• Tartalom

28/2006. (V. 22.) KvVM rendelet

28/2006. (V. 22.) KvVM rendelet

a Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület létesítéséről

2006.05.30.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Védetté nyilvánítom Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület elnevezéssel az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 156,2 hektár kiterjedésű területet.

2. § A védetté nyilvánítás célja a területen található morotva tónak, a terület ökológiai rendszerben betöltött szerepének, valamint tájképi értékének megóvása, illetve fenntartása, a védett növény- és állatfajok, valamint élőhelyük megőrzése, különös tekintettel a területen költő madárfajokra és a kiemelkedő fajgazdagságú gémtelepre.

3. § (1) A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(2) A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 28/2006. (V. 22.) KvVM rendelethez

A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Mözs
0124/a–c, 0163/6 b–d, 0163/6 f–h, 0163/6 j–n, 0184/1, 0186/3 a–c, 0186/6, 0188

Szekszárd
01617/a–d, 01617/f–h

2. számú melléklet a 28/2006. (V. 22.) KvVM rendelethez

A Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

– A terület természetközeli vizes élőhelyeinek, illetve növény- és állattani értékeinek megőrzése és fejlesztése;

– az élőhelyek mozaikosságának fenntartása, a nyílt vízfelületek megőrzése;

– a területen található, országos viszonylatban is jelentős gémtelep hosszú távú védelme és gyarapodásának elősegítése;

– a terület fontos madárvonulási és táplálkozó helyként való fenntartása;

– az agresszívan terjeszkedő nem őshonos növényfajok visszaszorítása;

– az egykori jellegzetes, vizes élőhelyre jellemző tájkép visszaállítása, illetve fenntartása;

– természetvédelmi szemléletformálást segítő bemutató, oktató tevékenység és a szelíd turizmus feltételeinek biztosítása, a helyi lakosság értékvédő szemléletének erősítése;

– a terület eddig még fel nem tárt adottságainak, értékeinek tudományos kutatása.

2. Természetvédelmi stratégiák

– Az elgyomosodott, nádasodó területek legelőként való rehabilitálása és hasznosítása;

– a füves területek legelőként való fenntartása;

– a nádasként fenntartandó területek gyomosodó szegélyének kaszálása, a nádasok szükség szerinti téli aratása;

– a terület északi részén a nádas és fűzliget-fűzláp érintetlenségének fenntartása, a benne lévő gémtelep zavartalansága érdekében;

– a nem őshonos fafajokból álló és telepített erdők kíméletes fafaj-cseréje;

– az extenzív gazdálkodás elterjesztése, a szántók legelővé alakítása;

– a vadgazdálkodási tevékenység ellenőrzése a védett fajok és élőhelyeik megőrzése érdekében;

– a terület jobb megismertetése érdekében bemutató-tájékoztató táblák, megfigyelő torony, szóróanyagok készítése és terjesztése, szemléletformáló előadások szervezése;

– a terület zoológiai, botanikai értékeinek kutatása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Erdők kezelése

– A rossz állapotú, nem őshonos fafajokból álló erdőket fokozatosan őshonos, vegyes faj- és korösszetételű állományokra kell cserélni, a már lecserélt állományokat rendszeresen kezelni kell.

– A területen előforduló nem őshonos fasorokat le kell cserélni, helyükre őshonos fa- és cserjeféléket kell ültetni.

3.1.2. Gyepek kezelése

– A benádasodó, gyomosodó nedves gyepterületeken legeltetni kell, amennyiben a legeltetés feltételeit nem lehet biztosítani, kaszálással kell kezelni e területeket. A legeltetésnél előnyben kell részesíteni az ősi magyar háziállatfajtákat.

– A legeltetett gyepeket tilos tartósan bekeríteni, a legeltetett terület átmeneti elkerítésére villanypásztort kell alkalmazni.

– Ameddig a legeltetés nem megoldott, a területet évente legalább kétszer kaszáltatni kell.

– A gyepeket tilos feltörni, felülvetni, műtrágyázni.

– A gyepeken tilos a vegyszerhasználat.

3.1.3. Nádasok kezelése

– A gémteleptől számított 50 m szélességű sávban nádgazdálkodási tevékenység csak a költési időszakon kívül (február 15.–július 31.), a madárvilág lehető legkisebb zavarásával és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon végezhető.

– A terület többi részén nádaratást csak az ott fészkelő védett madárfajok költési idején (február 15.–július 31.) kívüli időszakban szabad végezni, az érintett terület legalább 1/3-án nádállományt „avas nádként” meg kell hagyni.

– A nádas gyomosodó 1–5 méteres szegélyét rendszeresen kaszálni kell.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Terület- és földhasználat

– Tűzgyújtás csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

– A területen hulladék elhelyezése tilos.

– Földmunkával járó tevékenység a gyepeken csak a földgázszállító vezeték biztonsági övezetében szükséges javítások esetén megengedett.

3.2.2. Vadgazdálkodás

– A dúvadgyérítést a területen fészkelő védett madárfajok költési időszakán (február 15.–július 31.) kívül kell végezni.

– A terület határától legfeljebb 100 m-es távolságon belül, nem nádas művelési ágban levő területeken található magaslesek, szórók és más vadászati létesítmények fenntarthatók. Új vadászati létesítmények nem létesíthetők a területen.

– Vízivad vadászata csak a terület határától legfeljebb 100 m-es távolságon belül megengedett.

3.2.3. Látogatás

– A gémtelepet és a nádas területeken fészkelő védett madarak fészkeit költési, fiókanevelési időszakban (február 15.–július 31.) tilos megközelíteni vagy zavarni, a terület többi része gyalogosan vagy kerékpárral egész évben szabadon látogatható.

– Gépkocsival történő behajtás csak természetvédelmi kezelési, valamint egyéb karbantartási munkák, illetve havária esetén lehetséges.

3.2.4. Kutatás, vizsgálatok

– A mozaikos vizes élőhelyegyüttes hosszútávú fenntartása érdekében törekedni kell a terület vízrajzának pontosabb megismerésére, monitorozására és stratégiát kell kidolgozni a Kapszeg-tó esetleges mesterséges vízpótlására.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére