2/2005. (V. 18.) GKM utasítás
2/2005. (V. 18.) GKM utasítás
a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási és adatkezelési szabályzatról*
2005.06.15.
A kettőszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű, legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: Társaság) vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottsági tagjai részére a 2003. évi XXIV. törvény („üvegzseb” törvény) 12. §-ával beiktatott, az Áht. 95/B. § (1) bekezdésében előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő eljárási szabályokról, valamint az iratok kezelésével, őrzésével, azokba való betekintéssel, továbbá az azokban foglalt adatok védelmével kapcsolatos legfontosabb szabályokról a következők szerint rendelkezem:
I. Bevezető rendelkezések
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos alkalmazandó jogszabályok:
1. a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2003. évi XXIV. törvény („üvegzseb” törvény),
2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
3. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,
4. a vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal1. szervezetéről, működéséről és az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet.
II. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási szabályok
A) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre
A) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre
1. A Társaság vezető tisztségviselőinek, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak a megbízatásuk elfogadásától számított harminc napon belül, ezt követően két évente, az adott év március 31. napjáig a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot kell tennie az ezt megelőző év december 31-i állapotára vonatkozóan.
2. A kötelezettnek a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot kell tennie.
3. Nem kell újabb vagyonnyilatkozatot tenni annak a személynek, aki a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tett, vagy a tárgyévben tenni köteles. E tényről a kötelezettnek nyilatkozatot kell benyújtania, melyhez csatolni kell a vagyonnyilatkozat átvételét igazoló okiratot.
B) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének eljárási szabályai
1. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését megelőző, jelen fejezetben részletezett eljárási feladatokat a vezérigazgató/ügyvezető – szükség esetén a munkaszervezet bevonásával – hajtja végre.
2. A vezérigazgatónak/ügyvezetőnek e feladatok végrehajtása során a határidőket úgy kell meghatároznia, hogy a kötelezett megbízatása elfogadásától számított 30 (harminc) napon belül, illetve amennyiben a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatala (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatot javítás céljából visszaküldi, úgy 15 napon belül eleget tudjon tenni e kötelezettségének.
3. A vezérigazgatónak/ügyvezetőnek:
a) írásban tájékoztatnia kell a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban a kötelezett arról ad tájékoztatást, hogy hány fő hozzátartozóra vonatkozóan kíván vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben a kötelezett már vagyonnyilatkozatot tett, erről a nyilatkozatot és a vagyonnyilatkozat átvételéről szóló igazolást kell a vezérigazgató/ügyvezető részére megküldeni;
b) meg kell kérnie a KKH-tól a technikai azonosító kódszámokat, melyek a vagyonnyilatkozatot tevő és annak hozzátartozója anonimitását biztosítják a KKH nyilvántartásában, valamint a Ktv. 6. sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat-nyomtatványokat; (Ez utóbbi a http://www.b-m.hu internetes honlapról is letölthető.) A technikai azonosító kód a személyhez rendeléstől válik személyes adattá!
c) személyes átadással dokumentáltan, vagy postai úton tértivevénnyel, zárt borítékban meg kell küldenie a kötelezettnek a technikai azonosító kóddal és kiegészítő kóddal ellátott – vagyoni részből, személyi részből, felhatalmazó nyilatkozatból, valamint a KKH által kiadott kitöltési útmutatóból álló –, az alábbiak figyelembevételével összeállított nyomtatvány-csomagot az alábbi példányszámokban:
– vagyoni részből a kötelezett saját vagyoni adatairól 3 pld-t, házas- ill. élettársa vagyoni adatairól 2 pld-t, gyermekei vagyoni adatairól személyeként 2-2 pld-t;
– személyi részből a kötelezett saját személyi adatairól 2 pld-t, házas- ill. élettársa személyi adatairól 2 pld-t, gyermekei személyi adatairól személyenként 2-2 pld-t;
– felhatalmazó nyilatkozatból a kötelezett 2 pld-t, házas- ill. élettársa 2 pld-t, gyermekei személyenként 2-2 pld-t;
d) ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, 30 napos határidő tűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, és tájékoztatnia kell arról, hogy e határidő önhibából eredő elmulasztása esetén intézkednie kell megbízatása visszavonása iránt;
e) amennyiben a kötelezett a póthatáridőt elmulasztja, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a megbízatás visszavonására vonatkozó döntés előkészítésére.
C) A vagyonnyilatkozatok kitöltésének szabályai
1. A nyomtatványokat az írásbeli útmutató alapján kell kitölteni.
2. A kötelezettnek a saját, valamint a hozzátartozók személyi adataira vonatkozó személyi részeket két-két példányban kell kitöltenie, melyből egy példány a saját példánya, a másik a Társaság példánya. A Társaság részére leadandó példányt személyenként külön-külön borítékba kell helyezni.
3. A kötelezettnek, valamint a házas- illetve élettársnak, és a gyermeknek saját kezűleg két-két példányban felhatalmazó nyilatkozatot kell kitöltenie, melyből egy példány a saját példánya, a másik a Társaság példánya. A nyilatkozat felhatalmazza a KKH-t, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a személyes és vagyoni adatokat kezelje. A Társaság részére leadandó példányt a személyi részt tartalmazó borítékban kell elhelyezni, ehhez kell csatolni azt a nyilatkozatot, melyben a kötelezett hozzájárul ahhoz, hogy a jelen szabályzat alapján kijelölt személy a vagyonnyilatkozatában foglaltakat megismerje, és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket megtegye.
4. A hozzájáruló nyilatkozatot annak is ki kell tölteni, aki máshol már leadta vagyonnyilatkozatát, és a Társaság vezérigazgatója/ügyvezetője felé csak csak annak átvételét igazolja.
5. Amennyiben a hozzátartozó nem adja meg a felhatalmazást, úgy a kötelezett az ő adataira vonatkozóan személyi és vagyoni részt nem tölthet ki. Erről a kötelezettnek kell nyilatkozatot tennie teljes bizonyító erejű magánokiratban, melyet saját személyi részét tartalmazó borítékba kell elhelyeznie.
6. A személyi részeket és a felhatalmazó nyilatkozatokat tartalmazó, a Társaság részére leadandó borítékokra rá kell vezetni a technikai azonosító kódot, a kötelezetti és hozzátartozói jogállást jelző kiegészítő kódot, a „személyi rész” megjelölést, valamint a „Társaság vezérigazgatója/ügyvezető igazgatója” részére jelzést.
7. A kötelezettnek saját vagyoni adataira vonatkozó vagyoni részt három példányban kell kitöltenie, melyből egy a Társaság példánya, egy a KKH példánya, egy a saját példánya. A Társaság és a KKH példányát külön-külön borítékba kell helyezni. A borítékokra rá kell vezetni a technikai azonosító kódot, a kötelezettre vonatkozó kiegészítő kódot, a „vagyoni rész” megjelölést, valamint a „Társaság vezérigazgatója/ügyvezetője részére”, illetve a „KKH részére” jelzést.
8. A kötelezettnek a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét kettő példányban kell kitöltenie, melyből egy a KKH példánya, egy a saját példánya. A KKH példányát személyenként külön-külön borítékba kell helyezni. A borítékokra rá kell vezetni a technikai azonosító kódot, a hozzátartozói jogállást jelölő kiegészítő kódot, a „vagyoni rész” megjelölést, valamint a „KKH részére” jelzést. A vagyoni részek KKH példányai azonos borítékba is elhelyezhetők, ez esetben a borítékra a kötelezetti és a hozzátartozói jogállást jelző kiegészítő kódokat egyaránt rá kell vezetni.
9. A vagyoni részek KKH példányain, valamint az azokat tartalmazó borítékon sem aláírás, sem más azonosításra alkalmas jelzés nem szerepelhet.
10. Valamennyi továbbítandó borítékot le kell zárni. A kötelezett a borítékok lezárásának módját maga határozza meg. Választhatja a lezárás olyan módját is, melyből kétséget kizáróan megállapítható annak felnyitása.
11. A saját és hozzátartozói példányok őrzéséről a kötelezett maga gondoskodik.
12. A kötelezett személyesen vagy postai úton tértivevénnyel átadja/megküldi a Társaság vezérigazgatójának/ügyvezetőjének a Társaság, illetve a KKH példányait tartalmazó zárt borítékokat.
D) A vagyonnyilatkozatok átvételét követő eljárás
A vezérigazgatónak/ügyvezetőnek :
1. Igazolást kell kiadnia a zárt borítékok átvételéről.
2. A vagyonnyilatkozatok átvételekor értesítenie kell a kötelezettet a soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség évéről.
3. Haladéktalanul intézkednie kell a vagyonnyilatkozatok Társaságnál maradó példányainak a tárolásra kialakított zárt helyen történő őrzéséről.
4. Meg kell küldenie – postai úton tértivevényes küldeményként, illetve kézbesítéssel dokumentálható módon – a KKH-nak a részére szóló zárt borítékokat, amelyeket a megküldésig a 3. pont szerinti zárt helyen kell őrizni.
5. Amennyiben a KKH hiánypótlás, ill. javítás céljából visszaküldi a kötelezett, ill. hozzátartozó zárt borítékban elhelyezett vagyonnyilatkozatát, a KKH által küldött levélmásolattal értesítenie kell a kötelezettet a hiánypótlás szükségességéről és csatolnia kell a KKH által visszaküldött zárt borítékokat, valamint a Társaságnál zárt borítékban őrzött vagyonnyilatkozatok vagyoni és szükség esetén személyi részeit. A kötelezett rendelkezésére kell bocsátania a szükséges példányszámú üres nyomtatványokat. Ez esetben a kötelezettnek 15 napon belül kell a hiányt pótolni.
6. Beszámolót kell készítenie a legfőbb szerv részére az eljárás jogszabálynak megfelelő lefolytatásáról, a vagyonnyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékok átvételéről a kiadott Igazolások másolatának csatolásával, melyet az Igazgatóság a legfőbb szerv soron következő ülésére terjeszt be. Ügyelnie kell arra, hogy az igazolások másolatában a kódszámok ne látszódjanak.
7. A vezérigazgató/ügyvezető a neki leadott és általa őrzött vagyonnyilatkozatokba nem tekinthet bele, annak tartalmát nem ismerheti meg.
E) A vagyonnyilatkozatok összevetése
1. A Társaság vezető tisztségviselői (Igazgatóság elnöke és tagjai/ügyvezető), valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekintetében az összevetésre a Társaság alapítójának határozata értelmében a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult (a továbbiakban: összevetésre jogosult), akinek e feladattal összefüggésben joga van a vagyonnyilatkozatokba betekinteni. Az összevetésre jogosult köteles aláírni az 1. sz. melléklet szerinti titoktartási nyilatkozatot.
2. Az összevetés célja az indokolatlan vagyongyarapodás feltárása.
3. Az összevetés technikai feltételeinek biztosításáról (helyiség biztosítása, jegyzőkönyv felvétele, időpont-egyeztetés) a Társaság vezérigazgatójának/ügyvezető igazgatójának kell gondoskodni.
4. Az összevetésre jogosultnak a vagyonnyilatkozatok átadását követően 60 napon belül kell lefolytatnia az összevetést a nyilatkozattételre kötelezett jelenlétében, előre egyeztetett időpontban. Ennek során össze kell vetnie a korábbi és az újabb időpontban tett vagyonnyilatkozatok vagyoni részeit, szükség esetén az adatok tartalmára vonatkozóan a kötelezettől tájékoztatást kér.
5. A vezérigazgatónak/ügyvezetőnek a kötelezett meghallgatását közvetlenül megelőzően a vagyonnyilatkozatok vagyoni részeit tartalmazó zárt borítékokat az összevetésre jogosult rendelkezésére kell bocsátania, melynek átvételét az összevetésre jogosultnak az iratmozgás dokumentálására szolgáló „Kísérő lapon” aláírással kell igazolnia.
6. Az összevetésre jogosult két példányban jegyzőkönyvet köteles felvenni. (A 3. sz. melléklet tartalmazza.) A jegyzőkönyv egy példányát külön borítékba kell elhelyezni és a kötelezett által meghatározott módon lezárni, másik példányát a kötelezettnek kell átadni. A lezárt borítékot az összevetésre jogosultnak a kötelezett kódszámával és „jegyzőkönyv” jelzéssel kell ellátnia.
7. Az összevetést követően a vagyonnyilatkozatokat le kell zárni és a jegyzőkönyvet tartalmazó zárt borítékkal együtt haladéktalanul át kell adni a vezérigazgató/ügyvezető részére a további őrzés céljából. Az átadás-átvételt a „Kísérő lapon” kell rögzíteni.
8. Ha a kötelezett munkaviszonyból, illetve egyéb jogviszonyból származó jövedelme vagy az összevetésre jogosult által ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, az összevetésre jogosult az összevetés napjától számított 15 napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez a KKH-nál, a kötelezetti és hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részei, valamint a felhatalmazást tartalmazó borítékok megküldésével.
9. Amennyiben a kötelezett személy a Szabályzat A) 3. szerint más szervnél tett vagyonnyilatkozatot és erről igazolást nyújtott be a Társaság vezérigazgatójának/ügyvezetőjének, úgy az összevetési eljárásra elsősorban az a szerv köteles, ahol a vagyonnyilatkozat leadása megtörtént. Ebben az esetben – hasonlóan a vagyonnyilatkozat leadásához – a kötelezett igazolást csatol az összevetésről a Társaság vonatkozásában jogosult részére, aki az igazolás alapján újabb, vagy ismételt összevetést nem köteles lefolytatni.
F) Soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
1. Az Igazgatóság elnöke és tagjai/ügyvezető igazgató, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekintetében a legfőbb szerv határozata értelmében a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult soron kívüli vagyonnyilatkozat tételére kötelezni.
2. Erre akkor jogosult, ha:
a) olyan bejelentést tesznek a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozóan, mely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása tisztségviselői jogviszonyából, illetve egyéb ismert törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható, vagy
b) a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a vagyonnyilatkozatra kötelezett legutolsó vagyonnyilatkozatában, továbbá
c) ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat nem valós adatokat tartalmaz, illetőleg
d) a bejelentés adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a jogszabályellenes forrásból származó vagyongyarapodás a kötelezettel közös háztartásban élő házas- illetve élettársnál és gyermeknél áll fenn.
3. A soron kívüli vagyonnyilatkozatot a kötelezést követő 30 napon belül kell megtenni.
4. Bejelentés esetén a Felügyelő Bizottság elnökének feladatai:
– a bejelentést követő öt munkanapon belül tájékoztatnia kell a kötelezettet a bejelentés megküldésével, aki öt munkanapon belül írásban észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra;
– a határidő lejártát vagy az észrevétel beérkezését követő öt munkanapon belül döntenie kell a soron kívüli vagyonnyilatkozat-tétel elrendeléséről, ill. annak elvetéséről, melyekről a kötelezettet írásban tájékoztatnia kell;
– ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas- illetve élettársnál vagy gyermeknél áll fenn, eljárást kezdeményez a KKH-nál;
– ha a bejelentés a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valóságát teszi kétségessé, az ismételt vagyonnyilatkozatok beérkezését követően az adatok összevetése után dönt ellenőrzési eljárás kezdeményezésének szükségességéről;
– soron kívüli eljárások esetében az összevetésre jogosult a vagyonnyilatkozatot kezelő szervtől bekéri a vagyonnyilatkozatot a jelen Szabályzatban foglalt dokumentálási kötelezettség betartásával. Az összevetési eljárás eredményéről az összevetést elvégző köteles értesíteni a vagyonnyilatkozatot kezelő szervezetet. Amennyiben a jogosult személy nem kezdeményez ellenőrzési eljárást a KKH-nál, úgy a vagyonnyilatkozatot haladéktalanul köteles visszajuttatni a kezelő szervezethez.
5. Nem lehet soron kívül vagyonnyilatkozatot kérni a kötelezettől, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Felügyelő Bizottság elnöke már korábban nyilatkozattételre hívta fel a kötelezettet.
G) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén követendő eljárás
1. Az Igazgatóság elnöke és tagja/ügyvezető, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai tekintetében ellenőrzési eljárás kezdeményezésére a KKH felé a legfőbb szerv határozata értelmében a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult. Az ellenőrzési eljárást a KKH folytatja le.
2. Az ellenőrzési eljárást – indokoltságának fennállása esetén – a vagyonnyilatkozatok vagyoni részei összevetésének napjától számított 15 napon belül kell kezdeményezni.
3. Az ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt a kötelezettet meg kell hallgatni, aki a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet.
4. A meghallgatásról, illetve az eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példányát a kötelezettnek át kell adni.
5. Az ellenőrzési eljárást a kötelezetti és hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részeit, valamint a felhatalmazást tartalmazó, illetve a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet tartalmazó zárt borítékok megküldésével kell kezdeményezni, ezzel egyidejűleg erről a kötelezettet értesíteni kell.
H) A Felügyelő Bizottság elnöke vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás
1. A Felügyelő Bizottság elnökének vagyonnyilatkozatára vonatkozó betekintést, összevetési eljárást, ellenőrzési eljárás kezdeményezését, soron kívüli vagyonnyilatkozatra kötelezést és az ezzel kapcsolatos betekintési jog gyakorlását az alapító határozata alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkára látja el.
2. A Felügyelő Bizottság elnökének vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos eljárási feladatokat, valamint a vagyonnyilatkozat átvételét követő feladatokat (jelen szabályzat B) és D) pontjával azonosan) a Társaság vezérigazgatója/ügyvezetője látja el.
3. Amennyiben a Felügyelő Bizottság elnökével kapcsolatban felmerül a vagyonnyilatkozatok összevetésének, ellenőrzési eljárás kezdeményezésének, soron kívüli vagyonnyilatkozatra kötelezésnek a szükségessége, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkárának futár útján meg kell kérnie a Társaság vezérigazgatójától/ügyvezetőjétől a zárt borítékokat, majd ennek ismeretében le kell folytatnia a szükséges eljárást.
I) A vagyonnyilatkozat visszaadásának esetei
1. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas- illetve élettársról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti a Társaságnál a közös háztartásban élés megszűnését, a vezérigazgatónak/ügyvezetőnek haladéktalanul intézkedni kell a Társaságnál és a KKH-nál tárolt valamennyi vagyonnyilatkozat visszaadásáról.
2. A kötelezett megbízatásának megszűnése esetén a vezérigazgatónak/ügyvezetőnek írásban értesítenie kell a KKH-t a jogviszony megszűnésének időpontjáról. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozatra kötelezett, valamint a vele közös háztartásban élő házas- illetve élettárs és gyermek vagyonnyilatkozattal kapcsolatban alkalmazott azonosító kódját és kiegészítő kódját, valamint a megszűnés időpontját. A KKH a vagyonnyilatkozatok visszajuttatásáról haladéktalanul intézkedik.
3. A vezérigazgatónak/ügyvezetőnek a vagyonnyilatkozatra kötelezett számára vissza kell adnia a vagyonnyilatkozatok Társaságnál tárolt és a KKH által visszaküldött példányait.
III. A vagyonnyilatkozatok adatvédelme
A) A vagyonnyilatkozatok őrzése, kezelése a Társaságnál
A) A vagyonnyilatkozatok őrzése, kezelése a Társaságnál
1. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékokat és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen, zárt helyen, kötelezettenként külön iratgyűjtőben kell őrizni.
2. A Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint a Társaság vezérigazgatója/ügyvezetője – saját eljárásuk körében – felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot a betekintési jog jogosultjain kívül harmadik személy ne ismerhesse meg, azokról ne szerezhessen tudomást. Ennek során meg kell határozni, melyik szervezeti egység, illetve személy milyen körben felelős a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos iratok nyilvántartásáért, kezeléséért. A vagyonnyilatkozatok tárolásával, őrzésével, átadásával kapcsolatos feladatokat az arra kötelezettek munkaköri leírásában fel kell tüntetni.
3. A vagyonnyilatkozatok kézbesítése postai úton tértivevénnyel vagy személyesen, dokumentálható módon történhet.
4. A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt „Kísérő lap”-on kell dokumentálni a betekintés időpontjának, a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, a betekintésre jogosult saját kezű aláírásával.
5. Valamennyi újonnan keletkezett iratot haladéktalanul a tárolás helyén kell elhelyezni.
6. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni, meghatározva a nyilvántartás tartalmi elemeit (kötelezett neve, munkavégzés helye, technikai azonosító kódja, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok, az átvett és továbbított iratok tartalmára történő utalás, az átadásra, átvételre és továbbításra vonatkozó adatok, stb.).
A tisztségviselővel kapcsolatos valamennyi, a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratot (a hozzátartozókra vonatkozót is) az egyéb iratoktól elkülönítetten egy iratgyűjtőben kell kezelni a vezérigazgató/ügyvezető által kijelölt helyiségben. A kijelölt helyiségnek elegendő biztonságot kell nyújtania illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz, vagy természeti csapás ellen. Az iratokat páncélszekrényben, azon belül külön biztonsági kulccsal zárható, kizárólag ezen iratok elhelyezésére használható rekeszben kell tárolni. A rekeszt záró biztonsági kulccsal kizárólag a Társaság vezérigazgatója/ügyvezetője rendelkezik.
A vagyonnyilatkozatok kiadása esetén külön nyilvántartásban a vezérigazgatónak/ügyvezetőnek fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozatba betekintésre jogosult személyét. A személyi azonosságot az azonosság megállapítására alkalmas igazolvánnyal kell igazolni, a személyi azonosságot igazoló okmány sorszámát rögzíteni kell, a hivatalos okmány eredeti hiteles példányát (pl. cégkivonat, bírósági megkeresés, stb.) a dokumentációnál el kell helyezni.
7. A Társaság Felügyelő Bizottsága elnökének és a Gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkárnak a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben az 1. és 2. sz. melléklet szerinti titoktartási nyilatkozatot kell tennie.
A vezérigazgató nem jogosult betekintésre, így nem kell nyilatkoznia a titoktartásról sem!
B) A vagyonnyilatkozatba betekintésre jogosultak
A vagyonnyilatkozatokba jogosult betekinteni:
1. a Társaság Igazgatósága elnöke és tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai vagyonnyilatkozatába:
– a Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke
2. a Felügyelő Bizottság elnöke vagyonnyilatkozatába:
– a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkára
3. valamennyi kötelezett vagyonnyilatkozatába:
– saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre kötelezett,
– bírósági eljárás megindítása esetén az illetékes bíróság,
– ellenőrzési eljárás esetén a KKH-nál ellenőrzést lefolytató személy,
4. hozzátartozó vagyonnyilatkozatába:
– a nyilatkozattételre kötelezett,
– a hozzátartozó,
– ellenőrzési eljárás esetén a KKH-nál ellenőrzést lefolytató személy,
– bírósági eljárás megindítása esetén az illetékes bíróság.
C) A vagyonnyilatkozatok kiadása
A vagyonnyilatkozatokat a vezérigazgató/ügyvezető a tárolás helyéről az alábbi személyeknek adhatja ki:
• összevetés céljából a Társaság Felügyelő Bizottsága elnökének (az elnök vonatkozásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkárának),
• javítás céljából a kötelezettnek,
• ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a személyi részeket a KKH-nak,
• végleges visszaadás esetén a kötelezettnek.
IV. A KKH eljárására vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezések
1. A KKH a részére továbbított vagyonnyilatkozatok megfelelő kitöltését ellenőrzi. Ha a vagyonnyilatkozat nem felel meg az előírt követelményeknek, a KKH vezetője értesíti a Társaságot a hiánypótlás, illetve javítás érdekében.
2. A KKH a vagyoni részek adatait a megérkezéstől számított 30 napon belül számítógépes nyilvántartási rendszerében rögzíti, és azokat 10 évig, de legfeljebb a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáig nyilvántartja.
3. A KKH vezetője az ellenőrzési eljárás kezdeményezését követően kijelöli az ellenőrzési eljárást lefolytató személyt.
4. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül le kell folytatni.
5. Az ellenőrzési eljárás során a kötelezettet meg kell hallgatni, aki jogi képviselőt vehet igénybe.
6. Az ellenőrzési eljárás során a kötelezett, illetve az eljárásban részt vevő szakértő és más személy 15 napon belül panaszt nyújthat be a tájékoztatásra, kizárásra, s egyéb eljárási cselekményekre vonatkozó intézkedések ellen.
7. A megbízott intézkedése ellen benyújtott panaszt a KKH vezetője, a KKH vezetőjének intézkedése ellen benyújtott panaszt a belügyminiszter bírálja el 15 napon belül.
8. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a KKH a Társaságot értesíti.
9. Amennyiben a KKH indokolatlan vagyongyarapodást állapít meg, a jogkövetkezmények alkalmazásáról az alapító dönt.
V. Záró és átmeneti rendelkezések
1. Ez az utasítás 2005. június 15-én lép hatályba.
2. Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az I. fejezet szerinti jogszabályi rendelkezések az irányadók.
3. A GKM Humánpolitikai Főosztálya a vagyonnyilatkozatok 2005. évi összevetésének lebonyolítása érdekében jelen utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül megküldik a gazdálkodó szervezetek vezetői részére a társaság vezető tisztségviselőinek, illetve Felügyelő Bizottsági tagjainak 2003. évi, és 2005. évi vagyonnyilatkozatait, valamint a Felügyelő Bizottsági elnökök vagyonnyilatkozatait átadja a GKM Vagyongazdálkodási Főosztálya részére.
Dr. Kóka János sk.
gazdasági és közlekedési miniszter
1. melléklet a 2/2005. (V. 18.) GKM utasításhoz
TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
Alulírott...................................................., mint a(z)……………………………………………………(a továbbiakban: Társaság) Felügyelő Bizottságának elnöke, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a 2003. évi XXIV. törvény szerinti
– vagyonnyilatkozatra vonatkozó összevetési eljárás,
– ellenőrzési eljárás kezdeményezése,
– soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételre kötelezés, valamint
– a fentiekkel kapcsolatos betekintési jog gyakorlása során tudomásomra jutott személyes adatokat, valamint az azokkal kapcsolatos információkat titokban tartom, kötelezettséget vállalok arra, hogy azokat nem hozom nyilvánosságra, jogosulatlan harmadik személynek nem szolgáltatom ki és nem teszem hozzáférhetővé, továbbá semmilyen más módon és célra jogosulatlanul nem használom fel.
…………………., 2005. ……………………………
Név: ………………………………………………………………...
Személyi igazolvány száma: ………………………………………………………………...
Lakcím: ………………………………………………………………...
Aláírás: ………………………………………………………………...
2. melléklet a 2/2005. (V. 18.) GKM utasításhoz
TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT
Alulírott....................................................,
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkára (tisztség, beosztás megjelölése) büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a 2003. évi XXIV. törvény szerinti
………………………………………………………. (továbbiakban: Társaság) Felügyelő Bizottsága elnökének
– vagyonnyilatkozatára vonatkozó összevetési eljárás,
– ellenőrzési eljárás kezdeményezése,
– soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételre kötelezés, valamint
– a fentiekkel kapcsolatos betekintési jog gyakorlása során tudomásomra jutott személyes adatokat, valamint az azokkal kapcsolatos információkat titokban tartom, kötelezettséget vállalok arra, hogy azokat nem hozom nyilvánosságra, jogosulatlan harmadik személynek nem szolgáltatom ki és nem teszem hozzáférhetővé, továbbá semmilyen más módon és célra jogosulatlanul nem használom fel.
…………………., 2005. ……………………………
Név: ………………………………………………………………...
Személyi igazolvány száma: ………………………………………………………………...
Lakcím: ………………………………………………………………...
Aláírás: ………………………………………………………………...
3. melléklet a 2/2005. (V. 18.) GKM utasításhoz
Ikt. szám: …… példány
JEGYZŐKÖNYV
vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatának összevetéséről
vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatának összevetéséről
Készült:
Időpont: 200. …..……….............. hó ……... napján
Jelen vannak:
……………………………………….., a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult
……………………………..…………, vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett
Tárgy: a 200.…. december 31-i és a 200….. december 31-i vagyoni állapotról tett, ……..–……..–01 technikai azonosító kódszámú vagyonnyilatkozatok vagyoni részeinek összevetése
A jelenlévők megállapítják, hogy a vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó borítékok a felbontást megelőzően lezárt, sérülésmentes állapotban voltak.
A borítékok felbontását követően a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult a vagyonnyilatkozatok vagyoni részeit tételesen összevetette, melynek során az alábbiakat állapította meg:
a) A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének
határidőre eleget tett – késedelmesen tett eleget – nem tett eleget
b) A kötelezett vagyonnyilatkozata a Ktv. 22/A.–22/B. §-aiban foglaltak szerinti adattartalomnak
megfelel – nem felel meg
c) Egyéb megállapítások:
|
|
|
d) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosultjának az összevetés során elhangzott megállapításaira észrevételt
tett – nem tett
e) A vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál indítandó ellenőrzési eljárásra
javaslatot tesz – nem tesz javaslatot
Az összevetési eljárást követően a két vagyonnyilatkozat vagyoni részei külön-külön, a jelenlévők által hitelesített borítékban lezárásra kerültek.
A jegyzőkönyvet elolvasás után, mint akaratunkkal minden megegyezőt jóváhagyólag írjuk alá.
kmf.
Készült: 2 példányban
Kapják: 1. példány: Társaság nyilvántartása
2. példány: kötelezett
.………………………………… …………..………………………
a vagyonnyilatkozatok összevetésére jogosult kötelezett
1 példányt átvettem:
Dátum:………………..
………………………………….(kötelezett)
4. melléklet a 2/2005. (V. 18.) GKM utasításhoz
N Y I L A T K O Z A T személyes adatok kezeléséhez való hozzájáruláshoz
Aulírott…………………………………………, mint a ….………………………………..(továbbiakban:Társaság) Igazgatóságnak/Felügyelő Bizottságának tagja/elnöke*, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény. 3. § (1) a) szerint – figyelemmel a 2. § 6. pontjára – hozzájárulok ahhoz, hogy a Társaság Felügyelő Bizottságának elnöke/GKM Gazdaság-koordinációs és pénzügyi helyettes államtitkára* ………………………………………....(név) …………………………..cím a Társaság részére leadott vagyonnyilatkozatomat kezelje, abba betekintsen, a betekintését követően annak tartalmát korábbi vagyonnyilatkozatom tartalmával összevesse, indokolt esetben az ellenőrzési eljárást kezdeményezze.
A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási és adatkezelési szabályzatot megismertem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek fogadom el.
………………………..2005…………………………..
|
Név: |
|||
|
Szül. hely, idő: |
|||
|
Anyja neve: |
|
||
|
Szg. szám: |
|||
|
Lakcím: |
|||
|
|
……………………………… |
||
|
*megfelelő aláhúzásával |
aláírás |
*
Az utasítást a 9/2008. (II. 25.) GKM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2008. február 29. napjával.
1.
Elnevezése BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalra változott.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás