54/2005. (VI. 30.) GKM rendelet

a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás mellékletei 2004. évi módosításainak kihirdetéséről¹

2005.07.08.

A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (a továbbiakban: SZMGSZ) kihirdetéséről szóló 170/2002. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

(Az SZMGSZ 2. számú mellékletének 2004. évi módosításai nemzetközi jogilag 2005. január 1-jén, 10., 11., 12.6. valamint 18. számú mellékletének 2004. évi módosításai 2004. július 1-jén léptek hatályba.)

1. § Az SZMGSZ 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

2. § (1) Az SZMGSZ 10. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az SZMGSZ 11. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az SZMGSZ 12.6. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

(4) Az SZMGSZ 18. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet az 54/2005. (VI. 30.) GKM rendelethez

(1) Az SZMGSZ 2. számú mellékletének 2.10 Függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

2.10 Függelék

„

Előírások a tankkonténerek gyártására, vizsgálatára és használatára

2.10 Függelék

Előírások a tankkonténerek gyártására, vizsgálatára és használatára

1. Valamennyi veszélyességi osztályra érvényes előírások

1.1 Rendeltetés, érvényességi terület, fogalmak

1.1.1 Ezek az előírások a folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt, 0,45 m³-nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerek anyagaira, gyártására, vizsgálatára és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket határozzák meg.

1.1.2 Az 1. rész azokat az általános előírásokat tartalmazza, amelyek az összes osztályba tartozó anyagok fuvarozásához szánt tankkonténerekre érvényesek. A 2–9. azokat a különleges előírásokat tartalmazza, amelyek az 1. rész előírásaihoz képest kiegészítések vagy eltérések.

1.1.3 Jelen előírásokban a következő meghatározásokat használjuk:

1.1.3.1 Tankkonténer: a tartányból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a felszereléseket, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül.

1.1.3.2 Tartány: – edényzet, amely tartánypalástból, tartányfenékből áll és nyílásokkal van ellátva a szerelvé-nyek és a vizsgálat számára.

1.1.3.3 A tartány üzemi szerelvényei: a töltő- és ürítő-, a szellőztető-, a biztonsági, a fűtő- és hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök. A tartány fel lehet szerelve kényszerműködtetésű szellőztető szeleppel, amely csak a tartány megtöltése és ürítése során működik.

1.1.3.4 A tartány szerkezeti szerelvényei: a tartány belsejében vagy külsején alkalmazott erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemek.

1.1.3.5 Folyékony anyagok: anyagok, amelyek normál hőmérsékleten (+20 °C) és normál nyomáson folyékonyak. A folyékony anyagoknak számítanak azok a normál hőmérsékleten szilárd anyagok is, amelyeket olvasztott állapotban magas hőmérsékleten fuvaroznak.

1.1.3.6 Veszélyes reakció – vegyi reakciók, amelyek következtében az alábbi anyagok keletkeznek, illetve változások történnek:

− éghető és mérgező anyagok;

− maró anyagok;

− bomlásra hajlamos anyagok;

− veszélyes hőmérséklet-emelkedés;

− veszélyes nyomás-emelkedés.

1.1.3.7 Üzemi nyomás: (túlnyomás) a következő három érték közül a legnagyobb:

a) a tartányban levő gáz vagy folyadék gőzeinek a legnagyobb túlnyomása a legmagasabb töltési hőmérsékleten (beleértve azt az esetet, amikor a tartány a szállított anyagon kívül kiegészítésképpen gázzal van megtöltve);

b) a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás);

c) a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás);

Hacsak az egyes osztályokra vonatkozó különleges előírások másként nem rendelkeznek, a legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) számszerű értéke nem lehet kisebb, mint a tartalom gőznyomása (abszolút nyomása) +50 °C-on.

1.1.3.8 Számítási nyomás: a tartány falvastagságának meghatározására szolgáló túlnyomás, ennek során a külső és belső erősítőelemeket nem kell figyelembe venni. Ha az egyes osztályokra vonatkozó különleges előírások nem határoznak meg mást, a számítási nyomás az 1.1.3.7 pont szerinti üzemi nyomás legalább 1,3-szerese.

Nagykonténerek esetén (10 t és e feletti összes tömeg) esetén a számítási nyomásként a következő értékek közül a nagyobbat kell venni:

− az 1.1.3.7 pont szerinti üzemi nyomás 1,3-szerese (ha az egyes osztályokra vonatkozó előírások nem rendelkeznek másként);

− a folyadék vagy gáz túlnyomása a legnagyobb üzemi hőmérsékleten, valamint a hidraulikus lökés nyomása, amely a konténert hordozó vasúti kocsi szomszédos kocsikkal való ütközése folytán lép fel.

A hidraulikus ütési nyomást a következő képlettel kell kiszámítani:

[MPa],

ahol

m_zs – az anyag tömege a konténer teljes terhelhetősége alapján, kg,

a_p – a kocsi haladás irányú gyorsulása, a_p = 4 g értéket kell venni (g = 9,81 m/s² – nehézségi gyorsulás), m/s²,

F – a tartány belső keresztmetszetének területe, m².

1.1.3.9 Próbanyomás: az a legnagyobb túlnyomás, amely a tartányban a nyomáspróba alatt fellép.

Értéke legalább a számítási nyomás 1,25-szöröse, ha az egyes veszély osztályok különleges előírásai nem tartalmaznak más követelményt.

1.1.3.10 A tömörségi próba: az a próba, amelynek során a tömörség vizsgálatára tartányt a szerelvényekkel együtt olyan tényleges belső nyomásnak vetik alá, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő, de legalább 0,02 MPa (0,2 bar) túlnyomás.

1.1.3.11 Illetékes hatóság: államhatalmi szerv (szervezet) vagy olyan szerv (szervezet), amelyet ebben a minőségben az állam belföldi jogszabályai szerint kijelölnek.

1.2. Gyártási előírások

1.2.1 A tankkonténereket az illetékes hatóság által elismert műszaki szabályzat vagy más dokumentum előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani.

1.2.2 A tankkonténerek anyagának kiválasztásakor –40 °C és +50 °C közötti környezeti hőmérsékletet kell figyelembe venni.

Más környezeti hőmérséklet határokat az illetékes hatóságok egyeztetésével lehet elfogadni.

Az üzemeltetés során a megállapított hőmérsékleti zónában történő tankkonténer használatáért a felelősséget a konténer tulajdonosa/operátora viseli.

A hegesztett tankkonténerekhez technológiai hegeszthetőséggel rendelkező anyagokat kell alkalmazni.

Javasolt szerkezeti acélokat alkalmazni. A tartányok egyes anyagok számára rozsdamentes acélból, kétrétegű acélból, alumíniumból, alumíniumból és alumíniumötvözetből készülhetnek.

Nem szabad vízzel megeresztett acélt használni. A tankkonténer valamennyi alkatrészének anyagára az előállító gyár minőségi bizonyítványa szükséges.

1.2.3 Relatív szakítási nyúlás: az A értéke acélokra 20%-nál, alumíniumötvözetekre 12%-nál kisebb nem lehet.

Az A értékét olyan kör keresztmetszetű, a hengerlés irányára merőlegesen kimetszett próbatesten kell mérni, amelyen a mérési jelek közötti számított távolság L=5d (ahol d a próbatest ármérője a vizsgálat előtt). Más keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az összefüggéssel kell kiszámítani, ahol F_o a próbatest vizsgálat előtti keresztmetszetének területe.

A relatív szakítási nyúlás nem lehet kisebb a következő értéknél:

[%],

ahol

R_m – az előírt legkisebb szakítószilárdság, MPa.

A t ≥ 5 mm lemezvastagságú acél és hegesztési varratainak legkisebb fajlagos ütőmunkáját 3 darab szabványos, keresztirányban kimetszett, V-bemetszésű próbatesten kell meghatározni, és az mínusz 40 °C hőmérsékleten nem lehet kisebb 30 J/cm² értéknél. Egy próbadarabon ez a legkisebb érték 24 J/cm²lehet.

1.2.4 A tartány és szerelvényei, valamint a belső védőbevonat gyártására felhasznált anyagok, amelyek a szállított anyaggal érintkezhetnek, nem léphetnek azzal veszélyes reakcióba.

1.2.5 A bélésnek meg kell őriznie hermetikusságát a tartányt a használat normális körülményei között érő mindenfajta deformációja esetén.

1.2.6 A tankkonténereknek (beleértve a tartányt, a keretvázat, az emelő- és rögzítőelemeket) a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett el kell viselniük a szállítóeszköz mozgásából, a töltésből és ürítésből eredő igénybevételeket (minden irányban) a következő mértékben:

− a szállítóeszköz mozgásának irányában (menetirányban) – 2 Rg;

− vízszintes irányban, a haladási irányra merőlegesen (keresztirányban) – 1 Rg;

− függőleges irányban – 2 Rg,

ahol R – a tankkonténer legnagyobb összes tömege;

g = 9,81 m/s² – a szabadesés gyorsulása.

Ha a haladási irány nem határozható meg, úgy az erőhatást vízszintesen minden irányban 2 Rg értéknek kell venni.

Nagy tankkonténerek esetén az erőhatást a haladási irányban 4 Rg értéknek kell venni.

1.2.7 A megengedett feszültségek értéke:

− a tankkonténer legkisebb falvastagságának számítása során az 1.1.3.8 pont szerinti számítási nyomást feltételezve a következő két érték közül a kisebbik:

[σ] = 0,75R_e [N/mm²]_, vagy [σ] = 0,5R_m [N/mm²];

− a tank 1.2.6 pont szerinti, a tehetetlenségi erőkre való szilárdsági méretezésénél vagy vizsgálatánál

	[σ] =	R_e	≈ 0,67 R_e [N/mm²];
		1,5

− a tank 1.1.3.9 pont szerinti hidraulikus vizsgálatánál

[σ] = 0,9 R_e [N/mm²],

ahol R_e – az előírt legkisebb folyáshatár vagy az R_0,2 egyezményes folyáshatár A=0,2%

relatív maradandó nyúlásnál. Ausztenites acéloknál R_1,0 értéket kell felvenni A=1% mellett.

Azoknál a tartányoknál, amelyeket rendszeresen 50 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten használnak, a megengedett feszültség az illetékes hatóság jóváhagyásával csökkenthető.

1.2.8 A tartány e számított legkisebb falvastagságát a következő összefüggéssel kell meghatározni:

[mm],

ahol

P_C – az 1.1.3.8 pont szerinti számítási nyomás, MPa

D – a tartány belső átmérője, mm

[σ] – az 1.2.7 pontban meghatározott megengedett feszültség, N/mm²

λ – tényező a hegesztések figyelembe vételéhez, amelyet az illetékes hatóság állapít meg a 0,8–1,0 határok között.

A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb 3 mm-nél.

Az R_m = 360 N/mm²-tel rendelkező acélból gyártott tartányok falvastagsága

D < 1800 mm esetén 5 mm,

D > 1800 mm esetén 6 mm kell legyen.

1.2.9 A tartányok e_o névleges falvastagsága nem lehet kevesebb, mint az 1.2.8 pont szerinti legkisebb falvastagság megnövelve a következőkkel:

− a lemezvastagság mínuszos tűrése;

− a beütés vagy kivágás miatti vastagítás;

− a korróziós és abraziós kopás a szállított anyag hatására a tartány élettartama alatt, figyelembe véve a korrózióvédő bevonatot.

1.2.10 A folyékony anyagok (vagy keverékeik) fuvarozására szolgáló, nyomáscsökkentő (vákuum) szelepek nélküli nagyméretű tankkonténereket a legnagyobb belső túlnyomásra, ami a használat során felléphet, de legalább 0,04 MPa-ra kell méretezni és vizsgálni, ennek során a tartány rögzítőelemeit is meg kell vizsgálni.

1.2.11 A tankkonténerek hegesztési varratait kellő gondossággal és szakszerűen, a műszaki normáknak megfelelően kell elkészíteni.

A hegesztési varratokat roncsolásmentes módszerrel kell vizsgálni (ultrahangos vagy radiográfiás eljárással). Ezenkívül tompa varratok esetén hegesztési próbadarabokat is vizsgálatnak kell alávetni.

Rozsdamentes ausztenites acélból és korrózióálló ausztenites acél bevonatú kétrétegű acélból készült hegesztett tartányok esetén a hegesztési varratok korróziós repedési hajlamát is vizsgálni kell.

A tankkonténer gyártó vállalat hegesztési munka végzésére való alkalmasságát az illetékes hatóságnak kell megállapítania.

A hegesztési munkát minősített hegesztő szakmunkásnak kell végezni a hegesztési munka elvégzésének műszaki követelményeit figyelembe véve.

1.2.12 A tartányok hőszigetelésének nem szabad akadályozniuk a töltő- és ürítő berendezésekhez, valamint a biztonsági szelepekhez való hozzáférést és nem szabad zavarniuk azok normális működését.

1.2.13. A tartány(oka)t és a keretvázat el kell látni földelési lehetőséggel.

1.2.14 A tankkonténerek szerkezetében kerülni kell az olyan fémes érintkezést, ami elektrokémiai korróziót okozhat

1.2.15 Minden tartányt vagy minden tartánykamrát el kell látni nyílásokkal, amelyek lehetővé teszik azok belső megtekintését és tisztítását.

1.2.16 Azokat a tartányokat, amelyeknél minden nyílás a folyadékszint felett van, el lehet látni az alsó részen tisztítónyílással.

1.3. Szerelvények

1.3.1 A szerelvényeket úgy kell a tartányon elhelyezni, hogy a fuvarozás és a kezelés során leszakadás vagy sérülés ellen biztosítva legyenek.

A szerelvényeknek:

− ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak;

− nem léphetnek reakcióba a fuvarozott anyaggal;

− el kell viselniük a terheléseket, beleértve az ütéseket, amelyeket a jelen szabályzat meghatároz.

Az üzemi szerelvények tömítettségét még akkor is biztosítani kell, ha a tankkonténer felborul.

A tartány légmentes zárását biztosító tömítéseket olyan anyagból kell készíteni, amely nem lép reakcióba a fuvarozott anyaggal, és biztosítani kell, hogy ne sérülhessenek meg. Ki kell cserélni ezeket, ha nem biztosítják a légmentes zárást kopás vagy öregedés következtében.

1.3.2 Minden alsó ürítésű (vagy töltésű) tankkonténert, kamrákra osztott tankkonténerek esetén minden kamrát három egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni:

− az elsőnek egy közvetlenül a tartányra szerelt belső főelzáró szelepnek;

− a másodiknak külső (tolózár, szelep vagy azzal egyenértékű szerkezet) zárószerkezetnek;

− a harmadiknak fedélnek (menetes kupak, vakkarima, menetes dugó) kell lennie.

A porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányok alsó ürítése megoldható külső csővezetékkel és zárószeleppel, ha az kovácsolható fémes anyagból készült. Ezenkívül a tartányok nyílásainak csavarmenetes záródugóval, vakkarimával vagy más, ugyanennyire hatékony szerkezettel zárhatónak kell lenniük.

A belső főelzáró szelep felülről vagy alulról legyen működtethető. Ha lehet, a belső főelzáró szelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső főelzáró szelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza. A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső elzárásnak továbbra is hatásosnak kell maradnia.

1.3.3 A tartány minden csővezetéket és zárószerkezetét az 1.1.3.7 pont szerinti üzemi nyomásra kell méretezni és az R_m garantált minimális szilárdsági határra vonatkoztatva négyszeres biztonsággal kell rendelkeznie. A csővezetékek rezgések, ütések, a szállított anyag hőmérsékletének hatására nem károsodhatnak.

A tisztító és vizsgálónyílásokat (a tartány alsó részén) fedéllel légmentesen kell zárni.

1.3.4 A tartányokat (tartánykamrákat) el kell látni rugóterhelésű biztonsági szeleppel, és el lehet látni hasadótárcsával.

A biztonsági szelep nyitónyomásának egyenlőnek kel lennie az 1.1.3.7 pont szerinti üzemi nyomással.

A biztonsági szelep teljes kinyitásának nyomása nem haladhatja meg a működésbe lépési nyomás 125%-át.

A biztonsági szelepnek a legfeljebb nyitónyomás 90%-ának megfelelő nyomáson záródnia kell.

A biztonsági szelep áteresztőképességét úgy kell megválasztani, hogy a tartányban a nyomás semmilyen körülmények között ne haladhassa meg a próbanyomást. Az áteresztőképesség számítására az illetékes hatóságnak különös figyelmet kell fordítania.

A biztonsági szeleppel párhuzamosan elhelyezett hasadótárcsának próbanyomással egyenlő nyomáson fel kell hasadnia, ha a hasadótárcsa a biztonsági szelep előtt van, akkor a felhasadás nyomása nem haladhatja meg a biztonsági szelep teljes nyitásához szükséges nyomás 110%-át.

A biztonsági szelepek és hasadótárcsák üzemi paramétereit, valamint azok elhelyezését a tankkonténeren az illetékes hatóságnak kell vizsgálnia.

1.3.5 A tankkonténer deformációjának kiküszöbölésére a nem megengedett belső nyomás csökkenés (vákuum) következtében a tankkonténert el kell látni vákuumszeleppel, ha az egyes osztályokban nincs más előírva. A vákuumszelep nyitónyomása nem lehet 0,02 MPa-nál kisebb.

1.3.6 Bizonyos veszélyes áruk fuvarozásánál a tankkonténereket légmentesen kell lezárni. Ennek során:

− minden nyílást légmentesen le kell zárni;

− nem lehet a tartányon biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy bármilyen nyomáscsökkentő szerkezet.

A tartány vagy a tartánykamra belsejében biztonsági szeleppel és előtte elhelyezett hasadótárcsával ellátott tartány vagy tartánykamra légmentesen zártnak tekinthető.

1.3.7 A tankkonténer ellátható folyadékszint mutatóval, amelynek szerkezetét az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia, kivéve, ha az egyes osztályokban nincs más követelmény előírva.

1.3.8 A tankkonténer vagy a tankkonténer minden tartánykamrája ellátható menetes dugóval zárható csonkkal nyomásmérő elhelyezéséhez.

1.4 A tankkonténer típusjóváhagyása

1.4.1 Minden új tartálykocsi típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek megfelelőségi bizonyítványt (engedélyt) kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártási mintapéldány megfelel a használatra.

A bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a típusminta gyártása és vizsgálata megfelelt az 1.2 és 1.3 pont követelményeinek, és a fuvarozott anyag (anyagcsoport) osztályára vonatkozó követelményeknek, továbbá tartalmaznia kell a vizsgálat azonosító számát és a jóváhagyás számát. Ha a tankkonténereket sorozatban gyártják módosítás nélkül, ez az igazolás a teljes sorozatra érvényes. Az engedély számának annak az SZMGSZ tagállamnak megkülönböztető jeléből, amelyben az engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási számból kell állnia.

A vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni azon anyagok és/vagy anyagcsoportok kémiai megnevezését, gyűjtőmegnevezését, veszélyességi osztályát és sorszámát, amelyeknek fuvarozására a tankkonténert engedélyezték, a vizsgálatok eredményeit, valamint az illetékes hatóság szakvéleményét.

1.4.2 Ha a tankkonténereket sorozatban gyártják a típusmintához képest lényeges konstrukciós módosítás nélkül, ezen mintára kiadott bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes.

1.5 Vizsgálatok

1.5.1 Az új konstrukciójú tankkonténer mintáját a következő vizsgálatnak és szemlének kell alávetni:

− a belső és a külső állapot vizsgálata;

− a szerelvények működőképességének vizsgálata;

− statikus szilárdságvizsgálat;

− dinamikus vizsgálat (felütközés vizsgálat a tankkonténer 4 g értékű gyorsulásának eléréséhez;

− hidraulikus nyomáspróba.

1.5.2 Üzembe helyezés előtt a tankkonténereket, beleértve a szerkezeti szerelvényeket, a tartányt és annak üzemi szerelvényeit (együtt vagy külön-külön) vizsgálatnak és szemlének kell alávetni:

− annak ellenőrzése, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott mintapéldánynak;

− a belső és a külső állapot vizsgálata;

− a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzése;

− a folyadéknyomás-próba.

Kiegészítésképpen statikus és dinamikus szilárdsági vizsgálatok is végezhetők. Az ilyen vizsgálatok szükségességét, terjedelmét, a gyártási sorozatból a vizsgálathoz kivett tankkonténerek számát, és ezen sorozat méretét az illetékes hatóság határozza meg.

1.5.3 Az 1.5.1 és az 1.5.2 pont szerinti hidraulikus vizsgálatot az 1.1.3.9 pont előírásai szerinti statikus és dinamikus szilárdsági vizsgálatok után, de a hőszigetelés felszerelése előtt (ha ilyen szükséges) kell elvégezni. A vizsgálathoz a nyomáscsökkentő szerkezet eltávolítható.

A hidraulikus nyomáspróba után az 1.1.3.10 pontnak megfelelően visszaszerelt nyomáscsökkentő szerkezettel el kell végezni a tartány tömörségvizsgálatát.

1.5.4 A tankkonténereket az illetékes hatóság által meghatározott időközökben, de legalább 5 évenként egy alkalommal időszakos vizsgálatnak kell alávetni. Az illetékes hatóság kérésére soron kívüli vizsgálat is végezhető.

Az időszakos vizsgálatnak a belső és külső állapot vizsgálatából, a szerelvények működési próbájából és hidraulikus nyomáspróbából kell állnia. A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat (bélés) csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.

A porszerű és szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányoknál az illetékes hatóság által elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próbák elhagyhatók, és az 1.1.3.10 pont szerinti tömörségi próbával helyettesíthetők.

1.5.5 Ezenkívül legalább két és félévenként el kell végezni a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát az 1.1.3.10 pont szerint, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését.

1.5.6 Az 1.5.1–1.5.5 pont szerinti vizsgálatokat csak az illetékes hatóság által felhatalmazott szakértő végezheti.

1.6 Jelölés

1.6.1 Minden tartányra nem korrodálódó fémlapot kell könnyen elérhető helyre, tartósan rögzíteni, oly módon, hogy az azon levő információk könnyen olvashatók legyenek. A fémlapon a következőkben felsorolt adatokat kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon:

− az engedély száma;

− a gyártó megnevezése vagy jele;

− a gyártási sorozat száma;

− a gyártás éve;

− a próbanyomás² (túlnyomás);

− az űrtartalom (több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma)¹.

− a számítási hőmérséklet¹ (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint –20 °C);

− az 1.5.2 és 1.5.5 pont szerint végrehajtott első és a legutolsó hidraulikus vizsgálat időpontja (év, hónap);

− a próbákat végző szakértő pecsétje;

− a tartány és – ha van – a védőborítás (bélés) anyaga.

A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást is fel kell tüntetni¹.

1.6.2 A következő adatokat magán a tankkonténer mindkét oldalán vagy a keretvázra erősített táblán kell feltüntetni:

− a jóváhagyó ország neve, vagy jele;

− a tankonténer tulajdonosának és üzemeltetőjének neve;

− a tankkonténer űrtartalma¹;

− a tankkonténer saját tömege¹;

− a tankkonténer bruttó tömege;

− a fuvarozásra engedélyezett anyagok megnevezése³;

− az 1.5.5 és 1.5.6 pont szerinti következő felülvizsgálat időpontja (év, hónap) a fuvarozásra engedélyezett anyagokra vonatkozó előírások alapján;

− a tartány nemzetközi osztályozási kódja.

Ezenkívül a tankkonténert el kell látni veszélyességi bárcákkal.

1.6.3 A tartánykód négy elemből áll, amelyek az 1. és 2. táblázatban közölt jelentéssel bírnak:

1.6.3.1 Tartányok a 2 osztály anyagainak fuvarozásához

1. táblázat

Rész	Leírás	Tartánykód
1	A tartány típusa	C = sűrített gázok szállítására szolgáló tartány P = cseppfolyósított gázok vagy nyomás alatt oldott gázok szállítására szolgáló tartány R = mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartány
2	Számítási nyomás	X = a számítási nyomás számértéke (bar)
3	Nyílások	B = háromszoros zárószerkezetű, alsó töltő- vagy ürítőnyílással ellátott tartány C = háromszoros zárószerkezetű, felső töltő- vagy ürítőnyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint alatt csak tisztítónyílások vannak D = háromszoros zárószerkezetű, felső töltő- vagy ürítőnyílással ellátott tartány
4	Biztonsági szelepek, ill. szerkezetek	N = biztonsági szeleppel ellátott tartány, amely nem légmentesen zárt H = légmentesen zárt tartány biztonsági szelep és hasadótárcsa nélkül

1.6.3.2 Tartányok a 3-9 osztály anyagainak fuvarozásához

2. táblázat

Rész	Leírás	Tartánykód
1	A tartány típusa	L = folyékony állapotban levő anyagok (folyékony anyagok vagy olvasztott állapotban szállításra átadott szilárd anyagok) szállítására szolgáló tartány; S = szilárd állapotban levő anyagok (porszerű vagy szemcsés anyagok) szállítására szolgáló tartány
2	Számítási nyomás	G = a legkisebb számítási nyomás az 1.1.3.9 pont szerint
3	Nyílások	A = kétszeres zárószerkezetű, alsó töltő-, ill. ürítő-nyílással ellátott tartány B = háromszoros zárószerkezetű, alsó töltő-, ill. ürítő-nyílással ellátott tartány C = felső töltő-, ill. ürítőnyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint alatt csak tisztítónyílások vannak D = felső töltő-, ill. ürítőnyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint alatt nincsenek nyílások
4	Biztonsági szelepek, ill. szerkezetek	V = szellőztető-berendezéssel ellátott, de lángzár nélküli tartány; vagy nem robbanási nyomás álló tartány F = szellőztető-berendezéssel ellátott tartány lángzárral; vagy robbanási nyomás álló tartány N = biztonsági szeleppel ellátott tartány, amely nincs légmentesen zárva; ez a tartány ellátható vákuumszelepekkel vagy kényszerműködtetésű szellőzőszelepekkel, H = légmentesen zárt tartány

1.7 Üzemeltetés

1.7.1 A tankkonténereket a fuvarozás során a vasúti kocsin úgy kell rögzíteni, hogy az oldalirányú vagy a hátulról jövő lökések vagy felborulás ellen biztosítva legyenek.

1.7.2 A tartányokat csak olyan veszélyes anyagokkal szabad megtölteni, amelyekre engedélyezve vannak.

1.7.3 Folyékony anyagok környezeti hőmérsékleten való fuvarozására használt tankkonténereknél az 1.2.2 pont szerinti speciális melegítőszerkezet nélkül a teljes űrtartalom %-ában kifejezett következő töltési fokokat nem szabad túllépni:

− gyúlékony anyagoknál járulékos veszély nélkül (pl. nem mérgező és nem maró):

[^oC]

− ahol

− t_{m –}a folyékony anyag legmagasabb hőmérséklete a fuvarozás alatt °C-ban;

− t_F – a folyékony anyag töltés alatti átlagos hőmérséklete °C-ban;

− α – a folyékony anyag átlagos köbös hőtágulási együtthatóját jelenti a t_F és a t_m közötti intervallumban.

Az együtthatót a következő összefüggéssel kell meghatározni:

[1/ °C],

ahol d_m és d_F a folyékony anyag sűrűsége t_m, illetőleg t_Fhőmérsékleten.

Ennek során a töltési fok nem haladhatja meg a tartány űrtartalmának 97,5%-át;

− mérgező vagy maró anyagok esetén (akár gyúlékonyak, akár nem):

η = ;

− gyúlékony anyagok esetén, amelyek az egészségre károsak vagy enyhén mérgezőek (akár gyúlékonyak, akár nem):

η = ;

− erősen mérgező és erősen maró anyagok esetén (akár gyúlékonyak, akár nem):

η = .

1.7.4 Folyékony anyagokhoz +50 °C fölötti betöltési hőmérséklettel, amely hőmérsékletet a fuvarozás alatt fűtőberendezéssel állandó értéken tartják, a tartány töltési foka nem haladhatja meg a 95%-ot.

1.7.5 Amennyiben a folyékony anyagok fuvarozására használt tankkonténer nincs válaszfalakkal vagy hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre osztva, ezek tartányok töltési fokának legalább 80%-nak vagy legfeljebb 20%-nak kell lennie.

1.7.6 Forró anyagnak a tartányba töltése esetén a tartány külső falának vagy hőszigetelésének hőmérséklete a fuvarozás során nem emelkedhet 70 °C fölé.

1.7.7 Egymással veszélyesen reagálni képes anyagokat nem szabad közvetlenül egymás mellett levő tartánykamrákban fuvarozni, kivéve, ha:

− ezeket a kamrákat a tartányfallal azonos vagy nagyobb vastagságú fal választja el egymástól; vagy

− a rakott kamrákat üres tér vagy üres kamra választja el.

1.7.8 Megfelelő intézkedéseket kell tenni a fuvarozott anyag gázainak és gőzeinek veszélyes mennyiségben történő kiszabadulásának megakadályozására a tankkonténerek töltése és ürítése alatt.

1.7.9 Töltés vagy ürítés után:

− a tartány minden zárószerkezetét és fedelét a veszélyes anyag kifolyásának megakadályozására légmentesen zárni kell;

− a tartány külső felületét meg kell tisztítani a veszélyes anyag maradványaitól.

A fuvarozás alatt sem az üres, sem a teli tankkonténer külsején nem maradhat a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék.

1.7.10 Azokat a tankkonténereket, amelyek az üzemeltetés során megsérültek, szerkezetileg alkalmatlanná váltak (tartány, szerkezeti szerelvények, keretváz , tömítések, rögzítés sérülése), annál a vállalatnál kell kijavítani, amelynek erre az illetékes hatóságtól engedélye van.

1.8 Átmeneti előírások

1.8.1 Jelen függelék 2005. január 1-jén lép hatályba.

1.8.2 Az e függelék hatálybalépését megelőzően gyártott olyan tankkonténerek, amelyek teljes mértékben nem felelnek meg a függelék előírásainak, a továbbiakban csak az e függelék 1.5.4. pontjában megfogalmazott előírások teljesítése esetén használhatók fel. A tankkonténereket csak abban a környezeti hőmérséklet tartományban szabad fuvarozni, amelyre azokat tervezték. Ilyen tankkonténereknek az Oroszországi Föderáció területén (az átmeneti forgalmat is beleértve) végzett fuvarozásánál azoknak meg kell felelniük az 1.2.2 pontban (október 1. és március 31. közötti időszakban), az 1.2.6 és 1.5.4 pontokban foglalt követelményeknek.

1.8.3 A nemzetközi besorolás szerinti tartánykód hozzárendelésének és a tankkonténerek megfelelő jelöléssel való ellátásának határideje 2008. január 1-je.

2. Különleges előírások a 2 osztályra: Gázok

2.1 Alkalmazási terület

2.1.1 Jelen előírások a 2 osztály tankkonténerben fuvarozásra engedélyezett gázokra vonatkoznak, amelyek jelen függelék 3. táblázatban fel vannak sorolva.

2.1.2 A 2 osztály gázainak osztályozása és csoportokra történő felosztása az SZMGSZ-nek a 2. osztályra érvényes előírásainak felel meg, lásd a 2.1.4, 2.1.5 pontot.

2.2 Gyártás

2.2.1 A 2. és a 4. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányt olyan acélból kell készíteni, amely kielégíti az 1.2.2 és 1.2.3 pontok feltételeit. A 3. sorszám alá tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányokat a 2.2 függelékben felsorolt anyagokból kell készíteni.

2.2.2 Hegesztés nélküli tartány esetén az 1.2.3 pontban előírtaktól eltérően 14%-os legkisebb szakadási nyúlás, az 1.2.7 pont követelményei szerinti feszültség [ σ ] elfogadható.

2.2.3 Kettős falú tartányoknál a külső és belső falak közötti légüres tér (vákuumszigetelés), a külső védő burkolatot 100 kPa-nál (1 bar) nem kisebb külső nyomásra kell méretezni. Ezeknél a számításoknál figyelembe szabad venni a külső és belső erősítő elemeket.

2.2.4 A 2 osztály gázainak fuvarozására használt tartányokat vizuálisan meg kell vizsgálni lehetőség szerint mindkét oldalon és roncsolásmentes ultrahangos vagy röntgen vizsgálatot kell végezni 100% hosszúságra. A λ koefficiens a tartány minimális falvastagságának az 1.2.8 pont szerinti kiszámolásakor 1-gyel egyenlő.

2.2.5 A cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányoknak legalább két nyílással kell rendelkezniük a töltő- és ürítőszerkezetekhez.

2.2.6 A cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányokat az 1.2.15 és az 1.2.16 pontban előírt nyílásokon kívül el lehet látni folyadékszint-mutató, hőmérő vagy nyomásmérő behelyezésére alkalmas nyílásokkal, valamint légtelenítő nyílással, ha azok a szabályos üzemeltetéshez szükségesek.

2.2.7 A 2TF kód alá tartozó 1053⁴ hidrogén-szulfid és 1064 metil-merkaptán, a 2TC kód alá tartozó 1017 klór és 1079 kén-dioxid szállítására használt tartányoknak a folyadékszint alatt nem lehet semmiféle nyílása. Ezenkívül a tartány alsó részében található tisztítónyílások sem engedhetők meg.

2.2.8 A 3. sorszám alá tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányok az 1.2.15 pont előírásaitól eltérően nem rendelkezhetnek vizsgálónyílással.

Amennyiben az ilyen tartányoknál nyílást vágnak a külső állapot megtekintésére, a visszahegesztés módját, amely nem sértheti meg a szabályos üzemeltetés feltételeit, az illetékes hatóság határozza meg.

2.2.9 A cseppfolyósított szénhidrogén gázok fuvarozására használt tartányok rendelkezhetnek kívül tűzvédő burkolattal.

2.3 Szerelvények

2.3.1 Töltő- és ürítőszerkezetek:

2.3.1.1 A cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányok felső töltésére és lefejtésére szolgáló szerkezeteknek minimum két folyadék- és egy gáz szeleppel kell rendelkeznie.

2.3.1.2 A töltő- és lefejtőcsőveket külső zárószerkezettel (szelep, csap) és vakkarimával, menetes kupakkal vagy hasonló szerkezettel kell lezárni.

2.3.1.3 A gyúlékony és/vagy mérgező cseppfolyósított gázok fuvarozására használt, 1 m³-nél nagyobb űrtartalmú tartányok töltő- és ürítőnyílásait el kell látni azonnal záródó belső pillanatzáró szeleppel.

Minden 1,5 mm-nél nagyobb névleges átmérőjű nyílást – kivéve a biztonsági szelepek és a hasadótárcsák nyílásait – fel kell szerelni ilyen azonnal záródó szerkezettel.

A gyúlékony és/vagy mérgező, mélyhűtött, cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányoknál a belső zárószerkezet helyett külső zárószerkezet is alkalmazható, ha ez a külső szerkezet legalább a tartány falával egyenértékű védelmet nyújt.

2.3.2 Biztonsági szelepek.

2.3.2.1 A 2. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányokat legfeljebb két biztonsági szeleppel lehet felszerelni. A szelepek szabad átfolyási keresztmetszetének összege legalább 20 cm²-nek kell lennie 30 m³tartánytérfogatonként, ill. a 30 m³-nél kisebb résznél is. A biztonsági szelepeknek önműködően kell nyílniuk (lefújniuk) a tartány próbanyomásának 0,9 ….. 1,0-szeresénél. A szelepeket úgy kell kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullámzását is. Súlyterhelésű (ellensúlyos) szelepek alkalmazása tilos.

2.3.2.2 A mérgező gázok (amelyek a „T” betűvel jelölt csoporthoz tartoznak) fuvarozására használt tartányokon nem lehetnek biztonsági szelepek, kivéve, ha a biztonsági szelepek előtt hasadótárcsa van. Ez utóbbi esetben a hasadótárcsa és a biztonsági szelep elrendezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság követelményeinek.

2.3.2.3 A 3. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányokat két, egymástól független biztonsági szeleppel kell ellátni. Mindkét szelepet úgy kell kialakítani, hogy normális üzemelés során a tartányban a nyomás ne emelkedjen 10%-nál nagyobb mértékben a tartányon megjelölt üzemi nyomás fölé.

A két biztonsági szelep közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amelynek át kell szakadnia, ha a nyomás a próbanyomás fölé emelkedik.

Kettős falú tartánynál a vákuum elvesztése, vagy egyszeres falú tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a biztonsági szelepnek és a hasadótárcsának olyan kiömlési keresztmetszetet kell szabaddá tenni, hogy a tartányban a nyomás ne léphesse túl a próbanyomást.

A biztonsági szelepeknek a legkisebb üzemi hőmérsékleten is hibátlanul kell működniük. Az e hőmérsékleten való hibátlan működést az egyes szelepek vizsgálatával vagy gyártási típus vizsgálattal kell igazolni.

2.3.3 Ellenőrző szerkezetek

2.3.3.1 A cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányok fel lehetnek szerelve hőmérővel, manométerrel és szintmérővel.

2.3.3.2 A szintmérők nem készülhetnek törékeny anyagból.

2.3.3.3 A hőmérőnek nem szabad közvetlenül érintkezésben lennie a tartányban lévő folyadékkal vagy gázzal.

2.3.4 Hőszigetelés

2.3.4.1 Ha a 2. sorszám alá tartozó, cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartány hőszigetelt, akkor ennek a szigetelésnek

− vagy napsugárzás elleni védőlemezből kell állnia, amely a tartány felületének legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el;

− vagy szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolatból kell állnia.

2.3.4.2 A 3. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányokat teljes burkolatú hőszigeteléssel kell ellátni.

Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén veszélyes nyomás lépjen fel. Ennek a szerkezetnek meg kell akadályozni a nedvesség beszivárgását a hőszigetelő rétegbe.

2.3.4.3 Az atmoszferikus nyomáson –182 °C alatti forráspontú, cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányokon sem a hőszigeteléshez, sem a felerősítő elemekhez nem szabad éghető anyagot felhasználni.

A vákuumszigetelt tartányoknál – az illetékes hatóság jóváhagyásával – a burkolat és a tartányfal közötti felerősítő elemek tartalmazhatnak műanyagot.

2.3.5 A tankkonténer több elemből is állhat, amelyek:

− a 2 osztály 2.2.1.2.2 pont szerinti tartányok,

− a 2 osztály 2.2.1.2.3 pont szerinti tartányok,

Jelen függelék előírásai nem vonatkoznak a 2 osztály 2.2.1.2.4 pontjában meghatározott palackkötegekre.

A többelemes tankkonténereknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

2.3.5.1 A töltésre és ürítésre használt berendezések gyűjtőcsőre rögzíthetők

2.3.5.2 A 2 sorszám alá tartozó cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tankkonténer elemeket külön kell megtölteni és zárószeleppel kell ellátni.

2.3.5.3 Ha az elemek között zár van, valamennyi elemnek biztonsági szeleppel kell rendelkeznie.

2.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

2.5 Vizsgálatok

2.5.1 Minden tartány anyagát és hegesztési varratait az 1.2.3, 2.2.4 pontok és a 2.2 függelék előírásai szerint kell megvizsgálni.

2.5.2 Az 1.5.4 pont előírásaitól eltérően a 2TF kód alá tartozó 1053 kén-hidrogén, a 2TC kód alá tartozó 1017 klór, 1048 vízmentes hidrogén-bromid, 1050 vízmentes hidrogén-klorid, 1079 kén-dioxid, a 2TOC kód alá tartozó 1067 nitrogén-dioxid fuvarozására használt tartányokat 2,5 évenként legalább egyszer kell időszakos vizsgálatnak, beleértve a nyomásvizsgálatot is, alávetni.

2.5.3 A 3. sorszám alá tartozó tartányok időszakos vizsgálatát üzembe helyezés után 8 évvel kell elvégezni, ezután minden 12 év után. Az illetékes hatóságok azonban az utolsó vizsgálatot követő 6 évnél nem ritkábban, tömörségi próbát is előírhatnak.

2.5.4 A próbanyomásra a következő értékek érvényesek:

2.5.4.1 A 2. és 4. Sorszám alá tartozó cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányokra a próbanyomást az 1.1.3.9 pont határozza meg, de nem lehet alacsonyabb az SZMGSZ 2 osztály 2. táblázatának előírásaiban megadottnál.

2.5.4.2 A 2. sorszám alá tartozó, 70 °C vagy annál magasabb kritikus hőmérsékletű gázok fuvarozására használt tartányoknál az űrtartalom literenként engedélyezett legnagyobb töltési tömeg 0,95-szorosa a folyadékfázis sűrűségének +50 °C-on (kg/l-ben).

2.5.4.3 A 3. sorszám alá tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok esetén a próbanyomás nem lehet kisebb, mint a tartányon feltüntetett legnagyobb megengedett üzemi nyomás 1,3-szerese, de legalább 300 kPa (3 bar) nyomás (túlnyomás); a vákuumszigetelésű tartányok próbanyomása nem lehet kisebb, mint a legnagyobb megengedett üzemi nyomás és 100 kPa (1 bar) összegének 1,3-szerese.

2.5.4.4 A 3A és 3O kód alá tartozó gázok szállítására használt tartányok esetén a töltési fok a tartány űrtartalmának 98%-a, a 3F kód esetében 95%-a kell legyen.

2.5.4.5 A vákuumszigetelt tartányoknál a hidraulikus nyomáspróba és a belső állapot ellenőrzése az illetékes hatóság engedélye alapján a tömörség vizsgálatával és vákuumméréssel helyettesíthető.

2.5.4.6 A tankkonténerben, beleértve a többelemes tankkonténert, fuvarozható gázok és gázkeverékek felsorolása a tartány legkisebb próbanyomásának, valamint adott esetben az űrtartalom literenként engedélyezett legnagyobb töltési tömegének megadásával a 3. táblázatban található.

Osztályozási kód (szám és csoport)	UN szám	Az anyag megnevezése	Legkisebb próbanyomás	Engedélyezett legnagyobb töltési tömeg az űrtartalom 1 literjére (kg/l)
1	2	3	4	5
2А	1009	Bróm-trifluor-metán (R 13B1 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,60
	1013	Szén-dioxid	lásd 2.5.4.1	0,75
	1015	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid keveréke	lásd 2.5.4.1	0,75
	1018	Klór-difluor-metán (R 22 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,03
	1020	Klór-pentafluor-etán (R 115 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,08
	1021	1-Klór-1,2,2,2-tetrafluor-etán (R 124 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,20
	1022	Klór-trifluor-metán (R 13 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,10
	1028	Diklór-difluor-metán (R 12 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,15
	1029	Diklór-fluor-metán (R 21 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1
	1058	Cseppfolyósított gáz, nem gyúlékony, nitrogén-, szén-dioxid vagy levegő alatt	a töltőnyomás 1,5-szerese a 1.1.3.7. szerint	lásd 2.5.4.3
	1080	Kén-hexafluorid	lásd 2.5.4.1	1,37
	1858	Hexafluor-propilén (R1216 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,11
	1952	Etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, legfeljebb 9% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	0,75
	1958	1,2-Diklór-1,1,2,2-tetrafluor-etán (R114 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,30
	1973	Klór-difluor-metán és klór-pentafluor-etán keveréke, állandó forrásponttal, kb. 49% klór-difluor tartalommal (R502 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,05
	1974	Bróm-klór-difluor-metán (R 12B1 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,61
	1976	Oktafluor-ciklobután (RC 318 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,34
	1983	1-Klór-2,2,2 trifluor-etán (R133a hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,18
	1984	Trifluor-metán (R 23 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,95
	2422	Oktafluor-2-butén (R1318 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,34
	2424	Oktafluor-propán (R218 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,09
	2599	Klór-trifluor-metán és trifluor-metán azeotróp keveréke kb. 60% klór-trifluor-metán tartalommal (R503 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,66
	2602	Diklór-difluor-metán és difluor-etán ezeotrop keveréke kb. 74% diklór-difluor-metán tartalommal (R500 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,01
	3070	Etilén-oxid és diklór-difluor-metán keveréke legfeljebb 12,5% etilén-oxiddal	lásd 2.5.4.1	1,09
	3159	1,1,1,2-Tetrafluor-etán (R134a hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,04
	3220	Pentafluor-etán (R125 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,95
	3296	Heptafluor-propán (R 227 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,20
	3297	Etilén-oxid és klór-tetrafluor-etán keveréke 8,8% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	1,16
	3298	Etilén-oxid és pentafluor-etán keveréke legfeljebb 7,9% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	1,02
	3299	Etilén-oxid és tetrafluor-etán keveréke legfeljebb 5,6% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	1,03
	3377	R 404А hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,82
	3338	R 407А hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,94
	3339	R 407В hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,93
	3340	R 407С hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,95
	1078	Hűtőgáz, m.n.n., mint F1 keverék F2 keverék F3 keverék Egyéb keverékek	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	1,23 1,15 1,03 lásd 2.5.4.3 lásd 2.5.4.3
	1968	Rovarirtó gáz,m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3
	3163	Cseppfolyósított gáz, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3
2О	1070	Dinitrogén-oxid (kéjgáz)	lásd 2.5.4.1	0,75
2О	3157	Cseppfolyósított gáz, oxidáló, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3
2F	1010	1,2-butadién, stabilizált, vagy 1,3-butadién, stabilizált, vagy 1,3-butadién és szénhidrogének keverékei, stabilizáltak amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t) és sűrűsége 50 °C-on legalább 0,525 kg/l	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	0,59 0,55 0,50
	1011	Bután	lásd 2.5.4.1	0,51
	1012	1-Butén vagy cisz-2-butén vagy transz-2-butén vagy butén keverékek	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	0,53 0,55 0,54 0,50
	1027	Ciklopropán	lásd 2.5.4.1	0,53
	1030	1,1-Difluor-etán (R152а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,79
	1032	Dimetil-amin, vízmentes	lásd 2.5.4.1	0,59
	1033	Dimetil-éter	lásd 2.5.4.1	0,58
	1035	Etán	lásd 2.5.4.1	0,39
	1036	Etil-amin	lásd 2.5.4.1	0,61
	1037	Etil-klorid	lásd 2.5.4.1	0,80
	1039	Etil-metil-éter	lásd 2.5.4.1	0,64
	1041	Etilén-oxid és szén-dioxid keveréke 9%-nál nem több, de legfeljebb 87% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	0,73
	1055	Izobutén	lásd 2.5.4.1	0,52
	1060	Metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált Р1 keverék Р2 keverék Propadién 1–4% metilacetilénnel	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3 0,49 0,47 0,50
	1061	Metil-amin, vízmentes		0,58
	1063	Metil-klorid (R40 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,81
	1077	Propilén	lásd 2.5.4.1	0,43
	1083	Trimetil-amin, vízmentes	lásd 2.5.4.1	1,37
	1085	Vinil-bromid, stabilizált	lásd 2.5.4.1	1,37
	1086	Vinil-klorid, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,81
	1087	Vinil-metil-éter, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,67
	1860	Vinil-fluorid, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,64
	1912	Metil-klorid és diklór-metán keverék	lásd 2.5.4.1	0,81
	1959	1,1-Difluor-etilén (R1132а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,77
	1969	Izobután	lásd 2.5.4.1	0,49
	1978	Propán	lásd 2.5.4.1	0,42
	2035	1,1,1-Trifluor-etán (R 143а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,79
	2044	2,2-Dimetil-propán	lásd 2.5.4.1	0,53
	2200	Propadién, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,50
	2419	Bróm-trifluor-etilén	lásd 2.5.4.1	1,19
	2452	Etil-acetilén, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,57
	2453	Etil-fluorid (R161 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,57
	2454	Metil-fluorid (R41 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,36
	2517	1-Klór-1,1-difluor-etán (R 142b hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,99
	2601	Ciklobután	lásd 2.5.4.1	0,63
	3153	Perfluor-metil-vinil-éter	lásd 2.5.4.1	0,75
	3154	Perfluor-etil-vinil-éter	lásd 2.5.4.1	0,98
	3252	Difluor-metán (R 32 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,78
	1965	Szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n., mint А gázkeverék А01 gázkeverék А02 gázkeverék А0 gázkeverék А1 gázkeverék В1 gázkeverék В2 gázkeverék В gázkeverék С gázkeverék egyéb keverékek	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	0,50 0,49 0,48 0,47 0,46 0,45 0,44 0,43 0,42 lásd 2.5.4.2
	3354	Rovarirtó gáz, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
	3161	Cseppfolyósított gáz, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2Т	1062	Metil-bromid	lásd 2.5.4.1	1,51
	1581	Klórpikron és metil-bromid keveréke	lásd 2.5.4.1
	1582	Klórpikron és metil-klord keveréke	lásd 2.5.4.1	0,81
	2191	Szulfuril-fluorid	lásd 2.5.4.1	1,10
	1967	Rovarirtó gáz, mérgező, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
	3162	Cseppfolyósított gáz, mérgező, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТF	1026	Dicián	lásd 2.5.4.1	0,70
	1040	Etilén-oxid vagy	lásd 2.5.4.1	0,78
	1040	Etilén-oxid nitrogénnel, +500 °C-on legfeljebb 1 MPa (10 bár) össznyomásig	lásd 2.5.4.1	0,78
	1053	Hidrogén-szulfid	lásd 2.5.4.1	0,67
	1064	Metil-merkaptán	lásd 2.5.4.1	0,78
	1082	Klór-trifluor-etilén, stabilizált	lásd 2.5.4.1	1,13
	2204	Karbonil-szulfid	lásd 2.5.4.1	0,84
	3300	Etilén-oxid és szén-dioxid keveréke 87%-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	0,73
	3355	Rovarirtó gáz, mérgező, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
	3160	Cseppfolyósított gáz, mérgező, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
	1005	Ammónia, vízmentes	lásd 2.5.4.1	0,53
	1017	Klór	lásd 2.5.4.1	1,25
	1048	Hidrogén-bromid, vízmentes	lásd 2.5.4.1	1,54
	1050	Hidrogén-klorid, vízmentes	lásd 2.5.4.1	0,74
2ТС	1076	Foszgén (szén-oxi-klorid)	Csak többelemes, tartányokból álló gázkonténerben
	1079	Kén-dioxid	lásd 2.5.4.1	1,23
	2197	Hidrogén-jodid, vízmentes	lásd 2.5.4.1	2,25
	2420	Hexafluor-aceton	lásd 2.5.4.1	1,08
	3057	Trifluor-acetil-klorid	lásd 2.5.4.1	1,17
	3308	Cseppfolyósított gáz, mérgező, maró, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТО	3083	Perkloril-fluorid	lásd 2.5.4.1	1,21
2ТО	3307	Cseppfolyósított gáz, mérgező, oxidáló, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТFС	2189	Diklór-szilán	lásd 2.5.4.1	0,90
2ТFС	3309	Cseppfolyósított gáz, mérgező, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТОС	1067	Dinitrogén-tetroxid (nitrogén-dioxid, oxidáló)	Csak többelemes, tartányokból álló gázkonténerben
	1749	Klór-trifluorid	lásd 2.5.4.1	1,40
	2901	Bróm-klorid	lásd 2.5.4.1	1,50
	3310	Cseppfolyósított gáz, mérgező, gyújtó hatású, maró, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
3А	1913	Neon, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1951	Argon, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1963	Hélium, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1970	Kripton, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1977	Nitrogén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	2187	Széndioxid, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	2591	Xenon, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3136	Trifluor-metán, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3158	Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz, m.n.n	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
3О	1003	Levegő, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1073	Oxigén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	2201	Dinitrogén-oxid, mélyhűtött, cseppfolyósított (gyújtó hatású)	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3311	Mélyhűtött, cseppfolyósított, gyújtó hatású gáz, m.n.n.	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
3F	1038	Etilén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1961	Etán, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1966	Hidrogén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1972	Metán, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1972	Földgáz, mélyhűtött, cseppfolyósított, magas metántartalommal	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3138	Etilén, acetilén és propilén keverék mélyhűtött, cseppfolyósított, legalább 71,5% etilén, legfeljebb 22,5% acetilén és legfeljebb 6% propilén tartalommal	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3312	Mélyhűtött, cseppfolyósított, gyúlékony gáz, m.n.n.	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
4А	2073	Ammónia vizes oldat, relatív sűrűség +150 °C-on kisebb mint 0,880 kg/l 35–40%, 40–50% ammóniatartalommal	lásd 2.5.4.3 lásd 2.5.4.3	0,8 0,77
4F	1001	Acetilén, oldott	Csak többelemes, tartányok-ból álló gázkonténerben
4ТС	3318	Ammónia vizes oldat, relatív sűrűség +150 °C-on kisebb mint 0,880 kg/l, 50%-nál több ammóniatartalommal	lásd 2.5.4.1

2.5.5 A 2. és a 4. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányok tömörségi vizsgálatát legalább 0,4 MPa (4 bar), de legfeljebb 0,8 MPa (8 bar) túlnyomással kell végezni.

2.5.6 Valamennyi 2. és 4. sorszám alá tartozó gáz fuvarozására használt tartány térfogatát üzembe állítás előtt az illetékes hatóság által meghatalmazott szakértőnek ellenőriznie kell annak vízzel való feltöltését követő mérlegeléssel. A térfogat mérési hibájának nem szabad meghaladnia az 1%-ot. A térfogat megállapítása a tartány méreteinek megállapításával és az azt következő számítással tilos.

2.6 Jelölés

2.6.1 Az 1.6.1 pontban előírt táblán a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni domborítással vagy más hasonló módon vagy közvetlenül a tartány felületére, úgy hogy az nem csökkenti szilárdságát:

2.6.1.1 Csak egyféle anyag fuvarozására használt tartányokon:

− a gáz teljes nevét.

Ezenkívül a megnevezésen kívül a 2. és a 3. sorszám alá tartozó gázokhoz, valamint a 2073 nyomás alatt oldott ammóniához, 4A kóddal, használt tartányoknál a megengedett legnagyobb töltési tömeget kg-ban és a töltési hőmérséklettel, ha az –20 °C-nál alacsonyabb.

2.6.1.2 Több anyag fuvarozására használható (többcélú) tartányokon:

− a gázok teljes nevét, amelyekre a tartány engedélyezve van.

Ezenkívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban.

2.6.1.3 A 3 sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányoknál:

− az üzemi nyomást.

2.6.1.4 A hőszigeteléssel ellátott tartányokon:

− a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot is.

2.6.2 A többelemes tankkonténer keretén, a betöltőhely közelében elhelyezett táblára a következő adatokat kell felírni:

− az egyes elemek próbanyomását⁵;

− az elemek számát;

− az elemek összes űrtartalmát⁴;

− a gáz teljes nevét;

valamint cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányoknál:

− a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban elemenként.

2.6.3 Az 1.6.2 pontban előírt adatokon kívül a következőket kell felírni mindkét oldalon a tankkonténerre, vagy egy táblára:

a) „Legkisebb megengedett töltési hőmérséklet: ... °C”

b) ha a tartányt csak egy anyag fuvarozására használják:

− a gáz teljes nevét és a megengedett legnagyobb töltési tömeg kg-ban;

− a 2. és 3. sorszám alá tartozó gázoknál – a megengedett legnagyobb töltési tömeget kg-ban;

c) ha a tartány többcélú:

− a gázok teljes nevét, amelyekre a tartány engedélyezve van, valamint ezekre a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban.

d) ha a tartány hőszigetelt:

− a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot a feladási ország egyik hivatalos nyelvén, valamint, a következő nyelvek közül egyiken vagy kettőn: kínai, orosz vagy német, hacsak a nemzetközi díjszabások vagy a vasutak közötti megállapodások mást nem írnak elő.

2.7 Üzemeltetés

2.7.1 Ha a tartányok különböző gázok fuvarozására engedélyezettek, az alkalmazás megváltoztatásakor az ürítést, a tisztítást és a gáztalanítást olyan mértékben kell elvégezni, ami az üzemelés biztonságának eléréséhez szükséges.

2.7.2 A teli vagy üres, de tisztítatlan tartány fuvarozásra feladásakor a tartányon csak a betöltött vagy az éppen lefejtett gázra vonatkozó, a 2.6.3 pont szerinti érvényes adatoknak szabad láthatóknak lenniük, a többi gázra vonatkozó minden adatot le kell takarni.

2.7.3 Egy többelemes tankkonténer minden eleme csak ugyanazt a gázt tartalmazhatja. A 2 sorszám alatti gázok fuvarozása esetén minden elemet külön kell megtölteni és a többi elemtől fémzárral biztosított szeleppel kell elzárni.

3. Különleges előírások a 3 osztályra: Gyúlékony folyékony anyagok

3.1 Alkalmazási terület

A 3. osztály következő anyagai fuvarozhatók tankkonténerekben:

3.1.1 A 12. sorszám alá tartozó 1921 propilén-imin, stabilizált;

3.1.2 A 11., a 14–22., a 26., a 27. és a 41. sorszám a) betűje alatt felsorolt anyagok;

3.1.3 A 11., a 14–7. és a 41. sorszám b) betűje alatt felsorolt anyagok, valamint a 32. és a 33. sorszám anyagai;

3.1.4 Az 1–5., a 31., a 34. és a 61. sorszám anyagai, a 3.b) sorszám alá tartozó 1222 izopropil-nitrát, 1865 n-propil-nitrát és 1261 nitro-metán kivételével.

Megjegyzés:

Az alábbi anyagok: 11, 14 sorszám anyagai, a 17.b) sorszám alá tartozó 1230 metanol, a 27.a) sorszám alá tartozó 3286 gyúlékony folyadék, mérgező, maró, m.n.n, a 41. sorszám alá tartozó 2784 peszticid (23°C alatt) fuvarozása a Belorusz Köztársaságba, a Lett Köztársaságba a Litván Köztársaságba, az Oroszországi Föderációba, Ukrajnába vagy a fenti országok területén átmenetben előzetes egyeztetés után történhet.

3.2 Gyártás

3.2.1 A 3. osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat a 3.2.1.1–3.2.1.4. pontok alapján kell méretezni.

3.2.1.1 A 12. sorszám alá tartozó stabilizált propilén-imin fuvarozására használt tartányokat legalább 1,5 MPa számítási nyomásra (15 bar) kell méretezni.

3.2.1.2 A 3.1.2 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa számítási nyomásra (10 bar) kell méretezni.

3.2.1.3 A 3.1.3 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar) kell méretezni.

3.2.1.4 A 3.1.4 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat e függelék 1. részének előírásai szerint kell méretezni.

3.3 Szerelvények

3.3.1 A 3.1.1 és a 3.1.2 pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokon minden nyílást a folyadék szintje felett kell elhelyezni. Egyetlen csőáttörés vagy csőcsonk sem lehet a tartány falán a folyadék szintje alatt. A tartánynak légmentesen zárhatónak kell lennie, és a zárószerkezeteket reteszelhető sapkával kell védeni.

3.3.3 Ha a 3.1.1, a 3.1.2 vagy a 3.1.3 pont alá tartozó anyagok, kivéve a 33. sorszám anyagait, fuvarozására használt tartányok biztonsági szeleppel vannak ellátva, a szelepek elé hasadótárcsát kell elhelyezni. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep elhelyezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak. Ha a 3.1.4 pont alá tartozó, legfeljebb 61 °C lobbanáspontú anyagok fuvarozására használt tartányok nem zárható szellőztető berendezéssel vannak ellátva, a szellőztető berendezést lángzáró szerkezettel kell ellátni vagy annak a robbanási nyomással szemben ellenállónak kell lennie.

3.3.4 Ha a tartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, ezt úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.

A 61.c) sorszám anyagainak fuvarozásához használt tartányok alulról történő ürítésére szolgáló szerkezete zárószeleppel ellátott külső kifolyócsonkból is állhat, ha deformálható fémes anyagból készült.

3.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

3.5 Vizsgálatok

3.5.1 A 3.1.1, a 3.1.2 vagy a 3.1.3 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próba során legalább 0,4 MPa (4 bar) nyomással kell kipróbálni.

3.5.2 A 3.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próba során az 1.1.3.9 pontban meghatározott nyomással kell kipróbálni.

3.6 Jelölés

Nincsenek különleges előírások.

3.7 Üzemeltetés

3.7.1 A 3.1.1, a 3.1.2 vagy a 3.1.3 pont alá tartozó anyagok, kivéve a 33. sorszám anyagait, fuvarozására használt tartányokat a fuvarozás során légmentesen zárva kell tartani. A 3.1.1 és a 3.1.2 pont alatt felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányok zárószerkezeteit reteszelhető sapkával védeni kell.

3.7.2 A 11., a 12., a 14–19., a 27., a 32. és a 41. sorszám anyagainak fuvarozására jóváhagyott tankkonténereket nem szabad élelmiszerek, más fogyasztási cikkek vagy takarmány fuvarozására használni.

3.7.3 Az 1.a) sorszám alá tartozó 1089 acetaldehidet csak akkor szabad alumíniumötvözetből gyártott tartányban fuvarozni, ha a tartányt kizárólag erre használják, és az acetaldehid savmentes.

3.7.4 A 3 osztály táblázatának 3.b) sorszámához tartozó megjegyzésben említett benzin az 1.1.3.8. pont szerint kialakított és az 1.3.4 és 1.3.5 pont előírásainak megfelelő szerelvényekkel rendelkező tartányban fuvarozható.

4. Különleges előírások a 4.1 osztályra: Gyúlékony szilárd anyagok,

a 4.2 osztályra: Öngyulladásra hajlamos anyagok

és a 4.3 osztályra: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

4.1 Alkalmazási terület

A 4.1, 4.2, 4.3 osztály következő anyagai fuvarozhatók tankkonténerekben:

4.1.1 A 4.2 osztály 6., 17., 19. és 31–33. sorszámának a) betűje alatt felsorolt anyagok;

4.1.2 A 4.3 osztály 11.a) és 22. sorszáma alá tartozó anyagok;

4.1.3 A 4.3 osztály 1.,2., 3., 21., 23. és 25. sorszámának a) betűje alatt felsorolt anyagok;

4.1.4 A 4.3 osztály 11.a) sorszáma alá tartozó anyagok;

4.1.5 A 4.2 osztály 6., 8., 10., 17., 19. és 21. sorszámának és a 4.3 osztály 3., 21., 23. és 25. sorszámának b) vagy c) betűje alatt felsorolt anyagok;

4.1.6 a 4.1 osztály 5. és 15. sorszáma alá tartozó anyagok;

4.1.7 A következő sorszámok b) vagy c) betű alatt felsorolt porszerű vagy szemcsés anyagok:

− a 4.1 osztály 1., 6–8., 11–14. sorszámai, kivéve a 13. c), a 16 és 17 sorszám alá tartozó anyagokat;

− a 4.2 osztály 1.b), 5., 7., 9., 12-16., 18.c) és 20. sorszámai;

− a 4.3 osztály 11–17., 19., 20., 22. és 24. sorszámai.

4.2 Gyártás

4.2.1 A 4. osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat a 4.2.1.1–4.2.1.4 pontok alapján kell méretezni.

4.2.1.1 A 4.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 2,1 MPa (21 bar) számítási nyomásra kell méretezni. Ezeket olyan anyagokból kell gyártani, amelyek a 2.2. függelék 3. pontja, az 1.2.2 és 1.2.3 előírásainak megfelelnek.

4.2.1.2 A 4.1.2–4.1.4 pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa (10 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

4.2.1.3 A 4.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa (4 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

4.2.1.4 A 4.1.6 és a 4.1.7 pont alá tartozó szilárd anyagok fuvarozására használt tartányokat a jelen függelék 1. részének követelményei szerint kell tervezni.

4.2.2 A 4.2 osztály 1.b) sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tankkonténerek valamennyi alkatrészének villamosan földelhetőnek kell lenniük.

4.2.3 A 4.1.1 4.1.3 és 4.1.5. pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokon minden nyílást a folyadék szintje felett kell elhelyezni. Az 1.2.16. pont szerinti tisztítónyílások nem engedélyezettek.

4.3 Szerelvények

4.3.1 A 4.1.1–4.1.3 és a 4.1.5 pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak légmentesen zárhatónak, és a záróelemnek reteszelhető sapkával védettnek kell lenni. A folyadékszint alatt a tartány falán semmiféle csőáttörés vagy csőcsonk sem lehet.

4.3.2 A 4.1.4. pontok alá tartozó anyagok, a 4.3. osztály 11.a) sorszáma alá tartozó 1407 cézium és a 1423 rubídium kivételével, a 4.1.6 és a 4.1.7 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok alulról üríthetőek is lehetnek. A cézium és rubídium fuvarozására használt tartányok nyílásait légmentesen záró és reteszelhető sapkával kell ellátni.

4.3.3 A 4.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak ezenkívül a következő előírásoknak kell megfelelniük:

4.3.3.1 A melegítő berendezés csak a tartány külsejére szerelhető fel. A foszfor eltávolítására használt csövet azonban fűtőköpennyel lehet ellátni. A köpeny fűtőkészülékét úgy kell beállítani, hogy a foszfor hőmérséklete ne emelkedjen a tartány töltési hőmérséklete fölé.

4.3.3.2 A tartányt a foszforszint ellenőrzésére mérőberendezéssel kell ellátni, és ha védőfolyadékként vizet használnak, olyan rögzített szintjelzéssel kell ellátni, amely a megengedett legmagasabb vízszintet mutatja.

4.3.4 Ha a 4.1.1, a 4.1.3, a 4.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok biztonsági szelepekkel vannak ellátva, a szelepek elé hasadótárcsát kell helyezni. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep elhelyezésének meg kell felelnie az illetékes hatóság előírásainak.

4.3.5 A 4.1.6 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat ezenkívül nehezen gyulladó anyagból készített hőszigeteléssel kell ellátni.

4.3.6 Ha a 4.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok el vannak látva hőszigeteléssel, az ilyen hőszigetelést nehezen gyulladó anyagból kell készíteni.

4.3.7 A 4.1.6 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok elláthatók 20 kPa és 30 kPa (0,2 bar és 0,3 bar) közötti nyomáskülönbség hatására automatikusan kifelé vagy befelé nyíló szelepekkel.

4.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

4.5 Vizsgálatok

4.5.1 A 4.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan legalább 1 MPa (10 bar) nyomással kell a folyadéknyomás-próbának alávetni. Ezen tartányok mindegyikének anyagát és hegesztési varratait az 1.2.3 pont és a 2.2 függelék előírásai szerint kell megvizsgálni.

4.5.2 A 4.1.2–4.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomással kell a folyadéknyomás-próbának alávetni.

Az 1.5.5 pont előírásaitól eltérően a 1.4.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább nyolcévenként kell időszakos vizsgálatnak alávetni, aminek ki kell terjednie a megfelelő készülékkel végzett vastagságellenőrzésre. Ilyen tartányoknál az 1.5.6 pont szerinti tömörségi próbát és valamennyi alkatrész funkcionális ellenőrzését legalább négyévenként kell elvégezni.

4.5.3 A 4.1.6 és a 4.1.7 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan az 1.1.3.9 pontban meghatározott számítási nyomással kell a folyadéknyomás-próbának alávetni.

4.6 Jelölés

4.6.1 A 4.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az 1.6.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Fuvarozás alatt tilos kinyitni, öngyulladásra hajlamos” felirattal. A 4.1.3-4.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az 1.6.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Fuvarozás alatt tilos kinyitni, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt” felirattal. Ezeket a feliratokat az engedélyező ország egyik hivatalos nyelvén kell szövegezni, valamint, egy vagy két nyelven az alábbiak közül: kínai, orosz vagy német, hacsak a nemzetközi díjszabások vagy a vasutak közötti megállapodások mást nem írnak elő.

4.6.2 A 4.3 osztály 1.a) sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokon az 1.6.2 pontban előírt táblán fel kell még tüntetni az engedélyezett anyagok megnevezését és minden egyes anyagra a tartány megengedett legnagyobb töltési tömegét kg-ban.

Az 1.6.2 pontban a fuvarozott anyagokra megadott raksúlynak meg kell felelnie a tartány legnagyobb megengedett töltési tömegének.

4.7 Üzemeltetés

4.7.1.1 A 4.2 osztály 11.a) és 22. sorszáma alá tartozó anyagokat, ha védőközegként víz használatos, a töltés időpontjában legalább 12 cm vízréteggel kell fedni, a töltési fok 60 °C-on nem haladhatja meg a 98%-ot. Ha védőközegként nitrogén használatos, a töltési fok 60 °C-on nem haladhatja meg a 96%-ot. A fennmaradó teret nitrogénnel kell megtölteni oly módon, hogy még lehűlés után se csökkenjen a nyomás az atmoszférikus nyomás alá. Emellett a tartányt légmentesen kell lezárni.

4.7.1.2 Az olyan tisztítatlan, üres tartányokat, amelyeket a 4.2 osztály 11.a) és 22. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használtak, úgy lehet fuvarozásra feladni, ha

− vagy nitrogénnel vannak megtöltve;

− vagy űrtartalmuk legalább 96–98%-áig vízzel vannak megtöltve. Október 1. és március 31. között a víznek elegendő mennyiségű fagyásgátló szert kell tartalmaznia, ami megakadályozza a víz megfagyását a fuvarozás során a legalacsonyabb hőmérsékleten is. A fagyásgátló anyag nem fejthet ki korróziós hatást és nem lehet hajlamos a foszforral való reakcióra.

4.7.2 A 4.2 osztály 31-33. sorszáma és a 4.3 osztály 2.a), 3.a) és 3.b) sorszáma alá tartozó anyagokat tartalmazó tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 90%-áig szabad megtölteni; a folyadék átlagos 50 °C hőmérsékletén biztonság céljából 5% szabad teret kell hagyni. A fuvarozás alatt az anyagnak inert gázréteg alatt kell lennie, amelynek túlnyomása nem lehet 50 kPa-nál (0,5 bar-nál) kevesebb. A tisztítatlan, üres tartányokat fuvarozásra történő átadáskor legalább 50 kPa (0,5 bar) nyomáson inert gázzal kell megtölteni.

4.7.3 A 4.3 osztály 1.a) sorszáma alá tartozó 1183 etil-diklór-szilán, 1242 metil-diklór-szilán és 1295 triklór-szilán esetén a töltési fok nem haladhatja meg űrtartalom literenként a 0,93, 0,95 illetve 1,14 kg-ot, ha a töltés tömegre történik. Ha a töltés térfogatra történik, valamint a 4.3 osztály 1.a) sorszáma alatt név szerint nem említett (m.n.n.) klór-szilánok esetén a töltési fok nem haladhatja meg a 85%-ot.

4.7.4 A 4.1 osztály 5. és 15. sorszáma alá tartozó anyagokat tartalmazó tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 98%-áig szabad megtölteni.

4.7.5 A 4.3 osztály 11.a) sorszáma alá tartozó 1407 cézium és 1423 rubídium fuvarozásánál az anyagot inert gázzal kell fedni. A 4.3 osztály 11.a) sorszáma alá tartozó egyéb anyagokat tartalmazó tartányokat a fuvarozásra tilos addig feladni, amíg az anyag nem szilárdult meg teljesen és nincs inert gázzal fedve. Az olyan tisztítatlan, üres tartányokat, amelyek a 4.3 osztály 11.a) sorszáma alá tartozó anyagokat tartalmazták, inert gázzal kell megtölteni. A tartányokat légmentesen kell lezárni.

4.7.6 A 4.2 osztály 1.b) sorszáma alá tartozó anyagok berakásakor a berakott áru hőmérséklete nem haladhatja meg a 60 °C-ot.

A berakott áru hőmérséklete legfeljebb 80 °C lehet akkor, ha a berakás során nem képződnek izzó részek, és tartány légmentesen zárt. Ha berakás után a tartányok túlnyomás alatt vannak (pl. sűrített levegővel) tömítettségét ellenőrizni kell. A fuvarozás alatt a nyomás nem csökkenhet az atmoszférikus nyomás alá. Ellenkező esetben ürítés előtt a tartányba inert gázt kell bevezetni.

5. Különleges előírások: az 5.1 osztályra: Gyújtó hatású anyagok

az 5.2 osztályra: Szerves peroxidok

5.1 Alkalmazási terület

5.1.1 Az 5.1 osztály következő anyagai fuvarozhatók tankkonténerekben:

5.1.1.1 Az 5. sorszám alá tartozó anyagok;

5.1.1.2 Az 1-4., a 11., a 13., a 16., a 17., a 22. és a 23. sorszám a) vagy b) betűje alá tartozó erősen gyújtó hatású és gyújtó hatású anyagok, amelyeket folyékony vagy olvasztott állapotban fuvaroznak;

5.1.1.3 A 20. sorszám alá tartozó 2426 folyékony ammónium-nitrát.

5.1.1.4 Az 1., a 11., a 13., a 16., a 18., a 22. és a 23. sorszám c) betűje alá tartozó enyhén gyújtó hatású anyagok, amelyeket folyékony állapotban fuvaroznak;

5.1.1.5 A 11., a 13–18., a 21–27., a 29. és a 31. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt porszerű vagy szemcsés anyagok.

5.1.2 Az 5. osztály 9.b) és 10.b) sorszáma alá tartozó anyagok tankkonténerben fuvarozhatók a származási ország illetékes hatósága által meghatározott feltételek között, ha a vizsgálatok alapján (lásd a 5.4.2 pontot) az illetékes hatóság úgy ítéli, hogy az ilyen fuvarozási tevékenység biztonságosan végrehajtható. Ha a származási ország nem valamely SZMGSZ-tagország, ezeket a feltételeket a küldemény által érintett első SZMGSZ-tagország illetékes hatóságának kell elismernie.

Megjegyzés:

Az 5.1 osztály 1.a) sorszáma alá tartozó 2015 „stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldat 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal” anyag fuvarozása a Belorusz Köztársaságba, a Lett Köztársaságba a Litván Köztársaságba, az Oroszországi Föderációba, Ukrajnába vagy a fenti országok területén átmenetben csak előzetes egyeztetés után történhet.

5.2 Gyártás

5.2.1. A 5.1 osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat az 5.2.1.1-5.2.1.3. pontok alapján kell méretezni.

5.2.1.1 Az 5.1.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa (10 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

5.2.1.2 Az 5.1.1.2, 5.1.1.3. és 5.1.2. pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa (4 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

5.2.1.3 Az 5.1.1.4 pont alá tartozó folyékony anyagok és az 5.1.1.5 pont alá tartozó porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányokat a jelen függelék 1. Részének követelményei szerint kell tervezni.

5.2.2 Az 5.1.1.2. pont 1. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat és szerelvényeiket legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból vagy olyan alkalmas acélból kell készíteni, ami nem hajlamos a hidrogén-peroxid elbontására.

5.2.3 Az 5.1.1.3. pont anyagainak fuvarozására használt tartányokat ausztenites acélból kell készíteni.

5.2.4 Az 5.1 osztály 1.a), 3.a) és 5. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezenkívül az 1.2.16 pont szerinti tisztítónyílások nem engedélyezettek.

5.3 Szerelvények

5.3.1 Az 5.1. osztály 1.a) sorszáma alá tartozó 2015 „stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldat 60 és 70% közötti hidrogén-peroxid tartalommal” anyag fuvarozására használt tartányoknál a nyílások lehetnek a folyadékszint alatt is. Ebben az esetben a tartány ürítőberendezését leeresztő berendezéssel kell ellátni az 1.3.2. pontnak megfelelően.

5.3.2 A tartány külső csőkarmantyúinak csatlakozásait olyan anyagból kell készíteni, amely nem hajlamos a hidrogén-peroxid lebontására.

5.3.3 Az 5.1 osztály 1. vagy 20. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok felső részén olyan zárószerkezetet kell elhelyezni, amely megakadályozza a tartányban a szállított anyag bomlásából adódó a túlnyomás kialakulását, a folyadék kiszivárgását és idegen anyagoknak a tartányba bejutását.

A 20. sorszám alá tartozó 2426 folyékony ammónium-nitrát fuvarozására használt tartányok zárószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a fuvarozás során a megszilárduló ammónium-nitrát ne okozza a szerkezet eltömődését.

Az 1.b) és 1.c) sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat és üzemi szerelvényeiket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák idegen anyagoknak a tartányba bejutását, a folyadék kiszivárgását és a tartányban az anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását.

5.3.4 Ha az 5.1 osztály 20. sorszáma alá tartozó folyékony ammónium-nitrát forró, tömény oldatának fuvarozására használt tartányok hőszigetelő anyaggal vannak borítva, az anyagnak szervetlennek és éghető anyagoktól teljesen mentesnek kell lennie.

5.3.5 Az 5.2.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat a 2.3.4.1 pont előírásainak megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. A védőtetőt és a tartány általa nem fedett minden részét, illetve a teljes hőszigetelés külső felületét vagy fehérre kell festeni, vagy világos színű, metál fényezésűnek kell lennie. A festést minden fuvarozás előtt meg kell tisztítani és sárgulás vagy sérülés esetén fel kell újítani. A hőszigetelésnek nem szabad semmiféle gyúlékony anyagot tartalmaznia.

5.3.6 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat hőmérséklet érzékelő szerkezetekkel kell ellátni.

5.3.7 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat biztonsági szelepekkel és vészlefúvó szerkezetekkel kell ellátni. Vákuumszelepek is használhatók. A vészlefúvó szerkezeteknek a szerves peroxid tulajdonságai és a tartány szerkezeti jellemzői alapján meghatározott nyomáson kell működésbe lépniük. A tartánytestben olvadóbetétek nem engedélyezettek.

A biztonsági szelepeknek és a vészlefúvó szerkezeteknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

5.3.7.1 A biztonsági szelepeket arra használják, hogy megakadályozza a tartányban a +50 °C-on keletkező bomlástermékek és felszabaduló gőzök okozta lényeges nyomásnövekedést.

A biztonsági szelep(ek) nyitónyomását és teljesítményét az 5.4.2 pontban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A nyitónyomás azonban semmi esetre sem lehet akkora, hogy a tartány felborulása esetén a szelepen keresztül folyadék szabadulhasson ki.

5.3.7.2 A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésű vagy hasadótárcsás típusúak lehetnek. Lehetővé kell tenniük minden bomlástermék és gőz eltávolítását, amely az öngyorsuló bomlás alatt fejlődik, vagy akkor, ha legalább egy óráig olyan láng veszi körül, amely a következő összefüggéssel jellemezhető:

q = 70961·F·A^0,82

ahol:

q – hőelnyelés, W

A – nedvesített felület. m²

F – szigetelési együttható, amely

– nem szigetelt tartányokra F = 1 ;

	–	szigetelt tartányokra F =	U(923-T_PO )	,
	–	47032		,

ahol:

U = K/L – a szigetelőréteg hőátviteli együtthatója [Wm^-2·K^-1 ]

K – a szigetelő réteg hővezetőképessége [Wm^-1·K^-1 ]

L – a szigetelőréteg vastagsága, m

T_PO – a peroxid hőmérséklete lefúváskor, K

Ezen szerkezetek nyitónyomásának nagyobbnak kell lennie, mint az 5.3.7.1 pontban előírt érték és az 5.4.2 pontban előírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A vészlefúvó szerkezetet úgy kell méretezni, hogy a tartányban a legnagyobb nyomás soha ne haladja meg a tartány próbanyomását.

5.3.7.3 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt, teljes hőszigetelésű tartányoknál a nyomáscsökkentő készülékek teljesítményét és beállítását a felület 1%-át kitevő szigetelés veszteséget feltételezve kell meghatározni.

5.3.7.4 A tartányok alacsony nyomású vákuumszelepeit és biztonsági szelepeit lángzárral kell ellátni, akkor is, ha a fuvarozandó anyagok és azok bomlástermékei nem éghetőek. A lefúvási teljesítménynek a lángzáró által okozott csökkenésére figyelemmel kell lenni.

5.4 A gyártási típus jóváhagyása

5.4.1 Az 5.1 osztály 20. sorszáma alá tartozó 2426 ammónium-nitrát fuvarozására jóváhagyott tankkonténereket nem szabad szerves anyagok fuvarozására jóváhagyni.

5.4.2 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok típusjóváhagyásához vizsgálatokat kell végezni:

– annak bizonyítására, hogy a fuvarozott anyag összeférhető minden olyan anyaggal, amellyel a fuvarozás során érintkezésbe kerül;

– hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a tartány szerkezeti jellemzőit is figyelembe véve a biztonsági szelepek és a nyomáscsökkentő készülékek tervezhetők legyenek; és

– az anyag biztonságos fuvarozásához szükséges különleges követelmények meghatározásához.

A vizsgálatok eredményeit fel kell tüntetni a tartány típusjóváhagyási bizonyítványában.

5.5 Vizsgálatok

5.5.1 Az 5.1.1.1, 5.1.1.2 és 5.1.1.3 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan legalább 0,4 MPa (4 bar) nyomással kell a folyadéknyomás-próbának alávetni. Az 5.1 osztály 1. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt, tiszta alumíniumból készült tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan elegendő 250 kPa (2,5 bar) nyomással a folyadéknyomás-próbának alávetni.

5.5.2 Az 5.1.1.4 és az 5.1.1.5 és 5.1.2. pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan a meghatározott számítási nyomással (1.1.3.9. pont) kell a folyadéknyomás-próbának alávetni.

5.6 Jelölés

5.6.1 Az 5.1 osztályra nincsenek különleges előírások.

5.6.2 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az 1.6.1 pontban előírt fémlapon vagy a tartány falán (ha az úgy van megerősítve, hogy szilárdságát nem csökkenti) a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni domborítással vagy más hasonló módon:

– az anyag kémiai megnevezése engedélyezett koncentrációjával együtt.

5.7 Üzemeltetés

5.7.1 A tartány belsejét és a 5.1.1 és az 5.1.2 pont alá tartozó anyagokkal érintkezésbe kerülő minden alkatrészét tisztán kell tartani. A szivattyúkhoz, szelepekhez és egyéb készülékekhez a betöltött termékkel veszélyesen reagáló kenőanyag nem használható.

5.7.2 Az 5.1 osztály 1.a), 2.a) és 3.a) sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat 15 °C hivatkozási hőmérsékleten legfeljebb űrtartalmuk 95%-áig szabad megtölteni. Az 5.1 osztály 20. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 97%-áig szabad megtölteni, és a legnagyobb hőmérséklet a töltés után nem haladhatja meg a 140 °C-ot.

5.7.3 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat a tartány típusjóváhagyására vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott mértékig, de legfeljebb űrtartalmuk 90%-áig szabad megtölteni. A tartányoknak a töltéskor szennyeződésektől menteseknek kell lenniük.

5.7.4 A 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok üzemi szerelvényeit, pl. szelepeket és külső csővezetékeket, a tartány töltése és ürítése után ki kell üríteni.

5.7.5 Amennyiben a tartányokat különböző anyagokhoz használják fel, a 20. sorszám alá tartozó ammónium-nitrát vizes oldatainak fuvarozása előtt és után a tartányokat és szerelvényeket alaposan meg kell tisztítani valamennyi szennyeződéstől.

6. Különleges előírások a 6.1osztályra: Mérgező anyagok;

és a 6.2 osztályra: Fertőző anyagok

6.1. Alkalmazási terület

A 6.1 és 6.2 osztály következő anyagai fuvarozhatók tankkonténerben:

6.1.1 A 6.1 osztály 6–13. sorszáma, a 10 sorszám alá tartozó 2407 izopropil-klór-formiát, a 1238 metil-klór-formiát, és a 1182 etil-klór-formiát kivételével, a 15–17., a 20., a 22., a 23., a 25–28., a 31–36., a 41., a 44., az 51, az 52., az 55., a 61., a 65–68., a 71–73. és a 90. sorszám alatt felsorolt anyagok, ha folyékony vagy olvasztott állapotban fuvarozzák,

6.1.2 A 17., a 25., a 27., a 32–36., a 41., a 43., a 3048 alumínium-foszfid peszticid kivételével, a 44., az 51., az 52., az 55., az 56., a 61., a 65–68., a 73. és a 90. sorszám alatt felsorolt porszerű és szemcsés anyagok;

6.1.3 A 6.1. osztály 11–28., a 32–36., a 41., a 44., az 51–55., az 57–62., a 64–68., a 71–73. és a 90. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt anyagok, ha folyékony vagy olvasztott állapotban fuvarozzák;

6.1.4 A 12., a 14., a 17. a 19., a 21., a 23., a 25–27., a 32–35., a 41., a 44., az 51–55., az 57–68., a 73. és a 90. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt porszerű vagy szemcsés anyagok.

6.1.5 A 6. osztály 3.b) sorszámának anyagai.

Megjegyzés:

A 6.a), 7.a), 17, 18, 19, 33, 34, 41, 43, 51, 52, 53, 55, 65.b), 71–87, 90. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozása a Belorusz Köztársaságba, a Lett Köztársaságba, a Litván Köztársaságba, az Oroszországi Föderációba, Ukrajnába vagy a fenti országok területén átmenetben csak előzetes egyeztetés után történhet.

6.2 Gyártás

6.2.1 A 6.1 és 6.2. osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat a 6.2.1.1–6.2.1.3. pontok alapján kell méretezni.

6.2.1.1 A 6.1.1 és a 6.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa számítási nyomásra (10 bar) kell méretezni.

6.2.1.2 A 6.1.3 és a 6.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar) kell méretezni.

6.1.2.3 A 6.1.4 pont alá tartozó porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányokat e függelék 1. Részének előírásai szerint kell méretezni.

6.2.2 A 24.b) sorszám alá tartozó 3250 olvasztott klór-ecetsav fuvarozására használt tartányoknak belső zománc- vagy azzal azonos értékű/egyenrangú védőburkolattal (burkolattal) kell rendelkeznie, ha a tartány anyaga a klór-ecetsavval érintkezve korrodálódik.

6.3 Szerelvények

6.3.1 A 6.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok minden nyílásának a folyadék szintje felett kell lennie. Semmiféle csőáttörés vagy csőcsonk nem lehet a tartány falán a folyadékszint alatt. A tartányoknak légmentesen zárhatónak kell lennie, és a zárószerkezeteket reteszelhető sapkával kell védeni.

6.3.2 A 6.1.2 és 6.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok alulról üríthetők is lehetnek. A tartányoknak légmentesen zárhatóknak kell lenniük.

A 6.1.3 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok légmentesen zártnak számítanak, ha fel rugós biztonsági szeleppel és vészlefúvó szerkezettel vannak ellátva, amelyek 0,4 bárnál nagyobb nyomáscsökkenés esetén kinyílnak.

6.3.3 Ha a tartány biztonsági szeleppel van ellátva, a szelep elé hasadótárcsát kell szerelni. A hasadótárcsát és a biztonsági szelepet az illetékes hatóság előírásai szerint kell elhelyezni.

6.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

6.5 Vizsgálatok

6.5.1 A 6.1.1–6.1.3 és a 6.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa (4 bar) nyomásnak kell alávetni az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próba során.

A 31. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok időszakos vizsgálata között maximálisan 4 év telhet el.

6.5.2 A 6.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtt és az időszakos folyadéknyomás-próba során az 1.1.3.9 pont szerinti számítási nyomásnak kell alávetni.

6.6 Jelölés

Nincsenek különleges előírások.

6.7 Üzemeltetés

6.7.1 A tartányokat fuvarozás alatt légmentesen zárva kell tartani. A 6.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok zárószerkezetét reteszelhető sapkával kell védeni.

6.7.2 A 6.1 osztály alá tartozó anyagok fuvarozására engedélyezett tankkonténereket nem szabad élelmiszerek, fogyasztási cikkek és takarmány fuvarozására használni.

8. Különleges előírások a 8 osztályra: Maró anyagok

8.1 Alkalmazási terület

A 8 osztály anyagai közül a következők fuvarozhatók tankkonténerben:

8.1.1 A 6. sorszám alatt felsorolt anyagok;

8.1.2 Az 1., 2., 3., 7., 8., 12., 17., 32., 33., 39., 40., 47., 53., 54., 56., 64., 66., 68., 70., 72., 74., 76. sorszámok a) betűje alatt felsorolt anyagok, ha folyékony vagy olvasztott állapotban fuvarozzák;

8.1.3 A 39.a) sorszám alatt felsorolt anyagok;

8.1.4 A 15. sorszám alá tartozó 2576 foszfor-oxibromid, valamint az 1-5., a 7., a 8., a 10., a 12., a 17., 31–40., a 42–47., az 51–54. és a 61–66., 68., 70–72., 74., 76. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt anyagok, ha folyékony vagy olvasztott állapotban fuvarozzák;

8.1.5 A 31., a 34., a 35., a 39., a 41., a 45., a 46., az 52., a 62., a 65. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt korróziót vagy gyenge korróziót előidéző porszerű vagy szemcsés anyagok.

8.2 Gyártás

8.2.1 A 6. és a 24. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 2,1 MPa számítási nyomásra (21 bar) kell méretezni.

8.2.2 A 8.1.2 és a 8.1.3 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa számítási nyomásra (10 bar) kell méretezni.

8.2.3 A 8.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar) kell méretezni.

8.2.4 A 8.1.5 pont alá tartozó porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányokat e függelék 1. részének előírásai szerint kell méretezni.

8.2.5 A 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak legalább 5 mm vastag ólombéléssel vagy ezzel egyenértékű béléssel kell ellátni. A 6. sorszám anyagainak fuvarozására szolgáló hegesztett tartányokat olyan anyagokból kell gyártani, amelyek a 2.2 függelék 3. pontja előírásainak megfelel, valamint az 1.2.2 és 1.2.3 pont feltételeit kielégíti.

8.2.6 A 2.a) sorszám alá tartozó 2031 salétromsav fuvarozására használt tartányokat legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból kell gyártani.

8.2.7 A 6., 7. és 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie.

8.3 Szerelvények

8.3.1 A 6., a 7. és a 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok falán semmiféle csőáttörés vagy csőcsonk nem lehet a folyadék szintje alatt. Ezenkívül az 1.2.16 pontban említett, tisztítás céljára használt ellenőrző nyílások nem megengedettek. A tartányoknak légmentesen zárhatóknak, a zárószerkezeteknek reteszelhető sapkával védhetőnek kell lenniük.

8.3.2 A 8.1.2-8.1.5 alatt felsorolt anyagok, a 7. sorszám anyagainak kivételével, fuvarozására használt tartányok alulról üríthetők is lehetnek.

8.3.3 Ha a 8.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok biztonsági szeleppel vannak ellátva, a szelep elé hasadótárcsát kell szerelni. A hasadótárcsát és a biztonsági szelepet az illetékes hatóság előírásai szerint kell elhelyezni.

8.3.4 Az 1.a) sorszám alá tartozó 1829 kén-trioxid fuvarozására használt tartányokat hőszigetelni kell és fel kell szerelni külső fűtőberendezéssel.

8.3.5 A 61. sorszám alá tartozó 1791 hipoklorit-oldatok fuvarozására használt tartányokat és szerelvényeiket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák az idegen anyagok tartányba jutását, a folyadék kiszivárgását, és a fuvarozott anyag bomlásából adódó veszélyes túlnyomás kialakulását a tartányban.

8.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

8.5 Vizsgálatok

8.5.1 A 6. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próbánál legalább 1 MPa (10 bar) nyomásnak kell alávetni. Ezen hegesztett tartányok mindegyikének anyagát az 1.2.3 pont és a 2.2 függelék vizsgálati előírásai szerint kell megvizsgálni.

A 6. és a 7. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat négyévenként alkalmas készülékkel (pl. ultrahanggal) a korróziós kopást meg kell vizsgálni.

8.5.2 A 14. sorszám alá tartozó anyagok, valamint a 8.1.2–8.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próbánál legalább 0,4 MPa (4 bar) nyomással kell vizsgálni. Az 1.a) sorszám alá tartozó kén-trioxid fuvarozására használt tartányokon a folyadéknyomás-próbát 2 és fél évenként meg kell ismételni.

A 2.a) sorszám alá tartozó salétromsav fuvarozására használt tiszta alumíniumból készült tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próba során csak 250 kPa (2,5 bar) túlnyomással kell a vizsgálatot végezni.

A 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok belső bevonatát minden évben az illetékes hatóság által elismert szakértővel kell ellenőriztetni, akinek a tartány belsejét meg kell vizsgálni.

8.5.3 A 8.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtt és az időszakos folyadéknyomás-próba során az 1.1.3.9 pont szerinti számítási nyomással kell vizsgálni.

8.6 Jelölés

8.6.1 A 6. és a 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokra az 1.6.2 pontban előírt adatokon kívül fel kell írni a tartány legutóbbi belső vizsgálatának idejét (év, hónap).

8.6.2 Az 1.a) sorszám alá tartozó stabilizált kén-trioxid, valamint a 6. és a 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokra az 1.6.1 pontban előírt adatokon kívül fel kell írni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban.

Az 1.6.2 pontban a fuvarozandó anyagokra feltüntetett terhelési határnak meg kell felelnie a tartány töltési megengedett töltési tömegének.

8.7 Üzemeltetés

8.7.1. Az 1.a) sorszám alá tartozó stabilizált kén-trioxid fuvarozására használt tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 88%-áig, a 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább űrtartalmuk 88%-áig, de legfeljebb 92%-áig vagy térfogatliterenként 2,86 kg-mal szabad megtölteni.

A 6. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat térfogatliterenként legfeljebb 0,84 kg anyaggal szabad megtölteni.

8.7.2 A 6., a 7. és a 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat a fuvarozás alatt légmentesen zárva kell tartani és a zárószerkezeteket reteszelhető sapkával kell védeni.

9. Különleges előírások a 9 osztályra: Egyéb veszélyes anyagok és tárgyak

9.1 Alkalmazási terület

9.1.1 A 9 osztály 1., 2., 11., 12., 20., 33., 35. sorszám alá tartozó anyagok, valamint a 4. sorszáma alá tartozó 2211 habosítható polimer gyöngyök tankkonténerekben fuvarozhatók.

9.2 Gyártás

9.2.1 A 9.1.1 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat, a 2. sorszám anyagait kivéve, e függelék 1. Részének követelményei szerint kell tervezni.

9.2.2 A 2. sorszám anyagainak fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar túlnyomásra) kell méretezni.

9.3 Szerelvények

9.3.1 Az 1. és 2. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak légmentesen zárhatónak kell lenniük. A 4. sorszám alá tartozó 2211 habosítható polimer gyöngyök fuvarozására használt tartányokat biztonsági szeleppel kell ellátni.

9.3.2 Ha az 1. és a 2. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok biztonsági szeleppel vannak ellátva, a szelep elé hasadótárcsát kell elhelyezni. A hasadótárcsát és a biztonsági szelepet az illetékes hatóságok előírásai szerint kell elhelyezni.

9.3.3 A 20. sorszám anyagaihoz használt tartányokat hőszigetelő védőszerkezettel kell ellátni. A fuvarozandó anyaggal közvetlenül érintkezésben levő hőszigetelés gyulladási hőmérsékletének legalább 50 °C-kal magasabb kell lennie annál a legmagasabb hőmérsékletnél, amelyre a tartányt kialakították.

A 20. sorszám anyagaihoz használt tartányok nyomáskiegyenlítő szerkezettel is elláthatók, amely 20 kPa (0,2 bar) és 30 kPa (0,3 bar) közötti nyomáskülönbség hatására automatikusan nyílik befelé vagy kifelé.

9.3.4 A 20. sorszám anyagainak fuvarozásához használt tartányok alulról történő ürítésére szolgáló szerkezete zárószeleppel ellátott külső kifolyócsonkból is állhat, ha deformálható fémes anyagból készült.

9.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

9.5 Vizsgálatok

9.5.1 A 2. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa (4 bar) nyomással kell az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próbának alávetni.

9.5.2 A 9.1.1. pontban felsorolt anyagok, a 2. sorszám anyagait kivéve, fuvarozására használt tartányokat első alkalommal és időszakosan a 1.3.9 pontban meghatározott, a méretezéshez használt számítási nyomással kell folyadéknyomás-próbának alávetni.

9.6 Jelölés

9.6.1 A 20. sorszám anyagainak fuvarozásra szolgáló tankkonténereket mindkét oldalukon az 1.6.2 pontban előírtak mellett el kell látni az alábbi veszélyességi mintával:

9.7 Üzemeltetés

9.7.1 Az 1. és 2. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak a fuvarozás alatt légmentesen zárva kell lenni.

9.7.2 Az 1. és 2. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására jóváhagyott tankkonténereket nem szabad élelmiszerek, egyéb fogyasztási cikkek vagy takarmány fuvarozására használni.

”

(2) Az SzMGSz 2. számú mellékletének 2.11. Függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

2.11 Függelék

„

Előírások a tartálykocsik gyártására, vizsgálatára és használatára

2.11 Függelék

Előírások a tartálykocsik gyártására, vizsgálatára és használatára

1. Valamennyi veszélyességi osztályra érvényes előírások

1.1 Rendeltetés, érvényességi terület, fogalmak

1.1.1 Ezek az előírások a folyékony, a gáznemű és ömlesztett (porszerű és szemcsés) anyagok fuvarozására használt tartálykocsik, battériás kocsik és leszerelhető tartányos kocsik anyagára, gyártására, vizsgálatára és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket határozzák meg.

1.1.2 Az 1. rész azokat az általános előírásokat tartalmazza, amelyek az összes osztályba tartozó anyagok fuvarozásához szánt tartálykocsikra érvényesek. A 2–9. rész azokat a különleges előírásokat tartalmazza, amelyek az 1. rész előírásaihoz képest kiegészítések vagy eltérések az egyes veszélyességi osztályok esetében.

1.1.3 Jelen előírásokban a következő meghatározásokat használjuk:

1.1.3.1 Tartálykocsi: hordozófelületből és tartányból álló vasúti kocsi.

1.1.3.2 Battériás kocsi: palackokkal, nagypalackokkal vagy gázhordókkal ellátott vasúti kocsi, amely tartányok gyűjtőcsővel vannak összekötve, és tartósan a hordozófelülethez vannak rögzítve.

1.1.3.3 Leszerelhető tartányos kocsi: a vasúti pőrekocsin történő rögzítéshez különleges szerkezetekkel ellátott, leszerelhető tartánnyal ellátott kocsi. A tartány a kocsiról csak üres állapotban, e szerkezetek kioldása után vehető le.

1.1.3.4 Pőrekocsi: alvázból, futóműből, ütköző-vonószerkezetekből, fékszerkezetből, a tartányt az alvázhoz rögzítő szerkezetekből álló kocsi. A pőrekocsi fel lehet szerelve ideiglenes emelvénnyel.

Az egyes veszélyességi osztályok anyagainak szállításához alváz nélküli tartálykocsi is használható .

1.1.3.5 Tartány: edényzet, amely tartánypalástból és tartányfenékből áll és nyílásokkal van ellátva a szerelvényekhez és a vizsgálat számára. A tartány rendelkezhet belső kamrákkal, a tartány belsejében vagy külsején elhelyezett erősítő elemekkel. Egy pőrekocsin egy vagy több tartány is elhelyezhető.

1.1.3.6 A tartány szerelvényei: a töltő- és ürítőberendezés; a biztonsági szerkezetek: vészlefúvó szerkezet, biztonsági szelep, szellőzőszelep (vagy szellőztető-szerkezet); kezelő berendezés, a tartány megtekintésére, valamint a fűtő- és hőszigetelő berendezések, a mérőeszközök. A tartány fel lehet szerelve kényszerműködtetésű szellőztető szeleppel, amely csak a tartány megtöltése és ürítése során működik.

1.1.3.7 Folyékony anyagok: anyagok, amelyek normál hőmérsékleten (+20 °C) és atmoszférikus nyomáson folyékonyak. Folyékony anyagoknak számítanak azok a normál hőmérsékleten szilárd anyagok is, amelyeket olvasztott állapotban magas hőmérsékleten fuvaroznak.

1.1.3.8 Veszélyes reakciók: vegyi reakciók, amelyek következtében az alábbi anyagok keletkeznek, illetve változások történnek

éghető és mérgező anyagok;

maró anyagok;

bomlásra hajlamos anyagok;

a hőmérséklet veszélyes emelkedése;

a nyomás veszélyes emelkedése.

1.1.3.9 Üzemi nyomás: (túlnyomás) a következő három érték közül a legnagyobb:

b) a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett töltési nyomás);

c) a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás);

1.1.3.10 Számítási nyomás: a tartány falvastagságának meghatározására szolgáló túlnyomás, ennek során a külső és belső erősítőelemeket nem kell figyelembe venni. Számítási nyomásként a következő két érték közül a nagyobbikat kell figyelembe venni:

– az 1.1.3.9 pont szerinti üzemi nyomás 1,3-szerese (ha az egyes osztályokra vonatkozó előírások nem rendelkeznek másként);

– a folyadék vagy gáz túlnyomása a legnagyobb üzemi hőmérsékleten plusz a hidraulikus lökés nyomása, amely a tartálykocsinak a szomszédos kocsikkal való ütközése folytán lép fel.

A hidraulikus ütési nyomást a következő képlettel kell kiszámítani:

[MPa],

ahol

N – a tartányban fellépő ütőhatás, N = 3,0 MN-nak vehető;

m_a– az anyag tömege a tartányban annak teljes teherbírása alapján, kg,

m_br – a tartálykocsi bruttó tömege, kg,

F – a tartány belső keresztmetszetének területe, m².

1.1.3.11 Próbanyomás: az a legnagyobb túlnyomás, amely a tartányban a nyomáspróba alatt fellép.

Értéke legalább a számítási nyomás 1,25-szöröse, ha az egyes veszély osztályok különleges előírásai nem tartalmaznak más követelményt.

1.1.3.12 A tömörségi próba: az a próba, amelynek során a tömörség vizsgálatára a tartányt a szerelvényekkel együtt olyan tényleges belső levegő nyomásnak vetik alá, amely a legnagyobb üzemi nyomással egyenlő, de legalább 0,05 MPa (0,5 bar) túlnyomás.

1.1.3.13 Illetékes hatóság: államhatalmi szerv (szervezet) vagy olyan szerv (szervezet), amelyet ebben a minőségben az állam belföldi jogszabályai szerint kijelölnek.

1.2 Gyártási előírások

1.2.1 A tartálykocsikat az illetékes hatóság által elismert műszaki szabályzat vagy más dokumentum előírásainak megfelelően kell tervezni és gyártani.

1.2.2 A hegesztett tartálykocsik anyagának biztosítania kell megbízható üzemelést –50 °C és +50 °C közötti környezeti hőmérséklet tartományban.

Más környezeti hőmérséklet határokat az illetékes hatóságok egyeztetésével lehet elfogadni.

A hegesztett tartányokhoz technológiai hegeszthetőséggel rendelkező anyagokat kell alkalmazni.

Javasolt legfeljebb 460 MPa szavatolt folyáshatárral rendelkező szerkezeti acélokat alkalmazni. A tartányok egyes anyagok számára rozsdamentes acélból, kétrétegű acélból, alumíniumból és alumíniumötvözetből készülhetnek. Nem szabad hőkezelés után vízzel megeresztett acélt használni. A tartány valamennyi alkatrészének anyagához az előállító gyár minőségi bizonyítványa szükséges.

Az alváz nélküli tartálykocsik gyártásához rozsdamentes acél, kétrétegű acél és alumíniumötvözet nem használható.

1.2.3 Relatív szakítási nyúlás: az A értéke acélokra 20%-nál, alumíniumötvözetekre 12%-nál kisebb nem lehet.

Az A értékét olyan kör keresztmetszetű, a hengerlés irányára merőlegesen kimetszett próbatesten kell mérni, amelyen a mérési jelek közötti távolság L=5d (ahol d a próbatest ármérője a vizsgálat előtt). Más keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az összefüggéssel kell kiszámítani, ahol F_o a próbatest vizsgálat előtti keresztmetszetének területe.

A relatív szakítási nyúlás nem lehet kisebb a következő értéknél:

[%],

ahol

R_m – az előírt legkisebb szakítószilárdság, MPa.

A t ≥ 5 mm lemezvastagságú acél és hegesztési varratainak legkisebb fajlagos ütőmunkája mínusz 40 °C hőmérsékleten, U-bemetszésű próbatesten nem lehet kisebb 30 J/cm² értéknél. A fajlagos ütőmunkát az illetékes hatóság előírásai szerint keresztben kimetszett, V-bemetszésű próbatesteken is meg lehet határozni –40 °C hőmérsékleten.

1.2.4 A tartány valamint a belső védőbevonatának (bélésének) gyártására felhasznált anyagok, amelyek a szállított anyaggal érintkeznek, nem léphetnek azzal veszélyes reakcióba.

1.2.5 A bélésnek meg kell őriznie hermetikusságát a tartányt a használat normális körülményei között érő mindenfajta deformációja esetén.

1.2.6 A tartánynak és szerelvényeinek el kell viselniük a O+P-516 döntvény 14 mellékletében meghatározott kombinált dinamikus és statikus terheléseket.

1.2.7 A megengedett feszültségek értéke:

– a tartány legkisebb falvastagságának számítása során az 1.1.3.10 pont szerinti számítási nyomást feltételezve a következő két érték közül a kisebbik:

[σ] = 0,75R_e [N/mm²]_, vagy [σ] = 0,5R_m [N/mm²];

– a tartány 1.1.3.11 pont szerinti hidraulikus vizsgálatánál

[σ] = 0,9R_e [N/mm²],

ahol

R_e– az előírt legkisebb folyáshatár vagy az R_0,2 egyezményes folyáshatár A=0,2% relatív maradandó nyúlásnál. Ausztenites acéloknál R_1,0 értéket kell felvenni A=1% mellett.

Azoknál a tartányoknál, amelyeket rendszeresen 50 °C vagy annál magasabb hőmérsékleten használnak, a megengedett feszültség az illetékes hatóság jóváhagyásával csökkenthető.

Az alváz nélküli tartálykocsiknál a számítási nyomás mellett megengedett feszültségként az említett megengedett feszültség 0,95-szeresét kell venni.

1.2.8 A tartány e számított legkisebb falvastagságát a következő összefüggéssel kell meghatározni:

[mm],

ahol

P_C – az 1.1.3.10 pont szerinti számítási nyomás, MPa

D – a tartány belső átmérője, mm

[σ] – az 1.2.7 pontban meghatározott megengedett feszültség, N/mm²

λ – tényező a hegesztések figyelembevételéhez, amelyet az illetékes hatóság állapít meg a 0,8–1,0 határok között.

1.2.9 A tartányok e_o névleges falvastagsága nem lehet kevesebb, mint az 1.2.8 pont szerinti legkisebb falvastagság megnövelve a következőkkel:

– a lemezvastagság mínuszos tűrése;

– a beütés vagy kivágás miatti vastagítás;

– a szállított anyag korróziós és koptató hatása a tartány élettartama alatt, figyelembe véve a korrózióvédő bevonatot.

1.2.10 A folyékony anyagok (vagy keverékeik) fuvarozására szolgáló, nyomáscsökkentő (vákuum) szelepekkel ellátott tartányokat 0,04 MPa külső túlnyomásra kell méretezni; a biztonsági szelep nélküli tartányokat a legnagyobb külső túlnyomásra, ami a használat során felléphet, de legalább 0,04 MPa-ra kell méretezni és vizsgálni. A számítások során a tartány erősítő elemeit is figyelembe kell venni.

1.2.11 A tartányok hegesztési varratait kellő gondossággal és szakszerűen, a műszaki normáknak megfelelően kell elkészíteni.

A tartányt gyártó vállalat hegesztési munka végzésére való alkalmasságát az illetékes hatóságnak kell megállapítania.

A hegesztési munkát minősített hegesztő szakmunkásnak kell végezni a hegesztési munka elvégzésének műszaki követelményeit figyelembe véve.

1.2.13 A legfeljebb 61 °C lobbanáspontú folyékony anyagok és gyúlékony gázok szállítására szolgáló tartányok minden részét elektromosan vezető módon össze kell kötni a futóművel a földelés biztosítására.

1.2.14 A tartányok szerkezetében kerülni kell az olyan fémes érintkezést, ami elektrokémiai korróziót okozhat

1.2.15 Minden tartányt, ill. tartánykamrát el kell látni nyílásokkal, amelyek lehetővé teszik azok belső megtekintését és tisztítását.

1.2.16 Azokat a tartányokat, amelyeknél minden nyílás a folyadékszint felett van, el lehet látni az alsó részen tisztítónyílással.

1.3 Szerelvények

1.3.1 A szerelvényeket úgy kell a tartányon elhelyezni, hogy a normális használat során leszakadás vagy sérülés ellen biztosítva legyenek.

A szerelvényeknek:

– ugyanolyan biztonságúaknak kell lenniük, mint a tartánynak;

– nem léphetnek reakcióba a fuvarozott anyaggal;

– el kell viselniük a terheléseket, beleértve az ütéseket, amelyeket az O +P 516 döntvény meghatároz.

Az üzemi szerelvények tömítettségét még akkor is biztosítani kell, ha a tartány felborul.

1.3.2 A folyadékok szállítására szolgáló, alsó ürítésű (vagy töltésű) tartányt, ill. kamrákra osztott tartányok esetén minden kamrát három egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel kell ellátni:

– az elsőnek egy közvetlenül a tartányra szerelt belső főelzáró szelepnek;

– a másodiknak külső (tolózár, szelep vagy azzal egyenértékű szerkezet) zárószerkezetnek;

– a harmadiknak fedélnek (menetes kupak, vakkarima, menetes dugó) kell lennie.

A kristályosodó és nagy viszkozitású anyagok és mélyhűtött gázok szállítására szolgáló tartányoknál, valamint a keménygumi vagy műanyag bélésű tartányoknál a belső zárószelep helyett védőkupakkal ellátott külső zárószerkezet is használható.

A porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányok alul ürítése megoldható külső csővezetékkel és zárószeleppel, ha az kovácsolható fémes anyagból készült. Ezenkívül a tartányok nyílásainak csavarmenetes záródugóval, vakkarimával vagy más, ugyanennyire hatékony szerkezettel zárhatónak kell lenniük.

A belső főelzáró szelep felülről vagy alulról legyen működtethető. Ha lehet, a belső főelzáró szelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső főelzáró szelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza. A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatásosnak kell maradnia.

1.3.3 A tartány alsó részén levő minden tisztító és vizsgálónyílást légmentesen kell zárni.

1.3.4 A tartányokat (tartánykamrákat) el kell látni rugóterhelésű biztonsági szeleppel és el lehet látni hasadótárcsával.

A biztonsági szelep nyitónyomásának egyenlőnek kell lennie az 1.1.3.9 pont szerinti üzemi nyomással, de nem lehet 0,15 MPa-nál (1,5 bar-nál) kisebb. A biztonsági szelep teljes kinyitásának nyomása nem haladhatja meg a működésbe lépési nyomás 125%-át. A biztonsági szelepnek a legfeljebb nyitónyomás 90%-ának megfelelő nyomáson záródnia kell.

A biztonsági szelep lefúvási teljesítményét úgy kell megválasztani, hogy a tartányban a nyomás semmilyen körülmények között ne haladhassa meg a próbanyomást. A lefúvási teljesítmény számítására az illetékes hatóságnak különös figyelmet kell fordítania.

A biztonsági szeleppel párhuzamosan elhelyezett hasadótárcsának a próbanyomással egyenlő nyomáson fel kell hasadnia, ha a hasadótárcsa a biztonsági szelep előtt van, akkor a felhasadás nyomása nem haladhatja meg a biztonsági szelep teljes nyitásához szükséges nyomás 110%-át.

1.3.5 A tartány deformációjának kiküszöbölésére a nem megengedett belső nyomás csökkenés (vákuum) következtében a tartányt el kell látni vákuumszeleppel, ha az egyes osztályokban nincs más előírva. A vákuumszelep nyitónyomása nem lehet 0,02 MPa-nál kisebb.

1.3.6 Bizonyos veszélyes áruk fuvarozásánál a tartányokat légmentesen kell lezárni. Ennek során:

– minden nyílást légmentesen le kell zárni;

– nem lehet a tartányon biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy bármilyen nyomáscsökkentő szerkezet.

A tartány vagy a tartánykamra belsejében biztonsági szeleppel és előtte elhelyezett hasadótárcsával ellátott tartány vagy tartánykamra légmentesen zártnak tekinthető.

1.4 A tartálykocsik típusjóváhagyása

A bizonyítványnak tanúsítania kell, hogy a típusminta gyártása és vizsgálata megfelelt az 1.2 és 1.3 pont követelményeinek, és a fuvarozott anyag (anyagcsoport) osztályára vonatkozó követelményeknek, továbbá tartalmaznia kell a az 1.5 pont szerinti vizsgálatok eredményeit. Egy anyagcsoport anyagainak hasonló fajtájúaknak és a tartány jellemzőivel egyformán összeférhetőknek kell lenniük.

A vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni azon anyagok és/vagy anyagcsoportok kémiai megnevezését, gyűjtőmegnevezését, veszélyességi osztályát és UN számát, amelyeknek fuvarozására a tartálykocsit engedélyezték, a vizsgálatok eredményeit, valamint az illetékes hatóság szakvéleményét.

1.4.2 Ha a tartálykocsikat sorozatban gyártják a típusmintához képest lényeges konstrukciós módosítás nélkül, ez a mintáéra kiadott bizonyítvány a teljes sorozatra érvényes.

1.5 Vizsgálatok

1.5.1 Üzembe helyezés előtt minden tartálykocsit, beleértve az üzemi szerelvényeket (együtt vagy külön-külön) az alábbi vizsgálatnak és szemlének kell alávetni:

– annak ellenőrzése, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott mintapéldánynak

– a belső és a külső állapot vizsgálata;

– a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzése;

– a folyadéknyomás-próba az 1.1.3.11 pont szerinti nyomással.

1.5.2 A tartány hidraulikus vizsgálatát a védő festékbevonat, a belső védőbevonat (bélés) és a hőszigetelés felszerelése előtt (ha ilyen szükséges) kell elvégezni.

1.5.3 A tartálykocsikat az illetékes hatóság által meghatározott időközökben, de legalább 8 évenként műszaki vizsgálatnak kell alávetni.

Hidraulikus nyomáspróbát az olajtermékek fuvarozására szolgáló tartálykocsikon 1985. előtti építés esetén legalább 8 évenként; 1985. utáni építés esetén legalább 13 évenként; az alkoholok szállítására szolgáló tartálykocsikon legalább 10 évenként kell végezni.

Ennek során a folyékony áruval és gázzal Lengyelországba, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába feladott tartálykocsiknál az e Függelék 1.6.1 pontjában foglalt előírásoknak megfelelő táblán igazolt utolsó hidraulikus nyomáspróbától eltelt időszak a 8 évet nem haladhatja meg.

A kőolajtermékek és gázok fuvarozására szolgáló 1520 mm nyomtávolságú, 1985. után épített tartálykocsik forgalmazásának lehetőségét, ha az utolsó nyomáspróbától számítva 8 évnél több telt el, Belorusz, Irán, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Üzbegisztán illetékes hatóságai külön megállapodások alapján engedélyezhetik.

1.5.4 Ezenkívül legalább négyévenként el kell végezni a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését.

1.5.5 Az 1.5.2, 1.5.3 pont szerinti vizsgálatokat csak az illetékes hatóság által felhatalmazott szakértő végezheti.

1.6 Jelölés

– az engedély száma;

– a gyártó megnevezése vagy jele;

– a tartány gyártási száma;

– a gyártás éve;

– a próbanyomás⁶ (túlnyomás);

– az űrtartalom (több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma)¹

– a számítási hõmérséklet (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint –20 °C);

– az 1.5.1 és 1.5.2 pont szerint végrehajtott első és legutolsó hidraulikus vizsgálat időpontja (év, hónap);

– a próbákat végző szakértő pecsétje;

– a tartány és – ha van – a védőborítás (bélés) anyaga.

A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál ezenkívül az engedélyezett legnagyobb üzemi nyomást is fel kell tüntetni¹.

1.6.2 A következő adatokat a tartálykocsi mindkét oldalán magán a tartányon vagy egy táblán kell feltüntetni:

– a tulajdonos neve vagy jele;

– a tartány űrtartalma¹;

– a tartálykocsi saját tömege¹;

– a terhelési határok a tartálykocsi rendeltetése alapján¹;

– a fuvarozásra engedélyezett anyagok megnevezése⁷

– az 1.5.1, 1.5.2 pont szerinti következő felülvizsgálat időpontja (év, hónap) a fuvarozásra engedélyezett anyagokra vonatkozó előírások alapján;

– a tartány nemzetközi osztályozási kódja.

Ezenkívül a tartálykocsit el kell látni veszélyességi bárcákkal.

1.6.3 A tartánykód négy elemből áll, amelyek az 1. és 2. táblázatban közölt jelentéssel bírnak:

1.6.3.1 Tartányok, battériás kocsik a 2 osztály anyagainak fuvarozásához

1. táblázat

Rész	Leírás	Tartánykód
1	A tartány típusa	C = sűrített gázok szállítására szolgáló tartány P = cseppfolyósított gázok vagy nyomás alatt oldott gázok szállítására szolgáló tartány R = mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartány
2	Számítási nyomás	X = a számítási nyomás számértéke (bar)^*
3	Nyílások	B = háromszoros zárószerkezetű, alsó töltő- vagy ürítőnyílással ellátott tartány vagy olyan battériás kocsi, amelynek nyílásai a folyadékszint alatt vannak vagy amely sűrített gázok fuvarozására szolgál C = háromszoros zárószerkezetű, felső töltő- vagy ürítőnyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint alatt csak tisztítónyílások vannak D = háromszoros zárószerkezetű felső töltő- vagy ürítőnyílással ellátott tartány; vagy olyan battériás kocsi, amelynél a folyadékszint alatt nincsenek nyílások
4	Biztonsági szelepek, ill. szerkezetek	N = biztonsági szeleppel ellátott tartány, ill. battériás kocsi, amely nem légmentesen zárt H = légmentesen zárt tartány, ill. battériás kocsi biztonsági szelep és hasadótárcsa nélkül

* Magán a tartányon vagy a táblán feltüntetett nyomás nem lehet kisebb az „x” értéknél

1.6.3.2 Tartányok a 3–9 osztály anyagainak fuvarozásához

2. táblázat

Rész	Leírás	Tartánykód
1	A tartány típusa	L = folyékony állapotban levő anyagok (folyékony anyagok vagy olvasztott állapotban szállításra átadott szilárd anyagok) szállítására szolgáló tartány; S = szilárd állapotban levő anyagok (porszerű vagy szemcsés anyagok) szállítására szolgáló tartány
2	Számítási nyomás	G = a legkisebb számítási nyomás az 1.1.3.9 pont szerint
3	Nyílások	A = kétszeres zárószerkezetű, alsó töltő-, ill. ürítő-nyílással ellátott tartány B = háromszoros zárószerkezetű, alsó töltő-, ill. ürítő-nyílással ellátott tartány C = felső töltő-, ill. ürítőnyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint alatt csak tisztítónyílások vannak D = felső töltő-, ill. ürítőnyílással ellátott tartány, amelynél a folyadékszint alatt nincsenek nyílások
4	Biztonsági szelepek, ill. szerkezetek	V = szellőztető-berendezéssel ellátott, de lángzár nélküli tartány; vagy nem robbanási nyomás álló tartány F = szellőztető-berendezéssel ellátott tartány lángzárral; vagy robbanási nyomás álló tartány N = biztonsági szeleppel ellátott tartány, amely nincs légmentesen zárva; ez a tartány ellátható vákuumszelepekkel vagy kényszerműködtetésű szellőzőszelepekkel, H = légmentesen zárt tartány, battériás kocsi

1.7 Üzemeltetés

1.7.1 Bármilyen típusú tartány üzemeltetését a „Használati utasítás” szerint kell végezni.

1.7.2 A tartányokat csak olyan veszélyes anyagokkal szabad megtölteni, amelyekre engedélyezve vannak.

1.7.3 Folyékony anyagok környezeti hőmérsékleten való fuvarozásánál az 1.2.1 pont szerinti speciális melegítőszerkezet nélkül a teljes űrtartalom%-ában kifejezett következő töltési fokokat nem szabad túllépni:

– gyúlékony anyagoknál járulékos veszély nélkül (pl. nem mérgező és nem maró):

[%]

ahol

t_m– a folyékony anyag legmagasabb hőmérséklete a fuvarozás alatt, °C;

t_F – a folyékony anyag töltés alatti átlagos hőmérséklete, °C;

α – a folyékony anyag átlagos köbös hőtágulási együtthatóját jelenti a t_F és a t_m közötti intervallumban. Az együtthatót a következő összefüggéssel kell meghatározni:

[1/ °C],

ahol d_m és d_F a folyékony anyag sűrűsége t_m, illetőleg t_Fhőmérsékleten.

– mérgező vagy maró anyagok esetén (akár gyúlékonyak, akár nem):

η = [%];

– gyúlékony anyagok esetén, amelyek az egészségre károsak vagy enyhén mérgezőek (akár gyúlékonyak, akár nem):

η = [%];

– erősen mérgező és erősen maró anyagok esetén (akár gyúlékonyak, akár nem):

η = [%].

1.7.5 A töltési foknak minden esetben legalább 80%-nak vagy legfeljebb 20%-nak kell lennie.

1.7.6 Forró anyagnak a tartányba töltése esetén a tartány külső falának vagy hőszigetelésének hőmérséklete a fuvarozás során nem emelkedhet +70 °C fölé.

1.7.7 Egymással veszélyesen reagálni képes anyagokat nem szabad közvetlenül egymás mellett levő tartánykamrákban fuvarozni, kivéve, ha:

– ezeket a kamrákat a tartányfallal azonos vagy nagyobb vastagságú fal választja el egymástól; vagy

– a megtöltött kamrákat üres tér vagy üres kamra választja el.

1.7.8 Megfelelő intézkedéseket kell tenni a fuvarozott anyag gázainak és gőzeinek veszélyes mennyiségben történő kiszabadulásának megakadályozására a tartányok töltése és ürítése alatt.

1.7.9 Töltés vagy ürítés után:

– a tartány minden zárószerkezetét és fedelét a veszélyes anyag kifolyásának megakadályozására légmentesen zárni kell;

– a tartány külső felületét meg kell tisztítani a veszélyes anyag maradványaitól.

A fuvarozás alatt sem az üres, sem a teli tartány külsején nem maradhat a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék.

1.8 Átmeneti előírások

1.8.1 Ez a Függelék 2005. január 1-jén lép hatályba.

1.8.2 A 3. osztály veszélyes áruinak fuvarozására szolgáló, alsó ürítőnyílással rendelkező tartálykocsik, ha azokat e függelék hatályba lépése előtt gyártották, elláthatók két, sorosan felszerelt független zárószerkezettel: ezek egyike a belső (fő) zárószerkezet és a másik az ürítő szerkezetre erősített fedél, feltéve, hogy az ürítő szerkezet üzemeltetése biztonságos és a környezetre veszélytelen. Az ilyen ürítő szerkezettel ellátott tartányok 2012-ig használhatók.

1.8.3 A kőolajtermékek és az alkoholok fuvarozására szolgáló 1520 mm nyomtávolságú, az e Függelék hatályba lépését megelőzően gyártott tartálykocsik tartánytábla nélküli használata a függelék hatályba lépését követő 6 éven belül megengedett.

Ennek során ilyen tartálykocsiknak Bulgáriába, Lengyelországba, Magyarországra, Romániába, Szlovákiába a hivatkozott határidőn belül történő fuvarozásához külön megállapodás szükséges.

1.8.4 Minden 1521 mm nyomtávú tartálykocsin a jelen függelék hatályba lépésig a tábla a forgócsapot tartó keresztgerenda végére is elhelyezhető.

1.8.5 A nemzetközi besorolás szerinti tartálykód hozzárendelésének és a tartálykocsik megfelelő jelöléssel való ellátásának határideje 2011. január 1-je.

2. Különleges előírások a 2 osztályra: Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok

2.1 Alkalmazási terület

2.1.1 Jelen előírások a 2 osztály tartálykocsikban, battériás/elemes kocsikban és leszerelhető tartányos kocsikban fuvarozásra engedélyezett gázokra vonatkoznak, amelyek jelen függelék 3. táblázatban fel vannak sorolva.

2.1.2 A 2 osztály gázainak osztályozása és csoportokra történő felosztása az SZMGSZ-nek a 2 osztályra érvényes előírásainak felel meg, lásd a 2.1.4, 2.1.5 pontot.

Megjegyzés

A 2T, 2TF, 2TC, 2TO, 2TFC és 2TOC kóddal ellátott anyagok fuvarozása a Belorusz Köztársaságba, a Lett Köztársaságba, a Litván Köztársaságba, az Oroszországi Föderációba, Ukrajnába vagy a fenti országok területén át tranzitban csak előzetes egyeztetés után történhet.

2.2 Gyártás

2.2.2 A battériás kocsik hegesztés nélküli tartányai esetén az 1.2.3 pontban előírtaktól eltérően 14%-os legkisebb szakadási nyúlás, az 1.2.7 pont követelményei szerinti feszültség [ σ ] elfogadható.

2.2.3 Kettős falú tartányoknál a belső fal minimális vastagsága az 1.2.8, 1.2.9 pontok alapján kell meghatározni. A szerkezeti acélból készült külső fal vastagsága nem lehet kisebb 6 mm-nél.

Ha a külső és belső falak közötti légüres tér (vákuumszigetelés) van, a külső védő burkolatot 100 kPa-nál (1 bar) nem kisebb külső nyomásra kell méretezni. Ezeknél a számításoknál figyelembe szabad venni a külső és belső erősítő elemeket.

2.2.5 A cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányoknak legalább két nyílással kell rendelkezniük a töltő- és ürítő szerkezetekhez.

2.2.7 A 2TF kód alá tartozó 1053⁸ hidrogén-szulfid és 1064 metil-merkaptán, a 2TC kód alá tartozó 1017 klór és 1079 kén-dioxid szállítására használt tartányoknak a folyadék szintje alatt nem lehet semmiféle nyílása. Ezenkívül a tartány alsó részében található tisztítónyílások sem engedhetők meg.

2.2.8 A 3. sorszám alá tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányoknak az 1.2.15 pont előírásaitól eltérően nem rendelkezhetnek vizsgálónyílással.

2.2.9 A cseppfolyósított szénhidrogén gázok fuvarozására használt tartányok rendelkezhetnek kívül tűzvédő burkolattal.

2.2.10 A 2. sorszám alá tartozó cseppfolyósított gázok, valamint a T betűvel (mérgező) jelölt csoporthoz tartozó gázok fuvarozására használt tartálykocsikat fel kell szerelni fenékvédő szerkezettel baleset esetére.

2.3 Szerelvények

2.3.1 Töltő- és ürítő szerkezetek:

2.3.1.2 A töltő- és lefejtő csöveket külső zárószerkezettel (szelep, csap) és vakkarimával, menetes kupakkal vagy hasonló szerkezettel kell lezárni.

2.3.1.3 A cseppfolyósított gyúlékony és/vagy mérgező gázok fuvarozására szolgáló tartányok töltő és ürítő nyílásait olyan belső, gyors működésű szeleppel kell ellátni, amely a tartálykocsi elmozdulása vagy tűz esetén automatikusan működésbe lép.

Az 1,5 mm-nél nagyobb átmérőjű valamennyi csonkot, kivéve a biztonsági szelepek és a hasadó tárcsák csonkjait el kell látni belső zárószerkezettel.

A hűtéssel cseppfolyósított gyúlékony és/vagy mérgező gázok fuvarozására szolgáló tartálykocsikat külső, gyors működésű szeleppel is el lehet látni, ha a szerkezet külső sérüléstől védett, és legalább olyan védelmet biztosít, mint a tartány fala.

2.3.2 Biztonsági szelepek.

2.3.2.1 A 2. és 4. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányokat legfeljebb két biztonsági szeleppel lehet felszerelni. A szelepek szabad átfolyási keresztmetszetének összege legalább 20 cm²-nek kell lennie 30 m³tartánytérfogatonként, ill. a 30 m³ -nél kisebb résznél is. A biztonsági szelepeknek önműködően kell nyílniuk (lefújniuk) a tartány próbanyomásának 0,9 – 1,0-szeresénél. A szelepeket úgy kell kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullámzását is.

A két biztonsági szelep közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amelynek át kell szakadnia, ha a nyomás a próbanyomás fölé emelkedik.

2.3.3 Ellenőrző szerkezetek

2.3.3.1 A cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányok fel lehetnek szerelve manométerrel, hőmérővel és szintmérővel.

2.3.3.2 A szintmérők nem készülhetnek törékeny anyagból.

2.3.3.3 A hőmérőnek nem szabad közvetlenül érintkezésben lennie a tartányban lévő folyadékkal vagy gázzal.

2.3.4 Hőszigetelés

2.3.4.1 Ha a 2. sorszám alá tartozó, cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartány hőszigetelt, akkor ennek a szigetelésnek

– vagy napsugárzás elleni védőlemezből kell állnia, amely a tartány felületének legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es légréteg választja el;

– vagy szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolatból kell állnia.

2.3.4.2 A 3. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányokat teljes burkolatú hőszigeteléssel kell ellátni.

A vákuumszigetelt tartányoknál – az illetékes hatóság jóváhagyásával – a burkolat és a tartányfal közötti felerősítő elemek tartalmazhatnak műanyagot.

2.3.5 A többelemes kocsiknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

2.3.5.1 A töltésre és ürítésre használt berendezések gyűjtőcsőre rögzíthetők.

2.3.5.2 A 2. sorszám alá tartozó cseppfolyósított gázok fuvarozására használt elemeket külön kell megtölteni és zárószeleppel kell ellátni.

2.3.5.3 Ha az elemek között zár van, valamennyi elemnek biztonsági szeleppel kell rendelkeznie.

2.3.6 A leszerelhető tartányoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

– a tartányokat a kocsi alvázára úgy kell felerősíteni, hogy azok ne mozdulhassanak el;

– a tartányokat nem kell felszerelni gyűjtőcsővel.;

– a gurítható tartányoknak a szelep védelmére védősapkával kell rendelkezniük.

2.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

2.5 Vizsgálatok

2.5.1 Minden tartány anyagát és hegesztési varratait az 1.2.3, 2.2.4 pontok és a 2.2 függelék előírásai szerint kell megvizsgálni.

2.5.2 Az 1.5.3 pont előírásaitól eltérően a 2TF kód alá tartozó kén-hidrogén, a 2TC kód alá tartozó 1017 klór, 1048 vízmentes hidrogén-bromid, 1050 vízmentes hidrogén-klorid, 1079 kén-dioxid, a 2TOC kód alá tartozó 1067 nitrogén-dioxid fuvarozására szolgáló tartányokat 4 évenként legalább egyszer kell műszaki vizsgálatnak alávetni, beleértve a hidraulikus nyomáspróbát is.

2.5.3 A 3. sorszám alá tartozó tartányok műszaki vizsgálatát üzembe helyezés után 8 évvel, ezt követően 12 évenként kell elvégezni. Az illetékes hatóság utasítására, azonban legalább az utolsó vizsgálattól számított 6 év elteltével, tömörségi próba is előírható.

2.5.4 A próbanyomásra a következő értékek érvényesek:

2.5.4.1 A 2. és 4. sorszám alá tartozó cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányokra a próbanyomást az 1.1.3.11 pont határozza meg, de nem lehet alacsonyabb az SZMGSZ 2 osztály 2. táblázatának előírásaiban megadottnál.

2.5.4.2 A 2. sorszám alá tartozó, +70 °C vagy annál magasabb kritikus hőmérsékletű gázok fuvarozására használt tartányoknál az űrtartalom literenként engedélyezett legnagyobb töltési tömeg 0,95-szorosa a folyadékfázis sűrűségének +50 °C-on (kg/l-ben).

2.5.4.4 A 3A és 3O kód alá tartozó gázok szállítására használt tartányok esetén a töltési fok a tartány űrtartalmának 98%-a, a 3F kód esetében 95%-a kell legyen.

2.3.4.5 A vákuumszigetelt tartányoknál a hidraulikus nyomáspróba és a belső állapot ellenőrzése az illetékes hatóság engedélye alapján a tömörség vizsgálatával és vákuumméréssel helyettesíthető.

2.5.4.6 A tartálykocsiban, beleértve a többelemes kocsikat, fuvarozható gázok és gázkeverékek felsorolása a tartány legkisebb próbanyomásának, valamint adott esetben az űrtartalom literenként engedélyezett legnagyobb töltési tömegének megadásával a 3. táblázatban található.

3.táblázat

Osztályozási kód (szám és csoport)	UN szám	Az anyag megnevezése	Legkisebb próbanyomás	Az engedélyezett legnagyobb töltési tömeg az űrtartalom 1 literjére (kg/l)
1	2	3	4	5
2А	1009	Bróm-trifluor-metán (R 13В1 hűtőgáz)	Lásd 2.5.4.1	1,60
	1013	Szén-dioxid	lásd 2.5.4.1	0,75
	1015	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid keveréke	lásd 2.5.4.1	0,75
	1018	Klór-difluor-metán (R 22 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,03
	1020	Klór-pentafluor-etán (R 115 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,08
	1021	1-Klór-1,2,2,2-tetrafluor-etán (R 124 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,20
	1022	Klór-trifluor-metán (R 13 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,10
	1028	Diklór-difluor-metán (R 12 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,15
	1029	Diklór-fluor-metán (R 21 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1
	1058	Cseppfolyósított gáz, nem gyúlékony, nitrogén-, szén-dioxid vagy levegő alatt	a töltőnyomás 1,5-szerese a 1.1.3.7. szerint	lásd 2.5.4.3
	1080	Kén-hexafluorid	lásd 2.5.4.1	1,37
	1858	Hexafluor-propilén (R1216 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,11
	1952	Etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, legfeljebb 9% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	0,75
	1958	1,2-Diklór-1,1,2,2-tetrafluor-etán (R114 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,30
	1973	Klór-difluor-metán és klór-pentafluor-etán keveréke, állandó forrásponttal, kb. 49% klór-difluor tartalommal (R502 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,05
	1974	Bróm-klór-difluor-metán (R 12В1 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,61
	1976	Oktafluor-ciklobután (RС 318 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,34
	1983	1-Klór-2,2,2 trifluor-etán (R133а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,18
	1984	Trifluor-metán (R 23 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,95
	2422	Oktafluor-2-butén (R1318 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,34
	2424	Oktafluor-propán (R218 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,09
	2599	Klór-trifluor-metán és trifluor-metán azeotróp keveréke kb. 60% klór-trifluor-metán tartalommal (R503 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,66
	2602	Diklór-difluor-metán és difluor-etán ezeotrop keveréke kb. 74% diklór-difluor-metán tartalommal (R500 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,01
	3070	Etilén-oxid és diklór-difluor-metán keveréke legfeljebb 12,5% etilén-oxiddal	lásd 2.5.4.1	1,09
	3159	1,1,1,2-Tetrafluor-etán (R134а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,04
	3220	Pentafluor-etán (R125 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,95
	3296	Heptafluor-propán (R 227 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	1,20
	3297	Etilén-oxid és klór-tetrafluor-etán keveréke 8,8% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	1,16
	3298	Etilén-oxid és pentafluor-etán keveréke legfeljebb 7,9% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	1,02
	3299	Etilén-oxid és tetrafluor-etán keveréke legfeljebb 5,6% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	1,03
	3377	R 404А hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,82
	3338	R 407А hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,94
	3339	R 407В hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,93
	3340	R 407С hűtőgáz	lásd 2.5.4.1	0,95
	1078	Hűtőgáz, m.n.n., mint F1 keverék F2 keverék F3 keverék Egyéb keverékek	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	1,23 1,15 1,03 lásd 2.5.4.3 lásd 2.5.4.3
	1968	Rovarirtó gáz,m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3
	3163	Cseppfolyósított gáz, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3
2О	1070	Dinitrogén-oxid (kéjgáz)	lásd 2.5.4.1	0,75
	3157	Cseppfolyósított gáz, oxidáló, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3
2F	1010	1,2-butadién, stabilizált, vagy 1,3-butadién, stabilizált, vagy 1,3-butadién és szénhidrogének keverékei, stabilizáltak amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t) és sűrűsége 50 °C-on legalább 0,525 kg/l	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	0,59 0,55 0,50
	1011	Bután	lásd 2.5.4.1	0,51
	1012	1-Butén vagy cisz-2-butén vagy transz-2-butén vagy butén keverékek	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	0,53 0,55 0,54 0,50
	1027	Ciklopropán	lásd 2.5.4.1	0,53
	1030	1,1-Difluor-etán (R152а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,79
	1032	Dimetil-amin, vízmentes	lásd 2.5.4.1	0,59
	1033	Dimetil-éter	lásd 2.5.4.1	0,58
	1035	Etán	lásd 2.5.4.1	0,39
	1036	Etil-amin	lásd 2.5.4.1	0,61
	1037	Etil-klorid	lásd 2.5.4.1	0,80
	1039	Etil-metil-éter	lásd 2.5.4.1	0,64
	1041	Etilén-oxid és szén-dioxid keveréke 9%-nál nem több, de legfeljebb 87% etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	0,73
	1055	Izobutén	lásd 2.5.4.1	0,52
	1060	Metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált Р1 keverék Р2 keverék Propadién 1–4% metilacetilénnel	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.3 0,49 0,47 0,50
	1061	Metil-amin, vízmentes		0,58
	1063	Metil-klorid (R40 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,81
	1077	Propilén	lásd 2.5.4.1	0,43
	1083	Trimetil-amin, vízmentes	lásd 2.5.4.1	1,37
	1085	Vinil-bromid, stabilizált	lásd 2.5.4.1	1,37
	1086	Vinil-klorid, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,81
	1087	Vinil-metil-éter, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,67
	1860	Vinil-fluorid, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,64
	1912	Metil-klorid és diklór-metán keverék	lásd 2.5.4.1	0,81
2F	1959	1,1-Difluor-etilén (R1132а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,77
	1969	Izobután	lásd 2.5.4.1	0,49
	1978	Propán	lásd 2.5.4.1	0,42
	2035	1,1,1-Trifluor-etán (R 143а hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,79
	2044	2,2-Dimetil-propán	lásd 2.5.4.1	0,53
	2200	Propadién, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,50
	2419	Bróm-trifluor-etilén	lásd 2.5.4.1	1,19
	2452	Etil-acetilén, stabilizált	lásd 2.5.4.1	0,57
	2453	Etil-fluorid (R161 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,57
	2454	Metil-fluorid (R41 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,36
	2517	1-Klór-1,1-difluor-etán (R 142b hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,99
	2601	Ciklobután	lásd 2.5.4.1	0,63
	3153	Perfluor-metil-vinil-éter	lásd 2.5.4.1	0,75
	3154	Perfluor-etil-vinil-éter	lásd 2.5.4.1	0,98
	3252	Difluor-metán (R 32 hűtőgáz)	lásd 2.5.4.1	0,78
	1965	Szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n., mint А gázkeverék А01 gázkeverék А02 gázkeverék А0 gázkeverék А1 gázkeverék В1 gázkeverék В2 gázkeverék В gázkeverék С gázkeverék egyéb keverékek	lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1 lásd 2.5.4.1	0,50 0,49 0,48 0,47 0,46 0,45 0,44 0,43 0,42 lásd 2.5.4.2
	3354	Rovarirtó gáz, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1.	lásd 2.5.4.2
	3161	Cseppfolyósított gáz, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2T	1062	Metil-bromid	lásd 2.5.4.1	1,51
	1581	Klórpikron és metil-bromid keveréke	lásd 2.5.4.1	1,51
	1582	Klórpikron és metil-klord keveréke	lásd 2.5.4.1	0,81
	2191	Szulfuril-fluorid	lásd 2.5.4.1	1,10
	1967	Rovarirtó gáz, mérgező, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
	3162	Cseppfolyósított gáz, mérgező, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТF	1026	Dicián	lásd 2.5.4.1	0,70
	1040	Etilén-oxid vagy	lásd 2.5.4.1	0,78
	1040	Etilén-oxid nitrogénnel, +50 ⁰С-on legfeljebb 1 MPа (10 bar) össznyomásig	lásd 2.5.4.1	0,78
	1053	Hidrogén-szulfid	lásd 2.5.4.1	0,67
	1064	Metil-merkaptán	lásd 2.5.4.1	0,78
	1082	Klór-trifluor-etilén, stabilizált	lásd 2.5.4.1	1,13
	2204	Karbonil-szulfid	lásd 2.5.4.1	0,84
	3300	Etilén-oxid és szén-dioxid keveréke 87%-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal	lásd 2.5.4.1	0,73
	3355	Rovarirtó gáz, mérgező, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
	3160	Cseppfolyósított gáz, mérgező, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
	1005	Ammónia, vízmentes	lásd 2.5.4.1	0,53
	1017	Klór	lásd 2.5.4.1	1,25
	1048	Hidrogén-bromid, vízmentes	lásd 2.5.4.1	1,54
	1050	Hidrogén-klorid, vízmentes	lásd 2.5.4.1	0,74
2ТС	1076	Foszgén (szén-oxi-klorid)	Csak többelemes, tartányokból álló gázkonténerben
	1079	Kén-dioxid	lásd 2.5.4.1	1,23
	2197	Hidrogén-jodid, vízmentes	lásd 2.5.4.1	2,25
	2420	Hexafluor-aceton	lásd 2.5.4.1	1,08
	3057	Trifluor-acetil-klorid	lásd 2.5.4.1	1,17
	3308	Cseppfolyósított gáz, mérgező, maró, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТО	3083	Perkloril-fluorid	lásd 2.5.4.1	1,21
	3307	Cseppfolyósított gáz, mérgező, oxidáló, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТFС	2189	Diklór-szilán	lásd 2.5.4.1	0,90
	3309	Cseppfolyósított gáz, mérgező, gyúlékony, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
2ТОС	1067	Dinitrogén-tetroxid (nitrogén-dioxid, oxidáló)	Csak többelemes, tartányokból álló gázkonténerben
	1749	Klór-trifluorid	lásd 2.5.4.1	1,40
	2901	Bróm-klorid	lásd 2.5.4.1	1,50
	3310	Cseppfolyósított gáz, mérgező, gyújtó hatású, maró, m.n.n.	lásd 2.5.4.1	lásd 2.5.4.2
3А	1913	Neon, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1951	Argon, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1963	Hélium, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1970	Kripton, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1977	Nitrogén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	2187	Széndioxid, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	2591	Xenon, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3136	Trifluor-metán, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3158	Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz, m.n.n	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
3О	1003	Levegő, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1073	Oxigén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	2201	Dinitrogén-oxid, mélyhűtött, cseppfolyósított (gyújtó hatású)	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3311	Mélyhűtött, cseppfolyósított, gyújtó hatású gáz, m.n.n.	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
3F	1038	Etilén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1961	Etán, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1966	Hidrogén, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1972	Metán, mélyhűtött, cseppfolyósított	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	1972	Földgáz, mélyhűtött, cseppfolyósított, magas metántartalommal	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3138	Etilén, acetilén és propilén keverék mélyhűtött, cseppfolyósított, legalább 71,5% etilén, legfeljebb 22,5% acetilén és legfeljebb 6% propilén tartalommal	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
	3312	Mélyhűtött, cseppfolyósított, gyúlékony gáz, m.n.n.	lásd 2.5.4.3	lásd 2.5.4.4
4А	2073	Ammónia vizes oldat, relatív sűrűség +15 ⁰С-on kisebb mint 0,880 kg/l 35–40%, 40–50% ammóniatartalommal	lásd 2.5.4.3 lásd 2.5.4.3	0,8 0,77
4F	1001	Acetilén, oldott	Csak többelemes, tartányokból álló gázkonténerben
4ТС	3318	Ammónia vizes oldat, relatív sűrűség +15 ⁰С-on kisebb mint 0,880 kg/l, 50%-nál több ammóniatartalommal	lásd 2.5.4.1

2.5.5 A 2. és a 4. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányok tömörségi vizsgálatát legalább 0,4 MPa (4 bar), de legfeljebb 0,8 MPa (8 bar) túlnyomással kell végezni.

2.5.6 Valamennyi 2. és 4. sorszám alá tartozó gáz fuvarozására használt tartány térfogatát üzembe állítás előtt az illetékes hatóság által meghatalmazott szakértőnek ellenőriznie kell annak vízzel való feltöltésével rákövetkező mérlegeléssel. A térfogat mérési hibájának nem szabad meghaladnia az 1%-ot. A térfogat megállapítása a tartány méreteinek megállapításával és az azt következő számítással nem megengedett.

2.6 Jelölés

2.6.1 Az 1.6.1 pontban előírt táblán a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni domborítással vagy más hasonló módon vagy közvetlenül a tartány felületére úgy, hogy az nem csökkenti szilárdságát:

2.6.1.1 Csak egyféle anyag fuvarozására használt tartányokon:

– a gáz teljes nevét.

2.6.1.2 Több anyag fuvarozására használható (többcélú) tartányokon:

– a gázok teljes nevét, amelyekre a tartány engedélyezve van.

Ezenkívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban.

2.6.1.3 A 3. sorszám alá tartozó gázok fuvarozására használt tartányoknál:

– az üzemi nyomást.

2.6.1.4 A hőszigeteléssel ellátott tartányokon:

– a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot is.

2.6.2 A többelemes kocsi alvázán, a betöltőhely közelében elhelyezett táblára a következő adatokat kell feltüntetni:

– az egyes elemek próbanyomását⁹;

– az elemek számát;

– az elemek összes űrtartalmát⁴;

– a gáz teljes nevét;

valamint cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartányoknál:

– a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban elemenként.

2.6.3 Az 1.6.2 pontban előírt adatokon kívül a következőket kell felírni mindkét oldalon a tartálykocsira, vagy egy táblára:

a) „Legkisebb megengedett töltési hőmérséklet: ... °C”

b) ha a tartányt csak egy anyag fuvarozására használják:

– a gáz teljes nevét és a megengedett legnagyobb töltési tömeg kg-ban;

c) ha a tartány többcélú:

– a gázok teljes nevét, amelyekre a tartány engedélyezve van, valamint ezekre a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban;

d) ha a tartány hőszigetelt:

– a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot a feladási ország egyik hivatalos nyelvén, valamint, a következő nyelvek közül egyiken vagy kettőn: kínai, orosz vagy német, hacsak a nemzetközi díjszabások vagy a vasutak közötti megállapodások mást nem írnak elő.

2.6.4 A 2.3.6 pont szerinti leszerelhető tartányok pőrekocsiján lévő tábláknak nem kell tartalmazniuk az 1.6.2 és 2.6.2 pontban szereplő adatokat.

2.6.5 Az 1520 mm nyomtávolságú vasutakon honos, a 2 számjeggyel kezdődő kóddal rendelkező cseppfolyósított gázok fuvarozására szolgáló tartálykocsikon a tartály hosszában, hosszanti tengelyének szintjén 300 mm szélességű csíkot kell felfesteni, amelynek színe a 2TC alá tartozó 1005 ammónia esetében sárga, a 2TC alá tartozó 1017 klór esetében terepszínű (sötétzöld), a 2F, 3F, 4F alá tartozó gyúlékony gázok esetében vörös színű.

Az 1435 mm nyomtávolságú vasutakon honos, a 2 és 3 számjeggyel kezdődő kóddal rendelkező gázok fuvarozására szolgáló tartálykocsik tartályán körben, a hosszanti tengely szintjén 300 mm szélességű, narancsszínű, folyamatos csíkot kell felfesteni. Ha a 2 osztály cseppfolyósított gázainak fuvarozására szolgáló tartálykocsik más osztályok folyékony áruinak fuvarozására is engedéllyel rendelkeznek, ilyen anyagok fuvarozásakor a tartályon körbefutó narancsszínű csíkot, valamint a cseppfolyósított gáznak a tartályra feliratozott megnevezését teljesen el kell takarni.”

2.7 Üzemeltetés

2.7.1 Ha a tartálykocsik, többelemes kocsik különböző gázok fuvarozására engedélyezettek, azok váltakozó alkalmazása az üzemeltetés biztonsága érdekében számos intézkedést követel meg: a tartányokat teljesen ki kell tisztítani, és ezután a légmentes lezárást meg kell szüntetni, és gáztalanítást kell végezni.

2.7.2 A teli vagy üres, de tisztítatlan tartálykocsi, többelemes tartálykocsi fuvarozásra feladásakor a tartányon csak a betöltött vagy – ha a tartány üres – az éppen lefejtett gázra vonatkozó, a 2.6.3 pont szerinti érvényes adatoknak szabad láthatóknak lenniük, a többi gázra vonatkozó minden adatot le kell takarni.

2.7.3 Egy többelemes tartálykocsi minden eleme csak ugyanazt a gázt tartalmazhatja. A 2. sorszám alatti gázok fuvarozása esetén minden elemet külön kell megtölteni és a többi elemtől fémzárral biztosított szeleppel kell elzárni.

2.7.4 Ellenőrzési előírások a cseppfolyósított gázokhoz használt tartálykocsik töltésekor.

2.7.4.1 Ellenőrzés betöltés előtt.

2.7.4.1.1 Ellenőrizni kell, hogy a (kocsitáblán) forgatható táblán (lásd a 2.6.1 pontot) a betöltendő gázra vonatkozó adatok egyeznek-e a tartánytáblán (lásd 2.6.3 pontot) lévő adatokkal. Amennyiben váltakozó felhasználású tartálykocsiról van szó, ellenőrizni kell, hogy a kocsi mindkét oldalán a megfelelő lehajtható tábla van-e a megfelelő gáz-megnevezéssel és megengedett tartánytöltéssel.

A tartánytáblán lévő megengedett legnagyobb töltési tömeg a kocsitáblán (lásd 2.6.1 pontot) megadott terhelési határokat semmilyen esetben sem haladhatja meg.

2.7.4.1.2 Meg kell állapítani az előzőleg fuvarozott árut vagy a fuvarlevél adatai vagy a maradvány elemzése alapján. Szükség esetén a tartányt ki kell tisztítani.

2.7.4.1.3 Meg kell állapítani az előzőleg fuvarozott áru maradványának tömegét (pl. mérlegeléssel), amelyet figyelembe kell venni a töltési tömeg meghatározásakor, hogy a tartálykocsi túltöltése vagy túlterhelése elkerülhető legyen.

2.7.4.1.4 Ellenőrizni kell a tartány és a szerelvények tömítettségét és azok működőképességét.

2.7.4.2 A betöltés folyamata.

A betöltés során be kell tartani a tartálykocsi üzemeltetési útmutatójának előírásait.

2.7.4.3 Ellenőrzés betöltés után.

2.7.4.3.1 A betöltés után ellenőrző berendezéssel (pl. hitelesített mérleggel végzett mérlegeléssel) ellenőrizni kell, hogy a kocsi nincs-e túltöltve vagy túlterhelve.

A túltöltött vagy túlterhelt tartálykocsikból az árufelesleget késedelem nélkül és biztonságosan le kell engedni a megengedett töltési tömegig.

2.7.4.3.2 A gázfázisban az inert gáz parciális nyomása legfeljebb 0,2 MPa (2 bar) lehet, illetve a gázfázisban a túlnyomás a cseppfolyósított gáz gőznyomását (abszolút nyomás) a folyadékfázis hőmérsékletén legfeljebb 0,1 MPa-lal (1 bar) haladhatja meg.

2.7.4.3.3 A betöltés után ellenőrizni kell a zárószerkezetek megbízhatóságát.

2.7.4.3.4 A vakkarimák vagy más azonos hatékonyságú szerkezetek felhelyezése előtt a szelepek tömítettségét ellenőrizni kell; az esetleges tömítetlenségeket megfelelő intézkedésekkel meg kell szüntetni.

2.7.4.3.5 A csövek kifolyó/leeresztő nyílására vakkarimákat vagy más azonos hatékonyságú szerkezeteket kell felszerelni. Ezeket a zárásokat alkalmas tömítéssel kell ellátni. Ezeknek a gyártási típusra előírt minden elem alkalmazása mellett zárva kell lenniük.

2.7.4.3.6 Végül a kocsi, a szerelvények és a jelölések vizuális ellenőrzését kell elvégezni és meg kell győződni arról, hogy nem folyik-e az áru.

2.8 Átmeneti előírások

2.8.1 A 2. sorszám alá, valamint a T betűvel jelölt csoporthoz tartozó cseppfolyósított gázok fuvarozására használt tartálykocsikat, amelyeket az adott függelék hatályba lépéséig gyártottak, a 2.2.10 pontban említett fenékvédő szerkezet nélkül lehet üzemeltetni.

2.8.2 Az üzemben lévő tartálykocsik a 2.3.1.3 pontban előírt szelepek és zárószerkezetek nélkül e Függelék hatályba lépésétől számított 8 évig használhatók, ha egyébként biztonságosak és a környezetre veszélytelenek.

3. Különleges előírások a 3 osztályra: Gyúlékony folyékony anyagok

3.1 Alkalmazási terület

A 3 osztály következő anyagai fuvarozhatók tartálykocsikban:

3.1.1 A 12. sorszám alá tartozó 1921 propilén-imin, stabilizált;

3.1.2 A 11., a 14-22., a 26., a 27. és a 41. sorszám a) betűje alatt felsorolt anyagok;

3.1.3 A 11., a 14-27. és a 41. sorszám b) betűje alatt felsorolt anyagok, valamint a 32. és a 33. sorszám anyagai;

3.1.4 Az 1-5., a 31., a 34. és a 61. sorszám anyagai, a 3.b) sorszám alá tartozó 1222 izopropil-nitrát, 1865 n-propil-nitrát és 1261 nitro-metán kivételével.

Megjegyzés:

Az alábbi anyagok: 11., 14. sorszám anyagai, a 17.b) sorszám alá tartozó 1230 metanol, a 27.a) sorszám alá tartozó 3286 gyúlékony folyadék, mérgező, maró, m.n.n, a 41. sorszám alá tartozó 2784 peszticid (23 ^°C alatti lobbanásponttal) fuvarozása a Belorusz Köztársaságba, a Lett Köztársaságba, a Litván Köztársaságba, az Orosz Föderációba, Ukrajnába vagy a fenti országok területén át tranzitban előzetes egyeztetés után történhet.

3.2 Gyártás

3.2.1 A 3 osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat a 3.2.1.1–3.2.1.4 pontok alapján kell méretezni.

3.2.1.1 A 12. sorszám alá tartozó stabilizált propilén-imin fuvarozására használt tartányokat legalább 1,5 MPa számítási nyomásra (15 bar) kell méretezni.

3.2.1.2 A 3.1.2 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa számítási nyomásra (10 bar) kell méretezni.

3.2.1.3 A 3.1.3 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar) kell méretezni.

3.2.1.4 A 3.1.4 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat e függelék 1. részének előírásai szerint kell méretezni.

3.3 Szerelvények

3.3.2 A 3.1.3 és 3.1.4 pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok alulról üríthetők is lehetnek. A 3.1.3 pontban felsorolt anyagok, kivéve a 33. sorszám anyagait, fuvarozására használt tartányoknak légmentesen zárhatóknak kell lenniük. Kiegészítésképpen az 1.3.6 ponthoz a tartányok szintén légmentesen zártnak tekinthető, ha fel vannak szerelve kényszermeghajtású rugós szellőztető szeleppel, amelyek kinyílnak 0,4 barnál nagyobb nyomáscsökkenés esetén.

3.3.4 Ha a tartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, ezt úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.

3.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

3.5 Vizsgálatok

3.5.2 A 3.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próba során az 1.1.3.11 pontban meghatározott nyomással kell kipróbálni.

3.6 Jelölés

Nincsenek különleges előírások.

3.7 Üzemeltetés

3.7.2 A 11., a 12., a 14–19., a 27., a 32. és a 41. sorszám anyagainak fuvarozására jóváhagyott tartálykocsikat nem szabad élelmiszerek, más fogyasztási cikkek vagy takarmány fuvarozására használni.

3.7.4 A 3 osztály táblázatának 3.b) sorszámához tartozó megjegyzésben említett benzin az 1.1.3.10 pont szerint kialakított és az 1.3.4 és 1.3.5 pont előírásainak megfelelő szerelvényekkel rendelkező tartányban fuvarozható.

4. Különleges előírások a 4.1 osztályra: Gyúlékony szilárd anyagok,

a 4.2 osztályra: Öngyulladásra hajlamos anyagok

és a 4.3 osztályra: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

4.1 Alkalmazási terület

A 4.1, 4.2, 4.3 osztály következő anyagai fuvarozhatók tartálykocsikban:

4.1.1 A 4.2 osztály 6., 17., 19. és 31–33. sorszámának a) betűje alatt felsorolt anyagok;

4.1.2 A 4.3 osztály 11.a) és 22. sorszáma alá tartozó anyagok;

4.1.3 A 4.3 osztály 1.,2., 3., 21., 23. és 25. sorszámának a) betűje alatt felsorolt anyagok;

4.1.4 A 4.3 osztály 11.a) sorszáma alá tartozó anyagok;

4.1.5 A 4.2 osztály 6., 8., 10., 17., 19. és 21. sorszámának és a 4.3 osztály 3., 21., 23. és 25. sorszámának b) vagy c) betűje alatt felsorolt anyagok;

4.1.6 A 4.1 osztály 5. és 15. sorszáma alá tartozó anyagok;

4.1.7 A következő sorszámok b) vagy c) betű alatt felsorolt porszerű vagy szemcsés anyagok:

– a 4.1 osztály 1., 6-8., 11–14. sorszámai, kivéve a 13. c), a 16. és 17. sorszám alá tartozó anyagokat;

– a 4.2 osztály 1.b), 5., 7., 9., 12–16., 18.c) és 20. sorszámai;

– a 4.3 osztály 11–17., 19., 20., 22. és 24. sorszámai.

4.2 Gyártás

4.2.1 A 4. osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat a 4.2.1.1–4.2.1.4 pontok alapján kell méretezni.

4.2.1.1 A 4.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 2,1 MPa (21 bar) számítási nyomásra kell méretezni. Ezeket olyan anyagokból kell gyártani, amelyek a 2.2. függelék 3 pontja, az 1.2.2 és 1.2.3 előírásainak megfelelnek.

4.2.1.2 A 4.1.2–4.1.4 pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa (10 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

4.2.1.3 A 4.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa (4 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

4.2.1.4 A 4.1.6 és a 4.1.7 pont alá tartozó szilárd anyagok fuvarozására használt tartányokat a jelen függelék 1. részének követelményei szerint kell tervezni.

4.2.2 A 4.2 osztály 1.b) sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartálykocsik valamennyi alkatrészének villamosan földelhetőnek kell lenniük.

4.2.3 A 4.1.1–4.1.3 és 4.1.5. pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokon minden nyílást a folyadék szintje felett kell elhelyezni. Az 1.2.16 pont szerinti tisztítónyílások nem engedélyezettek.

4.3 Szerelvények

4.3.1 A 4.1.1 – 4.1.3 és a 4.1.5 pontok alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak légmentesen zárhatónak, és a záróelemnek reteszelhető sapkával védhetőnek kell lenni. A folyadékszint alatt a tartány falán semmiféle csőáttörés vagy csőcsonk sem lehet.

4.3.2 A 4.1.4 pontok alá tartozó anyagok, a 4.3 osztály 11.a) sorszáma alá tartozó 1407 cézium és a 1423 rubídium kivételével, a 4.1.6 és a 4.1.7 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok alulról üríthetőek is lehetnek. A cézium és rubídium fuvarozására használt tartányok nyílásait légmentesen záró és reteszelhető sapkával kell ellátni.

4.3.3 A 4.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak ezenkívül a következő előírásoknak kell megfelelniük:

4.3.5 A 4.1.6 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat ezenkívül nehezen gyulladó anyagból készített hőszigeteléssel kell ellátni.

4.3.6 Ha a 4.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok el vannak látva hőszigeteléssel, az ilyen hőszigetelést nehezen gyulladó anyagból kell készíteni.

4.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

4.5 Vizsgálatok

4.5.1 A 4.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan legalább 1 MPa (10 bar) nyomással kell a folyadéknyomás-próbának alávetni. Ezen tartányok mindegyikének anyagát és hegesztési varratait az 1.2.3 pont és a 2.2. függelék előírásai szerint kell megvizsgálni.

4.5.3 A 4.1.6 és a 4.1.7 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan az 1.1.3.11 pontban meghatározott számítási nyomással kell a folyadéknyomás-próbának alávetni.

4.6 Jelölés

4.6.1 A 4.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az 1.6.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Fuvarozás alatt tilos kinyitni, öngyulladásra hajlamos” felirattal. A 4.1.3–4.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az 1.6.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Fuvarozás alatt tilos kinyitni, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt” felirattal. Ezeket a feliratokat az engedélyező ország egyik hivatalos nyelvén kell szövegezni, valamint, egy vagy két nyelven az alábbiak közül: kínai, orosz vagy német, hacsak a nemzetközi díjszabások vagy a vasutak közötti megállapodások mást nem írnak elő.

4.6.2 A 4.3 osztály 1.a) sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokon az 1.6.1 pontban előírt táblán fel kell még tüntetni az engedélyezett anyagok megnevezését és minden egyes anyagra a tartány megengedett legnagyobb töltési tömegét kg-ban.

Az 1.6.2 pontban a fuvarozott anyagokra megadott raktömegnek meg kell felelnie a tartány legnagyobb megengedett töltési tömegének.

4.7 Üzemeltetés

4.7.1.1 A 4.2 osztály 11.a) és 22. sorszáma alá tartozó anyagokat (ha védőközegként víz használatos) a töltés időpontjában legalább 12 cm vízréteggel kell fedni, a töltési fok 60 °C-on nem haladhatja meg a 98%-ot. Ha védőközegként nitrogén használatos, a töltési fok 60 °C-on nem haladhatja meg a 96%-ot. A fennmaradó teret nitrogénnel kell megtölteni oly módon, hogy még lehűlés után se csökkenjen a nyomás az atmoszférikus nyomás alá. Emellett a tartányt légmentesen kell lezárni.

4.7.1.2 Az olyan tisztítatlan, üres tartányokat, amelyeket a 4.2 osztály 11.a) és 22. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használtak, úgy lehet fuvarozásra feladni, ha

– vagy nitrogénnel vannak megtöltve;

– vagy űrtartalmuk legalább 96–98%-áig vízzel vannak megtöltve. Október 1. és március 31. között a víznek elegendő mennyiségű fagyásgátló szert kell tartalmaznia, ami megakadályozza a víz megfagyását a fuvarozás során a legalacsonyabb hőmérsékleten is. A fagyásgátló anyag nem fejthet ki korróziós hatást és nem lehet hajlamos a foszforral való reakcióra.

4.7.2 A 4.2 osztály 31-33. sorszáma és a 4.3 osztály 2.a), 3.a) és 3.b) sorszáma alá tartozó anyagokat tartalmazó tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 90%-áig szabad megtölteni; a folyadék átlagos +50 °C hőmérsékletén biztonság céljából 5% szabad teret kell hagyni. A fuvarozás alatt az anyagnak inert gázréteg alatt kell lennie, amelynek túlnyomása nem lehet 50 kPa-nál (0,5 bar-nál) kevesebb. A tisztítatlan, üres tartányokat fuvarozásra történő átadáskor legalább 50 kPa (0,5 bar) nyomáson inert gázzal kell megtölteni.

4.7.4 A 4.1 osztály 5. és 15. sorszáma alá tartozó anyagokat tartalmazó tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 98%-áig szabad megtölteni.

4.7.6 A 4.2 osztály 1.b) sorszáma alá tartozó anyagok berakásakor a berakott áru hőmérséklete nem haladhatja meg a +60 °C-ot.

A berakott áru hőmérséklete legfeljebb +80 °C lehet akkor, ha a berakás során nem képződnek izzó részek, és tartány légmentesen zárt. Ha berakás után a tartányok túlnyomás alatt vannak (pl. sűrített levegővel) tömítettségét ellenőrizni kell. A fuvarozás alatt a nyomás nem csökkenhet az atmoszférikus nyomás alá. Ellenkező esetben ürítés előtt a tartányba inert gázt kell bevezetni.

5. Különleges előírások: az 5.1 osztályra: Gyújtó hatású anyagok

az 5.2 osztályra: Szerves peroxidok

5.1 Alkalmazási terület

5.1.1 Az 5.1 osztály következő anyagai fuvarozhatók tartálykocsikban:

5.1.1.1 Az 5. sorszám alá tartozó anyagok;

5.1.1.2 Az 1–4., a 11., a 13., a 16., a 17., a 22. és a 23. sorszám a) vagy b) betűje alá tartozó erősen gyújtó hatású és gyújtó hatású anyagok, amelyeket folyékony vagy olvasztott állapotban fuvaroznak;

5.1.1.3 A 20. sorszám alá tartozó 2426 folyékony ammónium-nitrát.

5.1.1.4 Az 1., a 11., a 13., a 16., a 18., a 22. és a 23. sorszám c) betűje alá tartozó enyhén gyújtó hatású anyagok, amelyeket folyékony állapotban fuvaroznak;

5.1.1.5 A 11., a 13–18., a 21-27., a 29. és a 31. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt porszerű vagy szemcsés anyagok.

5.1.2 Az 5.2 osztály 9.b) és 10.b) sorszáma alá tartozó anyagok tartálykocsiban fuvarozhatók a származási ország illetékes hatósága által meghatározott feltételek között, ha a vizsgálatok alapján (lásd a 5.4.2 pontot) az illetékes hatóság úgy ítéli, hogy az ilyen fuvarozási tevékenység biztonságosan végrehajtható. Ha a származási ország nem valamely SZMGSZ-tagország, ezeket a feltételeket a küldemény által érintett első SZMGSZ-tagország illetékes hatóságának kell elismernie.

Megjegyzés:

Az 5.1. osztály 1.a) sorszáma alá tartozó 2015 „stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldat 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal” anyag fuvarozása a Belorusz Köztársaságba, a Lett Köztársaságba, a Litván Köztársaságba, az Orosz Föderációba, Ukrajnába vagy a fenti országok területén át tranzitban csak előzetes egyeztetés után történhet.

5.2 Gyártás

5.2.1 Az 5.1 osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat az 5.2.1.1–5.2.1.3. pontok alapján kell méretezni.

5.2.1.1 Az 5.1.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa (10 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

5.2.1.2 Az 5.1.1.2, 5.1.1.3 és 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa (4 bar) számítási nyomásra kell méretezni.

5.2.2 Az 5.1.1.2 pont 1. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat és szerelvényeiket legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból vagy olyan alkalmas acélból kell készíteni, ami nem hajlamos a hidrogén-peroxid elbontására.

5.2.3 Az 5.1.1.3 pont anyagainak fuvarozására használt tartányokat ausztenites acélból kell készíteni.

5.2.5 Az 5.1 osztály 1.a), 3.a) és 5. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartálykocsiknak nem szabad fa alkotórészeket tartalmazniuk. Ha azonban ilyet mégis alkalmaznak, az illetékes hatósággal egyeztetett, megfelelő védőborítást kell alkalmazni.

5.3 Szerelvények

5.3.1 Az 5.1. osztály 1.a) sorszáma alá tartozó 2015 „stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldat 60 és 70% közötti hidrogén-peroxid tartalommal” anyag fuvarozására használt tartányoknál a nyílások lehetnek a folyadékszint alatt is. Ebben az esetben a tartány ürítő berendezését leeresztő berendezéssel kell ellátni az adott függelék 1.3.2 pontjának megfelelően.

5.3.2 A tartány külső csőkarmantyúinak csatlakozásait olyan anyagból kell készíteni, amely nem hajlamos a hidrogén-peroxid lebontására.

5.3.3 Az 5.1 osztály 1. vagy 20. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok felső részén olyan zárószerkezetet kell elhelyezni, amely megakadályozza a tartányban a túlnyomás kialakulását, a folyadék kiszivárgását és idegen anyagoknak a tartányba bejutását.

5.3.5 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat a 2.3.4.1 pont előírásainak megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. A védőtetőt és a tartány általa nem fedett minden részét, illetve a teljes hőszigetelés külső felületét vagy fehérre kell festeni, vagy világos színű, metál fényezésűnek kell lennie. A festést minden fuvarozás előtt meg kell tisztítani és sárgulás vagy sérülés esetén fel kell újítani. A hőszigetelésnek nem szabad semmiféle gyúlékony anyagot tartalmaznia.

5.3.6 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat hőmérsékletérzékelő szerkezetekkel kell ellátni.

A biztonsági szelepeknek és a vészlefúvó szerkezeteknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

5.3.7.1 A biztonsági szelepeket arra használják, hogy megakadályozza a tartányban az 50 °C-on keletkező bomlástermékek és felszabaduló gőzök okozta lényeges nyomásnövekedést.

q = 70961·F·A^0,82

ahol

q – hőelnyelés [W]

A – nedvesített felület [m²]

F – szigetelési együttható [-]

F = 1		– nem szigetelt tartányokra;
F =	U(923-T_PO )	– szigetelt tartányokra,
	47032

ahol:

U = K/L – a szigetelőréteg hővezetési tényezője [Wm^-2·K^-1 ]

K – a szigetelőréteg hővezető képessége [Wm^-1·K^-1 ]

L – a szigetelőréteg vastagsága [m]

T_PO – a peroxid hőmérséklete lefúváskor [K]

5.4 A gyártási típus jóváhagyása

5.4.1 Az 5.1 osztály 20. sorszáma alá tartozó 2426 ammónium-nitrát fuvarozására jóváhagyott tartálykocsikat nem szabad szerves anyagok fuvarozására jóváhagyni.

5.4.2 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok típusjóváhagyásához vizsgálatokat kell végezni:

– annak bizonyítására, hogy a fuvarozott anyag összeférhető minden olyan anyaggal, amellyel a fuvarozás során érintkezésbe kerül;

– az anyag biztonságos fuvarozásához szükséges különleges követelmények meghatározásához.

A vizsgálatok eredményeit fel kell tüntetni a tartány típus-jóváhagyási bizonyítványában.

5.5 Vizsgálatok

5.5.2 Az 5.1.1.4 és az 5.1.1.5 és 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat üzembe helyezés előtt és időszakosan a 1.1.3.11 pontban meghatározott számítási nyomással kell a folyadéknyomás-próbának alávetni.

5.6 Jelölés

5.6.1 Az 5.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az 1.6.1 pontban előírt fémlapon vagy a tartány falán (ha az úgy van megerősítve, hogy szilárdságát nem csökkenti) a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni domborítással vagy más hasonló módon:

5.6.2 – az anyag kémiai megnevezése engedélyezett koncentrációjával együtt.

5.7 Üzemeltetés

5.7.2 Az 5.1 osztály 1.a), 2.a) és 3.a) sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat +15 °C hivatkozási hőmérsékleten legfeljebb űrtartalmuk 95%-áig szabad megtölteni. Az 5.1 osztály 20. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 97%-áig szabad megtölteni, és a legnagyobb hőmérséklet a töltés után nem haladhatja meg a 140 °C-ot.

6. Különleges előírások a 6.1 osztályra: Mérgező anyagok;

a 6.2 osztályra: Fertőző anyagok

6.1 Alkalmazási terület

A 6.1 és 6.2 osztály következő anyagai fuvarozhatók tartálykocsiban:

6.1.2 A 17., a 25., a 27., a 32–36., a 41., a 43., a 3048 alumínium-foszfid peszticid kivételével, a 44., az51., az 52., az 55., az 56., a 61., a 65–68., a 73. és a 90. sorszám alatt felsorolt porszerű és szemcsés anyagok;

6.1.4 A 12., a 14., a 17., a 19., a 21., a 23., a 25–27., a 32–35., a 41., a 44., az 51–55., az 57–68., a 73. és a 90. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt porszerű vagy szemcsés anyagok.

6.1.5 A 6 osztály 3.b) sorszámának anyagai.

Megjegyzés:

A 6.a), 7.a), 17, 18, 19, 33, 34, 41, 43, 51, 52, 53, 55, 65.b), 71–87, 90. sorszáma alá tartozó anyagok fuvarozása a Belorusz Köztársaságba, a Lett Köztársaságba, a Litván Köztársaságba, az Oroszországi Föderációba, Ukrajnába vagy a fenti országok területén át tranzitban csak előzetes egyeztetés után történhet.

6.2 Gyártás

6.2.1 A 6.1 és 6.2 osztály anyagainak fuvarozására használt tartányokat a 6.2.1.1–6.2.1.3 pontok alapján kell méretezni.

6.2.1.1 A 6.1.1 és a 6.1.2 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa számítási nyomásra (10 bar) kell méretezni.

6.2.1.2 A 6.1.3 és a 6.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar) kell méretezni.

6.2.1.3 A 6.1.4 pont alá tartozó porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányokat e függelék 1. Részének előírásai szerint kell méretezni.

6.2.2 A 24.b) sorszám alá tartozó 3250 olvasztott klór-ecetsav fuvarozására használt tartányoknak belső zománc- vagy azzal egyenrangú védőburkolattal (burkolattal) kell rendelkeznie, ha a tartány anyaga a klór-ecetsavval érintkezve korrodálódik.

6.3 Szerelvények

6.3.2 A 6.1.2 és 6.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok alulról üríthetők is lehetnek. A tartányoknak légmentesen zárhatóknak kell lenniük.

6.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

6.5 Vizsgálatok

A 31. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok időszakos vizsgálata között maximálisan 4 év telhet el.

6.5.2 A 6.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtt és az időszakos folyadéknyomás-próba során az 1.1.3.11 pont szerinti számítási nyomásnak kell alávetni.

6.6 Jelölés

Nincsenek különleges előírások.

6.7 Üzemeltetés

6.7.1 A tartányokat fuvarozás alatt légmentesen zárva kell tartani. A 6.1.1 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok zárószerkezetét reteszelhető sapkával kell védeni.

6.7.2 A 6.1 osztály alá tartozó anyagok fuvarozására engedélyezett tartálykocsikat nem szabad élelmiszerek, fogyasztási cikkek és takarmány fuvarozására használni.

8. Különleges előírások a 8 osztályra: Maró anyagok

8.1 Alkalmazási terület

A 8 osztály anyagai közül a következők fuvarozhatók tartálykocsikban:

8.1.1 A 6. sorszám alatt felsorolt anyagok;

8.1.3 A 39.a). sorszám alatt felsorolt anyagok;

8.1.4 A 15. sorszám alá tartozó 2576 foszfor-oxibromid, valamint az 1–5., a 7., a 8., a 10., a 12., a 17.,31–40., a 42–47., az 51–54. és a 61–66., 68., 70–72., 74., 76. sorszám b) vagy c) betűje alatt felsorolt anyagok, ha folyékony vagy olvasztott állapotban fuvarozzák;

8.2 Gyártás

8.2.1 A 6. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 2,1 MPa számítási nyomásra (21 bar) kell méretezni.

8.2.2 A 8.1.2 és a 8.1.3 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 1 MPa számítási nyomásra (10 bar) kell méretezni.

8.2.3 A 8.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar) kell méretezni.

8.2.4 A 8.1.5 pont alá tartozó porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt tartányokat e függelék 1. Részének előírásai szerint kell méretezni.

8.2.5 A 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak legalább 5 mm vastag ólombéléssel vagy ezzel egyenértékű béléssel kell ellátni. A 6. sorszám anyagainak fuvarozására szolgáló hegesztett tartányokat olyan anyagokból kell gyártani, amelyek a 2.2. függelék 3 pontja előírásainak megfelel, valamint az 1.2.2 és 1.2.3 pont feltételeit kielégíti.

8.2.6 A 2.a) sorszám alá tartozó 2031 salétromsav fuvarozására használt tartányokat legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból kell gyártani.

8.2.7 A 6., 7. és 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányok minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie.

8.3 Szerelvények

8.3.2 A 8.1.2–8.1.5 alatt felsorolt anyagok, a 7. sorszám anyagainak kivételével, fuvarozására használt tartányok alulról üríthetők is lehetnek.

8.3.4 Az 1.a) sorszám alá tartozó 1829 kén-trioxid fuvarozására használt tartányokat hőszigetelni kell és fel kell szerelni külső fűtőberendezéssel.

8.3.5 A 61. sorszám alá tartozó 1791 hipoklorit-oldatok fuvarozására használt tartányokat és szerelvényeiket úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák az idegen anyagok tartányba jutását, a szállítandó folyadéknak a tartány külső felületére való jutását, és a fuvarozott anyag bomlásából adódó veszélyes túlnyomás kialakulását a tartányban.

8.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

8.5 Vizsgálatok

8.5.1 A 6. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próbánál legalább 1 MPa (10 bar) nyomásnak kell alávetni. Ezen hegesztett tartányok mindegyikének anyagát az 1.2.3 pont és a 2.2. függelék vizsgálati előírásai szerint kell megvizsgálni.

A 6. és a 7. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat négyévenként alkalmas készülékkel (pl. ultrahanggal) a korrózióállóságra meg kell vizsgálni.

8.5.2 A 14. sorszám alá tartozó anyagok, valamint a 8.1.2–8.1.4 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtti és az időszakos folyadéknyomás-próbánál legalább0,4 MPa (4 bar) nyomással kell vizsgálni. Az 1.a) sorszám alá tartozó kén-trioxid fuvarozására használt tartányokon a folyadéknyomás-próbát négyévenként meg kell ismételni.

8.5.3 A 8.1.5 pont alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat az üzembe helyezés előtt és az időszakos folyadéknyomás-próba során az 1.1.3.11 pont szerinti számítási nyomással kell vizsgálni.

8.6 Jelölés

Az 1.6.2 pontban a fuvarozandó anyagokra feltüntetett terhelési határnak meg kell felelnie a tartány töltési megengedett töltési tömegének.

8.7 Üzemeltetés

8.7.1 Az 1.a) sorszám alá tartozó stabilizált kén-trioxid fuvarozására használt tartányokat legfeljebb űrtartalmuk 88%-áig, a 14. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat legalább űrtartalmuk 88%-áig, de legfeljebb 92%-áig vagy térfogatliterenként 2,86 kg-mal szabad megtölteni.

A 6. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányokat térfogatliterenként legfeljebb0,84 kg anyaggal szabad megtölteni.

9. Különleges előírások a 9 osztályra: Egyéb veszélyes anyagok és tárgyak

9.1 Alkalmazási terület

9.1.1 A 9 osztály 1., 2., 11., 12., 20., 33. sorszám alá tartozó anyagok, valamint a 4. sorszáma alá tartozó 2211 habosítható polimer gyöngyök tartálykocsikban fuvarozhatók.

9.2 Gyártás

9.2.1 A 9.1.1 pontban felsorolt anyagok fuvarozására használt tartányokat, a 2. sorszám anyagait kivéve, e függelék 1. Részének követelményei szerint kell tervezni.

9.2.2 A 2. sorszám anyagainak fuvarozására használt tartányokat legalább 0,4 MPa számítási nyomásra (4 bar ) kell méretezni.

9.3 Szerelvények

9.4 A gyártási típus jóváhagyása

Nincsenek különleges előírások.

9.5 Vizsgálatok

9.5.2 A 9.1.1 pontban felsorolt anyagok, a 2. sorszám anyagait kivéve, fuvarozására használt tartányokat első alkalommal és időszakosan a 1.3.11 pontban meghatározott, a méretezéshez használt számítási nyomással kell folyadéknyomás-próbának alávetni.

9.6 Jelölés

9.6.1 A 20. sorszám anyagainak fuvarozásra szolgáló tartányokat mindkét oldalukon az 1.6.2 pontban előírtak mellett el kell látni az alábbi veszélyességi mintával:

9.7 Üzemeltetés

9.7.1 Az 1. és 2. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására használt tartányoknak a fuvarozás alatt légmentesen zárva kell lenni.

9.7.2 Az 1. és 2. sorszám alá tartozó anyagok fuvarozására jóváhagyott tartányokat nem szabad élelmiszerek, egyéb fogyasztási cikkek vagy takarmány fuvarozására használni.

”

2. számú melléklet az 54/2005. (VI. 30.) GKM rendelethez

(1) Az SZMGSZ 10. számú mellékletének 7. §-a a következő negyedik bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti negyedik bekezdés számozása ötödik bekezdésre változik:

„Az SZMGSZ 3. Cikke 2. §-ának 2. pontjában foglaltak szerint, másik nyomtávolságú vasúti kocsiba történő átrakással végzett fuvarozásnál a rakott kocsi feladója köteles biztosítani az üres kocsi visszaküldését (ezen belül a fuvarlevél kitöltését, a fuvarköltségek megfizetését, a vasúti kocsi feladását) arról a határállomásról, amelyen az árut másik nyomtávolságú vasúti kocsiba rakják át.”

(2) Az SZMGSZ 10. számú melléklete 8. §-ának első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„

„– rakott kocsi feladása esetén: "Magánkocsi. Tulajdonos .............. (Приватный вагон. Собственник..........)" vagy "Bérelt kocsi. Bérlő ................ (Вагон, сданный в аренду. Арендатор..........) ”.

Az SZMGSZ 3. Cikke 2. §-ának 2. pontjában foglaltak szerint végzett fuvarozásnál ezt a következő bejegyzéssel kell kiegészíteni: „A vasúti kocsinak az ……. (az átrakást végző határállomás megnevezése) állomáson végzett átrakást követő visszaküldése céljából az üres kocsit ………. (azt a természetes vagy jogi személyt és postai címét kell feltüntetni, aki az üres magán vagy bérelt kocsi visszaküldését végzi) részére kell kiszolgáltatni (Для возврата после перегрузки груза на станции……. порожний вагон выдать…………)”.

”

3. számú melléklet az 54/2005. (VI. 30.) GKM rendelethez

Az SZMGSZ 11. számú mellékletének 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § „Az egységrakományba összevont áruk feladhatók fuvarozásra kocsirakományként, kisáruként vagy konténer rakományként.”

4. számú melléklet az 54/2005. (VI. 30.) GKM rendelethez

(1) Az SZMGSZ 12.6. számú melléklete 3.1. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„

„3.1 Az árufuvarozást olyan országokból, amelyek SZMGSZ-t alkalmaznak, olyan országba, amely a CIM-et vagy más fuvarjogot alkalmaz, a Klaipeda–Mukran kompösszeköttetés igénybevételével SZMGSZ fuvarlevéllel kell végezni Draugiste (LG) állomásig, amelyen fuvarlevelet váltanak a végleges rendeltetési országba végzett fuvarozáshoz.

Az SZMGSZ fuvarlevél 8. »Rendeltetési vasút és állomás« rovatában a feladó a Litván Vasút betűjelét (LG) és e vasút Draugiste állomásának a megnevezését köteles feltüntetni. Ebbe a rovatba a feladónak be kell jegyeznie a következő szöveget is: „… állomásra történő továbbfuvarozás céljából / Для дальнейшей перевозки на станцию ………...” (fel kell tüntetni a végleges rendeltetési vasutat és állomást is).

Az SZMGSZ fuvarlevél 5. »Az átvevő neve, postacíme« rovatába a feladó „Állomásfőnök / Начальник станции” bejegyzést köteles tenni.

Az SZMGSZ fuvarlevél 4. »A feladó különleges nyilatkozatai« rovatába a feladó köteles bejegyezni a végleges rendeltetési állomáson a végleges átvevő megnevezését és postacímét.

Draugiste állomás az SZMGSZ fuvarlevélbe bejegyzett adatok alapján az eredeti fuvarlevélen szereplő valamennyi adatot pontosan átvezeti az újonnan kiállított fuvarlevélbe, és az árut továbbküldi a végleges rendeltetési állomásra.

Az új fuvarlevél »Átvevő (név, cím)« rovatába Draugiste állomás az eredeti fuvarlevél szerinti feladót és annak postacímét, valamint az eredeti feladási állomást és országot jegyzi be.

Az új fuvarlevélnek a »A feladási állomás keletbélyegzője« rovatát Draugiste állomás saját bélyegzőjének lenyomatával látja el.

Az SZMGSZ fuvarlevél első lapját az új fuvarlevélhez kell csatolni, amelynek valamennyi lapja előoldalára rá kell vezetni a „ …. számú, …… -án kelt SZMGSZ fuvarlevél csatolva / Приложена накладная СМГС нр.....от ................. (keltezés)” szöveget.

A feladónak az SZMGSZ fuvarlevél 4. rovatában bejelentett igénye alapján Draugiste állomás megküldi részére az új fuvarlevél-másodpéldány eredeti példányát.”

”

(2) Az SZMGSZ 12.6. számú melléklete 3.2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„

„3.2 A CIM-et vagy más fuvarjogot alkalmazó országokból SZMGSZ-t alkalmazó országokba a Mukran– Klaipeda kompösszeköttetés igénybevételével történő árufuvarozásnál a vonatkozó fuvarjog fuvarlevelét Draugiste (LG) állomásra kell kiállítani, amelyen a küldeménynek a végleges rendeltetési országba való fuvarlevél-váltását végzik.

A fuvarlevélen a feladónak rendeltetési állomásként Draugiste (LG) állomást, átvevőként ezen állomás állomásfőnökét kell megjelölnie. Ezenkívül a feladó köteles a fuvarlevélen feltüntetni a végleges rendeltetési állomást és vasutat, az áru végleges átvevőjét és annak postacímét.

Draugiste állomás a fuvarlevélbe bejegyzett adatok alapján az eredeti fuvarlevélen szereplő valamennyi adatot pontosan átvezeti az újonnan kiállított SZMGSZ fuvarlevélbe, és az árut továbbküldi a végleges rendeltetési állomásra.

Az SZMGSZ fuvarlevél 3. »Feladási állomás« rovatába Draugiste (LG) állomást kell beírni.

Az SZMGSZ fuvarlevél 1. »A feladó neve, postacíme« rovatába Draugiste állomás az eredeti feladót és annak postacímét, valamint az eredeti feladási állomást és országot jegyzi be.

Az SZMGSZ fuvarlevélnek „A feladási állomás keletbélyegzője” rovatát Draugiste állomás saját keletbélyegzőjének lenyomatával látja el.

Az eredeti fuvarlevélnek az átvevő részére rendelt első lapját az új SZMGSZ fuvarlevélhez kell csatolni. Az SZMGSZ fuvarlevél valamennyi lapja előoldalának bal felső sarkába a „ …. számú, …… -án kelt …. (meg kell jelölni, hogy milyen fuvarjog fuvarlevele) fuvarlevél csatolva / Приложена накладная ..... нр ..... от ............. (keltezés)” szöveget kell bejegyezni. Az átvevő a CIM fuvarlevél átvételét az SZMGSZ fuvarlevél 4. lapjának 98. rovatába tett, vonatkozó bejegyzéssel igazolja.

A feladónak az eredeti fuvarlevélen bejelentett igénye alapján Draugiste állomás megküldi részére az SZMGSZ fuvarlevél-másodpéldány eredeti példányát.”

”

5. számú melléklet az 54/2005. (VI. 30.) GKM rendelethez

[18. számú melléklet az SZMGSZ-hez]

SZMGSZ / CMΓC / SMGS

JEGYZŐKÖNYV A VASÚTI KOCSINAK, KONTÉNERNEK, GÉPKOCSINAK, TRAKTORNAK VAGY MÁS ÖNJÁRÓ GÉPNEK, KÖZÚTI JÁRMŰSZERELVÉNYNEK, KÖZÚTI CSEREFELÉPÍTMÉNYNEK, FÉLPÓTKOCSINAK A HATÁRŐRIZETI VAGY VÁMELLENŐRZÉS, VALAMINT KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI, ILLETŐLEG EGYÉB VIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS CÉLJÁBÓL VÉGZETT FELNYITÁSÁRÓL

SZMGSZ / СМГС / SMGS

JEGYZŐKÖNYV A VASÚTI KOCSINAK, KONTÉNERNEK, GÉPKOCSINAK, TRAKTORNAK VAGY MÁS ÖNJÁRÓ GÉPNEK, KÖZÚTI JÁRMŰSZERELVÉNYNEK, KÖZÚTI CSEREFELÉPÍTMÉNYNEK, FÉLPÓTKOCSINAK¹

A HATÁRŐRIZETI VAGY VÁMELLENŐRZÉS, VALAMINT KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI, ILLETŐLEG EGYÉB VIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS CÉLJÁBÓL VÉGZETT FELNYITÁSÁRÓL

Акт вскрЫтия

вагоНа, коНтеЙНера, автомоБиля, трактора или дрУгоЙ самоХодНоЙ машиНЫ, автопоезда, сЪемНого автомоБилЬНого кУзова, полУприЦепа¹ для проведеНия пограНичНого, таможеННого, саНитарНого, фитопатологического

и дрУгиХ видов коНтроля и проверок

PROTOKOLL ÜBER DAS ÖFFNEN

EINES WAGENS, CONTAINERS, KRAFTFAHRZEUGES, TRAKTORS ODER EINER ANDEREN SELBSTFAHRENDEN MASCHINE, EINES LASTZUGES, EINES WECHSELBEHÄLTERS, EINES SATTELAUFLIEGERS¹ ZUR GRENZ- UND ZOLLKONTROLLE SOWIE ZU HYGIENISCHEN, PHYTOPATHOLOGISCHEN UND ANDEREN ARTEN DER KONTROLLE UND UNTERSUCHUNGEN

200… ………………… «….»

Vasút/állomás

Дорога/станция ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..……………...

Bahn/Bahnhof (azt a vasutat és állomást kell megnevezni, ahol a jegyzőkönyvet felveszik)

A kocsi/konténer pályaszáma A küldemény sorszáma Az áru megnevezése

№ Вагона/контейнера …………………………….. № Отправки ……………………………… Наименование груза ………………………………….………….

Wagen/Container-Nr. Nr. der Sendung Bezeichnung des Gutes

A közúti járműszerelvény, közúti cserefelépítmény, félpótkocsi rendszáma/azonosító száma^1,2

Регистрационный/маркировочный номер автопоезда, съемного автомобильного кузова, полуприцепа^1,2 ………………………………………………………………………….

Regiestrier-/Markierungsnummer eines Lastzuges, eines Wechselbehälters und eines Sattelaufliegers^1,2

Feladási vasút/állomás Rendeltetési vasút/állomás

Дорога и станция отправления …………….. / ………………………………………… Дорога и станция назначения …………… / ………………………………………………...

Versandbahn und – bahnhof Bestimmungbahn und – bahnhof

A vasúti kocsiról, konténerről, gépkocsiról, traktorról vagy más önjáró gépről, közúti járműszerelvényről, közúti cserefelépítményről, félpótkocsiról¹ levett kocsizárak vagy biztonsági kocsizárak adatai
Сведения о пломбах или запорно-пломбировочных устройствах, снятых с вагона, контейнера, автомобиля, трактора или другой самоходной машины, автопоезда, съемного автомобильного кузова, полуприцепа¹
Angaben über die vom einem Wagen, Container, Kraftfahrzeug, Traktor oder einer anderen selbstfahrenden Maschine von einem Lastzug, einem Wechselbehälter, einem Sattelauflieger¹ abgenommenen Plomben oder Verschluss-Plomben

Az ellenőrzés vagy szemle után feltett kocsizárak vagy biztonsági kocsizárak adatai

Сведения о пломбах или запорно-пломбировочных устройствах, наложенных после контроля или проверки

Angaben über die nach der Kontrolle oder Untersuchung angelegten Plomben oder Verchluss-Plomben

A kocsizárak vagy biztonsági kocsizárak mennyisége Количество пломб или запорно-пломбировоч-ных устройств Anzahl der Plomben oder Verschluss-Plomben	A kocsizárak jelei vagy a biztonsági kocsizárak megnevezése és jelei¹ Знаки пломб или название и знаки запорно-пломбировочных устройств Zeichen der Plomben oder Bezeichnung und Zeichen der Verschluss-Plomben	A kocsizárat vagy a biztonsági kocsizárat feltevő állomás vagy vámhivatal Станция или таможня, наложившая пломбу илизапорно-пломбировочное устройство Bahnhof oder Zollorgan, von dem die Plombe oder die Verschluss-Plombe angelegt wurde	A kocsizárak vagy biztonsági kocsizárak mennyisége Количество пломб или запорно-пломбировочных устройств Anzahl der Plomben oder Verschluss-Plomben	A kocsizárak jelei vagy a biztonsági kocsizárak megnevezése és jelei¹ Знаки пломб или название и знаки запорно-пломбировочных устройств Zeichen der Plomben oder Bezeichnung und Zeichen der Verschluss-Plomben

Az állomás megbízottja
Представитель станции    ………………………………………………………………………….
Beschäftigter des Bahnhofs
A határőrizeti szervek megbízottja³
Представитель пограничных органов³    ………………………………………………………………….
Beschäftigter der Grenzorgane³
A vámszervek megbízottja
Представитель таможни    …………………………………………………………………………
Beschäftigter der Zollorgane

vagy egyéb szervek megbízottja

или других органов ………………………………………………………………………….

oder anderer Organe

A kocsizárakat a szemlét vagy ellenőrzést követően felhelyező állomás egyesített név- és keletbélyegzője
Календарный штемпель станции, на которой были наложены пломбыпосле контроля или проверок
Tagesstempel des Bahnhof, auf dem die neuen Plomben oder Verschluss-Plomben nach der Kontrolle oder Unteruchungen angelegt wurden

1. A felesleges szövegrészt törölni kell.

2. A közúti járműszerelvény vagy félpótkocsi állami rendszámát vagy a közúti cserefelépítmény azonosítószámát kell feltüntetni.

3. Akkor kell aláírni, ha ezt a vonatkozó ország belföldi jogszabályai vagy más szabályozásai előírják.

A rendeletet a 2011: XXXVII. törvény 5. § (2) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte 2011. április 13. napjával.

A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

A megnevezés helyettesíthető az azonos fajtájú és a tartány jellemzőivel egyaránt összeférhető anyagok csoportját leíró gyűjtőnévvel is.

⁴

Itt és a továbbiakban UN számok.

⁵

Lásd az 1.6. ponthoz tartozó lábjegyzetet.

⁶

A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

⁷

A megnevezés helyettesíthető az azonos fajtájú és a tartány jellemzőivel egyaránt összeférhető anyagok csoportját leíró gyűjtőnévvel is.

⁸

Itt és a továbbiakban az UN számok.

⁹

Lásd az 1.6 ponthoz tartozó 2. lábjegyzetet.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek