23/2006. (V. 18.) EüM rendelet

a vizsgálati és terápiás eljárásrend kidolgozásának, szerkesztésének és szakmai egyeztetése lefolytatásának eljárásrendjéről¹

2008.05.16.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet célja, hogy a vizsgálati és terápiás eljárásrendet fejlesztő vagy azok adaptálását végzők számára országos szinten, egységesen meghatározza a fejlesztés és az adaptálás folyamatának lépéseit, a résztvevők feladatkörét, illetve a közzététel kritériumait. A vizsgálati és terápiás eljárásrendet szakmai irányelv, illetve a szakmai protokoll formájában kell közzétenni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) szakmai irányelv: az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, szisztematikusan kifejlesztett döntési ajánlások sorozata, adott betegségcsoport különböző ellátási módozatainak meghatározására, amelynek célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőségét, hatékonyságát, eredményességét, valamint segítse az orvost és a beteget a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában,

b) szakmai protokoll: meghatározott betegségcsoportban és ellátási szinten, egy betegség vagy állapot – az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott preventív, diagnosztikai, terápiás, ápolási, gondozási és rehabilitációs – ellátási folyamatával kapcsolatos tevékenységek rendszerezett listája, amely alapját képezi az egészségügyi szolgáltatások szakmai ellenőrzésének és finanszírozásának, továbbá melynek célja az ellátás biztonságának és egyenletes színvonalának biztosítása,

c) helyi eljárásrend: e rendeletben meghatározottak szerint közzétett szakmai irányelven, illetve szakmai protokollon, illetve ezek hiányában az adott egészségügyi szolgáltató gyakorlatán alapuló, a betegség vagy állapot ellátására vonatkozó, az adott egészségügyi szolgáltatónál és ellátási szinten alkalmazott helyi gyakorlat leírása,

d) főbb betegségcsoport: az egészségügyi miniszter által – a szakmai kollégium javaslata alapján – meghatározott betegségcsoport.

3. § (1) A szakmai kollégium (a továbbiakban: kollégium) szakterületének megfelelően javaslatot készít a szakmai irányelv és a szakmai protokoll készítéshez szükséges főbb betegségcsoportokról, a (2) bekezdésben meghatározott kritériumok figyelembevételével.

(2) A főbb betegségcsoportok kijelölésének kritériumai a következők:

a) a betegség előfordulási gyakorisága jelentős, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodással, nagy ellátási költséggel jár,

b) az adott egészségügyi probléma megoldása népegészségügyi, illetve nemzeti egészségpolitikai prioritás,

c) megfelelő eljárásokkal a megbetegedés/állapot megelőzhető, a morbiditás, mortalitás csökkenthető,

d) a jelenlegi és az elvárható terápiás gyakorlat között indokolatlan eltérések vannak,

és az a)–d) pontban foglaltak mellett bizonyítékok állnak rendelkezésre az irányelv, protokoll összeállításához, továbbá azok bevezetésével az ellátás eredményessége, költséghatékonysága javítható.

(3) A kollégium a javaslatot az egészségügyi miniszternek (a továbbiakban: miniszter) küldi meg, aki – a javaslat beérkezését követő 30 napon belül – dönt a főbb betegségcsoportokról.

(4) A miniszter az Egészségügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján teszi közzé a főbb betegségcsoportokra vonatkozó döntését és azt megküldi a kollégiumnak is.

(5) A kollégium a szakterületének megfelelően, évente felülvizsgálja a főbb betegségcsoportokra vonatkozó (4) bekezdés szerinti döntés módosításának szükségességét.

(6) A kollégium a felülvizsgálatra vonatkozó javaslatát minden év március 31-éig küldi meg a miniszternek. A miniszter – a felülvizsgálati javaslat beérkezését követő 30 napon belül – dönt a főbb betegségcsoportok módosításáról. A miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé a főbb betegségcsoportok módosítására vonatkozó döntését és azt megküldi a kollégiumnak is.

4. § (1) A 3. § (3) bekezdése, illetve a 3. § (6) bekezdése szerinti döntést követő 30 napon belül – amennyiben a miniszter más határidőt nem állapít meg – a kollégium szakterületének megfelelően témajavaslatot készít a kidolgozásra kerülő szakmai irányelvekről és szakmai protokollokról az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(2) Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ vezetője, az országos intézet vezetője, az érintett szakmák kollégiumi elnöke, továbbá az egészségügy területén működő szakmai szervezetek, tudományos társaságok és a betegszervezetek észrevételt tehetnek a témajavaslatra vonatkozóan, illetve önálló javaslatot tehetnek a 3. § (4) bekezdése, illetve 3. § (6) bekezdése szerinti honlapon történő közzétételtől számított 15 napon belül a kollégium részére. A kollégium a témajavaslat elkészítésénél figyelembe veszi az észrevételeket, javaslatokat.

(3) A kollégium a témajavaslatot a miniszternek küldi meg. A témajavaslat a minisztérium honlapján véleményezhető.

(4) A minisztérium a témajavaslatok elfogadásához szakértőket von be, a finanszírozás, az epidemiológia, a bizonyítékokon alapuló orvoslás (a továbbiakban: BAO), az egészség-gazdaságtan és az egészségügyi technológia elemzés területéről.

(5) A témajavaslat elfogadásáról, illetve elutasításáról a miniszter – a témajavaslat beérkezését követően 60 napon belül – dönt, és erről a kollégium elnökét értesíti. Az elfogadott témákat, a készítésért felelős kollégium nevét és az elkészítés határidejét a minisztérium honlapján közzéteszi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti közzétételtől számított 15 napon belül az érintett szakmák kollégiumainak elnökei az 5. § (1) bekezdése szerinti fejlesztő csoportban való részvételi szándékukat jelezhetik a készítésért felelős kollégium elnöke felé.

5. § (1) A készítésért felelős kollégium elnöke témánként szakértői fejlesztő csoportot jelöl ki az érintett szakmák kollégiumainak bevonásával.

(2) A fejlesztő csoport munkáját – a kollégium elnöke által kijelölt – BAO-ban jártas témavezető koordinátor irányítja. A témavezető koordinátor felelős a fejlesztés módszertanának meghatározásáért is.

6. § (1) A fejlesztő csoport a témára vonatkozó már meglevő szakmai szabályokat, szakirodalomban közzétett szakmai követelményeket, módszertani útmutatókat, ajánlásokat felkutatja és összegyűjti.

(2) A fejlesztő csoport dönt arról, hogy az adott témára vonatkozó nemzetközi ajánlásokat adaptálja vagy új irányelvet, illetve protokollt fejleszt ki. A nemzetközi ajánlások adaptációja indokolt, ha az megfelelő bizonyítékokon alapul és annak figyelembevételével elvégzett beavatkozás megfelel a jogszabályokban rögzített rendelkezéseknek.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti adaptáció nem lehetséges, akkor a fejlesztőcsoport elvégzi az új szakmai irányelv vagy szakmai protokoll kidolgozását. A kidolgozást a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló már meglevő szakmai irányelvek, a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, és a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett szakmai követelmények figyelembevételével kell elvégezni.

(4) A fejlesztő csoport a 4. § (5) bekezdésében meghatározott – honlapon történő – közzétételtől számított 180 napon belül készíti el a szakmai irányelv, illetve protokoll tervezetét (a továbbiakban: tervezet). A miniszter 180 naptól eltérő határidőt is megállapíthat.

(5) A szakmai irányelv tartalmi és formai követelményeinek meghatározását a 2. számú melléklet, a szakmai protokoll tartalmi és formai követelményeinek meghatározását a 3. számú melléklet tartalmazza. A fejlesztő csoport a 2. és a 3. számú mellékletben foglaltak szerint készíti el a tervezetet.

7. § (1) A tervezetet a készítésért felelős kollégium elnöke küldi meg véleményezés céljából 30 napra a témában érintett szakmák kollégiumainak, továbbá honlapon történő közzététel céljából a minisztériumnak is. A tervezet a minisztérium honlapján véleményezhető.

(2) Amennyiben az érintett szakmák kollégiumai és a készítésért felelős kollégium a tervezet tartalmában nem ért egyet és a közöttük levő szakmai egyeztetés sem vezet eredményre, akkor a külön jogszabály szerinti Kollégiumi Elnökök Testülete közreműködik az egységes szakmai álláspont kialakításában. Az egységes szakmai álláspontot az (1) bekezdés szerinti határidőt követő 30 napon belül kell kialakítani.

(3) Az elfogadott tervezetet a készítésért felelős kollégium elnöke küldi meg a minisztériumnak. A minisztérium az elfogadott tervezetet – 30 napos határidő tűzésével – véleményezésre megküldi az országos tisztifőorvosnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának és a miniszter által felkért BAO szakértőnek, továbbá a szakmai kamara elnökének.

(4) A minisztérium és a készítő kollégium elnöke – a fejlesztő csoport bevonásával – a (3) bekezdés szerinti személyek véleményét mérlegeli és jelentős kifogások esetén egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés eredményeképpen a minisztérium a tervezetet átdolgozásra vagy véglegezésre küldi meg a készítő kollégium elnökének.

(5) A tervezet véglegezésre történő megküldésétől számított 30 napon belül a fejlesztő csoport a szakmai irányelvet, illetve szakmai protokollt elkészíti, és azt a készítésért felelős kollégium elnöke jóváhagyásra megküldi a miniszternek.

8. § (1) A jóváhagyott szakmai irányelvet, valamint a szakmai protokollt az Egészségügyi Közlöny és a minisztérium honlapja teszi közzé.

(2) A szakmai irányelveket és a szakmai protokollokat a közzétételtől számított 3 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az érintett kollégium elnöke kezdeményezi.

(3) Az érintett kollégium elnöke soron kívül kezdeményezi a szakmai irányelv, illetve szakmai protokoll felülvizsgálatát, ha az abban foglaltakat az orvostudomány fejlődése vagy a nemzetközi gyakorlat lényeges kérdésekben túlhaladja. A szakmai irányelv, illetve szakmai protokoll által érintett terület országos szakfelügyelője is soron kívül kezdeményezheti a felülvizsgálatot, ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenysége során tudomására jutott tények alapján a szakmai irányelv, illetve szakmai protokoll módosítása szükséges.

(4) A felülvizsgálatra az 5–7. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. § (1) A miniszter felkérheti a kollégium elnökét az általa meghatározott témában szakmai irányelv, illetve szakmai protokoll készítésére, amennyiben annak elkészítéséhez egészségpolitikai érdek fűződik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 3–4. §-okban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

10. § (1) A szakmai irányelv, illetve szakmai protokoll alkalmazásáról és az azoktól való eltérés lehetőségéről külön jogszabály rendelkezik.

(2) Az egészségügyi szolgáltatónak a szervezeti és működési szabályzatában rendelkeznie kell a szakmai irányelvben, illetve a szakmai protokollban foglaltak megvalósításához szükséges intézkedésekről.

11. § (1) A helyi eljárásrend szakmai irányelv, illetve szakmai protokoll hiánya esetén is készíthető.

(2) A helyi eljárásrend készítése esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló külön jogszabályban foglaltakat figyelembe kell venni.

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)²

(3) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott módszertani levelet, útmutatót, ajánlást e rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül felül kell vizsgálni. A kollégium a felülvizsgálatra vonatkozóan ütemtervet készít, és azt jóváhagyás céljából – e rendelet hatálybalépését követő – 60 napon belül megküldi a miniszternek.

1. számú melléklet a 23/2006. (V. 18.) EüM rendelethez

Témajavaslat és ütemterv az irányelvek/protokollok készítéséhez

Sorszám	Irányelv/protokoll megnevezése	Készítők	Érintett szakmai kollégium (konszenzus)	Határidő

Kérdőív az irányelv/protokoll témaválasztásához

1. Irányelv/protokoll fejlesztését kezdeményező szervezet

2. Irányelv/protokoll címe

3. Témaválasztás indoklása

3.1. Az irányelv/protokoll fejlesztésének oka

3.2. A klinikai probléma háttere

3.3. A jelenlegi gyakorlat és az elvárható gyakorlat között tapasztalt eltérések, a hazai praxisvariációk bemutatása, lehetséges magyarázata

3.4. A betegség/állapot/eljárás gyakorisága, súlyossága (költségei)

3.5. Az irányelv/protokoll célcsoportjai, felhasználási területei

3.6. Az irányelv/protokoll gyakorlati bevezethetőségének feltételei

3.7. A témaválasztást indokoló egyéb tényezők

Szempontok	Igen	Valószínű	Kis eséllyel	Nem
A betegség előfordulási gyakorisága jelentős, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodással, nagy ellátási költséggel jár
Az adott egészségügyi probléma megoldása népegészségügyi, illetve nemzeti egészségpolitikai prioritás
Megfelelő eljárásokkal a megbetegedés/állapot megelőzhető, a morbiditás, mortalitás csökkenthető
A jelenlegi és az elvárható terápiás gyakorlat között indokolatlan eltérések vannak
Az irányelv, protokoll bevezetésével az ellátás eredményessége, költséghatékonysága javítható
Megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre az irányelv, protokoll összeállításához

2. számú melléklet a 23/2006. (V. 18.) EüM rendelethez

A szakmai irányelvek tartalmi és formai követelményei

1. Az irányelv címe és témája

Az irányelv által érintett klinikai terület, probléma pontos meghatározása

2. Az irányelv célja és célcsoportja(i)

Az irányelv alapvető célkitűzései

Az irányelv elsődleges, másodlagos célcsoportjai

3. Az irányelvfejlesztéssel kapcsolatos információk

3.1. Irányelvfejlesztés módszerei, fejlesztőcsoport

Az irányelv fejlesztését kezdeményező, jóváhagyó, szponzoráló szervezet(ek)

Az irányelv fejlesztésében érintett klinikai és egyéb szakterületek, szervezetek, véleményező testületek

A fejlesztőcsoport tagjai

Konzultáció, szakmai értékelés és véleményezés résztvevői, lektorok

Az irányelvfejlesztés folyamatának pontos leírása

Bizonyítékok keresése: keresési stratégia, adatbázisok, szelekciós kritériumok, a legutolsó irodalom-keresés dátuma, a legfrissebb bizonyítékok forrásának dátuma, folyamatban levő tanulmányok

Bizonyítékok értékelése: kritikus értékelés, evidenciatáblák módszerei, alkalmazott kérdőívek forrásai, a bizonyítékok és ajánlások rangsorolásának elve és leírása

Használt konszenzusteremtő technikák

Konzultáció, szakmai értékelés módszerei, dátuma

Egészség-gazdaságtani elemzések módszerei (ha releváns)

Próbatanulmányok körülményei, módszerei

Terjesztés és bevezetés stratégiája

Értékelés és felülvizsgálat tervezett módszertana

Hiányzó információk azonosításának módszerei

3.2. Dokumentáció

A kiadás dátuma

Felelős kiadó (szervezet, személy)

Az irányelv érvényességi ideje

Az irányelv felülvizsgálatának határideje, felelőse

Az irányelvvel kapcsolatos jogi megfontolások

4. Az irányelv készítésében, véleményezésében részt vevő szakmai kollégiumok, szakmai szervezetek

5. Az irányelv leírása

5.1. Összefoglalás: Az irányelv és ajánlásainak tömör összefoglalása

5.2. Tartalom

5.3. Bevezetés

A klinikai probléma háttere, klinikai relevanciája, magyarországi helyzetkép epidemiológiai, morbiditási, mortalitási adatok, a betegség súlyossága, költségei stb.

Az irányelvfejlesztés (frissítés) szükségességének indoklása a jelenlegi gyakorlat és az optimális/elvárható gyakorlat közötti eltérések és hatásainak bemutatása, a hazai praxis-variációk és klinikai, gazdasági következményeinek bemutatása, indoklása

Az irányelv bevezetésével elérhető eredmények, várható egészség-nyereség

Az irányelv gyakorlati bevezethetőségének esélyei, feltételei, a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásának esélyei

5.4. Legfontosabb megállapítások, ajánlások, algoritmusok

A klinikai döntéshozatal logikai menete szerint összeállított főbb ajánlások, az állításokat alátámasztó bizonyítékok és az ajánlások erejének explicit megjelölésével (táblázat)

A klinikai döntéshozatal logikai menete szerint összeállított, standard formátumú kapcsolt folyamatábrák (algoritmusok)

5.5. Részletes irányelv

A klinikai döntéshozatal logikai menete szerint, az irányelv ajánlásainak részletes kifejtése az ajánlásokat alátámasztó bizonyítékok összefoglalásával

Az ajánlások között ne csak azokat soroljuk fel, melyek a legerősebb bizonyítékokkal alátámasztottak, hanem azokat is melyek a konzultáció, peer review fázisában kialakult konszenzus-vélemények alapján az ellátásra legnagyobb hatással vannak

Soroljuk fel azokat a pontokat, melyekre vonatkozóan nincsenek bizonyítékok, és jelöljük, hogy az állítások konszenzuson, egy szakmai csoport tapasztalatán vagy egyéni véleményen alapulnak

Emeljük ki azokat a pontokat, ahol bizonytalanság vagy szakmai véleménykülönbözőség van a javaslatokkal kapcsolatban (Meg kell adni, ha valamely ajánlással kapcsolatban nem sikerült konszenzusra jutni.)

Az irányelv ajánlásai által elérhető kimeneti eredmények becsült előfordulása (probability risk)

Alternatív diagnosztikai, kezelési és ellátási eljárások, az azokkal elérhető kimeneti eredmények, becsült előfordulásuk (a bizonyítékok felsorolásával)

Az irányelv ajánlásai által a betegnek okozott potenciális veszélyek (benefit-harm arány) és mellékhatások (pl. fizikai, pszichikai, anyagi, ellátáshoz való hozzáférés, várakozási idő)

Az ajánlást módosító környezeti – beteg – jellemzők

Speciális, kivételes helyzetek meghatározása, melyekben az adott ajánlás alkalmazása akár káros is lehet, a kizárások, különbözőségek okának megadásával (Feltűnően jelezzük azokat a speciális eseteket, amelyekben az irányelv használata tilos!)

Az irányelv bevezetését támogató eszközök, módszerek

Terjesztés, bevezetés stratégiája, és az ahhoz szükséges képzési, személyi, technikai, szervezeti feltételek

A bevezetés hatását felmérő klinikai auditot segítő standard-kritérium-cél-indikátor csoportok meghatározása, az értékelés időskálája

Betegtájékoztatásban szükséges információk, beteg-képzési programok, betegtájékoztató kiadványok mintáival.

A bevezetést segítő kiegészítő anyagok, pl. kórlapba helyezhető emlékeztetők, adatlapminták stb.

5.6. Függelékek

A függelék az irányelvek fejlesztésével kapcsolatos kiegészítéseket, táblázatokat és segédanyagokat tartalmazza. Például:

– Kritikus értékeléshez használt kérdőívek

– Evidenciatáblák

– Konzultáció, szakmai véleményeztetés eredményei

– Próbatanulmány eredményei

– Hiányzó információk azonosítása, további kutatási területek megjelölése

6. Irodalom

3. számú melléklet a 23/2006. (V. 18.) EüM rendelethez

1. A szakmai protokoll tartalmi és formai követelményei

Az ajánlást az alábbi tartalmi elemek figyelembevételével, tagoltan, tömören, áttekinthetően, a felhasználást támogató módon, és lehetőség szerint algoritmizáltan kell összeállítani! Az alábbi elemekből – az I. és VI–IX. fejezetek kivételével – csak az adott szakma és téma szempontjából relevánsakat kell felhasználni a protokoll összeállításakor.

Az ajánlások és az azokat alátámasztó tudományos bizonyítékok közötti összefüggést a forrás szövegben való pontos megjelölésével, a tudományos publikációkhoz hasonló hivatkozási gyakorlat szerint kell megjeleníteni.

1.1. Szakmai protokoll általános szerkezeti felépítése

Betegség/betegségcsoport neve

A protokoll címe³

A protokoll készítéséért felelős szervezet

I. Alapvető megfontolások

1. A protokoll alkalmazási/érvényességi területe

1.1. A protokoll témájának pontos meghatározása, a témaválasztás indoklása

1.2. A protokoll célja

1.3. A protokoll célcsoportjai (ellátottak és a protokollt alkalmazó ellátók köre, ellátási szint)

2. Definíciók, rövidítések

3. A betegség/állapot leírása

3.1. Kockázati és kiváltó tényezők

3.2. Genetikai háttér

3.3. Incidencia/Prevalencia/Morbiditás/Mortalitás Magyarországon

3.4. Jellemző életkor és nem

3.5. Panaszok/Tünetek/Általános jellemzők

3.6. Érintett szervrendszer(ek)

3.7. Gyakori társbetegségek

4. Az ellátási folyamat leírása, ellátási algoritmus

II. Diagnosztikai eljárások

1. Anamnézis

2. Fizikális vizsgálatok

3. Kötelező (minimálisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok és azok gyakorisága (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

3.1. Laboratóriumi vizsgálatok

– A laboratóriumi teszt(ek) és azok adott állapotra vonatkozó diagnosztikai hatékonyságának mutatói (pl. szenzitivitás, specificitás, prediktív érték)

– A laboratóriumi eredmények interpretálását befolyásoló tényezők (pl. preanalitikai és analitikai megfontolások, betegelőkészítés, gyógyszerek, interferenciák, egyéb betegségek és állapotok)

3.2. Képalkotó vizsgálatok

– A képalkotó eljárás(ok) adott állapotra vonatkozó diagnosztikai hatékonyságára utaló jellemzők (pl. szenzitivitás, specificitás, prediktív érték)

3.3. Egyéb vizsgálatok

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok, differenciál diagnosztika (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

5. Diagnosztikai algoritmusok

III. Kezelés

III/1. Gyógyszeres kezelés

1.1. Gyógyszeres terápia részletes algoritmusa (ellátási szintek megjelölésével)

1.2. Ajánlott gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

– Kontraindikációk

– Lehetséges jelentős interakciók

1.3. Kiegészítő/Alternatív gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

III/2. Sebészeti jellegű ellátás (ellátási szintek megjelölésével) (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

2.1. Műtét

– műtéti indikáció

– műtéti előkészítés

– műtéti érzéstelenítés

– műtét

– posztoperációs teendők

– perioperatív ápolási teendők

2.2. Egyéb sebészeti jellegű ellátási lehetőségek

III/3. Egyéb beavatkozások (ellátási szintek megjelölésével)

(felhasznált bizonyítékok, azok szintjei és forrásai)

3.1. Általános intézkedések

3.2. Speciális ápolási teendők

3.3. Fizikai aktivitás

3.4. Diéta

3.5. Betegoktatás

III/4. Egyéb terápia (pszichoterápia, gyógyfoglalkoztatás stb.)

IV. Rehabilitáció

1. A rehabilitáció szükségességének paraméterei

2. A megfelelő rehabilitációs ellátás szintje

3. Általános intézkedések

4. Speciális rehabilitációs teendők

V. Gondozás

1. Primér és szekunder prevenció feladatai

2. Prognózis

– betegség várható kimenetele

– kezelés várható időtartama

– lehetséges szövődmények, megelőzésük (tercier prevenció) és kezelésük

3. Ellenőrzés

VI. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

A szakmai protokoll alapján végzett tevékenység(ek) eredményességének mutatói [folyamat-, eredmény indikátorok, melyeket az Egészségügyi Közlöny LIII. Évfolyam 13. számában (2003.V. 29.) megjelent „Az egészségügyi intézmények belső minőségirányítási rendszerének fejlesztéséhez javasolt szakmai indikátorok” mintájára kérünk megadni]

VII. A protokoll bevezetésének feltételei

1. Tárgyi feltételek

2. Személyi feltételek

3. Szakmai/képzési feltételek

4. Egyéb feltételek

VIII. Irodalomjegyzék

1. Irodalom

2. Kapcsolódó internetes oldalak

IX. Melléklet

1. A protokollfejlesztés módszerei

1.1. Az irodalomkeresés és kiválasztás módszerei

1.2. A felhasznált nemzetközi irányelvek adaptálásának módszerei

1.3. Érintett társszakmákkal való véleményezés és konszenzus

1.4. A bizonyíték és ajánlás szintek meghatározása, magyarázata

2. Az ajánlások alkalmazását támogató segédanyagok, betegtájékoztatók

3. A protokollfejlesztést támogató szervezetek, szponzorok

4. Egyéb megjegyzések

A szakmai protokoll érvényessége: ........... év .................. hó ............. nap

1.2. Rehabilitációs szakmai protokoll általános szerkezeti felépítése

Betegség/betegségcsoport neve

A protokoll készítője

1. Definíciók

2. A rehabilitáció célja

3. A rehabilitálhatóság feltételei

4. A rehabilitációs program elemei

4.1. Szomatikus állapot felmérése

4.2. Funkcionális állapot felmérése

4.3. Pszichés állapot

4.4. Terhelhetőség felmérése

4.4.1. Ergometria

4.4.2. Egyéb

4.5. Alapbetegség krónikus kezelésének folytatása

4.6. Szövődmények megelőzése és kezelése

4.6.1. Gyógyszeres

4.6.2. Műtéti

4.7. Önellátás elérése

4.8. Erőnlét javítása

4.9. Mobilitás biztosítása

4.10. Állapot elfogadtatása (lelki vezetés) és az annak megfelelő életvitel elsajátítása

4.11. Segédeszközök biztosítása

4.12. Szociális intézkedések kezdeményezése

V. Az ellátás megfelelőségének indikátorai

A szakmai protokoll alapján végzett tevékenység(ek) eredményességének mutatói [folyamat-, eredmény indikátorok, melyeket az Egészségügyi Közlöny LIII. Évfolyam 13. számában (2003. V. 29.) megjelent „Az egészségügyi intézmények belső minőségirányítási rendszerének fejlesztéséhez javasolt szakmai indikátorok” mintájára kérünk megadni]

A szakmai protokoll érvényessége: ..... év ............ hó ..... nap

1.3. Ápolási szakmai protokoll általános szerkezeti felépítése
(kiegészítés az orvos szakmai protokollhoz)

Betegség/betegségcsoport neve

A protokoll készítője

I. Diagnózis

1. Anamnézis

1.1. Ápolási anamnézis

1.2. Fizioterápiás anamnézis

1.3. Táplálkozási anamnézis

2. Fizikális vizsgálatok

2.1. Fizikális állapot felmérése

2.2. Mozgásállapot felmérése

2.3. Tápláltsági állapot felmérése

3. Diagnosztikai vizsgálatok

3.1. Szakdolgozók által végezhető diagnosztikai vizsgálatok

4. Diagnosztikai algoritmusok

4.1. Ápolási diagnózisok

4.2. Funkcionális diagnózis

4.3. Táplálkozás-zavarok diagnosztikája

5. Ellátás tervezése

5.1. Ápolási terv

5.2. Gyógytorna, fizioterápia kezelési terv

5.3. Táplálásterápiás terv

III. Kezelés

1. Szakdolgozói tevékenységek

1.1 Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek

1.2. Fizioterápiás műtéti előkészítés, utókezelés

1.3. Diéta alkalmazása orvosi rendelés szerint

2. Fizikai aktivitás

2.1. Ápolási tevékenység

2.2. Gyógytorna, fizioterápia

2.3. Táplálkozásterápia

3. Betegoktatás

3.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint

4. Kiegészítő/alternatív gyógyszeres kezelés

4.1. Diéta-gyógyszer interakció, táplálék-kiegészítők, gyógyteák, gyógynövények

IV. Rehabilitáció

1. Rehabilitáció

1.1. Korai rehabilitációs terv

1.2. Gyógytorna, fizioterápia

1.3. Táplálkozásterápia

V. Gondozás

1. Rendszeres ellenőrzés és a szükséges korrekciók elvégzése

2. Megelőzés

2.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek

2.2. Gyógytorna, fizioterápia

2.3. Táplálkozásterápia

2.4. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés

3. Lehetséges szövődmények

3.1. Kockázati diagnózisra épített ápolási terv

3.2. Gyógytorna, fizioterápiai kezelési terv

4. Szövődmények kezelése

4.1. Ápolási tevékenység

4.2. Gyógytorna, fizioterápia

4.3. Táplálkozásterápia

5. Betegoktatás

5.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint

6. Kezelés várható időtartama/prognózis

6.1. Ápolási terv/cél várható időtartama

6.2. Gyógytorna, fizoterápiai terv/cél várható időtartama

7. Otthoni szakápolás

7.1. Ápolási tevékenység, beavatkozások, műveletek

7.2. Gyógytorna, fizioterápia

7.3. Táplálkozásterápia

7.4. Beszéd és foglalkozásterápia

7.5. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés

8. Az ellátás/ápolás megfelelőségének indikátorai

8.1. Szakmai munka eredményességének mutatói

A szakmai protokoll érvényessége: ..... év ............ hó ..... nap

A rendeletet a 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte 2013. március 6. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 12. §-át.

A 12. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának 58. pontja hatályon kívül helyezte.

A címben meg kell adni a betegség/állapot megnevezését, a betegcsoport és ellátási szint meghatározását, akikre a protokoll vonatkozik, és a protokoll által lefedett ellátás formáját: pl. Felnőttkori diabetes mellitus diagnosztikája és kezelése háziorvosi gyakorlatban.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek