasztható.

(2) Könnyen felismerhető és elválasztható szerelvényt (tű, kapocs, csukló, rugó stb.) tilos a nemesfémtárgyhoz úgy kapcsolni, hogy az a nemesfémtárggyal egyező anyagnak látsszék és az ilyen nem nemesfémből készült szerelvényt tilos aranyozni, ezüstözni vagy platinázni.

3. § (1) Az aranytárgyon ezüst- vagy platinaötvözetből, ezüst- és platinatárgyon pedig aranyötvözetből készült – az R.-ben meghatározott finomsági foknak megfelelő – díszítést szabad alkalmazni. A díszítést úgy kell felszerelni, hogy az a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető és elválasztható legyen.

(2) Az ezüsttárgyra platinaötvözetből, a platinatárgyra ezüstötvözetből készült díszítést nem szabad alkalmazni.

(3) Aranytárgyra megegyező vagy attól eltérő színű, de azonos finomságú aranyötvözetből mind elválasztható formában, mind nemesfémforrasztással készíthető díszítés.

(4) Az arany-, ezüst- vagy platinatárgyra alkalmazott és attól könnyen megkülönböztethető és elválasztható, a tárgy alapanyagától eltérő anyagú nemesfém díszítést a finomsági fokot kifejező fémjellel kell ellátni. Az összeszerelten fémjelzésre beadott tárgy csak a benne előforduló legalacsonyabb finomságú ötvözet szerint fémjelezhető.

(5) A fehér ékkővel díszített arany- vagy platinatárgynál a kő arany vagy platina foglalatát szabad ezüstlemezzel borítani. A foglalat borításához azonban csak annyi ezüstöt szabad felhasználni, amennyi ehhez a munkához feltétlenül szükséges.

(6) Ezüsttárgyat platinázni tilos.

4. § (1) Ezüsttárgyat kizárólag aranyozni, rhodiumozni lehet, de csak oly mértékben, hogy a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. Az ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni.

(2) Üreges nemesfémtárgyat nem szabad a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú vagy attól eltérő nemesfémmel, egyéb fémmel vagy más anyaggal egészben vagy részben kitölteni.

(3) A nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat idegen anyaggal – ólom, gitt, gipsz, gyanta, szurok stb. – egészben vagy részben akkor szabad kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges. A nemesfémből készült rész grammsúlyát azonban a tárgyra beütött számmal fel kell tüntetni. Ilyen üreges nemesfémtárgyak a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa.

(4)² A nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul rendszerint csak a tárgy finomságával megegyező finomságú ötvözetet szabad használni.

5. § (1) Aranyozáson, ezüstözésen, illetve platinázáson a tárgyaknak arany-, ezüst-, illetve platinalemezzel való bevonását is érteni kell.

(2) A nemesfémtárgyak a nemesfémötvözeteken felül drágakővel, féldrágakővel, gyönggyel, mozaikkal, díszkővel, műkővel, zománccal, markazittal és üveggel díszíthetők.

6. § (1) Az aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét úgy kell kikészíteni – vésés, gyalulás vagy más megoldás útján –, hogy a tárgy ezüst alapanyaga látható, könnyen felismerhető legyen. A részben aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét nem szükséges a fentieknek megfelelően kikészíteni.

(2) Nemesfémből készült fülbevalóknál a befoglalt üvegek és műkövek alá a foglalat könnyebb elkészítése céljából az okvetlenül szükséges, kis mennyiségű gipszet, krétát, vagy színhatás elérése céljából papiros és fólia alátétet szabad használni.

(3) Zománcozott nemesfémtárgynál az alak megtartásához szükséges, úgynevezett ,,kontraemail''-t szabad használni.

(4)³ A 4. § (2) és (3) bekezdésében nem említett – nemesfémből készült – üreges tárgyak kitöltésére, valamint az 5. § (2) bekezdésében nem szereplő díszítési módokra vonatkozó kérelmet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

7. § (1)⁴ A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat belföldi gyártás esetén a készítő, az elkobzott – fémjelzés nélküli – nemesfémtárgyat a belföldi forgalomba hozatalra felhatalmazott egyéb vállalkozás, a külföldről árusítás céljából behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat a kereskedő köteles azzal a névjellel ellátni, amelynek használatát részére a Hivatal engedélyezte. Kérésre a Hivatal – térítés ellenében – köteles elvállalni a névjel beütését.

(2)⁵ Az R. 3. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti, fémjelzési kötelezettség alá nem tartozó, külföldről árusítás céljából behozott nemesfémtárgyat a kereskedő köteles az (1) bekezdés szerinti névjellel ellátni. Kérésre a Hivatal – térítés ellenében – köteles elvállalni a névjel beütését.

(3) Nem kell névjellel ellátni azt a nemesfémtárgyat,

a) amelyen a jel a kis felület miatt vagy egyéb okból nem alkalmazható (pl. nagy része zománccal, kővel vagy gyönggyel van borítva);

b) amely külföldi értékesítésre készült, és a külföldi megrendelő a jel feltüntetését nem kéri.

(4)⁶ A (3) bekezdés szerinti mentességről a Hivatal a készítő vagy a kereskedő kérelmére, a kérelemben megjelölt indokok alapján és a nemesfémtárgy méretét, illetve sajátosságait figyelembe véve dönt.

8. § (1)⁷ A nemesfémtárgy készítésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás – a kizárólagosan ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás kivételével – a tevékenység megkezdésére vonatkozó a 36. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles kérni a névjel engedélyezését. A névjel és a névjel módosításának engedélyezését csak a 36. §-ban meghatározott engedélyezési kötelezettség alá eső vállalkozás kérheti.

(2)⁸ A névjel alakját és rajzát a készítő vagy a kereskedő javaslatára a Hivatal állapítja meg. Az alak és rajz megállapításánál ügyelni kell arra, hogy az más névjelhez vagy fémjelhez ne hasonlítson.

(3) A névjelet a nemesfémtárgy megjelölésére kizárólag az használhatja, akinek azt engedélyezték. A nemesfémtárgy készítőjének és kereskedőjének csak egyféle névjel használatát lehet engedélyezni.

(4)⁹ A névjelet a Hivatal által nyilvántartásba vett vállalkozás készítheti. A fél a Hivatal engedélye alapján – szükséges szerint – többféle nagyságban és példányban köteles a névjelet elkészíttetni és a készítő jogosultságának igazolása mellett próbanyomat és nyilvántartás céljából a Hivatalnál bemutatni. A használatban elkopott névjeleket az új példányok bemutatásával egyidejűleg kell megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni.

A fémjelek, a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakja és rajza, a fémjelzés módszere és részletes szabályai

9. §¹⁰ A fémjelek a következők:

a) 1. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, felette az évszám betűjele és 950;

b) 2. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, alatta az évszám betűjele és 900;

c) 1. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, bal oldalon az évszám betűjele, alatta 22;

d) 2. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az évszám betűjele és 18, jobbra stilizált nap;

e) 3. számú finomsági fokú aranytárgyakra szent korona, balra stilizált nap, alatta az évszám betűjele és 14;

f) 4. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, balra az évszám betűjele, jobbra 9;

g) 1. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Lánchíd), felette 1 és az évszám betűjele;

h) 2. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Erzsébet-híd), felette az évszám betűjele és 2;

i) 3. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (veszprémi viadukt), alatta 3 és az évszám betűjele;

j) 4. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Szabadság-híd), felette az évszám betűjele, alatta 4.

10. § (1)¹¹ A Hivatal jele H betű, két oldalon egyenes, alul és felül ívelt keretben.

(2) A fémjelek – ideértve az annak részét képező évszám betűjelét is –, valamint a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát az 1. számú melléklet tartalmazza.

[(3)¹² A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel alakját és rajzát a 2. számú melléklet tartalmazza. A Közös Ellenőrző Jel (CCM) a (2) bekezdés szerinti fémjelekkel esik egy tekintet alá, ideértve annak hamisításáért való felelősséget is.]

(4) A fémjelet alkalmazni kell magán a tárgyon, továbbá lehetőleg alkatrészein és díszítésein is. A nemesfémtárgyon alkalmazandó fémjel, a névjel, továbbá az egyéb jel beütésének helyét a 3. számú melléklet határozza meg.

(5)¹³ Belföldön belföldi célra készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyon a fémjelen, a névjelen, a tárgy alkatrészeinek összetartozását jelző számon, valamint – idegen anyaggal kitöltött üreges nemesfémtárgy esetén – a nemesfémötvözet grammtömegét jelző számon kívül további jelzés csak akkor alkalmazható, ha az a felsorolt jelekkel nem összetéveszthető.

11. §¹⁴ (1) A nemesfémtárgyak hivatalos ellenőrző vizsgálatát és fémjelzését a Hivatal végzi.

(2)¹⁵ A belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat vizsgálatra és fémjelzésre a Hivatalnak a névjel használatára jogosult vállalkozás köteles bemutatni.

(3)¹⁶ A külföldi megrendelésre készülő, illetve kizárólag külföldön forgalomba kerülő nemesfémtárgyak esetén a gyártó, illetve a kereskedő kérheti a Hivataltól a nemesfémtárgy Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzését. A Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának szabályozását a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény tartalmazza.

12. § (1)¹⁷ A nemesfém tárgyakat a Hivatal telephelyén (1089 Budapest, Bláthy Ottó utca 3–5.) kell fémjelzés végett bemutatni.

(2)¹⁸ A 11. § (2) bekezdése szerinti vállalkozás a nemesfémtárgyat a névjellel ellátva, pácolt, polírozás előtti, de már annyira elkészített állapotban köteles alkatrészével együtt fémjelzésre bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a ráütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. A nemesfémtárgy kész állapotban is bemutatható, ha az ilyen tárgy finomságának megállapítása és fémjelzése a tárgy megsérülése nélkül, kellő biztonsággal elvégezhető.

(3)¹⁹ Az alkatrészek közül a zárszerkezeteket a vállalkozás külön is bemutathatja fémjelzésre.

(4) Magánszemélyek a tulajdonukban lévő nemesfémtárgyakat fémjelzésre bemutathatják, ha az eredeti vámokmányokat vagy a vámmentességet igazoló okmányokat, illetve a tulajdonjogot igazoló okiratokat bemutatják.

13. § (1) A nemesfémtárgyat fémjelzési megrendelőlappal együtt kell benyújtani. A fémjelzési megrendelőlapot a valóságnak megfelelően kell kiállítani, feltüntetve a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. A külföldről származó tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.

(2)²⁰ A nemesfémtárgy bemutatására csak a Hivatal által meghatározott nyomtatványt – fémjelzési megrendelőlapot – szabad használni. Külön fémjelzési megrendelőlapot kell kiállítani az arany-, ezüst- és platinatárgyakról.

(3)²¹ A fémjelzési megrendelőlapon fel kell tüntetni a nemesfémtárgy ötvözetének pontos összetételét minden olyan esetben, amikor a fémjelzésre kerülő nemesfémtárgy ötvözetében a megengedett pótfémeken kívül – a Hivatal engedélyével – más pótfém is szerepel. A megengedett pótfémek használata esetén a fémjelzési megrendelőlapon elegendő a finomsági fok feltüntetése.

(4) Az ugyanazzal a fémjelzési megrendelőlappal bemutatott, azonos finomságú arany-, ezüst-, illetve platinatárgyak közül csak azokat szabad egy tételsoron szerepeltetni, amelyeknek az ötvözete azonos.

(5)²² A Hivatal a bemutatott nemesfémtárgyakat bruttó tömegük pontos megállapítása mellett veszi át, és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása mellett, a kifizetett számla ellenében adja vissza a bemutatónak. A bemutató a fémjelzési megrendelőlapon a fémjelzett nemesfémtárgy átvételét igazolni tartozik. A bevont elismervény ezzel érvényét veszti, további kezelést nem igényel.

(6)²³ A Hivatal a nemesfémtárgyat addig nem fémjelzi, amíg a fél szabályszerűen kiállított fémjelzési megrendelőlapot nem csatol, illetőleg a megállapított hiányokat felhívásra nem pótolja.

14. §²⁴ (1) A Hivatal a bemutatott nemesfémtárgy finomsági fokának megállapítása előtt köteles megvizsgálni, hogy

a) a fémjelzési megrendelőlapot szabályszerűen állították-e ki;

b) a bemutatott nemesfémtárgy a finomsági foktól eltekintve, megfelel-e az R.-ben és az e rendeletben meghatározott egyéb kellékeknek.

(2) Kisebb hiányok esetében a Hivatal a 20–22. §-oknak megfelelően jár el.

15. §²⁵ Ha nem a nemesfémtárgy készítésével foglalkozó vállalkozás mutatja be a nemesfémtárgyat és annak ötvözetét a bemutató nem ismeri, a fémjelzési megrendelőlapon elegendő az azonos kivitelű tárgyak altételenkénti megnevezése.

16. §²⁶ (1)²⁷ Az Európai Unió tagországain, Törökországon és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államon kívüli országokból importált nemesfémtárgyat az importáló vállalkozás köteles egy tételben, a vámeljárás során a vámokmányokkal együtt a Hivatalnak bemutatni és fémjeleztetni. Az ilyen tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.

(2)²⁸ A Hivatal – az R. 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a külföldön készített és fémjelzési megrendelőlappal bemutatott nemesfémtárgyat megvizsgálja, és amennyiben az az R.-nek, valamint e rendeletnek megfelel, finomsági fokát kifejező fémjellel látja el.

(3) Az olyan nemesfémtárgyakkal, amelyek az előírt kellékeknek nem felelnek meg, a 20. § szerint kell eljárni. A Hivatal a vizsgálat megtörténtét igazoló záradékát az okmányon feljegyzi és a tárgyat az okmányokkal együtt visszaadja a bemutatónak.

17. § A behozatali előjegyzésben vámkezelt nemesfémtárgyra a vámjogszabályok rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a nemesfémtárgy azonosságának pontos megállapítása céljából az importáló részletes felsorolással kiállított, a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára és finomságára vonatkozó, színes fotóval kiegészített kétpéldányos konszignációt csatol. A vámhivatal a vámvizsgálat lefolytatását a konszignáción igazolja.

18. § (1)²⁹ A finomsági fokot mintavételi terv alapján, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező laboratórium által végzett analitikus vizsgálattal, szükség esetén karcvizsgálattal és műszeres analitikai vizsgálattal kell megállapítani:

a) az arany finomságát tűzi vizsgálattal (űzési eljárással),

b) az ezüst finomságát Gay-Lussac elven alapuló potenciometriás titrálással,

c) a platina finomságát higanykloridos módszerrel.

Amennyiben az a)–c) pontokban felsorolt vizsgálatok nem adnak minden kétséget kizáró eredményt, a Hivatal egyéb nemzetközileg elfogadott megfelelő pontosságú módszert is alkalmazhat.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN 31426:1998 szabvány szerint, a b) pontja szerinti vizsgálatot az ISO 13756:1997 szabvány szerint, a c) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN ISO 11489:1998 szabvány szerint végzik, azt úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel.

(3)³⁰ A vizsgálat érdekében a Hivatal a nemesfémtárgyat szükség esetén egészben vagy részben beolvaszthatja vagy a tárgyból megfelelő mennyiségű anyagot vághat ki. A bemutató a tárgy beolvasztásáért vagy egyes alkatrészek vizsgálat céljából való felhasználásáért kártérítést nem igényelhet.

19. § (1) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy a fémjelzési megrendelőlapon feltüntetett finomsági fokot nem éri el, a bemutatót erről értesíteni kell. Ha a fél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kér döntővizsgálatot (24. §), a nemesfémtárgyat össze kell törni és a félnek ki kell adni.

(2) A vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményének ismeretében a fél kérheti

a) az R.-ben megállapított finomsági foknak megfelelő, kisebb finomsági érték szerinti fémjelzését a tárgynak,

b) import esetén, a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását.

(3) Amennyiben a vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményeként a tárgy az R.-ben meghatározott legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg vagy a fél import esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kéri a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását, akkor a tárgyat összetört állapotban kell a félnek kiadni.

(4) A jogszabályban megállapított finomsági fokoktól negatív eltérés a fémjelzéskor nem fogadható el.

(5) A finomsági fok megállapításánál nem kell figyelembe venni a 2–3. §-okban említett szerelvényt, díszítést és ezüsttel lemezelt foglalatot.

20. § (1)³¹ A fémjelzésre bemutatott olyan nemesfémtárgyat, amely az R.-ben meghatározott finomsági fokot eléri ugyan, de az e rendeletben előírt feltételeknek nem felel meg, a Hivatal a bemutatónak visszaadja, feltéve, hogy a kisebb hiányok pótolhatók, és azok pótlására a bemutató kötelezettséget vállal.

(2) Ha nemesfémtárgy bemutatója a megállapított hiány pótlását megtagadja, a nemesfémtárgyat összetörve kell kiszolgáltatni.

21. § A 20. §-ban említett kisebb hiányok főként a következők:

a) a 2–7. §-ban foglalt rendelkezésektől való eltérés,

b) a belföldön készült nemesfémtárgyon az engedélyezett névjel hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása (fel nem ismerhető, kopott vagy nem a meghatározott helyre ütött jel).

22. § A 20. § szerint kell eljárni abban az esetben is, ha

a) a bemutatott nemesfémtárgy olyan durván van kikészítve, hogy a fémjel nem alkalmazható szabályszerűen, vagy a további megmunkálás során könnyen megsérülhet, továbbá ha a bemutatott nemesfémtárgy nedves vagy szennyezett,

b) a bemutatott nemesfémtárgy alkatrészei gyengén vannak forrasztva és ezért utánforrasztás szükséges,

c)³² a láncszemek nincsenek forrasztva, kivéve a különlegesen egymásba kapcsolódó gépi vagy kézi kötésű láncokat, amelyek fémjelzését a Hivatal bírálja el,

d) több alkatrészből álló nemesfémtárgy összes alkatrészeit nem mutatják be.

23. §³³ Ha valamely fémjelzett tárgy alakja vagy anyaga javítás vagy átdolgozás következtében lényegesen megváltozik, a javítást vagy átdolgozást végző vállalkozás a tárgyat újból köteles megvizsgálás és esetleges fémjelzés céljából bemutatni.

24. § Ha a bemutató a vizsgálat eredményét kifogásolja, az anyag minőségi megállapításának ismételt (döntő) vizsgálatát (a továbbiakban: döntővizsgálat) kérheti. A döntővizsgálat költségét – ha kifogása alaptalannak bizonyult – a bemutató viseli.

25. § (1) A döntővizsgálatot két műszaki dolgozó párhuzamosan végzi. A két párhuzamos vizsgálat egymás ellenőrzésére szolgál. A döntővizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vizsgálatot végző két személy egymást munkájában ne befolyásolhassa. A két eredmény számtani középarányosa adja a döntővizsgálat eredményét.

(2) A döntővizsgálat költségét a vizsgálatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétszeres összegében kell megállapítani.

A fémjelzési kötelezettség alóli mentesség esetei
és feltételei

26. § A nemesfémtárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:

a) a külföldi megrendelésre (eladásra) készült nemesfémtárgy,

b) az olyan műszer, készülék vagy eszköz, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál,

c) a belföldön vagy külföldön törvényes fizetési eszközként használt ércpénz, ha nincsen a törvény hatálya alá tartozó nemesfémtárggyal forrasztás útján összeillesztve,

d) az érem és féldombormű (plakett),

e) az olyan nemesfémtárgy, amely régi város-, ország-, céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá amelynek régisége vagy kidolgozása folytán különleges tudományos, művészeti, kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van,

f)³⁴ a személyi és egyházi tulajdonban levő nemesfémtárgyak mindaddig, amíg forgalomba hozatal vagy értékesítés céljából nem kerülnek nemesfémtárgyak raktározásával, árusításával foglalkozó vállalkozáshoz, illetve nem kerülnek kényszerértékesítésre zálogtevékenység keretében,

g) a nemesfém tömbök, -rudak, -lemezek, -huzalok és általában a nemesfémből készült félkész gyártmányok,

h) a nemesfémhuzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek,

i) az arany ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt,

j) az ezüst ékszer és alkatrész kettő gramm súly alatt,

k) a zománccal, gyönggyel és drágakővel teljesen borított ékszertárgy.

27. § (1)³⁵ A 26. § b) pontjában meghatározott célból iparszerűen készült műszer, készülék vagy eszköz a felhasznált nemesfém anyag minőségének szempontjából a Hivatal ellenőrzése alá tartozik.

(2) Az egészségügyi célt szolgáló tárgyak közé tartozik a fogkorona, -híd, -lap, -betét stb. is.

(3) A 26. § c) pontja vonatkozik azokra az ércpénzekre is, amelyeket bármikor törvényes fizetési eszközként használtak.

(4)³⁶ A 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakat belföldi készítés esetén a készítő, külföldi behozatal esetén a kereskedő köteles a tárgy finomságát ezredrészben kifejező finomsági számjellel ellátni. A névjel használatára jogosult vállalkozás a 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakon a névjelét is köteles elhelyezni.

28. § (1) Az érmegyártó a saját üzemében készült érmet és féldomborművű lapot – annak peremén – az alábbi jelzésekkel látja el:

a) az aranyból készülteket a nap jelképével,

b) az ezüstből készülteket a hold jelképével,

c) a platinából készülteket Pt. betűkkel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzésen felül a tárgy peremébe be kell ütni a finomságot és névjelet.

29. §³⁷ A 26. § e) pontjával kapcsolatos vitás esetben a tárgyra tekintettel a gyűjtőköre szerint illetékes múzeum szakvéleménye az irányadó. A szakvélemény beszerzése érdekében a Hivatal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt keresi meg. A szakvélemény költsége az érdekelt felet terheli.

30. §³⁸ (1) Export esetén az R. 10. §-ában meghatározott nemesfémtárgyakat – finomságuk ellenőrzése céljából – kiszállításuk előtt legalább 14 nappal árujegyzék kíséretében be kell mutatni a Hivatalnak. Ha az áru megfelelő, a Hivatal az árujegyzéket igazoló záradékkal látja el, és azt csak ennek megtörténte után szabad kiviteli vámkezelésre a vámhivatalnak átadni. A kidolgozás szempontjából kifogásolt nemesfémtárgyakat a Hivatal kisebb hiányosságok esetében javításra visszaadhatja.

(2) Az alapanyag és a kész tárgy finomságát egyaránt a Hivatal ellenőrzi. Az áru ellenőrzésével járó szükségszerű árurongálódásból eredő kárért költségtérítés a Hivataltól nem jár.

31. § Az R. 10. §-a és e rendelet 30. § szerinti engedély és az ott meghatározott szabályok megtartása kötelező azokra a készítőkre és exportálókra is, akik az R.-nek megfelelő nemesfémtárgyat kívánnak külföldi kivitelre készíteni, illetve szállítani.

32. §³⁹ A feleslegessé váló fémjel megsemmisítését a Hivatal végzi.

33. § Az eladásra szánt tárgyakat az elárusítóhelyeken a nem nemesfémből készült tárgyaktól elkülönítve és megfelelő felirattal megjelölve kell tartani.

34. §⁴⁰ A nemesfémtárgy raktáron tartásával, árusításával foglalkozó vállalkozás köteles a raktáron vagy üzlethelyiségben levő, általa megvett, de szabályszerű fémjellel még el nem látott nemesfémtárgyat a fémjelzésre való bemutatásig, a fémjelzett nemesfémtárgyaktól elkülönítve, ,,Nem eladó fémjelzetlen tárgyak'' felírással megjelölve olyan helyen tartani, ahol azokat a vásárló közönség nem láthatja. A fémjelzetlen tárgyakról jegyzéket kell vezetni az adatok (átvétel ideje, az eladó vagy megbízó neve és címe, a tárgy megnevezése, súlya) pontos feltüntetésével.

35. § (1) A 33. §-nak a tárgyak elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseit a kirakatban elhelyezett tárgyakra is alkalmazni kell.

(2) Eladásra szánt tárgynak kell tekinteni minden nemesfémtárgyat, amely az elárusítóhelyen van és nem javítás vagy beolvasztás céljából tárolják.

(3) A kivitelre szánt tárgyak elkülönítése tekintetében az R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

36. §⁴¹ (1) A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítésére, javítására, árverésére irányuló tevékenységet, továbbá az ilyen tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet a Hivatal akkor engedélyezi, ha a vállalkozás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és

a) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint belföldön köztartozása nincs.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét,

b) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységet,

c) a kérelmező cégjegyzékszámát, illetve az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

d) a kérelmező székhelyét és azon magyarországi telephelyének, műhelyének címét, ahol a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, illetve forgalmazás esetében az e) pontban meghatározott tevékenység folytatásának címét,

e) a kérelmező által folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (4) bekezdése szerint,

f) amennyiben a 8. § (1) bekezdése alapján szükséges, az engedélyeztetni kívánt névjel adatát.

(3)⁴² Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 15 nap. A Hivatal a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazását végző vállalkozás esetében az engedélyt, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, és dokumentumokat közli a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzővel.

(4) A Hivatal az engedély megadásával egyidejűleg a vállalkozást nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a nyilvántartás sorszámát,

b) a nyilvántartásba vétel időpontját,

c) a vállalkozás nevét,

d) a vállalkozás tevékenységét,

e) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

f) a vállalkozás székhelyét, azon magyarországi telephelyének,műhelyének címét, ahol a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, illetve kereskedelmi tevékenység esetében az g) pontban meghatározott tevékenység folytatásának címét,

g) kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedelmi tevékenység formáját a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint,

h) az engedélyezett névjel adatát,

i) a hatósági ellenőrzés megállapításait,

j) a nyilvántartásból való törlés tényét és annak időpontját.

(5) A Hivatal a vállalkozás engedélyét visszavonja és egyidejűleg a vállalkozást a nevének és névjelének kivételével, a nyilvántartásból törli, ha

a) az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn,

b) a vállalkozás működését megszüntette,

c) ha jogszabálysértés miatt az R. 12. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazására kerül sor.

(6) A (4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vállalkozás a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást, valamint működése megszűnését köteles haladéktalanul a Hivatalnak bejelenteni.

(7)⁴³ A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítését, javítását, árverését folytató vagy ilyen tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozás az engedély (5) bekezdés szerinti visszavonása, és a nyilvántartásából történő törlését követő 15 napon belül köteles a névjel beütésére szolgáló eszközt megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni.

(8) A Hivatal az engedély visszavonását és a vállalkozás nyilvántartásból való törlését közli

a) egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő körzetközponti jegyzővel, egyéni cég, gazdasági társaság esetén – törvényességi felügyeleti intézkedés megtétele iránt – az illetékes cégbírósággal,

b) a Vám- és Pénzügyőrséggel, valamint

c) kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzővel.

(9) A Hivatal a nyilvántartásnak az állami ellenőrzés megállapításait tartalmazó rovatáról kizárólag az iparügyekért, valamint a kereskedelemért felelős miniszter, a Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoka, illetve nyomozás elrendelése esetén az illetékes nyomozó hatóság írásbeli megkeresése esetén ad kivonatot.

(10) A Hivatalnál vezetett hatósági nyilvántartás alapján a (4) bekezdésben meghatározott adatokat – a (4) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott adatok kivételével – a Hivatal a Kormányzati Portálon keresztül is elérhető honlapján folyamatos frissítéssel, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben negyedévente közzéteszi.

(11) A 2009. október 1. előtt a Hivatal által nyilvántartásba vett, a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítését, javítását, árverését folytató vagy az ilyen tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozásnak a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e § szerinti engedély iránti kérelmet benyújtania.

37. §⁴⁴ (1)⁴⁵ Ha a nemesfémből készült ékszereket, díszműárukat és egyéb tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozás a 36. § (2) bekezdésében meghatározott helyen kívül a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmi rendezvényen, közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint vásáron, illetve piacon kíván forgalmazni, köteles 5 nappal a forgalmazás megkezdése előtt bejelenteni a Hivatalnak az értékesítés helyét és időpontját.

(2) A Hivatal a bejelentésről értesíti a területileg illetékes vámhatóságot, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzőt.

38. §⁴⁶

39. §⁴⁷ A nemesfémtárgyak eladásával is foglalkozó vállalkozás köteles az üzlethelyiségében az e rendelet, valamint az R. 7. §-a szerint lefolytatott egyenértékűségi vizsgálat eredményeként a Hivatal által határozatban megállapított és közzétett nemesfémvizsgáló és hitelesítő szervezetek által alkalmazott, egyenértékűnek elismert fémjeleket jól látható helyen kifüggeszteni.

40. § Az R.-ben és az e rendeletben foglalt szabályok nem érintik a nemesfémek és a nemesfémtárgyak bel- és külföldi forgalmának korlátozására vonatkozó külön jogszabályban megfogalmazott rendelkezéseket.

41. §⁴⁸

Záró rendelkezések

42. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(2) E rendelet 10. §-ának (3) bekezdése és 11. §-ának (3) bekezdése, valamint 2. számú melléklete a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez⁴⁹

A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyak fémjelei Magyarországon

		Hivataljel (Hivatal jele)



		platinatárgyakra


	950			900
aranytárgyakra

916			750	585	375
ezredrész
ezüsttárgyakra

925			900	835	800
ezredrész

2. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez⁵⁰

A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló,
Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel (CCM) alakja és rajza

3. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez⁵¹

A fémjel, a Hivatal jele, valamint a névjel alkalmazásának szabályozása

A) Általános határozatok

1. A belföldön készült nemesfémtárgyakba a készítő, a külföldről árusítás céljából behozott nemesfémtárgyakba a kereskedő köteles a névjelét a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni. Ha a névjel nem a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre került beütésre, vagy a beütött jel nem ismerhető fel, vagy nem elég tiszta, a Hivatal, a nemesfémtárgyat hiánypótlásra visszaadja a megrendelőnek.

2. A Hivatal köteles az átvett nemesfémtárgyba a fémjelet és a Hivatal jelét a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni. A fémjel elhelyezését illetően az általános elv a következő: ha a tárgy egy darabból áll, tehát sem tartozékai sem forrasztott alkatrészei, díszítései nincsenek, akkor a tárgy fémjelet kap. Amennyiben a tárgyat tartozékkal látják el, vagy a tárgynak forrasztott alkatrészei, díszítései vannak, akkor ezeken is alkalmazni kell a megfelelő fémjelet. Ha az előbb említett kiegészítőket megfelelő felület hiánya miatt fémjelezni nem lehet, akkor azt a főrészt, melyhez a kiegészítő tartozik, a Hivatal jelével kell ellátni. Erre az elvre utal a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban a tárgyak fő részénél az alkalmazandó jelek után zárójelbe írt H betű. Ha a beütött fémjel vagy a Hivatal jele nem ismerhető fel, vagy nem eléggé tiszta, a megrendelő a nemesfémtárgy átvételekor vagy az azt követő nyolc napon belül a Hivataltól a fémjelnek vagy a Hivatal jelének helyes beütését kérheti.

A Hivatal kártalanítási felelősséggel tartozik az eljárása során okozott károkért, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket.

3. A külföldről behozott nemesfémtárgyakon a fémjelet a tárgyon már meglévő jelzések mellé, vagy ha az nem lehetséges, olyan helyre kell beütni, hogy ezzel a tárgy értékcsökkenést ne szenvedjen.

4. Azokon a nemesfémtárgyakon, amelyekre a B) pont alatti betűsoros tárgymutató nem intézkedik, a fémjel, a Hivatal jele, valamint névjel beütési helyét a Hivatal állapítja meg.

5. Ha a nemesfémtárgyba bármely okból nem lehet a fémjelet beütni, azt a megrendelőnek a nemesfémtárgy anyagából készült kis lemezzel kell ellátnia, vagy arra hivatalból ólomzárat (plombát) kell ráfüggesztenie és a fémjelet ebbe kell beütni. Abban az esetben, ha a nagy értékű nemesfémtárgyon a fémjel a tárgy sérülése, illetve értékcsökkenést eredményező deformációja nélkül nem alkalmazható, a fémjel helyett a Hivatal engedélyezheti minőségtanúsító bizonylat (certifikát) kiadását a következő nyomtatványon:

,,Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet

Minőségi Tanúsítvány

A fémjelzést kérő neve:

A vizsgálatra bemutatott nemesfémtárgy

– megnevezése:

– azonosító jelzése:

– származási helye:

– anyaga: (AU, AG, PT)

– tömege:

A bemutatott nemesfémtárgy hivatalosan megállapított finomsága:......‰

Jelen tanúsítvány a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet 3. számú mellékletének A) pontjának 5. alpontjában foglaltak alapján került kiállításra.

A minőségi tanúsítvánnyal ellátott nemesfémtárgyat fémjelzési szempontból egyenértékűnek kell tekinteni a magyar fémjellel ellátott nemesfémtárggyal.

Dátum aláírás''

A bizonylatnak, amely a fémjelet helyettesíti a későbbiekben kísérnie kell a tárgyat. A bizonylat díja megegyezik a fémjelzésre, illetve a nemesfémtartalom-vizsgálatra és hitelesítésre megállapított igazgatási szolgáltatási díjjal.

6. A nemesfémtárgy anyagától eltérő nemesfémből készült díszítéseket a díszítés anyagának megfelelő fémjellel kell ellátni.

B) A fémjel és a Hivatal jele, továbbá a névjel beütési helyének betűsoros tárgymutatója

A betűsoros tárgymutató betűrendben sorolja fel az egyes nemesfémtárgyakat, mindegyik mellett megjelölve azt a helyet, ahová a fémjelet és a Hivatal jelét, továbbá a névjelet (egyedi azonosító jelet) be kell ütni. A betűsoros tárgymutató szempontjából ,,alkatrésznek'' a könnyen felismerhető és elválasztható nemesfém alkatrészt, ,,forrasztott'' alkatrésznek pedig az olyan alkatrészt kell tekinteni, amely a főrészhez nemesfém forrasztó anyaggal van hozzáerősítve.

A jelek rövidítései a következők:

F – fémjel

H – a kijelölt szervezet jele

N – névjel

A fémjelzésre bemutatott tárgy megnevezése	A jel beütési helyének megnevezése	Alkalmazandó jel

Asztaldísz (virág-, gyümölcs- és süteménytartók)	a felsőrész és a többi alkatrész	F.N. (H)
	a forrasztott alkatrészek	F.
Bekötési tábla (könyvek, albumok fedőlemeze)	a lemez széle	F.N. (H)
	a díszítések	F.
Biztosítótű	a felsőrész	F.N. (H)
Biztosítólánc karkötőhöz	az egyik végkarika	H.
Bogrács	az oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenék fedő pereme	F.N. (H)
	a fogantyú	F.
Borsszóró szelence	a talp és a szita	F.N. (H)
Borbélypamacs	lásd ,,Fogantyú”
Borszeszlámpa	lásd ,,Lámpa”
Botfogantyú	lásd ,,Fogantyú”
Broche	lásd ,,Melltű”
Bura	lásd ,,Harang”
Burnótszelence	lásd ,,Doboz”
Billikom	lásd ,,Egyházi edények”
Címerpajzs	az alsó széle	F.N.
	ha a pajzs több részből készült a főrész	F.N. (H)
	forrasztott alkatrészek	F.
Csengettyű	a főrész és az ütő (nyelv)	F.N. (H)
	forrasztott alkatrészek	F.
Csörgő, gyermekjáték	a nyél	F.N. (H)
	apró csengők	F.
Csat	a sín	F.N. (H)
	a pecek	F.
	díszítés	F.
Csésze (kávés-, leveses- és teáscsésze)	a fenék	F.N. (H)
	a fogantyú	F.N. (H)
	a díszítés	F.
Cukorfogó
a) ha egy darabból áll	a közepe a hajtásban	F.N.
b) ha csuklóval összefoglalt két darabból áll	mind a két kar	F.N. (H)
Cukorkanál	lásd ,,Kanál”
Cukorszelence	lásd ,,Doboz”
Cukorszóró	az oldalrész és a szita	F.N. (H)
Diadém	lásd ,,Fejdísz”
Doboz (különféle célokra)	a fenék és a fedő	F.N. (H)
	ha a fenék be van forrasztva
	az oldalrész	F.N. (H)
	a fenék	F. (H)
	a lábak	F.
	díszítések	F.
Diótörő	mind a két kar	F.N. (H)
Dísztárgy	a főrész és a többi alkotórész	F.N. (H)
	forrasztott alkatrészek	F.
Dohányszelence	a fenék és a fedő	F.N. (H)
	ha a fedő két szétnyitó részből áll, akkor mindkét rész	F.N. (H)
Dugó	a főrész	F.N. (H)
	a díszítések (alakok, jelképek, gömbök)	F.
Dugóhúzó	a nyél	F.N. (H)
Ecet- és olajtartó	a fenék és a többi alkatrész	F.N. (H)
	forrasztott alkatrészek	F.
Egyházi edények	úgy kell fémjelezni, mint a hasonló nemesfém tárgyakat
Étlaptartó	lásd ,,Ecet és Olajtartó”
Evőeszköz	lásd ,,Kanál, Kés, Villa”
Evőeszköz kosár	a hosszú oldal egyik vége	F.N. (H)
	ha a kosár szakaszokból áll
	a választófalak is	F.N.
Fazék	lásd ,,Doboz”
Fedő (különféle edényekhez)	a széle	F.N. (H)
	forrasztott alkatrészek	F.
	díszítések	F.
Fejdísz	az egyik vége és a díszítések	F.N.
	forrasztott alkatrészek	F.
	ha a díszítések nem fémjelezhetők
	a fejdísz mindkét vége	F.N.
	ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetők	F.N. H.
	Fésű vagy fésűfoglalat az egyik vége	F.N. (H)
	ha két részből készült, a másik része	F.

Fogantyú (esernyőhöz, ostorhoz, pálcához)	a főrész	F.N. (H)
	ha a főrész zománccal van bevonva, akkor az odaforrasztott karika	F.N. H.
Fogpiszkáló-tartó	a felsőrész vagy a talpazat	F.N. (H)
Függelék
1. Óra-, kar- és nyaklánc	a főrész vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet az odaforrasztott karika	F.N.
2. Függelék köteg	a függelék külön-külön	F.N.
	vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet az összeforrasztott közös karika	F.N. (H)
3. Éremfüggelék	az érem tömege levonásra kerül, a keret	F.N.
	éremre forrasztott karika esetén az ügyfél kérésére fémjelezhető a karika	F.
Fülbevaló
1. Függelék nélkül
a) ha a sima	a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horog	F.N.
b) ha díszítéssel van ellátva	a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horog	F.N.
	a díszítések	F.
	ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a főrész vagy a horog	F.N. H.
2. Függelékkel	a felsőrészt úgy kell jellel ellátni, mint 1. alatt a függelék	F.
3. Klipsz	a főrész	F.N. (H)
	a rugó	F.
Gomb
1. Pálcára, ostorra, fedőre, esernyőre	a széle	F.N. (H)
2. Mellényre, kabátra fülekkel ellátva	a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni
	nem lehet, a fül	F.N. (H)
3. Kézelő és mellgomb
a) egy koronggal	korong vagy a szár	F.N. (H)
b) két koronggal vagy pálcikával, ha két ilyen gomb forrasztott szemű lánccal van egybekötve,	mindkét gomb vagy a fül	F.N. (H)
ha két ilyen gomb karabéllyal van egybekötve	az összekötő pálcika v. lánc	F.
	mindkét gomb vagy a fül	F.N. (H)
	karabély	F.
Gyertyatartó	a talapzat és a többi alkatrész	F.N.
	a forrasztott alkatrészek	F.
	ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetők, a talapzat	F.N. H.
Gyümölcstartó	lásd ,,Asztaldísz”
Gyufadobozhuzat	a főrész	F.N. (H)
Gyufatartó	a főrész és a többi alkatrész	F.N. (H)
	a forrasztott alkatrészek	F.
Gyújtószerszám	a főrész	F.N. (H)
	a többi alkatrész	F.
Gyújtószerszám – hüvely	lásd ,,Hüvely”

Gyűrű
1. Tömör
a) beforrasztott középrésszel (fejjel)	a sín belső vagy külső része	F.N. (H)
	a fej	F.
b) karika	a sín belső része	F.N.
2. Üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni)
a) beforrasztott középrésszel (fejjel)	a megjelölt tömör rész	F.N. (H)
	a fej	F.
b) karika	a megjelölt tömör rész	F.N.
	Megjegyzés: a fémjelet a fejes gyűrűnél hosszába, karikagyűrűnél pedig keresztbe kell a sínbe ütni. Egyedi elbírálás alapján speciális díszítés esetén a sín külső részébe vagy szélébe is lehet fémjelezni, a mintától függően.
3. Több karikából álló gyűrű
a) ördögkarika	egy fémjelezhető karika	F.N. H.
b) pánttal összefogott karika	egy fémjelezhető karika	F.N. H.
	ha a karikák nem fémjelezhetők be kell mutatni a karikákat és a pántot forrasztás előtt, a pánt	F.N. H.
c) háromszínű karikagyűrű	minden karika	F.
	szélső karika	F.N.
Gyűszű	a széle	F.N.
Hajkefe	lásd ,,Kefe”
Hajtű	lásd ,,Tű”
Halvilla	lásd ,,Villa”
Hamutartó	a csésze széle	F.N. (H)
	a forrasztott alkatrészek	F.
Harang	a széle	F.N. (H)
	a fogantyú és az ütő	F.
	az állvány	F.N.
Borító harang (bura)	a széle	F.N. (H)
	a fogantyú	F.
Hőmérő állvány	a talp	F.N. (H)
	az oszlop és a díszítések	F.
Hordócska (likőrre és egyéb folyadékra)	a kiálló donga a csap oldalon	F.N. (H)
	a csap fogantyúja	F.
	az állvány	F.N. (H)
	a díszítések	F.
Horog (láncra)	lásd ,,Lánc” alkatrészek
Hűtőedény	az oldalrész fogantyú mellett	F.N. (H)
	a talp és a fogantyú	F.
	a fedő	F.N. (H)
Hüvely (esernyőhöz, ostorhoz stb.)	a széle	F.N. (H)
Iránytű (delejtű)	a fenék, vagy ha ehhez jelet ütni nem lehet, a keret vagy a gömb	F.N. (H)
Irón	a külön álló részek mindegyike	F.N. (H)
Kanál
a) tömör	a nyél vagy a merítő	F.N.
b) üres nyéllel (hal- és tortalapát vagy kanál)	a merítő vagy a lapát	F.N. H.
Kanna	az oldalrész közel a fogantyúhoz	F.N. (H)
	a fogantyú és a fenék	F.
Karabély, láncokhoz	lásd ,,Lánc” alkatrészek
Kapocs
a) közönséges ruhakapocs	mind a kampó, mind az anyakapocs egyik füle	F.N.
b) nagy kapocs	(haj-, ruha-, kalap-, könyvkapocs) a széle	F.N.
	ha több részből áll, a főrész	F.N. (H)
	a többi alkatrész	F.
Kard
1. Markolat	a kosár vagy hárítórúd	F.N. (H)
	a gomb	F.
2. Hüvely
a) ha az egész nemesfémből készült	a nyílásnál	F.N. (H)

b) ha nem az egész készült nemesfémből	a hüvelyalj és a két karikatartó	F.N.
	a hüvelykarika	F.
Karkötő
1. Tömör karika, lapos vagy gömbölyű (római karkötő)	bármely rész	F.N.
2. Ugyanez, ha üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni)	a megjelölt tömör rész egyik oldala	F.
	a másik oldala	N.
3. Csuklós kétrészes merev	egyik rész	F.N.
	másik rész	F.
	ha a részbe fémjelet ütni nem lehet, a zárórugó	F.N. H.
4. Ha a csuklós karkötő díszítéssel vagy beforrasztott résszel	a zárórugó	F.N.
van ellátva	a díszítés vagy a beforrasztott rész	F.
	ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet, a zárórugó	F.N. H.
5. Több drótkarika egy helyen összefogva	az összes karika	F.N.
	ha a karikák nem fémjelezhetők lásd ,,Gyűrű 3.b”
6. Lánckarkötő	lásd ,,Lánc”
7. Fonott kézi karkötő (walles stb.)	egyik végkarika	F.N.
	másik végkarika	H.N.
8. Tömör tagokból álló karkötő	első tömör tag	F.N.
	utolsó tömör tag	H.
9. Üreges tagokból álló kézi karkötő	a zárószerkezet	F.N. (H)
10. Óra-karkötők	a zárószerkezet	F.N. (H)
	a másik rész	F.
Kefe	a keret	F.N. (H)
Kereszt	a főrész vagy a fül, vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet, a végkarika	F.N. (H)
Keret
(Képhez, tükörhöz, szivar- és pénztárcához stb.)	a keret széle	F.N.
	a fenék	F.N.
	a tárcáknál mind a két keret közel a zárhoz	F.N.
Kenőcsszelence	lásd ,,Doboz”
Kés
a) ha egy darabból áll	a nyél	F.N.
b) ha a penge be van forrasztva a nyélbe	a penge	F.N. H.
c) ha csak a nyél készült nemesfémből	a nyél	F.N.
Kézitarsoly
1. Ha mind a zárókeret, mind a tarsoly nemesfémből készült	a zárókeret egyik oldala	F.N.
	a zárókeret másik oldala	F.N. H.
2. Ha csak a zárókeret készült nemesfémből (a tarsoly selyem, bőr stb.)	a zárókeret mindkét oldala	F.N.
Kézelőgomb	lásd ,,Gomb”
Koppantó	mindkét fogantyú	F.N. (H)
Korsó	az oldal közel a fogantyúhoz vagy a fenék	F.N. (H)
	a láb és a fogantyú	F.
	a fedő pereme	F.N. (H)
	a fedőn lévő gomb vagy más díszítés	F.
Kosár (virág-, kenyér- és gyümölcskosár)	a széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhez	F.N.
	a forrasztott alkatrészek	F.
	ha a forrasztott alkatrészekbe jelet beütni nem lehet (üresek), akkor a kosár széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhez	F.N. H.
Koszorú	egyik szár	F.N. (H)
	a szalag	F.
	díszítések	F.
Körömkefe	lásd ,,Kefe”
Kötőkosár	lásd ,,Kosár”
Kötőtűtartó	mindkét rész	F.N. (H)
Kulcs	szár vagy a fül	F.N.
Kulcstartó	a karika vagy pajzs	F.N. (H)
	horog	F.
	a rövid összekötő lánc	F.
Lámpa	a fenék, a fedő és a többi alkatrész	F.N. (H)
	a forrasztott alkatrészek	F.
Lámpás (kézi)	az oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenék	F.N. (H)
	az ajtó	F.N. (H)
	fogantyú	F.N.
Lánc (kézi)
A. tömör lánc
30 cm hosszúságig (főleg karláncok)	az egyik végén az utolsó jelezhető láncszem	F.N.
	a másik végén az utolsó jelezhető láncszem	H. N.
30–60 cm hosszúságig	mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem	F.N.
	a középső láncszem	F.
60 cm hosszúságon felül	mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem	F.N.
	minden 20 cm-en egy-egy láncszem	F.
	Megjegyzés: Ha a láncszemek alakjuknál vagy kicsiségüknél fogva nem fémjelezhetők, a jeleket a végkarikába kell beütni. Ezekben az esetekben a 30–60 cm hosszúságú láncoknál a középső láncszem jelzése helyett a lánc egyik végkarikáján még egy H-t. A 60 cm-nél hosszabb láncoknál a minden 20 cm-re eső F. helyett mindkét végkarikán még egy H.-t kell beütni. A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helye felé nézzen, platinaláncnál pedig a fémjel felső része kerüljön a forrasztási hely felé.

B. Üreges lánc
30 cm hosszúságig (főleg karláncok)	egyik végkarika	F.N.
	másik végkarika	H.N.
30–60 cm hosszúságig	egyik végkarika	F.N.
	másik végkarika	F.N. H.
60 cm hosszúságon felül	mindkét végkarika	F.N. H.
	Megjegyzés: A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helyétől elnézzen, platinaláncnál pedig a fémjel alsó része kerüljön a forrasztási hely felé.
C. Különleges láncok (tekintet nélkül arra, hogy tömörek vagy üregesek)
1. láncnál, melynek középső része nagyság és alak tekintetében a többi tagtól eltérő	a középső tagot külön tárgynak kell tekinteni és annak megfelelően kell jellel ellátni, a kapcsolt láncrészekbe pedig az A., illetve B. szerinti jelzéseket kell ütni
2. Jokerlánc
a) ha a középső lemezes rész végkarikákkal van a lánchoz kapcsolva	a láncrészek az A., illetve B. szerint, a lemez egyik végkarikája	F.
	másik végkarikája	N.
b) ha a középső lemezes rész magára a láncra van forrasztva	a lánc mindkét végkarikája	F.N.
	a lemezes rész első tagja	F.
	utolsó tagja	H.
3. Lánc, amelynek végei rugós szerkezetű zárókészülékkel vannak ellátva
a) ha a zárókészülék a lánc végeihez van forrasztva	a rugós részen	F.N. H.
b) ha a zárókészülék a lánc végeihez könnyen elválasztható módon van szerelve	a láncrészek A., illetve B. szerint, a zárókészülék lásd ,,Zárókészülék” vagy ,,Kapocs”
D. Gépi láncok	egyik végkarika	F.
	másik végkarika	N.
E. Kézzel szerelt gépi lánc	egyik végkarika	N.F.
	másik végkarika	F.
F. Láncalkatrészek
1. Karabély	a horog merev része	F.
	a karika	H.
2. Horog	bármely része	F.N.
3. Rugósgyűrű
a) a beforrasztott kengyellel, ha részben tömör	a kengyel	F.N.
b) üreges rugósgyűrű karikával (füllel)	a karika (fül)	F.
c) üres rugósgyűrű karika (fül) nélkül	a felforrasztott gömböcske	F.
	Megjegyzés: Karika (fül) nélküli üres rugósgyűrűkre (melyek karpereceknél és nyakláncoknál mint végkarikák használtatnak) köteles a készítő a fémjel beütésére alkalmas kis gömböcskét felforrasztatni a keret oldala, vagy a fül	F.N.
5. Lánc bojt	a hüvely vagy a fül	F.N.
	láncköteg egyik láncocskájának a vége	F.
6. Lánc sikló
a) nagyobb	a főrész közel a nyíláshoz	F.N.
b) kisebb	a főrész	F.
Lapátok (vaj-, hal-, tortalapát és egyéb lapátok)	lásd ,,Kanál”
Legyező	mind a két külső rész a keskeny végén	F.N. (H)
	a forrasztott alkatrészek	F.
Levélnehezék	a lemez	F.N. (H)
	a díszítések	F.
Mártásra való csésze	a főrész	F.N. (H)
	a forrasztott tál	F.
Medallion
a) sima	a hátlap vagy a fül	F.N.
b) díszítéssel ellátott	a díszítések	F.
	ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a hátlap vagy a fül	F.N. H.
Melegítőedény	a fenék és a fedél	F.N. (H)
	a fogantyú	F.N.
Melltű
a) sima	a fenék vagy a hátlap	F.N.
	ha a fenékbe vagy a hátlapba jelet beütni nem lehet, a csuklólemez vagy a horog	F.N.
	a tű	F.N. (H)
b) díszítéssel ellátott	úgy kell jelezni, mint a simát, a díszítés	F.
	ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet a tű	F.N. H.
Mustárszelence (üvegedénnyel)	a fenék, a fedél foglalatja	F.N. (H)
	a fedél gombja a talapzat, vagy a láb	F.
Nagyítóüveg	a keretek karimája közel a fogantyúhoz	F.N.
	a fogantyú	F.
Nyakkötő (kutyák részére)
a) ha egy darabból áll	bármely rész	F.N. (H)
b) ha két darabból áll	mind a két rész	F.N. (H)
	a zárókészülék	F.
Nyárs	az alsó rész közel a fogantyúhoz	F.N.
	a fogantyú	F.
Nyaklánc (collier)	lásd ,,Lánc”
Nyél, fogantyú (késhez, villához, ollóhoz stb.)	bármely rész	F.N.
Olló
a) nyitható stiftes		N.F. H.
b) nem nyitható, öntött vagy forrasztott		N.F.
Olajedény	lásd ,,Egyházi edények”
Oltókupak	a kupak széle	F.N.
	a fogantyú	F.
Öngyújtó	lásd ,,Gyújtószerszám”
Öntözőkanna	az oldalrész, közel a fogantyúhoz	F.N. (H)
	a fogantyú, a fenék kerete és a kifolyási cső	F.
	a cső rózsája	F.N.
Óra, óratok	a test	F.N. (H)
Órakarika vagy órakengyel (fémjelzés végett külön bemutatva)	bármely rész	F.N.
Óralánc	lásd ,,Lánc”

Palack	az oldalrész közel a nyakhoz	F.N. (H)
	a dugó	F.N.
	a légmentes elzárásra szolgáló készülék hüvelye	F.N.
	a készülék megerősítésére szolgáló lemez	F.
	a csavarzár sima karikája	F.N.
Palackfogantyú	lásd ,, Fogantyú”
Pecsétnyomó	a főrész	F.N. (H)
	a forrasztott alkatrészek	F.
Pénztárca	a zárókészülék	F.N. (H)
	a keret	F.
Pipakupak	a karika	F.N. (H)
	a rugó	F.
	a pipa nyakán lévő karika	F.
Pohár
1. Láb nélkül	a fenék	F.N. (H)
2. Lábbal	a főrész	F.N. (H)
	a lap vagy a szár	F.
3. Utazópohár	az utolsó karika feneke	F.N. (H)
	a többi karika	F.
Pohárkeret és fedő	a fogantyú karikája és a fedő	F.N. (H)
Pohárhordozó vagy tartó	a fenék	F.N. (H)
	a fogantyúval ellátott oszlop a pohár hüvelye vagy a karikája és a láb	F.
Rugósgyűrű	lásd ,,Lánc alkatrészek”
Ruhakefe	keret	F.N. (H)
Salátafogó
a) ha a villa és a kanál a nyéllel egy darabból készült	a nyél közepe a hajtásban	F.N.
b) ha a villa és a kanál a nyélhez van forrasztva	a nyél közepe a hajtásban	F.N.
	a villa és a kanál,	F.
	ha a nyélbe a jelet beütni nem lehet, a kanál	F.N. H.
	a villa	F.
Sarkantyú	az abroncs egyik fele	F.N. (H)
	a többi alkatrész	F.
Serleg	lásd ,,Egyházi edények”
Síp	a fül	F.N. (H)
Sótartó
a) egyszerű	a fenék	F.N.
b) kettős	mindegyik edény feneke	F.N. (H)
	a láb és a fogantyú	F.
Sólapát	a fogantyú vagy a lapát	F.N.
Spárgafogó	lásd ,,Cukorfogó”
Spárgatálaló	a hordozórudak	F.N. (H)
	a közben lévő pálcikák vagy fokok	F.
	a fenéklemez	F.N.
Szalvétakarika vagy abroncs	a széle	F.N.
Szalvétatartó	a főrész	F.N. (H)
	a forrasztott alkatrészek	F.
Szelence	lásd ,,Doboz”

Szemüvegkeret vagy foglalat
1. Fülakasztós	a nyereg és az egyik szár	F.
	a másik szár a csuklónál	F.N.
2. Lornyon	a nyereg	F.
	a fogantyú	F.N.
3. Orrcsíptető	a nyereg vagy a fogantyú	F.N.
Szivarka és szivarszelence	ha két részből áll, mindkét rész	F.N. (H)
	a zárókészülék	F.
Szekrényke (ékszerek tartására)	lásd ,,Doboz”
Szócső	a cső	F.N. (H)
	a szájabroncs	F.
Szendvicsfogó	a villa egyik ága	F. (H)
	a villa másik ága	N.
	a toló lemez	F.N.
	a többi különálló alkatrész	F.N.
Talpazat (ha a tárgy felső része nem nemesfémből, üvegből stb. van)	a felső széle	F.N.
Tál
a) lapos	a fenék vagy a felhajlított
	karima	F.N.
b) mélyített	az oldalrész a fogantyú mellett	F.N. (H)
	a fül és a lábak mindegyike	F.
	a fedő	F.N.
Tálca
a) egy darabból álló	a fenék	F.N.
b) két részből (fenékből és karimából) álló	a fenék	F.N. (H)
	a karima	F.
Tányér	a fenék vagy a felhajlított karima belül	F.N.
Teáskanna	a fenék	F.N. (H)
	a fedő pereme	F.N.
	a lábak mindegyike és a fogantyú	F.
	az állvány	F.N.
Teaszelence	lásd ,,Doboz”
Teaszűrő	a szitaszerű rész	F.N. (H)
	a fogantyú vagy a fül, a villa és a láncocska	F.
ha két félgömbből áll	mindegyik félgömb széle	F.N. (H)
	a láncocska egyik vége	F.
Tisztilánc	lásd ,,Kulcstartó”
Tojásfőző	az oldalrész közel a széléhez	F.N.
	a belsejében lévő tartólemez és a fedő	F.N. (H)
	a lábak	F.
	a fogantyú	F.
Tojáspohár	a felsőrész vagy a talpazat	F.N.
Tojáspohár-hordozó vagy tartó	a fenék	F.N. (H)
	a felhajlított keret és fogantyú	F.
	a lábak mindegyike	F.
Tojáskanál	lásd ,,Kanál”
Toll (Töltőtoll)	lásd ,,Irón”
Tortalapát	lásd ,,Kanál”
Tölcsér	a főrész a fogantyú mellett	F.N. (H)
	a fogantyú és a cső	F.
Tölténytáska vagy tarsoly	a tarsoly fedele	F.N. (H)
	a két oldalrész a hüvely és a sikló	F.
Tőr	a fogantyú (markolata)	F.N.
	ha ez több részből áll, akkor a főrész	F.N. (H)
	a többi alkatrész	F.
	a tok, ha egészen nemesfémből készült, a felsőrész	F.N.
	ha a tok más anyagból készült (fából vagy bőrből), akkor a nemesfémből készült abroncsok	F.N. (H)
	a többi alkatrész	F.
Tű	a fej	F.N.
	a tű	F.
	ha a fejbe jelet beütni nem lehet, a tű	F.N. H.
Tűdoboz	lásd ,,Doboz”
Tükörkeret vagy ráma	lásd ,,Keret”
Üvegedények nemesfém részei	bármely rész	F.N.
Vajhűtő	külső edény és a fogható fedő	F.N. (H)
	a belső edény	F.N. (H)
	forrasztott alkatrészek	F.
Váza	az oldalrész közel a szájnyíláshoz vagy a fenék	F.N. (H)
	a talapzat, fogantyú (fül) és a lábak mindegyike	F.
Veret (könyvre, tálcára stb.)	bármely rész	F.N.
Villa
a) ha egy darabból áll	a nyél	F.N.
b) ha a villa be van forrasztva a nyélbe	a villa	F.N. H.
c) ha csak a nyél készül nemesfémből	a nyél	F.N.
Virágtartó edény	lásd ,,Váza”
Zárókészülék vagy kapocs
1. Övre és köpenyre	mindkét rész	F.N.
	ha mind a két részbe jelet beütni nem lehet, a bekapcsoló rész vagy a horog	F.N. H.
2. Bőr-, gyöngy- stb. karkötőre és nyakláncra	a tok	F.N.
	a rugó	F.
3. Kézitáskára, albumra, könyvre és tárcára	mindkét rész	F.N.
	ha az egyik részbe a jelet beütni nem lehet, a másik rész	F.N. H.
Zománckép különálló és könnyen elválasztható foglalata	a fül	F.N.
Zsámoly (evőeszközhöz)	a főrész közepe	F.N. (H)
	a két végén levő kereszt, vagy láb egyik szára	F.

4. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez⁵²

A rendeletet a 35/2011. (IX. 14.) NGM rendelet 36. §-a hatályon kívül helyezte 2011. szeptember 29. napjával.

A 4. § (4) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

A 6. § (4) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 7. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵

A 7. § (2) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁶

A 7. § (4) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷

A 8. § (1) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 3. §-ával megállapított, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁸

A 8. § (2) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁹

A 8. § (4) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰

A 9. § a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A 10. § (1) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹²

A 10. § (3) bekezdése – e rendelet 42. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba.

¹³

A 10. § (5) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 11. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁵

A 11. § (2) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶

A 11. § (3) bekezdése – e rendelet 42. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba. A (3) bekezdés a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. A (3) bekezdés 2006. március 1-jén lépett hatályba, lásd a 223/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletet.

¹⁷

A 12. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

A 12. § (2) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹

A 12. § (3) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 7. §-ával megállapított, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁰

A 13. § (2) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²¹

A 13. § (3) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²

A 13. § (5) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²³

A 13. § (6) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁴

A 14. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁵

A 15. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁶

A 16. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

²⁷

A 16. § (1) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²⁸

A 16. § (2) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

A 18. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰

A 18. § (3) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³¹

A 20. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³²

A 22. § c) pontja a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³

A 23. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁴

A 26. § f) pontja a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁵

A 27. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶

A 27. § (4) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

³⁷

A 29. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁸

A 30. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁹

A 32. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁰

A 34. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴¹

A 36. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴²

A 36. § (3) bekezdése a 26/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 15. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴³

A 36. § (7) bekezdése a 26/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 15. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁴

A 37. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁵

A 37. § (1) bekezdése a 26/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 15. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁶

A 38. §-t a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁷

A 39. § a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 10. §-ával megállapított, a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁸

A 41. §-t és címét az 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹

Az 1. számú melléklet a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 2. számú melléklet – e rendelet 42. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba. A 2. számú melléklet a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. számú melléklet 2006. március 1-jén lépett hatályba, lásd a 223/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletet.

⁵¹

A 3. számú melléklet a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵²

A 4. számú mellékletet az 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek