37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet
37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet
a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról1
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 19. pontjában, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya és alkalmazási köre
1. § (1) A rendelet az 1. mellékletben ismertetett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszernek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén belüli kölcsönös átjárhatósága megvalósításához szükséges követelményeket határozza meg.
(2) A rendelet hatálya a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerrel összefüggő, a Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedési tevékenységet ellátó vagy szolgáltatást nyújtó, továbbá az abban részt vevő szervezetekre terjed ki.
(3) A rendelet alkalmazási köre a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, valamint ennek rendszerelemei és alrendszerei tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer: a nagysebességű transzeurópai vasúti közlekedés céljára épített vasúti pálya, a pálya tartozékai és üzemi létesítményei, valamint az ezek használatára tervezett vasúti járművek összessége;
b) kölcsönös átjárhatóság: a biztonságos és folyamatos nagysebességű vasúti közlekedés lehetősége a vasúti rendszerek szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételek teljesítése esetén való kölcsönös használhatóságára;
c) alrendszer: a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer – 2. mellékletben meghatározott – strukturális és működési egysége;
d) rendszerelem: a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező minden olyan összetevő, alkotóelem, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőt is, amely egy olyan alrendszerbe illeszkedik vagy illeszthető be, amelytől – közvetlenül vagy közvetve – a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága függ;
e) európai előírás: magyar szabványként bevezetett, harmonizált európai szabvány, közös műszaki előírás vagy európai műszaki engedély;
f) bejelentett szervezet: a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására, és az EK-hitelesítési eljárásának lefolytatására kijelölt szervezet;
g) alapvető jellemző: a kölcsönös átjárhatósághoz nélkülözhetetlen szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltétel;
h) egyedi eset: a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer bármely olyan része, amely földrajzi vagy domborzati okból, illetve a városi környezettel vagy a meglévő vasúti rendszerrel való összeegyeztethetőséget korlátozó okok miatt a Vtv. 2. §-a (5) bekezdésének 10. pontjában meghatározott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME) akár ideiglenesen, akár véglegesen különleges rendelkezéseket igényel. Ide tartozhatnak különösen az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) többi részétől elszigetelt, vagy az eltérő űrszelvényű, nyomtávú, illetve vágánytengely- távolságú vasúti pályák és hálózatok;
i) korszerűsítés: egy alrendszeren vagy az alrendszer egy részén végrehajtott olyan átalakítási munka, amely növeli az alrendszer teljesítményét;
j) karbantartás keretében történő pótlás: rendszerelemek azonos funkciójú és teljesítményű rendszerelemmel történő cseréje, megelőző vagy javítási célú karbantartás keretein belül;
k) üzembe helyezés: mindazok a műveletek, amelyek az alrendszert a tervezett üzemállapotba hozzák.
A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELRENDSZERE
Alapvető követelmények és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások
3. § (1) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszernek, alrendszereinek és azok rendszerelemeinek meg kell felelniük a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.
(2) Az alrendszerekre egy vagy – szükség esetén – több ÁME vonatkozik. Egy ÁME több alrendszerre is vonatkozhat.
(3) Az alrendszernek minden tekintetben meg kell felelnie a rá vonatkozó ÁME-nak vagy ÁME-knak, és ennek a követelménynek az alrendszer használatának teljes időtartama alatt eleget kell tennie.
4. § (1) Az ÁME-től – beleértve a járművekre vonatkozó előírásokat is – abban az esetben lehet eltérni, ha
a) az ÁME közzétételének időpontjában az új vasútvonal építése, vagy a már meglevő vasútvonal felújítása vagy korszerűsítése előrehaladott állapotban van, vagy az arra vonatkozó szerződések teljesítése már megkezdődött;
b) olyan meglévő vasútvonal felújítására vagy korszerűsítésére kerül sor, amelynek űrszelvénye, nyomtávja, vágánytengely-távolsága vagy villamos vontatási áramrendszere nem egyezik meg a vonatkozó ÁME előírásaival;
c) a meglévő vonal tervezett felújítása, meghosszabbítása vagy korszerűsítése során az ÁME alkalmazása veszélyeztetné a beruházás gazdaságosságát, illetőleg akadályozná a vasúti rendszer további részével történő zavartalan együttműködést;
d) balesetet vagy természeti csapást követően a vasúti rendszer gyors helyreállításának feltételei gazdasági vagy műszaki szempontból nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME teljes körű vagy részleges alkalmazását.
(2)2 Az ÁME-től való eltérés engedélyezését – az eltérés és az eltérés okainak megjelölésével – az engedélyt kérő a vasúti közlekedési hatóságnál kérelmezi. Az eltérés iránti kérelemről a vasúti közlekedési hatóság értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). Az értesítéshez mellékelni kell azt a dokumentumot, amely ismerteti azt az ÁME-t vagy annak azt a részét, amelyet nem kívánnak alkalmazni, és meg kell jelölni azokat az előírásokat is, amelyeket helyette alkalmazni terveznek.
(3)3 A Bizottság döntése alapján a vasúti közlekedési hatóság dönt az ÁME-tól való eltérés engedélyezéséről és az engedélyezés feltételeiről.
A rendszerelem
5. § (1) A rendszerelemet akkor lehet forgalomba hozni, ha lehetővé teszi a kölcsönös átjárhatóság megvalósítását a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszeren belül, ugyanakkor megfelel az alapvető követelményeknek. A rendszerelemet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a tervezett felhasználási területén lehet alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények – amennyiben az arra vonatkozó követelményeknek a rendszerelem megfelel – nem akadályozhatják a rendszerelem más, nem vasúti célból vagy hagyományos vasúti rendszerben történő alkalmazását.
(3) E rendeletnek megfelelő rendszerelemnek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben történő felhasználás céljából történő forgalomba hozatalát a hatóság nem tilthatja meg, nem korlátozhatja és nem akadályozhatja meg, így különösen nem írhat elő olyan ellenőrzést, amelyet a megfelelőséget és alkalmazhatóságot megállapító EK-megfelelőségi eljárás keretében már elvégeztek.
6. § (1) A 4. melléklet szerinti megfelelőséget, illetve alkalmazhatóságot igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat arra a rendszerelemre vonatkozóan állítható ki, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.
(2) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre egyéb uniós irányelvek alapján megalkotott jogszabályok rendelkezései is vonatkoznak, az EK-megfelelőségi nyilatkozat az egyéb jogszabályoknak való megfelelést is tartalmazza.
(3) Minden rendszerelemnek a vonatkozó ÁME-ben meghatározott felhasználásra való megfelelőségét és alkalmazhatóságát a bejelentett szervezet az 5. melléklet szerinti EK-hitelesítési eljárással vizsgálja meg, és erről a rendszerelemhez a 6. melléklet szerinti EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki.
(4) A rendszerelem abban az esetben is megfelel az alapvető követelményeknek, ha teljesíti a vonatkozó ÁME-ban megállapított feltételeket vagy az ezeknek megfelelően kidolgozott európai előírásokat.
7. § (1)4 Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy az e rendeletnek megfelelően közvetlenül vagy közvetve alkalmazott európai előírások nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, haladéktalanul tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter).
(2)5 Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező és forgalomba hozott rendszerelem a rendeltetésszerű használat esetén nem felel meg az alapvető követelményeknek, a rendszerelem alkalmazási területének korlátozására, használatának betiltására vagy forgalomból való kivonására eljárást indít, és haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.
(3)6 Amennyiben a vasúti közlekedési hatóságtól kapott tájékoztatás ezt indokolja, a miniszter haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megállapításokról, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól. A (2) bekezdésben szereplő megállapításról szóló tájékoztatásban meg kell jelölni, hogy a rendszerelem
a) az alapvető követelmények be nem tartása,
b) az európai előírások nem megfelelő alkalmazása,
c) az európai előírások elégtelen volta
miatt nem felel meg az alapvető követelményeknek.
(4) Amennyiben az értesítés alapján a Bizottság megállapítja a (2) bekezdés szerinti intézkedés indokoltságát, azt továbbra is fenn kell tartani.
(5)7 Ha a Bizottságtól kapott tájékoztatás szerint az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés nem indokolt, azt a vasúti közlekedési hatóság köteles haladéktalanul megszüntetni.
(6)8 Amennyiben egy EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező rendszerelem nem felel meg e rendeletben foglaltaknak, a kapott tájékoztatást követően a vasúti közlekedési hatóság javaslatot tesz az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállító szervezet működésének korlátozására vagy visszavonására. Az intézkedések megtételéről a vasúti közlekedési hatóság tájékoztatja a Bizottságot és az EGT-államokat.
8. § (1) A rendszerelem megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló EK-megfelelőségi nyilatkozat kiadásának feltételeként a gyártó vagy az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője köteles alkalmazni a vonatkozó ÁME-ban előírt rendelkezéseket.
(2) A rendszerelem megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítását az a bejelentett szervezet köteles elvégezni, amelyhez a gyártó vagy az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője a kérelmet benyújtotta.
(3) Amennyiben sem a gyártó, sem az EGT-államok területén letelepedett képviselője nem teljesítette az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, úgy azok teljesítése a rendszerelemet forgalomba hozó szervezetre hárul. E rendelet szempontjából ugyanezen kötelezettségek érvényesek mindazokra, akik a rendszerelemet vagy azok különböző részeit összeszerelik, továbbá rendszerelemet gyártanak saját használatra.
(4)9 Ha a vasúti közlekedési hatóság – az általa végzett vizsgálat eredményeként – azt állapítja meg, hogy az EK-megfelelőségi nyilatkozat nem felel meg az előírt feltételeknek, kötelezi a gyártót vagy az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselőjét, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint a rendszerelemet forgalomba hozó szervezetet, hogy határozatában megjelölt határidő lejártáig gondoskodjon a rendszerelem megfelelőségéről.
(5)10 Amennyiben a jogsértő állapot a (4) bekezdésben foglalt határidő lejárta után is fennáll, a vasúti közlekedési hatóság megteszi a rendszerelem piaci forgalmazásának korlátozásához, megtiltásához, illetve a piacról való kivonásához szükséges intézkedéseket.
Alrendszerek
9. § (1) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszere vagy annak része abban az esetben helyezhető üzembe és akkor működtethető, ha tervezése, kivitelezése és beépítése olyan módon történik, amely biztosítja, hogy a strukturális alrendszer vagy annak része a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerbe történő beillesztés során megfeleljen a rá vonatkozó alapvető követelményeknek.
(2)11 Az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezési és üzemeltetésük ellenőrzésének hatósági feladatait külön jogszabályban meghatározott módon a vasúti közlekedési hatóság látja el.
(3)12 A vasúti közlekedési hatóság a vonatkozó ÁME-kben megállapított eljárások alkalmazásával az alrendszerek üzembe helyezésekor és azt követően legalább kétévenként ellenőrzi, hogy az alrendszerek létesítése és üzembe helyezése, üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a vonatkozó alapvető követelményeknek.
(4)13 Jogsértő üzemeltetésnek minősül, ha az üzemben tartó a vasúti rendszer alrendszerét hatályos EK-hitelesítési nyilatkozat hiányában működteti.
(5)14 Felújítás vagy korszerűsítés esetén a vasúti szervezet megküldi a beruházást ismertető dokumentációt a vasúti közlekedési hatóságnak, amely az engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályok és az alkalmazandó ÁME-ben feltüntetett végrehajtási stratégia figyelembevételével dönt arról, hogy a munkák nagysága szükségessé teszi-e új engedély kiadását az e rendelet alapján történő üzembe helyezéshez.
(6)15 Új engedély szükséges minden olyan esetben, amikor a tervezett munkák hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére. Ha új engedélyre van szükség, a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben kell a projektre alkalmazni. A vasúti közlekedési hatóság a döntéséről értesíti a Bizottságot és a többi EGT-államot.
Vasúti járművek üzembe helyezése
és nyilvántartása
10. § (1)16 A járművek üzembe helyezésének engedélyezésekor a vasúti közlekedési hatóság felelős azért, hogy minden egyes járművet alfanumerikus azonosító kóddal lássanak el. A kódot minden járművön fel kell tüntetni, és be kell jegyezni a vasúti közlekedési hatóság által vezetett – a 16. §-ban meghatározott – nemzeti járműnyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás).
(2)17 A nyilvántartás nyilvános. A vasúti közlekedési hatóság a nyilvántartást internetes honlapján közzéteszi.
(3)18 A vasúti közlekedési hatóság a vasúti járművek üzembe helyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló rendelet szerint engedélyezheti az EGT-n kívüli országban üzembe helyezett járműveknek a Magyar Köztársaság területén történő üzembe helyezését. A vasúti közlekedési hatóság megfelelő jelölés alkalmazásával köteles gondoskodni arról, hogy ezek a járművek az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban egyértelműen azonosíthatóak legyenek, és a járműveknek a (4) bekezdés c), d) és e) pontjában felsorolt adatok a nemzeti nyilvántartásból lehívhatók legyenek.
(4) A járműnyilvántartásnak – az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által meghatározott tartalmi és formai követelmények figyelembevételével – legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) hivatkozást az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó szervezetre;
b) hivatkozást az (1) bekezdés szerinti járműnyilvántartásra;
c) a jármű tulajdonosát, illetve bérlőjét;
d) a jármű használatára vonatkozó bármilyen korlátozást;
e) a jármű karbantartási ütemtervére vonatkozó alapvető biztonsági adatokat.
A strukturális alrendszerre vonatkozó
további szabályok
11. § (1) Az alapvető követelményeknek megfelelő, a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező strukturális alrendszer létrehozása, üzembe helyezése és üzemeltetése nem tiltható meg, nem korlátozható és nem akadályozható meg. Nem lehet előírni olyan ellenőrzést, amelyet már elvégeztek az EK-hitelesítési eljárás részeként. Ez a rendelkezés nem mentesít a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek kiadásához szükséges feltételek teljesítése alól.
(2) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer azon strukturális alrendszere tekinthető kölcsönösen átjárhatónak és a rá vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelőnek, amelyik rendelkezik EK-hitelesítési nyilatkozattal.
(3) A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó valamely strukturális alrendszer kölcsönös átjárhatóságának EK-hitelesítési eljárását az erre kijelölt, bejelentett szervezet az alapvető követelményekkel összhangban, a vonatkozó ÁME-kra történő hivatkozással köteles elvégezni.
(4)19 Az ÁME-k hiányában, valamint a 4. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a vasúti közlekedési hatóság elküldi a többi EGT-állam és a Bizottság részére az alrendszerre vonatkozóan az alapvető követelmények teljesítésére alkalmazott műszaki szabályok jegyzékét. A műszaki szabályok jegyzékének változása esetén a vasúti közlekedési hatóság értesíti az érintetteket.
12. § (1)20 Amennyiben valamely, e rendelet hatálya alá tartozó, vasúti közlekedési tevékenységet ellátó vagy szolgáltatást nyújtó, továbbá az abban részt vevő szervezet úgy ítéli meg, hogy egy ÁME nem elégíti ki teljes mértékben az alapvető követelményeket, úgy erről a vasúti közlekedési hatóságot köteles tájékoztatni.
(2)21 A vasúti közlekedési hatóság megvizsgálja a bejelentést, és amennyiben megállapítja annak megalapozottságát, a miniszter egyetértésével tájékoztatja a Bizottságot.
Az EK-hitelesítési eljárás és az EK-hitelesítési nyilatkozat
13. § (1) A strukturális alrendszer megfelelőségének tanúsítására az alrendszer létrehozása vagy beszerzése érdekében az alrendszer tervezője, gyártója, kivitelezője vagy a beszerzést végző szervezet, illetve hivatalos képviselője (a továbbiakban együtt: hitelesítés-kérelmező) megbízza az általa kiválasztott bejelentett szervezetet az 5. mellékletben ismertetett EK-hitelesítési eljárás elvégzésével.
(2) A bejelentett szervezet tevékenysége a tervezési szakasznál kezdődik és a teljes építési vagy gyártási időszakot magában foglalva az alrendszer forgalomba helyezése előtti átvételig tart. Tevékenysége kiterjed továbbá az alrendszernek azzal a rendszerrel való kapcsolódási pontjaira, amelybe az alrendszer beépítésre kerül, a vonatkozó ÁME-ban és a 16. §-ban előírt jegyzékekben rendelkezésre álló adatok figyelembevételével.
(3) A bejelentett szervezet a hitelesítés-kérelmező költségére a tervezés, az építés vagy gyártás, valamint az üzembe helyezés szakaszait (a továbbiakban együtt: létesítési szakaszok) külön-külön ellenőrzi.
(4) A bejelentett szervezet valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan EK-megfelelőségi tanúsítványt állít ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel e rendeletben foglaltaknak, a vonatkozó egyéb előírásoknak, és üzembe helyezhető. Amennyiben az előírt feltételek nem teljesülnek, megtagadja a tanúsítvány kiadását.
(5)22 Az EK-megfelelőségi tanúsítvány alapján a hitelesítés-kérelmező EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki, amelyet a (6) bekezdés szerinti műszaki dokumentációval együtt nyújt be az engedélyezési eljárás során a vasúti közlekedési hatóságnak.
(6) A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő, az 5. mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az alrendszer jellemzőire vonatkozó minden szükséges dokumentumot, továbbá a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségét és alkalmazhatóságát igazoló valamennyi dokumentumot, továbbá a használati feltételekre és korlátozásokra, valamint az időszakos ellenőrzésre, beszabályozásra és karbantartásra vonatkozó utasításokat.
14. §23
Bejelentett szervezet
15. § (1) A rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítására szolgáló eljárás, továbbá a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárásának elvégzéséért felelős szervezet kijelölésére a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendeleteknek, valamint e rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek megfelelt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet kijelöléséről és hatásköréről a miniszter értesíti a Bizottságot, valamint a Bizottságtól előzetesen beszerzett azonosítási számról és a szervezet hatásköréről az EGT-államokat.
(3) A jegyzékben közzétett, az EGT valamely államában működő bármely bejelentett szervezetet a rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítása és a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárása tekintetében el kell fogadni.
(4) A bejelentett szervezet – továbbá annak vezetője és munkaviszonyban álló, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve polgári jogi jogviszony alapján munkát végző természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: munkatárs) – sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vehetnek részt a rendszerelemek vagy az alrendszerek tervezésében, előállításában, építésében, karbantartásában vagy üzemeltetésében. Ez nem zárja ki a műszaki információk cseréjét a gyártó vagy a tervező, és a bejelentett szervezet között.
(5) A munkatárs pártatlanságát biztosítani kell. Javadalmazása nem függhet az általa elvégzett ellenőrzések számától vagy ezek eredményétől.
(6) A munkatársnak az e rendeletben meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges
a) szakirányú műszaki és szakmai képzettséggel,
b) az általa végzett vizsgálatokra és ellenőrzésekre vonatkozó követelmények ismeretével,
c) szakmai gyakorlattal, valamint
d) az általa végzett vizsgálatok és ellenőrzések hivatalos dokumentálására való jogosultsággal és ismeretekkel
kell rendelkeznie.
(7) A bejelentett szervezetnek rendelkeznie kell mindazokkal az eszközökkel és berendezésekkel, amelyek a szervezet által végzett vizsgálatok és ellenőrzések maradéktalan elvégzéséhez szükségesek.
(8) A bejelentett szervezetnek függetlennek kell lenni a rendszerelem, illetve alrendszer gyártójától, forgalmazójától és annak üzemeltetőjétől, valamint az engedélyező hatóságtól. A bejelentett szervezet és annak munkatársa az ellenőrzéseket szakmai feddhetetlenséggel és hozzáértéssel köteles végezni, és el kell utasítani minden olyan nyomást és ösztönzést – különösen a pénzügyi jellegűeket –, amelyek befolyásolhatják döntésüket, illetve ellenőrzésük eredményét, különösen abban az esetben, ha azokkal olyanok próbálkoznak, akiket az ellenőrzés eredménye érint.
(9) A munkatárs köteles a tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot megőrizni.
(10) A bejelentett szervezetnek megfelelő kárfedezettel kell rendelkeznie.
(11)24 Amennyiben a kijelölés feltételeit nem teljesítő szervezettől a miniszter a jóváhagyást visszavonta, erről a Bizottságot és az EGT-államokat a vasúti közlekedési hatóság útján tájékoztatni kell.
(12)25 Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság megállapítja, hogy a más EGT-államban működő bejelentett szervezet nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, erről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert. Amennyiben a vasúti közlekedési hatóságtól kapott tájékoztatás indokolt, a miniszter haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megállapításokról, a megtett intézkedésekről és a döntés indokairól.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
16. §26 A vasúti közlekedési hatóság köteles gondoskodni a vasúti pálya és a vasúti járművek fő jellemzőit rögzítő jegyzékek elkészítéséről és évenkénti aktualizálásáról. A nyilvántartásokban fel kell tüntetni az egyes alrendszerek fő jellemzőit és azok viszonyát a vonatkozó ÁME-kban előírt jellemzőkhöz. A jegyzékeket a vasúti közlekedési hatóság a honlapján teszi közzé, és erről tájékoztatja az Ügynökséget.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
17. §27 Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
18. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról;
b) az Európai Parlament és Tanács 2004/50/EK irányelve (2004. április 29.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk;
c)28 a Bizottság 2007/32/EK irányelve (2007. június 1.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról.
1. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez
transzeurópai vasúti rendszer
2. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez
3. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez
4. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez
és alkalmazhatósága
5. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez29
6. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez
A rendeletet a 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 19. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 16. § (2) bekezdését.
A 4. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § a)–b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (6) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (4) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) és d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) és (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (4) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § e) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (6) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) és d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (2) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (3) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (4) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § f) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (2) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (5) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § e) pontja, az 55/2009. (X. 14.) KHEM rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. §-t a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § (11) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § (12) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b)–c) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 72. § b) és d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17. § a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 47. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § c) pontját a 103/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 1. §-a iktatta be.
Az 5. melléklet a 103/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás