260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelet
a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) 2005. évi módosításainak és kiegészítéseinek kihirdetéséről1
2007.04.27.
1. § A Kormány a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodásnak (SZMGSZ) a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD) Főbizottsága által 2004. november 22-én elfogadott módosításai és kiegészítései szövegét e rendelettel kihirdeti.
(Az SZMGSZ 2005. évi módosításai és kiegészítései a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. július 1-jén hatályba léptek.)
1. A Megállapodás preambulumában az országok felsorolásába betűrend szerint fel kell venni a „Magyar Köztársaság” szavakat, illetőleg a „vasútjait felügyelő minisztériumok” szavakhoz a következő lábjegyzetet kell felvenni: „* A Magyar Köztársaság részéről a Megállapodást a Magyar Köztársaság Kormánya kötötte meg.”
2. Az 1. cikk szövegében az országok felsorolásába betűrend szerint fel kell venni a „Magyar Köztársaság” szavakat, illetőleg a „vasutakat felügyelő minisztériumok” szavakhoz a következő lábjegyzetet kell felvenni: „* A Magyar Köztársaság részéről a Megállapodást a Magyar Köztársaság Kormánya kötötte meg.”
3. A 2. cikk 1. §-ának szövegéhez a következő lábjegyzetet kell felvenni: „* A Magyar Köztársaság vasútjain ezt a Megállapodást kizárólag a magyar–ukrán államhatáron keresztül végzett árufuvarozásoknál alkalmazzák.”
4. A 4. cikk 1. §-ának 3. és 4. pontjait közös 3. pontba kell összevonni a következő szöveggel: „3. olyan veszélyes áruk, amelyek fuvarozását az SZMGSZ 2. számú melléklete nem engedélyezi;”, és egyidejűleg az 5., 6. és 7. pontokat megfelelően 4., 5. és 6. pontra kell átszámozni.
5. Az 5. cikk 4. §-a második bekezdésének második mondatát a következő szöveggel kell helyettesíteni: „A rakodási szelvényen túlérő küldeményeknél a feladó minden esetben köteles rakodási és rögzítési vázlatrajzot benyújtani, kivéve a 14.1. számú mellékletben tárgyalt eseteket.”
6. Az 5. cikk 5. §-a harmadik bekezdésének első francia bekezdésében az országok felsorolását betűrend szerint ki kell egészíteni „a Magyar Köztársaságba,” szöveggel.
7. A 6. cikk 9. §-ának szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni: „Rakott közúti járműszerelvények, tehergépkocsik, pótkocsik, félpótkocsik és közúti cserefelépítmények intermodális* fuvarozásánál, valamint ezek vasúti fuvarozását megelőzően és azt követően üresen végzett fuvarozásánál a 21. számú melléklet (A közúti járműszerelvények, tehergépkocsik, pótkocsik, félpótkocsik és közúti cserefelépítmények fuvarozásáról szóló Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Az oldal aljára a következő szövegű lábjegyzetet kell felvenni: „* – Intermodális fuvarozás – árufuvarozás egy és ugyanazon rakományegységben vagy közúti járműben két vagy több közlekedési alágazat igénybevételével, ahol a továbbított árukat a közlekedési alágazat megváltoztatásakor nem rakják át.”
8. A 7. cikk 2. §-a második bekezdésének első francia bekezdésében az országok felsorolását betűrend szerint ki kell egészíteni „a Magyar Köztársaságba,” szöveggel.
9. A 8. cikk 1. §-a ötödik bekezdésének szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„Huckepack rakománynak minősül az egy fuvarlevéllel feladott, rakott közúti járműszerelvény (egy vagy két vasúti kocsira berakva), tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi és közúti cserefelépítmény vagy a közúti járműszerelvény, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi és közúti cserefelépítmény üresen az árunak vasúton végzett fuvarozására történő igénybevételét megelőzően és azt követően.”
10. A 9. cikk 3. §-a hetedik bekezdésének első francia bekezdésében az országok felsorolását betűrend szerint ki kell egészíteni „a Magyar Köztársaságba,” szöveggel.
„vagy a közúti járműszerelvényeknek, tehergépkocsiknak, nyerges vontatóknak, pótkocsiknak, félpótkocsiknak és közúti cserefelépítményeknek a 13-9009., 13-4095. és 13-9004.M sorozatú, 1520 mm nyomtávolságú, különleges építésű vasúti pőrekocsikon történő elhelyezéséről és rögzítéséről szóló Szabályzat (14.1. számú melléklet).”; „ , a közúti járműszerelvényeknek, tehergépkocsiknak, nyerges vontatóknak, pótkocsiknak, félpótkocsiknak és közúti cserefelépítményeknek a 13-9009., 13-4095. és 13-9004.M sorozatú, 1520 mm nyomtávolságú, különleges építésű vasúti pőrekocsikon történő elhelyezéséről és rögzítéséről szóló Szabályzat (14.1. számú melléklet)” 12. A 9. cikk 4. §-a negyedik bekezdésében „a berakást” szavakat „az áru vagy a konténer berakását a vasúti kocsiba” szavakkal kell helyettesíteni.
13. A 9. cikk 8. § utolsó előtti bekezdésének szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„Amennyiben az átrakás nélkül fuvarozott áruk az SZMGSZ-ben nem részes országból, illetőleg a konténerek, közúti járműszerelvények, tehergépkocsik, pótkocsik, félpótkocsik vagy közúti csereszekrények vízi úton vagy intermodális fuvarozás keretében érkeznek, azok továbbfuvarozás céljából átvehetők olyan kocsizárakkal vagy biztonsági kocsizárakkal is, amelyek jelei eltérnek az ebben a cikkben foglalt rendelkezésektől.”
14. A 18. cikk 3. § első bekezdésének utolsó mondatába és 6. pontjába a „cserefelépítményről” szó után fel kell venni „pótkocsiról,” szót.
15. A 23. cikk 3. §-ának 4. és 12. pontjaiban a „feladó által végzett berakás” mondatrészt a „feladó által a vasúti kocsiba végzett berakás” szavakkal kell helyettesíteni.
16. A 23. cikk 4. §-ának 3. pontjában a „közúti járműszerelvény,” kifejezés után fel kell venni a „tehergépkocsi,” szót és írásjelet, a „cserefelépítménybe” kifejezés után a „pótkocsiba,” szót és írásjelet.
17. A 23. cikk 4. §-ának 4. pontjában nyolc előfordulási helyen a „közúti cserefelépítmény,” kifejezés megfelelően ragozott alakjai után fel kell venni a „pótkocsi” szó megfelelően ragozott alakját.
18. A 41. cikk negyedik bekezdésében az országok felsorolását betűrend szerint ki kell egészíteni „a Magyar Köztársaság*,” szöveggel, illetőleg a csatlakozásokra vonatkozó lábjegyzetet ki kell egészíteni a következő bekezdéssel:
„Az SZMGSZ-hez 2002. január 1-jén csatlakozott: – a Magyar Köztársaság Kormánya.”
3. § (1) Az R. 2. §-ában kihirdetett SZMGSZ mellékletei 2005. évi módosításainak hivatalos magyar nyelvű fordítását e rendelet mellékletei tartalmazzák.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(3) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik.
5. § Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az SZMGSZ orosz nyelvű hiteles szövegét a jelen módosítással egységes szerkezetben közzétegye.3
1. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Az SZMGSZ 1. számú mellékletének szövegébe az országok betűrend szerinti sorrendjében a következő szöveget kell felvenni: „a Magyar Köztársaságban: levelek;
Nem tekintendők levélnek a számlák, szállítólevelek (konszignációk) és a minőségi bizonyítványok. Ezeket be lehet tenni vasúti küldeményekbe, feltéve, hogy azok a címen, keltezésen és aláíráson kívül csak az áru megnevezését és tömegét, valamint a küldeményre vonatkozó más adatokat tartalmaznak.”
2. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez4
3. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
(1) Az SZMGSZ 5. számú mellékletében az 1. számú ábrán a „Rakodási szelvény” szavakat „Fő rakodási szelvény” szavakkal, az „UZBK” mozaikszót „UTI” mozaikszóval, a „TZD” mozaikszót „TDZ” mozaikszóval kell helyettesíteni; Új 2. számú ábrát kell felvenni a körzeti rakodási szelvény ábrájával:
Új 2. számú ábrát kell felvenni a körzeti rakodási szelvény ábrájával:
Körzeti rakodási szelvény az 1520 mm nyomtávolságú BC; KZH; KRG; LDZ; LG; RZD (kivéve az Észak-Kaukázusi Vasút Belorechenskaja – Tuapse – Veseloe, Krymskaja – Novorossijsk vasútvonalait, az Északi Vasút Chum – Labytnangi, Puksa – Navolok Severnoj vasútvonalait, a Krasznojarszki Vasút Tigej – Achinsk vasútvonalát); TDZ; TRK; UTI; UZ (kivéve a Lvovi Vasutat, a Dnyeper-melléki Vasút Dnepropetrovsk – Juzhnyj – Vstrechnyj vasútvonalát); CFM; EVR vasutakon.
A körzeti rakodási szelvény alkalmazható az SZMGSZ 14. számú melléklet rendelkezései vagy az e vasutak között egyeztetett, más szabályoknak megfelelően berakott faárukhoz, valamint az SZMGSZ 14.1. számú mellékletének megfelelően berakott közúti járműszerelvényekhez, tehergépkocsikhoz, pótkocsikhoz, félpótkocsikhoz.
(3) Az SZMGSZ 5. számú mellékletében az új számozás szerint 6. számú ábrán a „DSVN” mozaikszót „VZD” mozaikszóval kell helyettesíteni;
(4) Az SZMGSZ 5. számú mellékletében az új számozás szerint 7. számú ábrán a „DSVN” mozaikszót „VZD” mozaikszóval kell helyettesíteni;
(5) Az SZMGSZ 5. számú mellékletében az új számozás szerint 5. számú ábrán a feliratot ki kell egészíteni a „MÁV” mozaikszóval. 5. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Az SZMGSZ 7. számú melléklete 8. § első bekezdésének első francia bekezdésében az országok felsorolását betűrend szerint ki kell egészíteni „a Magyar Köztársaságba,” szöveggel. 6. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
„Az áruknak Alashankou, Dostyk, Mandzhuria, Zabajkal'sk, Erlian, Grodekovo állomásokon történő átrakásakor a feladó a fuvarlevélbe az üres kocsinak az átrakó állomás általi visszaküldésére vonatkozó bejegyzést tehet a következő szöveggel: «Az árunak ............. (az átrakó állomás megnevezését kell bejegyezni) állomáson történő átrakását követően az üres kocsit ............................................. (a rendeltetési állomás és vasút, valamint az átvevő megnevezését kell bejegyezni) állomásra kell küldeni ................ (az állomások megnevezését kell bejegyezni) határállomásokon keresztül, az átmeneti vasutakon a költségviselő ............................. (minden átmeneti vasútra külön fel kell tüntetni a költségviselő megnevezését és kódját).»”
7. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Az SZMGSZ 12.1–12.4. számú mellékleteinek 11. rovatában az áru számkódja részére külön kialakított rovatot két újabb függőleges osztással nyolc sejtre kell bővíteni. 8. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
„– a gépjárműveknek a törhető alkatrészek külön védelme nélkül végzett fuvarozásáról, azon jármű rendszámáról, amelynek kulcsát a fuvarlevélhez mellékelték, arról, hogy a szerszámokat, komplettáló alkatrészeket és a fődarabokat nem csomagolták az SZMGSZ 7. számú melléklet 3., 5. és 7. §-aiban foglaltak szerint; – az áru épségének és a forgalom biztonságának biztosításáról az árunak a közúti járműszerelvény, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi és közúti cserefelépítmény szekrényében az SZMGSZ 21. számú melléklet 10. és 11. §-aiban foglaltak szerint történt elhelyezésekor.”
(2) az X8. rovathoz fűzött magyarázat második bekezdésében
– a „DSVN” mozaikszót „VZD” mozaikszóval kell helyettesíteni;
– az államok felsorolását betűrend szerint ki kell egészíteni „- a Magyar Köztársaság vasútjaira – MÁV” szöveggel;
(3) az X10. rovathoz fűzött magyarázat negyedik mondatát a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„Közúti járműszerelvénybe, tehergépkocsiba, pótkocsiba, félpótkocsiba vagy közúti cserefelépítménybe rakott áru esetén a közúti járműszerelvénybe, tehergépkocsiba, pótkocsiba, félpótkocsiba vagy közúti cserefelépítménybe rakott áru csomagolásának módját kell feltüntetni.”
(4) az X11. rovathoz fűzött magyarázat
– első bekezdésébe új, negyedik mondatot kell felvenni a következő szöveggel:
– utolsó bekezdésében a „hatjegyű” szót „nyolcjegyű” szóval kell helyettesíteni.
(5) az X12. rovathoz fűzött magyarázat utolsó bekezdését a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„Konténerben, közúti járműszerelvényben, tehergépkocsiban, pótkocsiban, félpótkocsiban vagy közúti cserefelépítményben fuvarozott áru esetén a konténerek, közúti járműszerelvények, tehergépkocsik, pótkocsik, félpótkocsik vagy közúti cserefelépítmények mennyiségét, míg lejjebb (az áru megnevezésével szemben) az azokba berakott áru összes (a küldeményben) mennyiségét kell feltüntetni. Ha a közúti járműszerelvény tehergépkocsiból és pótkocsiból áll, akkor a tehergépkocsik és pótkocsik mennyiségét, a tehergépkocsiban és a pótkocsiban lévő árudarabok mennyiségét és a közúti járműszerelvényben lévő árudarabok összes mennyiségét kell feltüntetni. Szóródó, ömlesztett és folyékony áruk fuvarozása esetében az „Ömlesztve berakva (Навалом, szóródó áru esetén – Насыпью)” vagy a „Folyékony (Наливом)” szavakat kell feltüntetni. Üres konténerek, közúti járműszerelvények, tehergépkocsik, pótkocsik, félpótkocsik vagy közúti cserefelépítmények fuvarozásakor azok mennyiségét kell bejegyezni. Ha az üres közúti járműszerelvény tehergépkocsiból és pótkocsiból áll, akkor a tehergépkocsik és pótkocsik mennyiségét kell bejegyezni.”
(6) az X13. rovathoz fűzött magyarázat szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„Az áru összes tömegét kell feltüntetni.
Az árunak konténerben, közúti járműszerelvényben, tehergépkocsiban, pótkocsiban, félpótkocsiban vagy közúti cserefelépítményben, rakodólapon vagy egyéb rakszer alkalmazásával végzett fuvarozása esetén be kell jegyezni az áru összes tömegét, a konténer, a közúti járműszerelvény, a tehergépkocsi, a pótkocsi, a félpótkocsi vagy a közúti cserefelépítmény, a rakodólapok, illetőleg egyéb rakszerek saját tömegét és a küldemény összes tömegét is.
Üres konténer, közúti járműszerelvény, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi vagy közúti cserefelépítmény fuvarozása esetén a konténer a közúti járműszerelvény, a tehergépkocsi, a pótkocsi, a félpótkocsi vagy a közúti cserefelépítmény saját tömegét kell feltüntetni.”
(7) az X14. rovathoz fűzött magyarázat szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„Betűkkel be kell jegyezni a 12. rovatban megadott darabszámot, vagyis a küldeményhez tartozó árudarabok mennyiségét vagy az „Ömlesztve berakva (Навалом, szóródó áru esetén – Насыпью), Folyékony (Наливом)” szavakat, míg konténerbe, közúti járműszerelvénybe, tehergépkocsiba, pótkocsiba, félpótkocsiba vagy közúti cserefelépítménybe rakott árunál az árudaraboknak a konténerbe, a közúti járműszerelvénybe, tehergépkocsiba, pótkocsiba, félpótkocsiba vagy közúti cserefelépítménybe berakott és a 12. rovatban feltüntetett összes darabszámát kell bejegyezni.
Üres konténer, közúti járműszerelvény, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi és közúti cserefelépítmény fuvarozása esetében ezt a rovatot nem kell kitölteni.”
(8) az X19. rovathoz fűzött magyarázat utolsó bekezdésének szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„Közúti járműszerelvények, tehergépkocsik, pótkocsik és félpótkocsik fuvarozásánál fel kell tüntetni azok állami rendszámát, közúti cserefelépítmény fuvarozása esetén pedig az annak oldal és homlokfelületén feltüntetett azonosítószámot.”
(9) az X20. rovathoz fűzött magyarázat ötödik bekezdésében:
– a „DSVN” mozaikszót „VZD” mozaikszóval kell helyettesíteni;
– a vasutak felsorolását betűrend szerint ki kell egészíteni a „MÁV - 55” szöveggel.
(10) az X0. 27-30. rovatokhoz fűzött közös magyarázat első bekezdését a „kocsirakományként” szó után a következő szöveggel kell kiegészíteni:
„és közúti járműszerelvényben, tehergépkocsiban, pótkocsiban, félpótkocsiban vagy egy közúti cserefelépítményben hucke-pack rakományként”
(11) az X45. rovathoz fűzött magyarázat első bekezdésének szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„A feladó vagy az átvevő által biztosított árukísérő nélkül fuvarozott vasúti kocsira, konténerre, a közúti járműszerelvény és a tehergépkocsi szekrényére, pótkocsira, félpótkocsira, közúti cserefelépítményre az SZMGSZ 9. Cikkének 8. §-ában, az SZMGSZ 8. számú mellékletének 15. §-ában vagy az SZMGSZ 21. számú mellékletének 7. és 9. §-aiban foglalt rendelkezések szerint feltett kocsizárak vagy biztonsági kocsizárak darabszámát és valamennyi jelét kell bejegyezni.”
(12) az X50. rovathoz fűzött magyarázat harmadik bekezdésébe az államok betűrend szerinti sorrendjében fel kell venni a „Magyar Köztársaság,” szöveget.
(13) a 97. rovathoz fűzött magyarázatot a következő mondattal kell kiegészíteni:
„A rendeltetési vasút belföldi előírásai e rovat kitöltésére más rendelkezéseket is tartalmazhatnak.”
9. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
(1) a bevezető részhez rendelt „*” lábjegyzetből törölni kell a „Magyarország és”, illetőleg a „Magyarországra és” szavakat.
(2) az 1.1. pont második bekezdéséhez rendelt „**” lábjegyzetből törölni kell a „Magyarország – MÁV” szövegrészt.
(3) az 1.2. pont szövegét a következő szöveggel kell helyettesíteni:
„1.2. A kizárólag csak a CIM-et alkalmazó országokból a kizárólag csak az SZMGSZ-t alkalmazó országokba a lengyel vagy a román vasutakon átmenetben végzett árufuvarozásnál (kivéve az Ukrajna rendeltetésű vagy az ukrán vasutakon átmenetben végzett árufuvarozást) a CIM fuvarlevelet a lengyel vagy a román vasútnak arra a kiléptető határállomására kell kiállítani, amelyen a küldeménynek a végleges rendeltetési országba való fuvarlevél-váltását kell végezni.
A kizárólag csak a CIM-et alkalmazó országokból Ukrajnába vagy az ukrán vasutakon átmenetben végzett árufuvarozásnál, a feladónak a CIM fuvarlevélben adott rendelkezésétől függően, a CIM fuvarlevélnek SZMGSZ fuvarlevélre váltását a következő állomások valamelyikén végzik:
– a lengyel vasutakon átmenetben: Dorohuck (PKP), Hrubeszov (PKP), Verhrata (PKP), Medyka (PKP), Mostiska II. (UZ), Jagodin (UZ);
– a szlovák vasutakon átmenetben: Cierna nad Tisou (ZSR), Chop (UZ), Batevo (UZ);
– a magyar vasutakon átmenetben: Záhony (MÁV), Eperjeske (MÁV), Chop (UZ), Batevo (UZ);
– a román vasutakon* átmenetben: Halmeu (CFR), Djakovo (UZ), Batevo (UZ).
A CIM fuvarlevélen a feladó rendeltetési állomásként a lengyel, magyar, román, szlovák vasutak vonatkozó kiléptető határállomását vagy az ukrán vasutak vonatkozó határállomását, átvevőként – ennek az állomásnak az állomásfőnökét jelöli meg. Ezen kívül a feladó a CIM fuvarlevélen feltünteti a végleges rendeltetési vasutat és állomást, a végleges átvevőt és annak postai címét is.
A fuvarlevél-váltást végző állomás a CIM fuvarlevélbe bejegyzett adatok alapján a CIM fuvarlevélen szereplő valamennyi adatot pontosan átvezeti az újonnan kiállított SZMGSZ fuvarlevélbe, és az árut továbbküldi a végleges rendeltetési állomásra.
Az SZMGSZ fuvarlevél 3. «Feladási állomás» rovatába a fuvarlevél-váltást végző állomás saját megnevezését írja be.
Az SZMGSZ fuvarlevél 1. «A feladó neve, postacíme» rovatába a fuvarlevél-váltást végző állomás az eredeti feladót és annak postacímét, valamint az eredeti feladási állomást és országot jegyzi be.
Az új fuvarlevélnek „A feladási állomás név- és keletbélyegzője” rovatát a fuvarlevél-váltást végző állomás saját egyesített név- és keletbélyegzőjének lenyomatával látja el.
A CIM fuvarlevélnek az átvevő részére rendelt első lapját az új SZMGSZ fuvarlevélhez kell csatolni. Az SZMGSZ fuvarlevél valamennyi lapja előoldalának bal felső sarkába a „ …. számú, …… -án kelt CIM fuvarlevél csatolva / Πриложена накладная ЦИМ № ... от ..... (keltezés)” szöveget kell bejegyezni.
Az átvevő a CIM fuvarlevél átvételét az SZMGSZ fuvarlevél 4. lapjának 98. rovatába tett, vonatkozó bejegyzéssel igazolja.
A fuvarlevél-váltást végző állomás megküldi a feladó részére az SZMGSZ fuvarlevél-másodpéldány eredeti példányát, ha a feladó erre vonatkozó igényét a CIM fuvarlevélen bejelentette.”
10. számú melléklet a 260/2005. (XII. 9.) Korm. rendelethez
14. számú melléklet az SZMGSZ-hez
AZ ÁRUKNAK VASÚTI TEHERKOCSIBA ÉS KONTÉNERBE TÖRTÉNŐ BERAKÁSÁRÓL ÉS AZ ÁRUK BIZTOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZAT
Az áruknak vasúti teherkocsiba és konténerbe történő berakásáról és az áruk biztosításáról szóló
szabályzat az SZMGSZ-ben részes országok 1520 mm nyomtávolságú vasútjain végzett fuvarozáshoz
1. Ez a Szabályzat határozza meg a vasúti teherkocsik és konténerek megrakásának és az áruk biztosításának (biztosításának) rendjét és feltételeit az SZMGSZ-ben részes országok 1520 mm nyomtávolságú vasútjain végzett fuvarozásnál.
2. Az ebben a Szabályzatban foglalt, a vasúti teherkocsik és konténerek megrakására és az áruk biztosítására vonatkozó eljárásokat az SZMGSZ-ben részes országok közötti nemzetközi forgalomban végzett fuvarozásnál minden további egyeztetés nélkül kell alkalmazni.
3. Azon áruk nyitott kocsikba történő berakására és biztosítására, amelyekkel ez a Szabályzat nem foglalkozik, az ebben a Szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint megvizsgált és jóváhagyott leírásokkal és számításokkal alátámasztott rakodási és biztosítási eljárásokat kell kidolgozni.
4. E Szabályzat érvényessége tehervonatban, legfeljebb 100 km/h sebességgel végzett árufuvarozásra terjed ki.
5. Az 1520 mm nyomtávolságú vasúti teherkocsik megrakásakor, kirakásakor és az azokban végzett fuvarozás során a kocsik épségének biztosítása érdekében kötelező betartani a GOSZT 22235-76. számú „1520 mm nyomtávolságú nagyvasúti teherkocsik. Általános követelmények a kocsik épségének megőrzésére a rakodási és tolatási munkák során.” államközi szabványban* foglalt követelményeket.
6. Az alkalmazott kötöző eszközök anyagával szemben támasztott követelményeket ez a Szabályzat az OF vonatkozó szabványainak (GOSZT) megfelelően és azokra hivatkozva tartalmazza. A kötöző eszközökhöz más műszaki normatív dokumentáció szerint gyártott anyagok felhasználása is megengedett abban az esetben, ha azok műszaki jellemzői megfelelnek a hivatkozott GOSZT szabványok követelményeinek.
7. Ebben a Szabályzatban a fizikai mennyiségek «CGS» mértékegység rendszerben vannak feltüntetve. A mennyiségeknek „SI” mértékegység rendszerbe való átszámításához a következő váltószámokat kell alkalmazni:
1 erőkilogramm** = 9,8 N; 1 erőtonna** = 9,8x103 N; 1 erőt/t = 9,8x103 N/t;
1 erőkg/m2 = 9,8 Pa; 1 erőkg/cm2 = 9,8x104 Pa; 1 erőt/m2 = 9,8x103 Pa.
I. fejezet
Az áruknak az 1520 mm nyomtávolságú nyitott vasúti kocsiba végzett berakásával és biztosításával szemben támasztott követelmények 1. Bevezető rendelkezések
Az áruknak nyitott vasúti kocsikba történő berakását és biztosítását e Szabályzat előírásai szerint kell végezni. Az ebben a Szabályzatban nem tárgyalt áruk berakását és biztosítását a feladási vasúton hatályos és a jelen Szabályzat szerint kidolgozott helyi (HMF) és egyedi (EMF) műszaki feltételek szerint kell végezni.
Amennyiben e Szabályzat következő fejezeteiben az egyes áruféleségek vonatkozásában eltérés mutatkozik az ebben a fejezetben foglalt követelményekhez viszonyítva, akkor a vonatkozó fejezet rendelkezései szerint kell eljárni.
Az e Szabályzat következő fejezeteiben foglalt rakodási és biztosítási eljárások az alap rakodási szelvény keretein belül elhelyezkedő árukra vonatkoznak, amennyiben a konkrét eljárások ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
Azon áruk fuvarozását, amelyeket tömegük vagy szelvény méretei miatt nem lehet berakni e fejezet követelményei szerint, a hatályos „Rakszelvényen túlérő és túlsúlyos áruk fuvarozása a FÁK–tagállamok, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Észt Köztársaság vasútjain tárgyú Utasítás” szerint kell végezni.
2. Rakodási szelvények az SZMGSZ-ben részes országok 1520 mm
nyomtávolságú AZ, BC, CFM, EVR, GR, KZH, KRG, LDZ, LG, MTZ, RZD, TDZ, TRK, UTI, UZ vasutak
vonalain
2.1. Áruknak a magas oldalfalú nyitott teherkocsikba történő berakását és biztosítását a csomagolás figyelembevételével, a rakodási szelvények határain belül kell végezni. A rakodási szelvények típusait és azok alkalmazási területét az 1. táblázat tartalmazza.
|
Rakodási
szelvény
típusa |
Ábra,
táblázat
száma |
A következő áruféleségekre
érvényes |
Megjegyzés |
|
Alap |
1. ábra,
2. táblázat |
Valamennyi áruféleség |
AZ, BC, CFM, EVR, GR, KRG, KZH, LDZ, LG, MTZ, RZD, TDZ, TRK, UTI, UZ |
|
Bővített |
2. ábra,
3. táblázat |
Olyan áruk, amelyek a pőrekocsi, vagy a magas oldalfalú teherkocsi szekrényének hosszúságán belül helyezhetők el, és amelyeket a jelen Szabályzat, HMF vagy EMF szerint raktak be. |
AZ, BC, CFM, EVR, GR, KRG, KZH,, LDZ, LG, TDZ, TRK, UTI, UZ, RZD, kivéve:
a TávolKeleti Vasút
- Habarovsk1Amur;
KimkanBoguchan vasútvonalait |
|
Körzeti |
3. ábra,
4. táblázat |
Faáruk, amelyeket a jelen Szabályzat és a HMF szerint raktak be. |
BC, CFM, EVR, KRG, KZH, LDZ, LG, TDZ, TRK, UTI, RZD, kivéve:
– az Észak-Kaukázusi Vasút Belorechenskaja-Tuapse-Veseloe, Krymskaja-Novorossijsk;
– az Északi Vasút Chum-Labytnangi-Puksa-Navolok;
– a Krasznojarszki Vasút Tigej-Achinsk vasútvonalait;
UZ, kivéve:
– a Lvovi Vasutat;
– a Dnyeper-melléki Vasút Dnepropetrovsk-Juzhnyj-Vstrechnyj vasútvonalát. |
2.2. A rakodási szelvények körvonalait az 1., 2., 3., 4. ábrák mutatják be. A rakodási szelvény körvonalának a sínkorona szintjétől (a továbbiakban: SKSz) H magasságban lévő pontjáig a vasúti pálya tengelyén áthaladó függőleges síktól mért B távolság értékeit a 2., 3., 4. táblázatok tartalmazzák.
Alap rakodási szelvény körvonala
Bővített rakodási szelvény körvonala
Körzeti rakodási szelvény körvonala
Rakodási szelvények összehasonlítása
1 – alap rakodási szelvény körvonala ; 2 – bővített rakodási szelvény körvonala;
3 – körzeti rakodási szelvény
Az alap rakodási szelvény méretei
|
Н, mm |
В, mm |
Н, mm |
В, mm |
Н, mm |
В, mm |
|
380-3999 |
1625 |
4430 |
1292 |
4870 |
951 |
|
4000 |
1625 |
4440 |
1284 |
4880 |
944 |
|
4010 |
1617 |
4450 |
1276 |
4890 |
937 |
|
4020 |
1609 |
4460 |
1268 |
4900 |
930 |
|
4030 |
1601 |
4470 |
1260 |
4910 |
922 |
|
4040 |
1593 |
4480 |
1252 |
4920 |
915 |
|
4050 |
1585 |
4490 |
1245 |
4930 |
908 |
|
4060 |
1577 |
4500 |
1238 |
4940 |
901 |
|
4070 |
1569 |
4510 |
1230 |
4950 |
893 |
|
4080 |
1561 |
4520 |
1222 |
4960 |
885 |
|
4090 |
1554 |
4530 |
1214 |
4970 |
877 |
|
4100 |
1548 |
4540 |
1206 |
4980 |
869 |
|
4110 |
1540 |
4550 |
1198 |
4990 |
861 |
|
4120 |
1532 |
4560 |
1190 |
5000 |
853 |
|
4130 |
1524 |
4570 |
1183 |
5010 |
845 |
|
4140 |
1516 |
4580 |
1176 |
5020 |
837 |
|
4150 |
1509 |
4590 |
1169 |
5030 |
829 |
|
4160 |
1502 |
4600 |
1162 |
5040 |
821 |
|
4170 |
1495 |
4610 |
1154 |
5050 |
813 |
|
4180 |
1487 |
4620 |
1146 |
5060 |
805 |
|
4190 |
1479 |
4630 |
1138 |
5070 |
797 |
|
4200 |
1471 |
4640 |
1130 |
5080 |
789 |
|
4210 |
1463 |
4650 |
1122 |
5090 |
782 |
|
4220 |
1455 |
4660 |
1114 |
5100 |
775 |
|
4230 |
1447 |
4670 |
1106 |
5110 |
767 |
|
4240 |
1439 |
4680 |
1098 |
5120 |
759 |
|
4250 |
1431 |
4690 |
1091 |
5130 |
751 |
|
4260 |
1423 |
4700 |
1084 |
5140 |
743 |
|
4270 |
1415 |
4710 |
1076 |
5150 |
735 |
|
4280 |
1407 |
4720 |
1068 |
5160 |
727 |
|
4290 |
1400 |
4730 |
1060 |
5170 |
719 |
|
4300 |
1392 |
4740 |
1052 |
5180 |
711 |
|
4310 |
1385 |
4750 |
1044 |
5190 |
704 |
|
4320 |
1378 |
4760 |
1036 |
5200 |
697 |
|
4330 |
1371 |
4770 |
1028 |
5210 |
689 |
|
4340 |
1363 |
4780 |
1021 |
5220 |
681 |
|
4350 |
1355 |
4790 |
1014 |
5230 |
673 |
|
4360 |
1347 |
4800 |
1007 |
5240 |
665 |
|
4370 |
1339 |
4810 |
999 |
5250 |
657 |
|
4380 |
1331 |
4820 |
991 |
5260 |
649 |
|
4390 |
1323 |
4830 |
983 |
5270 |
641 |
|
4400 |
1316 |
4840 |
975 |
5280 |
634 |
|
4410 |
1308 |
4850 |
967 |
5290 |
627 |
|
4420 |
1300 |
4860 |
959 |
5300 |
620 |
A bővített rakodási szelvény méretei
|
Н, mm |
В, mm |
Н, mm |
В, mm |
Н, mm |
В, mm |
Н, mm |
В, mm |
|
380-1299 |
1625 |
3740 |
1655 |
4410 |
1332 |
4860 |
982 |
|
1300-1400 |
1700 |
3790 |
1654 |
4420 |
1324 |
4870 |
975 |
|
1452 |
1699 |
3844 |
1653 |
4430 |
1316 |
4880 |
967 |
|
1504 |
1698 |
3896 |
1652 |
4440 |
1308 |
4890 |
959 |
|
1556 |
1697 |
3948 |
1651 |
4450 |
1300 |
4900 |
951 |
|
1608 |
1696 |
4000 |
1650 |
4460 |
1293 |
4910 |
943 |
|
1660 |
1695 |
4010 |
1642 |
4470 |
1285 |
4920 |
936 |
|
1712 |
1694 |
4020 |
1634 |
4480 |
1277 |
4930 |
928 |
|
1764 |
1693 |
4030 |
1627 |
4490 |
1270 |
4940 |
920 |
|
1816 |
1692 |
4040 |
1619 |
4500 |
1262 |
4950 |
912 |
|
1868 |
1691 |
4050 |
1611 |
4510 |
1254 |
4960 |
905 |
|
1920 |
1690 |
4060 |
1603 |
4520 |
1246 |
4970 |
897 |
|
1972 |
1689 |
4070 |
1596 |
4530 |
1239 |
4980 |
889 |
|
2024 |
1688 |
4080 |
1588 |
4540 |
1231 |
4990 |
882 |
|
2076 |
1687 |
4090 |
1580 |
4550 |
1223 |
5000 |
873 |
|
2128 |
1686 |
4100 |
1572 |
4560 |
1215 |
5010 |
866 |
|
2180 |
1685 |
4110 |
1564 |
4570 |
1208 |
5020 |
858 |
|
2232 |
1684 |
4120 |
1557 |
4580 |
1200 |
5030 |
850 |
|
2284 |
1683 |
4130 |
1549 |
4590 |
1192 |
5040 |
842 |
|
2336 |
1682 |
4140 |
1541 |
4600 |
1184 |
5050 |
835 |
|
2388 |
1681 |
4150 |
1533 |
4610 |
1176 |
5060 |
827 |
|
2440 |
1680 |
4160 |
1526 |
4620 |
1168 |
5070 |
819 |
|
2492 |
1679 |
4170 |
1518 |
4630 |
1160 |
5080 |
811 |
|
2544 |
1678 |
4180 |
1510 |
4640 |
1153 |
5090 |
803 |
|
2596 |
1677 |
4190 |
1502 |
4650 |
1146 |
5100 |
795 |
|
2648 |
1676 |
4200 |
1495 |
4660 |
1137 |
5110 |
787 |
|
2700 |
1675 |
4210 |
1487 |
4670 |
1129 |
5120 |
779 |
|
2752 |
1674 |
4220 |
1479 |
4680 |
1122 |
5130 |
772 |
|
2804 |
1673 |
4230 |
1472 |
4690 |
1114 |
5140 |
764 |
|
2856 |
1672 |
4240 |
1464 |
4700 |
1106 |
5150 |
756 |
|
2908 |
1671 |
4250 |
1456 |
4710 |
1098 |
5160 |
748 |
|
2960 |
1670 |
4260 |
1448 |
4720 |
1090 |
5170 |
741 |
|
3012 |
1669 |
4270 |
1441 |
4730 |
1083 |
5180 |
733 |
|
3064 |
1668 |
4280 |
1433 |
4740 |
1075 |
5190 |
725 |
|
3116 |
1667 |
4290 |
1425 |
4750 |
1067 |
5200 |
717 |
|
3168 |
1666 |
4300 |
1417 |
4760 |
1060 |
5210 |
709 |
|
3220 |
1665 |
4310 |
1409 |
4770 |
1052 |
5220 |
702 |
|
3272 |
1664 |
4320 |
1402 |
4780 |
1044 |
5230 |
694 |
|
3324 |
1663 |
4330 |
1394 |
4790 |
1036 |
5240 |
686 |
|
3376 |
1662 |
4340 |
1386 |
4800 |
1029 |
5250 |
678 |
|
3428 |
1661 |
4350 |
1378 |
4810 |
1021 |
5260 |
671 |
|
3480 |
1660 |
4360 |
1371 |
4820 |
1013 |
5270 |
663 |
|
3532 |
1659 |
4370 |
1363 |
4830 |
1006 |
5280 |
655 |
|
3584 |
1658 |
4380 |
1355 |
4840 |
998 |
5290 |
647 |
|
3636 |
1657 |
4390 |
1348 |
4850 |
990 |
5300 |
640 |
|
3688 |
1656 |
4400 |
1339 |
|
|
|
|
A körzeti rakodási szelvény méretei
|
Н, mm |
В, mm |
Н, mm |
В, mm |
Н, mm |
В, mm |
|
380-4000 |
1625 |
4440 |
1534 |
4880 |
1343 |
|
4010 |
1623 |
4450 |
1532 |
4890 |
1336 |
|
4020 |
1621 |
4460 |
1530 |
4900 |
1328 |
|
4030 |
1619 |
4470 |
1528 |
4910 |
1320 |
|
4040 |
1617 |
4480 |
1526 |
4920 |
1313 |
|
4050 |
1615 |
4490 |
1524 |
4930 |
1305 |
|
4060 |
1613 |
4500 |
1521 |
4940 |
1298 |
|
4070 |
1611 |
4510 |
1519 |
4950 |
1290 |
|
4080 |
1608 |
4520 |
1517 |
4960 |
1282 |
|
4090 |
1606 |
4530 |
1515 |
4970 |
1275 |
|
4100 |
1604 |
4540 |
1513 |
4980 |
1267 |
|
4110 |
1602 |
4550 |
1511 |
4990 |
1260 |
|
4120 |
1600 |
4560 |
1509 |
5000 |
1252 |
|
4130 |
1598 |
4570 |
1507 |
5010 |
1244 |
|
4140 |
1596 |
4580 |
1505 |
5020 |
1237 |
|
4150 |
1594 |
4590 |
1503 |
5030 |
1229 |
|
4160 |
1592 |
4600 |
1501 |
5040 |
1222 |
|
4170 |
1590 |
4610 |
1499 |
5050 |
1214 |
|
4180 |
1588 |
4620 |
1497 |
5060 |
1206 |
|
4190 |
1586 |
4630 |
1495 |
5070 |
1199 |
|
4200 |
1584 |
4640 |
1492 |
5080 |
1191 |
|
4210 |
1582 |
4650 |
1490 |
5090 |
1184 |
|
4220 |
1579 |
4660 |
1488 |
5100 |
1176 |
|
4230 |
1577 |
4670 |
1486 |
5110 |
1168 |
|
4240 |
1575 |
4680 |
1484 |
5120 |
1161 |
|
4250 |
1573 |
4690 |
1482 |
5130 |
1153 |
|
4260 |
1571 |
4700 |
1480 |
5140 |
1146 |
|
4270 |
1569 |
4710 |
1472 |
5150 |
1138 |
|
4280 |
1567 |
4720 |
1465 |
5160 |
1130 |
|
4290 |
1565 |
4730 |
1457 |
5170 |
1123 |
|
4300 |
1563 |
4740 |
1450 |
5180 |
1115 |
|
4310 |
1561 |
4750 |
1442 |
5190 |
1108 |
|
4320 |
1559 |
4760 |
1434 |
5200 |
1100 |
|
4330 |
1557 |
4770 |
1427 |
5210 |
1052 |
|
4340 |
1555 |
4780 |
1419 |
5220 |
1004 |
|
4350 |
1553 |
4790 |
1412 |
5230 |
956 |
|
4360 |
1550 |
4800 |
1404 |
5240 |
908 |
|
4370 |
1548 |
4810 |
1396 |
5250 |
860 |
|
4380 |
1546 |
4820 |
1389 |
5260 |
812 |
|
4390 |
1544 |
4830 |
1381 |
5270 |
764 |
|
4400 |
1542 |
4840 |
1374 |
5280 |
716 |
|
4410 |
1540 |
4850 |
1366 |
5290 |
668 |
|
4420 |
1538 |
4860 |
1358 |
5300 |
620 |
|
4430 |
1536 |
4870 |
1370 |
|
|
2.3. Egy vasúti kocsiba vagy két, tartósan összekapcsolt kocsiba rakott áru akkor tekintendő rakodási szelvényen belülinek, ha a csomagolást és a biztosítást is beleértve egyetlen részével sem lépi túl az alap rakodási szelvény körvonalát, illetőleg a csomagolást és a biztosítást is beleértve a kocsi (vagy kapcsolt kocsik) keresztirányú szimmetria síkjától az áru végéig mért távolság nem lépi túl az 5. táblázatban foglalt értékeket. Az áru szelvényének ellenőrzése a vasúti kocsi vízszintes, egyenes pályaszakaszon való helyzetében történik, továbbá a kocsi függőleges szimmetria síkjának egybe kell esnie a pálya középvonalával. A hosszúságuk vagy elhelyezkedésük tekintetében az előzőekben felsorolt feltételeknek nem megfelelő áruk megengedett szélességét, az alap rakodási szelvénybe ívben történő haladás esetén való illeszkedésük feltétele alapján, a jelen Szabályzat 12.4. pontja szerint kell meghatározni.
Legnagyobb távolság a kocsi (vagy kapcsolt kocsik) közepétől az áru végéig
|
A kocsi vagy kapcsolt kocsik
fajtája |
Forgócsapok távolsága*, mm |
Legnagyobb távolság
a kocsi (vagy kapcsolt
kocsik) közepétől az áru
végéig, mm |
|
kocsi |
kapcsolt kocsik |
|
Pőrekocsi |
9720
14720
14400 |
–
–
– |
8800
11080
10940 |
|
2 kapcsolt pőrekocsi |
9720 |
14620 |
11030 |
|
Magas oldalfalú teherkocsi |
8650 (8670) |
— |
8225 |
* A kocsi (vagy kapcsolt kocsik) forgócsapjainak egymástól való távolsága:
- négytengelyes kocsiknál – a forgóvázak forgócsapjai között mért távolság;
- kapcsolt kocsiknál, ha az áru két kocsin fekszik – az alátámasztások közepe közötti távolság.
2.4. A fuvarlevélen (a 11. rovatban) és a kocsikísérő lapon (a „Megjegyzés” rovatban) a bővített, vagy a körzeti rakodási szelvényen belül berakott áruknál a vonatkozó szövegű bejegyzést kell tenni: „Bővített rakodási szelvény” / „Льготный габарит”, vagy „Körzeti rakodási szelvény” / „Зональный габарит”.
A nemzetközi vasúti áruforgalomban magas oldalfalú teherkocsiban történő árufuvarozásra olyan vasúti kocsik használhatók fel, amelyek üzemeltetésre alkalmasak, továbbá műszaki és kereskedelmi szempontból épnek minősülnek.
A négytengelyes magas oldalfalú teherkocsik főbb típusainak műszaki jellemzőit a 6., 7., 8. táblázatok tartalmazzák.
|
Magas oldalfalú nyitott teherkocsik |
Az általános rendeltetésű magas oldalfalú nyitott teherkocsik főbb típusainak műszaki jellemzői |
|
Műszaki jellemzők |
Típus |
|
12–1000 |
12–532 |
12–726 |
12–119 |
12–1505 |
12–1592 |
12–757 |
12–127 |
12–753 |
12–295 |
12–132 |
12–141 |
12–P153* |
|
Rakománytömeg, t |
69 |
69 |
69 |
69 |
69 |
71 |
69 |
70 |
69 |
71 |
70 |
71 |
63 |
|
Kocsi saját tömege, t |
22 |
22,2 |
22 |
22,5 |
21,1 |
21,28 |
25 |
23,9 |
22,5 |
23,0 |
24,0 |
23,0 |
23,2 |
|
Tengelyterhelés, t |
22,0 |
22,8 |
22,75 |
23,25 |
22,5 |
23,05 |
23,5 |
23,5 |
23,25 |
23,5 |
23,5 |
23,5 |
22,0 |
|
Forgócsapok távolsága, lk, mm |
8650 |
8650 |
8650 |
8650 |
8650 |
8650 |
8670 |
8650 |
8650 |
8650 |
8650 |
8650 |
8650 |
|
Hossz, mm: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a kapcsolókészülék közepétől, A |
13920 |
13920 |
13920 |
13920 |
13920 |
13920 |
13920 |
14520 |
13920 |
13920 |
13920 |
13920 |
14410 |
|
a mellgerendák síkjától, L |
12700 |
12700 |
12700 |
12732 |
12700 |
12700 |
12800 |
13440 |
12802 |
12700 |
12780 |
12780 |
13190 |
|
Legnagyobb magasság, B, mm |
3484 |
3484 |
3484 |
3495 |
3482 |
3492 |
3746 |
3495 |
3484 |
3295 |
3800 |
3495 |
3483 |
|
Raktérfogat, m3 |
73 |
73 |
73 |
76 |
76 |
83 |
85 |
76 |
74 |
75,2 |
88 |
77 |
64 |
|
Padlómagasság az SKSz felett, P, mm |
1414 |
1416 |
1416 |
1415 |
1414 |
1232 |
1423 |
1415 |
1416 |
1032 |
1415 |
1415 |
1416 |
|
Szekrény belső méretei, mm: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
szélesség |
2878 |
2878 |
2878 |
2878 |
2878 |
2878 |
2964 |
2878 |
2878 |
2890 |
2911 |
2878 |
2850 |
|
hosszúság |
12118 |
12118 |
12088 |
12700 |
12700 |
12700 |
12228 |
12700 |
12324 |
12690 |
12750 |
12700 |
12050 |
|
magasság |
2060 |
2060 |
2060 |
2060 |
2060 |
2240 |
2315 |
2060 |
2060 |
2050 |
2365 |
2060 |
1880 |
|
Ajtónyílás szélessége nyitott ajtóknál, mm |
2530 |
2530 |
2482 |
– |
– |
– |
2766 |
– |
2530 |
– |
– |
– |
2610 |
|
Rakfelület, m2 |
35,4 |
35,5 |
35,4 |
36,55 |
36,55 |
36,55 |
36,63 |
36,55 |
36,15 |
36,67 |
37,125 |
36,55 |
35,4 |
|
Nyílások mennyisége |
14 |
14 |
14 |
14 |
– |
– |
14 |
14 |
14 |
– |
14 |
14 |
14 |
|
* fékezőállással |
Pőrekocsik |
|
7. táblázat |
Az általános rendeltetésű pőrekocsik főbb típusainak műszaki jellemzői |
Műszaki jellemzők |
Típus |
13–401 |
13–4012 |
13–4019 |
13–N451 |
13–491 |
13–929 |
Rakománytömeg, t |
70 |
71 |
70 |
63 |
66,5 |
73 |
Kocsi saját tömege, t |
20,92 |
21,4 |
21,9 |
21,3 |
26,25 |
27,0 |
Tengelyterhelés, t |
22,73 |
23,25 |
22,97 |
21,1 |
23,25 |
25,0 |
Forgócsapok távolsága, lk, mm |
9720 |
9720 |
9720 |
9720 |
14400 |
14400 |
Hosszúság, mm: |
|
|
|
|
|
|
a kapcsolókészülék közepétől, A |
14620 |
14620 |
14620 |
14620 |
19620 |
19620 |
a mellgerendák síkjától, L |
13400 |
13400 |
13400 |
13400 |
18400 |
18400 |
Padlómagasság az SKSz felett, P, mm |
1310 |
1310 |
1320 |
1310 |
1310 |
1304 |
Szekrény belső méretei, mm: |
|
|
|
|
|
|
szélesség |
13300 |
13300 |
13300 |
13300 |
18300 |
18300 |
hosszúság |
2770 |
2770 |
2770 |
2770 |
2760 |
2830 |
magasság |
|
|
|
|
|
|
Rakfelület nyitott oldalfalaknál, mm: |
|
|
|
|
|
|
hosszúság |
13400 |
13400 |
13400 |
13400 |
18400 |
18400 |
szélesség |
2870 |
2870 |
2870 |
2870 |
2860 |
2930 |
Rakfelület, m2 |
36,8 |
36,8 |
36,8 |
36,8 |
52,5 |
54 |
Oldalfalak mennyisége, db |
8 |
8 |
8 |
8 |
12 |
12 |
Oldal rakoncák mennyisége, db |
16 |
16 |
16 |
16 |
24 |
24 |
|
8. táblázat |
A konténerszállító pőrekocsik főbb típusainak műszaki jellemzői |
|
Műszaki jellemzők |
Típus |
|
13–470
oldalfalak nélkül |
13–9004*
homlokfalakkal |
13–9007*
homlokfalakkal |
13–935*
homlokfalakkal |
13–935A
oldalfalak nélkül |
13–4085*
oldalfalakkal |
|
Rakománytömeg, t |
60 |
65 |
68 |
73 |
71 |
72 |
|
Kocsi saját tömege, t |
22 |
26 |
25,2 |
27 |
23 |
22 |
|
Tengelyterhelés, t |
20,5 |
22,75 |
23,3 |
25 |
23,5 |
23,5 |
|
Forgócsapok távolsága, lk, mm |
14720 |
14720 |
13900 |
14400 |
14400 |
9720 |
|
Hosszúság, mm: |
|
|
|
|
|
|
|
a kapcsolókészülék közepétől, A |
19620 |
19620 |
19620 |
19620 |
19620 |
14620 |
|
a mellgerendák síkjától, L |
18400 |
18400 |
18400 |
18400 |
18400 |
13400 |
|
Padlómagasság az SKSz felett, P, mm |
1275 |
1322 |
1395 |
1304 |
1304 |
1310 |
|
Szekrény belső méretei, mm: |
|
|
|
|
|
|
|
szélesség |
18400 |
18300 |
18300 |
18300 |
18400 |
13380 |
|
hosszúság |
2500 |
2870 |
2870 |
2870 |
2930 |
2870 |
|
magasság |
|
|
|
|
|
|
|
Konténertüskék mennyisége, db: |
|
|
|
|
|
|
|
felnyitható |
20 |
24 |
20 |
24 |
24 |
12 |
|
fix |
4 |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Oldal rakoncák mennyisége, db |
– |
10 |
14 |
24 |
– |
16 |
|
* pőrekocsi nagykonténerekhez és kerekes technikához |
4. Az áru elhelyezése a vasúti kocsiban
4.1. Az áru és a biztosító eszközök együttes tömege nem lépheti túl a kocsira feliratozott terhelési határt, ha az árut két kocsira rakják fel, akkor az áru és a biztosító eszközök kocsinkénti résztömege nem lépheti túl a kocsira feliratozott terhelési határt.
4.2. A rakomány túlérése a pőrekocsi, vagy magas oldalfalú teherkocsi mellgerendáján nem haladhatja meg a 400 mm értéket.
4.3. A rakomány eredő tömegközéppontjának (TKáo) a kocsi hosszirányú és keresztirányú szimmetria síkjában kell elhelyezkednie. Abban az esetben, ha ez a követelmény tárgyi okok (a rakomány méretei, elhelyezkedési és biztosítási körülmények) miatt nem teljesíthető, megengedett a TKáo eltolódása a kocsi hosszirányú és keresztirányú szimmetria síkjától. A TKáo megengedett hosszirányú eltolódását le (a keresztirányú szimmetria síkhoz viszonyítva) az áru berakásánál és a menet közben, a kocsiba rakott rakományegységek összes tömegének függvényében, a 9. táblázat szerint kell meghatározni.
A rakomány eredő tömegközéppontjának megengedett hosszirányú eltolódása
négytengelyes vasúti kocsinál
|
Rakomány tömege, t |
le, mm |
Rakomány tömege, t |
le, mm |
|
rakodásnál |
menet
közben |
rakodásnál |
menet
közben |
|
≤ 10 |
2700 |
3000 |
50 |
750 |
865 |
|
15 |
2250 |
2480 |
55 |
680 |
785 |
|
20 |
1950 |
2160 |
60 |
600 |
720 |
|
25 |
1550 |
1730 |
62 |
550 |
630 |
|
30 |
1250 |
1440 |
67 |
200 |
260 |
|
35 |
1100 |
1235 |
70 |
0 |
60 |
|
40 |
950 |
1080 |
>70 |
0 |
0 |
|
45 |
850 |
960 |
|
|
|
Megjegyzés: A közbenső rakomány tömegeknél az le megengedett értékeit interpolálással kell meghatározni.
A GOSZT 22235-76. számú „1520 mm nyomtávolságú nagyvasúti teherkocsik. Általános követelmények a kocsik épségének megőrzésére a rakodási és tolatási munkák során.” államközi szabványban foglalt követelményeknek megfelelően, ha a rakományt aszimmetrikusan kell elhelyezni a kocsiban, akkor a forgóvázak közötti terhelés eltérése nem haladhatja meg a következő értékeket: négytengelyes kocsinál – 10 t; hattengelyes kocsinál – 15 t; nyolctengelyes kocsinál – 20 t. E mellett az egyes forgóvázakra eső terhelés nem lehet nagyobb a kocsiba berakható árutömeg felénél.
4.4. A rakomány eredő tömegközéppontjának (TKáo) megengedett keresztirányú eltolódását be (a hosszirányú szimmetria síkhoz viszonyítva) az áru berakásánál és a menet közben, a kocsiba rakott rakományegységek összes tömegének és a kocsin lévő rakomány eredő tömegközéppontja SKSztől mért magasságának (HTKo) függvényében, a 10. táblázat szerint kell meghatározni.
A rakomány eredő tömegközéppontjának megengedett keresztirányú eltolódása négytengelyes kocsinál
|
Rako-
mány
tömege, t |
Rakomány eredő
tömegközéppont-
jának magassága
az SKSztől mérve,
m |
be, mm |
Rako-
mány
tömege, t |
Rakomány
eredő
tömegközéppont-
jának magassága
az SKSztől mérve, m |
be, mm |
|
rakodásnál |
menet
közben |
rakodásnál |
menet
közben |
|
≤10 |
≤ 1,2
1,5
2,0 |
450
380
290 |
620
550
410 |
55 |
≤ 1,5
2,0
2,3 |
150
120
100 |
220
170
150 |
|
30 |
≤ 1,2
1,5
2,0
2,3 |
380
310
250
200 |
550
450
350
280 |
67 |
≤ 1,5
2,0
2,3 |
125
95
80 |
180
140
120 |
|
50 |
≤ 1,2
1,5
2,0
2,3 |
250
200
180
140 |
350
280
250
200 |
>67 |
≤ 2,3 |
70 |
100 |
Megjegyzés: A rakománytömeg és a HTKo magasságok közbenső értékeinél a be megengedett eltolódás értékét interpolálással kell meghatározni.
Megengedett a TKáo egyidejű eltolódása a kocsi hosszirányú és keresztirányú szimmetria síkjához viszonyítva a 9. és 10. táblázatban foglalt értékek határain belül.
4.5. Példa az interpoláció alkalmazására.
Határozzuk meg a Qá = 33 t tömegű áru berakásánál a rakomány eredő tömegközéppontja megengedett hosszirányú és keresztirányú eltolódásának mértékét a rakott kocsi eredő tömegközéppontjának az SKSz-től mért 1,4 m magassága esetén.
A megengedett hosszirányú eltolódás értékének meghatározása.
le-30 – le-35 1250 – 1100
le-33 = le-30 – ––––––––– × (33 – 30) = 1250 – –––––––––– × 3 = 1250 – 90 = 1160 mm
A megengedett keresztirányú eltolódás értékének meghatározása.
A keresztirányú eltolódás értékének meghatározása HTK° = 1,2 m esetén.
b e-30/1,2 – b e-50/1,2 380 – 250
b e33/1,2 = b e-30/1,2 – ––––––––––––– × (33 – 30) = 380 – ––––––––– × (33 – 30) = 360,5 mm
A keresztirányú eltolódás értékének meghatározása HTK° = 1,5 m esetén.
b e-30/1,5 – b e-50/1,5 310 – 200
b e-33/1,5 = b e-30/1,5 – –––––––––––––– × (33 – 30) = 310 – ––––––––––× (33 – 30) = 293,5 mm
A keresztirányú eltolódás értékének meghatározása HTKE = 1,4 m esetén.
b e-33/1,2 – b e-33/1,5 360,5 – 293,5
be-33/1,4 = be-33/1,2 – –––––––––––––––––– × (1,4 – 1,2) = 360,5 – ––––––––––––– × 0,2 = 316 mm
4.6. Az eredő tömegközéppont TKáo hosszirányú és keresztirányú helyzete (5. ábra) a következő összefüggésekkel határozható meg:
Qá1 l1 + Qá2 l2 + ... + Qán ln
l e = L/2 – —————————————— [mm], (1)
ahol: Qáo = Qá1 + Qá2 + ... + Qán – a rakomány összes tömege a kocsiban, t;
Qá1, Qá2, ... Qán – az egyes árudarabok tömege, t;
l1, l2, ... ln – az egyes árudarabok tömegközéppontjainak távolsága a kocsi homlokfalától, mm;
L a kocsiszekrény hosszúsága, mm;
Qá1 b1 + Qá2 b2 + ... + Qán bn
be = В/2 – —————————————— [mm], (2)
ahol: b1, b2, ... bn – az egyes rakományok tömegközéppontjainak távolsága a kocsi oldalfalától, mm;
В – a kocsiszekrény szélessége, mm.
Számítási vázlat a rakomány eredő tömegközéppontja hosszirányú
és keresztirányú eltolódásának meghatározásához
4.7. Az eredő tömegközépponttal szemben támasztott követelmények betartásának biztosítása érdekében megengedett a kocsi ballasztsúlyozása. A ballasztsúly szükséges tömegét és elhelyezését az (1) és (2) összefüggések alapján kell meghatározni.
4.8. Megengedett két azonos tömegű, átlósan szimmetrikus elhelyezésű (6. ábra) árudarab (vagy árucsoport) fuvarozása a következő feltételek betartása esetén:
− a vasúti kocsi és az áru közös tömegközéppontjának (HTKo) a sínkorona szintjétől mért magassága legfeljebb 2300 mm;
− az áruk TKá1 és TKá2 tömegközéppontjai közötti távolság hosszirányban és keresztirányban egyaránt nem haladja meg a megengedett értéket, amelyet az áruk együttes tömegének függvényében a 11. táblázat alapján kell meghatározni;
− a TKáo a vasúti kocsi hosszirányú és keresztirányú szimmetria síkjainak metszésvonalára illeszkedik.
Az áruk átlósan szimmetrikus elhelyezése a vasúti kocsiban
TKá1, TKá2 – az áruk tömegközéppontjai;
TKáo – a vasúti kocsiba berakott áruk eredő tömegközéppontja
A vasúti kocsiban átlósan szimmetrikusan elhelyezett áruk tömegközéppontjai között engedélyezett legnagyobb távolság
|
A két árudarab együttes
tömege, t |
l, mm |
b, mm |
|
≤20 |
8000 |
1250 |
|
30 |
7000 |
900 |
|
40 |
6000 |
750 |
|
50 |
6000 |
600 |
|
55 |
6000 |
500 |
|
67 |
5000 |
400 |
|
72 |
4500 |
350 |
Megjegyzés: Az áruk együttes tömegének közbenső értékeihez a legnagyobb engedélyezett távolságot lineáris interpolálással kell meghatározni.
4.9. Amennyiben az árut a pőrekocsi keresztirányú szimmetria tengelyéhez viszonyítva szimmetrikusan elhelyezett két keresztirányú alátétre rakják be, az alátétek helyzetét az alátétre jutó terhelés és a pőrekocsi alvázára jutó terhelés eloszlásának Bt szélessége alapján kell meghatározni.
A pőrekocsi alvázára jutó terhelés megoszlásának Bt szélessége:
Вt = bá + 1,35 hо [mm], (3)
ahol: bá – az áru felfekvésének szélessége az alátámasztás helyén, mm;
hо – az alátét magassága, mm.
Amennyiben az alátétek a pőrekocsi forgócsapjain belül helyezkednek el (7. ábra), az alátét hossztengelye és a pőrekocsi keresztirányú szimmetria síkja közötti engedélyezett legkisebb távolságot a 12. táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni.
Az áru berakása két, a pőrekocsi forgócsapjain belül elhelyezett alátétre
Az alátétek helyzete a pőrekocsi forgócsapjain belül
|
Egy alátét
terhelése (erőt) |
Az engedélyezett legkisebb távolság (mm-ben) a terhelés
megoszlásának Bt (mm) szélessége mellett |
|
880 |
1780 |
2700 |
|
≤ 20 |
550 |
325 |
0 |
|
22 |
950 |
750 |
500 |
|
25 |
1200 |
1100 |
900 |
|
27 |
1425 |
1350 |
1200 |
|
30 |
1675 |
1600 |
1450 |
|
33 |
2075 |
1885 |
1850 |
|
36 |
3100 |
2900 |
2400 |
Megjegyzés: Az egy alátétre jutó terhelés közbenső értékeihez az engedélyezett legkisebb távolságot lineáris interpolálással kell meghatározni.
Amennyiben az alátétek a pőrekocsi forgócsapjain kívül helyezkednek el (8. ábra), az alátét hossztengelye és a pőrekocsi keresztirányú szimmetria síkja között engedélyezett legnagyobb távolságot a 13. táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni.
Az áru berakása két, a pőrekocsi forgócsapjain kívül elhelyezett alátétre
Az alátétek helyzete a pőrekocsi forgócsapjain kívül
|
Egy alátétre jutó
terhelés, erőt |
Az engedélyezett legnagyobb távolság (mm-ben) a terhelés megoszlásának
Bt (mm) szélessége mellett |
|
880 |
1780 |
2700 |
|
≤ 12,5 |
6250 |
6350 |
6400 |
|
15,0 |
6000 |
6050 |
6150 |
|
20,0 |
5600 |
5650 |
5750 |
|
25,0 |
5400 |
5450 |
5550 |
|
30,0 |
5370 |
5420 |
5520 |
|
33,0 |
5350 |
5400 |
5500 |
|
36,0 |
5330 |
5380 |
5500 |
Megjegyzés: Az egy alátétre jutó terhelés közbenső értékeihez az engedélyezett legnagyobb távolságot lineáris interpolálással kell meghatározni.
4.10. Amennyiben az áru vagy az alátétek tömegközéppontja a vasúti kocsi keresztirányú szimmetria tengelyéhez viszonyítva aszimmetrikusan helyezkedik el, a vasúti kocsi alvázkeretében keletkező hajlító nyomaték ellenőrző számítását el kell végezni. Akkor is el kell végezni a vasúti kocsi alvázkeretében keletkező hajlító nyomaték ellenőrző számítását, ha az alátétek helyzete nem felel meg a 12. vagy a 13. táblázatban foglalt követelményeknek.
A vasúti kocsi alvázkeretének terhelési ábráit és az Mmax legnagyobb hajlító nyomaték meghatározására szolgáló összefüggéseket a 9. ábra tartalmazza.
A vasúti kocsi alvázkeretére ható legnagyobb hajlító nyomaték terhelési ábrái
és összefüggések a nyomaték nagyságának meghatározásához
М max (erőt) – a hajlító nyomaték legnagyobb értéke;
P (erőt)– koncentrált terhelés;
q (erőt/m) – megoszló terhelés;
lá (m) – a terhelés megoszlásának hosszúsága; lk (m) – forgócsap távolság
A négytengelyes magas oldalfalú teherkocsik és pőrekocsik alvázkeretére ható Mhaj hajlító nyomaték megengedett értékeit a 14. táblázat tartalmazza.
A négytengelyes magas oldalfalú teherkocsik és pőrekocsik alvázkeretére ható
hajlító nyomaték megengedett értékei
|
Вt, mm |
Mhaj*, erőt . m |
|
pőrekocsi |
nyitott kocsik a gyártási év szerint |
|
1974. január 1-jéig |
1974. január 1. után |
|
880 |
91 |
40 |
46 |
|
1780 |
99 |
44 |
50,6 |
|
2700 |
110 |
50 |
57,5 |
* Mhaj Magas oldalfalú teherkocsik esetében csak abban az esetben érvényes, ha a terhelés átadása alátéteken keresztül történik.
A négytengelyes magas oldalfalú teherkocsik kereszttartóira ható terhelés megengedett értékeit a 15. táblázat tartalmazza.
A négytengelyes magas oldalfalú teherkocsik kereszttartóira ható terhelés megengedett értékei
|
A magas oldal-
falú teherkocsi
gyártásának
időszaka |
A magas oldalfalú teherkocsi egy kereszttartójára ható terhelés
megengedett értékei, erőt |
|
középső
kereszttartó |
közbenső
kereszttartó |
fő (forgócsap)
kereszttartó |
mellgerenda |
|
a terhelés megoszlásának a következő szélességeinél, mm |
|
1400 |
2100 |
2700 |
1400 |
2100 |
2700 |
1400 |
2100 |
2700 |
1400 |
2100 |
2700 |
|
1974. január
1-je előtt |
14,3 |
15,0 |
16,1 |
23,5 |
25,7 |
29,0 |
0,5G* |
0,5G* |
0,5G* |
11,4 |
13,2 |
14,0 |
|
1974. január
1. után |
17,5 |
18,7 |
20,7 |
24,3 |
27,3 |
31,0 |
0,5G* |
0,5G* |
0,5G* |
22,0 |
24,1 |
26,3 |
* G, t – a magas oldalfalú teherkocsi raktömege.
4.11. Az árunak magas oldalfalú teherkocsiban történő elhelyezésénél a fenékajtók felületére ható terhelés következő ábrái és értékei megengedettek:
– koncentrált terhelés: a 25×25 cm méretű felületre ható fajlagos terhelés nagysága nem lehet nagyobb 3,68 erőkg/cm2 értéknél;
– az ajtó teljes felületére ható megoszló terhelés nagysága nem lehet nagyobb 6 erőt értéknél;
– az alátétfákon keresztül átadott terhelés: az árunak kettő darab, legalább 1250 mm hosszúságú, a fenékajtó bordázatára merőlegesen, egymástól legalább 700 mm távolságra és a kocsi oldalfalától, illetőleg központi hossztartótól azonos távolságra elhelyezett alátétek (10. ábra) esetén nem lehet nagyobb 6 erőt értéknél. Amennyiben az árut két szemközti fenékajtó bordázata között keresztben elhelyezkedő, egyidejűleg a központi hossztartóra és a magas oldalfalú teherkocsi padlókeretének szögvasaira is felfekvő alátétfákra rakják be (11. ábra), az egy alátét által a két fenékajtóra átadott terhelés összege legfeljebb 8,3 erőt lehet. Megengedett kétkét fenékajtóra több ilyen alátétfa elhelyezése, azonban az alátétfákra ható terhelés összege nem lépheti túl a 12,0 erőt értéket.
Az alátétfák elhelyezése a magas oldalfalú nyitott teherkocsi egy fenékajtaján
Az alátétek elhelyezése a magas oldalfalú nyitott teherkocsi két szemközti fenékajtaján
5. A pőrekocsi és a magas oldalfalú nyitott teherkocsi szekrényelemeire ható megengedett terhelések
5.1. A pőrekocsinak az áruk biztosítására felhasznált alkatrészeire és fődarabjaira ható megengedett terheléseket a 16. táblázat és a 12.a, 12.b, 12.c és 12.d ábrák tartalmazzák.
A pőrekocsinak az áruk biztosítására felhasznált alkatrészeire és fődarabjaira
ható megengedett terhelések
|
Az univerzális pőrekocsik alkatrészei és fődarabjai |
Megengedett erőhatás (erőt) |
|
Rakoncakengyel: |
|
|
– szegecseléssel rögzített |
2,5 |
|
– hegesztett folytacél |
5,0 |
|
Homlokoldali konzol a lekötési terhelés szög alatt történő átadása esetén: |
|
|
– folytacél |
|
|
90о |
6,5 |
|
45о |
9,1 |
|
– hegesztett |
|
|
90о |
10,0 |
|
45о |
14,2 |
|
Lekötő szerkezet a pőrekocsin belül |
7,5 |
|
Nagykonténerek és kerekes technika szállítására szolgáló pőrekocsik alkatrészei és fődarabjai |
|
|
Laposvas kengyel |
4,0 |
|
Rakoncakengyel, felhegesztett folytacél |
5,0 |
|
Homlokoldali konzol a lekötési terhelés szög alatt történő átadása esetén: |
|
|
90о |
10,0 |
|
45о |
14,2 |
|
Konténertüske |
30,0 |
Megjegyzés: A terhelések közbenső értékeit interpolálással kell meghatározni.
Az univerzális pőrekocsik rakoncakengyeleire és homlokoldali konzoljaira ható terhelések megengedett értékei
а – szegecseléssel rögzített kengyelre; b – hegesztett folytacél kengyelre;
c – hegesztett laposvas kengyelre; d – öntött konzolra; e – hegesztett konzolra
Az 1964. utáni építésű univerzális pőrekocsik (13. ábra) fém oldalfalára ható terhelések megengedett értékeit a 17. táblázat tartalmazza.
1 – támfa; 2 – rövid rakonca fából vagy fémből; 3 – támasztóék (kisrakonca);
4 – oldalsó rakoncakengyel; 5 – homlokrakonca kengyel; 6 – oldalfal elem; 7 – homlokfal
Az univerzális pőrekocsik fém oldalfalára ható terhelések megengedett értékei
|
A pőrekocsi falának
kialakítása |
Megengedett terhelés, erőt |
|
megoszló, a
rakoncával
nem bizto-
sított fal
elemének alsó
részére ható
(13.a ábra) |
egy darab, 50100 mm magasságú támasztéktól,
amelyet szembe állítottak |
|
a rakoncával nem
biztosított oldal-
fal elem
támasztóék
jével (13.b ábra) |
az oldalfal elem rakoncakengyelével, ha az
oldalfal |
|
rakoncával
nincs bizto-
sítva
(13.b ábra) |
fa rakoncával
van biztosítva
(13.c ábra) |
fém rakoncával
van biztosítva
(13.c ábra) |
|
Hosszirányban bordázott
oldalfal támasztóékkel |
4,0 |
1,5 |
2,0 |
3,0 |
4,0 |
|
Homlokfal támasztóékkel |
2,0 |
1,0 |
1,0 |
2,5 |
3,5 |
|
Függőlegesen bordázott
oldalfal kallantyúval
(1964. előtti építésű) |
1,0 |
– |
0,5 |
0,75 |
1,75 |
|
Homlokfal kallantyúval
(1964. előtti építésű) |
2,0 |
– |
1,0 |
2,15 |
3,0 |
Megjegyzés: A pőrekocsik falelemeire a terhelést legfeljebb 100 mm magasságú támasztékokkal kell átadni.
Az áru támfával való biztosítása esetén a támfák mennyisége oldalfal elemként legfeljebb kettő lehet, ha azokat rakoncákkal szemben helyezik el, illetőleg három lehet, ha azokat támasztóékekkel szemben helyezik el. Abban az esetben, ha az oldalfal elemeket kétkét olyan rakoncával rögzítik, amelyek felső végeit legalább 6 mm átmérőjű négyszálas huzallal páronként összekötötték a szemközti rakonca felső végével, az oldalfal engedélyezett terhelése a 17. táblázatban feltüntetett értékekhez viszonyítva kétszeresére növelhető.
5.2. Az univerzális magas oldalfalú nyitott teherkocsik szekrényének elemeire ható terhelések megengedett értékeit a 18. táblázat tartalmazza.
Az univerzális magas oldalfalú teherkocsik szekrényének elemeire ható terhelések megengedett értékei
|
Terhelt elem, a terhelés fajtája |
A terhelés nagysága (erőt) a magas oldalfalú nyitott teherkocsi gyártási időpontjának függvényében |
|
1974. előtt |
1974. után |
|
1. Oldalajtók (beleértve a sarokoszlopokat is)
Egyenletesen megoszló terhelés a szekrény teljes szélességében a padlószinttől mért következő magasságokig (összegezett):
– 650 mm
– 1200 mm
– teljes magasságban |
–
–
–
|
44,7
29,9
14,2
|
|
2. Homlokfal
Egyenletesen megoszló terhelés a szekrény teljes szélességében a padlószinttől mért következő magasságokig (összegezett):
– 650 mm
– 1200 mm
– teljes magasságban |
–
–
–
|
57,8
43,9
40
|
|
3. Homlokküszöb
Egyenletesen megoszló terhelés a szekrény teljes szélességében, amely legalább 60×100 mm keresztmetszetű gerendán keresztül hat |
41,8
|
43,7
|
|
4. Sarokoszlop
Koncentrált hosszirányú terhelés a padlószinttől mért következő magasságban:
– 100 mm alatt
– 650 mm
– 1200 mm
– a felső keret szintjén |
22
18,2
–
16,5
|
23
18,9
9,5
17,2
|
|
5. Az ácsolat keresztirányú koncentrált terhelése
а) csak a sarokoszlopokra (mindegyikre) a padlószinttől mért következő magasságban:
– 150 mm
– 1200 mm
– a felső keret szintjén
b) valamennyi oldaloszlopra (a sarokoszlopok kivételével) a padlószinttől mért következő magasságban:
– 150 mm
– 1200 mm
– a felső keret szintjén |
–
–
–
–
–
–
|
63,5
7,9
4,6
16,2
2,0
1,2
|
|
6. A keresztirányú terheléstől fellépő hajlítónyomaték a szekrény oszlopainak alapjánál (erőt .m):
– sarokoszlopok
– fő (forgócsap) kereszttartónál lévő oszlopok
– közbenső oszlopok |
–
–
–
|
9,5
2,4
2,4
|
Megjegyzés: A táblázatban a (–) jel azt jelenti, hogy a vonatkozó szekrényelem terhelési értékét az áru biztosítási eljárásának kidolgozásánál nem veszik figyelembe.
A magas oldalfalú teherkocsik kötőelemeire ható terhelések megengedett értékeit a 19. táblázat tartalmazza.
A magas oldalfalú nyitott teherkocsik kötőelemeire ható terhelések megengedett értékei
|
Kötőelem |
A terhelés nagysága (erőt)
a gyártási év függvényében |
|
1974. előtt |
1974. után |
|
Felső külső és belső
Középső
Alsó
Külső kötőelem a mellgerendánál |
1,5
2,5
5,0
5,0 |
2,5
3,0
7,0
7,0 |
Ugyanazon oszlop felső és középső kötőelemének egyidejű terhelése nem megengedett.
6. Az áru előkészítése fuvarozásra
6.1. A feladásra kerülő árut a feladó köteles úgy előkészíteni, hogy az a fuvarozás során ne veszélyeztesse a forgalom biztonságát, az áru és a vasúti kocsi épségét. E célból a feladó köteles:
– a csomagoláson belül az árut megbízhatóan rögzíteni;
– az áru mozgó alkatrészeit a fix alkatrészekhez kell rögzíteni;
– ellenőrizni az áru olyan fődarabjainak és alkatrészeinek szilárdságát, amelyek rendeltetése a lekötözés elhelyezése, abból a szempontból, hogy azok képeseke felvenni a biztosító elemek által átadott terheléseket;
– szükség szerint az árut kiegészítő biztosító eszközökkel ellátni.
6.2. A közúti gépjárműveket, járműszerelvényeket, cserefelépítményeket és nyerges félpótkocsikat az SZMGSZ 7. és 21. mellékleteiben foglaltak szerint kell előkészíteni. 6.3. Az árut az SZMGSZ 5. és 9. cikkeiben foglaltak szerint kell jelölésekkel ellátni.
7. A vasúti kocsik előkészítése rakodásra
7.1. Az árut műszaki szempontból ép, a vonatkozó áru fuvarozására alkalmas, a korábban fuvarozott áruk maradványaitól, biztosító eszközöktől, szeméttől, szennyeződéstől, hótól és jégtől megtisztított vasúti kocsiba kell berakni.
Téli időszakban a vasúti kocsi padlóját az áru és a biztosító eszközök felfekvési helyein 2 mm vastagságban száraz homokkal kell felszórni.
7.2. A vasúti kocsi árufuvarozásra való műszaki alkalmasságát a vasút állapítja meg.
A vasúti kocsi kereskedelmi szempontból való alkalmasságát a feladó állapítja meg, ha a berakást a feladó végzi, vagy a vasút, ha a berakás a vasút eszközeivel történik.
7.3. A pőrekocsik falelemeit, a nyitott kocsik fenékajtóit és ajtóit be kell zárni, és rögzíteni kell, ha ezt a kocsi szerkezeti kialakítása lehetővé teszi. A pőrekocsik falainak merevítő támjait alsó ütközésig kell a helyükre illeszteni.
Megengedett az áruk berakása oldalfal nélküli pőrekocsiba, ha az áru rögzítéséhez azok nem szükségesek.
7.4. A tartósan összekapcsolt pőrekocsik oldalfal elemeit le kell hajtani, ha azok akadályozzák az áru beállását a vasúti kocsiknak íves pályaszakaszon való haladásánál.
7.5. Amennyiben az áru hosszanti irányban túlnyúlik a pőrekocsi vagy a magas oldalfalú nyitott kocsi rakfelületén, a pőrekocsik homlokfalát le kell hajtani a konzolokra, míg a nyitott kocsi homlokajtóit ki kell nyitni, és ebben a helyzetben biztosítani.
Az áru nem támaszkodhat a pőrekocsi lenyitott homlokfalára. Szükség esetén alátétet kell alkalmazni.
7.6. Áruknak olyan pőrekocsin történő fuvarozásakor, amelynek oldalfal elemeit lenyitották, azokat a vasúti kocsi alvázának hossztartóján kialakított gyűrűhöz kell lekötözni. Gyűrű hiányában a szemközti falelemeket a feladó köteles legalább 4 mm átmérőjű huzallal összekötözni, amelyet a pőrekocsi alatt, az oldalsó és a központi hossztartó szintjénél mélyebben kell átvezetni. A huzal nem érintkezhet a fékrudazat alkatrészeivel, nem akadályozhatja annak mozgását.
Az oldalfal elemek rögzítésének és lekötözésének megfelelő elvégzéséért a feladó felelős.
A pőrekocsik lehajtott oldalfalainak rögzítés után függőleges helyzetben kell lenniük. A lehajtott bal szélső oldalfal elemekre vízálló fehér festékkel fel kell festeni a pőrekocsi pályaszámát.
8. A kocsik épségének biztosításával szemben támasztott követelmények
az áruk berakásánál és kirakásánál
8.1. A kocsipark épségének biztosítása céljából a feladó és az átvevő köteles a következő követelményeket betartani:
– gépkocsik, traktorok és más kerekes járművek, illetőleg a hosszú áruk berakásához átjáró lapokat és más olyan segédeszközöket kell alkalmazni, amelyek megelőzik a pőrekocsik falelemeinek sérülését. Lánctalpas járműveknek a pőrekocsi padlóján történő elfordulása a padlónak sérülésektől való megelőző védelme hiányában tilos;
– oldalrakodó rámpánál végzett berakást vagy kirakást megelőzően a pőrekocsi oldalfalait a kocsinak a rámpához való kiállítása előtt kell le hajtani, majd a berakás vagy a kirakás befejezését követően fel kell hajtani és a támasztóékekkel rögzíteni;
– gördítéssel, palló alkalmazásával végzett berakásnál vagy kirakásnál a pallónak a pőrekocsi padlójára vagy a nyitott kocsi felső keretére kell támaszkodnia.
8.2. A berakási és kirakási műveletek során tilos:
– a nyitott kocsik fenékajtóinak nyitása és zárása traktor, villástargonca, csörlő, daru és más, nem ilyen célra szolgáló műszaki eszköz alkalmazásával;
– a markológép kanalát a kocsi padlójára ejteni;
– a markológép kanalát a pőrekocsi oldalfalára, a magas oldalfalú nyitott teherkocsi falára vagy ajtajára ütköztetni;
– csörlővel történő kirakáskor a sodronyt a pőrekocsi oldalfalára vagy a nyitott kocsi felső keretére fektetni;
– az árut a pőrekocsiból vagy magas oldalfalú kocsiból fogazott markolókanállal kirakni;
– megfagyott árut a fenékajtókon keresztül markolókanállal vagy más szerkezettel kiütni, az áru lazításához fém törőszerszámot, robbantást, nyílt lángot alkalmazni, ha a láng a kocsi alkatrészeit érinti;
– +100 °С feletti hőmérsékletű árut berakni;
– szóródó árut hidraulikus eljárással berakni vagy kirakni;
– vasbeton lapokat, szerkezeteket és más árukat döntött helyzetben, a nyitott kocsi oldalfalára támasztással berakni, kivéve a jelen Szabályzatban ilyen módon előírt rakodás eseteit;
– az árut elektromágneses megfogóval ellátott daruval úgy berakni, hogy a mágnest kikapcsolják, és az árut 0,5 méternél nagyobb magasságból ejtik a kocsi padlójára vagy a korábban berakott áru felületére;
– az árut hegesztéssel vagy fúrás alkalmazásával rögzíteni a vasúti kocsi fémrészeihez;
– szétszerelni a vasúti kocsi alkatrészeit, beleértve a pőrekocsik oldalfalait és a nyitott kocsik ajtóit is;
– a pőrekocsiból az ömlesztett és a szóródó árukat lánctalpas buldózernek vagy traktornak a padlóburkolatra történő ráhajtásával kirakni, az exkavátor kotróputtonyával összehúzni, az árut a pőrekocsi padlóján vonszolni.
8.3. Olyan ömlesztett áruk berakásakor, amelyek egyes árudarabjainak tömege 100-kgnál kisebb, a kocsi padlójára hulló árutömeg legfeljebb 5 tonna, az ejtési magasság a kocsi padlószintjétől legfeljebb 3 m lehet. Olyan ömlesztett áruk berakásakor, amelyek egyes árudarabjainak tömege 100–500 kg, a szekrény fenekét fel kell tölteni apró darabokból álló, legalább 300 mm vastagságú réteggel; a feltöltő rétegre hulló áruk összes tömege legfeljebb 7 t, az ejtési magasság legfeljebb 3 m lehet. Az olyan ömlesztett árukat, amelyek egyes árudarabjainak tömege 500 kgnál nagyobb, valamint a darabszámos árukat és a konténereket ejtés alkalmazása nélkül kell berakni.
A vasúti kocsikat a kirakást követően az átvevő (ha a kirakást az átvevő végezte) vagy a vasút (ha a kirakást a vasút végezte) köteles kívülről és belülről kitisztítani, azokról az áruk biztosítására használt eszközöket, kivéve a nem leszerelhető eszközöket, eltávolítani. Le kell szerelni a biztosítóhuzalt az önműködő kapcsolókészülék oldókarjáról, a fenékajtók zárjairól, a nyitott kocsik homlokajtóiról és a pőrekocsik oldalfal lekötéseiről; a pőrekocsik oldalfalait fel kell zárni, a nyitott kocsik oldal, homlok és fenékajtóit be kell zárni.
9. Az áruk vasúti kocsikban való biztosításának eszközei
9.1. Az áruknak a vasúti kocsikban történő biztosításához a következő eszközöket alkalmazzák: lekötés, átkötés, kikötés (beleértve a több elemből álló feszítőszerkezeteket is), összekötözés, farakoncák, táblák és gerendák, támasztósaruk, „sarkantyúk”, keretek, kalodák, gúlák, szántalpak, zsámolyok stb. A biztosító eszközök lehetnek egyszeri vagy többszöri felhasználásúak.
Lekötés – olyan rakománybiztosítás, amelynél a kötöző eszköz egyik végét az árun lévő lekötő szerkezethez, másik végét a vasúti kocsin erre a célra kialakított lekötő szerkezethez erősítik.
Átkötés – olyan rakománybiztosítás, amelynél a kötöző eszköz átfogja az árut, és mindkét végével a vasúti kocsin lévő lekötő szerkezethez erősíti.
Kikötés – olyan rakománybiztosítás, amelynek rendeltetése más biztosító eszközök (lekötések, átkötések, rakoncák stb.) összekötése egymással és megfeszítése.
Összekötözés – olyan rakománybiztosítás, amelynek rendeltetése egyes árudaraboknak egy egységgé való egyesítése.
9.2. A biztosító eszközök minőségéért és megbízhatóságáért a feladó felelős. Többszöri felhasználású biztosító eszközök alkalmazása esetén a feladási vasút jogosult megkövetelni a feladótól a többszöri felhasználású biztosító eszköz felhasználásra való alkalmasságát bizonyító időszakos vizsgálat jegyzőkönyvének bemutatását.
A biztosító eszközöknek a vasúti kocsin való elhelyezéséhez szabványos kötőelemeket kell felhasználni, mint csavarok, biztosító csapok, szögek, ácskapcsok stb.
9.3. A lekötések, átkötések, kikötések, összekötözések készítéséhez a következő anyagok alkalmazhatók:
– GOSZT 328-274. szabvány szerinti kör keresztmetszetű, GOSZT 2590-88. szabvány szerinti négyzet keresztmetszetű, hőkezelt (lágyvas) huzal;
– hengerelt acél vagy acélszalag (GOSZT 103-76.);
9.4. Más anyagoknak a lekötések, átkötések, kikötések, összekötözések készítéséhez való felhasználása megbízhatóságuk tanúsítása és a fuvarozásban résztvevő vasutak megegyezése alapján engedélyezhető.
9.5. A hengerelt lágyvashuzal átmérője nem lehet kevesebb 5 mm-nél; a nem kör keresztmetszetű lágyvashuzal keresztirányú metszetének területe pedig 20 mm2-nél. A kötözőszer felületén nem lehet mechanikai sérülés, repedés, csavarodás, szakadás nyoma.
9.6. A lekötéseknek és az átkötéseknek a vasúti kocsihoz való hozzáerősítésére a következő elemek használhatók fel:
– pőrekocsikon (14. ábra): oldalsó és homlokrakonca kengyelek; a mellgerendán elhelyezett támasztó konzolok; padlóba épített lekötő szerkezetek (ha vannak ilyenek); a nagykonténerek és kerekes technika szállítására szolgáló pőrekocsikon oldalkengyelek;
Az univerzális pőrekocsi kötözésre alkalmas szerkezeti elemei
– magas oldalfalú nyitott teherkocsiban (15. ábra): alsó kötözőszemek (sarokkengyelek), az oldalfalak oszlopain a padlószinttől 1100–1200 mm magasságban kialakított középső kötözőszemek, a kocsiszekrény felső keretén kívül és belül ácskapocs formában kialakított kötözőszemek, az alváz mellgerendáin kialakított kötözőszemek.
A magas oldalfalú univerzális nyitott kocsi kötözésre alkalmas szerkezeti elemei
9.7. Nem megengedett a lekötéseknek és átkötéseknek a vasúti kocsi más szerkezeti elemeihez való hozzáerősítése, beleértve a fa rakoncákat, a nyitott kocsi felső keretén kialakított kötözőgyűrűket, valamint az alacsony oldalfalú pőrekocsik falelemeinek külső felületén lévő lekötőgyűrűket is.
9.8. Megengedett összetett (több szálból álló) huzal vagy kombinált (többféle lekötést és átkötést tartalmazó) lekötés és átkötés alkalmazása. Az ilyen lekötések és átkötések csatlakozó elemeinek szilárdsága nem lehet kisebb a lekötések és átkötések alkotó elemeinek szilárdságánál.
9.9. Az átkötéseket a pőrekocsikon két, szemközti rakoncakengyelhez erősítik.
9.10. A lekötéseket, átkötéseket a következő eljárások szerint kell elhelyezni.
1. eljárás: A lekötést, átkötést egy folyamatos szál huzalból kell készíteni. A huzal egyik végét (16. ábra) kétszer át kell vezetni a vasúti kocsi (az áru) kötözőszemén, majd saját magán legalább kétszer körbetekerve kell biztosítani. A huzal másik végét át kell vezetni egymást követően az áru, majd a vasúti kocsi kötözőszemén, kialakítva ezzel a kötözés szálainak szükséges mennyiségét. A szál végét a kocsi (vagy az áru) kötözőszeménél az előzőekben leírtak szerint kell lezárni, a lekötés, átkötés egy vagy több szálát körbetekerve. Az eldolgozásra szánt huzalvégeknek legalább 500 mm hosszúsággal kell rendelkezniük. A huzalvégek eldolgozásánál a körbetekerést olyan irányban kell végezni, hogy a lekötés későbbi megsodrásánál az eldolgozás ne lazuljon meg. A lekötés, átkötés huzalszálait feszítővassal vagy más feszítőeszközzel addig kell sodorni, amíg az feszes nem lesz.
Lekötések, átkötések felhelyezése az 1. eljárás szerint
2. eljárás: A lekötést, átkötést egy folyamatos szál huzalból kell készíteni. A huzalt át kell fűzni a vasúti kocsi (az áru) kötözőszemén, majd visszahajlítva két egyforma hosszúságú szálból álló pászmát kell kialakítani (17. ábra). A továbbiakban a pászmát át kell vezetni egymást követően az áru, majd a vasúti kocsi kötözőszemén, kialakítva ezzel a kötözés szálainak szükséges mennyiségét. A pászma végét kétszer át kell vezetni a vasúti kocsi (az áru) kötözőszemén, majd a szálvégekkel különkülön körbe kell tekerni a lekötés (átkötés) egy vagy több huzalszálát. Az eldolgozásra szánt huzalvégeknek legalább 500 mm hosszúsággal kell rendelkezniük. A lekötés, átkötés végeinek eldolgozásával és megtekerésével szemben támasztott követelmények megegyeznek az 1. eljárásnál leírtakkal.
Lekötések, átkötések felhelyezése a 2. eljárás szerint
3. eljárás: A lekötést, átkötést két folyamatos huzalszálból álló pászmából kell készíteni (18. ábra). A pászmát át kell vezetni a vasúti kocsi (az áru) kötözőszemén, majd visszahajlítva az eldolgozáshoz legalább 500 mm hosszúságú fonatvéget kell kialakítani. Ennek mindkét szálát kétszer át kell fűzni a vasúti kocsi (az áru) kötözőszemén, majd a szálvégekkel kétszer körbe kell tekerni a pászmát. A lekötés, átkötés szükséges szálmennyiségének kialakítása után a pászma végét kétszer át kell fűzni a vasúti kocsi (az áru) kötözőszemén. Ezt követően a szálvégekkel különkülön körbe kell tekerni a pászma egy vagy több szálát. A huzalvégeknek az eldolgozáshoz legalább 500 mm hosszúsággal kell rendelkezniük. A lekötés, átkötés végeinek eldolgozásával és megtekerésével szemben támasztott követelmények megegyeznek az 1. eljárásnál leírtakkal.
Lekötések, átkötések felhelyezése a 3. eljárás szerint
9.11. A lekötés, átkötés megsodrásának annak teljes hosszában egyenletesnek kell lenni. A sodrószerszámot a kocsi és az áru kötözőszemei (a kocsi kötözőszeme és a kötés irányának törése, illetőleg az árun lévő törései) között, középen kell elhelyezni.
Amennyiben a lekötés, átkötés hosszúsága 1,5 méternél nagyobb, megengedett két helyen történő megsodrása azzal a feltétellel, hogy a második sodrásnál az elsőként megsodort rész nem lazulhat ki.
Az átkötéseket legalább két helyen, ellentétes ágaknál kell megsodorni.
Az olyan lekötéseknél és átkötéseknél, ahol a kötözőhuzal az árun megtörik, az iránytörések közötti 300 mmnél hosszabb kötésszakaszokat különkülön kell megsodorni (19. ábra).
A lekötés megsodrása iránytörés esetén
9.12. A lekötések, átkötések, kikötések és összekötözések működő keresztmetszetét és terhelhetőségét az eldolgozandó huzalvégek figyelembevétele nélkül kell méretezni (20. ábra). A lekötésekben, átkötésekben és kikötésekben a szálak mennyiségének mindig páros számúnak kell lenni.
A lekötésben, átkötésben és kikötésben lévő huzalszálak mennyiségének meghatározása
9.13. A lekötés, átkötés, kikötés és összekötözés készítésénél 8nál több szál alkalmazása tilos, ha a huzal átmérője ≥6 mm.
9.14. Tilos a lekötések, átkötések egymással való érintkezése olyan áru kötözésénél, amelynek lehetősége van a vasúti kocsihoz viszonyítva a rugalmas, például rugózott rezgésre.
9.15. Az idomvasból vagy acélszalagból, feszítő szerkezettel kialakított lekötés és átkötés nem érintkezhet a pőrekocsi zárt falaival. Amennyiben ez elkerülhetetlen, a fal elemeit le kell hajtani.
9.16. Tilos a huzalból készített lekötés, átkötés felfekvése a pőrekocsi falaira, ha a lekötés a függőleges síkkal a pőrekocsi falával való érintkezési pontban 15°-nál nagyobb szöget zár be (21.a ábra). Amennyiben ez a feltétel nem teljesíthető, a lekötést vagy az átkötést az oldalfal alatt kell átvezetni (21.b ábra), vagy a pőrekocsi oldalfalait le kell hajtani (21.c ábra).
A huzalból készített kötéseknek a pőrekocsi falához viszonyított megengedett helyzetei
9.17. Huzalkötöző eszközök alkalmazása esetén megengedett a huzal előirányzott átmérőjének megváltoztatása a kötöző eszköz azonos szilárdságának a 20. táblázat szerinti biztosítása esetén.
A huzalból készített kötöző eszközök egyenértékű keresztmetszetei
A 6 mm átmérőjű,
helyettesítendő
huzalszálak
mennyisége |
A huzalszálak mennyisége a felsorolt átmérők (mm) esetén |
4,0 |
4,5 |
5,0 |
5,5 |
6,3 |
6,5 |
7,0 |
7,5 |
8,0 |
2 |
6 |
4 |
4 |
4 |
2 |
2 |
2 |
2 |
2 |
4 |
- |
8 |
6 |
6 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
6 |
- |
- |
8 |
8 |
6 |
6 |
6 |
4 |
4 |
8 |
- |
- |
- |
|
8 |
8 |
6 |
6 |
6 |
9.18. A kikötéseket (22. ábra) folyamatos huzalszálból kell készíteni. A kikötés huzalszálait feszítővassal vagy más eszközzel megsodorva kell megfeszíteni. A kikötés szilárdsága nem lehet kisebb a biztosítást képező kötés egyes összetevőinek szilárdságánál.
A kikötés huzalvégeinek eldolgozása
9.19. Az összekötözést folyamatos huzalszálból kell készíteni. Az összekötözésben kialakított szálak mennyiségét számítással vagy kísérleti úton kell meghatározni. A szálaknak szorosan kell egymáshoz illeszkedniük, és a köteg hossztengelyére merőlegesen kell elhelyezkedniük. A huzal szálvégeit egymással legalább ötszörösen kell megtekerni, amíg a kötésben lévő valamennyi szál megfeszül (22.a ábra).
Az összekötözés felhelyezése
9.20. A fa biztosítóeszközöket a GOSZT 8486-86Е és a GOSZT 2695-83. számú szabványok szerinti legalább harmadosztályú fűrészáruból kell készíteni. Nyír, rezgőnyár, hárs és éger felhasználása alátét és közbetétfának kizárólag csak nyomásra való igénybevétel esetén alkalmazható, de csak akkor, ha nem erősítenek hozzá támasztó vagy merevítő fabetétet vagy más biztosítóeszközt. Tilos ezeknek a faféleségeknek és valamennyi lábon száradt fafajtának a felhasználása rakoncák, támasztó vagy merevítő fabetétek előállításához.
9.21. Alátét- és közbetétfát az áru felfekvési felületének növelésére, a rakat szétesésének megelőzésére, a gépesített berakás és kirakás lehetőségének biztosítására, az áru és (vagy) a vasúti kocsi felfekvési felületének sérülés elleni védelmére, valamint a támasztó és merevítő fabetétek biztosítására lehet alkalmazni. Olyan esetben, ha a felsorolt feltételek közbetétfa alkalmazása nélkül biztosíthatók, az nem kötelező.
Az alátét- és a közbetétfa magassága nem lehet kevesebb 25 mmnél. Az alátét- és a közbetétfák szélességének legalább 80 mmt kell kitenni, s emellett a szélességnek a magassághoz viszonyított aránya nem lehet kevesebb 1,5-nél. A vasúti kocsiban keresztben fektetett alátétfák hosszúságának meg kell egyeznie a kocsiszekrény szélességével, a közbetétfák hosszúságának pedig legalább az áru szélességével. Az árurakatok elválasztására alkalmazott keresztirányú közbetétfákat egymás fölé kell behelyezni, legalább 500 mm távolságra az áru végétől és legalább 300 mm távolságra az oldalrakoncáktól.
Az alátét- és a közbetétfák magasságban és szélességben készülhetnek kétkét darabból, hosszúságban több darabból (23. ábra). Nyitott vasúti kocsiban az alátétfák hosszirányú illesztése csak a fő (forgócsap) kereszttartó fölött (keresztirányú alátétfa esetén) vagy a kereszttartók fölött (hosszirányú alátétfa esetén) megengedett. Az alátét- és közbetétfák csatlakozó részeinek vastagsága az illesztési helyeken nem lehet kevesebb 35 mmnél. A toldott alátét- és közbetétfák együttes keresztmetszetének ki kell elégítenie az előzőekben foglalt feltételeket.
A szélességben és hosszúságban toldott alátét- és közbetétfák magasságának teljes hosszúságban változatlannak kell lenni.
Az alátét- és közbetétfák toldásának változatai
Olyan esetben, ha az áru elhelyezésére és biztosítására előírt eljárás rendelkezik az alátéteknek a kocsi padlójához történő hozzáerősítéséről, az alátétek egyes részeit a következők szerint kell rögzíteni.
Magasságban toldott alátétfák: az alátétfa alsó darabját a szükséges szögmennyiséggel a padlóhoz kell szegezni, majd hasonló módon kell a felső darabot az alsó darabhoz erősíteni. Megengedett az alátétfa egyes darabjait a szögek szükséges, az alátétfa mindkét darabját átütő mennyiségével a padlóhoz szegezni.
Szélességben és hosszúságban toldott alátétfák: az egyes darabokat olyan mennyiségű szöggel, csavarral, kapoccsal kell egymáshoz erősíteni, amely biztosítja azok egymáshoz viszonyított elmozdíthatatlanságát a vasúti kocsiban való elhelyezéskor. Az alátétfa valamennyi darabját a kívánt keresztmetszetű és olyan mennyiségű szöggel kell a kocsi padlójához szegezni, amely az alátétfához szükséges teljes mennyiségnek legalább 75%-át teszi ki.
Megengedett az alátét- és közbetétfáknak különböző profilú fémből, vasbetonból és más anyagból való előállítása, ha ez nem eredményezi az áru sérülését.
9.22. A rakatba rakott áruk oldal és hosszanti irányú határolására alkalmazott hántolt és hántolatlan támfákat gömbfából vagy a GOSZT 8486-86E és a GOSZT 2695-83. számú szabványok szerinti legalább másodosztályú, egyenes szálirányú fűrészáruból készítik. A gömbfából készített támfák vastagsága az alsó vágásfelületnél nem lehet kevesebb 120140 mmnél, a felső vágásfelületnél 90 mmnél. A fűrészáruból készített támfák keresztmetszete nem lehet kisebb 90×120 mmnél.
A magas oldalfalú nyitott kocsiban alkalmazott támfák vastagsága a kocsiszekrény felső keretének szintjén nem lehet kevesebb 100 mmnél (24.a ábra).
Az oldaltámokat a következő eljárások szerint kell elhelyezni.
1. eljárás: A fatámot a kocsi padlójára kell állítani, átvezetve azt a falekötő kengyelen, és az alsó kötözőszemhez kell erősíteni legalább 5 mm átmérőjű huzallal (24.b ábra). Ennek során a huzalt kétszer körül kell tekerni a támon, egyidejűleg befűzve azt az alsó kötözőszembe. A huzalvégeket a kötözőszemnél egymással legalább háromszorosan kell megtekerni. A fatám kiköthető két huzalszálból álló pászmával is. Ebben az esetben a pászmát át kell vezetni az alsó kötözőszemen, egyszer körül kell tekerni a fatámon, majd a szálvégeket a kötözőszemnél egymással legalább háromszorosan kell megsodorni.
A fatámok elhelyezése a magas oldalfalú nyitott kocsiban
2. eljárás: A fatámot a nyitott kocsi padlójára kell állítani, szorosan a falekötő kengyelhez és az alsó kötözőszem mellé, majd az 1. eljárásnál leírt módon legalább 5 mm átmérőjű huzallal ezekhez kell erősíteni (24.c ábra).
3. eljárás: A 30ºra elforgatott falekötő kengyellel felszerelt nyitott kocsiban a fatámot megdöntve kell a falekötő kengyelbe csúsztatni, majd függőleges helyzetbe állítani; a fatám alsó végét szorosan az alsó kötözőszemhez mellé kell állítani, és az 1. eljárásnál leírt módon ahhoz erősíteni (24.d ábra).
A fatámok magassága a szekrény felső keretének szintje felett nem lehet több:
а) alap rakodási szelvényen belül végzett rakodás esetén:
− 900 mmnél – ha az oldalfal magassága 1880 mm;
− 700 mmnél – ha az oldalfal magassága 2060 mm;
− 370 mmnél – ha az oldalfal magassága 2385 mm;
b) a körzeti rakodási szelvényen belül végzett rakodás esetén:
− 1460 mmnél – ha az oldalfal magassága 1880 mm;
− 1260 mmnél – ha az oldalfal magassága 2060 mm;
− 940 mmnél – ha az oldalfal magassága 2385 mm.
A pőrekocsikon a farakoncákat az erre a célra kialakított oldalsó és homlokkengyelekbe kell állítani. A gömbfa rakoncákat tővel lefelé kell elhelyezni. A farakoncák alsó végét a kengyel belső méretére kell faragni. A farakoncának a kengyel alsó élétől 100200 mmre ki kell nyúlnia. A farakonca és a kengyel között legfeljebb 15 mm hézag csak a kengyel alsó élének szintjén megengedett. Ebben az esetben a farakoncát pótlólag ki kell ékelni (25. ábra). Az éket alulról, szorosan be kell ütni és két darab, 8090 mm hosszúságú szöggel a farakoncához kell erősíteni, ha az éket a farakonca és a hossztartó közé ütötték be, illetőleg egy szöggel, ha az éket a farakonca és a kengyel közé ütötték be.
A farakonca biztosítása a rakoncakengyelben
Rövid farakoncával lehet növelni a pőrekocsi falainak terhelhetőségét. A rövid farakoncának legalább 100 mmrel, a farakoncák kikötéssel történő összekötözése esetén legalább 150 mmrel magasabbra kell nyúlnia a megtámasztott oldalfalnál.
Magas farakoncát szükség szerint az olyan áru védelmére kell alkalmazni, amelynek rakodási magassága számottevő mértékben meghaladja a pőrekocsi falainak magasságát.
Az árunak az alap rakodási szelvényen belül történő berakása esetén az oldalsó farakoncák magassága a pőrekocsi padlójának szintjétől nem lehet több 2800 mmnél.
A biztosítás terhelhetőségének fokozása érdekében a szemközti farakoncákat felső részükön, szükség szerint felső és középső részükön össze kell kötni (26. ábra).
A farakoncák biztosítása a pőrekocsin
A rövid farakoncák és a magas farakoncák felső összekötését úgy kell végezni, hogy a kötözés és az áru felső felülete között a távolság 50100 mm legyen, a kötözés és a farakonca felső vágási felülete közötti távolság pedig legalább 100 mm legyen. A magas farakoncák középső biztosítása lehetőség szerint ne érjen az áruhoz.
A farakoncák biztosításának eljárásait a 27. ábra tartalmazza.
A farakoncák biztosításának eljárásai
9.23. Kitámasztó vagy távtartó fabetétet, keretet kell alkalmazni az árunak a vasúti kocsi hosszanti vagy keresztirányában történő elmozdulása elleni biztosítás, valamint az árutól fellépő tehetetlenségi erőknek a kocsiszekrény elemeire (a pőrekocsik oldal és homlokfalaira, a magas oldalfalú nyitott kocsik homlokküszöbjére, sarokoszlopaira, padlókeretére) való átadása céljából.
A fabetéteket tűlevelű fafajtáknak a GOSZT 8486-86E számú szabvány szerinti legalább harmadosztályú minőségéből kell készíteni. Kitámasztó vagy távtartó fabetét, keret készülhet más anyagból is, ha annak szilárdságát normatív dokumentumok igazolják. A fabetétek paramétereit az e fejezetben foglalt normatívák szerint kell meghatározni.
A kitámasztó keretek fa elemeit szögekkel, ácskapcsokkal, hevederekkel és más kötőelemekkel kell összeerősíteni.
A kitámasztó és távtartó fabetétek magasságának legalább 50 mmnek kell lenni. A kitámasztó és távtartó fabetétek elhelyezésének típusvázlatait a 28. ábra tartalmazza.
A kitámasztó és távtartó fabetétek elhelyezésének típusvázlatai
1 – távtartó fabetét; 2 – kitámasztó fabetét
9.24. Az alátétfáknak, a kitámasztó és a távtartó fabetéteknek és kereteknek a kocsipadló faborításához, valamint a fa biztosító elemek egymáshoz való hozzáerősítésére a GOSZT 283-75. szabvány szerinti szögeket kell alkalmazni, amelyek méreteit a 21. táblázat tartalmazza.
A szögek engedélyezett méretei
|
A szög átmérője, mm |
A szög hosszúsága, mm |
A szög fejének átmérője, mm |
|
4,0 |
100120 |
7,5 |
|
5,0 |
100150 |
9,0 |
|
6,0 |
150200 |
11,0 |
|
8,0 |
250 |
14,0 |
Megengedett egy bizonyos átmérőjű szög helyettesítése megfelelő mennyiségű, más átmérőjű szöggel (22. táblázat) a hosszúsággal szemben támasztott követelmények betartása esetén.
A különböző átmérőjű szögek csereszabatossága
|
A 6 mm átmérőjű, lecserélendő
szögek mennyisége |
A vonatkozó átmérőjű szögek megfelelő mennyisége, mm |
|
4,0 |
5,0 |
8,0 |
|
2 |
5 |
3 |
2 |
|
3 |
7 |
5 |
2 |
|
4 |
9 |
6 |
3 |
|
5 |
12 |
8 |
3 |
|
6 |
14 |
9 |
4 |
|
7 |
16 |
10 |
4 |
|
8 |
18 |
12 |
5 |
|
9 |
20 |
13 |
5 |
|
10 |
23 |
15 |
6 |
A szögek elhelyezési vázlatát a fa biztosító eszközöknek a vasúti kocsi padlójához történő rögzítésénél a 29. ábra tartalmazza.
A szögek elhelyezési vázlata
A szögek közötti, valamint a fa elemek széle és a szögek közötti engedélyezett legkisebb távolságokat az elemek vastagságának függvényében a 23. táblázat tartalmazza.
A szögek közötti, valamint a fa elemek széle és a szögek közötti engedélyezett legkisebb távolságok
|
A távolság jelölése
(29. ábra) |
Az engedélyezett legkisebb távolság az elem „b” vastagsága mellett, mm |
|
≤ 50 |
> 50 |
|
S1 |
125 |
90 |
|
S2 |
30 |
30 |
|
S3 |
30 |
30 |
|
S4 |
90 |
90 |
A biztosító eszközöknek (vagy azok részeinek) a vasúti kocsi padlójához történő rögzítésekor a szögeket a kocsi padlójára merőlegesen kell beütni. A szögszár elhajlása nem megengedett. A szögek a biztosító eszközök alkatrészeinek magasságánál 5060 mmrel legyenek hosszabbak.
Nem megengedett a biztosító eszközök repedése szöggel történő rögzítésük során. Szükség szerint a biztosító eszközöket a szög beütése előtt a szög átmérőjének legfeljebb 0,85szörösét kitevő átmérőjű fúróval kell előfúrni. A pőrekocsik padlódeszkáinak fúrása nem megengedett.
Azok a szögek, amelyeket a pőrekocsi padlódeszkái közötti résbe ütnek be, a rögzítéshez felhasznált szögek összes mennyiségébe nem számítanak bele.
9.25. Fémkapcsok és tüskésszegek felhasználása az árunak a fából készített biztosító eszközökhöz való és az utóbbiak egymás közötti rögzítéséhez abban az esetben megengedett, ha ez nem eredményezi repedésüket. Olyan kapcsokat, amelyek 8 mmnél nagyobb átmérőjű anyagból készültek, és tüskésszegeket a vasúti kocsi padlójába beütni tilos.
9.26. Amennyiben a rögzítéshez csavarokat, szegcsavart, menetes csapokat alkalmaznak, azok szilárdsági méretezését a terhelés fajtájának függvényében a jelen fejezet 1. mellékletében foglaltak szerint kell végezni. A menetes csatlakozások kilazulásának megelőzésére biztosító alátéteket, kontraanyát, sasszeget kell alkalmazni, illetőleg a menetet hegesztéssel vagy elveréssel kell roncsolni.
9.27. Az áru biztosításához megengedett facsavar alkalmazása (30. ábra). A facsavar a kocsi padlójába nem csavarható be. A facsavarok jellemzőit a 24. és a 25. táblázatok tartalmazzák.
A facsavarok főbb méretei (mm)
|
d1 |
6 |
8 |
10 |
12 |
16 |
|
d2 |
4,2 |
5,6 |
7,0 |
8,5 |
12,0 |
|
k |
4,0 |
5,5 |
7,0 |
8,0 |
10,0 |
|
s |
10 |
13 |
17 |
19 |
24 |
|
Lfcs |
55 |
65 |
75 |
90 |
130 |
|
60 |
70 |
80 |
100 |
140 |
|
|
75 |
90 |
110 |
150 |
|
|
80 |
100 |
120 |
160 |
A facsavarok megengedett terhelése
|
d1, mm |
6 |
8 |
10 |
12 |
16 |
|
Rfcs, erőkg |
170 |
300 |
450 |
600 |
750 |
Rfcs – a facsavarra ható terhelések megengedett értékei.
A facsavar becsavarása előtt előfúrást kell végezni. A furatot a menet d2 magméreténél 0,5 – 1,0 mmrel kisebb átmérőjű fúróval kell készíteni.
A facsavart ütközésig kell becsavarni, aminek során a biztosítandó tárgyba a facsavar legalább 0,8 Lfcs mértékig kell behatoljon, s az érintkezési felületnek a facsavar menet nélküli részére kell esnie.
9.28. Megengedett a biztosítás alkatrészeinek egymáshoz és az áruhoz való rögzítésére villamos hegesztés alkalmazása. A hegesztési kötések szilárdságáért a feladó tartozik felelősséggel. A hegesztési munkák végzésénél biztosítani kell a vonatkozó szabályokban és utasításokban foglalt biztonsági intézkedések betartását. A hegesztés során azt a biztosító eszközt (árut), amelyen a hegesztést végzik, külön vezetékkel, a vasúti kocsit megkerülve kell földelni.
1 – acéllap; 2 – acél rakonca; 3 – facsavar; 4 – áru; 5 – vasúti kocsi
10. Többutas biztosító eszközök
10.1. Többutas biztosító eszközök alatt azokat a többször felhasználható biztosító eszközöket kell érteni, amelyek rendeltetése az áru elhelyezése és rögzítése a vasúti kocsiban, illetőleg a konténerben, mint például a kaloda, zsámoly, gúla, szorítókötél, kikötés stb.
10.2. A kalodákat, zsámolyokat, gúlákat és az ezeknek megfelelő, más biztosító eszközöket olyan klimatikus kivitelben kell készíteni, amely alkalmas a szabad levegőn, hideg időjárási makrokörnyezetben végzett üzemeltetésnek, ahol a külső levegő éves abszolút hőmérsékleti minimumainak átlaga –45 oCnál alacsonyabb (az OF GOSZT 15150-69. szabványa szerint a „HL” kivitel 1. osztályának felel meg).
10.3. A többutas biztosító eszközöknek a következő feladatokat kell ellátniuk:
– az áru tömegének a jelen fejezet 4. pontjában foglalt követelmények szerinti elosztása a vasúti kocsi alvázára és forgóvázaira;
– a berakásikirakási műveletek elvégzésének lehetősége (beleértve az árumegfogó szerkezetekkel végzett munkát is);
– az áru megbízható biztosítása, amely kizárja a nem megengedett egyenes vonalú helyváltoztatását, széthullását, felborulását, valamint az áru és a vasúti jármű épségének megőrzését a fuvarozás, illetőleg a berakásikirakási műveletek elvég zése során.
10.4. A többutas biztosító eszközök szerkezetének biztosítania kell a vasúti jármű e célból tervezett alkatrészeihez és fődarabjaihoz való rögzítését.
10.5. A kidolgozandó többutas biztosító eszközök dokumentációjához a következők tartoznak:
– kezelési utasítás (gépkönyv).
A többutas biztosító eszköz kezelési utasításában (gépkönyvében) megfelelő rendelkezéseket kell adni az időszakos műszaki karbantartásra (átvizsgálás, kenés, beszabályozás és a fődarabok javítása) és a felülvizsgálatra, továbbá tájékoztatást a lehetséges meghibásodásokról és azok elhárításának módjáról, biztonsági utasításokat a karbantartás és az üzemeltetés, tárolás elvégzésének biztonságára.
10.6. A többutas biztosító eszközök minden készletén látható helyen kell biztosítani a műszaki dokumentációban javasolt jelölések feltüntetését, mint:
– a szerkezet típusjelzését;
– a gyártó megnevezését (áruvédjegyét);
– a gyártás időpontját és a gyári számot;
– a vasúti kocsi teherbírását vagy más, szükséges paramétereit;
– a tulajdonos megnevezését (jelölését);
– a teherbírást vagy más, szükséges műszaki paramétereket;
– a tulajdonos megnevezését (jelölését);
– a soron következő vizsgálat (felülvizsgálat) és (vagy) javítás időpontját.
10.7. A többutas biztosító eszköznek a fuvarozás során való megbízhatóságáért a feladó tartozik felelősséggel.
10.8. Az olyan áru feladásakor, amelynek berakását többutas biztosító eszköz felhasználásával végzik, a feladó köteles a vasút részére bemutatni:
– a többutas biztosító eszköz kezelési utasításában (gépkönyvében) előírt utolsó időszakos felülvizsgálat jegyzőkönyvét;
– a többutas biztosító eszköz üresen való visszaküldése során az elhelyezés és a rögzítés vázlatát, kivéve a szorítóköteleket, kikötéseket stb.
10.9. A többutas biztosító eszköz üres állapotban való visszaküldéséhez az elhelyezés és a biztosítás vázlatrajzát az áru elhelyezési és biztosítási eljárásának kidolgozásával egyidejűleg kell kidolgozni. A többutas biztosító eszköz üres állapotban való visszaküldésének vázlatrajzát feladáskor csatolni kell a fuvarlevélhez, bejegyezve a csatolás megtörténtét a fuvarlevélnek a „A feladó által csatolt kísérőiratok” rovatába. Az átvevő az áru kirakását követően köteles előkészíteni a többutas biztosító eszköz visszaküldését a kapott vázlatrajznak megfelelően.
Ugyanazon átvevő részére azonos áru ismételt feladásakor nem kötelező a fuvarlevélhez csatolni a többutas biztosítási eszköz visszaküldéséhez a berakási és biztosítási vázlatrajzot. Ebben az esetben a feladó a fuvarlevélnek a ”A feladó különleges nyilatkozatai” rovatába a következő szöveget köteles bejegyezni: „A többutas biztosítási eszköz üresen való visszaküldéséhez a berakási és biztosítási vázlatrajz a ………. számú fuvarlevéllel elküldve …………… án (időpont)” / „Схема размещения и крепления многооборотного средства крепления при возврате в порожнем состоянии направлена ________ (időpont) с накладной № _____”.
Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a többutas biztosítási eszköz üresen való visszaküldéséhez a berakási és biztosítási vázlatrajz, a feladó dolgozza ki a többutas biztosítási eszköz üresen való visszaküldéséhez a berakási és biztosítási eljárást, és azt a meghatározott rendben jóváhagyja.
11. Méretezési eljárás az áruknak a vasúti kocsikba végzett berakásához
és biztosításához
11.1. Bevezető határozmányok a méretezési eljáráshoz
Az áru berakási és biztosítási eljárásának meghatározásakor az áru tömegén kívül figyelembe kell venni a következő erőhatásokat és terheléseket is:
– hosszirányú vízszintes tehetetlenségi erők, amelyek menet közben a vonat felgyorsításakor és fékezésekor, a kocsik tolatása és gurítódombon végzett gurítása és tolatása során előforduló ütközések során lépnek fel;
– keresztirányú vízszintes tehetetlenségi erők, amelyek a vasúti kocsi mozgásakor és pályaívbe vagy átmeneti szakaszba történő beállásakor lépnek fel;
– függőleges irányú tehetetlenségi erők, amelyeket a mozgó vasúti kocsi lengéseinél előforduló gyorsulások idéznek elő;
– szél által okozott terhelések;
A hosszirányú, keresztirányú és függőleges irányú tehetetlenségi erők az áru tömegközéppontjában (TKá) hatnak. Az egyenletesen ható szélterhelés hatópontjának a szélterhelésnek kitett felület geometriai középpontját kell tekinteni.
A nagy hosszúságú áruk berakási és rögzítési méretezésének sajátosságait a jelen fejezet 12. pontja tartalmazza.
11.2. A tehetetlenségi erők és az árura ható szélterhelés meghatározása
11.2.1. Az Fh hosszirányú tehetetlenségi erő nagyságát a következő összefüggéssel kell meghatározni:
ahol: аh – az áru 1 t tömegére ható hosszirányú fajlagos tehetetlenségi erő, erőt/t;
Az аh értékét konkrét árutömeg esetén a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
- egy vasúti kocsira való felfekvéssel végzett berakás esetében:
аh = а22 – —————— [erőt/t]; (5)
- két vasúti kocsira való felfekvéssel végzett berakás esetében:
аh = а44 – —————— [erőt/t], (6)
ahol: Qáо – az áru összes tömege a vasúti kocsiban vagy a tartósan összekapcsolt vasúti kocsikban, t;
а22, а94, а44, а188 – a hosszirányú fajlagos tehetetlenségi erők nagysága a biztosítás típusától függően, megfelelően a vasúti kocsi 22 t és 94 t, illetőleg az összekapcsolt kocsik 44 t és 188 t bruttó tömege esetén (a 26. táblázat alapján kell felvenni).
A hosszirányú fajlagos tehetetlenségi erő nagysága az áru biztosításának típusától függően
|
A biztosítás típusa |
Az аh nagysága (erőt/t) ha az áru
felfekvése |
|
egy kocsira |
két kocsira |
|
а22 |
а94 |
а44 |
а188 |
|
Rugalmas, például:
– huzal lekötés és átkötés, sodrony lekötés és átkötés feszítőszerkezettel, fémszalag átkötés;
– kitámasztó és távolságtartó fabetétek;
– az áru biztosítása kalodában, gúlában stb., az árunak az elemekre fabetéteken keresztül történő felfekvésével;
– a vasúti kocsihoz csavarokkal erősített fém támasztó szerkezetekkel való biztosítás: faládába csomagolt áru, csomagolatlan áru esetén, ha az áru és a fémszerkezet közé fabetétet helyeznek. |
1,2 |
0,97 |
1,2 |
0,86 |
|
Merev, például:
– az árunak a vasúti kocsihoz csavarokkal, csavarszegekkel, más hasonló biztosító eszközökkel való rögzítése;
– az árunak közvetlenül a vasúti kocsi szerkezeti elemeire való felfekvésével (kivéve a ládába csomagolt árut);
– a kalodának, gúlának stb. a rakoncakengyelhez fém rakoncák vagy fém támasztékok segítségével, csavarokkal történő hozzáerősítése esetén;
– csomagolatlan fém, vasbeton árunak a vasúti kocsihoz csavarokkal erősített fém támasztószerkezetekkel történő biztosítása. |
1,9 |
1,67 |
1,9 |
1,56 |
11.2.2. Az Fk keresztirányú tehetetlenségi erő nagyságát a centrifugális erő figyelembevételével a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Fk = аk Qá / 1000 [erőt], (7)
ahol: аk – az áru 1 t tömegére ható hosszirányú fajlagos tehetetlenségi erő, erőkg/t.
Egy vasúti kocsira felfekvő áruk esetében az аk nagyságát a következő összefüggéssel kell meghatározni:
аk= аo + ———— lá [erőkg/t], (8)
ahol: аo, аfk – a keresztirányú fajlagos tehetetlenségi erő nagysága abban az esetben, ha a TKá megfelelően a vasúti kocsi közepén, illetőleg a fő (forgócsap) kereszttartón áthaladó függőleges síkra illeszkedik (28. táblázat), erőkg/t;
lk – a vasúti kocsi forgócsap távolsága, m;
lá – a TKá távolsága a vasúti kocsi keresztirányú szimmetria síkjától, m.
Két vasúti kocsira felfekvő, összekapcsolt kocsikon fuvarozott, nagy hosszúságú áruk esetében az аk értékét a 27. táblázat alapján kell felvenni.
A keresztirányú fajlagos tehetetlenségi erők nagysága
|
Az áru elhelyezése |
A keresztirányú fajlagos
tehetetlenségi erők
nagysága, erőkg/t |
|
Egy vasúti kocsira való felfekvéssel és a TKának arra a függőleges síkra való illeszkedésével, amely áthalad:
a vasúti kocsi közepén, аo
a fő kereszttartón, аfk
Két vasúti kocsira való felfekvéssel |
330
550
400
|
11.2.3. Az Ff függőleges irányú tehetetlenségi erőt a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Ff = аf Qá/1000 [erőt], (9)
ahol: аf – az áru tömegének 1 tonnájára ható függőleges fajlagos erő (erőkg/t), amelyet a következő összefüggéssel kell meghatározni:
аf = 250 + k lá + ——— [erőkg/t]. (10)
Amennyiben a vasúti kocsiba berakott áru tömege 10 t vagy annál kevesebb, a Qáо értékét 10 tonnával kell figyelembe venni. A k együttható az árunak egy kocsira való felfekvése esetén 5, két kocsira való felfekvése esetén 20.
11.2.4. A Wáf szélerő nagyságát 50 erőkg/m2 fajlagos szélterhelésből kiindulva, a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Wáf = 50 Sп/1000 [erőt], (11)
ahol: Sáf – az áru szélhatásnak kitett felülete (az áru azon részének vetülete a vasúti kocsi hosszirányú szimmetria síkjára, amely a pőrekocsi vagy a magas oldalfalú nyitott kocsi oldalfalának szintjénél magasabban helyezkedik el), m2. Hengeres felület esetén az Sáf értékének a szélhatásnak kitett felület felét kell venni.
11.3. A súrlódási erő meghatározása
11.3.1. Az egy vagy két vasúti kocsira zsámoly alkalmazása nélkül felfekvő áru elmozdulása ellen ható súrlódási erő nagyságát a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
Fsk = Qá μ (1000 – аf)/1000 [erőt], (13)
ahol: μ – az áru és a vasúti kocsi (vagy az alátétfák) és az áru érintkező felületei közötti súrlódási együttható.
A súrlódási együtthatók értékét az áru, az alátétfák és a kocsipadló (téli időszakban vékony homokréteggel beszórva) sártól, hótól, jégtől megtisztított felületei között a következő értékekkel kell figyelembe venni:
|
− |
fa és fa között |
0,45 |
|
− |
acél és fa között |
0,40 |
|
− |
acél és acél között |
0,30 |
|
− |
vasbeton és fa között |
0,55 |
|
− |
függőlegesen állított acéllemez tekercsek nyílt véggel és fa között |
0,61 |
|
− |
olajozott acéllemez köteg és fa között |
0,21 |
|
− |
gumi (kerekes technika esetén) és fa között |
0,50 |
|
− |
alumínium és fa között |
0,38 |
|
− |
ólom, cink és fa között |
0,37 |
|
A gördülősúrlódási együtthatót a következő értékkel kell felvenni: |
0,10 |
A számításoknál a súrlódási együttható eltérő értékeinek felvételét (más érintkező anyagok vagy különleges érintkezési feltételek esetén) indokolni kell a jelen fejezet 2. számú mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően. A nagy hosszúságú, zsámollyal berakott áruk elmozdulása ellen ható súrlódási erők meghatározásának sajátosságait a jelen fejezet 12.8. pontja tárgyalja.
11.3.2. A kombinált fafém padlójú pőrekocsiba alátétfa alkalmazása nélkül berakott áru elmozdulása ellen ható súrlódási erőket, ha az áru tömegközéppontja egybeesik a kocsi geometriai középpontjával (32. ábra), a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
Fsh = Fs1h + Fs2h + Fs3h [erőt], (14)
ahol: Fs1h, Fs2h, Fs3h – az áru padlóra való felfekvésének vonatkozó részein ható súrlódási erők. Ezek értékét a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
|
|
а |
|
|
|
Fs1h = |
Qá —— μ1 |
[erőt]; |
(15) |
|
|
d |
|
|
|
|
b |
|
|
|
Fs2h = |
Qá —— μ2 |
[erőt]; |
(16) |
|
|
d |
|
|
|
|
с |
|
|
|
Fs3h = |
Qá —— μ3 |
[erőt]; |
(17) |
|
|
d |
|
|
ahol: μ1 , μ2 , μ3 – az áru részének súrlódási együtthatója a padló felületének vonatkozó részén;
а/ d , b/ d, с/ d – az árunak a vonatkozó padlófelületre jutó tömegrésze;
Fsk = Qá ( —— μ1 + —— μ2+ —— μ3)(1000 – аf )/1000 [erőt], (18)
ahol: аf – függőleges fajlagos tehetetlenségi erő, amelyet a (10) összefüggéssel kell meghatározni, erőkg/t.
A kombinált fafém padlójú pőrekocsiba berakott áru felfekvési felületének egyes részeire ható súrlódási erők
A pőrekocsi hosszirányú szimmetriasíkjához viszonyítva aszimmetrikusan berakott árura (33. ábra) vízszintes síkban többlet Ms forgatónyomaték hathat a tömegközéppontján áthaladó függőleges tengely körül.
A kombinált fémfa padlójú pőrekocsi hosszanti szimmetriasíkjához viszonyítva aszimmetrikusan berakott árura ható forgatónyomaték
A forgatónyomaték Мs nagyságát a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Мs = Fsh r [erőt.m], (19)
ahol: r – az Fsh súrlódási erő karja, amelyet a következő értékek különbségének abszolút értékeként kell meghatározni:
r = ⏐КTK – К Fs⏐[m], (20)
ahol: КTK, КFs, – megfelelően az áru tömegközéppontjának és az Fsh súrlódási erőnek a koordinátái keresztirányban az áru padlóra való felfekvési felületének széléhez viszonyítva, m.
Fs1h (b + а/2) + Fs2h b/2
К Fs = ———————————— [m] (21)
Amennyiben r = 0, az árura forgatónyomaték nem hat, s a számítást csak a síkpárhuzamos mozgásra kell elvégezni.
Azokat az Ftöbb többlet erőhatásokat, amelyeket a biztosítóeszközökkel kell létrehozni az áru elfordulásának megakadályozása céljából, a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Ftöbb = Мтр / lа [erőt], (22)
ahol: lа – az Ftöbb hatásvonalán keresztül húzott függőleges síkok közötti távolság, m.
Az Ftöbb értékének megfelelő, a lekötésben keletkező erőhatást a lekötés dőlésszögének figyelembevételével kell meghatározni.
11.4. A megrakott vasúti kocsi és a kocsiba rakott áru stabilitásának meghatározása
11.4.1. A vasúti kocsi és az áru együttes eredő tömegközéppontját (34. ábra) a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Qá1 hTK1 + Qá2 hTK2 + ... + Qán hTKn + Qk НTKk
НTKо = ——————————————————— [mm], (23)
ahol: Qk – a vasúti kocsi saját tömege, t;
hTK1, hTK2, ... hTKn – az egyes árudarabok TK magassága a sínkorona szintjéhez viszonyítva, mm;
НTKk – az üres vasúti kocsi TK magassága a sínkorona szintjéhez viszonyítva, mm (28. táblázat).
A vasúti kocsik szélhatásnak kitett felületei és tömegközéppont magassága, a p és q együtthatók értékei
|
A kocsi típusa |
Szélhatásnak kitett
felület, m2 |
Az üres kocsi TK
magassága az SKSz
felett, m |
Az együtthatók
értékei |
|
p |
q |
|
Négytengelyes magas oldalfalú kocsi:
– 77 m3 alatti szekrénnyel
– 8388 m3 szekrénnyel |
34
37
|
1,13
1,13
|
5,61
5,61
|
0,11
0,11
|
|
Négytengelyes pőrekocsi 9720 mm forgócsap távolsággal:
– zárt oldalfallal
– lenyitott oldalfallal |
13
7
|
0,8
0,8
|
3,34
3,34
|
0,10
0,10
|
|
Négytengelyes pőrekocsi 14400 mm forgócsap távolsággal:
– zárt oldalfallal
– lenyitott oldalfallal |
16
11
|
0,8
0,8
|
4,11
4,11
|
0,08
0,08
|
|
Négytengelyes pőrekocsi 14720 mm forgócsap távolsággal |
9
|
0,8
|
3,30
|
0,08
|
A rakott vasúti kocsi eredő tömegközéppontja magasságának meghatározása
a sínkorona szintjéhez viszonyítva.
11.4.2. A vasúti kocsi keresztirányú stabilitását abban az esetben kell ellenőrizni, ha a vasúti kocsi és az áru eredő tömegközéppontjának (rakott kapcsolt kocsik esetében, ha az áru egy kocsira fekszik fel) a sínkorona szintjéhez viszonyított magassága 2300 mmnél több, vagy ha a kocsi és a rakomány szélhatásnak kitett felülete nagyobb, mint 50 m2.
A rakott vasúti kocsi keresztirányú stabilitása a következő feltétel teljesülése esetén tekinthető biztosítottnak:
|
|
|
|
≤ 0,55
|
|
|
|
|
Рcf + Рsz |
|
(24) |
|
|
Рst |
|
|
ahol: Рst – a keréktől a sínre ható statikus terhelés, erőt;
Рcf + Рsz – a centrifugális erő és a szélerő által a kerékre kifejtett függőleges irányú többlet terhelés, erőt.
A Рst statikus terhelést a következő összefüggésekkel kell meghatározni.
Az áru szimmetrikus elhelyezésénél a vasúti kocsi hosszanti és keresztirányú szimmetriasíkjaihoz viszonyítva:
|
|
Рst = |
|
[erőt]
|
|
|
|
|
Qk + Qáо |
|
(25) |
|
|
nker |
|
|
Amennyiben az áru elhelyezése csak oldalirányban nem szimmetrikus :
Amennyiben az áru elhelyezése csak oldalirányban nem szimmetrikus :
|
|
1 |
|
be |
|
|
|
Рst = |
—— |
(Qk + Qáо (1,0 – |
—— )) |
[erőt] |
(26) |
|
|
nker |
|
S |
|
|
Amennyiben az áru elhelyezése csak hosszirányban nem szimmetrikus – a kevésbé terhelt forgóalváznál:
|
|
2 |
Qk |
|
le |
|
|
|
Рst = |
—— |
( —— + |
Qáо (0,5 – |
—— )) |
[erőt] |
(27) |
|
|
nker |
2 |
|
lk |
|
|
Az áru egyidejű hosszanti és keresztirányú eltolása esetén – a kevésbé terhelt forgóalváznál:
|
|
2 |
Qk |
|
le |
be |
|
|
|
Рst = |
—— |
( —— + |
Qáо (0,5 – |
—— ) |
(1,0 – ——)) |
[erőt] |
(28) |
|
|
nker |
2 |
|
lk |
S |
|
|
ahol: nker – az árut hordozó vasúti kocsi kerekeinek mennyisége;
2S = 1580 мм – a kerékpár gördülőkörei közötti távolság.
A centrifugális erő és a szélerő által a kerékre kifejtett többlet terhelést a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Рcf + Рsz = ——— (0,075(Qk +Qáо ) НTKо + Wáf h +1000р) [erőt], (29)
ahol: Wáf – az áru kocsiszekrény által nem takart felületére jutó szélterhelés, erőt;
h – a szélerőnek kitett árufelület geometriai középpontjának a sínkorona szintjétől számított magassága, mm;
p – együttható, amely a teherhordó vasúti kocsik szekrényére és forgóalvázaira ható szélterhelést és az áru tömegközéppontjának a rugózás deformációja következtében előforduló elmozdulását veszi figyelembe. A p együttható értékeit a 28. táblázat tartalmazza.
Az olyan tartósan összekapcsolt kocsik stabilitásmeghatározásának sajátosságait, amelyeknél az áru két kocsira fekszik fel, e fejezet 12. pontja tárgyalja.
11.4.3. Fuvarozás közben az áru az egyenes vonalú elmozduláson kívül borulásnak is ki van téve. A borulással szembeni stabilitás együtthatóját a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
– a kocsi hosszirányában való borulás tekintetében (35. ábra):
Az áru hosszirányú borulásával szemben ható támasztékok elhelyezési változatai.
– a kocsi keresztirányában való borulás tekintetében (36. ábra):
ηk = ——————————————–, (31)
Fk (hTK –htámk ) + Wáf (háfk –htámk )
ahol: lhо , bkо – a legkisebb távolság a TK vízszintes síkra való vetülete és a borulási él között a vasúti kocsi hosszanti és keresztirányában, mm;
hTK – a TK magassága a kocsi padlószintjéhez vagy az alátétfa síkjához viszonyítva, mm;
htámh, htámk – megfelelően a hosszanti és a keresztirányú támaszték magassága a kocsi padlószintjéhez vagy az alátétfa síkjához viszonyítva, mm;
háfk – a szélterhelésnek kitett árufelület középpontjának magassága a kocsi padlószintjéhez vagy az alátétfa síkjához viszonyítva, mm;
Az áru keresztirányú borulásával szemben ható támasztékok elhelyezési változatai.
Amennyiben a ηh és a ηk elérik a legalább 1,25 értéket, az áru stabilnak tekinthető, borulással szembeni kiegészítő biztosítás nem szükséges.
Amennyiben a ηh vagy a ηk nem éri el az 1,25 értéket, az áru stabilitását megfelelő biztosítással kell elérni:
– az olyan árukat, amelyek esetében ηh vagy ηk értéke 0,8nél alacsonyabb, vagy amelyeknél ηh és ηk értéke egyidejűleg alacsonyabb 1,0nél, speciális biztosítással (fémkaloda, keret és gúla) kell fuvarozni, amelynek szerkezetét és paramétereit a feladó köteles számításokkal indokolni;
– olyan esetben, ha ηh vagy ηk értéke 0,8 és ≤1,0 között található, ajánlatos az árut külön biztosítani az egyenes vonalú elmozdulással és a borulással szemben, függetlenül a biztosító szerkezetek típusától. Az árunak keresztirányú borulással szemben lekötéssel végzett biztosítása esetén célszerű a lekötés olyan elhelyezésére törekedni, amelynél a vasúti kocsi hosszirányú szimmetria síkjára merőleges a lekötés vetülete a kocsipadlóra, míg a lekötésnek az áruhoz való rögzítési helye a padlószinthez viszonyított legnagyobb magasságban van;
– olyan esetben, ha ηh vagy ηk értéke 1,01 és ≤1,25 között található, megengedett az áru borulással és hosszirányú elmozdulással szembeni biztosítását ugyanazon eszközökkel végezni, amelyek egyidejűleg veszik fel a hosszanti és a keresztirányú tehetetlenségi erők okozta terheléseket.
Az árunak lekötéssel történő biztosítása esetén a kötöző eszközökben fellépő, borulással szembeni erőhatásokat a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
1,25 Fh (hTK –htámh ) – Qá lhо
Rhо = ———————————————– [erőt]; (32)
nköth (hköt сos α сos βh +lhköt sin α)
Az áru biztosítása lekötéssel borulás ellen:
а) – hosszirányban; b) – keresztirányban
− keresztirányban (37.b ábra):
1,25(Fk (hTK –htámk )+Wáf (háfk – htámk )) – Qá bkо
Rkо = ——————————————————–––––– [erőt] (32а)
nkötk (hköt сos α сos βk +bkköt sin α)
A (32) és (32a) összefüggésekben:
α – a lekötés dőlésszöge a kocsi padlójához viszonyítva;
βh , βk – a lekötésnek a vízszintes síkra való vetülete és a vasúti kocsi megfelelően hosszanti és keresztirányú szimmetria síkjai által bezárt szög;
nköth, nkötk – az egy irányban működő lekötések mennyisége;
lhköt, bkköt – a lekötés áruhoz való rögzítési helyének távolsága a borulási élen áthaladó függőleges síktól, megfelelően hosszanti és keresztirányban, mm;
hköt – a lekötés áruhoz való rögzítési helyének magassága a vasúti kocsi padlószintjéhez (az alátétfák szintjéhez) viszonyítva, mm.
Az árunak borulással szemben átkötéssel történő biztosítása (38. ábra) esetén a következő feltételeket kell betartani:
– az átkötéseket a vasúti kocsi hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges síkban kell elhelyezni;
– a hosszirányú dőléssel szemben történő biztosítás esetén legalább kettő átkötést kell alkalmazni;
– az árun az átkötéseknek a tömegközéppontra szimmetrikusan kell elhelyezkedniük;
– amennyiben az átkötéseket olyan síkban helyezik el, amely nem párhuzamos a vasúti kocsi keresztirányú szimmetriasíkjával (szög alatti átkötés), biztosítani kell azoknak az árun való elcsúszás elleni rögzítését.
Az áru biztosítása átkötéssel borulás ellen.
Az árunak borulás ellen átkötéssel való biztosítása esetén a kötöző eszközökben fellépő erőhatásokat a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
1,25 Fh (hTK –htámh ) – Qá lhо
Rhо = ——————————————– [erőt]; (33)
1,25(Fk (hTK –htámk )+Wáf (háfk – htámk )) – Qá bkо
Rkо = ——————————————————–––––– [erőt], (33а)
ahol: náth, nátk – az egy irányban működő átkötések mennyisége;
lhát – az átkötésnek az árura való felfekvési vonala és a hosszirányban való borulási élen függőleges sík közötti távolság, mm;
bkát – az áru tömegközéppontjának a kocsipadlóra való vetülete és a keresztirányban való borulási élen áthaladó függőleges sík közötti távolság, mm;
a többi jelölés megegyezik a 32. és a 33. ábrán alkalmazott jelölésekkel.
11.5. A biztosítás eszközeinek kiválasztása és méretezése. A biztosítás eszközeire ható terhelések megengedett értékei.
Az áru biztosítását alakjától és paramétereitől, lehetséges elmozdulásainak jellegétől és egyéb tényezőktől függően lekötéssel, átkötéssel, támasztó és távolságtartó fabetétekkel, rögzítő szerkezetekkel és más biztosító eszközökkel kell végezni (29. táblázat).
Ajánlások az áruk biztosító eszközeinek kiválasztásához
|
Áruk |
Az áru lehetséges elmozdulása |
Ajánlott biztosító eszközök |
|
Darabszámos áru sík felfekvéssel |
Egyenes vonalú hosszanti és keresztirányú elmozdulás |
Lekötések, átkötések |
|
Borulás, hosszanti és keresztirányú |
Lekötések, átkötések; támasztó fabetétek; kalodák, keretek, gúlák stb. |
|
Hengeres alakú, palástra fektetve |
Hosszanti (kereszt) irányú egyenes vonalú elmozdulás |
Támasztó és merevítő fabetétek; lekötések, átkötések |
|
Gördülés a kocsi kereszt (hosszanti) irányában |
Támasztó fabetétek, támasztó szerkezetek; lekötések, átkötések |
|
Kerekes technika |
Gördülés a kocsi hosszanti (kereszt) irányában |
Támasztó fabetétek; lekötések; többutas kerékkitámasztók (saruk) |
|
Hosszanti és keresztirányú egyenes vonalú elmozdulás |
Támasztó és merevítő fabetétek; lekötések |
|
Sík felfekvéssel, halmazokban berakva |
Az egész halmaz vagy egyes darabjainak egyenes vonalú hosszanti és keresztirányú elmozdulása |
Támasztó és merevítő fabetétek; összekötözések, lekötések, átkötések; határoló táblák, rakoncák; kalodák, keretek |
|
Hosszú méretű áruk |
Hosszanti és keresztirányú egyenes vonalú elmozdulás |
Lekötések, átkötések; határoló táblák, rakoncák |
|
|
Keresztirányú borulás |
Átkötések, lekötések; dúcolás, támasztó fabetétek; támasztó szerkezetek |
11.5.1. A biztosító eszközök által felvett hosszanti ΔFh és keresztirányú ΔFk erőhatásokat a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
ΔFh = Fh – Fsh [erőt]; (34)
ΔFk = n ( Fk + Wáf ) – Fsk [erőt], (35)
ahol: n – együttható, amelyet az áruk berakási és biztosítási eljárásainak a jelen szabályzathoz vagy HMFhez történő kidolgozásánál 1,0, EMFhez 1,25 értékkel kell felvenni.
Ezeket az erőhatásokat felveheti egyfajta, de többfajta biztosítóeszköz is:
ΔFh = ΔFhköt + ΔFhfab + ΔFhát [erőt]; (36)
ΔFk = ΔFkköt + ΔFkfab + ΔFkát [erőt], (37)
ahol: ΔFhköt, ΔFkköt , ΔFhfab , ΔFkfab , ΔFhát , ΔFkát – megfelelően a lekötések, támasztó fabetétek, átkötések által a hosszanti vagy keresztirányú erőhatásból felvett rész nagysága.
Az áruk hosszirányú elmozdulással szemben történő biztosítási eljárásának kidolgozásánál előnyben kell részesíteni az egyfajta biztosítóeszközzel történő rögzítést.
Abban az esetben, ha az alátétfák és a padló közötti súrlódás μ2 együtthatója kisebb az áru és az alátétfák közötti súrlódás μ1 együtthatójánál (μ2 < μ1), az Fsh és az Fsk súrlódási erők nagyságának biztosításához az alátétfákat a kocsi padlójához kell erősíteni. Az alátétfák leerősítéséhez alkalmazandó szögek összes mennyiségét a következő összefüggéssel kell meghatározni:
nszögk = 1000Qá(μ1 – μ2)/ Rszög [db], (38)
ahol: Rгв – az egy szögre jutó megengedett erőhatás, amelyet a 32. táblázatból kell leolvasni.
11.5.2. Az árunak az elmozdulás ellen lekötéssel történő biztosítása esetén (39.a ábra) a kötöző eszközökben fellépő erőhatásokat a súrlódási erő növekedésének figyelembevételével, ami a kötöző eszközökben fellépett erőhatások függőleges összetevőitől jön létre, a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
– a hosszirányban ható erőkkel szemben:
Rköthi = —————————————–––– [erőt]; (39)
Σ(nköthi ( μ sin αi + cos αi cos βh i ))
– a keresztirányban ható erőkkel szemben:
Rkötki = —————————————–––– [erőt], (40)
Σ(nkötki ( μ sin αi + cos αi cos βk i ))
ahol: Rköthi, Rkötki – az „i”edik lekötésben fellépő erőhatás;
nköthi, nkötki – az egyidejűleg, egy irányban dolgozó, azonos αi, βпрi, βпi szög alatt elhelyezett lekötések mennyisége;
αi – az „i”edik lekötés dőlésszöge a vasúti kocsi padlójához viszonyítva;
βhi, βki – az „i”edik lekötésnek a kocsi padlójára való függőleges vetülete és a vasúti kocsi megfelelően hosszanti és keresztirányú szimmetriasíkjai által bezárt szögek;
μ – az áru és a vasúti kocsi (alátétfák) érintkező felületei közötti súrlódási együttható.
Abban az esetben, ha a lekötés egyidejűleg szolgálja az elmozdulás és a borulás elleni védelmet is, a lekötéseket (Rköth + Rkötо ) és (Rkötk + Rkötо) együttes terhelésekre kell méretezni.
A lekötésben, átkötésben fellépő erőhatások méretezési vázlata
а) – a lekötésben; b), c) – az átkötésben
A lekötésben lévő huzalszálak mennyiségét vagy a lekötés keresztmetszetét az (Rköth + Rkötо) vagy az (Rkötk + Rkötо ) összefüggések közül a nagyobb értékű alapján, a 30. és a 31. táblázatokból kell meghatározni.
Olyan huzallekötések alkalmazása esetén, amelyek ugyanazon árun, ugyanabba az irányba hatnak, és hosszúságuk kétszeresnél nagyobb mértékben eltér, vagy a kocsi padlójához viszonyított dőlésszögük különbözik, a lekötés paramétereinek méretezését a jelen fejezet 3. számú mellékletében foglalt eljárás szerint kell végezni. Nem ajánlott 4 méternél nagyobb hosszúságú huzallekötés alkalmazása.
A huzalból készült biztosító eszközök megengedett terhelése húzásra
a huzal átmérőjétől és a szálak mennyiségétől függően (erőkg)
|
A szálak
mennyisége |
A huzal átmérője, mm |
|
4,0 |
4,5 |
5,0 |
5,5 |
6,0 |
6,3 |
6,5 |
7,0 |
7,5 |
8,0 |
|
2
3
4
5
6
7
8 |
270
440
405
660
540
880
675
1100
810
1320
945
1540
1080
1760 |
350
560
525
840
700
1120
875
1400
1050
1680
1225
1960
1400
2240 |
430
680
645
1020
860
1360
1075
1700
1290
2040
1505
2380
1720
2720 |
530
840
795
1260
1060
1680
1325
2100
1590
2520
1855
2940
2120
3360 |
620
980
930
1460
1240
1960
1550
2450
1860
2940
2170
3430
2480
3920 |
680
1080
1020
1620
1360
2160
1700
2700
2040
3240
2480
3780
2720
4320 |
730
1150
1095
1725
1460
2300
1825
2875
2190
3450
2555
4025
2920
4600 |
850
1350
1275
2025
1700
2700
2125
3375
2550
4050
2975
4725
3400
5400 |
970
1550
1455
2325
1940
3100
2425
3875
2910
4650
3395
5425
3880
6200 |
1100
1750
1650
2625
2200
3500
2750
4375
3300
5250
3850
6125
4400
7000 |
Megjegyzés: A számlálóban az EMF szerinti biztosítási eljárásokra, a nevezőben a jelen Szabályzat vagy a HMF szerinti eljárásokra vonatkozó adatok vannak feltüntetve.
11.5.3. Az árunak a hosszanti és keresztirányú elmozdulás ellen a vasúti kocsi keresztirányú szimmetriasíkjával párhuzamos síkban elhelyezett átkötéssel történő biztosítása (39.b ábra) esetén az átkötésben fellépő erőhatást a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
– a hosszirányban ható erőkkel szemben:
Ráth = —————— [erőt]; (41)
– a keresztirányban ható erőkkel szemben:
Rátk = —————— [erőt], (42)
ahol: nát – az átkötések mennyisége.
Az áru hosszanti és keresztirányú elmozdulás ellen történő biztosításához megengedett olyan átkötések alkalmazása, amelyek a vasúti kocsi hosszirányú szimmetriasíkjára merőleges, de keresztirányú szimmetriasíkjával nem párhuzamos síkban helyezkednek el („szög alatti átkötés”) (39.c ábra).
Ebben az esetben az áru biztosításának méretezését a következők szerint kell végezni:
– hosszirányban – a 11.5.2. pontban foglaltak szerint, ahol úgy kell tekinteni, hogy egy átkötés minden oldalága egy lekötésnek felel meg. Az átkötés egyes ágaiban fellépő erőhatások nagyságát a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
Ráth = 1,2 Rköth [erőt], (43)
ahol: Rköth – a lekötésben fellépő, a (39) összefüggés alapján meghatározott erőhatás nköth = 2 nát feltétel mellett.
– keresztirányban a következő összefüggéssel:
Rátk = ——————––––– [erőt], (44)
ahol: βk – az átkötés ágának a kocsi padlójára való vetülete és a vasúti kocsi keresztirányú szimmetriasíkja által bezárt szög.
11.5.4. A lekötések és átkötések metszetének területét, kivéve a huzalkötéseket, a következő összefüggéssel kell meghatározni:
ahol: R – a lekötésben, átkötésben fellépő erőhatás, erőt;
[σ] – megengedett húzófeszültség; az acél fajtájától függően a 31. táblázatból kell leolvasni.
Az acél biztosítóelemekben megengedett feszültségek értékei
az alakváltozás fajtájától függően
|
Az alakváltozás fajtája |
Az acél fajtája a GOSZT 380-71., 1050–
74. és 6713–75. szabványok szerint |
Megengedett
feszültség, erőkg/cm2 |
|
Húzás – nyomás |
St. 3., St. 5. és acél 20. |
1650 |
|
ua. |
acél 30. |
1850 |
|
Hajlítás |
St. 3. és acél 20. |
1650 |
|
ua. |
St. 5. és acél 30. |
1850 |
|
Nyírás |
St. 3., St. 5. és acél 20. |
1200 |
|
Felületi nyomás |
St. 3. és acél 20. |
2500 |
|
Húzás csavaroknál |
St. 3. és acél 20. |
1400 |
11.5.5. Támasztó fabetétekkel történő biztosítás esetén a támfának vagy merevítő fabetétnek a vasúti kocsi padlójához való rögzítéséhez szükséges szögek mennyiségét a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
– a hosszirányban ható erőkkel szemben:
nszög = ————–– [db]; (46)
– a keresztirányban ható erőkkel szemben:
nszög = ———––––– [db], (47)
ahol: nfabh, nfabk – az egy irányban egyidejűleg dolgozó fabetétek mennyisége;
Rszög – az egy szögre jutó megengedett terhelés, amelyet a 32. táblázatból kell leolvasni.
A szögekre jutó megengedett terhelés
|
A szög átmérője, mm |
A szög hosszúsága, mm |
A szögre jutó, megengedett terhelés, erőkg |
|
4,0 |
100-120 |
47 |
|
5,0 |
100-150 |
75 |
|
6,0 |
150-200 |
108 |
|
8,0 |
250 |
192 |
11.5.6. A hengeres alakú árukat és a kerekes technikát az elgördülés ellen fabetétekkel, többutas támasztó szerkezetekkel (például: állványok, támasztó keretek, kerékalátét ékek) vagy támasztó fabetétek (támfák) és lekötés (átkötés) együttes alkalmazásával kell biztosítani. Abban az esetben, ha a hengeres alakú árukat és a kerekes technikát az elgördülés ellen csak fabetétekkel vagy többutas támasztó szerkezetekkel biztosítják, a támasztékok szükséges magasságát (40. ábra) a következő összefüggésekkel kell meghatározni:
– a vasúti kocsi hosszában történő elgördülés ellen:
|
[mm]; |
|
(48) |
– a vasúti kocsin keresztben történő elgördülés ellen:
|
[mm] |
|
(49) |
ahol: r – az áru gördülőkörének sugara, mm; 1,25 – elgördüléssel szembeni stabilitási tényező.
Az áru biztosítása támfákkal elgördülés ellen
Az egy támfa leerősítéséhez szükséges szögek mennyisége a következő összefüggéssel határozható meg:
– a vasúti kocsi hosszirányában való elgördülés ellen:
nszögh = ————————–– [db]; (51)
– a vasúti kocsi keresztirányában való elgördülés ellen:
1000 (Fk + Wáf) (1 – μ1 tg α)
nszögk = ——————————–––– [db], (52)
ahol: μ1 – a támfa és azon felfekvési felület (a vasúti kocsi padlója vagy az alátétfa), amelyhez erősítették, közötti súrlódási tényező.
11.5.7. Abban az esetben, ha a hengeres áru elgördülés elleni biztosítását a támfákkal egyidejűleg átkötéssel vagy lekötéssel is végzik (41. ábra), a hengeres áruk elgördülés elleni biztosítására szolgáló átkötésben fellépő erőhatást a következő összefüggéssel kell meghatározni:
1,25[Fk (D/2 – htk) + Wáf (hátk – htk)] – Qá bkо
Rkát = ———————————————————— [erőt], (53)
ahol: nátk – az átkötések mennyisége;
bgör – a borulási él és az átkötés közötti távolság vetülete a vasúti kocsi keresztirányú szimmetriasíkjára, mm.
A hengeres áruk elgördülés elleni biztosítására szolgáló lekötésekben fellépő erőhatásokat a (32) és a (32a) összefüggések alapján kell meghatározni.
Ebben az esetben a támfák magasságának a következő értéket kell kitennie:
– hosszirányban történő elgördülés elleni biztosításnál – legalább 0,1 D;
– keresztirányban történő elgördülés elleni biztosításnál – legalább 0,05 D.
Az egy támfa rögzítéséhez szükséges szögek mennyiségét az (51) és az (52) összefüggés alapján kell meghatározni.
A hengeres áru biztosítása elgördülés ellen támfákkal
11.5.8. A biztosító eszközök leszerelhető fa alkatrészeinek és a padlódeszkáknak hajlításra, nyomásra és felületi nyomásra való méretezését a következő összefüggésekkel kell végezni:
σH = —— [erőkg/cm2]; (54)
σN = ——––– [erőkg/cm2], (55)
ahol: М – hajlítónyomaték, erőkg.cm;
W = bh2 /6 – a téglalap metszetű fabetét hajlítóellenállási nyomatéka, cm3;
b – a fabetét szélessége, cm;
h – a fabetét magassága, cm;
F – a biztosítás alkatrészére ható nyomó (felületi nyomó) erő, erőt;
Sо – az F erőhatást felvevő alkatrészek összes felülete, cm2. Az F erőhatás nagyságát támasztó és merevítő fabetétek esetében a (34) és a (35), alátétfák és közbetétek esetén a következő összefüggéssel kell meghatározni:
F = Qá + Ff +2n R sin α [erőt], (56)
ahol: n – az árut hosszanti vagy (és) keresztirányban biztosító és egyidejűleg egy irányban dolgozó átkötések vagy lekötő párok mennyisége;
R – a lekötésben vagy átkötésben fellépő erőhatás, erőt.
A pőrekocsik padlódeszkázatához első osztályú, 4855 mm vastagságú, 150 mm szélességű luc vagy fenyődeszkát kell alkalmazni.
A feszültségek nem léphetik túl a tűlevelű (luc, fenyő) fafajtákra a feszültségeknek a 33. táblázatban meghatározott, megengedett értékeit.
A feszültségek megengedett értékei a tűlevelű (luc, fenyő) fafajtákra
|
A feszültségek fajtái |
Megengedett feszültség, erőkg/cm2 |
|
A biztosítás
leszerelhető
alkatrészei |
A vasúti kocsik alkatrészei |
|
Hajlítás |
120 |
85 |
|
Szálirányú húzás |
85 |
60 |
|
Szálirányú nyomás és felületi nyomás |
120 |
85 |
|
Szálakra keresztirányú nyomás és felületi nyomás |
18 |
12 |
|
Szálakra keresztirányú helyi felületi nyomás a hosszúság egy részére (ha az alkatrész szabad vége 100 mm vagy több, de legalább a vastagságával egyenlő hosszúságú) |
30
|
20
|
|
Helyi felületi nyomás alátétek alatt, ha a terhelés szálirányra keresztben (merőlegesen vagy legalább 60о szög alatt) kerül átadásra |
40
|
—
|
|
Hosszirányú nyírás homlokbemetszésnél, azzal a feltétellel, hogy a nyírás hosszúsága nem nagyobb a behelyezendő alkatrész kétszeres vastagságánál vagy a bemetszés tízszeres mélységénél:
szálirányban
szálirányra keresztben |
12
6
|
—
—
|
|
Hosszirányú nyírás oldalbemetszésnél, azzal a feltétellel, hogy a nyírás hosszúsága nem nagyobb az alkatrész ötszörös vastagságánál az alkatrészek illesztési helyein, ha annak szöge:
kevesebb, mint 30º
30º és több |
6
4
|
—
—
|
|
Nyírás szálirányra keresztben |
55 |
40 |
Más fafajták felhasználása esetén a megengedett feszültségeknek a 33. táblázatban megadott értékeit szorozni kell a 34. táblázatban foglalt átváltási tényezőkkel.
Átváltási tényezők az egyéb fafajták megengedett feszültségeinek
|
Fafajta |
A különféle fafajtákra megengedett feszültségek korrekciós
tényezői |
|
Szálirányú
húzás, hajlítás,
nyomás, felületi
nyomás |
Nyomás és felületi
nyomás
szálirányra
keresztben |
Hosszirányú
nyírás |
|
Vörösfenyő |
1,2 |
1,2 |
1,0 |
|
Jakutföldi fenyő, kaukázusi jegenyefenyő, cédrus |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
|
Kola-félszigeti luc és fenyő, jegenyefenyő |
0,8 |
0,8 |
0,8 |
|
Tölgy, kőris, gyertyán, juhar, fehérakác |
1,3 |
2,0 |
1,6 |
|
Nyír, bükk, távol-keleti kőris |
1,1 |
1,6 |
1,3 |
12. A nagy hosszúságú áruk elhelyezésének és rögzítésének sajátosságai
12.1. A nagy hosszúságú áruk elhelyezésével szemben támasztott követelmények.
12.1.1. A nagy hosszúságú árukhoz olyan áruk tartoznak, amelyek vasúti kocsiba történő berakáskor annak egyik vagy mindkét végén 400 mmnél nagyobb mértékben túlnyúlnak az alvázkeret mellgerendáján.
12.1.2. A nagy hosszúságú áru megengedhető legnagyobb hosszúságát a 36. és a 37. táblázatok tartalmazzák arra az esetre, ha az áru egy vasúti kocsira fekszik fel, teljes hosszúságában azonos keresztmetszetű és egyenletes tömegeloszlású, TKáo tömegközéppontja a vasúti kocsi keresztirányú szimmetriasíkjára illeszkedik.
A hosszában azonos keresztmetszetű, egyenletes tömegeloszlású, a vasúti pőrekocsi hosszirányú és keresztirányú
szimmetriasíkjaihoz viszonyítva szimmetrikusan elhelyezett áru megengedhető legnagyobb hosszúsága
|
Az áru tömege, t |
Az áru hosszúsága, m |
Az áru tömege, t |
Az áru hosszúsága, m |
|
20
25
30
35
40 |
30,0
27,0
24,0
22,5
21,0 |
45
50
55
60
≥ 65 |
20,0
19,0
18,5
18,0
14,3 |
Megjegyzés: A vasúti pőrekocsi közepe az áru végei között mért távolság nem lehet több az áru félhosszúságánál.
A hosszában azonos keresztmetszetű, egyenletes tömegelosztású, az oldalfalas
nyitott vasúti kocsi hosszirányú és keresztirányú szimmetriasíkjaihoz viszonyítva szimmetrikusan elhelyezett áru
megengedhető legnagyobb hosszúsága
|
Az áru tömege, t |
Az áru hosszúsága, m |
Az áru tömege, t |
Az áru hosszúsága, m |
|
20
25
30
35
40 |
28,3
25,5
22,6
21,2
19,8 |
45
50
55
60
≥ 65 |
18,9
17,9
17,4
17,0
13,5 |
Megjegyzés: Az oldalfalas nyitott vasúti kocsi közepe és az áru végei között mért távolság nem lehet több az áru félhosszúságánál.
12.1.3. Az összekapcsolt vasúti kocsikra berakott, két kocsira felfekvő, nagy hosszúságú áru tömegközéppontjának az összekapcsolt kocsik hosszirányú és keresztirányú szimmetriasíkjainak metszésvonalában kell lennie.
12.1.4. A nagy hosszúságú árukat tartósan összekapcsolt vasúti kocsikra kell berakni, azok hosszúságától és tömegétől függően egy vagy két kocsira történő felfekvéssel. A kocsicsoport állhat áruhordozó kocsikból, védőkocsikból és közbeiktatott kocsikból. A védőkocsikba ugyanazon átvevőnek rendelt áru berakható.
12.1.5. Az egy vasúti kocsira felfekvő, nagy hosszúságú áru az összekapcsolt vasúti kocsikra zsámolyok alkalmazása nélkül rakható be.
Amennyiben az áru az alváz egyik mellgerendáján 400 mmnél nagyobb mértékben túlnyúlik, egy védőkocsit kell alkalmazni (42.a ábra). Ha az áru 400 mmnél nagyobb mértékben túlnyúlik az alváz mindkét mellgerendáján, két védőkocsit kell alkalmazni (42.b ábra).
Ebben az esetben az áruhordozó vasúti kocsira rögzített nagy hosszúságú áru és a védőkocsin elhelyezett áru közötti távolság nem lehet kevesebb 270 mmnél.
Amennyiben a nagy hosszúságú áru berakása a 43. ábrán bemutatott vázlat szerint történik, a nagy hosszúságú áruk közötti távolság a mindkét áru tekintetében védőkocsiként besorolt kocsi fölött nem lehet kevesebb 490 mmnél.
12.1.6. A két vasúti kocsira felfekvő nagy hosszúságú árukat az összekapcsolt kocsikra zsámolyok alkalmazásával kell berakni (44–48. ábrák).
A zsámoly támasztórögzítő szerkezetek olyan együttese, amelynek rendeltetése az árura a fuvarozás során ható valamennyi típusú erőhatás kiegyenlítése, valamint az összekapcsolt vasúti kocsik biztonságos közlekedtetésének biztosítása pályaívekben és a vasúti pálya lejtviszonyainak töréspontjainál különféle menetmódok esetén.
Kétféle zsámoly alkalmazható:
– forgó zsámoly, amely biztosítja az áru hosszirányban helyhez kötött rögzítését az egyik hordozó vasúti pőrekocsihoz viszonyítva;
– vándorzsámoly, amely az árunak két hordozó kocsin való rögzítését biztosítja annak mindkét vasúti pőrekocsihoz viszonyítva hosszirányban korlátozott elmozdulási lehetőségével.
12.1.6.1. Amennyiben az árut forgó zsámoly segítségével rögzítik, a nagy hosszúságú áru vége és a védőkocsin elhelyezett áru közötti távolság értékei a következők lehetnek:
– a fix zsámollyal ellátott vasúti pőrekocsi felől – legalább 270 mm (45. és 46. ábrák);
1 – forgó zsámoly; 2 – vándorzsámoly
1 – forgó zsámoly; 2 – vándorzsámoly
– a vándorzsámollyal ellátott vasúti pőrekocsi felől – legalább 490 mm közbeiktatott pőrekocsi nélkül összekapcsolt kocsik esetében (45. ábra); legalább 710 mm közbeiktatott pőrekocsival összekapcsolt kocsik esetében (46. ábra).
12.1.6.2. Abban az esetben, ha az árut vándorzsámoly alkalmazásával rögzítik, a nagy hosszúságú áru és a védőkocsin elhelyezett áru közötti távolság nem lehet kevesebb (270 + lzst) mm-nél (47. és 48. ábrák).
lzst – a zsámoly egyirányú szabad és üzemi elmozdulásainak összege (mm), a zsámoly tervdokumentációja alapján kell meghatározni.
12.1.7. Az összekapcsolt kocsikra a nagy hosszúságú árunak a mellgerendákon egymástól eltérő túlnyúlással való berakása egy kocsira való felfekvés esetén a következő feltételek betartása mellett megengedett:
– az áru teljes hosszúságában azonos keresztmetszetű és egyenletes tömegeloszlású;
– az áru egyik vége a mellgerendán legfeljebb 400 mm-rel nyúlhat túl;
– az áru TKáo tömegközéppontjának eltérése a vasúti kocsi keresztirányú szimmetriasíkjától nem lépi túl az e fejezet 9. táblázatában foglalt értékeket.
– az áru hosszúsági mérete nem lépi túl a 37. és a 38. táblázatokban feltüntetett értékeket.
A nagy hosszúságú áru megengedhető hosszúsága
négytengelyes, 9720 mm forgócsap távolságú pőrekocsi esetében
|
Az áru
tömege,
t |
Az áru megengedhető hosszúsága, m |
|
az áru egyik végének az alváz
mellgerendájához viszonyított
400 mm túlérése esetén |
az áru egyik végének a homlokoldalra való
szoros illeszkedése esetén |
|
10 alatt
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
62
64
67
72 |
17,20
16,70
16,43
16,30
16,20
16,10
16,04
16,00
15,96
15,10
14,72
14,59
14,33
14,29
14,29 |
16,40
15,90
15,63
15,50
15,40
15,30
15,24
15,20
15,16
14,30
13,92
13,79
13,53
13,49
13,49 |
Megjegyzés: Az áru tömegének közbenső értékeihez az áru megengedhető hosszúságát interpolálással kell megállapítani.
A nagy hosszúságú áru megengedhető hosszúsága
négytengelyes, 8650 mm forgócsap távolságú oldalfalas nyitott kocsi esetében
|
Az áru
tömege,
t |
Az áru megengedhető hosszúsága, m |
|
az áru egyik végének az alváz
mellgerendájához viszonyított
400 mm túlérése esetén |
az áru egyik végének a homlokküszöbre
való szoros illeszkedése
esetén |
|
10 alatt
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60
62
64
66
72 |
16,5
16,0
15,73
15,57
15,47
15,38
15,34
15,3
15,26
14,35
13,96
13,84
13,61
13,57
13,17 |
15,7
15,2
14,93
14,77
14,67
14,58
14,54
14,5
14,46
13,55
13,16
13,04
12,81
12,77
12,37 |
Megjegyzés: Az áru tömegének közbenső értékeihez az áru megengedhető hosszúságát és tömegközéppont helyzetének eltérését interpolálással kell megállapítani.
12.1.8. Az egy vasúti kocsira felfekvő nagy hosszúságú áru felrakásakor, ha az áru keresztmetszete hosszában változó (49. ábra), és a TKáo a vasúti kocsi keresztirányú szimmetria síkjában helyezkedik el, a vasúti kocsi közepétől az áru végéig mért távolság a 35. és a 36. táblázatokban feltüntetett hosszúsági értékek felénél nem lehet nagyobb.
12.1.9. A 44–48. ábrák szerint berakott, teljes hosszúságában azonos keresztmetszetű, nagy hosszúságú áruk megengedhető legnagyobb hosszúságát az összekapcsolt kocsik berakási vázlatrajzának függvényében a 39. táblázat tartalmazza.
A 9720 mm forgócsap távolságú pőrekocsikat tartalmazó összekapcsolt
kocsikra, zsámolyok felhasználásával berakott áruk legnagyobb hosszúsága
|
Forgó zsámoly alkalmazása esetén |
Vándorzsámoly alkalmazása esetén |
|
Berakási vázlatrajzot
tartalmazó ábra száma |
Az áru hosszúsága (m) |
Berakási vázlatrajzot
tartalmazó ábra száma |
Az áru hosszúsága (m) |
|
44 |
28,6 |
44 |
28,82 – 2 lzst |
|
45 |
57,4 |
47 |
57,62 – 2 lzst |
|
46 |
71,2 |
48 |
72,24 – 2 lzst |
Megjegyzés: az áru legnagyobb hosszúsága esetén a védőkocsi nem rakható meg!
12.1.10. Az egy kocsira rakott, nagy hosszúságú áruk fuvarozásánál alkalmazott alátétek hosszúságának meg kell egyeznie a kocsi szélességével. Az alátétek szélességét és vastagságát a 12.5. pontban foglaltaknak megfelelően, számítással kell meghatározni.
12.1.11. A nagy hosszúságú áruk rögzítésénél az alátétek és a zsámolyok megengedett hosszirányú elmozdulása meg kell feleljen a jelen fejezet 4. pontjában foglalt követelményeknek.
12.1.12. A nagy hosszúságú áru zsámolyok felhasználásával történő berakásánál az áru egyes elemeit összekötözéssel egységes köteggé kell egyesíteni.
12.2. A nagy hosszúságú áruk tartósan összekapcsolt kocsikon végzett fuvarozásához felhasznált vasúti kocsikkal szemben támasztott követelmények
12.2.1. A nagy hosszúságú áruk fuvarozásához felhasznált kocsicsoportot úgy kell összeállítani, hogy üres állapotban a hordozó kocsik önműködő központi kapcsolókészülékei hossztengelyének a sínkorona szintjétől mért magassága 50–100 mm-rel nagyobb legyen, mint a védőkocsik és közbeiktatott kocsik önműködő központi kapcsolókészülékeinek magassága.
12.2.2. Tartósan összekapcsolhatók olyan kocsik is, amelyek forgócsap távolsága egymástól eltérő.
12.2.3. A rövidkapcsolat útközbeni megbontásának megelőzése érdekében a feladó valamennyi összekapcsolt kocsi mindkét oldalát balról a következő felirattal köteles ellátni: „A kocsikapcsolat nem bontható/Сцеп не разъединять”, illetőleg valamennyi kocsi kapcsolószerkezetének oldókarját legalább 4 mm átmérőjű lágyvas huzallal köteles rögzíteni a pőrekocsik e célra rendelt konzoljához vagy az oldalfalas kocsikon kialakított horoghoz.
12.3. A nagy hosszúságú áru kilengési frekvenciájának meghatározása
A nagy hosszúságú áru kilengési frekvenciáját olyan esetben kell meghatározni, ha az áru szilárdsága hosszirányú hajlításra nem haladja meg a 9000 erő erőt t/m2 értéket.
A két feltámasztáson (alátét, zsámoly) nyugvó nagy hosszúságú áru Ω kilengési frekvenciáját a következő összefüggéssel kell meghatározni:
(54)ahol: Е – az áru anyagának rugalmassági modulusa, erőt /m2;
Iв – az áru keresztirányú metszetének tehetetlenségi nyomatéka, m4, amelynek értékét a következő összefüggéssel kell meghatározni:
ahol: Iо – egy árudarab keresztirányú metszetének tehetetlenségi nyomatéka a hosszirányú tengelyéhez viszonyítva, m4;
n – az árudarabok mennyisége;
Кt – együttható, amelynek értéke az áru hosszúságától és az alátámasztási pontok távolságától függ (40. táblázat).
A Кt együttható értéke a két ponton alátámasztott nagy hosszúságú áru
kilengésének meghatározásához
|
Az áru
hosszúsága, m |
A Kt együttható értéke az alátámasztási pontok
következő távolságai (m) esetén |
|
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
|
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32 |
3,91
4,16
4,42
4,68
4,96
5,23
5,48
5,78
6,04
6,32
6,59
6,86
7,16
7,46
7,70
7,98
8,27
8,54
8,82 |
3,41
3,67
3,93
4,20
4,48
4,76
5,04
5,31
5,59
5,86
6,16
6,44
6,72
6,99
7,29
7,55
7,84
8,13
8,42 |
2,83
3,11
3,39
3,68
3,96
4,24
4,54
4,82
5,13
5,40
5,68
5,95
6,25
6,53
6,81
7,12
7,39
7,69
7,99 |
2,14
2,46
2,78
3,09
3,41
3,71
4,01
4,31
4,60
4,90
5,18
5,48
5,77
6,07
6,34
6,62
6,94
7,22
7,53 |
1,20
1,64
2,04
2,40
2,74
3,08
3,40
3,72
4,03
4,32
4,64
4,94
5,25
5,55
5,83
6,14
6,41
6,73
7,02 |
-
-
1,14
1,60
2,01
2,39
2,75
3,09
3,43
3,75
4,08
4,39
4,70
5,00
5,31
5,63
5,92
6,20
6,53 |
-
-
-
-
1,14
1,60
2,01
2,40
2,77
3,12
3,46
3,79
4,12
4,45
4,76
5,08
5,56
5,69
6,01 |
-
-
-
-
-
-
1,13
1,59
2,01
2,40
2,77
3,14
3,47
3,82
4,16
4,47
4,80
5,12
5,43 |
-
-
-
-
-
-
-
-
1,17
1,61
2,03
2,43
2,80
3,17
3,68
3,86
4,20
4,53
4,86 |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1,21
1,65
2,06
2,46
2,85
3,21
3,57
3,91
4,14 |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1,25
1,69
2,11
2,51
2,89
3,25
З,62 |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1,29
1,74
2,14
2,54
2,93 |
Amennyiben az árunak az (54) összefüggéssel meghatározott kilengési frekvenciája nem felel meg a 42. táblázat szerinti frekvenciasávoknak, meg kell változtatni az alátétek vagy a zsámolyok távolságát.
Az áru ajánlott kilengési frekvenciasávjai
|
A négytengelyes kocsi típusa |
Az áru ajánlott kilengési frekvenciasávjai, Hz |
|
Magas oldalfalú kocsi 8650 mm forgócsap távolsággal |
0–1,6; 3,4–4,7; 17,2–21,7; >54,3 |
|
Pőrekocsi 9720 mm forgócsap távolsággal |
0–1,6; 3,4–9,7; 18,7–26,6; >55,2 |
12.4. A nagy hosszúságú áru szélességének meghatározása a rakodási szelvény pályaívekben való szűkítésének feltételei alapján.
12.4.1. Az egy kocsira rakott nagy hosszúságú áru megengedhető szélességét a rakodási szelvény pályaívekben való szűkítésének feltételei alapján a következő összefüggéssel kell meghatározni:
− az áru azon részeire, amelyek a kocsi forgócsapjai között helyezkednek el, vagyis a belső íven találhatók:
Вb = Вsz – 2fb [mm]; (56)
− az áru azon részeire, amelyek a kocsi forgócsapjain kívül helyezkednek el, vagyis a külső íven találhatók:
ahol: Вsz – a rakodási szelvény szélessége a sínkorona szintjétől mért meghatározott magasságban, mm;
fb, fk – az áru szélességének megfelelő szűkítése a pályaívhez viszonyított befelé vagy kifelé történő elmozdulásának figyelembevételével mmben, amelyet a 43. és a 44. táblázatok alapján kell meghatározni attól függően, hogy mekkora a kocsi lk forgócsap távolsága és az áru kérdéses része és a közelebb lévő forgócsap közötti – forgócsapok közötti helyzetnél nb, forgócsapokon kívüli helyzetnél nk – távolság (50. ábra).
A teljes hosszúságában azonos keresztmetszetű áru esetében az áru szélességének számítását csak középső metszetére és végének metszetére kell elvégezni; a legnagyobb megengedhető szélességének az (56) és az (57) összefüggések alapján kapott értékek közül a kisebbiket kell venni. Ebben az esetben:
Az nk értékeként az áru végeire kapott értékek közül a nagyobbikat kell felvenni. Ha az áru a pőrekocsi keresztirányú szimmetria tengelyére szimmetrikusan helyezkedik el, akkor az nk értékét a következő összefüggéssel kell meghatározni:
nk = 0,5 (L – lk) [m], (59)
ahol: L – az áru hosszúsága, m.
Az fb és az fk értékei a következő összefüggésekkel határozhatók meg:
fb = 500/R (lk – nb) nb – 105 [mm]; (60)
