• Tartalom

8001/2004. (IK 4.) IM tájékoztató

8001/2004. (IK 4.) IM tájékoztató

a nemzetközi vonatkozású büntető ügyek intézéséről*

2004.04.30.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Nemzetközi szerződések
1. A nemzetközi szerződések fennállása, rendelkezései, tartalma, valamint a kialakult viszonosság tekintetében a bíróságoknak kétség esetén az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya (a továbbiakban: Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály) ad felvilágosítást. E Tájékoztató Függeléke áttekintést nyújt a büntető ügyekben eljáró bíróságoknak az eljárás szempontjából legfontosabb nemzetközi szerződésekről. Figyelembe kell venni, hogy a többoldalú nemzetközi szerződések hatálya – az esetleges fenntartások miatt – nem szükségszerűen azonos a szerződés egyes tagállamai tekintetében. Számos olyan többoldalú nemzetközi szerződés jött létre, amely lehetővé teszi a szerződésben részes tagállamok számára fenntartások és nyilatkozatok megtételét, amelyekre azért van szükség, hogy az egyes tagállamok belső jogi rendelkezéseik előírásai szerint az adott nemzetközi szerződést alkalmazni tudják. Különösen vonatkozik ez a büntető tárgyú nemzetközi szerződésekre, ahol figyelembe kellett venni, hogy a tagállamok büntető ügyekben eljáró hatóságai és jogrendszerük rendkívül különböző. Egy konkrét ügyben a nemzetközi szerződés rendelkezései mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a kérdéses tagállam tett-e fenntartást vagy nyilatkozatot, ami kihatással lehet az ügy intézésére (pl. nyelvhasználat, különböző iratok megküldése, példányszám stb.). Szem előtt kell tartani azt is, hogy a nemzetközi szerződések alkalmazási köre – különösen a többoldalú nemzetközi szerződéseknél – változhat (pl. a megerősítések, az újabb csatlakozások, illetőleg az esetleges felmondások miatt). E változások figyelemmel kísérése céljából került feltüntetésre az Európa Tanács honlapjának címe. (l. V. Fejezet és Függelék VI.)

Általános rendelkezések
2. A büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést a két- és többoldalú nemzetközi szerződések és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény széleskörűen biztosítják. (Az Európai Unió tagállamaival való bűnügyi együttműködésről a Tájékoztató III. Fejezete tartalmaz információt). A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. A nemzetközi szerződés rendelkezései értelemszerűen nem tartalmaznak részletes szabályokat arra vonatkozóan, hogy a rendelkezések végrehajtása Magyarországon milyen hatóság hatáskörébe tartozik, és az a rendelkezések végrehajtása során milyen eljárást követ.

3. A bűnügyi együttműködésre nemzetközi szerződés hiányában lehetőség van viszonosság alapján is, viszonosság hiányában a jogsegély (a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az eljárási jogsegély) iránti külföldi megkeresés teljesítéséről – az egyéb feltételek fennállása esetén – az igazságügy-miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész a külügyminiszterrel egyetértésben dönt. Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetőleg elkobzás átvétele csak nemzetközi szerződés alapján történhet.

Joghatóság
4. Magyar bíróság az elkövető állampolgárságára tekintet nélkül eljárhat minden Magyarországon elkövetett bűncselekmény, továbbá a magyar állampolgár által elkövetett minden olyan cselekmény miatt, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény, tekintet nélkül az elkövetés helyére (Btk. 3. §). Bizonyos esetekben a magyar bíróság eljárhat a külföldön nem magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt is (Btk. 4. §).

Az alkalmazandó jog
5. A büntetőeljárásban a magyar anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a büntetőeljárásnak külföldi vonatkozása van. Jogsegély nyújtása során a megkereső hatóság kérelmére azonban a külföldi eljárási szabályokat is lehet alkalmazni, ha ez nem ütközik a közrendbe. Így például nincs akadálya annak, hogy a tanúzás alóli mentességet a magyar bíróság külföldi jog alapján állapítsa meg, ha a meghallgatni kért tanú a megkereső bíróság államának állampolgára. (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 10. § és V. Fejezet)

Hivatkozás a nemzetközi szerződésekre
6. A külföldi hatóságok számára készült iratokban (pl. jogsegélykérelemben) nem kell megjelölni a nemzetközi szerződést Magyarországon kihirdető jogszabályt. A külföldi hatóságok számára készült iratokban a nemzetközi szerződés címére, valamint aláírásának helyére és időpontjára kell hivatkozni, hiszen a külföldi hatóság csak a magyar kihirdető jogszabály megjelölése esetén nem tudja beazonosítani a hivatkozott nemzetközi szerződést.

A bíróság érintkezése a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztállyal
7. A bíróság az előtte folyamatban lévő ügyben közvetlenül fordulhat a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályhoz (1363 Budapest, Postafiók 54.)

A bíróság érintkezése külföldi hatóságokkal
8. Külföldi hatósággal a bíróság – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály útján érintkezhet. A megkeresésekre és beadványokra (kérelmekre) a bíróság, illetőleg a bíróság elnöke adja meg a választ (pl. tájékoztatást).

Idegen nyelvű beadványok
9. A bíróság az idegen nyelvű beadvány (megkeresés stb.) tárgyában ugyanolyan intézkedést tesz, mintha az magyar nyelven készült volna. Ha a beadvány nyelvét a bíróság nem érti, vagy ha a bíróság egyébként szükségesnek tartja, arról fordítást kell készíttetni az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával (a továbbiakban: OFFI, címe: 1062 Budapest, Bajza u. 52.) [24/1986. (VI. 26) Mt. rendelet 5. §.]

Nyelvhasználat
10. A bírósági eljárás nyelve a magyar. A bíróság az eljáráson kívül is kizárólag a magyar nyelvet használja, intézkedéseit magyar nyelven teszi meg és a külföldön tartózkodó személyekkel (külföldi hatóságokkal) magyar nyelven érintkezik. Amennyiben a nemzetközi szerződés értelmében az iratot fordítással kell ellátni, akkor a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 9. § (3) bekezdése szerint a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet a törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta.
A Be. megállapítja azt az alapelvet, hogy a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet.

A külföldön felhasználásra kerülő iratok alakiságai
11. A külföldön felhasználásra kerülő iratokat igen gondosan kell elkészíteni. A bíróságnak a nemzetközi ügyek intézése során különös figyelmet kell fordítania az iratok szövegének világos, szabatos, a magyar nyelv szabályainak mindenben megfelelő megfogalmazására. Fokozottan ügyelnie kell arra, hogy a szöveg jól olvasható és külalakjában is kifogástalan legyen. Törlések, javítások vagy a szöveg hitelessége tekintetében kétséget támasztó más helyesbítések nem fordulhatnak elő. Az iratok szövegében nálunk közismert rövidítések („Bp.”, „PKKB”, „Kft.”, „RT.” stb.) nem használhatók. Ügyelni kell arra, hogy az iratokon (mellékleteken) ne legyen az irat tartalmához nem tartozó feljegyzés. Az iratokat az aláírásokon kívül mindig el kell látni a bíróság pecsétjével is. A külföldön kézbesítésre kerülő iratok címzését lehetőleg a kézbesítés helye szerinti nyelven kell elkészíteni (a címzett nevének megjelölése, az állam elnevezése stb.) és törekedni kell a teljes címzésre (a postai irányító szám feltüntetése a helységnév előtt stb.).

Kiadmányok és hiteles másolatok
12. A bírósági iratokról kiadmányt külföldön történő felhasználás céljára is csak az eljárási szabályokban meghatározott esetekben, és az ott meghatározott személyek kaphatnak. A bírósági iratokról külföldön történő felhasználás céljára minden más esetben csak hiteles másolatot lehet kiadni. A kiadmány vagy másolat kiadása (megküldése) iránti kérelmet az általános szabályok szerint lehet előterjeszteni (személyesen vagy meghatalmazott útján, szóban vagy írásban). A kérelmet az általános szabályok szerint kell elintézni (BÜSZ 13. §–15. §-ai), de figyelemmel kell lenni az egyéb külön rendelkezésekre (pl. a Be. 70/A. §).

13. A külföldön felhasználásra kerülő másolatot mindig hiteles másolat formájában, az általános előírásoknak (BÜSZ 13. §), és a külföldön felhasználásra kerülő iratok alakiságaira vonatkozó külön szabályoknak (11. pont) megfelelő módon kell elkészíteni. A másolat hitelesítési záradék szövege a következő: „... (név) aláírását és a bíróság bélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.”

14. Általában fénymásolatot kell készíteni az olyan iratról, amelyet nem a bíróság készített, illetőleg amely nem a bíróság számára készült, vagy amelynek a szövege nem olvasható tökéletesen (pl. a fél kézírásos beadványa), továbbá az idegen nyelvű iratról (pl. külföldi kézbesítési bizonyítvány), és abban az esetben is, ha nincs a bíróság iratai között annak az iratnak az eredeti példánya, amelyről a másolat készül. A másolatot az iroda látja el „a másolat hiteléül:” záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával és a másolat készítésének időpontjával.
JOGSEGÉLYÜGYEK
I. Cím
A JOGSEGÉLYÜGYEK ÁLTALÁBAN
A jogsegély fogalma és terjedelme
15. Nemzetközi jogsegélyen azok a jogcselekmények értendők, amelyeket valamely állam bírósága vagy más hatósága egy másik állam bírósága vagy más hatósága javára – többnyire ennek megkeresésére – végez. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény szerint a bűnügyi jogsegély formái a következők: a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az eljárási jogsegély, valamint a feljelentés külföldi államnál.
A jogsegély kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi szerződésen, illetőleg a két állam között kialakult viszonosságon alapul, viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről az igazságügy-miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben dönt.

II. Cím
A KÜLFÖLDI HATÓSÁGOKHOZ INTÉZETT ELJÁRÁSI JOGSEGÉLYKÉRELMEK
A tárgyalási határnap kitűzése
16. A tárgyalási határnap kitűzésénél figyelembe kell venni, hogy külföldi kézbesítés lebonyolításához (a tértivevény visszaérkezéséhez) előreláthatólag mennyi idő szükséges. Tapasztalat szerint általában a következő időtartamokat célszerű számításba venni:
a) közvetlen postai kézbesítés esetén (23. pont): 3 hónap
b) a külföldi bírósággal való közvetlen érintkezés esetén (24. pont): 4 hónap
c) az Igazságügyi Minisztérium útján való kézbesítésnél, ha az közvetlenül küldi meg az iratokat az illetékes külföldi központi hatóságoknak Európába (25. pont): 5 hónap
d) az Igazságügyi Minisztérium útján való kézbesítésnél, ha az közvetlenül küldi meg az iratokat az illetékes külföldi központi hatóságoknak Európán kívüli országba: 6 hónap
Ha a továbbítandó iratokat fordítással kell ellátni, akkor a fenti időtartamok a fordításhoz szükséges idővel meghosszabbodnak.

Külföldön lakó tanú idézése
17. A bíróság – ha nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetővé teszi – külföldön lakó tanút is idézhet. Célszerű, ha a bíróság csak abban az esetben idézi a külföldön lakó tanút, ha az ügy jellegére tekintettel személyes megjelenése feltétlenül szükséges.
Egyéb esetekben egyszerűbb az eljárás, ha a bíróság a tanú lakóhelye szerinti külföldi bíróság útján folytatja le az eljárási cselekményt (pl. tanúkénti kihallgatás) a vonatkozó nemzetközi szerződés alapján előterjesztett megkeresés formájában (l. iratminta a Függelék III.), ugyanis a külföldön lakó tanú nem köteles a magyar bíróság idézésének eleget tenni és előtte megjelenni, míg a külföldi megkeresett bíróság előtt a megjelenésre kötelezhető.

18. A külföldi tanút értesíti a bíróság arról, hogy az előtte folyamatban levő eljárásban szükségesnek látszik tanúkénti meghallgatása. Tájékoztatja arról is, hogy a bíróság előtti megjelenésével felmerülő költség megtérítése az 1/1969. (I. 8.) IM rendelet rendelkezései szerint történik. A külföldön lakó tanú részére a bíróság tájékoztatást ad arról, hogy az említett rendelet alapján milyen költségtérítésre tarthat igényt.

19. Egyes államokkal megkötött jogsegélyszerződéseink, illetve többoldalú nemzetközi szerződés lehetővé teszik azt is, hogy a bíróság külföldön fogvatartásban lévő vagy szabadságvesztést töltő személyt hallgasson meg. Az ilyen személy átszállítása érdekében a bíróságnak a vonatkozó nemzetközi szerződés figyelembevételével megkeresést kell a külföldi hatóságnak előterjesztenie, és azt – a meghallgatásra kitűzött határnap közlésével – a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályhoz kell felterjesztenie. Az ilyen megkeresés teljesítésével felmerülő valamennyi költség bűnügyi költségként jelentkezik.

Tanúkihallgatás és bizonyítás-felvétel iránti jogsegélykérelem
20. Kétoldalú és többoldalú jogsegélyszerződéseink, valamint az egyes államokkal kialakult viszonosság lehetővé teszi, hogy a bíróság tanúkihallgatás vagy más bizonyítás-felvétel iránt intézzen jogsegélykérelmet egyes államok bíróságaihoz (illetékes hatóságaihoz). A tanúkihallgatás (más bizonyítás-felvétel) iránti jogsegélykérelem elkészítésénél az általános szabályok (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VI. Fejezet), valamint a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók. A szükséges adatok közlésén és a tisztázandó körülmények (a felteendő kérdések) részletes meghatározásán kívül fel kell hívni az eljáró külföldi bíróság figyelmét arra is, hogy a tanúkihallgatás (más bizonyítás-felvétel) határnapjáról kiket kell értesítenie. (l. az iratmintákat a Függelék III. alatt)
Nemzetközi szerződések lehetővé teszik, hogy a megkeresett hatóság – ilyen irányú kérelem esetén – hozzájárulhat, hogy a megkeresés teljesítésénél a magyar igazságügyi hatóságok képviselői és az érdekelt személyek jelen legyenek.

Szakértői vélemény beszerzése külföldről
21. A bíróság szükség esetén szakértői véleményt is beszerezhet külföldről, ha ezt nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetővé teszi. A külföldi szakértői vélemény beszerzése általában az illetékes külföldi bíróság megkeresése útján történik. Indokolt esetben sor kerülhet a külföldi szakértő idézésére is, ennek során a külföldön lakó tanú idézésénél irányadó szabályok (17.–19. pont) szerint kell eljárni. A külföldi szakértői vélemény beszerzésével járó költségeket a megkereső bíróságnak általában nem kell megelőlegeznie, azonban a szakértői vélemény beszerzésével felmerült költségek megtérítését kérheti a megkeresett bíróság a szakértői vélemény megküldését követően; ebben az esetben a bíróságnak haladéktalanul intézkednie kell a költségjegyzékben feltüntetett összeg átutalása iránt. A költségek viselésére az általános szabályok és a kétoldalú, illetőleg többoldalú jogsegélyszerződéseink irányadók. (l. 29. pont)

Kényszerítő eszközök mellőzése a külföldi személy idézésénél
22. A külföldön lakó személyt (tanú stb.) nem lehet bírság, vagy elővezetés kilátásba helyezésével idézni. Ezért ilyen esetben a kényszerítő eszköz alkalmazására utaló idézési űrlap nem használható, hanem külön le kell írni az idéző végzés szövegét.

Bírósági iratok közvetlen kézbesítése külföldön
23. A bíróság posta útján közvetlenül kézbesíthet iratokat, amennyiben azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi [pl. magyar–osztrák szerződés – XII. cikk (3) bekezdés; kihirdette: 165/1994. (XII. 9.) Korm. rendelet.]

A jogsegélykérelem közvetlen továbbítása külföldre
24. A bíróság a külföldi hatósághoz intézett jogsegélykérelmét egyes esetekben – a megfelelő nemzetközi szerződések alapján – közvetlenül juttathatja el az illetékes külföldi hatósághoz: így rendszerint közvetlenül érintkezik a bíróság a lengyel, a cseh és a szlovák bíróságokkal.

A jogsegélykérelem továbbítása külföldre
az Igazságügyi Minisztérium útján
25. A külföldi hatósághoz intézett jogsegélykérelmet a bíróság – a 23–24. pontban felsorolt eseteken kívül – továbbítás végett a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak küldi meg. A Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály azokba az államokba, amelyekkel a hatályos nemzetközi szerződések előírásának megfelelően a jogsegélyforgalom a központi hatóságok útján történik, a jogsegélykérelmeket az illetékes külföldi központi hatóságnak küldi meg továbbítás végett.

Fordítás csatolása a jogsegélykérelemhez és a külföldön kézbesítendő irathoz
26. A külföldi bírósághoz (hatósághoz) intézett jogsegélykérelemhez általában a megkeresett hatóság államának nyelvén készült hiteles fordítást is csatolni kell. Nincs szükség a jogsegélykérelem fordításának csatolására, ha ennek mellőzését a hatályban lévő nemzetközi szerződések lehetővé teszik. A külföldön kézbesítendő irathoz akkor kell fordítást csatolni, ha a nemzetközi szerződés azt előírja. (Függelék IV.)

A külföldre továbbítandó fordítások elkészítése
27. A külföldre továbbítandó fordításokat hiteles fordításként az OFFI (címe: 1062 Budapest, Bajza u. 52.) készíti el a bíróság megrendelésére. [24/1986. (VI. 26) Mt. rendelet 5. §.]

A külföldön kézbesítendő irat címzése, a tértivevény kitöltése
28. A külföldön kézbesítendő iratok megcímzésénél és a tértivevény (kézbesítési bizonyítvány) kiállításánál fokozott gondossággal kell eljárni. Kétség esetén tájékoztatást kell kérni a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálytól. Különösen ügyelni kell a következőkre:
a) a címzett nevét lehetőleg a kézbesítés helyén szokásos módon is meg kell jelölni (pl. „Kiss Jánosné Horváth Teréz / Frau Teréz Kiss geb. Horváth”);
b) a címzésben lehetőleg meg kell adni a postai irányítószámot és meg kell jelölni a tartományt (szövetségi államot) is;
c) a címzésben fel kell tüntetni valamennyi rendelkezésre álló adatot (pl. városi kerület, emelet, ajtószám), és kerülni kell a rövidítéseket;
d) a helységnevet mindig csak az érintett állam hivatalos elnevezése szerint kell megjelölni (pl. „Wien” és nem „Bécs”);
e) a kézbesítendő irathoz magyar nyelven kiállított 715/A rksz. tértivevényt kell csatolni;
f) a bíróság által posta útján közvetlenül kézbesítendő irathoz (23. pont) CN 07. jelzésű rózsaszínű postai tértivevényt kell kiállítani.

A jogsegély igénybevételével felmerülő költségek
29. A jogsegély nyújtásáért a megkeresett külföldi hatóság általában nem tart igényt költségtérítésre (díjra, illetékre). Jogsegélyszerződéseink ezt rendszerint külön is kimondják. Ha a jogsegélyszerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és a megkeresett külföldi hatóság a költségtérítésre igényt tart, az igényelt összeget ki kell fizetni. A kifizetésről a bíróság haladéktalanul gondoskodik oly módon, hogy az igényelt külföldi devizának megfelelő forint-összeget bármely devizaművelet végzésére felhatalmazott hitelintézethez utalja a külföldi hatósághoz való továbbítás végett. A felmerült költségek viselésére az általános szabályok irányadók.

III. Cím
KÜLFÖLDI HATÓSÁGOK ELJÁRÁSI JOGSEGÉLYKÉRELMEI
A jogsegélykérelem elintézése
30. A lengyel, cseh és a szlovák hatóság jogsegélykérelme a vonatkozó nemzetközi szerződések alapján közvetlenül, a többi állam tekintetében pedig a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály útján érkezik a bírósághoz. A jogsegélykérelmet az irányadó nemzetközi szerződések, illetőleg a viszonosság, továbbá az e szerződések végrehajtására és értelmezésére vonatkozó, valamint az egyébként irányadó jogszabályok alapján kell elintézni.
Külföldi eljárási szabály figyelembevételére csak a megkereső külföldi hatóság ilyen irányú kérelmére kerülhet sor. A követendő eljárás tekintetében a bíróság kétség esetén a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály állásfoglalását kéri.

A külföldi iratok kézbesítése jogsegély hiányában
31. Ha a jogsegélykérelem olyan államból érkezett a bírósághoz, amellyel nincs jogsegélyszerződésünk, sem viszonosság nem áll fenn, a jogsegélykérelmet állásfoglalás végett a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni.

Jogsegélykérelem tanúkihallgatás iránt
32. A külföldi bíróság nemzetközi szerződés alapján tanú kihallgatása iránti jogsegélykérelmet is előterjeszthet. A tanúkihallgatás során lehetőleg a megkereső hatóság kérelme szerint kell eljárni. A tanú kihallgatásáról a jegyzőkönyv magyar nyelven készül, azt fordítással ellátni nem szükséges. A jegyzőkönyv egy példányát a bíróságon – a jogsegélykérelemre vonatkozó iratok között – meg kell őrizni. A tanúkihallgatással felmerülő költségeket általában nem kell felszámítani a külföldi bíróságoknak. Nemzetközi szerződés ilyen értelmű rendelkezése esetén azonban a felmerült költségek összegét külön elkészített költségjegyzékben közölni kell a megkereső külföldi hatósággal. A külföldi hatóság részére a költségjegyzékben meg kell jelölni, hogy a költségek összegét a bíróság bankszámlájára az ügyszámra hivatkozással (megjelölve a számlavezető bankot, annak címét és a bankszámlaszámot) utalja át.
Nemzetközi szerződések lehetővé teszik, hogy a magyar hatóság – ilyen irányú kérelem esetén – hozzájáruljon ahhoz, hogy a megkeresés teljesítésénél a külföldi igazságügyi hatóságok képviselői és az érdekelt személyek jelen legyenek. Ilyen esetben a meghallgatás időpontját úgy kell kitűzni, hogy megfelelő idő álljon a külföldről érkező személyek részére a Magyarországon történő megjelenéshez.

Jogsegélykérelem szakértői vélemény beszerzése iránt
33. A külföldi hatóság – nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján – magyar szakértői vélemény beszerzése iránt is előterjeszthet jogsegélykérelmet. A szakértői vélemény beszerzésénél az egyébként irányadó jogszabályok szerint kell eljárni, de a lehetőség szerint figyelembe kell venni a megkereső külföldi hatóság kérelmét.

34. A szakértői vélemény beszerzésével járó költségek – a nemzetközi szerződéseink rendelkezéseitől függően – vagy a megkereső államot, vagy a magyar államot terhelik. A költségeket mindkét esetben a megkeresett magyar bíróság előlegezi. A felmerült költségek összegét minden esetben közölni kell a megkereső külföldi hatósággal. Amennyiben a költségek megtérítésére lehetőség van, a külföldi hatóság részére a költségjegyzékben meg kell jelölni, hogy a költségek összegét a bíróság bankszámlájára az ügyszámra hivatkozással (megjelölve a számlavezető bankot, annak címét és a bankszámlaszámot) utalja át.

A külföldi irat belföldi kézbesítése
35. A külföldi irat belföldi kézbesítésére nemzetközi szerződéseink, valamint a magyar jog erre vonatkozó rendelkezései irányadóak [a módosított 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §-a, Be. 70. § (7) bekezdés]. Az irat kézbesítésére irányuló jogsegélykérelemnek általában az irat postai kézbesítésével kell eleget tenni. A címzett az iratot a bíróságon személyesen is átveheti, de a bíróság ebből a célból őt nem idézheti. A címzett idézésére csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság a kézbesítéssel kapcsolatban szükségesnek tartja a szóbeli tájékoztatást, illetőleg azt a külföldi hatóság kifejezetten kérte. Vannak olyan államok, ahol a kézbesítés csak akkor tekinthető megtörténtnek, ha a kézbesítendő iratot maga a címzett vette át.

36. A bíróság a külföldi hatóság megkeresésére belföldön kézbesítendő iratot ajánlott tértivevényes küldeményként adja postára.

37. A külföldi irat belföldi kézbesítésére irányuló kérelmet általában kényszerkézbesítés útján is teljesíteni kell [a módosított 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §. (1) bekezdése, Be. 70. § (7) bekezdés]; a külföldi bíróság által előterjesztett kézbesítés iránti jogsegélykérelem teljesítéséhez hozzátartozik ebben az esetben a kézbesítendő iratok és a tértivevény megküldésén kívül az is, hogy a magyar bíróság hivatalos feljegyzésben tanúsítsa, hogy a kézbesítést a vonatkozó magyar jogszabály szerint joghatályosnak kell tekinteni. Nincs azonban helye kényszerkézbesítésnek, ha a külföldi hatóság a kézbesítendő irathoz nem csatolta annak magyar nyelvű fordítását [a módosított 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. §. (3) bekezdése].

38. A külföldi hatóság jogsegélykérelme alapján belföldön kézbesítendő irathoz a bíróság „B” mintájú (715 rksz.) tértivevényt csatol. A tértivevény rovatait – írógéppel – magyar nyelven kell kitölteni. Ha kényszerkézbesítésnek van helye, a tértivevény jobb felső sarkában a „kényszerkézbesítés kizárva” szavakkal kezdődő bekezdést törölni kell (át kell húzni). Ha nincs helye kényszerkézbesítésnek, az irathoz „C” mintájú figyelmeztetést kell csatolni.
A kézbesítés szabályszerű megtörténtét a tértivevényen a címzett (az átvételre jogosult személy) és a postai kézbesítő aláírásával igazolja. A két aláírást a bírósági irodavezető aláírásával és a bíróság pecsétjével látja el. Külföldi irat budapesti lakos részére történő kézbesítése esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

39. Abban az esetben, ha a kézbesített külföldi irat tartalmával kapcsolatban a címzettnek bármilyen közlendője van (pl. észrevétel, jogorvoslati kérelem stb.), akkor azt saját magának kell a kézbesítést kérő külföldi hatóságnál megtennie. A vonatkozó nemzetközi szerződések nem adnak lehetőséget arra, hogy a feleknek a kézbesített irattal kapcsolatos közlendői a jogsegélyforgalomban továbbításra kerüljenek. A nemzetközi szerződések ugyanis az igazságügyi hatóságok iratainak továbbítását biztosítják. Erre tekintettel a bíróságoknak a címzettek ilyen irányú kérelme esetén meg kell adniuk a szükséges felvilágosítást, annak érdekében, hogy a címzett az esetleges jogorvoslati határidőn belül tudja az észrevételeit közvetlenül posta útján eljuttatni a külföldi hatósághoz.

A címzett felkutatása
40. A bíróság hivatalból tesz intézkedést a megadott címen nem található címzett felkutatására. Ha a jogsegélyt kérő külföldi szerv hiányosan vagy tévesen adta meg a meghallgatni kért személynek (tanúnak stb.), illetőleg a kézbesíteni kért külföldi irat címzettjének a lakáscímét (nevét, a helységet stb.), vagy ha az a megadott címen más okból nem található (pl. elköltözött onnan), a bíróság a jogsegélykérelemből megállapítható, továbbá az esetleg egyébként rendelkezésre álló adatok (pl. munkahely, korábbi lakáscím) alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a lakáscím felkutatása érdekében. A helyes lakáscím közlése iránt a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal Rendszer- és Igazgatásfelügyeleti Főosztályt (1450 Budapest, Pf. 81.) a címzett teljes nevének, születési helyének és évének, valamint anyja teljes nevének, illetőleg egyéb személyazonosító adatainak (pl. korábbi lakcímének) közlésével lehet csak megkeresni. Az 1992. évi LXVI. törvény értelmében közölni kell az adatszolgáltatás célját és jogalapját is.

41. Ha a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudta a címzettet felkutatni, erről értesíti a jogsegélyt kérő külföldi hatóságot és tájékoztatja arról, hogy a kézbesítésnek mi volt az akadálya (pl. a címzett elköltözött a megadott címről), egyben felhívja a figyelmét, hogy milyen további adatok közlése esetén tehet újabb intézkedést a lakáscím felkutatása érdekében.

A külföldi hatóság értesítése a jogsegélykérelem teljesítéséről
42. A jogsegélykérelem teljesítéséről, illetőleg annak akadályáról a megkereső külföldi hatóságot értesíteni kell. Az értesítést a bíróság magyar nyelven adja ki.

IV. Cím
A JOGSEGÉLY EGYÉB FORMÁI
Külföldi ítélet érvénye
43. A nemzetközi kapcsolatok bővülésével a jogfejlődés a külföldi büntető ítéletek hatályának elismerése felé halad. Büntetőjogunk (Btk. 6. §) a külföldi bíróság ítéletét a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek tekinti, ha
a) a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el,
b) az elkövetővel szemben a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, amely mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő, és a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, vagy alkalmazott intézkedés összhangban van a magyar joggal.
Nem ismerhető el a külföldi bíróság ítéletének érvénye, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt. A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest. A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény a külföldi ítélet érvényének megállapítása szempontjából mindig köztörvényi jellegű bűncselekménynek tekintendő.
Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.
A külföldi bíróság ítéletének érvényéről a bíróság hivatalból határoz. Ennek során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége (Be. 579. § ).
Ha a magyar büntető törvény hatálya alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, – kivéve, ha a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el – a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést vagy előzetes fogvatartást a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani. [Btk. 6. § (5) bekezdés]

Szabadságvesztés büntetés és szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtásának átvétele és átadása
44. Külföldi bíróság ítéletének belföldi végrehajtása esetén a magyar hatóságok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetést végrehajtják. Erre nemzetközi szerződés, vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (IV. Fejezet 1. Cím) alapján kerülhet sor. A büntetés végrehajtásának átvétele kérdésében a határozathozatal joga az igazságügy-minisztert illeti meg. Amennyiben az igazságügy-miniszter úgy határozott, hogy a büntetés végrehajtásának átvétele mellett dönt, a végrehajtás módját a bíróság állapítja meg, az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezet 1. Cím).

45. Ennek a jogintézménynek a másik oldalát jelenti a magyar bíróság ítéletével kiszabott büntetés végrehajtásának más állam részére történő átengedése, melyre szintén nemzetközi szerződés vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (IV. Fejezet 2. Cím) alapján van lehetőség.
46. A nemzetközi szerződések közül külön kiemelendő az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény). Az Egyezmény rendelkezése szerint annak a bíróságnak, amely az Egyezményben részes állam állampolgárát, illetőleg olyan személyt ítél el szabadságvesztés büntetésre vagy vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, akire az Egyezmény hatálya (az egyes részes államok által tett fenntartások és nyilatkozatok alapján) kiterjed az Egyezmény lényeges tartalmáról és a végrehajtás átadásának (a továbbiakban: átszállítás) lehetőségéről a jogerős határozatot hozó bíróság tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke) tájékoztatja az elítéltet, illetve – ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen – az elítélt képviselőjét. Ha az átszállítás iránt kérelmet terjesztenek elő, az elítéltnek, illetőleg a képviselőjének az átszállításhoz való hozzájáruló nyilatkozatáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, az elítélt vagy a képviselője; a jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni. Ha az elítélt, illetve képviselője a határozat kihirdetésénél nincs jelen, a tájékoztatást írásban kell részére kézbesíteni.
Ha a fogva lévő elítélt a szabadságvesztését, illetőleg az intézkedést végrehajtó intézetben terjeszt elő az átszállítása iránti kérelmet, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát az előzőekben ismertetett módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.
Ha a szabadlábon lévő elítélt az átszállítására irányuló kérelmet terjeszt elő, az első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke elrendeli a jogerős szabadságvesztés, illetőleg intézkedés azonnali foganatba vételét, és intézkedik a hozzájáruló nyilatkozat jegyzőkönyvezése iránt.
Amennyiben az elítélt, illetőleg képviselője átszállítás iránti kérelmet terjeszt elő, a bíróság a büntetőügy iratait, valamint az Egyezmény 6. Cikk 2. pontjában felsorolt iratokat felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumnak.

47. Az Európa Tanács 167. számú, Strasbourgban 1997. december 18-án kelt egyezménye, amely az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve (2001. évi LXVII. törvény), úgy rendelkezik, hogy az elítélt személynek az állampolgársága szerinti államba való hazatérését úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulását adta a büntetés, illetőleg intézkedés végrehajtása átadásához, így az ítélet végrehajtásának nem akadálya az, hogy nem áll rendelkezésre az elítélt kifejezett hozzájáruló nyilatkozata a büntetés végrehajtásának átadásához. A Kiegészítő Jegyzőkönyvben szabályozott másik esetcsoportban – bizonyos garanciális szabályok közbeiktatásával – lehetővé teszi a büntetés, illetőleg intézkedés végrehajtása átadását az elítélt kifejezett hozzájárulása nélkül is, ha elkövetett bűncselekményre tekintettel a bíróság kiutasítás mellékbüntetést alkalmazott, illetőleg közigazgatási úton rendeltek el olyan intézkedést, amely szerint a büntetés letöltését követően e személynek el kell hagynia az Ítélkező Állam területét.

Vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átvétele, illetve átengedése
48. Magyarország számos olyan nemzetközi egyezménynek részese, amely előírja elsősorban az elkobzás/vagyonelkobzás külföldi részes állam megkeresésére történő végrehajtását. Ilyen rendelkezést tartalmaz többek között az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett, a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni ENSZ egyezmény (bécsi kábítószer egyezmény), a 2000. évi CI. törvénnyel kihirdetett, a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló strasbourgi egyezmény (pénzmosás elleni egyezmény), a 2282/2000. (XI. 29.) Korm. határozat alapján aláírt, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezmény (nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény). Hasonló rendelkezést tartalmaz továbbá az ENSZ keretében megalkotott, 2003. december 10-én a mexikói Meridában aláírt korrupció elleni egyezmény is. E nemzetközi szerződések jogalkotási feladatként írják elő a részes államok számára, hogy biztosítsák az eszközök és a jövedelem, vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok elkobzásának lehetőségét.
A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvételére, illetve átengedésére kizárólag csak nemzetközi szerződés alapján és erre vonatkozó megkeresés esetén kerülhet sor.
A részletes eljárási szabályokat a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezetének 4. és 5. Címe tartalmazza.

A büntetőeljárás átadása, a büntetőeljárás iránti feljelentés tétele
49. A büntetőeljárás átadása (a büntetőeljárás iránti feljelentés tétele) a büntető joghatóságról való lemondásnak az az esete, amikor a joghatósággal rendelkező állam kezdeményezi, hogy az eljárás lefolytatását más állam vegye át. A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.
A büntetőeljárás átadása különösen akkor célszerű, ha
a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye,
b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.

50. A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben (Btk. 3. és 4. §) a külföldi által belföldön, valamint a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekmény üldözéséről a Magyar Köztársaság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.

51. A büntetőeljárás átadására sor kerülhet – a jogerős határozat meghozataláig – az eljárás bármely szakaszában. A hazai jogi szabályozás szerint a büntetőeljárás átadásáról a vádemelésig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügy-miniszter dönt. Ennek megfelelően a büntetőeljárás átadása végett a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyészhez, azt követően a bíróság az igazságügy-miniszterhez tesz előterjesztést (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 38. §).

52. Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár. A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt [a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 43. § és 44. § (1) bekezdés].

53. A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án kelt Európai Egyezmény alapján lehetőség van az Egyezményben részes állam által a másik részes államban indítandó, a büntetőeljárás céljából történő feljelentés megtételének.

A kiadatás
54. A kiadatás az államok közötti olyan bűnügyi jogsegély, amelynek folytán az egyik állam a területén tartózkodó személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából a másik államnak kiadja.

55. A kiadatásnak a nemzetközi büntetőjogban általában érvényesülő alapelve, hogy az állam a saját állampolgárát más államnak nem adja ki. Így magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is és Magyarország területén nem rendelkezik lakóhellyel. Azonban kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására. (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 13. §).

56. Nem magyar állampolgár kiadatásának nemzetközi egyezmény, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény alapján van helye. A kiadatás jogi feltételeit a Fővárosi Bíróság vizsgálja és ennek alapján az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás tárgyában határoz (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény II. Fejezet 1. Cím).

57. Azokról az esetekről, amelyekben nincs helye kiadatásnak, illetve azt meg kell tagadni, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény, valamint a vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések tartalmaznak rendelkezést.

58. Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság az ügyész indítványára elfogató parancsot bocsát ki.
A bíróság akkor is elfogató parancsot bocsát ki, ha jogerősen kiszabott büntetést külföldön lévő terhelten kell végrehajtani. Az elfogató parancsot a kiadatás kérdésében való döntés és további eljárás végett az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32. §). Az elfogató parancs alaki és tartalmi kellékeit a vonatkozó nemzetközi szerződések, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VI. Fejezete tartalmazza. (l. az iratmintát a Függelék IV. alatt)

59. A kiadatási eljárás során külön jelentősséggel bír a specialitás szabálya, amely szerint a kiadott személy a kiadatása előtt elkövetett csak olyan cselekménye miatt üldözhető, amelyre nézve a kiadását kérték, és amelyre nézve azt engedélyezték. E szabály alkalmazásáról való lemondás esetén a kiadott személy ellen a kiadása után bármely az átadása előtt elkövetett cselekménye miatt büntetőeljárást lehet indítani.
Abban az esetben, ha a kiadott személlyel szemben a kiadatását követően merül fel más bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, akkor az igazságügy-miniszternek kiegészítő kiadatási kérelmet kell előterjesztenie, amihez csatolnia kell a bíróság elfogatóparancsát (ha a bíróság már a személlyel szemben bocsátott ki elfogatóparancsot, aminek alapján a kiadatására sor került, akkor kiegészítő elfogatóparancsát), valamint a kiadott személynek ezen elfogatóparancsra vonatkozó meghallgatásáról készült jegyzőkönyvét
A specialitás elvéből kiindulva, a kiadott személy meghallgatásának az az indoka, hogy azt az államot, illetőleg igazságügyi hatóságát, amely a kiadatás korábban engedélyezte, olyan helyzetbe kell hozni, mintha az utóbb megküldött cselekményekre vonatkozó elfogatóparancs már akkor rendelkezésre állt volna, amikor a kiadott személy még nem került kiadásra. Nevezett a meghallgatása során olyan indokokra hivatkozhat, amelyeknek a kiadatási kérelem eldöntése szempontjából relevanciájuk lehetett volna (pl. a cselekmény büntethetősége elévült, a cselekmény az adott állam joga szerint nem bűncselekmény stb.). A külföldi igazságügyi hatóság ezen eljárása során nem vizsgálja azt, hogy a cselekményt az eljárás alá vont személy elkövette-e vagy sem. Miután jogkérdések merülhetnek fel, a kiadni kért személy védőjét meg kell idézni, az ügyészt értesíteni kell. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személynek nem kell aláírnia.

60. A specialitás szabályának alkalmazása alól kivételeket is tartalmaznak a nemzetközi szerződések [pl. a kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) 14. cikke].
A kivételek lehetővé teszik, hogy a kiadást követően a kiadott személlyel szemben az kiadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző olyan bűncselekmény miatt is büntetőeljárást indítson, illetve őt elítélje, amelyet a kiadott személy a kiadása előtt követett el.

61. Az angolszász jogrendszerű államok (Amerikai Egyesült Államok stb.) szerint, abban az esetben, ha a kiadatás iránti kérelem a kiadni kért személy ellen folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatása érdekében kerül előterjesztésre, a kiadatás előfeltételei meglétének megállapításához a kiadatási kérelemhez az elfogató parancson túlmenően olyan bizonyítékok csatolása is szükséges, amelyek alapján a kiadatás tárgyában döntő megkeresett állam bírósága áttekintést nyer az ügyről és megállapíthatja, hogy az elfogató parancsban leírt tényállást megfelelő bizonyítékok támasztják alá. A bizonyítékok lehetnek okirati bizonyítékok, szakértői vélemények, valamint tanúvallomások is. Az említett bizonyítékoknak affidavit (eskü alatt tett írásos nyilatkozat) formájában kell megjelenniük. (Ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatót, valamint iratmintát l. a Függelék III. alatt) Van olyan angolszász jogrendszerű állam, amely megköveteli, hogy olyan bizonyítékok kerüljenek megküldésre, amelyek elegendőek lennének ahhoz, hogy ha a cselekményt abban az államban követték volna el, az adott bűncselekmény vonatkozásában vádemelésre kerülhetne sor.

62. Külön eljárást kell követni akkor, ha a kiadni kért személy kiadatására Kanadából kerül sor. Kanadában ugyanis 1999. június 17-én új kiadatási törvény lépett hatályba, amelynek a magyar igazságügyi hatóságok számára legfontosabb rendelkezéseit és az iratmintákat a Függelék III. tartalmazza. A Függelék V. tartalmazza a Kanadával alkalmazásra kerülő magyar-brit kiadatási szerződést és pótnyilatkozatot kihirdető törvények (1874. évi II. és 1902. évi XVIII. tv.) szövegét.

Nem magyar állampolgár sérelmére elkövetett
vagyon elleni bűncselekmény
63. A külföldön lakó személyt megillető polgári jogi igényt a büntetőeljárás során – a szükséghez képest – az ügyész érvényesítheti, illetőleg a végrehajtási eljárás megindítását az ügyész is kérheti. A diplomáciai, vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személy javára a büntetőeljárásban a polgári jogi igényt az ügyész nem érvényesítheti.
64. Ha a külföldi állampolgár sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény sértettje olyan állam állampolgára, amellyel Magyarországnak konzuli egyezménye van, a bíróságnak a konzuli egyezményben foglaltak szerint kell eljárnia. Ennek során az eljáró tanács elnöke értesíti a külföldi állam illetékes magyarországi külképviseletét a tárgyalás helyéről és időpontjáról. Ha pedig a konzul már bejelentette, hogy a büntetőeljárásban a nem magyar állampolgár magánfelet képviselni kívánja, őt kell a magánfél képviselőjeként a tárgyalásról értesíteni. Az értesítést (és nem idézést!) – továbbítás végett – a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni.

65. Ha a külföldön lakó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során tárgyi bizonyítékként külföldön lakó személy tulajdonában lévő dolgot foglaltak le, a bíróságnak a vádirat benyújtása után meg kell vizsgálnia, hogy a lefoglalt dologra tárgyi bizonyítékként valóban szükség van-e. Ha a bíróság nemleges álláspontra jut, megszünteti a lefoglalást és elrendeli a lefoglalt dolognak a sértett részére való kiadását.
BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Európai elfogatóparancs
66. Az Európai Unió Tanácsa 2002. június 13-án elfogadta az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározatot, amelynek rendelkezéseit az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX törvény II. Fejezete foglalja magába.
Az európai elfogatóparancs egy igazságügyi hatóság által hozott olyan, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX törvény 2. számú mellékletében meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő határozat, amelyet egy tagállamban bocsátanak ki annak érdekében, hogy egy másik tagállam a keresett személyt elfogja és a kibocsátó igazságügyi hatóságnak átadja. Célja a keresett személynek az egyik tagállamból a másik tagállamba büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett történő kényszerátadása. A kibocsátó igazságügyi hatóság határozatát végre kell hajtani az Európai Unió egész területén. A végrehajtást csak abban az esetben lehet, illetve kell megtagadni, ha fennáll a mérlegelhető, illetve a kötelező megtagadási okok valamelyike.
67. A külföldi igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancsot az igazságügy-miniszter fogadja és azt a további eljárás lefolytatása érdekében megküldi a Fővárosi Bíróságnak, mint magyar végrehajtó igazságügyi hatóságnak. A Fővárosi Bíróság az eljárásban hozott valamennyi határozatát soron kívül továbbítja a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak.

68. Ha a terhelt az Európai Unió valamely tagállamában tartózkodik, és vele szemben büntetőeljárást kell lefolytatni, a bíróság haladéktalanul az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 2. számú mellékletében meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő európai elfogatóparancsot bocsát ki. Az európai elfogatóparancs kibocsátásakor figyelemmel a 2003. évi CXXX. törvény 2. számú melléklet e) 1. pontjára, annak megjelölésekor a törvény 1. számú melléklete szerinti, az egyes bűncselekmény fajtákhoz tartozó Btk. tényállások az irányadók. Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell a terhelttel szemben végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot továbbításra a terhelt elfogásáról történt értesítéstől számított három napon belül postai úton a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni; az európai elfogatóparancsot a kibocsátását követően azonnal faxon [06 (1) 441-3112] meg kell küldeni a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak annak érdekében, hogy soron kívül gondoskodni tudjon annak lefordíttatásáról. (l. a Függelék VII.)

69. A kerethatározat elfogadásakor Franciaország olyan nyilatkozatot tett, hogy azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyeket 1993. november 1. előtt követtek el továbbra is a kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) alapján folytatott eljárás keretében fogja elbírálni.; Olaszország és Ausztria nyilatkozata szerint azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyeket 2002. augusztus 7. előtt követtek el ugyancsak a kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) alapján fogja az eljárást lefolytatni.
Erre tekintettel, ha az eljárás alapját olyan bűncselekmény képezi, amelyet a fent említett időpont előtt követtek el, és a keresett személy az említett államokban tartózkodik, nem az európai elfogatóparancsot kell felterjeszteni, hanem a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32. §-a alapján elkészített nemzetközi elfogatóparancsot.
ELJÁRÁS DIPLOMÁCIAI VAGY EGYÉB
MENTESSÉGET ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN
70. A bíróság az 1973. évi 7. törvényerejű rendelet szerint jár el, ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy büntető ügyben olyan személy (pl. terhelt, sértett, magánvádló, tanú) szerepel, aki diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességre jogosult két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján, illetőleg, ha az eljárásban külföldi állam (állami szerv, külképviseleti hatóság) félként érdekelt.

71. Ha az eljárásban a külföldi állam, vagy a mentességre jogosult személy terheltként vagy magánvádlóként érdekelt, a bíróság az eljárást felfüggeszti és az iratokat jelentéssel a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak küldi meg. Ugyanez irányadó akkor is, ha a diplomáciai vagy egyéb mentességet élvező személy arra hivatkozik, hogy a mentességről lemondott. Ha az eljárásban a mentességre jogosult személy nem terheltként, vagy magánvádlóként, hanem más minőségben (pl. tanúként) érdekelt, a bíróság az eljárást nem függeszti fel, de az iratokat jelentéssel megküldi a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak.

72. A mentesség kérdésében az igazságügy-miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben a fennálló nemzetközi szerződések, illetőleg a viszonosság alapján határoz. E határozat a bíróságra kötelező, a mentesség megállapítása esetén ezért a bíróságnak az eljárást joghatóság hiányában meg kell szüntetnie.

73. Ha a külügyminiszter állásfoglalása alapján a mentesség megállapítható, a mentességet élvező személy nem hallgatható ki, illetőleg polgári jogi igénye nem bírálható el.

Ha a bíróság az eljárásában feltétlenül szükségesnek tartja a tanúvallomás tételére nem kötelezhető személy vallomását, írásban felkérheti az ügyre vonatkozó kérdések megválaszolására. A bíróság a kérdéseket tartalmazó iratot – a mentességet élvező tanúhoz diplomáciai úton történő eljuttatás céljából – a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak küldi meg.

74. A nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar bíróság joghatósága alól mentes személy magánlakásában, illetőleg a diplomáciai vagy konzuli képviselet épületében lakó, diplomáciai vagy egyéb mentességet nem élvező személy részére kézbesítendő bírósági iratokat diplomáciai úton történő továbbítás céljából a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni. Ezt az eljárást kell követni az esetben is, ha az egyébként diplomáciai, vagy egyéb személyes mentességet élvező személy olyan ügyében indult eljárás, amelyben őt a mentesség nem illeti meg ([l. a diplomáciai kapcsolatokról szóló, s az 1965. évi 22. tvr-rel kihirdetett szerződés 32. cikk (1) bekezdésének a)c) pontja].
HONLAPOK CÍMEI
75. A többoldalú nemzetközi szerződéseknek új államok válnak a részeseivé; ennek naprakész ismerete az ügyek intézése szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Erre figyelemmel közöljük az Európa Tanács interneten elérhető információkat tartalmazó honlapjának címét:
Európa Tanács: http://conventions.coe.int,
valamint az Európai Unió Interneten elérhető információkat tartalmazó honlapjának címét:
Európai Unió: http://europa.eu.in/index-en.htm
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
76. A Tájékoztatót 2004. május 1-jétől kell alkalmazni. Ezen időponttól kezdve nem kell alkalmazni a nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről szóló 8001/2001. (IK 4.) IM Tájékoztató büntető ügyekre vonatkozó részeit.


A TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL
A 2003. DECEMBER 31-IG KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOKAT VETTÜK FIGYELEMBE.
FÜGGELÉK
I.
TÖBBOLDALÚ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK
Büntetőjog
A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló, Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény (1979. évi 26. tvr.); Vh.ut. 114/1980. (IK 7.) IM utasítás.
Az egyezmény részes államai: Bulgária, Cseh Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Oroszország, Szlovák Köztársaság.
(Az egyezmény csak Kubával, Mongóliával és Oroszországgal kerül alkalmazásra.)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) [Vh.: 9/1995. (III. 8.) IM rendelet]
Az egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahama, Belgium, Bulgária, Chile, Costa Rica, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Örmény Köztársaság, Panama, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Tonga, Trinidad és Tobago, Ukrajna, Venezuela.
Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Ausztria, Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Izland, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg , Macedónia, Málta, Norvégia, Románia, Svédország, Szerbia és Montenegró, Ukrajna.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)
Az egyezményben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegro, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény)
Az egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
I. Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Norvégia, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Ukrajna.
II. Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

A következő államokkal az európai elfogatóparancs (2003. évi CXXX. tv.) kerül alkalmazásra:
Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia.

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)
Az egyezményben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény (2002. évi XLIX. törvény)
Az egyezményben részes államok: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Macedónia, Moldávia, Nagy-Britannia, Portugália, Románia, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia.

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény (2000. évi CI. törvény)
Az egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Ausztria, Ausztrália, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Monaco, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Ukrajna.

Egyéb
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

Londoni Egyezményben részes államok:
Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Costa-Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Izland, , Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Portugália, Románia, Spanyolország Svédország, Svájc, Szerbia és Montenegro, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
Kiegészítő Egyezményben részes államok:
Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mexico, Moldávia, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Ukrajna.

A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény

A pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény 22. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 3–11. cikk

II.
Fontosabb nemzetközi szerződések államonként
Albánia
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Tiranában, az 1960. évi január hó 12. napján aláírt szerződés 8. cikk és 57. cikk
(1960. évi 25. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Algéria
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Algírban az 1976. évi február hó 7. napján aláírt szerződés
(1985. évi 15. tvr.)

Amerikai Egyesült Államok
A kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Andorra
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Ausztrália
A kiadatásról szóló, Budapesten 1995. október 25-én aláírt szerződés

A bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten 1995. október 25-én aláírt szerződés

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Ausztria
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) kerül alkalmazásra a 2002. augusztus 7. előtt elkövetett bűncselekmények esetén

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények esetén

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az 1978. március 17-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1959. április 20-i, a büntetőügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának meg könnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október hó 27. napján aláírt szerződés.
A büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló, Bécsben, az 1985. évi május hó 6. napján aláírt szerződés
(1986. évi 31. tvr.); Vh.ut. 6/1987. (VIII. 19.) IM rendelet

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Azerbajdzsán
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Bahama
Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Belarusszia
A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

Belgium
A jogi tájékoztatáscseréről szóló, Budapesten 1983. szeptember 5-én aláírt egyezmény (Közzétéve: Magyar Közlöny 1985. évi 33. – 185/14)

A kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló Brüsszelben, 1983. évi május hó 11. napján aláírt egyezmény 33. cikke, 36. cikke
(1983. évi 28. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Bosznia-Hercegovina
A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés
(1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Brazília
A közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt, Rio de Janeiroban 1883. május 21-én kötött államszerződés
(1884. évi XXXVII. tc.)

Bulgária
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő Budapesten, 1981. évi szeptember hó 15-én aláírt jegyzőkönyv 8. cikk, 80. cikk, 80/A és 80/B. cikk
(1967. évi 6. tvr., 1983. évi 2. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Chile
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Ciprus
A polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1981. november 30-án aláírt szerződés 9. cikke, 46. cikke
(1983. évi 19. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Costa Rica
A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Cseh Köztársaság
A jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés 3. cikke és 9. cikke, 68–72. cikkei

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Dánia
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény
A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Dél-afrikai Köztársaság
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

Egyiptom
A bűnügyi jogsegély, a fogvatartott elítélteknek a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtása céljából történő átadása és a kiadatás tárgyában Kairóban, az 1987. december hó 14. napján aláírt szerződés
(1989. évi 11. tvr.)

Észtország
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Fidzsi-szigetek
Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény
(28/1974. NET hat.)

Finnország
Polgári, családjogi és büntető ügyekben nyújtandó jogvédelemről és jogsegélyről szóló Budapesten, az 1981. évi május hó 22-én aláírt szerződés 7. cikke és 26. cikke
(1982. évi 25. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Franciaország
Budapesten, az 1980. évi július 31. napján aláírt, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló szerződés 2. cikke, 43. cikke (1982. évi 3. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) kerül alkalmazásra az 1993. november 1. előtt elkövetett bűncselekmények esetén

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra az 1993. november 1. után elkövetett bűncselekmények esetén

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Görögország
Budapesten, az 1979. október hó 8. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés 9. cikke és 48. cikke
(1981. évi 21. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Grúzia
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

Hollandia
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Horvát Köztársaság
A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke (1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Irak
Budapesten, az 1977. évi március hó 4. napján aláírt szerződés a jogsegély nyújtásáról
(1978. évi 11. tvr.)

Írország
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény
A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Izland
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Izrael
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Japán
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Kanada
A közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Bécsben, 1873. december 3-án kelt államszerződés és pótjegyzőkönyvei
(Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikk)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten az 1995. december 7-én aláírt szerződés

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Kenya
Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Phenjanban, az 1970. évi október hó 5. napján aláírt szerződés
(1971. évi 12. tvr.) Vh.ut. 3/1971. (IX. 9.) IM rendelet

Kuba
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Havannában az 1981. évi november hó 27. napján aláírt szerződés
(1984. évi 4. tvr.)

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény
(1979. évi 26. tvr.); Vh.ut. 114/1980. (IK. 7.) IM utasítás

Lengyelország
A polgári családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés, valamint az ezt kiegészítő és módosító, Varsóban 1980. évi szeptember hó 18. napján aláírt jegyzőkönyv 3. cikke, 9. cikke, 68. cikke, 68/A cikke, 69. cikke.
(1960. évi 5. tvr., 1981. évi 24. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény
A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Lett Köztársaság
A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Liechtenstein
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Litvánia
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Luxemburg
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény
Az elítélt személyek átszállításáról zóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Macedónia
A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke
(1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Málta
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Mexico
A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

Moldávia
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény
A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Monaco
A bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Bécsben, 1886. február hó 22-én kelt államszerződés
(1887. évi VI. tc.)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Mongólia
A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény
(1979. évi 26. tvr.); [Vh.ut. 114/1980. (IK. 7.) IM utasítás]

Nagy-Britannia
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Németországi Szövetségi Köztársaság
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Norvégia
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Olaszország
A kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1977. évi május hó 26. napján aláírt szóló Egyezmény 27. cikke, 36. cikke, 37. cikke, 38. cikke, 39. cikke, 40. cikke

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) kerül alkalmazásra a 2002. augusztus 7. előtt elkövetett bűncselekmények esetén

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra a 2002. augusztus 8. után elkövetett bűncselekmények esetén

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Oroszországi Föderáció
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés, valamint az ezt kiegészítő és módosító, Budapesten 1971. évi október hó 19. napján aláírt jegyzőkönyv 8. cikke és 56. cikke (1958. évi 38. tvr., 1972. évi 18. tvr.)

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény
(1979. évi 26. tvr.); [Vh.ut. 114/1980. (IK 7.) IM utasítás]

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Örmény Köztársaság
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Panama
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Paraguay
Közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Buenos Airesban, 1907. október hó 16-án kelt egyezmény
(1910. évi IX. tc.)

Portugália
Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény
A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Románia
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Bukarestben, az 1958. évi október hó 7. napján aláírt szerződés 10. cikke, 59. cikke
(1959. évi 19. tvr.)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

San Marino
A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Spanyolország
A büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtása tárgyában létrejött, Budapesten 1987. évi szeptember 28-án aláírt szerződés
(1989. évi 10. tvr.)

Budapesten, az 1985. évi május hó 10. napján aláírt kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény 33. cikke, 36. cikke

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Svájc
A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Sváziföld
Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Svédország
Budapesten, az 1983. évi szeptember hó 28. napján aláírt bűnügyi jogsegélyszerződés 4. cikke

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Szerbia és Montenegró
A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke
(1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Szíria
A polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló, Damaszkuszban 1986. május 1-jén aláírt egyezmény
(1988. évi 9. tvr.)

Szlovák Köztársaság
A jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés 3. cikke és 9. cikke, 68–72. cikkei

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Szlovénia
A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke
(1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény
A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

Tonga
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Törökország
A bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1981. évi június hó 10-én aláírt egyezmény 9. cikke, 38. cikke

A büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló, Budapesten 1986. évi szeptember hó 5. napján aláírt szerződés
(1989. évi 5. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

Trinidad és Tobago
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Tunézia
A polgári és bűnügyi jogsegély, a bírói határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a kiadatásról szóló, Budapesten 1982. évi december hó 6. napján aláírt szerződés
(1985. évi 2. tvr.)

Uganda
Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Ukrajna
A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés, valamint az ezt kiegészítő és módosító, Budapesten 1971. évi október hó 19. napján aláírt jegyzőkönyv 8. cikke, 56. cikke
(1958. évi 38. tvr., 1972. évi 18. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

Venezuela
Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

Vietnam
A polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában, Hanoiban 1985. évi január hó 18. napján aláírt Egyezmény
(1986. évi 8. tvr.)

III.

Iratminták

Iratminta a Tájékoztató 20. pontjához

1.
................. Bíróság
... B ................. sz

„Az illetékes osztrák bíróságnak”

X. Y. ellen (személyi adatok) ...... büntető ügyben a bíróság hivatkozással a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény 1. cikkére, valamint a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között ezen Egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten 1993. október 27-én aláírt szerződés I. cikkére megkeresi a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék tanúként meghallgatni (név, pontos lakcím) és a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet megküldeni.
Tényállás rövid leírása, bűncselekmény jogi minősítése

A tanúhoz felteendő kérdések:

..........., 2004 ..........

bíróság pecsétje

aláírás

bíró


2.

................. Bíróság
... B ................. sz

„Az illetékes német bíróságnak”

X. Y. ellen (személyi adatok) ...... büntető ügyben a bíróság hivatkozással a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény 1. cikkére megkeresi a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék tanúként meghallgatni (név, pontos lakcím) és a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet megküldeni. Tényállás rövid leírása, bűncselekmény jogi minősítése

A tanúhoz felteendő kérdések:

..........., 2004 ...........

bíróság pecsétje

aláírás

bíró


Iratminta a Tájékoztató 58. pontjához

Szombathelyi Városi Bíróság

... B ........./szám
ELFOGATÓPARANCS
külföldön tartózkodó terhelt ellen
A Szombathelyi Városi Bíróság az 1996. évi XXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján elfogatóparancsot bocsát ki xy magyar állampolgár ellen.
Nevezettel szemben a Szombathelyi Városi Ügyészség 2004. ......................-án indítványozta nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását az alábbiak miatt:
Tényállás (a bűncselekmény minősítése szempontjából jelentőséggel bíró, a nyomozati iratok alapján megállapítható tények ismertetése, pontosan megjelölve dátumszerűen az elkövetés időpontját)
A fenti cselekmény a Btk. .... § () bekezdésébe ütköző ..... bűntettének megállapítására alkalmas.

Terhelt személyi adatai:
XY – született: (hely és időpont)
anyja neve:
lakóhelye:
ismert tartózkodási helye:
magyar állampolgár
(amennyiben ismert: személyleírás)

A megjelölt bűncselekmény minősítésére és büntetésére, valamint az elévülésre vonatkozó törvényi rendelkezések szó szerinti szövege a következő:

Btk. ................”

Szombathely, 2004 ......

P. H.
aláírás

bíró


Ismertető és iratminta a Tájékoztató 61. pontjához
Az angolszász jogrendszerű államokban a kiadatás előfeltételei meglétének megállapításához szükséges a kiadatási kérelemhez olyan bizonyítékok csatolása, amelyek alapján a kiadatás tárgyában döntő bíróság áttekintést nyer az ügyről és megállapíthatja, hogy fennáll-e a kiadatási kérelem alapját képező bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja [pl. ennek megfelelően került megfogalmazásra a magyar–amerikai kiadatási szerződés 8. cikk 3. bekezdés c) pontja is]
A kiadatási eljárás során a kiadni kért személy kiadatási letartóztatásba helyezésére a megkeresett állam illetékes bírósága által kibocsátott elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ezen elfogatóparancsot azonban a megkeresett állam illetékes bírósága csak akkor bocsátja ki, ha az ún. prima facie (első látásra helytálló) – a bűnösségre közvetlenül utaló (a közvetett bizonyítékul szolgáló tanúvallomás erre nem alkalmas) – bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a kiadni kért személy olyan cselekményt követett el, amely a megkeresett állam joga szerint bűncselekmény és amelynek alapján a kiadni kért személy ellen vádat lehetne emelni, ha a cselekményt ott követte volna el.
A fentemlített bizonyítékoknak affidavit (eskü alatt tett írásos nyilatkozat) formájában kell megjelenniük. Az affidavit-ben fel kell tüntetni azt, hogy a nyilatkozót felszólították arra, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában köteles az igazságnak megfelelő nyilatkozatot tenni.
Az affidavit csak a nyilatkozónak közvetlenül tudomására jutott – az elfogatóparancsban megjelölt bűncselekményekre vonatkozó – tényt tartalmazhat, amennyiben harmadik személyektől származó információt is tartalmaz, ezekkel a személyekkel is külön affidavit-et kell felvenni.
Az affidavit formáját tekintve olyan eskühatályú nyilatkozat, amely a bíró előtt tett vallomás, és amely részletesen tartalmazza azokat a tényeket és adatokat, amelyek az elfogató parancsban írtakat alátámasztják a csatolt „minta” alapján.
Nem elegendő tehát, ha az affidavit-ben a nyomozati eljárás során tett nyilatkozatokra történik hivatkozás; az eskühatályú vallomásokat a bíró előtt kell megtenni.
Ezen túlmenően szintén affidavit formájában szükséges a terhelt fényképről történő felismertetése is úgy, hogy a felismerő tanú – aki lehetőleg a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban ismerte a körözött személyt, pl. sértett vagy nyomozó – nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvre fel kell ragasztani a körözött személy fényképét, és azt külön le kell pecsételni, valamint fel kell tüntetni ebben a jegyzőkönyvben is a személyi adatokat.

Minta az affidavit elkészítéséhez:

........ Bíróság
... B ....../2004/

Jegyzőkönyv

amely készült a csalás bűntette miatt ........ ellen folyamatban lévő büntető ügyben ......... -en 2004. .... hó .... napjának ...... órakor megtartott meghallgatáson

Jelen vannak:

    .................................    ..................................
    bíró    rendőrszázados tanú


.................................
jegyzőkönyvvezető
Eljáró bíró a meghallgatást megnyitja és megállapítja, hogy a rövid úton idézett tanú megjelent, a meghallgatás megtartásának törvényes akadálya nincs.

Előlép
........ tanú,
aki
– ......-, 19 .... hó ..... napján született,
– anyja neve:
– ...... Rendőrkapitányság .... osztály
(cím: .......)
– rendőrigazolvány száma:

Eljáró bíró figyelmezteti a tanút az igazmondási kötelezettségére, mert a hamis tanúzást a törvény bünteti.
Ezután a tanú eskü alatt vallja:
.........................................................

A fentieket eskü alatt, az adatok valóságának megfelelően jelentettem ki.
Meghallgatás berekesztve, jegyzőkönyv lezárva ... óra .... perckor azzal, hogy bűnügyi költség nem merült fel.

kmf.

    .................................    ..................................
    bíró    jegyzőkönyvvezető


    ....................................
    rendőrszázados tanú

P. H.

Elnöki hitelesítés


Iratminta a fényképről történő felismertetéshez
(A fénykép a jegyzőkönyv hátuljára is felragasztható, ha már máshol nincs hely. Fontos, hogy a fényképet is külön le kell pecsételni a bíróság pecsétjével)

...... Bíróság
B...

Jegyzőkönyv
amely készült ... bűntette miatt ... ellen folyamatban lévő büntető ügyben ....-n 2004 ... hó ... napjának ... órakor megtartott meghallgatáson

Jelen vannak:

    .................................    ..................................
    bíró    tanú


    .................................
    jegyzőkönyvvezető


Az eljáró bíró a meghallgatást megnyitja és megállapítja, hogy a megidézett tanú megjelent, a meghallgatás megtartásának törvényes akadálya nincs.

Előlép
........ tanú,
aki
– ......-, 19.... hó ..... napján született,
– anyja neve:
lakcím:
– szig. száma:

Eljáró bíró figyelmezteti a tanút az igazmondási kötelezettségére, mert a hamis tanúzást a törvény bünteti.
Ezután a tanú eskü alatt vallja:
A bíró által felmutatott fényképről kétséget kizáróan felismerem ....-t, nevezett személlyel ... ügy kapcsán kerültem kapcsolatba.
A fentieket eskü alatt, az adatok valóságának megfelelően jelentettem ki.
Meghallgatás berekesztve, jegyzőkönyv lezárva ... óra .... perckor azzal, hogy bűnügyi költség nem merült fel.

kmf.

    .................................    ..................................
    bíró    jegyzőkönyvvezető

    ....................................
    tanú

P. H.

Elnöki hitelesítés


Ismertető és iratminta a Tájékoztató 62. pontjához

Kanadában az 1999. június 17-én hatályba lépett kiadatási törvénynek a magyar igazságügyi hatóságok számára legfontosabb rendelkezései a következők:
1. Kiadatásra Kanadában a következő alapokon kerülhet sor:
– két- vagy többoldalú szerződés,
– szerződés hiányában, ha kanadai törvény azt lehetővé teszi meghatározott megkereső állam számára,
– az egyes konkrét ügyekben kötött megállapodás alapján.
2. A kiadatási bűncselekmények eddigi taxatív felsorolása helyett kiadatási bűncselekménynek az a cselekmény minősül, amely mind a kanadai törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább 2 évi szabadságvesztéssel büntethető.
3. Ha a kiadatási kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a kiadni kért személy a megkereső állam területén kívül követett el (tehát a megkereső állam extraterritoriális joghatósággal rendelkezik), a kanadai igazságügy-miniszter diszkrecionális döntési jogosultsággal rendelkezik és hozzájárulhat a kiadatáshoz annak ellenére, hogy a kanadai törvények nem teszik lehetővé az extraterritoriális joghatóságot.
4. A kanadai kiadatási eljárásnak továbbra is két szakasza van. Először a kanadai bíró megállapítja, hogy az adott cselekmény Kanadában is bűncselekmények minősül-e és elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy Kanadában is büntetőeljárást indítsanak, ha a bűncselekményt ott követték volna el. Ezt követően az igazságügy-miniszter dönt a kiadatásról, figyelembe véve az összes körülményt és a lehetséges megtagadási okokat.
Mind a kiadni kért személy, mind a megkereső állam (amelyet egy kanadai ügyész képvisel) fellebbezhet a bíró határozata ellen, sőt, a kiadni kért személy az igazságügy-miniszter döntésének bírósági felülvizsgálatát is kérheti a Fellebbezési Bíróságtól. Legtöbb esetben viszont a bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásával várnak a miniszteri döntésig, és a kétféle jogorvoslati kérelemről egyidejűleg döntenek. A Fellebbezési Bíróság döntése ellen fellebbezni a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz csak akkor lehet, ha a Legfelsőbb Bíróság azt engedélyezi.
5. Bár a megkereső állam továbbra is köteles bizonyítékokat is küldeni a kiadatási kérelem mellékleteként, immár nem ragaszkodnak a hagyományos kanadai bizonyítási szabályokhoz (vagyis a kizárólag közvetlen tudomáson alapuló affidavit-ekhez). Ehelyett az ügy összefoglalásával (record of the case) is megelégednek. Ez az összefoglalás akkor fogadható el a kanadai bírósági eljárásban, ha a megkereső állam bírósága vagy ügyészsége tanúsítja, hogy a bizonyítékok rendelkezésre állnak és hogy azokat a megkereső állam jogának megfelelően gyűjtötték össze. Amennyiben a kiadatást büntetés végrehajtása végett kérik, azt kell igazolni, hogy az összefoglalás megfelel a valóságnak.
6. Az új kanadai törvény ismeri immár az ideiglenes átadást, illetve átvételt. Eszerint a büntetését töltő személy az ellene másik államban folytatott eljárás lefolytatása végett ideiglenesen kiadható. Amennyiben őt a másik államban elítélik, a jogerős ítélet meghozatalát követően vissza kell őt szállítani az eredeti büntetés kitöltése végett és ezt követően kerülhet sor végleges átadására.
7. Immár egyszerűsített kiadatásra is lehetőség nyílik Kanadában. Ennek két változata van: ha a kiadni kért személy kiadatásához hozzájárul, ragaszkodhat a specialitás szabályának alkalmazásához, de le is mondhat erről a védelemről.

KIADATÁSI IRATOK
(Kanada)
Az iratcsomag két részből áll: az ügy összefoglalójából (Record of the Case), amely a bizonyítékok kérdését rendezi, illetve az illetékes személy általános, egyéb témákra vonatkozó nyilatkozatából.

Az ügy összefoglalója
Ha a kiadatás célja büntetőeljárás lefolytatása a megkeresett államban, az összefoglalóban azt kell előadni, hogy milyen bizonyítékok állnak a hatóságok rendelkezésére. Az ügy puszta leírása nem elegendő; a rendelkezésre álló bizonyítékok részletes leírása szükséges minden egyes bűncselekmény vonatkozásában. Az összefoglalást ugyanakkor megteheti az ügyben eljáró nyomozó is, nemcsak közvetlen tudomás alapján. Az összefoglaló nyilatkozatban elő kell adni pl., hogy kiknek a tanúvallomása áll rendelkezésre, a vallomásuk miből áll, hogy a tanúk felismerték a terheltet a megküldésre kerülő fényképről (a felismertető jegyzőkönyv nem szükséges), a helyszínre kiszállt rendőrök mit állapítottak meg, milyen tárgyi bizonyítékok állnak rendelkezésre és azok mit bizonyítanak. Ha ujjlenyomat és fénykép rendelkezésre áll, azt csatolni kell a nyilatkozathoz. Lényegében az egész okozati láncolatra nézve elő kell adni a bizonyítékokat. A bizonyítékok csatolása nem szükséges, de lehetséges.
Az összefoglalóban csak a bizonyítékokat kell összegezni, semmilyen további információ abban nem szükséges pl. a cselekmény minősítéséről, vagy az egyezmény által egyébként megkívántakról. Az ügy összefoglalását lehetőleg az ügyben eljáró nyomozóval érdemes felvetetni és azt az elfogatóparancsot kibocsátó bírónak kell hitelesítenie, és a bíró aláírását a bíróság elnökének is felül kell hitelesítenie.
A hitelesítőnek tanúsítania kell, hogy a megjelölt bizonyítékok valóban rendelkezésre állnak és hogy azokat a magyar törvényeknek megfelelően gyűjtötték össze.

Az általános jogi nyilatkozat
Az összefoglalótól külön kell elkészíteni és eljuttatni. A kanadai fél nem szabja meg, hogy kitől kell e nyilatkozatnak származnia, de a legmegfelelőbbnek azt tartják, ha a nyilatkozatot ugyanaz a személy teszi, mint aki hitelesítette az ügy összefoglalóját, vagyis jelen esetben a bíró.
Ez az irat a következőket tartalmazza:
– a nyilatkozattevő nevét és pozícióját, rövid leírását annak, hogy a megkereső állam jogát illetően milyen szakértelemmel rendelkezik (hol és mikor szerzett diplomát, azóta mivel foglalkozik),
– a nyilatkozattevő milyen kapcsolatban áll az adott üggyel (pl. ő képviseli a vádat, vagy más okból ismeri az ügyet),
– nyilatkozatot arról, hogy a kiadatást milyen bűncselekmény miatt kérjük, megjelölve a Btk. vonatkozó szakaszát és idézve annak szó szerinti szövegét,
– nyilatkozatot arról, hogy a Btk. vonatkozó szakasza az elkövetés időpontjában is hatályos volt és azóta is az,
– hivatkozást az elfogatóparancsra, amelyet csatolni is kell,
– az adott ügyre vonatkozó elévülési szabályokat és ennek alapján nyilatkozatot arról, hogy az büntethetőség, illetve büntetés még nem évült el, így a hatóságok eljárhatnak a kiadni kért személlyel szemben,
– ha a bűncselekményt a megkereső állam területén kívül követték el, az extraterritoriális joghatóságot megalapozó törvényszöveget és annak esetleges magyarázatát.
Az általános jogi nyilatkozatot szintén az elfogatóparancsot kibocsátó bírónak kell megtennie és aláírását elnöki hitelesítését kell ellátni.
Amennyiben lehetséges, fényképet és ujjlenyomatot kell mellékelni. A kiadni kért személy fényképről történő felismertetéséről is külön jegyzőkönyvet kell készíteni; nem elégséges az, hogy a felismerő tanú személyesen ismeri a kiadni kért személyt, hanem az is szükséges, hogy a bűncselekménnyel is kapcsolatba tudja hozni. (pl. az ügyben eljáró nyomozó, a bűncselekmény szemtanúja).

Iratminta az ügy összefoglalójának hitelesítésére büntetőeljárásra irányuló esetekben
(Kanada)

„.......... Bíróság
... B..../2004

A Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által előterjesztésre kerülő, (a kiadni kért személy neve) kiadatására irányuló kérelemmel kapcsolatban alulírott (név és beosztás, a bíróság neve) tanúsítom, hogy a csatolt iratokban megjelölt és összefoglalt bizonyítékok tárgyalásra rendelkezésére állnak és azokat a magyar törvényeknek megfelelően gyűjtötték össze.

Kelt, ........ 2004. .........

P. H.

bíró aláírása s. k.,

Dr. X. Y. bíró névaláírását hitelesítem

Dr. Z. Y.

a ........... Bíróság elnöke”


Iratminta az ügy összefoglalójának hitelesítésére büntetés-végrehajtásra irányuló esetekben
(Kanada)

„.......... Bíróság
..B..../2004

A Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által előterjesztésre kerülő, (a kiadni kért személy neve) kiadatására irányuló kérelemmel kapcsolatban alulírott (név, beosztás, bíróság neve) tanúsítom, hogy a csatolt dokumentumok hitelesek.

Kelt, ........ 2004.........

P. H.

bíró aláírása s. k.,

Dr. X. Y. bíró névaláírását hitelesítem

Dr. Z. Y.

a ........... Bíróság elnöke”


Iratminta az általános jogi nyilatkozat elkészítéséhez
(Kanada)

„.......... Bíróság
..B..../2004

Általános jogi nyilatkozat
Alulírott Dr. .... kijelentem, hogy a ... Városi Bíróság büntető ügyszakba beosztott bírája vagyok. Jogi végzettségemet a ... Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem 19.. év ... hó ... napján (diploma száma: ...) Szakvizsgámra a ... Városi Bíróságon készültem fel, majd bírói kinevezésemet 19.. év ... hó ... napjától kaptam meg. Ekkortól dolgozom büntető ügyszakos bíróként.
Kijelentem, hogy a kiadatás tárgyát képező büntető ügyben én bocsátottam ki az elfogató parancsot és végeztem a jegyzőkönyv szerinti tanúk meghallgatását. (A mellékelt 4. számú jegyzőkönyv, 5. számú végzés az elfogató parancsról).
A kiadatás tárgyát a Büntető Törvénykönyv .. § -ba ütköző () szerint minősülő ..bűntette képezi. Ezen törvényi tényállást az valósítja meg „Btk. § idézete”.
Kijelentem, hogy a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény elkövetése 199. évre esik. A Büntető Törvénykönyv fenti szakasza ebben az időpontban is hatályos volt és azóta is az.
Kijelentem, hogy az adott ügyre vonatkozólag a cselekmény büntethetősége nem évült el. A Büntető Törvénykönyv 33. § (1) bekezdés b) pontja szerint a büntethetőség elévülése a büntetési tétel felső határának megfelelő idő. Ebben az esetben az elkövetéstől számított ..év.
Kijelentem, hogy a magyar törvények szerint a hatóságok eljárhatnak a kiadni kért személlyel szemben.

Kelt,

P. H.

bíró aláírása s. k.,

Dr. X. Y. bíró névaláírását hitelesítem

Dr. Z. Y.

a ........... Bíróság elnöke”


IV.
A bíróság előtt büntető ügyben külföldön lakó fél részére történő kézbesítésnél irányadó főbb szempontok
Megjegyzések:
1. Az alább felsorolt államokban lakó fél számára történő kézbesítés esetén az iratokat a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell továbbítás végett megküldeni (Csehország, Lengyelország és Szlovákia viszonylatában a bíróságok kapcsolata közvetlen a jogsegélyforgalomban)
2. A kézbesítendő iratokhoz minden esetben megfelelően kitöltött 715/A tértivevényt kell csatolni
3. A kézbesítendő iratoknál a fordítás „nem szükséges” jelzés azt jelenti, hogy amennyiben az irat nincs ellátva a megkeresett állam hivatalos nyelvén készült fordítással, az irat kézbesítésére akkor van lehetőség, ha a címzett önként hajlandó az átvételre

Ország neve

Kitűzés és a tárgyalás
közti idő (hónap)

Fordítás csatolásának szükségessége

 

 

 

Albánia

5

nem szükséges

Algéria

6

francia

Amerikai Egyesült Államok

6

nem szükséges

Ausztrália

6

angol

Ausztria

5

nem szükséges

Azerbajdzsán

5

azerbajdzsán, vagy angol

Belgium

5

francia, vagy holland
ha a címzett magyar állampolgár nem kell fordítás

Bulgária

5

nem szükséges

Ciprus

5

nem szükséges

Cseh Köztársaság

4

nem szükséges

Dánia

5

dán, vagy francia, vagy angol

Egyiptom

6

arab, vagy angol, vagy francia

Észtország

5

angol

Finnország

5

finn vagy svéd, vagy angol

Franciaország

5

francia

Grúzia

5

angol, vagy orosz

Görögország

5

görög, vagy francia

Hollandia

5

nem szükséges

Horvátország

5

nem szükséges

Irak

6

arab, vagy angol

Írország

5

ír, vagy angol

Izland

5

izlandi, vagy angol

Izrael

6

héber, vagy angol, vagy francia

Kanada

6

angol, vagy francia

KNDK

6

nem szükséges

Kuba

9

nem szükséges

Lengyelország

4

nem szükséges

Lettország

5

angol

Liechtenstein

5

német

Litvánia

5

litván, angol, vagy francia

Luxemburg

5

francia, vagy német, vagy angol

Macedónia

5

nem szükséges

Málta

5

angol

Moldávia

5

moldáv, angol, vagy francia

Mongólia

6

nem szükséges

Nagy-Britannia

5

angol

NSZK

5

német

Norvégia

5

norvég

Olaszország

5

nem szükséges

Oroszországi Föderáció

5

nem szükséges

Örmény Köztársaság

5

örmény, vagy angol, vagy francia

Portugália

5

portugál, vagy francia

Románia

5

nem szükséges

Spanyolország

5

spanyol
ha a címzett magyar állampolgár, nem kell fordítás

Svájc

5

német, vagy francia, vagy olasz

Svédország

5

nem szükséges

Szerbia és Montenegro

5

nem szükséges

Szíria

6

arab, vagy francia

Szlovák Köztársaság

4

nem szükséges

Szlovénia

5

nem szükséges

Törökország

6

török, vagy francia

Tunézia

5

arab, vagy francia

Ukrajna

5

nem szükséges

Vietnam

6

nem szükséges



V.
Magyar-brit kiadatási szerződés és pótnyilatkozatot kihirdető törvények
1874. évi II. törvény-czikk
a Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságával 1873.
deczember 3-án a közönséges bűntettesek kölcsönös
kiadatása iránt kötött államszerződés tárgyában
(Szentesítést nyert 1874. évi márczius 9-én.
Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1874.
évi márczius 24-én, a főrendek házában márczius 26-án)
1. § Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának királynéja közt a közbűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában 1873. évi deczember hó 3-án kötött államszerződés elfogadtatik és az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
(Hivatalos fordítás)
Ő Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. és magyarország apostoli királya, és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának királynéja, az igazságszolgáltatás jobb kezelése és államaik, valamint ezek hatóságának területén, a bűntettek elkövetésének megakadályozása végett czélszerűnek látván, hogy oly személyek, a kik az ezen szerződésben elősorolt valamely büntetendő cselekmény elkövetésével vádoltatnak, vagy a miatt elítéltettek s az igazság kiszolgáltatása elől megszöktek, határozott körülméynek közt kölcsönösen kiadassanak: ezen czélból a most említett Ő Felségeik erre vonatkozó szerződés megkötésére teljhatalmazottakul kinevezték, névszerint:
Ő császári és apostoli királyi Felsége:
csik-szent-királyi és kraszna-horkai gróf Andrássy Gyula urat, valóságos belső titkos tanácsosát, az uralkodóház és a külügyek ministerét, a Szent-István rend nagykeresztes vitézét stb.
és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságok királynéja:
igen tisztelt Sir Andrew Buchanan, Ő Felsége nagy tisztelt titkos tanácsának tagját, a nagyon tisztelt Bath-rend nagykeresztesét, Ő császári és apostoli királyi Felsége udvaránál rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét;
a kik, miután teljhatalmazványaikat egymással közölték s miután azokat helyesnek s kellő alakban kiállítottaknak találták volna, a következő czikkeket állapították, illetőleg kötötték meg:

I. CZIKK
Kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az ezen szertődésben meghatározott esetekben és feltételek alatt, egymásnak kölcsönösen kiadják azon személyeket, a kik az egyik fél országának területén elkövetett büntetendő cselekmény elkövetésével vádoltatnak, vagy annak elkövetése miatt elítéltettek s a másik félnek államterületén feltaláltatnak.

II. CZIKK
Azon büntetendő cselekmények, melyek miatt a kiadatás engedélyezendő, a következők:
1. Gyilkosság, a gyilkosság kísérlete.
2. Emberölés.
3. Hamis fémpénz készítése vagy valódi fémpénznek meghamisítása, hamis vagy hamisított fémpénzek kiadása vagy forgalomba hozatala.
4. Hamisítás, utánzás vagy megváltoztatás, vagy a hamisított, utánzott vagy megváltoztatott tárgynak forgalomba hozatala; a mi alatt értetnek mindazon bűntények, melyek az ausztriai büntető törvények vagy pedig a magyar büntető törvények és gyakorlatok szerint a papírpénz vagy bankjegy vagy más értékpapír utánzásának vagy meghamisításának, ugyszintén másnemű hamis köz- vagy magánokiratok készítésének vagy a valódiak meghamisításának, hasonlóképen ily utánzott, hamis vagy hamisított okiratok szándékos használatának vagy forgalomba hozatalának bűntetteit képezik.
Ezen bűntettek létezése, a mennyiben a kiadatás Ausztriából kívántatnék, az auszriai büntető törvénykönyv, a mennyiben pedig Magyarországból kívántatnék, a Magyarországban hatályban lévő törvények és gyakorlat szerint állapítandó meg.
5. Lopás és sikkasztás.
6. Pénznek vagy egyéb dolognak álnok ámítgatások (csalás) általi szerzése.
7. Csalárd bukás, mely magában foglalja azon cselekményeket, melyek, ha a kiadatás Ausztriából kívántatnék, az ausztriai büntető törvénykönyv szerint csalást, ha pedig Magyarországból kívántatnék a kiadatás, a magyar törvények szerint hamissággal párosult bukást képeznek.
8. Kezelők, megbízottak, bankárok, ügynökök, czégvezetők, gyámok, gondnokok, társulati előljárók, tagok vagy hivatalnokok által elkövetett hűtlen eljárás, a mennyiben ezen hűtlenség a fennálló törvények szerint büntetendő cselekményt képez.
9. Erőszakos nemi közösülés.
10. Elragadás.
11. Gyermekrablás, emberrablás és törvénytelen letartóztatás.
12. Lakházakba vagy azokhoz tartozó melléképületekbe bűntett elkövetésének szándékával való betörés vagy behatolás, akár nappal (house breaking), akár éjnek idején (burglary).
13. Szándékos gyújtogatás.
14. Rablás, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával.
15. Zsarolás.
16. A tengeren levő hajónak szándékos elsüllyesztése vagy elpusztítása, ezen bűntett elkövetésének kísérlete.
17. Nyílt tengeren levő hajón létező személyeknek megtámadása, ölési vagy súlyos testi sértési szándékkal.
18. Tettlegességgel járó ellenszegülés (revolte) a nyílt tengeren levő hajónak vezetője ellen, ha két vagy több személy által követetik el, ugyszintén ily ellenszegülésre való szövetkezés.
19. Hamis eskü és hamis esküre csábítás.
20. Idegen tulajdon gonosz akaratú megsértése, mennyiben mint bűntett üldözendő.
Az elősorolt büntetendő cselekményekben tett előtti vagy utáni részesség miatt a kiadatásnak szintén van helye, ha a részességre mindkét szerződő fél törvényei büntetést állapítanak meg.
Mind ezen esetekben a kiadatásnak az osztrák–magyar államokból csak azon feltétel alatt lesz helye, ha a bűntettek, mennyiben Ausztriában követtettel el, az ausztriai büntető törvénykönyv szerint, ha pedig Magyarországban követtettek volna el, a Magyarországban hatályban levő törvények és gyakorlat szerint bűntettet képeznének; Nagy-Britanniából azonban a kiadatásnak csak azon feltétel alatt lesz helye, ha a bűntettel, a mennyiben azok Angolországban vagy az angol hatóság területén követtettek volna el, az 1870-ik és 1873-ik évi kiadatási törvény értelmében kiadatási bűntettet képeznének.

III. CZIKK
A magas szerződő felek soha semmi szín alatt sem köteleztetnek saját alattvalóik kiadásának engedélyezésére.

IV. CZIKK
Nincs helye a kiadatásnak, ha azon személy, a kinek Ausztriából vagy Magyarországból való kiadatása kívántatik, az osztrák–magyar monarchia valamelyik országában, vagy pedig azon személy, a kinek kiadatása Nagy-Britanniából kívántatik, az egyesült királyságban, ugyanazon büntetendő cselekmény miatt, mely miatt kiadatása kívántatik, vizsgálat alatt állott és azon eljárás meg lett szüntetve, vagy az illető egyén még vizsgálat alatt áll vagy már megbüntetve lett.
Ha a személy, a kinek kiadása kívántatik, azon állam területén, a melyen tartózkodik, valamely más büntetendő cselekmény miatt vizsgálat vagy büntetés alatt áll: ezen esetben kiadatása azon időre halasztandó, midőn ellene a vizsgálat befejeztetett vagy midőn büntetését kiállotta.
Ha az egyén, kinek kiadatása kéretik, magánjogi kötelezettségek miatt perben állana vagy visszatartatnék, kiadatása ennek ellenére is eszközlendő, fennmaradván a sértett félnek abbeli joga, hogy követelését az illetékes hatóság előtt érvényesítse.
V. CZIKK
A kiadatás nem eszközlendő, ha azon büntetendő cselekményre nézve, mely miatt a kiadatás kívántatik, az erre megkeresett állam törvényei szerint a bűnvádi eljárás elévülés folytán nem indítható meg vagy a büntetés ugyanezen okból nem hajtható végre.

VI. CZIKK
A menekült bűntettes nem adandó ki, ha a büntetendő cselekmény, mely miatt kiadatása kívántatik, politikai jelleggel bírna, vagy ha igazolja azt, hogy kiadatása valósággal politikai természetű bűntett vagy vétség miatti üldöztetése vagy megbüntetése czéljából kívántatik.

VII. CZIKK
Ha azon egyén, kinek kiadatása a szerződő felek egyike által a jelen szerződés értelmében kívántatik, egy vagy több más állam által is, az ezek területén elkövetett más bűntettek miatt szintén kiadatni kívántatik: ez esetben az azon kormánynak adandó ki, a melynek területén a súlyosb törvényszegést követte el; ha pedig az általa elkövetett büntetendő cselekménynek súlyossága között nem lenne különbség, vagy végre, ha kétes lenne, hogy melyik a súlyosabb büntetendő cselekmény: azon kormánynak adandó ki, mely legelőbb intézte a kiadatás iránti megkeresést.

VIII. CZIKK
A kiadott személy azon államban, melynek kiadatott, a kiadatását megelőző időben elkövetett más büntetendő cselekmény miatt, vagy más tények alapján, mint azok, a melyek miatt kiadatott, semmi szín alatt sem tartható fogságban vagy vonható vizsgálat alá; kivévén ha kiadatása után alkalma volt azon országba visszatérni, a melyből kiadatott, s ezen alkalmat nem használta fel; vagy ha visszatért ugyan, de önként ismét azon országba ment, a melynek egyszer már kiadva lett.
A kiadatás után elkövetett büntetendő cselekményekre ezen határozat nem alkalmazható.

IX. CZIKK
A kiadás iránti megkeresések a magas szerző felek diplomáciai ügynökei által terjesztendők elő.
A kiadatás iránti megkereséssel előterjesztendők: a kiadást szorgalmazó állam illetékes hatósága által kibocsátott elfogatási parancs és oly bizonyítékok, melyek, ha a büntetendő cselekmény ott követtetett volna el, a hol a vádlott feltaláltatik, ezen helynek törvényei szerint vádlottnak elfogatását igazolnák.
Ha a kiadás iránti megkeresés már elítélt személyre vonatkozik: előterjesztendő a kiadatást szorgalmazó állam illetékes bírósága által az elítélt ellen hozott büntető ítélet.
A kiadás iránti megkeresés vádlott meg nem jelenése folytán hozott ítéletre (in contumaciam) nem alapítható.

X. CZIKK
Ha a kiadatás iránti megkeresés a fentebbi határozványok értelmében alapos, a megkeresett állam illetékes hatóságai kötelesek, a szökevény letartóztatása iránt intézkedni.
Ezután a letartóztatott egyén az illetékes bíró elé vezettetik, ki akképen köteles őt kihallgatni és az eset előzetes vizsgálatát telje4síteni, mintha az elfogatás belföldön elkövetett büntetendő cselekmény miatt történt volna.

XI. CZIKK
A menekült bűntettes azon felül sürgős esetekben elfogható rendőrbíró, békebíró vagy a szerződő államok bármelyikében erre illetékes más hatóság által oly feljelentések, panaszok, bizonyítékok alapján, vagy oly nyomozatok után kibocsátott elfogási parancsra, melyek az elfogatási parancsot kibocsátó személynek véleménye szerint a menekülteknek elfogatását azon esetben indokolnák, ha a cselekmény azon helyen követtetett volna el, vagy az ítélet ott hozatott volna, a hol ezen felsőbbség létezik.
Feltételeztetik azonban, hogy a kiadatás iránti megkeresés a megkereső állam diplomatiai képviselője által az ezen szerződés IX. czikkének megfelelő módon a legrövidebb idő s legfölebb 14 nap alatt elő fog terjesztetni, ellenkező esetben az elfogatott szabadon bocsáttatik.

XII. CZIKK
A kiadás csak az elfogatás utáni 15 nap lejártával és csak az esetben eszközöltetik, ha a bizonyítékok elegendőknek találtattak arra, hogy az elfogott elleni fővizsgálatnak elrendelését, ha a büntetendő cselekmény a megkeresett állam területén követtetett volna el, ezen állam törvényei szerint indokolják vagy azt bizonyítják, hogy az elfogott egyén ugyanaz azzal, a ki a megkereső állam bíróságai által elítéltetett.

XIII. CZIKK
A megkeresett állam hatóságai kötelesek a fennebbi határozatok szerint általuk teljesítendő bírálatnál, a másik államban jegyzőkönyvbe vett eskü alatti tanúvallomásoknak, úgyszintén ily eredeti tanúvallomási jegyzőkönyvek másolatainak, valamint az elfogatási parancsoknak és bűntető ítéleteknek teljes bizonyító erőt tulajdonítani; feltéve, hogy ezen iratok azon állam valamelyik bírája, felsőségi személye vagy hivatalnoka által irattak alá és megesketett tanú által vagy az igazságügyminister vagy más államminister hivatali pecsétjével hitelesíttettek.

XIV. CZIKK
Ha a menekült letartóztatásától számított két hó alatt a kiadás engedélyezésére szükségelt bizonyítékok nem közöltetnének, a letartóztatott egyén szabad lábra helyezendő.

XV. CZIKK
Mindazon zár alá vett tárgyak, melyek a kiadandó egyén elfogatásakor ennek birtokában találtattak, ha azoknak kiadását a megkeresett állam illetékes hatóságai elrendelték, a bűntettessel együtt szolgáltatandók ki, s ezen kiszolgáltatás nem csupán vádlott vagyonára s az általa eltulajdonított tárgyakra, hanem mindazon dolgokra kiterjed, a melyek a büntetendő cselekmény bebizonyítására szolgálhatnak.
Ha a már engedélyezett kiadás a kiadatni kívánt egyén szökése vagy halála miatt nem is hajtathatnék végre, a fennérintett tárgyak mégis kiadandók.

XVI. CZIKK
A szerződő felek mindegyike viseli azon költségeket, melyek az ezen szerződés értelmében kiadandó egyéneknek a kiadó állam területén eszközölt elfogatása, letartóztatása és saját határáig való elszállítása által okoztatnak.

XVII. CIKK – XVIII. CZIKK
Hatálybalépéshez szükséges zárórendelkezések

2. § A törvény hatálybalépéséhez szükséges intézkedések.”

1902. évi XVIII. törvény-czikk
a Nagy-Britannia és Irhon egyesült királysággal 1873. deczember hó 3-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés XI. czikkének módosításáról 1901. évi június hó 26-án kiállított pótnyilatkozat beczikkelyezése tárgyában
(Szentesítést nyert 1902. évi július 31-én.
A pótnyilatkozatra vonatkozó megerősítő okiratok
Londonban, 1902. évi június huszonötödik napján
cseréltettek ki. Kihirdettett az „Országos Törvénytár”
1902. évi szeptember 21-én kiadott 12. számában)
Nagy-Britannia és Irhon egyesült királysággal 1873. évi deczember hó 3-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött s a 1874:II. törvény czikkbe iktatott államszerződés XI. czikkének módosításáról 1901. évi június hó 26-án kiállított pótnyilatkozat az ország törvényei közé iktattatik.
A pótnyilatkozat eredeti magyar szövege a következő:

Pótnyilatkozat
Miután Ausztria és Magyarország kormányai és Nagy-Britannia és Irhon kormánya a bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában egyrészről Ő Felsége Ausztria Császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, másrészről Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyság boldogult királynője, India császárnője stb. között 1873. évi deczember hó 3-án kötött államszerződés XI. czikkében megállapított 14 napi határidőnek meghosszabbítását szükségesnek találták, az illető alulírott meghatalmazottak a következő megállapodásra jutottak:
Az említett kiadatási szerződés XI. czikkének utolsó bekezdése következőképen módosul:
„ Föltételeztetik azonban, hogy a kiadatás iránti megkeresés a megkereső állam diplomatiai képviselője által az ezen szerződés IX. czikkének megfelelő módon a legrövidebb idő s legfölebb egy hónap alatt elő fog terjesztetni, ellenkező esetben az elfogatott szabadon bocsáttatik.”
A jelen nyilatkozat ugyanazzal az erővel fog bírni s ugyanolyan tartalmú lesz, mint az 1873. évi deczember hó 3-án kötött kiadatási szerződés, a melyre vonatkozik.
Hatályba lépéshez szükséges zárórendelkezés.”

„1937. évi XXIII. Törvénycikk
a menekült bűntettesek kölcsönös kiadatásának további
rendezése tárgyában Budapesten, 1936. évi szeptember hó 18-án kelt magyar-brit pótszerződés becikkelyezéséről
Megjelent az Országos Törvénytár 1937. évi szeptember
hó 19-én kiadott 15. számában
(A megerősítő okiratok Londonban 1937. évi július hó
13. napján cseréltettek ki)
1. § A menekült bűntettesek kölcsönös kiadatásának további rendezése tárgyában Budapesten, 1936. évi szeptember hó 18-án kelt magyar-brit pótszerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett pótszerződés magyar szövege a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Nagy-britannia, Írország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királya, India Császára a menekült bűntettesek kölcsönös kiadatásának további rendezését óhajtván, elhatározták, hogy ebből a célból Pótszerződést kötnek avégett meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következőkben állapodtak meg:
1. cikk A Bécsben, 1873. évi december hó 3. napján kelt Kiadatási Szerződés II. cikke a következő záradék hozzáadásával módosul:
„A megkeresett Magas Szerződő Fél szabad elhatározásából kiadatást engedélyezhet olyan cselekményért is, amely miatt e cikk előbbi rendelkezései szerint a kiadatás nem kötelező ugyan, a cselekmény azonban mindkét Magas Szerződő Félnek törvényei szerint legalább kétévi szabadságvesztésbüntetéssel büntethető olyan bűntett vagy vétség, amely miatt az említett törvények értelmében a kiadatás engedélyezésének helye van.”
Területi alkalmazásra és hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések.”

VI.
Az 1994. évi XVIII. törvénnyel, az 1994. évi
XIX. törvénnyel, az 1994. évi XX. törvénnyel, valamint a
2001. évi LXVII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi
egyezményekhez az egyes tagállamok által tett
fenntartások és nyilatkozatok
A Párizsban 1957. december 13-án kelt, európai kiadatási egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei (1994. évi XVIII. tv.) részes államairól és az egyezményhez és a kiegészítő jegyzőkönyvekhez tett fenntartásokról és nyilatkozatokról
Az Egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Az Egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok:
ALBÁNIA
Fenntartások és nyilatkozatok
1. Ami az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdését illeti, az albán Félnek nincs olyan minimális határa, ami a szabadságvesztés tartamára vonatkozik és a kiadatásra hatállyal bírna. Az albán Fél ezt a nyilatkozatot csak a viszonosság feltétele esetén tekinti hatályosnak.
2. Ami a 6. cikk (1) bekezdés a) pontját illeti, az albán Fél elutasítja a saját állampolgárai kiadatását, kivéve, ha nemzetközi szerződésekben, amelyeknek Albánia is részese, ezzel ellentétes rendelkezés van.
3. Ami a 6. cikk (1) bekezdés b) pontját illeti, az albán Fél az „állampolgár” kifejezésben beleérti a „kettős állampolgárságú személyeket” is, abban az esetben, ha az egyik állampolgárság albán.
4. Ami a 7. cikk (1) bekezdését illeti, az albán Fél nem fogja engedélyezni azoknak a személyeknek a kiadatását, akik albán területen, vagy azon kívül bűncselekményt követtek el, ha a bűncselekmény sérti az állam vagy az állampolgárok érdekeit, hacsak nem másképp állapodik meg az érdekelt Féllel.
5. Ami a 19. cikk (2) bekezdését illeti, az albán Fél kinyilvánítja, ha egy személy, akit át kell adni, egy másik bűncselekmény miatt tölti a büntetését, kiadatás esetén engedélyezni kell, hogy ez a személy a teljes büntetést a megkereső országban töltse le.
6. Ami a 21. cikk (4) bekezdés a) pontját illeti, az albán Fél kinyilvánítja, hogy a légi úton történő albán területen való közbenső leszállás nélküli átszállításnál, nem tartja szükségesnek az előzetes értesítést.
Az (1), (4) és (5) bekezdésben lévő nyilatkozatok csak a viszonosság fennállta esetén hatályosak.
7. Ami a 12. cikk (2) bekezdését illeti, az albán Fél fenntartással él, ami szerint a kiadatási kérelemhez mindig csatolni kell az alkalmazandó jog eredeti szövegét vagy egy hiteles másolatát.

ANDORRA
Fenntartások
1. cikk
Andorra Hercegsége Alkotmányának 85. cikk (2) bekezdése tiltja a különleges bíróságok működését, ezért a kiadatást megtagadja, amennyiben a Megkereső Államban a kiadni kért személyt ilyen különbíróság elé állítanák, vagy a kiadatást azért kérték, hogy egy ilyen bíróság által hozott ítéletet vagy elfogatóparancsot hajtsanak végre.
Ugyanakkor, a qualificada törvény (nagy többségi határozattal meghozandó törvény) 14. cikk (12), (13), (14) és (15) bekezdése értelmében a kiadatást megtagadására kerül sor:
a) ha az ítélet nyilvánvaló hibában szenved;
b) ha a kiadatás különlegesen kedvezőtlen helyzetbe hozná a keresett személyt kora vagy egészségi állapota miatt;
c) ha a keresett személyt a Megkereső Államban olyan bíróság elé állítanák, mely előtt az alapvető eljárásjogi garanciák és a védelemhez való jog nem biztosítottak, vagy mely bíróságot kivételesen azon személy ügye miatt állították fel.

12. cikk
Andorra Hercegsége fenntartja magának a jogot, hogy a Megkereső Államtól olyan bizonyíték megküldését kérje, mely megfelelő vélelmét adja annak, hogy a bűncselekményt a kiadni kért személy követte el. Amennyiben fenti bizonyíték nem minősül elégségesnek, az a kiadatás megtagadását vonhatja maga után.

Nyilatkozatok
6. cikk
A kiadatásról szóló qualificada törvény 14. cikk (1) bekezdése tiltja az andorrai állampolgársággal rendelkező személyek kiadatását. Jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából az „állampolgár” fogalma alá tartozik az andorrai állampolgárságról szóló lei qualificada (nagy többségi határozattal meghozandó törvény) értelmében bármely, a bűncselekmény elkövetésének időpontjában andorrai állampolgársággal rendelkező személy.

11. cikk
Andorra Hercegsége Alkotmánya 8. cikk (3) bekezdése tiltja a halálbüntetés alkalmazását. Amennyiben a bűncselekmény, mely miatt a kiadatást kérelmezte, a Megkereső Állam joga szerint halálbüntetéssel is büntethető, Andorra Hercegsége megtagadhatja a kiadatást, hacsak a Megkereső Állam a Megkeresett Állam által megfelelőnek tekintett biztosítékot nem ad arra nézve, hogy a halálbüntetést nem fogják végrehajtani.

16. cikk
Ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének kérelmezésekor Andorra Hercegsége kiegészítő tájékoztatásként kéri a keresett személy terhére rótt bűncselekmény tényállásának rövid leírását.

21. cikk
Andorra Hercegsége csak abban az esetben engedélyezi a tranzit átszállítást, ha valamennyi, a kiadatás engedélyezéséhez szükséges feltétel jelen Egyezmény szerint teljesítve van.

23. cikk
Andorra Hercegsége a Megkereső Államtól a kiadatási kérelemhez és valamennyi mellékletéhez katalán, spanyol vagy francia fordítás csatolását kéri.

AZERBAJDZSÁN
Fenntartások
1. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársasága fenntartja magának a jogot, hogy emberiességi okokból a kiadatási kérelem teljesítését megtagadja, tekintettel a keresett személy korára vagy egészségi állapotára.
Azerbajdzsán Köztársasága megtagadja a kiadatást, ha alapos okkal feltehető, hogy a kiadatás Azerbajdzsán Köztársasága szuverenitását vagy nemzeti biztonságát sértené.
Azerbajdzsán Köztársasága megtagadja a kiadatást, ha alapos okkal feltehető, hogy a kiadni kért személyt kínzásnak vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve a Megkereső Államban.
Azerbajdzsán Köztársasága megtagadja a kiadatást, ha alapos okkal feltehető, hogy a kiadni kért személlyel szemben faji, nemzeti vagy politikai hovatartozása, nyelve, vallása vagy állampolgársága miatt járnának el.
6. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy Azerbajdzsán Köztársasága Alkotmánya 53. cikk (2) bekezdése értelmében állampolgárait más államnak semmilyen körülmények között nem adja ki. Erre tekintettel Azerbajdzsán Köztársasága minden esetben meg fogja tagadni állampolgárainak a kiadatását.

Nyilatkozatok
Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy nem képes az Egyezmény és Kiegészítő Jegyzőkönyvei rendelkezéseinek alkalmazását biztosítani az Örmény Köztársaság által elfoglalt területeken, amíg ezek a területek nincsenek felszabadítva.

21. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy kiadott személyek Azerbajdzsán területén való átszállítását olyan feltételek teljesülése mellett engedélyezi, melyek a kiadatásnak is követelményei.

23. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy a kiadatási kérelmekhez és mellékleteihez azeri nyelvre készített fordítás csatolása szükséges.

BULGÁRIA
Fenntartások
1. cikk
A kiadatás megtagadható, ha a terhelt személyt a megkereső Állam különleges bírósága ítélné el, vagy ha egy ilyen bíróság által hozott ítéletet kellene végrehajtani ez ellen a személy ellen.

4. cikk
Olyan katonai bűncselekmények esetében, amelyek egyúttal köztörvényes bűncselekmények is, a kiadatás csak azzal a feltétellel teljesíthető, ha a kiadott személyt nem katonai bíróság ítéli el, illetve nem katonai bűncselekménnyel vádolják.

7. cikk
A Bolgár Köztársaság fenntartja a jogot, hogy megtagadja a kiadatást, amennyiben a megkereső Fél hasonló esetekben megtagadja a kiadatást a 7. cikk 2. bekezdése értelmében.

12. cikk
A Bolgár Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a megkereső Államtól bizonyítékot kérjen, hogy a bűncselekményt az a személy követte el, akinek a kiadatását kérik. Amennyiben úgy ítéli, hogy a megküldött bizonyíték nem megfelelő, kiadatást megtagadhatja.

21. cikk
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy átmenő szállítást ugyanolyan feltételek mellett engedélyez, mint amelyek esetén a kiadatáshoz hozzájárul.

Nyilatkozatok
6. cikk 1/b) bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából állampolgáraként ismer el minden személyt, aki a kiadatási határozat időpontjában bolgár állampolgársággal rendelkezik.

23. cikk
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy kérni fogja, hogy a jelen Egyezmény alkalmazása során a mellékelt okiratokhoz az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást csatoljanak.

DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG
Fenntartás
2. cikkhez
Az Egyezmény 2. cikke alkalmazása szempontjából a Dél-Afrikai Köztársaság nem teljesíti a kiadatást, hacsak az ítélettel kiszabott büntetés, melynek végrehajtása végett terjesztettek elő kiadatási kérelmet, nem legalább hat hónap szabadságvesztés-büntetés.

6. cikkhez
Az Egyezmény 6. cikke alkalmazása szempontjából az állampolgár fogalma vonatkozik, Dél-Afrika jogrendszere szerint, azon személyekre, akik dél-afrikai állampolgárságot szereztek születésüknél, származásuknál fogva vagy honosítás útján. Ide tartoznak a dél-afrikai állampolgárság mellett más állampolgársággal (is) rendelkező személyek. Valamennyi, ilyen személy kiadatását teljesíteni kell. Ezért a tény, hogy Dél-Afrika a kettős állampolgárságot elismeri, nem képezi akadályát annak, hogy olyan személyek kiadatására is sor kerüljön, akik olyan államnak is állampolgárai, amely saját állampolgárainak a kiadatását megtagadja.

GRÚZIA
Fenntartások
1. cikk
Kiadatás azzal a feltétellel teljesíthető, ha bármely, állampolgársággal rendelkező, hontalan vagy külföldi személyt, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, nem állítanak a Megkereső Állam különleges bírósága elé, vagy kiadatását nem abból a célból kérték, hogy ilyen bíróság által meghozott ítéletet vagy ilyen bíróság által kibocsátott elfogatóparancsot hajtsanak végre vele szemben.
Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy emberiességi okokból megtagadja bármely személy kiadatását, ha a kiadatás a személy állapotát hátrányosan érintené.
Grúzia kijelenti, hogy a Megkereső Állam joga szerint halálbüntetéssel büntethető bűncselekmény vonatkozásában nem teljesít kiadatást.

Nyilatkozatok
6. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Grúzia kormánya fenntartja magának a jogot, hogy saját állampolgárainak a kiadatásáról a kölcsönösség elve alapján döntsön, és megtagadja kiadatásukat ha az jó erkölcsbe ütközik, illetve államérdek vagy állambiztonsági okok miatt.
A 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint az Egyezmény alkalmazása szempontjából az állampolgár fogalmát úgy kell értelmezni, ahogyan azt Grúzia jogalkotása meghatározza.

21. cikk
Az Egyezmény 21. cikke szerinti átszállítás esetén az Egyezmény 11. cikke rendelkezései alkalmazandók mutatis mutandis.
Az Egyezmény 21. cikke vonatkozásában Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy ugyanazon feltételek mellett megtagadja az átszállítást, amely feltételek mellett a kiadatást engedélyezi.

23. cikk
Az Egyezmény 23. cikke vonatkozásában amennyiben a kiadatási kérelem és mellékletei nem grúz nyelven készültek, a kiadatási kérelemhez és mellékleteihez angol vagy orosz nyelvre készített fordítás csatolása szükséges.
Grúzia nem vállal felelősséget az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazhatóságáért Abbázia és Tskhinvali területein, amíg Grúzia joghatóságát ezen területek felett teljesen vissza nem állítják.

HORVÁTORSZÁG
Nyilatkozat
A Horvát Köztársaság Alkotmányának 9. cikke megtiltja a horvát állampolgárok kiadatását.
Következésképpen a Horvát Köztársaság nem engedélyezi saját állampolgárai kiadatását vagy átszállítását (az Egyezmény 21. cikk (2) bekezdése).
A kiadni kért személynek a bűncselekmény elkövetésének idején fennálló állampolgárságát fogják figyelembe venni, a Horvát Köztársaságnak az állampolgárságra vonatkozó szabályai értelmében (az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés b) pontja).
A Horvát Köztársaság a területén való átszállítást csak olyan feltételekkel engedélyezi, amelyek alapján a kiadatást is engedélyezné [az Egyezmény 21. cikk (5) bekezdés].

IZLAND
Fenntartások
1. cikk
A kiadatás teljesítésével kapcsolatban Izland fenntartja magának azon jog kikötését, hogy a kiadott személyt nem állíthatják ideiglenes bíróság vagy olyan bíróság elé, amelyet rendkívüli körülmények között hatalmaztak fel arra, hogy adott bűncselekmények miatt eljárjon, valamint azon jog kikötését, hogy az ilyen bíróság által hozott ítélet végrehajtása érdekében kért kiadatást megtagadja.
A kiadatás abban az esetben is megtagadható, ha valószínűsíthető, hogy az a kiadni kért személyre nézve – életkora, egészségi állapota, illetve egyéb személyes körülményei miatt – különösen súlyos következményekkel jár.

2. cikk 1. bekezdés
Izland csak azon, illetve olyan bűncselekmény tekintetében tudja teljesíteni a kiadatást, amely az izlandi törvény alapján egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztéssel büntethető, illetve lenne büntethető.

3. cikk 3. bekezdés
Izland fenntartja magának a jogot, hogy a 3. cikk 3. bekezdésben említett bűncselekményt – az egyedi körülmények elbírálása alapján – politikai bűncselekménynek tekintse.

4. cikk
Az olyan katonai bűncselekmény miatt kért kiadatást, amely egyben az általános büntetőjog értelmében vett bűncselekmény is, csak akkor lehet teljesíteni, ha a kiadott személyt nem a katonai törvények alapján ítélik el.

12. cikk
Izland fenntartja magának a jogot, hogy megkereső Féltől olyan bizonyítékot kérjen, amelynek alapján megállapítható, hogy a kiadatás tárgyát képező bűncselekményt az érintett személy követte el. Ha a bizonyítékot nem találják kielégítőnek, a kiadatás megtagadható.

Nyilatkozat
6. cikk
Az Egyezmény rendelkezései szerint „állampolgárok” kifejezés Izland, valamint Dánia, Finnország, Norvégia vagy Svédország állampolgárait, illetve az Izlandon vagy az említett országokban állandó lakhellyel rendelkező személyeket jelenti.
28. cikk 3. bekezdés
Az Egyezmény nem alkalmazandó a Dániába, Finnországba, Norvégiába vagy Svédországba történő kiadatásra, mivel az északi országok közötti kiadatást egységes törvény szabályozza.

IZRAEL
Nyilatkozatok
21. cikk
Izrael csak akkor fogja engedélyezni egy személynek az átszállítását, ha nem lenne jogi akadálya, hogy őt kiadják, ha a megkereső Állam ezen személy Izraelből való kiadását kérné.

22. cikk
Az írásbeli bizonyítékot, vagy az eskü hatályú, illetőleg anélkül tett nyilatkozatokat, vagy az ilyen bizonyíték, illetőleg nyilatkozatok hitelesített másolatait, valamint az elfogadóparancsot és más igazságügyi okiratot, amelyeken az elítélés alapul, a kiadatás iránti kérelem elbírálásának eljárása során megfelelő bizonyítékként fogadják el, ha azokat a megkereső Állam egy bírája vagy tisztviselője írta alá, vagy ha azokhoz egy ilyen bíró, vagy tisztviselő által kiállított igazolást csatolnak, illetőleg, ha azokat az Igazságügyi Minisztérium pecsétjével hitelesítették.

Fenntartások
2. és 4. cikk
Izrael nem fogja teljesíteni a kiadatást, kivéve, ha a megkereső Államban a kiadni kért személyt olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, illetőleg olyan bűncselekmény alapján állapították meg bűnösségét, amely, ha azt Izraelben követték volna el, a következő bűncselekmények egyike lenne:
a) bármely olyan bűncselekmény, amely halálbüntetéssel vagy 3 évet meghaladó szabadságvesztés büntetéssel büntethető (még akkor is, ha a büntetés enyhébb, amikor a büntetőítéletet az első fokú bíróság hozza meg), kivéve
1. az olyan bűncselekményt, amelynek alapján a személy ellen csak akkor emelhető vád, ha annak elkövetésekor az 5715–1955 számú, katonai igazságszolgáltatási törvény értelmében katonai szolgálatot teljesít;
2. az 1936. évi büntető törvénykönyvi rendelkezés 85. cikke szerinti bűncselekményeket (lázadó alakulat vagy lázadás esetén eljárni jogosult rendőrközeg értesítésének vagy jelenlétének erőszakos megakadályozása, illetőleg meggátolása), valamint az 5719–1959 számú, a büntető törvénynek a bigámiára vonatkozó rendelkezéseit módosító bűncselekményeket (bigámia);
3. az 5712–1952 számú, a büntető törvényt módosító (rendőrközeg testi sértése) törvény, vagy az 5711–1951 számú, az üzérkedés és a kockázatos üzleti vállalkozás megakadályozásáról szóló (illetékességi) törvény kiegészítő cikkében felsorolt bármely törvény (az alhaszonbérletet, a vendégek elszállásolását, valamint az élelmiszerek terjesztését, árát és eladásának ellenőrzését szabályozó különböző törvények szabályok és helyhatósági rendeletek) szerinti bűncselekményeket.
b) olyan bűncselekmény, amely a fentebb felsoroltaknál enyhébb büntetést von maga után, s amely bűncselekménynek minősül az 5712–1952 számú, a büntető törvényt módosító (megvesztegetés) törvény szerint, valamint az 1936. évi büntető törvénykönyvi rendelkezés bármely következő cikke szerint: 88 (hajó közlekedésének lázongással történő megakadályozása), 109 B, 110–115 (köztisztviselők hivatali hatalommal való visszaéléssel kapcsolatos különféle bűncselekmények) 120–122, 124 (hamis eskü, tanúk félrevezetése, bizonyíték megsemmisítése, igazságszolgáltatás meghiúsítására irányuló szövetkezés, valamint tanúk akadályoztatása), 140 (köztisztviselő által elkövetett csalás), 146 (vallás kárára elkövetett sérelem) 156, 158, 159 (férj közösülése 15 éven aluli lánnyal, 16 éven aluli személy ellen elkövetett erőszak nélküli szemérmetlenség és szemérem elleni vétség) 161 d) (homoszexualitás), 185,186 (gyermek élelmezésének stb. elhanyagolása, valamint gyermek elhagyása), 195 (veszélyes fertőzés vagy betegség terjesztése), 218 (gondatlanságból eredő emberölés), 242, 250 (testi sértést okozó támadás), 261, 262 (kényszermunka és jogtalan fogvatartás), 270 (lopás), 304 b) és c) (hitelezők kijátszása), 305 (nyilvánosság megtévesztésére irányuló szövetkezés), 310 (orgazdaság) 350 (bankjegyutánzás), 359–360, 363–366 (hamisítás), vagy a büntető törvényt módosító (csalás, zsarolás, kényszervallatás) törvény, 5723–1963 szerint (csalás és hamisítás).

2. cikk
Izrael nem fogja teljesíteni a bűncselekménnyel vádolt személy kiadatását, hacsak egy izraeli bíróság előtt be nem bizonyosodik, hogy a rendelkezésre álló bizonyíték elegendő lenne ahhoz, hogy őt azért a bűncselekményért Izraelben helyezzék vád alá.

9. cikk
Izrael nem fogja teljesíteni a kiadatás iránti kérelmet, ha a kiadni kért személy a megkereső Államban a szóban forgó bűncselekmény tekintetében kegyelemben részesült, illetőleg büntetését elengedték.

14. cikk
A specialitás szabályától eltérően Izrael nem fogja teljesíteni a kiadatást, kivéve:
a) ha a kiadni kért személy távollétében megállapították, hogy a másik bűncselekmény tekintetében is kiadatás alá vonandó, miután alkalmat kapott arra, hogy képviseltesse magát az ilyen megállapítás meghozatala céljából lefolytatott eljárásban;
b) ha teljesül az a feltétel, hogy a kiadni kért személy ellen nem fognak eljárást lefolytatni, őt elítélni, vagy letartóztatni, abból a célból, hogy vele szemben büntetést hajtsanak végre, hacsak miután a megkereső Állam területét elhagyta, oda önként vissza nem tért; illetőleg hacsak a megkereső Állam területét nem hagyta el az arra rendelkezésre álló alkalomtól számított 60 napon belül.

15 cikk
A 15. cikk úgy értelmezendő, hogy a hivatkozott 14. cikk 1. bekezdésének b) pontja szerinti „45 nap” szavakat a „60 nap” szavakkal kell helyettesíteni.

LIECHTENSTEIN
Nyilatkozatok ás fenntartások
1. cikk
A Liechtensteini Nagyhercegség elvi megfontolásból csak azzal a feltétellel teljesíti a kiadatást, hogy azt a személyt, aki ellen bűncselekmény miatt eljárást indítanak, a megkereső Állam rendes bíróságai elé állítsák. Ezért fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást csak azzal a feltétellel teljesíti, hogy a megkereső Állam e tekintetben megfelelő biztosítékokat ad.

6. cikk 1. a)
A Liechtensteini Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy Liechtenstein törvénye liechtensteini állampolgárok kiadatását nem engedélyezi. Az ilyen személyek ellen külföldön elkövetett bűncselekmények miatt indított peres eljárást, miután a hercegség területére beléptek, a liechtensteini büntetőtörvény (Btk. 36. szakasz) alapján fogják lefolytatni, tekintet nélkül annak az országnak a törvényeire, ahol a bűncselekményt elkövették. Az Egyezmény értelmében használt „állampolgárok” olyan személyek, akik liechtensteini állampolgársággal rendelkeznek.

11. cikk
A Liechtensteini Nagyhercegség fenntartja magának a jogot, hogy a 11. cikket analóg módon alkalmazza olyan esetekben, amelyekben a megkereső Állam nem ad megfelelő biztosítékokat a liechtensteini hatóságoknak arra nézve, hogy nem fog kiszabni bármilyen olyan büntetést, amely Liechtenstein törvényeivel ellentétes, illetőleg amely a liechtensteini törvény szerint a személy sértetlenségének elvével nem egyeztethető össze.

21. cikk
A Liechtensteini Nagyhercegség fenntartja a jogot, hogy elutasítsa a területén történő átszállítást amennyiben a terhelt személy terhére rótt bűncselekmény az Egyezmény 5. cikkének hatálya alá esik.

23. cikk
A Liechtensteini Nagyhercegség előírja, hogy a kérelmekhez és a hozzájuk mellékelt okiratokhoz német nyelvű fordítást csatoljanak, ha azok más nyelven íródtak.

MACEDÓNIA
Fenntartások
1. cikkhez
A Macedón Köztársaság nem engedélyezi azon személy kiadatását, akit különleges bíróság előtt vádolnak, vagy a kiadatást avégett terjesztették elő, hogy ilyen bíróság által hozott ítéletet, biztonsági vagy javító intézkedést hajtsanak végre a keresett személlyel szemben.

12. cikkhez
Abban az esetben is, ha az Egyezményben részes állam illetékes hatósága bocsátotta ki a jogerős ítéletet vagy az elfogatóparancsot, a Macedón Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja az átadást, ha az adott eset vizsgálata szerint az ítélet vagy elfogatóparancs nyilvánvaló hibában szenved.

18. cikkhez
A Macedón Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy megszűntesse a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott korlátozó intézkedést, amennyiben a Megkereső Állam őt az arra megállapított időpontban nem veszi át.

Nyilatkozat
6. cikkhez
Tekintettel a Macedón Köztársaság Alkotmányának 4. cikkére, mely megtiltja a Macedón Köztársaság állampolgárainak a kiadatását, az Egyezmény rendelkezései csak azokra a személyekre vonatkoznak, akik nem állampolgárai a Macedón Köztársaságnak.

MAGYARORSZÁG
Fenntartások
1. cikk
Magyarország nem fogja engedélyezni a kiadatást, ha a kiadni kért személyt különleges bíróság elé kívánják állítani, vagy a kiadatás eredményeként különleges bíróság által kiszabott büntetés vagy biztonsági intézkedés végrehajtására kerülne sor.
Magyarország fenntartja a jogot arra is, hogy emberiességi okokból elutasítsa a kiadatási kérelmet, ha a kiadatás különlegesen kedvezőtlen helyzetbe hozná a kiadni kért személyt fiatal vagy idős kora, egészségi állapota vagy egyéb körülmények folytán. Ilyen döntésnél megfelelően figyelembe fogja venni a bűncselekmény jellegét és a megkereső állam érdekeit.

6. cikk
a) Magyarország – a Párizsban, 1947. február 10-én kötött békeszerződés 6. cikk 1. a) pontjának érintetlenül hagyásával – nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását, kivéve azt az esetet, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és állandó lakóhelye nem Magyarországon van. Függetlenül állandó lakóhelyétől és esetleges más állampolgárságától, továbbadható más államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően ezen állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.
b) Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy a magyar állampolgárokon kívül a Magyarországon állandóan letelepedett személyek kiadatását megtagadhassa.

11. cikk
Magyarország el fogja utasítani a halálbüntetés végrehajtására irányuló, valamint a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatti eljárás lefolytatása céljából előterjesztett kiadatási kérelmet. A megkereső Állam joga szerint halállal büntethető bűncselekmény miatti kiadatási kérelem mindazonáltal teljesíthető, ha a megkereső Állam elfogadja azt a feltételt, hogy amennyiben a bíróság halálbüntetést szab ki, azt nem hajtják végre.

Nyilatkozatok
16. cikk 2. bekezdés
Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresés esetén Magyarország azoknak a cselekményeknek a rövid leírását is megkívánja, melyekkel a kiadni kért személyt gyanúsítják.

21. cikk 2. bekezdés
Magyarország nem fogja engedélyezni saját állampolgárainak és a Magyarországon állandóan letelepedett személyeknek az átszállítását.

23. cikk
Magyarország kinyilvánítja, hogy amennyiben a kiadatási kérelem és mellékletei nem magyar nyelven, vagy az Európa Tanács hivatalos nyelvén készültek, akkor meg fogja követelni, hogy azokhoz e nyelvek bármelyikére történt fordítást mellékeljenek.

MOLDÁVIA
Fenntartások és nyilatkozatok
1. cikk
A Moldvai Köztársaság megtagadja a kiadatást, ha a kiadni kért személy ügyében a megkereső Fél területén kivételes (egy meghatározott ügyre létrehozott) bíróság járna el, vagy a kiadatást egy ugyanilyen jellegű bíróság által hozott ítélet vagy biztonsági intézkedés végrehajtása érdekében kérték.

3. cikk (3) bekezdés
A Moldvai Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a körülmények függvényében, az államfő vagy családja tagja élete elleni merényletet politikai bűncselekménynek tekinti-e vagy sem.

6. cikk (1) bekezdés
A Moldvai Köztársaság Alkotmányának 17. cikk (3) bekezdése értelmében a Moldvai Köztársaság állampolgárait nem lehet sem kiadni, sem kiutasítani.

A 6. cikk (1) bekezdés b) pontja értelmében az állampolgár kifejezés alatt mindazokat a személyeket kell érteni, akik a Moldvai Köztársaság állampolgárai a vonatkozó törvény értelmében.

7. cikk (2) bekezdés
A Moldvai Köztársaság fenntartja a jogot, hogy megtagadja a kiadatást a 7. cikk (2) bekezdése szerint, ha a megkereső Fél hasonló esetben megtagadná a kiadatást.

9. cikk
1. A Moldvai Köztársaság megtagadja olyan személy kiadatását, akivel szemben harmadik államban jogerős ítéletet hoztak ugyanazon cselekmények miatt, mint ami miatt a kiadatást kérték.

2. A 9. cikk (első mondat) alóli kivétellel, a Moldvai Köztársaság engedélyezi a kiadatást, ha a megkereső Fél bizonyítja, hogy új tényeket vagy bizonyítékot hoz fel, amelyek az ügy felülvizsgálatát indokolttá teszik.

16. cikk (2) bekezdés
A Moldvai Köztársaság kéri, hogy valamennyi a 16. cikk (2) bekezdés alapján hozzá intézett kérelem tartalmazza a kiadni kért személy terhére rótt cselekmények rövid leírását, beleértve azokat a lényeges sajátosságokat, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmény jellegének megállapítását a jelen Egyezménynek megfelelően.

21. cikk
A Moldvai Köztársaság fenntartja a jogot, hogy az átszállítást csak olyan feltételekkel engedélyezze, mint a kiadatást.

23. cikk
A Moldvai Köztársaság kijelenti, hogy a kiadatási kérelmet és a hozzá csatolt iratokat moldáv nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy ezen nyelvek egyikén készült fordítással kell ellátni.

NORVÉGIA
Nyilatkozatok és fenntartások
1. cikk
A kiadatás humanitárius megfontolásokból megtagadható, ha valószínű, hogy a kiadatás a kiadni kért személyre nézve, különösen életkora, egészségi állapota, illetőleg egyéb személyes körülményei miatt rendkívül súlyos következményekkel fog járni.

2. cikk 1. bekezdés
A bűntettesek kiadásáról stb. szóló 1975. június 13-i 39. sz. norvég törvény 3. §-a rendelkezéseinek értelmében Norvégia csak olyan bűncselekmény, illetőleg kapcsolódó bűncselekmény tekintetében teljesítheti a kiadatást, amely a norvég törvény értelmében egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetéssel büntethető, illetve lett volna büntethető.

3. cikk 3. bekezdés
Norvégia fenntartja magának a jogot annak eldöntésére, hogy az egyedi körülmények vizsgálata alapján a 3. cikk 3. bekezdésében leírt bűncselekményt politikai bűncselekménynek tekintse-e.

4. cikk
Katonai törvénybe ütköző bűncselekmény esetén, amely olyan bűncselekményt is megvalósít, amely miatt a kiadatás egyébként engedélyezhető, Norvégia fenntartja magának a jogot annak kikötésére, hogy a kiadott személyt ne a megkereső Állam katonai törvénye szerint büntessék.

6. cikk 1. bekezdés
Ami Norvégiát illeti, az „állampolgárság” kifejezés Norvégia állampolgárait és állandó lakosait is jelenti. A kifejezés kiterjed Dánia, Finnország, Izland vagy Svédország állampolgáraira és állandó lakosaira is, ha a kiadatást az említetteken kívüli államok kérik.

12. cikk
A norvég hatóságok fenntartják maguknak a jogot, hogy a megkereső Féltől prima facie bizonyítékot kérjenek arra vonatkozóan, hogy a kiadni kért személy a kiadatás tárgyát képező bűncselekményt elkövette. A kérelem elutasítható, ha a bizonyítékot elégtelennek találják.
28. cikk 3. bekezdés
A jelen Egyezmény Dánia, Finnország vagy Svédország tekintetében nem alkalmazható a kiadatásra, mivel az említett Államok közötti kiadatást egységes törvény szabályozza.

OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ
Fenntartások
1. cikk
Az Orosz Föderáció fenntartja magának jogot, hogy megtagadja a kiadatást:
1. ha a kiadatást különleges bíróság elé állítás, vagy egyszerűsített eljárás lefolytatása, illetve különleges bíróság által vagy egyszerűsített eljárásban kiszabott büntetés végrehajtása céljából kérik, és amennyiben alapos okkal arra lehet gondolni, hogy ilyen eljárásokban a kérdéses személy nem élvezte vagy nem élvezné a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya 14. cikkében foglalt minimális garanciákat. A „különleges bíróság” és „egyszerűsített eljárás” kifejezések nem fedik semmilyen nemzetközi büntetőbíróság fogalmát, amelynek illetékességét és hatáskörét az Oroszországi Federáció elismerte;
2. ha alapos okkal feltételezhető, hogy a kiadni kért személy a megkereső államban kínzásnak, kegyetlen, megalázó vagy embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek volt vagy lesz kitéve, vagy ha ez a személy nem élvezte vagy nem fogja élvezni Polgári és Politikai Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 14. cikkében foglalt minimális garanciákat;
3. humanitárius okokból, ha arra lehet következtetni, hogy a kiadatás a kiadni kért személy egészségügyi állapotára vagy idős korára tekintettel súlyos megpróbáltatásokat jelentene.

2. cikk (3)–(4) bekezdés
Az Oroszországi Föderáció fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást megtagadja, ha ez az intézkedés sértheti a szuverenitását, a közbiztonságát, a közrendet vagy más fontos érdekeket. A nem kiadatási bűncselekményeket az Oroszországi Föderáció szövetségi joga határozza meg.

3. cikk
Az Oroszországi Föderációnak az az alapelve, hogy az Egyezmény 3. cikkét úgy kell alkalmazni, hogy senki se háríthassa el a felelősségét az Egyezmény által célzott bűncselekményeket illetően.
A „politikai bűncselekmények” nem léteznek az Oroszországi Föderáció jogrendszerében. Az Oroszországi Föderáció az egyes esetekben kiadatásról hozott döntéseiben nem tekinti, különösen, „politikai bűncselekmény”-nek vagy „egy ilyen bűncselekménnyel összefüggő cselekmény”-nek; a Kiadatásról szóló Európai Egyezmény 1975-ös I. Kiegészítő Jegyzőkönyvébe foglalt bűncselekményeken felül, a következő cselekményeket és mulasztásokat;
1. az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló nemzetközi Egyezmény (1973) II. és III. cikke és a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény (1984) 1-es és 4-es cikkei;
2. az 1949. augusztus 12-én, Genfben aláírt, a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (1977) 85. cikkében és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény II. Kiegészítő Jegyzőkönyv 1-es és 4-es cikkében meghatározott bűncselekmények;
3. a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló egyezményben (1970), a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló egyezményben (1971) és a nemzetközi polgári reptereken elkövetett jogtalan erőszakos bűncselekmények büntetéséről szóló egyezmény Jegyzőkönyvében (1988) meghatározott bűncselekmények;
4. a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményben (1973) meghatározott súlyos bűncselekmények;
5. a túszszedés elleni nemzetközi egyezményben (1979) meghatározott bűncselekmények;
6. a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény (1980) bűncselekményei (nem pontos Egyezmény cím);
7. a kábítószerek és más pszichológiai hatóanyagokkal való jogtalan kereskedelemről szóló egyezmény (1988) bűncselekményei
valamint többoldalú nemzetközi egyezményekben felsorolt egyéb bűncselekmények.

6. cikk (1) bekezdés 1. pont
Az Oroszországi Föderáció alkotmányának 61. cikk (1) bekezdésének értelmében az Oroszországi Föderáció egyetlen állampolgára sem adható ki másik állam részére.

16. cikk
Az Oroszországi Föderáció nem vállal semmilyen felelősséget 16. cikk szerinti ideiglenes letartóztatás Oroszországi Föderáció általi teljesítéséből származó anyagi vagy erkölcsi károkkal kapcsolatos kártérítési kérelmeket illetően.

18. cikk (4)–(5) bekezdés
Az Oroszországi Föderáció nem vállal semmilyen felelősséget az azon a tényen alapuló anyagi vagy erkölcsi károk megtérítését célzó kártérítési kérelmekért, miszerint a kiadni kért személy kiadatását megtagadták vagy elhalasztották.

21. cikk
Az Oroszországi Föderáció a kiadni kért személyeknek a területén való átszállítását a kiadatással azonos feltételekkel fogja engedélyezni.

23. cikk
Az Oroszországi Föderációnak megküldött kiadatásra vonatkozó iratokhoz mellékelni kell azok orosz, angol vagy francia hivatalos fordítását.
Portugália által tett fenntartást illetően
Az Oroszországi Föderáció osztja a Németországi Szövetségi Köztársaság (1991. február 4.), Ausztria (1991. június 4.) és Svájc (1991. augusztus 21.) nyilatkozatában kifejtett véleményt a Portugália által az Egyezmény 1. cikkéhez, 1990. február 12-én tett fenntartását illetően.
Portugáliának az egyezmény első cikkéhez tett fenntartása csak akkor áll összhangban az egyezmény tárgyával és céljával, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy biztonsági intézkedéssel büntetendő bűncselekményt elkövetett személy kiadatásának megtagadása nem feltétetlen és automatikus. Az Oroszországi Föderáció úgy tekinti a fenti fenntartást, mintha azt jelentené, hogy a kiadatást csak akkor tagadja meg, ha a kérelmező állam jogrendszere nem teszi lehetővé hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a büntetésének már egy részét letöltött vagy bizonyos ideig fogva tartott személy feltételes szabadlábra helyezésének a lehetőségét a bíróság megvizsgálja.

ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG
Fenntartások
1. cikk
Az Egyezmény 1. cikke értelmében az Örmény Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást megtagadja:
a) ha a kiadni kért személyt különleges bíróság elé állítanák vagy ilyen bíróság által meghozott ítélet végrehajtása céljából kérték a kiadatást;
b) ha okkal feltehető, hogy a személy egészségi állapota és életkora miatt a kiadatás károsítaná egészségi állapotát vagy veszélyeztetné életét;
c) ha a kiadni kért személyt politikai menedékjogban részesítették az Örmény Köztársaságban.

2. cikk
Az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdése értelmében ítélet végrehajtása céljából való kiadatást akkor engedélyezi, ha a kiadni kért személyt legalább 6 hónap szabadságvesztés- vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélték.

Nyilatkozatok
3. cikk
Mivel az Örmény Köztársaság jogalkotása a politikai bűncselekmény vagy a politikai bűncselekménnyel összefüggő cselekmény fogalmát nem ismeri, az ilyen cselekmény miatt előterjesztett kiadatási kérelmet akkor teljesíti, ha a kérelemben megnevezett bűncselekmény a saját általános büntetőjoga, illetve az Örmény Köztársaságban hatályban lévő nemzetközi egyezmények szerint is bűncselekménynek minősül.

4. cikk
Mivel a katonai bűncselekmények az Örmény Köztársaság általános büntetőjogának a részét képezik, a másik Fél által előterjesztett kiadatást akkor teljesíti, ha a bűncselekmény, ami miatt a kiadatást kérték, a Megkereső Fél általános büntetőjogához tartozik.

6. cikk
A 6. cikk (1) bekezdés a) betűje vonatkozásában az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy megtagadja saját állampolgárainak kiadatását.
A 6. cikk (1) bekezdés c) betűje vonatkozásában az örmény állampolgárságot – az Egyezmény alkalmazása szempontjából – a kiadatás tárgyában való döntéskor állapítják meg.

16. cikk
A 16. cikk (4) bekezdése értelmében az ideiglenes kiadatási letartóztatást minden esetben meg kell szüntetni, ha a letartóztatást követő 1 hónapon belül a megkeresett Félhez a 12. cikk szerinti kiadatási kérelem és mellékletei nem érkeztek meg.

23. cikk
Az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy a kiadatási kérelemhez és mellékleteihez örmény nyelvre vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített hiteles fordítás csatolása szükséges.

ROMÁNIA
Nyilatkozatok
6. cikk (1) bekezdés a) pont
Románia nem adja ki a saját állampolgárait és azokat a személyeket, akik Romániában menedékjogot kaptak.

6. cikk (1) bekezdés b) pont
Az „állampolgár” kifejezés az Egyezmény értelmében a román állampolgárokat és a Romániában menekült statust kapott személyeket jelenti.

21. cikk (5) bekezdés
Románia a román állampolgár vagy a Romániában menekült státust kapott személy területén történő átszállítására irányuló kérelmek teljesítését meg fogja tagadni.
Fenntartások

2. cikk (1) bekezdés
Románia csak a következő esetekben kéri és teljesíti a kiadatást:
– büntetőeljárás lefolytatása céljából olyan cselekmények miatt vagy ítélethozatal céljából kizárólag, amelyek mind a megkereső, mind a megkeresett állam joga szerint is két évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő;
– ítélet végrehajtása céljából kizárólag egy évet meghaladó szabadságvesztés esetén.

SVÁJC
Nyilatkozatok és fenntartások
1. cikk
A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy Svájc a kiadatást minden esetben attól a feltételtől teszi függővé, hogy a kiadni kért személyt nem állítják rendkívüli bíróság elé.
Ennek megfelelően fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást megtagadja:
a) ha fennáll a lehetősége annak, hogy kiadatása esetén a kiadni kért személyt rendkívüli bíróság elé fogják állítani, s ha a megkereső Állam nem ad megfelelőnek tartott biztosítékokat arra, hogy olyan bíróság fog határozatot hozni, amely az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó szabályai szerint jogosult büntetőügyekben dönteni;
b) ha a kiadatást rendkívüli bíróság által hozott ítélet végrehajtása végett kérik.

2. cikk 2. bekezdés
A Szövetségi Tanács kijelenti, hogy Svájc, ha a svájci törvény szerint egy bűncselekménnyel kapcsolatban kiadatás teljesíthető, és azt teljesíti, illetőleg teljesítette, annak hatását kiterjesztheti bármely egyéb olyan bűncselekményre, amely Svájc általános törvénye szerint büntethető.

3. cikk 3. bekezdés
A jelen Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésében foglaltak ellenére, Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást a 3. cikk 1. bekezdés alapján megtagadja, amikor azt államfő vagy családtagja élete ellen elkövetett, vagy megkísérelt merénylet miatt kérik.

6. cikk
A Szövetségi Tanács kijelenti, hogy a svájci törvények svájci állampolgárok kiadatását csak a nemzetközi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 19181. III. 20-i szövetségi törvény 7. cikkében lefektetett feltételek alapján engedélyezik. Feltéve, hogy a törvény által meghatározott feltételek teljesülnek, a Svájc területén kívül elkövetett olyan bűncselekmények miatt, amelyek Svájc törvényei szerint bűntettekként („crimes”) vagy vétségekként („delits”) büntethetők, a svájci hatóságok vádat emelhetnek és eljárást folytathatnak le a következő esetekben:
– ha azokat a svájci állampolgárokkal szemben követték el (az 1937. XII. 21-i svájci Büntető Törvénykönyv 5. cikke);
– ha azokkal kapcsolatban a kiadatás Svájc törvényei szerint lehetséges és az elkövető svájci állampolgár (a svájci Büntető Törvénykönyv 6. cikke);
– ha azokat svájci hajó, illetőleg svájci repülőgép fedélzetén követték el (a svájci felségjel alatt hajózásról szóló 1953. IX. 23-i szövetségi törvény 4. cikke; a légi közlekedésről szóló 1948. XII. 21-i szövetségi törvény 97. cikke);
– ha azt a törvény által meghatározott különleges rendelkezések bizonyos bűncselekmények vonatkozásában kikötik (a svájci Büntető Törvénykönyv 202. és 240. cikke; a kábítószerekről szóló 1951. X. 3-i szövetségi törvény 19. cikke; a közúti közlekedésről szóló 1958. XII. 19-i szövetségi törvény 101. cikke; az Államszövetség, hatóságai tagjai és köztisztviselői felelősségéről szóló 1958. III. 19-i szövetségi törvény 16. cikke; az exportkockázat garanciájáról szóló 1958. IX. 26-i szövetségi törvény 12. cikke). A nemzetközi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1981. III. 20-i törvény értelmében, és az elkövetés helye szerinti Állam kérésére vád emelhető Svájcban olyan egyéb bűncselekmények miatt, amelyeket svájci állampolgárságú személy külföldön követett el, ha az érintett személy Svájcban van, és ott súlyosabbnak minősülő bűncselekmény(ek)ért vonható felelősségre, s ha – amennyiben Svájcban felmentették vagy megbüntették – a megkereső Államban ugyanazért a tettért nem vonható újból büntető eljárás alá.

9. cikk
a) Svájc fenntartja a jogot, hogy a 9. cikkben foglaltak ellenére megtagadja a kiadatást, ha a határozatot, amelynek alapján a jelen cikk szerint a kiadatást megtagadták, egy harmadik államban hozták, nem pedig ott, ahol a bűncselekményt elkövették.
b) Svájc fenntartja a jogot, hogy a kiadatást a 9. cikk első mondatára tekintet nélkül engedélyezze, ha a kiadatást más bűncselekményekért engedélyezte, és a megkereső Állam bebizonyította, hogy a tudomására jutott új tények, vagy bizonyítékok indokolják annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amelynek alapján a jelen cikk szerint a kiadatást megtagadták, vagy a keresett személy az említett határozattal kiszabott büntetését részben vagy egészben nem töltötte le.

11. cikk
Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a 11. cikkben foglaltakat mutatis mutandis alkalmazza azokban az esetekben is, amelyekben a megkereső Állam törvényei szerint kiadni kért személy a kiadatás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében testi fenyítéssel járó ítélettel büntethető, illetőleg akarata ellenére ilyen bánásmódnak vethető alá.

14. cikk 1. bekezdés
A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy a svájci hatóságok a 14. cikk értelmezése szerinti szabadlábra helyezést akkor tekintik véglegesnek, ha annak eredményeként a kiadott személy az illetékes hatóság által előírt viselkedési szabályok és egyéb feltételek megsértése nélkül szabadon mozoghat. A svájci hatóságok megítélése szerint ennek a cikknek az értelmében a kiadott személynek minden esetben lehetőségének kell lennie arra, hogy egy Állam területét elhagyja, ha távozását tényleges betegség vagy mozgásszabadságát gátló egyéb valós körülmény nem akadályozza.

16. cikk 2. bekezdés
Svájc azt kéri, hogy a 16. cikk 2. bekezdés alapján hozzá intézett bármely kérelem tartalmazza a kiadni kért személy terhére rótt cselekmények rövid leírását, aminek tartalmaznia kell azokat a lényeges adatokat, amelyek alapján a kiadatási törvény szempontjából a bűncselekmény jellege értékelhető.

21. cikk
Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a területén való átszállítást azokban az esetekben ne engedélyezze, amelyekben a kiadni kért személy terhére rótt cselekmény ezen Egyezmény 5. cikke rendelkezései körébe tartozik, illetőleg ha a cselekmény az árukereskedelem, a piacszabályozási korlátozások szabályozását sérti.

23. cikk
Svájc kéri, hogy a kiadatással kapcsolatban hatóságaihoz intézett kérelmekhez, valamint az azokhoz csatolt okiratokhoz francia, német vagy olasz fordítást csatoljanak, ha azok nem a felsorolt nyelvek egyikén készültek.

Nyilatkozat
Hivatkozással az Európai Kiadatási Egyezmény 1. cikk c) pontjával kapcsolatban Portugália által tett fenntartásra, tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy kormányom támogatja az Önöknek ezzel a kérdéssel kapcsolatban a német kormány által 1991. február 4-én küldött nyilatkozatot, valamint az Önöknek az osztrák kormány által a német álláspont támogatására 1991. június 4-én küldött nyilatkozatot. A kérdéses fenntartás tulajdonképpen csak akkor egyeztethető össze az Egyezmény célkitűzésével és szándékával, ha az nem jelenti különbségtétel nélkül a kiadatás megtagadását életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethető bűncselekmények esetén. Kormányom ezt a fenntartást szintén úgy értelmezi, hogy a kiadatás elutasítására csak akkor kerül sor, amikor a megkereső Állam törvénye szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel büntetett személynek, aki szabadságvesztés vagy szabadságelvonás büntetésének egy részét letöltötte, nincs lehetősége arra, hogy esetét a bíróság arra tekintettel vizsgálja felül, hogy szabadságvesztés-büntetésének fennmaradó részét feltételes szabadlábra helyezésre változtassa át.

SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ
Nyilatkozatok
6. és 21. cikkekhez
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság saját állampolgárainak az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a kiadatását, illetve a 21. cikk (2) bekezdése szerint a tranzit-átszállítását megtagadja.

21. cikkhez
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság az Egyezmény 21. cikk (5) bekezdése szerint személyek átszállítását kizárólag azon feltételek mellett engedélyezi, melyek a kiadatás esetére alkalmazandók.

TÖRÖKORSZÁG
Fenntartás
11. cikkben említett biztosíték a következő eljárásra korlátozódik:
Halálbüntetéssel büntetett, vagy halálbüntetéssel büntethető bűncselekménnyel vádolt személy Törökországnak történő kiadatása esetén, bármely megkeresett Fél, amelynek törvényei szerint a halálbüntetés nem alkalmazandó, jogosult arra, hogy a halálbüntetés életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatása iránt kérelmet terjesszen elő. Az ilyen kérelmet a török kormány továbbítani fogja a Nagy Nemzetgyűlésnek, amely a halálbüntetés jóváhagyásának végső fóruma, amennyiben a Nemzetgyűlés az ügyben még nem nyilatkozott.

Nyilatkozat
Az európai kiadási egyezmény ratifikálásával egyidejűleg Lengyelország által tett fenntartásokat és nyilatkozatokat illetően a török kormány osztja a Németországi Szövetségi Köztársaság és Ausztria értelmezését, amelyeket megfelelően 1993. október 13-án és 1994. január 11-én jegyeztek be.
A török kormány kijelenti, hogy Lengyelország nyilatkozata a 6. cikk 1/b) bekezdésének vonatkozásában, amely szerint a Lengyelországban menedékjogot kapott személyek helyzete megfelel a lengyel állampolgárokénak, akkor összeegyeztethető az Egyezmény céljával, amennyiben nem olyan kiadatási ügyben alkalmazzák, amikor az említett személy kiadatását egy harmadik állam kéri, nem az, amely vonatkozásában a menedékjogot megállapították.

UKRAJNA
Fenntartások
1. cikk
Ukrajna fenntartja a jogot, hogy a kiadni kért személy egészségi állapota miatt ne engedélyezze a kiadatást, ha a kiadatást nem lehet úgy foganatosítani, hogy az ne károsítsa a személy egészségét.

2. cikk (1) bekezdés
Ukrajna csak olyan bűncselekmények miatt engedélyezi a kiadatást, amelyek legalább egy évi szabadságvesztéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntetendők.

4. cikk
A kiadatást az olyan közönséges bűncselekmények miatt, amelyek egyidejűleg katonai bűncselekmények is csak azzal a feltétellel engedélyezik, ha a kiadni kért személlyel szemben nem járnak el katonai törvény alapján.

6. cikk (1) bekezdés a) és b) pont
Ukrajna nem adja ki Ukrajna állampolgárát egy másik államnak. Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Ukrajna állampolgárának kell tekinteni minden olyan személyt, aki a kiadatás kérdésében való döntés pillanatában Ukrajna törvényei szerint Ukrajna állampolgára.

21. cikk (5) bekezdés
Ukrajna egy kiadott személynek a területén történő átszállítását ugyanolyan feltételek mellett engedélyezi, mint amelyek szerint a kiadatást engedélyezi.

23. cikk
Az Ukrajnának előterjesztett kiadatási kérelmeket és a mellékleteket ukrán vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveire való fordítással kell ellátni, amennyiben ezek nem készültek valamely nyelvek egyikén.
A Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Norvégia, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Ukrajna.

I.
A Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett fenntartások és nyilatkozatok:

IZLAND

Nyilatkozat

Izland a Jegyzőkönyv I. Fejezetét nem fogadja el.

MAGYARORSZÁG
Fenntartás
Mivel az európai kiadatási egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 6. cikke csak az I. vagy II. Fejezet egészének nyilatkozat útján történő kizárását teszi lehetővé, Magyarország kinyilvánítja, hogy nem fogadja el a jegyzőkönyv I. Fejezetét.
Habár a magyar törvények összhangban vannak az 1. cikk a) és b) pontjaival, és nem tartalmaznak a c) ponttal ellentétes rendelkezést sem, Magyarország fenn kívánja tartani magának a jogot arra, hogy esetenként ítélje meg: engedélyezi-e vagy nem a kiadatást a c) pont esetében.

NORVÉGIA
Nyilatkozat
A 6. cikk értelmében Norvégia kijelenti, hogy a Jegyzőkönyv I. Fejezetét nem fogadja el.

UKRAJNA
Nyilatkozat
Bár Ukrajnának jogszabályai megfelelnek az 1. cikk a) és b) pontjainak, és nem tartalmaznak egyetlen egy olyan rendelkezést sem, amely ellentétben állna a c) ponttal, Ukrajnának kijelenti, hogy nem fogadja el az I. Fejezetet és fenntartja a jogot, hogy a Fejezetnek megfelelően esetről esetre eldöntse, hogy eleget tesz-e vagy sem a kiadatási kérelmeknek.
A Második Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
A Második Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett nyilatkozatok és fenntartások:
A Titkárság megjegyzése:
A Jegyzőkönyv 9. cikke alapján, ha egy Állam az Egyezmény bármely rendelkezése vonatkozásában fenntartást tett, a fenntartást erre a jegyzőkönyvre is alkalmazni kell, hacsak a szóban forgó Állam az aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor másképpen nem nyilatkozik.

BULGÁRIA
Fenntartás
A 9. cikk 2. bekezdésének megfelelően a Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy fenntartja a jogot, hogy ne ismerje el az I. Fejezetet és elismerje a II. Fejezetet az adókkal, vámszabályokkal és valutaváltással kapcsolatban, amelyek a bolgár büntető törvénykönyv szerint büntetendőek.

NORVÉGIA
Fenntartás
A 9. cikk értelmében Norvégia kijelenti, hogy a Jegyzőkönyv I. és V. Fejezetét nem fogadja el.

SVÁJC
Fenntartás
Svájc kijelenti, hogy az Európai Kiadatási Egyezmény 2. Kiegészítő Jegyzőkönyve II. 2. Fejezetét nem fogadja el.

TÖRÖKORSZÁG
Fenntartás
A Török Köztársaság kormánya fenntartja magának azt a jogot, hogy a kiadatási kérelmeket diplomáciai úton továbbítsa annak érdekében, hogy – a kérés jellegére figyelemmel – a megkeresett államban levő diplomáciai képviselet a szükséges eljárást nyomon követhesse és intézkedéseket tehessen.

A Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének (1994. évi XIX. tv.) részes államairól és az egyezményhez és a kiegészítő jegyzőkönyvhöz tett fenntartásokról és nyilatkozatokról:
Az Egyezményben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Szerbia és Montenegró, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Az Egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok:

ALBÁNIA
Nyilatkozatok
5. cikk 1. bekezdés
A tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését az 5. Cikk 1. bek. a) és c) pontjában foglalt feltételektől teszi függővé.

15. cikk 6. bekezdés
A 15. Cikk 6. bekezdésének megfelelően Albánia megkívánja, hogy minden jogsegélykérelmet, amelyet közvetlenül küldenek meg az igazságügyi hatóságok egymásnak, és valamennyi kísérő iratot küldjenek meg egyidejűleg az Igazságügyi Minisztériumnak is.

16. cikk 2. bekezdés
A 16. Cikk 2. bekezdésének megfelelően Albánia megkívánja, hogy a kérelmeket és a csatolt iratokat lássák el az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvének egyikére történő fordítással, kivéve a viszonossági alapon kötött megállapodások esetét.

24. cikk
Az Egyezmény 24. Cikkének megfelelően igazságügyi hatóságnak kell tekinteni az Igazságügyi Minisztériumot.

AUSZTRIA
Fenntartások
1. cikk 1. bekezdés
Ausztria csak azon bűncselekmények miatt indult eljárásban fog jogsegélyt nyújtani, amelyek az osztrák törvények szerint is büntethetők, és amelyek megbüntetése – a jogsegély iránti megkeresés idején – az igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartozik.

2. cikk a) pont
Azokban az esetekben, amelyekben a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve 1. Fejezete nem alkalmazható, az Osztrák Köztársaság a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2. cikke a) pontját fogja alkalmazni a vonatkozó hazai törvényekkel összhangban. (A kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1979. XII. 4-i szövetségei törvény. Szövetségi Jogi Közlöny 529/1979. sz.) Az Említett törvény 51. szakasza (1) bekezdése szerint a jogsegély minden olyan esetben kizárt, amelyben a kiadatás a törvény 14. és 15. szakasza szerint nem lenne megengedhető. Ezek a rendelkezések a következők:
14. cikk A kiadatás nem engedhető meg:
1. politikai bűncselekmények esetén;
2. politikai indítékú vagy célú egyéb bűncselekmények esetén, hacsak – az egyedi eset minden körülményének, különösen a bűncselekmény elkövetése módszerének, az alkalmazott vagy fenyegetésül használt eszköz(ök)nek, illetve az okozott vagy okozni szándékozott következmények súlyosságának figyelembevételével – a bűncselekmények büntetőjogi jellege annak politikai jellegét nem hatálytalanítja.

15. cikk
A kiadatás nem engedhető meg olyan bűncselekmények esetén, amelyek az osztrák törvények szerint kizárólag
1. katonai jellegűek, vagy
2. az illetékekről, monopóliumokról, vámról vagy valutákról szóló rendelkezések, valamint az áruk elosztásáról vagy a külkereskedelemről szóló szabályok megsértését valósítják meg.

2. cikk b) pont
Az „országos más lényeges érdekei” fordulatba Ausztria bele fogja érteni az osztrák törvényhozás által a titoktartásról előírtak megtartását.

11. cikk
A 11. cikk 1. bekezdése a), b) és c) pontjában említett esetekben nem fogják engedélyezni a fogvatartott személy tanúként vagy szembesítés céljából történő átszállítását.

Nyilatkozatok
5. cikk 1. bekezdés
Ausztria a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeknek a c) pontban meghatározott feltétel teljesülése esetén fog eleget tenni.

7. cikk 3. bekezdés
Ausztria területén tartózkodó terheltnek szóló idézést nem fogja kézbesíteni, hacsak az idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt nem juttatják el az illetékes osztrák igazságügyi hatóságnak.

16. cikk 2. bekezdés
A 16. cikk 3. bekezdés rendelkezései értelmében a nem német, francia vagy angol nyelven írt megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz ezen nyelvek egyikén készült fordítást kell mellékelni. A 21. cikk 2. bekezdésében említett tájékoztatásról nem kérnek fordítást.
24. cikk
Az Egyezmény céljából Ausztria a büntetőbíróságokat, az ügyészséget és a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumot fogja igazságügyi hatóságoknak tekinteni.

AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG
Fenntartás
2. cikkhez
Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy a 2. cikkben foglalt okok mellett a jogsegélykérelem teljesítését az alábbi esetekben is megtagadhatja:
– ha a jogsegélykérelmek olyan tettekre vonatkoznak, melyek Azerbajdzsán Köztársaság joga szerint nem minősülnek bűncselekménynek;
– ha Azerbajdzsán Köztársaság bírósága vagy egy harmadik állam bírósága a személy ellen azon bűncselekmény vonatkozásában, amivel a megkereső államban gyanúsítják vagy vádolják, végrehajtható ítéletet hozott;
– ha a jogsegélykérelem olyan cselekményre vonatkozik, amelyben Azerbajdzsán Köztársaságban nyomozást vagy igazságügyi eljárást folytatnak, és ha a kérelem végrehajtásának elhalasztása nem lehetséges.

Nyilatkozatok
Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy nem képes az Egyezmény és Kiegészítő Jegyzőkönyvei rendelkezéseinek alkalmazását garantálni az Örmény Köztársaság által elfoglalt területein, amíg ezek a területek nincsenek felszabadítva.

3. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 3. cikkében szabályozott büntetőügyekkel kapcsolatos, és bizonyítékok beszerzésére vonatkozó jogsegélykérelmeket Azerbajdzsán Köztársaság Alkotmánya 66. cikkének előírásai figyelembevétele mellett teljesíti:

Kivonat Azerbajdzsán Köztársaság Alkotmányából:

66. cikk. Hozzátartozók elleni tanúskodás tilalma
„Senki sem kényszeríthető arra, hogy magát, házastársát, gyermekeit, szüleit vagy testvéreit terhelő vallomást tegyen. Azon hozzátartozók teljes listáját, akiket terhelő tanúvallomás megtétele nem kényszeríthető ki, törvény határozza meg.”

5. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására irányuló jogsegély-megkereséseket az Egyezmény 5. cikk (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt feltételek esetén hajtja végre.
7. cikkhez
Az Egyezmény 7. cikkével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy idézés kézbesítésére vonatkozó megkeresést a megjelenési határnap előtt legalább 50 nappal kell megküldeni.

15. cikkhez
Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az igazságügyi hatóságok egymásnak közvetlenül megküldött jogsegély-kérelmeit és mellékleteit egyidejűleg Azerbajdzsán Köztársaság Igazságügy Minisztériumának is meg kell küldeni.

16. cikkhez
Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy a megkereséseket vagy az Egyezmény alkalmazásával összefüggésben megküldött egyéb dokumentumokat azeri vagy angol nyelvre készített fordítással ellátva kell megküldeni.

24. cikkhez
Az Egyezmény 24. cikkével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából az alábbi hatóságokat kell igazságügyi hatóságoknak tekinteni:
– Azerbajdzsán Köztársaság Igazságügy Minisztériuma;
– Azerbajdzsán Köztársaság Legfőbb Ügyészsége;
– Azerbajdzsán Köztársaság bíróságai (kivéve az Alkotmánybíróságot).

BELGIUM
Fenntartások
5. cikk
Belgium élni fog az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdése b) pontja szerinti rendelkezés nyújtotta választási lehetőséggel és a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmek teljesítését a kiadatási bűncselekmények kivételével nem fogja engedélyezni.

2. cikk
A Belga Királyság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a jogsegély iránti megkeresést nem teljesíti:
a) ha alaposan feltehető, hogy az olyan vizsgálatra vonatkozik, amelyet azzal a szándékkal indítottak, hogy a terhelt személlyel szemben eljárást indítsanak, megbüntessék, vagy másképpen zaklassák politikai meggyőződése, vallása, nemzetisége, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt;
b) amennyiben az olyan nyomozásra, vagy eljárásra vonatkozik, amely összeegyeztethetetlen a non bis in idem elvével;
c) amennyiben az olyan cselekmények vizsgálatára vonatkozik, amelyek miatt a terhelt ellen Belgiumban folyik eljárás.

11. cikk
A Belga Királyság kormánya csak akkor fogja teljesíteni a 11. cikkben meghatározott ideiglenes átszállítást, ha az érintett személy a büntetését az ország területén tölti, illetve ha nem állnak fenn azzal ellentétes különleges megfontolások.

22. cikk
A Belga Királyság kormánya a 22. cikkben hivatkozott ezt követő intézkedésekről csak olyan tájékoztatást fog adni, amilyet a bűnügyi nyilvántartás engedélyez.

26. cikk
A Benelux országok közötti külön megállapodások miatt a Belga Királyság kormánya nem fogadja el a 26. cikk 1. és 3. bekezdését Hollandiával és Luxemburggal fennálló kapcsolatai tekintetében.
A Belga Királyság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy ezektől a rendelkezésektől az Európai Gazdasági Közösség más tagállamaival fennálló kapcsolatai tekintetében is eltérjen.

Nyilatkozatok
5. cikk
A Belga Királyság kormánya kijelenti, hogy a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket akkor fogja teljesíteni, ha azok olyan cselekményekkel kapcsolatosak, amelyek az Európai Kiadatási Egyezmény szerint kiadatási bűncselekményeknek minősülnek, valamint ha a hazai joggal összhangban a belga bíróság a teljesítést jóváhagyta.
Amíg Belgium nem erősítette meg az Európai Kiadatási Egyezményt, a jogsegélykérelmeket csak olyan esetekben fogja teljesíteni, amelyek tényállása alapján a belga törvények szerint a kiadatás teljesíthető.

24. cikk
A Belga Királyság kormánya kijelenti, hogy az Egyezményben használt igazságügyi hatóságok meghatározás Belgium értelmezésében az igazságszolgáltatásért felelős bírói testület tagjait, a vizsgáló rendőrbírákat és az ügyészség tagjait jelenti.

BULGÁRIA
Fenntartások
2. cikk
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy megtagadja a jogsegélyt, ha:
– az elkövetett cselekmény a bolgár büntető törvény szerint nem bűncselekmény;
– a terhelt közkegyelem miatt nem vonható felelősségre;
– a büntetőjogi felelősséget a törvényben meghatározott elévülés kizárja;
– a bűncselekmény elkövetése után az elkövető tartós elmezavar állapotába került, amely kizárja a büntetőjogi felelősséget;
– ugyanazon személy ellen ugyanazon bűncselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban, végrehajtható ítéletet hoztak, ügyészi határozatot hoztak, vagy az eljárást befejező bíróság végrehajtható határozatot hozott.

13. cikk 1. bekezdés
A bírósági nyilvántartásokból való kivonatok közlésének kötelezettségét folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozóan csak akkor alkalmazzák, ha azok a bolgár jog szerint nem képeznek államtitkot.

Nyilatkozatok
5. cikk 1. bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy fenntartja magának a jogot, hogy a házkutatásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmeket csak az 5. cikk 1/a) és c) bekezdésében meghatározott feltételek mellett teljesíti.

7. cikk 3. bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a területén tartózkodó terhelt személy számára szóló idézést legalább 50 nappal a személy megjelenésének határnapja előtt meg kell küldeni az illetékes hatóságokhoz.

15. cikk 6. bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegélykérelmeket és megkereséseket az Igazságügyi Minisztériumhoz kell címezni.

16. cikk 2. kezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy kérni fogja, hogy a jogsegélykérelemhez és a csatolt iratokhoz az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást mellékeljenek.

24. cikk
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása során igazságügyi hatóságoknak tekinti a bíróságokat, az ügyészséget és az Igazságügyi Minisztériumot.

CIPRUS
Fenntartások és nyilatkozatok
2. cikk
A Ciprusi Köztársaság Kormánya fenntartja magának a jogot, hogy visszautasítsa a jogsegélykérelmet, ha azt a személyt, akire a jogsegélykérelem vonatkozik, a Ciprusi Köztársaságban már elítélték ugyanazon tényből fakadó bűncselekmény miatt, mint amely a megkereső Államban ezen személy ellen indított eljárás alapja volt.

5. cikk
A Ciprusi Köztársaság Kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó jogsegélykérelem teljesítését az 5. Cikk 1. bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételek teljesítésétől tegye függővé.

11. cikk
A 11. cikk 1. bekezdés alkalmazása során a Ciprusi Köztársaság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja az elítélt személy átszállítását a 11. cikk 1. bekezdésében felsorolt valamennyi esetben.
A 11. cikk 2. bekezdés alkalmazása során a Ciprusi Köztársaság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja a saját állampolgárai átszállítását.

7. cikk
A Ciprusi Köztáraság Kormánya kijelenti, hogy a 7. cikk 3. bekezdés alkalmazása során a területén tartózkodó terhelt idézését a megjelenésre kitűzött időpont előtt 40 nappal át kell adni a hatóságainak.

15. cikk
Valamennyi, a jelen Egyezmény alkalmazása körében a Ciprusi Köztársasághoz címzett jogsegélykérelmet az Igazságügyi és Közrendi Minisztériumnak kell megküldeni. Sürgős esetben a kérelmeket az Interpol útján is megküldhetik.

16. cikk
A kérelmeket és a csatolt iratokat, amennyiben azokat nem angolul vagy görögül szerkesztették, el kell látni ezen nyelvek valamelyikén készült fordítással.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása céljából a Ciprusi Köztáraság Kormánya a következő igazságügyi hatóságokat jelöli ki:
– a Ciprusi Köztársaság valamennyi, büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bírósága,
– A Köztársaság Jogszabály-előkészítő Irodájának valamennyi ügyésze (a Legfőbb Ügyész Hivatala),
– az Igazságügyi és Közrendi Minisztérium,
– azok a hatóságok és személyek, akiket a belső jog felhatalmaz büntetőügyekben nyomozás végzésére, ideértve a rendőrséget, a Vám- és Pénzügyőrség Hivatalát és az Adóhivatalt.

CSEH KÖZTÁRSASÁG
Fenntartás
Az 5. cikk (1) a) és c) pontja értelmében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeknek akkor fognak eleget tenni, ha a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény mind a megkereső fél, mind a Cseh Köztársaság törvényei szerint büntethetőnek minősül, valamint a megkeresések teljesítése összhangban áll a Cseh Köztársaság törvényeivel.
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 15. cikke 6. bekezdésének értelmezése szerint a büntetőügyekkel kapcsolatos jogsegélykérelmeket a Cseh Köztársaság Főügyészségéhez kell címezni, mielőtt az ügy bírósági szakba kerül, és a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumához, ha az ügy már bírósági szakba került.
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezménnyel összhangban, a Cseh Köztársaság területén tartózkodó terhelt személynek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell a Cseh Köztársaság illetékes hatóságaihoz eljuttatni.
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény végrehajtásával megbízott igazságügyi hatóságok a bírósági szervek, a Cseh Köztársaság Főügyészsége, a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

DÁNIA
Fenntartások
A jogsegély megtagadható, ha Dánia vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai a terhelt személy ellen amiatt a bűncselekmény miatt indítottak eljárást, amely miatt a megkereső állam eljárása indult; vagy ha Dánia vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai jogerős ítélettel megállapították a terhelt személy bűnösségét, illetve őt felmentették a megkereső államban folyó eljárásra okot szolgáltató bűncselekmény tekintetében; vagy ha az említett hatóságok úgy határoztak, hogy a szóban forgó bűncselekménnyel kapcsolatos eljárástól elállnak, illetve azt megszüntetik.

3. cikk 2. bekezdés
A tanú vagy szakértő eskü alatti vallomása iránti megkeresés megtagadható, ha az illetékes dán bíróság az eskütételt nem tartja szükségesnek.
7. cikk 1. bekezdés
A kézbesítés iránti megkeresés megtagadható, ha a kézbesítést a címzett részére történő egyszerű átadástól eltérő módon kérik teljesíteni.

11. cikk 2. bekezdés
A dán kormány e bekezdés egészével kapcsolatban fenntartással él.

13. cikk 1. bekezdés
A bűnügyi nyilvántartás kivonataiból való tájékoztatási kötelezettség csak büntető ügyben a terhelt nyilvántartására alkalmazható.

13. cikk 2. bekezdés
A dán kormány ezen bekezdés egészével kapcsolatban fenntartással él.

Nyilatkozatok
5. cikk 1. bekezdés
A felkutatás vagy lefoglalás iránti megkeresés megtagadható, ha az 5. cikk 1. bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek.

7. cikk 3. bekezdés
A bűncselekménnyel gyanúsított és Dánia területén tartózkodó személynek kézbesítendő idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell az illetékes dán hatósághoz eljuttatni.

16. cikk 2. bekezdés
Azokhoz a megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz, amelyek nem Ausztriából, Franciaországból, a Németországi Szövetségi Köztársaságból származnak, fordítást kell mellékelni vagy dán nyelven, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén. Hosszabb okiratok tekintetében és minden különleges esetben a dán kormány fenntartja magának a jogot, hogy dán nyelvű fordítást kér, illetve azt a megkereső állam költségére elkészítteti.

24. cikk
Az „igazságügyi hatóságok” meghatározás Dániában a bíróságokat, valamint az ügyészséget jelenti, amely utóbbi – a dán igazságszolgáltatási törvények és eljárási jog értelmében – magába foglalja az Igazságügyi Minisztériumot, a főügyészt, az ügyészeket, a Koppenhágai Rendőrség elöljáróját és a rendőrfelügyelőket.

26. cikk
A kölcsönös jogsegélyről szóló 1957. június 26-án Dánia, Norvégia és Svédország között megkötött Szerződés hatályban marad.

ÉSZTORSZÁG
Fenntartások és nyilatkozatok
1. Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésének és 2. cikkének megfelelően az Észt Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja a jogsegélyt abban az esetben, ha a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely az észt jogrendszer szerint nem minősül bűncselekménynek;

2. Az Egyezmény 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy a tárgyak felkutatásra és a lefoglalásra irányuló megkereséseket csak az 5. cikk (1) bekezdésének a), c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása esetén hajtja végre;

3. Az Egyezmény 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy a területén tartózkodó vádlottnak szóló idézést legkésőbb 40 nappal a tárgyalási határnap előtt meg kell küldeni;

4. Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy az igazságügyi hatóságaihoz közvetlenül megküldött megkeresés fénymásolatának egy példányát az Igazságügyi Minisztériumnak meg kell küldeni;

5. Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy az észt hatóságoknak megküldött kérelmekhez és mellékelt iratokhoz angol fordítást csatolni kell;

6. Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság, a 22. cikkre vonatkozóan kizárólag a konkrét kérelmekre ad felvilágosítást;

7. Az Egyezmény 24. cikkének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy a jelen Egyezmény értelmében Észtországban igazságügyi hatóságok a bíróságok, az ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium.

FINNORSZÁG
Fenntartások
2. cikk
Finnország kijelenti, hogy a jogsegély megtagadható, ha:
a) a jogsegély tárgyát képező bűncselekmény a finn törvények szerint nem lenne büntetendő, amennyiben azt ugyanolyan körülmények között Finnországban követték volna el;
b) a szóban forgó bűncselekménnyel kapcsolatban Finnországban vagy egy harmadik államban már eljárás folyik;
c) a megkereső államban terheltnek nyilvánított személy ellen Finnországban vagy egy harmadik államban bírósági eljárás van folyamatban, illetve bűnösségét jogerősen megállapították, vagy felmentették;
d) Finnország vagy egy harmadik állam illetékes hatóságai úgy döntöttek, hogy a szóban forgó bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozást vagy eljárást megszüntetik, illetve azt nem indítják meg;
e) a büntető eljárás vagy az ítélet végrehajtása a finn törvények szerint elévült.

11. cikk
Finnország kijelenti, hogy az ebben a cikkben hivatkozott jogsegélyt Finnország nem fogja teljesíteni.

13. cikk
Finnország kijelenti, hogy bűnügyi nyilvántartási kivonatokat vagy felvilágosításokat csak olyan személy vonatkozásában fog rendelkezésre bocsátani, akit terheltnek nyilvánítottak, vagy bírósági eljárás alá vontak.

15. cikk 7. bekezdés
Finnország kijelenti, hogy az északi országok tekintetében hatályosnak tekinti Finnország és Dánia, Izland, Norvégia, valamint Svédország között az okiratok kézbesítéséről és a tanúvallomás-tételről szóló kölcsönös jogsegélynyújtásról kötött megállapodást.

20. cikk
Finnország kijelenti, hogy az északi országok tekintetében hatályosnak tekinti a 26. cikk 4. bekezdésében említett megállapodást.

22. cikk
Finnország kijelenti, hogy nem fogja tájékoztatni a többi Szerződő Felet az ebben a cikkben említet büntetőítéletekről és az azokat követő intézkedésekről.

26. cikk 1. bekezdés
E cikk 4. bekezdésére hivatkozással Finnország kijelenti, hogy az északi országok tekintetében hatályosnak tekinti az okiratok kézbesítéséről és a tanúvallomás-tételről szóló megállapodást.

Nyilatkozatok
5. cikk
Finnország kijelenti, hogy az 5. cikkben említett tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket az említett cikk a)c) pontjaiban meghatározott feltételektől függően fogja teljesíteni.

7. cikk 3. bekezdés
Finnország kijelenti, hogy a területén tartózkodó személynek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kéri az illetékes finn hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés
Finnország kijelenti, hogy a jogsegély iránti megkereséseket minden esetben az Igazságügyi Minisztériumnak kell megküldeni.

16. cikk 1. bekezdés
Finnország kijelenti, hogy a nem finn, svéd vagy angol nyelven írt megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz fordítást kér ezen nyelvek egyikén. Finnország, azzal hogy a megkereséseket az említett nyelveken elfogadja, nem vállal kötelezettséget arra, hogy a választ és a becsatolt okiratokat lefordíttatja. Finnországban a svéd a második hivatalos nyelv.

24. cikk
Finnország kijelenti, hogy Finnország tekintetében az igazságügyi hatóságok – a 3., 4. és 6. cikk alkalmazása szempontjából – a bíróságokat és a vizsgálóbírákat; más esetekben a bíróságokat, a vizsgálóbírákat és az ügyészeket jelentik.

26. cikk 4. bekezdés
Finnország kijelenti, hogy az Egyezmény rendelkezései ellenére a többi északi ország tekintetében alkalmazni fogja az adott északi ország bíróságán tanúként való megjelenési kötelezettségről szóló törvényt.

FRANCIAORSZÁG
Fenntartások és nyilatkozatok
Francia Köztársaság kormánya kijelenti, hogy él
a) a 7. cikk szerinti választási lehetőséggel, s ennek megfelelően kiköti, hogy a területén tartózkodó terhelt személynek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésükre kitűzött határnap előtt kell a francia hatóságokhoz eljuttatni;
b) a 15. cikk 6. bekezdésben a 15. cikk 2. és 4. bekezdésben szabályozott választási lehetőséggel, s így e két utóbbi bekezdés rendelkezéseit a következőképpen fogja alkalmazni;
15. cikk 2. bekezdés sürgősség esetén, amikor a 3., 4. és 5. cikkben hivatkozott írásbeli megkereséseket a megkereső Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül a megkeresett Fél igazságügyi hatóságaihoz intézik, azoknak egy példányát egyidejűleg meg kell küldeni a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumának;
15. cikk 4. bekezdés: a 15. cikk 1. és 3. bekezdésben szabályozott esetektől eltérő kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket, különösen a büntető eljárást megelőző vizsgálatra vonatkozó megkereséseket a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumának tartozik megküldeni, és azokat ugyanazon az úton visszajuttatni;
A francia kormány kijelenti, hogy Finnország bírósági nyilvántartási hivatalának belső szervezete és működése miatt az illetékes hatóságok nem tudják a jelen Egyezmény szerződő Feleit a 22. cikk szerint automatikusan tájékoztatni az állampolgáraik büntetőítéletét követő intézkedésekről, pl. a kegyelemről, rehabilitációról, amnesztiáról, amelyeket a bírósági nyilvántartásba vezetnek be.
A francia kormány azonban biztosítja, hogy az illetékes hatóságok, ha arra különleges esetekben felkérést kapnak, lehetőség szerint el fogják látni az említett Szerződő Feleket az állampolgáraik büntetőjogi helyzetére vonatkozó részletekkel.
A francia kormány kijelenti, hogy a jelen Egyezmény alkalmazás szempontjából a következők tekintendők francia igazságügyi hatóságoknak:
– a büntető törvényszékek első elnökei, ügyvédei és bírói (conseillers);
– e bíróságok vizsgálóbírói (juges d'instruction);
– az ügyészségnek (Ministere public) az ezeken a bíróságokon működő tagjai, nevezetesen:
= az Ügyészség vezetői;
= az Ügyészség vezetőhelyettesei;
= ügyészhelyettesek;
= az első fokú bíróságok Ügyészi Hivatalának vezetői és helyetteseik;
= az ügyészségek rendőrbíróságokon működő képviselői;
= katonai bírósági bírák.

GÖRÖGORSZÁG
Fenntartás
4. és 11. cikk
A görög kormány fenntartásokat jelent be az Egyezmény 4. és 11. cikkeivel kapcsolatban, amelyek a görög büntető eljárás 97. és 459. cikkével nem egyeztethetők össze.

GRÚZIA
Nyilatkozatok és fenntartások
2. cikk
Grúzia Külügyminisztériuma kijelenti, hogy a jogsegélykérelem teljesítését megtagadhatják:
a) ha a jogsegélykérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Grúziában büntetőeljárás indult;
b) ha a jogsegélykérelem alapjául szolgáló bűncselekményt már bíróság elbírálta és az ítélet jogerőre emelkedett.
5. cikk
Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó jogsegélykérelem teljesítését az 5. Cikk 1. bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt feltételek teljesítésétől tegye függővé.

15. cikk 6. bekezdés
A 15. Cikk 6. bekezdésének megfelelően a jogsegélykérelmek másolatát meg kell küldeni Grúzia Igazságügyi Minisztériumának.

16. cikk
Valamennyi jogsegélykérelmet és a csatolt iratokat el kell látni angol vagy orosz fordítással.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása során Grúzia igazságügyi hatóságnak tekinti:
– az Alkotmánybíróságot,
– a rendes bíróságokat,
– a Legfőbb Ügyész hivatalát.

HOLLANDIA
Nyilatkozatok
Tekintettel a Hollandia, Suriname és a Holland Antillák között meglevő közjogi egyenlőségre a jelen Egyezmény 25. cikke 1. bekezdésében használt „anyaországi területek” kifejezésnek a Holland Királyság vonatkozásában már nincs meg az eredeti jelentése, ezért következésképpen a Holland Királyság tekintetében azon „európai terület” értendő. A jelen Egyezmény 25. cikke 4. bekezdését illetően meg kell jegyezni, hogy a Holland Királyság kormánya 1962. október 1-jei hatállyal nem felelős Nyugat-Guinea nemzetközi kapcsolataiért.

5. cikk
A Holland Királyság kormánya kijelenti, hogy a Holland Királyság területén levő tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket nem fogják teljesíteni, kivéve azokat a bűncselekményeket, amelyek az európai kiadatási Egyezmény szerint kiadatási bűncselekményeknek minősülnek és ha a bíróság a hazai joggal összhangban annak végrehajtását engedélyezte.

24. cikk
A Holland Királyság kormánya kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a Holland Királyság tekintetében igazságügyi hatóságoknak az igazságszolgáltatásért felelős bírói testület tagjait, a vizsgálóbírókat és az ügyészség tagjait kell tekinteni.
25. cikk 4. bekezdés
Abban az esetben, ha a holland kormány olyan nyilatkozatot tesz, amelyben az Egyezmény alkalmazását Suriname-ra és/vagy a Holland Antillákra kiterjeszti, az ilyen nyilatkozatot a helyi körülményekre vonatkozó feltételekkel módosíthatja, valamint a különleges esetekben kijelentheti, hogy az Egyezményt ezen országok tekintetében külön-külön is érvénytelennek tekinti.
Azok az államközi szerződések, amelyekben a Holland Királyság (a királyság európai területe tekintetében) Szerződő Fél, 1986. január 1-jei hatállyal Arubára is egyenlő mértékben vonatkoznak.
Államközi szerződések jegyzéke
...30 A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény (1959).
Mivel az 1986. január 1-jei változások csak a Holland Királyság belső alkotmányos kapcsolatait érintik, valamint mivel a nemzetközi jog értelmében továbbra is a Királyság mint olyan marad az a jogi személy, amellyel államközi szerződéseket kötnek, az említett változásoknak nem lesz nemzetközi jogi következményük a Királyság által megkötött azon államközi szerződésekre, amelyek már vonatkoznak a Holland Antillákra, Arubát is beleértve. Ezek a szerződések hatályosak lesznek Arubára a Királyságon belül országonként betöltött új minőségében is.
Ezért ezek az államközi szerződések a Holland Királyságot illetően 1986. január 1-jei hatállyal a Holland Antillákra (Aruba nélkül) és Arubára fognak vonatkozni.
A Titkárság megjegyzése
Aruba szigete, amely jelenleg még a Holland Antillák része, a Holland Királyságon belül országonként, belső autonómiát fog kapni 1986. január 1-jei hatállyal. Következésképpen attól kezdve a Királyság már nem két országból, nevezetesen Hollandiából (az európai területen lévő Királyságból) és a (Karib-térségben levő) Holland Antillákból, hanem három országból, nevezetesen az említett két országból és Aruba országából fog állni.
A Holland Királyság állandó küldöttsége kijelenti, hogy a Holland Királyság kormánya, összhangban az 1959. április 20-i kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 25. cikke 4. bekezdésével az Egyezmény alkalmazását kiterjeszti a Holland Antillákra, valamint, hogy a Holland Királyság által tett nyilatkozatok és fenntartások a Holland Antillákra is vonatkoznak, azzal a feltétellel, hogy a Holland Királyság kormánya:
figyelemmel a 16. cikkre kijelenti, hogy a Holland Királyság kéri, hogy a Holland Antillákkal és Arubával kapcsolatos jogsegély iránti kérelmekhez angol nyelvű fordítást mellékeljenek; továbbá kijelenti, hogy a holland kormánynak az Egyezmény 25. cikke 4. bekezdésével kapcsolatban tett nyilatkozatával összhangban az Egyezmény a Holland Antillák és Aruba tekintetében külön-külön felmondható.

Fenntartások
2. cikk
A Holland Királyság kormánya fenntartja magának azt a jogot, hogy megtagadja a jogsegély iránti megkeresést:
a) ha megfelelő alapja van annak feltételezésére, hogy a megkeresés olyan vizsgálattal kapcsolatos, amelyet azért indítottak, hogy a terhelt személyt politikai vagy vallási meggyőződése, nemzetisége, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt vonják büntető eljárás alá, büntessék meg, illetve egyéb módon zaklassák;
b) amennyiben a megkeresés a non bis in idem elvével össze nem egyeztethető nyomozásra vagy bírósági eljárásra vonatkozik;
c) amennyiben a megkeresés olyan büntetőügyre vonatkozik, amelyben a gyanúsított ellen a Holland Királyságban folyik büntető eljárás.

11. cikk
A Holland Királyság kormánya nem fogja teljesíteni a 11. cikk rendelkezései szerinti ideiglenes átszállítást, kivéve ha az érintett személy a területén tölti a büntetését és ha annak egyéb különleges megfontolások nem mondanak ellent.

22. cikk
A Holland Királyság kormánya nem fog tájékoztatást adni a 22. cikkben hivatkozott büntetőítéleteket követő intézkedésekről, kivéve ha azt a bűnügyi nyilvántartása megengedi.

26. cikk
A Benelux országok között megkötött különleges megállapodások miatt a Holland Királyság kormánya nem fogadja el a 26. cikk 1. és 3. bekezdését Belgiummal és a Luxemburgi Nagyhercegséggel fennálló kapcsolatai tekintetében.
A Holland Királyság kormánya fenntartja a jogot, hogy ezekből a rendelkezésekből az Európai Gazdasági Közösség más tagállamaival fennálló kapcsolatai tekintetében eltérjen.

HORVÁT KÖZTÁRSASÁG
5. cikkhez
A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkereséseket az 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt feltételek esetén hajtja végre.

7. cikkhez
A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy idézés kézbesítését olyan személynek, aki horvát területen tartózkodik, a megjelenés időpontja előtt legalább 30 nappal kell megküldeni az illetékes horvát igazságügyi hatóságoknak.

15. cikkhez
A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy a kölcsönös jogsegély-megkereséseket a Horvát Köztársaság Igazságügy Minisztériumának kell megküldeni. Sürgős esetekben a jogsegély-kérelmeket a Horvát Köztársaság Igazságügy Minisztériumának az INTERPOL útján is el lehet juttatni.

16. cikkhez
A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy a kölcsönös jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez horvát nyelvre, vagy amennyiben ez nem lehetséges, angol nyelvre készített fordítást kell csatolni.

24. cikkhez
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a Horvát Köztársaságban igazságügyi hatóságok a bíróságok és az ügyészségek.

ÍRORSZÁG
Fenntartások
2. cikk
Írország kormány fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja a jogsegélyt, ha büntető eljárást Írországban vagy egy harmadik államban a kérelem tárgyát képező személy ellen ugyanazért a cselekményért indították vagy folytatták le, mint amely a megkereső államban az erre a személyre vonatkozó eljárás tárgyát képezte.
Írország kormány fenntartja magának jogot, hogy válaszolva egy jogsegély iránti kérelemre, hogy az összes anyag vagy bizonyíték megküldését attól a feltételtől tegye függővé, hogy ezeket az anyagokat és bizonyítékokat a hozzájárulása nélkül a kérelemben nem pontosított célra ne felhasználják föl.

3. cikk
Írország kormány fenntartja magának a jogot, hogy tanúmeghallgatás ne foganatosítson, jegyzőkönyveket vagy iratokat ne készítsen el, amennyiben törvényei tanúvallomás tételének kötelezettsége, vagy egyébként bizonyíték-szolgáltatási kötelezettség alól mentesítést, felmentést ad.

11. cikk (2) bekezdés
Írország kormánya nem engedélyezi az 11. cikk (2) bekezdése alapján előterjesztett, fogva tartott személy területén történő átszállítása iránti kérelmek teljesítését.

21. cikk
Írország kormánya fenntartja magának a jogot, hogy ne alkalmazza a 21 cikket.

22. cikk
Írország kormánya nem ad a 22. cikk szerinti tájékoztatást a büntetőítéletekről vagy az azokat követő intézkedésekről, kivéve ha azt bűnügyi nyilvántartó hivatala megengedi.

Nyilatkozatok
5. cikk (1) bekezdés
Írország kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatására és lefoglalására irányuló jogsegély végrehajtását a következő feltételektől tegye függővé:
a) a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény a megkereső állam joga és az ír jog szerint is büntetendő és
b) a megkeresés végrehajtása összhangban áll az ír joggal

15. cikk (1) bekezdés
Írország kormánya tekintetében az „Igazságügyi Minisztérium”-ra (Ministry of Justice) történő hivatkozás a 11. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (1), (3) és (6) bekezdése, a 21. cikk (1) bekezdése és a 22. cikkre vonatkozóan „Igazságügyi Osztály”-t (Department of Justice) kell érteni.

15. cikk (6) bekezdés
A 15. cikk (6) bekezdés értelmében, Írország kormánya közli, hogy minden, az egyezmény keretében hozzá megküldött kérelmet az „Igazságügyi Osztály”-nak kell küldeni.

16. cikk (2) bekezdés
A 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően Írország kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a hozzá megküldött kérelmeket és a mellékelt dokumentumoknak ír vagy angol fordítással való ellátását kérje.

24. cikk
A 24. cikknek megfelelően Írország kormánya az Egyezmény értelmében igazságügyi hatóságnak minősíti:
– „District Court”
– „Circuit Court”
– „High Court”
– „Special Criminal Court”
– „ Courtof Criminal Appeal”
– „Supreme Court”
– „Attorney General of Ireland”
– „Director of Public Prosecutions”
– a Chief State Solicitor”

IZLAND
Fenntartások
1. cikk 1. bekezdés
Izland a jogsegélyt csak olyan bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásban fogja teljesíteni, amelyek az izlandi törvények szerint is büntethetők.
A jogsegély megtagadható, ha:
a) Izland vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai bírósági eljárást indítottak már a terhelt ellen ugyanazon bűncselekmények miatt, mint a megkereső Állam;
b) a terheltet Izland vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai által hozott jogerős ítélet bűnösnek mondta ki, vagy felmentette ugyanazon bűncselekmény miatt, mint amely miatt a megkereső Államban az eljárás indult; vagy
c) Izland vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai határozatot hoztak arról, hogy az eljárást megszüntetik, vagy nem indítják meg azon bűncselekmény miatt, amely miatt a megkereső Államban az eljárás indult.

13. cikk 1. bekezdés
A jelen rendelkezés szerinti kötelezettség, hogy a Szerződő Felek a büntető nyilvántartásból kivonatokat és felvilágosításokat adnak át egymásnak, csak a megkereső államban bűncselekménnyel vádolt személy bűnügyi nyilvántartására vonatkozik.

Nyilatkozatok
5. cikk 1. bekezdés
Tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti megkeresés elutasítható, ha az 5. cikk 1. bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek.

7. cikk 3. bekezdés
Az Izland területén tartózkodó terheltnek kézbesítendő idézést legalább 50 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell az illetékes izlandi hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés
A jelen Egyezmény szerinti jogsegély iránti minden megkeresést az Izlandi Igazságügyi Minisztériumhoz kell címezni.

16. cikk 2. bekezdés
A nem izlandi, dán, angol, norvég vagy svéd nyelven írt megkereséseket és csatolt okiratokat izlandi vagy angol nyelvű fordítással kell ellátni.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából az „Igazságügyi hatóságok” kifejezés Izlandon az Igazságügyi Minisztériumot, a bíróságokat, az államügyészt és a rendőrkapitányságok vezetőit jelenti.

IZRAEL
Nyilatkozatok
7. cikk 3. bekezdés
Az ország területén tartózkodó terheltnek kézbesítendő idézést nem később, mint 40 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell az illetékes hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés
Az Egyezmény szerinti minden megkeresést és egyéb közleményt Izrael Külügyminisztériumához kell címezni.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából bármely illetékes bíróság vagy törvényszék, valamint Izrael Állam Főügyésze tekintendő igazságügyi hatóságnak.

Fenntartások

16. cikk
Izrael kérni fogja, hogy a hozzá intézett megkereséshez és a csatolt okiratokhoz héber, angol vagy francia nyelvű fordítást mellékeljenek.

22. cikk
Izrael nem vállalja a 22. cikkben hivatkozott „követő intézkedésekre” vonatkozó tájékoztatást, de minden tőle telhetőt meg fog tenni annak teljesítése érdekében.

LENGYELORSZÁG
Nyilatkozatok
5. cikk (1) bekezdés
A Lengyel Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak lefoglalására vagy elkobzására irányuló megkeresés teljesítését az Egyezmény 5 cikk (1) bekezdés a), b), c) pontjában meghatározott feltételektől tegye függővé.

7. cikk (3) bekezdés
Az idézés továbbítása megtagadható, ha kevesebb mint 30 nap van hátra a megjelenés határnapjáig.

13. cikk
Csak az elítélt személyek központi nyilvántartásában szereplő információk továbbíthatók.

15. cikk (2) és (6) bekezdés
Abban a esetben, ha a megkeresést közvetlenül az igazságügyi hatóságoknak címezik, a megkeresés egy fénymásolatát az Igazságügyi Minisztériumnak továbbítani kell.

16. cikk (2) bekezdés
A megküldött kérelmet és a mellékelt iratokat lengyel vagy az Európa Tanács egy hivatalos nyelvének fordításával kell ellátni; a megküldendő iratok fordítása nem követelmény, ha a megküldés egyszerű kézbesítés formájában történik. A többi esetben, az iratokat lengyel nyelvre kell lefordítani, amennyiben a címzett lengyel állampolgár vagy állandó lakóhelye Lengyelországban van.

24. cikk
Az Egyezmény értelmében, az ügyészségeket szintén igazságügyi hatóságoknak tekintik.

LETTORSZÁG
Nyilatkozatok
Az Egyezmény 15. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a Lett Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegély iránti kérelmekkel a következő hatóságokhoz kell fordulni:
Belügyminisztérium – a nyomozati szakban a vádemelésig;
Raina blvd 6,
Riga, LV–1533, Latvia
Fax: 371.2.223853
Tel: 371.2.219263

Legfőbb Ügyészség – nyomozati szakban, amíg az ügy a bíróság elé nem kerül;
O. Kalpaka blvd 6,
Riga, LV – 1801, Latvia
Fax: 371.7.212231
Tel: 371.7.320085

Igazságügyi Minisztérium – bírósági szakban
Brivibas blvd 36,
Riga, LV- 1536, Latvia
Fax: 371.7.285575
Tel: 371.7.280437
371.7.282607

Az Egyezmény 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a Lett Köztársaság igényli, hogy a kérelmet és a mellékelt dokumentumokat angol fordítással lássák el.
Az Egyezmény 24. cikke alkalmazásában a Lett Köztársaság pontosítja, hogy az Egyezmény alkalmazása tekintetében a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség minősülnek igazságügyi hatóságnak.

LIECHTENSTEIN
Nyilatkozatok és fenntartások
5. cikk 1. bekezdés
A Liechtensteini Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy a Liechtensteini Nagyhercegség bármilyen kényszerítő intézkedés alkalmazása iránti írásbeli megkeresést csak az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdés a) pontjában említett feltételtől függően fog teljesíteni.
16. cikk 2. bekezdés
A Liechtensteini Nagyhercegség kiköti, hogy a liechtensteini hatóságokhoz nem német nyelven intézett levélbeli megkereséshez és csatolt iratokhoz – az idézés kézbesítése iránti megkeresések kivételével – német nyelvű fordítást kell mellékelni.

LITVÁNIA
Fenntartások és nyilatkozatok
Az Egyezmény 2. cikkére vonatkozóan, a Litván Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a kérelmet megtagadja a következő az esetekben:
a) a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely a litván törvények szerint nem minősül bűncselekménynek és így nem büntetendő;
b) a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely miatt a Litván Köztársaságban vagy egy harmadik Államban büntető eljárást indítottak
c) a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amelyre a Litván Köztársaság igazságügyi hatóságai megtagadták az eljárás lefolytatását vagy megszüntették az eljárást.
Az Egyezmény 13. cikkére vonatkozóan a Litván Köztársaság kijelenti, hogy igazságügyi nyilvántartás kivonatai és információt csak akkor továbbítják, ha a nyilvántartás olyan személyre vonatkozik, aki ellen büntetőeljárás indult.
Az Egyezmény 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a Litván Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak lefoglalására és elkobzására irányuló megkeresést a fent idézett rendelkezés a), b), és c), pontjában foglalt feltételek szerint teljesítse.
Az Egyezmény 15. cikkének (6) bekezdésének megfelelően, a Litván Köztársaság csak abban az esetben teljesíti a jogsegélyt, ha a megkeresést a Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának küldik meg.
Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Litván Köztársaság kijelenti, hogy fenntartja magának a jogot, hogy kérje, hogy a kérelmeket és a mellékelt dokumentumokat litvánul vagy az Európa Tanács egy hivatalos nyelvére történt fordítással ellátva küldjék meg, valamint, hogy ennek hiányában kérje a fordítással járó kiadások megtérítését.
Az Egyezmény 24. cikkének megfelelően a Litván Köztársaság kijelenti, hogy az egyezmény értelmében a következő hatóságokat minősíti igazságügyi hatóságnak: a Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma, a Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészségének hivatala, Litvánia Bíróságai, az Alkotmánybíróság kivételével.

LUXEMBURG
Fenntartások
2. cikk
A Luxemburgi Nagyhercegség fenntartja magának a jogot, hogy a jogsegély iránti megkeresések teljesítését megtagadja:
a) ha komoly oka van annak a feltételezésére, hogy a megkeresés olyan vizsgálattal kapcsolatos, amelyet azért indítottak, hogy a terhelt személyt politikai vagy vallási meggyőződése, nemzetisége, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt vonják bűnvádi eljárás alá, büntessék meg, illetve egyéb módon zaklassák;
b) amennyiben a megkeresés a non bis in idem elvével össze nem egyeztethető nyomozásra vagy bírósági eljárásra vonatkozik;
c) amennyiben a megkeresés olyan büntetőügyre vonatkozik, amelyben a terhelt ellen a Luxemburgi Nagyhercegségben folyik büntető eljárás.

11. cikk
A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya nem fogja teljesíteni a 11. cikk rendelkezései szerinti ideiglenes átszállítást, kivéve ha az érintett személy a területén tölti a büntetését és ha annak egyéb különleges megfontolások nem mondanak ellent.

16. cikk
A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya kérni fogja, hogy a hozzá intézett megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz francia, német vagy angol nyelvű fordítást mellékeljenek.

12. cikk
A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya nem fog tájékoztatást adni a 22. cikkben hivatkozott, a büntetőítéleteket követő intézkedésekről, kivéve ha azt bűnügyi nyilvántartása megengedi.

26. cikk
A Benelux országok között megkötött különleges megállapodások miatt a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya nem fogadja el a 26. cikk 1. és 3. bekezdését a Hollandiával és Belgiummal fennálló kapcsolatai tekintetében.
A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya fenntartja magának a jogot, hogy ezektől a rendelkezésektől az Európai Gazdasági Közösség más tagállamaival fennálló kapcsolatai tekintetében eltérjen.

Nyilatkozatok
5. cikk
A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség területén levő tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket nem fogják teljesíteni, kivéve ha azok olyan bűncselekményekre vonatkoznak, amelyek az Európai Kiadatási Egyezmény szerint kiadatási bűncselekményeknek minősülnek és ha a bíróság a hazai joggal összhangban annak végrehajtását engedélyezte.

24. cikk
A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a Luxemburgi Nagyhercegség tekintetében igazságügyi hatóságoknak az igazságszolgáltatásért felelős bírói testület tagjait, a vizsgáló bírókat és az ügyészség tagjait kell tekinteni.

MAGYARORSZÁG
Fenntartások
2. cikk
Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy csak az olyan bűncselekmények miatti eljárásban nyújtson jogsegélyt, mely a magyar jog szerint is büntetendő.

13. cikk 1. bekezdés
Magyarország csak bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy vonatkozásában ad kivonatot vagy felvilágosítást a bűnügyi nyilvántartásról.

13. cikk 2. bekezdés
E jogsegélyt Magyarországnak nem áll módjában nyújtani.

Nyilatkozatok
5. cikk 1. bekezdés
Magyarország a házkutatást és lefoglalást a c) pontban meghatározott feltétel esetén fogja teljesíteni.

7. cikk 3. bekezdés
Magyarország csak akkor fogja kézbesíteni a területén tartózkodó személynek szóló idézést, ha azt az illetékes magyar hatóságoknak legalább a megjelenésre megjelölt időpont előtt 40 nappal eljuttatják.

15. cikk 6. bekezdés
Magyarország kinyilvánítja, hogy az igazságügyi hatóságaihoz intézett jogsegély iránti megkereséseket minden esetben az Igazságügyi Minisztériumnak kell megküldeni.

16. cikk
Amennyiben a jogsegély iránti megkeresés és mellékletei nem magyar nyelven vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikén készültek, ahhoz ezen nyelvek valamelyikére történő fordítást kell csatolni.
22. cikk
Magyarország kinyilvánítja, hogy nem fogja automatikusan tájékoztatni a többi Szerződő Felet az e cikkben említett büntető ítéletekről és az ezt követő intézkedésekről.

24. cikk
Az egyezmény alkalmazása szempontjából Magyarországon igazságügyi hatóságként a büntetőbíróságokat, az ügyészségeket, az Igazságügyi Minisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget kell tekinteni.

MOLDÁVIA
Fenntartások és nyilatkozatok
1. Az Egyezmény 2. cikke tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy megtagadja a jogsegélyt azokban az esetekben, ha
– az elkövetett cselekmény a Moldovai Köztársaság törvényei szerint nem bűncselekmény
– a bűncselekmény elkövetője közkegyelem miatt nem vonható felelősségre
– a büntetőjogi felelősséget a törvényben meghatározott ok kizárja
– a bűncselekmény elkövetése után az elkövető tartós elmezavar állapotába került, amely kizárja a büntetőjogi felelősséget
– ugyanazon személy ellen, ugyanazon bűncselekmény miatt bűntető eljárás van folyamatban
– ugyanazon személy ellen, ugyanazon bűncselekmény miatt végrehajtható ítéletet hoztak vagy
az eljárást befejező bíróság végrehajtható határozatot hozott.

2. Az Egyezmény 5. cikk 1. bekezdése tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy fenntartja magának a jogot, hogy a házkutatásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmeket csak az 5. cikk 1. bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott feltételek mellett teljesíti.

3. A Moldovai Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy az Egyezmény 13. cikk 2. bekezdésében szabályozott jogsegélykérelmeket nem teljesíti.

4. Az Egyezmény 15. cikk 6. bekezdése tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegélykérelmeket az Igazságügyi Minisztériumhoz vagy a Legfőbb Ügyészséghez kell címezni.

5. Az Egyezmény 16. cikk 2. bekezdése tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy amennyiben a jogsegélykérelmeket és csatolt okiratait nem moldáv nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készítették, azokhoz ezen nyelvek valamelyikén készült fordítást kell csatolni.

6. Az Egyezmény 24. cikke tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai Egyezmény vonatkozásában a Moldovai Köztársaság igazságügyi hatóságainak kell tekinteni az első fokú bíróságokat (judecatoriile), a törvényszékeket (tribunalele), a fellebbviteli bíróságokat (Curtea de Apel), a Legfelsőbb Bíróságot (Curtea Suprema de Justitie), az Igazságügyi Minisztériumot (Ministerul Justitie), a Legfőbb Ügyészséget (Procuratura Generala), valamint az ügyészségeket (organele procuraturii Republicii Moldova).

NAGY-BRITANNIA
Fenntartások
2. cikk
A 2. cikk vonatkozásában Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya fenntartja a jogot, hogy a jogsegélykérelem teljesítését megtagadja, ha azt a személyt, akire a jogsegélykérelem vonatkozik az Egyesült Királyságban vagy egy harmadik államban elítélték, vagy felmentették ugyanazon bűncselekmény miatt, amelyet azzal a magatartásával okozott, amely a megkereső Államban okot szolgáltatott az eljárás megindítására.

3. cikk
A 3. cikk vonatkozásában Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya fenntartja a jogot, hogy olyan esetekben ne vegyen fel tanúvallomást, illetve ne küldjön jegyzőkönyvet vagy más iratot, ha saját joga szerint személyes mentesség áll fenn, a tanú vallomása nem kényszeríthető ki, vagy egyébként mentes a vallomástétel alól.

5. cikk 1. bekezdés
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya az 5. cikk 1. bekezdésének megfelelően fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti jogsegélykérelmek teljesítését az alábbi feltételektől teszi függővé:
a) hogy a jogsegélykérelem tárgyát képező bűncselekmény mind a megkereső Fél, mind az Egyesült Királyság törvényei szerint büntethető legyen, és
b) hogy a jogsegélykérelem teljesítése összhangban álljon az Egyesült Királyság törvényeivel.

11. cikk 2. bekezdés
Nagy-Britannia és Észak-Írország Királyságának kormánya nem tudja teljesíteni fogva tartott személynek a területén való átmenő szállítása iránti megkeresést, amelyet a 11. cikk 2. bekezdése alapján kérnek.

12. cikk
Nagy-Britannia és Észak-Írország Királyságának kormánya csak akkor fogja fontolóra venni a 12. cikk szerinti mentesség megadását, ha az a személy, akire a mentesség vonatkozna, vagy a jogsegély iránti megkeresett Fél illetékes hatóságai kifejezetten kérik. Mentesség iránti kérelemnek nem adnak helyt, ha az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságai úgy vélekednek, hogy egy ilyen intézkedés nem szolgálná a köz érdekét.

21. cikk
Az Egyesült Királyság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a 21. cikket ne alkalmazza.

Nyilatkozatok
15. cikk 1. bekezdés
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormánya tekintetében a 11. cikk 2. bekezdésében, a 15. cikk 1., 3. és 6. bekezdésében, a 21. cikk 1. bekezdésében és a 22. cikkben hivatkozott „Igazságügyi Minisztérium” megnevezésen a Belügyminisztérium (Home Office) értendő.

16. cikk 2. bekezdés
Az Egyesült Királyság Kormánya a 16. cikk 2. bekezdésének megfelelően fenntartja magának a jogot, hogy a hozzá intézett megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz angol nyelvű fordítás melléklését írja elő.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a 24. cikknek megfelelően az Egyesült Királyság Kormánya a következőket tekinti igazságügyi hatóságainak:
– elöljárósági bíróságok, a Koronabíróság és a Főbíróság;
(Magistrates courts, the Crown Court and The High Court)
– Anglia és Wells főügyésze
(the Attorney General for England and Wales)
– az Ügyészi Hivatal igazgatója és bármely királyi ügyész;
(the Director of Public Prosecutions and any Crown Prosecutor);
– a Súlyos Csalási Ügyek Hivatala igazgatója vagy bármelyik kijelölt tagja:
(the Director and any designated member of the Serious Fraud Office)
– a kereskedelmi és ipari miniszter a bűncselekmények kivizsgálásával és üldözésével kapcsolatos feladatköre tekintetében;
(the Secretary of State for Trade and Industry in respect of his function of investigating and prosecuting offences);
– bármelyik (igazságügyi) miniszterhelyettes, aki irányítja és felügyeli Őfelsége Vámügyi és Fogyasztási Adóhivatala Ügyészségi osztályát; a kerületi Bíróságokat és a Legfelső Skót Büntető Törvényszéket;
(any Assistant (Legal) in charge of Prosecution Division of HM Customs and Exercie; District Courts and Sheriff Courts and the High Court of Justiciary);
– Skócia Főügyésze;
(the Lord Advocate);
– Skócia bármely államügyésze;
(any Procurator Fiscal);
– Észak-Írország főügyésze;
(the Attorney General for Northern Ireland);
– az észak-írországi Ügyészi Hivatal igazgatója
(the Director of Public Prosecutions in Northern Ireland).

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Nyilatkozatok és fenntartások
5. cikk
Tárgyak felkutatását vagy lefoglalását akkor engedélyezik, ha a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 5. cikke 1. bekezdés a) és c) pontjaiban lefektetett feltételek teljesülnek.

7. cikk
A Németországi Szövetségi Köztársaság területén tartózkodó személynek szóló idézés kézbesítése iránti megkeresést – elvileg – csak akkor fogják teljesíteni, ha azt a német hatóságok legalább 30 nappal a terhelt megjelenésére kitűzött határnap előtt veszik kézhez.

11. cikk
Tanú átszállítását elutasítják az 1. bekezdés 2. pontjában felsorolt minden esetben.

16. cikk
Ha a jogsegély iránti megkeresés és a mellékletek nem német nyelven készültek, mind a kérelemhez, mind a mellékletekhez német nyelven vagy az Európa Tanács valamely hivatalos nyelvén készített fordítást kell csatolni.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából igazságügyi hatóságoknak a következőket kell tekinteni:
– szövetségi igazságügyi miniszter, Bonn-Bad-Godeberg);
(der Bundesminister der Justiz, Bonn-Bad-Godeberg);
– a Szövetségi Bíróság, Karlsruhe;
(der Bundesgerichtshof, Karlsruhe);
– a Szövetségi Bíróság mellett működő szövetségi főügyész, Karlsruhe;
(der Generalbundesanwalt bei dem Bundesgerichtshof, Karlsruhe);
– a baden-württembergi Igazságügyi Minisztérium, Stuttgart;
(das Justizministerium Baden-Württemberg, Stuttgart);
– a Bajor Igazságügyi Államminisztérium, München;
(das Bayerische Staatsministerium der Justiz, München);
– a berlini igazságügyi szenátor;
(der Senator for Justiz, Berlin);
– a bremeni igazságügyi és büntetésvégrehajtási szenátor;
(der Senator für Rechtspflege und Strafvollzug, Bremen);
– a Hamburg Szabad- és Hanza-városi Igazságügyi hatóság;
(die Justizbehörde der Freie und Hansestadt Hamburg, Hamburg);
– a hesseni igazságügyminiszter, Wiesbaden;
(der Hessische Minister der Justiz, Wiesbaden);
– az alsó-szászországi igazságügyminiszter, Hannover;
(der Niedersachsische Minister der Justiz, Hannover);
– az Észak-Rajna-Vestfália-i igazságügy-miniszter, Düsseldorf;
(der Justizminister des Landes Nordrhein-Westfalen, Düsseldorf);
– a Rajna-Pfalz-i Igazságügyi Minisztérium, Mainz;
(das Ministerium der Justiz des Landes Rheinland-Pfalz, Mainz);
– a Saar-vidéki igazságügy-miniszter, Saarbrücken;
(der für Rechtspflege des Saarlandes, Saarbrücken);
– Schleswig-holsteini igazságügy-miniszter, Kiel;
(der Justizminister des Landes Schleswig-Holstein, Kiel);
– a Bajor Tartományi Legfelső Bíróság, München;
(das Bayerische Oberste Landesgericht, München);
– a Tartományi Legfelső Bíróságok;
(die Oberlandesgerichte);
– a Járásbíróságok;
(die Amtsgerichte);
– a Bajor Tartományi Legfelső Bíróság mellett működő Ügyészség, München;
(die Staatsanwaltschaft bei dem Bayerischen obersten Landesgerichts, München);
– a Tartományi Legfelső Bíróságok mellett működő Ügyészségek
(die Staatsanwaltschaften bei den oberlandesgerichten);
– A Nemzeti Szocialista Bűntetteket Vizsgáló Országos Bíróság Ügyviteli Szervei Ludwigsburgi Központi Hivatala;
(die Zentrale Stelle der Landesjustizverwaltungen zur Aufklarung Nationalsozialistischer Verbrechen, Ludwigsburg).

NORVÉGIA
Fenntartások
2. cikk
A jogsegély megtagadható:
a) ha a terhelt ellen Norvégia ügyésze vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai büntető eljárást folytatnak ugyanazon bűncselekmény(ek) miatt, amely(ek) miatt a megkereső Államban eljárás indult; vagy
b) ha a terheltet norvég bíróság vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai jogerős ítélettel bűnösnek találták vagy felmentették ugyanazon bűncselekmény(ek) miatt, amely(ek) miatt a megkereső Államban az eljárás indult, illetve ha Norvégia ügyésze vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai úgy határoztak, hogy az említett bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt nem indítanak büntető eljárást vagy azt, illetve azokat megszüntetik.

3. cikk 2. bekezdés
A tanúk eskü alatti vallomása iránti kérelem megtagadható, ha az illetékes norvég bíróság véleménye szerint az eskütétel nem követelhető meg.

7. cikk 1. bekezdés
Eljárási ügyiratok stb. kézbesítése iránti kérelem teljesítése mindig megtagadható, ha az okiratnak a szóban forgó személy részére történő nem egyszerű átadására vonatkozik.

11. cikk 2. bekezdés
Norvégia a teljes rendelkezést illetően fenntartással él.

13. cikk 1. bekezdés
A bűnügyi nyilvántartási kivonatok és felvilágosítások rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége kizárólag azon személyek bűnügyi nyilvántartására vonatkozik, akik ellen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

13. cikk 2. bekezdés
Norvégia a teljes rendelkezést illetően fenntartással él.

Nyilatkozatok
5. cikk 1. bekezdés
A tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti kérelem teljesítése megtagadható, ha az 5. cikk 1. bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek.

7. cikk 3. bekezdés
A Norvégiában tartózkodó terheltnek kézbesítendő idézést legalább 30 nappal a bíróság előtti megjelenésére kitűzött határnapnál korábban kell az illetékes norvég hatósághoz eljuttatni.
16. cikk 2. bekezdés
A nem norvég, angol, dán vagy svéd nyelven írott megkeresésekhez és mellékletekhez norvég nyelvű fordítást kell mellékelni. Ennek elmulasztása esetén Norvégia fenntartja magának a jogot, hogy a norvég nyelvű fordítást a megkereső állam költségére készítteti el.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából az „igazságügyi hatóságok” kifejezés Norvégiában a bíróságokat, az ügyészséget, valamint a rendőrfőnököket jelenti.

26. cikk
A Norvégia, Dánia és Svédország közötti kölcsönös jogügyi segélyről szól 1957. június 26-i Jegyzőkönyv hatályban marad.

OLASZORSZÁG
Nyilatkozat
Az olasz kormány kijelenti, hogy
a 24. cikkel összhangban és az Egyezmény alkalmazása szempontjából az alábbi hatóságok tekintendők olasz igazságügyi hatóságoknak:
– az Alkotmánybíróság,
– a Parlamenti Vizsgálóbizottság,
– a Köztársaság főügyészei,
– a Köztársaság ügyészei,
– rendes bíróságok,
– katonai bíróságok,
– katonai bíróságok mellett működő ügyészi hivatalok,
– vizsgáló bírók,
– vizsgálati (nyomozati) tanácsosok,
– prétorok.
A 16. cikk és a 21. cikk 3. bekezdés rendelkezéseire tekintettel Olaszország kölcsönösség alapján kérni fogja, hogy a jogsegély iránti megkereséseket és a mellékleteket, valamint az Egyezmény 21. cikke szerinti feljelentéseket francia vagy angol nyelvű fordítással lássák el.
Az olasz kormány kéri, hogy
Az Egyezmény 15. cikke 6. bekezdésének rendelkezéseire tekintettel, ha a jogsegély iránti megkeresést közvetlenül az olasz igazságügyi hatóságokhoz címezik, a szóban forgó írásbeli megkeresés egy példányát küldjék meg az Igazságügyi Minisztériumnak is.

OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ
Fenntartások
2. cikk
Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésével összhangban az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 2. cikkében megfogalmazott okokon kívül, az alábbi esetekben is megtagadhatja a jogsegély-megkeresés teljesítését:
a) ha a jogsegélykérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely miatt a megkereső államban bűncselekménnyel gyanúsított vagy vádolt személyt ezen cselekmény miatt az Oroszországi Föderációban vagy egy harmadik államban bírósági eljárás alá vonták vagy elítélték vagy felmentették, vagy akivel szemben az Oroszországi Föderációban vagy egy harmadik államban olyan bírósági határozatot hoztak, mely szerint vele szemben eljárás nem indítható vagy eljárás nem szűntethető meg;
b) ha az Oroszországi Föderáció joga szerint a büntetőeljárás lefolytatása vagy az ítélet végrehajtása elévülés miatt nem lehetséges.

3. cikk
Az Egyezmény 3. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció fenntartja a jogot, hogy megtagadja bizonyítékok beszerzése iránti jogsegély-megkeresések teljesítését, ha az érintett személyek, az Oroszországi Föderáció törvényei által számukra biztosított joggal élve, megtagadták bármilyen, vagy az üggyel kapcsolatos bizonyíték nyújtását.

5. cikk
Az Egyezmény 5. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció fenntartja a jogot arra, hogy a tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkeresések teljesítését csak az Egyezmény említett cikkének (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt feltételektől teszi függővé.

7. cikk
Az Egyezmény 7. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy idézés kézbesítésére irányuló jogsegély-megkereséseket legkésőbb 50 nappal a megjelenés időpontja előtt meg kell küldeni.

11. cikk
Az Egyezmény 11. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy fogva tartott személy tanúkénti meghallgatás vagy szembesítés céljából történő, ideiglenes átszállítására irányuló megkeresésében a Megkereső Állam illetékes hatóságainak az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk:
a) személy teljes neve és, amennyiben lehetséges, fogvatartása helye;
b) a bűncselekmény összefoglalása, az elkövetés helye, ideje;
c) a tanúkénti meghallgatás vagy szembesítés során tisztázandó körülmények;
d) az időtartam, ameddig a Megkereső Államban ezen személy jelenléte szükséges.
Az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdésével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy fogvatartott személy ideiglenes átszállítására irányuló megkeresést az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészségének kell megküldeni.

15. cikk
Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 3., 4., és 5. Cikke szerinti megkeresések teljesítése érdekében a Szerződő Felek által kijelölt hatóságoknak a következő hatóságokkal kell érintkezniük:
– az Oroszországi Föderáció Legfelső Bíróságának az Oroszországi Föderáció Legfelső Bíróságának igazságügyi tevékenységével kapcsolatos ügyekben; az Oroszországi Föderáció Igazságügyi Minisztériumának más bíróságok tevékenységével kapcsolatban;
– az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának jogsegély-megkeresések esetén, melyek nem igényelnek bírói vagy ügyészi jóváhagyást, és melyek olyan ügyekben történő nyomozás irányításával vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatosak, melyek az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériuma szerveinek hatáskörébe tartoznak;
– az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának jogsegély-megkeresések esetén, melyek nem igényelnek bírói vagy ügyészi jóváhagyást, és melyek olyan ügyekben történő nyomozás irányításával vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatosak, melyek az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata szerveinek hatáskörébe tartoznak;
– az Oroszországi Föderáció Szövetségi Adórendőrségi Szolgálatának jogsegély-megkeresések esetén, melyek nem igényelnek bírói vagy ügyészi jóváhagyást, és melyek olyan ügyekben történő nyomozás irányításával vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatosak, melyek az Oroszországi Föderáció Szövetségi Adórendőrségi Szolgálata szerveinek hatáskörébe tartoznak;
– az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészségének – minden egyéb nyomozati vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatos ügyben;
Sürgős esetekben a megkereső állam igazságügyi hatóságai a megkereséseket közvetlenül megküldhetik az Oroszországi Föderáció igazságügyi hatóságainak, ahogy arról az Egyezmény 24. Cikkéhez tett fenntartás rendelkezik. A jogsegély-kérelmek egy másolatát egyidejűleg a megfelelő központi illetékes hatóságnak meg kell küldeni.
Az Egyezmény 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott kérelmeket az Oroszországi Föderáció Igazságügyi Minisztériumának vagy az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészségének kell megküldeni.
Az Oroszországi Föderáció Legfelső Bírósága és Legfőbb Ügyészsége, ha a jogsegély-kérelmet előterjesztő hatóság kéri, mérlegelheti a megkereső külföldi állam eljárásjogi szabályainak alkalmazását a megkeresés teljesítés során, amennyiben ez az Oroszországi Föderáció jogával nem ellentétes.

22. cikk
Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 22. cikkével összhangban az Oroszországi Föderáció a szerződő államokat állampolgáraik elítélésével összefüggő intézkedésekről a reciprocitás elve alapján és csak olyan információk vonatkozásában értesíti, amelyek az Oroszországi Föderáció joga szerint hivatalosnak tekintendők.

Nyilatkozatok
24. cikk
Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a 24. cikkben megfogalmazottak az Oroszországi Föderáció igazságügyi hatóságainak az ügyészségek tekintendők.

2. cikk
Az Oroszországi Föderáció álláspontja szerint az Egyezmény 2. cikkének rendelkezéseit oly módon kell alkalmazni, hogy az Egyezmény hatály alá tartózó bűncselekmények miatti felelősség alól senki se vonhassa ki magát.
Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Oroszországi Föderáció joga nem ismeri a „politikai bűncselekmény” fogalmát. A megkeresés teljesítéséről való döntés során, az Oroszországi Föderáció semmi esetben sem tekinti „politikai bűncselekménynek” vagy „politikai bűncselekménnyel kapcsolatos cselekménynek” a következőkben felsorolt cselekményeket:
a) A népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló Egyezmény (1948) II. és III. Cikkeiben megnevezett emberiség elleni bűncselekmények, az Apartheid bűncselekményének leküzdéséről és megbüntetéséről szóló nemzetközi Egyezmény (1973) II. és III. cikkei, A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni Egyezmény (1948) 1 és 4 Cikke;
b) A szárazföldi háború fegyveres erőinek sebesültjei és betegei helyzetének javításáról szóló genfi Egyezmény (1949) 50. Cikkében foglalt bűncselekmények, A tengeri háború fegyveres erőinek sebesültjei, betegei és hajótöröttjei sorsának megjavításáról szóló genfi Egyezmény (1949) 51. Cikke, A hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi Egyezmény (1949) 130. Cikke, A polgári személyeknek a háborúban történő oltalmáról szóló genfi Egyezmény (1949) 147. Cikke, A nemzetközi fegyveres összeütközés áldozatainak védelméről (1977) szóló, 1949. augusztus 12-én kelt genfi egyezményekhez kapcsolódó első Kiegészítő Jegyzőkönyv 85. Cikke, A nemzetközi fegyveres összeütközés áldozatainak védelmérol (1977) szóló, 1949. augusztus 12-én kelt genfi egyezményekhez kapcsolódó második Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. és 4. Cikkei;
c) A légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló Egyezményben (1970), A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló Egyezményben (1971), A nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes erőszak cselekmények leküzdéséről elfogadott jegyzőkönyvben (mely kiegészíti a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló fent nevezett 1971-es egyezményt) meghatározott bűncselekmények;
d) A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló Egyezményben (1973) meghatározott bűncselekmények;
e) A túszszedés ellen elfogadott nemzetközi Egyezményben (1979) meghatározott bűncselekmények;
f) A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezményben (1980) meghatározott bűncselekmények;
g) Az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezményében (1988) meghatározott bűncselekmények;
h) Egyéb, többoldalú nemzetközi egyezményekben meghatározott hasonló bűncselekmények, mely egyezményeknek az Oroszországi Föderáció tagja.

16. cikk
Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdése szerint az Oroszországi Föderációnak megküldött jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez orosz nyelvre készített fordítás csatolása szükséges.

ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG
2. cikk
Az Örmény Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a 2. cikkben foglaltakon kívül az alábbi esetek bármelyikében megtagadja a jogsegélykérelem teljesítését:
a) ha a cselekmény, amely vonatkozásában a jogsegélykérelmet előterjesztették, az Örmény Köztársaság joga szerint nem minősül bűncselekménynek és nem büntetendő;
b) ha a bűncselekmény vonatkozásában, amellyel kapcsolatban a jogsegélykérelmet előterjesztették, az Örmény Köztársaságban a büntetőeljárás megindítására sor került;
c) ha jogerős ítélet vagy egyéb végleges joghatályú döntés született azon bűncselekmény tekintetében, amely vonatkozásában a jogsegélykérelmet előterjesztették.

3. cikk
Az Egyezmény 3. cikke vonatkozásában az Örmény Köztársaság a tanúbizonyíték beszerzésére irányuló jogsegély-kérelem teljesítésekor az Alkotmány 42. cikkére tekintettel jár el, mely szerint senki nem kényszeríthető, hogy maga, házastársa vagy közeli rokona ellen tanúskodjék.

5. cikk
Az Egyezmény 5. cikkével összhangban az Örmény Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését az Egyezmény 5. cikke (1) bekezdés a), b) és c) pontjai alatt írt feltételektől tegye függővé.

7. cikk
Az Egyezmény 7. cikkével összhangban az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy az idézések kézbesítésére irányuló megkereséseket legkésőbb a megjelenési határnap előtt 50 nappal meg kell küldeni az illetékes hatóságnak.

15. cikk
A 15. cikk (6) bekezdése értelmében minden jogsegély-kérelem egy másolatát, mely kérelmek az igazságügyi hatóságok között kerülnek megküldésre, az ugyanezen cikk (2) bekezdésen foglalt esetekben egyidejűleg az Örmény Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának is meg kell küldeni.

16. cikk
Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdése vonatkozásában az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy a megkeresésekhez és mellékleteihez örmény nyelvre, vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített hiteles fordítás csatolása szükséges.

24. cikk
Az Egyezmény 24. cikke értelmében az Egyezmény alkalmazása szempontjából az Örmény Köztársaság igazságügyi hatóságai:

Igazságügyi Minisztérium
Legfőbb Ügyészség
Belügyminisztérium
Nemzetbiztonsági Minisztérium
Semmítőszék
Fellebbezési Bíróságok
Jereván első fokú kerületi bíróságai
Kotayk Régió első fokú bírósága
Ararat Régió első fokú bírósága
Armavir Régió első fokú bírósága
Aragatzotn Régió első fokú bírósága
Shirak Régió első fokú bírósága
Tavoush Régió első fokú bírósága
Gegharqunik Régió első fokú bírósága
Vayotz Régió első fokú bírósága
Sjuniq Régió első fokú bírósága
ROMÁNIA

5. cikk
Tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkeresések teljesítése a következő feltételektől függ:
a jogsegély-megkeresés alapjául szolgáló cselekmény a román jog szerint kiadatási bűncselekmény,
a jogsegély-megkeresések teljesítése összhangban áll a román joggal.

7. cikk
Román területen tartózkodó vádlott részére történő idézés kézbesítésére irányuló megkeresést a megjelenés időpontja előtt legkésőbb 40 nappal kell megküldeni az illetékes román hatóságnak.

15. cikk
Nyomozati vagy ügyészi szakban lévő eljárásban a jogsegély iránti megkereséseket Románia Legfelső Bírósága mellett működő Ügyészségnek, bírósági szakban lévő eljárásban a jogsegély iránti megkereséseket az Igazságügyi Minisztériumnak, 15. cikk (3) bekezdés szerinti jogsegély iránti megkereséseket a Belügyminisztériumnak kell megküldeni; sürgős esetben jogsegély-megkereséseket közvetlenül az igazságügyi hatóságoknak vagy az előbbiek esetén az ügyészségeknek meg lehet küldeni, a megkeresés egy másolatának – az esettől függően – az Igazságügyi Minisztérium vagy Románia Legfelső Bírósága mellett működő Ügyészség részére történő egyidejű megküldése mellett.

16. cikk
A jelen Egyezmény értelmében román igazságügyi hatóságoknak címzett jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített fordítás csatolása szükséges.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából igazságügyi hatóságoknak a román igazságügyi hatóságokat kell tekinteni, köztük az ügyészségeket, az Igazságügyi Minisztériumot, valamint a Legfelső Bíróság mellett működő Ügyészséget;, illetve a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott jogsegély-megkeresések esetében a Belügyminisztériumot.

20. cikk
Az Egyezmény 20. cikke alkalmazása szempontjából a jogsegély-megkeresések végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek, amennyiben Románia a megkeresett fél, valamint azok a költségek, amelyek Romániát terhelik, amennyiben Románia a megkereső fél, az esettől függően az Igazságügyi Minisztériumot, az Ügyészséget vagy a Belügyminisztériumot terhelik.”

SPANYOLORSZÁG
Fenntartások
5. cikk 1. bekezdés
Spanyolország fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti írásbeli megkeresések teljesítését a következő feltételektől tegye függővé:
a) hogy a jogsegélykérelemre okot szolgáltató bűncselekmény a spanyol törvények szerint büntethető legyen;
b) hogy a jogsegélykérelemre okot szolgáltató bűncselekmény a spanyol törvények szerint kiadatási bűncselekmény legyen;
c) hogy a jogsegélykérelem teljesítése összhangban legyen a spanyol törvényekkel.

16. cikk 2. bekezdés
Spanyolország fenntartja magának a jogot, hogy a hozzá intézett megkeresésekhez és mellékletekhez megfelelően hitelesített spanyol nyelvű fordítást kérjen.

22. cikk
Spanyolország fenntartja magának a jogot, hogy a többi Szerződő Félnek nem ad tájékoztatást a spanyol állampolgárok bűnügyi nyilvántartásából törölt bejegyzésekről.

Nyilatkozatok
7. cikk 3. bekezdés
Spanyolország kijelenti, hogy a jelen Egyezmény 7. cikke 3. bekezdésében említett idő nem lehet 30 napnál kevesebb.

15. cikk 6. bekezdés
Spanyolország kijelenti, hogy ha sürgősség esetében a megkereső Fél igazságügyi hatóságai a jogsegélykérelmeket közvetlenül a spanyol igazságügyi hatóságokhoz címezik, az írásbeli megkeresések egy példányát a spanyol Igazságügyi Minisztériumnak is meg kell küldeni.
(a Spanyol Központi Hatóság: Secretario General Técnico – Ministerio de Justicia – San Bernado 47–28015 MADRID Espagne).

24. cikk
Spanyolország kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a következők tekintendők igazságügyi hatóságoknak:
a) rendes bírák és bíróságok;
b) ügyészek;
c) katonai igazságügyi hatóságok.

SVÁJC
Nyilatkozatok és fenntartások
1. cikk
A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a következő hatóságok tekintendők svájci igazságügyi hatóságoknak:
– a törvényszékek, bíróságaik, kamaráik vagy részlegeik;
– az Államszövetség ügyészsége (Ministere Public);
– a Rendőrség Szövetségi Irodája;
– azok a hatóságok, amelyek a kantoni vagy szövetségi törvények alapján jogosultak büntető ügyekben vizsgálatot tartani, körözéseket, vagy idézéseket (mandats de répression) kibocsátani és a büntető eljárásban határozatot hozni. Mivel az ilyen hatóságok funkciójának elnevezése változó, az illetékes hatóság, amikor annak szükségessége a jogsegély iránti megkeresés továbbításakor felmerült, kifejezetten meg fogja erősíteni, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából igazságügyi hatóságnak tekintendő.

2. cikk
a) Svájc fenntartja magának a jogot, hogy akkor is megtagadja a jogsegély teljesítését, ha a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt Svájcban büntetőeljárás folyik ugyanazon személy ellen, illetve ha Svájcban érdemi büntetőítéletet hoztak a cselekmény és a terhelt bűnössége tekintetében.
b) Svájc különleges esetekben fenntartja magának a jogot, hogy az Egyezmény szerinti kölcsönös jogsegélyt csak azzal a kifejezett fenntartással nyújtsa, hogy a Svájcban folytatott nyomozás és az átadott okiratokban vagy aktákban levő tájékoztatás eredményeit kizárólag csak azon bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálat és büntető eljárás lefolytatása céljára használják, amelyek tekintetében a kölcsönös jogsegélyt teljesítették.

5. cikk 1. bekezdés
A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy Svájc bármely kényszerintézkedés alkalmazása iránti jogsegélykérelem teljesítését az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel megvalósításától teszi függővé.

7. cikk 3. bekezdés
Svájc megköveteli, hogy a Svájc területén tartózkodó terheltnek szóló idézés kézbesítése iránti megkeresés nem később, mint a megjelenésre kitűzött határnap előtt 30 nappal jusson el a 15. cikk 4. bekezdés szerint illetékes svájci hatósághoz.

11. cikk 3. bekezdés
13. cikk 1. bekezdés
15. cikk 1. és 3. bekezdés
A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy ezen rendelkezések céljára az illetékes svájci hatóságok a következők:
1. a berni Szövetségi Igazságügyi és Rendőrségi Minisztérium Rendőrségi Ügyosztálya
a) a svájci hatóságokhoz az Egyezmény 11. cikke 1. és 2. bekezdés szerint átszállított fogva tartott személyek letartóztatását elrendelő parancsok kiadása tekintetében;
b) a külföldön vagy Svájcban kibocsátott jogsegély iránti minden megkeresés átvétele vagy megküldése tekintetében, amelyet a 15. cikk rendelkezése szerint a megkereső, illetve a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériuma tartozik megküldeni.
2. Svájc berni székhelyű Központi Rendőrségi Hivatala a bűnügyi nyilvántartási kivonatok átadása és átvétele tekintetében, a 15. cikk 3. bekezdés első mondatával összhangban.

12. cikk 3. bekezdés
A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy a svájci hatóságok a 12. cikk 3. bekezdés a mentesség megszűnéséről szóló feltételt – eltérően a kiadatásról szóló Európai Egyezmény 14. cikkében lefektetett feltételtől – csak akkor tekintik teljesültnek, ha a szabadon levő tanút, szakértőt vagy terheltet semmiféle jogi vagy gyakorlati akadály nem gátolja meg abban, hogy a megkereső Állam területét önszántából elhagyja.

13. cikk 2. bekezdés
Minthogy saját bűnügyi nyilvántartási kivonatát bárki megkaphatja, Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a 13. cikk 2. bekezdés szerinti kérelmeket nem teljesíti, hacsak be nem bizonyosodik, hogy a kivonatot hivatalos úton kell beszerezni.

16. cikk 2. bekezdés
Svájc kiköti, hogy a hatóságaihoz címzett jogsegély iránti minden megkereséshez és mellékletekhez – az idézés kézbesítése iránti kérelmek kivételével – francia, német vagy olasz nyelvű fordítást mellékeljenek, ha az eredetileg nem ezen nyelvek egyikén készült.

SVÉDORSZÁG
Fenntartások
2. cikk
A jogsegély megtagadható:
a) ha a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény a svéd törvények szerint nem büntethető;
b) ha a szóban forgó bűncselekmény tekintetében Svédországban vagy egy harmadik államban már eljárás van folyamatban;
c) ha a megkereső Államban terhelt személyt Svédországban vagy egy harmadik államban bíróság elé állították, illetve jogerősen bűnösnek találták, vagy felmentették;
d) ha Svédország vagy egy harmadik állam illetékes hatóságai úgy határoztak, hogy a kérdéses bűncselekmény tekintetében a büntető eljárást megszüntetik, illetve nem indítják meg.
e) ha a büntető eljárás vagy a büntető ítélet végrehajthatósága elévül.

5. cikk
Ha bárkit egy Szerződő Államban elkövetett olyan bűncselekmény miatt gyanúsítanak, vádolnak vagy ítélnek el, amely annak az államnak a büntetőtörvényei szerint büntethető, annak a személynek a Svédországban levő bármilyen vagyontárgya, valamint ügyiratai és okiratai lefoglalhatóak, ha elegendő ok van annak feltételezésére, hogy a vagyontárgy, az ügyiratok és az okiratai fontosak lehetnek a bűncselekmény kivizsgálása szempontjából, illetve hogy a bűncselekmény következtében valakit azoktól megfoszthattak. A tárgyak felkutatására, ha annak lefoglalását határozatilag elrendelték, házkutatás tartható.
A lefoglalás vagy házkutatás iránti megkeresések végrehajtását Svédország attól teszi függővé, hogy:
a) a jogsegélykérelemre okot szolgáltató bűncselekmény a svéd törvények szerint kiadatási bűncselekmény;
b) a jogsegélykérelem végrehajtása összhangban van a svéd törvényekkel.
Ezzel kapcsolatban meg kell említeni azokat a fenntartásokat, amelyeket Svédország a jelen Egyezmény 2. cikke tekintetében tett.
A jogsegély iránti kérelemben fel kell tüntetni a szóban forgó személy nevét, állampolgárságát és lakóhelyét, a keresett vagyontárgyat, a bűncselekmény jellegét, a bűncselekmény elkövetésének helyét és idejét, valamint a megkereső állam vonatkozó törvényi rendelkezéseit. Ezen rendelkezések szövegét is meg kell küldeni.
Ha a megkereső Államban már ítéletet hoztak, annak az ítéletnek egy példányát csatolni kell a kérelemhez. Egyebekben a gyanút vagy a vádat, illetve a benyújtott magánvádat megalapozó körülményekre vonatkozó adatokat is meg kell küldeni.
Szükség esetén a svéd hatóságok a megkereső Államtól további tájékoztatásokat kérhetnek.

10. cikk 3. bekezdés
Ez a rendelkezés nem alkalmazandó arra a tanúra, vagy szakértőre, akit csak az érintett személy kér megidézni.

11. cikk
A 11. cikk alapján benyújtott megkeresésekkel kapcsolatban Svédország a 2. cikk tekintetében tett fenntartás értelmében, a megkeresésnek akkor fog eleget tenni, ha az annak tárgyát képező bűncselekmény a svéd törvények szerint bűncselekmény. A Svédország által a 2. cikk tekintetében tett többi fenntartást nem fogják alkalmazni a 11. cikk alapján benyújtott megkeresések esetében. A fentiekben közöltekre tekintettel, Svédország kész a 11. cikkben hivatkozott jogsegélyt a következő mértékben megadni.
Külföldi állam által benyújtott megkeresést követően a Svédországban fogva tartott személy kihallgatásra, előzetes vizsgálattal kapcsolatos szembesítésre vagy tárgyalásra átszállítható a megkereső Államba, ha a kihallgatás vagy a szembesítés a fogvatartott személy által elkövetett bűncselekményektől eltérő bűncselekményre vonatkozik. Az ilyen megkeresést a kormány vizsgálja meg.
Az átszállítás iránti megkeresést elutasítják, ha a fogva tartott személy nem egyezik bele az átszállításba.
A kérést még el lehet utasítani:
1. ha valószínű, hogy az átszállítás a tettes fogvatartását meghosszabbítja,
2. ha a fogvatartott személy jelenlétére a Svédországban folyamatban levő büntetőeljárásban szükség van,
3. ha a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény a svéd törvények szerint nem bűncselekmény, illetve ha a bűncselekmény politikai vagy katonai bűncselekmény, vagy
4. ha olyan egyéb okok állnak fenn, amelyek kizárják a fogvatartott személy átszállítását.
A megkeresésnek az alábbi részleteket kell tartalmaznia:
1. a fogvatartott személy nevét és fogvatartása helyét,
2. a bűncselekmény leírását, valamint elkövetése helyét és idejét,
3. a kihallgatás vagy szembesítés célját, és
4. a fogvatartott személynek a külföldi államban való szükséges tartózkodása időtartamát.
Az igazságügy-miniszter engedélyt adhat külföldi államban fogvatartott személy Svédországon keresztül való átszállítására, aki kihallgatásra vagy szembesítésre egy másik államba szállítandó.
A fogvatartott személynek az országból való átszállítása, vagy az országon keresztül való átvitele iránti megkeresés elkészítési módja tekintetében utalunk Svédországnak az egyezmény 15. cikke 6. bekezdésével kapcsolatban tett nyilatkozatára.

13. cikk 1. bekezdés
Bűnügyi nyilvántartási kivonatok vagy tájékoztatások csak vád alá helyezett vagy bíróság elé állított személy tekintetében szolgáltathatók ki.

13. cikk 2. bekezdés
A hivatkozott jogsegély Svédországban nem nyújtható.

15. cikk 7. bekezdés
A Svédország, Dánia és Norvégia közötti igazságügyi jogsegélyről szóló 1957. június 26-i Jegyzőkönyv hatályban marad.

16. cikk
Csak svéd nyelvre lefordított iratok esetében van helye kényszerkézbesítésnek.

20. cikk
A 15. cikk 7. bekezdés tekintetében tett fenntartás erre is alkalmazandó.

22. cikk
Svédország nem fog tájékoztatást adni az ítéleteket követő intézkedésekről. Egyéb értesítéseket a svéd Külügyminisztérium fog közölni, valamint a külföldi értesítéseket is oda kell eljuttatni.

Nyilatkozatok
7. cikk 3. bekezdés
Svédországban tartózkodó terheltnek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésére kitűzött határnap előtt kell a svéd hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés
A jelen Egyezmény alapján Svédországnak címzett jogsegély iránti megkereséseket diplomáciai úton kell eljuttatni. Sürgősség esetén a megkeresések közvetlenül a Királyi Külügyminisztérium Jogügyi Igazgatósághoz címezhetők. Svédország a megkereséseket diplomáciai úton vagy a svéd konzulátusokon keresztül fogja megküldeni.

16. cikk 2. bekezdés
A 3. és 21. cikkben említett megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz svéd, dán, vagy norvég nyelvű fordítást kell mellékelni.

21. cikk 1. bekezdés
Feljelentéseiket a Felek diplomáciai úton tartoznak továbbítani.

24. cikk
A 3., 4. és 6. cikk alkalmazása szempontjából az igazságügyi hatóságok a bíróságokat és a vizsgálóbírákat, valamint egyéb esetekben a bíróságokat, vizsgálóbírákat és a bíróságok mellett működő ügyészi tisztségviselőket jelentik.

SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ
Nyilatkozatok
1. cikkhez
Az Egyezmény 1. cikk (1) bekezdésével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság csak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság joga által meghatározott azon bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban nyújt jogsegélyt, melyek esetében a büntetőeljárás, a jogsegély-kérelem benyújtásának időpontjában, az illetékes jugoszláv bíróság joghatósága alá tartozna.

7. cikkhez
Az Egyezmény 7. cikk (3) bekezdésével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy a területén élő, büntetőeljárás alá vont személy részére történő idézés kézbesítésére irányuló jogsegély-megkereséseket akkor teljesíti, ha az idézést az illetékes igazságügyi hatóságnak a nevezett személy bírósági megjelenési határnapja előtt 30 nappal megküldik.

15. cikkhez
Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésével összhangban és kapcsolódóan az Egyezmény 15. cikk (2) bekezdése alkalmazásához a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegély-megkeresések egy másolatát a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumnak meg kell küldeni.

24. cikkhez
Az Egyezmény 24. cikkével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a bíróságok és az ügyészségek tekintendők igazságügyi hatóságoknak.

SZLOVÁKIA
Fenntartás
Az 5. cikk (1) a) és c) pontja értelmében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeknek akkor fognak eleget tenni, ha a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény mind a megkereső Fél, mind a Szlovák Köztársaság törvényei szerint büntethetőnek minősül, valamint a megkeresések teljesítése összhangban áll a Szlovák Köztársaság törvényeivel.

Nyilatkozat
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 15. cikke 6. bekezdésének értelmezése szerint a büntetőügyekkel kapcsolatos jogsegélykérelmeket a Szlovák Köztársaság Főügyészségéhez kell címezni, mielőtt az ügy bírósági szakba kerül, és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumához, ha az már bírósági szakba került.
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezménnyel összhangban, a Szlovák Köztársaság területén tartózkodó terhelt személynek szóló idézést legalább 30 nappal, a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell a Szlovák Köztársaság illetékes hatóságaihoz eljuttatni.
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény végrehajtásával megbízott igazságügyi hatóságok a bírósági szervek, a Szlovák Köztársaság Főügyészsége, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

SZLOVÉNIA
Nyilatkozatok
5. cikkhez
Az 5. cikkel összhangban a Szlovén Köztársaság fenntartja a jogot, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkeresések teljesítését az alábbi feltételektől tegye függővé:
a) a jogsegély-megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény mind a megkereső fél mind a Szlovén Köztársaság joga szerint büntetendő;
b) a jogsegély-megkeresés teljesítése összhangban áll a Szlovén Köztársaság jogával.

16. cikkhez
A 16. cikk (2) bekezdésével összhangban a Szlovén Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a részére megküldött jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez szlovén nyelvre készített fordítás csatolását kérje.

24. cikkhez
A 24. Cikkel összhangban a Szlovén Köztársaság az Egyezmény alkalmazása szempontjából a bíróságokat és az ügyészségeket tekinti igazságügyi hatóságoknak.

TÖRÖKORSZÁG
Nyilatkozatok
5. cikk
A tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogkérelmek teljesítését az 1. bekezdés a), b) és c) pontjában kikötött feltételektől fogják függővé tenni.

7. cikk 3. bekezdés
A Török Köztársaság területén tartózkodó terheltnek szóló idézés kézbesítését akkor fogják teljesíteni, ha a kérelmet legalább 40 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt juttatják el az illetékes török hatósághoz.

UKRAJNA
Fenntartások és nyilatkozatok
2. cikk
Ukrajna fenntartja a jogot, hogy ne tegyen eleget egy jogsegély iránti kérelemnek, ha:
a) komoly okok vannak annak feltételezésére, hogy annak célja valamely személy üldözése, elítélése vagy megbüntetése annak faja, bőr színe, politikai, vallási vagy más meggyőződése, neme, etnikai és szociális származás, szociális helyzete, lakóhelye, nyelve és más megkülönböztetés miatt;
b) a megkeresés teljesítése nem egyeztethető össze a „non bis in idem” („nem lehet kétszer büntetni ugyanazért a bűncselekményért”) elvével;
c) a megkeresés egy olyan bűncselekményre vonatkozik, ami miatt Ukrajnában nyomozás folyik és igazságügyi vizsgálat.
5. cikk (1) bekezdés
Ukrajna a házkutatásra és a tárgyak lefoglalására vonatkozó igazságügyi határozatokat az 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek szerint fogja teljesíteni.

7. cikk (3) bekezdés
Az Ukrajna területén tartózkodó gyanúsított részére szóló idézést, az illetékes hatóságoknak a bíróság előtti megjelenésre megjelölt időpont előtt legalább 40 nappal el kell juttatni.

16. cikk (2) bekezdés
Az Ukrajnának előterjesztett kérelmeket és iratokat ukrán vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveire való fordítással kell ellátni, amennyiben ezek nem készültek valamely nyelvek egyikén.

24. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Ukrajnában „igazságügyi hatóságok” az általános joghatósággal rendelkező bíróságok, az ügyészek minden szinten és az előzetes nyomozást folytató szervek.

A Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett nyilatkozatok és fenntartások
A Titkárság megjegyzése:
A Jegyzőkönyv 8. cikke 1. bekezdése értelmében az Egyezménnyel kapcsolatban, valamint az Egyezmény 24. cikke alapján tett nyilatkozatok – ellenkező értelmű nyilatkozat hiányában – a jegyzőkönyvre is vonatkoznak.

AUSZTRIA
Fenntartás és nyilatkozat
A jegyzőkönyv 8. cikke 2. bekezdésének megfelelően az Osztrák Köztársaság kijelenti, hogy az I. Fejezetet csak az adóval, illetékkel és vámmal kapcsolatos bűncselekmények tekintetében fogadja el.
Hivatkozással Ausztriának az Egyezmény 2. cikke b) pontjával kapcsolatban tett fenntartására és tekintettel a jegyzőkönyv 8. cikke 1. bekezdésére, az Osztrák Köztársaság kijelenti, hogy a jegyzőkönyv I. Fejezete szerinti kölcsönös jogsegélyt csak azzal a feltétellel fogja teljesíteni, hogy a kölcsönös jogsegély révén kapott tájékoztatást és bizonyítékot – a titoktartásról szóló osztrák törvénykezéssel összhangban – csak abban a büntető eljárásban fogják felhasználni, amelyek tekintetében a kölcsönös jogsegélyt kérték, valamint az adóval, illetékkel és vámmal összefüggő bűncselekményekkel közvetlenül összefüggő eljárások tekintetében.

AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG
Nyilatkozatok
8. cikkhez
A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság fenntartja a jogot, hogy az I. Fejezetet csak olyan cselekmények tekintetében fogadja el, amelyek Azerbajdzsán Köztársaság büntetőjoga szerint bűncselekmények, és ne fogadja el a II. és III. Fejezetet.
Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy nem képes a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását garantálni az Örmény Köztársaság által okkupált területein, amíg ezek a területek az okkupáció alól nincsenek felszabadítva (az okkupált területek sematikus térképe mellékelve).

BULGÁRIA
Nyilatkozat
8. cikk 2. bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az I. Fejezetet csak olyan cselekmények vonatkozásában fogadja el, amelyek a bolgár büntető törvény értelmében bűncselekménynek minősülnek.

FRANCIAORSZÁG
Nyilatkozat
A Francia Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve a Francia Köztársaság európai és tengerentúli megyéire is vonatkozik.

GRÚZIA
Nyilatkozatok
8. cikkhez
A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdés a) betűjével összhangban Grúzia kijelenti, hogy pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos megkereséseket azon feltétel mellett teljesíti, hogy a cselekmény vagy annak büntetése a grúz jogban is ismert; ugyanakkor Grúzia fenntartja a jogot, hogy pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos, tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését megtagadja.
A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdés b) betűjével összhangban Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadja el a II. Fejezet előírásainak kötelező erejét.
Grúzia kijelenti, hogy amíg Grúzia teljes joghatóságát Abbázia és Tskhinvali területein nem állítják helyre, nem tehető felelőssé a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseinek ezeken a területeken való megsértéséért.

ÍR KÖZTÁRSASÁG
Nyilatkozat
3. és 4. cikkhez
A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdésével összhangban Írország kormánya fenntartja a jogot, hogy ne fogadja el a II. és III. Fejezetet.

NAGY-BRITANNIA
Nyilatkozat
8. cikk 2. bekezdés
A 8. cikk 2. bekezdésének megfelelően, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága fenntartja magának azt a jogot, hogy a II. és a III. Fejezetet nem fogadja el.

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Fenntartások
A IV. Fejezet 8. cikke 2. bekezdésének megfelelően a Németországi Szövetségi Köztársaság a következő fenntartásokkal él:
A kiegészítő Jegyzőkönyv tekintetében és a 8. cikk 2. bekezdése a) pontjának megfelelően a Németországi Szövetségi Köztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy
a) a tőke vagy pénzösszegek nemzetközi átutalását szabályozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó bármilyen megkeresés teljesítését, valamint
b) egyéb pénzügyi bűncselekmények tekintetében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása tárgyában előterjesztett megkeresések teljesítését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a megkeresésre okot szolgáltató bűncselekmény a német törvények szerint is büntethető, illetve a tényállás analóg megfeleltetése esetén büntethető lenne.

Nyilatkozat
A kiegészítő Jegyzőkönyv 8. cikke tekintetében a Németországi Szövetségi Köztársaság annak értelmében jár el, hogy még az Egyezménynek a kiegészítő Jegyzőkönyvvel kiterjesztett alkalmazási körében sem áll fenn jogsegély nyújtási kötelezettség abban az esetben, ha a megkeresések teljesítésével kapcsolatban várható erőfeszítés és költségek a megkeresés tárgyához mérten aránytalanul nagyok, s ennek következtében a teljesítés fontos német érdekeket sérthetne.

OLASZORSZÁG
Nyilatkozat
A Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően Olaszország megerősíti az Egyezmény 24. cikke alapján tett nyilatkozatát, és kéri, hogy az olasz igazságügyi hatóságok jegyzékébe az alábbiakat vegyék fel:
– a büntetőítélet után eljáró bíró;
– a büntetőítéletet követő intézkedésekkel foglalkozó részleg.
A Titkárság megjegyzése.
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a továbbiakban a következő hatóságok tekintendők „igazságügyi hatóságoknak”:
– az ügyészségek igazgatói;
– ügyészhelyettesek;
– rendes bíróságok;
– katonai bíróságok;
– a katonai bíróságok mellett működő ügyészi hivatalok;
– vizsgáló és rendőrbírák;
– előljárósági vezetőbírák;
– prétorok;
– a Parlamenti Vizsgálóbizottság;
– a büntetőítéletek után eljáró bíró;
– a büntetőítéletet követő intézkedésekkel foglalkozó részleg.

SPANYOLORSZÁG
Fenntartás
A spanyol kormány a 8. cikk 2. bekezdésének megfelelően kijelenti, hogy fenntartja magának azt a jogot, hogy pénzügyi bűncselekmények tekintetében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti megkereséseket nem teljesíti.

SVÁJC
Fenntartás
A 8. cikk 2. bekezdése a) pontja rendelkezéseinek megfelelően, Svájc fenntartja magának azt a jogot, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének I. Fejezetét csak abban a mértékben fogadja el, hogy a pénzügyi bűncselekmény adócsalást testesít meg.

A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény (1994. évi XX. tv.) részes államairól és az egyezményhez tett fenntartásokról és nyilatkozatokról:
Az Egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsan, Bahama, Belgium, Bulgária, Chile, Costa Rica, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Örmény Köztársaság, Panama, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Tonga, Trinidad és Tobago, Ukrajna, Venezuela.

Az Egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok:

ALBÁNIA
Nyilatkozatok
3. cikk
A 3. Cikk 3. bekezdésének megfelelően az Albán Köztársaság kijelenti, hogy kizárja az Egyezmény 9. Cikk 1. bekezdés a) pontjában foglalt eljárás alkalmazását.

A 3. Cikk 4. bekezdésének értelmében az „állampolgár” kifejezésen jelen Egyezmény alkalmazása során egyrészt a saját állampolgárait, másrészt az Albániában lakóhellyel rendelkező hontalanokat és azokat a kettős állampolgárokat kell érteni, akiknek egyik állampolgárságuk albán.

17. cikk
A 17. Cikk 3. bekezdése értelmében Albánia megkívánja, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmeket, illetve a csatolt iratokat lássák el albán nyelven, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítással.

ANDORRA
Nyilatkozatok
3. cikkhez
A 3. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Andorra Hercegsége kijelenti, hogy Végrehajtó Államként kizárja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

A 3. cikk 4. bekezdése értelmében Andorra Hercegsége kijelenti, hogy az „állampolgár” fogalma alá tartoznak azok a személyek, akik a bűncselekmény elkövetésének időpontjában, az andorrai állampolgárságról szóló lei qualificada (nagy többségi határozattal meghozandó törvény) alapján, andorrai állampolgársággal rendelkeztek.

5. cikkhez
Az 5. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Andorra Hercegsége kijelenti, hogy az átszállítási kérelmek küldését és fogadását a Külügyminisztérium végzi.

17. cikkhez
Andorra Hercegsége kijelenti, hogy a 17. cikk 3. bekezdése szerint az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez katalán, spanyol vagy francia fordítás csatolását kéri.

AUSZTRIA
Nyilatkozatok
9. cikk
Ausztria elvileg alkalmazni fogja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontjában és a 11. cikkben hivatkozott eljárást. Azokban az esetekben azonban, amikor egy másik Szerződő Fél nem hajlandó a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában és a 11. cikkben hivatkozott eljárást alkalmazni, valamint amikor az átadás érdeke fennáll, a 9. cikk 1. bekezdése a) pontjában és a 10. cikkben hivatkozott eljárás alkalmazását nem zárja ki.

16. cikk
Ausztria értesítést kér az elítélt személyek légi úton történő átszállításáról. A légi úton történő átszállítást nem fogják engedélyezni, ha az átadandó személy osztrák állampolgár.

17. cikk
Ha az átadás iránti kérelmek és a csatolt okiratok nem német, francia, vagy angol nyelven készülnek, azokhoz ezen nyelvek egyikén fordítást kell mellékelni.

AZERBAJDZSÁN
Fenntartás
4. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy az Egyezmény 4. cikk 5. bekezdése szerinti eljárásokat annyiban alkalmazza, amennyiben azok összeegyeztethetők a nemzeti jogával.

Nyilatkozatok
3. cikkhez
Az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy kizárja az Egyezmény 9. cikk 1. bekezdésének b) betűje alatt meghatározott eljárások alkalmazását.
Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából az „állampolgár” fogalma Azerbajdzsán vonatkozásában Azerbajdzsán Köztársasága Alkotmányának 52. cikke által meghatározott személyeket jelöli.

5. cikkhez
Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása kapcsán folytatott levélváltás az Igazságügyi Minisztériumon keresztül és diplomáciai úton történik.

12. cikkhez
Az Egyezmény 12. cikkével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy Azerbajdzsán Köztársasága által átszállított, majd kegyelemben, illetve közkegyelemben részesült elítélt személyek esetében, az ilyen tárgyú külföldi döntésekhez Azerbajdzsán illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges.

16. cikkhez
Az Egyezmény 16. cikk 7. bekezdésével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága tájékoztatást kér valamennyi, az ország területén történő tranzit-átszállításról.

17. cikkhez
Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez angol vagy francia nyelvű átirat, és azeri fordítás csatolását kéri.

BAHAMA
Nyilatkozatok
A Bahama-szigetek Nemzetközössége az Egyezmény 3. cikke 3. bekezdése értelmében kijelenti, hogy e cikk alapján és a 9. cikk 1. bekezdését illetően a Bahama-szigetek Nemzetközössége mindazon esetekben kizárja az Egyezmény 9. cikke 1. bekezdésének b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását, amelyekben a Bahama-szigetek Nemzetközössége a Végrehajtó Állam.
A Bahama-szigetek Nemzetközösségének kormánya most kijelenti, hogy a [3. cikk 1. bekezdése a) pontja szerinti] „állampolgár” meghatározás a Bahama-szigetek állampolgárát, valamint olyan személyt jelent, aki bahama-szigeteki állampolgár házastársaként a bevándorlási törvény alapján kiállított lakhatási igazolással rendelkezik.
Ezenkívül a 17. cikk 3. bekezdésével összhangban a Bahama-szigetek Nemzetközössége kijelenti, hogy az átadás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz angol nyelvű fordítást kér mellékelni.
Valamint továbbá, az Egyezmény 5. cikke 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Bahama-szigetek Nemzetközössége közli, hogy a megkereséseket küldő, illetve átvevő központi hatósága a
Legfőbb Ügyész (Attorney General)
P.O.B.N–3007

NASSAU
Bahama-szigetek Nemzetközössége
A Bahama-szigetek Nemzetközössége továbbá kijelenti, hogy az 5. cikk 3. bekezdése értelmében elfogadja bármely Félnek azt a jogát, hogy a közlések és a megkeresésekre vonatkozó bírósági okiratok továbbítására a diplomáciai út betartását kösse ki.

BELGIUM
Nyilatkozatok
3. cikk 3. bekezdés
Belgium kizárja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontjában hivatkozott eljárás alkalmazását azokban az esetekben, amikor Belgium a Végrehajtó Állam.
Belgium kéri, hogy az átadás iránti kérelmekhez és a csatolt okiratokhoz az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén vagy holland nyelven készült fordítást mellékeljenek.

BULGÁRIA
Nyilatkozatok
3. cikk 3. bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a hatályban lévő törvényeinek megfelelően az Egyezmény 9. cikke 1/a) bekezdése és 10. cikke szerinti eljárást fogja alkalmazni.

7. cikk 1. bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az érintett személy hozzájárulása nem vonható vissza az átszállításért felelős hatóságok döntéshozatala után.
17. cikk 3. bekezdés
A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy kérni fogja, hogy az átszállítási kérelemhez és a csatolt iratokhoz az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást mellékeljenek.

CIPRUS
Nyilatkozat
Az 5. cikk 3. bekezdésének megfelelően, Ciprus kormánya kijelenti, hogy a közlések diplomáciai úton továbbítandók.

DÁNIA
Nyilatkozatok
Az Egyezmény 3. cikke 3. bekezdése értelmében Dánia kijelenti, hogy a külföldön hozott büntetőítéleteket a saját területén a jelen Egyezménynek a büntetőítélet átváltoztatásáról rendelkező 9. cikke 1. bekezdése és 11. cikke szerint fogják végrehajtani, s az átváltoztatási határozatokat bírósági ítélet formájában fogják meghozni. Mindazonáltal, ha az elítélt személy Dániába történő szállítása máskülönben nem válna lehetségessé, a dán Igazságügyi Minisztérium a büntetőítéletek stb. nemzetközi végrehajtásáról szóló 1986. június 4-i 323. törvény 3. cikke 3. bekezdése alapján úgy határozhat, hogy a külföldön hozott büntetőítéletet a jelen Egyezménynek a végrehajtás folytatásáról (continued enforcement) rendelkező 10. cikke szerint fogják végrehajtani. Ebben az esetben szükséges lesz a büntetőítéletet az Egyezmény 10. cikke 2. bekezdésének rendelkezéseihez igazítani, s az ilyen hozzáigazítással kapcsolatos határozatokat bírósági ítélet formájában fogják meghozni.
Továbbá az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Dánia kijelenti, hogy az „állampolgár” meghatározás [vö. 3. cikk, 1. bekezdés, a) pont] azokat a személyeket jelenti, akik dán állampolgársággal rendelkeznek, vagy akiknek az állandó lakhelyük a Dán Királyság (beleértve a Faroer-szigeteket és Grönlandot) területén van.
Valamint a 17. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Dánia kijelenti, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt iratokhoz dán nyelven, az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén, illetve norvég, svéd vagy német nyelven készített fordítást kell mellékelni.
A 20. cikk 2. bekezdése alapján az Egyezmény –1988. május 1-jei hatállyal – a Faroer-szigetekre is vonatkozik. Attól a naptól fogva az Egyezmény Grönland kivételével, a Dán Királyság egészére alkalmazandó.

ÉSZTORSZÁG
Nyilatkozat
Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy az Észtországhoz intézett kérelmeket és a kérelmet alátámasztó iratokat észt vagy angol fordítással kell ellátni.

FINNORSZÁG
Nyilatkozatok
a) A 3. cikk 4. bekezdésével összhangban, Finnország értelmezésében az „állampolgár” meghatározás a Végrehajtó Állam állampolgárát vagy a Végrehajtó Államban állandó lakóhellyel rendelkező külföldieket jelenti.
b) A 17. cikk 3. bekezdésével összhangban az átszállítás iránti megkereséseket és a csatolt okiratokat finn, svéd, angol vagy francia nyelven kell elkészíteni, vagy azokhoz ezen nyelvek egyikén készült fordítást kell mellékelni.

FRANCIAORSZÁG
Nyilatkozatok
A francia kormány értelmezésében a 9. cikk 3. bekezdése és a 10. cikk 1. bekezdése azt jelenti, hogy kizárólag csak a Végrehajtó Állam illetékes arra, hogy a fogva tartott elítélt személyt illetően határozatokat hozzon a büntetés felfüggesztéséről és csökkentéséről, valamint bármely egyéb módon döntsön a büntetés végrehajtásáról, úgy hogy a döntések elvileg se hassanak ki az ítélkező Állam bírósága által megállapított ítélet jogi jellegére és időtartamára.
Az Egyezmény 3. cikke 3. bekezdésével összhangban a francia kormány a többi Szerződő Féllel fennálló kapcsolataiból kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában rendelkezett eljárás alkalmazását.

Fenntartás
A francia kormány a 23. cikkel kapcsolatban fenntartást tett egy szakértői bizottságnak, az Európa Tanács büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó Bizottságának azon illetékessége tekintetében, hogy az Egyezmény alkalmazásából keletkező bármilyen nehézséget barátságos úton rendezzen.

GÖRÖGORSZÁG
Nyilatkozatok
3. cikk 3. bekezdés
Görögország kijelenti, hogy a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását kizárja. Kivételként, ha a 9. cikk 1. bekezdése a) pontjában rendelkezett eljárás szerint az elítélt személy nem adható át Görögországnak, a Görög Igazságügyi Minisztérium illetékes annak eldöntésére, hogy a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárást követni fogják-e.

3. cikk 4. bekezdés
Görögország kijelenti, hogy az állampolgárságot a görög állampolgársági törvény rendelkezései határozzák meg.

5. cikk 3. bekezdés
Görögország kijelenti, hogy a diplomáciai utat is használhatja.

9. cikk 4. bekezdés
Görögország kijelenti, hogy követni fogja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárást.

16. cikk 7. bekezdés
Görögország kijelenti, hogy a területét érintő minden átszállításról értesítést kér.

17. cikk 3. bekezdés
Görögország kijelenti, hogy az átszállítás iránti kérelemhez és a csatolt okiratokhoz görög nyelvű fordítást kell mellékelni.

GRÚZIA
Nyilatkozat
3. cikk 3. bekezdés
Grúzia kizárja az egyéb Államok vonatkozásában az Egyezmény 9. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárást azokban az esetekben, amikor Grúzia a Végrehajtó Állam.

3. cikk 4. bekezdés
Grúzia kijelenti, hogy a jelen Egyezmény vonatkozásában az „állampolgár” kifejezés azokat a személyeket jelenti, akik grúz állampolgárok vagy Grúzia területén állandó lakóhellyel rendelkeznek.

17. cikk 3. bekezdés
Grúzia kijelenti, hogy az átszállítás iránti kérelmeket és a csatolt okiratokat grúz, angol vagy orosz nyelven készült fordítással kell ellátni.

HOLLANDIA
Nyilatkozatok
1. A Holland Királyság az Egyezményt a Királyság európai területére fogadja el.
2. Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésére tekintettel: ami a Holland Királyságot illeti, az „állampolgár” meghatározás mindazokat a személyeket magába foglalja, akikre vonatkoznak a molukkaiak helyzetéről szóló 1976. szeptember 9-i törvény rendelkezései (Törvények, rendeletek és utasítások közlönye 468.), valamint azokat a külföldi és hontalan személyeket, akik csak a Királyságon belül rendelkeznek állandó lakóhellyel, valamint akik a holland kormány által az Ítélkező Állam kormányához intézett ilyen értelmű nyilatkozata szerint büntetés vagy intézkedés végrehajtása eredményeként, a jelen Egyezmény feltételei alapján, nem veszítik el lakhatási jogukat a Királyságban.
3. Az Egyezmény 17. cikke 3. bekezdésére tekintettel: a Királysághoz benyújtott okiratokat holland, francia, angol vagy német nyelven kell elkészíteni, illetve azokhoz az említett négy nyelv egyikén készült fordítást kell mellékelni.

HORVÁTORSZÁG
Nyilatkozat
Az Egyezmény 3. cikk (3) bekezdése alapján, a területén történő belső szankciók végrehajtását illetően Horvát Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 9. cikk (1) bekezdés a) pontja és 11. cikkének megfelelően fog eljárni.
Ez azonban nem zárja ki az Egyezmény 10. cikkében meghatározott eljárás alkalmazását abban az esetben, ha egy másik végrehajtó állam nem hajlandó alkalmazni a 9. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 11. cikkben meghatározott eljárás alkalmazása ellen, és az adott átszállítás ezt szükségessé teszi. Ebben az esetben, az Egyezmény 10. cikk (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően hozott, bírói döntés által kiszabott szankciót el kell fogadni.

ÍRORSZÁG
Fenntartás
Figyelembe véve a büntetés-végrehajtási intézményekre nehezedő nyomást, Írország, az Írországba irányuló átszállítási kérelmek elbírálása során,
a) fenntartja magának a jogot, hogy a börtönökben lévő szabad helyek számának fényében korlátozza a külföldről Írországba irányuló átszállítást, amennyiben az meghaladja a kifelé irányuló átszállítást; és
b) első helyen veszi figyelembe a kérelmező Írországgal való kapcsolatának szorosságát

Nyilatkozatok
1. 3. cikk (3) bekezdés
Írország kizárja a 9. cikk b) pontjában meghatározott eljárás alkalmazását abban az esetben, ha Írország a végrehajtó állam.

2. 3. cikk (4) bekezdés
Az Egyezmény értelmében, az „állampolgár” kifejezés Írországnak ír állampolgárt, vagy minden más olyan személyt jelent, akinek az Írországba történő átszállítását Írországgal való szoros kapcsolata miatt célszerűnek tekintik.

3. 9. cikk (4) bekezdés
A 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően Írország a büntetőeljárás keretében bíróság által hozott döntés alapján a kórházakban vagy más intézményekben tartózkodó elítéltekre alkalmazhatja az Egyezményt.

IZLAND
Nyilatkozatok
A 9. cikk 4. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Izland kijelenti, hogy az „állampolgár” kifejezés [vö. 3. cikk 1. bekezdés a) pont] az Egyezmény alkalmazásában olyan személyt jelent, aki izlandi állampolgárságú, illetve akinek állandó lakóhelye az Izlandi Köztársaság területén van.
A 9. cikk 4. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Izland fenntartja magának a jogot, hogy az elmebeteg személyekkel szemben megelőző őrizetbe vételhez vagy kórházi ellátáshoz folyamodjon.
A 17. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Izland kéri, hogy az átszállítás iránti kérelmekhez és a csatolt okiratokhoz izlandi, angol, dán, norvég vagy svéd nyelvű fordítást mellékeljenek.

IZRAEL
Nyilatkozatok
Az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésére tekintettel Izrael kijelenti, hogy az Egyezmény 9. cikk 1. bekezdés a) pontja és 10. cikke szerinti eljárás esetén a szabadságvesztést kimondó külföldi ítélet Izrael területén történő végrehajtását vagy a szabadságvesztés fennmaradó idejének végrehajtását azután fogják folytatni, hogy egy izraeli bíróság rendelkezett a szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés fennmaradó idejének Izrael területén történő végrehajtásáról.
Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdésére tekintettel Izrael kijelenti, hogy az Egyezmény vonatkozásában „állampolgár” kifejezésen mindazokat a személyeket érti, akik a bűncselekmény elkövetése időpontjában Izrael állampolgárai voltak. Mindamellett Izrael belátása szerint engedélyezheti egy olyan elítélt Izraelbe történő átszállítását, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem volt Izrael állampolgára, de a kérelem időpontjában már rendelkezett ilyen állampolgársággal.
Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdése tekintetében Izrael megköveteli, hogy egy ítélet Izrael területén történő végrehajtása iránti kérelmeket és a kérelmekhez csatolt okiratokat héber vagy angol nyelvre fordítsák le.
Az Egyezmény 9. cikk 4. bekezdés tekintetében Izrael kijelenti, hogy az Egyezményt alkalmazhatja azon személyek vonatkozásában, akik tekintettel elmeállapotukra, nem tehetők büntetőjogilag felelőssé a bűncselekmény elkövetéséért, és kész átvenni ezeket a személyeket és elhelyezni őket egy olyan helyen, ahol orvosi kezelésüket folytatni tudják.

JAPÁN
Nyilatkozatok
3. és 9. cikkekhez
Az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Japán kijelenti, hogy Végrehajtó Államként kizárja az Egyezmény 9. cikk 1. bekezdésének b) betűje alatt meghatározott eljárások alkalmazását.
Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdése értelmében, az Egyezmény alkalmazása szempontjából az „állampolgár” fogalma Japán vonatkozásában a japán állampolgárt, illetve „A Japánnal kötött Békeszerződés következtében japán állampolgárságukat elvesztők bevándorlásának szabályozásról szóló különös törvény” által meghatározott „speciális állandó lakost”.

5. cikk
Az Egyezmény 5. cikk 3. bekezdése alapján a levélváltás diplomáciai úton történik, kivéve a sürgős vagy kivételes eseteket.

17. cikk
Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdése alapján Japán az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez japán vagy angol fordítás csatolását kéri.

LENGYELORSZÁG
Nyilatkozat
Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően, az átszállításra vonatkozó kérelmeknek és az azt alátámasztó iratoknak az Európa Tanács egy hivatalos nyelvén kell készülniük, vagy lengyel fordítással kell őket ellátni.

LETTORSZÁG
Nyilatkozatok
Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as Egyezmény 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően az egyezmény értelmében a Lett Köztársaság, az „állampolgár” kifejezést úgy határozza meg, mint a Lett Köztársaság állampolgárait, és azokat a nem-állampolgárokat, akik a volt Szovjetunió állampolgársági törvénynek hatálya alá tartoznak és nem állampolgárai Lettországnak vagy bármely más államnak.
Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as Egyezmény 5 cikk (3) bekezdésnek megfelelően a Lett Köztársaság kijelenti, hogy az átszállítási kérelmeket a Lett Köztársaság Legfőbb Ügyészségének kell címezni.
Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően a Lett Köztársaság kéri az átszállítási kérelmek és az azt alátámasztó iratok angol fordítással való ellátását.

LIECHTENSTEIN
Nyilatkozatok
3. cikk (3) bekezdés
A Liechtensteini Nagyhercegség kizárja az Egyezmény 9. cikk (1) bekezdés b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.

5. cikk (3) bekezdés
A Liechtensteini Nagyhercegség kijelenti az Egyezmény 5. cikk (3) bekezdésére tekintettel, hogy a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya az illetékes központi hatóság a kérelmek megküldésére és átvételére.

6. cikk (2) bekezdés a) pont
A Liechtensteini Nagyhercegség a 6. cikk (2) bekezdés a) pontját úgy értelmezi, hogy az ítélet hiteles másolatához a végrehajthatóságát igazoló tanúsítványt kell mellékelni.

17. cikk (3) bekezdés
A Liechtensteini Nagyhercegség megköveteli, hogy a Liechtensteini Nagyhercegséghez intézett átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz, amennyiben ezek nem német nyelven készültek, ilyen nyelvű fordítást kell csatolni.

LITVÁNIA
Nyilatkozatok
A Litván Köztársaság a következő nyilatkozatokat teszi:
Az Egyezmény 3. cikk (4) bekezdésre vonatkozóan: Az Egyezmény értelmében Litvánia az „állampolgár” kifejezés alatt azokat a személyeket is érti, akik a Végrehajtó Állam joga szerint a Végrehajtó Állam állampolgárai minősül.
Az Egyezmény 5. cikk (3) bekezdésre vonatkozóan: Elfogadva az Egyezmény 5. cikk (2) bekezdése szerinti, az átszállítási kérelmekre és válaszokra vonatkozó érintkezési csatornák használatának lehetőségét, a Litván Köztársaság nem utasítja vissza a kérelmek és válaszok diplomáciai úton történő továbbításának lehetőségét sem.
Az Egyezmény 16. cikk (7) bekezdésére vonatkozóan: A Litván Köztársaság illetékes hatóságait az elítélt személy minden, a területén légi úton történő szállításáról előzetesen kell tájékoztatni, akkor is, ha előre láthatólag nem lesz leszállás.
Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésére vonatkozóan: A Litván Köztársaság területére irányuló elítélt személy átszállítására vonatkozó minden átszállítási kérelmet és az azt alátámasztó iratokat litván vagy az Európa Tanács egy hivatalos nyelvére történő fordítással kell ellátni.

LUXEMBURG
Nyilatkozatok
3. cikk 3. bekezdés
Luxemburg Nagyhercegsége kijelenti, hogy a többi Szerződő Féllel fennálló kapcsolatából Végrehajtó Államként kizárja a 9. cikk 1. kezdése b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.

17. cikk 3. bekezdés
Az Egyezmény 17. cikke 3. bekezdésével összhangban Luxemburg Nagyhercegsége kijelenti, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz francia vagy német nyelvű fordítást kell mellékelni.

MAGYARORSZÁG
Nyilatkozatok
3. cikk 4. bekezdés
Magyarország az Egyezmény alkalmazásában „honos” kifejezésen a Végrehajtó Államban letelepedett külföldieket is érti.
16. cikk
Magyarország megköveteli, hogy a területe felett légi úton átmenő szállításról értesítést kapjon. Az ilyen átszállítást nem fogja engedélyezni, ha az elítélt a 3. cikk 4. bekezdésében tett nyilatkozatnak is megfelelően magyar állampolgár.

17. cikk 3. bekezdés
Ha az átmenő szállítás iránti kérelem és a támogató iratok nem magyar, angol vagy francia nyelven készültek, csatolni kell ezen nyelvek egyikére történő fordítást. Ha azonban egy Szerződő Fél e cikk alapján olyan nyilatkozatot tett, hogy a kérelemnek és a támogató iratoknak saját nyelvén vagy más nyelven, mint az angol és francia kell készülniük, illetőleg e nyelvekre történő fordítással kell ellátva lenniük, Magyarország meg fogja követelni a viszonosság alapján, hogy a kérelmet és a támogató iratokat magyar nyelven készítsék, vagy ahhoz magyar nyelvre történő fordítást csatoljanak.

MÁLTA
Nyilatkozatok
A 3. cikk 3. bekezdésére tekintettel Málta teljesen kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.
A 9. cikk 4. bekezdésére tekintettel, abban az esetben, ha egy személyt – elmebetegség miatt – kórházban tartanak (őrizetben) bíróság által elrendelt alkalmazandó eljárásra az egészséges szellemi állapotról szóló 1976. évi törvény 49. cikke 4. és 5. bekezdésének rendelkezései az irányadóak.
A 17. cikk 3. bekezdésére tekintettel, az átszállítás iránti megkereséshez és csatolt okiratokhoz, ha nem angol nyelven készültek, angol nyelvű fordítást kell mellékelni.

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Nyilatkozatok
Az Egyezmény egészére vonatkozóan:
Az Egyezmény bevezető összefoglalásával összhangban a Németországi Szövetségi Köztársaság úgy értelmezi, hogy a Egyezmény alkalmazásának nem csak az elítélt személyek társadalmi rehabilitációját, hanem az igazságszolgáltatás célkitűzéseit is elő kell mozdítania. Ennek megfelelően az elítélt személyek átszállításáról hozandó döntésnél minden egyedi esetben alapul fogja venni a büntető törvényében meghatározott büntető szankciók célját.
A 2. cikk 2. bekezdésének második mondatára vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság úgy értelmezi az Egyezményt, hogy az csak a Szerződő Felek között hoz létre jogokat és kötelezettségeket; abból az elítélt személyeknek nem származnak igényeik vagy alanyi jogaik, és ilyen igényeket vagy jogokat nem kell létrehozni.
A 3. cikk 1. bekezdésére vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság az Egyezmény értelmében a büntető ítéletek végrehajtását csak azzal a feltétellel fogja vállalni, hogy
a) a büntető ítéletet olyan tárgyaláson hozták, amely összhangban van az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló 1950. november 4-i Európai Egyezménnyel és annak kiegészítő jegyzőkönyveivel, azoknak a Németországi Szövetségi Köztársaságban hatályos vonatkozásait illetően;
b) a Németországi Szövetségi Köztársaságban ugyanazért a bűncselekményért az elítélt személy ellen nem hoztak hasonló jogkövetkezményű ítéletet vagy határozatot;
c) a Németországi Szövetségi Köztársaságban hatályos törvények elévülés miatt nem zárják ki a büntető ítélet végrehajtását, illetve azt a tényállás analóg átalakítása után nem zárnák ki.
A Németországi Szövetségi Köztársaság az Egyezménnyel összhangban más tagállamoknak csak akkor fogja átadni az ítéletek végrehajtását, ha biztosított, hogy
a) az elítélt személyt csak az alábbi esetekben állítják bíróság elé, ítélik el, tartják fogva büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására, illetve vetik alá bármilyen más személyes szabadságot korlátozó intézkedésnek olyan bűncselekmény tekintetében, amely az átszállítás iránti kérelemben jelzettől eltér, és amelyet az átadás előtt követtek el:
aa) ha a Németországi Szövetségi Köztársaság belegyezését adja, vagy
bb) ha az átszállított személy a végleges szabadonbocsátását követő 45 napon belül nem hagyta el a Végrehajtó Állam területét, bár erre megvolt a lehetősége, vagy ha a terület elhagyása után oda visszatért, és
b) a Végrehajtó Állam nem fog újból eljárást indítani vagy új ítéletet hozni a bírósági ítélet alapjául szolgáló bűncselekmények tekintetében.

A 3. cikk 3. bekezdésére vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság csak azzal a feltétellel fogja vállalni a büntető ítéletek végrehajtását, ha német bíróság az Ítélkező Államban hozott bírósági ítéletet végrehajthatónak nyilvánítja. Annak eldöntésénél, hogy a végrehajtás elfogadásához szükséges feltételek teljesülnek-e, a bíróság az ítéletben előadott tényekből és jogi következtetésekből fog kiindulni.

A 3. cikk. 4. bekezdésére vonatkozóan:
Az „állampolgárság” meghatározása a Németországi Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye 116. cikke 1. bekezdésének értelmében minden németet jelent.
A 4. cikkre vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság a 4. cikk 2. bekezdésétől az 5. bekezdésig szabályozott tájékoztatást az elítéltnek nem adja meg, ha az átszállítás iránti kérelem teljesítése az illetékes német hatóságok véleménye szerint a priori kizárt. Értelmezése szerint az elítélt személyek tájékoztatására vonatkozó kötelezettség csak ott áll fenn, ahol az az ország vonatkozó törvényi rendelkezéseivel összeegyeztethető, és hogy az elítélt személynek különösen nincs joga ahhoz, hogy a hivatalos belső eljárásról tájékoztatást kapjon.

Az 5. cikk 3. bekezdésére vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság tartományi igazságügyi minisztériumai is terjeszthetnek elő kérelmeket, illetve kérelmek azokhoz is címezhetők.

Az 5. cikk 1. bekezdésére vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság hatályos törvényei értelmében a jóváhagyás nem vonható vissza.

A 18. cikk 1. bekezdésére vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság azonnali intézkedéseket fog tenni a büntetőítélet végrehajtásának folytatására, ha az elítélt személy az őrizetből megszökik, vagy egyéb módon kerüli ki a büntetés végrehajtását, miután a Végrehajtó Állam hatóságai átvették, s mielőtt a büntetés végrehajtása befejeződött. Ezért, ha az elítélt személyt a Németországi Szövetségi Köztársaság területén megtalálják, mielőtt a kiszabott, illetve a Végrehajtó Államban átalakított letöltendő büntetésnek a fele még nem telt le, a hatóságok abból a feltételezésből fognak kiindulni, hogy megszökött és további kihallgatásra őrizetbe veszik, hacsak a Végrehajtó Állam, a 15. cikk rendelkezésén túlmenően, nem adott olyan tájékoztatást, miszerint az elítélt személyt feltételesen szabadlábra helyezték vagy az ítélet végrehajtását egyéb megfontolásból megszakították.

A 12. cikkre vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi szerkezetére és a tartományok kegyelmi döntéshozatali illetékességére figyelemmel, a Németországi Szövetségi Köztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy az Egyezmény értelmében a bírósági ítéletek végrehajtását másik Államnak csak azzal a feltétellel adja át, hogy a Végrehajtó Állam a kegyelmet általános vagy esetenkénti nyilatkozatától függően csak a kegyelmi ügyekben illetékes német hatósággal egyetértésben fogja gyakorolni.

A 16. cikk 2. bekezdésére vonatkozóan:
A Németországi Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy a 16. cikk. 2. bekezdése a) és b) pontja rendelkezéseinek megfelelően él a területén való átszállítás elutasításának lehetőségével.
A 17. cikk 3. bekezdésére vonatkozóan:
A nem német nyelven írott átszállítás iránti kérelmet és a csatolt okiratokhoz német nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást kell mellékelni.

NAGY-BRITANNIA
Nyilatkozatok
3. cikk 3. bekezdés
Nagy-Britannia Végrehajtó Államként kizárja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.

3. cikk 4. bekezdés
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt „állampolgár” meghatározás Nagy-Britannia tekintetében brit állampolgárt vagy bármely olyan személyt jelent, akinek átszállítását Nagy-Britannia kormánya annak a személynek Nagy-Britanniával fennálló bármely jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja; valamint, bármely olyan területre vonatkozóan, amelyre az Egyezmény alkalmazását a 20. cikk 2. bekezdése szerint kiterjesztették, bármely olyan személyt jelent, aki a kiterjesztés hatálya alatt az említett terület állampolgárának minősül.

17. cikk 3. bekezdés
Azokban az esetekben, amelyekre vonatkozóan e cikk értelmében valamely Állam úgy nyilatkozott, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz saját nyelvén, illetve más, de nem angol nyelven/nyelveken készült fordítást kér mellékelni, Nagy-Britannia a viszonosság alapján kéri, hogy az ilyen Államból származó átadás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz angol nyelvű fordítást mellékeljenek.

20. cikk 2. bekezdés
Nagy-Britannia fenntartja magának a jogot, hogy az Egyezményt későbbi időpontban bármelyik olyan területére kiterjessze, amelynek nemzetközi kapcsolataiért Nagy-Britannia felelős.
Az Egyezmény, annak 20. cikke 2. bekezdése értelmében, kiterjed a Man-szigetre.
Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban a Man-sziget vonatkozásában az Egyezmény céljára használt „állampolgár” meghatározás brit állampolgárt, vagy bármely olyan személyt jelent, akinek átszállításáért Nagy-Britannia kormánya annak a személynek a Man-szigettel fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.
Az Egyezmény 20. cikke 2. bekezdésével összhangban a Egyezmény alkalmazása a következő területekre terjed ki: Anguilla, Brit Indiai-Óceáni Terület, Kajmán-Szigetek, Falkland-szigetek, Gibraltár, Montserrat, Pitcarn, Henderson, Ducie- és Oeno-szigetek, Szent Ilona-sziget, Szent Ilona-sziget Csatolt Területei, valamint a ciprusi Akrotiri és Dhekelia Felségjogú Támaszpont Területek.
Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt „állampolgár” meghatározás a fent felsorolt minden egyes terület vonatkozásában olyan személyt jelent, aki brit állampolgár vagy az adott területtel fennálló kapcsolata révén a Brit Csatolt Területek Állampolgára, illetve bármely olyan személy, akinek a területére történő átszállítását a szóban forgó terület kormányzását ellátó tisztségviselő az érintett személynek az adott területtel fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.
Az Egyezmény 20. cikke 2. bekezdésével összhangban az Egyezmény alkalmazása kiterjed Hongkongra.
Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt „állampolgár” meghatározás Hongkong vonatkozásában olyan személyt jelent, aki brit állampolgár, a Hongkonggal fennálló kapcsolata révén a Brit Csatolt Területek állampolgára, tengerentúli brit állampolgár, vagy bármely olyan személyt, akinek átszállítását a hongkongi kormány az érintett személynek a Hongkonggal fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.
Az Egyezmény 20. cikke 2. bekezdésével összhangban az elítélt személyek átszállításáról szóló Egyezmény kiterjed a brit Virginia-szigetekre.
Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban az Egyezmény céljára használt „állampolgár” meghatározás a brit Virginia-szigetek vonatkozásában olyan személyt jelent, aki brit állampolgár, a brit Virginia-szigetekkel fennálló kapcsolata révén a Brit Csatolt Területek állampolgára, vagy bármely olyan személyt, akinek átadását a brit Virginia-szigetek kormányzását ellátó tisztségviselő a érintett személynek a brit Virginia-szigetekkel fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.

NORVÉGIA
Nyilatkozatok
Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban a Norvég Királyság az említett Egyezmény alkalmazása szempontjából használt „állampolgár” meghatározást úgy értelmezi, hogy az olyan személyt jelent, aki a Végrehajtó Állam állampolgára, illetve akinek állandó lakhelye ebben az Államban van, illetve ha az átszállítást arra tekintettel találják helyénvalónak, hogy a személynek szoros kapcsolata van ezzel az Állammal.
A 9. cikk 4. bekezdésével összhangban a Norvég Királyság fenntartja magának a jogot, hogy elmebeteg személyek esetében megelőző szabadságelvonást vagy kórházi elhelyezést használjon.
Továbbá a 17. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Norvégia kijelenti, hogy az átszállítás iránti kérelemhez és a csatolt okiratokhoz norvég, angol, dán vagy svéd fordítást kell mellékelni.
Ezenkívül, az Egyezmény 20. cikke értelmében Norvégia kijelenti, hogy az Egyezmény a Bouvet-szigetre, az I. Péter-szigetre és a Maud Királynő Földjére is vonatkozik.

OLASZORSZÁG
Nyilatkozatok
1. Az Egyezmény 3. cikke 3. bekezdése szerint az Olasz Köztársaság kizárja az Egyezmény 9. cikke 1. bekezdése b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

2. A 3. cikk 4. bekezdése szerint az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt „állampolgár” meghatározás az Olasz Köztársaság számára magába foglal olyan hontalan személyeket is, akiknek a lakóhelyük az olasz állam területén van.

3. A 17. cikk 3. bekezdése szerint az Olasz Köztársaság kéri, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz olasz vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást mellékeljenek.

ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG
Nyilatkozatok
3. cikkhez
Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdésével összefüggésben Örményország kijelenti, hogy jelen Egyezmény szempontjából az „állampolgár” fogalma vonatkozik mindazon személyre, aki a bűncselekmény elkövetésének időpontjában az Örmény Köztársaság állampolgára.
Azonban az Örmény Köztársaság engedélyezheti a bűncselekmény elkövetésének időpontjában örmény állampolgársággal nem rendelkező elítélt Örményországba való átszállítását, amennyiben örmény állampolgársággal a kérelem időpontjában rendelkezett.

17. cikkhez
Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdésével összefüggésben az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelemhez és mellékleteihez örmény nyelvű, vagy az Európai Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített, vagy orosz nyelvű fordítást kér csatolni.

PANAMA
Nyilatkozatok
3. cikkhez
Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdése értelmében, Panama vonatkozásában az „állampolgár” fogalma a születéssel, honosítással vagy a Panamai Köztársaság Alkotmánya 8. cikkében írt alkotmányos rendelkezéseknek megfelelően szerzett panamai állampolgárságot jelenti.

5. cikkhez
Az Egyezmény 5. cikk 3. bekezdésével összefüggésben a Panamai Köztársaság kijelenti, hogy jelen cikk 1. bekezdése alatti átszállítási kérelmek kézbesítéséhez a diplomáciai utat veszi igénybe.

17. cikkhez
Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdése értelmében Panama kijelenti, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez spanyol nyelvre készített fordítás csatolását kéri.

5. cikkhez
Az Egyezmény 5. cikk 3. bekezdése értelmében Panama a Panamai Köztársaság Külügyminisztériumát jelöli ki az átszállítási kérelmek fogadását és megválaszolását, illetve az Egyezmény által meghatározott feladatok végrehajtását végző központi hatóságnak.

PORTUGÁLIA
Nyilatkozatok
3. és 9. cikkekhez
Portugália Végrehajtó Államként a 9. cikk 1. bekezdésének a) betűje alatt meghatározott eljárást alkalmazza.
Külföldi bíróság ítéletének végrehajtására annak felülvizsgálatát és előzetes jóváhagyását követően meghozott, a külföldi ítéletet végrehajthatóvá nyilvánító portugál bírósági ítélet alapján kerül sor.
Külföldi ítélet alkalmazása esetén, az adott ügytől függően Portugália a portugál jognak megfelelően átalakítja a külföldi ítéletet vagy lerövidíti a szabadságvesztés-büntetés időtartamát, amennyiben az a portugál jog szerinti törvényes maximumot meghaladja.
Portugália kijelenti, hogy a 3. cikk 4. bekezdése alkalmazása szempontjából az „állampolgár” fogalma vonatkozik valamennyi portugál állampolgárra, függetlenül az állampolgárság megszerzésének módjától.

16. cikkhez
A 16. cikk 7. bekezdése értelmében Portugália tájékoztatást kér az ország területén, légi úton történő tranzit-átszállításokról.

17. cikkhez
Portugália a 17. cikk 3. bekezdése alatt meghatározott iratokhoz portugál vagy francia fordítást kér csatolni.

ROMÁNIA
Nyilatkozatok
Az Egyezmény 3. cikk (4) bekezdésére tekintettel az „állampolgár” kifejezésen a Végrehajtó Állam állampolgárát (vö. 3. cikk (1) bekezdés a) pontja és 6. cikk (1) bekezdés a) pontja) vagy a Tranzit Állam állampolgárát (vö. 16. cikk (2) bekezdés a) pontja) kell érteni.
Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésére tekintettel az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz román nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást kell mellékelni.

SPANYOLORSZÁG
Nyilatkozatok
3. cikk 3. bekezdés
A többi Szerződő Féllel fennálló kapcsolatban Spanyolország kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

3. cikk 4. bekezdés
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Spanyolország állampolgárnak fog tekinteni minden olyan személyt, akit ez a minősítés a spanyol polgári törvénykönyv (I. Fejezet 1. cím) szerint megillet.

5. cikk
Az illetékes központi hatóság
Secretario General Técnico
Ministerio de Justicia
San Bernado, 47.
28015 MADRID

16. cikk 7. bekezdés
A 16. cikk 7. bekezdése értelmében Spanyolország az elítélt személyeknek a légterében történő bármilyen átszállításáról értesítést kér.

17. cikk 3. bekezdés
Spanyolország kéri, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz spanyol nyelvű fordítást mellékeljenek.

SVÁJC
Nyilatkozatok
a) 3. cikk 3. bekezdés
Végrehajtó Államként Svájc mindig kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

b) 5. cikk 3. bekezdés
Svájc kijelenti, hogy az 5. cikk 3. bekezdése szerint illetékes hatóság a Szövetségi Igazságügyi és Rendőrségi Minisztérium Szövetségi Rendőrségi Hivatala („Office fédéral de la police”) amely jogosult, hogy megküldje, illetve átvegye:
– a 4. cikk 2–4. bekezdésében hivatkozott tájékoztatásokat;
– a 2. cikk 3. bekezdésében és az 5. cikk 4. bekezdésében hivatkozott átszállítás iránti megkereséseket és az azokra adott válaszokat;
– a 6. cikkben hivatkozott csatolt okiratokat;
– a 14. és 15. cikkben hivatkozott tájékoztatásokat;
– a 16. cikkben hivatkozott átszállítás iránti megkereséseket és az azokra adott válaszokat.

c) 6. cikk 2. bekezdés a) pont
Svájc a 6. cikk 2. bekezdése a) pontjának jelentését úgy értelmezi, hogy a bírósági ítélet hitelesített példányához az ítélet végrehajthatóságát igazoló tanúsítványt kell mellékelni.

d) 7. cikk 1. bekezdés
Svájc értelmezése szerint az átszállításhoz való hozzájárulás visszavonhatatlanná válik, mihelyt az érintett Államok megegyezésének megfelelően, a Szövetségi Rendőrségi Hivatal az átszállítás mellett döntött.

e) 17. cikk 3. bekezdés
Svájc kéri, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz francia, német vagy olasz nyelvű fordítást mellékeljenek, ha azok nem az említett nyelvek egyikén készültek.

SVÉDORSZÁG
Nyilatkozatok
3. cikk 4. bekezdés
A svéd kormány kijelentette, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt „állampolgár” meghatározást a maga részéről úgy értelmezi, hogy az a Végrehajtó Államban állandó lakóhellyel rendelkező külföldiekre is vonatkozik.
5. cikk 3. bekezdés
A svéd kormány jelezte, hogy a megkereséseket és egyéb közléseket a Külügyminisztériumhoz kell intézni és megküldeni.

9. cikk 4. bekezdés
A svéd kormány kijelentette, hogy a maga részéről úgy tekinti, hogy az említett bekezdésben hivatkozott esetekben csak az ítélet átváltoztatását lehet alkalmazni.

17. cikk 3. bekezdés
A svéd kormány kijelentette, hogy a Svédországnak küldött kérelmeket és tájékoztatásokat, ha azok nem dán, angol, norvég vagy svéd nyelven készültek, svéd vagy angol nyelvre kell lefordítani.

SZLOVÁKIA
Nyilatkozat
A Szlovák Köztársaság kijelenti, hogy a jelen Egyezmény 3. cikk (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során állampolgárának fog tekinteni minden hontalan személyt tekintet nélkül nemzetiségükre vagy más állam állampolgárát is, ha ezen személyek állandó lakóhelye a Szlovák Köztársaságban van.

TÖRÖKORSZÁG
Nyilatkozatok
– Az 5. cikk 3. bekezdésével összhangban a jelen Egyezmény alkalmazására vonatkozó közléseket diplomáciai úton kell továbbítani.
– A 17. cikk 3. bekezdésével összhangban az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz török nyelvű fordítást kell mellékelni.
– A 17. cikk 5. bekezdése szerinti átszállítási költségeket vagy a Végrehajtó Állam, vagy a török törvények vonatkozó rendelkezésének megfelelően az Ítélkező Állam viseli, ha a két Fél ebben meg tud állapodni.
Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Ausztria, Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Izland, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Norvégia, Románia, Svédország, Szerbia és Montenegró, Ukrajna.

A Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett nyilatkozatok:

DÁNIA
Nyilatkozat
6. cikkhez
Az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve 6. cikk 1. bekezdésével összefüggésben a Dán Királyság kormánya kijelenti, hogy – az ellenkezőről való értesítésig – a Jegyzőkönyv hatálya nem terjed ki a Faroe-szigetekre és Izlandra.

HOLLANDIA
Nyilatkozat
6. cikkhez
A Jegyzőkönyv 6. cikkével összefüggésben a Holland Királyság kijelenti, hogy az említett Jegyzőkönyv hatálya a Királyság európai területére, a Holland Antillákra és Arubára terjed ki.

ROMÁNIA
Nyilatkozat
1. cikkhez
Románia kormánya kijelenti, hogy Románia által Az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezményhez tett nyilatkozatok mutatis mutandis érvényesek a Kiegészítő Jegyzőkönyvre.
[A Főtitkár megjegyzése: Fenti nyilatkozat a következőképpen értendő: „Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdésével összefüggésben az „állampolgár” fogalma a Végrehajtó Állam állampolgárát (lásd 3. cikk 1. bekezdés a) betű és 6. cikk 1. bekezdés a) betű) vagy a Tranzit-Állam állampolgárát jelenti (lásd 16. cikk 2. bekezdés a) betű).
A 17. cikk 3. bekezdése értelmében az átszállítási kérelmekhez és mellékleteihez román nyelvű vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített fordítás szükséges.]
VII.
EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS1.
Ezt az elfogatóparancsot illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át.

a) A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk:

 

Családi név:

 

Utónév (utónevek):

 

Születési név, ha van:

 

Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak:

 

Nem:

 

Állampolgárság:

 

Születési idő:

 

Születési hely:

 

Lakhely és/vagy ismert cím:

 

A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert):

 

A keresett személy különös ismertetőjelei/leírása:

 

A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a szervezetnek (személynek) a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték)

 

b) Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat:

 

1. Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat:

 

Típus:

 

2. Végrehajtható ítélet:

 

Ügyiratszám:

 

c) A büntetés tartamára vonatkozó adatok:

1. A bűncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama:

2. A kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama:

 

A még letöltendő büntetés tartama:

 

d) A vádlott távollétében hozott határozat és:

– az érintett személyt személyesen idézték vagy más módon tájékoztatták a tárgyalás időpontjáról és helyéről, amely a távollétében hozott határozatra vezetett,

vagy

– az érintett személyt nem idézték személyesen, és más módon sem tájékoztatták a tárgyalás időpontjáról és helyéről, amely a távollétében hozott határozatra vezetett, de az átadás után a következő jogi biztosítékok illetik meg (az ilyen biztosítékok előzetesen is megadhatók):

Részletezze a jogi biztosítékokat:

 

e) Bűncselekmények:

 

Ez az elfogatóparancs összesen ....................... bűncselekményre vonatkozik.

 

A bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bűncselekmény(ek)ben:

 

A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv:

 

1. Adott esetben jelöljön meg az alábbi – a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott – bűncselekmények között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés:

 

! bűnszervezetben való részvétel;

! terrorizmus;

! emberkereskedelem;

! gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

! kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

! fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

! korrupció;

*

A tájékoztató a 2010: CXXX. törvény 47. §-a alapján hatályát vesztette 2012. január 1. napjával.

1.

Ezt az elfogatóparancsot – ha ismert, hogy mely államról van szó – a végrehajtó tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam által elfogadott valamely nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére