44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelet
44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelet
a Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület országos jelentőségű védett természeti területté történő átminősítéséről és természetvédelmi kezeléséről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a következőket rendelem el:
1. § A Békés Megyei Tanács 2/1989. (VI. 22.) számú rendeletében helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánított Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület elnevezésű, Békés megyében, Szeghalom település határában lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 112,17 hektár kiterjedésű területet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítom.
2. § Az országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás célja a Kék-tó holtágnak, mint védett madárfajok fészkelő és táplálkozó helyének védelme, továbbá a környező lösz- és szikes gyepek természetes növény- és állatvilágának, valamint a jellegzetes tájképi adottságoknak a megőrzése.
3. § (1) A Szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület természetvédelmi kezelését – a természetvédelmi kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság látja el.
(2) A terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelethez
2. számú melléklet a 44/2006. (XI. 17.) KvVM rendelethez
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
– Őrizze meg a táj természetes képét és természeti értékeit: a Kék-tó medrét, a környező lösz- és szikes gyepeket, ezen élőhelyek természetes növény- és állatvilágát,
– biztosítsa védett madárfajok [például a kék vércse (Falco vespertinus), nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus)] háborítatlan fészkelését, táplálkozását és vonulását,
– biztosítsa egyéb, védett növény- [például macskahere (Phlomis tuberosa), buglyos boglárka (Ranunculus polyphyllus)] és állatfajok [például tarajos gőte (Triturus cristatus)] állományának fennmaradását,
– alakítsa ki a vízgazdálkodás és a természetes élőhelyek összhangját,
– biztosítson a tudományos kutatásokhoz zavartalan természeti feltételeket,
– a természetes környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő természetvédelmi szemléletformálást és oktatást.
2. Természetvédelmi stratégiák
A terület növénytársulásainak, ritka vagy veszélyeztetett növény- és állatfajainak hosszú távú megőrzése, valamint a kutatási feltételek megteremtése érdekében:
– élőhely-rehabilitációs és rekonstrukciós munkálatok elvégzése,
– az optimális természetvédelmi kezelési módok feltételeinek kialakítása és alkalmazása (kaszálás, legeltetés),
– a területet érintő külső és belső emberi hatások alacsony intenzitásának megtartása,
– az invazív és tájidegen fajok állományának visszaszorítása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Gyepek (rétek, legelők) kezelése
– A gyepek művelési ága nem változtatható meg.
– A gyepek begyomosodását, becserjésedését aktív természetvédelmi kezeléssel (kaszálás, legeltetés, cserjeirtás) kell megakadályozni.
– A tájidegen, agresszíven terjeszkedő fafajokat (keskenylevelű ezüstfa) el kell távolítani a gyepterületekről.
– Bérleti szerződések kötésekor előnyben kell részesíteni az állattartással foglalkozó gazdákat.
– Legeltethető állatlétszám: 0,2–1 számosállat/ha.
– Szarvasmarha és ló állományok tartása és szabad legeltetése tilos.
– Gyepterületen kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt tartható.
– Sertés és baromfi a területen szabadon nem tartható.
– Legeltetés és kaszálás csak száraz talajviszonyok esetén végezhető. Felázott, nedves talaj esetén a legeltetés tilos, az állatokat a területen kívül kell tartani.
– Kiegészítő takarmányozás a gyepterületen tilos, azon kívül is csak a gyomfertőzést kizáró módon lehetséges (széna, zöldfű, lucerna, darált takarmány).
– A legeltetett területeken évenként tisztító és/vagy gazoló kaszálással kell megakadályozni a gyomosodást.
– A kaszálás rendjét évente egyeztetni kell a természetvédelmi kezelővel. A legeltetés rendjét nem szükséges minden évben egyeztetni a természetvédelmi kezelővel, csak a használat módjának változtatása esetén.
– A kaszálás a védett, veszélyeztetett madárfajok fészkelési, valamint a védett, veszélyeztetett növényfajok magérési idején kívül, de legkorábban június utolsó harmadában kezdhető.
– Gyep nem műtrágyázható, hígtrágyázható.
– A gyepek talajlazítása tilos.
– A Szeghalom 0727d és 0727f ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területeken a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) állományt el kell távolítani, a fehérnyár (Populus alba) facsoportokat fenn kell tartani.
3.1.2. Kivett területek kezelése
– A Szeghalom 0725c ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú ipartelepen a korábbi műtrágyalerakatnál a gyomosodás visszaszorítása érdekében évi háromszori kaszálás szükséges.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Turizmus, idegenforgalom
– A terület szabadon látogatható.
3.2.2. Kutatás
– Az engedélyezett kutatási tevékenységet a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon kell elvégezni.
3.2.3. Terület- és földhasználat
– Tilos hulladék és egyéb szennyező anyag lerakása.
– Tilos a növényzet égetése.
– A terület jellegének, a földhasználat módjának megváltoztatására irányuló tevékenység esetében – ideértve a nyomvonalas létesítmények építését, illetve más beépítést is – az engedélyezett tevékenység a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon végezhető el.
– A meglévő szénhidrogén-kutak termeltetése esetén szénhidrogén-szállító vezetékek építése a lehető legkisebb terület-igénybevétellel történhet.
– A szénhidrogén-szállító vezetékeknek a területről való kivezetését a lehető legrövidebb nyomvonalon kell megoldani.
3.2.4. Közlekedés
– Gépjárművel csak a meglévő földutakon szabad közlekedni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás