1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat
1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat
az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról1
A Kormány a magyar társadalom és gazdaság hosszú távú fejlesztésének a megalapozása, továbbá az ország előtt megnyíló európai uniós támogatások eredményes és hatékony felhasználása érdekében az alábbi határozatot hozza:
A Kormány
1. a határozat mellékletében foglalt Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét az Európai Bizottsággal folytatandó hivatalos tárgyalások alapjául elfogadja, és hozzájárul a dokumentumnak az Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásához;
2. felhívja a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztost, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján az Európai Bizottság hivatalos eljárása keretében az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét nyújtsa be az Európai Bizottságnak;
Felelős: a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos
Határidő: azonnal
3.2
Melléklet a 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozathoz
2007–2013
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA |
Operatív programok |
Összesen milliárd forint |
Gazdaságfejlesztés OP |
674,03 |
Közlekedés OP |
1721,47 |
Társadalmi megújulás OP |
933,29 |
Társadalmi infrastruktúra OP |
538,95 |
Környezet és energia OP |
1053,56 |
Nyugat-dunántúli OP |
128,25 |
Közép-dunántúli OP |
140,46 |
Dél-dunántúli OP |
194,99 |
Dél-alföldi OP |
207,05 |
Észak-alföldi OP |
269,64 |
Észak-magyarországi OP |
249,91 |
Közép-magyarország OP |
430,29 |
Államreform OP |
40,61 |
Elektronikus közigazgatás OP |
99,49 |
Végrehajtás OP |
94,88 |
Nemzeti Teljesítmény Tartalék |
98,38 |
Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen |
6875,27 |
Európai területi együttműködés* |
106,81 |
1. Bevezetés |
|
|
|
Magyarország fejlődése 2007. január 1-jén fordulóponthoz érkezik. Lehetőségünk nyílik arra, hogy az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából előirányzott 22,4 milliárd euró fejlesztési forrást jól felhasználva megerősítsük azokat a fejlődési irányokat, amelyek az elmúlt 15 év alatt sikeresnek bizonyultak, és szembenézzünk az előrelépésünket akadályozó gondokkal. Így soha nem látott fejlődés indulhat meg hazánkban, aminek eredményeként 2013-ra megközelíthetjük, több szempontból pedig el is érhetjük az Unió átlagos fejlettségi szintjét. |
2013-ra megközelíthetjük az unió átlagos fejlettségi szintjét |
Ahhoz, hogy a hosszabb ideje több szempontból sikeres felzárkózási folyamat tartós legyen, illetve hogy Magyarország a globális versenyben megállja a helyét, erőteljes, az állami szféra működését néhány ponton alapvetően érintő kormányzati lépésekre van szükség. A magyar stratégia az Európai Unió lisszaboni céljaival összhangban a foglalkoztatottság növelésére és a növekedés feltételeinek megteremtésére irányul, és integráltan érvényesíti a fenntarthatóság Göteborgban megfogalmazott elvét is. |
A fejlesztési terv fő célja a foglalkoztatottság növelése és a növekedés feltételeinek megerősítése |
|
|
|
|
Az elmúlt esztendő fejlesztéspolitikai munkálatainak legfontosabb megállapításaira épülő stratégiát, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a közösségi és hazai stratégiai dokumentumokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelően alakítottuk ki. Ez a stratégia megfelel az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 2007 és 2013 közötti felhasználásához szükséges Nemzeti Stratégiai Referenciakeret formai és tartalmi követelményeinek. |
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megfelel az EU elvárásainak |
|
|
1.2.1. Hazánk geopolitikai meghatározottsága |
|
|
|
Stratégiánk kialakításakor számolnunk kell a világgazdaságban végbemenő erősödő globalizációs folyamatokkal és az Európai Unió további keleti bővítésének az országra gyakorolt hatásával. Magyarország a három nagy európai térség metszéspontján fekszik. Az Európai Unió tagjaként vonzó belépési pont a világ legnagyobb piacára, ugyanakkor kedvező kiindulópont az integrálódó dél-kelet-európai térség és a kelet-európai piac irányába. Földrajzi helyzete, kialakult kapcsolatrendszere vonzó a termelési-szolgáltatási bázist, illetve regionális igazgatási székhelyet kereső szakmai befektetők számára. A világgazdaság növekvő integrációja, a délkelet-ázsiai térség robbanásszerű fejlődése és az Európai Unió várható további bővítése azonban növekvő versenyhelyzet elé is állítja az országot. Ez a vállalatok versenyképességét befolyásoló tényezők erősítését, a globális versenyben is helyt álló vállalataink megerősítését és versenyképességünk bázisának szélesítését teszi szükségessé. |
Országunk kedvező geostratégiai helyzetét és a világgazdaság növekvő integrálódását is figyelembe kellett vennünk stratégiánk kialakításakor |
A geostratégiai helyzetünk kínálta kedvező lehetőségek kihasználását jelenti, hogy az országot alkalmassá tehetjük jelentős logisztikai szerep betöltésére. Az ország nemzetiségi sokszínűsége, a magyar nemzetiség szomszéd országokban való jelenléte fontos segítője lehet a regionális együttműködés, a technológiai- és tudástranszfer, valamint az innovációk terjedésének. |
|
|
|
A gyorsuló növekedés miatt az egyes ágazatokban jelentkező munkaerőhiányt a hazai munkaerőpiac rugalmasságának erősítése mellett a szomszédos országokból érkező bevándorlás is enyhítheti. |
|
|
|
|
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az Országgyűlés által elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott stratégiai célokra épül. Ezeket az elemeket a kohéziós politika feltételrendszerét meghatározó rendeletek, a közösségi prioritásokat tartalmazó Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG), az Európai Tanács göteborgi értekezletén megfogalmazott Fenntartható Fejlődés Stratégiája, valamint a megújított lisszaboni stratégiához kapcsolódó Nemzeti Akcióprogramunk egészítik ki. A fejlesztési terv összhangban van a párhuzamosan készülő Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiával is. |
A fejlesztési terv számos megalapozó dokumentumra épül |
|
|
Magyarország fejlesztéspolitikájának távlati céljait, prioritásait és a célok elérésének eszközeit az Országgyűlés által 2005 decemberében elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fogalmazza meg. Eszerint 2020-ra Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa lesz, ahol emelkedik az emberek életszínvonala és javul életminőségük, vagyis ahol több és jobb a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb az élet. |
Az OFK 2020-ig fogalmaz meg célokat a tervezők számára |
|
|
Az Országgyűlés által az OFK-val együtt elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció kijelöli az ország területfejlesztési politikájának céljait, elveit és prioritásrendszerét. Ezzel megteremti a területi szempontok következetes érvényesítésének lehetőségét mind az ágazati szakpolitikák, mind pedig az országos és területi programok kidolgozásában, így megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is. Területfejlesztési politikánkkal az ország területileg harmonikus és hatékony működését, valamint kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődését kívánjuk biztosítani, egyúttal mérsékelni kívánjuk a területi leszakadást. |
Az OTK adja a tervezés területi vetületét |
Milyen dokumentumokra támaszkodtunk a stratégia készítése során? |
|
|
|
• Közösségi stratégiai iránymutatások a növekedésért és a foglalkoztatásért, 2007–2013 (a kohéziós politika tervezését orientáló bizottsági dokumentum), |
|
• Az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap felhasználásának szabályait rögzítő rendeletek, valamint az Európai Unió Tanácsának a három alapra vonatkozó, általános szabályokat tartalmazó, 1083/2006EK rendelete, illetve az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, |
|
• Integrált iránymutatások a növekedésért és a foglalkoztatásért (a lisszaboni folyamat megújításának keretében az egyes tagállamok által 2005–2008-ra elkészített nemzeti reformprogramok iránymutatásai), |
|
• Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) szabályozó rendelet, |
|
• A Göteborgban megfogalmazott fenntarthatósági elvárások, illetve az Európai Unió Tanácsa által 2006. június 15-én megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája, |
|
• Környezetvédelmi Akcióprogram 2001–2010, |
|
• i2010: az információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért program. |
|
|
|
A figyelembe vett legfontosabb hazai dokumentumok: |
|
• Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005–2020), |
|
• Országos Területfejlesztési Koncepció (2005–2020), |
|
• Nemzeti Akcióprogram (2005–2008), illetve a Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akacióprogram, 2006. szeptember, |
|
• Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv (2007–2013, társadalmi vitára bocsátott változat), |
|
• Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003–2008), |
|
• Az egész életen át tartó tanulás stratégiája, |
|
• Magyarország 2006. szeptemberi aktualizált konvergencia-programja. |
|
|
|
|
|
A munka során építettünk az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz és az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedő ágazati fejlesztési koncepciókra, melyek közül a legfontosabbak a következők: |
A fejlesztési terv épít az ágazati és területi koncepciókra is |
• Versenyképességi koncepció, |
|
• Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, |
|
• Országos Fogyatékosügyi Program |
|
|
|
Előkészületben lévő, munkaváltozatában felhasznált koncepcionális javaslatok, stratégiai tervek: |
|
• A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája, |
|
• A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés 2006–2008 (előkészületben). |
|
|
|
A fentieken túlmenően néhány átfogó – jellemzően több ágazat együttműködésével megvalósítható – stratégia is készült, amelyek egyes elemeit az érintett operatív programok felhasználják (például a fejlesztési pólusok, a megújuló energia vagy az egészséges társadalom). |
A tervezés részeként új, átfogó stratégiák is születtek |
1.2.3. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésében részt vevők, a tervkészítés menete |
|
|
|
A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési terv kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 1076/2004. (VII. 22.) kormányhatározat alapján a fejlesztési terv az európai integrációs ügyek koordinációjáért (később az európai ügyekért) felelős tárca nélküli miniszter, illetve – 2006 júniusától – a fejlesztéspolitikai kormánybiztos irányításával, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, majd Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinációjában készült. Az egyes fejezetek tartalmi előkészítésében az ágazati minisztériumok és országos hatáskörű hivatalok mellett részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a regionális fejlesztési tanácsok, valamint – szakértői közreműködéssel – több tudományos kutatóintézet és tanácsadó szervezet. |
A tervezésben a közigazgatáson kívül a tudomány képviselői, a régiók és civil szervezetek is részt vettek |
|
|
A terv kidolgozása során rendszeres konzultációt folytattunk az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Irányító hatóságaival, tapasztalataikat hasznosítottuk. |
|
|
|
Az 1076/2004. (VII. 22.) kormányhatározatban megfogalmazottaknak megfelelően első lépésben elkészült az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, amelyeket az Országgyűlés 2005. december 14-én határozatban fogadott el. E dokumentumok és a lisszaboni célok hazai megvalósítását szolgáló Nemzeti Akcióprogram alapján 2005 szeptemberében megkezdődött az Új Magyarország Fejlesztési Terv előkészítése. |
A tervek fő céljait az Országgyűlés jelölte ki |
|
|
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az érintett szaktárcák tervezői részlegeivel együttműködve, összesen csaknem 400 fő részvételével műhelyvita-sorozatot szervezett a fejlesztési terv megalapozására. A műhelyviták megállapításai beépültek a terv helyzetelemzési és stratégiai fejezeteibe. A következő 13 szakterület kérdéseiről szerveztünk műhelyvitákat: |
A tervezést megalapozó szakmai vitákon több százan vettek részt |
1. a demográfiai helyzet javítása, |
|
2. a társadalmi tőke erősítése, |
|
3. a fizikai elérhetőség javítása, |
|
4. a magyar gazdaság versenyképességének tartós növelése, |
|
5. az információs társadalom kiteljesítése, |
|
6. a versenyképes tudás és a műveltség növelése, |
|
7. a népesség egészségi állapotának javítása, |
|
8. a foglalkoztatás bővítése, |
|
9. a kultúra szerepe, |
|
10. a természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása, |
|
11. a biztonsági helyzet javítása, |
|
12. a kiegyensúlyozott területi fejlődés középtávú céljai, |
|
13. a társadalmi összetartozás erősítése. |
|
|
|
1.2.4. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetése |
|
|
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv előkészítésében a társadalmi szereplők már korai fázisban részt vehettek. A tervet előkészítő Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció összeállításakor több tucat fórumon ismertettük a célokra vonatkozó elképzeléseket, és szakmai, illetve regionális vitasorozatot rendeztünk a munkát megalapozó vélemények összegyűjtésére. Az elkészült koncepció társadalmi vitája 2005 nyarán és kora őszén, két hónapon át tartott. Ennek keretében csaknem négyszáz szervezet nyilvánított véleményt. Az írásban beküldött javaslatok, valamint a partnerek által visszaküldött kérdőívek mindegyikét nyilvánosságra hoztuk az Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján. Magának a fejlesztési tervnek a partnerségi megalapozására első lépésként a már említett 13 tervezői műhelybeszélgetés szolgált, ahol több száz szakértő és sok szervezet képviselője vett részt. Ezt egészítette ki 19 megyében a régiós és helyi fejlesztési elképzelések megismertetésére a helyi sajtóval együttműködve, széles nyilvánosság mellett megszervezett fórumsorozat. |
A partnerek már a tervet megalapozó koncepció elkészítésében is aktívan részt vettek |
A miniszterelnök által vezetett Fejlesztéspolitikai Kabinet a 2006. február 27-i ülésén – első olvasatban – elfogadta és partnerségi egyeztetésre bocsátotta a fejlesztési tervet. Ez a dokumentum még nem tartalmazta a stratégiát megalapozó társadalmi-gazdasági helyzetértékelést, az operatív programok közötti forrásmegosztás tervezetét, valamint az intézményi rendszerre vonatkozó javaslatot. A partnerségi egyeztetés 2006. február 28-ától április 3-ig zajlott le. Ennek során 4900 társadalmi, szakmai, civil és helyi szervezet kapott közvetlen felkérést a dokumentum vitájában való részvételre, a dokumentumot magát pedig ez idő alatt mintegy 30 ezren töltötték le az NFH honlapjáról. A felkérésre végül 470 szervezet juttatta vissza a dokumentummal kapcsolatos véleményét. A fejlesztési programok közötti szinergia megteremtése érdekében, a társadalmi egyeztetés idején tíz olyan vitát szerveztünk, amelyek a legjelentősebb érdekcsoportok számára lehetővé tették a közös platform kialakítását. |
A fejlesztési terv korábbi változatához több százan szóltak hozzá |
|
|
A társadalmi egyeztetés egy újabb szakasza indult el 2006 augusztus elsején, amikor a kormány – immáron második olvasatban – partnerségi vitára bocsátotta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A dokumentum már tartalmazta a helyzetértékelést, a pénzügyi allokációra vonatkozó táblázatokat és a legfontosabb indikátorokat is. A társadalmi egyeztetés szeptember második feléig tartó szakaszában a dokumentum mindenki számára elérhető volt az interneten, s alig egy hónap alatt csaknem 11 ezren töltötték le. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mintegy 4 és félezer szervezetet kért fel arra, hogy mondjon véleményt, tegyen javaslatokat a dokumentummal kapcsolatban. A fejlesztési tervet megtárgyalták a legfontosabb országos érdekegyeztető makrofórumok, köztük a Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács, az Országos Területfejlesztési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia. Konzultációt folytattunk a magyarországi történelmi egyházak képviselőivel is. Mindezen túl a prioritásokhoz kapcsolódó ágazati, illetve regionális egyeztetéseket szervezett az Ügynökség. A dokumentumot megtárgyalta mind a hét magyarországi régió fejlesztési tanácsa, és külön megvitatták a közlekedésben, a humán területeken, a gazdaságfejlesztésben, az államreform, a környezetvédelem és a területfejlesztés területén érintett szakmai szervezetek. Ezeknek az egyeztetéseknek a menetrendje és teljes anyaga ez NFÜ honlapján, a http://www.nfh.hu/ címen letölthető. A szeptember 4-i határidőre mintegy 600 szervezet és magánszemély csaknem 300 véleményt juttatott el írásban a tervezőkhöz, ezek feldolgozása megtörtént. Az átláthatóság jegyében valamennyi beérkezett vélemény letölthető a honlapon. A parlamenti pártok szakértőivel külön egyeztetésre is sor került és az Új Magyarország Fejlesztési Tervről 2006. október 17-én vitanapot tartott az Országgyűlés. A régiók képviselőiből, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjaiból, valamint egy-egy szakterület kiválóságaiból megalakult Nemzeti Fejlesztési Tanács is megvitatta a partneri véleményekkel módosított fejlesztési tervet. A kormány a társadalmi egyeztetések eredményét figyelembe véve ezt követően dönt a dokumentumról, mielőtt azt az EU Bizottságnak benyújtaná. |
A társadalmi egyeztetés egy újabb szakasza indult el 2006 augusztus elsején |
|
|
A társadalmi egyeztetés folymatába bevont főbb szervezetek listáját az 1.sz. melléklet tartalmazza. |
|
|
|
Több olyan felvetés érkezett a partnerektől, amelyeket az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítását szolgáló operatív programok tervezése során vizsgálunk meg. Az operatív programok társadalmi egyeztetését október második felében indítja el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség |
|
|
|
A társadalmi egyeztetés alapvetően visszaigazolta az eredeti célkitűzések megalapozottságát, ugyanakkor a partnerek nagyobb hangsúlyt helyeztek az elérhetőség javítására, az információs és a tudásalapú társadalom fontosságára, valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjaira. |
A partnerek jórészt megerősítették a tervezők javaslatait |
|
|
A beérkezett partneri vélemények alapján az alábbi területeken vált szükségessé a fejlesztési terv hangsúlyosabbá tétele: ▪ a társadalmi kohézió elemeinek, az esélyegyenlőségnek mint horizontális politikának tartalmasabbá tétele, kiemelten a nemek közti egyenlőség területén; ▪ a fenntarthatóság humán dimenziójának fontossága, a népességfogyás megállítása, migráció várható hatásainak ellensúlyozása; ▪ a KKV-k fejlesztése, elsősorban a K+F és innovációs eredményeknek a szolgáltatásokban, termékekben való megjelenítése; ▪ a turizmus erőteljesebb megjelenítése; ▪ munkahelyteremtésen keresztül a munkaerő-kereslet növelése a gazdaságfejlesztés kapcsán; ▪ a rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzése és a be nem jelentett munkavégzés felszámolására vonatkozó elemek erősítése; ▪ a szegénység átörökítésének, valamint a társadalmi kirekesztés gyermekkori kialakulásának megakadályozása; ▪ alapkészségek fejlesztése (idegennyelv-tudás, a matematikai készségek, a digitális írástudás, a vállalkozói készségek, az anyanyelvi készségek). |
A társadalmi egyeztetés alapján történt tartalmi módosítások |
|
|
A partnerek felhívták a figyelmet az alábbiakra is: |
|
▪ a feladatok megoldása integrált megközelítést és a tervben megfogalmazottakon túl több eszköz igénybevételét is szükségessé teszi; ▪ a konvergencia programmal való összhang kritikus, ezért az egyensúly megteremtésének negatív hatásait a fejlesztési periódus első időszakában csökkenteni szükséges, míg a második időszakban már az abszolút növekedéshez járulhatnak hozzá a fejlesztési források; ▪ a forrásokat úgy kell a közszolgáltató rendszerek megújítására fordítani, hogy az egyszerre szolgálja a költséghatékonyságot és a minőségjavítást; ▪ a humán szféra fejlesztése és az együttműködések javítása a civil szféra megerősítését is szolgálja, ezért az e területre allokált források társadalmi-gazdasági megtérülése jelentős; ▪ az integrált vidékfejlesztés fontossága miatt különösen fontos az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alappal az együttműködés; ▪ a következő programozási időszakban a végrehajtás intézményrendszere váljék egyszerűbbé és "pályázóbarátabbá". |
|
|
|
A partnerségi egyeztetés keretében – a fenti időhatárokon is túlmenően – az uniós rendelet értelmében folyamatosan egyeztettünk az Európai Bizottsággal. E konzultáció eredményei beépültek a stratégiába. |
Egyeztettünk az Európai Bizottsággal is |
2. A stratégia megalapozása |
|
|
|
|
|
A magyar gazdaság növekedésének szerkezete egészséges, az export és a beruházások bővülése a növekedés alapja. A GDP növekedési üteme 2004-ben lényegesen magasabb volt az előző évek átlagos növekedésénél. Ez azt eredményezte, hogy az aktuális kibocsátás 2004-ben a potenciális kibocsátás fölé került, így a kibocsátási rés pozitívvá vált, és ez a helyzet megmarad 2006-ig. |
Alapvetően egészséges növekedési szerkezet |
|
|
A középtávú makrogazdasági pálya a kormányzati gazdaságpolitikai várakozások alapján két jól elkülöníthető szakaszra osztható. 2006–2009 a tartós egyensúlyi feltételek megteremtésének az időszaka. Ezt az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése és a külső egyensúly helyreállítása szolgálják. Az egyensúlyjavító intézkedések hatására 2007–2008-ban az aktuális növekedés várhatóan jelentősen lelassul, majd visszatér a korábbi magasabb egyensúlyi pályára, a kibocsátás szintje a potenciális kibocsátás alá süllyed. Mindezek következtében 2007-re a kibocsátási rés negatívvá válik, 2008–2009-ben elérheti a potenciális kibocsátás –2 százalékát. |
Az egyensúly megteremtéséig |
|
|
2009 után a kialakult egyensúly bázisán megindulhat a tartós növekedés. Az aktuális növekedési ütem az előrejelzés szerint 2009-től a 2007 előtt jellemző szintre emelkedik, de a kibocsátás szintje 2011-ig még nem éri el a potenciális kibocsátás szintjét, a kibocsátási rés enyhén negatív marad. |
2009-re visszatérünk a kiegyensúlyozott növekedési pályára |
|
|
A hazai gazdasági növekedést a nemzetközi környezet az elkövetkező néhány évben előreláthatóan támogatni fogja, bár a monetáris szigorítások és a továbbra is változékony olajárak némi kockázatot hordoznak. A világgazdasági növekedés a világkereskedelem erőteljes bővülésével jár az elkövetkező években. Irányadónak tekintjük a Bizottság prognózisát, mely 2,3%-os növekedést jelez előre az idei évben. 2007-ben a német konszolidációs csomag miatt várhatóan az Európai Unió növekedése is mérséklődik. Ugyanakkor a magyar export szempontjából egyre meghatározóbb új EU tagállamokban az előrejelzési horizont egészében tartósan magasabb növekedésre lehet számítani, mint a régi tagállamokban. A növekedési előrejelzés terén kockázatot jelent az olajárak esetleges további emelkedése. Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex utóbbi időben tapasztalt növekedése ugyanakkor ráirányította a figyelmet arra, hogy a növekvő kapacitás-kihasználtság okozhat inflációs kockázatokat. A globális fizetési mérleg egyensúlytalanságok sem javultak, és megmaradtak továbbra is hosszú távon érvényesülő bizonytalansági tényezőként. |
A külső feltételek alapvetően támogatják a hazai gazdaság erősödését, azonban néhány kockázati tényező is megjelent |
|
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
|
Változás az előző évhez képest (%) |
|||||
Bruttó hazai termék növekedése változatlan áron |
4,1 |
2,2 |
2,6 |
4,1 |
4,2–4,5 |
4,5* |
Belföldi felhasználás |
2,0 |
–0,2 |
0,5 |
3,1 |
3,5* |
3,5–4 |
Háztartások fogyasztása |
2,4 |
–0,9 |
0,0 |
1,5 |
2,5–3 |
3* |
Bruttó állóeszközfelhalmozás |
6,6 |
2,1 |
3,7 |
7,0 |
5–6 |
5–6 |
Külkereskedelmi forgalom |
|
|
|
|
|
|
Export (áruk és szolgáltatások) |
12,0 |
10,9 |
9,9 |
9,4 |
8–10 |
8–10 |
Import (áruk és szolgáltatások) |
9,5 |
8,5 |
8,0 |
8,8 |
7–9 |
7–9 |
Foglalkoztatottak száma |
0,3 |
0,0 |
0,3 |
0,7 |
0,7–1 |
1* |
Fogyasztói árszínvonal |
3,5 |
6,2 |
3,3 |
3,0 |
2,5–3 |
2,5–3 |
|
A GDP %–ában |
|||||
Folyó fizetési mérleg hiánya |
7,9 |
5,9 |
4,4 |
3,6 |
3* |
2* |
Államháztartás hiánya |
10,1 |
6,8 |
4,3 |
3,2 |
2,7 |
2,2 |
Bruttó államadósság |
68,5 |
71,3 |
72,3 |
70,4 |
68–69 |
65–67 |
2.1.2. Makrogazdasági céljaink |
|
|
|
A gazdasági stratégia hosszabb távú célja a modernizáció és a gazdasági felzárkózás az EU-15-re jellemző átlaghoz. Rövidtávon azonban az egyensúly helyreállítása a legfontosabb feladat. Hosszabb távon a fő cél továbbra is a foglalkoztatás bővülésének, a versenyképesség és a tőkevonzó képesség erősödésének támogatása. |
A felzárkózás folytatása most az egyensúly elérését igényli |
|
|
A kormány gazdaságpolitikai programja az elkövetkező két évben az egyensúlyi helyzet megteremtését és a szerkezeti reformokat helyezi a középpontba. Ez alapozza meg a következő időszak gyorsabb növekedését, az eurónak a gazdaság teljesítményével összhangban történő bevezetését. Mindezt a kormányprogram mellett a 2006–2008 időszakra szóló "Új egyensúly programja" és az erre épülő konvergenciaprogram fejezi ki. |
Az egyensúly belső érdek és európai uniós elvárás is |
|
|
A makrogazdasági stabilitás a sikeres fejlesztéspolitika feltétele. Ennek elérését az európai uniós források célszerű és hatékony felhasználása is segíti. A gyorsuló gazdasági növekedés többletforrásokhoz juttatja a költségvetést. A kohéziós politika fejlesztési forrásai segítik a nagy közszolgáltatási rendszerek (a nyugdíj, az egészségügy és a szociális támogatási rendszer, valamint az oktatás) átalakítását annak érdekében, hogy e rendszerek eredményesebben és hatékonyabban működjenek. |
Az EU-források is segítik a stabilitás elérését |
2.2. Magyarország jogosult a közösségi támogatásokra |
|
|
|
A közösségi támogatásokra való jogosultság feltételeit a Tanács 1083/2006 számú2 rendeletének 5–7. cikkelye szabályozza. Eszerint a "konvergencia" célkitűzés alá az az ún. NUTS-II szintű régió tartozik, amelynek a 2000–2002-es időszakra vonatkozó, közösségi adatok alapján számított egy főre jutó GDP-je – vásárlóerő-paritáson mérve – kevesebb a közösségi átlag 75%-ánál. |
Magyarország az EU kohéziós politikájának egyik legfőbb nyertese |
|
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének 2005. évi kiegészítése rögzítette, hogy Magyarország területe hét NUTS-II régióra oszlik. Az egyes régiók GDP-adatai az 1. táblázat szerint alakulnak. |
Magyarország területe hét régióra oszlik |
2 A rendeleti hivatkozások során a 9077/06. nyilvántartási számú rendelettervezetet vettük alapul (2006. július 19-i állapot).
Régió |
PPS (vásárlóerő-egység) |
Az EU-25 átlagának százalékában, vásárlóerő-paritáson |
Közép-Magyarország |
18.374 |
89,7 |
Közép-Dunántúl |
10.706 |
52,3 |
Nyugat-Dunántúl |
12.362 |
60,4 |
Dél-Dunántúl |
8.470 |
41,4 |
Észak-Magyarország |
7.392 |
36,1 |
Észak-Alföld |
7.436 |
36,3 |
Dél-Alföld |
8.075 |
39,4 |
Az egy főre számított GDP közösségi átlaga a 2000–2002-es időszakra: 20.478 euró. Ennek alapján a "konvergencia" célkitűzés alá az alábbi régiók tartoznak: ▪ Közép-Dunántúl ▪ Nyugat-Dunántúl ▪ Dél-Dunántúl ▪ Észak-Magyarország ▪ Észak-Alföld ▪ Dél-Alföld |
Hat régiónk a legkedvezőbb támogatási csoportba esik |
Közép-Magyarország helyzete sajátos. A rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a régió nem tartozik a "konvergencia" célkitűzés alá, mert 2000–2002-ben az egy főre jutó GDP-je meghaladta az EU-25 átlagának 75%-át. A régió azonban megfelel a rendelet 8 (2) cikkelye előírásainak, azaz 2006-ban még az 1260/1999/EK tanácsi rendeletben meghatározott 1. célkitűzés alá tartozik, és az 5(1) szerint számított egy főre jutó GDP-je 2000 és 2002 között meghaladta az EU-15 átlagának 75%-át. Így a "Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alapján jogosult átmeneti és egyedi alapon nyújtott (ún. phasing-in) támogatásra. |
Közép-Magyarország sajátos helyzetben van |
|
|
Magyarország egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) vásárlóerő-paritáson 2001 és 2003 között 11.666 euró volt, ami az EU-25 átlag (21.254 euró) 54,9%-a.3 Magyarország elkészítette az EK-szerződés 104. cikkelyében meghatározott konvergencia-programot. Ennek alapján Magyarország – a rendelet 4(2) cikkelye értelmében – jogosult a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételére. |
Hazánk részesül a Kohéziós Alap eszközeiből is |
3 Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/indicators/annual_macro_economic_database/ameco_applet.htm alapján végzett számítás.
2.3. |
Az ország fejlődését erősen meghatározzák a nemzetközi folyamatok |
|
|
|
|
A magyar gazdaság rendkívül nyitott, ezért a világgazdasági változások jelentős hatást gyakorolnak az ország fejlődésére. A világgazdaság az elmúlt időszakban folyamatosan nő, és várhatóan a következő évben is mintegy 4,5%-kal bővül. 2006-ban a világgazdasági növekedés annak ellenére maradt stabil, hogy szigorúbbá vált a nemzetközi monetáris politika és jelentősen nőttek az olaj és egyéb energiahordozók árai. A növekedés fennmaradása elsősorban az ázsiai gazdaságoknak, különösen a kínai és a japán gazdaság erősödésének tudható be, miközben az amerikai gazdaság húzóereje csökkent. A kínai GDP várhatóan stabilan 9-10%-kal nő a következő években, ami mögött a magas beruházási szint, az export és a jelentős szolgáltató szektor bővülése áll. Ugyanakkor a nemzetközi gazdaság számos tényezője hordoz bizonytalanságot Magyarország számára. Ezen tényezők közé tartozik például az egyre volatilisebb energiaárak, a nagy fizetési mérleg egyensúlytalanságok okozta jelentős portfoliótőke mozgások, valamint az ennek köszönhető növekvő kamatfelár különbségek – ami drámaian hathat a kisebb országok pénzügyi és ingatlanpiacaira. |
Magyarország fejlődését nagyban segítheti a világgazdaság várható dinamikus növekedése, ugyanakkor jelentősek a kockázatok is |
|
|
|
|
Magyarország fejlődése szempontjából rendkívüli lehetőséget teremt a délszláv országok békefolyamatának előrehaladása, Románia és Bulgária csatlakozása. Az Európai Unióban a belső piac további integrációja és a két balkáni állam csatlakozása a hazai gazdaság szereplői számára erősebb versenyhelyzetet, de egyúttal nagyobb piaci lehetőségeket is teremtenek. A két ország jelentős növekedési pálya előtt áll, várhatóan mintegy 4-5%-os éves GDP bővülésükre számíthatunk középtávon. Az EU gazdaságához való integráltságuk a csatlakozási folyamat hatására erősödni fog. Bulgária termékforgalma az elmúlt években több mint duplájára emelkedett, Romániáé pedig közel háromszorosára, ami várhatóan tovább bővül csatlakozásuk után. A bővülés hatására a térség országai várhatóan a következő években jelentős működőtőkét vonzanak, az alacsonyabb bérköltségek, és nagy piaci potenciál miatt, ami kedvező lehetőségek sorát nyitja meg a magyar vállalkozások számára is. Ezen országokból jelentős munkaerő kiáramlás is várható, ám elsődleges célpontjuk várhatóan Spanyolország, Olaszország, Görögország, valamint kisebb mértékben Nagy Britannia és Németország. |
Az Európai Unió további bővítése új versenyközegbe helyezi Magyarországot |
|
|
|
|
Magyarországnak a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatai várhatóan tovább erősödnek, a schengeni határok lebontásával, és a későbbi közös euró bevezetésével. A változás kifejezetten azokban a térségekben lesz számottevő, ahol a határ túloldalán jelentős nagyvárosok (pl. Pozsony, Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad) található. A javuló infrastrukturális kapcsolatok, és a nemzetközi nagyvállalatok jelenléte jelentősen befolyásolhatja a határ mindkét oldalán található települések, térségek munkamegosztását, munkaerő-piaci helyzetét. A határnélküliség számos kisvállalkozás számára új piacokat nyit. A közös kulturális hagyományok kedvező terepet nyújtanak az innovatív vállalkozásoknak vagy oktatási, kulturális együttműködéseknek. A Kárpát-medencei ökológiai rendszerében az európai környezetvédelmi szabályozás egységes elvárásai várhatóan csökkentik a kockázatokat és megerősíthetik a partnerséget szomszédos országokkal. |
A Kárpát-medence nyújtotta lehetőségek jelentős gazdasági, társadalmi, környezeti hátteret jelent Magyarország fejlődése számára |
|
|
|
|
|
|
Magyarország az elmúlt másfél évtizedben piacgazdasággá vált. A magyar gazdaság integrálódott a világgazdaságba, az ország 2004 májusában az Európai Unió tagja lett. Az 1990-es évek közepe óta a gazdasági növekedés töretlen, üteme folyamatosan meghaladja az EU-15 átlagát. 2005-ben a GDP növekedés üteme 4,2%-os volt, ami jelentősen meghaladja a régi tagállamokét. A visegrádi országok az utóbbi években már hozzánk hasonló vagy hazánkat meghaladó növekedési teljesítményre voltak képesek. (Lásd a 2. táblázatot.) |
1996 óta töretlen és gyors a gazdasági növekedésünk |
|
|
Magyarországon – hasonlóan a többi visegrádi országhoz -a lendületes gazdasági növekedést nem kísérte a foglalkoztatás jelentős bővülése, vagyis a növekedés elsődlegesen a munkaerő termelékenységének javulásán alapult (bár valamelyest növekedett mind a foglalkoztatás, mind a ledolgozott munkaórák száma). A hazai munkaerő termelékenysége (GDP/foglalkoztatott) nemzetközi összehasonlításban ma már jónak mondható. |
A magyar munkaerő termelékenysége a rendszerváltás óta a fejlett országokét meghaladó mértékben nőtt. |
|
|
|
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
2005 |
2006a |
GDP |
5,2 |
4,3 |
3,8 |
3,4 |
5,2 |
4,1 |
4,6 |
Háztartások fogyasztása |
5,0 |
5,8 |
9,8 |
8,4 |
3,6 |
1,4 |
3,8 |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás |
7,7 |
6,0 |
10,2 |
2,9 |
8,0 |
6,6 |
1,8 |
Áru- és szolgáltatásexport |
22,0 |
8,0 |
3,9 |
6,1 |
15,8 |
10,8 |
11,6 |
Áru- és szolgáltatásimport |
10,3 |
5,2 |
6,6 |
9,3 |
13,5 |
6,5 |
10,3 |
Fogyasztói árszínvonal |
10,0 |
9,1 |
5,2 |
4,7 |
6,8 |
3,5 |
2,3 |
Államháztartási hiány |
3,0 |
4,2 |
8,4 |
6,4 |
5,4 |
6,1 |
6,7 |
|
|
Az utóbbi években felerősödtek az egyensúlyi problémák. Az államháztartás hiánya 2002 óta folyamatosan meghaladta a GDP növekedési ütemét, ami komoly feszültségeket rejt magában, ezért a legfontosabb feladatok egyike mind a bevételi, mind a kiadási szerkezet reformja. Az állami újraelosztás 2003 óta szintén növekszik. A költségvetési és a monetáris politika összhangja az utóbbi években javult, az infláció a kilencvenes évekhez képest jelentősen mérséklődött, de még most sem felel meg a maastrichti kritériumnak. Az államháztartási hiány okozta gondok súlyát felismerve az országgyűlés a 2006-ban újraválasztott kormány javaslata alapján egy jelentős egyensúlyjavító csomagot fogadott el. Ezzel együtt is a 2006-os államháztartási hiány a kormány szerint eléri majd a 8,5%-ot. |
Az utóbbi években felerősödtek az egyensúlyi problémák |
|
|
Magyarország gazdasága rendkívül nyitott, növekedését a világgazdasági folyamatok, elsősorban az európai konjunkturális helyzet nagymértékben befolyásolja. A magyar gazdaság a kilencvenes években szervesen integrálódott a világgazdaságba, a külkereskedelem értéke ma már megközelíti a GDP 2/3-át. Ugyanakkor jelentős kockázatot rejt magába a külkereskedelmi mérleg tartós hiánya, amit a jelentős külföldi működőtőke-beruházások ellentételeznek. Az elmúlt évek folyamatosan nagy államháztartási hiánya, és a lakosság csökkenő megtakarítási hajlandósága növeli az árfolyam változékonyságának kockázatát. Magyarország nemzetközi versenykörnyezete dinamikusan változik, mind az ázsiai országok gyors ütemű termelésbővülésének, mind az Európai Unió balkáni bővülésének köszönhetően. A dél-kelet ázsiai országok exportja várhatóan jelentős nyomás alá helyez számos hazai termelőágazatot. |
Magyarország gazdasága rendkívül nyitott. |
|
|
Magyarország külpiaci függésének egyik kritikus eleme a jelentős energiaimport. A paksi atomerőműben felhasznált fűtőanyagot is beleszámítva, az energiafüggőség 2003-ban 74%-os volt, és mértéke folyamatosan növekszik. A világpiacon a szénhidrogének növekvő és igencsak változékony árai számottevő gazdasági kockázatot jelentenek a gazdaság számára. A fogyasztásban túlzott súlyt képviselő gáz és kőolaj elsődleges beszerzési forrása – az újonnan csatlakozott közép-európai országokhoz hasonlóan – továbbra is Oroszország. |
Az energiaimporttól való függőségünk komoly makrogazdasági kockázattal jár |
2.4.2. |
Alacsony aktivitás, stagnáló foglalkoztatás |
|
|
|
|
A magyarországi munkaerőpiac sajátos jellemzője, egyben legnagyobb problémája, hogy a nemzetközi összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság – mérsékelt munkanélküliség mellett – magas inaktivitással párosul. Az alacsony munkaerőpiaci részvétel kialakulásában a rendszerváltást követően az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett vagy a munkahelyüket veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböző jövedelempótló ellátásokat. Az 1990-es évek végétől ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a foglalkoztatáspolitika középpontjában a munkanélküliség csökkentése és nem a foglalkoztatás bővítése állt. A munkanélküli-ellátás szigorítása az álláskeresésre nem ösztönző ellátások felé terelte az állástalanokat. A foglalkoztatás és az aktivitás növelése helyett kizárólag a munkanélküliség csökkentésére irányuló politika önmagában tehát nem bizonyult megfelelő válasznak a magyar munkaerőpiac kihívásaira. Ezért 2005 végén sor került a munkanélküli és a szociális ellátórendszer átalakítására. A korai nyugdíjba vonulás visszaszorítására tett eddigi lépések nem bizonyultak elégségesnek. A foglalkoztatás bővítését ugyanakkor támogatja az európai összehasonlításban rugalmas munkaerő-piaci szabályozás és a foglalkoztatást segítő támogatáspolitika. |
Hazánkban alacsony a munkaerő-piaci részvétel |
|
|
|
|
Magyarország |
EU-10 |
EU-25 |
|
Foglalkoztatási ráta* |
|
|
Férfiak |
63,1 |
63,3 |
71,3 |
Nők |
51,0 |
50,7 |
56,3 |
Összesen |
56,9 |
56,9 |
63,8 |
|
Munkanélküliségi rátaa |
||
Férfiak |
5,8 |
10,4 |
6,5 |
Nők |
6,4 |
12,4 |
8,5 |
Összesen |
6,1 |
11,3 |
7,4 |
|
Aktivitási rátab |
|
|
Férfiak |
67,9 |
72,4 |
77,8 |
Nők |
55,1 |
59,2 |
62,5 |
Összesen |
61,3 |
65,8 |
70,2 |
|
|
A csekély munkaerőpiaci részvétel elsősorban az alacsony képzettségűeket jellemzi. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci aktivitása és foglalkoztatási aránya az OECD-átlagnak megfelelő. Jelentős elmaradás a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében tapasztalható. E réteg népességen belüli aránya meghaladja az OECD-átlagot, és még ma is minden hatodik fiatal legfeljebb általános iskolai végzettséggel lép ki a munkaerőpiacra. A szakmunkásképzés nem reagál a munkapiac változásaira, és tartalma sem megfelelő. Emiatt a szakmunkás végzettség megszerzése után a munkaerőpiacra lépő fiatal munkavállalók fele nem talál állást saját szakmájában, így más szakmákban vagy szakképzettséget nem igénylő állásokban helyezkedik el, miközben több ágazat jelentős munkaerőhiánnyal küszködik. A felsőfokúnál alacsonyabb végzettségű fiatalok, illetve a hasonló végzettségű idősebb korúak (55 év felettiek) különösen nehezen találnak munkát. |
A képzetlenek közül dolgoznak a legkevesebben |
|
|
A rossz egészségi állapot közvetlenül befolyásolja az emberek aktivitását – pontosabban a munkaerőpiacról való távolmaradásukat. Magyarországon az emberek életüknek átlagosan 13%-át töltik betegen; minden ötödik ember tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő. |
Sokan nem dolgoznak rossz egészségi állapotuk miatt |
|
|
Jelentősek a területi eltérések a foglalkoztatási helyzetben, különösen kistérségi szinten. Nem csupán a munkanélküliségi ráta nagysága, hanem a munkanélküliek és az inaktívak összetétele is számottevő eltéréseket mutat. Különösen a helyi munkaerőpiacoknak számító kistérségek szintjén nagyok az eltérések. A magas munkanélküliséggel sújtott térségekben a problémák halmozódása a jellemző: az átlagosnál magasabb az alacsony iskolai végzettségűek aránya, kevesebb a betöltetlen piaci munkahelyek száma. Ez a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult inaktív népesség, és emiatt a szociális segélyre szorulók magas arányában is megmutatkozik. |
Különösen kistérségi szinten jelentősek a területi eltérések a foglalkoztatási helyzetben |
|
|
A munkaerő migrációja alacsony és mobilitási lehetőségei korlátozottak. A foglalkoztatás és a munkanélküliség területi különbségeinek forrása részben az, hogy a magyar lakosság helyi kötődései erősek, így a lakóhely-változtatást önmagában a munkalehetőségek nem motiválják. Emiatt csak korlátozottan érvényesülhetnek a kereslet és a kínálat térbeli eltéréseit kiegyenlítő spontán folyamatok Az elmaradott térségekben külön gondot okoz az, hogy ahol lenne munkalehetőség (megyeközpontok, nagyvárosok) oda nehéz távolsági tömegközlekedéssel eljutni. |
A munkaerő migrációja és mobilitási lehetőségei alacsonyak |
|
|
Az alacsony foglalkoztatás egyik oka a be nem jelentett munkavállalás uniós összehasonlításban magas szintje. A fekete foglalkoztatás különösen a képzetlen munkaerőt érinti. A Magyarországon a rejtett gazdaságban foglalkoztatottak jelentős része olyan munkavállalókból tevődik össze, akik alacsony képzettségük és/vagy képzettségüknek nem megfelelő tudásuk miatt szorulnak ki a hivatalos munkaerőpiacról. E probléma hátterében a gazdasági átmenet időszakának gyors és radikális változásai, a munkát terhelő járulékok, valamint a szabályozás és ellenőrzés hiányosságai állnak.4 |
Számottevő a be nem jelentett foglalkoztatás |
|
|
A hazai munkaerő termelékenysége (GDP/foglalkoztatott) nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, ám jelentős különbségek tapasztalhatók a különböző ágazatokban és az iskolai végzettséget vizsgálva. A magyarországi bérek színvonala számos szektorban elmarad a nemzetközi versenytársakhoz képest, miközben a munkához szükséges képzettség megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Várhatóan az átlagos élettartam növekedésével további tartalékokat jelent az idősebb, nagyobb tapasztalattal bíró munkavállalók köre. |
Jelentősek a lehetőségek a munkaerő hatékonyságának növelésében |
|
|
A szakmai mobilitás, a munkahelyek megtartása és a foglalkoztatási esélyek javítása szempontjából döntő jelentőségű a munka melletti képzés, illetve a – munkaerőpiacon értékelhető tudással és képességekkel nem rendelkező munkaerő-tartalék alapvető képesség- és tudásfejlesztését biztosító – felnőttképzés. Magyarországon viszonylag alacsony a munkavállalói korú népesség felnőttképzésben való részvétele, különösen a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetben lévő idősek és az alacsony iskolai végzettségűek körében. |
Kevesen tanulnak valóban "élethosszig" |
|
|
A nemzetközi vállalatok munkaerő kereslete szempontjából kiemelkedően fontos tényező lehet, hogy a magyarországi munkakultúra, munkamorál a nyugat-európaival megegyező, a munkával szembeni attitűd kiszámítható, a lakosság és a magyar munkavállalók szeretik az újdonságot, támogatják az innovációkat, a magyarok (mind személyes, mind társadalmi szinten) fejlődés-orientáltak. A társadalmi normák megfelelnek a nyugat európainak; jelen vannak és erősödnek a civil szervezetek, erősödik a társadalmi érzékenység a kisebbségekkel szemben. A foglalkoztatottak jelentős része dolgozik kis- és középvállalkozásoknál, ahol a verseny kifejezetten éles. A versenyszférában foglalkoztatottak negyede külföldi többségi tulajdonban lévő cégeknél dolgozik, így számukra a nemzetközi követelményeknek való megfelelés alapvető elvárás. |
A nemzetközi vállalatok munkaerő kereslete szempontjából kiemelkedően fontos tényező magyar munkavállalók innováció- |
4 Számos kutatás foglalkozik a "fekete", illetve "szürke" foglalkoztatás mértékének becslésével, ezek módszertana azonban többnyire nem egységes, így eredményeik is eltérnek. Összehasonlítási alapul az informális gazdaság GDP-ben mért arányát szokták használni, mivel mind az OECD, mind az EU ezt a mutatót alkalmazza a "fekete munka" terjedelmének megállapítására, illetve az országok összehasonlítására.
2.4.3. |
Duális jellegű gazdasági szerkezet |
|
|
|
|
|
|
|
A fejlődést segítette a gyorsan kiépülő, a gazdasági tevékenységeket támogató, modern pénzügyi és távközlési szektor. A gazdaság szerkezetében visszaszorult a mezőgazdaság és a könnyűipar, ugyanakkor nőtt a gépipar, a vegyipar, az építőipar és a szolgáltató ágazatok, így pl. a turizmus súlya. |
A gazdaság szerkezete modernizálódott |
|
|
|
|
Magyarország gazdasági fejlődését segíti a hagyományosan erős vállalkozói kultúra, a nyugati termelési, szervezési eljárásokhoz már alkalmazkodott, ám nyugati versenytársainkhoz képest még olcsó menedzsment és munkaerő. A betelepült multinacionális vállalatok jelentős mértékben támaszkodhatnak az innovatív és absztrakt módon is gondolkodni tudó munkavállalókra. A Magyarországon letelepedő nemzetközi vállalkozásokat támogatja a nyugat-európaihoz hasonló gazdag történelmi-kulturális háttér, fogyasztói szokások és a stabil demokratikus értékrend is. A fejlesztéseket ösztönzi a fejlesztés- és beruházásbarát szabályozás, a befektetéseket támogató önkormányzatok. A kormányzat az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre a hiányzó infrastruktura fejlesztésével, ami jelentős mértékben segítheti a telephely alapításokat. |
Magyarország gazdasági növekedése a kedvező kulturális hátterünkre alapoz |
|
|
|
|
A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP jelentős regionális szóródást mutat. A Budapestet is tartalmazó Közép-Magyarországon mért érték megközelíti az EU-25 átlagát (89%), míg Észak-Magyarország (36%) és az Észak-Alföld (36%) uniós szinten a legelmaradottabb térségek között található Európában. A polarizáltság kistérségi szinten még jelentősebb. A gazdaságilag legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, esetenként abszolút értelemben is visszaeső. A gazdaságilag leszakadó térségek többsége az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon található. |
A gazdaság területi egyenlőtlenségei jelentősek és… |
|
|
|
|
A gazdasági növekedés területi egyenlőtlenségei tovább növekednek. A technológiai fejlődést megalapozó beruházások a fejlett térségekben összpontosulnak, elsősorban a leggyorsabban fejlődő térségben, Budapesten és agglomerációjában. A gazdasági növekedés fontos színtere továbbá a Dunántúl északi és nyugati része (elsődlegesen a nyugati piacok jó megközelíthetőségének, a fejlett infrastruktúrának és a képzett munkaerőnek köszönhetően), valamint a regionális gazdasági és tudásközpontnak számító megyeszékhelyek (elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc). Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, ezek a területi különbségek jelentős társadalmi feszültségekké erősödhetnek. |
… növekednek |
|
|
|
|
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
Közösségi tulajdon |
28,4 |
27,4 |
29,1 |
30,1 |
29,2 |
Hazai magántulajdon |
49,6 |
50,5 |
49,0 |
47,3 |
49,5 |
Külföldi tulajdon |
22,0 |
22,1 |
21,9 |
22,6 |
21,3 |
|
|
A nemzetközi vállalatok jelenléte, a befektetett működőtőke összege nemzetközi összehasonlításban kimagasló. A közvetlen külföldi működőtőke-beruházások (FDI) 2005-ben a GDP 5,9%-ára rúgtak. A termelő és a kereskedelmi tevékenység mellett egyre több multinacionális vállalat helyezi át kutatási-fejlesztési és kiszolgáló részlegeit is Magyarországra. |
A nemzetközi vállalatok szerepe meghatározó |
|
|
A Magyarországon működő nagyvállalatok a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket. Az export és a gazdasági növekedés túlnyomó többségét versenyképes nagyvállalataink, elsősorban a nemzetközi vállalatok leányvállalatai adják. Néhány nemzetközi nagyvállalat innen szervezi egész kelet-közép-európai tevékenységét. A hazai székhelyű nagyvállalatok is egyre határozottabban terjeszkednek a régióban. |
Nagyvállalataink nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek |
|
|
A nagyvállalatok túlsúlya ellenére jelentős és egyre nagyobb szerepet játszik a kis- és középvállalati szektor. Termelékenysége – mint a világ valamennyi országában, úgy nálunk is – elmarad a nemzetközi színtéren versenyző vállalatokétól, miközben ez a szektor foglalkoztatja a munkavállalók mintegy 60%-át. A termelékenységbeli elmaradás legfőbb oka a műszaki felszereltség és a tőkeellátottság nagyvállalatokhoz képest alacsony színvonala. A kkv-k egy része sikeresen kapcsolódik az exportáló és a belföldi igényeket kiszolgáló nagyvállalati szektorhoz, másik részük hazai, helyi igények kiszolgálására szakosodott. Ugyanakkor a kkv-k közül a mikro-vállalkozások jelentős része nem vállalkozás, hanem önfoglalkoztatás és/vagy adóelkerülés miatt úgynevezett "kényszervállalkozás". |
A kis- és középvállalatok a legjelentősebb foglalkoztatók, azonban termelékenységük elmarad a nagyokétól |
|
|
A nemzetközi vállalatok nagy része hatékonyan alkalmazza a korszerű szervezési, vezetési módszereket, a kkv-k körébe tartozó vállalatok azonban ma még gyakran küzdenek ezek hiányával. A vállalati vezetők nem támaszkodnak kellőképpen a korszerű informatikai, vezetéstámogatási eszközökre. A kkv-k jelentős része nem képezi megfelelően a munkavállalóit, ami gátolja a termelékenység javulását. |
A kkv-k kevéssé alkalmaznak korszerű vezetési módszereket |
|
|
A kkv-k együttműködési képessége és hajlandósága az állami ösztönzések ellenére sem eléggé fejlett, kicsi a beszállítói hálózatok és a (regionális, ágazati) klaszterek szerepe, ami korlátozza a nagyvállalatok felől jövő technológiatranszfert, illetve – közös fejlesztések, beruházások hiányában – a méretgazdaságosság kiaknázását. |
Alacsony a kkv-k együttműködési képessége és hajlandósága |
|
|
A pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés nagy szóródást mutat: a nagyvállalatok egy része jelen van a nemzetközi tőkepiacokon, a kkv-k számottevő hányada azonban még mindig nem "bankképes", az elmúlt évek javuló irányzata ellenére sokuk nem fér hozzá a piaci finanszírozási lehetőségekhez. A tőkéhez jutás a kkv-k számára nehéz, a szektornak folyósítandó hitelezés a bankok számára – a kicsi hitel- és számlaforgalom, a nem megfelelő biztosítékok miatt – még mindig eléggé kockázatos. Az ennek enyhítésére irányuló eddigi állami megoldások nem jártak sikerrel, gyenge hatékonysággal működtek. |
A kkv-k piaci finanszírozása nehézkes |
|
|
Nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított aránya (2004-ben a GDP 0,89%-a, szemben az EU-15-ök 1,95%-ával), és ebben a vállalkozások ráfordítása csupán 37%-ot tett ki. Ma még kevés cég vállalkozik önálló kutatás-fejlesztésre, és gyenge a kutatóhelyek és az üzleti szféra kapcsolata. A multinacionális vállalatoknál ugyanakkor már van példa a magyar kutatói bázis hasznosítására. Ebben a körben elindultak oktatási-kutatási együttműködések is. Leginkább a bizonytalan külső technológiai és nemzetközi versenyző környezetben tevékenykedő vállalatok költenek K+F-re. Lassan, de növekszik a hazai és a külföldi kutatási eredményeket hasznosítani képes vállalkozások (spin-off és start-up cégek) száma. Néhányukat a legsikeresebb vállalkozások között találhatjuk. |
A K+F-ráfordítások elmaradnak az EU átlagától; különösen a vállalatok költenek keveset |
|
|
Sok helyen kedvezőek a feltételek a koncentrált szellemi és technikai erőforrást igénylő, összetett problémák kutatására. Ezeken a helyeken nemzetközileg is kiváló doktori iskolák, szellemi műhelyek működnek, amelyekben nemzetközi együttműködésbe betagozódott kutatások folynak (elsősorban az IKT, a nanotechnológia, a biotechnológia, az űrkutatás, a környezet- és egészségipar, valamint a gyógyszerkutatás területén). A K+F és az innováció egyes részfolyamatai ugyanakkor szétaprózottak, a közöttük lévő kapcsolat nem megfelelő, emiatt a meglévő kutatási eredmények sem jutnak el az alkalmazásig, a piaci termékké válásig. Gyenge az innovációs láncban részt vevő szereplők közötti együttműködés, kevés az ezeket segítő hídképző és tanácsadó intézmény. |
Jelentősek, de kihasználatlanok kutatói kapacitásaink |
|
|
A vállalkozások adaptív innovációs stratégiát követnek. Mintegy 10%-uk vásárol nemzetközi szabadalmakat; elsődleges céljuk a piacaik megtartása, illetve növelése, valamint a költségeik csökkentése. A vállalkozások elsősorban a technológiáik megtartásában és kevésbé azok módosításában tartják magukat felkészültnek. |
A vállalkozások innovációs stratégiája adaptív |
|
|
Az információs gazdaság jelentősen bővült Magyarországon is, de még nem sikerült teljesen ledolgoznunk a hátrányunkat. Kevéssé ismertek a számítógépes vállalatirányítási rendszerek, nincsenek kihasználva a tudásmenedzsment és az információs technológiák magasabb szintű alkalmazásának lehetőségei. Ugyanakkor az elmúlt években jelentősen csökkent a kkv-k lemaradása az információs technológia használata terén. Az információs társadalom szempontjából kulcsfontosságú tartalmak és szolgáltatások terén viszont Magyarországon jelentős a lemaradás. Az információs, informatikai (hardver, szoftver) szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások arányát tekintve növekedtek a területi különbségek, e vállalkozások több mint fele fővárosi. |
A jelentős bővülés ellenére lemaradásunk az információs társadalom összetevőiben számottevő |
2.4.4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul |
|
Magyarországon a közlekedési hálózat sűrűsége közel azonos az EU átlagával. 2005-ben a közúthálózat sűrűsége (329 km/1000 km2) az EU-átlag 88%-a, a vasúthálózat sűrűsége (83 km/1000 km2) az EU-átlag 128%-át teszi ki. Ugyanakkor a közlekedési hálózat kapacitása, üzemeltetése, teherbírása, biztonsága nehézkessé teszi az ország elérhetőségét. A közlekedési hálózatok szervezési elkülönültsége pedig megnehezíti a közlekedési módok közötti váltást, a környezetet kevésbé szennyező közlekedési módok előtérbe helyezését. A budapesti (Ferihegyi) nemzetközi reptér forgalma az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt (elsősorban az olcsóbb légitársaságok forgalomnövekedésének köszönhetően), és várhatóan tovább bővül a regionális repterek forgalma is. |
A sűrű közlekedési hálózat ellenére a forgalmi igények számos helyen meghaladják az út- és vasúthálózat kapacitását |
|
|
Az ország fejlett térségei jó infrastruktúrával rendelkeznek, míg a Budapesttől távol eső és a periferikus térségekben ennek hiánya súlyos akadálya a fejlődésnek. A Budapest központú hálózat hosszadalmassá és nehézkessé teszi egyes régiók, kistérségek, sőt számos regionális jelentőségű város megközelítését, még a régiókon belül is. A vállalkozások számára telephelyként – elérhetőség szempontjából – Budapest és környéke, a közép- és részben a nyugat-dunántúli térségek vonzóak, míg a legkevésbé keresettek a tiszántúli, valamint a dél-dunántúli, illetve a nagyvárosoktól távol eső térségek. A lakosság hétköznapi közúti közlekedési igényei szempontjából a keleti országrész határ menti kistérségei, valamint néhány dél-magyarországi kistérség van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az országos közúthálózatra készített hosszútávú forgalomfejlődési prognózis a teljes hálózat átlagában egyenletes ütemű, végeredményében 35–40 %-os, a főhálózatot illetően 45-50 %-os forgalomnövekedést mutat. Ezen belül a forgalom tovább koncentrálódik a főhálózatra, különösen a főváros és nagyvárosok körzetében. |
Közlekedési hálózatunk Budapest-centrikus, és jelentős területi eltérések tapasztalhatók |
|
|
Magyarországot 4 jelentős, Kelet-, Nyugat- és Dél-Európát összekötő fő európai közlekedési folyosó szeli át: a IV-es (Bécs–Budapest–Szófia)és az X/b.5 (Budapest-Belgrád) közös szakasza, az V/b. (Trieszt–Budapest–Kijev) és az V/c. (Budapest−Eszék−Szarajevó)-közlekedési folyosó és a Duna (VII. folyosó). A várhatóan jelentősen bővülő Nyugat- és a Kelet-Európa közötti, valamint a Dél- és Észak-Európa közti áruforgalom jó lehetőséget kínál a nemzetközi kereskedelmi, szállítási, logisztikai szolgáltatások hazai fejlődésének. |
Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése nagyon kedvező |
|
|
A számottevő beruházások ellenére az autópálya-ellátottság (6,1 km/1000 km2) mindössze negyede a nyugat-európai átlagnak. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének jelentőségét mutatja, hogy az 1990-es évektől kezdődően a külföldi vállalatok telephelyválasztását alapvetően befolyásolta az autópályák közelsége. A zöldmezős beruházások jelentős része a gyorsforgalmi úthálózat már meglevő elemeihez, illetve azok 30-40 km-es sávjához kapcsolódott. |
Az autópályák közelsége meghatározó volt a külföldi tőke telephely- |
|
|
Az ország regionális központjait összekötő keresztirányú utak kapacitása a forgalmi terheléshez képest kicsiny. A hálózati hiányosságok mellett többlet-karbantartási igényt támaszt az a körülmény, hogy az utak kisebb (100 kN) terhelésre épültek, mint az EU-ban (115 kN) szokásos. Az eddig megindított burkolat-megerősítési programokon kívül 2008-ig további 1000–1200 km megerősítésére lesz szükség, hogy eleget tudjunk tenni a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségünknek. |
Az úthálózat minősége elmarad a forgalmi igényektől |
|
|
Magyarország 7600 km hosszú vasúthálózatát is a Budapest központú sugaras szerkezet jellemzi. A folyamatosan romló műszaki állapot miatt a vonalak közel 40%-án sebességkorlátozás van érvényben. A pályák 16%-a kétvágányú, 33%-a villamosított. |
Vasúthálózatunk hossza megfelelő, műszaki jellemzői gyengék |
|
|
Az áruszállításban a közút teljesítményének növekedése gyorsabb a vasúténál, ami mögött a gazdaság készletezési rugalmasság és költségcsökkentés iránti igénye áll. Ennek ellenére a közlekedési munkamegosztás fenntarthatósági szempontból – a vasút és a közösségi közlekedés viszonylag magas aránya miatt – Magyarországon még mindig jóval kedvezőbb, mint az EU-15-ben. |
A vasúti áruforgalom nálunk is visszaszorul, de még kedvezőbb a helyzetünk az európai átlagnál |
|
|
A személyközlekedésben is növekszik az egyéni (autós) közlekedés aránya a közösségi közlekedés rovására. A növekvő gépkocsihasználat zsúfoltabbá teszi az utakat, fokozza a baleseti kockázatot és a környezetszennyezést. A vasúti személyközlekedés – az általában alacsony szolgáltatási színvonal miatt – vesztett súlyából, 1995-től azonban kezdi visszanyerni elvesztett pozícióit. |
Nő az egyéni autóhasználat |
|
|
Annak ellenére, hogy tömegközlekedési hálózatunk európai viszonylatban fejlett az erősödő urbanizációs és dezurbanizációs folyamatok komoly kihívást jelentenek a hazai tömegközlekedés számára, Egyre inkább változik a városok és városkörnyékek korábbi egyirányú kapcsolata, a kistérségeken, városkörnyékeken belüli sokirányú kapcsolatok felértékelődnek. Bár a szolgáltatás színvonala nem mindenhol megfelelő (elégtelen járatsűrűség, utaskiszolgálás és akadálymentesítettség, a járatok alacsony komfortszintje és az egyes közlekedési módok egymáshoz kapcsolódásának és menetrendi összehangoltságának problémái) mégis, a közösségi közlekedést Magyarországon a lakosság nagyobb része veszi igénybe, mint a nyugat-európai országokban. A közösségi közlekedés fejlettsége és minősége térségtípusonként jelentősen szóródik. |
A közösségi közlekedés nem tud lépést tartani az agglomerációs ingázók számának növekedésével |
5 Szegednél ágaznak el a folyosók Belgrád illetve Arad irányába.
2.4.5. |
A piacgazdaságra való áttérés társadalmi áldozatokkal járt |
|
|
|
|
Az elmúlt tizenöt évben kialakult és szélesedik egy új értelmiségi és vállalkozói réteg, amelynek javultak a társadalmi pozíciói. Az iskolázottsági, foglalkozásbeli, valamint a lakóhely szerinti társadalmi egyenlőtlenségek azonban fokozódtak, és egyes csoportoknál a társadalmi problémák halmozottan jelennek meg. Az e csoportokhoz tartozók nagy része alacsony végzettségű, rossz lakás- és egészségügyi körülmények között él, és várhatóan a gyermekeik sem tudnak egzisztenciálisan felemelkedni. A társadalmi hátrányok halmozódása különösen jellemző az egyes térségekben nagy arányban élő cigányságra. Ugyancsak ide tartoznak a kilencvenes évek elején a munkaerőpiacról kiszorult, alacsony képzettségű munkavállalók, akiknek a helyzete a gazdasági növekedés megindulásával sem javult – jelentős részük azóta sem dolgozik. A fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásban való részvétele is nagyon alacsony. A nyugdíj előtt állók foglalkoztatása pedig szintén az egyik legalacsonyabb Európában. A nagyvárosokban a rendszerváltással egyidejűleg tömeges problémaként jelent meg a hajléktalanság. Ezen problémák megjelenésével, illetve súlyosbodásával párhuzamosan megnőtt a társadalom biztonság iránti igénye. |
Jelentős tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról |
|
|
|
|
A humán szolgáltató szektor (egészségügy, szociális ellátás) a várható élettartam növekedésével dinamikusan bővülhet, ami igen jelentős munkaerő-keresletet jelent majd, mivel itt speciális készségekre van szükség. A népesség jövedelmi szintjével párhuzamosan várhatóan nő a tudás-intenzív, szűk piaci igényeket kielégítő szolgáltató szektor szerepe is, ahol tovább bővülhet a foglalkoztatás – ezt már részben támogatja a bővülő idegenforgalmi, vendéglátóipari képzés is. |
A társadalmi átalakulás megteremti a foglalkoztatási szerkezetváltás lehetőségét |
|
|
|
|
2.4.5.1. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok |
|
|
|
|
|
Magyarországon a népesség csökkenése az 1980-as években kezdődött, és a helyzet az 1990-es években vált súlyossá. 30 évvel ezelőtt az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma meghaladta a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es átlagot; mára ez az arány az 1,326-es szintre esett vissza. A háttérben részben a házasságkötések számának csökkenése, az első gyermek vállalásának későbbre tolódása, valamint a családi kapcsolatok átalakulása áll. A népesség csökkenése az alacsony termékenység mellett a kimagaslóan rossz mortalitás, különösen az aktív korú népesség (a 65 év alattiak) halandóságának a következménye. A fogyást kismértékben fékezi a környező országokból történő bevándorlás. |
Magyarország lakossága csökken és öregszik |
|
|
|
|
A magas inaktivitás és a demográfiai folyamatok nagy nyomás alá helyezik a jóléti ellátórendszereket. Az idősek száma és aránya nő, ami az egészségügyi és szociális gondozási-ápolási szükségletek erőteljes növekedését valószínűsíti. Az ellátórendszerek finanszírozása – többek között a foglalkoztatás alacsony szintje miatt – már jelenleg is komoly gondot okoz. A két folyamat együttesen elkerülhetetlenné teszi az ellátórendszerek átalakítását. |
Az ellátórendszerek fokozódó nyomás alá kerülnek |
|
|
||
2.4.5.2. |
Egyenlőtlen a tudáshoz, a kultúra értékeihez való hozzáférés |
|
|
|
|
A rendszerváltozás óta emelkedett a lakosság képzettségi színvonala. A legdinamikusabb növekedés a közép- és felsőfokú végzettségűek számában és arányában tapasztalható. 1990 és 2001 között az iskolázottsági szint látványos emelkedése mellett a főváros-vidék különbség kismértékben csökkent, de a vidéken belüli különbségek jelentősek maradtak. Nőtt az idegen nyelveket beszélők, az informatikai ismeretekkel rendelkezők, valamint a külföldi részképzésben részt vevők aránya. Az idegen nyelvek ismeretében azonban európai összehasonlításban továbbra is nagyon rosszul állunk. |
Jelentősen emelkedett a lakosság képzettségi szintje |
|
|
|
|
A lakosság képzettségi szintjének európai mértékkel mért számottevő emelkedése mellett a népesség tudásszintjével, alapkészségeivel kapcsolatos nemzetközi összehasonlító felmérések bizonyos területeken a hazai teljesítmények stagnálásáról, illetve romlásáról, valamint az oktatás minőségének egyes intézmények közötti jelentős különbségéről tanúskodnak. Az oktatás nem biztosítja az érvényesüléshez szükséges alapvető készségeket, kevéssé gyakorlatorientált, nem szolgálja a tanulók élethosszig tartó tanulását, és nem hasznosítja kellőképpen a nem formális és informális tanulásban rejlő lehetőségeket. Mindez felerősíti a munkaerőpiaci feszültségeket, és nehezíti a rugalmas munkahelyváltást. |
Nem javul az oktatás eredményessége |
6 2005. évi adat
A demográfiai folyamatok hatására az általános iskolai tanulók létszáma 1990 óta folyamatosan csökken, miközben az oktatási rendszer kapacitásai bővültek. A növekvő kapacitások fenntartása egyre súlyosabb teherként nehezedik az államra, illetve az önkormányzatokra, miközben 812 olyan települése van az országnak, ahol sem óvoda, sem általános iskola nem működik. Az alapfokú oktatási intézményekkel nem rendelkező települések Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, valamint a Dunántúl aprófalvas megyéiben (elsősorban Baranyában, Vasban, Zalában) összpontosulnak. Nem létezik átfogó minőségértékelési és minőségbiztosítási rendszer, ami segíthetné az oktatás minőségi fejlesztését. |
A közoktatás minőségi és strukturális megújulás előtt áll |
|
|
Az elmúlt évtizedben az oktatási rendszer felerősítette a már meglévő társadalmi különbségeket és szegregációs folyamatokat. Ez részben természetes következménye a szabad iskolaválasztásnak. Az iskolák között jelentősek a különbségek a felszereltség, a tanári kar és a társadalmi presztízs tekintetében. Az alacsonyabb státusú csoportok gyermekei jellemzően az átlagosnál alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek. Sokuk ki is hullik az oktatási rendszerből, és a megfelelő kulturális háttér hiánya hosszú távon is megakadályozza őket az új ismeretek, tudás elsajátításában. Az 1990-es évek vége óta valamelyest nőtt a középfokú oktatásból való lemorzsolódás aránya, ami szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében. A kiszorulás csökkentésére irányuló programok mindeddig nem hoztak eredményt. Számos fiatal iskolai végzettség, illetve szakképzettség nélkül kerül ki az oktatási rendszerből, így munkaerőpiaci kilátásaik rendkívül rosszak. A nagy lemorzsolódásban meghatározó szerepe van annak is, hogy az általános iskolában ezek a tanulók nem sajátítják el az alapvető készségeket, kompetenciákat. |
Az iskolarendszer felerősítette a társadalmi különbségeket |
|
|
A felsőoktatás 1990-es években végbement látványos expanziója nem járt együtt átfogó tartalmi, szervezeti megújítással. A részleges szervezeti reformok nem járultak hozzá érdemben a felsőoktatás és a gazdasági szféra közötti kapcsolatok és a felsőoktatás innovációban betöltött szerepének az erősödéséhez, valamint az egész életen át tartó tanulás korszerű formáinak széles körű bevezetéséhez. Mindez nem kedvezett sem az elitképzésnek, sem a gyakorlatorientált, gazdaságvezérelt "tömegképzés" térnyerésének. Hiányosak a felsőoktatási intézmények térségi és regionális kapcsolatai, a felhalmozott tudás nem ölt testet helyi kezdeményezésekben. Az elmaradott térségek nem vonzzák a képzett munkaerőt. A vidéken végzett diplomások jelentős része elvándorol Sokuk Budapesten keres munkát, mert a lakóhelyük közelében nincs a képzettségüknek megfelelő munkalehetőség, vagy jelentősek a jövedelmi különbségek. |
A felsőoktatásban tanulók száma dinamikusan növekedett, romlott viszont a felsőoktatás eredményessége és költséghatékonysága |
|
|
A szakképzés nem tudott rugalmasan alkalmazkodni a piacgazdaság igényeihez. Az iskolarendszerű szakképzésben tanuló fiatalok száma az 1990-es évek elejétől folyamatosan csökkent. A szakképzés a képzési programok ismételt korszerűsítése ellenére sem volt képes az elmúlt 15 esztendő során folyamatosan és rugalmasan alkalmazkodni a helyi munkaerőpiac igényeihez. Ezt részben a szakképzés tartalmának, minőségének fogyatékosságai, részben a pályaorientációs és tanácsadási rendszer gyengeségei magyarázzák. |
A szakképzés nem igazodott a munkaerőpiac igényekhez |
|
|
Felnőttkori képzésben rendkívül kevesen vesznek részt, és még az alacsony részvételi arányok mögött is jelentős egyenlőtlenségek mutathatók ki. Különösen hátrányban vannak az idősebbek és az alacsony iskolai végzettségűek: 2004-ben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők képzésben való részvételi aránya 0,4%, míg a diplomásoké 3,4% volt; az 55–64 évesek képzésben való részvétele 0,8%, míg a 25–64 éves népesség esetében ez az arány 4,4% volt. |
A felnőttkori képzésben való részvétel alacsony, jelentősek az egyenlőtlenségek |
|
|
Legtöbbször az ismeretek hiányára vezethető vissza, hogy a jogérvényesítés lehetőségeiben is jelentősek a társadalmi különbségek – elsősorban a jövedelmi helyzet és a végzettség függvényében. A jogvédelem és jogérvényesítés lehetőségeit segíti a szociálisan rászorultakat támogató jogsegélynyújtó és antidiszkriminációs szolgálat, valamint a közvetítés, a társadalmi bűnmegelőzés és az áldozatvédelem intézményrendszere. |
Az alacsonyabb képzettségűek a jogaikat is nehezebben érvényesítik |
|
|
Magyarország gazdag szellemi-kulturális örökséggel rendelkezik. Zenei, képzőművészeti és színházi kultúránk ismert és elismert. Jelentősek népművészeti értékeink, hagyományaink. Az új kulturális tevékenységre, innovációra sarkalló módszerek és megoldások viszont gyengék. A kulturális intézmények részben újratermelik a passzivitást, az új kezdeményezések elszigeteltek maradnak. |
Gazdag szellemi-kulturális örökségünket jobban kell hasznosítanunk |
|
|
Noha jelentős egyenlőtlenségek vannak a kulturálódási lehetőségekhez való hozzáférésben a falvak és a városok között, a kulturális intézményekkel való területi lefedettség jó. Ennek ellenére az intézmények nem tudják kellő mértékben kihasználni a kultúra társadalmi felzárkózást elősegítő, kreativitást megalapozó, a társadalmi közeget aktivizáló lehetőségeit. |
Törekednünk kell a kultúrához való hozzáférés javítására |
|
|
|
|
|
|
A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint ahogy azt az ország gazdasági-társadalmi fejlettsége indokolná. A születéskor várható, egészségesen eltöltött évek száma a nők esetében 57,8 és férfiak esetében 53,5 év, szemben az uniós 66 illetve 64,5 évvel. Magyarországon az emberek életüknek átlagosan 13%-át töltik betegen, minden ötödik ember tartósan beteg vagy fogyatékos. A munkavállalási korú népesség 6,8%-a, 466 ezer ember részesül rokkantsági nyugdíjban. |
Fejlettségi szintünkhöz képest nagyon rossz az egészségi állapotunk |
|
|
A lakosság egészségtudatossága gyenge, az egészségre káros életvitelminták elterjedtek, alacsony az öngondoskodási készség. Ugyanakkor a magasabb jövedelmű, képzettebb rétegek mindinkább figyelnek egészségükre, ezért a társadalom képzettség és jövedelem alapján szétválik folyamatosan javuló és továbbra is romló egészségű csoportokra. |
Gyenge hazánkban az egészségtudatosság |
2. ábra: Születéskor várható egészségben töltött évek száma, 2003 Forrás: Eurostat. |
|
|
|
Az egészségi adatok regionális különbségei csekélyek, ugyanakkor az ellátórendszer teljesítménye jelentősen szóródik. A hazai ellátórendszer struktúrája egyenlőtlen és kórházcentrikus, nagyrészt még mindig a korábbi, központilag irányított egészségügyi rendszer öröksége, igen jelentősek a területi, kapacitás- és méretbeli különbségek. Nem, vagy csak nagyon lassan képes alkalmazkodni a szükségletekhez és a lakossági elvárások változásához, illetve a korszerű gyógymódok nyújtotta lehetőségekhez. A tudományos eredmények csak jelentős késéssel és területileg egyenlőtlenül kerülnek be a gyógyítási gyakorlatba. A rendszer működését nagymértékben aláássa a hálapénz intézménye. Mindezek az egyébként is szűkös források rossz hatásfokú felhasználásához vezetnek. |
Az egészségügyi ellátás rendszere elavult |
|
|
Az ellátórendszer tevékenységének középpontjában elsősorban a betegség gyógyítása és az utólagos kezelés áll; a külföldön már működő, életvezetési tanácsokat adó egészségügy gyakorlatilag nem létezik. Az ellátórendszer szerkezetén belül még mindig a legnagyobb költségű kórházi ellátás a meghatározó. Míg az OECD-országokban ezer lakosra 4 kórházi ágy jut (s a törekvés a 2 kórházi ágy/ezer lakos szint elérése), addig Magyarországon 6 ágy jut ezer lakosra. |
A magyar egészségügy még mindig betegség-központú |
|
|
Az ellátás infrastruktúrája részben elavult, részben nem felel meg a megbetegedési struktúrának. Az eszköz- és műszerállomány az elmúlt tíz évben elöregedett, az új műszerek aránya csökkent. Az eszközellátottság régiónként, intézményenként, sőt intézményen belül is rendkívül egyenlőtlen eloszlású. A használatban lévő korszerűtlen eszközök nemcsak az ellátás biztonságát, hanem olykor még a személyzetet is veszélyeztetik. Az esetlegesen fellépő diagnosztikai hibák, a beavatkozás szövődményei többletköltséget okoznak. |
Az ellátás infrastruktúrája is korszerűtlen |
|
|
Az egészségügyi ellátórendszer pazarló szerkezete hatással van az állami kiadások (és az államháztartási hiány) mértékére. A nem megfelelő egészségi állapot és a nem megfelelő minőségű, hatékonyságú egészségügyi ellátórendszer negatívan hat a konvergencia kritériumok teljesítésére és az ország versenyképességére is. |
Az egészségügy hiányosságai komoly terhet jelentenek a gazdaság számára is |
|
|
A magyar egészségügyben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. A fejlődés alapja lehet a nemzetközileg is elismert magyar egészségügyi szaktudás, az egészségfejlesztésben pedig a meglévő térségi tisztiorvosi és védőnői hálózat. Magyarország nemzetközi viszonylatban kiemelkedő gyógyfürdő kapacitásokkal rendelkezik, amelyek ma még nem épülnek be megfelelően a hazai lakosság gyógyításába, egészségmegőrzésébe. Az ellátórendszer szervezetének javulásáról tanúskodik, hogy – az I. NFT és a hazai támogatási programok (Népegészségügyi Program, egynapos sebészeti pályázat, háziorvosi prevenciós pályázat) eredményeként -a kórházi ellátás mellett kialakult a szükséges háttértevékenység. Ilyenek a végleges (kórházi kezelést nem igénylő) ellátásra is képes korszerű alap- és sürgősségi ellátás, illetve az olyan költségkímélő beavatkozások, mint az ambuláns-diagnosztikai tevékenységek, az egynapos ellátási formák és az ápolási, rehabilitációs tevékenységek. |
A magyar egészségügyben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre |
|
|
|
|
Az alacsony gazdasági aktivitású, veszélyeztetett társadalmi csoportok körében, a leghátrányosabb helyzetű térségekben olyan zárványok alakultak ki, amelyek jellemzője a népesség alacsony képzettsége és rossz egészségi állapota. Ezek a csoportok tovább is örökítik az alacsony képzettséget, a rossz életkörülményeket és ennek következményét, a gyakori állásvesztést, a munkanélküliséget és az inaktivitást Ezáltal a következő generációra is átörökítődik a társadalmi kirekesztődés és leszakadás. |
Az inaktivitás a szegénység újratermelődéséhez vezet |
|
|
Hozzájárult e csoportok inaktivitásának növekedéséhez az is, hogy az állásukat vesztett vagy munkahelyüket veszélyeztetve érző embereknek tág lehetőségük nyílt a korhatár elérése előtti nyugdíjba vonulásra, amellyel tömegesen éltek is. A különféle szociális ellátások és szolgáltatások pedig nem ösztönözték és segítették kellően a munkaerő-piaci integrációt. A szociális segélyezés 2005-ös módosítása előtérbe helyezte a munkába való visszatérést, amit az I. NFT egyik prioritása, a szociális területen dolgozók képzése, a foglalkoztatási hivatallal való együttműködés intenzívebbé tétele is támogat. |
A szociálpolitika hibás ösztönző rendszere felerősítette a kirekesztődést |
|
|
Az inaktívak, a társadalom perifériájára szorultak területi koncentrációja tovább növekszik. A rendszeres szociális segélyben részesülők arányát tekintve ötvenszeres különbség van a főváros környéki és az északkelet-magyarországi kistérségek között. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében többen részesülnek segélyben, mint az egész Dunántúlon összesen. |
Tovább növekszik az inaktívak területi koncentrációja |
|
|
A társadalmi problémák területi koncentrációja együtt jár a jóléti és közszolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáféréssel. Ez drámai problémákat vet fel, különösen az aprófalvas és a határ menti, városi központtal nem rendelkező térségekben, ahová a tömegközlekedéssel is csak nehezen lehet eljutni. Az ilyen területeken élőknek és gyermekeiknek az állami szolgáltatások kevés esélyt biztosítanak életminőségük javítására. Az érintett települések mintegy felében működik azonban már falu- és tanyagondnoki szolgálat, amely hatékonyan és sikeresen enyhítheti e különbségeket. |
A közszolgáltatás-okhoz való rosszabb hozzáférés mélyíti a társadalmi kirekesztődést |
|
|
A hazai cigány népesség foglalkoztatottsága, átlagos iskolázottsága, életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota lényegesen rosszabb a társadalom egészénél. A cigány népesség foglalkoztatottsági szintje kevesebb, mint a fele a nem cigány lakosságénak, munkanélküliségi rátájuk három-ötszörös, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszoros. A 2003. évi országos reprezentatív cigányvizsgálat szerint a munkaképes korú cigány férfiak 29%-a, a cigány nők 16%-a volt foglalkoztatott. Az etnikai diszkrimináció a munkaerő felvételénél és elbocsátásánál jobban tetten érhető, mint a fizetésekben. Kialakulóban van egy olyan etnikai alapú szegénység, amelynek érintettjei tartósan kívül rekednek a társadalmon, és ezt a helyzetet nagy eséllyel gyermekeikre is átörökítik. |
A leszakadás a roma népesség körében különösen nagyarányú |
|
|
A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci jelenléte csekély, közel 3/4-ük jelen sincs a munkaerőpiacon. Körükben a foglalkoztatottak aránya (2001. évi felmérések alapján) 9 és 12% közé tehető, munkanélküliségi rátájuk 18,4% volt. Esetükben is jellemző a hátrányok halmozódása: alacsony iskolai végzettség mellett a hátrányos helyzetű régiókban, kisebb településeken, községekben élnek nagyobb arányban. Önálló életvitelüket és munkavállalásukat gyakran a diszkrimináció, illetve a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés alacsony aránya is hátráltatja. |
A fogyatékossággal élők alig vannak jelen a munkapiacon |
|
|
A kisgyermekes anyák is nehezen találnak vissza a munkaerőpiacra. Többéves távollétük alatt megkopik a munkavégzéshez szükséges tudásuk és készségük, ráadásul a munkáltatók is tartózkodóak velük szemben. A család és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatásokhoz nem mindenki fér hozzá. A szabályozási anomáliák feloldása után nő a gyermekgondozási ellátás igénybevétele mellett munkát vállalók száma. A család és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások hiányosak, a meglévőkhöz való hozzáférés szűk körű. |
Szülés után a nők nehezen tudnak munkába állni |
|
|
Egyre több gyerek születik szegény családba. Az összes gyermekes család mintegy 1/5-e szegénynek tekinthető, a három és több gyerekes családok 36%-a él a szegénységi küszöb alatt. Kiemelkedő a szegénységi kockázata a házasságon kívül gyereket vállaló, illetve gyerekeit egyedül nevelő anyáknak. Ezt erősítik a gyerekvállalás után a munkaerő-piacra visszatérni szándékozó anyák elhelyezkedési nehézségei, ami veszélyezteti a családfenntartáshoz szükséges jövedelem biztosítását. A család által biztosított szociokulturális háttér kiemelkedő jelentősséggel bír a gyerekek tanulási előmenetelére és későbbi munkaerő-piaci státusa – (elhelyezkedési esélyére és munkakörére). A jövedelmi szegénység gyakran párosul kulturális szegénységgel, az ebből származó hátrányokat pedig a jelenlegi közoktatási rendszer tovább erősíti – csökkentve ezzel a társadalmi mobilitás esélyét. |
Növekvő gond a gyermek-szegénység |
2.4.5.5. |
Kevés, de gyarapodó társadalmi tőke |
|
|
|
|
Magyarországon a társadalmi tőke szintje alacsony. A magyar társadalomban a szocializmus kötelező egyenlősítése, majd az azt követő gyors átmenet okozta megrázkódtatás megrendítette az egymás közti és a köz iránti bizalmat. Ma az emberek nagy része elutasítóan viszonyul a változásokhoz, ezzel akadályozva az innovatív megoldások befogadását és a mobilitást. A társadalmi megújulás, az egyéni és közösségi felelősségvállalás, valamint a közös cselekvés jelentős kiaknázatlan erőforrás. A rendszeresen és formális keretek között önkéntes tevékenységet végzők aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, 5 % körüli értéket mutat. |
A társadalmi kapcsolatok gyengék |
|
|
|
|
A civil aktivitás mégis számos területen erősödik. Különösen a szociális szférában és a környezetvédelem területén jelentős és növekvő a civil szervezetek szerepe. A kisebbségek önszerveződése a rendszerváltást követően erőteljesebbé vált. Mindezek a folyamatok azt jelzik, hogy van igény a nem formális társadalmi intézményekre. Az ifjúsági közösségek fejlesztési programjai komoly lehetőségeket hozhatnak felszínre e téren már középtávon is. |
Bizonyos területeken azonban növekszik a civil aktivitás |
|
|
|
|
|
|
A Kárpát-medence és ezen belül hazánk természeti kincsei, élővilága sajátos ökológiai rendszert alkotnak, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő értéket képviselnek. A magyarországi folyók vízkészlete csaknem teljes egészében (96%-ban) külföldről származik. Magyarország a vizeket illetően jellegzetesen tranzit ország, a vízkészlet mind mennyiségileg, mind minőségileg döntő mértékben függ a szomszédos országokban tett beavatkozásoktól. Az elmúlt évtizedben sokasodtak a környezetbiztonságot veszélyeztető folyamatok, gyakoribbá váltak a szélsőséges árvizek, a folyóinkat határainkon kívül érő szennyezések. Emiatt a környezetbiztonság olyan stratégiai kérdéssé vált, amely közép- és hosszú távon egyaránt csak a szomszédos országokkal történő összefogással oldható meg. |
Hazánk környezeti állapotát befolyásolja a Kárpát-medencei ökológiai rendszer minősége |
|
|
Az emberi tevékenységek nyomán a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok megváltoztathatják bolygónk klímáját. Ez – a kutatások szerint – valószínűleg az eddigieknél egyre szélsőségesebb időjárási körülményeket teremt Magyarországon is, aminek következtében egyre gyakrabban fordulhatnak elő súlyos árvizek és nagy területet érintő belvizek, gyakoriak lehetnek a lokális vízhiányok, aszályok. |
Egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra kell felkészülnünk |
|
|
A kiotói egyezményben rögzítetteket Magyarország teljesíti, de az utóbbi években növekedett kibocsátásunk. A kiotói feltételek teljesítésében komoly szerepet játszott az, hogy – nehéziparunk leépülésének következtében – az üvegházhatású gázok kibocsátása az 1990-es évek elején nagymértékben visszaesett. Az 1990-es évek második felétől azonban ismét lassú növekedésnek indult a kibocsátás, ezért a jövőben ügyelnünk kell a vállalt kötelezettségünk teljesítésére. A globális klímaváltozás kockázataira való felkészülés eszközei, intézményei még nem épültek ki megfelelően. |
Teljesítjük a kiotói feltételeket |
|
|
|
|
|
|
Magyarország igen kedvező természeti, ökológiai adottságokkal és értékekkel rendelkezik. Ha jól sáfárkodunk környezeti adottságainkkal, akkor hosszú távra is biztosítható az erőforrás-szükségletünk kielégítése és egyben a vidék népességmegtartó ereje is. Az ország területének 63%-a mezőgazdasági területnek minősül. Jelentős arányban találhatók nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi és védett területek, ún. Natura 2000 területek, barlangok. Az országos jelentőségű védett területek aránya (9,3%) valamelyest alatta marad a régi EU-tagállamok átlagának (11,2%). Felszín alatti vízkészleteink, földtani értékeink jelentősek. |
Természeti adottságaink igen kedvezőek |
Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően nagy termálvízkészlettel (az ország területének mintegy 80%-án található hévíz) és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az ivóvízellátás szempontjából fontos felszín alatti vizek védelme miatt a termálvízkészleteket csak korlátozottan használhatjuk fel. A termálvízhasználat esetében nem szabad elfeledkezni a környezet másodlagos szennyezésének (a magas sótartalmú használtvíz elhelyezésének) veszélyéről. Ezzel szemben igen nagy lehetőségek rejlenek a vízkivétellel nem járó geotermikus energia – hőszivattyúkkal történő – hasznosításában. |
Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink jelentősek. |
|
|
A gazdasági szerkezetváltás és a környezetpolitikai intézkedések együttes hatására hazánk környezeti állapota összességében javuló tendenciát mutat az utóbbi években (pl. a légszennyező anyagok kibocsátásának nagymértékű csökkentése, a Balaton vízminőségének javulása). Jelentős előrelépés történt az európai előírásoknak megfelelő szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás kiépítésében is. Ugyanakkor számos gonddal kell még szembenézni a felszíni vizek minősége, a vízbázisvédelem és a környezet-egészségügy (pl. a vegyi anyagok kezelésének) területén. A közműkiépítés a keleti országrészben (az Alföld déli és Duna–Tisza közi területein, a Nyírségben, Hajdú-Bihar déli részén és Zemplénben) hiányos. |
A környezet állapota még jó, de sokat kell tennünk a megőrzéséért |
|
|
A városias térségekben az egykori iparosítás és az urbanizáció környezeti károk okoznak gondot. A városi területeken és a főbb közlekedési utak mentén a közlekedési eredetű légszennyezés, zaj- és rezgésterhelés folyamatosan növekszik. Még hosszú távon is súlyos feladat a volt nehézipari, kitermelő-ipari és energetikai körzetek (a közép-dunántúli ipari tengely, a Dunántúl Duna menti területei és Borsod-Abaúj-Zemplén megye iparvidékei) egyes területeinek kármentesítése. |
A városi térségek sajátos környezeti gondokkal küzdenek. |
|
|
Magyarország környezeti teljesítménye az egy főre jutó ökológiai lábnyom mutató alapján jobb az EU-15 átlagánál, de meghaladja a fenntarthatóság alapján becsült mértéket, ezért e szempontok jobb érvényesítésére van szükség. A környezetre is számottevő hatással bíró nagyberuházások előkészítése terén azonban még nem erősödtek meg kellőképpen a szabályozó hatóságok, a beruházók és a civil szféra megfelelő párbeszédére épülő intézmények. |
Magyarország környezethasználata fenntarthatatlan, bár jobb az EU-15 átlagánál |
A környezettudatosság – akár a termelési gyakorlatot (víz-, anyag- és energiahatékonyság, illetve -takarékosság, ökológia típusú gazdálkodás), akár a lakossági magatartást vizsgáljuk (anyag- és energiatakarékosság, újrahasználat és -hasznosítás, tudatos fogyasztási/vásárlási szokások) – még elmarad egyes élenjáró országok gyakorlatától. Igen gyakran fordul elő a szilárd és folyékony hulladékok illegális lerakása. |
Alacsony a környezettudatosság szintje |
|
|
Egy főre jutó energiafelhasználásunk európai viszonylatban kicsiny, ugyanakkor a GDP-arányos energiafelhasználás mintegy háromszorosa az EU-15-ök átlagának. A lakosság és a közszféra energiahatékonysági mutatói különösen kedvezőtlenek, ezért e területen áttörés csak e két szféra energiahatékonyságának javításával érhető el. Megújuló energiaforrásaink az összes energiaigénynek mindössze 3,6%-át elégítik ki. |
Energiafelhasználá- |
|
|
2.4.6.3. Épített környezetünk: komoly értékek, súlyos feladatok |
|
|
|
Magyarországon igen kedvező a lakókörnyezet állapota. A nagyvárosoknak jó az infrastruktúrájuk, míg a vidékies térségek olcsó, természet közeli lakóhelyet biztosítanak. Az idetelepülő nemzetközi nagyvállalatok könnyen találnak jó infrastrukturális ellátottságú telephelyet – amelyet támogat az egyes területeken (pl. a gépipar területén) megindult klaszeteresedés is. |
Magyarországon kedvezőek a lakófeltételek |
|
|
Épített örökségünket azonban fokozott veszély fenyegeti. A II. világháború során, majd azt követően a történelmi, művészeti és kulturális szempontból értékes épületek nagy része komoly károkat szenvedett, amelyeket a tulajdonosok azóta sem tudtak teljesen helyrehozni. A kulturális értéket képviselő történeti épületek – vagy akár teljes városmagok – sok esetben csak terhet jelentenek a fenntartó számára, míg hasznosításukra (pl. közszolgáltatásokhoz kapcsolódó irodai funkciók, turisztikai felhasználás) gyakran nincs, vagy csak részlegesen van megoldás. |
Épített örökségünket veszély fenyegeti |
|
|
Egyes városrészek és vidéki térségek újraélesztése, új városi funkciók megjelenése kedvezően hatott a lakosság életminőségére és a gazdasági lehetőségek bővülésére. További komoly tartalékok rejlenek egyes leromlott városrészek és vidéki térségek újjáélesztésében. Egyedülálló természeti és kulturális értékekeivel a világörökségi helyszínek egyszerre szolgálják természeti és kulturális örökségünk megőrzését, ezért az UNESCO által világörökséggé nyilvánított 8, valamint a várományosi listán szereplő 10 magyarországi helyszín az érintett települések és térségek számára jelentős turisztikai fejlődési lehetőséget kínál. |
Komoly lehetőségeket rejt a városrészek és a vidéki térségek újjáélesztése |
|
|
|
|
Magyarország jelentős regionális fejlettségbeli különbségei az elmúlt 15 évben nem csökkentek. A területi különbségek nem csak régiók között, hanem azokon belül (nagyvárosok és kistelepülések között, illetve kistérségek között) is jelentősek. |
A fejlettség területi különbségei az elmúlt 15 évben nem csökkentek |
|
|
|
|
A technológiai fejlődést megalapozó beruházások, K+F kiadások elsősorban a leggyorsabban fejlődő térségben, Budapesten és agglomerációjában összpontosulnak. A nyugat-európai piacok jó megközelíthetőségének, a fejlett infrastruktúrának és a képzett munkaerőnek köszönhetően a gazdasági növekedés fontos színtere továbbá a Dunántúl északi és nyugati része, valamint a regionális gazdasági és tudásközpontnak számító megyeszékhelyek, elsősorban Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc. Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, ezek a területi különbségek jelentős társadalmi feszültségekké erősödhetnek. A legfejletlenebb kistérségek nagyobb hányadának fejlődési üteme messze átlag alatti, esetenként abszolút értelemben is visszaeső. A gazdaságilag leszakadó térségek többségükben az északkeleti országrészben és a Dél-Dunántúlon találhatók. |
A fejlődés a központokban koncentrálódik |
|
|
A regionális központok jelentős felsőoktatási, kutatási intézményi centrumok is. Ezekben jelen van a fejlett üzleti-szolgáltatási háttér is, ami a fejlődést támogatja. Ugyanakkor a legfejlettebb, tudásintenzív vállalkozások változatlanul Budapesten és környékén telepednek meg. A vállalkozások és tudásközpontok együttműködése az állami ösztönzések ellenére sem eléggé fejlett. A felsőoktatási intézményekben felhalmozott tudás nem ölt testet helyi kezdeményezésekben, a képzések szerkezete nem kapcsolóik szervesen a helyi igényekhez. A vidéken végzett diplomások jelentős része elvándorol; sokuk Budapesten talál állást, mert a lakóhelyük közelében nincs a képzettségüknek megfelelő munkalehetőség, vagy jelentősek a jövedelmi különbségek. |
A regionális tudásközpontok nem tudnak a térségi fejlődésben jelentős szerepet betölteni |
|
|
A munkanélküliségi ráta nagysága, és a munkanélküliek, valamint az inaktívak összetétele elsősorban a helyi munkaerő-piacoknak számító kistérségek szintjén mutat számottevő eltéréseket. A magas munkanélküliséggel sújtott térségekben a problémák halmozódása a jellemző: az átlagosnál magasabb az alacsony iskolai végzettségűek aránya, ami a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult inaktív népesség és ennek következtében a szociális segélyre szorulók magas arányában is megmutatkozik. |
Jelentősek a területi eltérések a foglalkoztatási helyzetben |
|
|
A közoktatásban jelen lévő magas színvonalbeli különbségek elsősorban nem regionálisan mutatkoznak, hanem település nagysága szerint szóródnak. A magas fenntartási költségek jelentős terheket rónak az önkormányzatokra, így egyre nő azon települések száma, ahol vagy nincs általános iskola (jelenleg 815 ilyen település van), vagy az iskolából jóformán senki nem tanul tovább. |
Az iskolarendszeren tükröződnek a területi különbségek |
|
|
Az egészségi mutatók regionális különbségei csekélyek, ugyanakkor az ellátórendszer teljesítménye jelentősen különbözik. A hazai ellátórendszer struktúrája egyenlőtlen és kórházcentrikus, igen jelentősek a területi, kapacitás- és méretbeli különbségek. Az új tudás is jelentős helyi – térségi különbségekkel épül be a gyógyítási tevékenységbe. |
Az egészségügyi ellátórendszerben is jelentősek a térségi különbségek |
|
|
Az inaktívak, a társadalom perifériájára szorultak területi koncentrációja tovább növekszik, elsősorban Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon halmozódnak a problémák. Ezek területi koncentrációja együtt jár a jóléti- és közszolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáféréssel. Ez drámai problémákat vet fel, különösen az aprófalvas és a határ menti, városi központtal nem rendelkező térségekben, ahová a tömegközlekedéssel is csak nehezen lehet elérni. Az ilyen területeken élőknek és gyermekeiknek az állami szolgáltatások kevés esélyt biztosítanak életminőségük javítására. |
A szegénység területi koncentrációja nő |
|
|
A cigányság nehezen tudott alkalmazkodni a gazdasági szerkezetváltáshoz (a cigány népesség foglalkoztatása az 1980-as évekbeli 75 százalékos szintről 30 százalékra esett vissza), így társadalmilag és területileg is perifériákra szorult. Ennek következtében olyan mélyszegény térségek alakultak ki, ahol magas a cigány lakosság aránya. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek által nagy arányban lakott térségek kulturális erőforrásai, társadalmi tőkéje és nemzetközi kapcsolatai színes gazdaság- és társadalomfejlesztési lehetőségeket hordoznak. Erre jó példa a sváb, szlovák, vagy szerb kisebbségek gazdag kulturális élete. |
A nemzeti kisebbségek különbözőképpen alkalmazkodtak a rendszerváltáshoz |
|
|
Az ország fejlett térségei jó infrastruktúrával rendelkeznek, míg a Budapesttől távol eső és a periferikus térségekben ennek hiánya súlyos akadálya a fejlődésnek. Itt külön gondot okoz az, hogy ahol volna munkalehetőség (vagyis a megyeközpontokban és a nagyvárosokban) oda nehéz távolsági tömegközlekedéssel eljutni. |
A közlekedési kapacitások nem segítik a kistérségi fejlődést |
|
|
Magyarország területének nagy része (Budapestet, a megyeszékhelyeket, és pár egykori iparvárost leszámítva) hagyományosan nagyrészt vidékies jellegű7. Ezek a térségek mind gazdaságilag, mind társadalmilag egyre inkább leszakadnak a fejlett központoktól. Ugyanakkor a többfunkcióssá váló gazdasági szerkezet kialakulását támogatják a különleges természeti-kulturális helyi adottságok. (Hegyalja, Matyóföld, Szatmár, Őrség, Cserehát, stb.) |
Magyarország vidékies jellegű térségei szerkezetátalakítás előtt állnak |
|
|
Magyarország medence helyzete miatt a közigazgatási határoktól függetlenül elterülő vízrendszereknek nagyon nagy hatásuk van egy-egy térség környezetére, társadalmára és gazdaságára. Ilyen vízrendszerek a Balaton, a Tisza és a Duna térsége. Az elmúlt évszázadnak a környezeti adottságokat figyelmen kívül hagyó nagymértékű emberi beavatkozásai (pl. a folyók ártereinek leszűkítése, az intenzív mezőgazdaság kiterjesztése, a nagy természetes tájképi értékű vagy az építésre alkalmatlan mély fekvésű területek beépítése), valamint az utóbbi évtizedek éghajlati szélsőségei felborították e környezeti szempontból nagyon érzékeny térségek táji egyensúlyát. Mindez a táji adottságokra épülő helyi gazdaság és társadalom válságához vezetett. E regionális nagyságú térségek több régiót is érintenek, problémáik egységes kezelése miatt a beavatkozások hatékonysága alacsony. |
Néhány régiókon átnyúló nagy térségünk összehangolt kezelést igényel |
7 A vidékies térségek lehatárolása az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról (OFK) szóló 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat alapján értjük.
2.4.8. Az állam szerepének újragondolása |
|
|
|
A piacgazdaság működését támogató jogi és egyéb intézmények rendszere teljes mértékben kialakult – jogrendszerünk harmonikusan illeszkedik a közösségi joganyaghoz – azonban a közigazgatási hatósági eljárások általában túl lassúak, nem kellően hatékonyak és a közigazgatási szolgáltatások színvonala sem felel meg gyakran a gazdasági-társadalmi elvárásoknak. Ez utóbbit az is alátámasztja, hogy a lakosság és a vállalkozások drágának és bonyolultnak tartják az ügyintézést. |
A jog- és intézményrendszer kialakult, de fejlesztésre szorul |
|
|
A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, de magasabb költséggel működik, mint az uniós átlag. |
A magyar közigazgatás nem eléggé hatékony |
A közigazgatás személyzeti összetétele kedvezőtlen, a teljesítményösztönző rendszerek elavultak. A köztisztviselői karban a fiatalabb és az idősebb generációhoz képest alacsony a középkorúak aránya. A teljesítményértékelési rendszerek hiányosak. Emiatt elmaradnak a visszacsatolások mind a szakpolitikák alakítása során, mind pedig a szervezetek működtetésekor. A döntések végrehajtása egyik területen sem kap kellő figyelmet. |
A közigazgatásban sem a korösszetétel, sem az ösztönzési rendszer nem megfelelő |
|
|
Magyarországon a jogkövetés mértéke elmarad az európai átlagtól. Ennek hátterében elsősorban a jogtudatosság, a jogi ismeretek alacsony színvonala, a szankciórendszer tökéletlenségei, valamint kulturális sajátosságok állnak. Az igazságszolgáltatási szervek előtti jogérvényesítés lehetőségei biztosítottak, az eljárások gyorsítása és a nyújtott szolgáltatások körének szélesítése érdekében azonban szükség van a technikai feltételek javítására. A jogérvényesülést akadályozza a jogszabályok gyakori változása is, valamint az, hogy a jogi szabályozás nem eléggé áttekinthető és közérthető. A helyzetet jól jellemzi, hogy az 1991 óta központi szinten megalkotott jogszabályok 48%-a kizárólag módosított vagy kiegészített egy-egy már meglévő jogszabályt. |
Európai összehasonlításban alacsony a jogkövetés szintje |
|
|
Komoly lemaradásunk van a minőségi jogalkotásban. A közigazgatásban nem terjedt el a stratégiai szemlélet, sok esetben hiányoznak vagy csak formálisan léteznek az ágazati stratégiák. Hiányzik az egyes részterületek közötti összhang, a jogalkotás kapkodó és sok esetben átgondolatlan. A hazai jogalkotásban csak szigetszerűen léteznek előzetes hatásvizsgálatok, az állami tevékenység eredményeit módszeresen feldolgozó utólagos értékelések. A civil érdekérvényesítés esélyei gyengék, a közigazgatási szervek véleménykérése gyakran formális. A javaslatok csak szórványosan épülnek be a szabályozásba. |
Komoly lemaradásunk van a minőségi jogalkotásban |
|
|
A magyar közigazgatási rendszer decentralizációja újragondolást igényel. Az állami feladatok elosztásakor egyszerre jellemző a túlzott decentralizáció és az indokolatlan központosítás. Az önkormányzatok feladatellátási kötelezettségét csak csekély mértékben differenciálták az önkormányzatok mérete és kapacitásai szerint, ami komoly hatékonysági és egyenlőtlenségi problémákhoz vezetett. A kistelepülések túlzott feladatellátási kötelezettsége miatt az önkormányzatok 40%-a kiegészítő állami támogatásra szorul, ami kétségessé teszi ezen önkormányzatok tényleges gazdálkodási autonómiáját. A rendszerváltoztatás óta gondot okoz, hogy az önkormányzati rendszer nem rendelkezik erős, valódi középszinttel. |
A közigazgatás rendszerének decentralizációja újragondolást igényel |
|
|
A közigazgatási szolgáltatások során még nem kielégítő az infokommunikációs technológiák használata. A megfelelő tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély. A szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátak. Különösen nagy probléma az elektronikus közigazgatási szolgáltatások és közszolgáltatások körében a kétoldali interakciós és tranzakciós szintű szolgáltatások szerény kínálata. Elmaradottak a kapcsolódó háttérfolyamatok és "back-office" rendszerek, hiányzik az interoperabilitás, valamint az állampolgárok elektronikus azonosíthatósága. A lakosság és az intézmények körében gyakran hiányosak a szükséges felhasználói készségek, a szakismeret és a tájékozottság. Az elmaradott térségekben a lakosság nehezen fér hozzá az infokommunikációs szolgáltatásokhoz. |
A közszolgáltatások alig támaszkodnak az infokommunikációs technológiákra |
A növekedés és foglalkoztatás szempontjából meghatározó egyenlőtlenségek, gyengeségek és potenciálokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. |
|
Egyenlőtlenségek |
Gyengeségek |
Potenciálok |
---|---|---|
Az ország fejlődését erősen meghatározzák a nemzetközi folyamatok |
||
|
|
Magyarország fejlődését nagyban segítheti a világgazdaság várható dinamikus növekedése, ugyanakkor jelentősek a kockázatok is. |
|
|
Az Európai Unió további bővítése új versenyközegbe helyezi Magyarországot |
|
|
A Kárpát-medence nyújtotta lehetőségek jelentős gazdasági, társadalmi, környezeti hátteret jelent Magyarország fejlődése számára |
Gazdasági növekedés szerkezeti kockázatokkal |
||
|
Az utóbbi években felerősödtek az egyensúlyi problémák |
1996 óta töretlen és gyors a gazdasági növekedésünk |
|
Az energiaimporttól való függőségünk komoly makrogazdasági kockázattal jár |
A magyar munkaerő termelékenysége a rendszerváltás óta a fejlett országokét meghaladó mértékben nőtt. |
|
|
Magyarország gazdasága rendkívül nyitott |
Alacsony aktivitás, stagnáló foglalkoztatás |
||
Különösen kistérségi szinten jelentősek a területi eltérések a foglalkoztatási helyzetben |
Hazánkban alacsony a munkaerő-piaci részvétel |
Jelentős lehetőségek a munkaerő a hatékonyságának növelésében |
|
A képzetlenek közül dolgoznak a legkevesebben |
A foglalkoztatás bővülését támogatja a kedvező kulturális attitűdök, a versengő piaci viszonyokhoz szokott vállalati foglalkoztatás |
|
Sokan nem dolgoznak rossz egészségi állapotuk miatt |
|
|
A munkaerő migrációja és mobilitási lehetőségei alacsonyak |
|
|
Számottevő a be nem jelentett foglalkoztatás |
|
|
Kevesen tanulnak valóban "élethosszig" |
|
Duális jellegű gazdasági szerkezet |
||
A gazdaság területi egyenlőtlenségei jelentősek és növekednek. |
A kkv-k kevéssé alkalmaznak korszerű vezetési módszereket |
Magyarország sikeresen integrálódott a világgazdaságba |
A kis- és középvállalatok a legjelentősebb foglalkoztatók, azonban termelékenységük elmarad a nagyokétól |
Alacsony a kkv-k együttműködési képessége és hajlandósága |
A gazdaság szerkezete modernizálódott |
|
A kkv-k piaci finanszírozása nehézkes |
A nemzetközi vállalatok szerepe meghatározó |
|
A K+F-ráfordítások elmaradnak az EU átlagától; különösen a vállalatok költenek keveset |
Nagyvállalataink nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek |
|
A jelentős bővülés ellenére lemaradásunk az információs társadalom összetevőiben számottevő |
Jelentősek, de kihasználatlanok kutatói kapacitásaink |
Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul |
||
Közlekedési hálózatunk Budapest-centrikus, és jelentős területi eltérések tapasztalhatók |
A sűrű közlekedési hálózat ellenére a forgalmi igények számos helyen meghaladják az út- és vasúthálózat kapacitását |
Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése nagyon kedvező |
|
Az úthálózat minősége elmarad a forgalmi igényektől |
Az autópályák közelsége meghatározó volt a külföldi tőke telephelyválasztásában |
|
Vasúthálózatunk hossza megfelelő, műszaki jellemzői gyengék |
A vasúti áruforgalom nálunk is visszaszorul, de még kedvezőbb a helyzetünk az európai átlagnál |
|
Nő az egyéni autóhasználat. |
|
|
A közösségi közlekedés nem tud lépést tartani az agglomerációs ingázók számának növekedésével |
|
A piacgazdaságra való áttérés társadalmi áldozatokkal járt |
||
Jelentős egyenlőtlenségek vannak a kulturálódási lehetőségekhez való hozzáférésben |
Jelentős tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról |
A társadalmi átalakulás megteremti a foglalkoztatási szerkezetváltás lehetőségét |
Tovább növekszik az inaktívak területi koncentrációja |
Magyarország lakossága csökken és öregszik |
Jelentősen emelkedett a lakosság képzettségi szintje |
A közszolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáférés mélyíti a társadalmi kirekesztődést |
Az ellátórendszerek fokozódó nyomás alá kerülnek |
A közoktatás minőségi és strukturális megújulás előtt áll |
|
Nem javul az oktatás eredményessége |
A felsőoktatásban tanulók száma dinamikusan növekedett |
|
Az iskolarendszer felerősítette a társadalmi különbségeket |
Gazdag szellemi-kulturális örökségünket jobban kell hasznosítanunk |
|
Romlott a felsőoktatás eredményessége és költséghatékonysága. |
A magyar egészségügyben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre |
|
A szakképzés nem igazodott a munkaerőpiaci igényekhez |
Bizonyos területeken azonban növekszik a civil aktivitás |
|
A felnőttkori képzésben való részvétel alacsony, jelentősek az egyenlőtlenségek |
|
|
Az alacsonyabb képzettségűek a jogaikat is nehezebben érvényesítik |
|
|
Fejlettségi szintünkhöz képest nagyon rossz az egészségi állapotunk |
|
|
Gyenge hazánkban az egészségtudatosság |
|
|
Az egészségügyi ellátás rendszere elavult |
|
|
A magyar egészségügy még mindig betegség-központú |
|
|
Az ellátás infrastruktúrája is korszerűtlen |
|
|
Az egészségügy hiányosságai komoly terhet jelentenek a gazdaság számára is |
|
|
Az inaktivitás a szegénység újratermelődéséhez vezet |
|
|
A szociálpolitika hibás ösztönző rendszere felerősítette a kirekesztődést |
|
|
A leszakadás a roma népesség körében különösen nagyarányú |
|
|
A fogyatékossággal élők alig vannak jelen a munkapiacon |
|
|
Szülés után a nők nehezen tudnak munkába állni |
|
|
Növekvő gond a gyermekszegénység |
|
|
A társadalmi kapcsolatok gyengék |
|
Környezeti értékek, komoly deficitekkel |
||
A városi térségek sajátos környezeti gondokkal küzdenek |
Egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra kell felkészülnünk |
Hazánk környezeti állapotát befolyásolja a Kárpát-medencei ökológiai rendszer minősége |
|
Magyarország környezethasználata fenntarthatatlan, bár jobb az EU-15 átlagánál |
Teljesítjük a kiotói feltételeket |
|
Alacsony a környezettudatosság szintje |
Természeti adottságaink igen kedvezőek |
|
Épített örökségünket veszély fenyegeti |
Termálvíz- és geotermikus energiakészleteink jelentősek. |
|
|
A környezet állapota még jó, de sokat kell tennünk a megőrzéséért |
|
|
Energiafelhasználásunk nem változik, de energia hatékonyságunk javul |
|
|
Komoly lehetőségeket rejt a városrészek és a vidéki térségek újjáélesztése |
Növekvő területi különbségek |
||
A fejlettség területi különbségei az elmúlt 15 évben nem csökkentek |
A regionális tudásközpontok nem tudnak a térségi fejlődésben jelentős szerepet betölteni. |
|
A fejlődés a központokban koncentrálódik |
A nemzeti kisebbségek különbözőképpen alkalmazkodtak a rendszerváltáshoz |
Magyarország vidékies jellegű térségei szerkezetátalakítás előtt állnak |
Jelentősek a területi eltérések a foglalkoztatási helyzetben |
A közlekedési kapacitások nem segítik a kistérségi fejlődést. |
Néhány régiókon átnyúló nagy térségünk összehangolt fejlesztést igényel |
Az iskolarendszerben nagyok a területi különbségek |
|
|
Az egészségügyi ellátórendszerben is jelentősek a térségi különbségek |
|
|
A szegénység területi koncentrációja nő |
|
|
Az állam szerepének újragondolása |
||
A közigazgatás rendszerének decentralizációja újragondolást igényel |
A magyar közigazgatás nem eléggé hatékony |
A jog- és intézményrendszer kialakult, de fejlesztésre szorul |
|
A közigazgatásban sem a korösszetétel, sem az ösztönzési rendszer nem megfelelő |
|
|
Európai összehasonlításban alacsony a jogkövetés szintje |
|
|
Komoly lemaradásunk van a minőségi jogalkotásban |
|
|
A közszolgáltatások alig támaszkodnak az infokommunikációs technológiákra |
|
2.5. |
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai |
|
Az I. NFT fő célkitűzése az "egy főre jutó GDP szintjében az uniós átlaghoz képest mutatott jelentős lemaradás csökkentése". Ez az értékelések és a hatásvizsgálatok tanúsága szerint továbbra is fontos és megvalósítható célkitűzés. A programok már eddig is érzékelhetően hozzájárultak a jövedelmi különbség csökkenéséhez. |
Az I. NFT fő célkitűzései továbbra is érvényesek |
|
|
|
Pénzügyi előrehaladás |
A 3 éves keret kötelezettségvállalásának arányában |
(milliárd forint) |
% |
|
Irányító hatóság által támogatott |
670,48 |
100,92 |
Leszerződött |
586,3 |
88,25 |
Számla alapján kifizetésre került |
141,97 |
21,37 |
Összes kifizetés |
220,60 |
33,20 |
Ezek a prioritások öt operatív program keretében valósulnak meg. A termelőszektor versenyképességének javítása az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programon (AVOP), valamint a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programon (GVOP) keresztül, a foglalkoztatás növelése és az emberi erőforrások fejlesztése a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében, a jobb infrastruktúra és a tisztább környezet a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) beavatkozásai által, a regionális és helyi potenciál erősítése pedig a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) intézkedései révén valósul meg. |
A prioritások öt operatív program keretében valósulnak meg |
|
|
A megvalósítás során felszínre került hiányosságok fontos tanulsággal szolgálnak a következő időszakra. A legfontosabb gondok a következők voltak: |
Sokat tanultunk az I. NFT megvalósítása során felismert hibákból |
|
|
Az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy a jövőben a végrehajtásnak és a tervezésnek szorosabban kell együttműködnie azért, hogy a terveknek megfelelő elképzelések valósuljanak meg, majd a megfelelő visszacsatolás révén a tapasztalatok beépüljenek a következő tervekbe. |
A végrehajtás és a tervezés szorosabb együttműködése szükséges |
|
|
A programok indulásakor az intézményrendszerben jelentős csúszások és késedelmek voltak. Ezért már az első év után lényeges átalakítások történtek a végrehajtás rendszerében. A módosítások célja az volt, hogy a kedvezményezettek gyorsabban és kevesebb adminisztrációval jussanak a támogatásokhoz. Ennek érdekében: |
Az időközben lezajlott átalakításokban az eljárások egyszerűsítetésére és felgyorsítására, valamint … |
|
|
A jelentős könnyítések mellett a közpénzek védelme érdekében a kormány rendeletet alkotott a szabálytalanul felhasznált támogatások visszaköveteléséről és – szükség esetén – adók módjára való behajtásáról. A kormány előírta, hogy milyen módon és feltételekkel lehet a támogatási rendszerekből való kizárással szankcionálni az EU-támogatásokat szabálytalanul felhasználó, vagy kötelezettségeit megszegő kedvezményezettet. |
… a közpénzek védelmére koncentráltunk |
|
|
Az I. NFT közbenső értékelése számtalan problémára mutatott rá mind a végrehajtásban, mind a programok kialakításával kapcsolatban. |
|
|
|
A megvalósítást gátló egyik általános probléma a célok definiálatlansága volt. Fontos, hogy legyenek világos célok, azokat világosan kommunikáljuk, a végrehajtók és a kedvezményezettek pedig értsék meg őket, azonosuljanak velük, és váljanak érdekeltté a sikeres megvalósításukban. Az I. NFT még nem rajzolta meg olyan részletesen a beavatkozások körvonalait, hogy a végrehajtók megfelelő kapaszkodókat kaphattak volna céljaik kialakításához. |
A végrehajtásban is jól definiáltnak kell lenniük a céloknak |
|
|
Ennek híján a hazai és az európai uniós végrehajtási jogszabályoknak való minél pontosabb megfelelés maradt a végrehajtás célja. Mára azonban a rendszerben dolgozók elég tapasztalatot szereztek ahhoz, hogy rugalmasabb szabályok között hatékonyabban tudjanak dolgozni. |
Oldani kell a túlszabályozottságot |
|
|
Mind egyéni, mind intézményi szinten jelentős hatékonyságjavulás érhető el olyan teljesítménymérési rendszerek bevezetésével, amelyek lehetővé teszik a problémák és a szűk keresztmetszetek időben való felismerését. Ezek nélkül a hatékonysági tartalékok kiaknázatlanok maradnak, az átalakítások pedig a szükséges információk hiányában indulnak el. |
Teljesítménymérési eljárásokat kell bevezetni |
|
|
Az értékelések rávilágítottak arra is, hogy a programok kialakításakor elsőbbséget élveztek a hagyományos, a korábbi hazai támogatáspolitikában megszokott megoldások. Ez jelentősen megkönnyítette a források felhasználását. A nagymértékű támogatás-lekötést lehetővé tevő programozás oka az az elv volt, hogy "csupán az a forrás képes hatás elérésére, mely megjelenik a gazdasági szereplőknél. Az el nem költött forrás semmilyen hatást nem eredményez." |
A programozás fő célja a támogatások mindenáron történő felhasználása volt |
|
|
Az értékelők megállapítása szerint az egyoldalúan a források megszerzésére törekvő programozás másik oka az volt, hogy hiányoztak a támogatások hasznosulását vizsgáló elemzések és értékelések. Emiatt nehéz volt kiválasztani a struktúrapolitikai célok hatékony és hatásos megvalósítását lehetővé tevő beavatkozásokat. Ennek következtében pedig a támogatáslehívásban általában sikeresek voltunk, ám az a néhány újszerű intézkedés, amely bekerült a programokba, a pályázók körében nem volt népszerű. Mindegyik operatív program tartalmazott ilyen újszerű intézkedéseket. Ilyen volt például a HEFOP-ban a társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, a GVOP-ban az információs társadalom fejlesztési intézkedés, a KIOP-ban az állati hulladék kezelését valamint a ROP-ban a felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítését célzó intézkedés. Ezek a programok lassan indultak be, és bár az idő előrehaladtával a megvalósítás jelentősen felgyorsult, továbbra is ezek mutatták a legnagyobb lemaradást. |
Szükség van |
|
|
A tanulságok szerint a fejlesztési terv kialakításakor több figyelmet kell fordítanunk a beavatkozások hatásmechanizmusainak feltárására nemcsak makroszinten, hanem az egyes prioritások kialakításakor is, amihez fel kell használni a kiépült információs rendszereket. |
Jobban kell figyelni a beavatkozások hatásmechaniz- |
|
|
A korábbi programoknál nehézségekbe ütközött továbbá a horizontális elvek érvényesítése a projektek kiválasztása és végrehajtása során, amelynek oka részben a megfelelő eszköz, részben a megfelelő humán kapacitás hiánya volt az ára. A horizontális szempontok beépülésére és a beépülést segítő eszközök megteremtésére ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben. |
Erősíteni kell a horizontális elvek érvényesítését |
|
|
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a pályázók felkészültsége nagyon egyenlőtlen volt, különösen a kevés kapacitással rendelkező, általában a hátrányos helyzetű célcsoportokat képviselő pályázó szervezeteknek okozott nehézséget a pályázati rendszer támasztotta követelményeknek való megfelelés. Szükség lenne ezért olyan segítő mechanizmusok kialakítására, amely éppen a legrászorultabb célcsoportokat segíti a pályázásban. |
A leghátrányosabb célcsoportok külön odafigyelést igényelnek a végrehajtás során |
|
|
A Kohéziós Alap (KA) stratégiája szervesen illeszkedik a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap közötti elhatárolás szakmai kritériumait – projektcélok, projektméretek, projekt-szelekciós kritériumok -az ágazati stratégiák és a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak stratégiái is tartalmazzák. |
A Kohéziós Alap fő célkitűzései |
|
|
|
Pénzügyi előrehaladás |
A KA támogatási keret arányában |
(milliárd forint) |
% |
|
Teljes támogatási keret |
637,30 |
100 |
Leszerződött |
357,77 |
56,1 |
Számla alapján kifizetésre került |
126,13 |
19,79 |
|
|
Ez az összeg többek között 500km közút és 500km vasút felújítását, illetve építését, 10 nagyváros (köztük Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) szennyvízkezelésének fejlesztését, több mint 1000 település komplex hulladékgazdálkodási rendszerének kialakítását teszi lehetővé. Az ország minden megyéjét érinti legalább egy Kohéziós Alap által finanszírozott környezetvédelmi projekt. Ez közel. 6,5 millió lakost érint, de az országos vasút- és közút, valamint légi forgalomirányítási fejlesztések révén gyakorlatilag az egész ország életét, környezetét befolyásolják. |
Elérni kívánt eredmények |
|
|
Az elmúlt három év tapasztalatai alapján a program megvalósítása során a legnagyobb problémát |
KA projektek menedzsmentje során szerzett tapasztalatok |
|
|
A beruházások gyorsabb és hatékonyabb megvalósításának érdekében több intézkedést tettünk, melyek hatással lesznek a következő programozási időszakra is: |
|
1. A KA projektekre együttesen pályázó önkormányzatok számára kötelezővé vált a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás megalakítása. |
a beruházások végrehajtásának körülményei jelentősen javultak |
|
|
• A projekteket alacsony előkészítettségi szinten nyújtották be, a költségvetés tervezésekor még nem álltak rendelkezésre a részletes műszaki tervek. Mindez több projekt esetében akár tízmilliárdos költségtúllépéshez is vezetett. A hasonló esetek elkerülése érdekében tovább kell növelni a benyújtandó projektek előkészítettségi szintjét (az előkészítés támogatásával, a feltételes közbeszerzés és szerződéskötés bevezetésével, stb.), és erősíteni kell a kedvezményezettek illetve a megvalósítást felügyelő szaktárcák (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) érdekeltségét a projektek költség-hatékony megvalósításában és későbbi üzemeltetésében. |
Kulcsszó a jó előkészítés |
|
|
|
|
A stratégia a helyzetértékelésben feltárt gondok és hiányosságok felszámolására irányul és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország komplex – környezeti, szellemi, kulturális, demográfiai és gazdasági – fejlődését és ezáltal a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja. Stratégiánkban meghatározzuk az átfogó és specifikus fejlesztési céljainkat, majd e célok megvalósítására tematikus és területi prioritásokat határozunk meg, s a prioritások tartalmilag összetartozó beavatkozási területeit egy-egy fejlesztési programban hajtjuk végre. |
Stratégiánk alapos helyzetelemzésre épül |
|
|
3.1.1. Átfogó cél: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése |
|
|
|
Hazánk további fejlődése, nemzetközi versenyképességének növelése megköveteli, hogy az Európai Unióból érkező forrásokat – összhangban az EU lisszaboni céljaival és e célok megvalósítát szolgáló Nemzeti Akcióprogrammal – két területre összpontosítsuk: a foglalkoztatás bővítésére és a tartós növekedés elősegítésére. E területek számottevő erősítése, valamint a makrogazdasági stabilitás megteremtése és a strukturális reformok végrehajtása nélkül elképzelhetetlen, hogy felzárkózzunk az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. |
A befektetéseket |
|
|
A foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést az Új Magyarország Fejlesztési Terv egésze szolgálja. A közösségi támogatások koordinációjának feladata, hogy az operatív programok esetében számon kérje az egyes beavatkozások hozzájárulását az átfogó célok teljesítéséhez. |
|
A foglalkoztatás növekedésének ösztönzése |
▪ A közszférán kívül foglalkoztatottak száma az ÚMFT beavatkozásainak hatására 2,5%-kal növekedjen 2013-ra |
Kontextus indikátora |
▪ Az országos foglalkoztatottsági ráta |
A gazdasági növekedés támogatása |
▪ Az ÚMFT beavatkozásainak hatására a vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték 13%-kal legyen magasabb 2013-ban |
Kontextus indikátorai |
▪ A GDP éves volumenindexe ▪ Emberi Fejlődés Indexe – Human Development Index (HDI) |
3.1.2. |
A foglalkoztatás bővítése |
|
|
|
|
Átfogó célunk, hogy minél több embernek legyen lehetősége belépni a munkaerőpiacra, és ezáltal emelkedjen a foglalkoztatás szintje. Ez képezi az alapját mind a gazdasági növekedésnek, mind pedig a társadalmi különbségek csökkentésének, végső soron pedig a társadalmi összetartozás (kohézió) megteremtésének. |
Célunk, hogy minél többen lépjenek be a munkaerőpiacra |
Stratégiánk tehát foglalkoztatásorientált, mert: |
|
Magyarország számára rövid- és középtávon különösen nagy feladatotjelent a makrogazdasági stabilitással, a növekedéssel és a foglalkoztatás bővítésével összefüggő célok együttes elérése. Éppen ezért törekednünk kell arra, hogy a kiigazítás időszakában az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások elhárítását ne az inaktivitást növelő, hanem az aktivitás megőrzését szolgáló eszközökkel oldjuk meg. A foglalkoztatás bővítése olyan stratégiát feltételez, amely a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalát egyaránt érinti, és amely magában foglalja a foglalkoztatási környezet alakítását is: |
|
• Olyan minőségű munkaerőre van szükségünk, amely mindenkor képes kielégíteni a gazdaság igényeit. Célunk az, hogy a munkaképes korú népesség minél nagyobb hányada lépjen be a munkaerőpiacra, majd maradjon is ott, sikeresen alkalmazkodva a gazdasági és társadalmi változásokhoz. A munkaerő-kínálat növelését az emberek foglalkoztathatóságának javításával kívánjuk elérni. Célunk, hogy az embereknek legyen tényleges lehetőségük a tudásalapú társadalomban elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzésére és folyamatos megújítására. Egészségi állapotuk, fogyatékosságuk se akadályozza őket a munkavállalásban. A reformok és a szerkezetváltási folyamatok hatásai miatt meg kell erősíteni az aktív munkaerőpiaci politikák szerepét az egyének aktivitásának megőrzésében, az átmenetek segítésében. Kulcsfontosságú, hogy az érintettek hozzájussanak a megfelelő minőségű munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz és a társadalmi integrációt segítő szolgáltatásokhoz (egészségügyi-mentálhigiénés, pályaválasztási és munkavállalási, bűnmegelőzési és drogprevenciós, életviteli és rekreációs tanácsadás). |
A munkaerő-kínálat növelését az emberek |
• A munkaerő-kereslet bővítése érdekében több és jobb munkahely létrehozását kívánjuk elősegíteni, hogy minél több embernek lehessen bejelentett munkája, aki képes dolgozni. Ehhez olyan gazdasági környezetet és támogatási rendszert kívánunk teremteni, amely képessé teszi és ösztönzi a vállalatokat új munkahelyek létrehozására. Különösen fontos az alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése, valamint a munkaerő iránti kereslet növelése a hátrányos helyzetű térségekben. |
Minél többen dolgozhassanak, aki dolgozni képes és akar |
• A munkaerő keresletének és kínálatának összehangolását a munkaerő-piaci környezet fejlesztésével kívánjuk elérni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az oktatás és a képzés szerkezete és tartalma rugalmasan alkalmazkodjon a társadalom, valamint a gazdaság szereplőinek igényeihez. Célunk a közvetítőrendszerek hatékonyabbá tétele annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információkhoz, értesüljön a munkalehetőségekről, és mindenki számára biztosítva legyen az átmenet zökkenőmentessége. El kívánjuk érni, hogy valamennyi munkavállaló egyenlő foglalkoztatási feltételek, jobb munkakörülmények és munkafeltételek, valamint egészséges és akadálymentes munkakörnyezetben dolgozhasson. A munkaerő mobilitásának ösztönzésével, illetve a munkahelyek elérhetősége szempontjából meghatározó közlekedési feltételek javításával a célunk az, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álljon a szükséges munkaerő. A foglalkoztatási feltételek alakításakor törekedni kell a be nem jelentett munkavégzés csökkentésére, valamint a munkerőpiaci rugalmasság és a biztonság szempontjainak együttes érvényesítésére, a szociális partnerekkel való együttműködésre. |
A foglalkoztathatóságot elsősorban az oktatás és képzés révén növelhetjük |
|
|
|
|
A foglalkoztatás bővítését tehát specifikus célokként |
A foglalkoztatás bővítéséhez támogatjuk a munkaerő-kereslet növekedését |
Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése |
▪ A használható tudáshoz való hozzáférés feltételeinek javulása az iskolarendszerben és az egész életen át tartó tanulás rendszerében9 ▪ Születéskor várható egészségben eltöltött életévek száma átlagának (HALE-index) a növekedése ▪ Az aktív korú (15–64 éves) népesség aktivitási rátájának növekedése ▪ A munkaerő-piacot elhagyók átlagos életkora |
A munkaerő-kereslet növelése |
▪ A létrejövő és a megszűnő munkahelyek számának különbségében bekövetkező pozitív változás10 |
A foglalkoztatási környezet fejlesztése |
▪ Az iskola befejezése és a munkába állás között eltelő idő rövidülése ▪ Nemek közötti foglalkoztatási különbségek csökkenése a kritikus korcsoportokban ▪ A 45 perc alatt közúton és tömegközlekedéssel elérhető munkahelyek átlagos számának növekedése11 |
3.1.3. A tartós növekedés |
|
|
|
▪ Az Új Magyarország Fejlesztési Terv növekedésorientált is, mert: |
A felzárkózáshoz az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés szükséges |
|
|
Célunk, hogy a gyors gazdasági növekedés elsősorban az új, nagyobb hozzáadott értéket megtestesítő termékek és szolgáltatások előállításának lendületes bővülésével valósuljon meg, illetve a gazdaság tartós növekedése a fenntartható és a szociális gazdaságot is megerősítő gazdasági kezdeményezések megerősítésével történjen. Ez megteremti a jólét tartós növekedésének feltételeit is. A nagyobb értékteremtéshez a versenyképesség javítására is szükség van. Törekvésünk, hogy a versenyképesség elsősorban a fejlett tudásbázisra építő kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek hasznosításával növekedjen. |
A gyors gazdasági növekedés megteremti a jólét tartós növekedésének feltételeit |
|
|
|
|
A tartós növekedést specifikus célokként tehát: |
|
|
|
A versenyképesség erősítése |
▪ Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték növekedése ▪ GERD/GDP és BERD/GDP (a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások -BERD esetén csak az üzleti szférára vonatkozóan – aránya a GDP-ben) |
A gazdaság bázisának kiszélesítése |
▪ A vállalati hozzáadott érték növekedése az elmaradott kistérségekben ▪ A kis- és középvállalkozások hozzáadott értékének növekedése |
Az üzleti környezet javítása |
▪ Az egységnyi hozzáadott értékre eső adminisztrációs terhek, illetve a szállítási költség csökkenése |
3.1.4. Horizontális politikák |
|
|
|
Fejlesztési céljaink megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi horizontális politikák érvényesítésére: |
|
• a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására (ami az uniós elvárásoknak és a megújított Göteborgi Stratégiának megfelelően egyaránt kiterjed a környezeti, a makrogazdasági, a társadalmi folyamatok fenntarthatóságra, beleértve a biztonság szempontjait is); |
Fenntarthatóság minden tekintetben |
• a kohézió erősítésére (mind gazdasági, mind területi, mind pedig társadalmi értelemben – ez utóbbi magában foglalja az Európai Unió által a fenntarthatóság mellett szintén kiemelten kezelt esélyegyenlőség és a nemek közti társadalmi egyenlőség kérdését is). |
Gazdasági, |
|
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben e horizontális politikákat mind az ágazatok, mind a régiók fejlesztése során érvényesítenünk kell. A fenntarthatóságra és az esélyegylőségre, beleértve a nők és férfiak egyenlő elbánásának követelményét is – mint nevesített uniós elvárásra – külön is figyelmet fordítva kell a fenti két szempontra koncentrálni az operatív programok és beavatkozásaik tervezésekor, megvalósításakor, nyomon követésekor és értékelésekor. |
Az operatív porgramoknál és a beavatkozásoknál külön figyelmet fordítunk a nőkkel és férfiakkal kapcsolatos egyenlő elbánás követelményére és a fenntarthatóság érvényesítésére |
3.1.4.1. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása |
|
Annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait, a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is. A fenntarthatóság társadalmi elemei az emberi egészség, a társadalmi kohézió, a kiegyensúlyozott demográfiai viszonyok, az épített környezet és a kulturális örökség megóvása, illetve fenntartható módon történő hasznosítása. A gazdaság fenntartható fejlődésének kulcselemei a stabil makrogazdasági pálya megteremtése és fenntartása, valamint a gazdaság anyag- és energiaigényének csökkentése. A fenntarthatóság alapja tehát a jövőorientált gondolkodásmód, amely kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a rendszerszerű folyamatokat. |
A fejlesztések feleljenek meg a fenntarthatóság követelményének |
|
|
A környezet fenntartható használata |
|
|
|
A társadalmi fejlődésnek és az életminőség javításának alapvető feltétele a mindenkit megillető, egészséges, biztonságos környezet. Ezért biztosítanunk kell erőforrásaink, természeti és épített környezetünk elemeinek fenntartható, az életminőség javítását hosszú távon lehetővé tevő hasznosítását és megőrzését. |
Mindenkit megillet az egészséges környezet |
|
|
A környezet fenntartható használatába beletartozik |
|
|
|
A fenntartható fejlődés érdekében a fejlesztések szabályozó feltételeként figyelembe vesszük egy adott terület ökológiai rendszerének az eltartóképességét. Ennek érdekében elkészíttetjük a fejlesztési terv részletes környezeti értékelését és az operatív programoknak a stratégiai környezeti vizsgálatát. |
|
|
|
A társadalmi folyamatok fenntarthatósága |
|
|
|
A társadalmi fenntarthatóság a kedvezőtlen demográfiai és egészségi folyamatok megállításának, a jövő generációi iránt érzett felelősség és a prevenció szempontjainak figyelembevételét jelenti. A programok tervezése, végrehajtása, nyomon követése és ellenőrzése során mindvégig érvényesíteni kell azokat a szempontokat, amelyek fékezik a kedvezőtlen demográfiai trendek, így például a népesség csökkenésének folyamatát és mérsékli a betegségben töltött életévek tartósan magas arányát. A társadalmi fenntarthatóság kiemelkedően fontos eleme a fiatal generáció testileg, lelkileg egészséges fejlődése és boldogulása. Az ezekhez közvetlenül kapcsolódó területeken – az oktatásban, a kulturára, egészséges életmódra való nevelésben, a családközeli és egyéb, fiatalokat segítő szociális szolgáltatások terén – megtett intézkedéseken túl a gyermekek és az ifjúság szempontjait minden ágazatban szem előtt kell tartani. Csak így lehet megteremteni a kisebb-nagyobb közösségek folyamatos, egészséges megújulásának feltételeit, ami hosszú távon is hozzájárul a társadalmi és gazdasági kohézió erősödéséhez. |
A jövő generációinak érdekeire is ügyelünk |
|
|
A társadalmi biztonság mindenkori szintje alapvetően hat a középtávú célok és a horizontális célkitűzések megvalósulására, feltétele az elért eredmények fenntarthatóságának. Olyan alapvető emberi és közösségi érték, melynek védelme szükségessé teszi a társadalmi szereplőket fenyegető kockázatok szintjének csökkentését (prevenció), valamint a bekövetkezett káros következmények elhárítását. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításakor a – foglalkoztatási és versenyképességi célok teljesülését leginkább akadályozó – társadalmi kockázatok csökkentése érdekében valamennyi beavatkozási területen szükséges fellépni a demokratikus normák és az alapvető jogok érvényesítése mellett és lépéseket kell tenni a diszkrimináció különböző formáinak és az erőszakos társadalmi jelenségek terjedésének megakadályozása érdekében. |
A biztonság alapvető emberi és nemzeti érték |
|
|
A gazdasági folyamatok fenntarthatósága |
|
|
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv számos ponton szoros kölcsönhatásban áll a makrogazdasági pályával: |
A terv céljai a makrogazdasági pályával kölcsönhatásban fogalmazódnak meg |
|
|
Az anyag- és energiaigényesség csökkentése a gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének és versenyképességének a záloga. Jelenleg globális szinten olyan mértékben használjuk erőforrásainkat, hogy az a természeti környezet degradációjához, eltartóképességének csökkenéséhez vezet. A fosszilis energiahordozókkal kielégített, magas energiaigény az egyik okozója a globális felmelegedésnek, ráadásul gazdasági és politikai konfliktusokat is okoz világszerte. A gazdaság fejlődésével a kevésbé anyag- és energiaigényes, magasabb hozzáadott értékű áruk és szolgáltatások lehetőséget teremtenek arra, hogy Magyarország ne az egyre szűkülő fizikai erőforrásokra alapozza hosszú távú jólétét. |
Az anyag- és |
Fenntarthatóság |
Környezeti |
▪ A korszerű, európai uniós követelményeket kielégítő szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növekedése (Cél 2016-ra 91%) ▪ Az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének változása a hulladékkezelés módja szerint (Cél 2016-ra 119/42/375 kg/fő/év hasznosított/égetett/lerakott ) ▪ Megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok számának növekedése ▪ A gazdaság energia-intenzitása ▪ A megújuló energia részarányának növekedése a teljes energiafelhasználáson belül (Cél 2013-ra: 14%) |
Társadalmi |
▪ Az eltartottsági és a reprodukciós ráta változása ▪ A gyermekszegénység csökkenése – vagyis a medián jövedelem ▪ A szüleinél magasabb végzettséget nyújtó oktatási, képzési programokban részt vevők számának növekedése |
|
Makroökonómiai (államháztartási) |
▪ A terv hozzájárulása az államháztartási kiadások és bevételek egyenlegéhez |
3.1.4.2. A kohézió erősítése |
|
A területi kohézió erősítése |
|
|
|
Az ország megújulásának alapvető feltétele, hogy minden fejlesztés a területi és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését egyaránt szolgálja. Mindez többszintű kohézión keresztül érvényesíthető: |
A fejlesztések legyenek területileg is kiegyensúlyozottak és |
|
|
A területi kohézió érvényesítésének két legfontosabb térkategóriáját a városi és a vidéki terek jelentik. Az ország területi kohéziójának érdekében azonban be kell vezetni további térkategóriákat is: a leghátrányosabb helyzetű térségeket, valamint a területi adminisztráció határain túlnyúló, komplex beavatkozásokat igénylő, kiemelt térségeket. Az egyes térkategóriák fejlesztése sajátos célok érdekében, sajátos eszközökkel és összehangoltan történik. |
|
|
|
A területi kohézió érvényesítéséhez a fejlesztéspolitika minden szakterületén, illetve a tervezés, a végrehajtás, a nyomon követés és az ellenőrzés minden szintjén is kiemelt jelentőségű a térségi gondolkodás és a területi szemlélet érvényesítése. Ez pedig nem történhet másként, mint a régiók, a térségek eltérő adottságainak figyelembevételével és az egyes ágazatok saját területi prioritásainak megfogalmazásával. |
A fejlesztéspolitika minden területén érvényesíteni kell a területi szempontokat |
A területi kohézió érvényesítésének legfontosabb szereplői a régiók. A regionális szintű decentralizáció biztosíthatja, hogy a területi adottságok optimális kihasználásával és egyedi stratégia mentén integrált fejlesztések valósuljanak meg. A természeti és kulturális örökséggel és erőforrásokkal mindinkább helyben, fenntartható módon történő gazdálkodás tovább erősíti a helyi lehetőségeket |
A területi kohézió érvényesítésének legfontosabb szereplői a régiók |
|
|
Annak érdekében, hogy a területileg kiegyensúlyozott fejlesztések egyúttal fenntarthatóak is legyenek és biztosítsák az esélyegyenlőséget a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésben, a fejlesztéspolitikában a következő horizontális térhasználati alapelveket kell érvényesítenünk. |
A területileg kiegyensúlyozott fejlesztések egyúttal fenntarthatóak is legyenek |
A társadalmi kohézió erősítése, az esélyegyenlőség biztosítása |
|
|
|
A társadalom megújításának központi eleme az életesélyek egyenlőtlenségeinek csökkentése, valamint a kirekesztés enyhítése a gyermekkortól kezdve. Ahhoz, hogy a fejlesztések előnyei minél szélesebb körben érvényesüljenek és egyetlen társadalmi csoportot se érjen hátrány, az uniós elvárásokkal összhangban a fejlesztéspolitikai tervezés, végrehajtás, nyomon követés és értékelés során is fokozott figyelemmel kell kísérni az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítését. A társadalmi kohézió nem jelent mást, mint egy olyan ország megteremtését, ahol egyre nehezebb leszakadni, de egyre könnyebb felemelkedni, mert a társadalom összetartó, az állam pedig esélyteremtő. A társadalmi kohézió megvalósulása egy olyan, egymást kölcsönösen tisztelő és segítő, szabad egyénekből álló közösséget feltételez, amely ezeket a közös célokat demokratikus eszközökkel éri el. Ez pedig nem csupán a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet jelenti, hanem magában foglalja a társadalmi szolidaritás megteremtését is. |
Az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése a társadalmi kohézió záloga |
|
|
Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése több az egyenlő bánásmód biztosításánál és a diszkrimináció tilalmánál, mert magába foglal olyan célzott fejlesztéseket is, amelyek az esélyegyenlőtlenség, illetve annak okai felszámolását célozzák. Magyarországon esélyegyenlőségi szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élő emberek szempontjainak figyelembe vételére és társadalmi hátrányainak felszámolására, valamint a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség szempontja tágabb az esélyegyenlőségnél és az EU részéről is elvárásként jelenik meg. |
Az esélyegyenlőség elvét érvényesítjük |
|
|
A nők és a férfiak közötti egyenlőség megvalósítása nem kizárólag a társadalmi kohézió szempontjából fontos, hanem elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedésnek és a versenyképesség javításának is. A nemek közti egyenlőség szempontjait minden EU tagállamban be kell építeni az állami közpolitikák kialakításába és a fejlesztési programozásba (ez az úgynevezett ’gender mainstreaming’). Ez azt jelenti egyrészt, hogy minden szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, hogy az hogyan hat a nemek egyenlőségére, illetve a nők és a férfiak életére. Másrészt célzott programokkal aktívan támogatni kell azon intézkedéseket, amelyek segítenek fölszámolni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenségeket a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatás, a képzés, gazdasági élet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz (pl. egészségügy, közlekedés) való hozzáférés során. |
A nők és férfiak közötti egyenlőség fontos feltétele a gazdasági növekedésnek is |
|
|
Olyan fejlesztéseket támogatunk, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetű rétegek, mindenekelőtt a romák kirekesztettségét, és biztosítják e csoportok egyenlő hozzáférését a forrásokhoz. Ahhoz, hogy a fejlesztések tényleg eljussanak a romákhoz, a hozzáférést segítő célprogramokat, eljárásokat, hálózatokat kell működtetni. Előtérbe kell helyezni azokat a támogatási formákat, amelyek nem általános pályázati úton valósulnak meg. A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne növeljék a szegregációt és a problémák koncentrálódását, valamint ne fokozzák a romákkal szembeni előítéletet. Hatékony koordinációs és monitoring rendszerre van szükség, amely összehangolja e fejlesztéseket, indikátorokat dolgoz ki, és külön vizsgálja a romák részvételét a fejlesztésekben. |
Ahhoz, hogy a fejlesztések ténylegesen eljussanak a romákhoz, a hozzáférést segítő célprogramokat, eljárásokat, hálózatokat kell működtetni |
|
|
A fejlesztések során figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő emberek speciális szempontjaira is. Segíteni kell aktív társadalmi részvételüket, és biztosítani kell számukra az egyenlő esélyű hozzáférést (fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítéssel, valamint a rehabilitáció feltételrendszerének korszerűsítésével). |
Az egyenlő bánásmód érdekében a fogyatékossággal élők érdekeit is figyelembe kell venni |
Kohézió |
Területi |
▪ Az egy főre jutó GDP régiók szintjén mért egyenlőtlenségének csökkenése |
Társadalmi |
▪ Az aktív kereső nélküli háztartások számának csökkenése |
|
Kohézió |
Területi |
▪ Az egy főre jutó GDP régiók szintjén mért egyenlőtlenségének változása |
Társadalmi |
▪ Az aktív kereső nélküli háztartások számának csökkenése |
3.1.5. |
Stratégiánk nemzetközi integrálódásunkat is szolgálja |
|
|
|
|
A foglalkoztatás bővítését és a tartós gazdasági növekedést szolgáló fejlesztéseinkkel páratlan lehetőség kínálkozik Magyarország gazdasági versenyképességének és belső kohéziójának megerősítésére. E fejlesztésekkel a tudás-gazdaságra alapozottan erősítjük meg hazánk nemzetközi versenyképességét, egyben az Európai Unió tagjaként tevékenyen hozzájárulunk a lisszaboni célok megvalósulásához is. |
Az Európai Unió tagjaként tevékenyen hozzájárulunk a lisszaboni célok megvalósulásához |
|
|
|
|
Közvetlen céljaink között szerepel, hogy intenzívebben vegyünk részt az Európai Unió egészének versenyképességét, a tudástársadalmat szolgáló közös programokban, így a közös oktatási programokban, valamint a kutatás-fejlesztés és az innovációs együttműködést szolgáló programokban, különösen a 7. kutatási programban és a Versenyképességi és innovációs programban. |
|
|
|
|
|
A Magyarország határain átnyúló fejlesztések révén elő kívánjuk segíteni a szomszédos országokban élő magyar közösségek európai keretek közötti felzárkózását és modernizációját. A térség modernizációs pályára állítását támogató – a szomszédos országokkal egyeztetett fejlesztéspolitika keretében közös térség-, infrastruktúra- és intézményfejlesztési, valamint gazdaságélénkítő – programok megvalósítását tűzzük ki célul. |
Elő kívánjuk segíteni a szomszédos országokban élő magyar közösségek felzárkózását és modernizációját |
|
|
|
|
Összhangban az EU nemzetközi törekvéseivel – tovább erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat a dél-kelet-európai országokkal és a volt szovjet köztársaságokkal, mindenekelőtt Oroszországgal. Ázsiában elsősorban Kínával, valamint a Távol-Kelet tudományos-technológiai centrumaival, Japánnal és Dél-Koreával, illetve az újonnan feltörekvő dél-kelet-ázsiai országokkal javítjuk Magyarország gazdasági együttműködését. Tovább erősíttjük kapcsolatainkat az Amerikai Egyesült Államokkal. |
Tovább erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat |
3.2. A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások |
|
|
|
Az átfogó és specifikus célok megvalósítására az alábbi tematikus és területi prioritások alapján tervezünk átfogó, operatív programokban megtestesülő beavatkozásokat: |
|
1. gazdaságfejlesztés, |
|
2. közlekedésfejlesztés, |
|
3. társadalmi megújulás, |
|
4. környezeti és energetikai fejlesztés, |
|
5. területfejlesztés, |
|
6. államreform. |
|
|
|
A célokhoz kapcsolódó tematikus prioritásokat a Tanács kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásainak szem előtt tartásával, valamint a liszaboni célok magyarországi megvalósítását szolgáló Nemzeti Akcióprogramban, illetve a Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióporgramban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében határoztuk meg. Kiemelt figyelmet fordítottunk az Európai Tanács 2006. március 23–24-i ülésén megfogalmazott prioritásokra, amelyek a tudás és az innováció érdekében szükséges befektetéseket, a kis- és középvállalatok fejlesztését, a foglalkoztatás bővítését és egy új európai energiapolitika megtermetését tűzik ki célul. |
A tematikus prioritások a Nemzeti Akcióprogram megvalósítását szolgálják |
|
|
A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes fejlesztési (operatív) programokat, amelyeket a negyedik fejezetben mutatunk be. |
|
|
|
A területi kohézió szempontjai érdekében az ágazati programok a területi különbségek felszámolását is szolgálják. |
|
|
|
Integrált, komplex megközelítés, zászlóshajó-projektek |
|
|
|
A prioritások sok eleme lényegileg összefügg, egymásra hat. A megvalósítás során az OP-kban ezen összefüggéseket ki kell dolgozni, és a végrehajtás során kiemelten kell nyomon követni. Szükséges a szakmai és a politikai döntési pontok elhatárolása is. |
|
|
|
A prioritások tartalmának meghatározásakor a nagy társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra koncentráltunk. E nagy társadalmi kérdések integrált megközelítést igényelnek, ezért ezek megoldása több operatív program összehangolt együttműködésével történhet csak meg. Így a tervezés során komplex programokat, majd később ún. zászlóshajó projekteket dolgoztunk ki, amelyek választ adnak a legfontosabb társadalmi kérdésekre. Ezek megoldása során a fejlesztéspolitikai eszközök kiegészülnek a kormányzat szabályozási lehetőségeivel. |
A programok integrált tervezése zászlóshajó projektek formájában történik |
|
|
E komplexen megoldandó feladatokra a 7. sz. mellékletben felsorolt területeken tervezünk olyan zászlóshajó-projekteket, amelyeknek elemei az operatív programokba, majd az azokból készülő akciótervekbe beépülnek. |
|
|
|
|
|
|
|
A gazdasággfejlesztés prioritásában megvalósuló stratégia egyaránt szolgálja a tartós növekedés mindhárom specifikus célját, azaz a versenyképesség javítását, a gazdaság bázisának szélesítését, valamint az üzleti környezet fejlesztését, egyben hozzájárul a foglalkoztatás bővítésének céljához is. |
|
|
|
Az alábbi beavatkozási csoportok szolgálják a gazdaságfejlesztés stratégiájának megvalósítását: |
|
|
|
A vállalkozói szektor fejlődése érdekében, horizontális intézkedésként, minden beavatkozáscsoporthoz kapcsolódóan elengedhetetlennek tartjuk: |
|
|
|
3.2.1.1. |
Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése |
|
|
|
|
A versenyképesség erősítésében meghatározó szerepe van a hozzáadott érték növekedésének. A hozzáadott érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra építő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, az anyag- és energiatakarékos termelés és az innovációs szolgáltatások erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább. A produktív szektor magas hozzáadott értéket előállító tevékenységének előfeltétele a K+F- és innovációs infrastruktúra európai színvonalúvá tétele, beleértve az IKT hálózati infrastruktúrájának fejlesztését is. A költségvetési szektorban az állami költségvetési források felhasználásával megtermelt tudás gyors, a vállalkozások számára pénzügyi szempontból is kedvező átadásának megvalósítása jelentősen növelheti a gazdasági versenyképességet. Ezekkel megteremtjük a tudásalapú gazdaság alapjait. Mindemellett kiemelt szempont, hogy a tisztább, környezetbarát technológiákat részesítsük előnyben a fejlesztések során. |
A hozzáadott |
|
|
|
|
A Nemzeti Akcióprogramban megfogalmazott iránymutatásokkal (6., 7. és 8. iránymutatás) összhangban az innovatív, tudásalapú gazdaság kialakítása – elsősorban az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) határozatában kijelölt, területileg koncentrált fejlesztési pólusok (Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, illetve a Székesfehérvár-Veszprém tengely) mentén – a vállalkozások üzleti célú, nagyobb megtérülési kockázatú technológiai fejlesztéseinek támogatásával, illetve az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások innovációs célú, kutatási együttműködéseinek ösztönzésével lehetséges. Ez – a szükséges kutatási infrastruktúra biztosításával, valamint a hazai és a nemzetközi piacra lépés ösztönzésével – fontos eszköze a versenyképes technológiák önálló fejlesztésének, adaptálásának és az eredmények hasznosulásának. Ehhez szükséges az innovációs és pénzügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatása, a magvető tőke biztosítása a kezdő, innovatív (spin-off) vállalkozások számára, illetve a technológiai inkubátorszolgáltatások létesítése és működtetése. Ösztönözni kell: |
|
|
|
|
|
A gazdaságfejlesztési prioritás K+F- és innovációs célú beavatkozásai: |
|
|
• ösztönözni kívánjuk az alkalmazott K+F tevékenységeket, a vállalkozásokkal együttműködve folytatott alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket; esetenként támogatjuk a nagyobb megtérülési kockázatú, ám kiemelkedő jelentőségű K+F projekteket; |
Ösztönözzük a alkalmazott |
|
• ösztönözzük a vállalkozások innovációs tevékenységét a termelés és a szolgáltatások területén egyaránt; segítjük az önálló kutatás-fejlesztési potenciál növelését: |
|
|
• különleges tőkekonstrukciók kialakításával és bevezetésével javítjuk a technológia- és tudás-intenzív kezdő vállalkozások létrehozásának feltételeit; támogatjuk a kapcsolódó partnerkeresési és tanácsadási szolgáltatásokat; |
|
|
• ösztönözzük az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti K+F-, illetve innovációs együttműködéseket, az innovációs láncban szereplők közös kutatóhelyeinek létrehozását és közös kutatási projektek lebonyolítását, a szakemberképzést és -cserét, valamint támogatjuk az innovatív ötlettől a piacképes termékig vagy szolgáltatásig vezető, átfogó, többlépcsős folyamatokat, elsősorban a fejlesztési pólusokban; |
|
|
• támogatjuk a kutatási és innovációs intézmények, integrált hídképző, kompetencia-, tudás-, inkubációs, innovációs és technológiai kutatási központok megalakítását és megerősítését, nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúrák létrehozását és hatékony működtetését, az innovációs szolgáltatásokat, különösen a fejlesztési pólusokban végzett, a magyar gazdaság számára ígéretes technológiai áttörési lehetőséget kínáló, nagy növekedési potenciállal rendelkező területeken; |
|
|
• ösztönözzük a magyar vállalatok nemzetközi technológiai kooperációit, a magas hazai hozzáadott értéket generáló, K+F- és innovációorientált nemzetközi technológiatranszfert és a legfejlettebb technológiák adaptálását. |
|
3.2.1.2. |
A vállalkozások (kiemelten kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése |
|
|
|
|
A kiegyensúlyozott gazdasági növekedésben és a foglalkoztatásban betöltött szerepük miatt különös figyelmet fordítunk a vállalkozások, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlődésére. Kiemelt cél, hogy kialakuljon a kis- és középvállalkozások növekedéséhez, erősödéséhez, együttműködéséhez és stabilitásához szükséges gazdasági környezet. |
Kiemelten támogatjuk a kkv-k fejlődését |
|
|
|
|
A vállalkozások, kiemelten a kkv-k jövedelemtermelő képességének javítása mindenekelőtt piackonform pénzügyi eszközökkel, illetve a humán erőforrás és a vállalati kultúra fejlesztésével történhet. Emellett továbbra is fontosak a vállalkozásoknak nyújtott közvetlen támogatások is. Ez utóbbiakat elsősorban a műszaki technológiai korszerűsítés igénye határozza meg (például a megújuló energia használatának elterjedését segítő eljárásokhoz, márkanevek nemzetközi bevezetéséhez, a minőségirányítási és -biztosítási rendszerek bevezetéséhez illetve az új technológiák (kül)piacra lépéséhez kapcsolódóan). |
Külön támogatási csatornákat |
|
|
|
|
A vállalkozások, különösen a mikro-, kisvállalkozások számára a hitelhez és tőkéhez jutás a nagyvállalatokhoz képest ma még aránytalanul nehezebb, a finanszírozási lehetőségeket csak fajlagosan magasabb költségekkel érhetik el. Ezért célunk a hitel- és a tőkepiac hatékonyságának javítása: |
|
|
|
|
|
A gazdaságfejlesztési prioritás kkv-k fejlesztését célzó beavatkozásai: |
|
|
• javítjuk a vállakozások tőkeellátottságát, finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését a piaci hiteleknél könnyebben elérhető forrást nyújtó mikrohitelezés és garanciatámogatás feltételeinek javításával; |
Javítjuk a kkv-k tőkeellátottságát |
|
• elősegítjük a vállalkozói kultúra, valamint a vezetői ismeretek és képességek fejlesztését, illetve az üzleti ismeretek elsajátítását a teljes népesség körében, már az iskolai oktatásban is; fejlesztjük és széles körben hozzáférhetővé tesszük a különböző üzleti szolgáltatásokat; |
|
|
• támogatjuk a vállalkozások működési hatékonyságának javítását célzó szervezetfejlesztéseket a komplex vállalati IKT-fejlesztések, a minőség- és környezetbiztosítási, vállalatirányítási, valamint a vezetői döntéstámogató rendszerek bevezetésének ösztönzésével; |
|
|
• támogatjuk a vállalkozások technológiai korszerűsítését, termelő és szolgáltató kapacitásuk bővítését (a piaci keresletre is tekintettel), ezzel elősegítve megerősödésüket, kiegyensúlyozott növekedésüket és beszállítóvá válásukat; |
|
|
• információs és tanácsadási szolgáltatásokkal erősítjük a kkv-k közötti együttműködéseket, különösen a regionális ágazati klaszterek, illetve beszállítói hálózatok kialakítását. |
|
3.2.1.3. |
Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése |
|
|
|
|
||
Magyarországon a termelékenység számos ágazatban jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól, ezért a versenyképesség javításához egyrészt növelni kell a magas hozzáadott értékű tevékenységek arányát, másrészt elő kell segíteni, hogy a vállalkozások növelni tudják termelékenységüket. |
A versenyképesség javításához növelni kell a magas hozzáadott értékű tevékenységek arányát |
||
|
|
||
Ennek érdekében bővítjük az üzleti szolgáltatások kínálatát a logisztikai és ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztésével is. A beruházás-ösztönzés intézményrendszerének javítása az erősebb regionális jelenlétet és a külpiaci megjelenést teszi könnyebbé. |
Bővítjük az üzleti |
||
|
|
||
A gazdaságfejlesztési prioritás üzleti szolgáltatásokat érintő beavatkozásai − egyebek mellett − támaszkodnak a Nemzeti Akcióprogramban és a Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS) megfogalmazott iránymutatásokra. Ez utóbbi célja a feltételek biztosítása ahhoz, hogy a gazdaság szereplői széles körben tudjanak élni az információs társadalom vívmányaival. A beavatkozások a következők: |
|
||
• |
közvetlen támogatásokkal és a működési feltételek javításával fejlesztjük és szolgáltató funkciójában erősítjük az ipari parki, az innovációs vállalkozásfejlesztési, valamint a vállalkozói központi intézményrendszert; |
|
|
• |
fejlesztjük a térségi üzleti infrastruktúrát és a telephelyeket az IKT- és fizikai infrastruktúra fejlesztésének támogatásával, elsősorban az ipari parkok, vállalkozói parkok és barnamezős beruházások esetében; |
|
|
• |
elősegítjük a komplex szolgáltatást nyújtó logisztikai parkok hálózatának kiépülését a kerítésen belüli infrastruktúra fejlesztéséhez és a szolgáltatások színvonalának emeléséhez nyújtott támogatással; |
|
|
• |
biztosítjuk és fejlesztjük az információtechnológia alapvető infrastrukturális feltételeit és elősegítjük a verseny érvényesülését a hozzáférést nyújtó szolgáltatók között, többek között a szélessávú hálózatok és alternatív megoldások kiépítésének segítésével a piac által nem megfelelően ellátott térségekben; az informatikai biztonság növelését alapvető követelménynek tekintjük az információs társadalom erősítését szolgáló fejlesztések során. |
|
|
|
|
||
|
|||
|
|
||
Az ország versenyképessége szempontjából meghatározó jelentősége van a humán erőforrások mennyiségének és minőségének. Ezért kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, a rossz egészségi állapot miatt keletkező közkiadások ezzel párhuzamosan mérséklődjenek, illetve a munkaerő gazdasági aktivitása növekedjen. Az oktatásnak és a képzésnek szerkezetében, tartalmában és módszertanában egyaránt a gazdaság igényeire kell válaszolnia. Bővíteni kell a munkavállalók, valamint a potenciális és a kezdő vállalkozók vállalkozási ismereteit. A versenyképesség növekedésének a foglalkoztatás bővülésével is együtt kell járnia. |
A versenyképesség növekedésének a foglalkoztatás bővülésével is együtt kell járnia |
|
|
|
A vállalati humán erőforrás fejlesztése során az alábbi beavatkozásokkal segítjük a gazdaság dinamizálását: |
|
|
• |
a vállalati képzéseknél elsősorban a szaktudás alkalmazásához szükséges alapkészségeket és kompetenciákat (köztük az IT- és idegen-nyelv-ismeretet, a kommunikációt, a gyakorlati vezetői készségeket) fejlesztjük, valamint az úgynevezett on-the-job tréningeket, gyakornoki programokat ösztönözzük; |
Erősítjük a |
• |
a vállalkozói kultúra fejlődését kívánjuk elérni a pályázati, vállalkozói ismeretek (beleértve a munkaügyi, munkabiztonsági jogszabályi környezet ismeretét is), üzletviteli, marketing-, pénzügyi, vezetési és HR-tanácsadási szolgáltatások, és mentorprogramok támogatásával, illetve az együttműködések és klaszterek kialakítását és működését elősegítő projektmenedzsment-szolgáltatások ösztönzésével. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A termelő szektor versenyképességének tartós javítása érdekében segítjük a tudásalapú gazdaság elemeinek és az infokommunikációs technológiáknak a vállalkozások működésébe való szerves integrálódását. Ennek megfelelően a komplex vállalkozásfejlesztési projektek részeként, beavatkozási területektől függetlenül támogatjuk az IKT-fejlesztéseket. |
Ösztönözzük az infokommunikációs technológiák alkalmazását |
3.2.1.5. |
A gazdasági versenyképesség kiemelt területi dimenzió |
|
|
|
|
Az állami beruházás-ösztönzés, az üzleti környezet fejlesztése, és a kkv-k hálózatosodásának elősegítése során előnyben kell részesíteni a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségeket és a négy fejletlenebb régiót. A külső és belső perifériákon a helyi adottságokra épülő, térségspecifikus fejlesztéspolitikát kell érvényesítenünk. A határ menti térségekben nagy jelentőséget tulajdonítunk a határon átnyúló kezdeményezéseknek. |
|
|
|
|
|
A speciális adottságokkal rendelkező falusi térségek (agrártérségek, jelentős roma népességű térségek, tanyás térségek) esetében is a felzárkózás legfőbb esélyét a helyi foglalkoztatást biztosító vállalkozások támogatása jeleni. Éppen ezért az elmaradott térségekben kiemelten kell támogatni az innovációt a kkv-k felé közvetítő intézmények létrejöttét, valamint nagy hangsúlyt kell fektetni ezen térségek humánerőforrás-megtartó és odavonzóképességének növelésére is. |
|
|
Az ország fejlettebb északnyugati területein és a főváros környezetében elsősorban a nagy hozzáadott értéket teremtő, kvalifikált munkaerőt foglalkoztató gazdasági tevékenységek megtelepedésének ösztönzése kívánatos. E térségekben a beszállítói hálózatok, a kkv-k közti együttműködések és klaszterek kialakítása, a kkv-kultúra, továbbá az innováció iránti adaptációs képesség erősítése a célunk. Támogatjuk a szolgáltatásgazdaság fejlődéséhez kapcsolódó alapvető fejlesztéseket – így többek között a turisztikai infrastruktúra fejlesztését – is. |
|
|
|
|
|
A megfelelő adottságokkal rendelkező térségekben a turisztikai fejlesztések fontos versenyképességi tényezőt jelentenek és multiplikátor hatásuk révén az egész gazdaságra kihatnak. A turizmus szektorok közötti jellegéből következően cél, hogy az ágazat kiemelt területein a legfontosabb fejlesztések megtörténjenek. Az országos és nemzetközi jelentőségű projektek (pl.: kongresszusi központ, gyógyhelyek, világörökség, kiemelt fejlesztések) a gazdaság húzóprojektjei és a versenyképességet erősítő tényezők. |
Támogatjuk a turizmus kiemelt területeit |
|
|
|
|
Az innováció csomópontjai elsősorban azok a városok, amelyek egyetemekkel, kutatóintézetekkel rendelkeznek. A fejlesztési pólusok programjának középpontjába, ezek bázisára alapozva az innováció erősítését, az innovatív klaszterek fejlesztését, valamint a tudásalapú helyi gazdaság és a vállalkozások fejlesztését helyezzük. A pólusprogram keretében regionális klaszterek kialakítását támogatjuk, amelyekben egy jól definiált iparág vagy üzletág nemzetközi versenyképességének megerősítése a cél. Ennek előfeltétele a helyi üzleti környezet megfelelő fejlettsége. |
Az innováció csomópontjai |
|
|
|
|
(A több prioritást és operatív programot komplexen átfogó fejlesztési pólusokat és a pólusprogram megvalósítását jelentő beavatkozásokat részletesen a területfejlesztés prioritás alatt ismertetjük.) |
|
|
|
|
|
A négy leszakadó régióban – így a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon – növelni kell a versenyszféra arányát és jövedelemtermelő képességét a gazdaságban. Ösztönözni kell a nagyvállalatok betelepülését, erősíteni az innovációt és a tudástranszfert, valamint a vállalkozások hálózatosodását. A külföldi működőtőke beáramlásához pedig javítani kell a keleti országrész és Dél-Dunántúl tőkevonzó képességét. A válságiparágak szerkezetátalakítása is leginkább e leszakadó régiókban támogatandó. |
Javítanunk |
|
|
|
|
A kutatás-fejlesztés terén célkitűzés Budapest dominanciájának csökkentése. A regionális innovációs kapacitások fejlesztésére megerősítjük a regionális innovációs intézményrendszert: |
Célunk a regionális |
A régiókban működő vállalatok innovációs aktivitásának ösztönzése és az igényeikhez rugalmasan alkalmazkodó innovációs szolgáltató hálózatok kiépítése teremti meg a feltételeket a regionális innovációs stratégiák megvalósításához. |
|
|
|
Az innovációs politikának kiemelten kell kezelnie Budapestet és agglomerációját, annak nemzetközi szerepe, kiemelkedő kutatási-fejlesztési és innovációs potenciálja miatt. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1. prioritásban foglalt stratégia alátámasztja a CSG következő iránymutatásait: |
|
|
|
3.2.2. 2. prioritás: Közlekedésfejlesztés |
|
|
|
A közlekedés fejlesztésének stratégiája a tartós növekedéshez hozzájáruló üzleti környezet javításának specifikus célját, valamint a foglalkoztatás bővítéséhez hozzájáruló foglalkoztatási környezet javításának specifikus célját egyaránt szolgálja az elérhetőség javításával. Társadalmi-gazdasági kutatások eredménye támasztja alá, hogy a jó közlekedési feltételekkel rendelkező térségekben a munkához jutás feltételei könnyebbek, mint a nem megfelelő közlekedési infrastruktúrájú területeken. |
|
|
|
Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését, amelyek a középtávú alágazati stratégiák alapján alakultak ki: |
Az elérhetőség minősége döntően befolyásolja az ország versenyképességét és a területi kohéziót |
A közlekedés fejlesztésének ki kell elégítenie a fenntarthatóság követelményeit, és figyelembe kell vennie az ország gazdaságföldrajzi adottságait is. |
|
A közlekedési fejlesztéseknél messzemenőkig érvényesülnie kell a környezeti értékek és a természeti erőforrások védelmének. Ezért a fejlesztésekben súlyponti kérdés a környezetbarát közlekedési módok preferálása. A járműállomány modernizációja is nagymértékben csökkenti a környezetterhelést, valamint a balesetveszélyt. |
A közlekedés fejlesztésénél is célunk a fenntarthatóság |
|
|
3.2.2.1. Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása |
|
|
|
Célkitűzés, hogy a beavatkozások eredményeként a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek erőteljes fejlesztésével javuljon az ország nemzetközi elérhetősége. |
Javítjuk az |
|
|
A közutak esetében a gyorsforgalmi úthálózatot továbbfejlesztjük azért, hogy a magisztrális folyosók tovább épüljenek az országhatárok felé, illetve az ország ma még sugaras közlekedés-szerkezete oldódjon. További gyorsforgalmi útfejlesztésekkel javítjuk az elérhetőséget a forgalomterhelés szempontjából kritikus TEN-folyosókon. |
Továbbfejlesztjük a gyorsforgalmi úthálózatot |
|
|
A vasútfejlesztés egyik területe a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése az országhatárokig. A pályafelújítások lehetővé teszik, hogy a ma még a forgalmat sok helyütt lassító sebességkorlátozások megszűnjenek, az elérhetőség pedig számottevően javuljon. Jelentős fejlesztéseket tervezünk a kapcsolódó informatikai, biztonság- és irányítástechnikai eszközök, valamint a vasúti szerelvények korszerűsítése terén is. Az agglomerációs elérhetőség szempontjából kiemelkedő jelentősége van az elővárosi vasutaknak. |
Korszerűsítjük a vasútvonalakat |
|
|
A vízi közlekedés fejlesztése Magyarországon elsősorban a Duna–Majna–Rajna-víziútrendszer kínálta lehetőségek jobb kihasználását, vagyis a turisztikai célú hajózás mellett a vízi áruszállítás teljesítményének növelését szolgálja. Ennek fő eszköze az intermodális folyami közlekedési infrastruktúra fejlesztése. |
A vízi közlekedést, az áruszállítást és a turizmust |
|
|
|
|
|
|
Célunk, hogy a sugárirányú autópályáknak az országhatárok felé történő továbbépítésével párhuzamosan a régióközpontok bekapcsolódhassanak a transzeurópai folyosók forgalmába, és egymás közötti elérhetőségük is javuljon. A kiegyensúlyozottabb területi fejlődés érdekében szükséges a sugaras mellett a transzverzális főutak rendszerének fejlesztése is. Mindemellett a nehézgépjárművek áruszállítási útvonalain az utakat 11,5 tonnás terhelésűre kell megerősíteni, beleértve az ipari parkok és a logisztikai központok felé vezető utak megerősítését is. Ennek érdekében a nemzetközi jelentőségű, illetve a régióközpontok elérését szolgáló főutakon burkolat-megerősítést és kapacitásbővítést hajtunk végre. A kapcsolódó elkerülő utak kiépítése kedvező hatással lesz a közlekedésbiztonságra és a települési környezetre egyaránt. |
Célunk, hogy |
|
|
A régiókon belüli elérhetőség javítása érdekében kiemelten fontos – a vasútfejlesztésekkel harmonizáltan – a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése is. Ez különös jelentőséggel bír a hátrányos helyzetű térségek, települések lakóinak mobilizáláa szempontjából. Célszerű a térségi, illetve regionális közlekedési szövetségek felállítása a közösségi közlekedés működtetésének és fejlesztésének ágazati szinteken is összehangolt koordinációja. |
Középpontba kerül a közösségi közlekedés |
|
|
A főváros légi forgalmának növekedése miatt, a légtér zsúfoltságának csökkentése érdekében várhatóan szükség lesz a regionális jelentőségű, nemzetközi utasforgalmat kiszolgáló repülőtereink, valamint néhány más, helyi jelentőségű repülőterünk földi megközelíthetőségének fejlesztésére. |
Fejlesztjük a |
|
|
3.2.2.3. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése |
|
|
|
A régiók alternatív megközelíthetőségét, valamint a gazdasági, vállalkozói központok elérhetőségét kívánjuk javítani azzal, hogy elősegítjük a különböző közlekedési módok összekapcsolódását, fokozzuk az országos és regionális közlekedés intermodalitását, megteremtjük az intelligens közlekedésszervezés infrastruktúráját. Ennek keretében javítjuk repülőtereink földi megközelíthetőségét (odavezető közút fejlesztéssel), fejlesztjük a kikötői infrastruktúrát és közlekedési kapcsolatait. |
|
|
|
További feladat a logisztikai központokhoz és az egyéb gazdasági infrastruktúrához vezető közlekedési infrastruktúra kapcsolati elemeinek (az iparvágányoknak és a bekötőutaknak) a megépítése, illetve korszerűsítése. |
|
|
|
|
|
Célunk a városi közlekedés zsúfoltságának enyhítése. Ennek érdekében a közösségi közlekedést környezetbarát módon fejlesztjük. |
|
|
|
A közösségi közlekedés feltételeinek javulását elsősorban a nagy tömegek környezetbarát és akadálymentes szállítását lehetővé tévő kötöttpályás közlekedés korszerűsítése és az intermodális szolgáltatások fejlesztése révén kívánjuk elérni. Az intermodalitás mellett kiemelten kezeljük az egyes kötöttpályás közösségi közlekedési módok egymáshoz kapcsolódását. Ezért annak elérése a célunk, hogy egyazon közlekedési eszközön átszállás nélkül közlekedhessünk a városi és a nagyvasúti pályaszakaszokon is (ez az interoperabilitás). |
A közösségi |
|
|
A városi közlekedés fejlesztésének lényeges eleme a megfelelő járatok és járatsűrűség kialakítása, a közlekedési eszközök közötti váltás térbeli és időbeli összehangolása többek között korszerű intermodális csomópontok kialakításával, a menetrendek harmonizálásával, egységes tarifarendszer bevezetésével, valamint az utasok informálásának és kényelmének javításával. |
Javítjuk a |
|
|
Ennek keretében korszerűsíteni kell a Budapestre befutó elővárosi vasútvonalakat, valamint a metróhálózatot. Az intermodális csomópontok kialakítását elsősorban vasútállomásokhoz, illetve vasút-metró állomások találkozási pontjához kapcsoltan preferáljuk. Fontos eleme a fejlesztéseknek az elővárosi vasútra, illetve a metróvonalakra a városon kívülről busszal, a városon belül pedig villamossal ráhordó járatok és menetrendek összehangolása. Az agglomerációs közlekedés működésének és fejlesztésének koordinációja, optimalizálása érdekében célszerű az agglomerációs közlekedési szövetségek felállítása. |
|
|
|
Mindezen túl a városi közlekedés korszerűsítése a kerékpáros és a gyalogos közlekedés feltételeinek javításával, valamint forgalomcsillapított belső övezetek és összefüggő kerékpárutak kialakításával érhető el. E fejlesztések a regionális operatív programokban jelennek meg. |
|
|
|
|
|
|
|
A globalizálódó gazdaságban különösen felértékelődik Magyarország gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, mivel területén jelentős nemzetközi kereskedelmi útvonalak haladnak át. |
|
|
|
A TEN-folyosók fejlesztésével kialakuló közlekedési hálózat lehetővé teszi és ösztönzi, hogy ezekre a folyosókra felfűzve, vagy ezekhez megfelelő közlekedési kapcsolatokat teremtve az export-, import- és tranzitforgalomhoz kapcsolódó, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozói infrastruktúra épüljön ki. A konkrét fejlesztéseknél figyelni kell a kitűnő adottságokkal rendelkező, egykori katonai repülőterek hasznosítására (például interkontinentális légi szállításra alkalmas logisztikai cargobázisok létesítésére) is. |
A fejlesztések a |
|
|
Az egyfelől Észak-, Dél- és Délkelet-Európa, másfelől Kelet-Ázsia irányába hazánkon áthaladó áruszállítást az intermodális logisztikai központok fejlesztésével a környezetbarát közlekedési módok (vasúti és vízi szállítás) felé kell terelni. Ezért a következő időszakban az ország nemzetközi elérhetőségét javító hajózó utak fenntartható fejlesztéséhez kapcsolódva kiemelt fontosságú lesz az intermodális kikötőhálózat fejlesztése is. |
|
|
|
További feladat a logisztikai központokhoz és az egyéb gazdasági infrastruktúrához vezető közlekedési infrastruktúra kapcsolati elemeinek (az iparvágányoknak és a bekötőutaknak) a megépítése, illetve korszerűsítése. A logisztikai szolgáltató központokon belül pedig lényeges lesz a közlekedési eszközök közötti váltás feltételeinek javítása. |
|
|
|
A 2. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása |
|
|
|
|
|
A 2. prioritásban foglalt stratégia alátámasztja a CSG következő iránymutatásait: |
|
|
A társadalom megújulásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. A társadalmi megújulás stratégiája az ország versenyképességének, fenntartható fejlődésének, a foglalkoztatás bővítésének és a tartós növekedésnek is meghatározó tényezője. |
A tartós növekedés kulcsa az emberi |
|
|
A társadalom megújulását szolgáló beavatkozások: |
|
A versenyképesség javításához, a foglalkoztatás bővítéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez elengedhetetlen a gazdasági aktivitás növelése, a vállalkozókészség ösztönzése, a foglalkoztathatóság és az egészségi állapot javítása, valamint az ezeken a területeken tapasztalható területi egyenlőtlenségek mérséklése. |
Jobban képzett és egészségesebb emberből többre van szükség a munka világában |
3.2.3.1. |
A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése és segítése |
|
|
|
|
A tartós és bővülő foglalkoztatásnak, az aktivitás növelésének alapvető feltétele, hogy az emberek képessé váljanak a munkaerőpiacra történő bekapcsolódásra. |
|
|
A lakosság gazdasági aktivitásának növeléséhez nélkülözhetetlen a munkanélküli és az inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítása, ami elsősorban a munkavállaláshoz, az önfoglakoztatáshoz szükséges tudás és készségek fejlesztését, a munkavállalási hajlandóság erősítését, a beilleszkedési esélyek, valamint az egészségi állapot javítását teszi szükségessé. Aki képes dolgozni, annak a munkaerő-piaci és társadalmi helyzetét elsősorban az álláshoz jutás ösztönzésével és segítésével kívánjuk javítani. Ezért a foglalkoztatási szolgáltatásokat a regisztrált munkanélkülieken túl mindenkire fokozatosan ki kell terjeszteni, aki munkavállalási korú, munkaképes, de munkajövedelem hiányában – és rászorultsága okán – valamilyen szociális ellátásban részesül. Ez – összhangban a Nemzeti Akcióprogramban foglaltakkal – az aktív munkaerőpiaci politikák megerősítése, valamint a foglalkoztatási és szociális szolgáltatórendszer összehangolt működtetése révén érhető el. A szolgáltatások fejlesztésével biztosítani kell, hogy az álláskeresők a munkanélküliség minél korábbi szakaszában minél több információt és személyre szabott segítséget kapjanak, a szolgáltatások pedig kellően rugalmasak és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Emellett célzott kedvezményekkel és támogatásokkal is javítani kell a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyeit. Figyelmet kell fordítani a nehézségekkel küzdő társadalmi csoportok igényire, valamint fejleszteni kell a hátrányos helyzetű térségeket. Az aktív munkaerő-piaci politikák eszköztárának igazodnia kell a szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz, a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz, valamint a sajátos elhelyezkedési nehézségekkel küzdő társadalmi csoportok (így a pályakezdők, az idősek, a nők, a romák, a fogyatékossággal élő emberek, a megváltozott munkaképességű emberek) igényeihez. A képzési szolgáltatások középpontjába a munkavállaláshoz szükséges készségek, iskolarendszeren belüli és azon kívüli fejlesztését helyezzük. |
Az álláskeresés ösztönzését és a munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztését helyezzük |
|
|
|
|
A foglalkoztathatóság fontos feltétele az egészségi állapot és a munkavégző képesség fejlesztése is. A rokkantsági ellátások reformjának részeként meg kell erősíteni a foglalkozási rehabilitációt. A rehabilitáció fejlesztésével és személyre szabott szolgáltatásokkal elő kell segíteni a munkavégzőképesség helyreállítását és a megmaradt képességek fejlesztését, illetve azt, hogy a megváltozott munkaképességű emberek minél nagyobb hányada lépjen be vagy térjen vissza a munkaerőpiacra. |
|
|
|
|
|
3.2.3.2. |
Az alkalmazkodóképesség javítása |
|
|
|
|
A versenyképesség erősítéséhez és a munkaerőpiaci részvételhez egyaránt szükséges, hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek megfelelni a változó gazdasági-társadalmi környezet igényeinek. Ennek fontos feltétele a foglalkoztatás rugalmasságának növelése, amelyre a munkavállalók biztonságának megőrzése mellett kell törekedni. |
Erősítjük a munkavállalók alkalmazkodó- |
|
|
|
|
Az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve a beavatkozás mindazokat a tevékenységeket is magában foglalja, amelyek a különböző szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek, egyházak) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi igényeknek való megfelelését szolgálják. |
|
|
|
|
|
A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítéséhez mindenekelőtt az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek fejlesztése és hozzáférhetővé tétele szükséges. A képzési lehetőségeket mindenki számára elérhetővé kell tenni, beleértve az alacsony iskolai végzettségű és az idősebb munkavállalókat is (összhangban az integrált iránymutatásokkal és az ajánlásokkal), valamint a migráns munkavállalókat. Az alkalmazkodás segítése érdekében kulcsfontosságú a felnőtt népesség általános kompetenciáinak fejlesztése (idegennyelv-tudás, digitális írástudás, szociális és életviteli kompetenciák, vállalkozói ismeretek). Kiemelt figyelmet kell fordítani a szerkezetváltási folyamatok által érintett munkavállalókra (beleértve a közszolgáltatások reformjának foglalkoztatási hatásai által érintetteket is). A pályaorientáció, pályakövetés és a minőségbiztosítás rendszerén keresztül erősíteni kell az érdekeltséget a gazdaság igényeihez igazodó képzés-kínálat kialakítására, és el kell érni, hogy a képzés mindenki számára hozzáférhető legyen. A regionális intézményrendszer és intézményhálózat fejlesztésével és a térségi integrált szakképző központok további kiépítésével meg kell teremteni a szak- és felnőttképzés egymásra épülő, összehangoltan működő rendszerét. Erősíteni kell a vállalatok szerepét a gyakorlati képzésben. Meg kell teremteni a formális (iskolarendszerű), a nem formális és az informális oktatási, képzési rendszerek közti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit. |
Kiemelkedően fontos az egész életen át tartó tanulás |
|
|
|
|
A szociális partnerek fontos szerepet játszanak a változásokra való felkészülésben, ezért az intézkedéseknek a társadalmi és szociális párbeszéd intézményeinek megerősítésére és a közös kezdeményezések támogatására, a háromoldalú érdekegyeztetés intézményeinek megerősítésére is ki kell terjedniük. A partnerség jegyében törekedni kívánunk arra, hogy a civil (köztük a szövetkezetek és egyéb nem kormányzati, szervezetek, így az egyháziak) szerepvállalása erősödjön egyes államilag finanszírozott szolgáltatások biztosításában is. Az erre történő felkészüléshez- – beleértve a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodást – szükséges e szervezetek szakmai felkészítése. |
|
|
|
|
|
Az alkalmazkodásnak fontos feltétele a foglalkoztatás rugalmasságának növelése, amelyre a munkavállalók biztonságának megőrzése mellett kell törekedni. Az aktivitás megőrzése érdekében javítani kell a munkahelyi egészség és biztonság feltételeit is. |
|
3.2.3.3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek |
|
|
|
A foglalkoztathatóság legfontosabb elemét a megfelelő képzettség és a készségek jelentik, amelyek elsajátítását az iskolarendszerű oktatásban kell megalapozni. Az oktatási rendszer minőségének és eredményességének javítása, valamint az iskolarendszerből kikerülők munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében feltétlenül el kell érni, hogy az oktatás és a képzés tartalma és a képzési szerkezet rugalmasan alkalmazkodjon a társadalmi és gazdasági igényekhez. Az oktatási-képzési tartalomnak és szerkezetnek, a különböző képzési intézmények egymáshoz illeszkedésének, az átjárhatóság lehetőségeinek, valamint a pályaorientáció egységes rendszerének segítenie kell a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolását, továbbá az alkalmazkodást a munkaerőpiaci igényekhez. Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek, a munkaerőpiaci kompetenciák (főként az idegennyelv-tudás, a digitális írástudás, a matematikai és természettudományos ismeretek, a sikeres életvitelhez szükséges ismeretek és a vállalkozói ismeretek) fejlesztésére. A készségek és kompetenciák fejlesztésében építeni kell a kultúra eszközeire is. Támogatjuk az alternatív, innovatív képzést, pl. erdei iskolák, zöld iskolák természetben, "helyszínen" tapasztalati tanulást. |
Az oktatást és a képzést a gazdaság |
|
|
Az I. NFT-ben megkezdett tartalmi reformok következetes továbbvitelével az oktatás és a képzés minden szintjén és formájában konkrét intézkedéseket kell hozni a minőség és az eredményesség javítására. Ezt szolgálja a kompetenciaalapú oktatás, az új tanulási formák, valamint a digitális írástudás elterjesztésének folytatása, a tanulói és a tanári teljesítmények egységes normákon nyugvó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének bevezetése, a formális, nem formális és informális rendszerek összekapcsolása, továbbá a tanárképzés és a továbbképzés korszerűsítése, figyelemmel a pedagóguspályát érintő állásigények várható alakulására is. |
Az oktatás eredményességét a minőségirányítás bevezetésével és a tanárképzés fejlesztésével növeljük |
|
|
Az alap- és középfokú oktatás költséghatékonyságának javítása és a területi különbségek mérséklése érdekében, a demográfiai, társadalmi és gazdasági változásokra tekintettel elkerülhetetlen az oktatási rendszer szervezeti és adminisztrációs reformja is. Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk az intézményrendszer racionalizálását és integrációját támogató, újszerű szervezeti megoldások bevezetésére, az iskoláskorúak létszámának csökkenése miatt felmerülő speciális igények kielégítésére. |
A költséghatékonyság javításához elkerülhetetlen a racionalizálás |
|
|
A sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül a roma fiatalok iskolai sikerességének javítása, valamint az oktatási szegregáció és diszkrimináció felszámolása érdekében a közoktatási rendszer egészét átfogó, komplex pedagógiai fejlesztési programokat dolgozunk ki és vezetünk be – a korábbi programok tapasztalataira is építve – az iskola előtti neveléstől a középfokú oktatásig, különös figyelmet fordítva a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek szegregációjának oldására. Egyidejűleg kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. Megteremtjük a fogyatékkal élők integrált oktatásának feltételeit is. |
Kiemelt figyelmet |
|
|
|
|
|
|
Az Európai Felsőoktatási Térségbe történő szerves beágyazódás érdekében folytatjuk a felsőoktatási reformot, előtérbe helyezve a teljesítményelv érvényesítését, valamint a gyakorlatorientált képzés és az átjárhatóság szempontjait. A felsőoktatási intézményeknek, mint regionális tudásközpontoknak elsődleges szerepet kell kapniuk a kutatás-fejlesztés, az innováció és a helyi gazdaság emberierőforrás-bázisának megteremtésében, a tudásalapú társadalom megerősítésében, a technológia- és a tudástranszfer támogatásában. Fontos, hogy a regionális tudásközpontok képessé váljanak az emberierőforrás-bázis megőrzésére és fejlesztésére, Budapest túlzott dominanciájának enyhítésére, a regionális fejlődés fokozására. Kiemelten támogatjuk a helyi vállalkozások igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési, továbbképzési programok kidolgozását és bevezetését. Fontos a természettudományi és műszaki szakokon tanulók számának és arányának növelése, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése, hogy a felsőoktatási intézmények a fejlődést meghatározó tudás és innováció motorjaivá váljanak. |
Az egyetemek lesznek az innováció motorjai |
|
|
3.2.3.5. Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése |
|
|
|
A társadalmi összetartozás erősítését szolgáló korábbi programok és fejlesztések tapasztalataira építve, a társadalom életében való részvételt korlátozó akadályok lebontásával, az egyes társadalmi csoportok együttműködésének fejlesztésével, valamint az őket támogató szolgáltatások és programok minőségének javításával és elérhetővé tételével javítjuk a társadalom fokozott támogatását igénylő csoportok életesélyeit. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a roma népességnek, fogyatékossággal élő embereknek, a perifériális, munkalehetőséget alig biztosító térségekben élőknek. A leghátrányosabb helyzetű térségek felemelkedését, kiemelten a roma népesség társadalmi integrációját komplex társadalmi, gazdaságpolitikai beavatkozásokkal kívánjuk elősegíteni. Támogatjuk a hajléktalan, a szenvedélybeteg, a pszichiátriai beteg emberek, valamint a büntetésvégrehajtási intézetekből szabadulók integrációját. A szegénység, a társadalmi és munkaerőpiaci hátrányok átörökítésének megelőzése és a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében a foglalkoztatási esélyek növelése mellett alapvető fontosságú a kisgyermekellátás és az alapfokú oktatás fejlesztése, az egészségügyi, kulturális és egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása – többek közt a szolgáltatások és a közösségi közlekedés fejlesztésével, valamint az iskolai szelekciós mechanizmusok további, jelentős korlátozásával. Ehhez a prevenció kiterjesztését, a diszkrimináció csökkentését, a tolerancia erősítését szolgáló programok indítása szükséges. |
Javítjuk a társadalom fokozott támogatását igénylő csoportok életesélyeit, életfeltételeit |
|
|
A társadalmi és gazdasági szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő emberek hátrányai az egészségi állapot és a születéskor várható átlagos élettartam területén is megmutatkoznak. Ezért különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy az egyes megelőzésre és egészségfejlesztésre irányuló szolgáltatások a leghátrányosabb helyzetű emberek számára is elérhetővé váljanak, hozzájárulva ezzel a társadalmi különbségek mérsékléséhez. |
|
|
|
A szegénység csökkentésére aktív és preventív programokat dolgozunk ki, melyek növelik a szegénységben élők esélyeit. Legfontosabb lépés ehhez az inaktivitás csökkentése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, valamint az esélyeket növelő közszolgáltatások fejlesztése az aprófalvas, városhiányos térségekben, illetve Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön. Kiemelten kezelendő ez a probléma a viszonylag jobb helyzetű régiók elmaradott (zárvány-) területein (például a Közép-magyarországi Régió déli, délkeleti térségeiben) is. A (nagy)városokra jellemző sajátos gondokat – például a hajléktalanok ügyét – célzott programokkal kívánjuk orvosolni. Mindez pedig a következő generációk potenciális munkavállalóinak körét is bővíti. |
A szegénység csökkentésére programokat dolgozunk ki |
|
|
A gyermekszegénység és az inaktivitás csökkentése azért az aprófalvas, városhiányos térségekben kiemelten fontos, mert ezzel megtörhetjük a szegénység és a kirekesztődés újratermelődését. Ezt már nagyon korai életkorban meg kell kezdeni az esélyeket növelő programokkal, különösen a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos területeken, majd az iskolai integrációs esélyeket javító, a lemorzsolódást, a devianciák kockázatát csökkentő programokkal kell folytatni. |
Bővítjük a helyi szükségletekre válaszoló, hozzáférhető szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat |
|
|
A munkaerő foglalkoztathatóságának javítása, a társadalom leszakadó rétegeinek integrálása, az egészségben eltöltött évek növelése érdekében csökkentjük a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit. Támogatjuk az egészségfejlesztés intézményrendszerének kialakítását és fejlesztését. Programokat indítunk az egészség megőrzése és a kockázatok korai felismerése érdekében (szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek szűrőprogramjai). Megelőzési programokat alakítunk ki a szenvedélybetegségekkel kapcsolatban (dohányzás-, alkohol-, drogmegelőző programok). |
Egészségben eltöltött évek növelése a cél |
|
|
A megújuló társadalom kialakulásának fontos feltétele a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének megerősödése. Ennek nélkülözhetetlen eleme az aktív és öntudatos állampolgárok által létrehozott erős civil szektor, vagyis a helyi közösségek, a különböző érdekek alapján szerveződő érdekközösségek és a formalizált civil szervezetek. A különféle civil kezdeményezések, szervezetek szerepe kulcsfontosságú a fenntarthatóság, a társadalom különféle érdekeinek megjelenítése, védelme, a jogok és a jogosultságok kikényszerítése és érvényesítése szempontjából. Ösztönözni kell az ilyen irányú állampolgári, közösségi aktivitást, valamint létre kell hozni az ehhez szükséges struktúrákat (információs és képzési rendszereket, támogató szolgáltatásokat). Különösen fontos mindez a perifériális, munkát és jövedelmet alig biztosító térségek, a roma közösségek, az ifjúság és a fogyatékossággal élők esetében. E közösségek támogatása a társadalom egészének feladata. |
Támogatjuk a közösségek |
|
|
A társadalmi részvétel növeléséhez nélkülözhetetlen a kulturális tőke bővítése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében. Éppen ezért e célok elérésének eszközei közé tartozik a szociokulturális szolgáltatások fejlesztése, a kulturális vidékfejlesztés, valamint a kulturális alapszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása. |
Erősítjük a |
|
|
3.2.3.6. |
A humán infrastruktúra fejlesztése |
|
|
|
|
Az emberi erőforrások fejlesztését célzó beavatkozások sikeréhez elkerülhetetlen a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések támogatása. A humán közszolgáltatások fejlesztése során a hozzáférésre, a minőségre és a fenntarthatóságra egyidejűleg kell összpontosítanunk, mindvégig szem előtt tartva a hatékonyság szemponjait. A közszolgáltatások fejlesztésének illeszkednie kell ahhoz a reformfolyamathoz, amely a nagy ellátórendszerek hatékonyságának növelését úgy valósítja meg, hogy közben tekintettel van az önkormányzatok teherbírására és a működés hosszú távú fenntarthatóságára is. |
A humán |
|
|
|
|
Az oktatás területén megvalósuló fizikai beruházások célja, hogy megalapozza a tartalmi fejlesztések sikerét, és az ország minden részén elérhetővé tegye a minőségi oktatást. A közoktatási infrastruktúra korszerűsítése során kiemelt jelentőségűek az új informatikai eszközbeszerzések, valamint a költséghatékony működést lehetővé tevő szervezeti reformok miatt szükséges infrastrukturális fejlesztések. A helyi közösségek tanulási, művelődési és szociális igényeinek kielégítése érdekében, a régiókkal együttműködve elsősorban a vidéki, aprófalvas térségekben támogatjuk a komplex humánszolgáltatások ellátására alkalmas, multifunkcionális intézményhálózat kiépítését. A fejlesztések során szem előtt tartjuk azoknak a területeknek a sajátos igényeit, ahol az iskoláskorú népesség csökkenése miatt szükség van az intézmények befogadóképességének korlátozására. |
A közoktatás reformjával összehangolva fejlesztjük az oktatási infrastruktúrát |
|
|
|
|
Az intelligens tanulási környezet feltételeinek megteremtése a felsőoktatás területén is döntő jelentőségű. Az épületek rekonstrukciója, az intelligens tanulási terek kialakítása, a modern informatikai eszközökkel és hálózatokkal való ellátottság, az IKT-val támogatott modern egyetemi ügyvitel megteremtése egyaránt kiemelt feladatunk. Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtésére irányuló beavatkozásokkal összhangban fejlesztjük a felsőoktatási innovációs központokat, az ipari-technológiai parkokat, a konferenciaközpontokat, valamint a közösségi célokat szolgáló tereket – például az intelligens könyvtárakat, a sport- és rekreációs létesítményeket. |
Támogatjuk |
|
|
|
|
A gazdasági aktivitás és ezzel a gazdasági versenyképesség erősítésének elengedhetetlen feltétele a népesség egészségi állapotának javítása. Meg-teremtjük a munkavállaláshoz és a teljes élethez szükséges egészségi állapot megőrzésének feltételeit, az egészséges életvitel lehetőségét. Fejlesztjük a betegségek megelőzéséhez szükséges rekreációs infrastruktúrát és ösztönözzük az aktív egészségmegőrző testmozgás életvitelszerű folytatását. A népesség egészségi állapotának javításához elkerülhetetlen az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítása, amely komplex eszközrendszert igényel. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításában a jelenlegi szétaprózott, kórházközpontú rendszer helyett a kistérségi szintű, de magasabb színvonalú alap- és szakellátásra kell koncentrálni. A strukturális változtatásokat a korszerű technológiák adta lehetőségekkel élve a megbetegedésekhez illeszkedően kell véghezvinni. Az aktív fekvőbeteg-ellátást centrumokba kell összpontosítani, egyidejűleg az ambuláns ellátások és az otthoni ápolás, gondozás szerepének növelésével. A gyógyítás mellett a megelőzés és a testi-lelki rehabilitáció intézményrendszerének kiemelt fejlesztésére is szükség van. A lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, tájékozottságának javítása során az oktatás és a szociális szolgáltatások rendszerébe is be kell építeni a megelőzés eszközeit. A beruházási döntések meghozatalakor meghatározó szempont a fenntarthatóság, vagyis a korszerűbb, hatékonyabb, finanszírozható szerkezet kialakítása. Segíteni kell az egészségügyi ágazatban rejlő gazdasági potenciál jobb kihasználását, amely így hozzájárulhat a rendszer fenntartására fordítható addicionális források biztosításához. |
A jó egészségi állapot a foglalkoztathatóság egyik legfontosabb feltétele |
|
|
|
|
A társadalmi befogadást erősítő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások intézményrendszerét át kell alakítani, hogy a nagyobb erőforrásokkal rendelkező kis- vagy mikrotérségek, valamint a nagyobb települések a kistelepülésen élők számára is biztosítsák a minőségi szolgáltatások infrastrukturális hátterét. A szociális igazgatási és ellátórendszer széttagoltsága miatt különösen indokolt az információs technológia fejlesztése, a szolgáltatások és az ügyviteli folyamatok elektronizálása, modernizációja, integrációja. A szolgáltatáshiányos térségekben innovatív, integrált szolgáltatásokat hozunk létre, a kistelepülések lakói számára pedig megteremtjük a feltételeit annak, hogy hozzáférjenek a korszerű központok magasabb szintű szolgáltatásaihoz. A családi élet és a munkahely összeegyeztetését a gyermekek napközbeni ellátásának, valamint a rászoruló hozzátartozók gondozását segítő szolgáltatások fejlesztésével segítjük. A közösségi terek kialakításával és felújításával megteremtjük a feltételeit a helyi közösségi és ifjúsági aktivitásnak. A hátrányos helyzetű embereket érintő szolgáltatások fejlesztése a bentlakásos intézményi elhelyezés visszaszorításához is hozzájárul. Ugyanakkor korszerűsítjük a meglévő bentlakásos intézményeket és folytatjuk a nagy intézmények kiváltását, elsősorban az intézményi szolgáltatások biztosítására teljességgel alkalmatlan kastélyépületekben. Fogyatékossággal élő embertársaink társadalmi részvételének egyik alapvető feltétele a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés. Fontos fejlesztési irány a különböző területek rehabilitációs feladatait rendszerszemléletű módon segítő, komplex rehabilitáció feltételrendszerének kialakítása. |
A szociális alapszolgáltatásokat mindenki számára elérhetővé kell tenni |
|
|
|
|
A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez a gazdaság igényeihez igazodó képzési szerkezetre, valamint a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolását eredményesen segítő szolgáltatásokra van szükség. Ezért a fejlesztéseknek a szakképzési, felnőttképzési, valamint a foglalkoztatási szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítására is ki kell terjedniük. A munkaerő-piaci elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szakképzési és felnőttképzési rendszer kialakítása és a képzéshez való hozzáférés javítása érdekében javítani kell a képzés infrastrukturális feltételeit. Ösztönözni kell a szakképzés intézményi struktúrájának átalakítását. Az intézmények infrastrukturális feltételeinek megteremtésével, illetve javításával egyidejűleg ki kell alakítanunk a szak- és felnőttképzés regionális hálózatait. A foglalkoztatási szolgálat esetében a beruházások a foglalkoztatási rehabilitáció feltételeinek javítására, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató- és ellátórendszer fizikai és információtechnológiai fejlesztésére irányulnak majd, kiterjesztve az új szolgáltatási modellt az ország összes, kistérségi szintű munkaügyi kirendeltségére. |
Fejlesztjük a szakképzés és a felnőttképzés rendszerét, integrált |
|
|
|
|
Az emberi erőforrások minőségének javulásához a kulturális infrastruktúra fejlesztésével is hozzá kívánunk járulni. A kulturális intézményrendszert érintő fejlesztések elsősorban az oktatást és képzést, az egész életen át tartó tanulást, másodsorban a társadalmi kohéziót, közvetett hatásukban pedig a gazdasági versenyképesség növekedését szolgálják. A fejlesztések a mindenki számára elérhető kulturális közvetítői rendszer, a közkultúra intézményeire irányulnak, amelyek a közösségfejlesztést, a szocio-kulturális szolgáltatásokhoz és értékekhez való hozzáférés egyenlőségének megteremtését, az információkhoz való hozzáférés széles körű erősítését célozzák. Ezeknek megfelelően a fejlesztések az intézmények közötti együttműködést preferálva a korszerű szolgáltatásokat széles körben nyújtó, közösségi színtérként szolgáló multifunkcionális központok létrehozására, a fejlesztési pólusok kreativitást erősítő komponenseinek megvalósulására, a partnerségi együttműködést ösztönző, hatékony, integrált intézményfejlesztésekre, továbbá az értékekhez, információkhoz való hozzáférést segítő IKT-fejlesztésekre irányulnak. |
Fontos a helyben elérhető szolgáltatásokat nyújtó kulturális intézményhálózat infrastrukturális fejlesztése |
|
|
||
3.2.3.7. |
Az emberi erőforrások fejlesztésének területi dimenziója |
||
|
|
||
A munkaerőpiaci részvétel növelésére irányuló stratégia bizonyos elemei az ország egészét tekintve egységes megközelítést, végrehajtást, illetve ágazati szakpolitikai reformok véghezvitelét kívánják meg. Ugyanakkor a munkaerő-piaci helyzetben és a foglalkoztatási lehetőségekben tapasztalható, jelentős területi különbségek miatt fontos, hogy a foglalkoztatáspolitika eszközeit a helyi gazdasági és munkaerő-piaci viszonyokhoz igazítsuk. Ehhez megfelelő alapot jelent a munkaügyi központok regionális szintűvé alakuló intézményrendszere, illetve az ezekhez kapcsolódó, kistérségi szinten működő kirendeltségek. A területi szempontok érvényesítése érdekében az aktív munkaerő-piaci politikák forrásainak egy részét decentralizáltan, a munkaügyi központok bázisán használjuk fel, biztosítva a regionális operatív programokkal való szinergiát. Folytatni kell a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások, valamint a szociális gazdaság támogatását. Az aktivitás területi különbségeinek csökkentésében emellett fontos szerepe lesz a hátrányos helyzetű kitérségekre irányuló komplex (gazdasági, közlekedési, foglalkoztatási, oktatási, szociális és egészségügyi fejlesztéseket egyaránt magába foglaló) térségfejlesztési programoknak is. |
A foglalkoztatáspolitika eszközeit a helyi igényekhez |
||
|
|
||
Az oktatás területén a rendszer egészét érintő reformértékű szervezeti, intézményi és tartalmi lépések (pl. a kompetencialapú oktatás egységes bevezetése, egységes mérési, értékelési és minőségirányítási rendszer bevezetése, stb.) a műveletek jellegéből adódóan, értelemszerűen csak akkor lehetnek eredményesek, ha kiterjednek az ország egész területére. Ugyanakkor egy sor egyéb, az oktatást érintő művelet eredményességének előfeltétele a területi szempontok és sajátosságok következetes figyelembe vétele és érvényesítése. Ez vonatkozik mind az ESZA-alapú, mind az ERFA-alapú infrastrukturális fejlesztések. Ilyen műveletek a minőségi oktatáshoz való hozzáférés szakmapolitikai, pedagógiai és fizikai feltételeinek a megteremtését szolgáló fejlesztéseknek, avagy a helyi közösségek művelődési és tanulási igényei jobb és teljesebb kielégítését szolgáló helyi megoldások kidolgozásának és bevezetésének támogatása. |
|
||
|
|
||
A műveletek egy másik részének eredményessége érdekében a központi szabályozás, valamint a helyi adottságokhoz és szükségletekhez igazodó intézkedések egyidejű, kombinált alkalmazására lesz szükség. Ezt igényeli pl. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül a roma fiatalok iskolai sikerességének javítása, aminek fontos előfeltétele egyfelől a közoktatási rendszer egészét átfogó, komplex pedagógiai fejlesztési programok, másfelől az oktatási szegregáció és diszkrimináció tényleges felszámolását támogató és a helyi adottságokból, igényekből kiinduló programok kidolgozása és végrehajtása. |
|
||
|
|
||
A minőségi oktatáshoz való hozzáférés feltételeinek a megteremtését, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tanulási esélyeinek a javítását támogató műveletek végrehajtásához szükséges programok, projektek kidolgozása során mindenkor biztosítani kívánjuk a helyi igények és szükségletek lehető legteljesebb figyelembe vételét. Ennek érdekében a pályázati feltételek kidolgozásakor következetesen támaszkodni kívánunk a régiókkal, továbbá a helyi pedagógiai szakmai képviseletekkel való konzultáció és egyeztetés tapasztalataira, s a pályázati rendszer adta lehetőségek keretein belül preferálni fogjuk a helyi igényekre és szükségletekre közvetlenül reflektáló fejlesztéseket. |
|
||
|
|
||
A fentieken túlmenően, a regionális fejlesztési programok tartalmazzák a közoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerűsítésével kapcsolatos azon műveleteket, amelyek kifejezetten a helyi szükségletek és igények kielégítésére irányulnak. A tevékenységek szakmai és területi lehatárolásának módozatairól az ágazati kormányzati irányítás és a régiók közötti egyeztetés alapján született megegyezés. |
|
||
|
|
||
A kulturális alapú ESZA-beavatkozások a közkultúra intézményeire építve, elsősorban a kulturális vidékfejlesztés eszközeivel kívánják erősíteni a szolgáltatásokhoz és értékekhez való hozzáférést, ezen keresztül a társadalmi felzárkózást és az esélyegyenlőséget. Az ESZA-műveletek szorosan kapcsolódnak az oktatás minőségi fejlesztéséhez, ezért az ott kifejtett területi vetület megegyezik a kulturális komponensek területi dimenziójával. |
|
||
|
|
||
Az ERFA-alapú intézkedések központi elvek mentén, országos, térségi (regionális, kis- és mikrotérségi) és helyi szinten valósulnak meg, mindenkor fokozottan figyelembe véve a térség fejlettségét és a helyi adottságokat. A fejlesztések kötelező eleme a programban érintett közép- és kistelepülések műszaki és tartalmi hozzáférésének biztosítása, fokozottan érvényesítve az esélyegyenlőség szempontjait. |
|
||
|
|
||
A fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó komponensek a dinamikus térségi fejlődést szolgálják, a közösségfejlesztést célul kitűző kulturális infrastruktúra-fejlesztés a megyei jogú városok és középvárosok térségszervező erejére épülnek, míg a partnerségi együttműködésen alapuló integrált intézményfejlesztések a kis- és mikrotérségre építve, a helyi igényeknek megfelelően, a helyi szükségletek kielégítésére szolgálnak. Ezek meghatározásába és a döntéshozatal folyamatába be kívánjuk vonni a regionális kulturális szakmai testületeket is. A fejlesztések során törekszünk a kiegyenlítő területi hatás érvényesítésére: előnyt élveznek a hátrányos helyzetű térségek, a leszakadó területek. |
|
||
|
|
||
A társadalmi befogadás és részvétel, valamint a humán infrastruktúrák fejlesztése szempontjából egységesen a regionális fejlesztési programokban érvényesítendő irányelvként tűzzük ki, hogy: |
|
||
|
|
||
|
|
||
A 3. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása a Társadalmi Megújulás Operatív Programban az Európai Szociális Alap (továbbiakban: ESZA) finanszírozásával, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban az ERFA finanszírozásával történik. A stratégia megvalósításához a régiók operatív programjai is hozzájárulnak. |
|
||
|
|
||
A Társadalmi Megújulás Fejlesztése Operatív Program mind a konvergencia célkitűzésű régiókra, mind pedig a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésű Közép-magyarországi Régióra egyaránt megfogalmaz prioritást és műveleteket. Az operatív program az országos strukturális reformokat: az oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás területén végbemenő reformokat támogatja, de, ugyanakkor fontos szerepet játszik a nyugdíjreform megvalósításában is. Ezen túlmenően fontos, hogy az aktivitás növelését és a foglalkoztatás bővítését célzó intézkedések kiterjedjenek a Közép-magyarországi Régióra is, hiszen itt él a nem aktív lakosság 25%-a és a munkanélküliek 22,2%-a. A viszonylagosan kedvező indikátorok egyben eltakarják a főváros és az agglomeráció, valamint a Pest megyei elmaradott térségek közötti különbséget. Tény ugyanakkor, hogy az intézkedések jelentős része földrajzilag ugyan a fővárosra koncentrálódik, de relevanciával bír az ország más területein is. |
|
||
|
|
||
A 3. prioritásban foglalt stratégia alátámasztja a CSG következő iránymutatásait: |
|
3.2.4. |
4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés |
|
|
|
|
A környezeti és energetikai fejlesztések prioritása a fenntarthatóság horizontális politikájában megfogalmazott célok elérésére irányul. A prioritás a tartós növekedés cél eléréséhez járul hozzá a káros környezeti hatások csökkentésével, a növekedés alapjául szolgáló természeti környezet megőrzésével, a megelőzés, a hatékonyság és a komplex problémák integrált megközelítésével. A környezeti és energetikai fejlesztés az anyag- és energiahatékonyság javításával a versenyképességet segíti. A prioritás elemei a nagyobb foglalkoztatottság eléréséhez is jelentősen hozzájárulnak. A környezeti fejlesztések esetén kiemelten kell kezelni az EU Csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. |
|
|
|
|
|
A környezeti és energetikai fejlesztéseket az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják: |
|
|
|
|
|
A környezet fenntartható használatának céljait a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal és az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának prioritásaival összhangban, az alábbi módon kívánjuk elérni. |
|
|
|
|
|
3.2.4.1. |
Egészséges, tiszta települések |
|
Az egészséges, tiszta települések – a lakóhelyek fejlesztési igényeit szem előtt tartva – elsősorban az élhető környezet megteremtéséhez járulnak hozzá. A településeken végrehajtandó környezeti fejlesztések felölelik: |
Mindenki tiszta és biztonságos településen |
|
|
|
Az épített környezet rehabilitációja, a település és táj harmonikus kapcsolata a városi és mezőgazdasági térségek számára egyaránt fontos. Ez éppúgy jelenti a barnamezős területek revitalizációját, mint a történeti tájak megőrzését, az épített környezet védelmét, a történelmi településközpontok értékőrző megújítását, vagy a település- és a tájkép védelmét. |
|
|
|
|
|
3.2.4.2. Vizeink jó kezelése |
||
|
|
|
A természeti, gazdasági és kulturális értékek megőrzéséhez Magyarországon kiemelt jelentőségű az árvizek és belvizek elleni védekezés, valamint egyéb, a vízjárással összefüggő károk megelőzése. Ezért befejezzük a Duna árvízvédelmi rendszerének kiépítését és folytatjuk a Tisza térségében a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének megvalósítását. Megvalósulnak az egyéb vízfolyásokkal kapcsolatos árvízvédelmi beruházások is, beleértve az önkormányzati tulajdonú ár- és belvízvédelmi rendszerek fejlesztését. |
Folytatjuk a Tisza térségében a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését |
|
|
|
|
A környezetbiztonság javításának feltétele a célorientált, jól funkcionáló intézmények, megbízható mérő-, megfigyelő, előrejelző és infokommuni-kációs rendszerek, valamint a hatékony infrastrukturális háttér. Az ehhez szükséges és elégséges feltétel a megfelelő védelmi lefedettség az ország minden részén, a megközelítőleg azonos és arányos biztonsági és védelmi szolgáltatás. |
|
|
|
|
|
A vizek kártétele elleni védekezés mellett fontos feladat a vizeink jó ökológiai állapotának elérése. Az e célt szolgáló vízgyűjtő-gazdálkodási és integrált vízhasználati intézkedések felölelik a Vízkeret-irányelv által előírt intézkedéseket (monitoring, vizek mennyiségi és minőségi védelme). Cél, hogy vizeink 2015-re elérjék a jó ökológiai állapotot. Ezért vízvédelmi, térségi vízvisszatartási, -pótlási és vízrendszer-rehabilitációs fejlesztéseket (komplex vízvédelmi beruházásokat, síkvidéki vízrendezést) valósítunk meg, vízfolyásokat, tavakat, mellékágakat, holtágakat fejlesztünk, és megelőzzük a felszín alatti vizek szennyezését. |
Célunk, hogy vizeink 2015-re elérjék a jó ökológiai állapotot |
|
|
|
|
3.2.4.3. Természeti értékeink jó kezelése |
||
|
|
|
A természetvédelem területén megvalósuló beavatkozások magukban foglalják a NATURA 2000 programhoz tartozó és egyéb védett területek természetvédelmi fejlesztéseit: többek között a faj- és élőhelyvédelem, az erdei iskolák, a vonalas létesítmények tájromboló hatásának mérséklését az élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodást, a biodiverzitás megőrzését. A fejlesztések természetvédelmi szempontból érintik vagy érinthetik akár az ország területének 20%-át. |
A természetvédelmi fejlesztésekkel megvédjük az ország gazdag biodiverzitását |
|
|
|
|
Ösztönözzük a fejlődés fenntartható pályára való átállását, az ember és környezete hosszú távon is harmonikus kapcsolatának kialakítását. Ennek megfelelően támogatni kívánjuk a természetbarát, ökológiailag kedvező hatású gazdálkodási módszerek és a hagyományos tájhasználati és gazdálkodási módok fenntartását és népszerűsítését. |
|
|
|
|
|
Fontos feladatunk a természetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekből, egyezményekből eredő kötelezettségeink teljesítése, a természeti értékek megőrzése, minél szélesebb körű bemutatása, valamint a megfelelő szintű ismeretterjesztés. |
|
|
|
|
|
3.2.4.4. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése |
||
|
|
|
Az energiaellátással összefüggő stratégiai megfontolások a fosszilis energiahordozók használatának csökkentését irányozzák elő, mind az ellátásbiztonság (importfüggőség csökkentése), mind a gazdaságosság (dráguló energiahordozók kiváltása), mind pedig a környezet- és klímavédelem szempontjából. Ennek legfőbb eszköze az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság erősítése, valamint a megújuló energia arányának növelése. |
Javítjuk az energiahatékonyságot, takarékosságra törekszünk, és növeljük a megújuló energia arányát |
|
|
|
|
Az energetikai célok eléréséhez növelni kell a (helyi) megújuló forrásokból származó energiatermelést, elő kell segíteni az energetikalilag hatékonyabb technológiák elterjedését és a lakossági energiafelhasználás racionalizálását – a beruházási támogatások mellett a szabályozás változtatásával is. |
Növeljük a megújuló energia arányát |
|
|
|
|
A megújuló energiaforrások hasznosítása során is figyelemmel kell lenni a káros környezeti hatások megelőzésére, a hatékony és takarékos felhasználásra, valamint a térségi rendszerekbe szervezett, közösségi hasznosítás lehetőségének megteremtésére. Ehhez megfelelő környezeti és ipari háttérre van szükség, és széles körben kell alkalmazni a korszerű és versenyképes technológiákat. A megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése – a biodiverzitás megőrzése mellett – a fenntartható fejlődés elveivel összhangban, helyi jelleggel, kisléptékű megoldásokkal, elsősorban a biomasszára támaszkodhat. |
A megújuló energiaforrások esetében is ügyelünk a környezetre |
|
|
|
|
Országos szinten kiemelt cél az energiafüggőség és a fosszilis energiahordozók használatából származó káros kibocsátások csökkentése, amelyet a következő módon kívánunk elérni: |
Fő célunk az energiamegtakarítás ösztönzése |
|
|
|
|
• |
a megújuló energiatermelés fejlesztésével: a megújuló energiával történő, helyi jellegű energiatermelés kisléptékű beruházásaival (biomassza-, geotermikus, szél- és napenergia-felhasználás), a növényi alapú üzemanyagok felhasználásának kiterjesztésével, valamint a növényi alapú, kisléptékű, helyi energiatermelés technológiáinak korszerűsítésével, integrált térségi energetikai rendszerek keretében; |
|
• |
az energiabiztonság fokozásával, amelynek részeként a kockázatok csökkentése jelentheti a döntően helyi erőforrásokra alapozott energiaellátást, valamint a fenntartható energiahasználati kapacitások bővítését; |
|
• |
az energetika, a megújuló energia területén – a gazdaságfejlesztés prioritásához kapcsolódóan – a kutatás-fejlesztés támogatásával. |
|
|
||
3.2.4.5. Hatékony energiafelhasználás |
||
|
|
|
Az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása mellett fontos feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. Az energetikai célok eléréséhez elő kell segíteni az energetikailag hatékonyabb technológiák elterjedését, a lakossági energiafelhasználás racionalizálását, a beruházási támogatásokkal és a a szabályozás változtatásával. |
Javítjuk az energiahatékonyságot, takarékosságra törekszünk, és növeljük a megújuló energia arányát |
|
|
|
|
Országos szinten célunk az energiamegtakarítás, az energiahatékonyságot szolgáló fejlesztések megvalósítása, ily módon az ország energiafüggőségének csökkentése, amelyet a következő módon kívánunk elérni: |
Fő célunk az energiamegtakarítás ösztönzése |
|
▪ |
az energiahatékonyság és -takarékosság ösztönzésével, ami magában foglalja a távhő-, a gáz- és villamosenergia-ellátás szolgáltatói oldalának korszerűsítését, a szolgáltatóparkok és önkormányzati tulajdonú társaságok energiahatékonysági fejlesztéseit, a köz- és lakóépületek energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítését éppúgy, mint a korszerű, energiatakarékos termelési technológiák meghonosítását, valamint a jelentős átalakítási veszteségekkel járó, nagy hálózatok helyett a helyi, primer energiát felhasználó rendszerek fejlesztését. |
|
|
|
|
|
A megelőző környezetvédelem szemléletét tükröző intézkedések felölelik többek között: |
Az ökohatékony termelési módok és fenntartható fogyasztási szokások váljanak ismertebbé és népszerűbbé |
|
|
|
|
|
|
A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben a komplex táj- és környezetrehabilitáció, a víz- és tájgazdálkodás, illetve az ár- és belvízvédelem érdekében integrált, ágazatközi fejlesztések és rehabilitációs programok kidolgozására és végrehajtására van szükség. A környezeti infrastruktúrával ellátatlan térségekben kiemelt cél a vízbázisvédelem szempontjait figyelembe vevő, korszerű hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerek és a kapcsolódó infrastrukturális ellátórendszerek kiépítése, valamint az e rendszerekhez tartozó új, innovatív környezetvédelmi technológiák elterjesztése. Végre kell hajtanunk az ivóvízminőség-javító programokat, elsősorban az Alföld és Dél-Dunántúl érintett településein. A tanyás és aprófalvas térségekben kiemelkedően fontos a megújuló erőforrásokra alapozott, egyedi megoldású infrastruktúra kiépítése, valamint a táji adottságokhoz igazodó, környezetbarát gazdálkodási módok elterjesztése. |
A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben integrált programokat kezdeményezünk |
|
|
A természetvédelemben szükséges a táji, tájökológiai szemlélet integrált erősítése, valamint a védett természeti területek hálózatának bővítése. Fontos feladat a természeti és táji sajátosságokra alapozott, környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztése, a fogadó-, látogató- és oktatóközpontok, bemutatóhelyek, tanösvények és erdei iskolák kialakítása, natúrparkok, szabadidő parkok fejlesztése. A Natura 2000 programba bevont területeken a gazdaságot és az infrastruktúrát természetvédelmi szempontok szerint kell átalakítani, a területhasználat során az ökológiai magterületeket és folyosókat kiemelten kell védeni, és környezetbarát termelési rendszereket kell kialakítani. |
Erősítjük a tájökológiai szemléletet |
|
|
Fontos cél a kulturális örökség védelme és megőrzése, a belterületi utak pormentesítése, a települési zöldterületek közösségi célú revitalizációja és új zöldterületek kialakítása, a belterületi fásítás, valamint a bel- és csapadékvíz-rendezés. |
|
|
|
A 4. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása |
|
A 4. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása elsősorban a Környezet és energia Operatív Program keretében, a Kohéziós Alapból és ERFA kiegészítéssel finanszírozva történik, de a stratégia megvalósításához a Gazdaságfejlesztés Operatív Program és a régiók operatív programjai is hozzájárulnak. |
|
|
|
A 4. prioritásban foglalt stratégia alátámasztja a CSG következő iránymutatásait: |
|
3.2.5. 5. prioritás: Területfejlesztés |
|
|
|
|
|
A kiegyensúlyozott területi fejlődést a következők szolgálják: |
A területfejlesztés célja a felzárkózás és a versenyképesség |
|
|
|
|
A területi kohézió érdekében, a tágabb térségüket dinamizálni képes centrumterületek (pólusok, tengelyek) megerősítésével, a nemzetközi elérhetőség és a közszolgáltatási rendszerekhez történő hozzáférés javításával, a főbb turisztikai térségek fejlesztésével, illetve a régiók adottságaira alapozott, integrált fejlesztések megvalósításával javítjuk a térségi versenyképességet. A területi felzárkóztatás érdekében szüksé-ges a társadalmi esélyegyenlőséget csökkentő, a gazdaság hatékony működését korlátozó területi hátrányok felszámolása, az elmaradottságok mérséklése, a gazdaság túlzott centralizációjának enyhítése, valamint a vidék integrált fejlesztése. Fontos, hogy régióink, térségeink fenntartható módon gazdálkodjanak a természeti és kulturális örökségükkel, erőforrásaikkal, kiaknázva a helyi lehetőségeket. Szintén lényeges a regionális jelentőségű épített örökség védelme és fejlesztése. Az ezekkel kapcsolatos feladatok minél nagyobb részének integrált programokban, koordináltan kell megjelennie, az érintett regionális operatív programokba beépítve. |
A fenntartható térségfejlődéshez a régióknak ki kell használniuk adottságaikat |
|
|
|
|
A területi kohéziót – a felzárkózást és a versenyképesség javítását – szolgálják az alábbi, területi megközelítésű beavatkozás-csoportok, melyeket több operatív program keretében tervezünk megvalósítani. |
|
|
|
||
3.2.5.1. |
A kiegyensúlyozott területi fejlődés elemei |
|
|
||
|
|
|
A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtése. Ennek eleme a főváros nemzetközi versenyképességének erősítése, a regionális központok kijelölése és a fejlesztési pólusok támogatása, elősegítve a főváros dominanciájának, és az ország monocentrikus térszerkezetének oldását. A fő cél megvalósulását szolgálja a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolatok; valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. Ily módon a városok nem izoláltan, hanem hálózatban jelennek meg, amelyek egyes elemeit különböző intenzitású kapcsolatok kötik össze. |
A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat |
|
|
|
|
A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. Ugyanakkor a városfejlesztésnél kiemelt szempontként kell megjelennie a társadalmi-gazdasági-környezeti értelemben vett fenntarthatóság elvének, mely a várospolitikában az integrált megközelítését igényli. |
|
|
|
|
|
Fontos, hogy egy olyan dinamikus rendszer jöjjön létre, mely az élhető városok éltető hálózataként működik. A városok kisebb-nagyobb térségüket, régiójukat, az országot dinamizálják. A városok csak akkor lehetnek a gazdaságot húzó, tartós versenyképességet megteremtő csomópontok, ha élhető és vonzó lakókörnyezetté és az egyedi turisztikai keresletet kielégítő célponttá válnak, így a munkaerőért, turistákért, befektetésekért folyó versenyben a lehető legmagasabb hozzáadott értéket teremtő erőforrásokat képesek számukra megszerezni. |
Élhető városok éltető hálózatának megteremtése |
|
|
|
|
A városi dimenzió érvényesülésének ki kell térnie egyrészt a városok hálózatára, mely magában foglalja az egyes elemekre, azok városhálózaton belül betöltött szerepére vonatkozó célkitűzéseket, valamint az elemeket összekapcsoló kötésekre vonatkozó megállapításokat. Ugyanakkor a városhálózat élhetőségét meghatározó, a főleg nagyvárosokat jellemző belső tér-, gazdaság- és társadalomszerkezeti problémákra vonatkozó célkitűzések is alapvető fontosságúak |
|
|
|
|
|
Az Európai Unió kohéziós politikájának "Regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzése alá tartozó közép-magyarországi régió központja, Budapest és annak agglomerációja az ország legversenyképesebb területe, kiemelt fejlesztési pólusa. A főváros fejlesztését a jövőben az ország versenyképességet biztosító funkciókra és az élhetőségre kell összpontosítani, míg a főváros egyéb szerepköreit fokozatosan meg kell osztani a hazai nagyvárosokkal. Így a nemzetközi színtéren is tartósan versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése érdekében: |
Budapesti metropolisz térség nemzetközi versenyképességének növelése |
|
|
|
|
A fejlesztések révén középtávon Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Győr regionális központok fejlesztésipólus-szerepkörét erősítjük tovább, a Közép-dunántúli régióban pedig a Székesfehérvár–Veszprém várostengely társközpontokként tölti be a fejlesztési pólus szerepét. A fejlesztési pólusok hozzájárulnak ahhoz, hogy oldódjon az ország Budapest- központú térszerkezete. |
A fejlesztési pólusok hozzájárulnak ahhoz, hogy oldódjon az |
|
Az egyes pólusoknak térségüket dinamizáló, az innovációt, tőkét közvetítő központokká kell válniuk, amelyek valódi tudásközpontként koncentrálják a K+F szektor, a felsőoktatási intézmények, valamint a legmagasabb hozzáadott értékű, kvalifikált munkaerőt igénylő ágazatok körét. Fejlesztésük így különböző kiemelt tudomány- és iparágak támogatására épül amelyek a következők: |
|
|
|
|
|
A pólusok egyúttal a regionalizáció központjainak, "céltelepüléseinek" is tekinthetők, hiszen a szükséges közigazgatási reform egyik fontos lépése kell hogy legyen a regionális önkormányzatiság és a régióközpontok fejlesztéspolitikai szerepének erősítése. |
|
|
|
|
|
A fejlesztési pólusokat érintő beavatkozásokat a Gazdaság, a Társadalmi megújulás, a Társadalmi infrastruktúra OP-k, valamint a regionális operatív programok keretében valósítjuk meg. |
|
|
|
|
|
A magyar településhálózatban a nagyvárosok mellett a középvárosok tekinthetők a gazdasági fejlődés központjainak, amelyek meghatározó, szerepet töltenek be a regionális központok és kisvárosok között. Számos középváros markáns, megyei szintű funkciókat lát el, idegenforgalmi, kulturális és tudásközpontként működik, esetenként jelentős vonzáskört kialakítva. Egyéb középvárosok térségi szerepe az Európai Unió bővítésével újjáéledhet. |
A középvárosok térségszervező képességének növelése a cél |
|
|
|
|
A kisvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek településeinek a városhálózatra való felfűzése, egy új, integrált város- vidék rendszer megteremtése. Azokban a térségekben, ahol hiányzik a kellő közelségben elérhető érdemi városi központ (valós városi funkciókkal), ösztönözni kell ilyen központok létrejöttét, ill. megerősödését. |
Fontos a rurális térségek központjainak funkcionális megújítása |
|
|
|
|
A rurális térségekben a felzárkózást szolgáló fejlesztés két fő iránya: egyrészt a központi funkcióik térségellátó és -szervező szerepének növelése különös tekintettel a térségüknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésére, illetve az elérhetőség javítása. |
|
|
Tematikus megközelítésben a városfejlesztési beavatkozások egyrészt az attraktivitás növeléshez, másrészt a városokban sűrűsödő társadalmi-gazdasági problémák oldásához járulnak hozzá. |
|
|
|
|
|
A versenyképességet növelő beavatkozások (pl. üzleti környezet fejlesztés, barnamezős beruházás kereskedelmi, gazdasági funkcióval, városi attraktivitás növelő fejlesztések, stb.) a Gazdaságfejlesztés Operatív programban és a regionális operatív programokban, valamint a Közép-magyarországi Operatív Programban jelennek meg. |
|
|
|
|
|
A városok a társadalmi-gazdasági tevékenységek csomópontjai, így a problémák itt koncentráltan jelennek meg. Szükséges, hogy az ellentmondásos városi problématerületeken, melyek leginkább a közép-, illetve nagyvárosokban jelentkeznek, integrált és fenntartható fejlesztések szülessenek. Szükséges, hogy a városrehabilitáció kiterjedjen a vonzerő-növelést célzó programokra, a szociális városrehabilitációs beavatkozásokra, valamint barnamezős fejlesztésekre is. A belső városi problémák megoldását célzó fejlesztéseknél figyelmbe kell venni gazdasági, társadalmi, környezeti szempontokat. |
Belső városi problémák integrált és fenntartható kezelése |
|
|
|
|
A városfejlesztési beavatkozások megvalósításában fontos szerepet játszik a magántőke mobilizálása, megtérülő fejlesztések esetén a visszatérítendő támogatások alkalmazása. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőséget teremt az EIB hitelkonstrukcióval megvalósuló városfejlesztési alapok bevonására. |
|
Megújuló vidék: rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése |
||
|
|
|
Az alacsony népességű központi településsel rendelkező, alacsony népsűrűségű rurális (vidékies) térségekben – a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembe vételével – az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezéseire alapozva a helyi, térségi adottságokra építő termékek és szolgáltatások integrált fejlesztését támogatjuk. A városok és rurális környezetük közötti kapcsolatok erősítése hozzájárul a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztéséhez. |
A vidéki térségek fejlesztése fokozottan támaszkodik a helyi adottságokra |
|
• |
a gazdasági diverzifikáció, a közvetlenül nem az agráriumhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztés; |
|
• |
a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a térségfejlesztés, természet- és örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén; |
|
• |
a tanyás térségek revitalizálása, a funkcióváltást és örökségvédelmet biztosító fejlesztések révén; |
|
• |
az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés, funkcióváltás és az esélyegyenlőség megteremtése; |
|
• |
a nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek fejlesztésénél a kisebbségek által képviselt sajátos értékek megerősítése és kamatoztatása; |
|
• |
a nagyarányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmi-gazdasági integrálása a munkaerő mobilizálásával, a szociális fejlesztések koncentrálásával, a cigányság hagyományainak, értékeinek befogadásával. |
|
|
|
Az elmaradott térségek felzárkóztatása |
|
|
|
A négy elmaradott régió felzárkóztatása mellett fontos, hogy a kistérségeknek (NUTS 4) és a nehezen elérhető perifériáknak is esélyt adjunk, hogy bekapcsolódhassanak az ország gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. Ezeken a területeken a lakosság, különösen a képzett csoportok helyben tartása, a foglalkoztatás bővítése, a megfelelő életkörülmények infrastrukturális feltételeinek javítása és a közszolgáltatások jobb elérhetősége érdekében tervezünk beavatkozásokat. Emellett fontos az elmaradott térségek dinamizálása érdekében a kis- és középvárosok térszervező erejének növelése is. |
A felzárkózás esélyét minden térségnek meg kell kapnia |
A Balaton, a Duna, valamint a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése |
|
|
|
Magyarországon vannak olyan országosan kiemelt, szerves egységet alkotó térségek, tájak, amelyek stratégiai fejlesztését és problémáinak kezelését nemzeti szintű egyeztetéssel, a statisztikai régiók összefogásával, azaz az operatív programok közötti koordinációval, komplex programként kell megoldani. Ilyan országosan kiemelt térség a Balaton, a Tisza és a Duna térsége. |
Az országosan kiemelt térségeket több régió összefogásával fejlesztjük |
|
|
A fenntartható környezeti fejlesztést mindhárom országos jelentőségű térségben a gazdasági, turisztikai fejlesztésekkel és a kulturális és természeti örökség védelmével összehangoltan kell végezni. |
|
|
|
Turizmusfejlesztés |
|
|
|
A turizmus kiemelt térségfejlesztő hatása miatt a területi felzárkózást is szolgálja. A helyi erőforrások felhasználása, munkahelymegtartó és -teremtő hatásai révén kedvező folyamatokat indíthat el térségi szinten. A fejlesztésekkel összehangolhatók a gazdasági és társadalmi érdekek (termál és gyógyvízre alapuló, kulturális fejlesztések, világörökségek, nemzeti parkok megélénkítése, szervezet és emberi erőforrás fejlesztés, információs infrastruktúra kialakítása). |
A turizmus fejlesztése pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal jár |
3.2.5.2. Európai területi együttműködés |
|
|
|
Magyarország szerves bekapcsolódása az európai térbe régiókon, valamint határon átnyúló fejlesztések révén valósul meg. E fejlesztések jelentős mértékben hozzájárulnak az ország és egyes régiói fejlődéséhez, versenyképességük javulásához. E két vagy több országot, illetve régiót érintő fejlesztések megvalósíthatósága érdekében Magyarország egy önálló, de az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez szorosan kapcsolódó dokumentumot készít. |
Makro-regionális és határokon átnyúló fejlesztések |
|
|
A Magyarország határain átnyúló fejlesztések révén a Kormány szeretné elősegíteni a szomszédos országokban élő magyar közösségek európai keretekben való felzárkózását és modernizációját. A térség modernizációs pályára állítását támogató, a szomszédos országokkal egyeztetett fejlesztéspolitika közös térség-, infrastruktúra- és intézményfejlesztési, valamint gazdaságélénkítő programok megvalósítását tűzi ki célul. |
|
|
|
3.2.5.3. Az egyes magyarországi régiók fejlesztési irányai |
|
|
|
Az egyes térségek, régiók eltérő adottságaikból adódóan meglehetősen különböző fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. A hét magyar régió közül hat a "konvergencia", egy régió pedig a "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alá tartozik. |
|
|
|
A térségi adottságokra és stratégiákra építve a régiók életképes funkcióinak megerősítésére, erőforrásvonzó képességük javítására (vagyis relatív versenyképességük erősítésére), ezzel egyidejűleg pedig a foglalkoztatás bővítésére kell törekedni. A fejlődésben elmaradott térségek ehhez nagyobb kormányzati és regionális támogatást kapnak, ily módon a versenyképesség növelése a felzárkóztatás eszközévé is válik. |
Az elmaradott régióknak fajlagosan több támogatást kell kapniuk |
|
|
Erősíteni kell a régiók közötti együttműködést a régiók határain túlnyúló programok kidolgozásában és végrehajtásában. A közösen megvalósítandó fejlesztési feladatok megoldására forrásokat kell elkülöníteni az érintett régiók számára. |
Több régiót érintő fejlesztéseket valósítunk meg |
|
|
Az előbbiekben bemutatott beavatkozási területekre építve az egyes régiók a következő fejlesztési irányokat tűzték ki maguk elé. |
|
|
|
A "konvergencia" célkitűzés alá eső régiók |
|
|
|
A Dél-alföldi régióban a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés részeként a fő cél a tudásipar, az agrárium és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar, a gépipar, az üveg-, a kerámia- és a vegyipar erősítése, valamint ezekre fókuszálva a gazdasági szerkezetváltás elindítása. A turisztikai vonzerő fejlesztésének középpontjában a termál-, egészség- és aktív turizmus áll. A megújuló energiaforrások közül fejlesztjük a geotermikus, a szél- és a napenergia, valamint a biomassza hasznosítását. Az Európai Unió délkeleti kapujában fekvő régió nemzetközi és logisztikai szerepkörének kiépítésére törekszik. |
A Dél-Alföld kitörési pontjai: tudásipar, agrárium, turisztika |
A régió kiemelt területi és településfejlesztési célja Szeged, mint fejlesztési pólus, valamint a városhálózat többi eleme és a mezővárosi hálózat policentrikus fejlesztése áll. Kiemelt figyelmet kell fordítani a ma még perifériát jelentő román és szerb határ menti területekre, a tanyás településszerkezetű Homokhátságra és a Körösök völgyére. A régió szerepet vállal a Tisza és Duna térségében regionális és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt fejlesztésekben is. |
|
|
|
A Dél-dunántúli régió a meglévő természeti adottságait és kulturális értékeit megőrizve és fenntartható módon hasznosítva magas környezeti minőségű modellrégióvá szeretne válni. A fejlesztések során meghatározó szerep jut: az innovatív környezeti ipar és energetika, a piacorientált kreatív ipar és a kulturális szektor, valamint az élettudományi kutatási bázisra és a régió gyógyhelyeire épülő egészségipar fejlesztésének. A foglalkoztatottság növeléséhez szükség van azonban a hagyományos iparágak (textil-, bőr- és faipar) maradékának modernizálására, versenyképességének fokozására is. A kedvező életkörülmények megteremtéséhez elengedhetetlen az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatási rendszer, a kulturális és szabadidős infrastruktúra térségi és mikrotérségi központokra koncentráló fejlesztése és elérhetőségének javítása. Ehhez szükség van a regionális közlekedési (közúti és vasúti) hálózat fejlesztésére. Az integrált, térségi alapú közösségi közlekedési rendszer megteremtésének lényeges eleme a pécsi kötöttpályás közlekedési rendszer újbóli kialakítása és a kapcsolódó elővárosi közlekedési rendszer kiépítése. A vonzó turisztikai kínálat középpontját, a régió öt turisztikai szempontból kiemelt területén a térség adottságait egybekapcsoló termékportfolió kialakítása jelenti. |
Dél-Dunántúl: magas környezeti minőségű modellrégió |
A régió szerepet vállal az országosan kiemelt balatoni és Duna-menti térségekben megvalósuló fejlesztésekben is. Fejlesztéseinek fókuszában a 2010-es Európa kulturális fővárosa programra készülő Pécs és térsége fejlesztési pólus mellett a regionális növekedési zónák (Kaposvár-Dombóvár, a Paks-Szekszárd-Mohács és a Dél-Balaton fejlesztési tengelyek), valamint a táji értékekben gazdag, aprófalvas, nehezen megközelíthető, nemzetiségek és cigányok által sűrűn lakott vidékies térségek (Dráva-mente, Zselic, Hegyhát) állnak. |
|
|
|
Az Észak-alföldi régió átfogó célja az, hogy specifikus adottságainak kihasználására alapozva Kelet-Közép-Európa minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává váljon. A helyi adottságok szem előtt tartásával kialakított célkitűzések ennek érdekében kiemelten koncentrálnak a régió versenyképes, tudásalapú és innováció-orientált gazdaságának kialakítására, természeti, környezeti rendszerei állapotának javítására és fenntartható használatára, az egészséges élet lehetőségeinek biztosítására, a régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítására, valamint területi különbségeinek mérséklésére, a társadalmi kohézió foglalkoztatás-központú erősítésére. |
Észak-Alföld: a régió Kelet-Közép-Európa minőségi élet-, egészség- és rekreációs központja |
|
|
A fenti célok elérése érdekében a régió kiemelt figyelmet fordít az elérhetőségét (M3, 4-es főút és 100-as vasút) biztosító fejlesztésekre és a geostratégiai előnyeiből származó logisztikai lehetőségei kihasználására. A regionális versenyképesség megalapozásához elengedhetetlen a versenyképes nagyvárosokhoz (kiemelten Debrecen mint fejlesztési pólus) kapcsolódó oktatási, K+F és innovációs potenciál kihasználása elsősorban az agrárinnováció, biotechnológia, gyógyszeripar, IKT területein. A turisztikai fejlesztések elsősorban a Tiszához és mellékfolyóihoz, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz és a termálvíz-kincshez kapcsolódó természeti, valamint a régió egészére jellemző kulturális értékekre koncentrálnak. Az agrárpotenciál nemcsak a mezőgazdasági termelés és élelmiszer feldolgozás, hanem a megújuló energiatermelés számára is kiemelkedő lehetőséget nyújt. A régióban hangsúlyosan jelenik meg a hátrányos helyzetben lévő – kiemelten nagyszámú roma – lakosság társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja. |
|
Az Észak-alföldi régióban fennálló területi különbségek következtében egyszerre van szükség a versenyképesség növelésére és a növekedés-orientált felzárkóztatás elősegítésére. Emellett mind a versenyképesség erősítése, mind a felzárkóztatás elősegítése érdekében kiemelten fontos a foglalkoztatás javítása, ami országos szinten itt a legalacsonyabb. |
|
|
|
A régiófejlesztés területi fókuszában Debrecen (mint regionális fejlesztési pólus), Nyíregyháza, Szolnok (mint regionális fejlesztési alközpontok) és agglomerációik, a dinamikus és dinamizálható térségi központok (a jelentősebb vonzáskörzetű vagy vonzáskörzet nélküli mezővárosok és egyéb vidéki kis- és középvárosi központok), valamint a felzárkóztatásra váró térségek (a környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések és a vidéki erőforrás-hasznosítás potenciális terei) állnak. |
|
|
|
A régió szerepet vállal a régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt Tisza-térségi fejlesztésekben is. |
|
|
|
Az Észak-magyarországi régióban kiemelt célok az ipar és a szolgáltatások területén: a gazdasági teljesítőképesség növelése a régió húzóágazatainak – a mechatronika, a vegyipar, a környezetvédelmi ipar, a megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar – fejlesztésével; regionális tudásközpont, valamint integrált beszállítói és logisztikai hálózati rendszer kialakítása, a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése. |
Észak-Magyarország céljai: iparfejlesztés, szolgáltatások, turisztika |
A versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú turisztikai régió kialakításához kiemelt feladat a régió sajátos adottságain (az erdős hegyvidéki tájon, a történelmi borvidékeken, a világörökségi helyszíneken és a természetvédelmi területeken) alapuló országos, illetve nemzetközi szintű attrakciófejlesztés, valamint a regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása. |
|
A régió településfejlesztési fókuszát jelentik a versenyképes nagyvárosok (kiemelten Miskolc, mint fejlesztési pólus), amelyekben a gazdasági innovációs és tudásközpont szerep megerősítése, valamint a regionális igazgatási és kulturális szolgáltatások fejlesztése a legfontosabb feladat. A tudás és innováció átadására képes városokban és vonzáskörzeteikben alapvető cél a kistérségi gazdasági funkciók fejlesztése, a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek biztosítása. A leghátrányosabb helyzetben lévő, általában aprófalvas településszerkezetű és gyakran nagyarányú cigány népességgel rendelkező kistérségekben a közszolgáltatási funkciók megerősítése, a döntéshozatali és igazgatásszervezési szerep bővítése, a virtuális elérhetőség megteremtése, a foglalkoztatás jelentős növelése, valamint a kirekesztett rétegek társadalmi-gazdasági integrálása kiemelkedően fontos feladat. |
|
Az átfogó célok megvalósítása – vagyis a növekedés elősegítése és a foglalkoztatás bővítése – érdekében a régió kiemelt figyelmet fordít az infrastrukturális fejlesztésekre . |
|
A régió szerepet vállal a régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt Tisza-térségi fejlesztésekben is. |
|
|
|
A Közép-dunántúli régió versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen a helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztése. Szükségszerű a turisztikai szektor szerkezetváltása, a meglévő vonzerőkre, a kiemelkedő történelmi és természeti értékekre – a Balatonra, a Balaton-felvidék és a középhegységek (Bakony, Vértes, Gerecse) természeti kincseire, a történelmi városokra (kiemelten a királyi városok), a gazdag kulturális örökségre, a várakra, múzeumokra és a történelmi borvidékre – épülő, innovatív turisztikai termékek bevezetése a turisztikai infrastruktúra és marketing korszerűsítésével. A versenyképesség megalapozásához és fenntartásához az oktatási rendszer korszerűsítésén túl elengedhetetlen a tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatás-fejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése, valamint a vele kompatibilis, innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. Ez a régión belüli kohézió erősítését is szolgálja, csakúgy mint az alsóbbrendű közúthálózat és a közösségi közlekedési formák támogatása. A régió a lakosság életminőségét a környezetvédelmet szolgáló, helyi léptékű fejlesztések támogatásával kívánja javítani. |
Közép-Dunántúl: az innovatív megoldások régiója |
A Közép-dunántúli régió területi és településfejlesztési fókuszában a növekedési társközpontok (Székesfehérvár, Veszprém), a regionális decentrumokként működő megyei jogú városok (Tatabánya, Dunaújváros), valamint az innovációra leginkább alkalmas középvárosok állnak. Térségi szinten a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével küzdő, a leszakadóban lévő vagy stagnáló – egyes területeken aprófalvas településszerkezetű -, elsősorban agrárhagyományú, és a regionális szinten kiemelt és jelentős turisztikai vagy nagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkező térségek (Balaton-felvidék, Velencei-tó és Dunakanyar térsége, a 8-as főút térsége) fejlesztése a kiemelt feladat. A régió szerepet vállal a régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt Balaton-térségi és Duna-térségi fejlesztésekben is. |
|
|
|
A Nyugat-dunántúli régió gazdaságának megújításához és az észak–déli pannon gazdasági tengely fejlesztéséhez szükséges a térségi innovációs és technológiai központok hálózatának kiteljesítése, valamint a vállalkozások együttműködését és új vállalkozások alapítását ösztönző szervezetek (klaszter-menedzsment) kialakítása. Szükséges ehhez a kutatás-fejlesztési kapacitás növelése a régió e téren tapasztalható jelentős lemaradásának felszámolása érdekében. A klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló, a termálvízkincs hasznosításához kapcsolódó magas minőségű, egyedi arculatú egészségturisztikai és rekreációs valamint az aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések, tájegységi és tematikus turisztikai programok és hálózatok fejlesztése képezi az ún. pannon örökség megújításának alapját (pl. kastély- és várhálózat fejlesztése). Az öt országot összekötő Nyugat-Dunántúl közlekedési fejlesztési célja az észak–déli forgalmi tengely kiépítéséhez kapcsolódóan a közlekedési, logisztikai, közösségi közlekedési fejlesztés összehangolt modellszerű megvalósítása. Kiemelt cél a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése és az energiatakarékos, önellátó kistelepülési rendszerek kialakítása. |
Nyugat-Dunántúl: az észak-déli pannon gazdasági tengely fejlesztése |
A régió fejlesztéseinek településfejlesztési fókuszát Győr fejlesztési pólus és a városhálózat (Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) kiemelt beruházásai jelentik. A régió a jelentős speciális adottságokat nélkülöző városokat térségi szervező és közszolgáltatási funkcióik fejlesztésével, a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésével, az elérhetőség javításával erősíti meg. Az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés mellett fontos a települési környezet fejlesztése, a közszolgáltatási funkciók egyedi, sajátos módon történő szervezése, kistérségi központok elérhetőségének javítása, a foglalkoztatás elősegítése. A régió fokozottan törekszik a helyi kezdeményezéseken alapuló integrált kistérségi programok, projektcsomagok kialakítására és megvalósítására. |
|
|
|
A "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés alá eső régió |
|
|
|
A regionális versenyképesség és foglalkoztatás európai uniós célkitűzése alá tartozó Közép-magyarországi régióban a fő fejlesztési cél a térség nemzetközi versenyképességének és vonzerejének növelése, a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett. E régió kiemelt fontosságú a lisszaboni célok megvalósítása szempontjából is, hiszen Budapest és ez a régió adja az ország innovációs teljesítményének mintegy kétharmadát. |
Közép-Magyarország kiemelt fontosságú a lisszaboni célok megvalósítása szempontjából is |
|
|
A Közép-magyarországi régió fejlesztése Budapest versenyképességének erősítése mellett az agglomerációjával való szerves kapcsolatok további erősítését, a régió további városhálózati elemeinek helyzetbe hozását és az elmaradott Pest megyei területek kiemelt fejlesztését is megköveteli. |
|
|
|
A régió fejlesztése az ágazati és regionális fejlesztések szinergiájára épül. A főbb beavatkozási területek: |
|
|
|
A régió szerepet vállal az országosan kiemelt Duna-térségi, régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló fejlesztésekben is. |
|
|
|
|
|
Az 5. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása elsősorban az ERFA-finanszírozású konvergenciarégiók operatív programjai, azaz: |
|
Az 5. prioritás "európai területi együttműködés" célkitűzésére vonatkozó programokat önállóan, e dokumentumtól elkülönítve dolgozzuk ki, itt csupán azoknak az Új Magyarország Fejlesztési Terv többi részével való szerves kapcsolatára utalunk. |
|
|
|
Az ágazati és a regionális operatív programok közötti lehatárolás elveit a 3. számú melléklet tartalmazza. |
|
|
|
Az 5. prioritásban foglalt stratégia alátámasztja a CSG következő iránymutatásait: |
|
3.2.6. 6. prioritás: Államreform |
|
|
|
A foglalkoztatás bővítésének és a tartós növekedés átfogó céljának megvalósítása érdekében stratégiát fogalmazunk meg az államreform végrehajtásának támogatására. |
|
|
|
Az államreform-folyamat keretében – a Konvergencia-programban, és a Nemzeti Reform Programban is – megfogalmazott bevatakozások kiterjednek a köz által finanszírozott tevékenységek teljes spektrumára. A beavatkozások célja, hogy fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobb hozzáférésű szolgáltatásokat tudjon nyújtani az állam az állampolgárok és a vállalkozások számára. Az államreform-folyamat által lefedett fejlesztések egy jelentős része így a többi, mindenekelőtt a társadalom megújulását szolgáló beavatkozás-csoportban jelennek meg. |
Szemléletváltást is jelent az államreform |
|
|
Itt két területen tervezünk beavatkozást az államreform támogatása érdekében. Ezek a következők: |
|
Az államreformhoz kapcsolódó szemléletváltás révén az államot képessé tesszük arra, hogy hozzájáruljon az ország teljesítőképességének növeléséhez. Ehhez javítani kell a közigazgatás működésének eredményességét, magasabb színvonalú igazgatási szolgáltatásokat kell nyújtani az ügyfelek számára. |
Célunk a kormányzati munka javítása és a magasabb színvonal a közszolgáltatásokban |
|
|
3.2.6.1. |
A közigazgatás megújítása |
|
|
|
|
Az elektronikus alkalmazások átvétele nem jelenti automatikusan az új szemlélet elterjedését a közigazgatásban, csupán eszköze e szemléletváltásnak. Ezen túlmenően, a közigazgatás kapacitásfejlesztése terén az alábbi eszközök fontosak: |
Az igazgatási rendszer korszerűsítése sokrétű feladatot jelent |
|
• a politikaalkotás − kiemelten a jogalkotás − és a végrehajtás társadalmi eredményességének javítása; |
||
• a civil társadalom közügyekben való részvételének erősítése; |
||
• magasabb szervezeti teljesítmény elérése, a szolgáltatások minőségének javítása; |
||
• a humánerőforrás felkészültségének javítása; |
||
• a szubszidiaritás elvének érvényesítése. |
||
|
|
|
A politikaalkotási ciklus minden elemére kiterjedő, komplex folyamatirányítást kell megvalósítani. A döntés-előkészítés során elsődlegesen a jogalkotás és a stratégiai menedzsment javítására kell összpontosítani. Az egyértelműbb és egyszerűbb szabályozási környezet csökkenti a jogszabály-módosítások számát és oldja a jogalkalmazási nehézségeket. Emellett fokozott figyelmet kap a meghozott döntések végrehajtásának hatékonyabbá tétele, a végrehajtás nyomon követése és ellenőrzése. A tovagyűrűző hatások miatt e területeken érhető el a legnagyobb előrelépés. |
Egyértelműbb szabályozási környezetre van szükség |
|
|
||
A minőségi jogalkotásra alapozott szabályozási környezet mérsékli a sürgős jogszabály-módosítási feladatok számát, emellett a jogalkalmazási nehézségek csökkentésével hatékonyabbá, gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a feladatok végrehajtását. Kiemelten fontos beavatkozási terület a jogszabályokból eredő adminisztratív terhek csökkentése. |
A minőségi jogalkotás csökkenti az adminisztratív terheket |
|
|
|
|
A társadalmi partnerek aktív bevonása a döntések előkészítésébe és végrehajtásába többet jelent a klasszikus partnerségnél: újraéleszti a helyi demokráciát, elősegíti a konszenzusos döntések meghozatalát, és könnyebbé teszi a végrehajtást. Ehhez szükség van – az elektronikus eszközök elterjesztésén túl – a közéleti aktivitás növelésére, vagyis: • a civil, állami és önkormányzati fórumok, kerekasztalok, egyeztető fórumok működtetésére; • a civil szféra érdekképviseleti és érdekérvényesítési rendszereinek a javítására; • a helyi nyilvánosság létrehozására, fejlesztésére, támogatására a kormányzás és politikaalkotás folyamataiban. |
A társadalmi partnerek bevonására törekszünk |
|
|
|
|
A gazdasági szereplők és az állampolgárok elvárásaival összhangban szükség van a szervezeti teljesítmény növelésére, hogy csökkenjen a közigazgatási szolgáltatásokra fordított idő és pénz. Szervezetfejlesztési és -racionalizálási intézkedésekkel egyszerűsíteni lehet az ügymenetet, ami egyidejűleg csökkenti az ügyfelek terheit, és növeli az érintett közigazgatási szervek teljesítményét. Az igazságszolgáltatási szervek kapacitásának növelésével elő kell segíteni az ítélkezési idő lerövidítését. Az ügyfél-elégedettségi vizsgálatok eredményeire támaszkodva fejleszteni kell az állam által nyújtott szolgáltatások minőségét, kiemelt figyelmet fordítva a különböző csatornákon folyó ügyintézési formák egységes kezelésére. A közfeladatok ellátásába be kell vonni a társadalmi szervezeteket, ami javuló színvonalat is eredményezhet. |
A szervezeti teljesítmény növelése a cél a közigazgatásban |
|
|
|
|
A humán erőforrás minőségének a javítása az egységes kormányzati személyzetpolitika keretein belül a toborzás átalakítására − pl. nyílt pályáztatási rendszer bevezetése a köztisztviselővé váláshoz −, a vezetői képességek fejlesztésére és a szakmai minőség javítására összpontosít, hangsúlyozza a teljesítményelv jelentőségét, közigazgatási kultúraváltásra törekszik. Mindez részint az új feladatokat megoldani képes tudás és képességek elterjesztését, részint pedig a 2008 után fellépő, erőteljes nyugdíjba vonulási hullám kezelését hivatottak szolgálni. A közigazgatás teljesítőképességének növeléséhez elengedhetetlen a személyes felelősség érvényesítése is. |
A közigazgatásban dolgozók képzésére is összpontosítunk |
A szubszidiaritás jegyében szükség van a helyi önkormányzatok szerepének erősítésére. Regionális szinten elsődlegesen a fejlesztéspolitikai szerep megerősítése a cél. Kistérségi szinten ugyanakkor az integrált fejlesztések és a feladatellátás előkészítése és végrehajtása, valamint a települések jogalkotási munkájának segítése és koordinálása az elsődleges feladat. |
Erősíteni kell |
|
|
Olyan beavatkozásokat kívánunk megvalósítani, melyek hosszú távon is fenntarthatóak maradnak, és a közigazgatás minden területi szintjét áthatják. Ugyanakkor természetesen más-más eszközökre kell támaszkodni az egyes szinteken. |
|
|
|
A koherencia érdekében a más programokon keresztül megvalósuló, a közigazgatást érintő fejlesztéseknek is igazodniuk kell a Kormány közigazgatás-fejlesztési programjához. |
|
|
|
A közigazgatás fejlesztésére irányuló és a közigazgatásban foglalkoztatottak létszámát is érintő intézkedések előkészítése során előzetesen − az érintett szakszervezetek véleményének kikérésével − mérlegelni kell a foglalkoztatási hatásokat. Az állami feladatok újragondolása és az eljárások racionalizálása kapcsán felmerülő munkaerő-átstrukturálást tervezhetővé és ütemezhetővé kell tenni, valamint ki kell dolgozni az érintettek munkaerő-piaci aktivitásának megőrzését segítő intézkedéseket is. |
A közigazgatás átszervezésekor figyelembe vesszük a foglalkoztatási hatásokat is |
|
|
A fejlesztéspolitikát integrálni kell a közigazgatás intézményi és eljárási rendjébe. A különböző fejlesztési beavatkozások térségenkénti összhangját a programok országos szinten megvalósított területi koordinációja garantálhatja. Fontos eleme a decentralizációnak a regionális programok megvalósítása, illetve a régiók bevonása az ágazati programok tervezésébe és végrehajtásába, valamint a területi alapú tervezés megerősítése és szerepének fokozása. |
|
3.2.6.2. |
A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése, elektronikus közigazgatás |
|
|
|
|
A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) fő célja a magyar információs társadalom félzárkoztatása az EU átlagos szintjéhez. Ehhez járul hozzá az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztése alapvetően a folyamatok és a szolgáltatások korszerűsítésén keresztül. A MITS-ben a tartalom és szolgáltatások beavatkozási terület alatt jelenik meg a közigazgatás fejlesztése, amit az E-kormányzat 2005 stratégia bont ki részletesen. |
|
|
|
|
|
Az említett stratégiák szándéka, hogy a közigazgatási szolgáltatások fejlesztése segítse elő a társadalom versenyképességének javítását. Az üzleti szférát is kiszolgáló elektronikus közszolgáltatások fejlesztése vonzó üzleti környezetet teremt a vállalkozások és beruházások számára ezzel is növelve az ország versenyképességét. A szolgáltatások átalakításával és a teljes körű elektronikus ügyintézési formák megteremtésével csökkenthető a vállalkozások adminisztratív költsége és ügyintézési ideje. |
|
|
|
|
|
Az informatikai alkalmazások bevezetése és elterjesztése egyúttal minőségi előrelépést jelenthet a korábbi reformjellegű próbálkozásokhoz képest a közigazgatásban. Az államreform célkitűzéseit támogató rugalmas intézményrendszert kívánunk kialakítani. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk az állami intézményrendszer intézményei és azok belső működésének megújítására. |
|
|
|
|
|
Az információs társadalom megvalósítását e prioritás a közigazgatási szolgáltatások infokommunikációs fejlesztésével, továbbá − más közszolgáltatásokra is kiterjedő − közös elektronikus azonosító rendszer kiépítésével támogatja. Egyúttal ez jelenti a más prioritásokban megvalósuló infokommunikációs fejlesztésektől történő lehatárolást. |
|
|
|
|
|
Meg kell valósítani a közigazgatás és a közszolgáltatások folyamatainak új logikai rendszerbe foglalását az informatizálhatóság, szabványosíthatóság, egyszerűség, átláthatóság követelményeinek megfelelők. Intézményi, szervezet- és folyamatmodellek kialakításával új, elektronikus alapú működési rendszert kell teremteni az igazgatásban. Meg kell valósítani az intézmények és rendszerek összekapcsolását a szolgáltatási portfolió és tudásbázis lehető legszélesebb körű kihasználása érdekében. |
Megteremtjük az |
|
|
|
|
A bírói hatalmi ág szolgáltatásainak javítása érdekében szükséges az igazságszolgáltatási munka szolgáltató jellegének erősítése, a bírósághoz fordulás elektronikus módjának megteremtése, továbbá az ügyfélbarát környezet biztosítása érdekében szükség van a bírói szervezetek belső folyamatainak és szolgáltatásainak infokommunikációs alapú fejlesztésére. |
Elektronikus alapúvá tesszük az igazságszolgáltatás egyes folyamatait |
|
|
|
|
Az állami szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének alapja az ügyfél azonosíthatósága. Biztosítani kell az azonosítást lehetővé tevő nagy adatbázis rendszerek konszolidálását, adatállományaik összekapcsolását. |
Biztosítjuk az adatbázisok rendszerének konszolidációját |
|
|
|
|
Az állam által az ügyfelek részére nyújtott minőségi szolgáltatások megteremtésének – a közigazgatás belső intézményi működésének átalakításásán kívül – feltétele a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél és a szolgáltató állam közötti kapcsolat biztosítása is. |
|
|
|
|
|
Az elektronikus közszolgáltatások és más állami szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez mindezeken túlmenően szükséges az egyes intézmények által nyújtott köszolgáltatások folyamatainak, típusainak áttekintése, egyszerűsítése, a szabályozási háttér átvizsgálása és az egyes folyamatok elektronikus alapúvá tétele. |
|
|
|
|
|
Speciális, komplex szolgáltatásokat nyújtó – informatikai infrastrukturával és e-kormányzati know-how-val támogatott – központokat kell kialakítani, a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő széles körű hozzáférés érdekében. Az eddigi intézménycentrikus hozzáállás helyébe folyamatosan – az állampolgárok és a vállalkozások növekvő elvárásaira jobban reagálni képes – szolgáltatás- illetve ügyfélközpontú megközelítés lép. |
Szolgáltatás- és ügyfélközpontú megközelítés a közszolgáltatásokban, valós és virtuális központok |
|
|
|
|
Célunk, hogy mindenki számára biztosítsuk a közhasznú információkhoz való hozzáférést és az ügyintézést elektronikus úton is. Biztosítani kívánjuk a személyes mellett a többcsatornás (telefonos, internet alapú, mobil) elérést és ügyintézési lehetőségét. |
|
|
|
|
|
Létre kell hozni az ügyfélazonosítás közműveit (azonosító kártya), és fejleszteni kell az információ áramlását biztosító központi gerinchálózatot. Központi infrastruktúra használatával vissza kívánjuk szorítani a szigetszerű informatikai fejlesztésekből adódó párhuzamos kiadásokat. A szakigazgatási rendszerek folyamatainak informatikai eszközökkel támogatott racionalizálásával csökkenthetjük a közszolgálati működés bürokra-tikus elemeit. |
Informatikai eszközökkel csökkenthetjük a közigazgatás bürokratikus elemeit |
|
|
|
|
Az igazgatási rendszerek ésszerűsítésével egyidőben egy hatékonyabban működő fejlesztéspolitikai intézményrendszer is kialakítható, amelynek keretében szükség van egy ügyfélbarát, elektronikus fejlesztéspolitikai szolgáltató rendszer létrehozására. Alapvető szempontként jelenik meg az egyszerű, könnyen elsajátítható használat, ami kormányzati szinten az azonos funkciók összevonását igényli, valamint szabványos megoldásokat tesz lehetővé. Az egységes alkalmazás- és kapcsolatrendszernek a fejlesztéspolitikára történő kiterjesztésével katalizálni kívánjuk a rendszer használatának elterjesztését a közszféra egészében. |
Ügyfélbarát, elektronikus fejlesztéspolitikai szolgáltató rendszert alakítunk ki |
|
A fejlesztések megvalósítása során a gazdasági növekedés segítése érdekében kezdeményezzük a működőtőke bevonását minden olyan esetben, ahol ez lehetséges. A humán tőkében meglévő erőforrásokat az igazgatási rendszerek korszerűsítésének katalizátoraként használjuk fel, ezáltal segítve a szolgáltató állam megvalósulását. A civil szféra kialakult viszonyai, a társadalom demokratikusságának erősödése, valamint az ebből fakadó szerkezeti átrendeződések lehetőséget teremtenek arra, hogy a civil társadalom a közszféra által ellátandó feladatok egy részét átvállalja. |
|
|
|
|
|
A képviseleti demokrácia jó működése mellett mind több lehetőséget adunk az állampolgároknak, hogy közvetlenül is szerepet vállaljanak szűkebb és tágabb közösségük sorsának alakításában. Működtetni kívánjuk a társadalmi párbeszéd modern intézményeit, így különös figyelmet fordítunk az e-demokrácia nyújtotta új formákra. A döntésekbe az informatika adta lehetőségek felhasználásával bevonjuk a civil társadalmat, az egyházakat és az érdekképviseleteket is, beleértve a horizontális elvek érvényesülése miatt különös figyelmet érdemlő roma szervezeteket is. |
A társadalmi párbeszéd korszerű intézményeit működtetjük |
|
|
|
|
Az e-kormányzati tudás bővítését, az informatikai eszközök elterjedéséhez nélkülözhetetlen szemléletváltás felgyorsítását soft (képzési, tanácsadási) jellegű eszközökkel is támogatni kívánjuk. |
||
|
||
Az elektronikus közszolgáltatások elterjedéséhez szükséges a felhasználói oldal képzése, figyelemfelkeltése. Az e prioritáshoz kapcsolódó operatív programok csak a speciális alkalmazásokhoz közvetlenül kapcsolódó képzési elemeket tartalmazzák, míg az általános jellegű infokommunikációs oktatás (digitális írástudás) más prioritásokba illeszkedik. |
A 6. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása |
|
A 6. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása |
|
|
|
Mind az Államreform Operatív Program, mind pedig az Elektronikus közigatás Operatív Program a konvergencia célkitűzésű régiókra, valamint a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésű Közép-magyarországi régióra egyaránt kiterjed. Ezt alátámasztja, hogy a közigazgatási szolgáltatások országos politikát testesítenek meg, ezért szükséges, hogy egységes és azonos munkafolyamatokban menjenek végbe, függtelenül megvalósulásuk helyszínétől. Emellett a közigaztgatás kormányzati szabályozási és igazgatási funkciói Budapesten, azaz a közép-magyarországi régióban vannak, a megvalósulásuk azonban regionális szinten történik. |
|
|
|
A közszolgáltatási funkciók modernizációja országos szakpolitika alapján történik, egységes elektronikus rendszerben, a költséghatékonyság és az egységesítés érdekében. |
|
|
|
Mindkét operatív porgram tevékenysége csak központilag koordinálható. |
|
|
|
A 6. prioritásban foglalt stratégia alátámasztja a CSG következő iránymutatásait: |
|
3.3. |
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja |
|
|
|
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítását szolgáló, hatékony koordináció megköveteli, hogy egy központi kormányzati szervezet gondoskodjék e források tervezésének és felhasználásának összehangolásáról, a lakosság széles körű tájékoztatásáról, a történelmi léptékben is kiemelkedő mértékű közpénzek felhasználásáról. Ennek forrásául a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból elkülöníthető szakmai segítségnyújtási (TA) keret szolgál. |
A megnövekedett források szorosabb koordinációjára van szükség |
Az elkülönített TA-keret céljai különösen: |
|
• a programozás, értékelés terén: |
|
|
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a 2007 és 2013 közötti operatív programok összehangolását, vagyis a fejlesztési terv koordinációját és kommunikációját az alapok TA-részéből finanszírozzuk a Végrehajtás Operatív Program keretében. Az egyes operatív programokhoz köthető – OP-specifikus tevékenységek – az OP-k technikai segítségnyújtás kereteiből finanszírozhatóak. |
|
|
|
4. |
Az operatív programok listája, struktúrája |
|
|
|
|
A harmadik fejezetben bemutatott prioritások alapján a következő operatív programok megvalósítását tervezzük: |
|
Prioritások |
Operatív program |
||||||||
|
1. |
Gazdaságfejlesztés |
|
▪ |
Gazdaságfejlesztés OP |
||||
|
2. |
Közlekedésfejlesztés |
|
▪ |
Közlekedés OP |
||||
|
3. |
Társadalmi megújulás |
|
▪ |
Társadalmi megújulás OP |
||||
▪ |
Társadalmi infrastruktúra OP |
||||||||
|
4. |
Környezeti és energetikai fejlesztés |
|
▪ |
Környezet és energia OP |
||||
|
5. |
Területfejlesztés |
|
▪ |
Nyugat-dunántúli Operatív Program, |
||||
▪ |
Közép-dunántúli Operatív Program, |
||||||||
▪ |
Dél-dunántúli Operatív Program, |
||||||||
▪ |
Észak-magyarországi Operatív Program, |
||||||||
▪ |
Észak-alföldi Operatív Program, |
||||||||
▪ |
Dél-alföldi Operatív Program, |
||||||||
▪ |
Közép-magyarországi Operatív Program, |
||||||||
▪ |
Európai Területi Együttműködések OP-k |
||||||||
|
6. |
Államreform |
|
▪ |
Államreform OP |
||||
▪ |
Elektronikus közigazgatás OP |
||||||||
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja |
|
▪ |
Végrehajtás OP |
|
|
Élni kívánunk azzal a lehetőséggel, hogy egyes operatív programokban – mindenekelőtt a regionális operatív porgramok esetében – az új ötletek, megközelítések kipróbálására, a legjobb gyakorlatok átvételére kísérleti (experimentation) lehetőséget teremtsünk. |
|
5. Indikatív pénzügyi terv és addicionalitás |
5.1. Az operatív programok indikatív pénzügyi felosztási terve |
Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007–2013-as időszakra 2004-es adatokkal számolva 22,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésünkre. Ezt kiegészíti a magyar állami hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki, így összesen 26,3 milliárd eurót fordíthatunk fejlesztésekre. |
26,3 milliárd eurót fordítha-tunk fejlesztésekre |
|
|
Magyarország számára a kohéziós fejezeten kívül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) éa az Európai Halászati Alapból 2004-es árakon számolva további mintegy 3,4 milliárd euró uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre. |
|
|
|
Az alábbi forrásmegosztás kialakításánál főbb szempontként figyelembe vettük: |
|
|
|
A kohéziós politika fejezetében a források három fejlesztési alapból származnak: |
|
|
|
Az alapokon belüli kötöttségek: |
|
A Kormány az egyes operatív programok közötti forrásmegoszlást az alábbiak szerint határozta meg: |
|
|
|
(Megjegyzés: A táblázat a vonatkozó rendeletnek megfelelelő szerkezetben, folyó árakon, euróban tartalmazza az indikatív forrásmegosztást, feltüntetve az EMVA és az EHA források éves bontását is.) |
|
Az ÚMFT pénzügyi táblája operatív programonként, 2007-2013 |
|||||||||
Konvergencia célkitűzés |
|
|
|
|
|
euró, 2004-es árak, kötelezettségvállalás |
|
||
Operatív program |
Forrás |
Összesen |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
Gazdaságfejlesztési OP |
ERFA |
2 161 993 591 |
314 869 297 |
299 641 388 |
279 915 605 |
284 319 956 |
316 455 102 |
327 735 623 |
339 056 620 |
|
KA+ERFA |
5 521 705 505 |
339 524 348 |
548 182 654 |
775 090 379 |
913 704 167 |
949 313 878 |
981 695 921 |
1 014 194 158 |
Közlekedés OP |
KA |
4 542 104 103 |
196 856 762 |
412 414 849 |
648 260 346 |
784 878 518 |
805 927 763 |
833 198 591 |
860 567 273 |
|
ERFA |
979 601 402 |
142 667 585 |
135 767 805 |
126 830 033 |
128 825 649 |
143 386 115 |
148 497 330 |
153 626 885 |
Elektronikus közigazgatás OP |
ERFA |
319 146 158 |
110 181 117 |
85 044 101 |
59 900 404 |
34 792 550 |
9 725 886 |
9 742 642 |
9 759 458 |
A Közép-magyarországi Régió |
|
70 000 000 |
24 308 622 |
18 744 158 |
13 179 694 |
7 615 230 |
2 050 766 |
2 050 766 |
2 050 766 |
Társadalmi infrastruktúra OP |
ERFA |
1 728 708 356 |
251 766 327 |
239 590 244 |
223 817 705 |
227 339 380 |
253 034 321 |
262 054 111 |
271 106 267 |
|
KA+ERFA |
3 379 351 805 |
182 398 050 |
323 629 199 |
477 654 470 |
569 448 873 |
588 703 047 |
608 716 467 |
628 801 699 |
Környezet, energia OP |
KA |
3 028 069 402 |
131 237 842 |
274 943 233 |
432 173 564 |
523 252 346 |
537 285 175 |
555 465 727 |
573 711 516 |
|
ERFA |
351 282 403 |
51 160 209 |
48 685 966 |
45 480 906 |
46 196 528 |
51 417 872 |
53 250 739 |
55 090 184 |
Nyugat-dunántúli OP |
ERFA |
416 921 273 |
60 719 749 |
57 783 182 |
53 979 240 |
54 828 580 |
61 025 558 |
63 200 906 |
65 384 060 |
Közép-dunántúli OP |
ERFA |
456 628 061 |
66 502 582 |
63 286 342 |
59 120 120 |
60 050 349 |
66 837 515 |
69 220 040 |
71 611 113 |
Dél-dunántúli OP |
ERFA |
582 239 009 |
84 796 360 |
80 695 385 |
75 383 102 |
76 569 223 |
85 223 428 |
88 261 346 |
91 310 164 |
Dél-alföldi OP |
ERFA |
673 106 415 |
98 030 144 |
93 289 148 |
87 147 802 |
88 519 035 |
98 523 863 |
102 035 894 |
105 560 528 |
Észak-alföldi OP |
ERFA |
876 603 703 |
127 667 165 |
121 492 844 |
113 494 812 |
115 280 603 |
128 310 147 |
132 883 956 |
137 474 177 |
Észak-magyarországi OP |
ERFA |
812 461 969 |
118 325 665 |
112 603 124 |
105 190 313 |
106 845 437 |
118 921 599 |
123 160 739 |
127 415 090 |
Végrehajtás OP |
ERFA |
304 327 904 |
44 321 830 |
42 178 310 |
39 401 657 |
40 021 625 |
44 545 052 |
46 132 928 |
47 726 502 |
Társadalmi megújulás OP |
ESZA |
2 993 563 959 |
499 426 622 |
455 543 165 |
406 086 485 |
386 528 952 |
401 332 070 |
415 309 527 |
429 337 139 |
A Közép-magyarországi Régió |
|
370 215 043 |
128 563 108 |
99 133 846 |
69 704 584 |
40 275 322 |
10 846 061 |
10 846 061 |
10 846 061 |
Államreform OP |
ESZA |
130 263 610 |
25 826 724 |
22 445 955 |
18 864 917 |
16 358 283 |
15 086 373 |
15 588 643 |
16 092 715 |
A Közép-magyarországi Régió |
|
40 000 000 |
13 890 641 |
10 710 947 |
7 531 254 |
4 351 560 |
1 171 866 |
1 171 866 |
1 171 866 |
Nemzeti Teljesítmény Tartalék |
|
315 554 686 |
|
|
|
|
|
157 777 343 |
157 777 343 |
NSRK összesen |
|
20 192 360 960 |
2 157 593 610 |
2 416 816 091 |
2 684 631 479 |
2 922 364 901 |
3 122 969 146 |
3 389 447 392 |
3 498 538 341 |
ERFA összesen |
|
9 593 020 243 |
1 446 699 410 |
1 361 313 683 |
1 256 482 005 |
1 255 973 685 |
1 375 355 692 |
1 424 125 488 |
1 473 070 282 |
KA összesen |
|
7 570 173 505 |
328 094 604 |
687 358 082 |
1 080 433 910 |
1 308 130 864 |
1 343 212 938 |
1 388 664 318 |
1 434 278 789 |
ESZA összesen |
|
2 713 612 525 |
382 799 596 |
368 144 327 |
347 715 564 |
358 260 353 |
404 400 516 |
418 880 243 |
433 411 927 |
EMVA |
|
3 380 045 866 |
537 888 725 |
496 590 623 |
451 629 474 |
452 201 641 |
476 721 910 |
480 775 068 |
484 238 425 |
EHA |
|
30 399 339 |
4 603 492 |
4 288 375 |
3 923 245 |
3 944 206 |
4 389 998 |
4 546 487 |
4 703 536 |
Az ÚMFT pénzügyi táblája operatív programonként, 2007-2013 |
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés |
|
|
|
euró, 2004-es árak, kötelezettségvállalás |
|
||||
Operatív program |
Forrás |
Összesen |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
Közép-magyarországi OP |
ERFA |
1 380 170 639 |
479 286 378 |
369 573 378 |
259 860 377 |
150 147 376 |
40 434 377 |
40 434 377 |
40 434 377 |
Elektronikus közigazgatás OP |
ERFA |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Közép-magyarországi Régió |
|
70 000 000 |
24 308 622 |
18 744 158 |
13 179 694 |
7 615 230 |
2 050 766 |
2 050 766 |
2 050 766 |
Társadalmi megújulás OP |
ESZA |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Közép-magyarországi Régió |
|
370 215 043 |
128 563 108 |
99 133 846 |
69 704 584 |
40 275 322 |
10 846 061 |
10 846 061 |
10 846 061 |
Államreform OP |
ESZA |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Közép-magyarországi Régió |
|
40 000 000 |
13 890 641 |
10 710 947 |
7 531 254 |
4 351 560 |
1 171 866 |
1 171 866 |
1 171 866 |
NSRK összesen |
|
1 860 385 682 |
646 048 749 |
498 162 329 |
350 275 909 |
202 389 488 |
54 503 069 |
54 503 069 |
54 503 069 |
ERFA összesen |
|
1 450 170 639 |
503 595 000 |
388 317 535 |
273 040 071 |
157 762 606 |
42 485 142 |
42 485 142 |
42 485 142 |
ESZA összesen |
|
410 215 043 |
142 453 749 |
109 844 794 |
77 235 838 |
44 626 882 |
12 017 927 |
12 017 927 |
12 017 927 |
EHA |
|
496 000 |
75 111 |
69 970 |
64 013 |
64 354 |
71 628 |
74 181 |
76 743 |
5.2. Az addicionálás elvével való összhang igazolása |
|
|
|
6. Végrehajtás |
|
|
|
|
|
6.1. Intézményrendszer |
|
|
|
|
|
Közösségi szintű jogszabály határozza meg a tagállamok felelősségét az irányítási és ellenőrzési rendszerek, valamint ezek működési elvei kidolgozásában, hogy ezáltal biztosítható legyen az uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések hatékony és megfelelő végrehajtása. A megosztott irányításnak megfelelően a tagállamok maguk alakítják ki a végrehajtás intézményrendszerét és eljárási rendjét. |
|
|
|
|
|
A közösségi társfinanszírozással felhasznált fejlesztési források szabályos, eredményes és hatékony felhasználása érdekében a tagállam köteles a menedzsment, a monitoring, az ellenőrzés, az értékelés és az információszolgáltatás területén az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendeletében, valamint annak végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott kötelezettségeket teljesíteni. |
|
|
|
|
|
Ennek megfelelően a rendelet 58-59., valamint 62-65. cikkei alapján a 2007–2013-as programozási időszakra meghatározzuk az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában résztvevő intézmények körét. |
|
|
|
|
|
A fenti feladatok ellátása során a fejlesztési terv végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt: |
|
|
• a Nemzeti Fejlesztési Tanács; |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A fejlesztéspolitika felügyelete, értékelése érdekében a kormány tanácsadó testületeként létrejött a Nemzeti Fejlesztési Tanács, melynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, valamint a miniszterelnök által felkért szakértők, állandó meghívottai a miniszterek és a Fejlesztéspolitikai irányító Testület tagjai. |
A fejlesztéspolitika felügyelete, értékelése |
|
|
|
|
A Tanács kiemelt feladatai: |
|
|
|
|
|
|
|
|
A kormány fejlesztéspolitikáért felelős döntés-előkészítő, javaslattevő, koordináló szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT), melynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a monitoring bizottságok elnökei és a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. |
|
|
A FIT kiemelt feladatai: |
|
|
• összehangolja az európai uniós és a hazai forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztéseket; |
|
|
|
|
|
6.1.3. |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség |
|
|
|
|
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az érintett minisztériumokkal és a fejlesztési régiókkal együttműködésben felel az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének tervezéséért, végrehajtásáért, valamint valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok tervezésének és megvalósításának intézményrendszerét összefogó, koordinációs-irányító szervezetként az alábbi feladatokat látja el: |
|
|
• az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésével és végrehajtásával összefüggő stratégiai tervezési és programozási feladatok összehangolása; |
|
|
|
|
|
Az NFÜ a magyar jogszabályokban meghatározott mechanizmusoknak megfelelően a tervezés és a végrehajtás során biztosítja a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásai felhasználásának összehangolását az egyes operatív programok között, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap forrásaival kapcsolatban. A források felhasználásának koordinációja tekintettel van a magyar ágazati, regionális és városi fejlesztéspolitikákra, az Európai Befektetési Banktól és más forrásokból származó támogatásokra, figyelembe véve a regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi rendeleteket. |
|
|
|
|
|
A koordináció egyaránt vonatkozik a stratégiai célok, beavatkozási területek és a pályázati kiírások kidolgozása során a kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban és munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, valamint a végrehajtás eszközeiben az összhang és az átjárhatóság megteremtésére. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az egyes operatív programokhoz (OP) nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért az OP irányító hatósága a felelős. Az IH feladatait részben a megfelelő minősítési eljárás során kiválasztott, szakmai és hatékonysági kritériumoknak megfelelő közreműködő szervezetekre delegálja. |
|
|
Az irányító hatóság legfontosabb feladatai: |
|
|
• Koordinálja az operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezését. Ennek keretében létrehozza, az érintett tárcák és szakértők részvételével működteti a Tervezési Operatív Bizottság albizottságaként az Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságokat; |
|
|
|
|
|
6.1.4.1. Az egyes operatív programok irányító hatóságai |
|
|
|
|
|
Valamennyi irányító hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik. A végrehajtás irányításának központosítása növeli az operatív programok végrehajtása közötti koordináció hatékonyságát, javítja az átláthatóságot, elősegíti a tapasztalatcserét (amely az eljárásrendek egységesítése miatt még inkább felértékelődik), az elszámoltathatóságot (amelyet a közreműködő szervezetek teljesítményalapú finanszírozása és folyamatos teljesítményértékelése is alátámaszt), valamint a feladatszervezés racionalizálását. |
|
|
|
|
|
Az irányító hatóságokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásainak megfelelően alakítjuk ki. Egy irányító hatósághoz több operatív program is tartozhat. Ezt a struktúrát az alábbi táblázat mutatja be. |
|
A határozatot az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat 2. pont 2.22. alpontja visszavonta 2018. december 28. napjával.
A 3. pontot az 1042/2008. (VI. 30.) Korm. határozat 1. pont 1.6. alpontja hatályon kívül helyezte.
Magyarország konvergencia programja 2005-2009, 2006. szeptember, 6-7. o.
A mutatók kialakítása során a vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően törekedtünk a jelenleg elérhető adatok használatára. Mindemellett fontos feladatnak tekintjük a hazai adatrendszerben jelenleg nem elérhető, vagy eddig nem gyűjtött, a fejlesztéspolitika számára kiemelten fontos mutatók jövőbeni előállítását.
Az indikátorok kialakítása során törekedtünk az OP-kal való legnagyobb mértékű összhang biztosítására, így az indikátorok egyben segítséget nyújtanak az ÚMFT és OP prioritások közötti kapcsolódások feltérképezéséhez.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás