1030/2005. (IV. 4.) Korm. határozat
1030/2005. (IV. 4.) Korm. határozat
az új társasági törvény és cégtörvény koncepciójáról1
2005.04.04.
1. A Kormány az új társasági törvény és a cégtörvény koncepcióját és téziseit e határozat melléklete szerint határozza meg, és elrendeli a normaszövegek kidolgozását.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő: a Kormányhoz történő benyújtásra: 2005. szeptember 15.
2. A társasági törvény és a cégtörvény új szabályozásának kidolgozásával egyidejűleg az igazságügy-miniszternek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács bevonásával meg kell vizsgálnia, hogy a két törvénytervezet új rendelkezéseinek hatályosulása milyen személyi és tárgyi feltételek biztosítását teszi szükségessé a bíróságokon.
Felelős: igazságügy-miniszter az Országos Igazságszolgáltatási Tanács bevonásával
Határidő: 2005. május 15.
3. A törvénytervezetek elkészítésével párhuzamosan át kell tekinteni az új társasági törvény és cégtörvény jogi környezetét és a koherencia biztosítása érdekében szükség szerint elő kell készíteni az egyes érintett jogszabályok (adótörvények, számviteli törvény, tőkepiaci törvény stb.) módosítását.
Felelős: igazságügy-miniszter az érintett miniszterek bevonásával
Határidő: 2005. szeptember 15.
4. Át kell tekinteni és indokolt esetben bővíteni kell a hitelezők védelmének társasági jogi eszközökön túlmutató formáit, további lehetőségeit.
Felelős: igazságügy-miniszter az érintett miniszterek bevonásával
Határidő: az előterjesztés elkészítésére:, 2005. szeptember 15.
Melléklet az 1030/2005. (IV. 4.) Korm. határozathoz
Alapelvek
1. Biztosítani kell a társaságok gyors és költségtakarékos piacra lépésének lehetőségét.
2. Meg kell teremteni a társaságok átlátható működésének feltételeit, tovább kell fejleszteni az ezzel összefüggő szabályozást.
3. A társaságokra irányadó szabályoknak differenciáltaknak, de egyben rugalmasaknak kell lenniük.
4. Ésszerű és arányos hitelező- és befektetővédelmi rendelkezéseket kell érvényesíteni az Európai Unió társasági jogi szabályozásának keretei között.
5. A társaságok, illetve a cégek működése feletti törvényességi felügyeletet érdemibbé kell tenni, a jogorvoslati lehetőségek igénybevételének feltételeit javítani kell.
6. A társaságok nyilvántartása vonatkozásában biztosítani kell a korszerű kommunikációs eszközök igénybevételének lehetőségét.
7. Biztosítani kell a társasági törvény és a cégtörvény közérthetőségét, más törvényekkel való összhangját.
8. Összességében a hazai – tág értelemben vett – vállalati jogi szabályozás „versenyképességét” kell javítani, és hozzájárulni a befektetőbarát jogi környezet kialakításához.
Tézisek az új társasági törvényhez
Általános tézispontok
1. Törvénymódosítás helyett új társasági törvény megalkotására kerül sor, tekintettel arra, hogy a társasági jog felülvizsgálatának eredményeképpen a Gt. több fejezetének jelentős módosítása, továbbá a szabályozás jellegének koncepcionális megváltoztatása várható.
2. A társasági jogi szabályozás nem a Polgári Törvénykönyvben, hanem változatlanul önálló törvényben kerül elhelyezésre.
3. Az új szabályozásban az anyagi jogi és az eljárásjogi kérdéseket szisztematikusan el kell választani, az előbbiek a társasági törvényben, az utóbbiak a cégtörvényben kapnak helyet.
4. A hatályos társasági törvény felépítése alapvetően megfelelő, az új törvénynek is ezt a szerkezeti rendet kell követnie.
5. Az új törvény eltérő mértékben és módon, de valamennyi gazdasági társasági típusnál jelentősen növeli a tulajdonosok döntési autonómiáját. Ez egyrészt a társasági szerződés (alapszabály) tartalmának meghatározását, másrészt a tagoknak (részvényeseknek) a társaság működése során hozott döntéseit érinti.
6. A törvény – a közös szabályok és a részvénytársaságra irányadó szabályok kivételével – a hatályos rendelkezésektől eltérően, diszpozitívvá válik. Minden társasági forma esetében pontosan rögzíteni kell, hogy a törvény mely szabályoktól nem enged eltérést.
7. A hatályos szabályozás rendjével egyezően, az állami, önkormányzati tulajdonban álló, illetve köztulajdont működtető társaságokra irányadó speciális szabályokat továbbra is külön törvények (pl. államháztartási törvény) állapítják meg.
8. Az új törvény fenntartja a gazdasági társaságok típusait illetően jelenleg is érvényesülő szerződéses formakényszert, továbbá egyértelművé teszi, hogy belföldi székhelyű gazdasági társaság alapítására, a cégjegyzékbe történő bejegyzésre főszabályként csak a társasági törvény szerint alapított valamely társaságként, az ott meghatározott szabályok figyelembevételével kerülhet sor. Kivételt képez az ún. nemzetfeletti társaságok (pl. európai részvénytársaság) esete, valamint indokolt megvizsgálni, hogy megállapíthatók-e törvényben sajátos rendelkezések a külföldi jog szerint alapított társaság székhelyének Magyarországra történő áthelyezése esetére.
9. Új társasági formák bevezetésére nem kerül sor, nem vezeti be a törvény a betéti részvénytársasági formát sem. Továbbra sem lesz lehetőség csendes társaság létrehozására. A szövetkezetre irányadó szabályok külön törvényben kerülnek elhelyezésre. A polgári jogi társaságra vonatkozó Ptk.-beli szabályozás változatlan marad, ilyen formában közös név alatt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására továbbra sem lesz lehetőség.
10. Figyelemmel arra is, hogy a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közhasznú társaság mint önálló jogi személy típus megszüntetése a közeljövőben várhatóan napirendre kerül, ezt követően a közhasznúsági törvényben előírtak szerint, az abban foglaltak figyelembevételével kerül megítélésre, hogy melyik társaság minősül közhasznúnak vagy kiemelkedően közhasznúnak. A hatályos szabályozással egyezően az új törvény is nevesíti, hogy gazdasági társaság ún. nonprofit célra is alapítható, azonban a társaság céljainak, működésének nem nyereségorientált jellege önmagában nem elegendő a közhasznú, kiemelkedően közhasznú minősítés elnyeréséhez.
11. Az új társasági törvény a közös vállalatot mint társasági formát nem említi, tekintettel arra, hogy az utóbbi évtizedben közös vállalat alapítására nem került sor. A létező közös vállalatok az 1997. évi Gt. szabályai szerint, időkorlát nélkül tovább működhetnek, de új társaság alapítására nem kerülhet sor.
12. A részvénytársaság egységes társasági formaként fennmarad azzal, hogy a részvénytársaság mint önálló gazdasági társaság típusán belül a társaság működési módja (zártkörű vagy nyilvános) a jövőben nagyobb jelentőséggel bír. A zártkörűen működő részvénytársaság vonatkozásában az új törvény erősíti a részvényesek döntési autonómiáját. A nyilvánosan működő részvénytársaság tekintetében a szabályozás rugalmasságát árnyalják, illetve kiegészítik majd a felelős vállalatirányítás alapelveiből fakadó követelmények.
13. Az új társasági törvény kidolgozásával párhuzamosan biztosítani kell a letelepedési szabadság alapelvének teljes körű (így az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával is összhangban álló) érvényesülését. Ennek érdekében felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény rendelkezéseit is.
14. A társasági szerződésre (alapszabályra), valamint a társaság létrejöttére irányadó általános anyagi jogi szabályok lényegileg változatlanok maradnak. A törvény továbbra sem szól az ún. szindikátusi szerződés (részvényesi megállapodás) megkötésének a lehetőségéről, arra továbbra is a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján kerülhet sor.
15. A törvény – eltérően a hatályos társasági törvényben foglaltaktól – főszabályként nem zárja ki, hogy az ún. egyszemélyes társaságok további egyszemélyes társaságot alapíthassanak, illetve részesedésszerzés útján egyszemélyes gazdasági társaság tulajdonosává váljanak. Az alapítást, illetve a részesedésszerzést megelőzően azonban az egyszemélyes társaság köteles erről hitelezőit értesíteni és az egyet nem értő hitelezőknek biztosítékot adni. A hatályos szabályokkal egyezően, költségvetési szerv által alapított egyszemélyes társaság a jövőben sem alapíthat gazdasági társaságot, illetve abban nem szerezhet részesedést.
16. A törvény általános részében kerül kimondásra, hogy a tagok (részvényesek) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulása a gazdasági társaság vagyonába kerül abban az esetben is, ha a Ptk. rendelkezései alapján egyébként az apport nem minősülne a tulajdon tárgyának.
17. A törvény továbbra is a társaság tulajdonosait jogosítja fel a gazdasági társaság működése során meghatározó jelentőségű döntések meghozatalára. A taggyűlés, a közgyűlés a társaság legfőbb szerve marad, a törvény meghatározza a kizárólagos hatáskörükbe tartozó ügyeket. A törvényben meghatározott tételes felsorolást a tagok (részvényesek) a létesítő okiratban bővíthetik, tilos marad azonban a társaság más szervei hatáskörének egyszerű szótöbbséggel történő elvonása.
18. A törvény alapján a vezető tisztségviselők hatásköre a társaság ügyvezetéséről való gondoskodás, a menedzsment a feladatát a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége követelményét figyelembe véve látja el.
19. A vezető tisztségviselők felelősségére irányadó társasági jogi szabályokat bővíteni kell. Összhangban a megújuló fizetésképtelenségi törvénnyel, szabályozni kell a vezető tisztségviselő – hitelezőkkel szemben fennálló – személyes felelősségét a jogellenes továbbműködés esetére (wrongful trading). A törvényben ugyanakkor – német mintára – bevezetésre kerül a taggyűlés, illetve közgyűlés által évente megadható ún. felmentvény jogintézménye. A társaság fizetésképtelenségének megállapításához fűződő, a vezető tisztségviselőre vonatkozó objektív jogkövetkezményt (diszkvalifikációt) vétkességi alapú szabályozás váltja fel.
20. Az új törvény alapján a társaság tagjai (részvényesei) maguk dönthetnek arról, hogy a választott vezető tisztségviselő hány társaságnál tölthet be hasonló posztot, a törvény ezt számszerűen nem korlátozza, hanem általános követelményként írja elő, hogy a tisztségviselőnek biztosítania kell a feladata megfelelő ellátásához szükséges időt. A nyilvánosan működő részvénytársaságra sajátos szabályok megállapítására kerülhet sor.
21. Az új társasági törvény alapján a vezető tisztségviselői jogviszony olyan sui generis társasági jogi jogviszonynak minősül, amelyre a társasági törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tagok (részvényesek) társasági szerződésbe, illetve alapszabályba foglalt döntése alapján – a Polgári Törvénykönyv megbízásra vagy a Munka Törvénykönyve (MT) munkaszerződésre irányadó szabályait kell alkalmazni. A Ptk. és az MT ún. szubszidiárius jellegű alkalmazásából következően nem alkalmazható a Ptk. vagy az MT azon rendelkezése, amely a társasági törvény valamely eltérést nem engedő előírásával összeegyeztethetetlen lenne. Az új társasági törvény rögzítené továbbá, hogy semmis a társaság és a vezető tisztségviselők közötti, a jogviszony megszűnése esetére irányadó olyan megállapodás, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó jogkör gyakorlását ellehetetlenítené vagy azt aránytalanul nehézzé tenné.
22. A társaság szervezeti képviseletére, a cégjegyzésre irányadó szabályok az új törvényben lényegileg nem változnak, viszont a cégvezető jogkörére vonatkozó szabályokat pontosítani kell. Ha a betéti társaságnak átmenetileg nincs beltagja, akkor a kültagnak a törvény képviseleti jogot biztosít.
23. A felügyelőbizottság elsődleges feladata a tagok (részvényesek) jogos érdekeinek védelme, és ennek keretében az ügyvezetés munkájának az ellenőrzése. Ebből következően – főszabályként – a felügyelőbizottság létrehozásáról a tulajdonosoknak kell dönteniük. Törvény azonban sajátos közérdekvédelmi és kisebbségvédelmi funkcióval is felruházhatja a felügyelőbizottságot, és ennek érvényesítése érdekében korlátozhatja a tulajdonosok döntési autonómiáját. Erre figyelemmel a zártkörűen működő részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság akkor lesz köteles felügyelőbizottság létrehozására, ha a köztulajdon működtetéséből vagy a társaság céljából, tevékenységéből származó fokozott kockázat ezt – a közérdek védelmében – indokolja; ha a dolgozói részvételt – törvény rendelkezése alapján – biztosítani kell;, illetve kisebbségvédelmi okból, ha a szavazatok 5 százalékával rendelkező tagok (részvényesek) ezt kérik. Kötelező lesz – a közérdek – és befektetővédelem egyik eszközeként – felügyelőbizottság létrehozása a nyilvánosan működő részvénytársaságban, kivéve, ha az board-rendszerű irányítással működik.
24. A felügyelőbizottságban a dolgozói részvétel biztosítása – ha a társaság ügyvezetése és a munkavállalói képviselők másként meg nem állapodnak – kötelező marad, amennyiben a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszázötven főt meghaladja. A részvénytársaságnak lehetősége lesz olyan dolgozói részvény kibocsátására, amelyhez participációs jog kapcsolódik.
25. A társasági törvényben szűkíteni kell a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok körét, az előírásokat meg kell osztani a számviteli törvény, a könyvvizsgálói törvény és a társasági törvény között. A szabályozásnak figyelemmel kell lennie – a módosítás alatt álló – 8. társasági jogi irányelv szövegére. A könyvvizsgálati tevékenység tartalmi sajátosságainak, kötelező eseteinek, valamint azon esetköröknek a meghatározása, amikor a társaság beszámolójának auditálása mellőzhető, a számviteli törvény feladata.
26. A könyvvizsgálókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a könyvvizsgálói törvényben kerülnek szabályozásra. A társasági törvény megalkotásával egyidejűleg, a pártatlan és objektív könyvvizsgálat érdekében sor kerül az összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatára, szükség szerint szigorítására. Gondoskodni kell a hatékony ellenőrzés és szankcionálás törvényi feltételeiről is annak érdekében, hogy a vállalkozások a jövőben teljeskörűen eleget tegyenek beszámolóik – törvényben meghatározott feltételek szerint és módon történő – auditáltatására és közzétételére vonatkozó kötelezettségüknek.
27. Az új társasági törvény szabályozási szerepe ehhez képest az, hogy rögzítse a társaság és a könyvvizsgáló közötti jogviszony létrejöttére, annak tartalmára és megszűnésének eseteire vonatkozó rendelkezéseket.
28. A jogutód nélküli megszűnésre irányadó szabályok érdemi megváltoztatása nem indokolt. A végelszámolásra irányadó szabályokat a jövőben a cégtörvény állapítja meg. Az új törvény megalkotása kapcsán felül kell vizsgálni a hatályos társasági jogi, csődjogi és egyéb jogszabályokban a végelszámolással kapcsolatos előírásokat. Fenn kell tartani az egyszerűsített végelszámolás lehetőségét.
29. Az új társasági törvényben az egyesülés és a szétválás szabályozása koncepcionálisan nem változik. Meg kell vizsgálni azonban, hogy kialakítható-e olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az átalakulás (egyesülés, szétválás) időpontja nem a cégbírósági bejegyzés napja, hanem a társaság által megjelölt időpont legyen. Lehetővé válik, hogy a korlátolt felelősségű társaság közvetlenül nyilvánosan működő részvénytársasággá alakuljon át. A jogutódlás egyes formái kodifikációs szempontból az eddigieknél egyértelműbb elhatárolásra kerülnek.
30. Ha közkereseti társaság betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá alakul át, a továbbiakban is elegendő a társasági szerződés módosítása. A részvénytársaságnak az egyik altípusból a másik altípusba történő átalakulása esetén továbbra sem kell az átalakulásra irányadó szabályokat alkalmazni.
Az egyes társasági típusokra irányadó tézispontok
31. A közkereseti társaságot és a betéti társaságot az új törvény sem ruházza fel jogi személyiséggel, ellenkezőleg, a közkereseti társaságra és a betéti társaságra vonatkozó szabályok e két társasági típus ún. szerződéses jellegét kell, hogy erősítsék. A törvény csak a közkereseti társaság és a betéti társaság fogalomképző ismérveit jelentő szabályokat állapítja meg kogens módon; egyebekben a tagok tulajdonosi akarata a meghatározó.
32. A törvény a korlátolt felelősségű társaságot továbbra is olyan személyegyesítő jellegű gazdasági társaságként definiálja, amelyre vonatkozó szabályok meghatározása során jellemzően a szerződési szabadság elve érvényesül. A korlátolt felelősségű társaságot a zártkörűen működő részvénytársaságtól megkülönböztető sajátosságokkal összefüggésben meghatározó az a körülmény, hogy a tagsági jogokat megtestesítő üzletrész továbbra sem minősül értékpapírnak.
33. A korlátolt felelősségű társaságra irányadó hitelezővédelmi rendelkezések kidolgozásakor rugalmas és egyben hatékony előírásokra van szükség: a törvényben élni kell azzal a lehetőséggel, hogy – eltérően a részvénytársaságtól – az irányadó közösségi jogforrások hatálya nem terjed ki a korlátolt felelősségű társaságra. Az új társasági törvény kidolgozásával párhuzamosan felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell a hitelezővédelem más törvényekben szabályozott jogi eszköztárát.
34. A korlátolt felelősségű társaság belső szervezetére vonatkozó hatályos rendelkezések alapvetően megfelelőek. A törvényben mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy a tagok a társasági szerződésben a kollektív ügyvezetést is választhassák, továbbá, hogy a törvényben nem nevesített szervek (pl. bizottságok) létrehozásáról döntsenek. Ez utóbbi testületek létrehozása a törvényben meghatározott szervek kizárólagos hatásköreit nem érintheti.
35. A korlátolt felelősségű társaság működésére, a döntéshozatalra irányadó hatályos szabályok többségükben kellően rugalmasak, kisebb korrekciók elvégzése ugyanakkor szükséges, így pl. a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal szabályait illetően. Vizsgálandó továbbá, hogy az üzletrész átruházása esetén irányadó elővásárlási jog alkalmazásától a tagok a társasági szerződésben részben vagy teljeskörűen eltekinthessenek-e.
36. A törvény a részvénytársasági fejezetet három részre tagolja: az első cím alatt az általános, alapvető rendelkezések kerülnek rögzítésre. A második cím a zártkörűen működő részvénytársaságra, a harmadik cím alatt pedig a nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A törvény továbbra is szabályozza mind a nyilvános, mind a zártkörű alapítást. A törvény megköveteli, hogy a részvénytársaság elnevezéséből és rövidített elnevezéséből derüljön ki a részvénytársaság működési módja.
37. A törvény kizárólag névre szóló típusú részvény kibocsátását teszi lehetővé és a jövőben is öt részvényfajtát (törzsrészvény, elsőbbségi részvény, visszaváltható részvény, kamatozó részvény és dolgozói részvény) különböztet meg.
38. Az új törvény a zártkörűen működő részvénytársaság belső szervezeti rendjét illetően nagyfokú döntési szabadsággal ruházza fel a társaság tulajdonos-részvényeseit. A részvényesek az alapszabályban határozhatnak arról, hogy a részvénytársaság ügyvezetését testület, illetve egy vagy több tisztségviselő lássa-e el. A törvény a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében a részvényesi jogok tartalmát illetően (így az egyes részvényfajták, részvényosztályok meghatározása során) a hatályos szabályokhoz képest több szabadságot ad az alapszabályt elfogadó részvényesek számára. A zártkörűen működő részvénytársaság működésére vonatkozóan a törvény módot ad ún. virtuális közgyűlés tartására, legyen szó annak részleges vagy teljes körű válfajáról.
39. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, célszerűségét és hatását, hogy Magyarország a 2. társasági jogi irányelv hatályát – valamennyi részvénytársaság helyett – a nyilvánosan működő részvénytársaságokra korlátozza, annak érdekében, hogy a zártkörűen működő részvénytársaságra vonatkozó hitelezővédelmi szabályok a jelenleginél rugalmasabbá válhassanak. A hitelezővédelmi szabályok ésszerűbbé, rugalmasabbá tétele akkor is indokolt, ha a 2. társasági jogi irányelv hatálya a zártkörűen működő részvénytársaságra továbbra is kiterjed.
40. A nyilvánosan működő részvénytársaságra a zártkörűen működő részvénytársaságra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni mindazon esetekben, amikor a törvény a részvénytársaság működési módjára figyelemmel nem állapít meg eltérő vagy sajátos „többlet” követelményeket. Az új törvényben a nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozóan úgy kell érvényesíteni a felelős vállalatvezetés elveit, hogy ez a részvényesi autonómiát csak indokolt esetben és arányos mértékben korlátozza. Ennek érdekében bővíteni kell a részvényesek számára a törvényben biztosított választási lehetőségek körét, valamint – a közösségi jog irányadó rendelkezéseinek keretei között, indokolt esetben – a törvényi szabályozás helyett a felelős vállalatirányítási kódexben történő ajánlások kibocsátást kell előnyben részesíteni.
41. A nyilvánosan működő részvénytársaság a hagyományos dualista rendszer (igazgatóság – felügyelőbizottság) mellett – az alapszabály rendelkezésétől függően – board-rendszerben (egységes igazgatótanács) is működhet. Főszabályként az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság tagjainak többségét – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő – független és a részvénytársaság menedzsmentjéhez képest ún. külső személyek alkotják.
42. A törvény, illetve a jogszabálynak nem minősülő, felelős vállalatirányításról szóló ajánlások a nyilvánosan működő részvénytársaság vezető tisztségviselői kiválasztására, a velük szemben támasztott szakmai követelmények meghatározására, a menedzsment javadalmazására vonatkozóan sajátos többletkövetelményeket határoznak meg, szem előtt tartva, hogy a nyilvános működés tényével összefüggésben szigorúbb átláthatósági és befektetővédelmi követelményeknek kell érvényesülniük.
43. A nyilvánosan működő részvénytársaságnál (valamint az egyéb ún. közérdeklődésre számot tartó társaságoknál) a könyvvizsgáló személyére nézve többletkövetelmények (a kiválasztással, a könyvvizsgáló függetlenségével összefüggésben stb.) kerülnek megállapításra. Főszabályként a törvény írja elő az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ún. független tagjaiból álló audit bizottság alapítását, amely – egyebek mellett – gondoskodik a részvénytársaság belső ellenőrzési rendjének megfelelőségéről, valamint a független könyvvizsgáló kiválasztásával, a megkötendő szerződés előkészítésével és a megállapodásban foglaltak betartásának ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátásáról. A törvény egyértelművé teszi, hogy az audit bizottság feladatkörébe tartozik a társaság ügyvezetése és a független könyvvizsgáló közötti esetleges tiltott érdekösszefonódás megakadályozása is.
44. A nyilvánosan működő részvénytársaságban a közgyűlés működése során is elő kell mozdítani a kisebbségi részvényesek jogainak érvényesítését, így az egymással való együttműködésüket elősegítő informatikai lehetőségeket a részvénytársaságnak biztosítani kell, továbbá a kisebbségi jogok gyakorlására – az általánosan irányadó 5 százalékos határtól eltérően – már a szavazatok 1 százalékával rendelkező részvényesek is jogosulttá válnak.
45. Az új törvényben elő kell írni, hogy – összhangban a közösségi jog formálódó előírásaival és az egyre szélesebb körű nemzetközi szabályozási gyakorlattal – a nyilvánosan működő részvénytársaság a számviteli törvényben meghatározott módon, évente nyilatkozzon a felelős vállalatirányítás elveinek betartásáról vagy az eltérés indokairól, továbbá a társaság szervezetére, működésére vonatkozó belső szabályokról, illetve gyakorlatról.
A kapcsolódó vállalkozások szabályozása
46. Az egyesülésre vonatkozó hatályos rendelkezések érdemi változtatást nem igényelnek.
47. A törvény külön fejezete foglalkozik az elismert vállalatcsoport szabályozásával. Ezen előírások alkalmazása önkéntes, az érintett társaságok megállapodása (uralmi szerződés) alapján kerül rá sor. A fejezet szabályai – az egységes, vállalatcsoport-szintű stratégia érvényesülése érdekében – a törvény általános szabályaitól számos eltérést engednek, például az utasítási jog vagy a veszteségrendezés terén. Az elismert vállalatcsoport szabályainak alkalmazásához konszolidált beszámoló-készítési kötelezettség kapcsolódik.
48. Amennyiben az anyavállalat és leányvállalata között uralmi szerződés nem jön létre, azonban a számviteli törvény alapján konszolidált beszámoló-készítési kötelezettség áll fenn, az új társasági törvény általános szabályai irányadók az uralkodó taggal és az ellenőrzött társasággal (annak vezető tisztségviselőivel) szemben támasztott jogi követelményeket illetően. Ebben az esetben azonban alkalmazni kell a tagok és a hitelezők védelmét szolgáló kiegészítő garanciális szabályokat is (pl. a hitelezők és a kisebbségi helyzetben lévő tagok, részvényesek jogát a cégbíróság előtti eljárás kezdeményezésére), a törvény módot ad továbbá az uralkodó tag-társaság korlátolt felelőssége áttörése szabályainak kibővítésére. A befolyásszerzés mértékéhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség az új törvényben megszűnik, azonban a konszolidált beszámoló-készítési kötelezettségnek, illetve az uralmi szerződés megkötésének tényét az anyavállalat és a leányvállalat cégjegyzékének egyaránt tartalmaznia kell.
Tézisek a cégtörvény újraszabályozásához
1. Új cégtörvény megalkotása szükséges figyelemmel arra, hogy a koncepció megváltoztatja a cégtörvény szabályozásának alapjait, a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás rendjét, illetve a cégbíróság szerepének hangsúlyait. Az új cégtörvény megalkotását az is indokolja, hogy a társasági törvény új szabályozásának eljárásjogi következményeiből adódó szabályozási változásokat is következetesen végre kell hajtani.
2. A már létező cégformák fenntartása indokolt. Az újabb cégformák létrejötte esetén (pl. közjegyzői iroda) a cégtörvényben meg kell határozni cégjegyzékük speciális, az adott cégformákra jellemző adatait.
3. Az elektronikus cégeljárás megvalósulása azzal tehető teljessé, ha 2007 szeptemberétől valamennyi cégforma esetében lehetőség nyílik a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére, tehát valamennyi cég elektronikus regisztrációjára, a cég döntésétől függően. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a cégnyilvántartásban szereplő cégek iratairól – cégformától függetlenül – elektronikus úton is informálódni lehessen.
4. A cégbejegyzés eljárási rendjét nem ahhoz kell igazítani, hogy a bejegyzendő cég rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy sem, hanem az eljárási rend egyszerűsítését más elvi szempontok szerint kell megoldani oly módon, bizonyos cégformák (kkt., bt., kft.) esetében a cégtörvény mellékletét képező szerződésminták alkalmazására kell a cégeknek lehetőséget adni.
5. A bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban az egyszerűsített eljárás során és más, a törvényben meghatározott esetekben ne bíró, hanem bírósági ügyintéző, illetve titkár járjon el önállóan, vagy ha a törvény úgy rendelkezik, bírói felügyelet mellett.
6. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra a cégtörvényben megállapított ügyintézési határidő – a ténylegesen érvényesülő bejegyzési időtartamokra figyelemmel – csökkenthető, változatlanul fenntartva azt a szabályozási elvet, hogy az egyszerűbb eljárási rendhez rövidebb ügyintézési határidő kapcsolódik.
7. A hatályos szabályozással egyezően fenn kell tartani a cégeljárásban jelenleg előírt jogi képviselői (ügyvédi, közjegyzői) közreműködést mind a szerződéskötés (módosítás), mind pedig a cégbíróság előtti eljárás során. Az új cégtörvény hatályosulásának tapasztalatait vizsgálva lehet majd a későbbiekben dönteni a kötelező jogi képviselet esetleges eltörléséről.
8. A cégbejegyzési eljárás során a benyújtott iratokra vonatkozó cégbírósági vizsgálat terjedelmét ne az határozza meg, hogy a cég rendelkezik-e jogi személyiséggel, hanem az, hogy a létesítő okirat elkészítésére szerződésminta alkalmazásával vagy anélkül került-e sor.
9. Az új cégtörvény tételesen határozza meg a kiszámítható és gyorsabb cégeljárás érdekében a bejegyzési eljárás során kötelezően csatolandó mellékleteket, a felsoroláson kívül további melléklet csatolását a cégbíróság nem követelheti meg.
10. Az új cégtörvényben meg kell alkotni az előzetes cégnév foglalás eljárási rendjét.
11. A cégbejegyzés (változásbejegyzés) hatályára vonatkozó időpontot a cégjegyzékben nem kell feltüntetni. Az új cégtörvény azt írja elő, hogy a cégjegyzékben a cégbejegyzés napját, illetve a bíróság végzése közzétételének napját kell szerepeltetni. Ugyanakkor a cégjegyzék – ha jogi szempontok alapján az releváns, az anyagi jogi szabály előírása szerint – tartalmazza az egyes cégjegyzékben rögzített adatok mögött álló jogviszonyok keletkezésének és megszűnésének időpontját.
12. A törvény a jövőben csak a társaság fő tevékenységének és a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeknek a meghatározását utalja a taggyűlés (közgyűlés) kizárólagos hatáskörébe. Ezt meghaladóan – a rugalmasabb társasági döntéshozatal, illetve működés érdekében – a döntés joga az ügyvezetést illeti meg, kivéve, ha a tagok (részvényesek) a létesítő okiratban eltérően határoznak. Ehhez képest a társasági szerződésnek (alapszabálynak) a társaság által folytatni kívánt tevékenységek listáját nem kell teljeskörűen tartalmaznia, elegendő, ha a törvény a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörében meghatározott tevékenységek felsorolását teszi kötelezővé. A tagok (részvényesek) döntenek arról is, hogy a társasági szerződés (alapszabály) utaljon-e a TEAOR számokra. A társasági szerződés (alapszabály) kötelező tartalmától ugyanakkor meg kell különböztetni a gazdasági forgalom közhiteles tájékoztatását szolgáló cégjegyzékben feltüntetendő adatok körét: a cégjegyzékben valamennyi, a társaság által folytatni kívánt tevékenységet fel kell sorolni, tekintet nélkül arra, hogy a döntésre a taggyűlés (közgyűlés) vagy az ügyvezetés jogosult. A társaság ez irányú – továbbra is illetékmentességet élvező – bejelentési kötelezettsége elősegíti az egyablakos rendszer hatékony működtetését: a cégbíróság továbbítja a releváns adatokat az APEH, a KSH részére.
13. Meg kell vizsgálni, hogy az egyablakos rendszer működési problémáinak megszüntetése és a kis- és középvállalkozások piacra lépését szolgáló jogintézmény továbbfejlesztése milyen jogalkotási feladatok elvégzését teszi szükségessé.
14. A gazdasági élet szereplőinek jobb és pontosabb tájékozódása érdekében bizonyos körben (pl. a végrehajtási joggal kapcsolatosan) szükséges a cégjegyzékben nyilvántartott adatok körének bővítése.
15. A cégbíróság tevékenységében – a regisztráló hatósági funkció várható egyszerűsödésére is tekintettel – a jövőben a bejegyzett cégek működése feletti törvényességi felügyeleti funkció kell, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon. A cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárása során alkalmazható intézkedési lehetőségeit, eszköztárát, a szankciórendszert bővíteni kell. Változatlanul biztosítani kell az ügyész törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezési jogkörét, illetve a külön törvényben biztosított perindítási jogát.
16. A cégbíróság törvényességi felügyeleti funkciójának erősítését jelenti az is, hogy a jelenlegi, ún. társasági jogi perek egy részében (pl. a társasági határozatok jogszerűségének vizsgálata) törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kell előírni. Ugyanakkor a cégbíróság – a törvényben meghatározott szempontok szerint – a konkrét ügy ismeretében végzéssel dönthessen arról, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra előírt nemperes eljárási rend helyett az adott ügyet a peres eljárásra irányadó szabályok szerint bírálja el. Emellett meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e, és megfelelő munkaszervezés esetén megvalósítható-e az, hogy a cégbíróság döntsön a cég működésének törvényességével kapcsolatos összes jogvitában, a törvény által peres eljárásként szabályozott ügyekben is.
17. A cégjogi kodifikációhoz kapcsolódva ki kell dolgozni a társasági joggal és a tőkepiaccal kapcsolatos komplex, bonyolult jogi megítélésű perek különleges eljárási szabályait, mint a Pp.-ben szabályozott új pertípust, amelyhez sajátos eljárási rend fűződik.
18. A cégalapítás érvénytelenségére irányuló perre vonatkozó alapvető szabályokat nem az új cégtörvényben, hanem a társasági törvényben kell elhelyezni, a cégtörvény azonban tartalmazzon olyan utaló szabályt, amely alapján az érvénytelenségi per szabályai a többi cégforma esetében is alkalmazhatóak.
19. A cég bejegyzésére vonatkozó végzés elleni per, illetve a létesítő okirat, a cégalapítás érvénytelenségére vonatkozó per eljárási rendje és jogkövetkezményei közötti jelentős különbségeket az új cégtörvényben a hatályos szabályozásnál egyértelműbben kell megállapítani.
20. A csődtörvényt várhatóan felváltó, a fizetésképtelenségről szóló törvény helyett az új cégtörvényben kell elhelyezni a cégek végelszámolására vonatkozó rendelkezéseket, hiszen végelszámolás esetében fizetésképtelenségről nincs szó. Ennek során indokolt határidőhöz kötni a végelszámolás lefolytatását. A cégtörvény hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében a cégtörvényben szabályozott, a végelszámolásra vonatkozó eljárási rend alkalmazhatóságáról a szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok között kell rendelkezni a szükséges eltérések meghatározása mellett. Az új cégtörvény, illetve a fizetésképtelenségről szóló új törvény szabályait összhangba kell hozni a két törvényben szabályozott különböző eljárások (felszámolás, végelszámolás, hivatalbóli törlési eljárás2) közötti harmónia, az „átjárhatósági pontok” megteremtése érdekében.
21. A cégeljárás mint nemperes eljárás újraszabályozása során nyomatékosan ügyelni kell arra, hogy a háttérszabályozásként érvényesülő Polgári perrendtartás szabályai alkalmazhatóságának kérdését az új törvény egyértelműen rendezze.
22. A hatályba léptető, illetve az átmeneti rendelkezéseket úgy kell megfogalmazni az új törvényben, hogy azok kellő felkészülési időt biztosítsanak a cégek, illetve a bíróságok számára az új szabályok alkalmazásához.
1
A határozatot az 1117/2010. (V. 12.) Korm. határozat 1. pont 1.139. alpontja hatályon kívül helyezte 2010. május 13. napjával.
2
A 2005: LXIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján a hivatalbóli törlési eljáráson törlési eljárást kell érteni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás