28/2006. (V. 22.) KvVM rendelet

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

– A terület természetközeli vizes élőhelyeinek, illetve növény- és állattani értékeinek megőrzése és fejlesztése;

– az élőhelyek mozaikosságának fenntartása, a nyílt vízfelületek megőrzése;

– a területen található, országos viszonylatban is jelentős gémtelep hosszú távú védelme és gyarapodásának elősegítése;

– a terület fontos madárvonulási és táplálkozó helyként való fenntartása;

– az agresszívan terjeszkedő nem őshonos növényfajok visszaszorítása;

– az egykori jellegzetes, vizes élőhelyre jellemző tájkép visszaállítása, illetve fenntartása;

– természetvédelmi szemléletformálást segítő bemutató, oktató tevékenység és a szelíd turizmus feltételeinek biztosítása, a helyi lakosság értékvédő szemléletének erősítése;

– a terület eddig még fel nem tárt adottságainak, értékeinek tudományos kutatása.

2. Természetvédelmi stratégiák

– Az elgyomosodott, nádasodó területek legelőként való rehabilitálása és hasznosítása;

– a füves területek legelőként való fenntartása;

– a nádasként fenntartandó területek gyomosodó szegélyének kaszálása, a nádasok szükség szerinti téli aratása;

– a terület északi részén a nádas és fűzliget-fűzláp érintetlenségének fenntartása, a benne lévő gémtelep zavartalansága érdekében;

– a nem őshonos fafajokból álló és telepített erdők kíméletes fafaj-cseréje;

– az extenzív gazdálkodás elterjesztése, a szántók legelővé alakítása;

– a vadgazdálkodási tevékenység ellenőrzése a védett fajok és élőhelyeik megőrzése érdekében;

– a terület jobb megismertetése érdekében bemutató-tájékoztató táblák, megfigyelő torony, szóróanyagok készítése és terjesztése, szemléletformáló előadások szervezése;

– a terület zoológiai, botanikai értékeinek kutatása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Erdők kezelése

– A rossz állapotú, nem őshonos fafajokból álló erdőket fokozatosan őshonos, vegyes faj- és korösszetételű állományokra kell cserélni, a már lecserélt állományokat rendszeresen kezelni kell.

– A területen előforduló nem őshonos fasorokat le kell cserélni, helyükre őshonos fa- és cserjeféléket kell ültetni.

3.1.2. Gyepek kezelése

– A benádasodó, gyomosodó nedves gyepterületeken legeltetni kell, amennyiben a legeltetés feltételeit nem lehet biztosítani, kaszálással kell kezelni e területeket. A legeltetésnél előnyben kell részesíteni az ősi magyar háziállatfajtákat.

– A legeltetett gyepeket tilos tartósan bekeríteni, a legeltetett terület átmeneti elkerítésére villanypásztort kell alkalmazni.

– Ameddig a legeltetés nem megoldott, a területet évente legalább kétszer kaszáltatni kell.

– A gyepeket tilos feltörni, felülvetni, műtrágyázni.

– A gyepeken tilos a vegyszerhasználat.

3.1.3. Nádasok kezelése

– A gémteleptől számított 50 m szélességű sávban nádgazdálkodási tevékenység csak a költési időszakon kívül (február 15.–július 31.), a madárvilág lehető legkisebb zavarásával és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon végezhető.

– A terület többi részén nádaratást csak az ott fészkelő védett madárfajok költési idején (február 15.–július 31.) kívüli időszakban szabad végezni, az érintett terület legalább 1/3-án nádállományt „avas nádként” meg kell hagyni.

– A nádas gyomosodó 1–5 méteres szegélyét rendszeresen kaszálni kell.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Terület- és földhasználat

– Tűzgyújtás csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

– A területen hulladék elhelyezése tilos.

– Földmunkával járó tevékenység a gyepeken csak a földgázszállító vezeték biztonsági övezetében szükséges javítások esetén megengedett.

3.2.2. Vadgazdálkodás

– A dúvadgyérítést a területen fészkelő védett madárfajok költési időszakán (február 15.–július 31.) kívül kell végezni.

– A terület határától legfeljebb 100 m-es távolságon belül, nem nádas művelési ágban levő területeken található magaslesek, szórók és más vadászati létesítmények fenntarthatók. Új vadászati létesítmények nem létesíthetők a területen.

– Vízivad vadászata csak a terület határától legfeljebb 100 m-es távolságon belül megengedett.

3.2.3. Látogatás

– A gémtelepet és a nádas területeken fészkelő védett madarak fészkeit költési, fiókanevelési időszakban (február 15.–július 31.) tilos megközelíteni vagy zavarni, a terület többi része gyalogosan vagy kerékpárral egész évben szabadon látogatható.

– Gépkocsival történő behajtás csak természetvédelmi kezelési, valamint egyéb karbantartási munkák, illetve havária esetén lehetséges.

3.2.4. Kutatás, vizsgálatok

– A mozaikos vizes élőhelyegyüttes hosszútávú fenntartása érdekében törekedni kell a terület vízrajzának pontosabb megismerésére, monitorozására és stratégiát kell kidolgozni a Kapszeg-tó esetleges mesterséges vízpótlására.