Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2006. évi CXXVI. törvény

2006. évi CXXVI. törvény

a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló Megállapodás, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodás kihirdetéséről1

2006.12.29.

(A Megállapodások nemzetközi jogilag 2005. december 6-án hatályba léptek.)

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló Megállapodást (a továbbiakban: EGT kibővítési megállapodás). Az EGT kibővítési megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét a törvény I. melléklete tartalmazza.

2. § Az Országgyűlés e törvénnyel kihirdeti az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodást (a továbbiakban: EGT-megállapodás). Az EGT-megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét a törvény II. melléklete tartalmazza.

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

I. melléklet a 2006. évi CXXVI. törvényhez


MEGÁLLAPODÁS
A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁGNAK
ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGNAK
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL


AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

a továbbiakban „az EK-tagállamok”,

AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A NORVÉG KIRÁLYSÁG,

a továbbiakban „az EFTA-államok”,

a továbbiakban együttesen „a jelenlegi Szerződő Felek”,

valamint

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

MIVEL 2003. április 16-án Athénben aláírták a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést (a továbbiakban „a Csatlakozási Szerződés”);

MIVEL az 1992. május 2-án Oportoban aláírt, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 128. cikke alapján minden olyan európai államnak, amely a Közösség tagjává válik, kérnie kell, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban „az EGT-megállapodás”) részes felévé váljon;

MIVEL a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kérelmezték, hogy az EGT-megállapodás részes felévé váljanak;

MIVEL a részvétel feltételei a jelenlegi Szerződő Felek és a részvételüket kérő államok közötti megállapodás tárgyát képezik,

ELHATÁROZTÁK, hogy a következő megállapodást kötik:


1. cikk

(1)    A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban „az új Szerződő Felek”) az EGT-megállapodás részes felévé válnak.

(2)    E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az EGT-megállapodás rendelkezései, az EGT-Vegyesbizottság 2002. november 1-je előtt elfogadott határozataiban foglalt módosításokkal együtt, az e megállapodásban megállapított szabályok szerint kötelezőek az új Szerződő Felek számára ugyanolyan feltételekkel, mint amelyek a jelenlegi Szerződő Felekre vonatkoznak.

(3)    Az e megállapodáshoz csatolt mellékletek e megállapodás szerves részét képezik.


2. cikk

(1)    AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS FŐSZÖVEGÉNEK KIIGAZÍTÁSAI:
a)    Preambulum:
A Szerződő Felek felsorolásának helyébe a következő szöveg lép:

„AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

valamint

AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A NORVÉG KIRÁLYSÁG,”;

b)    2. cikk:
i.    a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„az »EFTA-államok« kifejezés az Izlandi Köztársaságot, a Liechtensteini Hercegséget és a Norvég Királyságot jelenti;”;
ii.    a c) pontból az „és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésből” szavakat el kell hagyni;
iii.    a cikk a következő ponttal egészül ki:
,,d)    a »2003. április 16-i csatlakozási okmány« kifejezés a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-án Athénban elfogadott okmányt jelenti.”;
c)    109. cikk:
az (1) bekezdésből az „és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződéssel” szövegrészt el kell hagyni;
d)    117. cikk:
a 117. cikk szövegének a helyébe a következő szöveg lép:
„A finanszírozási mechanizmusra irányadó rendelkezéseket a 38. és a 38a. jegyzőkönyv tartalmazza.”;
e)    121. cikk:
a cikk szövegéből a c) pontot el kell hagyni;
f)    126. cikk:
az (1) bekezdés a következőképpen módosul:
i.    az „és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés” szavakat el kell hagyni;
ii.    az „ezekben a szerződésekben” kifejezés helyébe az „ebben a szerződésben” szöveg lép;
iii.    az „az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svéd Királyság” szövegrész helyébe az „az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság” szöveg lép;
g)    129. cikk:
i.    az (1) bekezdés első albekezdését követően a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az Európai Gazdasági Térség bővítése következtében e megállapodás cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”;

ii.    Az (1) bekezdés új számozás szerinti harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A mellékletekben hivatkozott jogi aktusok angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű, Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett szövege egyaránt hiteles, és ezeket hitelesítés céljából izlandi és norvég nyelven is meg kell szövegezni és Az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében közzé kell tenni.”.

(2)    AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS JEGYZŐKÖNYVEINEK KIIGAZÍTÁSAI:
a)    36. jegyzőkönyv:
A 2. cikk első bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:
„Az EGT Parlamenti Vegyesbizottság huszonnégy tagból áll.”;
b)    új 38a. jegyzőkönyv:
A megállapodás a 38. jegyzőkönyvet követően a következő 38a. jegyzőkönyvvel egészül ki:
„38A. JEGYZŐKÖNYV
AZ EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSRÓL


1. cikk

Az EFTA-államok a 3. cikkben felsorolt kiemelt területeken folytatott beruházási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatások finanszírozásával hozzájárulnak az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.


2. cikk

Az 1. cikkben előírt pénzügyi hozzájárulás teljes összege 600 millió euró, amelyet évi 120 millió eurós kötelezettségvállalási csomagok erejéig a 2004. május 1-jétől 2009. április 30-ig tartó időszak során bocsátanak rendelkezésre.


3. cikk

(1)    A támogatások a következő kiemelt területeken folytatott projektekre adhatók:
a)    környezetvédelem, beleértve az emberi környezet védelmét is, többek között a szennyezéscsökkentés és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása révén,
b)    a fenntartható fejlődés előmozdítása az erőforrások felhasználásának és az azokkal való gazdálkodásnak a fejlesztése révén,
c)    az európai kulturális örökség megőrzése, ideértve a tömegközlekedést és a városrész-rehabilitációt,
d)    az emberi erőforrások fejlesztése többek között az oktatás és képzés előmozdítása, a helyi önkormányzatok, illetve intézményeik igazgatási és közszolgáltatási kapacitásának, valamint az azokat támogató demokratikus eljárásoknak az erősítése révén,
e)    egészségügy és gyermekvédelem.

(2)    A tudományos kutatások annyiban jogosultak finanszírozásra, amennyiben a kutatás egy vagy több kiemelt területre irányul.


4. cikk

(1)    A támogatások formájában nyújtott EFTA-hozzájárulás nem lépheti túl a projektköltségek 60%-át, kivéve a központi kormányzati, regionális, illetve helyi önkormányzati forrásokból egyéb módon finanszírozott projekteket, amelyeknél a hozzájárulás nem lehet több, mint az összes költség 85%-a. A társfinanszírozás mértékére vonatkozó közösségi felső határokat egyik esetben sem lehet túllépni.

(2) Az állami támogatásra vonatkozó hatályos szabályokat alkalmazni kell.

(3) Az Európai Közösségek Bizottsága ellenőrzi, hogy a javasolt projektek összeegyeztethetők-e a közösségi célkitűzésekkel.

(4) Az EFTA-államok kötelezettsége a projektekkel kapcsolatban a pénzeszközöknek a megállapított tervek szerinti szolgáltatására korlátozódik. Harmadik személyekkel szemben nem tartoznak felelősséggel.


5. cikk

A kedvezményezett államok (a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Szlovákia) a rendelkezésre álló pénzeszközökből a következő elosztási kulcs szerint részesednek:

 

Kedvezményezett állam

A teljes hozzájárulás százaléka

 

Cseh Köztársaság

8,09 %

 

Észtország

1,68 %

 

Görögország

5,71 %

 

Spanyolország

7,64 %

 

Ciprus

0,21 %

 

Lettország

3,29 %

 

Litvánia

4,50 %

 

Magyarország

10,13 %

 

Málta

0,32 %

 

Lengyelország

46,80 %

 

Portugália

5,22 %

 

Szlovénia

1,02 %

 

Szlovákia

5,39 %


6. cikk

A kötelezettségvállalásokkal nem lekötött pénzeszközöknek a kedvezményezett államok kiemelt jelentőségű projektjeire való átcsoportosítása érdekében ezt az elosztást 2006 novemberében, majd 2008 novemberében újra felül kell vizsgálni.


7. cikk

(1)    Az e jegyzőkönyvben előírt pénzügyi hozzájárulást szorosan össze kell hangolni a Norvégia által a Norvég Finanszírozási Mechanizmus alapján nyújtott kétoldalú hozzájárulással.

(2) Így különösen, az EFTA-államok gondoskodnak arról, hogy az előző bekezdésben említett mindkét finanszírozási mechanizmus esetén ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzák.

(3) Ennek során a Közösség kohéziós politikájának minden jelentős változását megfelelően figyelembe kell venni.


8. cikk

(1)    Az EFTA-államok az EGT Finanszírozási mechanizmus igazgatására egy bizottságot hoznak létre.

(2)    Szükség esetén az EFTA-államok további szabályokat állapítanak meg az EGT Finanszírozási Mechanizmus végrehajtására vonatkozóan.

(3)    Az igazgatási költségeket a 2. cikkben megállapított teljes összegből kell fedezni.


9. cikk

Az ötéves időszak végén és az e megállapodásban foglalt jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a Szerződő Felek a megállapodás 115. cikkének tükrében újra megvizsgálják az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek kezelésének szükségességét.


10. cikk

Ha az e jegyzőkönyv 5. cikkében felsorolt kedvezményezett államok bármelyike nem válik e megállapodás Szerződő Felévé 2004. május 1-én, vagy ha az Európai Gazdasági Térség EFTA-pillérének tagságában bármilyen változás áll be, e jegyzőkönyvet a szükséges módon ki kell igazítani.”;


c)    új 44. jegyzőkönyv:
A megállapodás a következő 44. jegyzőkönyvvel egészül ki:

„44. JEGYZŐKÖNYV
A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNYBAN FOGLALT VÉDINTÉZKEDÉSI MECHANIZMUSOKRÓL

1.    A megállapodás 112. cikkének alkalmazása az általános gazdasági védzáradékra, valamint a személyek szabad mozgása és a közúti fuvarozás területén bevezetett átmeneti intézkedésekben foglalt védintézkedési mechanizmusokra
A megállapodás 112. cikkét szintén alkalmazni kell a 2003. április 16-i csatlakozási okmány 37. cikkének rendelkezéseiben, illetve az V. mellékletben (A munkavállalók szabad mozgása) és a VIII. mellékletben (Letelepedési jog) az »Átmeneti időszak« cím alatt, továbbá a XVIII. Melléklet (Munkahelyi egészségvédelem és biztonság, munkajog, valamint nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód) 30. pontjában (az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve), valamint a XIII. melléklet (Közlekedés) 26c. pontjában (a Tanács 3118/93/EGK rendelete) foglalt átmeneti intézkedésekben meghatározott, illetve hivatkozott helyzetekben.
2.    Belső piaci védzáradék
A megállapodásban előírt általános döntéshozatali eljárást az Európai Közösség Bizottsága által a 2003. április 16-i csatlakozási okmány 38. cikke alapján hozott határozatok meghozatala esetén szintén alkalmazni kell.”


3. cikk

(1)    A közösségi intézmények által elfogadott, az EGT-megállapodásba beépített jogi aktusoknak a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-án Athénban elfogadott okmányban (a továbbiakban „2003. április 16-i csatlakozási okmány”) foglalt módosításai beépülnek az EGT-megállapodásba és annak részévé válnak.

(2)    Ennek megfelelően az EGT-megállapodás mellékleteinek és jegyzőkönyveinek a közösségi intézmények vonatkozó jogi aktusaira való hivatkozásokat tartalmazó pontjai a következő francia bekezdéssel egészülnek ki:
„–    [CELEX-szám]: A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-án Athénban elfogadott okmány”.

(3)    Ha a (2) bekezdésben említett francia bekezdés az adott pontban az első francia bekezdés lenne, akkor a következő kifejezés előzi meg: „ az alábbi módosítással:”.

(4)    Az EGT-megállapodás mellékleteinek és jegyzőkönyveinek azokat a pontjait, amelyeket a (2) és (3) bekezdésben említett szövegekkel kell kiegészíteni, az e megállapodáshoz csatolt A. melléklet sorolja fel.

(5)    Amennyiben az új Szerződő felek részvétele miatt az EGT-megállapodásba e megállapodás hatálybalépése előtt beépített jogi aktusok kiigazítására van szükség, és a szükséges kiigazításokról ez a megállapodás nem rendelkezik, a szóban forgó kiigazításokat az EGT-megállapodásban meghatározott eljárásokkal összhangban kell kezelni.


4. cikk

(1)    Az e megállapodás B. mellékletében foglalt intézkedések beépülnek az EGT-megállapodásba és annak részévé válnak.

(2)    Minden olyan, a 2003. április 16-i csatlakozási okmányban foglalt EGT vonatkozású rendelkezésre, amelyet az e megállapodáshoz csatolt B. melléklet nem tartalmaz, az EGT-megállapodásban meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.


5. cikk

Az e megállapodásban részes felek bármelyike az annak értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden kérdéssel az EGT-Vegyesbizottsághoz fordulhat. Az EGT-Vegyesbizottság megvizsgálja az ügyet azzal a céllal, hogy az EGT-megállapodás megfelelő működésének fenntartása érdekében elfogadható megoldást találjon.


6. cikk

(1)    E megállapodást a jelenlegi és az új Szerződő Feleknek saját belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük, illetve jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe.

(2)    E megállapodás a Csatlakozási Szerződéssel egy napon lép hatályba, feltéve, hogy addig az időpontig valamennyi megerősítő, illetve jóváhagyó okiratot letétbe helyezik, és amennyiben az alábbi kapcsolódó megállapodások és jegyzőkönyvek szintén hatályba lépnek azon a napon:
a)    Megállapodás a Norvég Királyság és az Európai Közösség között a 2004–2009-es időszakra vonatkozóan egy norvég finanszírozási mechanizmusról,
b)    Kiegészítő jegyzőkönyv az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság közötti megállapodáshoz a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásához kapcsolódóan,
c)    Kiegészítő jegyzőkönyv az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásához kapcsolódóan,
d)    Megállapodás levélváltás formájában az Európai Közösség és a Norvég Királyság között egyes mezőgazdasági termékekről.

(3)    Ha az új Szerződő Felek közül a megállapodásra vonatkozó megerősítő vagy jóváhagyó okiratát nem mindegyik helyezi kellő időben letétbe, e megállapodás csak azon államok tekintetében lép hatályba, amelyek megerősítő, illetve jóváhagyó okiratukat letétbe helyezték. Ebben az esetben az EGT-Tanács haladéktalanul határoz az e megállapodás, illetve adott esetben az EGT-megállapodás szükséges kiigazításairól.


7. cikk

E megállapodást, amely egyetlen eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, izlandi, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, norvég, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely az e megállapodásban részes minden fél kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Luxembourgban, kétezerhárom október tizennegyedikén.


A. MELLÉKLET

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista

I. RÉSZ

AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT

Az EGT-megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei a következő szöveghelyeken egészülnek ki a 3. cikk (2) bekezdésében említett francia bekezdéssel:

I. melléklet (Állat- és növény-egészségügy) I. fejezet (Állategészségügy):

–    1.1. rész, 4. pont (A Tanács 97/78/EK irányelve),
–    1.1. rész, 5. pont (A Tanács 91/496/EGK irányelve),
–    1.2. rész, 16. pont (A Bizottság 93/13/EGK határozata),
–    1.2. rész, 67. pont (A Bizottság 97/735/EK határozata),
–    1.2. rész, 71. pont (A Bizottság 2629/97/EK rendelete),
–    3.1. rész, 1. pont (A Tanács 85/511/EGK irányelve),
–    3.1. rész, 3. pont (A Tanács 80/217/EGK irányelve),
–    3.1. rész, 4. pont (A Tanács 92/35/EGK irányelve),
–    3.1. rész, 5. pont (A Tanács 92/40/EGK irányelve),
–    3.1. rész, 6. pont (A Tanács 92/66/EGK irányelve),
–    3.1. rész, 7. pont (A Tanács 93/53/EGK irányelve),
–    3.1. rész, 8. pont (A Tanács 95/70/EK irányelve),
–    3.1. rész, 9. pont (A Tanács 92/119/EGK irányelve),
–    3.1. rész, 9a. pont (A Tanács 2000/75/EK irányelve),
–    4.1. rész, 1. pont (A Tanács 64/432/EGK irányelve),
–    4.1. rész, 3. pont (A Tanács 90/426/EGK irányelve),
–    4.1. rész, 4. pont (A Tanács 90/539/EGK irányelve),
–    4.1. rész, 9. pont (A Tanács 92/65/EGK irányelve),
–    5.1. rész, 1. pont (A Tanács 72/461/EGK irányelve),
–    5.1. rész, 4. pont (A Tanács 92/46/EGK irányelve),
–    5.1. rész, 5. pont (A Tanács 91/495/EGK irányelve),
–    5.1. rész, 6. pont (A Tanács 92/45/EGK irányelve),
–    5.1. rész, 7. pont (A Tanács 92/118/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 1. pont (A Tanács 64/433/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 2. pont (A Tanács 71/118/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 4. pont (A Tanács 77/99/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 7. pont (A Tanács 89/437/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 8. pont (A Tanács 91/493/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 11. pont (A Tanács 92/46/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 13. pont (A Tanács 91/495/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 14. pont (A Tanács 92/45/EGK irányelve),
–    6.1. rész, 15. pont (A Tanács 92/118/EGK irányelve),
–    6.2. rész, 17. pont (A Tanács 93/383/EGK határozata),
–    6.2. rész, 39. pont (A Bizottság 98/536/EK határozata),
–    7.1. rész, 2. pont (A Tanács 96/23/EK irányelve),
–    7.2. rész, 14. pont (A Bizottság 98/179/EK határozata),
–    8.1. rész, 2. pont (A Tanács 90/426/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 3. pont (A Tanács 90/539/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 8. pont (A Tanács 71/118/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 11. pont (A Tanács 91/493/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 13. pont (A Tanács 92/46/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 14. pont (A Tanács 92/45/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 15. pont (A Tanács 92/65/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 16. pont (A Tanács 92/118/EGK irányelve),
–    8.1. rész, 17. pont (A Tanács 77/96/EGK irányelve),
–    9.2. rész, 9. pont (A Bizottság 2000/50/EK határozata);

II. melléklet ( Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás):

A.    I. fejezet (Gépjárművek):
–    1. pont (A Tanács 70/156/EGK irányelve),
–    2. pont (A Tanács 70/157/EGK irányelve),
–    3. pont (A Tanács 70/220/EGK irányelve),
–    4. pont (A Tanács 70/221/EGK irányelve),
–    8. pont (A Tanács 70/388/EGK irányelve),
–    9. pont (A Tanács 71/127/EGK irányelve),
–    10. pont (A Tanács 71/320/EGK irányelve),
–    11. pont (A Tanács 72/245/EGK irányelve),
–    14. pont (A Tanács 74/61/EGK irányelve),
–    16. pont (A Tanács 74/408/EGK irányelve),
–    17. pont (A Tanács 74/483/EGK irányelve),
–    19. pont (A Tanács 76/114/EGK irányelve),
–    22. pont (A Tanács 76/757/EGK irányelve),
–    23. pont (A Tanács 76/758/EGK irányelve),
–    24. pont (A Tanács 76/759/EGK irányelve),
–    25. pont (A Tanács 76/760/EGK irányelve),
–    26. pont (A Tanács 76/761/EGK irányelve),
–    27. pont (A Tanács 76/762/EGK irányelve),
–    29. pont (A Tanács 77/538/EGK irányelve),
–    30. pont (A Tanács 77/539/EGK irányelve),
–    31. pont (A Tanács 77/540/EGK irányelve),
–    32. pont (A Tanács 77/541/EGK irányelve),
–    36. pont (A Tanács 78/318/EGK irányelve),
–    39. pont (A Tanács 78/932/EGK irányelve),
–    44. pont (A Tanács 88/77/EGK irányelve),
–    45a. pont (A Tanács 91/226/EGK irányelve),
–    45r. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 94/20/EK irányelve),
–    45t. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 95/28/EK irányelve),
–    45za. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve);

B.    II. fejezet (Mezőgazdasági és erdészeti traktorok):
–    1. pont (A Tanács 74/150/EGK irányelve),
–    7. pont (A Tanács 75/322/EGK irányelve),
–    11. pont (A Tanács 77/536/EGK irányelve),
–    13. pont (A Tanács 78/764/EGK irányelve),
–    17. pont (A Tanács 79/622/EGK irányelve),
–    20. pont (A Tanács 86/298/EGK irányelve),
–    22. pont (A Tanács 87/402/EGK irányelve),
–    23. pont (A Tanács 89/173/EGK irányelve);

C.    IV. fejezet (Háztartási készülékek):
–    4a. pont (A Bizottság 94/2/EK irányelve),
–    4b. pont (A Bizottság 95/12/EK irányelve),
–    4c. pont (A Bizottság 95/13/EK irányelve),
–    4d. pont (A Bizottság 96/60/EK irányelve),
–    4f. pont (A Bizottság 97/17/EK irányelve);

D.    VIII. fejezet (Nyomástartó edények):
–    2. pont (A Tanács 76/767/EGK irányelve);

E.    IX. fejezet (Mérőműszerek):
–    1. pont (A Tanács 71/316/EGK irányelve),
–    5. pont (A Tanács 71/347/EGK irányelve),
–    6. pont (A Tanács 71/348/EGK irányelve),
–    12. pont (A Tanács 75/106/EGK irányelve);

F.    XI. fejezet (Textiltermékek):
–    4b. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 96/74/EK irányelve);

G.    XII. fejezet (Élelmiszerek):
–    18. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve),
–    24. pont (A Bizottság 80/590/EGK irányelve),
–    47. pont (A Tanács 89/108/EGK irányelve),
–    54a. pont (A Bizottság 91/321/EGK irányelve),
–    54b. pont (A Tanács 2092/91/EGK rendelete),
–    54w. pont (A Bizottság 1999/21/EK irányelve),
–    54zh. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2000/36/EK irányelve),
–    54zn. pont (A Bizottság 466/2001/EK rendelete),
–    54zs. pont (A Tanács 2001/114/EK irányelve);

H.    XIV. fejezet (Műtrágyák):
–    1. pont (A Tanács 76/116/EGK irányelve);

I.    XV. fejezet (Veszélyes anyagok):
–    1. pont (A Tanács 67/548/EGK irányelve);

J.    XVI. fejezet (Kozmetikai termékek):
–    9. pont (A Bizottság 95/17/EK irányelve);

K.    XIX. fejezet (A kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó általános rendelkezések):
–    1. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve),
–    3b. pont (A Tanács 339/93/EGK rendelete),
–    3e. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 94/11/EK irányelve),
–    3g. pont (A Tanács 69/493/EGK irányelve);

L.    XXIV. fejezet (Gépek):
–    1a. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelve);

M.    XXVII. fejezet (Szeszes italok):
–    1. pont (A Tanács 1576/89/EGK rendelete);

IV.    melléklet (Energia):
–    7. pont (A Tanács 90/377/EGK irányelve),
–    8. pont (A Tanács 90/547/EGK irányelve),
–    9. pont (A Tanács 91/296/EGK irányelve),
–    11b. pont (A Bizottság 95/12/EK irányelve),
–    11c. pont (A Bizottság 95/13/EK irányelve),
–    11d. pont (A Bizottság 96/60/EK irányelve),
–    11f. pont (A Bizottság 97/17/EK irányelve);

V.    melléklet (A munkavállalók szabad mozgása):
–    3. pont (A Tanács 68/360/EGK irányelve);

VI.    melléklet (Szociális biztonság):
–    1. pont (A Tanács 1408/71/EGK rendelete),
–    2. pont (A Tanács 574/72/EGK rendelete),
–    3.18. pont (117. határozat),
–    3.19. pont (118. határozat),
–    3.27. pont (136. határozat),
–    3.37. pont (150. határozat);

VII.    melléklet (A szakképesítések kölcsönös elismerése):
–    1a. pont (A Tanács 92/51/EGK irányelve),
–    2. pont (A Tanács 77/249/EGK irányelve),
–    2a. pont (A Tanács 98/5/EK irányelve),
–    4. pont (A Tanács 93/16/EGK irányelve),
–    8. pont (A Tanács 77/452/EGK irányelve),
–    10. pont (A Tanács 78/686/EGK irányelve),
–    11. pont (A Tanács 78/687/EGK irányelve),
–    12. pont (A Tanács 78/1026/EGK irányelve),
–    14. pont (A Tanács 80/154/EGK irányelve),
–    17. pont (A Tanács 85/433/EGK irányelve),
–    18. pont (A Tanács 85/384/EGK irányelve);

IX.    melléklet (Pénzügyi szolgáltatások):
–    2. pont (A Tanács 73/239/EGK első irányelve),
–    11. pont (A Tanács 79/267/EGK első irányelve),
–    13. pont (A Tanács 77/92/EGK irányelve),
–    14. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelve);

XI.    melléklet (Távközlési szolgáltatások):
–    5i. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve);

XIII.    melléklet (Közlekedés):
–    1. pont (A Tanács 1108/70/EGK rendelete),
–    3. pont (A Tanács 281/71/EGK rendelete),
–    5. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 1692/96/EK határozata),
–    7. pont (A Tanács 1017/68/EGK rendelete),
–    13. pont (A Tanács 92/106/EGK irányelve),
–    18a. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve),
–    19. pont (A Tanács 96/26/EK irányelve),
–    21. pont (A Tanács 3821/85/EGK rendelete),
–    24a. pont (A Tanács 91/439/EGK irányelve),
–    24c. pont (A Tanács 1999/37/EK irányelve),
–    26a. pont (A Tanács 881/92/EGK rendelete),
–    32. pont (A Tanács 684/92/EGK rendelete),
–    33c. pont (A Bizottság 2121/98/EGK rendelete),
–    37. pont (A Tanács 91/440/EGK irányelve),
–    39. pont (A Tanács 1192/69/EGK rendelete),
–    46a. pont (A Tanács 91/672/EGK irányelve),
–    47. pont (A Tanács 82/714/EGK irányelve),
–    49. pont (A Bizottság 77/527/EGK határozata),
–    50. pont (A Tanács 4056/86/EGK rendelete),
–    64a. pont (A Tanács 2408/92/EGK rendelete),
–    66c. pont (A Tanács 93/65/EGK irányelve),
–    66f. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/30/EK irányelve);

XIV.    melléklet (Verseny):
–    2. pont (A Bizottság 2790/99/EK rendelete),
–    4b. pont (A Bizottság 1400/2002/EK rendelete),
–    5. pont (A Bizottság 240/96/EK rendelete),
–    6. pont (A Bizottság 2658/2000/EK rendelete),
–    7. pont (A Bizottság 2659/2000/EK rendelete),
–    10. pont (A Tanács 1017/68/EGK rendelete),
–    11. pont (A Tanács 4056/86/EGK rendelete),
–    11b. pont (A Bizottság 1617/93/EGK rendelete),
–    11c. pont (A Bizottság 823/2000/EK rendelete);

XVI.    melléklet (Közbeszerzés):
–    2. pont (A Tanács 93/37/EGK irányelve),
–    3. pont (A Tanács 93/36/EGK irányelve),
–    4. pont (A Tanács 93/38/EGK irányelve),
–    5a. pont (A Tanács 92/13/EGK irányelve),
–    5b. pont (A Tanács 92/50/EGK irányelve);

XVII.    melléklet (Szellemi tulajdon):
–    6. pont (A Tanács 1768/92/EGK rendelete),
–    6a. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 1610/96/EK rendelete);

XX.    melléklet (Környezetvédelem):
–    2fa. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete),
–    19a. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve),
–    21aa. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2037/2000/EK rendelete);

XXI.    melléklet (Statisztika):
–    1c. pont (A Bizottság 2702/98/EK rendelete),
–    1f. pont (A Bizottság 1227/1999/EK rendelete),
–    1g. pont (A Bizottság 1228/1999/EK rendelete),
–    6. pont (A Tanács 80/1119/EGK irányelve),
–    7. pont (A Tanács 80/1177/EGK irányelve),
–    7c. pont (A Tanács 95/57/EK irányelve),
–    7f. pont (A Tanács 1172/98/EK rendelete),
–    24. pont (A Tanács 837/90/EGK rendelete),
–    24a. pont (A Tanács 959/93/EGK rendelete),
–    25b. pont (A Tanács 2018/93/EGK rendelete),
–    26. pont (A Tanács 90/377/EGK irányelve);

XXII.    melléklet (Társasági jog):
–    1. pont (A Tanács 68/151/EGK első irányelve),
–    2. pont (A Tanács 77/91/EGK második irányelve),
–    3. pont (A Tanács 78/855/EGK harmadik irányelve),
–    4. pont (A Tanács 78/660/EGK negyedik irányelve),
–    6. pont (A Tanács 83/349/EGK hetedik irányelve),

21. jegyzőkönyv a vállalkozásokra alkalmazandó versenyszabályok végrehajtásáról:
–    3. cikk, (1) bekezdés, 2. pont (A Bizottság 447/98/EK rendelete),
–    3. cikk, (1) bekezdés, 7. pont (A Tanács 1017/68/EGK rendelete),
–    3. cikk, (1) bekezdés, 11. pont (A Tanács 4056/86/EGK rendelete);

26. jegyzőkönyv az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatással kapcsolatos hatásköreiről és feladatairól:
–    2. cikk (A Tanács 659/1999/EK rendelete);



31. jegyzőkönyv a négy alapszabadságon kívül eső egyes területeken folytatott együttműködésről:
–    a 4. cikk (Oktatás, szakképzés és ifjúság) (6) bekezdésére vonatkozó lábjegyzet (A Tanács 337/75/EGK rendelete),
–    az 5. cikk (Szociálpolitika) (10) bekezdésére vonatkozó lábjegyzet (A Tanács 1365/75/EGK rendelete),
–    a 7. cikk (vállalkozások, vállalkozáskezdeményezés, valamint kis- ésközépvállalkozások), (5) bekezdésének, hetedik francia bekezdése (A Tanács 2000/819/EK határozata).


II. RÉSZ

AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLETEINEK EGYÉB MÓDOSÍTÁSAI

Az EGT-megállapodáshoz csatolt mellékletek a következőképpen módosulnak:

I. melléklet (Állat- és növény-egészségügy), I. fejezet (Állategészségügy):
Az 1. alfejezet 1.1. részének 4. pontjában (A Tanács 97/78/EK irányelve) a b) pontban foglalt kiigazítás szövegében a „16.” és „17.” pont számozása „26”-ra, illetve „27”-re változik.

II. melléklet ( Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás):
XII. fejezet (Élelmiszerek):
Az 54zs. pontban (A Tanács 2001/114/EK irányelve) a II. mellékletbe „k)” pontként beillesztendő szöveg jelölése „za)”-ra változik.

V. melléklet (A munkavállalók szabad mozgása):
1.    A 3. pontban (A Tanács 68/360/EGK irányelve) az e) pont ii. alpontjában foglalt kiigazítás helyébe a következő lép:
„ii.    a lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:
    »Az engedélyt kibocsátó ország szerint: belga, cseh, dán, német, észt, görög, izlandi, spanyol, francia, ír, olasz, ciprusi, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, magyar, máltai, holland, norvég, osztrák, lengyel, portugál, szlovén, szlovák, finn, svéd vagy brit.”;
2.    a 7. pontban (A Bizottság 93/569/EGK határozata) az „Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország” szöveg helyébe az „Izland és Norvégia” szöveg lép.

VI. melléklet (Szociális biztonság):
1.    Az 1. pontban (A Tanács 1408/71/EGK rendelete) foglalt kiigazítások a következőképpen módosulnak:
a)    a h), i), j), k), l), m), p), q), r), t) és v) pontban foglalt kiigazításokban a „P.”, „Q.” és „R.” pontok jelölése „ZA”-ra, „ZB”-re, illetve „ZC”-re változik;

b)    az n) pontban foglalt kiigazításban szereplő lista helyébe a következő szöveg lép:
„301.    IZLAND – BELGIUM
Nincs ilyen egyezmény.
302.    IZLAND – CSEH KÖZTÁRSASÁG
Nincs ilyen egyezmény.
303.    IZLAND – DÁNIA
A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke.
304.    IZLAND – NÉMETORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
305.    IZLAND – ÉSZTORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
306.    IZLAND – GÖRÖGORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
307.    IZLAND – SPANYOLORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
308.    IZLAND – FRANCIAORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
309.    IZLAND – ÍRORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
310.    IZLAND – OLASZORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
311.    IZLAND – CIPRUS
Nincs ilyen egyezmény.
312.    IZLAND – LETTORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
313.    IZLAND – LITVÁNIA
Nincs ilyen egyezmény.
314.    IZLAND – LUXEMBURG
Nincs ilyen egyezmény.
315.    IZLAND – MAGYARORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
316.    IZLAND – MÁLTA
Nincs ilyen egyezmény.
317.    IZLAND – HOLLANDIA
Nincs ilyen egyezmény.
318.    IZLAND – AUSZTRIA
Nincs ilyen.
319.    IZLAND – LENGYELORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.
320.    IZLAND – PORTUGÁLIA
Nincs ilyen egyezmény.

321.    IZLAND – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen egyezmény.

322.    IZLAND – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

323.    IZLAND – FINNORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke.

324.    IZLAND – SVÉDORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke.

325.    IZLAND – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.

326.    IZLAND – LIECHTENSTEIN

Nincs ilyen egyezmény.

327.    IZLAND – NORVÉGIA

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke.

328.    LIECHTENSTEIN – BELGIUM

Nincs ilyen egyezmény.

329.    LIECHTENSTEIN – CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen egyezmény.

330.    LIECHTENSTEIN – DÁNIA

Nincs ilyen egyezmény.

331.    LIECHTENSTEIN – NÉMETORSZÁG

Az 1989. augusztus 11-i 1. kiegészítő egyezménnyel módosított 1977. április 7-i szociális biztonsági egyezmény 4. cikkének (2) bekezdése a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek pénzbeli ellátásának kifizetése tekintetében.

332.    LIECHTENSTEIN – ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

333.    LIECHTENSTEIN – GÖRÖGORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

334.    LIECHTENSTEIN – SPANYOLORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

335.    LIECHTENSTEIN – FRANCIAORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

336.    LIECHTENSTEIN – ÍRORSZÁG

            Nincs ilyen egyezmény.

337.    LIECHTENSTEIN – OLASZORSZÁG

Az 1976. november 11-i szociális biztonsági egyezmény 5. cikkének második mondata a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek pénzbeli ellátásának kifizetése tekintetében.

338.    LIECHTENSTEIN – CIPRUS

        Nincs ilyen egyezmény.

339.    LIECHTENSTEIN – LETTORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

340.    LIECHTENSTEIN – LITVÁNIA

        Nincs ilyen egyezmény.

341.    LIECHTENSTEIN – LUXEMBURG

        Nincs ilyen egyezmény.

342.    LIECHTENSTEIN – MAGYARORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

343.    LIECHTENSTEIN – MÁLTA

        Nincs ilyen egyezmény.

344.    LIECHTENSTEIN – HOLLANDIA

            Nincs ilyen egyezmény.

345.    LIECHTENSTEIN – AUSZTRIA

        Az 1998. szeptember 23-i szociális biztonsági egyezmény 4. cikke.

346.    LIECHTENSTEIN – LENGYELORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

347.    LIECHTENSTEIN – PORTUGÁLIA

        Nincs ilyen egyezmény.

348.    LIECHTENSTEIN – SZLOVÉNIA

        Nincs ilyen egyezmény.


349.    LIECHTENSTEIN – SZLOVÁKIA
        Nincs ilyen egyezmény.

350.    LIECHTENSTEIN – FINNORSZÁG
        Nincs ilyen egyezmény.

351.    LIECHTENSTEIN – SVÉDORSZÁG
            Nincs ilyen egyezmény.

352.    LIECHTENSTEIN – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
        Nincs ilyen egyezmény.

353.    LIECHTENSTEIN – NORVÉGIA
        Nincs ilyen egyezmény.

354.    NORVÉGIA – BELGIUM
Nincs ilyen egyezmény.

355.    NORVÉGIA – CSEH KÖZTÁRSASÁG
Nincs ilyen egyezmény.

356.    NORVÉGIA – DÁNIA
A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke.

357.    NORVÉGIA – NÉMETORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.

358.    NORVÉGIA – ÉSZTORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.

359.    NORVÉGIA – GÖRÖGORSZÁG
Az 1980. június 12-i szociális biztonsági egyezmény 16. cikkének (5) bekezdése.

360.    NORVÉGIA – SPANYOLORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.

361.    NORVÉGIA – FRANCIAORSZÁG
Nincs ilyen.

362.    NORVÉGIA – ÍRORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.

363.    NORVÉGIA – OLASZORSZÁG
Nincs ilyen.

364.    NORVÉGIA – CIPRUS
Nincs ilyen egyezmény.

365.    NORVÉGIA – LETTORSZÁG
Nincs ilyen egyezmény.

366.    NORVÉGIA – LITVÁNIA
Nincs ilyen egyezmény.

367.    NORVÉGIA – LUXEMBURG
Nincs ilyen.

368.    NORVÉGIA – MAGYARORSZÁG
Nincs ilyen.

369.    NORVÉGIA – MÁLTA
Nincs ilyen egyezmény.

370.    NORVÉGIA – HOLLANDIA
Az 1989. április 13-i szociális biztonsági egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.

371.    NORVÉGIA – AUSZTRIA
a)    Az 1985. augusztus 27-i szociális biztonsági egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.
b)    Az említett egyezmény 4. cikke a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek tekintetében.
c)    Az említett egyezmény záró jegyzőkönyvének II. pontja a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek tekintetében.
372.    NORVÉGIA – LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

373.    NORVÉGIA – PORTUGÁLIA

Az 1980. június 5-i szociális biztonsági egyezmény 6. cikke.

374.    NORVÉGIA – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

375.    NORVÉGIA – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

376.    NORVÉGIA – FINNORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke.

377.    NORVÉGIA – SVÉDORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 10. cikke.

378.    NORVÉGIA – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.”;

c)    az o) pontban foglalt kiigazításban szereplő lista helyébe a következő szöveg lép:
„301.    IZLAND – BELGIUM

        Nincs ilyen egyezmény.

302.    IZLAND – CSEH KÖZTÁRSASÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

303.    IZLAND – DÁNIA

        Nincs ilyen.

304.    IZLAND – NÉMETORSZÁG

            Nincs ilyen egyezmény.

305.    IZLAND – ÉSZTORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

306.    IZLAND – GÖRÖGORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

307.    IZLAND – SPANYOLORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

308.    IZLAND – FRANCIAORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

309.    IZLAND – ÍRORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

310.    IZLAND – OLASZORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

311.    IZLAND – CIPRUS

        Nincs ilyen egyezmény.

312.    IZLAND – LETTORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

313.    IZLAND – LITVÁNIA

        Nincs ilyen egyezmény.

314.        IZLAND – LUXEMBURG

        Nincs ilyen egyezmény.

315.        IZLAND – MAGYARORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.


316.        IZLAND – MÁLTA

        Nincs ilyen egyezmény.

317.        IZLAND – HOLLANDIA

        Nincs ilyen egyezmény.

318.        IZLAND – AUSZTRIA

        Az 1993. november 18-i szociális biztonsági egyezmény 4. cikke.

319.        IZLAND – LENGYELORSZÁG

        Nincs ilyen egyezmény.

320.        IZLAND – PORTUGÁLIA

        Nincs ilyen egyezmény.

321.    IZLAND – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen egyezmény.

322.    IZLAND – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

323.    IZLAND – FINNORSZÁG

Nincs ilyen.

324.    IZLAND – SVÉDORSZÁG

Nincs ilyen.

325.    IZLAND – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.

326.    IZLAND – LIECHTENSTEIN

Nincs ilyen egyezmény.

327.    IZLAND – NORVÉGIA

Nincs ilyen.

328.    LIECHTENSTEIN – BELGIUM
Nincs ilyen egyezmény.

329.    LIECHTENSTEIN – CSEH KÖZTÁRSASÁG
Nincs ilyen egyezmény.

330.    LIECHTENSTEIN – DÁNIA
Nincs ilyen egyezmény.

331.    LIECHTENSTEIN – NÉMETORSZÁG

Az 1989. augusztus 11-i 1. kiegészítő egyezménnyel módosított 1977. április 7-i szociális biztonsági egyezmény 4. cikkének (2) bekezdése a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek pénzbeli ellátásának kifizetése tekintetében.

332.    LIECHTENSTEIN – ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

333.    LIECHTENSTEIN – GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

334.    LIECHTENSTEIN – SPANYOLORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

335.    LIECHTENSTEIN – FRANCIAORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

336.    LIECHTENSTEIN – ÍRORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

337.    LIECHTENSTEIN – OLASZORSZÁG

Az 1976. november 11-i szociális biztonsági egyezmény 5. cikkének második mondata a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek pénzbeli ellátásának kifizetése tekintetében.

338.    LIECHTENSTEIN – CIPRUS

Nincs ilyen egyezmény.

339.    LIECHTENSTEIN – LETTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

340.    LIECHTENSTEIN – LITVÁNIA

Nincs ilyen egyezmény.

341.    LIECHTENSTEIN – LUXEMBURG

Nincs ilyen egyezmény.

342.    LIECHTENSTEIN – MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

343.    LIECHTENSTEIN – MÁLTA

Nincs ilyen egyezmény.

344.    LIECHTENSTEIN – HOLLANDIA

Nincs ilyen egyezmény.

345.    LIECHTENSTEIN – AUSZTRIA

Az 1998. szeptember 23-i szociális biztonsági egyezmény 4. cikke.

346.    LIECHTENSTEIN – LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

347.    LIECHTENSTEIN – PORTUGÁLIA

Nincs ilyen egyezmény.

348.    LIECHTENSTEIN – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen egyezmény.

349.    LIECHTENSTEIN – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

350.    LIECHTENSTEIN – FINNORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

351.    LIECHTENSTEIN – SVÉDORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

352.    LIECHTENSTEIN – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen egyezmény.

353.    LIECHTENSTEIN – NORVÉGIA

Nincs ilyen egyezmény.

354.    NORVÉGIA – BELGIUM

Nincs ilyen egyezmény.

355.    NORVÉGIA – CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen egyezmény.

356.    NORVÉGIA – DÁNIA

Nincs ilyen.

357.    NORVÉGIA – NÉMETORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

358.    NORVÉGIA – ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

359.    NORVÉGIA – GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen.

360.    NORVÉGIA – SPANYOLORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

361.    NORVÉGIA – FRANCIAORSZÁG

Nincs ilyen.

362.    NORVÉGIA – ÍRORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

363.    NORVÉGIA – OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

364.    NORVÉGIA – CIPRUS

Nincs ilyen egyezmény.

365.    NORVÉGIA – LETTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

366.    NORVÉGIA – LITVÁNIA

Nincs ilyen egyezmény.

367.    NORVÉGIA – LUXEMBURG

Nincs ilyen.

368.    NORVÉGIA – MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

369.    NORVÉGIA – MÁLTA

Nincs ilyen egyezmény.

370.    NORVÉGIA – HOLLANDIA

Az 1989. április 13-i szociális biztonsági egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.

371.    NORVÉGIA – AUSZTRIA
a)    Az 1985. augusztus 27-i szociális biztonsági egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése.
b)    Az említett egyezmény 4. cikke a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek tekintetében.
c)    Az említett egyezmény záró jegyzőkönyvének II. pontja a harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek tekintetében.

372.    NORVÉGIA – LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

373.    NORVÉGIA – PORTUGÁLIA

Nincs ilyen.

374.    NORVÉGIA – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

375.    NORVÉGIA – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

376.    NORVÉGIA – FINNORSZÁG

Nincs ilyen.


377.    NORVÉGIA – SVÉDORSZÁG

Nincs ilyen.

378.    NORVÉGIA – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.”;
    d)    az s) pontban foglalt kiigazításban a „g)” pont jelölése „j)”-re változik;
    e)    az u) pontban foglalt kiigazításban a „13.”, „14.” és „15.” pont számozása „17.”re, „18”ra, illetve „19.”re változik.

2.    A 2. pontban (A Tanács 574/72/EGK rendelete) foglalt kiigazítások a következőképpen módosulnak:
    a)    az a), b), c), f), h), i), l), m) és n) pontokban foglalt kiigazításokban a „P.”, „Q.” és „R.” pontok jelölése „ZA”-ra, „ZB”-re, illetve „ZC”-re változik;
    b)    a d) és e) pontban foglalt kiigazítások szövegében a „K. AUSZTRIA” szövegrész helyébe az „R. AUSZTRIA” lép;
    c)    a g) pontban foglalt kiigazításban szereplő lista helyébe a következő szöveg lép:
„301.    IZLAND – BELGIUM

Tárgytalan.

302.    IZLAND – CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen egyezmény.

303.    IZLAND – DÁNIA
A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 23. cikke: a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, 63. cikkének (3) bekezdése és 70. cikkének (3) bekezdése (betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében nyújtott természetbeni ellátások költségei, valamint munkanélküli ellátás) és a végrehajtási rendelet 105. cikkének (2) bekezdése (igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségei) szerint a megtérítésekről való kölcsönös lemondásról szóló megállapodás.

304.    IZLAND – NÉMETORSZÁG

Tárgytalan.

305.    IZLAND – ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

306.    IZLAND – GÖRÖGORSZÁG

Tárgytalan.

307.    IZLAND – SPANYOLORSZÁG

Tárgytalan.

308.    IZLAND – FRANCIAORSZÁG

Tárgytalan.

309.    IZLAND – ÍRORSZÁG

Tárgytalan.

310.    IZLAND – OLASZORSZÁG

Tárgytalan.

311.    IZLAND – CIPRUS

Nincs ilyen egyezmény.

312.    IZLAND – LETTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

313.    IZLAND – LITVÁNIA

Nincs ilyen egyezmény.

314.    IZLAND – LUXEMBURG

Nincs ilyen.

315.    IZLAND – MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

316.    IZLAND – MÁLTA

Nincs ilyen egyezmény.

317.    IZLAND – HOLLANDIA
Az 1995. április 25-i, illetve május 26-i levélváltás a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése és 63. cikkének (3) bekezdése tekintetében az 1408/71/EGK rendelet III. címe 1., illetve 4. fejezetének rendelkezései – kivéve a 22. cikk (1) bekezdésének c) pontját és az 55. cikk (1) bekezdésének c) pontját – szerint betegség, anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén járó természetbeni ellátások költségeinek megtérítéséről való lemondásról.

318.    IZLAND – AUSZTRIA
A szociális biztonság terén felmerülő költségek megtérítéséről szóló 1995. június 21-i megállapodás.

319.    IZLAND – LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

320.    IZLAND – PORTUGÁLIA

Tárgytalan.

321.    IZLAND – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen egyezmény.

322.    IZLAND – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

323.    IZLAND – FINNORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 23. cikke: a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, 63. cikkének (3) bekezdése és 70. cikkének (3) bekezdése (betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében nyújtott természetbeni ellátások költségei, valamint munkanélküli ellátás) és a végrehajtási rendelet 105. cikkének (2) bekezdése (igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségei) szerint a megtérítésekről való kölcsönös lemondásról szóló megállapodás.

324.    IZLAND – SVÉDORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 23. cikke: a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, 63. cikkének (3) bekezdése és 70. cikkének (3) bekezdése (betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében nyújtott természetbeni ellátások költségei, valamint munkanélküli ellátás) és a végrehajtási rendelet 105. cikkének (2) bekezdése (igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségei) szerint a megtérítésekről való kölcsönös lemondásról szóló megállapodás.

325.    IZLAND – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Nincs ilyen.

326.    IZLAND – LIECHTENSTEIN

Tárgytalan.

327.    IZLAND – NORVÉGIA

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 23. cikke: a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, 63. cikkének (3) bekezdése és 70. cikkének (3) bekezdése (betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében nyújtott természetbeni ellátások költségei, valamint munkanélküli ellátás) és a végrehajtási rendelet 105. cikkének (2) bekezdése (igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségei) szerint a megtérítésekről való kölcsönös lemondásról szóló megállapodás.

328.    LIECHTENSTEIN – BELGIUM

Tárgytalan.

329.    LIECHTENSTEIN – CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen egyezmény.

330.    LIECHTENSTEIN – DÁNIA

Tárgytalan.

331.    LIECHTENSTEIN – NÉMETORSZÁG

Nincs ilyen.

332.    LIECHTENSTEIN – ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

333.    LIECHTENSTEIN – GÖRÖGORSZÁG

Tárgytalan.

334.    LIECHTENSTEIN – SPANYOLORSZÁG

Tárgytalan.

335.    LIECHTENSTEIN – FRANCIAORSZÁG

Tárgytalan.

336.    LIECHTENSTEIN – ÍRORSZÁG

Tárgytalan.

337.    LIECHTENSTEIN – OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

338.    LIECHTENSTEIN – CIPRUS

Nincs ilyen egyezmény.

339.    LIECHTENSTEIN – LETTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

340.    LIECHTENSTEIN – LITVÁNIA

Nincs ilyen egyezmény.

341.    LIECHTENSTEIN – LUXEMBURG

Tárgytalan.

342.    LIECHTENSTEIN – MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

343.    LIECHTENSTEIN – MÁLTA

Nincs ilyen egyezmény.

344.    LIECHTENSTEIN – HOLLANDIA

A szociális biztonság terén felmerülő költségek elszámolásáról szóló 2000. november 27-i megállapodás 2–6. cikke.

345.    LIECHTENSTEIN – AUSZTRIA

A szociális biztonság terén felmerülő költségek megtérítéséről szóló 1995. december 14-i megállapodás.

346.    LIECHTENSTEIN – LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

347.    LIECHTENSTEIN – PORTUGÁLIA

Tárgytalan.

348.    LIECHTENSTEIN – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen egyezmény.

349.    LIECHTENSTEIN – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

350.    LIECHTENSTEIN – FINNORSZÁG

Tárgytalan.

351.    LIECHTENSTEIN – SVÉDORSZÁG

Tárgytalan.

352.    LIECHTENSTEIN – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Tárgytalan.

353.    LIECHTENSTEIN – NORVÉGIA

Tárgytalan.

354.    NORVÉGIA – BELGIUM

Tárgytalan.

355.    NORVÉGIA – CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs ilyen egyezmény.

356.    NORVÉGIA – DÁNIA

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 23. cikke: a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, 63. cikkének (3) bekezdése és 70. cikkének (3) bekezdése (betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében nyújtott természetbeni ellátások költségei, valamint munkanélküli ellátás) és a végrehajtási rendelet 105. cikkének (2) bekezdése (igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségei) szerint a megtérítésekről való kölcsönös lemondásról szóló megállapodás.

357.    NORVÉGIA – NÉMETORSZÁG

A betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén járó természetbeni juttatások költségeinek, valamint az igazgatási ellenőrzések és egészségügyi felülvizsgálatok költségeinek visszatérítéséről való lemondásról szóló 1999. május 28-i egyezmény 1. cikke.

358.    NORVÉGIA – ÉSZTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

359.    NORVÉGIA – GÖRÖGORSZÁG

Nincs ilyen.

360.    NORVÉGIA – SPANYOLORSZÁG

Tárgytalan.

361.    NORVÉGIA – FRANCIAORSZÁG

Nincs ilyen.

362.    NORVÉGIA – ÍRORSZÁG

Tárgytalan.

363.    NORVÉGIA – OLASZORSZÁG

Nincs ilyen.

364.    NORVÉGIA – CIPRUS

Nincs ilyen egyezmény.

365.    NORVÉGIA – LETTORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

366.    NORVÉGIA – LITVÁNIA

Nincs ilyen egyezmény.

367.    NORVÉGIA – LUXEMBURG

A szociális biztonság terén felmerülő költségek megtérítéséről szóló 1998. március 19-i megállapodás 2–4. cikke.

368.    NORVÉGIA – MAGYARORSZÁG

Nincs ilyen.

369.    NORVÉGIA – MÁLTA

Nincs ilyen egyezmény.

370.    NORVÉGIA – HOLLANDIA

Az 1994. január 13-i, illetve június 10-i levélváltás az 1408/71/EGK rendelet 36. cikkének (3) bekezdéséről és 63. cikkének (3) bekezdéséről (az 1408/71/EGK rendelet III. címe 1., illetve 4. fejezetének rendelkezései – kivéve a 22. cikk (1) bekezdésének c) pontját és az 55. cikk (1) bekezdésének c) pontját – szerint járó természetbeni ellátások költségeinek, valamint az 574/72/EGK rendelet 105. cikkében említett igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségeinek megtérítéséről való lemondás).

371.    NORVÉGIA – AUSZTRIA

A szociális biztonság terén felmerülő ellátási költségek megtérítéséről szóló 1996. december 17-i megállapodás.

372.    NORVÉGIA – LENGYELORSZÁG

Nincs ilyen egyezmény.

373.    NORVÉGIA – PORTUGÁLIA

Nincs ilyen.

374.    NORVÉGIA – SZLOVÉNIA

Nincs ilyen.

375.    NORVÉGIA – SZLOVÁKIA

Nincs ilyen egyezmény.

376.    NORVÉGIA – FINNORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 23. cikke: a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, 63. cikkének (3) bekezdése és 70. cikkének (3) bekezdése (betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében nyújtott természetbeni ellátások költségei, valamint munkanélküli ellátás) és a végrehajtási rendelet 105. cikkének (2) bekezdése (igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségei) szerint a megtérítésekről való kölcsönös lemondásról szóló megállapodás.

377.    NORVÉGIA – SVÉDORSZÁG

A szociális biztonságról szóló 1992. június 15-i skandináv egyezmény 23. cikke: a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, 63. cikkének (3) bekezdése és 70. cikkének (3) bekezdése (betegség és anyaság, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések tekintetében nyújtott természetbeni ellátások költségei, valamint munkanélküli ellátás) és a végrehajtási rendelet 105. cikkének (2) bekezdése (igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségei) szerint a megtérítésekről való kölcsönös lemondásról szóló megállapodás.

378.    NORVÉGIA – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Az 1997. március 20-i, illetve 1997. április 3-i levélváltás a rendelet 36. cikkének (3) bekezdéséről és 63. cikkének (3) bekezdéséről (a természetbeni ellátások költségeinek megtérítése vagy a megtérítésről való lemondás), valamint a végrehajtási rendelet 105. cikkéről (az igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok költségeinek megtérítéséről való lemondás).”;

d)    a j) pontban foglalt kiigazításban szereplő lista helyébe a következő szöveg lép:
„Izland és Belgium
Izland és a Cseh Köztársaság
Izland és Németország
Izland és Észtország
Izland és Spanyolország
Izland és Franciaország
Izland és Ciprus
Izland és Lettország
Izland és Litvánia
Izland és Luxemburg
Izland és Magyarország
Izland és Málta
Izland és Hollandia
Izland és Ausztria
Izland és Lengyelország
Izland és Szlovénia
Izland és Szlovákia
Izland és Finnország
Izland és Svédország
Izland és az Egyesült Királyság
Izland és Liechtenstein
Izland és Norvégia
Liechtenstein és Belgium
Liechtenstein és a Cseh Köztársaság
Liechtenstein és Németország
Liechtenstein és Észtország
Liechtenstein és Spanyolország
Liechtenstein és Franciaország
Liechtenstein és Ciprus
Liechtenstein és Lettország
Liechtenstein és Litvánia
Liechtenstein és Írország
Liechtenstein és Luxemburg
Liechtenstein és Hollandia
Liechtenstein és Magyarország
Liechtenstein és Málta
Liechtenstein és Ausztria
Liechtenstein és Lengyelország
Liechtenstein és Szlovénia
Liechtenstein és Szlovákia
Liechtenstein és Finnország
Liechtenstein és Svédország
Liechtenstein és az Egyesült Királyság
Liechtenstein és Norvégia
Norvégia és Belgium
Norvégia és a Cseh Köztársaság
Norvégia és Németország
Norvégia és Észtország
Norvégia és Spanyolország
Norvégia és Franciaország
Norvégia és Írország
Norvégia és Ciprus
Norvégia és Lettország
Norvégia és Litvánia
Norvégia és Luxemburg
Norvégia és Magyarország
Norvégia és Málta
Norvégia és Hollandia
Norvégia és Ausztria
Norvégia és Lengyelország
Norvégia és Portugália
Norvégia és Szlovénia
Norvégia és Szlovákia
Norvégia és Finnország
Norvégia és Svédország
Norvégia és az Egyesült Királyság”.

3.    A 3.27. pontban (136. határozat) foglalt kiigazításban a „P.”, „Q.” és „R.” pontok jelölése „ZA”-ra, „ZB”-re, illetve „ZC”-re változik.

4.    A 3.37. pontban (150. határozat) foglalt kiigazításban a „P.”, „Q.” és „R.” pontok jelölése „ZA”-ra, „ZB”-re, illetve „ZC”-re változik.

VII. melléklet (A szakképesítések kölcsönös elismerése):

1.    A 18. pontban (A Tanács 85/384/EGK irányelve) foglalt kiigazításban az „n)”, „o)” és „p)” pontok jelölése „za)”-ra, „zb)”-re, illetve „zc)”-re változik, és az „l)”, „m)” és „q)” pontokat el kell hagyni.

2.    A 11. pontban (A Tanács 78/687/EGK irányelve) foglalt kiigazítás első bekezdésében a „19., 19a. és 19b. cikkének” szövegrész helyébe a „19., 19a., 19b., 19c. és 19d. cikkének” szöveg lép.

XIII. melléklet (Közlekedés):

1.    Az 5. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 1692/96/EK határozata) a következőképpen módosul:
a)    az i) pontban foglalt kiigazításban a „2.15.” és „2.16.” pont számozása „2.26.”ra, illetve „2.27”re változik;
b)    a j) pontban foglalt kiigazításban a „3.16” pont számozása „3.24”-re változik;
c)    a ja) pontban foglalt kiigazításban az „5.6.” és „5.7.” pont számozása „5.8.”ra, illetve „5.9”re változik;
d)    a k) pontban foglalt kiigazításban a „6.8.” és „6.9.” pont számozása „6.18.”ra, illetve „6.19”re változik;

2.    A 6. függelékben szereplő VI. MELLÉKLET (ADATKÖZLÉSI MINTA) helyébe az e melléklethez csatolt függelék szövege lép.

XXI. melléklet (Statisztika):

1.    A 6. pontban (A Tanács 80/1119/EK irányelve) a b) alpontban foglalt kiigazítás helyébe a következő szöveg lép:

„A III. melléklet a következőképpen módosul:
1.    a melléklet szövege az „ORSZÁGOK ÉS ORSZÁGCSOPORTOK LISTÁJA” címsor és az I. rész között a következővel egészül ki:
„A.    EGT-államok”;
2.    a II–VII. rész szövegének helyébe a következő szöveg lép:
„II.    EFTA-tag EGT-államok
26.    Izland
27.    Norvégia

B.    Nem EGT-államok
III.    Nem EGT-tag európai országok
28.    Svájc
29.    FÁK
30.    Románia
31.    Bulgária
32.    Jugoszláv Szövetségi Köztársaság
33.    Törökország
34.    Egyéb nem EGT-tag európai országok
IV.
35.    Amerikai Egyesült Államok
V.
36.    Egyéb országok” ”.

2.    A 7. pontban (A Tanács 80/1177/EK irányelve) a c) alpontban foglalt kiigazítás helyébe a következő szöveg lép:
„A III. melléklet a következőképpen módosul:
1.    a melléklet szövege az „ORSZÁGOK ÉS ORSZÁGCSOPORTOK LISTÁJA” címsor és az I. rész között a következővel egészül ki:
„A.    EGT-államok”;
2.    a II–VII. rész szövegének helyébe a következő szöveg lép:
„II.    EFTA-tag EGT-államok
26.    Izland
27.    Norvégia
B.        Nem EGT-államok
28.    Svájc
29.    Jugoszláv Szövetségi Köztársaság
30.    Törökország
31.    FÁK
32.    Románia
33.    Bulgária
34.    Közel-keleti és közép-keleti országok
35.    Egyéb országok” ”.

XXII. melléklet (Társasági jog):

1.    A 4. pontban (A Tanács 78/660/EGK negyedik irányelve) b) alpontjában foglalt kiigazításban a „p)”, „q)” és „r)” pontok jelölése „za)”-ra, „zb)”-re, illetve „zc)”-re változik.

2.    A 6. pontban (A Tanács 83/349/EGK hetedik irányelve) foglalt kiigazításban a „p)”, „q)” és „r)” pontok jelölése „za)”-ra, „zb)”-re, illetve „zc)”-re változik.


Függelék
„VI. MELLÉKLET


A valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló, 1997. december 11-i 12/98/EK tanácsi rendelet
7. cikkének (1) bekezdésében említett
ADATKÖZLÉSI MINTA

A .........……...... (év) .……................ (negyedév)-ben a ...……….........................-ban
(az EFTA-állam neve) letelepedett fuvarozók által lebonyolított kabotázs

Fogadó EK-tagállam vagy EFTA-állam

Utasok száma

Utaskilométer

Járatok típusa

Járatok típusa

Különcélú menetrend szerinti járat

Különjárat

Különcélú menetrend szerinti járat

Különjárat

A

 

 

 

 

CZ

 

 

 

 

B

 

 

 

 

D

 

 

 

 

EST

 

 

 

 

DK

 

 

 

 

E

 

 

 

 

GR

 

 

 

 

FIN

 

 

 

 

F

 

 

 

 

I

 

 

 

 

CY

 

 

 

 

LV

 

 

 

 

LT

 

 

 

 

IRL

 

 

 

 

L

 

 

 

 

H

 

 

 

 

M

 

 

 

 

NL

 

 

 

 

PL

 

 

 

 

P

 

 

 

 

SLO

 

 

 

 

SK

 

 

 

 

S

 

 

 

 

UK

 

 

 

 

IS

 

 

 

 

FL

 

 

 

 

N

 

 

 

 

Összes kabotázs

 

 

 

 
”

B. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS 4. CIKKÉBEN HIVATKOZOTT LISTA

Az EGT-megállapodás mellékletei a következőképpen módosulnak:

I. melléklet (Állat- és növény-egészségügy):

1.    Az I. fejezet 5.1. részének 4. pontja (A Tanács 92/46/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész), Máltára (XI. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

2.    Az I. fejezet 6.1. részének 1. pontja (A Tanács 64/433/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész), Magyarországra (X. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, 1. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

3.    Az I. fejezet 6.1. részének 2. pontja (A Tanács 71/118/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, I. rész, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész) és Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

4.    Az I. fejezet 6.1. részének 4. pontja (A Tanács 77/99/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész), Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

5.    Az I. fejezet 6.1. részének 6. pontja (A Tanács 94/65/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész) és Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

6.    Az I. fejezet 6.1. részének 7. pontja (A Tanács 89/437/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

7.    Az I. fejezet 6.1. részének 8. pontja (A Tanács 91/493/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész), Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

8.    Az I. fejezet 6.1. részének 11. pontja (A Tanács 92/46/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész), Máltára (XI. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

9.    Az I. fejezet 8.1. részének 10. pontja (A Tanács 94/65/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész) és Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

10.    Az I. fejezet 8.1. részének 11. pontja (A Tanács 91/493/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész), Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

11.    Az I. fejezet 8.1. részének 13. pontja (A Tanács 92/46/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, I. rész, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész), Máltára (XI. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

12.    Az I. fejezet 9.1. részének 8. pontja (A Tanács 1999/74/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, A. szakasz, 2. pont), Magyarországra (X. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, 2. pont), Máltára (XI. melléklet, 4. fejezet, B. szakasz, I. rész, 2. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz, I. rész, 2. pont) és Szlovéniára (XIII. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, I. rész, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

13.    A II. fejezet 15. pontja (A Tanács 82/471/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 3. fejezet, B. szakasz) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

14.    A III. fejezet 3. pontja (A Tanács 66/402/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Ciprusra (VII. melléklet, 5. fejezet, B. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.

II. melléklet ( Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás):
1.    A IX. fejezet 27a. pontja (A Tanács 93/42/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 1. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

2.    A X. fejezet 5. pontja (A Tanács 93/42/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 1. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

3.    A X. fejezet 7. pontja (A Tanács 90/385/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 1. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

4.    A XII. fejezet 54b. pontja (A Tanács 2092/91/EGK rendelet) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Észtországra (VI. melléklet, 4. fejezet, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 4. fejezet, A. szakasz, 1. pont) és Litvániára (IX. melléklet, 5. fejezet, A. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

5.    A XIII. fejezet 15p. pontja (Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Litvániára (IX. melléklet, 1. fejezet, 1. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 1. fejezet, 4. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

6.    A XIII. fejezet 15q. pontja (Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Ciprusra (VII. melléklet, 1. fejezet), Litvániára (IX. melléklet, 1. fejezet, 2. pont), Máltára (XI. melléklet, 1. fejezet, 2. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 1. fejezet, 5. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

7.    A XV. fejezet 12a. pontja (A Tanács 91/414/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 6. fejezet, B. szakasz II. rész, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

8.    A XVII. fejezet 7. pontja (Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 7. fejezet, A. szakasz), Ciprusra (VII. melléklet, 9. fejezet, B. szakasz), Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, B. szakasz, 2. pont), Litvániára (IX. melléklet, 10. fejezet, B. szakasz), Magyarországra (X. melléklet, 8. fejezet, A. szakasz, 2. pont), Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, B. szakasz, 2. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, B. szakasz, 2. pont), Szlovéniára (XIII. melléklet, 9. fejezet, A. szakasz) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, B. szakasz, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

9.    A XVII. fejezet 8. pontja (Az Európai Parlament és a Tanács 94/63/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Észtországra (VI. melléklet, 9. fejezet, A. szakasz), Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, A. szakasz), Litvániára (IX. melléklet, 10. fejezet, A. szakasz), Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, A. szakasz), Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, A. szakasz, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, A. szakasz) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

10.    A XXX. fejezet 2. pontja (Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 1. fejezet, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.

IV. melléklet (Energia):
1.    A 14. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Észtországra (VI. melléklet, 8. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;
2.    A XIV. fejezetben a 16. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 6. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.

V. melléklet (A munkavállalók szabad mozgása):
A „HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK” címsor előtt a melléklet a következő szöveggel egészül ki:
„ÁTMENETI IDŐSZAK
Az előző bekezdésben hivatkozott átmeneti rendelkezésekben foglalt védintézkedési mechanizmusokra – a Máltára vonatkozó rendelkezéseket kivéve – A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNYBAN FOGLALT VÉDINTÉZKEDÉSI MECHANIZMUSOKRÓL SZÓLÓ 44. JEGYZŐKÖNYVET KELL ALKALMAZNI.”

VIII. melléklet (Letelepedési jog):
1.    A „HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK” címsor előtt a melléklet a következő szöveggel egészül ki:
„ÁTMENETI IDŐSZAK
Az előző bekezdésben hivatkozott átmeneti rendelkezésekben foglalt védintézkedési mechanizmusokra – a Máltára vonatkozó rendelkezéseket kivéve – A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNYBAN FOGLALT VÉDINTÉZKEDÉSI MECHANIZMUSOKRÓL SZÓLÓ 44. JEGYZŐKÖNYVET KELL ALKALMAZNI.”;

2.    A „SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK” címsor alatt, a Liechtensteinre vonatkozó, az EGT-Vegyesbizottság 1999. december 17-i 19/1999 határozatával beillesztett kiigazítás bevezető bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Liechtensteinre az itt következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezeket a rendelkezéseket Liechtenstein különleges földrajzi helyzetének kellő figyelembevételével ötévente felül kell vizsgálni; az első felülvizsgálatot 2009 májusáig kell végrehajtani.”.

IX. melléklet (Pénzügyi szolgáltatások):
1.    A 14. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Ciprusra (VII. melléklet, 2. fejezet), Magyarországra (X. melléklet, 2. fejezet, 2. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 3. fejezet, 2. pont) és Szlovéniára (XIII. melléklet, 3. fejezet, 4. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

2.    A 19a. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Észtországra (VI. melléklet, 2. fejezet, 1. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 2. fejezet, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 3. fejezet, 1. pont) és Szlovéniára (XIII. melléklet, 3. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

3.    A 21. pont (A Tanács 86/635/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Szlovéniára (XIII. melléklet, 3. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

4.    A 30c. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Észtországra (VI. melléklet, 2. fejezet, 2. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 2. fejezet, 2. pont), Litvániára (IX. melléklet, 3. fejezet, 2. pont), Magyarországra (X. melléklet, 2. fejezet, 1. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 3. fejezet, 1. pont), Szlovéniára (XIII. melléklet, 3. fejezet, 3. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 2. fejezet) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.

XI. melléklet (Távközlési szolgáltatások):
Az 5d. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 97/67/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 12. fejezet) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.

XII. melléklet (A tőke szabad mozgása):

A „HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK” címsor előtt a melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„ÁTMENETI IDŐSZAK

SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK

A 2003. április 16-i csatlakozási okmányhoz csatolt, a Máltán a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok szerzéséről szóló 6. jegyzőkönyv rendelkezéseit alkalmazni kell.”

XIII. melléklet (Közlekedés):

1.    A 15a. pont (A Tanács 96/53/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Magyarországra (X. melléklet, 6. fejezet, 4. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 8. fejezet, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

2.    A 16a. pont (A Tanács 96/96/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Máltára (XI. melléklet, 6. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

3.    A 17b. pont (A Tanács 92/6/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Máltára (XI. melléklet, 6. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

4.    A 18a. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Máltára (XI. melléklet, 6. fejezet, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

5.    A 19. pont (A Tanács 96/26/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 6. fejezet, 3. pont) és Litvániára (IX. melléklet, 7. fejezet, 4. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

6.    A 21. pont (A Tanács 3821/85/EGK rendelete) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Ciprusra (VII. melléklet, 6. fejezet), Lettországra (VIII. melléklet, 6. fejezet, 1. pont) és Litvániára (IX. melléklet, 7. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

7.    A 26c. pont (A Tanács 3118/93/EGK rendelete) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 4. fejezet), Észtországra (VI. melléklet, 6. fejezet), Lettországra (VIII. melléklet, 6. fejezet, 2. pont), Litvániára (IX. melléklet, 7. fejezet, 3. pont), Magyarországra (X. melléklet, 6. fejezet, 3. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 8. fejezet, 2. pont) és Szlovéniára (XIV. melléklet, 6. fejezet) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.
Az előző bekezdésben hivatkozott átmeneti rendelkezésekben foglalt védintézkedési mechanizmusokra A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNYBAN FOGLALT VÉDINTÉZKEDÉSI MECHANIZMUSOKRÓL SZÓLÓ 44. JEGYZŐKÖNYVET KELL ALKALMAZNI.”;

8.    A 37. pont (A Tanács 91/440/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Magyarországra (X. melléklet, 6. fejezet, 1. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 8. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

9.    A 66e. pont (A Tanács 92/14/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Litvániára (IX. melléklet, 7. fejezet, 2. pont) és Magyarországra (X. melléklet, 6. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.

XIV. melléklet (Verseny):

A „SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK” címsor előtt a melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„ÁTMENETI IDŐSZAKOK

1.    A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Ciprusra (VII. melléklet, 4. fejezet), Magyarországra (X. melléklet, 4. fejezet), Máltára (XI. melléklet, 3. fejezet, 1., 2. és 3. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 5. fejezet 1. és 2. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 4. fejezet 1. és 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.

2.    A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Máltára (XI. melléklet, 1. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.

XV. melléklet (Állami támogatás):

A „HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK” címsor előtt a melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK

A létező támogatási programokra vonatkozó, a 2003. április 16-i csatlakozási okmány IV. mellékletének 3. fejezetében (Versenypolitika) megállapított szabályokat a Szerződő Felek között alkalmazni kell.”.

XVII. melléklet (Szellemi tulajdon):

A „HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK” címsor előtt a melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK

A 2003. április 16-i csatlakozási okmány IV. mellékletének 2. fejezetében (Vállalati jog) megállapított különleges mechanizmust a Szerződő Felek között alkalmazni kell.”.

XVIII. melléklet (Munkahelyi egészségvédelem és biztonság, munkajog, valamint nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód):

1.    A 3a. pont (A Bizottság 91/322/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Szlovéniára (XIII. melléklet, 7. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

2.    A 6. pont (A Tanács 86/188/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Szlovéniára (XIII. melléklet, 7. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

3.    A 9. pont (A Tanács 89/654/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 8. fejezet, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

4.    A 10. pont (A Tanács 89/655/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 8. fejezet, 2. pont), Máltára (XI. melléklet, 8. fejezet, 1. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 10. fejezet) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

5.    A 13. pont (A Tanács 90/270/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 8. fejezet, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

6.    A 15. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Szlovéniára (XIII. melléklet, 7. fejezet, 5. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

7.    A 16h. pont (A Tanács 98/24/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Szlovéniára (XIII. melléklet, 7. fejezet, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

8.    A 16j. pont (A Bizottság 2000/39/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Szlovéniára (XIII. melléklet, 7. fejezet, 4. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

9.    A 28. pont (A Tanács 93/104/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Máltára (XI. melléklet, 8. fejezet, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

10.    A 30. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
Az előző bekezdésben hivatkozott átmeneti rendelkezésekben foglalt védintézkedési mechanizmusokra A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNYBAN FOGLALT VÉDINTÉZKEDÉSI MECHANIZMUSOKRÓL SZÓLÓ 44. JEGYZŐKÖNYVET KELL ALKALMAZNI.”.

XX. melléklet (Környezetvédelem):

1.    A 2g. pont (A Tanács 96/61/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, D. szakasz, 2. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, D. szakasz, 1. pont), Szlovéniára (XIII. melléklet, 9. fejezet, C. szakasz) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, D. szakasz, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

2.    A 7a. pont (A Tanács 98/83/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Észtországra (VI. melléklet, 9. fejezet, C. szakasz, 2. pont), Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, C. szakasz, 2. pont), Magyarországra (X. melléklet, 8. fejezet, B. szakasz, 2. pont) és Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, C. szakasz, 4. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

3.    A 8. pont (A Tanács 82/176/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, C. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

4.    A 9. pont (A Tanács 83/513/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, C. szakasz, 1. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, C. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

5.    A 10. pont (A Tanács 84/156/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, C. szakasz, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, C. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

6.    A 12. pont (A Tanács 86/280/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, C. szakasz, 2. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, C. szakasz, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, C. szakasz, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

7.    A 13. pont (A Tanács 91/271/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 7. fejezet, B. szakasz), Észtországra (VI. melléklet, 9. fejezet, C. szakasz, 1. pont), Ciprusra (VII. melléklet, 9. fejezet, C. szakasz), Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, C. szakasz, 1. pont), Litvániára (IX. melléklet, 10. fejezet, C. szakasz), Magyarországra (X. melléklet, 8. fejezet, B. szakasz, 1. pont), Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, C. szakasz, 3. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, C. szakasz, 2. pont), Szlovéniára (XIII. melléklet, 9. fejezet, B. szakasz) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, C. szakasz, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

8.    A 18. pont (A Tanács 87/217/EGK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, D. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

9.    A 19a. pont (Az Európai Parlament és a Tanács 2001/80/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, a Cseh Köztársaságra (V. melléklet, 7. fejezet, C. szakasz), Észtországra (VI. melléklet, 9. fejezet, D. szakasz), Ciprusra (VII. melléklet, 9. fejezet, D. szakasz), Litvániára (IX. melléklet, 10. fejezet, D. szakasz), Magyarországra (X. melléklet, 8. fejezet, C. szakasz, 2. pont), Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, E. szakasz), Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, D. szakasz, 2. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, D. szakasz, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

10.    A 21ad. pont (A Tanács 99/32/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Ciprusra (VII. melléklet, 9. fejezet, A. szakasz) és Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, A. szakasz, 2. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

11.    A 21b. pont (A Tanács 94/67/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Magyarországra (X. melléklet, 8. fejezet, C. szakasz, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, D. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

12.    A 32c. pont (A Tanács 259/93/EGK rendelete) a következő szöveggel egészül ki a kiigazítás szövegét megelőzően:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, B. szakasz, 1. pont), Magyarországra (X. melléklet, 8. fejezet, A. szakasz, 1. pont) és Máltára (XI. melléklet, 10. fejezet, B. szakasz, 1. pont), Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, B. szakasz, 1. pont) és Szlovákiára (XIV. melléklet, 9. fejezet, B. szakasz, 1. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”;

13.    A 32d. pont (A Tanács 1999/31/EK irányelve) a következő szöveggel egészül ki:
„A 2003. április 16-i csatlakozási okmány mellékleteiben foglalt, Észtországra (VI. melléklet, 9. fejezet, B. szakasz), Lettországra (VIII. melléklet, 10. fejezet, B. szakasz, 3. pont) és Lengyelországra (XII. melléklet, 13. fejezet, B. szakasz, 3. pont) vonatkozó átmeneti rendelkezéseket alkalmazni kell.”.



ZÁRÓOKMÁNY

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

a továbbiakban „a Közösség” és

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az EURÓPAI KÖZÖSSÉGet létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban „az EK-tagállamok”

meghatalmazottjai,

AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A NORVÉG KIRÁLYSÁG,

a továbbiakban „az EFTA-államok”
meghatalmazottjai,

mindannyian együtt az 1992. május 2-án Oportoban aláírt, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban „az EGT-megállapodás”) részes felei, a továbbiakban együttesen „a jelenlegi Szerződő Felek”,

valamint

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban „az új Szerződő Felek”

meghatalmazottjai,

akik a kettőezer-harmadik év október havának tizennegyedik napján Luxembourgban abból a célból gyűltek össze, hogy a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodást aláírják, elfogadták a következő szövegeket:

I.    Megállapodás a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről (a továbbiakban „a Megállapodás”);

II.    az alább felsorolt szövegek, amelyeket a Megállapodáshoz csatoltak:
A. melléklet: A Megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista;
B. melléklet: A Megállapodás 4. cikkében hivatkozott lista.
A jelenlegi Szerződő Felek és az új Szerződő Felek meghatalmazottjai elfogadták az alább felsorolt együttes nyilatkozatokat, amelyeket e záróokmányhoz csatoltak:
1.    Együttes nyilatkozat az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség egyidejű bővítéséről,
2.    Együttes nyilatkozat a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás hatálybalépését követően a származási szabályok alkalmazásáról,
3.    Együttes nyilatkozat az EGT-megállapodás 126. cikkéről.
A Közösség, az EK-tagállamok és az EFTA-államok, valamint az új Szerződő Felek meghatalmazottjai tudomásul vették az alább felsorolt nyilatkozatokat, amelyeket e záróokmányhoz csatoltak:

1.    Az EFTA-államok általános együttes nyilatkozata,
2.    Az EFTA-államok együttes nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgásáról,
3.    Az EFTA-államok együttes nyilatkozata a belső villamosenergia-piacról,
4.    Liechtenstein Kormányának nyilatkozata,
5.    A Cseh Köztársaság nyilatkozata a Liechtensteini Hercegség egyoldalú nyilatkozatáról,
6.    A Szlovák Köztársaság nyilatkozata a Liechtensteini Hercegség egyoldalú nyilatkozatáról,
7.    Észtország, Ciprus, Lettország, Málta és Szlovénia nyilatkozata az EGT finanszírozási mechanizmusról szóló 38a. jegyzőkönyv 5. cikkéről,
8.    Az Európai Közösségek Bizottságának nyilatkozata a halak és halászati termékek származására vonatkozó szabályokról.
A jelenlegi Szerződő Felek és az új Szerződő Felek meghatalmazottjai abban is megállapodtak, hogy az új Szerződő Feleket az Európai Gazdasági Térségben való részvételüket megelőző időszakban az EGT-Tanács, illetve az EGT-Vegyesbizottság elé kerülő minden érdemi kérdésről megfelelően tájékoztatni kell, és ezekről az ügyekről velük megfelelő konzultációt kell folytatni.
Ezen túlmenően megállapodtak abban, hogy legkésőbb a Megállapodás hatálybalépésének időpontjáig cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven meg kell szövegezni az EGT-megállapodásnak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyvvel módosított szövegét, továbbá az EGT-Vegyesbizottság valamennyi határozatának teljes szövegét, és e szövegeket az új Szerződő Felek képviselőinek hitelesíteniük kell.
A meghatalmazottak tudomásul veszik az e záróokmányhoz csatolt, a Norvég Királyság és az Európai Közösség közötti, a 2004-2009 időszakra vonatkozóan egy norvég finanszírozási mechanizmusról szóló megállapodást.
Ugyancsak tudomásul veszik az e záróokmányhoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásához kapcsolódóan az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság közötti megállapodáshoz fűzött kiegészítő jegyzőkönyvet.
Szintén tudomásul veszik az e záróokmányhoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásához kapcsolódóan az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz fűzött kiegészítő jegyzőkönyvet.
Végezetül tudomásul veszik az e záróokmányhoz csatolt, az Európai Közösség és a Norvég Királyság között levélváltás formájában létrejött, egyes mezőgazdasági termékekről szóló megállapodást.
A meghatalmazottak kiemelik, hogy a fenti megállapodások és jegyzőkönyvek egy, az új Szerződő Feleknek az Európai Gazdasági Térségben való részvételéhez kapcsolódóan felmerült különböző kérdések megoldására létrehozott átfogó rendszer elemei, és hogy a Megállapodásnak és az ahhoz kapcsolódó négy megállapodásnak egyidőben kell hatályba lépnie.


Kelt Luxembourgban, kétezerhárom október tizennegyedikén.




A MEGÁLLAPODÁS SZERZŐDŐ FELEINEK EGYÜTTES NYILATKOZATAI


Együttes nyilatkozat
Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség egyidejű bővítéséről


A Szerződő Felek hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a jelenlegi és az új Szerződő Felek megfelelő alkotmányos követelményeikkel összhangban kellő időben gondoskodjanak a megerősítésről, illetve a jóváhagyásról annak érdekében, hogy az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség bővítése egyidejűleg, 2004. május 1-jével megvalósulhasson.



Együttes nyilatkozat
a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak,
a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak,
a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak
és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás hatálybalépése után a származási szabályok alkalmazásáról


1.    Az EFTA-államok vagy az új Szerződő Felek valamelyike által az EFTA-államok és az új Szerződő Felek közötti preferenciális megállapodások vagy az EFTA-állam, illetve az új Szerződő Fél egyoldalúan megállapított nemzeti joga alapján szabályszerűen kiállított származási igazolásokat preferenciális EGT-származást igazoló okmányoknak kell tekinteni, feltéve hogy:
    a)    a származási igazolást és a fuvarokmányokat legkésőbb a Megállapodás hatálybalépését megelőző napon adták ki;
    b)    a származási igazolást legkésőbb a Megállapodás hatálybalépését követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

Amennyiben az árura vonatkozó, valamely EFTA-államból, illetve az új Szerződő Felek valamelyikéből történő behozatali eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot az új Szerződő Fél államában, illetve az EFTA-államban a Megállapodás hatálybalépését megelőzően, az EFTA-állam és az új Szerződő Fél között abban az időpontban hatályban lévő preferenciális szabályok alapján nyújtották be, az e szabályok alapján utólagosan kiadott származási igazolást az EFTA-államok, illetve az új Szerződő Felek szintén elfogadhatják, feltéve hogy azt a Megállapodás hatálybalépésétől számított négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.

2.    Az EFTA-államok, illetve a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia felhatalmazást kapnak arra, hogy fenntartsák az egyrészről az EFTA-államok, másrészről pedig a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, illetve Szlovákia között megkötött megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státuszt adó engedélyeket, feltéve hogy az elfogadott exportőrök az EGT származási szabályait alkalmazzák.
Az EFTA-államok, illetve a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia ezeket az engedélyeket legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvében foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltják fel.

3.    A 1. és 2. pontban említett preferenciális megállapodások és szabályok értelmében kiállított származási igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló kérelmeket az EFTA-államok és az új Szerződő Felek illetékes vámhatóságai a kérdéses származási igazolás kiállítását követő három éves időszakban fogadják el, és e hatóságok az ellenőrzést a származási igazolás elfogadását követő három éves időszakban végezhetik el.



Együttes nyilatkozat az EGT-megállapodás 126. cikkéről

A Szerződő Felek megerősítik, hogy az EGT-megállapodás 126. cikkében „az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés”, illetve az „az ebben a szerződésben megállapított feltételek” hivatkozás a Csatlakozási Okmány Ciprusról szóló 10. jegyzőkönyvére is vonatkozik.


A MEGÁLLAPODÁS EGY VAGY TÖBB SZERZŐDŐ FELÉNEK ÁLTALÁNOS NYILATKOZATAI

Az EFTA-államok általános együttes nyilatkozata

Az EFTA-államok tudomásul veszik a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés záróokmányához csatolt azon nyilatkozatokat, amelyek érintik az EGT-megállapodást.

Az EFTA-államok kiemelik, hogy az előző bekezdésben említett szerződés záróokmányához csatolt, az EGT-megállapodást érintő nyilatkozatok értelmezése, illetve alkalmazása nem állhat ellentétben a Szerződő Feleknek az e Megállapodásból, illetve az EGT-megállapodásból eredő kötelezettségeivel.


Az EFTA-államok együttes nyilatkozata a munkavállalók szabad mozgásáról

Az EFTA-államok hangsúlyozzák a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályozásban érvényesített differenciálás és rugalmasság elemeinek fontosságát. Az EFTA-államok törekednek arra, hogy a közösségi vívmányokhoz való közelítés felgyorsítása érdekében, nemzeti joguk alapján nagyobb mértékben biztosítsanak munkavállalási jogosultságot a cseh, észt, lett, litván, magyar, lengyel, szlovén, illetve szlovák állampolgárok számára. Ennek eredményeképpen ezen államok csatlakozásával a cseh, észt, lett, litván, magyar, lengyel, szlovén, illetve szlovák állampolgárok munkavállalási lehetőségeinek az EFTA-államokban lényegesen javulniuk kell. Ezen túlmenően az EFTA-államok a javasolt szabályokat a lehető legjobban használják fel annak érdekében, hogy a munkavállalók szabad mozgása terén a lehető leghamarabb eljussanak a közösségi vívmányok teljes körű alkalmazásához. Liechtenstein esetében mindezt az EGT-megállapodás V. mellékletében (A munkavállalók szabad mozgása), illetve VIII. mellékletében (Letelepedési jog) a Szektorális kiigazítások cím alatt előírt szabályokkal összhangban kell megvalósítani.


Az EFTA-államok együttes nyilatkozata a belső villamosenergia-piacról

Hivatkozással a 2003. április 16-i csatlakozási okmány 6. melléklete 8. fejezetének 2. pontjában, valamint az olajpaláról, a villamos energia belső piacáról, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvről (villamosenergia-irányelv) szóló nyilatkozatban (Észtország) Észtországra vonatkozóan megállapított átmeneti intézkedésekre, az EFTA-államok tudomásul veszik, hogy a villamos energia belső piacán esetlegesen fellépő versenytorzulások mérséklése érdekében sor kerülhet olyan védintézkedések alkalmazására, mint a 96/92/EK irányelv viszonossági záradéka.


Liechtenstein kormányának nyilatkozata

A liechtensteini kormány feltételezi, hogy valamennyi Szerződő Fél olyan régóta fennálló szuverén és elismert államnak tekinti a Liechtensteini Hercegséget, amely az I. és II. világháború teljes időtartama alatt megőrizte semlegességét.


A Cseh Köztársaság nyilatkozata a Liechtensteini Hercegség egyoldalú nyilatkozatáról

A Cseh Köztársaság Európa múltbéli megosztottságainak leküzdése és a további politikai és gazdasági fejlődés felé tett jelentős lépésként üdvözli a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség tagjai közötti megállapodás megkötését. A Cseh Köztársaság kész az Európai Gazdasági Térség keretében valamennyi tagállammal együttműködni, így a Liechtensteini Hercegséggel is.

A Liechtensteini Hercegség vonatkozásában a Cseh Köztársaság megalakulása óta egyértelműen kimutatta, hogy érdekelt a diplomáciai kapcsolatok létesítésében. Már 1992-ben valamennyi ország, köztük a Liechtensteini Hercegség Kormányához eljuttatta arra irányuló kérését, hogy 1993. január 1-jei hatállyal ismerjék el a nemzetközi jog új alanyaként. Míg e kérésre gyakorlatilag minden kormány pozitív választ adott, a Liechtensteini Hercegség továbbra is kivételt jelent ez alól.

A Cseh Köztársaság nem tulajdonít semmiféle joghatást azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek nem állnak összefüggésben ezen megállapodás tárgyával és céljával.


A Szlovák Köztársaság nyilatkozata
a Liechtensteini Hercegség egyoldalú nyilatkozatáról

A Szlovák Köztársaság Európa további politikai és gazdasági fejlődése felé tett fontos lépésként üdvözli a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség tagjai közötti megállapodás megkötését.

A Szlovák Köztársaság megalakulásától fogva szuverén és független államként ismerte el a Liechtensteini Hercegséget, és kész arra, hogy a Hercegséggel diplomáciai kapcsolatokat létesítsen.

A Szlovák Köztársaság nem tulajdonít semmiféle joghatást azoknak a nyilatkozatoknak, amelyek nem állnak összefüggésben ezen megállapodás tárgyával és céljával.



Észtország, Ciprus, Lettország, Málta és Szlovénia nyilatkozata
az EGT finanszírozási mechanizmusáról szóló 38a. Jegyzőkönyv 5. cikkéről

Észtország, Ciprus, Lettország, Málta és Szlovénia kiemelik, hogy az 5. cikk szerinti elosztási kulcs kizárólag az EGT finanszírozási mechanizmus céljaira került megállapításra. Értelmezésük szerint ez az elosztási kulcs a közösségi kohéziós és strukturális eszközök keretei között alkalmazható elosztási kulcsokra vonatkozó jövőbeni javaslatokat semmilyen tekintetben nem érinti.


Az Európai Közösségek Bizottságának nyilatkozata
a halak és halászati termékek származására vonatkozó szabályokról

Az Európai Közösségek Bizottsága megvizsgálja, hogy 2004. május 1-jéig megvalósítható-e a származási szabályok harmonizációja.

II. melléklet a 2006. évi CXXVI. törvényhez



MEGÁLLAPODÁS

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGRŐL*

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM

 

 

 

I. RÉSZ

CÉLOK ÉS ALAPELVEK

 

 

II. RÉSZ

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

 

 

1. FEJEZET

Alapelvek

2. FEJEZET

Mezőgazdasági és halászati termékek

3. FEJEZET

Együttműködés a vámügyek és a kereskedelmi könnyítések terén

4. FEJEZET

Az áruk szabad mozgására vonatkozó egyéb szabályok

5. FEJEZET

Szén- és acélipari termékek

 

 

III. RÉSZ

A SZEMÉLYEK, A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKE SZABAD MOZGÁSA

 

 

1. FEJEZET

Munkavállalók és önálló vállalkozók

2. FEJEZET

Letelepedési jog

3. FEJEZET

Szolgáltatások

4. FEJEZET

Tőkeműveletek

5. FEJEZET

Együttműködés a gazdaság- és monetáris politika terén

6. FEJEZET

Közlekedés

 

 

IV. RÉSZ

A VERSENYRE VONATKOZÓ ÉS EGYÉB KÖZÖS SZABÁLYOK

 

 

1. FEJEZET

Vállalkozásokra vonatkozó szabályok

2. FEJEZET

Állami támogatások

3. FEJEZET

Egyéb közös szabályok

 

 

V. RÉSZ

A NÉGY SZABADSÁGRA VONATKOZÓ HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK

 

 

1. FEJEZET

Szociálpolitika

2. FEJEZET

Fogyasztóvédelem

3. FEJEZET

Környezet

4. FEJEZET

Statisztika

5. FEJEZET

Vállalati jog

 

 

VI. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS A NÉGY SZABADSÁGON KÍVÜL

 

 

VII. RÉSZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

 

 

1. FEJEZET

A társulás struktúrája

2. FEJEZET

Döntéshozatali eljárás

3. FEJEZET

Egységesség, felügyeleti eljárás és vitarendezés

4. FEJEZET

Védintézkedések

 

 

VIII. RÉSZ

FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS

 

 

IX. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

JEGYZŐKÖNYVEK

 

 

 

MELLÉKLETEK

 

 

 

ZÁRÓOKMÁNY

 






PREAMBULUM
AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG,
AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG,
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
ÉS
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG,
A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,
A NORVÉG KIRÁLYSÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
a továbbiakban: SZERZŐDŐ FELEK;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy egy Európai Gazdasági Térség hozzájárul a békén, demokrácián és emberi jogokon nyugvó Európa megteremtéséhez;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az Európai Közösség, annak tagállamai és az EFTA-államok közötti, a szomszédságon, a hagyományos közös értékeken és az európai identitáson alapuló kiváltságos kapcsolat számára biztosított kiemelt elsőbbséget;
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy a piacgazdaságra alapozva hozzájáruljanak a világméretű kereskedelmi liberalizációhoz és együttműködéshez, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló egyezmény rendelkezéseivel összhangban;
FIGYELEMMEL arra a célkitűzésre, hogy egy közös szabályokon és egyenlő versenyfeltételeken alapuló, az ezek – többek között bíróság előtti – érvényesítéséhez szükséges megfelelő eszközöket biztosító dinamikus és homogén Európai Gazdasági Térséget hozzanak létre, amelynek megvalósítására az egyenlőség és a viszonosság, továbbá a Szerződő Felek számára biztosított előnyök, jogok és az őket terhelő kötelezettségek átfogó egyensúlya alapján kerül sor;
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy gondoskodjanak az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának a lehető legteljesebb mértékű megvalósításáról az egész Európai Gazdasági Térségen belül, valamint a megerősített és szélesebb körű együttműködésről a kísérő és a horizontális politikák terén;
AZZAL A CÉLLAL, hogy előmozdítsák az Európai Gazdasági Térség harmonikus fejlődését, és meggyőződve annak szükségességéről, hogy e megállapodás alkalmazása útján hozzájáruljanak a régiók közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy hozzájáruljanak az Európai Parlament és az EFTA-államok parlamentjeinek tagjai közti, valamint az Európai Közösségben és az EFTA-államokban a szociális partnerek közti együttműködés megerősítéséhez;
MEGGYŐZŐDVE arról a fontos szerepről, amit az egyén fog játszani az Európai Gazdasági Térségben az e megállapodás által ráruházott jogok gyakorlása és e jogok bíróság előtti érvényesítése során;
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy óvják, védjék és javítsák a környezet minőségét, továbbá biztosítsák a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű kiaknázását, különösen a fenntartható fejlődés elve, valamint az elővigyázatosság és a megelőzés elve alapján;
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy a szabályok későbbi kidolgozása során az egészség, a biztonság és a környezet, mint alapértékek, magas szintű védelemben részesüljenek;
TUDOMÁSUL VÉVE a szociális dimenzió fejlesztésének jelentőségét – beleértve a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot – az Európai Gazdasági Térségben, és azzal az óhajjal, hogy a gazdasági és társadalmi haladást biztosítsák, és hozzájáruljanak a teljes foglalkoztatottság feltételeinek, a magasabb életszínvonalnak és a jobb munkakörülményeknek a megteremtéséhez az Európai Gazdasági Térségen belül;
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy magas szintű fogyasztóvédelemre törekedve védjék a fogyasztók érdekeit és megerősítsék pozíciójukat a piacon;
ELKÖTELEZVE az európai ipar tudományos és technológiai bázisának megerősítésére és nemzetközi szinten versenyképesebbé tételének ösztönzésére irányuló közös célok iránt;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy ennek a megállapodásnak a megkötése semmilyen módon nem érinti az EFTA-államok Európai Közösségekhez való csatlakozásának lehetőségét;
MIVEL a Szerződő Felek célja az, hogy a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása mellett elérjék és megőrizzék az egységes értelmezést és alkalmazást e megállapodás, valamint a közösségi joganyag olyan rendelkezései tekintetében, amelyeknek a lényeges tartalma bekerült ebbe a megállapodásba, továbbá, hogy a négy szabadság, valamint a versenyfeltételek tekintetében az egyének és a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódban részesüljenek;
MIVEL az ebben a megállapodásban foglalt rendelkezésekre és a nemzetközi közjog által rögzített korlátozásokra is figyelemmel, ez a megállapodás a Szerződő Feleknek nem korlátozza sem a döntéshozatali autonómiáját, sem a szerződéskötési jogát;
ELHATÁROZTÁK, hogy megkötik a következő megállapodást:



I. RÉSZ
CÉLOK ÉS ALAPELVEK
1. cikk
(1)    Ennek a társulási megállapodásnak az a célja, hogy előmozdítsa a Szerződő Felek közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok egyenlő versenyfeltételek melletti folyamatos és kiegyensúlyozott erősödését és az azonos szabályok betartását, egy homogén Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: „EGT”) létrehozása érdekében.
(2)    Az (1) bekezdésben kitűzött célok megvalósítása érdekében a társulás az ebben a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően magában foglalja:
a)    az áruk szabad mozgását;
b)    a személyek szabad mozgását;
c)    a szolgáltatásnyújtás szabadságát;
d)    a tőke szabad mozgását;
e)    egy olyan rendszer létrehozását, amely biztosítja, hogy a verseny ne torzuljon el, és szabályait mindenki egyaránt betartsa; továbbá
f)    a szorosabb együttműködést más területeken, például a kutatás és fejlesztés, a környezetvédelem, az oktatás és a szociálpolitika terén.


2. cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)    a „megállapodás” kifejezés a fő megállapodást, jegyzőkönyveit és mellékleteit, valamint az azokban hivatkozott jogi aktusokat jelenti;
b)    az „EFTA-államok” a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Svéd Királyság és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyv 1. cikke (2) bekezdésében foglalt feltétellel a Liechtensteini Hercegség;
c)    a „Szerződő Felek” kifejezés az Európai Közösség és az EK-tagállamok tekintetében a Közösséget és az EK-tagállamokat együttesen, illetve a Közösséget magát vagy az EK-tagállamokat jelenti. E kifejezés jelentését minden egyes esetben az e megállapodás vonatkozó rendelkezései és a Közösségnek, illetve az EK-tagállamoknak az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésből és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésből következő hatáskörei határozzák meg.


3. cikk
A Szerződő Felek minden megfelelő általános és különös intézkedést meghoznak azért, hogy biztosítsák az ebből a megállapodásból eredő kötelezettségek teljesülését.
Tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás céljainak megvalósulását.
A Szerződő Felek emellett elősegítik az együttműködést ennek a megállapodásnak a keretein belül.


4. cikk
E megállapodás alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés.


5. cikk
Bármelyik Szerződő Fél bármikor az EGT-Vegyesbizottsághoz vagy az EGT-Tanácshoz fordulhat fontos ügyekben, a 92. cikk (2) bekezdésében, illetve a 89. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.


6. cikk
A joggyakorlat jövőbeni fejleményeinek sérelme nélkül e megállapodás rendelkezéseit, amennyiben a lényeget illetően megegyeznek az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés megfelelő szabályaival, továbbá az említett két szerződés alapján elfogadott jogi aktusokkal, végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Közösségek Bírósága által az e megállapodás aláírásának időpontja előtt hozott vonatkozó határozatoknak megfelelően kell értelmezni.


7. cikk
A megállapodás mellékleteiben vagy az EGT-Vegyesbizottság határozataiban hivatkozott vagy azokban megtalálható jogi aktusok a Szerződő Felekre nézve kötelező erejűek és a belső jog részét képezik, vagy a belső jogba át kell ültetni azokat, az alábbiak szerint:
a)    egy jogi aktust, amely megfelel valamely EGK-rendeletnek, a Szerződő Felek mint ilyet, a belső jog részévé tesznek;
b)    egy jogi aktus, amely megfelel valamely EGK-irányelvnek, a Szerződő Felek hatóságaira bízza, hogy megválasszák a végrehajtás formáját és módját.



II. RÉSZ
AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA
1. FEJEZET
ALAPELVEK
8. cikk
(1)    Az áruk szabad mozgása a Szerződő Felek között az ebben a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően valósul meg.
(2)    Eltérő rendelkezés hiányában a 10–15., 19., 20. és 25–27. cikkek rendelkezéseit csak a Szerződő Felek országaiból származó termékekre kell alkalmazni.
(3)    Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás rendelkezéseit csak a következőkre kell alkalmazni:
a)    a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 25–97. fejezete alá besorolt termékek, a 2. jegyzőkönyvben felsorolt termékek kivételével;
b)    a 3. jegyzőkönyvben meghatározott termékek, figyelemmel a jegyzőkönyvben rögzített különös rendelkezésekre is.


9. cikk
(1)    A származási szabályokat a 4. jegyzőkönyv részletezi. A származási szabályok nem sértenek semmiféle olyan nemzetközi kötelezettséget, amelyet a Szerződő Felek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény keretében vállaltak vagy vállalni fognak.
(2)    Az ebben a megállapodásban elért eredmények továbbfejlesztése tekintetében a Szerződő Felek folytatják erőfeszítéseiket, hogy a származási szabályok minden vonatkozásban tovább tökéletesedjenek és egyszerűsödjenek, és a vámügyekben folytatott együttműködés elmélyüljön.
(3)    Az első felülvizsgálatra az 1993-as esztendő végéig sor kerül. A további felülvizsgálatokat kétéves időközönként fogják tartani. A Szerződő Felek vállalják, hogy e felülvizsgálatok alapján döntenek a szükséges intézkedéseknek a megállapodásba kerüléséről.


10. cikk
A Szerződő Felek között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Az 5. jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.


11. cikk
A Szerződő Felek között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.


12. cikk
A Szerződő Felek között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.


13. cikk
A 11. és 12. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Szerződő Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.


14. cikk
A Szerződő Felek sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más Szerződő Fél termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
A Szerződő Felek továbbá nem vetnek ki más Szerződő Fél termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.


15. cikk
Egy termék valamely Szerződő Fél területére történő kivitele esetén a belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.


16. cikk
(1)    A Szerződő Felek gondoskodnak a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok kiigazításáról oly módon, hogy az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan az EK-tagállamok és az EFTA-államok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.
(2)    E cikk rendelkezései minden olyan szervre vonatkoznak, amelyen keresztül valamely Szerződő Fél illetékes hatóságai jogilag vagy ténylegesen, közvetlenül vagy közvetve ellenőrzik, irányítják vagy érzékelhetően befolyásolják a Szerződő Felek közötti behozatalt vagy kivitelt. Ezeket a rendelkezéseket az állam által másokra átruházott monopóliumokra ugyanúgy alkalmazni kell.



2. FEJEZET
MEZŐGAZDASÁGI ÉS HALÁSZATI TERMÉKEK
17. cikk
Az állat- és növényegészségügyre vonatkozó különös rendelkezéseket és intézkedéseket az I. melléklet tartalmazza.


18. cikk
A mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó különös szabályok sérelme nélkül a Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a 17. cikk és a 23. cikk a) és b) pontjának rendelkezéseit, amennyiben azok a 8. cikk (3) bekezdésében említettektől eltérő termékekre vonatkoznak, a kereskedelem egyéb technikai akadályai ne korlátozzák. A 13. cikk rendelkezései alkalmazandók.


19. cikk
(1)    A Szerződő Felek a mezőgazdasági termékek kereskedelmével kapcsolatban felmerülő összes lehetséges nehézséget megvizsgálják, és ösztönzik a megfelelő megoldások kidolgozását.
(2)    A Szerződő Felek vállalják, hogy további erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági termékek kereskedelme fokozatos liberalizációjának megvalósulása érdekében.
(3)    A Szerződő Felek e célból az 1993-as esztendő végéig, majd azt követően kétévenként felülvizsgálják a mezőgazdasági termékek kereskedelmének feltételeit.
(4)    A Szerződő Felek e felülvizsgálatok eredményeinek figyelembevételével, mezőgazdasági politikájuk keretében, továbbá az Uruguayi Forduló eredményeinek figyelembevételével döntenek e megállapodás keretén belül preferenciális, kétoldalú vagy többoldalú, viszonossági és kölcsönösen előnyös alapon a mezőgazdasági ágazatban folytatott kereskedelem korlátai bármely típusának további leépítéséről, beleértve a mezőgazdaság terén fennálló kereskedelmi jellegű állami monopóliumokból fakadó korlátokat is.


20. cikk
A halra és az egyéb tengeri termékekre vonatkozó rendelkezéseket és intézkedéseket a 9. jegyzőkönyv tartalmazza.



3. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁMÜGYEK
ÉS A KERESKEDELMI KÖNNYÍTÉSEK TERÉN
21. cikk
(1)    A Szerződő Felek egyszerűsítik a határokon az ellenőrzéseket és a vámalakiságokat, hogy megkönnyítsék az egymás közötti kereskedelmet. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a 10. jegyzőkönyv tartalmazza.
(2)    A Szerződő Felek a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében segítik egymást vámügyekben. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a 11. jegyzőkönyv tartalmazza.
(3)    A Szerződő Felek megerősítik és kiszélesítik együttműködésüket az áruk kereskedelmére vonatkozó eljárások egyszerűsítése érdekében, különösen a kereskedelem könnyítését célzó közösségi programokkal, projektekkel és fellépésekkel összefüggésben, a VI. részben részletezett szabályoknak megfelelően.
(4)    A 8. cikk (3) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül ez a cikk minden termékre vonatkozik.


22. cikk
Az a Szerződő Fél, amelynek szándékában áll a legnagyobb kedvezményben részesített harmadik államokkal szembeni tényleges vám és az azzal azonos hatású díj csökkentése vagy alkalmazásának felfüggesztése, amennyiben mód van rá, az ilyen csökkentés vagy felfüggesztés hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően értesíti az EGT-Vegyesbizottságot. A Szerződő Fél tudomásul veszi a többi Szerződő Félnek a fentiekből fakadó torzulásokra vonatkozó közléseit.



4. FEJEZET
AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK
23. cikk
Egyedi rendelkezéseket és intézkedéseket állapít meg:
a)    a 12. jegyzőkönyv és a II. melléklet a technikai szabályokkal, szabványokkal, ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatban;
b)    a 47. jegyzőkönyv a borkereskedelem technikai akadályainak felszámolásával kapcsolatban;
c)    a III. melléklet a termékfelelősséggel kapcsolatban.
Egyéb előírás hiányában minden termékre ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni.


24. cikk
Az energiára vonatkozó különös rendelkezéseket és intézkedéseket a IV. melléklet tartalmazza.


25. cikk
Amennyiben a 10. és 12. cikkben foglaltak betartása:
a)    olyan harmadik országba irányuló újrakivitelt eredményez, amely országgal szemben az exportáló Szerződő Fél az érintett termék vonatkozásában mennyiségi exportkorlátozásokat, kiviteli vámokat vagy azokkal azonos hatású díjakat vagy intézkedéseket alkalmaz; vagy
b)    az exportáló Szerződő Fél számára lényeges termék tekintetében súlyos hiányt eredményez, vagy súlyos hiánnyal fenyeget;
és amennyiben a felsorolt helyzetek komoly nehézségeket okoztak, vagy feltehető, hogy ilyen nehézségeket okoznak az exportáló Szerződő Félnek, úgy a Szerződő Fél megteheti a megfelelő intézkedéseket a 113. cikkben részletezett eljárásoknak megfelelően.


26. cikk
Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, dömpingellenes intézkedések, kiegyenlítő vámok és harmadik országok tiltott kereskedelmi gyakorlatával szembeni védőintézkedések nem alkalmazhatók a Szerződő Felek egymás közötti kapcsolataiban.



5. FEJEZET
SZÉN- ÉS ACÉLIPARI TERMÉKEK
27. cikk
A szén- és acélipari termékekre vonatkozó rendelkezéseket és intézkedéseket a 14. és a 25. jegyzőkönyv tartalmazza.



III. RÉSZ
A SZEMÉLYEK, A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKE SZABAD MOZGÁSA
1. FEJEZET
MUNKAVÁLLALÓK ÉS ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK
28. cikk
(1)    Az EK-tagállamok és az EFTA-államok között biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását.
(2)    A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését az EK-tagállamok és az EFTA-államok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében.
(3)    A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy:
a)    tényleges állásajánlatokra jelentkezzen;
b)    a célból az EK-tagállamok és az EFTA-államok területén szabadon mozogjon;
c)    munkavállalás céljából valamely EK-tagállam vagy EFTA-állam területén tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően;
d)    egy EK-tagállamban vagy EFTA-államban történő alkalmazását követően az adott állam területén maradjon.
(4)    E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálatban történő foglalkoztatásra.
(5)    A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó különös rendelkezéseket az V. melléklet tartalmazza.


29. cikk
A Szerződő Felek a VI. mellékletben előírtaknak megfelelően a munkavállalók és az önálló vállalkozók szabad mozgásának biztosítása érdekében a szociális biztonság területén a munkavállalók és az önálló vállalkozók, valamint hozzátartozóik számára különösen az alábbiakat biztosítják:
a)    a különböző országok jogszabályai szerint figyelembe vehető összes időszak összevonását a juttatásokhoz való jog megszerzése és fenntartása, valamint a juttatások összegének kiszámítása céljából;
b)    a juttatások kifizetését a Szerződő Felek területén lakó személyek számára.


30. cikk
A Szerződő Felek a munkavállalói és az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának megkönnyítése érdekében a VII. mellékletben foglaltaknak megfelelően megteszik a szükséges intézkedéseket az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése, valamint a Szerződő Feleknek a munkavállalói és az önálló vállalkozói tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek az összehangolása céljából.



2. FEJEZET
LETELEPEDÉSI JOG
31. cikk
(1)    E megállapodás rendelkezéseinek keretében tilos az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni képviseletnek, fióktelepnek, leányvállalatnak egy EK-tagállam vagy EFTA-állam valamely EK-tagállamban vagy EFTA-államban letelepedett állampolgára által történő alapítása esetében.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen a 34. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a 4. fejezet rendelkezéseire is.
(2)    A letelepedési jogra vonatkozó különös rendelkezéseket a VIII–XI. melléklet tartalmazza.


32. cikk
Valamely tagállamban a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységekre e fejezet rendelkezései az adott Szerződő Fél vonatkozásában nem alkalmazhatók.


33. cikk
E fejezet rendelkezései és az azok alapján hozott intézkedések nem érintik azoknak a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az alkalmazhatóságát, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges bánásmódot írnak elő a külföldi állampolgárokra nézve.


34. cikk
A valamely EK-tagállam vagy EFTA-állam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Szerződő Felek területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan bánásmódban részesül, mint azok a természetes személyek, akik az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok állampolgárai.
„Társaság” a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket.


35. cikk
A 30. cikk rendelkezéseit az ebben a fejezetben szabályozott területre alkalmazni kell.



3. FEJEZET
SZOLGÁLTATÁSOK
36. cikk
(1)    E megállapodás rendelkezéseinek keretében semmi nem korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát a Szerződő Felek területén az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok olyan állampolgárai tekintetében, akik nem abban az EK-tagállamban vagy EFTA-államban letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy.
(2)    A szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó különös rendelkezéseket a IX–XI. mellékletek tartalmazzák.


37. cikk
E megállapodás alkalmazásában „szolgáltatás” a rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, ha nem tartozik az áruk, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá.
Szolgáltatásnak minősülnek különösen:
a)    az ipari jellegű tevékenységek;
b)    a kereskedelmi jellegű tevékenységek;
c)    a kézműipari tevékenységek;
d)    a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek.
A 2. fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül a szolgáltatást nyújtó személy a szolgáltatásnyújtás érdekében tevékenységét ideiglenesen a szolgáltatásnyújtás helye szerinti államban is folytathatja az ezen állam saját állampolgáraira irányadó feltételek szerint.


38. cikk
A közlekedés területén a szolgáltatásnyújtás szabadságára a 6. fejezet rendelkezései az irányadók.


39. cikk
A 30. és 32–34. cikkek rendelkezéseit az ebben a fejezetben szabályozott területekre kell alkalmazni.



4. FEJEZET
TŐKEMŰVELETEK
40. cikk
E megállapodás rendelkezéseinek keretében a Szerződő Felek között az EK-tagállamokban vagy az EFTA-államokban letelepedett személyek tőkéjének mozgását semmi nem korlátozhatja, és a felek állampolgársága vagy lakóhelye, vagy a befektetés helye alapján nincs helye megkülönböztetésnek. Az ebben a cikkben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a XII. melléklet tartalmazza.


41. cikk
Az e megállapodás keretében az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke Szerződő Felek közötti mozgásával összefüggő folyó fizetési műveletek minden korlátozástól mentesek.


42. cikk
(1)    Amennyiben a tőkepiacra és a hitelrendszerre irányadó hazai jogszabályokat alkalmazzák az e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően liberalizált tőkemozgásokra, úgy azt minden megkülönböztetéstől mentesen kell tenni.
(2)    Valamely EK-tagállam vagy EFTA-állam, vagy annak regionális vagy helyi hatóságai közvetlen vagy közvetett finanszírozására szolgáló kölcsönök csak akkor bocsáthatók ki vagy helyezhetők el más EK-tagállamokban vagy EFTA-államokban, ha erről az érintett államok megállapodtak.


43. cikk
(1)    Ha a valamely EK-tagállamban vagy EFTA-államban letelepedett személyek az EK-tagállamok és az EFTA-államok devizajogszabályai közötti eltérések miatt a 40. cikkben előírt, a Szerződő Felek területén belüli szabadabb átutalási lehetőségeket egy EK-tagállam vagy EFTA-állam harmadik állammal kapcsolatos tőkemozgására vonatkozó jogszabályainak megkerülésére használják, az érintett Szerződő Fél megteheti a szükséges intézkedéseket az ilyen nehézségek leküzdésére.
(2)    Ha a tőkemozgások zavarokat idéznek elő valamely EK-tagállam vagy EFTA-állam tőkepiacának működésében, az érintett Szerződő Fél védintézkedéseket tehet a tőkemozgások terén.
(3)    Ha egy Szerződő Fél illetékes hatóságai az átváltási árfolyamot a versenyfeltételeket súlyosan torzító módon megváltoztatják, akkor a többi Szerződő Fél az ilyen változtatás következményeinek leküzdése érdekében megteheti a szükséges intézkedéseket egy pontosan meghatározott időszakra.
(4)    Ha egy EK-tagállam vagy egy EFTA-állam a fizetési mérlege tekintetében a fizetési mérleg egészének egyensúlyhiányából vagy a rendelkezésére álló deviza típusából adódóan nehézségekkel küzd vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti, és ezek a nehézségek alkalmasak különösen az ebben a megállapodásban foglaltak érvényesülésének veszélyeztetésére, az érintett Szerződő Fél védintézkedéseket tehet.


44. cikk
Egyrészről a Közösség, másrészről az EFTA-államok a 43. cikk rendelkezéseinek végrehajtására saját belső eljárásaikat alkalmazzák a 18. jegyzőkönyvben előírt módon.


45. cikk
(1)    A 43. cikkben megállapított intézkedésekre vonatkozó határozatokról, véleményekről és ajánlásokról az EGT-Vegyesbizottságot értesíteni kell.
(2)    Minden intézkedést az EGT-Vegyesbizottságban folytatott előzetes konzultáció és információcsere alapján hoznak meg.
(3)    A 43. cikk (2) bekezdésében említett esetben az érintett Szerződő Fél titkos vagy sürgős jellegük miatt előzetes konzultáció és információcsere nélkül teheti meg a szükségesnek bizonyuló intézkedéseket.
(4)    A 43. cikk (4) bekezdésében említett esetben, ha hirtelen fizetésimérleg-válság lép fel, és a (2) bekezdésben foglalt eljárás nem alkalmazható, az érintett Szerződő Fél elővigyázatosságból megteheti a szükséges védintézkedéseket. Ezek az intézkedések csak a lehető legkisebb zavart okozhatják az e megállapodásban foglaltak érvényesülésében, és nem haladhatják meg a hirtelen felmerült nehézségek orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket.
(5)    Ha a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő intézkedések megtételére kerül sor, azokat legkésőbb a hatálybalépésük időpontjáig be kell jelenteni, és ezt követően az információcsere és a konzultációk, valamint az (1) bekezdésben említett értesítések a lehető legrövidebb időn belül megtörténnek.



5. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁG- ÉS MONETÁRIS POLITIKA TERÉN
46. cikk
A Szerződő Felek kicserélik az ennek a megállapodásnak a végrehajtásával, valamint az integráció által a gazdasági tevékenységekre és a gazdaság- és monetáris politikára gyakorolt hatással kapcsolatos nézeteiket és információikat. Ezenkívül megvitathatják a makroökonómiai helyzetet, a politikai kérdéseket és a kilátásokat. Az ilyen eszmecsere és információcsere nem kötelező.



6. FEJEZET
KÖZLEKEDÉS
47. cikk
(1)    A 48–52. cikkek rendelkezéseit a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre kell alkalmazni.
(2)    A valamennyi közlekedési módra vonatkozó különös rendelkezéseket a XIII. melléklet tartalmazza.


48. cikk
(1)    Egy EK-tagállamnak vagy EFTA-államnak a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos olyan rendelkezései, amelyekre a XIII. melléklet nem vonatkozik, más államok fuvarozóit a belföldi fuvarozóknál sem közvetlenül, sem közvetve nem érinthetik hátrányosabban.
(2)    Az (1) bekezdésben megállapított elvtől eltérő Szerződő Fél az eltérésről értesíti az EGT-Vegyesbizottságot. Azok a Szerződő Felek, amelyek nem fogadják el ezt az eltérést, megfelelő ellenintézkedéseket tehetnek.


49. cikk
E megállapodással összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják.


50. cikk
(1)    A Szerződő Felek területén zajló közlekedésben nincs helye azoknak a megkülönböztetéseknek, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy a fuvarozók azonos áruk azonos viszonylatban történő fuvarozása esetén különböző díjakat és feltételeket állapítanak meg az áru származási országa vagy rendeltetési helye alapján.
(2)    A VII. rész szerint illetékes hatóság saját kezdeményezésére vagy valamely EK-tagállam vagy EFTA-állam kérelmére az e cikk hatálya alá tartozó valamennyi megkülönböztetést megvizsgálja, és belső szabályainak megfelelően meghozza a szükséges határozatokat.


51. cikk
(1)    A Szerződő Felek területén zajló közlekedés tekintetében nem állapíthatnak meg olyan díjat vagy feltételt, amely egy vagy több vállalkozás vagy iparág támogatásának vagy védelmének valamely elemét foglalja magában, kivéve ha az 50. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság ezt engedélyezi.
(2)    Az illetékes hatóság saját kezdeményezésére vagy valamely EK-tagállam vagy EFTA-állam kérelmére megvizsgálja az (1) bekezdésben említett díjakat és feltételeket, figyelembe véve különösen a megfelelő regionális gazdaságpolitika követelményeit, a gazdasági fejlődésben elmaradt területek szükségleteit és a politikai körülmények által súlyosan érintett területek problémáit egyrészről, valamint a díjaknak és feltételeknek a különböző közlekedési módok közötti versenyre gyakorolt hatását másrészről.
Az illetékes hatóság belső szabályainak megfelelően meghozza a szükséges határozatokat.
(3)    Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik a versenytarifákra.


52. cikk
A fuvarozók által a határátlépéssel összefüggésben a fuvardíjakon felül felszámított költségek vagy díjak nem léphetnek túl egy ésszerű szintet, figyelembe véve a határátlépéssel ténylegesen felmerült költségeket is. A Szerződő Felek törekednek ezeknek a költségeknek a fokozatos csökkentésére.



IV. RÉSZ
A VERSENYRE VONATKOZÓ ÉS EGYÉB KÖZÖS SZABÁLYOK
1. FEJEZET
VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
53. cikk
(1)    E megállapodással összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a Szerződő Felek közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása az e megállapodás hatálya alá tartozó területen a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
a)    a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
b)    a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;
c)    a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d)    egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e)    a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.
(2)    Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.
(3)    Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor
–    a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;
–    a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;
–    az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja
hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:
a)    az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;
b)    lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy az érintett termék jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.


54. cikk
E megállapodással összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak az e megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a Szerződő Felek közötti kereskedelemre.
Ilyen visszaélésnek minősül különösen:
a)    tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;
b)    a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;
c)    egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
d)    a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.


55. cikk
(1)    Az 53. és 54. cikk végrehajtásáról szóló, a 21. jegyzőkönyvben és a XIV. mellékletben foglalt rendelkezések sérelme nélkül az EK-Bizottság és a 108. cikk (1) bekezdésében említett EFTA Felügyeleti Hatóság biztosítja az 53. és 54. cikkben megállapított elvek alkalmazását.
Az 56. cikknek megfelelően hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság hivatalból egy, az illetékességi területébe tartozó állam vagy más felügyeleti hatóság kérelmére megvizsgálja azokat az eseteket, ahol fennáll ezen elvek megsértésének a gyanúja. A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság ezeket a vizsgálatokat az adott illetékességi területen működő, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal és a másik felügyeleti szervvel együttműködve hajtja végre, amely belső szabályainak megfelelően mindehhez segítséget nyújt számára.
Amennyiben jogsértést állapít meg, javaslatot tesz a jogsértés megszüntetésére irányuló megfelelő intézkedésekre.
(2)    Amennyiben a jogsértést nem szüntetik meg, a Bizottság indokolással ellátott határozatában állapítja meg az elvek megsértését.
A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság határozatát nyilvánosságra hozhatja, és felhatalmazhatja az illetékességi területébe tartozó államokat arra, hogy megtegyék a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket, amelyek feltételeit és részleteit a hatóság határozza meg. Ezenkívül felkérheti a másik felügyeleti szervet is arra, hogy hatalmazza fel a saját illetékességi területébe tartozó államokat az ilyen intézkedések megtételére.


56. cikk
(1)    Az 53. cikk hatálya alá tartozó egyedi esetekről a felügyeleti hatóságok határoznak az alábbi rendelkezésekkel összhangban:
a)    azokról az egyedi esetekről, amelyek csak az EFTA-államok közötti kereskedelemre vannak hatással, az EFTA Felügyeleti Hatóság határoz;
b)    a c) pont rendelkezéseit nem sértve az EFTA Felügyeleti Hatóság a 21. jegyzőkönyv 58. cikkében megállapított rendelkezéseknek és a végrehajtásukhoz elfogadott szabályoknak (23. jegyzőkönyv és XIV. melléklet) megfelelően határoz azokról az esetekről, amelyekben az érintett vállalkozások forgalma az EFTA-államok területén eléri vagy meghaladja forgalmuk 33%-át a megállapodás tárgyát képező területen;
c)    az EK-Bizottság határoz a többi esetről, valamint azokról a b) pont hatálya alá tartozó esetekről, amelyek hatással vannak az EK tagállamai közötti kereskedelemre, tekintetbe véve a 21. jegyzőkönyv 58. cikkében, a 23. jegyzőkönyvben és a XIV. mellékletben megállapított rendelkezéseket.
(2)    Az 54. cikk hatálya alá tartozó egyedi esetekről annak a területnek a felügyeleti hatósága dönt, ahol megállapítást nyer a gazdasági erőfölény léte. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megállapított szabályok csak akkor érvényesek, ha a gazdasági erőfölény mindkét felügyeleti hatóság területén fennáll.
(3)    Azokról az (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó egyedi esetekről, amelyeknek az EK-tagállamok közötti kereskedelemre vagy a Közösségen belüli versenyre gyakorolt hatásai nem észlelhetők, az EFTA Felügyeleti Hatóság határoz.
(4)    A „vállalkozás” és „forgalom” fogalmak meghatározása e cikk alkalmazásához a 22. jegyzőkönyvben található.


57. cikk
(1)    E megállapodással összeegyeztethetetlen a vállalkozások összefonódása, amelynek ellenőrzéséről a (2) bekezdés rendelkezik, és amely létrehozhatja vagy megerősítheti azt a gazdasági erőfölényt, amelynek következtében a tényleges verseny az e megállapodás hatálya alá tartozó területen, vagy annak jelentős részén komoly akadályokba ütközhet.
(2)    A vállalkozások (1) bekezdésben említett összefonódásával kapcsolatos ellenőrzést az alábbi szervek végzik:
a)    az EK-Bizottság a 4064/89/EGK rendelet hatálya alá tartozó esetekben annak a rendeletnek, valamint az e megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvének, továbbá XIV. mellékletének megfelelően. Az EK-Bíróság felülvizsgálati jogkörének figyelembevételével az EK-Bizottság kizárólagos döntéshozatali jogkörrel rendelkezik ezekben az esetekben;
b)    az EFTA Felügyeleti Hatóság azokban az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben, amelyekben a XIV. mellékletben meghatározott küszöbértékek az EFTA-államok területén teljesülnek a 21. és 24. jegyzőkönyvben, továbbá a XIV. mellékletben foglaltaknak megfelelően. Mindez nem érinti az EK-tagállamok illetékességét.


58. cikk
A Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező szervei a 23. és 24. jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően együttműködnek annak érdekében, hogy egységes felügyeletet alakítsanak ki és tartsanak fenn az Európai Gazdasági Térségben a verseny területén, és ebből a célból előmozdítsák e megállapodás rendelkezéseinek egységes végrehajtását, alkalmazását és értelmezését.


59. cikk
(1)    A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a Szerződő Felek nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az e megállapodással, különösen az annak 4. és 53–63. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.
(2)    Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e megállapodás szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Szerződő Felek érdekeivel.
(3)    Az EK-Bizottság, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság saját hatáskörén belül biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tesz az illetékeségi területén található államok vonatkozásában.


60. cikk
Az 53., 54., 57. és 59. cikkben részletezett elvek végrehajtásáról szóló különös rendelkezéseket a XIV. melléklet tartalmazza.



2. FEJEZET
ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK
61. cikk
(1)    Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.
(2)    Az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethető:
a)    a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják;
b)    a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás;
c)    a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország kettéosztottsága által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a kettéosztottságból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához van szükség.
(3)    Az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek tekinthető:
a)    az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság;
b)    valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy EK-tagállam vagy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás;
c)    az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben;
d)    a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket az EGT-Vegyesbizottság a VII. részben foglaltaknak megfelelően határoz meg.


62. cikk
(1)    A Szerződő Felek területén létező valamennyi állami támogatási rendszert, valamint az állami támogatások odaítélésére vagy megváltoztatására vonatkozó terveket folyamatosan vizsgálják, hogy megfelelnek-e a 61. cikkben foglaltaknak. Ezt a vizsgálatot
a)    az EK-tagállamok vonatkozásában az EK-Bizottság az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 93. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően;
b)    az EFTA-államok vonatkozásában az EFTA Felügyeleti Hatóság az EFTA-államok között létrejött, a 26. jegyzőkönyvben megállapított jogkörökkel és feladatokkal felruházott EFTA Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló megállapodásban részletezett szabályoknak megfelelően végzi.
(2)    Az EK-Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság a 27. jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően együttműködik annak érdekében, hogy az állami támogatások tekintetében egységes felügyeletet biztosítsanak az e megállapodás hatálya alá tartozó területen.


63. cikk
Az állami támogatásra vonatkozó különös rendelkezéseket a XV. melléklet tartalmazza.


64. cikk
(1)    Ha a felügyeleti hatóságok valamelyike úgy véli, hogy a másik felügyeleti hatóság nem az e megállapodás hatálya alá tartozó területen folyó verseny egyenlő feltételeinek biztosításával összhangban hajtja végre a megállapodás 61. és 62. cikkében és a 14. jegyzőkönyv 5. cikkében foglaltakat, akkor erről két héten belül véleménycserét tartanak a 27. jegyzőkönyv f) pontjában leírt eljárásnak megfelelően.
Ha nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást e kéthetes időszak végéig, az érintett Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatósága azonnali hatállyal megfelelő ideiglenes intézkedéseket fogadhat el a verseny torzulásának orvosolására.
Ezt követően konzultációra kerül sor az EGT-Vegyesbizottságban, amelynek célja, hogy egy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
Ha az EGT-Vegyesbizottság három hónapon belül nem képes ilyen megoldást találni, és ha a kifogásolt gyakorlat olyan torzulást okoz vagy olyan torzulás bekövetkeztével fenyeget, amely kihat a Szerződő Felek közötti kereskedelemre, akkor az ideiglenes intézkedéseket azok a végleges intézkedések válthatják fel, amelyekre a torzulás hatásainak ellensúlyozása céljából mindenképpen szükségesek. A Szerződő Felek az olyan intézkedéseket részesítik előnyben, amelyek a lehető legkevésbé zavarják az EGT működését.
(2)    Ennek a cikknek a rendelkezéseit azokra az állami monopóliumokra is alkalmazni kell, amelyek a megállapodás aláírásának időpontját követően jönnek létre.



3. FEJEZET
EGYÉB KÖZÖS SZABÁLYOK
65. cikk
(1)    A közbeszerzésre vonatkozó különös rendelkezéseket és intézkedéseket a XVI. melléklet tartalmazza, s azokat egyéb előírás hiányában a valamennyi termékre és a felsorolt szolgáltatásokra kell alkalmazni.
(2)    A szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdonra vonatkozó különös rendelkezéseket és intézkedéseket a 28. jegyzőkönyv és a XVII. melléklet tartalmazza, s azokat egyéb előírás hiányában valamennyi termékre és szolgáltatásra kell alkalmazni.



V. RÉSZ
A NÉGY SZABADSÁGRA VONATKOZÓ HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
SZOCIÁLPOLITIKA
66. cikk
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tenni kell a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében.


67. cikk
(1)    A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében a Szerződő Felek különös figyelmet fordítanak a munkakörnyezet javítása ösztönzésére. E célból fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket vezetnek be, figyelembe véve a Szerződő Felek országaiban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek a minimumkövetelmények nem akadályozzák a Szerződő Feleket abban, hogy a munkakörülmények védelmében e megállapodással összeegyeztethető szigorúbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak érvényben.
(2)    Az (1) bekezdésben említett, minimumkövetelményként végrehajtandó rendelkezéseket a XVIII. melléklet tartalmazza.


68. cikk
A Szerződő Felek a munkajog területén bevezetik az e megállapodásban foglaltak érvényesüléséhez szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a XVIII. melléklet tartalmazza.


69. cikk
(1)    Minden Szerződő Fél biztosítja és továbbra is megköveteli annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő munkáért egyenlő díjazást kapjanak.
E cikk alkalmazásában „díjazás” a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény, valamint minden egyéb olyan juttatás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap.
A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlő díjazás azt jelenti, hogy:
a)    teljesítménybér esetén az azonos munkáért járó díjazást azonos mértékegység alapján állapítják meg;
b)    időbér esetén azonos munkakörben azonos díjazás jár.
(2)    Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló különös rendelkezéseket a XVIII. melléklet tartalmazza.


70. cikk
A Szerződő Felek a XVIII. melléklet rendelkezéseinek végrehajtásával támogatják a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvét.


71. cikk
A Szerződő Felek törekednek a szociális partnerek közötti párbeszéd európai szinten történő előmozdítására.


2. FEJEZET
FOGYASZTÓVÉDELEM
72. cikk
A fogyasztóvédelemre vonatkozó rendelkezéseket a XIX. melléklet tartalmazza.


3. FEJEZET
KÖRNYEZET
73. cikk
(1)    A Szerződő Felek környezetpolitikája hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez:
a)    a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;
b)    az emberi egészség védelme;
c)    a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása.
(2)    A Szerződő Felek környezettel kapcsolatos tevékenysége a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet” elven alapul. A környezetvédelmi követelmények a Szerződő Felek egyéb politikáinak részét képezik.


74. cikk
A 73. cikkben foglaltak alapján érvényes védintézkedésekről szóló különös rendelkezéseket a XX. melléklet tartalmazza.


75. cikk
A 74. cikkben említett védintézkedések nem akadályozzák a Szerződő Feleket abban, hogy e megállapodással összeegyeztethető szigorúbb védintézkedéseket vezessenek be vagy tartsanak érvényben.



4. FEJEZET
STATISZTIKA
76. cikk
(1)    A Szerződő Felek gondoskodnak az EGT valamennyi fontos gazdasági, szociális és környezeti vonatkozását leíró és megfigyelő, koherens és egymással összehasonlítható statisztikák elkészítéséről és terjesztéséről.
(2)    E célból a Szerződő Felek egységes módszereket, meghatározásokat és osztályozási rendszereket, továbbá a statisztikai munka megszervezésére közös programokat és eljárásokat alakítanak ki és alkalmaznak a közigazgatás megfelelő szintjein, figyelemmel a statisztikai adatok bizalmas kezelésére.
(3)    A statisztikára vonatkozó különös rendelkezéseket a XXI. melléklet tartalmazza.
(4)    A statisztika területén kialakítandó együttműködés megszervezéséről szóló különös rendelkezéseket a 30. jegyzőkönyv tartalmazza.



5. FEJEZET
VÁLLALATI JOG
77. cikk
A vállalati jogra vonatkozó különös rendelkezéseket a XXII. melléklet tartalmazza.



VI. RÉSZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS A NÉGY SZABADSÁGON KÍVÜL
78. cikk
A Szerződő Felek megerősítik és kiszélesítik a közösségi tevékenységek keretében az alábbi területeken folytatott együttműködésüket:
–    kutatás és technológiai fejlesztés,
–    információs szolgáltatások,
–    környezet,
–    oktatás, szakképzés és ifjúság,
–    szociálpolitika,
–    fogyasztóvédelem,
–    kis- és középvállalkozások,
–    idegenforgalom,
–    az audiovizuális szektor, és
–    polgári védelem,
amennyiben ezeket a területeket e megállapodás egyéb részeinek rendelkezései nem szabályozzák.


79. cikk
(1)    A Szerződő Felek minden megfelelő módon, különösen a VII. részben előírt eljárásoknak megfelelően elmélyítik az egymással folytatott párbeszédet, amelynek célja azoknak a területeknek és tevékenységeknek a megállapítása, ahol a szorosabb együttműködés hozzájárulhat a 78. cikkben említett területeken kitűzött közös célok eléréséhez.
(2)    A Szerződő Felek elsősorban információcserét folytatnak, és valamely Fél kérésére konzultációt tartanak az EGT-Vegyesbizottságban a 78. cikkben említett területeken végrehajtandó keretprogramok, egyedi programok, fellépések és projektek létrehozására vagy módosítására vonatkozó tervekről és javaslatokról.
(3)    A VII. részben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell erre a részre, amennyiben ez a rész vagy a 31. jegyzőkönyv ezt kifejezetten előírja.


80. cikk
A 78. cikkben előírt együttműködés rendszerint valamelyik alábbi formában valósul meg:
–    az EFTA-államok részvétele az EK keretprogramjaiban, egyedi programjaiban, projektjeiben és egyéb fellépéseiben,
–    közös tevékenységek meghatározása egyes területeken; ide tartozik a tevékenységek egyeztetése vagy összehangolása, a korábban is folytatott tevékenységek egyesítése, valamint közös ad hoc tevékenységek meghatározása,
–    információk hivatalos és nem hivatalos cseréje vagy biztosítása,
–    egyes tevékenységek előmozdítására irányuló közös erőfeszítések a Szerződő Felek teljes területén,
–    adott esetben párhuzamos jogalkotás azonos vagy hasonló tartalommal,
–    amennyiben ahhoz a feleknek kölcsönös érdekük fűződik, az erőfeszítések és tevékenységek összehangolása nemzetközi szervezeteken keresztül vagy azok keretében, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködés összehangolása.


81. cikk
Ha az együttműködés abban a formában jön létre, hogy az EFTA-államok részt vesznek az EK valamely keretprogramjában, egyedi programjában, projektjében vagy egyéb fellépéseiben, akkor az alábbi elveket kell alkalmazni:
a)    Az EFTA-államok a program minden részéhez hozzáférnek.
b)    Azokban a bizottságokban, amelyek az EK-Bizottságot segítik az olyan közösségi tevékenységek végrehajtásában vagy kidolgozásában, amelyekhez az EFTA-államok részvételük folytán anyagilag hozzájárulnak, az EFTA-államok jogállása teljes mértékben megfelel az ilyen hozzájárulásnak.
c)    A Közösségnek a Közösség általános költségvetését nem érintő azon határozatai, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak egy olyan keretprogramra, egyedi programra, projektre vagy egyéb fellépéseire, amelyben az EFTA-államok egy, az ebben a megállapodásban foglaltak alapján hozott határozatnak megfelelően részt vesznek, a 79. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálya alá esnek. Az adott intézkedésben való további részvétel feltételeit az EGT-Vegyesbizottság a 86. cikknek megfelelően felülvizsgálhatja.
d)    A projektek előkészítése terén a Közösség programjaiban vagy egyéb fellépéseiben az EFTA-államok intézményei, vállalkozásai, szervezetei és állampolgárai ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint az EK-tagállamok intézményei, vállalkozásai, szervezetei és állampolgárai. Ez alkalmazandó értelemszerűen az EK-tagállamok és az EFTA-államok közötti csere résztvevőinek esetében is az adott fellépések keretében.
e)    Az EFTA-államok, azok intézményei, vállalkozásai, szervezetei és állampolgárai ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek az eredmények terjesztése, értékelése és kiaknázása vonatkozásában, mint az EK-tagállamok, azok intézményei, vállalkozásai, szervezetei és állampolgárai.
f)    A Szerződő Felek vállalják, hogy saját szabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően a szükséges mértékben elősegítik a programok és az egyéb fellépések résztvevőinek mozgását.


82. cikk
(1)    Ha az ebben a részben foglaltak szerint célként kitűzött együttműködés az EFTA-államok pénzügyi részvételét is magában foglalja, akkor ez a részvétel az alábbi formák egyike szerint valósul meg:
a)    az EFTA-államoknak a közösségi intézkedésekben való részvételből eredő hozzájárulását
–    a kötelezettségvállalási előirányzatokkal, és
–    a kifizetési előirányzatokkal
arányban állapítják meg, amelyek évente a Közösség általános költségvetésében, az adott intézkedéseknek megfelelő egyes költségvetési tételekben szerepelnek.
Az EFTA-államok hozzájárulását meghatározó arányossági tényező egyrészről az egyes EFTA-államok piaci áron számított bruttó hazai termékei közötti mindenkori arányt tükröző számok, másrészről az EK-tagállamok és az érintett EFTA-állam piaci áron számított bruttó hazai termékei összegének az összege. Ezt a tényezőt minden költségvetési évre a legfrissebb statisztikai adatok alapján számítják ki.
Az EFTA-államok hozzájárulásának összege mind a kötelezettségvállalási előirányzatok, mind a kifizetési előirányzatok esetében hozzáadódik a Közösség általános költségvetésében az érintett intézkedéseknek megfelelő egyes költségvetési tételekben feltüntetett összegekhez.
Az EFTA-államok által évente fizetendő hozzájárulások összegének megállapítása a kifizetési előirányzatok alapján történik.
Sem azok a kötelezettségek, amelyeket a Közösség azt megelőzően vállalt, hogy az EFTA-államok részvétele az érintett intézkedésekben e megállapodás alapján megkezdődött, sem az ezekből eredő kifizetések nem kötelezik az EFTA-államokat hozzájárulásra;
b)    az EFTA-államoknak az egyes projektekben vagy egyéb intézkedésekben való részvételéből eredő pénzügyi hozzájárulása azon az elven alapul, hogy minden Szerződő Fél fedezi saját költségeit, és egy megfelelő, az EGT-Vegyesbizottság által megállapított mértékű összeggel hozzájárul a közös költségek fedezéséhez;
c)    az EGT-Vegyesbizottság meghozza a szükséges határozatokat arról, hogy a Szerződő Felek milyen összeggel járuljanak hozzá az érintett intézkedéshez.
(2)    Az e cikkben foglaltak végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezéseket a 32. jegyzőkönyv tartalmazza.


83. cikk
Ha az együttműködés a hatóságok közötti információcsere formájában jön létre, akkor az EFTA-államok az EK-tagállamokkal megegyezően jogosultak a tájékoztatásra, és kötelességük, hogy információkat szolgáltassanak, figyelemmel a bizalmas jelleg megőrzésével szemben támasztott, az EGT-Vegyesbizottság által rögzített követelményekre.


84. cikk
Az egyes területeken folytatott együttműködést szabályozó rendelkezéseket a 31. jegyzőkönyv tartalmazza.


85. cikk
Ha a 31. jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, akkor a Közösség és egyes EFTA-államok között a 78. cikkben említett területeken az e megállapodás hatálybalépésének időpontjáig létrejött együttműködésre ettől az időponttól kezdve az ebben a részben, valamint a 31. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.


86. cikk
Az EGT-Vegyesbizottság a VII. részben foglaltaknak megfelelően hozza meg a 78–85. cikkek és az azokon alapuló intézkedések végrehajtásához szükséges határozatait, amelyek magukban foglalják többek között a 31. jegyzőkönyv rendelkezéseinek kiegészítését és módosítását, valamint a 85. cikk végrehajtása miatt szükséges átmeneti szabályozások elfogadását is.


87. cikk
A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy létrehozzák, erősítsék vagy bővítsék a 78. cikkben fel nem sorolt területeken a közösségi intézkedések keretében folytatott együttműködést, amennyiben az ilyen együttműködés alkalmasnak tűnik arra, hogy az ebben a megállapodásban rögzített célok megvalósulását elősegítse, vagy amennyiben a Szerződő Felek megítélése szerint egyéb módon kölcsönösen érdekükben áll. Ilyen intézkedés lehet a 78. cikknek a módosítása a benne felsorolt területek újabbakkal történő kiegészítése révén.


88. cikk
Az e megállapodás egyéb részeiben foglalt rendelkezések sérelme nélkül, ennek a résznek a rendelkezései nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a Szerződő Felek bármelyike önállóan készítsen elő, fogadjon el és hajtson végre intézkedéseket.



VII. RÉSZ
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
A TÁRSULÁS FELÉPÍTÉSE
1. szakasz
Az EGT-Tanács
89. cikk
(1)    Létrejön az EGT-Tanács. A feladata különösen, hogy politikai ösztönzést adjon e megállapodás végrehajtásához, és rögzítse az EGT-Vegyesbizottságra vonatkozó általános alapelveket.
Az EGT-Tanács e célból felméri a megállapodásban foglaltak érvényesülését és fejlődését. Az EGT-Tanács hozza meg a megállapodás módosításához vezető politikai határozatokat.
(2)    A Szerződő Felek – a Közösség és az EK-tagállamok tekintetében a mindenkori hatáskörön belül – a problémát jelentő kérdéseket az EGT-Vegyesbizottságban lebonyolított vitát követően, vagy kivételesen sürgős esetekben közvetlenül az EGT-Tanács elé terjeszthetik.
(3)    Az EGT-Tanács határozattal elfogadja eljárási szabályzatát.


90. cikk
(1)    Az EGT-Tanács az Európai Közösségek Tanácsának tagjaiból, az EK-Bizottság tagjaiból és az egyes EFTA-államok kormányának egy-egy tagjából áll.
Az EGT-Tanács tagjai az eljárási szabályzatában megállapításra kerülő feltételeknek megfelelően képviseltethetik magukat.
(2)    Az EGT-Tanács egyrészről a Közösség, másrészről az EFTA-államok közötti megállapodással hozza határozatait.


91. cikk
(1)    Az EGT-Tanács elnökségét az Európai Közösségek Tanácsának egyik tagja, illetve valamely EFTA-állam kormányának egyik tagja hathavonta felváltva tölti be.
(2)    Az EGT-Tanácsot az elnök évente két alkalommal hívja össze. Az EGT-Tanács eljárási szabályzatának megfelelően ugyancsak összeül, ha azt a körülmények megkívánják.


2. szakasz
Az EGT-Vegyesbizottság
92. cikk
(1)    Létrejön az EGT-Vegyesbizottság. Az EGT-Vegyesbizottság gondoskodik az e megállapodásban foglaltak tényleges végrehajtásáról és alkalmazásáról. A Vegyesbizottság e célból eszmecserét és információcserét folytat, és az ebben a megállapodásban meghatározott esetekben határozatokat hoz.
(2)    A Szerződő Felek – a Közösség és az EK-tagállamok tekintetében a mindenkori hatáskörön belül – konzultációkat tartanak az EGT-Vegyesbizottságban minden olyan, a megállapodás szempontjából jelentőséggel bíró, problémát okozó kérdésről, amelyet a Szerződő Felek valamelyike terjeszt elő.
(3)    Az EGT-Vegyesbizottság határozattal elfogadja eljárási szabályzatát.


93. cikk
(1)    Az EGT-Vegyesbizottság a Szerződő Felek képviselőiből áll.
(2)    Az EGT-Vegyesbizottság határozatait egyrészről a Közösség, másrészről a maguk tekintetében egy álláspontot képviselő EFTA-államok közös megegyezésével hozza meg.


94. cikk
(1)    Az EGT-Vegyesbizottság elnökségét a Közösség, azaz az EK-Bizottság képviselője, illetve valamely EFTA-állam képviselője hat havonta felváltva tölti be.
(2)    Az EGT-Vegyesbizottság feladatai ellátásához alapvetően legalább havonta egyszer ülésezik. Ugyancsak összeül eljárási szabályzatának megfelelően elnökének kezdeményezésére vagy valamely Szerződő Fél kérésére.
(3)    Az EGT-Vegyesbizottság határozhat albizottság vagy munkacsoport felállításáról, amely feladatainak végrehajtásában segíti. Az EGT-Vegyesbizottság eljárási szabályzatában rögzíti az ilyen albizottságok és munkacsoportok összetételét és működésének módját. Feladataikat minden egyes esetben az EGT-Vegyesbizottság határozza meg.
(4)    Az EGT-Vegyesbizottság éves jelentést ad ki az e megállapodásban foglaltak érvényesüléséről és fejlődéséről.


3. szakasz
Parlamenti együttműködés
95. cikk
(1)    Létrejön az EGT Parlamenti Vegyesbizottsága, amelyben egyenlő számban vannak jelen az Európai Parlament tagjai egyrészről, és az EFTA-államok parlamentjeinek tagja másrészről. A bizottság tagjainak teljes számát a 36. jegyzőkönyvben foglalt alapokmány állapítja meg.
(2)    Az EGT Parlamenti Vegyesbizottsága a 36. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően felváltva tartja üléseit a Közösségben, illetve az EFTA-államok egyikében.
(3)    Az EGT Parlamenti Vegyesbizottsága a párbeszéd és a viták fórumaként járul hozzá a Közösség és az EFTA-államok közötti jobb megértéshez az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken.
(4)    Az EGT Parlamenti Vegyesbizottsága szükség szerint jelentések vagy állásfoglalások formájában fejtheti ki véleményét. A testület különös figyelmet szentel az EGT-Vegyesbizottság által az e megállapodásban foglaltak érvényesüléséről és fejlődéséről a 94. cikk (4) bekezdésének megfelelően kiadott éves jelentés vizsgálatának.
(5)    Az EGT-Tanács elnöke meghallgatás végett megjelenhet az EGT Parlamenti Vegyesbizottsága előtt.
(6)    Az EGT Parlamenti Vegyesbizottsága elfogadja eljárási szabályzatát.


4. szakasz
Együttműködés a gazdasági és szociális partnerek között
96. cikk
(1)    A Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Közösségben a szociális partnereket képviselő egyéb testületek, továbbá az EFTA-államok megfelelő testületeinek tagjai a köztük fennálló kapcsolatok megszilárdítása, valamint a szervezett és rendszeres formában folytatott együttműködés érdekében dolgoznak azért, hogy még inkább tudatosuljanak a Szerződő Felek gazdaságai közötti egyre nagyobb kölcsönös függőség gazdasági és szociális vonatkozásai, valamint a Szerződő Feleknek az EGT-hez fűződő érdekei.
(2)    E célból létrejön az EGT Tanácsadó Bizottsága. A testületben a Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagjai egyrészről, és az EFTA Tanácsadó Bizottságának tagjai másrészről, egyenlő számban vannak jelen. Az EGT Tanácsadó Bizottsága jelentések vagy állásfoglalások formájában fejtheti ki véleményét.
(3)    Az EGT Tanácsadó Bizottsága elfogadja eljárási szabályzatát.



2. FEJEZET
DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS
97. cikk
Ez a megállapodás nem érinti a Szerződő Felek azon jogát, hogy a megkülönböztetésmentesség elvének sérelme nélkül, valamint a többi Szerződő Fél tájékoztatását követően módosítsák belső jogszabályaikat az e megállapodás hatálya alá eső területeken,
–    ha az EGT-Vegyesbizottság arra a megállapításra jut, hogy a módosított jogszabály nem befolyásolja az e megállapodásban foglaltak érvényesülését, vagy
–    ha a 98. cikkben foglalt eljárás lezárult.


98. cikk
Ennek a megállapodásnak a mellékletei, valamint az 1–7., 9–11., 19–27., 30–32., 37., 39., 41. és 47. jegyzőkönyvek szükség szerint módosíthatók az EGT-Vegyesbizottság határozatával a 93. cikk (2) bekezdésében, a 99., 100., 102. és 103. cikkben foglaltaknak megfelelően.


99. cikk
(1)    Amint az EK-Bizottság egy, ennek a megállapodásnak a hatálya alá tartozó területen új jogszabályokat dolgoz ki, nem hivatalos úton kikéri mind az EFTA-államok, mind az EK-tagállamok szakértőinek a tanácsát javaslatainak kidolgozásához.
(2)    Amikor az EK-Bizottság továbbítja javaslatát az Európai Közösségek Tanácsához, ugyanakkor eljuttatja annak másolatát az EFTA-államokhoz.
A Szerződő Felek egyike kérésére az EGT-Vegyesbizottságban előzetes konzultációt kell lefolytatni.
(3)    Az Európai Közösségek Tanácsának határozatát megelőző időszakban a Szerződő Felek egyikének kérésére, folyamatos információs és konzultációs eljárás keretében a Felek az EGT-Vegyesbizottságban ismét konzultálnak egymással a nagy jelentőségű kérdésekről.
(4)    A Szerződő Felek jóhiszeműen működnek együtt az információs és konzultációs szakaszban, aminek célja az eljárást lezáró döntéshozatal megkönnyítése az EGT-Vegyesbizottság számára.


100. cikk
Az EK-Bizottság az érintett területeknek megfelelő lehető legszélesebb körű részvételt biztosítja az EFTA-államok szakértői számára az intézkedéstervezeteket előkészítő szakaszban, amelyeket azután azokhoz a bizottságokhoz nyújtanak be, amelyek végrehajtási jogkörének gyakorlásában az EK-Bizottságot segítik. Ebben a tekintetben az EK-Bizottság az intézkedéstervezetek kidolgozása során ugyanúgy konzultál az EFTA-államok szakértőivel, mint ahogy az EK-tagállamok szakértőivel.
Azokban az esetekben, amikor az Európai Közösségek Tanácsa a részt vevő bizottság típusa szerinti eljárásnak megfelelően összeül, az EK-Bizottság eljuttatja az Európai Közösségek Tanácsához az EFTA-államok szakértői által közölt véleményeket.


101. cikk
(1)    A sem a 81. sem a 100. cikk hatálya alá nem tartozó bizottságok munkájába be kell vonni az EFTA-államok szakértőit, ha azt az e megállapodásban foglaltak megfelelő érvényesülése megkívánja.
Ezeket a bizottságokat a 37. jegyzőkönyv sorolja fel. A szakértők és a feladatok ilyen társításáról az érintett területtel foglalkozó jegyzőkönyvek és mellékletek rendelkeznek.
(2)    Amennyiben a Szerződő Felek úgy találják, hogy a munka és a szakértők társításának ezt a módját más hasonló bizottságokra is ki kell terjeszteni, az EGT-Vegyesbizottság módosíthatja a 37. jegyzőkönyvet.


102. cikk
(1)    A jogbiztonság és az EGT egységességének biztosítása érdekében az EGT-Vegyesbizottság a megfelelő új közösségi joganyagnak a Közösség részéről történő elfogadását követően a lehető leghamarabb dönt az e megállapodáshoz csatolt mellékletek módosításáról a célból, hogy lehetővé váljék az új joganyag és a megállapodáshoz csatolt mellékletek módosításainak egyidejű alkalmazása. A Közösség e célból a lehető legkorábban tájékoztatja a többi Szerződő Felet az EGT-Vegyesbizottságban, ha egy, e megállapodás hatálya alá tartozó területen fogad el jogi aktust.
(2)    Az EGT-Vegyesbizottságban felmérik, hogy az e megállapodáshoz csatolt valamely melléklet mely részét érinti közvetlenül az új jogi szabályozás.
(3)    A Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak az e megállapodással kapcsolatos ügyekben.
Az EGT-Vegyesbizottság különösen megtesz mindent annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjon, ha az EFTA-államokban a jogalkotó hatáskörébe tartozó súlyos probléma merül fel.
(4)    Amennyiben az előző bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére sem jöhet létre megegyezés az e megállapodáshoz csatolt valamelyik melléklet módosításaival kapcsolatban, az EGT-Vegyesbizottság megvizsgálja az e megállapodásban foglaltak kellő érvényre juttatásának további lehetőségeit, és meghozza az e tekintetben szükséges intézkedéseket, beleértve a jogszabályok egyenértékűsége elismerésének a lehetőségét. Az ilyen határozatot legkésőbb attól a naptól számított hat hónap elteltével kell meghozni, hogy az ügy az EGT-Vegyesbizottság elé került, vagy ha ez az időpont későbbi, akkor a megfelelő közösségi jogszabály hatálybalépésének napjáig.
(5)    Amennyiben a (4) bekezdésben megszabott határidő végén az EGT-Vegyesbizottság nem hoz határozatot az e megállapodáshoz csatolt valamely melléklet módosításáról, a mellékletnek azt a részét, amelyről a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapították, hogy érinti a módosítás, ideiglenesen hatályon kívül kell helyezni, hacsak az EGT-Vegyesbizottság másként nem határoz. A hatályon kívül helyezés a (4) bekezdésben említett időszak végétől számított hatodik hónap végét követően lép hatályba, de semmi esetre sem korábban annál a napnál, amikor a megfelelő közösségi jogi aktus végrehajtásra kerül a Közösségben. Az EGT-Vegyesbizottság további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megegyezés alakuljon ki egy kölcsönösen elfogadható megoldásról, és az ideiglenes hatályon kívül helyezést a lehető legrövidebb időn belül meg lehessen szüntetni.
(6)    Az EGT-Vegyesbizottság megvitatja az (5) bekezdésben említett ideiglenes hatályon kívül helyezés gyakorlati következményeit. Ez nem érinti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekre ennek a megállapodásnak az alapján magánszemélyek és gazdasági szereplők korábban már szert tettek. A Szerződő Felek szükség szerint döntenek az ideiglenes hatályon kívül helyezés miatt szükséges kiigazításokról.


103. cikk
(1)    Ha az EGT-Vegyesbizottság valamelyik határozata csak bizonyos alkotmányos követelmények teljesülését követően lehet kötelező erejű egy Szerződő Félre nézve, akkor a határozat, amennyiben tartalmaz ilyen időpontot, az abban feltüntetett időpontban lép hatályba, feltéve hogy az érintett Szerződő Fél eddig az időpontig bejelenti a többi Szerződő Félnek az alkotmányos követelmények teljesülését.
Ha a fenti időpontig nem kerül sor a bejelentésre, akkor a határozat a legutóbbi bejelentést követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)    Ha az EGT-Vegyesbizottság határozatát követő hat hónapos időszak végéig ilyen bejelentésre nem kerül sor, az EGT-Vegyesbizottság határozatát ideiglenes jelleggel alkalmazzák addig, amíg az alkotmányos követelmények nem teljesülnek, hacsak valamely Szerződő Fél be nem jelenti, hogy ilyen ideiglenes alkalmazásra nincs mód. Ez utóbbi esetben, vagy ha a Szerződő Fél azt jelenti be, hogy nem erősíti meg az EGT-Vegyesbizottság valamely határozatát, a 102. cikk (5) bekezdésében említett hatályon kívül helyezés egy hónappal a bejelentést követően lép hatályba, de semmi esetre sem korábban annál a napnál, amikor a megfelelő közösségi jogi aktus a Közösségben végrehajtásra kerül.


104. cikk
Az EGT-Vegyesbizottság által az e megállapodásban meghatározott esetekben hozott határozatok, amennyiben a megállapodás másként nem rendelkezik, hatálybalépésük időpontjától kezdve kötelező erejűek a Szerződő Felekre nézve, s azok megteszik a határozatokban foglaltak végrehajtásához és alkalmazásához szükséges lépéseket.



3. FEJEZET
EGYSÉGESSÉG, FELÜGYELETI ELJÁRÁS ÉS VITARENDEZÉS
1. szakasz
Egységesség
105. cikk
(1)    A Szerződő Felek azon célkitűzésének megvalósulásához, hogy e megállapodást, valamint azon közösségi jogi rendelkezéseket, amelyek lényegi tartalmukban bekerültek e megállapodásba, a lehető legegységesebb módon értelmezzék, az EGT-Vegyesbizottság az ebben a cikkben foglaltaknak megfelelően jár el.
(2)    Az EGT-Vegyesbizottság folyamatosan áttekinti az Európai Közösségek Bírósága és az EFTA-Bíróság által alkalmazott joggyakorlat fejleményeit. E célból a fenti bíróságok ítéleteit megkapja az EGT-Vegyesbizottság, és igyekszik elérni, hogy a megállapodás homogén értelmezése megmaradjon.
(3)    Ha azt követően, hogy a két Bíróság által alkalmazott joggyakorlat valamely eltérése az EGT-Vegyesbizottság elé került, és az két hónapon belül nem határoz a megállapodás homogén értelmezésének megőrzéséről, akkor a 111. cikkben megállapított eljárásokat lehet alkalmazni.


106. cikk
A bíróságok függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett, az ebben a megállapodásban foglaltaknak lehető legegységesebb értelmezése biztosítása érdekében az EGT-Vegyesbizottság létrehozza az EFTA-Bíróság, az Európai Közösségek Bírósága, és az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága, valamint az EFTA-államok felsőfokú bíróságai által hozott ítéletekkel kapcsolatos információk cseréjének rendszerét. Ez a rendszer a következőket foglalja magában:
a)    a fenti bíróságok által hozott ítéletek eljuttatása az Európai Közösségek Bírósága hivatalvezetőjéhez, amennyiben azok egyrészről az ebben a megállapodásban vagy másrészről az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésben és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésben foglaltaknak, illetve módosításaiknak vagy kiegészítéseiknek, továbbá az ezek alapján elfogadott jogi aktusoknak – amennyiben azok olyan rendelkezéseket érintenek, amelyek lényegüket illetően azonosak e megállapodás rendelkezéseivel – az értelmezéséről és alkalmazásáról;
b)    az Európai Közösségek Bíróságának hivatalvezetője osztályozza ezeket az ítéleteket, beleértve szükség szerint a fordítások és kivonatok elkészítését és közzétételét;
c)    az Európai Közösségek Bíróságának hivatalvezetője továbbítja a vonatkozó dokumentumokat az egyes Szerződő Felek által kijelölt, illetékes nemzeti hatóságokhoz.


107. cikk
A 34. jegyzőkönyv tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az EFTA-államok engedélyezhetik a bíróságok vagy törvényszékek számára, hogy az EGT valamely szabályának értelmezésével kapcsolatos döntéshozatal céljából az Európai Közösségek Bíróságához forduljanak.


2. szakasz
Felügyeleti eljárás
108. cikk
(1)    Az EFTA-államok létrehoznak egy független felügyeleti szervet (EFTA Felügyeleti Hatóság), valamint a Közösségben jelenleg alkalmazott eljárásokhoz hasonló eljárásokat vezetnek be, beleértve azokat is, amelyek az e megállapodás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését biztosítják, továbbá, amelyek az EFTA Felügyeleti Hatóság által a versennyel kapcsolatban hozott intézkedések jogszerűségének ellenőrzésére szolgálnak.
(2)    Az EFTA-államok felállítanak egy bíróságot (EFTA-Bíróság).
Az e megállapodásban foglaltak alkalmazásával kapcsolatban az EFTA-Bíróságnak az EFTA-államok között létrejött külön megállapodásnak megfelelően különösen az alábbiak vonatkozásában van hatásköre:
a)    az EFTA-államokat érintő felügyeleti eljárással kapcsolatos keresetek;
b)    az EFTA Felügyeleti Hatóság által a versennyel kapcsolatos ügyekben hozott döntések elleni fellebbezések;
c)    két vagy több EFTA-állam között zajló jogviták rendezése.


109. cikk
(1)    Az e megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítését egyrészről az EFTA Felügyeleti Hatóság, másrészről pedig az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződéssel és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződéssel, valamint e megállapodással összhangban eljárva az EK-Bizottság ellenőrzi.
(2)    Ahhoz, hogy az EGT egész területén egységes felügyelet érvényesülhessen, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság a felügyeleti politika kérdéseiben és egyedi esetekben együttműködik, információcserét folytat és konzultál egymással.
(3)    Az EK-Bizottsághoz és az EFTA Felügyeleti Hatósághoz érkeznek be az e megállapodás alkalmazásával kapcsolatos panaszok. Ezek tájékoztatják egymást a beérkezett panaszokról.
(4)    Mindkét testület kivizsgálja a hatáskörébe tartozó panaszokat, és továbbítja a másik testülethez azokat, amelyek annak a hatáskörébe tartoznak.
(5)    Amennyiben a szükséges intézkedésről egy panasszal kapcsolatos eljárásról vagy a vizsgálat eredményéről a két testület között nézeteltérés alakul ki, bármelyikük az EGT-Vegyesbizottság elé utalhatja az ügyet, amely a 111. cikkben foglaltaknak megfelelően jár el.


110. cikk
Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság e megállapodás alapján hozott határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettségeket rónak, végrehajthatók. Ugyanez vonatkozik az e megállapodás alapján, az Európai Közösségek Bírósága, az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága és az EFTA-Bíróság által hozott ilyen ítéletekre is.
A végrehajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárási szabályai vonatkoznak, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A határozatot végrehajtási záradékkal az a hatóság látja el – az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve –, amelyet a Szerződő Felek erre a célra kijelölnek, és amelyről a többi Szerződő Felet, az EFTA Felügyeleti Hatóságot, az EK-Bizottságot, az Európai Közösségek Bíróságát, az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságát és az EFTA-Bíróságot tájékoztatják.
Ha ezeknek az alaki követelményeknek az érintett fél kérelmére eleget tettek, a fél, azon állam jogának megfelelően, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül, közvetlenül az illetékes hatóságtól kérheti a végrehajtást.
A végrehajtást az EK-Bizottság, az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága vagy az Európai Közösségek Bírósága által hozott határozatok esetében csak az Európai Közösségek Bíróságának határozata, az EFTA Felügyeleti Hatóság vagy az EFTA-Bíróság által hozott határozatok esetében csak az EFTA-Bíróság határozata függesztheti fel. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban az érintett államok igazságszolgáltatási szervei rendelkeznek hatáskörrel.


3. szakasz
Vitarendezés
111. cikk
(1)    A Közösség vagy valamelyik EFTA-állam az e megállapodásban foglaltak értelmezését vagy alkalmazását illető vitás ügyekben az EGT-Vegyesbizottsághoz fordulhat az alábbi rendelkezéseknek megfelelően.
(2)    A vitát az EGT-Vegyesbizottság rendezheti. Az EGT-Vegyesbizottság megkap minden olyan információt, amely a helyzet alapos megvizsgálásában hasznos lehet, azzal a céllal, hogy elfogadható megoldást találjon. E célból az EGT-Vegyesbizottság minden lehetőséget megvizsgál a megállapodásban foglaltak megfelelő érvényesülése érdekében.
(3)    Ha a vita az e megállapodásban foglaltak közül olyan rendelkezés értelmezéséről folyik, amely lényegét tekintve megegyezik az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés megfelelő szabályával vagy az e két szerződés alapján elfogadott jogszabályokkal, továbbá, ha a vitát nem rendezik az attól a naptól számított három hónapon belül, hogy azzal az EGT-Vegyesbizottsághoz fordultak, akkor a vitában érintett Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy felkérik az Európai Közösségek Bíróságát arra, hogy döntsön a vonatkozó szabályok értelmezéséről.
Ha az ilyen vitában az EGT-Vegyesbizottság az eljárás megindításának napját követő hat hónapon belül nem talál olyan megoldást, amivel a felek egyetértenek, vagy ha addig a vitában érintett Szerződő Felek nem döntöttek úgy, hogy kérik az Európai Közösségek Bíróságának döntését, akkor a Szerződő Fél a lehetséges eltérések feloldása végett
–    védintézkedést tehet a 112. cikk (2) bekezdésének megfelelően, követve a 113. cikkben ismertetett eljárást,
–    vagy értelemszerűen alkalmazhatja a 102. cikkben foglaltakat.
(4)    Ha a vita a 111. cikk (3) bekezdése vagy a 112. cikk alapján tett védintézkedések hatályát vagy időtartamát, vagy a 114. cikk alapján az egyensúly helyreállítása érdekében tett intézkedések célszerűségét érinti, és ha az EGT-Vegyesbizottság három hónapon belül nem tudja rendezni az elé terjesztett vitát, akkor a 33. jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően bármelyik Szerződő Fél választottbírósághoz fordulhat a jogvitával. Az ilyen eljárás keretében nem lehet foglalkozni az e megállapodásnak a (3) bekezdésben hivatkozott rendelkezéseivel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel. A választottbírósági döntés kötelező érvényű a vitában érintett felekre nézve.



4. FEJEZET
VÉDINTÉZKEDÉSEK
112. cikk
(1)    Ha tartósnak mutatkozó, súlyos ágazati vagy regionális jellegű gazdasági, társadalmi, vagy környezeti nehézségek lépnek fel, a Szerződő Felek egyoldalúan megfelelő intézkedéseket tehetnek a 113. cikkben megállapított feltételeknek és eljárásnak megfelelően.
(2)    Az ilyen védintézkedések a hatály és az időtartam tekintetében szigorúan a helyzet orvoslásához szükséges mértékre korlátozódnak. Elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek a legkevésbé zavarják meg az e megállapodásban foglaltak érvényre jutását.
(3)    A védintézkedések valamennyi Szerződő Fél vonatkozásában érvényesek.


113. cikk
(1)    Az a Szerződő Fél, amelyik a 112. cikk alapján védintézkedés meghozatalára készül, az EGT-Vegyesbizottságon keresztül haladéktalanul tájékoztatja a többi Szerződő Felet, és rendelkezésükre bocsát minden érdemi információt.
(2)    A Szerződő Felek haladéktalanul konzultációt kezdenek az EGT-Vegyesbizottságban annak érdekében, hogy egy minden érintett fél számára elfogadható megoldást találjanak.
(3)    Az érintett Szerződő Fél csak az (1) bekezdés szerinti bejelentés időpontjától számított egy hónapot követően teheti meg a védintézkedést, hacsak a (2) bekezdés szerinti konzultációs eljárás a megjelölt határidő lejárta előtt le nem zárul. Amennyiben azonnali fellépést követelő kivételes körülmények kizárják az előzetes vizsgálat lehetőségét, úgy az érintett Szerződő Fél azonnal megteheti a nehézségek kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges védintézkedéseket.
A Közösség nevében az EK-Bizottság tesz védintézkedéseket.
(4)    Az érintett Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja az EGT-Vegyesbizottságot a meghozott intézkedésekről, és rendelkezésére bocsát minden érdemi információt.
(5)    Bevezetésük időpontjától kezdődően a meghozott intézkedésekről az EGT-Vegyesbizottság háromhavonta konzultációt folytat, amelynek célja az intézkedések megszüntetése az előirányzott határidő előtt, vagy alkalmazási körük korlátozása.
A Szerződő Felek bármikor felkérhetik az EGT-Vegyesbizottságot az ilyen intézkedések felülvizsgálatára.


114. cikk
(1)    Ha egy Szerződő Fél által tett védintézkedés az egyensúly felbomlásához vezet az ebben a megállapodásban foglalt jogok és kötelezettségek között, akkor bármely másik Szerződő Fél hozhat ezzel a Szerződő Féllel szemben olyan célszerű, az egyensúlyt helyreállító intézkedést, amely kifejezetten az egyensúlyhiány felszámolásához szükséges. Elsőbbségben részesülnek azok az intézkedések, amelyek a legkevésbé zavarják meg az EGT működését.
(2)    A 113. cikkben részletezett eljárást alkalmazni kell.



VIII. RÉSZ
FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS

115. cikk
A Szerződő Felek a közöttük fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak az 1. cikk szerinti folyamatos és kiegyensúlyozott erősítése céljából megállapodnak a régióik közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentésének szükségességéről. Ebben a tekintetben tudomásul veszik az e megállapodás egyéb pontjaiban, valamint a kapcsolódó jegyzőkönyvekben kifejtett vonatkozó rendelkezéseket, köztük olyan rendelkezéseket, amelyek a mezőgazdasággal és a halászattal kapcsolatosak.


116. cikk
Az EFTA-államok létrehozzák a finanszírozási mechanizmust, hogy az EGT keretében és a Közösség által ebben a tekintetben korábban tett erőfeszítések mellett hozzájáruljanak a 115. cikkben megállapított célok eléréséhez.


117. cikk
A finanszírozási mechanizmusra irányadó rendelkezéseket a 38. jegyzőkönyv tartalmazza.



IX. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

118. cikk
(1)    Amennyiben egy Szerződő Fél úgy véli, hogy valamennyi Szerződő Fél érdekében hasznos lenne az e megállapodással létrehozott kapcsolatoknak a megállapodásban nem szereplő területekre való kiterjesztése útján történő továbbfejlesztése, indokolással kiegészített kérelmet terjeszthet az EGT-Tanácsban a többi Szerződő Fél elé. Az EGT-Tanács megbízhatja az EGT-Vegyesbizottságot, hogy vizsgálja meg a kérelem valamennyi vonatkozását, és készítsen erről jelentést.
Az EGT-Tanács szükség esetén politikai döntéseket hozhat, amelyek célja a tárgyalások megindítása a Szerződő Felek között.
(2)    Az (1) bekezdésben említett tárgyalások eredményeként létrejövő megállapodásokat a Szerződő Felek saját eljárási szabályaiknak megfelelően megerősítik vagy jóváhagyják.


119. cikk
A mellékletek és az azokban hivatkozott, az ebben a megállapodásban foglaltak figyelembevételével elfogadott jogi aktusok, továbbá a jegyzőkönyvek e megállapodás szerves részét képezik.


120. cikk
Amennyiben e megállapodás és különösen annak 41. és 43. jegyzőkönyve másként nem rendelkezik, a megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása elsőbbséget élvez az Európai Gazdasági Közösség és egy vagy több EFTA-állam között létrejött két- vagy többoldalú megállapodások rendelkezéseivel szemben, ha e megállapodás ugyanazt a területet szabályozza.


121. cikk
Ennek a megállapodásnak a rendelkezései nem zárják ki az együttműködést:
a)    a skandináv együttműködés vonatkozásában, amennyiben az nem hátráltatja az e megállapodásban foglaltak megfelelő érvényesülését;
b)    a Svájc és Liechtenstein közötti regionális unió vonatkozásában, amennyiben ennek az uniónak a céljai e megállapodás alkalmazásával nem valósulnak meg, és nem hátráltatják az e megállapodásban foglaltak megfelelő érvényesülését;
c)    az Ausztria és Olaszország közötti együttműködés tekintetében Tirol, Vorarlberg és Trentino–Dél-Tirol (Alto Adige) vonatkozásában, amennyiben ez az együttműködés nem hátráltatja az e megállapodásban foglaltak megfelelő érvényesülését.


122. cikk
A Szerződő Felek képviselői, küldöttei és szakértői, valamint az e megállapodás alapján tevékenykedő tisztviselők és egyéb alkalmazottak szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően sem fedhetik fel a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat, így különösen a vállalkozásokra, az ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó információkat.


123. cikk
Ez a megállapodás nem akadályoz meg egyetlen Szerződő Felet sem, hogy olyan intézkedéseket hozzon:
a)    amelyek megítélése szerint szükségesek ahhoz, hogy megakadályozhassa olyan információ felfedését, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel;
b)    amelyek fegyverek, lőszer és hadianyagok vagy más, védelmi szempontból nélkülözhetetlen termékek előállításával vagy kereskedelmével, vagy honvédelmi szempontból feltétlenül szükséges kutatással, fejlesztéssel vagy gyártással kapcsolatosak, hacsak az ilyen intézkedések nem rontják a versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokat szolgáló termékek tekintetében;
c)    amilyeneket saját biztonsága szempontjából elengedhetetlennek vél a fennálló jogrendre veszélyt jelentő súlyos belső zavargások esetén, háború vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszültség idején azért, hogy eleget tehessen a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében vállalt kötelezettségeinek.


124. cikk
A Szerződő Felek – az e megállapodás egyéb rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül – a 34. cikk értelmében vett társaságok tőkéjében való részesedést illetően ugyanolyan bánásmódban részesítik az EK-tagállamok és az EFTA-államok állampolgárait, mint a saját állampolgáraikat.


125. cikk
E megállapodás nem sértheti a Szerződő Felek államaiban fennálló tulajdoni rendet.


126. cikk
(1)    Ezt a megállapodást az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó területekre – az ezekben a szerződésekben megállapított feltételek szerint –, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svéd Királyság területére kell alkalmazni.
(2)    Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére ezt a megállapodást nem kell alkalmazni az Åland-szigetekre. Finnország kormánya azonban egy, az e megállapodás megerősítésekor a letéteményesnél elhelyezett és a letéteményes által hiteles másolatokban a Szerződő Felekhez továbbított nyilatkozat útján bejelentheti, hogy a megállapodás ugyanolyan feltételekkel vonatkozik ezekre a szigetekre, mint Finnország egyéb területeire, figyelemmel az alábbi rendelkezésekre:
a)    ennek a megállapodásnak a rendelkezései nem zárják ki az Åland-szigeteken bármely adott időpontban hatályban lévő rendelkezések alkalmazását azokra a korlátozásokra vonatkozóan, amelyek:
i.    korlátozzák az Åland-szigeteki regionális állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek, továbbá a jogi személyek azon jogát, hogy az Åland-szigeteken a szigetek illetékes hatóságának engedélye nélkül ingatlantulajdont szerezzenek; vagy ingatlant birtokoljanak;
ii.    korlátozzák az Åland-szigeteki regionális állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek, továbbá a jogi személyek azon jogát, hogy az Åland-szigeteken a szigetek illetékes hatóságának engedélye nélkül letelepedjenek vagy szolgáltatást nyújtsanak;
b)    az Åland-szigetek lakosai által Finnországban élvezett jogokat ez a megállapodás nem érinti;
c)    az Åland-szigetek hatóságai egyenlő bánásmódban részesítik a Szerződő Felek minden természetes és jogi személyét.


127. cikk
Bármelyik Szerződő Fél elállhat ettől a megállapodástól, ha ezt legalább 12 hónappal korábban írásban közli a többi Szerződő Féllel.
A többi Szerződő Fél az elállási szándék bejelentését követően haladéktalanul diplomáciai konferenciát hív össze a megállapodáson végrehajtandó szükséges módosítások áttekintésére.


128. cikk
(1)    Minden olyan európai államnak, amely a Közösség tagjává válik, kérnie kell, illetve a Svájci Államszövetség, továbbá minden olyan európai állam, amely az EFTA tagjává válik, kérheti, hogy e megállapodás részes felévé váljon. Az ilyen kérelmet az EGT-Tanácshoz kell benyújtani.
(2)    Az ilyen részvétel feltételeit a Szerződő Felek és a kérelmező állam közötti megállapodás rendezi. Ezt a megállapodást saját eljárásainak megfelelően valamennyi Szerződő Félnek meg kell erősítenie vagy jóvá kell hagynia.


129. cikk
(1)    E megállapodás egyetlen eredeti példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, izlandi, német, norvég, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles.
A mellékletekben hivatkozott jogi aktusok angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelvű, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szövege egyaránt hiteles, és ezeket hitelesítés céljából finn, izlandi, norvég és svéd nyelven is meg kell szövegezni.
(2)    E megállapodást a Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik vagy jóváhagyják.
E megállapodást az Európai Közösségek Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely minden Szerződő Fél részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Közösségek Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely minden további Szerződő Felet értesít erről.
(3)    Ez a megállapodás abban az időpontban és azokkal a feltételekkel lép hatályba, amelyeket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyv megállapít.*


JEGYZŐKÖNYVEK
1. JEGYZŐKÖNYV

a horizontális kiigazításokról
A megállapodáshoz csatolt mellékletekben hivatkozott jogi aktusok rendelkezései a megállapodásnak és ennek a jegyzőkönyvnek megfelelően alkalmazandók, amennyiben a vonatkozó melléklet másként nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokhoz szükséges egyedi kiigazításokat az a melléklet tartalmazza, amely az adott jogi aktust megemlíti.

1.    A JOGI AKTUSOK BEVEZETŐ RÉSZEI
A hivatkozott jogi aktusok preambulumai nincsenek a megállapodás céljainak megfelelően kiigazítva. Ezeknek szükség esetén, a megállapodás keretein belül, az ilyen jogi aktusok rendelkezéseinek helyes értelmezése és alkalmazása tekintetében van jelentősége.

2.    AZ EK BIZOTTSÁGAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A hivatkozott jogi aktusokban foglalt, az EK bizottságait érintő eljárásokkal, intézményi szabályozásokkal és egyéb rendelkezésekkel a megállapodás 81., 100. és 101. cikke, valamint a 31. jegyzőkönyv foglalkozik.

3.    A KÖZÖSSÉGI JOGI AKTUSOK KIIGAZÍTÁSÁRA VAGY MÓDOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOKAT MEGÁLLAPÍTÓ RENDELKEZÉSEK
Amennyiben egy hivatkozott jogi aktus EK-eljárást ír elő a kiigazításával, kiterjesztésével vagy módosításával kapcsolatban, vagy új közösségi politikák, intézkedések vagy jogi aktusok kidolgozásáról rendelkezik, a megállapodásban előírt megfelelő döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.

4.    INFORMÁCIÓCSERE ÉS ÉRTESÍTÉSI ELJÁRÁS
a)    Ha egy EK-tagállamnak az EK-Bizottság részére információkat kell szolgáltatnia, egy EFTA-állam az ugyanilyen információkat az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, továbbá az EFTA-államok Állandó Bizottságának adja meg. Ugyanez érvényes akkor is, amikor az információkat a hatáskörrel rendelkező hatóságok továbbítják. Az EK-Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság kicserélik azokat az információkat, amelyeket az EK-tagállamoktól, illetve az EFTA-államoktól vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kaptak.
b)    Ha egy EK-tagállamnak egy vagy több másik tagállam részére információkat kell szolgáltatnia, ezeket az információkat megadja az EK-Bizottságnak is, amely az EFTA-államokhoz történő továbbítás céljából átadja azokat az állandó bizottságnak.
    Egy EFTA-állam egy vagy több másik EFTA-államnak, továbbá az állandó bizottságnak továbbítja a megfelelő információkat, az állandó bizottság az EK-tagállamokhoz történő továbbítás céljából átadja azokat az EK-Bizottságnak. Ugyanez érvényes akkor is, amikor az információkat a hatáskörrel rendelkező hatóságok adják meg.
c)    Azokon a területeken, ahol a sürgős jelleg miatt gyors információtovábbításra van szükség, közvetlen információcserét előíró, megfelelő ágazati megoldásokat kell alkalmazni.
d)    Az EK-Bizottságnak az ellenőrzési, jóváhagyási, információs, értesítési vagy konzultációs és hasonló ügyekre vonatkozó eljárásokkal összefüggő feladatait az EFTA-államok vonatkozásában az általuk közösen bevezetett eljárásoknak megfelelően kell ellátni. Ez nem érinti a 2., 3. és 7. pontban foglaltakat. Az EK-Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság vagy az állandó bizottság kicseréli az ilyen ügyekkel kapcsolatos összes információt. Az ezzel összefüggésben felmerülő kérdésekkel az EGT-Vegyesbizottsághoz lehet fordulni.

5.    FELÜLVIZSGÁLATI ÉS JELENTÉSTÉTELI ELJÁRÁS
Ha egy hivatkozott jogi aktusban foglaltak szerint az EK-Bizottságnak, vagy az EK valamely másik testületének jelentést, értékelést vagy egyéb hasonló anyagot kell készítenie, akkor, eltérő megállapodás hiányában, az EFTA Felügyeleti Hatóság, illetve az állandó bizottság egyidejűleg megfelelő jelentést, megfelelő értékelést vagy hasonló anyagot készít az EFTA-államok számára. Az EK-Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság vagy az állandó bizottság konzultál egymással és információt cserél saját jelentésének elkészítése során; a jelentésekről másolatot küldenek az EGT-Vegyesbizottság részére.

6.    AZ INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELE
a)    Ha egy hivatkozott jogi aktusban foglaltak szerint valamely EK-tagállamnak közzé kell tennie bizonyos tényekre, eljárásokra és hasonlókra vonatkozó információkat, akkor a megállapodás keretében az EFTA-államoknak is közzé kell tenniük a vonatkozó információkat a megfelelő módon.
b)    Ha egy hivatkozott jogi aktusban foglaltak szerint tényeket, eljárásokat, jelentéseket és hasonló információkat közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, akkor az EFTA-államokra vonatkozó megfelelő információkat a Hivatalos Lapnak az EGT-ről szóló külön részében1. kell közölni.

7.    JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Az EK-tagállamok vagy azok közintézményei, vállalkozásai és magánszemélyei részére egymáshoz való viszonyukban biztosított jogok és a rájuk rótt kötelezettségek a Szerződő Felek részére biztosított jogokként és rájuk rótt kötelezettségekként értelmezendők; adott esetben Szerződő Feleknek kell tekinteni azok hatáskörrel rendelkező hatóságait, közintézményeit, vállalkozásait vagy magánszemélyeit.

8.    TERÜLETI HIVATKOZÁSOK
Ha a hivatkozott jogi aktusok hivatkozásokat tartalmaznak a „Közösség” vagy a „közös piac” területére, akkor az ilyen hivatkozásokat a megállapodás alkalmazásában a Szerződő Felek területeire való hivatkozásként kell értelmezni, a megállapodás 126. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.

9.    HIVATKOZÁSOK AZ EK-TAGÁLLAMOK ÁLLAMPOLGÁRAIRA
Ha a hivatkozott jogi aktusok hivatkozásokat tartalmaznak az EK-tagállamok állampolgáraira, akkor az ilyen hivatkozásokat a megállapodás alkalmazásában az EFTA-államok állampolgáraira való hivatkozásként is kell értelmezni.

10.    HIVATKOZÁS NYELVEKRE
Ha a hivatkozott jogi aktusok az Európai Közösségek valamely hivatalos nyelvének használatát illetően jogokat biztosítanak az EK-tagállamok, azok közintézményei, vállalkozásai vagy magánszemélyei részére, vagy kötelezettségeket rónak rájuk, akkor az összes Szerződő Fél bármelyik hivatalos nyelvének használatával kapcsolatos megfelelő jogokat és kötelezettségeket a Szerződő Felek, azok hatáskörrel rendelkező hatóságai, közintézményei, vállalkozásai vagy magánszemélyei számára biztosított jogokként, illetve rájuk rótt kötelezettségekként kell értelmezni.

11.    A JOGI AKTUSOK HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
A megállapodáshoz csatolt mellékletekben hivatkozott jogi aktusok hatálybalépésére vagy végrehajtására vonatkozó rendelkezéseknek a megállapodás szempontjából nincs jelentősége. Az EFTA-államok számára előírt, a hivatkozott jogi aktusok hatálybaléptetésére és végrehajtására vonatkozó határidők és időpontok a megállapodás hatálybalépésének időpontjából, valamint az átmeneti szabályozásra vonatkozó rendelkezésekből fakadnak.

12.    A KÖZÖSSÉGI JOGI AKTUSOK CÍMZETTJEI
A megállapodás szempontjából nincs jelentősége azoknak a rendelkezéseknek, amelyek azt jelzik, hogy a Közösség valamely jogi aktusának címzettjei a Közösség tagállamai.


2. JEGYZŐKÖNYV

a megállapodás hatálya alól a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban
kivett termékekről
A 2. jegyzőkönyvet a 22001D0140 váltja fel. Lásd: az EGT-Vegyesbizottság 140/2001. számú határozata, HL L 22., 2002.1.24., 34. o.


3. JEGYZŐKÖNYV

a megállapodás 8. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett termékekről
A 3. jegyzőkönyvet a 22001D0140 váltja fel. Lásd: az EGT-Vegyesbizottság 140/2001. számú határozata, HL L 22., 2002.1.24., 34. o.


4. JEGYZŐKÖNYV

a származási szabályokról
A 4. jegyzőkönyvet a 21997D0123 váltja fel. Lásd: az EGT-Vegyesbizottság 71/96. számú határozata, HL L 21., 1997.1.23., 12. o.


5. JEGYZŐKÖNYV

a fiskális vámokról (Liechtenstein)
1.    E jegyzőkönyv 2. pontjának sérelme nélkül Liechtenstein a megállapodás 14. cikkében foglaltaknak megfelelően ideiglenesen fenntarthatja az alábbi táblázatban felsorolt vámtarifaszám alá tartozó termékekre kivetett fiskális vámokat. A 0901-es és az ex 2101-es vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében ezeket a vámokat legkésőbb 1996. december 31-ig el kell törölni.

2.    Ha Liechtensteinben a táblázatban felsorolt termékekhez hasonló termék gyártása kezdődik meg, akkor az erre a termékre kivetett fiskális vámot el kell törölni.

3.    Az EGT-Vegyesbizottság az 1996-os esztendő folyamán megvizsgálja a helyzetet.

TÁBLÁZAT

Vámtarifaszám

Árumegnevezés

0901

Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és -burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé (négyéves átmeneti időtartamra)

ex 2101

Kávékivonatok, -eszenciák és -koncentrátumok, valamint e kivonatokból, eszenciákból és koncentrátumokból, mint alapanyagból előállított készítmények (négyéves átmeneti időtartamra)

2707. 1010/9990
2709. 0010/0090
2710. 0011/0029

Ásványolajok és lepárlási termékeik

2711. 1110/2990

Olajgázok és egyéb gáznemű szénhidrogének

ex minden vámtarifa-fejezet

Motorüzemanyagként felhasznált termékek

ex 8407

Szikragyújtásos dugattyús vagy forgó belsőégésű dugattyús motorok a 8702.9010, 8703.1000/2420, 9010/9030, 8704.3110/3120, 9010/9020 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművekhez

ex 8408

Kompressziós gyújtású, dugattyús, belsőégésű (dízel- vagy féldízel) motorok a 8702.1010, 8703.1000, 3100/3320, 8704.2110/2120 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművekhez

ex 8409

Kizárólag vagy főleg a 8407 vagy 8408 vámtarifaszám alá sorolt motorokkal együttes használatra alkalmas alkatrészek:

 

 

–

Hengerblokkok és hengerfejek a 8702.1010, 9010, 8703.1000/2420, 3100/3320, 8704.2110/2120 és 3110/3120 számú rovatokba sorolt gépjárművekhez

ex 8702

Tömegközlekedésben használatos személyszállító gépjárművek egyenként legfeljebb 1600 kg-os tömeggel

ex 8703

Gépkocsik és egyéb, elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek (a 8702 vámtarifaszám alá sorolt járművektől eltérően), a kombi gépkocsikat és a versenyautókat is beleértve

ex 8704

Áruszállító gépjárművek egyenként legfeljebb 1600 kg-os tömeggel

ex 8706

Alvázak motorokkal felszerelve a 8702.1010, 9010, 8703.1000/9030, 8704.2110/2120, 3110/3120, 9010/9020 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművekhez

ex 8707

Karosszériák (az utastereket is beleértve) a 8702.1010, 9010, 8703.1000/9030, 8704.2110/2120, 3110/3120 és 9010/9020 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművekhez

ex 8708

Alkatrészek és tartozékok a 8702.1010, 9010, 8703.1000/9030, 8704.2110/2120, 3110/3120 és 9010/9020 vámtarifaszám alá sorolt gépjárművekhez:

1000

 

–

Lökhárítók és azok alkatrészei

2990

 

–

A karosszériák (az utastereket is beleértve) egyéb alkatrészei, a 8708.1000/2010 vámtarifaszám alá soroltakon kívül, a tetőcsomagtartók, a rendszámtáblák és a síléctartók kivételével; fékek és szervofékek, valamint azok alkatrészei

3100

 

–

Szerelt fékbetétek

3990

 

–

Nem sűrítettlevegő-tartályok a fékekhez

4090

 

–

Sebességváltó-szekrények

5090

 

–

Meghajtott tengelyek differenciálművel, egyéb erőátviteli alkatrésszel vagy anélkül

6090

 

–

Nem meghajtott tengelyek és azok alkatrészei

7090

 

–

Keréktárcsák, valamint azok alkatrészei és tartozékai a felületkezelés nélküli kerékpántok és azok alkatrészei, valamint a megmunkálatlan vagy a durván megmunkált kerékpántok nélkül

9299

 

–

A legfeljebb 15 cm hosszú oldalsó csövekkel rendelkező közönséges kipufogódoboktól eltérő kipufogódobok és kipufogócsövek

9390

 

–

Tengelykapcsolók és azok alkatrészei

9490

 

–

Kormánykerekek, kormányoszlopok és kormányművek

9999

 

–

Egyéb, a kormánykerék-burkolaton kívül


6. JEGYZŐKÖNYV

Liechtenstein kötelező tartalékképzéséről
Liechtenstein az olyan termékek vonatkozásában, amelyek súlyos ellátási zavarok esetén a lakosság túlélése szempontjából nélkülözhetetlenek, bevezetheti a tartalékképzés kötelező rendszerét, amennyiben az érintett termékeket Liechtenstein egyáltalán nem, vagy nem elegendő mennyiségben állítja elő, és amennyiben jellemzőik és jellegük alkalmassá teszi azokat a tartalékképzésre.
Liechtenstein úgy alkalmazza ezt a rendszert, hogy a többi Szerződő Fél országából behozott termékeket, illetve a hasonló vagy a helyettesítő hazai termékeket sem közvetlen, sem közvetett megkülönböztetés nem éri.


7. JEGYZŐKÖNYV

az Izland által fenntartható mennyiségi korlátozásokról
A megállapodás 11. cikkében foglaltak ellenére Izland az alább felsorolt termékek vonatkozásában továbbra is alkalmazhat mennyiségi korlátozást:

Izlandi vámtarifaszám

Árumegnevezés

96.03

Seprű, kefe és ecset (gép-, készülék- vagy járműalkatrészt képező kefe is), kézi működtetésű mechanikus padlóseprő motor nélkül, nyeles felmosó-, mosogatóruha és tollseprű, előkészített csomó és nyalábkefe, seprű vagy ecset előállításához; szobafestő párna és henger; gumibetétes törlő (a gumihengeres kivételével):

 

–

Fogkefe, borotvaecset, hajkefe, körömkefe, szemöldökkefe és más test- és szépségápolásra szolgáló kefe, valamint ilyen készülék részét képező kefe is:

96.03 29

–

Másféle:

96.03 29 01

– – –

Műanyag hátoldallal rendelkező kefék

96.03 29 09

– – –

Más


8. JEGYZŐKÖNYV

az állami monopóliumokról
1.    A megállapodás 16. cikkét legkésőbb 1995. január 1-jétől kell alkalmazni az alábbi kereskedelmi jellegű állami monopóliumok esetében:
– osztrák sómonopólium,
– izlandi műtrágya-monopólium,
– liechtensteini só- és lőpor-monopólium.

2.    A 16. cikket a borra is alkalmazni kell (22.04 HR-vámtarifaszám).


9. JEGYZŐKÖNYV

a hal és az egyéb tengeri termékek kereskedelméről
1. cikk
(1)    Az 1. függelékben említett rendelkezések sérelme nélkül, az EFTA-államok a megállapodás hatálybalépésekor eltörlik a 2. függelék I. táblázatában felsorolt termékekre kivetett behozatali vámokat és az azokkal azonos hatású díjakat.
(2)    Az 1. függelékben említett rendelkezések sérelme nélkül, az EFTA-államok nem alkalmaznak behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat, illetve nem hoznak azokkal azonos hatású intézkedéseket a 2. függelék I. táblázatában felsorolt termékek vonatkozásában. Ebben az összefüggésben a megállapodás 13. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.


2. cikk
(1)    A Közösség a megállapodás hatálybalépésekor eltörli a 2. függelék II. táblázatában felsorolt termékekre kivetett behozatali vámokat és az azokkal azonos hatású díjakat.
(2)    A Közösség az alábbi ütemezésnek megfelelően fokozatosan csökkenti a 2. függelék III. táblázatában felsorolt termékekre kivetett vámokat:
a)    1993. január 1-jén minden vámtétel az alapvám 86%-ára csökken;
b)    1994. január 1-jén, 1995. január 1-jén, 1996. január 1-jén és 1997. január 1-jén további négy, az alapvám 14%-át kitevő csökkentésre kerül sor.
(3)    Az alapvám, amelyből a (2) bekezdésben előírt sorozatos csökkentés végrehajtandó, a Közösség által az egyes termékek vonatkozásában az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben előírt vámtétel, vagy ha ilyen előírt vámtétel nincs, akkor az 1992. január 1-jén hatályos autonóm vámtétel. Amennyiben az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai következtében 1992. január 1-jét követően vámcsökkentésre kerül sor, az ilyen csökkentett vámtételeket kell alapvámként alkalmazni.
Minden olyan esetben, amikor a Közösség és az egyes EFTA-államok közötti kétoldalú megállapodások keretében egyes termékek esetében csökkentették a vámtételeket, ezeket a vámtételeket kell alapvámnak tekinteni az érintett EFTA-állam vonatkozásában.
(4)    A (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően számított vámtételek kivetésénél a második tizedes törlésével, és az első tizedeshelyre való kerekítéssel kell eljárni.
(5)    A Közösség nem alkalmaz a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat, illetve nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a 2. függelékben felsorolt termékekre a korlátozásokkal azonos hatást gyakorolnak. Ebben az összefüggésben a megállapodás 13. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.


3. cikk
Az 1. és 2. cikk rendelkezéseit a Szerződő Felek országaiból származó termékekre kell alkalmazni. A származási szabályokat a megállapodás 4. jegyzőkönyve tartalmazza.


4. cikk
(1)    A halászati ágazat részére juttatott, a versenyt torzító állami támogatások megszűnnek.
(2)    A halászati ágazat piacszervezésére vonatkozó jogszabályokat úgy kell kiigazítani, hogy ne torzítsák a versenyt.
(3)    A Szerződő Felek olyan versenyfeltételek biztosítására törekednek, amelyek lehetővé teszik a többi Szerződő Fél számára, hogy tartózkodjanak a dömpingellenes intézkedésektől és a kiegyenlítő vámok alkalmazásától.


5. cikk
A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a többi Szerződő Fél bármelyikének lobogója alatt közlekedő halászhajók mindegyike ugyanolyan feltételekkel használhassa a kikötőket és az elsődleges értékesítés létesítményeit, valamint minden ezekhez tartozó felszerelést és műszaki berendezést, mint a saját hajók.
A Szerződő Felek – az előző bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül – megtagadhatják a halrakomány kirakodását, ha az olyan közös érdekű halkészletből származik, amellyel kapcsolatban a vele való gazdálkodás tekintetében komoly nézeteltérések merültek fel.


6. cikk
Amennyiben a megállapodás hatálybalépésének időpontjáig nem kerül sor a szükséges, a Szerződő Felek számára kielégítő jogszabályi változtatásokra, úgy minden vitás kérdéssel az EGT-Vegyesbizottsághoz lehet fordulni. A megállapodás 114. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell arra az esetre, ha nem sikerül egyetértésre jutni.


7. cikk
A 3. függelékben felsorolt megállapodások rendelkezései elsőbbséget élveznek ennek a jegyzőkönyvnek a rendelkezéseivel szemben, amennyiben az érintett EFTA-államok részére ennél a jegyzőkönyvnél kedvezőbb kereskedelmi feltételeket biztosítanak.


1. FÜGGELÉK
1. cikk
Finnország az alábbi termékek vonatkozásában átmenetileg fenntarthatja jelenlegi rendszerét. Finnország legkésőbb 1992. december 31-ig bemutatja e mentességek megszüntetésének végleges ütemezését.

HR-vámtarifaszám

Árumegnevezés

ex 0302
ex 0303
ex 0304

Hal frissen vagy hűtve, a 0304 vámtarifaszám alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével:    
– Lazac    
– Balti-tengeri hering    
Fagyasztott hal, a 0304 vámtarifaszám alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével:    
– Lazac    
– Balti-tengeri hering    
Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva:    
– Filé firssen vagy hűtve lazacból    
– Filé firssen vagy hűtve balti-tengeri heringből    
(A „filé” kifejezés arra a filére is vonatkozik, amelynél a két oldal kapcsolódik egymáshoz, pl. a hátoldalon vagy a hasi oldalon.)


2. cikk
(1)    Liechtenstein az alábbi termékek vonatkozásában fenntarthatja jelenlegi behozatali vámjait.

HR-vámtarifaszám

Árumegnevezés

ex 0301–0305

Hal, a tengeri halon, angolnán és lazacon kívül az ex 0304 vámtarifaszám alá tartozó fagyasztott filé kivételével
Ezeket az intézkedések 1993. január 1-jéig felülvizsgálják.
(2)    Mezőgazdasági politikájának megfelelően Liechtenstein – az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásaiból fakadó lehetséges tarifálás sérelme nélkül – az alábbi hal- és egyéb tengeri termékek vonatkozásában továbbra is alkalmazhatja a változó lefölözést.

HR-vámtarifaszám

Árumegnevezés

ex 15. fejezet
ex 23. fejezet

Zsírok és olajok emberi fogyasztásra
Az állattenyésztésben felhasznált takarmányok


3. cikk
(1)    Svédország az alábbi termékek tekintetében 1993. december 31-ig behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat alkalmazhat, amennyiben az szükségesnek mutatkozik a svéd piac súlyosabb zavarainak elhárítása érdekében.

HR-vámtarifaszám

Árumegnevezés

ex 0302

Hal frissen vagy hűtve, a 0304 vámtarifaszám alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével:
– Lazac
– Balti-tengeri hering
(2)    Mindaddig, amíg Finnország átmenetileg fenntartja jelenlegi szabályozási rendszerét a balti-tengeri hering tekintetében, Svédország mennyiségi korlátozásokat alkalmazhat ezzel a Finnországból származó termékkel szemben.


2. FÜGGELÉK
I. TÁBLÁZAT

HR-vámtarifaszám

Árumegnevezés


0208


ex 0208 90



3. fejezet

1504

1516


ex 1516 10



1603


ex 1603 00


1604

1605


2301


ex 2301 10




ex 2301 20


2309

ex 2309 90


Élelmezési célra alkalmas más hús, vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva:

– Más:

– – Bálnából

Hal, rák, rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállat

Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír, olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva
Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően vagy újraészterezve és elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve:

– Állati zsír és olaj és ezek frakciói:

– – Teljes egészében halból vagy tengeri emlősökből nyert

Kivonat és lé húsból, halból, rákból, rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból:

– Kivonat és lé bálnahúsból, halból, rákból és rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból

Elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpótló

Elkészített vagy konzervált rák és rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat

Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből, halból, rákból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; töpörtyű:

– Liszt, dara és labdacs (pellet) húsból, vágási melléktermékből, belsőségből; töpörtyű:

– – Bálnahús

– Liszt, dara és labdacs halból, rákból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

– Más

– – Hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat


II. TÁBLÁZAT

KN-vámtarifaszám

Árumegnevezés

0302 50
0302 69 35
0303 60
0303 79 41
0304 10 31

Tőkehal (Gadus morrhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) és a Boreogadus saida fajhoz tartozó hal, frissen, hűtve vagy fagyasztva, a filét is beleértve, frissen vagy hűtve

0302 62 00
0303 72 00
ex 0304 10 39

Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus), frissen, hűtve vagy fagyasztva, a filét is beleértve, frissen vagy hűtve

0302 63 00
0303 73 00
ex 0304 10 39

Fekete tőkehal (Pollachius virens), frissen, hűtve vagy fagyasztva, a filét is beleértve, frissen vagy hűtve

0302 21 10
0302 21 30
0303 31 10
0303 31 30
ex 0304 10 39

Reinhardtius hippoglossoides és (Hippoglossus hippoglossus), frissen, hűtve vagy fagyasztva, a filét is beleértve, frissen vagy hűtve

0305 62 00
0305 69 10

Tőkehal (Gadus morrhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) és a Boreogadus saida fajhoz tartozó hal, sózott vagy sós lében tartósított de nem szárított vagy nem füstölt

0305 51 10
0305 59 11

Tőkehal (Gadus morrhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) és a Boreogadus saida fajhoz tartozó hal, szárított, nem sózott

0305 30 11
0305 30 19

Halfilé, a Gadus macrocephalus fajhoz tartozó tőkehalból és a Boreogadus saida fajhoz tartozó halból, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, de nem füstölve

0305 30 90

Egyéb, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva, de nem füstölve

1604 19 91

Más, nyers, filé, csupán híg tésztával vagy morzsával bevonva, olajban elősütve is, mélyhűtve

1604 30 90

Kaviárpótló


III. TÁBLÁZAT
Az alábbi vámtarifaszámok esetében a Közösség által kiadott engedélyek nem terjednek ki a II. táblázatban vagy a III. táblázat csatolt táblázatában felsorolt egyetlen termékre sem.

KN-vámtarifaszám

Árumegnevezés

0301

0302


0303

0304

0305


0306


0307


1604

1605

Élő hal

Hal frissen vagy hűtve a 0304 vtsz. alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével

Fagyasztott hal, a 0304 vtsz. alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével

Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva

Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt vagy a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzött hal is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból

Rák és rákféle héjában is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rák és rákféle héjában gőzölve vagy vízben forrázva, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rák és rákféléből

Puhatestű állat kagylóban is, élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; a gerinctelen víziállatok, a rák, rákfélék és puhatestűek kivételével élve, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) gerinctelen vízi állatból a rák és rákfélék kivételével

Elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpótló

Elkészített vagy konzervált rák és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállat


A III. táblázathoz csatolt táblázat

KN-vámtarifaszám

Árumegnevezés

a) Lazac: csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus spp.), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai lazaz (Hucho hucho)


0301 99 11
0302 12 00
0303 10 00
0303 22 00
0304 10 13
0304 20 13
ex 0304 90 97
0305 30 30
0305 41 00
0305 69 50
1604 11 00
1604 20 10


Élő
Frissen vagy hűtve
Csendes-óceáni lazac, fagyasztva
Atlanti-óceáni lazac és dunai lazaz, fagyasztva
Filé, frissen vagy hűtve
Filé, fagyasztva
Másféle lazachús, fagyasztva
Filé sózva vagy sós lében, nem füstölve, füstölt, ideértve a filézettet is
Sózott vagy sós lében tartósított, de nem szárított vagy nem füstölt
Elkészített vagy konzervált, egészben vagy darabban
Másféle, elkészített vagy konzervált

b) Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii)


0302 40 90
ex 0302 70 00
0303 50 90
ex 0303 80 00
ex 0304 10 39
0304 10 93
ex 0304 10 98
0304 20 75
0304 90 25
ex 0305 20 00
0305 42 00
0305 59 30
0305 61 00
1604 12 10

1604 12 90
ex 1604 20 90


Frissen vagy hűtve 6.16-tól 2.14-ig
Halmáj és ikra frissen vagy hűtve
Fagyasztva 6.16-tól 2.14-ig
Halmáj és ikra, fagyasztva
Heringfilé frissen
Heringhús frissen 6.16-tól 2.14-ig
Másféle heringhús frissen
Filé fagyasztva
Másféle heringhús fagyasztva 6.16-tól 2.14-ig
Heringmáj és heringikra, szárítva, füstölve, sózva vagy sós lében tartósítva
Füstölt, ideértve a filézettet is, szárított hal sózva is, de nem füstölve
Sózott vagy sós lében tartósított de nem szárított vagy nem füstölt
Nyers filé, csupán híg tésztával vagy morzsával bevonva, olajban elősütve is, mélyhűtve

Hering, elkészített vagy konzervált, egészben vagy darabban, de nem aprítva
Másféle, elkészített vagy konzervált

c) Makréla (Scomber scombrus, Scomber australasicus, Scomber japonicus)


0302 64 90
0303 74 19
0303 74 90
ex 0304 10 39
0304 20 51
ex 0304 20 53
ex 0304 90 97
0305 49 30
1604 15 10
1604 15 90
ex 1604 20 90


Frissen vagy hűtve 6.16-tól 2.14-ig
Fagyasztva 6.16-tól 2.14-ig (S. scrombus, S. japonicus)
Fagyasztva 6.16-tól 2.14-ig (S.australasicus)
Makrélafilé frissen
Filé fagyasztva (S. australasicus)
Filé fagyasztva (S. scrombus, S. japonicus)
Másféle makrélahús fagyasztva
Füstölt, ideértve a filézettet iselkészített vagy konzervált, egészben vagy darabban (S. scrombus, S. japonicus)
Elkészített vagy konzervált, egészben vagy darabban (S. australasicus)
Másféle makréla, elkészített vagy konzervált makréla

d) Homoki garnélarák és fűrészes garnélarák


0306 13 10
0306 13 30
0306 13 90
0306 23 10
0306 23 31
0306 23 39
0306 23 90
1605 20 00


A Pandalidae családból, fagyasztva
A Crangon nemhez tartozó garnélarák fagyasztva
Más homoki garnélarák és fűrészes garnélarák fagyasztva
A Pandalidae családból, nem fagyasztva
A Crangon nemhez tartozó garnélarák, frissen hűtve, gőzölve vagy vízben forrázva
Más, a Crangon nemhez tartozó garnélarák
Más homoki garnélarák és fűrészes garnélarák, nem fagyasztva
Elkészített vagy konzervált

e) Fésűkagyló (szentjakabkagyló) (Pecten maximus)


ex 0307 21 00
0307 29 10
ex 1605 90 10


Élő, frissen vagy hűtve
Fagyasztva
Elkészített vagy konzervált

f) Norvég homár (Nephrops norvegicus)


0306 19 30
0306 29 30
ex 1605 40 00


Fagyasztva
Nem fagyasztva
Elkészített vagy konzervált


3. FÜGGELÉK
A 7. cikkben hivatkozott megállapodások, amelyek a Közösség és az egyes EFTA-államok között jöttek létre:
–    az Európai Gazdasági Közösség és a Svéd Királyság között 1972. július 22-én aláírt megállapodás és az azt követő, 1986. július 14-i keltezésű levélváltás a mezőgazdaságról és halászatról,
–    az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között 1973. május 14-én aláírt megállapodás és az azt követő, 1986. július 14-i keltezésű levélváltás a mezőgazdaságról és halászatról,
–    az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között 1972. július 22-én létrejött megállapodás 6. jegyzőkönyvének 1. cikke.


10. JEGYZŐKÖNYV

az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények
egyszerűsítéséről
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)    az „ellenőrzés” a vámszerveknek vagy bármely más felügyeleti szervnek az a tevékenysége, amelynek keretében szemrevételezést is magába foglaló fizikai vizsgálat alá vonják a szállítóeszközt és/vagy magát az árut annak ellenőrzése céljából, hogy annak jellege, származása, állapota, mennyisége vagy értéke megfelel-e a bemutatott okmányokon feltüntetett adatoknak;
b)    az „alaki követelmények” a hatóság által a fuvarozóval szemben, az árukat kísérő okmányok és igazolások vagy az árura vagy a szállítóeszközre vonatkozó egyéb adatok formátumtól és adathordozótól függetlenül történő bemutatását, illetve vizsgálatát illetően előírt alaki követelmények.


2. cikk
Alkalmazási terület
(1)    Ezt a jegyzőkönyvet – az Európai Gazdasági Közösség és az EFTA-államok közötti megállapodások egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül – az olyan áruszállítással kapcsolatos ellenőrzésekre és alaki követelményekre kell alkalmazni, amely során az áru egy EFTA-állam és a Közösség vagy az EFTA-államok között húzódó határon áthalad.
(2)    E jegyzőkönyv nem alkalmazandó:
–    a hajókkal és légi járművekkel, mint szállítóeszközökkel kapcsolatos ellenőrzésekre vagy alaki követelményekre; ugyanakkor alkalmazni kell az említett szállítóeszközökkel szállított járművekre és árura,
–    az egészségügyi vagy növény-egészségügyi bizonyítványoknak az áruk származási országában, vagy származási helyén történő kiállításához szükséges ellenőrzésekre vagy alaki követelményekre.



II. FEJEZET
ELJÁRÁSOK
3. cikk
Szúrópróbaszerű ellenőrzések és alaki követelmények
(1)    A Szerződő Felek – e jegyzőkönyv egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül – megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:
–    a 2. cikk (1) bekezdésében előírt különböző ellenőrzések és alaki követelmények a legkisebb szükséges időbeli ráfordítással és lehetőleg egy helyen kerüljenek végrehajtásra,
–    az ellenőrzések szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel kerüljenek végrehajtásra, kivéve a kellően indokolt eseteket.
(2)    Az (1) bekezdés második francia bekezdésében foglaltak végrehajtása tekintetében a szúrópróbaszerű ellenőrzések alapját a határállomáson áthaladó és egy adott időszak során a vámhivatalnak, vagy a felügyeleti hatóságnak bemutatott szállítmányok teljes száma, és nem az egyes szállítmányokat alkotó áruk teljes száma képezi.
(3)    Az áruk kivitele, tranzitforgalma és behozatala tekintetében a Szerződő Felek elősegítik egyszerűsített eljárások, valamint adatfeldolgozási és adatátviteli technikák alkalmazását az áruk kiindulási és rendeltetési helyén.
(4)    A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a vámhivatalok létesítésénél – az országaik területén belül felállítandó vámhivatalokat is beleértve – a lehető leginkább figyelembe vegyék a gazdasági szereplők igényeit.


4. cikk
Állategészségügyi szabályok
Az EGT-Vegyesbizottság a megállapodás 93. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően határoz a 3., 7. és 13. cikkben kifejtett elvek, valamint az alaki követelmények és ellenőrzések után felszámítandó díjak tekintetében irányadó szabályok végrehajtásáról az emberek és állatok egészségének védelmével és az állatok védelmével összefüggő területeken.


5. cikk
Növény-egészségügyi szabályok
(1)    Behozatalkor a növény-egészségügyi ellenőrzés mindössze szúrópróbaszerű ellenőrzésekből és mintavételes ellenőrzésekből áll, kivéve a kellően indokolt eseteket. Az ilyen ellenőrzések végrehajtására vagy az áruk rendeltetési helyén, vagy az érintett területen belül kijelölt egyéb helyen kerül sor azzal a feltétellel, hogy az áruk útvonalát ez a lehető legkisebb mértékben befolyásolja.
(2)    A növény-egészségügyi jogszabályok hatálya alá tartozó áruk behozatala tekintetében az azonossági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az EGT-Vegyesbizottság a megállapodás 93. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fogadja el. A növény-egészségügyi alaki követelmények és ellenőrzések után felszámítandó díjakkal kapcsolatos intézkedésekről az EGT-Vegyesbizottság a megállapodás 93. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően határoz.
(3)    Az (1) és (2) bekezdés csak a Közösségben vagy valamely EFTA-államban előállított árura vonatkozik, kivéve, amikor ez az áru, jellegénél fogva, semmiféle növény-egészségügyi kockázatot nem jelent, vagy amikor az adott Szerződő Felek területére történő beléptetéskor az árut növény-egészségügyi vizsgálatnak már alávetették, és e vizsgálat során megállapították, hogy a növényegészségüggyel kapcsolatban rögzített ottani jogszabályi követelményeknek mindenben megfelel.
(4)    Amennyiben egy Szerződő Fél úgy véli, hogy fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy területére károsító szervezetek kerüljenek, vagy ott ezek elszaporodjanak, jogában áll minden olyan ideiglenes intézkedést megtenni, amit az ilyen veszély elleni védekezés megkövetel. A Szerződő Felek azonnal értesítik egymást megtett intézkedéseikről, illetve az ilyen intézkedések szükségességét alátámasztó indokokról.


6. cikk
Hatáskör-átruházás
A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságaik részéről, valamint a nevükben történő kifejezett hatáskör-átruházással a többi ellátott szolgálat egyike – lehetőleg a vámügyi szolgálat – elvégezhesse azokat az ellenőrzéseket, amelyekért e hatóságok felelnek, amennyiben az ilyen ellenőrzések a szükséges okmányok bemutatására, azok érvényességének és hitelességének ellenőrzésére, vagy az ilyen okmányokon bevallott áruk azonosítására vonatkoznak. Ebben az esetben az érintett hatóságok biztosítják, hogy az ilyen ellenőrzésekhez szükséges eszközök rendelkezésre álljanak.


7. cikk
Az ellenőrzések és az okmányok elismerése
Importált vagy az ország területére tranzitforgalomban beléptetett áru esetében a Szerződő Felek, az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtása érdekében, továbbá a szúrópróbaszerű ellenőrzések lehetőségét nem sértve, elismerik a többi Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatóságai által végzett ellenőrzéseket, illetve az általuk kiállított okmányokat, amelyek azt igazolják, hogy az áruk megfelelnek az importáló ország jogi követelményeinek vagy az exportáló ország vonatkozó követelményeinek.


8. cikk
A határállomások nyitvatartási ideje
(1)    Amennyiben a forgalom mértéke ezt indokolja, úgy a Szerződő Felek gondoskodnak:
a)    a határállomások nyitva tartásáról – eltekintve a forgalomtilalom esetétől – úgy, hogy:
–    a határokon napi 24 órában lehessen átkelni a tranzitvámeljárás alá vont áruk megfelelő ellenőrzésével és az alaki követelményekkel együtt úgy, hogy közben a szállítmányt a szállítóeszközökről és járművekről nem rakodják le az olyan esetek kivételével, amikor a határellenőrzést betegségek terjedésének a megelőzése vagy állatok védelme teszi szükségessé,
–    az olyan szállítóeszközök és áruk mozgására vonatkozó ellenőrzések és alaki követelmények, amelyek nem a tranzitvámeljárás alá tartoznak, hétfőtől péntekig folyamatosan legalább napi tíz órában, továbbá szombaton folyamatosan legalább hat órában legyen mód, hacsak ezek a napok nem hivatalos munkaszüneti napok;
b)    a légi úton szállított járművek és áruk tekintetében az a) pont második francia bekezdésében említett időtartamok oly módon történő alkalmazásáról, hogy azzal a tényleges igényeknek feleljenek meg, és ebből a célból szükség esetén akár osztott idejű, vagy meghosszabbított nyitva tartást biztosítsanak.
(2)    Amennyiben az állat-egészségügyi szolgáltatások szempontjából problémát jelent az (1) bekezdés a) pontja második francia bekezdése és a b) pontban említett időtartamok általános betartása, a Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a fuvarozó legalább 12 órával korábban küldött értesítése alapján állat-egészségügyi szakértő álljon rendelkezésre a megadott időtartamban; élő állat szállítása esetén ezt az értesítési időt 18 órára lehet emelni.
(3)    Ha ugyanazon határövezetben több határállomás is található egymás közvetlen közelében, akkor az érintett Szerződő Felek egyes ilyen határállomások vonatkozásában közösen megállapodhatnak arról, hogy eltérnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, amennyiben az adott övezet többi határállomása képes a fenti bekezdés rendelkezéseinek megfelelően elvámolni az árukat és járműveket.
(4)    A nyitvatartási időben beérkező, megalapozott egyedi igény esetén a hatáskörrel rendelkező hatóságok az (1) bekezdésben említett határállomásokat és vámhivatalokat illetően, továbbá a Szerződő Felek által megállapított feltételek szerint kivételes esetben gondoskodnak az ellenőrzések és az alakiságok nyitvatartási időn túli elvégzéséről, azzal a feltétellel, hogy indokolt esetben az így végzett szolgáltatás árát felszámítják.


9. cikk
Gyorsforgalmi sávok
Ahol műszakilag megvalósítható és a forgalom mértéke indokolja, ott a Szerződő Felek törekednek olyan gyorsforgalmi sáv kiépítésére a határállomásokon, amelyet a tranzitvámeljárás alá vont áruk, azok szállítóeszközei, a kirakodás nélkül áthaladó járművek, valamint a tranzitvámeljárás alá vont áruk vonatkozásában előírt ellenőrzéseket és alaki követelményeket meg nem haladó mértékű ellenőrzésnek és alaki követelménynek alávetett valamennyi áru számára tartanak fenn.



III. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS
10. cikk
A hatóságok együttműködése
(1)    A határon való átkelés megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek megteszik a vámvizsgálatok végrehajtásának megszervezéséért felelős hatóságok, valamint a határok két oldalán az ellenőrzéseket és alakiságokat végrehajtó különböző szervek országos, regionális vagy helyi szintű együttműködésének kiszélesítéséhez szükséges intézkedéseket.
(2)    A Szerződő Felek érintettségük mértékében gondoskodnak arról, hogy az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak szerint zajló kereskedelemmel foglalkozó személyek gyorsan tájékoztathassák az illetékes hatóságokat a határon való átkelés során tapasztalt problémákról.
(3)    Az (1) bekezdésben említett együttműködés különösen az alábbiakra terjed ki:
a)    a határátkelők elrendezése oly módon, hogy megfeleljenek a forgalom követelményeinek;
b)    a határátkelők vámhivatalainak átalakítása egymás mellé helyezett vámvizsgálati hivatalokká, ahol csak lehet;
c)    a határ mindkét oldalán elhelyezkedő határállomások és vámhivatalok feladatkörének összehangolása;
d)    megfelelő megoldások keresése a bejelentett problémákra.
(4)    A Szerződő Felek együttműködnek annak érdekében, hogy összehangolják a határ mindkét oldalán az ellenőrzésekért és az alaki követelményekért felelős különböző hivatalok nyitvatartási idejét.


11. cikk
Az új ellenőrzések és alaki követelmények bejelentése
Amennyiben valamelyik Szerződő Fél új ellenőrzést vagy alaki követelményt szándékozik bevezetni, erről tájékoztatja a többi Szerződő Felet. Az érintett Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a határátkelés megkönnyítése érdekében hozott intézkedései ne váljanak hiábavalóvá az ilyen új ellenőrzések vagy alaki követelmények alkalmazása folytán.


12. cikk
A forgalom akadálytalan áramlása
(1)    A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a különféle ellenőrzések és alaki követelmények okozta várakozási idő ne legyen több annál, mint ami azok rendeltetésszerű végrehajtásához szükséges. E célból a Szerződő Felek úgy szervezik meg az ellenőrzéseket és alaki követelményeket végző hivatalaik és a rendelkezésükre álló személyi állomány munkaidejét, valamint az áruk és az ellenőrzések és alaki követelmények végrehajtásával összefüggő okmányok feldolgozására vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, hogy a forgalom szabad áramlását akadályozó várakozási időket a lehető legteljesebb mértékben lecsökkentsék.
(2)    A Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező hatóságai, amelyek területén az árufuvarozásban olyan súlyos fennakadás fordul elő, ami már a határátkelés egyszerűsítésének és felgyorsításának célját veszélyezteti, azonnal tájékoztatják az ilyen fennakadásban érintett többi Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatóságait.
(3)    Az érintett Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul megfelelő intézkedéseket tesznek a forgalom akadálytalan áramlásának lehetőség szerinti biztosítása érdekében. Az intézkedésekről értesítik az EGT-Vegyesbizottságot, amelyik indokolt esetben a Szerződő Felek valamelyikének kérésére rendkívüli ülésen vitatja meg azokat.


13. cikk
Közigazgatási segítségnyújtás
A Szerződő Felek közti kereskedelem zökkenőmentes bonyolítása és a szabálytalanságok vagy jogsértések hatékonyabb felismerése érdekében a Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező hatóságai a 11. jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően értelemszerűen együttműködnek.


14. cikk
Konzultációs csoportok
(1)    Az érintett Szerződő Felek hatáskörrel rendelkező hatóságai konzultációs csoportokat állíthatnak fel, amelyek regionális, illetve helyi szinten felelnek a gyakorlati, műszaki vagy szervezeti jellegű kérdések kezeléséért.
(2)    Az ilyen konzultációs csoportok valamely Szerződő Fél hatáskörrel rendelkező hatóságának kérésére ülnek össze, ha szükséges. Az ülések lebonyolításáért felelős Szerződő Felek rendszeresen tájékoztatják az EGT-Vegyesbizottságot a konzultációs csoportokban lezajlott tanácskozásokról.



IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. cikk
Fizetési lehetőségek
A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy az áruforgalommal kapcsolatban végzett ellenőrzések és alaki követelmények után járó összegek befizetése garantált vagy igazolt nemzetközi csekken is lehetséges legyen, annak az országnak a valutájában, amelyben az összegek befizetése esedékessé válik.


16. cikk
Kapcsolat más megállapodásokkal és a nemzeti jogalkotással
Ez a jegyzőkönyv nem akadályozza meg, hogy két vagy több Szerződő Fél még nagyobb kedvezményeket alkalmazzon egymás vonatkozásában, és nem korlátozza a Szerződő Felek jogát abban a tekintetben sem, hogy saját jogalkotásukat kiterjesszék a határokon végzett ellenőrzésekre és alaki követelményekre, aminek feltétele, hogy az semmilyen módon ne csökkentse az ebből a jegyzőkönyvből fakadó kedvezményeket.



11. JEGYZŐKÖNYV

a vámügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról
1. cikk
Meghatározások
Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában:
a)    „vámjogszabályok” a Szerződő Felek területén hatályos azon rendelkezések, amelyek az áruk behozatalát, kivitelét és továbbítását, valamint vámeljárás alá vonását szabályozzák a Szerződő Felek által elfogadott tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket is ideértve;
b)    „vámok” mindazon illetékek, adók vagy különféle díjak, amelyeket a Szerződő Felek területén a vámeljárás keretében rónak ki és hajtanak be, ugyanakkor nem foglalják magukba azokat a díjakat, amelyek összege nagyjából megegyezik a végzett szolgáltatás költségével;
c)    „megkereső hatóság” az az illetékes hatóság, amelyet valamelyik Szerződő Fél erre a feladatra jelölt ki, és amelyik vámügyekben segítséget kér;
d)    „megkeresett hatóság” az az illetékes hatóság, amelyet valamelyik Szerződő Fél erre a feladatra jelölt ki, és amelyikhez vámügyekben segítségnyújtás iránti megkereséssel fordulnak;
e)    „jogsértés” jelen esetben a vámjogszabályok bármelyikének áthágása, továbbá az ilyen jogszabályok áthágására tett kísérlet.


2. cikk
Hatály
(1)    A Szerződő Felek az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak abban, hogy a vámjogszabályokat helyesen alkalmazzák, különösen az ezen a téren elkövetett jogsértések megelőzése, felderítése és kivizsgálása tekintetében.
(2)    A vámügyekben az e jegyzőkönyvben előírtak szerinti segítségnyújtás a Szerződő Felek minden olyan közigazgatási hatóságára vonatkozik, amely illetékes a jegyzőkönyvben foglaltak alkalmazásában. Ez a segítségnyújtás nem érinti a bűnügyek felderítése terén végzett kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat.


3. cikk
Segítségnyújtás megkeresés alapján
(1)    A megkeresett hatóság a megkereső hatóság megkeresésére minden vonatkozó információt megad a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében, az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységgel összefüggő információkat is ideértve, amelyek megszegik vagy megszegnék ezeket a jogszabályokat.
(2)    A megkeresett hatóság a megkereső hatóság megkeresésére tájékoztatást nyújt arról, hogy a Szerződő Felek valamelyikének területéről exportált áru bevitele a másik Szerződő Fél területére szabályosan történt-e, és indokolt esetben részletezi, hogy az áruval kapcsolatban milyen vámeljárást alkalmaztak.
(3)    A megkeresett hatóság a megkereső hatóság megkeresésére megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy felügyeletet gyakoroljon:
a)    az olyan természetes vagy jogi személyek tekintetében, akikről/amelyekről megalapozottan feltételezhető, hogy megszegik vagy megszegték a vámjogszabályokat;
b)    az olyan árumozgások tekintetében, amelyek esetében a rendelkezésre álló adatok a vámjogszabályok súlyos megszegésére utalnak;
c)    az olyan szállítóeszközök tekintetében, amelyekről megalapozottan feltételezhető, hogy a vámjogszabályok megszegésében felhasználták, vagy felhasználhatják.


4. cikk
Segítségnyújtás megkeresés nélkül
A Szerződő Felek hatáskörükben segítséget nyújtanak egymásnak, ha úgy vélik, hogy az szükséges a vámjogszabályok helyes alkalmazásához, különösen akkor, ha olyan információk birtokába kerülnek, amelyek:
–    olyan tevékenységekre vonatkoznak, amelyekkel az elkövetők megszegték, megszegik vagy megszegnék ezeket a jogszabályokat, és a segítségnyújtás a többi Szerződő Fél érdekeit szolgálhatja,
–    az ilyen jogsértő tevékenység megvalósításában alkalmazott új eszközökre vagy módszerekre vonatkoznak,
–    olyan árukra vonatkoznak, amelyekről ismeretes, hogy súlyosan megszegik a behozatalra, kivitelre, árutovábbításra vonatkozó vagy egyéb vámeljárási vámjogszabályokat.


5. cikk
Átadás/bejelentés
A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság a rá alkalmazandó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz azért, hogy az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó:
–    valamennyi dokumentumot átadja, továbbá
–    valamennyi határozatot bejelentse
egy, a területén lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett címzettnek.


6. cikk
A segítségnyújtás iránti megkeresés formája és tartalma
(1)    Az e jegyzőkönyv alapján egy másik Szerződő Félhez intézett megkeresést írásba kell foglalni. Az ilyen megkeresés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat a megkereséshez kell csatolni. Ha azt a helyzet sürgőssége megkívánja, akkor szóbeli megkeresés is elfogadható, amit azonban írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.
(2)    Az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a)    a megkereső hatóság megnevezése;
b)    a kért intézkedés;
c)    a megkeresés tárgya és indoka;
d)    az érintett jogi és közigazgatási előírások;
e)    a vizsgálat tárgyát képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legátfogóbb leírása;
f)    a fontosabb vonatkozó tények összefoglalása, az 5. cikkben ismertetett esetektől eltekintve.
(3)    A megkeresést a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az e hatóság által elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)    Ha egy megkeresés nem felel meg a formai követelményeknek, akkor a megkeresett hatóság kérheti annak helyesbítését vagy kiegészítését; az óvintézkedések elrendelése mindazonáltal megtörténhet.


7. cikk
A megkeresések teljesítése
(1)    A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, vagy ha az önállóan nem tud eljárni, akkor az a közigazgatási hivatal, amelyhez a megkeresés címezték, hatáskörében, valamint a rendelkezésére álló források erejéig úgy jár el, mintha saját kezdeményezésére vagy ugyanannak a Szerződő Félnek más hatóságai kérésére járna el a birtokában lévő információk átadásával, a megfelelő vizsgálat végrehajtásával, illetve mindezek végrehajtásának elrendelésével.
(2)    A segítségnyújtás iránti megkeresések teljesítésére a megkeresett Szerződő Fél jogi és közigazgatási előírásainak megfelelően kerül sor.
(3)    Valamely Szerződő Fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői – a másik érintett Szerződő Fél egyetértésével, valamint az általa megállapított feltételek betartásával – beszerezhetik a megkeresett hatóság irodáitól vagy a megkeresett hatóság felelősségi körébe tartozó egyéb hatóságoktól azokat a vámjogszabályok áthágására vonatkozó információkat, amelyeket a megkereső hatóság e jegyzőkönyv alkalmazásának keretében igényel.
(4)    Valamely Szerződő Fél tisztviselői – a másik érintett Szerződő Fél egyetértésével – jelen lehetnek azokon a vizsgálatokon, amelyeket ez utóbbi területén hajtanak végre.


8. cikk
Az információközlés formája
(1)    A megkeresett hatóság okmányokban, azok hiteles másolataiban, jelentésekben és hasonló dokumentumokban közli vizsgálatai eredményét a megkereső hatósággal.
(2)    Az (1) bekezdésben előírt okmányok helyettesíthetők az azonos célt szolgáló számítógépes információkkal, amelyek formátuma bármilyen lehet.


9. cikk
Kivételek a segítségnyújtási kötelezettség alól
(1)    A Szerződő Felek akkor tagadhatják meg az ebben a jegyzőkönyvben kötelezően előírt segítségnyújtást, ha az:
a)    alkalmas lenne a szuverenitás, a közrend, a közbiztonság vagy egyéb lényeges érdek megsértésére; vagy
b)    olyan deviza- vagy adójogszabályokat érintene, amelyek a vámokra vonatkozó jogszabályoktól eltérőek; vagy
c)    ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)    Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítség iránt folyamodik, amelyet hasonló megkeresés esetén maga nem tudna teljesíteni, úgy megkeresésében e tényre felhívja a figyelmet. A megkeresett hatóság döntésén múlik, hogy az ilyen megkeresésre miként reagál.
(3)    Ha a megkeresett hatóság nem adja meg vagy megtagadja a kért segítséget, akkor annak indokát haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.


10. cikk
A bizalmas ügykezelés kötelezettsége
Az e jegyzőkönyvben foglaltak szerint bármilyen formában közölt információ bizalmas jellegű. Az ilyen információ a hivatalos titoktartás kötelezettsége alá esik, és részesül abban a védelemben, ami az információt megkapó Szerződő Félnek a vonatkozó hatályos jogszabályai alapján a hasonló információkra kiterjed, valamint amit a Közösség hatóságaira vonatkozó megfelelő rendelkezések biztosítanak.


11. cikk
Az információk felhasználása
(1)    A beszerzett információ kizárólag az ebben a jegyzőkönyvben megfogalmazott célra szolgál, az ilyen információ ettől eltérő célra az egyes Szerződő Felek területén csak az információt szolgáltató közigazgatási hatóság előzetes írásbeli hozzájárulásával és a hatóság által megállapított korlátozásokkal használható fel. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a kábítószerekkel és a pszichotróp anyagokkal összefüggő bűncselekményekre vonatkozó információkra. Az ilyen információk megoszthatók a tiltott kábítószer-kereskedelem ellen folytatott küzdelemben közvetlenül részt vevő többi hatósággal.
(2)    Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az információk felhasználását a vámjogszabályok be nem tartása miatt indított bírósági vagy közigazgatási eljárás keretében.
(3)    A Szerződő Felek bizonyítékként használhatják fel az ebben a jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően beszerzett információkat és igénybe vett okmányokat a bíróság elé tárt irataikban, jelentéseikben, illetve tanúvallomásaikban, valamint peres ügyeikben és a nyomozások során.


12. cikk
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság valamely tisztviselője meghatalmazható azzal, hogy – a meghatalmazásban rögzített határokon belül – szakértőként vagy tanúként jelenjék meg azokban a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban, amelyeket egy másik Szerződő Fél jogszolgáltatásában e jegyzőkönyv tárgyát képező ügyekben folytatnak le, és bemutassa azokat a tárgyakat, okmányokat vagy azok hiteles másolatait, amelyekre az eljárás szempontjából szükség lehet. A bíróság előtti megjelenésre való felkérésnek kifejezetten meg kell jelölnie, hogy a tisztviselőt milyen tárgyban és milyen jogcímen vagy minőségben kérdezik majd ki.


13. cikk
A segítségnyújtással járó kiadások
A Szerződő Felek lemondanak arról, hogy egymással szemben igényt támasszanak az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak miatt felmerült kiadásaik megtérítése iránt; ez alól adott esetben kivételt jelentenek az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségei, akik nem tartoznak közszolgálati körbe.


14. cikk
Végrehajtás
(1)    Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtása egyrészről az EFTA-államok központi vámhatóságainak, másrészről pedig az EK-Bizottság hatáskörrel rendelkező hatóságainak, valamint indokolt esetben az EK-tagállamok vámhatóságainak feladata. Ezek a testületek döntenek az alkalmazáshoz szükséges minden gyakorlati intézkedésről és rendelkezésről, az adatvédelem terén hatályos szabályok figyelembevételével. A véleményük szerint szükséges módosításokra vonatkozóan az illetékes hatósághoz fordulhatnak.
(2)    A Szerződő Felek eljuttatják egymáshoz a jegyzőkönyv operatív végrehajtása érdekében kijelölt, levelezőként eljáró, hatáskörrel rendelkező hatóságaik jegyzékét.
A Közösség hatáskörébe tartozó eseteket illetően kellő figyelmet kell szentelni e tekintetben azoknak a különleges helyzeteknek, amelyek – a sürgősség okán vagy annál a ténynél fogva, hogy csak két ország érintett egy megkeresésben vagy közlésben – közvetlen kapcsolatfelvételt tehetnek szükségessé az EFTA-államok és az EK-tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között a megkeresések vagy az információcsere kezelése érdekében. Ez az információ kiegészül azokkal a szükség esetén átdolgozásra kerülő listákkal, amelyek a vámjogszabályok áthágásának megakadályozásáért, felderítéséért és leküzdéséért felelős szervek tisztviselőinek névsorát tartalmazzák.
Ezenkívül a Szerződő Felek az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak maximálisan hatékony megvalósításának biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket tesznek azért, hogy a vámcsalások elleni küzdelemért felelős hivatalok közvetlen személyes kapcsolatokat teremtsenek egymással, adott esetben akár a helyi vámhatóságok szintjén is, az információcsere előmozdítása és a megkeresések kezelésének megkönnyítése végett.
(3)    A Szerződő Felek konzultálnak egymással, majd azt követően részletesen tájékoztatják egymást a végrehajtásnak e cikk rendelkezéseinek megfelelően elfogadott szabályairól.


15. cikk
Kiegészítő jelleg
(1)    Ez a jegyzőkönyv kiegészíti és nem akadályozza a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos olyan megállapodások gyakorlati alkalmazását, amelyek megkötésére az EK tagállamai és az EFTA-államok között vagy az EFTA-államok körében került sor. A jegyzőkönyv azt sem zárja ki, hogy az ilyen megállapodások alapján történő kölcsönös segítségnyújtás még szélesebb körű legyen.
(2)    Ezek a megállapodások – a 11. cikkben foglaltak sérelme nélkül – nem érintik azokat a közösségi rendelkezéseket, amelyek az EK-Bizottság hatáskörrel rendelkező hatóságai és a tagállamok vámhatóságai között az olyan vámügyekben szerzett információk átadását szabályozzák, amelyek a Közösség szempontjából esetleg jelentőséggel bírnak.



12. JEGYZŐKÖNYV

a harmadik országokkal kötött megfelelőségértékelési megállapodásokról
A megfelelőségértékelésről harmadik országokkal kötendő kölcsönös elismerési megállapodások a Közösség kezdeményezésére kerülnek megtárgyalásra az olyan termékek esetében, amelyekre közösségi jogszabály megfelelőségi jelzés használatát írja elő. A Közösség a kérdést azon az alapon tárgyalja, hogy az érintett harmadik országok a Közösséggel kötendő megállapodásokkal párhuzamosan egyenértékű kölcsönös elismerési megállapodásokat fognak kötni az EFTA-államokkal. A Szerződő Felek az EGT-megállapodásban rögzített információs és konzultációs eljárásnak megfelelően működnek együtt. Amennyiben valamilyen vita mutatkozik a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban, annak kezelésére az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kerül sor.



13. JEGYZŐKÖNYV

a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések alkalmazásának mellőzéséről
A megállapodás 26. cikkének alkalmazása azokra a területekre korlátozódik, amelyek a megállapodás hatálya alá esnek, és amelyeken a közösségi vívmányok teljes mértékben bekerültek a megállapodásba.
Amennyiben a Szerződő Felek egyéb megoldásban nem állapodnak meg, a fenti cikk alkalmazása nem érinti azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szerződő Felek harmadik országokkal szemben az alábbi intézkedések kijátszásának megakadályozása érdekében vezethetnek be:
–    dömpingellenes intézkedések,
–    kiegyenlítő vámok,
–    harmadik országoknak felróható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szembeni intézkedések.



14. JEGYZŐKÖNYV

a szén- és acélipari termékek kereskedelméről
1. cikk
Ez a jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Szén- és Acélközösség és tagállamai, másrészről az egyes EFTA-államok között, vagy adott esetben az Európai Szén- és Acélközösség, valamint a megfelelő EFTA-állam között létrejött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások (a továbbiakban: „szabadkereskedelmi megállapodások”) hatálya alá eső termékekre vonatkozik.


2. cikk
(1)    A szabadkereskedelmi megállapodások változatlanok maradnak, hacsak ez a jegyzőkönyv másként nem rendelkezik. Amire a szabadkereskedelmi megállapodások nem alkalmazandók, arra ennek a megállapodásnak a rendelkezései vonatkoznak. Amennyiben a szabadkereskedelmi megállapodások anyagi jogi rendelkezései továbbra is érvényben maradnak, e megállapodásoknak az intézményi rendelkezései is alkalmazandók.
(2)    Az Európai Gazdasági Térségen belül folytatott kereskedelem tekintetében fennálló, a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások, az azokkal azonos hatású intézkedések, valamint a vámok és az azokkal azonos hatású díjak megszűnnek.


3. cikk
A Szerződő Felek nem vezetnek be olyan korlátozásokat vagy olyan közigazgatási és technikai szabályokat, amelyek a Szerződő Felek között folytatott kereskedelemben az e jegyzőkönyv hatálya alá eső termékek szabad mozgásának akadályát képeznék.


4. cikk
Az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó termékekkel foglalkozó vállalkozásokra vonatkozó lényeges versenyszabályokat a 25. jegyzőkönyv tartalmazza. A másodlagos jogszabályokat a 21. jegyzőkönyv és a XIV. melléklet részletezi.


5. cikk
A Szerződő Felek betartják az acéliparra vonatkozó támogatási szabályokat. A Szerződő Felek mindenekelőtt elismerik és elfogadják a közösségi szabályok jelentőségét az acélipar támogatásában, ahogy azt az 1991. december 31-ével hatályát vesztő 322/89/ESZAK bizottsági határozat is megállapítja. A Szerződő Felek kinyilvánítják az acélipar új közösségi támogatási szabályainak az EGT-megállapodásba – ennek a megállapodásnak a hatályba lépéséig – történő beépítése iránti elkötelezettségüket, feltéve hogy azok lényegükben hasonlóak a fent említett határozatban foglalt szabályokhoz.


6. cikk
(1)    A Szerződő Felek kicserélik a piacra vonatkozó információikat. Az EFTA-államok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az acélgyártók, -fogyasztók és -kereskedők megadják ezeket az információkat.
(2)    Az EFTA-államok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a területükön létesített acélipari vállalkozások részt vegyenek az 1981. november 18-i 3302/81/ESZAK bizottsági határozat 15. cikkében hivatkozott éves felmérésekben, amelyek a beruházásokról készülnek. A Szerződő Felek az üzleti titoktartás követelményeinek sérelme nélkül kicserélik információikat a jelentősebb beruházási és tőkekivonó projektekről.
(3)    A Szerződő Felek közötti információcserével kapcsolatos minden ügy e megállapodás általános intézményi rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.


7. cikk
A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az egyes EFTA-államok között létrejött szabadkereskedelmi megállapodások 3. jegyzőkönyvében rögzített származási szabályokat ennek a megállapodásnak a 4. jegyzőkönyve váltja fel.



15. JEGYZŐKÖNYV

a személyek szabad mozgására vonatkozó átmeneti időszakokról
(Liechtenstein)
1. cikk
A megállapodásnak és mellékleteinek azon rendelkezései, amelyek a személyeknek az EK-tagállamok és az EFTA-államok közötti szabad mozgására vonatkoznak, az e jegyzőkönyvben rögzített átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel alkalmazandók.


2. cikk
(1)    Egyrészről Liechtenstein, másrészről az EK-tagállamok és a többi EFTA-állam az EK- tagállamok és a többi EFTA-állam állampolgárai, illetve a liechtensteini állampolgárok vonatkozásában 1998. január 1-jéig továbbra is hatályban tarthatják azokat a nemzeti rendelkezéseiket, amelyek a területükre történő belépést, valamint a területükön való tartózkodást és munkavállalást előzetes engedélyhez kötik.
(2)    Liechtenstein az EK-tagállamok és a többi EFTA-állam állampolgárai vonatkozásában 1998. január 1-jéig továbbra is hatályban tarthatja a letelepedni szándékozókra, az idénymunkásokra és a határ menti ingázó munkavállalókra vonatkozó mennyiségi korlátozásokat. Ezek a mennyiségi korlátozások fokozatosan csökkenni fognak.


3. cikk
(1)    Liechtenstein 1998. január 1-jéig továbbra is hatályban tarthatja az idénymunkások foglalkozási és földrajzi mobilitását korlátozó nemzeti rendelkezéseit, azt is ideértve, hogy az idénymunkások a szezonális munkavállalási engedélyük lejártakor legalább három hónapra kötelesek elhagyni Liechtenstein területét. A szezonális munkavállalási engedélyek 1993. január 1-jétől a Liechtenstein területére történő visszatéréskor automatikusan megújításra kerülnek olyan idénymunkások esetében, akik idénymunkára szóló munkavállalási szerződéssel rendelkeznek.
(2)    A megállapodás V. mellékletének 2. pontjában foglaltaknak megfelelően az 1612/68/EGK rendelet 10., 11. és 12. cikke Liechtensteinben a letelepedettek vonatkozásában 1995. január 1-jétől, míg az idénymunkások vonatkozásában 1997. január 1-jétől lépnek érvénybe.
(3)    A (2) bekezdésben előírt rendelkezések Liechtenstein területén az önálló vállalkozók családtagjaira is érvényesek.


4. cikk
Liechtenstein hatályban tarthatja:
–    1998. január 1-jéig azokat a nemzeti rendelkezéseit, amelyek előírják annak a munkavállalónak, akinek munkahelye Liechtenstein területén található, miközben lakóhelye Liechtenstein területén kívül van (határ menti ingázó munkavállaló), hogy minden nap térjen vissza a lakóhelye szerinti országba,
–    1998. január 1-jéig azokat a nemzeti rendelkezéseit, amelyek a munkavállalók valamennyi kategóriájára vonatkozóan korlátozzák a foglalkozási mobilitást és a szakmába történő bejutást,
–    1995. január 1-jéig azokat a nemzeti rendelkezéseit, amelyek a liechtensteini lakóhellyel rendelkező önálló vállalkozók tekintetében korlátozzák a szakmába történő bejutást. A Liechtenstein területén kívüli lakóhellyel rendelkező önálló vállalkozók vonatkozásában ezek a korlátozások 1997. január 1-jéig tarthatók fenn.


5. cikk
(1)    A 2–7. cikkekben részletezett korlátozásoktól eltekintve Liechtenstein a megállapodás aláírásának időpontjától semmilyen újabb korlátozó intézkedést nem vezet be a munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak az ország területére történő belépésével, valamint az ország területén történő munkavállalásával és letelepedésével kapcsolatban.
(2)    Liechtenstein minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az átmeneti időszakok során az EK-tagállamok és a többi EFTA-állam állampolgárai ugyanolyan eséllyel helyezkedhessenek el Liechtenstein területén a számukra is engedélyezett foglalkozási ágakban, mint Liechtenstein állampolgárai.


6. cikk
A Liechtensteinre vonatkozó átmeneti időszak végén a Szerződő Felek együttesen felülvizsgálják az átmeneti rendelkezéseket, kellő figyelmet szentelve Liechtenstein sajátos földrajzi fekvésének.


7. cikk
Az átmeneti időszakok során a fennálló kétoldalú megállapodások változatlanul érvényben maradnak, hacsak a megállapodás rendelkezései nem kedvezőbbek az EK-tagállamok és az EFTA-államok állampolgáraira nézve.


8. cikk
E jegyzőkönyv alkalmazásában „idénymunkás”, illetve „határ menti ingázó munkavállaló” a Liechtensteinnek a megállapodás aláírásának időpontjában hatályos nemzeti joga által meghatározott foglalkoztatott.



16. JEGYZŐKÖNYV

a személyek szabad mozgására vonatkozó átmeneti időszakokkal kapcsolatos,
a társadalombiztosítás terén alkalmazandó intézkedésekről
(Liechtenstein)
1. cikk
Ennek a jegyzőkönyvnek, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendeletnek (HL L 149., 1971.7.5., 416. o.) az alkalmazásában Liechtenstein esetében „idénymunkás” az a munkavállaló, aki valamelyik EK-tagállamnak vagy egy másik EFTA-államnak az állampolgára, és aki Liechtenstein nemzeti joga értelmében legfeljebb kilenc hónapra szóló szezonális munkavállalási engedéllyel rendelkezik.


2. cikk
A munkavállalási engedély érvényességi ideje alatt az idénymunkás a liechtensteini jog, valamint az 1408/71/EGK rendelet rendelkezései szerint ugyanolyan feltételekkel jogosult munkanélküli segélyre, mint Liechtenstein állampolgárai.


3. cikk
Az idénymunkások által a munkanélküli biztosításként befizetett hozzájárulások egy részét Liechtenstein e munkavállalók lakóhelye szerinti államoknak az alábbi eljárás keretében téríti vissza:
a)    A hozzájárulások teljes összegének megállapítása valamennyi állam vonatkozásában az adott állam állampolgáraként augusztus hónap végén Liechtensteinben tartózkodó idénymunkásoknak a száma, továbbá az idény átlagos hossza, a bérek és a liechtensteini munkanélküli biztosítási hozzájárulás nagysága (annak a munkáltató és a munkavállaló közötti megoszlása) alapján történik.
b)    Az egyes államoknak visszatérített összeg a hozzájárulásoknak az a) pont szerint kiszámított teljes összege ötven százalékának felel meg.
c)    Visszatérítésre csak abban az esetben kerül sor, ha az adott államban lakóhellyel rendelkező idénymunkások teljes száma az elszámolási időszak során meghaladja az 50-et.


4. cikk
Ennek a jegyzőkönyvnek az érvényessége a 15. jegyzőkönyvben meghatározott átmeneti időszakok tartamára korlátozódik.



17. JEGYZŐKÖNYV

a 34. cikkről
1.    A megállapodás 34. cikke nem érinti az olyan jogszabály elfogadását vagy olyan intézkedés végrehajtását a Szerződő Felek részéről, amely harmadik országnak a piacaikhoz való hozzáférésével kapcsolatos.
A megállapodás hatálya alá eső területek jogszabályait a megállapodásban rögzített eljárás szerint kezelik, és a Szerződő Felek törekednek a megfelelő EGT-szabályok kidolgozására.
A Szerződő Felek minden egyéb esetben tájékoztatják az EGT-Vegyesbizottságot az intézkedésekről, és szükség esetén olyan rendelkezések elfogadására törekednek, amelyek biztosítják, hogy a többi Szerződő Fél területén keresztül az intézkedéseket ne lehessen kijátszani.
Ha az ilyen szabályokról vagy rendelkezésekről nem sikerül megállapodásra jutni, akkor az érintett Szerződő Fél megteheti a szükséges intézkedéseket a kijátszások megakadályozására.
2.    A 34. cikkből eredő jogosultságok kedvezményezettjeinek meghatározásánál a letelepedési szabadság korlátainak eltörléséről szóló általános program (HL 2., 1962.1.15., 36/62. o.) I. címében foglaltak ugyanolyan jogi erővel bírnak, mint a Közösségen belül.



18. JEGYZŐKÖNYV

a 43. cikk végrehajtására vonatkozó belső eljárásokról
A Közösség tekintetében a 43. cikk végrehajtása során követendő eljárásokat az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés határozza meg.
Az EFTA-államok tekintetében az eljárásokat az EFTA-államok Állandó Bizottságáról szóló megállapodás határozza meg, amely az alábbi elemeket foglalja magában:
Azon EFTA-állam, amely a megállapodás 43. cikkének megfelelő intézkedéseket kíván hozni, erről kellő időben értesíti az EFTA-államok Állandó Bizottságát.
Titkos vagy sürgős intézkedések esetében azonban legkésőbb azok hatálybalépésének időpontjáig értesíteni kell a többi EFTA-államot és az EFTA-államok Állandó Bizottságát.
Az EFTA-államok Állandó Bizottsága megvizsgálja a helyzetet, és véleményt nyilvánít az intézkedések bevezetésével kapcsolatban. A továbbiakban folyamatosan tájékozódik a helyzetről, és többségi szavazással eljárva bármikor ajánlásokat tehet a bevezetett intézkedések esetleges módosítására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, illetve bármely egyéb olyan intézkedésre vonatkozóan, amely az érintett EFTA-államnak nehézségei leküzdésében segítséget nyújt.



19. JEGYZŐKÖNYV

a tengeri közlekedésről
A Szerződő Felek egymás között nem alkalmazzák a Tanács 4057/86/EGK (HL L 378., 1986.12.31., 14. o.) és 4058/86/EGK (HL L 378., 1986.12.31., 21. o.) rendeletében, valamint 83/573/EGK irányelvében (HL L 332., 1983.11.28., 37. o.) hivatkozott intézkedéseket, sem más hasonló intézkedéseket, feltéve hogy a megállapodásban említett, a tengeri közlekedéssel kapcsolatos közösségi jogszabályok teljes mértékben megvalósításra kerülnek.
A tengeri közlekedés terén a Szerződő Felek az alábbi rendelkezéseknek megfelelően összehangolják a harmadik országokkal és a harmadik országbeli vállalkozásokkal szembeni fellépéseiket és intézkedéseiket:
1.    ha egy Szerződő Fél úgy dönt, hogy tartósan figyelemmel kíséri egyes harmadik országoknak a teherhajózás terén folytatott tevékenységét, akkor erről tájékoztatja az EGT-Vegyesbizottságot, és javasolhatja a többi Szerződő Félnek, hogy vegyen részt az ilyen fellépésben;
2.    ha egy Szerződő Fél úgy dönt, hogy a tengeri kereskedelemben szállított rakományokhoz való szabad hozzáférés korlátozására vagy az ilyen korlátozással való fenyegetésre válaszul egy harmadik országnál diplomáciai lépéseket tesz, akkor erről tájékoztatja az EGT-Vegyesbizottságot. A többi Szerződő Fél dönthet úgy, hogy csatlakozik az ilyen diplomáciai lépésekhez;
3.    ha a Szerződő Felek közül bármelyiknek szándékában áll intézkedni vagy fellépni harmadik országgal és/vagy harmadik országbeli hajótulajdonosokkal szemben a menetrend szerint közlekedő teherhajókkal lebonyolított árufuvarozásban érdekelt bizonyos harmadik országbeli hajótulajdonosok tisztességtelen árképzési gyakorlatára vagy a tengeri kereskedelemben szállított rakományokhoz való szabad hozzáférés korlátozására vagy az ilyen korlátozással való fenyegetésre válaszul, akkor erről tájékoztatja az EGT-Vegyesbizottságot. Az eljárást kezdeményező Szerződő Fél indokolt esetben kérheti a többi Szerződő Fél együttműködését az ilyen eljárásokban.
A többi Szerződő Fél dönthet úgy, hogy saját hatáskörben azonos intézkedésre vagy fellépésre szánja el magát. Amennyiben a Szerződő Felek valamelyikének intézkedéseit vagy fellépését olyan Szerződő Fél országának területén keresztül kerülik meg, amelynek részéről nem történt ilyen intézkedés vagy fellépés, úgy az a Szerződő Fél, amelynek intézkedését vagy fellépését ilyen módon kijátszották, megfelelő intézkedéseket tehet a helyzet orvoslására;
4.    ha a Szerződő Felek közül bármelyiknek szándékában áll a 4055/86/EGK tanácsi rendelet (HL L 378., 1986.12.31., 1. o.) 5. cikke (1) bekezdésében és 6. cikkében ismertetett rakománymegosztási megállapodásról tárgyalni vagy ennek a rendeletnek a rendelkezéseit egy harmadik ország állampolgáraira kiterjeszteni, amiről a rendelet 7. cikke előre rendelkezik is, akkor erről tájékoztatja az EGT-Vegyesbizottságot.
Ha egy vagy több Szerződő Fél kifogást emel a tervezett fellépés ellen, akkor a problémára az érdekeltek az EGT-Vegyesbizottság keretében keresnek kielégítő megoldást. Amennyiben a Szerződő Felek nem jutnak megállapodásra, úgy megfelelő intézkedések megtételére kerülhet sor. Egyéb eszköz hiányában az ilyen intézkedések sorába tartozhat a tengeri szállítási szolgáltatások szabadsága elvének – amit a rendelet 1. cikke mond ki – az eltörlése;
5.    amennyiben lehetséges, úgy a Szerződő Felek az 1–4. pontban hivatkozott információkat időben a többi fél tudomására hozzák, hogy azok összehangolhassák fellépésüket;
6.    ha egy Szerződő Fél kéri, akkor konzultációkra kerül sor a Szerződő Felek között a tengeri közlekedés ügyeit érintő és a nemzetközi szervezeteken belül kezelt kérdésekben, továbbá a Szerződő Felek és a harmadik országok viszonylatában a tengerhajózásban végbement fejlődés különböző aspektusairól, valamint az e téren megkötött két- vagy többoldalú megállapodások hasznáról.



20. JEGYZŐKÖNYV

a belvízi utakhoz való hozzáférésről
1.    A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a belvízi útjaikhoz való hozzáférés jogát. A Rajna és a Duna esetében a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a belvízi utakhoz való egyenlő hozzáférés és a belvízi utak körzetében való letelepedés szabadsága, mint cél, egy időben valósuljon meg.
2.    A kérdéskörhöz kapcsolódó többoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségek figyelembevételével az érintett nemzetközi szervezetek 1996. január 1-jéig kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a Szerződő Felek területén húzódó belvízi utak hozzáférhetőségét valamennyi Szerződő Fél számára egyenlő feltételekkel és kölcsönösen biztosítják.
3.    Valamennyi, a belvízi utakra vonatkozó közösségi jogszabály a megállapodás hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó mindazon EFTA-államok tekintetében, amelyek részére – abban az időpontban – már biztosított a hozzáférés joga a Közösség belvízi útjaihoz, illetve a többi EFTA-állam tekintetében, amint azok is részesülnek az egyenlő feltételekkel biztosított hozzáférés jogában.
Az e megállapodásnak megfelelően kiigazított 1989. április 27-i 1101/89/EGK rendelet (HL L 116., 1989.4.28., 25. o.) 8. cikke mindazonáltal alkalmazhatóvá válik az utóbbi EFTA-államokból érkező, 1993. január 1-jét követően vízre bocsátott belvízi hajókra nézve, mihelyt ezeknek az államoknak rendelkezésére bocsátják a Közösség belvízi útjait.



21. JEGYZŐKÖNYV

a vállalkozásokra alkalmazandó versenyszabályok végrehajtásáról
1. cikk
Az EFTA Felügyeleti Hatóságot a megállapodás aláírásának időpontjában az EFTA-államok között létrejött megállapodás az EK-Bizottsággal azonos hatáskörrel és hasonló funkciókkal ruházza fel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés versenyszabályainak alkalmazásában, lehetővé téve az EFTA Felügyeleti Hatóság számára, hogy érvényre juttassa a megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, továbbá az 53–60. cikkben és a 25. jegyzőkönyvben meghatározott elveket.
A Közösség szükség esetén olyan rendelkezéseket fogad el, amelyek érvényre juttatják a megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, továbbá az 53–60. cikkben és a 25. jegyzőkönyvben meghatározott elveket annak biztosítása érdekében, hogy az EK-Bizottság ennek a megállapodásnak az alapján azonos hatáskörrel és hasonló funkciókkal rendelkezzék, mint amelyekkel a megállapodás aláírásának időpontjában rendelkezik az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés versenyszabályainak alkalmazásában.


2. cikk
Ha a megállapodás VII. részében részletezett eljárások alapján az 1. cikk (2) bekezdésének e) pontja, továbbá az 53–60. cikk és a 25. jegyzőkönyv végrehajtására vagy ennek a jegyzőkönyvnek a 3. cikkében felsorolt jogi aktusok módosítására új jogi aktusokat fogadnak el, akkor annak megfelelő módosításokra kerül sor az EFTA Felügyeleti Hatóságot létrehozó megállapodásban is annak érdekében, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság az EK-Bizottsággal azonos hatáskörrel és hasonló funkciókkal legyen felruházva.


3. cikk
(1) A XIV. mellékletben felsorolt jogi aktusok mellett az alábbi jogi aktusokban tükröződnek az EK-Bizottság hatásköri feladatai és funkciói az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés versenyszabályainak végrehajtása tekintetében:

Vállalkozások összefonódásának szabályozása

1.    389 R 4064: A Tanács 1989. december 21-i 4064/89/EGK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 395., 1989.12.30., 1. o.), amelynek helyesbített szövegváltozatát a HL L 257., 1990.9.21., 13. o. tartalmazza.
2.    390 R 2367: A Bizottság 1990. július 25-i 2367/90/EGK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89/EGK tanácsi rendeletben előírt bejelentésekről, határidőkről és meghallgatásokról (HL L 219., 1990.8.14., 5. o.)

Általános eljárási szabályok

3.    362 R 0017: A Tanács 1962. február 6-i 17/62. számú rendelete: Első rendelet a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról (HL 13., 1962.2.21., 204/62. o.), az alábbi módosításokkal:
–    362 R 0059: 1962. július 3-i 59/62. számú rendelet (HL 58., 1962.7.10., 1655/62. o.),
–    363 R 0118: 1963. november 5-i 118/63. számú rendelet (HL 162., 1963.11.7., 2696/63. o.),
–    371 R 2822: 1971. december 20-i 2822/71/EGK rendelet (HL L 285., 1971.12.29., 49. o.),
–    1 72 B: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Dán Királyságnak, Írországnak, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 73., 1972.3.27., 92. o.),
–    1 79 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 291., 1979.11.19., 93. o.),
–    1 85 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 302., 1985.11.15., 165. o.),
4.    362 R 0027: A Bizottság 1962. május 3-i 27/62. számú rendelete: Első rendelet a 1962. február 6-i 17. számú tanácsi rendelet végrehajtásáról (A kérelmek és bejelentések formai, tartalmi és egyéb kellékei) (HL 35., 1962.5.10., 1118/62. o.), az alábbi módosításokkal:
–    368 R 1133: 1968. július 26-i 1133/68/EGK rendelet (HL L 189., 1968.8.1., 1. o.),
–    375 R 1699: 1975. július 2-i 1699/75/EGK rendelet (HL L 172., 1975.7.3., 11. o.),
–    1 79 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 291., 1979.11.19., 94. o.),
–    385 R 2526: 1985. augusztus 5-i 2526/85/EGK rendelet (HL L 240., 1985.9.7., 1. o.),
–    1 85 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 302., 1985.11.15., 166. o.).
5.    363 R 0099: A Bizottság 1963. július 25-i 99/63/EGK rendelete a 17/62/EGK tanácsi rendelet 19. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt meghallgatásokról (HL 127., 1963.8.20., 2268/63. o.).

Közlekedés

6.    362 R 0141: A Tanács 1962. november 26-i 141/62. számú rendelete a szállításnak a 165/65/EGK és 1002/67/EGK rendeletekkel módosított 17. számú tanácsi rendelet alkalmazása alóli mentesítéséről (HL 124., 1962.11.28., 2751/62. o.).
7.    368 R 1017: A Tanács 1968. július 19-i 1017/68/EGK rendelete a vasúti, közúti és belvízi szállítási ágazatokra vonatkozó versenyszabályok alkalmazásáról, 6., valamint 10–31. cikk (HL L 175., 1968.7.23., 1. o.).
8.    369 R 1629: A Bizottság 1969. augusztus 8-i 1629/69/EGK rendelete az 1968. július 19-i 1017/68/EGK tanácsi rendelet 10. cikke szerinti panaszok, 12. cikke szerinti kérelmek és 14. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentések formájáról, tartalmáról és egyéb részleteiről (HL L 209., 1969.8.21., 1. o.).
9.    369 R 1630: A Bizottság 1969. augusztus 8-i 1630/69/EGK rendelete az 1968. július 19-i 1017/68/EGK tanácsi rendelet 26. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt meghallgatásokról (HL L 209., 1969.8.21., 11. o.).
10.    374 R 2988: A Tanács 1974. november 26-i 2988/74/EGK rendelete az eljárások időtartamának korlátozásáról, valamint az Európai Gazdasági Közösség szállításra és versenyre vonatkozó szabályai alapján kezdeményezett szankciók végrehajtásáról (HL L 319., 1974.11.29., 1. o.).
11.    386 R 4056: A Tanács 1986. december 22-i 4056/86/EGK rendelete a Szerződés 85. és 86. cikkének tengeri szállításra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, II. rész (HL L 378., 1986.12.31., 4. o.).
12.    388 R 4260: A Bizottság 1988. december 16-i 4260/88/EGK rendelete a Szerződés 85. és 86. cikkének tengeri szállításra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 4056/86/EGK tanácsi rendeletben előírt közleményekről, panaszokról, kérelmekről és meghallgatásokról (HL L 376., 1988.12.31., 1. o.).
13.    387 R 3975: A Tanács 1987. december 14-i 3975/87/EGK rendelete a légi közlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról (HL L 374., 1987.12.31., 1. o.), az alábbi módosítással:
–    391 R 1284: A Tanács 1991. május 14-i 1284/91/EGK rendelete (HL L 122., 1991.5.17., 2. o.).
14.    388 R 4261: A Bizottság 1988. december 16-i 4261/88/EGK rendelete a légi közlekedésben működő vállalkozásokra vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról szóló 3975/87/EGK tanácsi rendeletben előírt panaszokról, kérelmekről és meghallgatásokról (HL L 376., 1988.12.31., 10. o.).
(2) A XIV. mellékletben felsorolt jogi aktusok mellett az alábbi jogi aktusokban tükröződnek az EK-Bizottság hatáskörei és feladatai az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés versenyszabályainak végrehajtása tekintetében:
1.    Az ESZAK-Szerződés 65. cikke (2) bekezdésének 3–5. pontja, (3) bekezdése, (4) bekezdésének 2. pontja és (5) bekezdése.
2.    Az ESZAK-Szerződés 66. cikke (2) bekezdésének 2–4. pontja és (4)–(6) bekezdése.
3.    354 D 7026: A Főhatóság 1954. május 6-i 26/54. számú határozata a Szerződés 66. cikkének (4) bekezdésében foglaltak végrehajtásaként a szolgáltatandó információkat érintő rendelet meghozataláról (az Európai Szén- és Acélközösség Hivatalos Lapjának 9. száma, 1954.5.11., 350/54. o.).
4.    378 S 0715: A Bizottság 1978. április 6-i 715/78/ESZAK határozata az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésben előírt eljárásokban alkalmazott elévülési időkről, valamint a szankciók végrehajtásáról (HL L 94., 1978.4.8., 22. o.).
5.    384 S 0379: A Bizottság 1984. február 15-i 379/84/ESZAK határozata az ESZAK-szerződésben, valamint az annak alkalmazása során hozott határozatokban előírt ellenőrzések végrehajtásával megbízott bizottsági tisztviselők és megbízottak hatáskörének meghatározásáról (HL L 46., 1984.2.16., 23. o.).


4. cikk
(1) Azok az 53. cikk (1) bekezdésében leírt típusú megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a megállapodás hatálybalépését követően lépnek életbe, és amelyek tekintetében a Felek az 53. cikk (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására törekednek, az 56. cikk, a 23. jegyzőkönyv, valamint az e jegyzőkönyv 1–3. cikkében hivatkozott szabályok alapján a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnál bejelentésre kerülnek. Amíg ezek bejelentése meg nem történik, addig az 53. cikk (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása tekintetében döntést hozni nem lehet.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek esetében:
a)    a részt vevő felek egyetlen EK-tagállam vagy egyetlen EFTA-állam vállalkozásai, és a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások nem függenek össze a Szerződő Felek között lebonyolított kivitellel, illetve behozatallal;
b)    részt vevő félként legfeljebb két vállalkozás szerepel, és a megállapodás:
i.    csak az egyik Szerződő Fél szabadságát korlátozza azoknak az áraknak vagy üzleti feltételeknek a meghatározásában, amelyek alapján a másik Szerződő Féltől beszerzett árukat továbbadhatja; vagy
ii.    korlátozza az iparjogvédelmi jogok – különösen a szabadalmak, a használati minták, formatervezési minták vagy védjegyek – jogosultját vagy felhasználóját, vagy az olyan személyt megillető jogok gyakorlását, aki szerződés alapján jogosult egy gyártási eljárás vagy ipari folyamatok használatára és alkalmazására vonatkozó ismeretek felhasználásának átruházására vagy átadására;
c)    a Felek kizárólagos célja:
i.    szabványok vagy típusok kifejlesztése, illetve egységes alkalmazása; vagy
ii.    közös kutatás-fejlesztés; vagy
iii.    a termékek előállításában való szakosodás, a végrehajtásukhoz szükséges megállapodásokat is ideértve:
–    ha a szakosodás tárgyát képező termékek kereskedelme a megállapodás által átfogott terület jelentős részén nem haladja meg az azonos termékek vagy a fogyasztók által jellemző tulajdonságaik, áruk és felhasználásuk folytán hasonlónak tekintett termékek kereskedelmi volumenének 15%-át, továbbá
–    ha a részt vevő vállalkozások teljes évi forgalma nem haladja meg a 200 millió ECU-t.
Ezek a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások az 56. cikk, a 23. jegyzőkönyv, valamint az e jegyzőkönyv 1–3. cikkében hivatkozott szabályok alapján bejelenthetők a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnál.


5. cikk
(1) Azok az 53. cikk (1) bekezdésében leírt típusú megállapodások, határozatok és összehangolt magatartások, amelyeket már a megállapodás hatálybalépésének időpontjáig életbe léptettek, és amelyek tekintetében a felek az 53. cikk (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására törekednek, az 56. cikk, a 23. jegyzőkönyv, valamint az e jegyzőkönyv 1–3. cikkében hivatkozott szabályok alapján a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnál a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hat hónapon belül bejelentésre kerülnek.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a megállapodás 53. cikkének (1) bekezdésében leírt típusú és az e jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra; ezek az 56. cikk, a 23. jegyzőkönyv, valamint az e jegyzőkönyv 1–3. cikkében hivatkozott szabályok alapján bejelenthetők a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnál.


6. cikk
A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság az 53. cikk (3) bekezdése alapján határozataiban megszabja azok hatálybalépésének időpontját. Ez az időpont megelőzheti a bejelentés időpontját az olyan megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott olyan döntések vagy az olyan összehangolt magatartások vonatkozásában, amelyek az e jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésének, valamint 5. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak, illetve az e jegyzőkönyv 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozók közül azok, amelyek az 5. cikk (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelentésre kerültek.


7. cikk
(1) Amennyiben azok az 53. cikk (1) bekezdésében leírt típusú megállapodások, döntések, összehangolt magatartások, amelyeket már a megállapodás hatálybalépésének időpontjáig életbe léptettek és az e jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésében megszabott határidőkön belül bejelentettek, nem tesznek eleget az 53. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, és az érintett vállalkozások, valamint a vállalkozások érintett társulásai elállnak azok hatálybaléptetésétől, vagy úgy módosítják azokat, hogy a továbbiakban már nem esnek az 53. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom alá, vagy eleget tesznek az 53. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, úgy az 53. cikk (1) bekezdésében szereplő tilalom csak a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által megállapított időszakra vonatkozik. A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által az előző mondatban leírtak értelmében hozott döntés nem alkalmazható az olyan vállalkozásokkal vagy a vállalkozások olyan társulásaival szemben, amelyek nem adták kifejezett beleegyezésüket a bejelentéshez.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak csak akkor alkamazandók az e jegyzőkönyv 4. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, már a megállapodás hatálybalépésének időpontjáig életbe léptetett megállapodásokra, határozatokra vagy összehangolt magatartásokra, ha azokat a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hat hónapon belül bejelentik.


8. cikk
A megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt az EK-Bizottság elé terjesztett kérelmeket és bejelentéseket úgy kell tekinteni, mint amelyek eleget tesznek a megállapodás alapján a kérelmekre és bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseknek.
A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság a megállapodás 56. cikke és a 23. jegyzőkönyv 10. cikke alapján előírhatja a megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében előírt, megfelelően kitöltött formanyomtatvány benyújtását az általa kitűzött időpontig. Ebben az esetben a kérelmek és bejelentések csak akkor tekinthetők szabályszerűnek, ha a nyomtatványokat a kitűzött határidőn belül és a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően nyújtják be.


9. cikk
Az 53. cikk (1) bekezdésében foglaltak megszegése miatt bírság kivetésére nem kerül sor az olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások bejelentését megelőző cselekmények miatt, amelyekre ennek a jegyzőkönyvnek az 5. és 6. cikke vonatkozik, és amelyeket az ott megszabott határidőn belül bejelentettek.


10. cikk
A Szerződő Felek a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hat hónapon belül gondoskodnak azoknak az intézkedéseknek a megtételéről, amelyek lehetőséget biztosítanak az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság tisztviselői által végzett tevékenység szükséges támogatásához annak érdekében, hogy vizsgálataikat a megállapodásban előre szabályozott módon végezhessék el.


11. cikk
A megállapodás hatálybalépésének időpontjában már életbe léptetett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások közül azok tekintetében, amelyek az 53. cikk (1) bekezdésének hatálya alá esnek, az 53. cikk (1) bekezdésében szereplő tiltás nem alkalmazható, ha a megállapodásokat, a döntéseket vagy összehangolt magatartásokat a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hat hónapon belül úgy módosítják, hogy azok teljesítsék a XIV. mellékletben előírt blokkmentességekben foglalt feltételeket.


12. cikk
A megállapodás hatálybalépésének időpontjában már életbe léptetett megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott ilyen döntések és az összehangolt magatartások közül azok tekintetében, amelyek az 53. cikk (1) bekezdésének hatálya alá esnek, az 53. cikk (1) bekezdésében szereplő tilalom nem alkalmazható a megállapodás hatálybalépésének időpontjától, ha a megállapodásokat, a döntéseket vagy a magatartásokat a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hat hónapon belül úgy módosítják, hogy azok a továbbiakban ne essenek az 53. cikk (1) bekezdésében szereplő tilalom alá.


13. cikk
Azok a megállapodások, a vállalkozások társulásainak azok a döntései, valamint azok az összehangolt magatartások, amelyek a megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 85. cikkének (3) bekezdése alapján biztosított egyedi mentességből adódó előnyöket élveznek, az ilyen mentességet biztosító határozatokban foglalt lejárati határidőkig, illetve amíg az EK-Bizottság másként nem dönt – attól függően, hogy mely időpont következik be előbb – a megállapodás rendelkezései tekintetében továbbra is élvezik e mentességet.



22. JEGYZŐKÖNYV

a „vállalkozás” és a „forgalom” meghatározásáról (56. cikk)
1. cikk
Egyedi eseteknek a megállapodás 56. cikke szerinti besorolása szempontjából a „vállalkozás” olyan személyt jelent, aki vagy amely kereskedelmi vagy gazdasági jellegű tevékenységet folytat.


2. cikk
A megállapodás 56. cikke értelmében a „forgalom” magában foglalja az érintett vállalkozások által a megállapodás hatálya alá eső területen, a vállalkozás szokásos tevékenységi körébe tartozó termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása nyomán a megelőző pénzügyi évben befolyt összegeket, miután azokból az értékesítési árengedmények, a hozzáadottérték-adó és a forgalommal közvetlenül összefüggő többi adónem levonásra kerültek.


3. cikk
A forgalom helyett a következő meghatározások alkalmazandók:
a)    a hitelintézetek és egyéb pénzintézetek esetében az összvagyon, beszorozva a kölcsönök és a megállapodás hatálya alá eső területen letelepedettekkel folytatott ügyletek keretében a hitelintézeteknek és az ügyfeleknek nyújtott előlegek hányadosával, valamint ezeknek a kölcsönöknek és előlegeknek a teljes összegével;
b)    biztosítótársaságok esetében a megállapodás hatálya alá eső területen letelepedettektől befolyt bruttó biztosítási díjösszeg, amely magában foglal minden, a biztosítótársaságok által vagy azok nevében megkötött biztosítási szerződés alapján befolyt összeget és kinnlevőséget, a viszontbiztosítások kimenő díjait is ideértve, az egyedi biztosítási díjakra vagy a biztosítási díjak teljes értékére való hivatkozással kivetett adók, adó jellegű járulékok, illetve egyéb adókivetések levonása után.


4. cikk
(1)     A megállapodás 56. cikke alkalmazásának tekintetében a forgalomnak az e jegyzőkönyv 2. cikkében szereplő meghatározásától eltérően a forgalom:
a)    az egymással versenyben nem álló vállalkozások közötti terjesztési és ellátási megegyezésekkel kapcsolatos megállapodásokat, a vállalkozások társulása által hozott döntéseket és az összehangolt magatartásokat illetően a megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások tárgyát képező termékeladással vagy szolgáltatásnyújtással szerzett összegekből és azoknak a termékeknek az eladásával vagy olyan szolgáltatások nyújtásával szerzett összegekből áll, amelyeket a felhasználók jellemzőik, áruk és felhasználási céljuk tekintetében egyenlőnek ítélnek;
b)    az egymással versenyben nem álló vállalkozások közötti technológiaátadási megegyezésekkel kapcsolatos megállapodásokat, a vállalkozások társulása által hozott döntéseket és az összehangolt magatartásokat illetően a megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások tárgyát képező technológiából származó termékeladással vagy szolgáltatásnyújtással szerzett összegekből és azoknak a termékeknek az eladásával vagy olyan szolgáltatások nyújtásával szerzett összegekből áll, amelyeket az adott technológia javítani vagy helyettesíteni hivatott.
(2)     Ha azonban az (1) bekezdés a) és b) pontjában leírt megállapodások létrejöttekor a forgalom a termékeladást és szolgáltatásnyújtást illetően nem áll rendelkezésre, a 2. cikkben szereplő általános rendelkezés alkalmazandó.


5. cikk
(1)     Ha az egyedi esetek olyan termékeket érintenek, amelyek a 25. jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak, akkor az esetek besorolásához kapcsolódó forgalmat az ilyen termékek értékesítése nyomán elért forgalom képezi.
(2)     Ha az egyedi esetek olyan termékeket érintenek, amelyek a 25. jegyzőkönyv hatálya alá tartoznak, valamint olyan termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás 53. és 54. cikkének hatálya alá tartoznak, a kapcsolódó forgalom meghatározása a 2. cikkben előírtaknak megfelelően valamennyi termék és szolgáltatás figyelembevételével történik.



23. JEGYZŐKÖNYV

a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésről (58. cikk)
ÁLTALÁNOS ELVEK
1. cikk
Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság bármelyik felügyeleti hatóság kérésére információt cserél és konzultál egymással általános kérdésekben.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság – eljárási szabályzataiknak megfelelően, valamint a megállapodás 56. cikkében és a 22. jegyzőkönyvben foglaltaknak, illetve mindkét fél autonóm döntéshozatali jogának tiszteletben tartásával – az alábbi rendelkezésekben előírtak szerint működnek együtt az 56. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá eső egyedi esetek kezelése terén.

Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában a „felügyeleti hatóság területe” az EK-Bizottság esetében az EK-tagállamok területe, amelyre az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés vagy adott esetben az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya az említett szerződésekben rögzített feltételekkel kiterjed, az EFTA Felügyeleti Hatóság esetében pedig az EFTA-államok területe, amelyre a megállapodás hatálya kiterjed.


AZ ELJÁRÁSOK KEZDETI SZAKASZA
2. cikk
A megállapodás 56. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá tartozó esetekben az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság indokolatlan késedelem nélkül továbbítják egymáshoz azokat a bejelentéseket és panaszokat, amelyekből nem tűnik ki, hogy azokat mindkét felügyeleti hatóságnak címezték. Ugyancsak tájékoztatják egymást, ha hivatalból indítanak eljárást.
Az a felügyeleti hatóság, amelyikhez az első albekezdésben előírtak szerinti információ érkezik, a beérkezéstől számított 40 munkanapon belül megteheti az információval kapcsolatos észrevételeit.


3. cikk
A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság a megállapodás 56. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá tartozó esetekben akkor konzultál a másik felügyeleti hatósággal, amikor:
–    közzéteszi a nemleges megállapításra irányuló szándékát,
–    közzéteszi az 53. cikk (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazó határozat meghozatalára irányuló szándékát, vagy
–    megküldi az érintett vállalkozásoknak vagy az érintett vállalkozások társulásainak a kifogási nyilatkozatot.
A másik felügyeleti hatóság a fent említett közzétételben vagy a kifogási nyilatkozatban megszabott határidőn belül teheti meg észrevételeit.
A felügyeleti hatóságok továbbítják egymáshoz az érintett vállalkozásoktól vagy harmadik féltől beérkező észrevételeket.


4. cikk
A megállapodás 56. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá tartozó esetekben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság továbbítja a másik felügyeleti hatósághoz azokat a közigazgatási iratokat, amelyekkel az eljárásokat lezárják vagy a panaszokat elutasítják.


5. cikk
A megállapodás 56. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá tartozó esetekben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felhívja a másik felügyeleti hatóságot arra, hogy képviseltesse magát az érintett vállalkozások meghallgatásán. A részvételi felhívás a másik felügyeleti hatóság illetékességi körébe tartozó államokra is vonatkozik.


TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGOK
6. cikk
A megállapodás 56. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá tartozó esetekben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság kellő időben tájékoztatja a másik felügyeleti hatóságot a tanácsadó bizottság üléséről, és átadja részére a vonatkozó dokumentációt.
Az e célból a másik felügyeleti hatóságtól beérkező összes dokumentum – a felügyeleti hatóság által összeállított anyaggal együtt – bemutatásra kerül a megállapodás 56. cikke alapján egy adott esetben döntéshozatalra jogosult felügyeleti hatóság tanácsadó bizottságában.
A felügyeleti hatóságok és az illetékességi körükbe tartozó államok jogosultak a másik felügyeleti hatóság tanácsadó bizottságában való részvételre, továbbá ott nézeteik kifejtésére, ugyanakkor szavazati joggal nem rendelkeznek.


OKMÁNYIGÉNYLÉS ÉS ÉSZREVÉTELEZÉS JOGA
7. cikk
A megállapodás 56. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá tartozó esetekben az a felügyeleti hatóság, amely az 56. cikk értelmében döntéshozatalra nem jogosult, az eljárás valamennyi szakaszában igényelheti a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnál a megállapodás 53. és 54. cikkébe ütköző jogsértés megállapítása vagy egy nemleges megállapítás vagy mentesség megadása céljából benyújtott legfontosabb okmányok másolatait, és a továbbiakban a végleges döntés meghozatala előtt megteheti megfelelőnek vélt észrevételeit.


KÖZIGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
8. cikk
(1)    Ha a megállapodás 56. cikkében meghatározott, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság olyan vállalkozásoktól vagy vállalkozások olyan társulásaitól kér információt, amelyek székhelye a másik felügyeleti hatóság területén található, akkor egyidejűleg a másik felügyeleti hatósághoz is eljuttatja a kérés másolatát.
(2)    Amennyiben egy vállalkozás vagy vállalkozások társulása a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által megszabott határidőn belül nem, vagy hiányosan szolgáltatja a kért információkat, a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság határozat útján kéri az információk megadását. Ha a vállalkozásoknak vagy a vállalkozások társulásainak székhelye a másik felügyeleti hatóság területén található, a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság eljuttatja határozatának másolatát a másik felügyeleti hatósághoz.
(3)    A megállapodás 56. cikkében meghatározott, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság kérésére a másik felügyeleti hatóság eljárási szabályzatának megfelelően vizsgálatot indít saját területén, amennyiben a kérést megfogalmazó hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság azt szükségesnek véli.
(4)    A hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak jogában áll, hogy aktívan részt vegyen a másik felügyeleti hatóság által a (3) bekezdésben foglaltak alapján végzett vizsgálatokban.
(5)    A ilyen, kérésre indult vizsgálatot végző hatóság a vizsgálat során felmerült információkat a vizsgálat lezárultát követően haladéktalanul megküldi a vizsgálatot kérő hatóságnak.
(6)    Amennyiben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság a megállapodás 56. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, (2) bekezdése második mondatának és (3) bekezdésének a hatálya alá tartozó esetekben a területén vizsgálatokat folytat, a másik felügyeleti hatóságot tájékoztatja arról a tényről, miszerint ilyen vizsgálatokra került sor, és ha a másik hatóság kéri, akkor eljuttatja hozzá a vizsgálatok eredményeit.


9. cikk
(1)    Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak alkalmazásának eredményeképpen megszerzett információk kizárólag a megállapodás 53. és 54. cikkében részletezett eljárások céljára használhatók fel.
(2)    Az EK-Bizottság, az EFTA Felügyeleti Hatóság, az EK-tagállamok és az EFTA- államok hatáskörrel rendelkező hatóságai, továbbá e testületek tisztviselői és egyéb alkalmazottai az e jegyzőkönyvben foglaltak alkalmazása során megszerzett és a kötelező szakmai titoktartás körébe tartozó információikat nem hozhatják mások tudomására.
(3)    A megállapodásban vagy a Szerződő Felek jogszabályaiban a szakmai titoktartásra és az információk korlátozott felhasználhatóságára vonatkozó szabályok az e jegyzőkönyvben szabályozott információcserét nem gátolhatják.


10. cikk
(1)    A vállalkozások a megállapodásaikról szóló bejelentéseiket a megállapodás 56. cikkének megfelelő, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósághoz címzik. Panaszaikat a két felügyeleti hatóság bármelyikéhez eljuttathatják.
(2)    Az 56. cikk értelmében valamely esetben döntéshozatali jogkörrel nem rendelkező felügyeleti hatósághoz címzett bejelentéseket vagy panaszokat a hatóság haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósághoz továbbítja.
(3)    Ha a hivatalból indítandó eljárások előkészítése vagy megindítása során nyilvánvalóvá válik, hogy a megállapodás 56. cikkének megfelelően a döntés a másik felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, akkor az esetet a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság kapja meg.
(4)    Miután az eset a (2) és (3) bekezdésben előírtak szerint a másik felügyeleti hatósághoz került, azt visszautalni a továbbiakban már nem lehet. Esetet átadni nem lehet, ha a nemleges megállapításra irányuló szándék vagy a megállapodás 53. cikkének (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazó döntés meghozatalára irányuló szándék már közzétételre került, vagy ha az érintett vállalkozások vagy azok társulásai címére már eljuttatták a kifogási nyilatkozatot, vagy levelet küldtek a kérelmezőnek, amelyben arról tájékoztatják, hogy kellő indok hiányában nem adnak helyt panaszának.


11. cikk
A kérelmek és bejelentések benyújtásának időpontja az az időpont, amikor azok az EK-Bizottsághoz vagy az EFTA Felügyeleti Hatósághoz megérkeznek, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodás 56. cikke alapján az adott esetben melyikük jogosult dönteni. Ha azonban a kérelmet vagy bejelentést ajánlott levélben adják fel, akkor az érkeztetés időpontjának a postára adás helyén a borítékra ütött postabélyegző dátumát kell tekinteni.


NYELVEK
12. cikk
A vállalkozásoknak jogukban áll megválasztani, hogy az EFTA-államok vagy az Európai Közösség melyik hivatalos nyelvén forduljanak írásban az EFTA Felügyeleti Hatósághoz és az EK-Bizottsághoz, és egyben a hatóságok melyik hivatalos nyelven forduljanak hozzájuk. Ez az eljárások minden fokára vonatkozik, akár bejelentés, kérelem vagy panasz alapján, akár hivatalból indította azt meg a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság.



24. JEGYZŐKÖNYV

a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése terén folytatott együttműködésről
ÁLTALÁNOS ELVEK
1. cikk
(1)    Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság bármelyik felügyeleti hatóság kérésére információt cserél és konzultál egymással általános kérdésekben.
(2)    Az EK-Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság az alábbi rendelkezésekben előírtak szerint működnek együtt az 57. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatálya alá eső összefonódások kezelése terén.
(3)    Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában a „felügyeleti hatóság területe” az EK-Bizottság esetében az EK-tagállamok területe, amelyre az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés vagy adott esetben az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya az említett szerződésekben rögzített feltételekkel kiterjed, az EFTA Felügyeleti Hatóság esetében pedig az EFTA-államok területe, amelyre a megállapodás hatálya kiterjed.


2. cikk
(1)    Az ebben a jegyzőkönyvben rögzített rendelkezéseknek megfelelően akkor kerül sor együttműködésre, ha:
a)    az érintett vállalkozások együttes forgalma az EFTA-államok területén eléri vagy meghaladja a megállapodás hatálya alá tartozó területen lebonyolított teljes forgalmuk 25%-át; vagy
b)    az érintett vállalkozások közül legalább kettő 250 millió ECU-t meghaladó forgalommal rendelkezik az EFTA-államok területén; vagy
c)    az összefonódás olyan gazdasági erőfölényt hozhat létre vagy erősíthet meg, amely az EFTA-államok területén, vagy annak jelentős részén számottevően akadályozhatja a tényleges verseny kibontakozását.
(2)    A hatóságok akkor is együttműködnek, ha
a)    az összefonódás olyan gazdasági erőfölény létrehozásának vagy megerősítésének veszélyével fenyeget, ami egy EFTA-államon belül valamely, az elkülönült piac valamennyi jellemzőjével rendelkező piacon jelentősen korlátozza a hatékony verseny kibontakozását, függetlenül attól, hogy ez a piac az e megállapodás hatálya alá eső terület jelentős része vagy sem, vagy
b)    valamely EFTA-állam a 7. cikkben foglaltak szerint intézkedéseket kíván bevezetni jogos érdekeinek védelmében.


AZ ELJÁRÁSOK KEZDETI SZAKASZA
3. cikk
(1)    Az EK-Bizottság három munkanapon belül átadja az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a 2. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekről szóló értesítések másolatait, illetve a lehető legrövidebb időn belül átadja a hozzá benyújtott vagy kibocsátott legfontosabb dokumentumok másolatait.
(2)    Az EK-Bizottság az EFTA Felügyeleti Hatósággal szoros és állandó kapcsolatot tartva bonyolítja le a megállapodás 57. cikkében foglaltak végrehajtására szolgáló eljárásokat. Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok kifejezésre juttathatják az ilyen eljárásokról alkotott véleményüket. E jegyzőkönyv 6. cikke alkalmazásában az EK-Bizottság információkat kap az érintett EFTA-állam hatáskörrel rendelkező hatóságától, és biztosítja e hatóság számára annak lehetőségét, hogy az eljárás bármely szakaszában, egészen a határozatnak a fent említett cikk alapján történő elfogadásáig, kifejezésre juttassa véleményét. E célból az EK-Bizottság a hatóság számára betekintést enged az iratokba.


MEGHALLGATÁSOK
4. cikk
Az EK-Bizottság a 2. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben felkéri az EFTA Felügyeleti Hatóságot, hogy képviseltesse magát az érintett vállalkozások meghallgatásain. Az EFTA-államok hasonlóképpen képviseltethetik magukat ezeken a meghallgatásokon.


AZ EK ÖSSZEFONÓDÁSOKKAL FOGLALKOZÓ TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGA
5. cikk
(1)    Az EK-Bizottság a 2. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben kellő időben tájékoztatja az EFTA Felügyeleti Hatóságot az EK összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottságának üléséről, és átadja részére a vonatkozó dokumentumokat.
(2)    Az EFTA Felügyeleti Hatóság által ebből a célból továbbított dokumentumok, ideértve az EFTA-államokból származó dokumentumokat is, az EK összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsága elé kerülnek, az EK-Bizottság által benyújtott egyéb vonatkozó dokumentumokkal együtt.
(3)    Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok jogosultak az EK összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottságában való részvételre, nézeteik kifejtésére, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek.


AZ EGYES ÁLLAMOKAT MEGILLETŐ JOGOK
6. cikk
(1)    Az EK-Bizottság egy, az érintett vállalkozásoknak, az EK-tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak és az EFTA Felügyeleti Hatóságnak haladéktalanul bejelentett határozattal ahhoz az EFTA-államhoz utalhatja a bejelentett összefonódás ügyét, amelyben az összefonódás olyan gazdasági erőfölény létrehozásának vagy megerősítésének veszélyével fenyeget, ami egy EFTA-államon belül valamely, az elkülönült piac valamennyi jellemzőjével rendelkező piacon jelentősen korlátozza a hatékony verseny kibontakozását, függetlenül attól, hogy ez a piac az e megállapodás hatálya alá eső terület jelentős része vagy sem.
(2)    Az (1) bekezdésben említett esetekben az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 173. cikke alapján az EK-tagállamokéval azonos jogcímen és feltételekkel bármelyik EFTA-állam fellebbezést nyújthat be az Európai Bírósághoz, és mindenekelőtt ideiglenes intézkedések elfogadását kérheti a gazdasági versennyel kapcsolatos nemzeti jogszabályainak alkalmazása céljából.


7. cikk
(1)    Annak ellenére, hogy az EK-Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a közösségi léptékű összefonódások kezelése tekintetében, amint arról a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 395., 1989.12.30., 1. o., helyesbítve: HL L 257., 1990.9.21., 13. o.) rendelkezik, az EFTA-államok a fenti rendelet szerint figyelembe vetteken kívüli jogos érdekeik védelmére megfelelő intézkedéseket tehetnek, amennyiben ezek az érdekek a megállapodás általános elveivel, valamint a megállapodásban akár közvetlenül, akár közvetett módon előírt egyéb rendelkezésekkel összhangban állnak.
(2)    Az (1) bekezdés értelmében jogos érdek a közbiztonság, a média pluralitása és a prudenciális szabályok.
(3)    Minden egyéb közérdekről tájékoztatni kell az EK-Bizottságot, amelynek, miután megvizsgálta, hogy az a megállapodás általános elveivel, valamint a megállapodásban akár közvetlenül, akár közvetett módon előírt egyéb rendelkezésekkel összhangban áll-e, az említett intézkedések alkalmazását megelőzően el kell ismernie a közérdeket ilyenként. Az EK-Bizottság a tájékoztatásától számított egy hónapon belül értesíti határozatáról az EFTA Felügyeleti Hatóságot és az érintett EFTA-államot.


KÖZIGAZGATÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
8. cikk
(1)    Az EK-Bizottság az 57. cikkben foglaltak végrehajtása érdekében ráruházott feladatok ellátása során minden szükséges információt beszerezhet az EFTA Felügyeleti Hatóságtól és az EFTA-államoktól.
(2)    Ha az EK-Bizottság olyan személyektől, illetve olyan vállalkozásoktól vagy vállalkozások olyan társulásaitól kér információt, amelyek lakó- vagy székhelye az EFTA Felügyeleti Hatóság területén található, akkor egyidejűleg az EFTA Felügyeleti Hatósághoz is eljuttatja a kérés másolatát.
(3)    Amennyiben az ilyen személy, vállalkozás, vagy vállalkozások társulása az EK-Bizottság által megszabott határidőn belül nem, vagy hiányosan szolgáltatja a kért információkat, az EK-Bizottság határozat útján kéri az információk megadását, és a határozat másolatát eljuttatja az EFTA Felügyeleti Hatósághoz.
(4)    Az EK-Bizottság kérésére az EFTA Felügyeleti Hatóság vizsgálatot indít a területén.
(5)    Az EK-Bizottságnak jogában áll, hogy aktívan részt vegyen a (4) bekezdés alapján végzett vizsgálatokban.
(6)    Az ilyen, kérésre indult vizsgálatok során felmerült valamennyi információt a vizsgálatok lezárultát követően haladéktalanul megküldik az EK-Bizottságnak.
(7)    Amennyiben az EK-Bizottság a Közösség területén vizsgálatokat folytat, a 2. cikk (1) bekezdésének és (2) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó esetekben tájékoztatja az EFTA Felügyeleti Hatóságot arról a tényről, miszerint ilyen vizsgálatokra sor került, és ha az kéri, akkor eljuttatja hozzá a vizsgálatok eredményeit.


SZAKMAI TITOKTARTÁS
9. cikk
(1)    Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak alkalmazásának eredményeképpen megszerzett információk kizárólag a megállapodás 57. cikkében részletezett eljárások céljára használhatók fel.
(2)    Az EK-Bizottság, az EFTA Felügyeleti Hatóság, az EK-tagállamok és az EFTA- államok hatáskörrel rendelkező hatóságai, továbbá e testületek tisztviselői és egyéb alkalmazottai az e jegyzőkönyvben foglaltak alkalmazásának eredményeképpen megszerzett és a kötelező szakmai titoktartás körébe tartozó információikat nem hozhatják mások tudomására.
(3)    A megállapodásban vagy a Szerződő Felek jogszabályaiban a szakmai titoktartásra és az információk korlátozott felhasználhatóságára vonatkozó szabályok az e jegyzőkönyvben szabályozott információcserét nem gátolhatják.


BEJELENTÉSEK
10. cikk
(1)    A vállalkozások bejelentéseiket a megállapodás 57. cikke (2) bekezdésének megfelelő, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósághoz címzik.
(2)    Az 57. cikk értelmében valamely esetben döntéshozatali jogkörrel nem rendelkező felügyeleti hatósághoz címzett bejelentéseket vagy panaszokat a hatóság haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósághoz továbbítja.


11. cikk
A bejelentés benyújtásának időpontja az az időpont, amikor az a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósághoz megérkezik.
Azokban az esetekben, amelyek ugyan a megállapodás 53. cikkének hatálya alá tartoznak, mégis az 57. cikkben foglalt végrehajtási szabályoknak megfelelően kerülnek bejelentésre, a bejelentés benyújtásának időpontja az az időpont, amikor az az EK-Bizottsághoz vagy az EFTA Felügyeleti Hatósághoz megérkezik.


NYELVEK
12. cikk
(1)    A vállalkozásoknak jogukban áll megválasztani, hogy az EFTA-államok vagy a Közösség melyik hivatalos nyelvén forduljanak írásban az EFTA Felügyeleti Hatósághoz és az EK-Bizottsághoz, és egyben a hatóságok melyik hivatalos nyelven forduljanak hozzájuk. Ez az eljárások minden fokára vonatkozik.
(2)    Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy olyan nyelven fordul írásban valamelyik felügyeleti hatósághoz, amely az adott felügyeleti hatóság illetékességi körébe tartozó államok egyikének sem hivatalos nyelve, és a hatóságnak sem munkanyelve, akkor a vállalkozásnak minden dokumentumhoz csatolnia kell annak fordítását valamelyik hivatalos nyelven.
(3)    Amennyiben olyan vállalkozás is érintetté válik egy bejelentésben, amely egyébként nem részese annak, úgy hasonlóképpen jogosult megválasztani, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EK-Bizottság az EFTA-államok vagy a Közösség melyik hivatalos nyelvén, illetve a fenti hatóságok melyik munkanyelvén forduljon hozzá. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy olyan nyelven fordul írásban valamelyik felügyeleti hatósághoz, amely az adott felügyeleti hatóság illetékességi körébe tartozó államok egyikének sem hivatalos nyelve, és a hatóságnak sem munkanyelve, akkor a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
(4)    A fordítás nyelve határozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság mely nyelven fordul a vállalkozáshoz.


HATÁRIDŐK ÉS EGYÉB ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
13. cikk
Amennyiben ez a jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a határidők és az egyéb eljárási rendelkezések vonatkozásában az 57. cikkben foglaltak végrehajtásának szabályai az EK-Bizottság és az EFTA Felügyeleti Hatóság, továbbá az EFTA-államok közötti együttműködésre is alkalmazandók.


ÁTMENETI SZABÁLYOK
14. cikk
1

A törvényt az Országgyűlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. december 21. A törvény mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2006. évi 159. számának II. kötete külön CD-n tartalmazza.

*

    Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás kiigazításáról szóló 1993. március 17-i jegyzőkönyvben foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

*

    Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyv 1. cikke (1) bekezdése értelmében:
„(1) Ezen jegyzőkönyv által kiigazított EGT-megállapodás jelen jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba, az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség, ezek tagállamai és az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság és a Svéd Királyság között.”
Ugyanazon jegyzőkönyv 15. cikke értelmében:
„Az EGT-megállapodás következő rendelkezései:
–    a 81. cikk a), b), d), e) és f) pontja,
–    a 82. cikk,
–    a 30. jegyzőkönyv 2. pontjának első és második albekezdése,
–    a 31. jegyzőkönyv 1. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, 4. cikke (1), (3) és (4) bekezdése, 5. cikke (3) bekezdésének első és második albekezdése, valamint
–    a 32. jegyzőkönyv
1994. január 1-jén lépnek hatályba.”

1.

    Az EGT-rész tartalomjegyzéke ugyancsak tartalmazhat utalásokat arra vonatkozóan, hogy az EK-t és tagállamait érintő szóban forgó információk hol lelhetők fel.

2

    Azaz az 1989. június 19-i 389 Y 0628 (01) tanácsi rendelettel létrehozott tervvel megegyező típusú, jövőre vonatkozó tervekben, amelyek a statisztikai információk terén elsőbbséget élvező intézkedések tervének, azaz az Európai Közösségek 1989-től 1992-ig érvényes Statisztikai Programjának végrehajtására vonatkoznak. (HL C 161., 1989.6.28., 1. o.)

3

    390 D 0221: A Tanács 1990. április 23-i 90/221/Euratom, ESZAK határozata (1990–1994) (HL L 117., 1990.5.8., 28. o.).

4

    387 D 0516: A Tanács 1987. szeptember 28-i 87/516/Euratom, ESZAK határozata (HL L 302., 1987.10.24., 1. o.).

5

    375 R 0337: a Tanács 1975. február 10-i 337/75/EGK rendelete az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról (HL L 39., 1975.2.13., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
–    1 79 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 291., 1979.11.19., 17. o.),
–    1 85 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 302., 1985.11.15., 157. és 158. o.).

6

    391 D 0049: A Tanács 1990. november 26-i 91/49/EGK határozata (HL L 28., 1991.2.2., 29. o.).

7

    375 R 1365: A Tanács 1975. május 26-i 1365/75/EGK rendelete az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról (HL L 139., 1975.5.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
–    1 79 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 291., 1979.11.19., 17. o.),
–    1 85 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása az Európai Közösségekhez (HL L 302., 1985.11.15., 157. és 158. o.).

8

    389 D 0490: A Tanács 1989. július 28-i 89/490/EGK határozata (HL C 239., 1989.8.16., 33. o.).

9

    Az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló, 1977. december 21-i költségvetési rendelet (HL L 355., 1977.12.31., 1. o.) (a továbbiakban: költségvetési rendelet), amelynek módosított szövegváltozatát az 1990. március 13-i 610/90/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet (HL L 70., 1990.3.16., 1. o.) tartalmazza.

10

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd az energiáról szóló IV. mellékletet.

11

    Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd az energiáról szóló IV. mellékletet.

12

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a statisztikákról szóló XXI. mellékletet.

13

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a XIV. mellékletet.

14

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a 21. jegyzőkönyvet.

15

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a 21. jegyzőkönyvet.

16

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a 21. jegyzőkönyvet.

17

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a XIV. mellékletet.

18

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a 21. jegyzőkönyvet.

19

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a XIV. mellékletet.

20

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a 21. jegyzőkönyvet.

21

Itt csak tájékoztatási célból került felsorolásra. Az alkalmazás tekintetében lásd a 21. jegyzőkönyvet.

22

    Példák: 61/65. eset Vaassen v Beambtenfonds Mijnbedrijf [1966] ECR 261; [1966] CMLR 508: 36/73. eset Nederlandse Spoorwegen v Minister van Verkeer en Waterstaat [1973] ECR 1299; [1974] 2 CMLR 148; 246/80. eset Broekmeulen v Huisarts Registratie Commissie [1981] ECR 2311: [1982] 1 CMRL 91.

23

    A 71/305/EGK irányelv 30. cikke és a 77/62/EGK irányelv 28. cikke erre a rendeletre utal, amelynek ezért a „vívmányok” részének kell lennie.

24

    HL L 305., 1991.11.06. és HL S 217 A–N., 1991.11.16.

25

    HL L 305., 1991.11.06. és HL S 217 A–N., 1991.11.16.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére