1/2005. (X. 25.) KüM–IM együttes irányelv
1/2005. (X. 25.) KüM–IM együttes irányelv
a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alkalmazásáról1
2005.10.25.
2005. július 1-jén hatályba lépett a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Törvény), amely újraszabályozta a szerződéskötésre vonatkozó belső jogi rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy egyrészt a Törvény a korábban hatályos szabályozás fogalmi rendszerétől számos ponton eltér, másrészt pedig e jogterületen a jogalkalmazóknak a belső jogi rendelkezések mellett a nemzetközi jogra is tekintettel kell lenniük, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 55. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 152/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 10. §-ára, valamint az igazságügy-miniszter feladat- és hatásköréről szóló 157/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. §-ára – a Törvény végrehajtásának fő irányára és módszerére az alábbi ajánlást adjuk:
1. A Törvény szakít a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) – nemzetközi jogilag túlhaladott – megkülönböztetésével az államközi és a kormányközi szerződések vonatkozásában, mivel az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet által kihirdetett, a szerződések jogáról szóló, Bécsben, az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés (a továbbiakban: bécsi szerződés) alapján minden esetben az államot kötelezi a megkötött nemzetközi szerződés, függetlenül attól, hogy a szerződéskötés során mely szerve járt el az állam nevében. Ennek megfelelően valamennyi, a Magyar Köztársaság számára jogokat és kötelezettségeket keletkeztető szerződés nemzetközi szerződésnek minősül, függetlenül attól, hogy az milyen elnevezéssel vagy formában jön létre.
2. A szerződéskötés folyamatának első lépése a nemzetközi szerződés előkészítése. A Törvény a szerződés előkészítésének nevezi mindazokat a cselekményeket, amelyeket a tvr. a szerződés előkészítésének és kezdeményezésének tekintett. A Törvény szerint ebbe a fázisba tartozik a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása, a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozása, a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik fél hasonló kezdeményezésének elfogadása. A szerződés előkészítése tehát a szerződéskötés lehetőségének felmerülésétől az első szövegtervezet eljuttatásáig, illetve – ha a másik szerződő fél előbb juttat el szövegtervezetet a magyar fél számára – az első szövegtervezet elfogadásáig terjed. A másik szerződő féllel való tárgyalások ennek megfelelően már nem a nemzetközi szerződés előkészítésének, hanem létrehozásának minősülnek a Törvény 2. § c) pontja értelmében.
3. A szerződés előkészítéséhez szükséges külügyminiszteri egyetértés megszerzése a Külügyminisztérium Nemzetközi és Európai Uniós Jogi Főosztályán (a továbbiakban: KüM NEUJF) keresztül történik. Kérjük, hogy a magyar vagy a másik (többi) fél szerződéskötési szándékának bejelentésével egyidejűleg lehetőség szerint a nemzetközi szerződés tervezetének szövegét is szíveskedjenek eljuttatni a KüM NEUJF-nak (a titkarsag.nj@kum.hu e-mail címre történő elektronikus megküldéssel). A KüM NEUJF-tól kapott pozitív írásbeli válasz birtokában a szerződés előkészítése folytatható. A szerződés előkészítéséhez külön miniszterelnöki vagy a Kormánytól származó felhatalmazás nem szükséges, azonban ha a hatáskörrel rendelkező miniszter és a külügyminiszter között fel nem oldható nézeteltérés mutatkozik, a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat 17. pontjának megfelelő alkalmazásával a Kormány döntését kell kérni.
4. A nemzetközi szerződés létrehozása lényegében a szerződésről a másik szerződő féllel folytatott tárgyalásokat jelenti, vagyis első szövegtervezet átadását, illetve fogadását követő első eljárási cselekménytől a tárgyalások lezárásáig tart. Adott esetben a tárgyalások lezárása során a felek képviselői kézjegyükkel látják el a szerződéstervezetnek a tárgyalások eredményeként kialakított szövegét, ezt az aktust nevezzük parafálásnak; ez azonban nem szükségszerű eleme a tárgyalások lezárásának, mivel sok esetben a tárgyaló felek a szerződés szövegének külön parafálása nélkül is lezárhatják a tárgyalásokat. A parafálást élesen el kell különíteni a szerződés aláírásától, mivel az a bécsi szerződés 18. cikke szerint már azt a kötelezettséget rója az aláírókra, hogy tartózkodjanak a szerződés tárgyának és céljának meghiúsításától.
5. A Törvénynek a szerződések létrehozására vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak olyan többoldalú szerződések esetében is, ahol a nemzetközi szerződés szövegezésében részt vevő felek a későbbi szerződés aláíróivá, majd részes államaivá is válnak. Ebben a körben fordulhat elő, hogy a Magyar Köztársaság egy nemzetközi szervezethez való csatlakozáskor tudomásul vette a szervezet működésének szabályait, amelyek adott esetben a nemzetközi szervezet keretein (pl. ENSZ, ET) belül megkötésre kerülő szerződések esetében a létrehozás vonatkozásában speciális szabályokat állapítanak meg. Ilyen esetekben az adott nemzetközi szervezet által meghatározott kereteken belül – a Magyar Köztársaság képviselőinek részvételével – kerül sor a szerződés szövegének létrehozására. A Törvénynek a szerződések létrehozására vonatkozó rendelkezéseit – az Alkotmány 7. § (1) bekezdésére tekintettel – az adott nemzetközi szervezet belső eljárási rendjével összhangban kell értelmezni, vagyis ezekben az esetekben a szerződés létrehozásához nem szükséges külön miniszterelnöki határozat kiadása, mivel a szervezet munkájában való részvételt megalapozó aktus értelemszerűen kiterjed a szervezet keretein belül megkötendő szerződések létrehozására is. A Törvénynek a szerződés szövegének végleges megállapítására, illetve a kötelező hatályának elismerésére vonatkozó rendelkezéseit azonban ezekben az esetekben is csorbítatlanul alkalmazni kell.
6. Számos többoldalú nemzetközi szerződés ad felhatalmazást az adott szerződés által létrehozott szerv(ek)nek a szerződés vagy annak bizonyos részének a módosítására. Ez a módosítás nem az általánosan használt szerződési, hanem más, általában határozati formát szokott ölteni. A szerződés ilyen módon való módosítása önálló nemzetközi szerződésnek minősül, ezért a Törvény rendelkezéseit értelemszerűen kell rá alkalmazni. Ez esetben nem szükséges a szöveg végleges megállapításához külön belső jogi eljárást lefolytatni, ám a kötelező hatály elismerésével és a kihirdetéssel kapcsolatos belső jogi eljárás más szerződésekhez hasonlóan változatlanul alkalmazandó.
7. A szerződés létrehozására felhatalmazást adó miniszterelnöki határozat kiadásához – amennyiben azt külön ok nem indokolja, vagy a létrehozás nem kapcsolódik szervesen más előterjesztéshez – nem szükséges külön előterjesztés elkészítése, illetve közigazgatási egyeztetés lefolytatása. A miniszterelnöki határozat kiadására a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) és a külügyminiszter együttesen aláírt levele alapján, a levélhez mellékelt határozattervezet kiadmányozásával kerül sor. A szakminiszter által már aláírt levelet a szaktárca további intézkedésre a KüM NEUJF-nak küldi meg. Javasoljuk, hogy a szaktárcák a levél Külügyminisztériumnak történő megküldése előtt előzetesen egyeztessék a határozat szövegét a KüM NEUJF-val. A határozatban a miniszterelnök jelöli ki a tárgyalásokkal megbízott személyt vagy küldöttséget, akik meghatalmazását – amennyiben erre valamilyen oknál fogva külön szükség van – a külügyminiszter okirattal tanúsítja. A miniszterelnöki határozat mintatervezetét az 1. számú melléklet tartalmazza. A miniszterelnöki határozatot a Határozatok Tárában kell közzétenni, a határozat közzétételétől a kísérő levélben kifejtett indokok alapján a miniszterelnök eltekinthet.
8. A Törvény nem szól kifejezetten a nemzetközi szerződés alapján létrejött szervezetek vagy a szerződés részes államainak az időközönként rendszeresen megtartott konferenciáin való részvétel kérdéséről. Tekintettel arra, hogy az ilyen eseményeken a résztvevők a Magyar Köztársaságot képviselik, és adott esetben az állam nevében nyilatkoznak valamely szerződéskötéssel összefüggő kérdésben, a részvételről a Törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a miniszterelnök határozatban dönt. Amennyiben periodikusan – akár évente – ismétlődő konferenciákról van szó, javasoljuk egy általános, az adott szervezet vagy szerződés részes államainak minden jövőbeli konferenciáján való részvételre felhatalmazást adó miniszterelnöki határozat meghozatalát; ennek mintatervezetét a 2. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, a határozat melléklete tartalmazhatja a részt vevő delegáció által a konferencián képviselendő álláspont főbb elemeit (a küldöttség mandátumát) is. Ha a konferencián záróokmány aláírásával történik egy nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása vagy valamely szerződés módosítása, úgy a Törvény 5. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint ehhez külön felhatalmazás szükséges.
9. A nemzetközi szerződések létrehozásával kapcsolatban új körülmény hazánk Európai Uniós tagsága. Ebből egyrészt az következik, hogy azokon a területeken, ahol az Európai Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, a Magyar Köztársaság nem rendelkezik szerződéskötési képességgel, mivel e tekintetben jogosultságát a csatlakozással az Európai Unióra ruházta. Jóllehet a Közösség kizárólagos hatáskörei taxatíve nincsenek az alapító szerződésekben felsorolva, az Európai Bíróság gyakorlatának fényében egyértelmű, hogy a közös vámtarifa (EKSZ 26. cikk), a közös kereskedelempolitika (EKSZ 133. cikk), a nemzetközi közlekedés és fuvarozás (EKSZ 71. cikk), valamint a halászati politika egyes kérdései tekintetében a Közösség kizárólagos hatásköre minden tagállami intézkedést kizár. E szabályozási területeken nemzetközi szerződés létrehozása nem lehetséges. Az Európai Közösség hatáskörének jellegével kapcsolatos kétség esetén, valamint a közösségi hatáskört érintő szerződéseknek a létrehozás során az Európai Unió Bizottságának történő bemutatásával kapcsolatban javasoljuk a KüM NEUJF, az Európai Ügyek Hivatala és az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Ügyek Főosztálya álláspontjának beszerzését.
10. Amennyiben a létrehozni kívánt nemzetközi szerződés az Európai Közösség által nem kizárólagos hatáskörben gyakorolt szabályozási területet érint, úgy a szerződés létrehozása során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szerződés szövege megfelelően utaljon a Magyar Köztársaságnak az uniós tagságából eredő kötelezettségeire, amelyeket a harmadik állammal kötött nemzetközi szerződés nem érinthet. Ennek megfogalmazásához a következő szöveg használatát javasoljuk: „A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.”
11. A tvr. fogalomhasználatában a szerződés szövegének végleges megállapítása a nemzetközi szerződés létrehozásának egyik eleme volt, amely általában a szerződés aláírását jelenti. Mivel a fentebb kifejtettek szerint a szerződés aláírása már bizonyos kötelezettségeket ró az adott államra, a Törvény a nemzetközi szerződés létrehozásától elkülönítetten, a szerződés szövegének végleges megállapításaként szabályozza ezt az aktust. A felek a szerződés egyező tartalmú szövegére vonatkozó akaratukat az aláíráson kívül más módon, például jegyzékváltás útján is kifejezhetik.
12. A szerződés szövegének végleges megállapítására, vagyis a szerződés aláírására főszabályként a Kormány határozatban ad felhatalmazást, azonban kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között, ezt a miniszterelnök is megteheti. Az erről szóló előterjesztés a szakminiszter és a külügyminiszter közös előterjesztéseként kerül a Kormány elé; az előterjesztéssel kapcsolatban az alább kifejtettek szerint az igazságügy-miniszter is meghatározott jogokat gyakorol.
13. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések esetében az utólagos megerősítés fenntartásával hatalmazza fel a Kormány a hatáskörrel rendelkező minisztert vagy az általa kijelölt személyt a szerződés végleges szövegének megállapítására, azaz aláírására. Ezen szerződések esetében a végleges szöveg megállapítására felhatalmazást adó kormány-előterjesztéshez célszerű csatolni már a kihirdető jogszabály tervezetét is, annak érdekében, hogy az a szerződés végleges szövege megállapítását követően haladéktalanul az Országgyűlés elé terjeszthető legyen. Ebben az esetben a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontja szerint az igazságügy-miniszterrel együttesen kell az előterjesztést a Kormány elé terjeszteni. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés végleges szövege megállapításával összefüggésben javasoljuk, hogy a kormányhatározat tervezete a 3. számú melléklet szerinti mintát kövesse.
14. A Kormány hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések esetében a jóváhagyás fenntartásával hatalmazza fel a Kormány a hatáskörrel rendelkező minisztert vagy az általa kijelölt személyt a szerződés végleges szövegének megállapítására, azaz aláírására. Ezen szerződések esetében is célszerű csatolni már a kihirdető jogszabály tervezetét a végleges szöveg megállapítására felhatalmazást adó kormány-előterjesztéshez, amely előterjesztést a Jat. 24. § (2) bekezdés b) pontja szerint az igazságügy-miniszterrel egyetértésben kell a Kormány elé terjeszteni. A Kormány hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés végleges szövege megállapításával összefüggésben javasoljuk, hogy a kormányhatározat tervezete a 4. számú melléklet szerinti mintát kövesse.
A Törvény azokban az esetekben, amikor a Magyar Köztársaságnak érdemi ráhatása van a szerződés szövegének kialakítására, nem teszi lehetővé, hogy a szerződés kötelező hatályát a Magyar Köztársaság a szerződés aláírásával elismerje; ezért főszabályként a Kormány a megerősítés vagy a jóváhagyás fenntartásával ad felhatalmazást a szerződés szövegének végleges megállapítására. Amennyiben egy többoldalú nemzetközi szerződés maga rendelkezik úgy, hogy aláírásával a részes államok a szerződést magukra nézve kötelezőnek ismerik el, és ennek megváltoztatására a Magyar Köztársaságnak nincs érdemi lehetősége, kivételesen lehetőség van a szerződés aláírásával történő kötelezettségvállalásra.
15. Amennyiben a szerződés végleges szövegének elismerésére a miniszterelnök adott felhatalmazást, a kihirdető jogszabály vagy annak tervezetének elfogadásáról – függetlenül attól, hogy a szerződés az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozik-e – külön kormány-előterjesztést kell készíteni.
16. A jóváhagyás és a megerősítés fenntartása fogalmak a felhatalmazást tartalmazó kormányhatározat esetében – a Törvény 2. § f) pontjában is hivatkozott módon – a bécsi szerződés szóhasználatára utalnak. Ezek megjelenítése azért indokolt a határozatokban, mivel a nemzetközi szerződések szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okirat szövegének azt a másik szerződő fél számára is egyértelműen értelmezhető, a bécsi szerződés terminológiáját használó formában kell tartalmaznia.
17. Azon nemzetközi szerződések vonatkozásában, amelyeket a Magyar Köztársaság eredetileg nem írt alá, azonban utólag azokat magára nézve kötelezőnek akarja elismerni, és ehhez előzetesen a szándék bejelentése szükséges, már ehhez is felhatalmazás szükséges. E felhatalmazás formája a szerződés rendelkezéseinek függvénye.
Amennyiben a szándék bejelentése és annak elfogadása nem vonja maga után automatikusan a szerződésnek a Magyar Köztársaság vonatkozásában való hatálybalépését, a szándék bejelentése az eljárás szempontjából a szerződés szövegének végleges megállapításának minősül, ezért ebben a kérdésben a Törvény 5. § (2) bekezdésének alkalmazásával a Kormánynak kell határozatot hoznia. E határozat mintatervezetét az 5. számú melléklet tartalmazza. Egyes nemzetközi szerződések esetében a szándék elfogadása után a szerződést a részes féllé válni kívánó államnak formálisan alá is kell írnia; ebben az esetben a felhatalmazást adó határozat értelemszerűen kiegészül az aláírással kapcsolatos teendőkkel összefüggő rendelkezésekkel.
Abban az esetben, ha a szerződés a szándéknak a már részes felek által történő elfogadásával a Magyar Köztársaságra nézve hatályossá válik, akkor a szándék bejelentése már a kötelező hatály elismerését is magában foglalja, ezért arra a Törvény 7. §-a szerint csak az Országgyűlésnek, illetve a Kormánynak a kihirdető jogszabályban megadott felhatalmazásával kerülhet sor.
18. A Törvény előírja, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot az Országgyűlés illetékes bizottságának meg kell küldeni. Javasoljuk, hogy az előterjesztések határozati javaslatai – az előterjesztés Kormány általi elfogadása mellett – erre a teendőre is utaljanak, felelősként a szaktárca vezetőjét megjelölve.
Nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés – amennyiben a szerződés tárgyának súlya ezt indokolja – külön országgyűlési határozatban kérje fel a Kormányt, hogy adjon felhatalmazást a szerződés végleges szövegének megállapítására.
19. A szöveg végleges megállapítására való felhatalmazást tartalmazó határozat jelöli ki az aláíró személyét is, akinek meghatalmazását a külügyminiszter okirattal tanúsítja. Amennyiben a határozat szövegéből az aláíró személye egyértelműen nem állapítható meg, vagy a szöveg végleges megállapítására nem a külügyminiszter vagy az általa kijelölt személy kapott felhatalmazást, úgy a szöveg végleges megállapítására felhatalmazott személynek vagy az aláíró kijelölésére felhatalmazott személynek levélben kell megkeresnie a külügyminisztert a meghatalmazási okirat kiállítása érdekében. A levélben meg kell jelölni az aláíró személyét, beosztását, az aláírásra kerülő nemzetközi szerződés címét és a szöveg végleges megállapítására felhatalmazást tartalmazó kormányhatározat számát. Amennyiben a határozat még nem kapott számot vagy nem került közzétételre, úgy kérjük az elfogadott kormány-előterjesztés szövegének megküldését. Sürgős esetben miniszteri levél helyett a KüM NEUJF-t közvetlenül kell megkeresni. Ha a kormányhatározatból egyértelműen kiderül az aláíró személye, vagy a kijelölésre a külügyminiszter jogosult, az okirat kiállítása hivatalból történik. Ez utóbbi esetben is lehetőség van arra, hogy – például egy aktuális látogatás kapcsán – a szaktárca javaslatot tegyen az aláíró személyére.
20. A Törvény 6. § (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter számára nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapításához, valamint a diplomáciai képviseletek vezetőinek a fogadó állammal, illetve a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőnek a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés végleges szövegének megállapításához nem követeli meg a meghatalmazási okirat kiállítását, ugyanakkor – a megerősítés vagy jóváhagyás fenntartásának a másik féllel, illetve a letéteményessel való írásbeli közlése miatt – célszerűnek tartjuk, ha a felhatalmazásról rendelkező kormányhatározat ezekben az esetekben is előírja az okirat kiállítását.
Mivel a bécsi szerződés szerint a diplomáciai képviseletnek a fogadó államhoz, illetve a nemzetközi szervezethez akkreditált vezetőjétől is megkövetelhető a meghatalmazási okirat a szerződés szövegének végleges megállapításához, javasoljuk, hogy a felhatalmazást adó kormányhatározat ezen esetekben is utaljon az okirat kiállítására.
21. Amennyiben egy minisztérium vagy országos hatáskörű szerv köt megállapodást egy másik állam hasonló szervével (ezek az úgynevezett tárcaegyezmények), az nem minősül a Magyar Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződésnek, ezért arra a Törvény rendelkezései főszabályként nem vonatkoznak. A tárcaegyezmények tervezetét a kezdeményezése előtt véleményezésre meg kell küldeni a KüM NEUJF-nak. A Külügyminisztérium ezt követően mind a tárcaegyezménynek a külpolitikába való illeszkedésével, mind a szerződés minősítésével – az abban foglaltak nem minősülnek a Magyar Köztársaságot kötelező nemzetközi kötelezettségvállalásnak és így a szerződés nemzetközi szerződésnek – kapcsolatosan véleményt ad. A tárcaegyezmény a külügyminisztérium egyetértése nélkül nem írható alá. Szükség esetén – különösen a tárcaegyezmény esetleges jogszabályba ütközésének megállapításakor – a véleményezésbe az Igazságügyi Minisztérium is bevonható. A másik szerződő féllel a szaktárca közvetlenül tart kapcsolatot.
A tárcaegyezmények aláírt szövegének másolatát lehetőség szerint elektronikus formában a KüM NEUJF-nak kell megküldeni. A tárcaegyezmények eredeti példányait az azt aláíró szerveknek kell megőrizniük.
22. A külügyminiszterrel együttes előterjesztések elkészítése kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok tervezetét lehetőség szerint a közigazgatási egyeztetés előtt szükséges a KüM NEUJF számára eljuttatni. Az előzetes egyetértés birtokában lehet – a Külügyminisztériumot is érintő – közigazgatási egyeztetést lefolytatni. Amennyiben az idő rövidsége a fenti eljárását nem teszi lehetővé, úgy a közigazgatási egyeztetés során kell a Külügyminisztérium észrevételeit beszerezni. Ez esetben is javasoljuk az egyeztetést a KüM NEUJF-vel rövid úton. Amennyiben a közigazgatási egyeztetés során az előterjesztéshez más tárcáktól az előterjesztés jogi részét érintő észrevétel, módosító javaslat érkezik, a KüM NEUJF-et szükséges közvetlenül tájékoztatni. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és a szerződés kihirdetéséről szóló előterjesztésnek a Törvény alapján nem társelőterjesztője a külügyminiszter.
23. A tvr. a nemzetközi szerződés megkötése fogalmat használta arra a cselekményre, amely által „a nemzetközi szerződés a magyar államra nézve kötelezővé vált”. Annak függvényében, hogy az adott szerződés rendelkezései miként voltak megszövegezve, illetve hogy mely szerv döntött belső jogi eljárás során a szerződés megkötéséről, a tvr. és a jogalkalmazói gyakorlat több kifejezést használt, így megerősítésként, csatlakozásként, jóváhagyásként vagy elfogadásként hivatkozott ezen belső jogi aktusra.
Az Alkotmány jelenleg is több kifejezést használ az Országgyűlés szerződéskötési hatáskörének leírására, amelyek ugyanazt a cselekményt jelölik: az Országgyűlés belső jogi aktussal kinyilvánítja egyetértését azzal, hogy az adott nemzetközi szerződésben foglaltak a Magyar Köztársaságra nézve kötelezőek legyenek. A bécsi szerződés 2. Cikk 1. b) pontja szerint ugyanakkor magát a nemzetközi kötelezettséget nemzetközi síkon – értelemszerűen az állam képviselője által – megtett cselekmény keletkezteti. Az Országgyűlés vagy a Kormány mint testület viszont nemzetközi síkon nem jár el a Magyar Köztársaság képviselőjeként, arra hagyományosan az államfő, illetve a Kormány nevében eljáró miniszterelnök vagy külügyminiszter jogosult.
A fentebb kifejtettekre tekintettel a Törvény szétválasztja a szerződés kötelezővé válásához vezető folyamatot belső jogi és nemzetközi cselekményre. Azt a belső jogi cselekményt, mely a nemzetközi szerződés kötelezővé válásának előfeltétele, a „felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére” megjelöléssel illeti. Ezzel a belső jogi aktussal hatalmazza fel az Országgyűlés a köztársasági elnököt, a Kormány pedig a külügyminisztert vagy a miniszterelnököt, hogy nemzetközi síkon, a Magyar Köztársaság képviselőjeként a nemzetközi szerződést a magyar állam nevében kötelezőnek ismerje el.
24. Mivel a Törvény 7. § (2) bekezdése szerint a kihirdető jogszabályba kell foglalni a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, a tvr. szerint a korábbiakban ‘megerősítésről' vagy ‘jóváhagyásról' szóló határozat és a kihirdető jogszabály egy aktusba, a kihirdető jogszabályba olvad össze. Amennyiben a Törvény hatálybalépése előtt megtörtént egy szerződés kötelező hatályának elismerése (a tvr. terminológiája szerint megerősítése, jóváhagyása, elfogadása vagy az ahhoz való csatlakozás), akkor a kihirdető jogszabály már értelemszerűen nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, azonban a kihirdető jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni az adott nemzetközi szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében való nemzetközi jogi hatálybalépésnek napját. Ezekben az esetekben a kihirdető jogszabály leghamarabb a kihirdetését követő nyolcadik napon léptethető hatályba, a szerződés visszamenőleges alkalmazásának elrendelésére alkotmányosan nincs lehetőség. E szabály alól egy kivétel képzelhető el: amennyiben a szerződés minden jogalanyra nézve a korábbinál kizárólag kedvezőbb szabályozást állapít meg, akkor a kihirdetést követő napon hatályba léptethető a kihirdető jogszabály, és a jogalkotó elrendelheti annak visszamenőleges alkalmazását is.
Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályát a Magyar Köztársaság már – akár a Törvény hatálybalépését megelőzően – elismerte, de az valamilyen egyéb oknál fogva nem lépett még hatályba (pl. ha kétoldalú szerződés esetén a másik fél még nem értesítette a magyar felet a hatálybalépéshez szükséges belső jogi eljárások befejezéséről, vagy többoldalú szerződésnél maga a szerződés az ehhez szükséges számú megerősítés hiányában még nem lépett hatályba), úgy az adott szerződést a hatálybalépés bevárása nélkül haladéktalanul szükséges kihirdetni. Ekkor a kihirdető jogszabály hatályba léptető rendelkezéseit a Törvény 10. § (4) bekezdésének megfelelően kell megszövegezni, és értelemszerűen el kell hagyni a kihirdető jogszabályból a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, hiszen a nemzetközi szerződés kötelező hatályát a Magyar Köztársaság – még a tvr. rendelkezései szerint – már korábban elismerte.
25. A szerződés szövegének végleges megállapítását követően kerülhet sor azokra a nemzetközi jogi cselekményekre, amelyek által a Magyar Köztársaság a szerződést magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ahhoz, hogy a köztársasági elnök, illetve a Kormány nevében eljáró miniszterelnök vagy külügyminiszter elvégezhesse azokat a nemzetközi jogi cselekményeket, amelyek által a szerződés kötelező hatályát a Magyar Köztársaság elismeri, az Országgyűlés vagy a Kormány felhatalmazására van szükség.
26. Az Országgyűlés és a Kormány hatáskörének elhatárolása a szerződés tárgya szerint történik. Önmagában az a tény, hogy a szerződésben ‘szerződő félként' a Magyar Köztársaság szerepel, nem jelenti azt, hogy a Kormány belső jogilag vagy nemzetközi jogilag ne járhatna el a szerződéskötés során.
27. Az Országgyűlés és a Kormány szerződéskötési hatáskörét az Alkotmány 19. § (3) bekezdés f) pontja határolja el, amikor a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket utalja az Országgyűlés hatáskörébe; vagyis a kiemelkedő fontosságúnak nem minősülő szerződések esetén az Alkotmány 35. § (1) bekezdés j) pontjából következően a Kormány rendelkezik hatáskörrel. A kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződések körét a Törvény 7. § (3) bekezdése határozza meg, amely szerint ilyennek minősülnek a törvényalkotási tárgykört vagy egyéb országgyűlési hatáskört érintő szerződések, illetve a jogalanyok számára közvetlenül jogokat és kötelességeket keletkeztető szerződések. Ennek megfelelően ha a szerződésben foglaltakat belső jogi törvényként vagy egyedi aktusként az Országgyűlés fogadhatná el, illetve ha a szerződés a jogalanyok jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozza, akkor a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére is csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján kerülhet sor.
28. Mivel az Országgyűlés bármilyen, egyébként kormányrendeletben szabályozott tárgykörben alkothat később törvényt (vagyis az Országgyűlés törvényalkotási hatásköre a Kormány irányában nyitott), a főszabály szerint kormányhatáskörbe tartozó szerződések esetében is van mód arra, hogy – amennyiben ezt bármilyen ok szükségessé teszi – a kötelező hatály elismerésére való felhatalmazást a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés adja meg. Az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányjogi Főosztálya erre irányuló kérés esetén segítséget nyújt azon kérdés eldöntésében, hogy a szerződés kötelező hatályának elismerésére való felhatalmazásról való döntés az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozik.
29. A szerződéskötési gyakorlatban előfordul, hogy egyes többoldalú nemzetközi szerződések módosítására úgy kerül sor, hogy arról kell az egyes részes államoknak egy meghatározott időpontig értesíteniük a letéteményest, ha nem fogadják el a szerződés módosítását, ellenkező esetben az rájuk nézve kötelezővé válik. A Törvény 7. § (4) bekezdése szerint a kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzéséről az általános szabályok megfelelő alkalmazásával – tehát a megfelelő jogforrási szintű kihirdető jogszabály elfogadásával – az Országgyűlés, illetve a Kormány dönt. Javasoljuk, hogy ezekben az esetekben a kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzéséről döntő kihirdető jogszabály – a szerződés módosításának kihirdetése mellett – egységes szerkezetben is állapítsa meg az adott szerződés szövegét. A szerződések módosítását kihirdető jogszabály mintatervezetét a 7. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben az eredeti szerződést kihirdető jogszabály alacsonyabb szintű volt, mint amilyen szintű jogszabályt a Törvény a kihirdetéshez megkíván, a kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzéséről a magasabb jogforrási szintű jogszabályban kell dönteni.
30. A belső jogi felhatalmazás alapján nemzetközi síkon véghezvitt, a bécsi szerződés 2. Cikk 1. b) pontja szerinti cselekményekre a Törvény a bécsi szerződés fogalomhasználatát követve a „nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése” kifejezést használja. Ez a megjelölés a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek vagy a külügyminiszternek – az Országgyűlés, illetve a Kormány felhatalmazása alapján megtett – azon cselekményeit takarja, mellyel nemzetközi síkon eljárva kifejezik annak elismerését, hogy az adott szerződés a Magyar Köztársaságra nézve kötelező hatállyal bír. Az új fogalom kifejezi, hogy nem az Országgyűlés vagy a Kormány belső jogi aktusa keletkezteti a nemzetközi jogi kötelezettséget, hanem az állam képviselőjének nemzetközi síkon véghezvitt cselekményei, így különösen okirat kicserélése vagy letétbe helyezése, illetve a szerződés hatálybalépéséhez szükséges belső jogi feltételek teljesüléséről szóló diplomáciai értesítés. A felsorolt közjogi tisztségviselők az Országgyűlés vagy a Kormány felhatalmazása nélkül ezen cselekményeket természetesen nem tehetik meg.
31. Az Országgyűlés által a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás esetén mindig a köztársasági elnök ismeri el a szerződés kötelező hatályát. A köztársasági elnök a szerződés kötelező hatályát okirat kiállításával és kicserélésével vagy letétbe helyezésével ismeri el. A köztársasági elnök ismeri el azoknak az egyébként a Kormány hatáskörébe tartozó szerződéseknek a kötelező hatályát, amelyek esetében a szerződésből következően az államfőnek kell elismernie, hogy a szerződés a részes államokra nézve kötelező hatállyal bír. Erre jellemzően akkor kerül sor, ha a szerződés szerint annak kötelező hatályát megerősítés útján kell kifejezni, hiszen a megerősítés hagyományosan államfői hatáskör.
32. A Kormány által a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás esetén főszabályként a Kormány a külügyminiszter útján ismeri el a szerződés kötelező hatályát. Ez történhet okirat kiállításával és annak kicserélésével vagy letétbe helyezésével, illetve a szerződésben meghatározott más módon, a gyakorlatban diplomáciai jegyzékváltással. A szerződéskötési gyakorlatban az is előfordul, hogy a miniszterelnöknek kell a kötelező hatály elismeréséről szóló okiratot kiállítania; ebben az esetben az okiratot a kormányfő írja alá, annak kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről ekkor is a külügyminiszter gondoskodik.
33. Az okiratok kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a köztársasági elnök és a Kormány minden esetben a külügyminiszter útján gondoskodik; ennek előkészítését – ideértve az okirat tervezetének elkészítését is – a KüM NEUJF végzi, azzal kapcsolatban a szaktárcáknak nincsen teendőjük. Amennyiben maga a szerződés írja elő az okiratcserét a szerződés hatálybalépéséhez, akkor az okirat kicserélésére vagy letétbe helyezésére a diplomáciai gyakorlatnak megfelelően, a formalitások legteljesebb tiszteletben tartásával kerül sor. Ha viszont a szerződés csak a hatálybalépéséhez szükséges belső jogi cselekményekről való tájékoztatást írja elő, azonban a Törvény rendelkezései okirat kiállítását írják elő, az okirat egyszerűsített formában kerül kiállításra, és annak kicserélésére vagy letétbe helyezésére egyszerűsített eljárásban, diplomáciai jegyzékváltás keretében kerül sor. Ebből következik, hogy magyar részről a szerződések létrehozása során nem szükséges ragaszkodni ahhoz, hogy maga a szerződés írja elő az okiratok kicserélésével történő hatálybalépést, elegendő a szerződés hatálybalépése kapcsán az ahhoz szükséges belső jogi eljárások befejezéséről való, diplomáciai úton történő tájékoztatást kikötni.
34. A külügyminiszter a Törvény 8. § (6) bekezdése alapján a nemzetközi szerződést az ENSZ Titkárságánál nyilvántartásba veteti. A regisztráció az ENSZ hivatalos nyelvein (angol, francia, orosz, spanyol, kínai, arab) történhet. Ennek megfelelően amennyiben a szerződésnek nincsen a felsorolt nyelveken hiteles szövege, azt – lehetőség szerint angol nyelvre – a szaktárcának le kell fordítania. A fordítást a nyilvántartásba vétel érdekében a KüM NEUJF részére kell eljuttatni.
35. Ha egy szerződés letéteményesnek a Magyar Köztársaság Kormányát jelöli ki, a letéteményesi teendőket a KüM NEUJF végzi. Ebből következően a szaktárcáknak a letéteményesi feladatokkal összefüggésben intézkedési kötelezettségük és lehetőségük nincsen, amennyiben valamely, a szerződésben részes fél tévedésből a szaktárca részére küldi meg egy a szerződéssel kapcsolatos okiratot vagy értesítést, annak eredeti példányát a KüM NEUJF részére kell továbbítani. Amennyiben a szaktárcáknak ezen szerződésekkel kapcsolatosan bármilyen információra vagy valamely dokumentum másolatára van szükségük, közvetlenül kereshetik meg a KüM NEUJF-et.
36. A kihirdető jogszabálynak nem szükséges megjelölnie a kötelező hatály elismerésére felhatalmazott személyt vagy azt, hogy milyen nemzetközi jogi cselekménnyel történik a kötelező hatály elismerése. Ennek megfelelően a kihirdető jogszabály csak a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás tényét tartalmazza.
37. A szerződés szövegét a levélváltással létrejövő nemzetközi szerződések kivételével főszabályként az aláíró személyek megjelölése nélkül szükséges a kihirdető jogszabályban szerepeltetni. Ha a szerződés szövegének végleges megállapítására való felhatalmazás megadásával egyidejűleg a Kormány a kihirdető jogszabályt vagy annak tervezetét is elfogadta, abban a szerződés keltének napja értelemszerűen még nem szerepelhet. Ebben az esetben a Kormány értelemszerűen felhatalmazást ad a kihirdető törvény tervezete vagy a kihirdető kormányrendelet megfelelő kiegészítésére, ezért a keltezést a törvényjavaslat esetében az Országgyűlésnek való benyújtás, illetve kormányrendelet esetében a Magyar Közlönyben való kihirdetést megelőzően, utólag kell a törvényjavaslatba vagy kormányrendeletbe illeszteni.
38. A szerződéshez a Magyar Köztársaság részéről fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat – ebben a sorrendben – a szerződés szövege után külön paragrafusban szükséges a kihirdető jogszabályban szerepeltetni.
39. A szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelöléseként a szerződés tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter(eke)t vagy országos hatáskörű szerv(ek) vezetőjét kell – a kihirdető jogszabály hatálybalépéséről szóló rendelkezést követően – a kihirdető jogszabályban feltüntetni. Ez a felhatalmazás egyedi intézkedések megtételére szól, vagyis az nem értelmezhető jogalkotásra adott felhatalmazásként.
40. Amennyiben a szerződés végrehajtásához, illetve a nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangjának megteremtéséhez jogszabályok módosítása szükséges, e módosításokat a kihirdető jogszabálynak a szerződés szövegét tartalmazó rendelkezését követően kell elhelyezni. Ha a módosítani kívánt jogszabályok a jogforrási hierarchiában alacsonyabb szinten helyezkednek el, mint a kihirdető jogszabály, akkor a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazásról szóló előterjesztéshez kell mellékelni a nemzetközi kötelezettségek és a belső jogi jogszabályok közötti összhangot a kihirdető jogszabálynak alacsonyabb szintű jogforrások tekintetében is megteremtő jogszabály-módosításokat.
41. Mivel a szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást a kihirdető jogszabály tartalmazza, a szerződés és az azt kihirdető jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének naptári napja általában a kihirdető jogszabály elfogadásakor még nem lesz ismert; ebben az esetben a Törvény szerint a kihirdető jogszabály csak a hatálybalépés feltételeire utal. A hatálybalépés naptári napját megállapító külügyminiszteri határozatot a Külügyminisztérium saját nyilvántartása, illetve többoldalú szerződések vonatkozásában a letéteményestől kapott értesítések alapján hivatalból, a szaktárca külön értesítésének hiányában is kiadja. Amennyiben a kihirdető jogszabály elfogadásakor ismert a szerződésnek a Magyar Köztársaság vonatkozásában történő hatálybalépésének naptári napja, úgy azt természetesen értelemszerűen meg kell jeleníteni a törvény záró rendelkezéseiben, a külügyminiszter egyedi határozatára való utalás ez esetben értelemszerűen elhagyandó.
42. A Törvény lehetőséget ad arra, hogy a kihirdető törvény a szerződéshez fűzött, nem kizárólagos törvényalkotási tárgykört érintő fenntartások, kifogások és nyilatkozatok kihirdetésére felhatalmazást adjon a Kormánynak. Ennek azon szerződések esetén lehet jelentősége, amelyek lehetővé teszik, hogy fenntartásokat utólag is lehessen tenni a szerződéshez, mivel ebben az esetben – a kihirdető törvény változatlanul hagyása mellett – elegendő csak a felhatalmazás alapján kiadott rendeletet módosítani. Abban a kérdésben, hogy a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartások közül melyek tartoznak kizárólagos törvényalkotási hatáskörbe, a szaktárcák megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányjogi Főosztálya segítséget nyújt.
43. Azokban az esetekben mikor egy adott nemzetközi szerződés vagy annak bizonyos mellékletei állam- vagy szolgálati titkot képeznek, az állam- vagy szolgálati titkot képező részeket az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 11. §-a szerint nem lehet kihirdetni. Ebben az esetben célszerű, ha a kihirdető lehetőséget ad az érintettek közvetlen tájékoztatására. Mivel azonban a jogalanyok jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozó normatív aktustok megismerhetősége az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében elismert jogállamiság tiszteletben tartásából következik, az ebbe a körbe tartozó szerződések szövegét nem lehet állam- vagy szolgálati titokká minősíteni.
44. Ha a szerződés egyes mellékletei különösen nagy terjedelműek vagy nehezen kezelhető formátumúak, akkor ezen mellékleteket a kihirdető jogszabályt tartalmazó Magyar Közlöny II. kötetében kell elhelyezni, amelyet az előfizetők is csak külön kérésre kapnak meg.
45. A szerződések közzétételének jogintézményét – a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás és a kihirdetés összevonásából következően – a Törvény megszüntette, arra kizárólag egy már kihirdetett, utólag azonban többször módosított egyezmény egységes szerkezetű szövegének megállapítása esetén van mód, ha erre a módosítást kihirdető jogszabály kifejezetten felhatalmazza a szakminisztert. Ha egy korábban, a tvr. szabályai szerint közzétételre került nemzetközi szerződés módosításra vagy megszüntetésre kerül, ezen aktusokra a Törvény rendelkezéseinek megfelelően a módosítást vagy a megszűnés tényét kihirdető jogszabály megalkotásával kerülhet sor.
46. A bécsi szerződés 25. Cikke szerint a nemzetközi szerződéseket már hatálybalépésük előtt ideiglenesen alkalmazni lehet. Ennek megfelelően a Törvény lehetőséget ad a nemzetközi szerződéseknek azok nemzetközi jogi hatálybalépését megelőző ideiglenes alkalmazására. Az ideiglenes alkalmazás jóváhagyásáról a szerződés kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adni jogosult szerv, tehát az Országgyűlés vagy a Kormány a kihirdető jogszabályban dönt. Ennek megfelelően ideiglenes alkalmazásra a kihirdető jogszabály elfogadása és a szerződés nemzetközi jogi hatálybalépése között van mód. Ebből következik, hogy amennyiben egy szerződés létrehozása során felmerül az ideiglenes alkalmazás szükségessége, az erre vonatkozó cikket lehetőség szerint úgy kell a tárgyalások során a szerződésbe iktatni, hogy az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges belső jogi feltételek teljesítéséről külön diplomáciai értesítésben tájékoztatják a szerződő felek egymást, az ideiglenes alkalmazásra pedig csak a diplomáciai értesítéstől kezdődően nyílik lehetőség. Ideiglenes alkalmazás esetén a kihirdető jogszabály szövegét a 7. számú mellékletben szereplő mintatervezet szerint javasoljuk megfogalmazni.
Amennyiben a nemzetközi szerződést a szöveg végleges megállapításától (pl. többoldalú szerződés esetén a letéteményesnél való aláírásától) kezdődően kell ideiglenesen alkalmazni, úgy a szöveg végleges megállapítására csak a kihirdető jogszabály elfogadását követően van mód.
47. A nemzetközi szerződések módosításai, akármilyen formát is öltenek, külön nemzetközi szerződésnek minősülnek, és a Törvény rendelkezéseit azokra külön értelemszerűen kell alkalmazni. Mivel a Törvény szerint nemzetközi szerződés módosításának az minősül, ha olyan nemzetközi szerződés tartalma változik meg, amelyet a Magyar Köztársaság magára nézve már kötelezőnek ismert el, a kötelező hatály elismerésével egy időben tett fenntartások nem minősülnek a szerződés módosításának. A módosítás bármilyen írásbeli formát ölthet, például egyes szerződések lehetőséget adnak a jegyzékváltás formájában történő módosításra. A jegyzékváltás lebonyolítására történő felhatalmazásra a Törvénynek a szöveg végleges megállapítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a szerződés a jegyzékváltás után más cselekmény nélkül hatályba lép, úgy a Törvénynek a kötelező hatály elismerésére vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
48. Javasoljuk, hogy egy szerződés módosítása esetén a módosító szerződést kihirdető jogszabály adjon felhatalmazást a szakminiszternek, hogy a szerződést módosításokkal egységes szerkezetben tegye közzé. Az egységes szerkezetű szöveg meghatározásához a külügyminiszter és az igazságügy-miniszter egyetértése szükséges.
49. A szerződés megszüntetésére ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint a szerződés megkötésére. A leggyakoribb esetben a szerződés megszüntetésére azért kerül sor, mert a szerződő felek azonos tárgyban új szerződést kötnek. Ebben az esetben az új szerződés kötelező hatályának elismeréséről szóló jogszabály záró rendelkezéseinek kell – az új szerződés hatálybalépésének napjával – hatályon kívül helyeznie a korábbi szerződést kihirdető jogszabályt.
Amennyiben nem új szerződés megkötése miatt szűnik meg egy korábbi nemzetközi szerződés, hanem például felmondás vagy közös megegyezés alapján, úgy nyilvánvaló módon a megszüntetés időpontja előre nem ismert. A kötelező hatály elismerésére felhatalmazást adó szerv ilyen esetben a tényleges nemzetközi jogi cselekmény előtt – a Törvénynek a nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – jogszabályban ad felhatalmazást a megszüntetésre, melyben egyúttal intézkedik a megszüntetendő nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály hatályon kívül helyezéséről is. A szerződés megszüntetésére vonatkozó kihirdető jogszabály mintatervezeteit a 8. számú melléklet tartalmazza.
50. A tvr. rendelkezéseihez hasonlóan a Törvény is a külügyminisztert jelöli ki a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek őrzésére. A szaktárcáknak minden a hatáskörükbe tartozó nemzetközi szerződés eredeti példányt megőrzésre a KüM NEUJF részére aláírás után haladéktalanul meg kell küldeni. Ugyanez vonatkozik a korábban aláírt, ám valamilyen okból a szaktárcáknál maradt eredeti szerződési példányokra is, tekintet nélkül azok hatályosságára.
51. A KüM NEUJF-on található a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek nyilvántartása, valamint a kétoldalú szerződések eredeti példányai. A nyilvántartás a szerződések szövegén túlmenően a Törvényben meghatározott adatokat is tartalmazza. Amennyiben a szaktárcáknak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos információra van szüksége, közvetlenül fordulhat a KüM NEUJF-hoz. A nyilvántartást a Külügyminisztérium 2006. július 1-jétől honlapján mindenki számára hozzáférhetővé teszi.
52. A KüM NEUJF és az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányjogi Főosztálya a tárcák számára – megkeresés alapján – a szerződéskötési eljárással kapcsolatos bármely kérdésben segítséget nyújt.
1. számú melléklet
Miniszterelnöki határozat mintatervezete nemzetközi szerződés létrehozására adott felhatalmazásról
.../200.. (...) ME határozat
a [a nemzetközi szerződés címe] létrehozására adott felhatalmazásról
a [a nemzetközi szerződés címe] létrehozására adott felhatalmazásról
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] és a külügyminiszter előterjesztése alapján
1. egyetértek a [a nemzetközi szerződés címe] (a továbbiakban: szerződés) létrehozásával;
2. felhatalmazom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje;
3. felhatalmazom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el;
4. felhívom a külügyminisztert, hogy a szerződés létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
5. felhívom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t és a külügyminisztert, hogy a szerződés létrehozását követően a szerződés végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.
2. számú melléklet
Miniszterelnöki határozat mintatervezete nemzetközi szervezet vagy valamely szerződés részes államainak konferenciáin való részvételről
.../200.. (...) ME határozat
a [nemzetközi szervezet vagy valamely szerződés megnevezése] részes államainak közgyűlésein történő részvételről
a [nemzetközi szervezet vagy valamely szerződés megnevezése] részes államainak közgyűlésein történő részvételről
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] és a külügyminiszter előterjesztése alapján
1. egyetértek azzal, hogy a [nemzetközi szervezet vagy valamely szerződés megnevezése] részes államainak közgyűlésein a Magyar Köztársaság Kormányát képviselő küldöttség vegyen részt;
2. felhatalmazom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t, hogy a küldöttség tagjait a külügyminiszterrel egyetértésben jelölje ki;
3. felhívom a külügyminisztert, hogy a küldöttség részére a részvételhez szükséges meghatalmazási okiratot az adott közgyűlés előtt adja ki.
3. számú melléklet
Kormányhatározat mintatervezete az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés végleges szövege megállapítására adott felhatalmazásról
2.../200.. (...) Korm. határozat
a [a nemzetközi szerződés címe] szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
a [a nemzetközi szerződés címe] szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
A Kormány
1. egyetért a [a nemzetközi szerződés címe] (a továbbiakban: szerződés) bemutatott szövegével;
2. felhatalmazza a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t vagy az általa kijelölt személyt a szerződés bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására;
3. felhívja a külügyminisztert, hogy a szerződés szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
4. elfogadja a szerződés kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadójának a Kormány a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t jelöli ki.
Ha a Kormány két ülése között a miniszterelnök adja meg a felhatalmazást
.../200.. (...) ME határozat
a [a nemzetközi szerződés címe] végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról
a [a nemzetközi szerződés címe] végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] és a külügyminiszter előterjesztése alapján
1. felhatalmazom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t vagy az általa kijelölt személyt a [a nemzetközi szerződés címe] bemutatott szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására;
2. felhívom a külügyminisztert, hogy a szerződés szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
3. felhívom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t és az igazságügy-minisztert, hogy a szerződés kihirdetéséről szóló törvény tervezetét a szerződés végleges szövegének megállapítását követően haladéktalanul terjessze a Kormány elé.
4. számú melléklet
Kormányhatározat mintatervezete a Kormány hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés végleges szövege megállapítására adott felhatalmazásról
2.../200.. (...) Korm. határozat
a [a nemzetközi szerződés címe] szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
a [a nemzetközi szerződés címe] szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
A Kormány
1. egyetért a [a nemzetközi szerződés címe] (a továbbiakban: szerződés) bemutatott szövegével;
2. felhatalmazza a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t vagy az általa kijelölt személyt a szerződés bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására;
3. felhívja a külügyminisztert, hogy a szerződés szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
4. jóváhagyja a szerződés kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
Ha a Kormány két ülése között a miniszterelnök adja meg a felhatalmazást
.../200.. (...) ME határozat
a [a nemzetközi szerződés címe] szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
a [a nemzetközi szerződés címe] szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] és a külügyminiszter előterjesztése alapján
1. felhatalmazom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t vagy az általa kijelölt személyt a [a nemzetközi szerződés címe] bemutatott szövegének – a jóváhagyás fenntartásával történő – végleges megállapítására;
2. felhívom a külügyminisztert, hogy a szerződés szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
3. felhívom a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t, hogy a szerződés kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét a szerződés végleges szövegének megállapítását követően haladéktalanul terjessze a Kormány elé.
5. számú melléklet
Kormányhatározat mintatervezete nemzetközi szerződés részes államává váláshoz szükséges szándék bejelentéséről
2.../200.. (...) Korm. határozat
a [a nemzetközi szerződés címe] részes állammá váláshoz szükséges bejelentéséről
a [a nemzetközi szerződés címe] részes állammá váláshoz szükséges bejelentéséről
A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a bemutatott szövegű [a nemzetközi szerződés címe] (a továbbiakban: szerződés) részes államává váljon;
2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy [a szerződés rendelkezéseinek függvényében: a Magyar Köztársaság részes állammá válásához szükség eljárást lebonyolítsa, közléseket megtegye stb.];
3. a) jóváhagyja a szerződés kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését;
3. b) elfogadja a szerződés kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadójának a Kormány a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t jelöli ki.
Ha a szerződést alá is kell írni
[a határozat 1–2. pontja változatlan]
3. felhatalmazza a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t vagy az általa kijelölt személyt a szerződés bemutatott szövegének – a kötelező hatály elismerésének fenntartásával történő – végleges megállapítására;
4. felhívja a külügyminisztert, hogy a szerződés szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
5. a) jóváhagyja a szerződés kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését;
5. b) elfogadja a szerződés kihirdetéséről szóló törvénytervezetet, és elrendeli a szerződés végleges szövegének megállapítását követően annak az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat előadójának a Kormány a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése]-t jelöli ki.
6. számú melléklet
Kihirdető jogszabály mintatervezete
200... évi ... törvény
.../200.. (...) Korm. rendelet
a [a nemzetközi szerződés címe] kihirdetéséről
Az Országgyűlés / A Kormány e törvénnyel/rendelettel felhatalmazást ad a [a nemzetközi szerződés címe] (a továbbiakban: szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
Az Országgyűlés / A Kormány a szerződést e törvénynyel/rendelettel kihirdeti.
A szerződés hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
[...]
(1) Ez a törvény/rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény/rendelet 2–3. §-a a szerződés [a szerződés hatálybalépését meghatározó cikke] cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A szerződés, illetve e törvény/rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) E törvény/rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] gondoskodik.
Ha a módosító szerződés egységes szerkezetű közzétételt is előír
(5) Felhatalmazást kap a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése], hogy a [szerződés megnevezése]-nek a [módosító szerződés megnevezése]-vel egységes szerkezetbe foglalt, hiteles szövegét és annak magyar nyelvű hivatalos fordítását a Magyar Közlönyben közzétegye.
7. számú melléklet
Kihirdető jogszabály mintatervezete a szerződés ideiglenes alkalmazása esetén
[a cím és az 1–3. § változatlan]
Az Országgyűlés / A Kormány jóváhagyja a szerződésnek a [a szerződésnek az ideiglenes alkalmazás kezdetére vonatkozó cikke] cikkében meghatározott időponttól kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.
(1) Ez a törvény/rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény/rendelet 2–3. §-a [a szerződésnek az ideiglenes alkalmazás kezdetére vonatkozó cikke] cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) E törvény/rendelet 4. §-a, valamint 5. § (4) bekezdése a szerződés [a szerződés hatálybalépését meghatározó cikke] cikkében meghatározott időpontban hatályát veszti.
(4) E törvény/rendelet hatályát veszti, ha a másik szerződő fél arról értesíti a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni.
(5) A szerződés hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott időpontok naptári napját a külügyminiszter azok ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(6) E törvény/rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] gondoskodik.
8. számú melléklet
Kihirdető jogszabály mintatervezete nemzetközi szerződés megszüntetéséről
200... évi ... törvény
.../200.. (...) Korm. rendelet
a [a nemzetközi szerződés címe] megszüntetéséről
Az Országgyűlés / A Kormány e törvénnyel/rendelettel felhatalmazást ad a [kihirdető jogszabály száma] által kihirdetett [a nemzetközi szerződés címe] (a továbbiakban: szerződés) megszüntetésére.2
(1) Ez a törvény/rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(amennyiben a megszűnés naptári napja ismert)
(2) A [kihirdető jogszabály címe és száma] [a megszüntetés hatályosulásának napja]-án/-én hatályát veszti.
(3) E törvény/rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] gondoskodik.
(amennyiben a megszűnés naptári napja nem ismert)
(2) A szerződés megszűnésével egyidejűleg a [kihirdető jogszabály címe és száma] hatályát veszti.
(3) A szerződés megszűnésének napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) E törvény/rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a [hatáskörrel rendelkező miniszter megnevezése] gondoskodik.
1
Az irányelv a 2010: CXXX. törvény 47. §-a alapján hatályát vesztette 2012. január 1. napjával.
2
Ha a megszűnés naptári napra előre ismert: „(1) Az Országgyűlés / A Kormány e törvénnyel/rendelettel felhatalmazást ad a [kihirdető jogszabály száma] által kihirdetett [a nemzetközi szerződés címe] (a továbbiakban: szerződés) [a megszüntetés hatályosulásának napja]-án/-én történő megszüntetésére.”
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás