355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet

1. § (1) A Regionális Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Egyeztető Fórum) tagjait a miniszterelnök a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának (a továbbiakban: nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján tett javaslata alapján kéri fel.

(2) Az Egyeztető Fórumba a magyarországi és a szomszédos országokbeli tagok egyenlő számban kerülnek felkérésére.

(3) A szomszédos országokbeli tagokat a jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, a Szatv. hatálya alá tartozó szomszédos államokban élő magyar közösségek által létrehozott szervezetek jelölik. A jelölést a szervezetek a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárnak juttatják el, aki az (1) bekezdésben meghatározott úton tesz javaslatot a tagok felkérésére a miniszterelnöknek. A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden év december 15-éig felülvizsgálja a mellékletben szereplő felsorolást és szükség esetén – a miniszter útján – javaslatot tesz annak módosítására.

2. § (1) Az Egyeztető Fórum a miniszterelnök által összehívott első ülésén alakul meg.

(2) Az Egyeztető Fórum szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az üléseket a miniszterelnök, legalább az ülés előtt tizenöt nappal, a napirend megjelölésével írásban hívja össze.

(3) Az Egyeztető Fórum ülései nyilvánosak. Az Egyeztető Fórum, bármely tagjának indítványára kétharmados szavazati többséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, illetve adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt az Egyeztető Fórum méltányolható okok alapján indokoltnak tartja.

(4) Az Egyeztető Fórum az ügyrendjében tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is megjelölhet. Az Egyeztető Fórum ülésén egyedi esetben bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett, szakértő is részt vehet tanácskozási joggal.

(5) Az Egyeztető Fórum ülésén az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye.

(6) Az Egyeztető Fórum határozatképes, ha a tagok többsége jelen van, határozatait a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazatával hozza.

(7) Ha az Egyeztető Fórum nem határozatképes, a miniszterelnök a következő ülést tizenöt napon belülre összehívja.

3. § Az Egyeztető Fórum évente állást foglal a következő év vonatkozásában a Szatv. 10. § (1) bekezdése szerint a nyilvános és a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásrész konkrét mértékéről, valamint az egységes támogatási elvekről. Az egységes támogatási elvek az adott évre vonatkozó támogatási célokkal és prioritásokkal nem lehetnek ellentétesek.

4. § (1) Az Egyeztető Fórum – a Szatv. rendelkezéseinek keretei között, a jelen rendeletben foglaltakra figyelemmel – ügyrendjét maga állapítja meg.

(2) Az ügyrend szövegére a miniszterelnök tesz javaslatot. Az Egyeztető Fórum az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.

5. § (1) Az Egyeztető Fórum szomszédos országokbeli tagjai térségenként és közösségenként évente tesznek előzetes javaslatot az Alapból nyújtható támogatások céljaira és prioritásaira, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre.

(2) A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden évben augusztus 31-ig felhívja az (1) bekezdés szerinti előzetes javaslat megtételére az Egyeztető Fórum szomszédos országokbeli tagjait, akik minden év október 1-jéig teszik meg javaslatukat a következő évre szóló célokra és prioritásokra.

(3) A (2) bekezdés szerint beérkezett előzetes javaslatokból a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden év november 1-jéig összeállítja a soron következő év támogatási céljaira és prioritásaira, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre vonatkozó javaslatot, amelyet – a miniszter egyetértésének beszerzését követően – megküld a miniszterelnöknek, aki a javaslatokat az Egyeztető Fórum elé terjeszti.

(4) Ha valamely szomszédos országbeli magyar közösség vonatkozásában a támogatások céljaira és prioritásaira, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárhoz október 1-jéig nem érkezik javaslat vagy több eltérő javaslat érkezik, akkor – a miniszterelnök és a miniszter egyidejű értesítése mellett, a (3) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok szerint –

(5) Az Egyeztető Fórum a soron következő évre vonatkozó támogatási célokról és prioritásokról, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekről legkésőbb a megelőző év december 1-jéig határoz.

(6) A támogatási célok és prioritások elfogadásáig a pályázatok kiírásáról és azok elbírálásáról nem lehet határozni.

(7) A támogatási célokat és prioritásokat, valamint a nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásokra vonatkozó egységes támogatási elvekre évente – legkésőbb a megelőző év december 15-éig – határon túli közösségenkénti bontásban az Alap honlapján közzé kell tenni.

6. § Az Egyeztető Fórum állást foglalhat a tekintetben, hogy egy adott évben valamely szomszédos országbeli magyar közösség esetében, figyelembe véve az ott élő magyarság gazdasági és kulturális helyzetét, körülményeit és lehetőségeit, kedvezményes elbánást kell alkalmazni. Ennek keretében az Egyeztető Fórum javasolhatja, hogy a Szatv. 10. § (1) bekezdésében szabályozott, az egységes elvek alapján elnyerhető támogatásokat részben vagy egészben a kedvezményezett határon túli közösség támogatására kell fordítani.

7. § (1) A Kollégiumokat a miniszter a Szatv. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott létszámmal – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – úgy hozza létre, hogy azok száma és összetétele a támogatási céloknak megfelelő szakmai szempontoknak megfeleljen.

(2) Kollégium létrehozására a miniszternek az Alap támogatási céljai vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatot tehet.

(3) Az Alap támogatási céljainak megváltozása esetén az érintett Kollégium véleményének kikérését követően, továbbá a Kollégiumok működésének értékelése alapján a miniszter a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára a Kollégiumokat átszervezheti, illetve megszüntetheti.

(4) A Kollégiumok működésének részletes szabályait a kollégiumi tagok több mint felének szavazatával elfogadott és a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg.

8. § (1) A Kollégiumok tagjainak a miniszter – az illetékes miniszterek véleményének kikérését követően, a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – a központi államigazgatási szerveknek az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező köztisztviselőit nevezi ki.

(2) A Kollégiumok egyes tagjaira az Egyeztető Fórumban képviselettel rendelkező szomszédos országokbeli magyar közösségek által létrehozott és a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő szervezetek tehetnek javaslatot. A szervezetek által tett javaslatokból a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár jelöltlistát állít össze. A támogatási céloknak megfelelő képzettséggel és gyakorlattal, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező jelöltek közül – a jelöltlista alapján – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár tesz javaslatot a kinevezendő személyekre a miniszternek, aki a kollégiumi tagokat kinevezi.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerint kinevezett tagok feladatai és kötelezettségei, valamint jogai azonosak. A Kollégiumok minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(4) Az egyes Kollégiumok elnökét a Kollégium tagjai közül – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel.

(5) A Kollégium elnöke és tagjainak többsége csak az (1) bekezdés szerint kinevezett köztisztviselő lehet.

(6) Ha egy tag megbízatása megszűnik, a miniszter tizenöt napon belül megbízza az új tagot, illetve amennyiben nincs a (2) bekezdés szerinti jelöltlistáról javasolható személy, úgy megfelelő – de legfeljebb tizenöt napos – határidő kitűzésével a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján gondoskodik arról, hogy az Egyeztető Fórumban képviselettel rendelkező szomszédos országokbeli magyar közösség által létrehozott szervezetek jelöltet állítsanak.

(7) Ha a Kollégium elnökének megbízatása megszűnik, az új elnök kinevezéséről a miniszter tizenöt napon belül dönt. Amennyiben az új elnök kinevezéséig az elnök hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség, illetve az adott Kollégium ülését össze kell hívni és nincs az elnöknek ügyrendben kijelölt helyettese, úgy az elnöki teendőket ideiglenesen a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslata alapján a miniszter által az adott Kollégium tagjai közül megbízott személy látja el.

(8) A Kollégiumok elnökének és tagjainak a Szatv. 8. §-a alapján járó költségtérítés elszámolásának rendjét a miniszter határozza meg.

(9) A Kollégiumok elnöke és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

9. § (1) A Kollégiumok az üléseiket szükség szerint tartják az ügyrendjükben meghatározott olyan időközönként, hogy a támogatások folyamatos elbírálása biztosítható legyen.

(2) Az üléseket az elnök, legalább az ülés előtt tizenöt nappal, a napirend megjelölésével írásban hívja össze. A Kollégiumot az elnök akadályoztatása esetén bármely tag összehívhatja.

(3) A Kollégium elnöke köteles az ülést összehívni, ha azt a miniszter elrendeli vagy az adott Kollégium tagjainak egyharmada a napirend megjelölésével kéri.

(4) A Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Kollégium bármely tag indítványára, szótöbbséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt a Kollégium méltányolható okok alapján indokoltnak tartja.

(5) A Kollégiumok ülésein tanácskozási joggal részt vehet a miniszterelnök, a miniszter, a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár, a Szülőföld Alap Iroda vezetője vagy az általuk kijelölt személyek. A Kollégium az ügyrendjében egyéb tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is meghatározhat. A Kollégium ülésén egyedi esetben bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett, szakértő is részt vehet tanácskozási joggal.

(6) A Kollégiumok ülésein az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye, de a szavazati jog a helyettesítő személyre át nem ruházható.

(7) A Kollégium határozatképes, ha az összes tagjának több mint fele jelen van. A Kollégium döntését legalább a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával hozza.

(8) Ha a Kollégium nem határozatképes, az elnök a következő ülést tizenöt napon belül köteles összehívni.

10. § (1) A Szatv. 6. § (5) bekezdésében meghatározottak biztosítása érdekében a Kollégium elnökének és tagjainak kinevezésüket megelőzően írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy személyükre nem áll fenn a törvényben meghatározott összeférhetetlenség.

(2)² Amennyiben az összeférhetetlenség a kinevezést követően alakul ki, úgy az érintett személy köteles azt a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárnak az összeférhetetlenség kialakulását követő 5 napon belül bejelenteni és harminc napon belül az összeférhetetlenséget megszüntetni. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a megbízatás az Szatv. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszűnik. A megbízatás megszűnését a miniszter állapítja meg, és erről – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján – az adott Kollégium elnökét értesíti, aki a megbízatás megszűnésének tényét a soron következő ülésen bejelenti.

(3) Amíg az összeférhetetlenné vált személy az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, addig a kollégiumi döntéshozatalban nem vehet részt.

11. § (1) A Kollégiumok döntenek

(2) A Kollégium ügyrendjét a Kollégium elnöke a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek.

12. § (1) Az Alapot a miniszter által alapított és a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alatt működő Szülőföld Alap Iroda (a továbbiakban: Iroda) kezeli. Az Iroda a vonatkozó jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottak szerint felelős az Alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-előírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információszolgáltatási, beszámolási feladatainak ellátásáért, illetőleg az Alap működtetési és pályázatkezelői feladatainak elvégzéséért. Az Iroda igazgatóját – a miniszter egyetértésével – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár határozatlan időre nevezi ki. Az Iroda vezetői és munkatársai felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

(2)³ Az Iroda önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2a)⁴ Az Iroda a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.

(3)⁵ Az Iroda Alappal kapcsolatos feladatellátásához szükséges forrásokat az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének terhére a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.

(4) Az Iroda feladata:

(5)⁶ A magasabb vezető beosztások körét, továbbá az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket és megnevezésüket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

13. § (1) Az Alapból kizárólag a Szatv. 1. §-ának (2) bekezdésében, illetve 3. §-ában meghatározott jogalanyok az ott meghatározott célokra kaphatnak támogatást.

(2) Az Alapból támogatás nyújtható

(3) Az Alap terhére nyújtott támogatás formái:

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás visszatérítendő részét az Alap előirányzat-felhasználási keretszámlájára kamatmentesen kell visszafizetni.

(5) Ha a támogatás kedvezményezettje vállalkozás és annak székhelye az Európai Unióban van, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

14. § (1) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban az a Szatv. 3. §-ának a) pontjában meghatározott természetes személy,

(2) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban a Szatv. 3. §-ának b)–c) pontjában meghatározott szervezet, illetve vállalkozás, amely

(3) A Szatv. 1. § (4) bekezdésében meghatározott, közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetnek minősül az a szervezet, amelynek tevékenysége elsődlegesen és túlnyomórészt politikai. Kétség esetén a miniszter, a Kollégium elnöke vagy az érintett szervezet kérheti, hogy az Egyeztető Fórum állapítsa meg, hogy a szervezet a Szatv. 1. §-ának (4) bekezdése hatálya alá tartozik-e. Az Egyeztető Fórum erről a soron következő ülésén határoz, és döntése általánosan kötelező.

15. § (1) Ha az Alap rendelkezésére álló összeg megváltozik, a miniszter negyvenöt napon belül módosítja a Kollégiumok által kiutalható összegeket.

(2) A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár minden évre – az Egyeztető Fórum által megállapított támogatási célok és prioritások alapján – az illetékes Kollégiummal együttműködve pályázati stratégiát készít, amit a miniszter hagy jóvá.

(3) Az Iroda – az illetékes Kollégium állásfoglalásaira figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott stratégia alapján kidolgozza az egyes pályázati felhívásokat, és – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár jóváhagyását követően – gondoskodik azoknak a Szatv. 10. § (2) bekezdése szerinti közzétételéről.

(4) A pályázati felhívásban, illetve az útmutatóban, a pályázat tartalmi elemeként meg kell határozni

(5) Az Iroda befogadja, és a Kollégium döntésének kezdeményezése érdekében a pályázatokban megjelölt határidő lejártát követő negyvenöt napon belül – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár folyamatos tájékoztatásával – előkészíti a beérkezett pályázatokat, összesítőt és döntési javaslatot készít.

(6) A pályázatok formai vizsgálatát az Iroda végzi. A hiányos pályázatok benyújtóját tizenöt napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A pályázásból kizárt pályázatokat, illetve azokat, amelyek esetében a hiánypótlásra biztosított határidő eredménytelenül telt el, az Iroda elutasítja.

(7) A pályázati felhívásnak, illetve útmutatónak megfelelő, hiánytalan pályázatokat az Iroda a Kollégiumok illetékességi körének megfelelően csoportosítja, és arról döntési javaslatot is tartalmazó összesítőt készít, melyet – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár ellenjegyzésével – a döntésre illetékes Kollégium ülése elé terjeszt. Az Iroda gondoskodik arról, hogy a Kollégium valamennyi tagja az összesítőt az ülés előtt legalább nyolc nappal kézhez kapja.

(8) A Kollégium a (7) bekezdésben foglaltak szerint elkészített összesítő alapján – az összesítő megérkezését követő ülésén – dönt a pályázatok elfogadásáról, a támogatás formájáról, összegéről és időtartamáról. Döntéseihez az összesítés mellett az Irodától magához kérheti a benyújtott pályázatot és annak mellékleteit is.

(9) Az Iroda a pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a (7) bekezdésben foglaltakat, illetőleg elutasítás esetén annak indokát.

(10) A pályázat elbírálásában és a döntési javaslat előkészítésében nem vehet részt az, aki

(11) Ha a (10) bekezdés rendelkezései miatt a Kollégium határozatképtelen lenne, a miniszter a döntést másik Kollégium hatáskörébe utalhatja.

16. § (1) A Kollégiumnak a pályázatok tárgyában hozott döntését az Iroda a döntéshozataltól számított tizenöt napon belül felterjeszti a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárnak, aki azt öt napon belül jóváhagyásra a miniszternek megküldi.

(2) A miniszter a Kollégium döntésének jóváhagyásáról tizenöt napon belül állást foglal, és döntéséről értesíti a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt, aki az Iroda útján tájékoztatja az érintett Kollégiumot, továbbá intézkedik a döntések végrehajtásáról.

(3) A Kollégium elutasító döntéséről az Iroda a pályázat benyújtóját nyolc napon belül írásban értesíti. A Kollégium által elutasított pályázat benyújtója az értesítéstől számított nyolc napon belül a miniszterhez fordulhat, aki a (4) bekezdés szerint jár el.

(4) A miniszter a Kollégium bármely határozatát, döntését tizenöt napon belül döntésre visszaküldi a Kollégiumnak, ha az valamely jogszabályi feltételnek nem felel meg.

17. § Az Iroda a miniszter 16. § (2) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése szerinti döntését követő harminc napon belül értesíti a pályázókat a pályázatok tárgyában hozott döntésekről, melyhez csatolja a szerződési ajánlatot is.

18. § (1) A Kollégiumok miniszter által jóváhagyott támogatási döntéseit követően az Iroda szerződést köt a kedvezményezettekkel. Az Iroda által a kedvezményezettek részére megküldött szerződéskötési ajánlat határideje legfeljebb hatvan nap. Az ajánlat elfogadását követően kerülhet sor a szerződés megkötésére.

(2) A támogatási szerződést írásban kell megkötni.

(3) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell

(4) A támogatási szerződéshez csatolni kell

19. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe.

(2) A támogatást – az előfinanszírozás kivételével – teljesítés és forrásarányosan kell folyósítani.

(3) A támogatások folyósítása

20. § (1) A támogatást megvalósultnak kell tekinteni, amennyiben a támogatási szerződésben meghatározott és támogatott feladat vagy cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesül. Erről a kedvezményezett köteles legkésőbb a záró beszámolójában tényszerűen, bizonylatokkal alátámasztva az Irodának – a szerződés mellékletét képező pénzügyi teljesítési és elszámolási szabályzatnak megfelelően – elszámolni.

(2) Ha a támogatás célja teljesült, annak fel nem használt részét a kedvezményezett köteles az Alap számlájára haladéktalanul visszautalni.

(3) A céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a kedvezményezett köteles – felelősségéhez, illetve a szerződésszegés súlyához mérten – részben vagy egészben visszafizetni (értékét megtéríteni). Az így visszatérített összeg további felhasználásáról az a Kollégium jogosult dönteni, amely a visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás folyósításáról rendelkezett.

(4) A kedvezményezett a céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a szerződés felbontásának napjától érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének alapulvételével számított kamattal növelve köteles visszafizetni.

21. § A kedvezményezett, ellenőrzés céljából a támogatás felhasználására vonatkozó dokumentumait öt évig köteles nyilvántartani és megőrizni, és azokat a 18. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szervezetek, illetőleg megbízottaik részére bármikor bemutatni.

22. § (1) A Szatv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján meghatározott nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásrész terhére a miniszter egyedi kérelmek alapján – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára – elvi döntést hozhat a jogosult személyek és szervezetek pályázati rendszeren kívüli támogatásban részesítéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igényeket az Iroda – a 15. § (5)–(7) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával – a szakmailag illetékes Kollégiumnak véleményezésre megküldi. A miniszter az egyedi kérelmekről a Kollégium véleményének ismeretében, a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár javaslatára dönt. A döntéséről a miniszter értesíti a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt, aki az Iroda útján tájékoztatja az érintett Kollégiumot, továbbá intézkedik a döntések végrehajtásáról.

(3) Az adott évre vonatkozó egységes támogatási elvek meghatározásáig az egyedi kérelmekről nem lehet döntést hozni.

(4) A nem pályázati úton elnyert támogatások nyilvánosságát a Szatv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint biztosítani kell.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott döntés alapján folyósított támogatások esetében a 14–21. §-ok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

23. § (1) Az Iroda az államháztartási információs rendszer működésén kívül a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet alapján létrehozott nyilvántartási rendszernek a támogatásokkal összefüggően a következő adatokat szolgáltatja:

(2) Az Iroda a Szatv. 4. §-ának (2) bekezdése, valamint a (4) és (5) bekezdése szerinti bontásban és összesítve is nyilvántartja az Alap éves bevételeit. A bevételek között külön jogcímen tartja nyilván az Alapnak visszafizetett pénzeszközöket, az Alap javára behajtott összeget, illetve a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből átcsoportosított összegeket is.

24. §¹² A miniszter a Szatv. 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túl, az Alapnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti bevétele felhasználásáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát évente tájékoztatja.

25. § A miniszter a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből átcsoportosított rész terhére nyújtott támogatásokról – ezen belül a támogatás formája, mértéke, célja, támogatottak köre bemutatásával – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács számára az adott tárgyév vonatkozásában – a tárgyévet követő év március 31-éig – beszámolót nyújt be.

26. § (1) Az Iroda az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál a Szülőföld Alap elnevezésű 10032000- 00288444-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán (a továbbiakban: felhasználási keretszámla) kezeli.

(2) Az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok tagjainak a Szatv. 8. § alapján járó költségtérítésre, továbbá az Irodának az Alap működtetésével és a pályázatkezeléssel összefüggő feladatainak ellátására évente az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének – ide nem értve a részben vagy egészben visszatérítendő támogatásokból származó, valamint a Szatv. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bevételt – legfeljebb tíz százaléka használható fel.

(3) Az Alap a tárgyévben pályázati úton nyújtható támogatásra fordítható összeg tizenöt százalékos mértékéig vállalhat éven túli kötelezettséget, legfeljebb a következő két évre. A tizenöt százalékos mértékbe be kell számítani az előző években történt kötelezettségvállalások összegét.

(4) Az Alap éves költségvetési javaslatát, kincstári és elemi költségvetését a jogszabályi előírásoknak, a költségvetés tervezésére vonatkozó pénzügyminisztériumi előírásoknak megfelelően az Iroda készíti el.

(5) Az Alap terhére vállalt kötelezettségekről az Iroda naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a miniszter és a Kollégiumok döntéseihez az Iroda adatot szolgáltat. Az Egyeztető Fórum, illetve a Kollégiumok tagjainak nyújtott költségtérítések adatai közérdekből nyilvános adatok.

(6) Az Alap pénzforgalmának bonyolítása az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási keretszámlán történik, amely felett a rendelkezési jogosultságot a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár gyakorolja.

27. § Az Iroda – a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár jóváhagyásával –

28. §¹³ Az Iroda a 26. és 27. §-okban meghatározottakon túl elvégzi az Áht.-ban és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) a számviteli jogszabályokban, továbbá a más jogszabályokban részére az Alap kezelésére vonatkozóan előírt feladatokat.

29. § (1) A miniszterelnök és a miniszter a Szatv. és az e rendelet által megállapított feladat- és hatásköreit a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár útján gyakorolja.

(2) A nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár látja el a miniszterelnöknek és a miniszternek az Alap működésére vonatkozó döntései előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, továbbá az e rendeletben számára meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A miniszter a számára az e rendeletben meghatározott feladatkörök ellátásával a nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt megbízhatja.

30. § (1) A jelen rendeletben a pályázati rendszerrel, a támogatások folyósításával, teljesítésével, ellenőrzésével, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatosan nem szabályozott kérdésekben az Áht. és az Ámr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Kollégiumokat a jelen rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell megalakítani.

(3) A 2007. évre vonatkozó támogatási célok és prioritások tekintetében az 5. § (2) bekezdésében szereplő határidő 2007. január 15. és február 1., az 5. § (3) bekezdésében szereplő határidő 2007. február 15., az 5. § (5) bekezdésben szereplő határidő 2007. március 1., az 5. § (7) bekezdésben szereplő határidő 2007. április 30.

(4) A jelen rendelet hatálybalépést megelőzően megítélt támogatások folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 105/2005. (VI. 16.) Korm. rendeletnek a támogatási szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e körbe tartozó támogatási szerződések esetében is az Iroda látja el a támogatás folyósításával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(5) A Szülőföld Alap javára a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására szolgáló forrás átcsoportosítását a szociális és munkaügyi miniszter, valamint a Szülőföld Alap felhasználásáért felelős miniszter között évenként megkötésre kerülő külön megállapodás alapján kell végrehajtani.

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)¹⁴