8001/2006. (I. 30.) IM tájékoztató
8001/2006. (I. 30.) IM tájékoztató
a szabályozási hatásvizsgálat elvégzésének módszertanáról1
2006.01.30.
A tájékoztató célja, hogy egységes formában foglalja össze a közigazgatási hatásvizsgálati tevékenység magas színvonalú elvégzéséhez szükséges tényeket és elveket. A tájékoztató az Európai Bizottság hatásvizsgálati elvrendszere és gyakorlata, továbbá az Igazságügyi Minisztérium mintegy 150 hatásvizsgálati rendszer áttekintését követően kialakított módszertana, valamint gyakorlati hatásvizsgálati tapasztalatai alapján került összeállításra. A tájékoztatóban foglaltak alkalmazása során figyelembe kell venni a szabályalkotásról szóló jogszabályi és egyéb kötelező érvényű rendelkezéseket.
1. Tárgyi értelmezési kör
A tájékoztatóban foglaltak a jogszabályok előkészítése során hasznosítandók, továbbá – az adott szabálytípusok természete által indokolt eltérésekkel – felhasználhatók egyéb, a közigazgatás szervezetére, illetőleg egyes szerveire nézve kötelező érvényű szabályozási döntések (különösen: az állami irányítás egyéb jogi eszközei) vonatkozásában.
2. Fogalmak
E tájékoztató alkalmazásában
a) szabályozás: a szabályalkotás módszertani elvei, folyamata, rendszere, illetve maga a szabály2;
b) hatás: a szabályok szándékolt és nem szándékolt, közvetlen és közvetett, bármilyen természetű (különösen: gazdasági, társadalmi, környezeti, egészségügyi) következményei;
c) hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályok hatékonyságának növelése azok hatásainak a szabályozás természete által indokolt mértékben történő megvizsgálása, majd az eredmények megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzése útján;
d) előzetes hatásvizsgálat: előkészítés alatt álló szabály hatásvizsgálata;
e) utólagos hatásvizsgálat: hatályban lévő vagy hatályban volt szabály hatásvizsgálata;
f) hasznok: a szabályozás hozadékai, pozitív következményei;
g) költségek: a szabályozással kapcsolatban jelentkező terhek, kiadások, az érintettek részére felmerülő bármilyen negatív következmény.
3. A fokozott hatásvizsgálati tevékenység indokoltsága
A szabályalkotási döntések meghozatala a döntéshozatali felelősség tényleges vállalhatósága érdekében csak a döntések következményeinek a lehető legpontosabb ismeretében történhet, az új szabályozási döntések előkészítéséhez pedig indokolt a korábbi szabályok hatásainak megismerése.
Az Európai Unió „Better Regulation” („a jogalkotás minőségének fejlesztése”) szemléletének egyik kulcsterülete a szabályozás hatásvizsgálatával összefüggő gyakorlat fejlesztése, amely az uniós jogon túl egyre inkább kisugárzik a tagállamok nemzeti jogának területére is.
A hazai jogalkotási folyamatok erősségeik mellett sok tekintetben nélkülözik a minőségi jogalkotás nemzetközileg követett elveit. A jogalkotás időbeli ütemezése és eljárási rendjének megvalósulása terén számos fejlesztendő terület található, ezek közül az egyik legfontosabb a várható következmények felmérésére irányuló gyakorlat fejlesztése, a hatások ismeretében történő jogalkotói döntéshozatal elősegítése.
A hazai közigazgatásban a szabályozási hatásvizsgálat terén tapasztalt, a jogalkotásra vonatkozó hatályos előírások be nem tartását is eredményező hiányosságok fokozatos kiküszöbölésének érdekében szükséges a hatásvizsgálati tevékenység mértékének és színvonalának fejlesztése.
Az egységes hatásvizsgálati tevékenységet elősegítő háttéranyagok, iránymutatások közreadásán túl e fejlesztési folyamat további lényeges elemei a továbbképzések, az egyes hatásvizsgálatok figyelemmel kísérése, valamint a nemzetközi együttműködések.
4. A hatásvizsgálat helye a jogalkotási folyamatban
a) A hatásvizsgálat elvégzésének előfeltétele a szabályozási szándék legalább problémafelvetés, koncepció formájában való meghatározása.
Megállapítható, hogy minél korábbi, kiforratlanabb munkaanyagban jelenik meg a szabályozási szándék, és ennek alapján minél korábban kezdődik meg az előzetes hatásvizsgálat elvégzése, annál bizonytalanabb adatok állnak rendelkezésre a szabályozás tényleges tartalmának tekintetében. Ez nehezebb feladat elé állítja a hatásvizsgálatban részt vevő szakembereket, ugyanakkor a szabályalkotó számára ebben a fázisban még jelentősebb a mozgástér a szabályozás elfogadását vagy elvetését, majdani véglegesítését, illetve a különböző döntési változatok közötti választást tekintve. Előfordul, hogy átfogó programok tervezési szakaszában a majdani jogi szabályozás szempontjából is jelentős döntések előkészítésére kerül sor, ezért ajánlatos megteremteni a kétirányú kapcsolatot e programok előkészítése és a konkrét szabályalkotási tevékenységek között egyfelől a programokból fakadó szabályozási következmények vizsgálata, másfelől a szabályozás programmegvalósítás szempontjából jelentkező hatásainak elemzése útján.
b) Az előzetes hatásvizsgálat eredményét annak a döntéshozatal során való figyelembevételére még lehetőséget adó időpontban helyénvaló a döntéshozó számára bemutatni.
Minél korábban kerül sor az előzetes hatásvizsgálatra a szabályozás folyamatában, annál nagyobb az esély a szabályozási döntések érdemi befolyásolására. Mindezt a 4. pont a) alpontjában foglaltakkal együttesen vizsgálva lehet megtervezni a hatásvizsgálat elvégzésének ideális idejét. Semmiképpen sem megfelelő eljárás az előzetes hatásvizsgálatnak a tervezet véglegesítése után, mintegy a kötelező feladat elvégzéseként való beillesztése az előterjesztésbe, hiszen így egyrészt nincs esély a hatásvizsgálat eredményei alapján a tervezet módosítására, másrészt fokozottan fennáll a tervezetben foglaltak helyességét koncepciózus módon alátámasztó elemző anyag összeállításának veszélye.
c) Az utólagos hatásvizsgálat az érintett életviszonyok körében tervezett további döntési elképzelésektől függően bármikor, akár folyamatosan, nyomon követő jelleggel is elvégezhető.
Az adott szabályozás természetétől, az érintett életviszonyoktól függően – lehetőleg már a szabályalkotás során – tervezendők meg az utólagos hatásvizsgálat keretei annak érdekében, hogy az utólagos értékelés alapját képezhesse a szabályozási környezet folyamatos javításának. A már a jogszabály hatálybalépését megelőzően kialakított követéses vizsgálati rendszer jelentős erőforrásokat takaríthat meg a később kezdeményezett adatfelvételhez képest.
5. A hatásvizsgálatok természete
a) A hatásvizsgálatok alapvetően előzetesek vagy utólagosak lehetnek, azonban sem ez, sem más csoportosítási szempontok nem változtatnak az egységes hatásvizsgálati elvek alkalmazásának szükségességén.
A különböző hatásvizsgálati helyzetekben természetesen eltérő színezetet kaphat maga a tevékenység. Előzetes hatásvizsgálatok esetén például jelentős a becslések, trendszámítások szerepe, míg utólagos hatásvizsgálatnál inkább a tapasztalati adatok megítélése hangsúlyos. Több döntési változat összevetésekor az egyes javaslatok egymással való „versenyeztetése” lehet a fő cél, míg egyetlen tervezet következményeinek vizsgálatakor elsősorban az adott elképzelés kedvező és kedvezőtlen hatásainak mérlegelése nyújt segítséget. Mindemellett a hatásvizsgálat későbbiekben bemutatásra kerülő elvei – az egyedi sajátosságok megfelelő figyelembevételével – bármilyen fajtájú elemzés elvégzése során követhetők, mivel a hatásvizsgálatok a hatályosulási tapasztalatok becsatornázását is magában foglaló ciklikus szabályalkotási folyamat, illetve végeredményben a szabályozás minőségének fejlesztését szolgálják.
b) Az egyes hatásvizsgálatok mélysége és erőforrásigénye rendkívül eltérő lehet.
A hatásvizsgálat elvégzésének szükséges mélysége a szabályozás „jelentőségétől”, azaz egyebek mellett annak természetétől, a befolyásolt életviszonyok várható megváltozásának mértékétől, az érintettek számától, jellemzőitől (pl. társadalmi helyzet) függ.
Hatásvizsgálatot akár egy ember igen rövid idő alatt is elvégezhet, amennyiben a szabályozással érintett életviszonyok változása jól körülírható és a rendelkezésre álló adatok alapján egyszerűen megítélhető (nem jelent tehát mindenképpen komoly befektetést követelő tevékenységet a hatásvizsgálat), ugyanakkor bizonyos esetekben számos kutató hónapokig tartó munkája szükséges a minden igényt kielégítő hatásvizsgálat kimunkálásához.
6. A hatásvizsgálatot ténylegesen végző szakemberek kijelölése
a) A hatásvizsgálat elvégzéséről való gondoskodás a szabályalkotó feladata.
A szabály-előkészítési felelősség magában foglalja a szabályozás következményei feltárásának, értékelésének feladatát is.
b) A hatásvizsgálatot szükség esetén külső szakemberek bevonásával javasolt elvégezni.
A hatásvizsgálatok egy része nem végezhető el a felelős szervezeten belül, illetve a közigazgatási intézmények együttműködésével sem. Ilyen esetekben a szabályozás természete, a vizsgálatra fordítható erőforrások és a hatásvizsgálati termék várt jellegzetességeinek (terjedelem, szakmai hangsúlyok stb.) párhuzamos értékelésével indokolt dönteni külső szakértők, szakértői intézetek esetleges bevonásáról.
c) A hatásvizsgálat koordinációjára érdemes a szabályozás egészét átlátó személyt kijelölni.
Függetlenül attól, hogy a hatásvizsgálat tényleges elvégzése részben vagy teljes egészében a kijelölt személy által valósul-e meg, a hatásvizsgálati projekt koordinációjára felelősként a szabályozás tartalmát, hátterét, folyamatát átlátó személyt érdemes kijelölni. Kézenfekvő, hogy a kijelölésre kerülő személy a szabályalkotó szerv szabályozás-előkészítést végző szervezeti egységének tagja vagy esetleg szabályozás-előkészítési feladatkörrel is rendelkező, nem kifejezetten szabályozás-előkészítő szakmai részleg munkatársa legyen. A koordináció feladata megköveteli a hatásvizsgálati módszertani ismeretanyag alapjainak meglétét is.
7. A hatásvizsgálatok elvégzésének alapelvei
a) A realitás-szemlélet
A hatásvizsgálati tevékenység menedzselése és végzése során mindvégig érdemes szem előtt tartani a hatásvizsgálattól várt hozzáadott érték (a döntéshozatalban való felhasználhatóság) és a hatásvizsgálat elvégzésének várható ráfordításigénye, illetve a meglévő erőforrások összeegyeztetését. Ennek megfelelően a források szűkös rendelkezésre állása esetén mindenekelőtt a legnagyobb hasznosságot magukban rejtő hatásvizsgálatokat javasolt elvégezni, és ezeken belül is ajánlatos törekedni a leginkább releváns, a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó szegmensek elemzésére. Ha például a költségvetés egyensúlyának megtartása a döntéshozó legfontosabb szempontja, akkor nyilvánvalóan jelentős szerep biztosítandó a költségvetésre gyakorolt hatások vizsgálatának. A hatásvizsgálati elvek következetes érvényesítésekor valamennyi szabályt indokolt a természetének, jelentőségének megfelelően elemezni, ezzel együtt a realitás-szemlélet fenti szempontjait mindenkor érdemes figyelembe venni. A szabályozási helyzet jellemzői befolyásolhatják az egyes hatástípusok jelentőségének megítélését. Váratlan helyzetekben előtérbe kerülhetnek az ország szuverenitását, az emberi élet és az anyagi javak közvetlen veszélyeztetettségét érintő tényezők.
Amennyiben valamely lényeges kérdés vizsgálata a források szűkössége miatt elmarad, úgy ezt javasolt jelezni, illetve lehetőség szerint valamiféle becslést az ilyen esetekben is érdemes adni. Ez utóbbi feladat ellátását segítheti elő a hatásvizsgálati kérdéslista, amelynek megválaszolása a releváns hatások közelítő megjelölésén túl a részletes hatásvizsgálat előtti szűrés feladatára is alkalmas lehet, illetve eligazítást nyújt a hatásvizsgálat mindenkor figyelembevételre érdemes szempontjaira vonatkozóan. Általánosan alkalmazható kérdéslistát tartalmaz az 1. melléklet.
b) A hatásvizsgálat tartalmazza a szabályozás előnyös és előnytelen hatásait egyaránt.
A hatásvizsgálat lényegét képezi a vizsgált szabályozás pozitív és negatív hatásainak feltárása. Éppen ez a mérleg lehet alkalmas arra, hogy a döntéshozó megítélhesse a szabály vállalhatóságát (előzetes hatásvizsgálat nyomán), illetve dönthessen a szabály módosításának, felülvizsgálatának szükségességéről (utólagos hatásvizsgálatot követően). A hatásvizsgálat objektivitásra törekvő jellege alapvető követelmény. Nem felelnek meg ennek a feltételnek a szabályozási koncepció helyességét eleve elfogadó, nyíltan vagy burkoltan az elképzelések alátámasztására szolgáló háttéranyagok. A hatásvizsgálat semlegességét nem könnyű biztosítani annak ismeretében, hogy a hatásvizsgálati felelősség a szabályozásért felelős szervet illeti. Mindazonáltal csak a szigorúan szakmai szempontok alapján elvégzett elemzések alkalmasak a hatások tényleges vizsgálatára. Ugyanakkor ez nem akadályozza meg azt, hogy a hatásvizsgálat irányainak, súlyponti kérdéseinek, a vizsgálandó konkrét rendelkezések kiválasztásának tekintetében a megrendelő, a döntéshozó kívánalmakat fogalmazzon meg, hiszen az ő felelőssége azon tényezők meghatározása, amelyekre döntését alapozni kívánja.
c) A hatásvizsgálat során indokolt elemezni a monetarizálható és az egyéb hasznokat, költségeket egyaránt.
Különböző haszon- és költségtényezők összevetésekor előnyös, ha azok valamely közös dimenzióban (legkézenfekvőbb módon pénzben) is kifejezésre kerülnek. Bizonyos esetekben azonban nem vagy csak nagyon erőltetett módon „forintosíthatók” lényeges következmények: ilyenkor érdemes törekedni a más mérőszámmal (például életévek, munkahelyek, diplomások száma, egyedszám) való kifejezésre, illetve amennyiben ez sem lehetséges, a minél világosabb, egyértelmű minőségi jellemzésre. Kerülendők a – konkrét, módszertanilag korrekt megalapozást mellőző – „kedvező hatást gyakorol”, „nem jár különösebb változással” típusú bizonytalan, általános megfogalmazások.
d) Előzetes hatásvizsgálat elvégzésekor több döntési változat esetében a várható hasznok és költségek valamennyi változat esetében felmérendők, a változatok értékalapú minősítése ugyanakkor nem része a hatásvizsgálati feladatkörnek.
A várható hasznok és költségek összevetése a különböző megoldási javaslatok „versenyeztetésének” legegyszerűbb módja. Célszerű az egyes változatokhoz rendelt következményeket jól összehasonlítható módon bemutatni. Szemléletes lehet a pénzben, az egyéb számszerű mutatóval kifejezett, illetve a minőségileg jellemzett hatások összevetése. Egyetlen döntési javaslat esetén is mindig rendelkezésre áll a szabályozási környezet változatlanul hagyását jelentő opció, amelynek vizsgálata szintén ajánlott.
A hatásvizsgálati anyagnak nem feladata a döntési változatok minősítése, következtetés levonása a koncepció támogathatóságával kapcsolatban. A hatásvizsgálat szerepe az objektivitásra törekvő tájékoztatásig terjed; a döntésért a jogalkotó vállal felelősséget.3
e) Indokolt az érdemleges jelentőségű hatások vizsgálatára szorítkozni.
Lehetetlen valamennyi szabályozási aktus előkészítése vagy utólagos értékelése során minden potenciális hatás körüljárása, mivel az áttételes hatásokon keresztül gyakorlatilag „minden mindennel összefügg”. A 7. pont a) alpontjában említett realitás-szemléletet is segítségül hívva javasolható meghúzni a határt a lényeges és lényegtelen vagy legalábbis az adott erőforráskeret terhére nem vizsgálható hatások között. Mindez nem használható fel arra a célra, hogy vélhetően kedvezőtlen hatásokat zárjunk ki az elemzés köréből a valóságosnál pozitívabb színezetű összbenyomás kialakításának érdekében.
f) Kellő súllyal indokolt megjeleníteni a szabályozás nem szándékolt következményeit.
A szakmailag helyesen elvégzett hatásvizsgálat túlterjeszkedik a szabályozási szándék által átfogott hatások körén: indokolt bemutatni a nem tervezett (esetleg a szabály személyi hatókörén kívül álló jogalanyok számára várható vagy fellépett) következményeket is. Nem elégséges tehát a szabály szövegéből közvetlenül adódó következmények megítélése, hiszen a szabály a való élet kontextusába helyezve (egyebek mellett a közvetlenül érintettek és a külső szereplők reakcióinak és a fenntarthatóság problémáinak függvényében) az eredeti szándékoktól eltérően összetettebb hatásokat válthat ki.
g) Előzetes hatásvizsgálatnál indokolt megjelölni az alkalmazott becslések módszerét, bizonytalanságának tényezőit és mértékét.
A módszertanilag megalapozott becslések alkalmazása a legtöbb esetben elengedhetetlen az informatív előrejelzésekhez. Minden esetben indokolt megjeleníteni a becslés alapjául szolgáló tényeket és az alkalmazott módszert, továbbá a becslés bizonytalansági tényezőit és a bizonytalanság mértékét.
h) Egy hatásvizsgálaton belül javasolt egységes módszertani elvrendszer alkalmazása.
Csak akkor őrizhető meg az elemzés konzisztenciája, ha a kiindulási adatok és az alkalmazott módszertan tekintetében egységes módon kerül elvégzésre a hatáselemzés. Az összehasonlíthatóság érdekében javasolt legalábbis az azonos szakmai területen végzett hatásvizsgálatok módszertani részletkérdéseinek összehangolása is.
i) A hatásvizsgálat összetevői a szabályozás természetétől függően kerülhetnek kialakításra.
Amellett, hogy a hatásvizsgálati tevékenységek néhány kiemelt terület (gazdasági, társadalmi, környezeti stb.) elemzései köré szerveződnek, nem hatékony valamennyi hatásvizsgálat esetében ugyanazokat a részelemzéseket elvégezni. Az, hogy az adott hatásvizsgálati feladat milyen összetevőkből áll össze, elsősorban a vizsgálati terület sajátosságaiból és a döntéshozó prioritásaiból következik. Ennek megfelelően elképzelhető olyan szabályozási helyzet, amelynek kapcsán a fenti felosztás szerint gazdasági, társadalmi, környezeti hatásvizsgálat elvégzése szükséges, míg más esetben lehet az elemzés egyes részeinek elkülönítő tényezője például az érintettek köre (az államra, gazdasági, valamint egyéb magánszereplőkre gyakorolt hatások vizsgálatát tartalmazza az elemzés), a hatások tartama (azonnali, rövid és hosszú távú, egyszeri és folyamatos hatások megítélésére irányul a vizsgálat), illetve szabadon alkalmazhatók mindezek kombinációi is.
j) Az értékelés végeredményét ajánlatos (a döntéshozatali fórumon kialakított) egységes módon megjeleníteni.
A formai egységesség a döntéshozó számára megkönnyíti az elemzések gyors áttekintését, illetve elősegíti az egyes hatásvizsgálatok összevetését, a hatásvizsgálati tevékenység egészét érintő összegzések elkészítését. A hatáselemzések kivonatos összegzése javasolt a döntéshozó gyors tájékoztatásának érdekében, amely a hatásvizsgálat legfontosabb adatai mellett a lényegi megállapításokat tartalmazza. Az összegzés lehetséges formáját mutatja be a 2. melléklet („hatásvizsgálati lap”).
8. A hatásvizsgálat elvégzésének lépései
a) A szabályozás lényegének feltérképezése
A hatásvizsgálat elvégzésének előfeltétele a szabályozás tartalmának megismerése. Ennek forrásául utólagos hatásvizsgálat esetében a már korábban hatályba lépett normaszöveg, míg előzetes hatásvizsgálat alkalmával a rendelkezésre álló problémafelvetés, koncepció vagy szövegtervezet szolgálhat. Csak a szabályozási helyzet legalább hozzávetőleges megismerése által válik lehetővé a következmények vizsgálata.
b) A vizsgálandó szabályok kiválasztása
A döntéshozó prioritásai alapján vagy ilyenek hiányában a hatásvizsgálat elvégzéséért felelős szakember értékítéletének megfelelően körülhatárolandók azok a konkrét rendelkezések, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed a hatásvizsgálat. A realitás-szemlélet alapján elsődlegesen a várhatóan jelentős következményekkel járó, érdemi rendelkezések, koncepcióelemek kiválasztása indokolt.
c) A vizsgálandó hatások kiválasztása, a hatásvizsgálat részleteinek megtervezése
Az előző alpontban körülhatárolt elemekre szűkített vizsgálat keretében sem feltétlenül lehetséges, illetve szükséges valamennyi potenciális hatás mélyreható elemzése. A leginkább célravezetőnek bizonyult eljárás szerint a szabályozással érintett életviszonyokban jártas szakemberek bevonásával megtartott ötletbörze alapján összegyűjtött lehetséges vizsgálandó hatások közül a realitás-szemlélet felhasználásával, rendszerezéssel határozhatók és tervezhetők meg a tényleges hatásvizsgálati irányok, feladatok, az egyes vizsgálati elemek tekintetében alkalmazandó módszerek. Amennyiben nem sikerül az adott erőforráskeret figyelembevételével valamennyi érdemleges hatás vizsgálatát elvégezni, megjelenítendők a döntéshozatal biztonságát elősegítő további teendők, például az érintett (nem vizsgált) hatások további elemzésére, követésére vonatkozó feladatok.
d) A tényleges hatásvizsgálat
Ebben a fázisban kerül sor a különböző statisztikai, közgazdasági, társadalom-, környezet- és egészségtudományi, műszaki stb. módszerek segítségével a hatások elemzésére. Az egyes szakterületi módszerek ismertetése túlmutat e tájékoztató keretein, a szükséges tudásanyag alapjainak tekintetében a hatásvizsgálati ismereteket magukban foglaló szakirányú továbbképzések tananyaga, a részleteket illetően az aktuális tudományos információk lehetnek irányadók.
A tényleges hatásvizsgálat során először is felmérendő, hogy a tervezett elemzésekhez rendelkezésre állnak-e a megfelelő adatok. Amennyiben a saját vagy más hozzáférhető adatbázisokban, nyilvántartásokban meglévőkön túl további információk megszerzése indokolt, adatfelvétel válhat szükségessé. Ebben a tekintetben a hatásvizsgálat természete alapján indokolt meghatározni a leginkább célravezető eszközöket (mérés, kérdőíves adatfelvétel, interjú stb.).
Az elsődleges adatok összegyűjtése után következhet azok szükséges irányú és mértékű feldolgozása. Ebben a fázisban alkalmazandók egyebek mellett a különböző statisztikai és közgazdasági elemzési módszerek, valamint különböző tudományterületek speciális adatfeldolgozási megközelítései.
e) A hatásvizsgálat eredményeinek összegzése, bemutatása
Itt kerül sor az elemzési eredményeknek a döntéshozatal szempontjait is szem előtt tartó összesítésére, illetve a döntéshozó számára kezelhető formában történő bemutatására. A bemutatás során is célszerű érvényesíteni a hatásvizsgálat elvégzésének alapelveit, különös tekintettel a semlegességre, továbbá biztosítandó az áttekinthető szerkesztési mód. A szabályozás által érintett szakterületek szempontjából magas szintű ismeretekkel nem rendelkezők számára is érthető fogalmazás nagyban fokozza a hatásvizsgálatok általános felhasználhatóságát. A hatásvizsgálati dokumentumban célszerű kerülni a logikailag belátható alapot nélkülöző, sommás megállapításokat.
9. A hatásvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódó projektmenedzsment-feladatok
A hatásvizsgálat szakmai lépéseivel összefüggésben, azokkal párhuzamosan – különösen összetettebb hatásvizsgálati feladatok esetében – szükségessé válik a hatásvizsgálati projekt megtervezésével, koordinációjával és lezárásával kapcsolatos technikai háttérteendők elvégzése. A hatásvizsgálatban részt vevő szakértők, segítők kiválasztásának, tájékoztatásának, tevékenységük ellentételezésének feladatai mellett a tárgyi feltételek biztosítása és az egyes részfolyamatok időbeli összehangolása, a határidők betartása és betartatása, az elszámolás egyaránt elengedhetetlen elemei a magas színvonalú komplex hatásvizsgálati tevékenység ellátásának.
10. A hatásvizsgálati tevékenység figyelemmel kísérése
Egy adott szerv szabályozási feladataihoz kapcsolódó hatásvizsgálati tevékenység folyamatos értékelésének érdekében javasolható az egyes hatásvizsgálatok jellemzőinek elemzéseket is lehetővé tevő regisztrációja. Erre vonatkozóan segítséget jelenthet a döntéshozó által kialakított egységes szerkesztési és összegzési elvek alkalmazása. További módszertani alapot adhat a nyilvántartási tevékenységek elvégzéséhez az Igazságügyi Minisztérium által kialakítandó Hatásvizsgálati Monitoring Rendszer.4
1. melléklet a 8001/2006. (I. 30.) IM tájékoztatóhoz
Általánosan használható előzetes hatásvizsgálati kérdéslista
A lista alkalmazásának célja az, hogy körülhatároljuk a vizsgált szabályozás fontosabb következményeit, következménytípusait egyrészt a döntéshozók gyors tájékoztatása, másrészt további, mélyebb hatásvizsgálati elemzések tárgyköreinek kijelölése érdekében.
A kérdéslista az Európai Bizottság által alkalmazott hasonló tartalmú lista egyszerűsítése és a hazai viszonyokhoz való igazítása, illetve – a szaktárcák véleményének figyelembevételével – további módosítások nyomán állt össze.
A kérdésekre a szabály-előkészítési munkát leghatékonyabban elősegítő módon 0–5 pontértékek adhatók. E pontozás választásakor legalábbis körülírandó az egyes pontértékek értelmezése (pl. 0 – nincs hatás, 1 – elhanyagolható mértékű hatás, 2 – behatárolt, illetve kisebb hatás, 3 – nagyobb csoportot érintő, illetve közepes mértékű hatás, 4 – általánosan érvényesülő, illetve erőteljes hatás, 5 – döntő jelentőségű hatás). Az értékelés tovább finomítható az érintettek köre, a hatások tartóssága, visszafordíthatósága stb. megítélésének alapján, azonban a tapasztalatok szerint a hatásvizsgálatot ki nem váltó, hanem azt megelőző durva értékeléshez elégséges a fenti, egyszerű megközelítés.
Utólagos hatásvizsgálat esetében a kérdések a várható hatások helyett természetesen a tényleges hatásokra vonatkoznak, egyebekben a lista változatlan formában felhasználható.
Kérdések
Lesznek-e a javaslatnak gazdasági hatásai, várható-e, hogy...
– befolyásolja a gazdasági növekedést?
– felfelé vagy lefelé elmozdítja az árakat?
– költségvetési kiadásokat tesz szükségessé, illetve jövőbeli költségvetési vállalásokkal jár?
– hatást gyakorol a költségvetési egyensúlyra vagy az államadósság mértékére?
– kihat a szakképzettségre?
– megváltoztatja a foglalkoztatottsági szintet?
– hatást gyakorol a munkanélküliségre?
– kifejezetten befolyásolja a vidéki és a lassan fejlődő térségeket?
– hatással lesz a feketegazdaságra?
– növeli vagy csökkenti a K+F beruházásokat?
– szervezeti, intézményi reformhoz vezet?
– hatással lesz a magyar gazdaság versenyképességére?
– növeli vagy csökkenti a közvetlen külföldi befektetések mértékét?
– megváltoztatja az export-import viszonyokat és a határokon átnyúló befektetések mértékét?
– sajátos hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra?
– megváltoztatja a piaci verseny mértékét?
– a piacra/piacról való be- és kilépéshez vagy ennek megkönnyítéséhez vezet?
– növeli vagy csökkenti a termelési költségeket (pl. nyersanyagok, munkaerő, egyéb visszatérő költségek, licencdíjak, időszakos felülvizsgálatok)?
– növeli vagy csökkenti az adminisztratív költségeket (pl. alakiságok, papírmunka)?
– befolyásolja a háztartások jövedelmét, illetve a béreket?
– hatást gyakorol a fogyasztói árakra?
– növeli vagy csökkenti a fogyasztói vásárlóerőt, illetve a választási lehetőségeket?
– befolyásolja a nyugdíjakat, illetve a megtakarításokat?
Gyakorol-e hatást a javaslat a környezet bármely összetevőjére5; várható-e változás a következő tényezők tekintetében?
– felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége, illetve a vizek igénybevétele,
– levegőminőség,
– talajminőség,
– éghajlat (pl. üvegházhatás),
– megújuló és nem megújuló erőforrások felhasználása,
– biológiai sokféleség, flóra, fauna,
– az állatok egészsége és helyzete,
– földhasználat,
– természeti és kulturális örökség,
– hulladéktermelés- és képződés, újrahasznosítás,
– a környezeti kockázatok valószínűsége és mértéke,
– közlekedés és energiafelhasználás.
Vezet-e a javaslat társadalmi, egészségi hatásokhoz; várható-e, hogy...
– befolyásolja a társadalmi integrációt?
– kihatással lesz a szegénység mértékére?
– hatást gyakorol az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázatára?
– befolyásolja a közérdekű szolgáltatások hozzáférhetőségét?
– hatással lesz az információs és tudás alapú társadalom megvalósulására?
– befolyásolja a népesség egészségét, beleértve a várható élettartamot és a halálozások, megbetegedések számát?
– hatást gyakorol az egészségügyi szolgáltatásokra, beleértve a szolgáltatások minőségét és hozzáférhetőségét, az egészségügyi szakképzést és a mobilitást?
– befolyásolja az egészségügyi rendszer finanszírozását?
– hatást gyakorol a szociális védelemre?
– befolyásolja a fogyasztói biztonságot (beleértve az élelmiszer-biztonságot)?
– kihat az oktatás teljesítményére?
– befolyásolja az esélyegyenlőséget?
– befolyásolja az alapvető emberi jogok gyakorlását?
– befolyásolja a társadalmi részvételt, a civil aktivitást?
– hatással lesz a kulturális örökségre, a sportra, a művészetre, illetve a szabadidő eltöltésére?
A közösség egészét érintő lehetséges következmények közül várható-e, hogy a javaslat...
– hatással lesz az ország védelmére?
– hatással lesz a nemzetközi kapcsolatokra és kereskedelemre?
– befolyásolja az állami szerepvállalás átláthatóságát?
– szükségessé tesz változást a jogrendszerben?
– hatást gyakorol átfogó fejlesztési programok megvalósítására?
– befolyásolja a helyi és regionális szereplők pozícióját?
– befolyásolja a szükséges biztonsági intézkedéseket?
– hatást gyakorol a bűnmegelőzésre?
– hatással lesz a bűnözésre (egyebek mellett a terrorizmusra)?
2. melléklet a 8001/2006. (I. 30.) IM tájékoztatóhoz
A hatásvizsgálati lap javasolt struktúrája
1.1. A vizsgált szabály
(a hatásvizsgálat tárgyát képező szabály, a figyelembe vett legfontosabb rendelkezések, szabályozási irányok kiemelése)
1.2. A vizsgált hatások
(a hatásvizsgálat során számításba vett lényeges következmények)
1.3. Nem vizsgált, lényeges hatások
(a hatásvizsgálat során a rendelkezésre álló idő- és egyéb erőforráskeret korlátosságának figyelembevételével nem vizsgált, azonban lényegesnek ítélt további hatások)
1.4. Vizsgált döntési változatok
(a hatásvizsgálat szempontjából lényeges döntési lehetőségek, javaslatok megjelenítése –
például:
1. változat: az adókulcs 12%-ra csökken,
2. változat: az adókulcs 15%-ra csökken)
1.5. Alkalmazott módszerek
(a hatásvizsgálat során alkalmazott fontosabb közgazdasági, matematikai, statisztikai, szociológiai és egyéb módszerek –
például: rétegzett mintavétel, költség-haszon elemzés stb.)
1.6. A hatásvizsgálat időtartama
(a hatásvizsgálat elvégzésének naptár szerinti időszaka
például: 2006. szeptember 19-től 2006. október 4-ig)
1.7. Felhasznált munkanapok/munkaórák száma
(a részt vevő szakértők időráfordítása szakképzettség, munkahely, illetve bármely releváns tényező szerinti bontásban)
2.1. Főbb eredmények
2.1.1. Hatástípus #1
(pl. gazdasági, környezeti, egészségi vagy társadalmi hatások stb.)
2.1.1.1. Monetarizált hatások
1. Hatás #16
Opció 1
Hatások
Opció 2 stb.
Hatások
2. Hatás #2
Opció 1
Hatások
Opció 2 stb.
Hatások
2.1.1.2. Más számszerűsített hatás(ok)
(a 2.1.1.1. pontban foglaltakhoz hasonló további részletezés lehetséges)
2.1.1.3. További, minőségileg jellemezhető hatások
(a 2.1.1.1. pontban foglaltakhoz hasonló további részletezés lehetséges)
2.1.2. Hatástípus #2
(a 2.1.1. pontban foglaltakhoz hasonló további részletezés lehetséges)
2.1.3. Hatástípus #3
(a 2.1.1. pontban foglaltakhoz hasonló további részletezés lehetséges)
1
A tájékoztató a 2010: CXXX. törvény 47. §-a alapján hatályát vesztette 2012. január 1. napjával.
2
A szabály fogalmi körének vonatkozásában lásd az 1. pontban foglaltakat.
3
Nyugat-európai államokban ettől eltérően a hatásvizsgálatok gyakorta utalnak a konklúziókra. Ez a hazai döntés-előkészítési tapasztalatok alapján nem támogatandó.
4
A Hatásvizsgálati Monitoring Rendszer elsődlegesen az Európai Bizottság részére történő adatszolgáltatás elősegítése érdekében kerül létrehozásra 2006-ban.
5
A környezetvédelmi vizsgálati elemzést a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43–44. §-ában foglaltakra tekintettel kell elkészíteni.
6
A monetarizált, más számszerűsített és további, minőségileg jellemezhető hatáscsoportokon belüli részletezés az éppen vizsgált szabályban fellelhető esetleges döntési változatok, talált hatások összessége alapján alakítandó ki. A bemutatott vázlat csak általános minta: a tényleges hatásvizsgálati összegzés végleges szerkezete ettől eltérhet.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás