2007. évi CII. törvény
a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról1
2009.07.01.
„(2) E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre. (3) E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében.”
„(2) A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és működésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a felsőoktatási törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzési törvény, a központi képzőhely létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„(5) A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A térségi integrált szakképző központ lehet:
c) a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény – székhely vagy telephely – keretében történő fenntartása,
(7) A (6) bekezdésben meghatározott szakképzés-szervezési társaság megszűnése esetén a helyi önkormányzat, illetve annak társulása által bevitt vagyonát a helyi önkormányzatnak, illetve társulásának a vagyonnövekménnyel együtt kell visszaadni.” [Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg]
„b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,”
[Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg]
„j) a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat.”
„d) létrehozza a regionális fejlesztési tanácsokkal együttműködő regionális szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő – a külön törvényben szabályozott – bizottságokat, és az oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról.”
„(8) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális testületekkel együttműködve látja el.” „A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg:”
„b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény).”
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]
„b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait, az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit), felsőfokú szakképzés esetében az ajánlott szakképzési programot (a továbbiakban: ajánlott szakképzési program) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,”
„e) közvetlenül – vagy az általa, illetve más szakképesítésért felelős miniszter által működtetett költségvetési szerv vezetője útján – megbízza a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét, valamint javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,”
„i) kidolgoztatja a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat általános rendelkezéseit, közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól,”
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]
„j) közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által folytatott hatósági ellenőrzésében.”
6/B. § (1) A szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szerv ellátja a szakképesítésért felelős miniszter által a vizsgaszervezési joggal feljogosított intézményben szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
„(1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez – az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám,
b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat,
c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatcsoport, feladatprofil), a rokon szakképesítések felsorolása,
d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama (a szakképzési évfolyamok száma, az óraszám), az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetősége,
e) a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés szakmai követelményei, az elérhető kreditek mennyisége, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék,
f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények:
fa) a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket,
fb) a szakmai vizsga részei és tantárgyai,
fc) a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei,
fd) a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok,
fe) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai,
g) a szakmai bizonyítvány kiegészítőlap,
h) az iskolai rendszerű szakképzés esetében az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama,
i) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsga letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,
j) a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatósága,
k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet, illetve az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara.
(2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként – a szakképesítés központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével – szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.” „(3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei teljesítése alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem benyújtására és elbírálására a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” „A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevők számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.” „(1) Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik.
(2) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A központi program (tanterv), illetve ajánlott szakképzési program tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát.”
„(1) Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél – a 19. §-ban foglaltak kivételével – a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben – a szakmai és vizsgakövetelményben és a szakképzési programban meghatározott gyakorlati képzési követelmények szerint – a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél – a 19. §-ban foglaltak kivételével – a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat. A tanulószerződésre vonatkozó szabályokat a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra értelemszerűen alkalmazni kell. Ahol e törvény tanulói szerződéssel összefüggésben tanulót említ, azon hallgatót is érteni kell.” „(6) Az illetékes területi gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint közreműködik a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében.”
„27. egészségügyi alkalmasság: orvosi vizsgálat alapján annak megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi állapota alapján képes a választott tevékenység, foglalkozás ellátására, felkészülése során nem kerül veszélybe;
28. eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma;
29. feladatcsoport: a szakképesítés feladatprofiljának legnagyobb egysége, a munkatevékenység során végzendő feladatok célszerűen csoportosított halmaza;
30. feladatprofil: a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája;
31. modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével;
32. munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerű szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat;
35. szakmai követelmény: a szakmai követelmény a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkábalépéshez, illetve a munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minőségét;
36. szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját;
37. vizsgafeladat: tartalmazza a [írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli] vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni;
38. vizsgarész: a szakmai követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)ből áll, egy követelménymodulhoz egy vizsgarész rendelhető.”
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6/B. §-ban meghatározott, szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért felelős szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.” [E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység:]
„a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá” „(5) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok képzésére (felsőfokú szakirányú szakképzés), továbbképzésére – beleértve más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szakirányú szakképzését és továbbképzését is –, valamint b) az alap- és középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők – külön jogszabály alapján kötelező – továbbképzésére.”
3/B. § A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.” [Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény
b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy]
„bg) az általa meghirdetett, szervezett, illetve folytatott képzés – a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – szerepel-e a nyilvántartásban, bh) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.”
„(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában szerepel a nyilvántartásban, de korábban a felnőttképzési tevékenységét nyilvántartásba vétel nélkül folytatta, az intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában nem szerepel a nyilvántartásban – és így tevékenységét jogellenesen végzi –, az intézményt eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.” „(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – a Ket. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a minisztérium által vezetett országos felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően – a (2) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet szerinti havi minimálbér másfélszeresétől hét és félszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.” „(6) Az állami foglalkoztatási szerv a 10. § (1) bekezdésének bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara – külön jogszabályban meghatározottak szerint történő – bevonásával látja el.” „(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.” „(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzési programok – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – programakkreditációs tanúsítványt ad ki.” [A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:]
„a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)–j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,” [A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:]
„e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,”
[A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:]
„h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén
ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
[Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely]
„a) a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, érvényes intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és”
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerződésnek a következőket kell tartalmaznia: a) a szerződést kötő felek
aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,
ab) székhelyét, lakcímét,
ac) statisztikai számjelét,
ad) adószámát, adóazonosító jelét,
ae) képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,
b) a támogatott cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát,
c) a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését, – önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát – ahova a támogatás összege átutalható,
d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait,
h) a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit,
i) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,
j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.”
„(1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.”
„(3) A felnőttképzési intézmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. (4) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt – feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált – köteles a képzés befejezését követő három éven át – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez. (5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnőtt a képzés befejezését követően foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőtt hol állt munkába, milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.” „1. E törvény alapján kezelt adatok:
a) a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetőleg okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma;
b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben résztvevő
ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
bb) képzésbe történő felvételével,
bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,
bd) vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye),
be) fegyelmi és kártérítési ügyeivel
c) állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)–b) pontban foglaltakon kívül:
ca) a képzésben résztvevő Ktv. szerinti tanulói azonosító száma, cb) a támogatások, juttatások külön jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.
2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3. Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a képzésben résztvevő 1. a)–c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenőrzésre feljogosított más szerv részére rendelkezésre kell bocsátani.”
[A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja]
d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján történő beszámítás tekintetében a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá”
„f) a kollégiumokban az a)–e) pontokban meghatározott célokat szolgáló fejlesztések”
[támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.]
[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű]
„e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó [a továbbiakban az a)–e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].”
„(6) Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató bérköltségét a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.”
„(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet előleget.”
[A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig]
„c) a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. §-ának 24. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben – a tanműhely gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozóan – fordított ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevő tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összegével, továbbá” „(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)–(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét az Szt. 2. §-a (5) bekezdésében meghatározott térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: térségi integrált szakképző központ) részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését – tárgyieszköz-beszerzést – közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)–c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak adhatja át, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább 1500 fő. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást a speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, valamint a felsőoktatási intézménynek az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti gyakorlati képzés támogatására is átadhatja. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. (6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka, továbbá a szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel. (7) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel – számla alapján a saját tanulója arányában – csökkentheti a bruttó kötelezettségét.” „A költség-hozzájárulásban részesített köteles az átvett költség-hozzájárulást elkülönítetten nyilvántartani, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségről készített bevallásában annak felhasználásával elszámolni, és a (2) bekezdés a)–c) pontjaira fel nem használt összeget az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni.” „(14) A visszatérítési igény negyedévenként, illetve havonta is benyújtható, ha a (13) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül, és e törvény végrehajtási rendeletében előírt mértéket eléri.” „(17) Az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint kötött együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét az e megállapodás alapján kifizetett kiadások összegével, ha a gyakorlati képzési idő meghaladja az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértéket és nem köt tanulószerződést.” „(18) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felbontja, a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés, illetve a hallgatói szerződés felbontásáig elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét a szerződés felbontását követő 15 napon belül köteles az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a tanulószerződés felbontására az Szt. 37. §-ának (3) bekezdése alapján kerül sor.” 4/A. § (1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) az együttműködési megállapodást kötő felek
ad) statisztikai számjelét,
ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát,
b) a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát,
c) a szakképző iskola szakmai programjában, illetve a felsőoktatási intézmény szakképzési programjában és a felsőoktatási intézmény tantervében szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a kiegészítő gyakorlati képzés arányát a hozzájárulásra kötelezettnél tanévenként,
d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,
e) a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,
f) a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,
g) a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e törvény szerint megillető juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelősségbiztosítás költségeit, h) a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, továbbá a 4. § (2) bekezdése b)–c) pontjai alapján elszámolható tervezett költségeket, i) a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről.
(2) A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a megállapodást kötő felek
aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,
ad) statisztikai számjelét,
ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát,
ah) felsőoktatási intézmény esetében az OM-azonosítóját,
b) a fejlesztési támogatás átvételére jogosult szakképző iskola tanulóinak gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés helyszínét és időtartamát, c) a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulók szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát,
d) a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, az átadás módját,
e) a tárgyi feltételek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását, illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülő tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait,
f) a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban részesítettnek az erről szóló, a támogató részére megküldendő beszámolásnak a határidejét,
g) a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztést, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzését szolgáló programok felsorolását.”
[Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:]
„a) a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább 1500 fő, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben – az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerint – folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)–c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és készségfejlesztő speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyakorlati képzés támogatására adhatja át;” „(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célra a felsőoktatási intézmény az általa szervezett, államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben és gyakorlatigényes alapképzési szakon gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként – a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével – legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének háromszorosával azonos mértékű fejlesztési támogatás fogadására jogosult.” „(9) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás – a megszűnés, szüneteltetés időpontjában fennálló – a még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg – szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt – be kell fizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti. (10) Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amelynek jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá az a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközöket – a megszűnés időpontjában fennálló – könyv szerinti értéken a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytató hozzájárulásra kötelezettnek térítésmentesen átadja. Az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.” [Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része]
„a) a Kt. által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás – beleértve a párhuzamos oktatás elméleti és gyakorlati képzését – fejlesztésére, valamint ezen feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoring tevékenységre, tanulmányi versenyekre, b) legfeljebb négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (IV. 13.) Korm. rendeletben szabályozott kétszintű érettségi vizsgát lebonyolító vizsgaközpontok informatikai fejlesztésére, c) legfeljebb két százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány, valamint legfeljebb három százaléka az Oktatásért Közalapítvány támogatására, d) legfeljebb öt százaléka a felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzése és a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott gyakorlati képzésének támogatására,”
[Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része]
„f) a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzési feladatok finanszírozására,
g) a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérésének finanszírozására,
h) az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos szakmai vizsgák szervezésére és ellenőrzésére,
i) a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztésére,
k) legfeljebb négy százaléka a kollégiumok szakképzési célokat szolgáló fejlesztéseinek támogatására”
„(2) A Tanács a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő, – a (3) bekezdés e) pontja tekintetében – döntéshozó országos testületeként működik.” [A Tanács ... javaslatot tesz]
„ba) az alaprész központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására,”
„e) dönt a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján az országos beiskolázással indítható szakképesítések köréről és a szakképesítés megszerzésére felkészítő intézményekről.”
13. § „(1) A regionális fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik. a) dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról,
b) dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait,
c) javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására,
d) együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében,
e) javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára,
f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról,
g) javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre,
h) ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat,
i) figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát,
j) javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe történő sorolására,
k) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
(3) A bizottság az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (régiónként egy-egy), valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartói (három) képviselőiből áll.
(4) A bizottság elnökét és – a gazdasági kamarák közös javaslata alapján – társelnökét a tagok közül, valamint tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra.
(5) A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt.
(6) A megyék és a főváros regionális besorolása a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott régiók szerint történik. (7) A bizottság működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal útján gondoskodik.”
„(1) Az alaprész pénzeszközeiből támogatható
a) a hozzájárulásra kötelezettnél – azon tanulók esetében, akiknek a b) pontban felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése –,
b) a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben,
c) a speciális szakiskolákban és készségfejlesztő speciális szakiskolákban,
e) a felsőoktatási intézményben felsőfokú szakképzés és gyakorlatigényes alapképzési szak keretében
folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés, valamint a szakmai tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés ellátásához szükséges tárgyi feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).” „Az alaprész központi keretének legfeljebb három százaléka felhasználható:”
„(12) Az alaprész pénzeszközeiből – kérelemre – támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához.
(13) Az alaprész pénzeszközeiből támogatható az (1) bekezdés szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.” „(3) Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződésnek tartalma a következőket kell tartalmaznia:
a) a támogatásban részesülő adatait (név, cím, adószám és statisztikai számjel), szakképző iskolának az OM-azonosítóját is,
b) a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,
c) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
d) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
e) a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,
f) a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g) a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,
i) a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,
j) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a szerződéstől történő elállás jogát gyakorolja.”
[E törvény alkalmazásában:]
a) az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét a központi program (tanterv), a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, b) az Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák. A képzés az ehhez szükséges szakképzési programok alapján folyik; 29. § A szakképzési hozzájárulás elszámolása tekintetében mikro- és kisvállalkozások a) tárgyévi költségei elszámolása esetében a tárgyévet megelőző második év mérlegfőösszegét kell figyelembe venni,
b) foglalkoztatotti létszámának számításakor a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti partner- és kapcsolódó vállalkozások munkavállalóinak létszámát figyelmen kívül kell hagyni.” 30. § (1) A fejlesztési támogatás és a beruházási célú támogatás nyújtása és átvétele tekintetében fenntartónak kell tekinteni a szakképzést folytató intézmények fenntartói és szakképzést folytató felsőoktatási intézmények megállapodása alapján működő, a 2007. szeptember 1-jét megelőzően létrejött térségi integrált szakképző központot létrehozó fenntartót, több fenntartó esetén a koordinációs szerepet betöltő fenntartót. (2) Fejlesztési támogatás és beruházási célú támogatás nyújtható az (1) bekezdésben meghatározott fenntartó által működtetett központi képzőhely gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése tárgyi feltételeinek fejlesztésére is.” 32. § A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – a Tanács javaslata alapján – egyedi döntésével engedélyezheti fejlesztési támogatás fogadását, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – az 1500 főt nem éri el, de eléri annak legalább 85%-át.” 41. § Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg kiegészül a következő 5. ponttal és az 5. pont számozása 6. pontra változik:
„4. a) A gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.
b) Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók, illetve az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók száma eléri a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál. c) Nem főállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el – legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig – oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál.
5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé teszi a főállású oktató, szakoktató – 4. b) pont szerinti – bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az oktató, szakoktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően.”
42. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak kivételével – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 24–25. §-ai, 27. §-ának (1) bekezdése és (3)–(6) bekezdései, 28. §-a, 30. §-ának (2) bekezdése, 31–33. §-ai, 34. §-ának (2)–(4) bekezdései, 35–39. §-ai és 41. §-a 2008. január 1-jén, 27. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a, 30. §-ának (1) bekezdése, 34. §-ának (1) bekezdése és 40. §-a 2008. szeptember 1-jén, 22. §-ának (2) bekezdése, valamint 23. §-ával megállapított Fktv. mellékletének ca) alpontja 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) E törvény 26. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az eltérő üzleti évet választó szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalója számára 2007. január 1-jét követően szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére történő elszámolására a 2007. január 1-jén hatályos jogszabályok szerint kerülhet sor.
(4)2 Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrehozott térségi integrált szakképző központokat 2010. január 1-jéig át kell alakítani az e törvény 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően. Az átalakulási kötelezettségüknek eleget nem tevő térségi integrált szakképző központok keretei között működtetett központi képzőhelyek 2010. január 1-je után nem jogosultak fejlesztési támogatás átvételére.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt.
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Fktv.
(8) 2008. szeptember 1-jén hatályát veszti az Szht.
b) 14. §-ának (6) bekezdése azzal, hogy az alaprészből – kérelemre – támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött és az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint – kizárólag a bejelentést követő tanévben kezdődő gyakorlati képzés folytatására – bejelentett tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez, a megkötött tanulószerződések esetén a megkötéskor hatályos, a bejelentett, megkötni szándékozott tanulószerződések esetén a bejelentés időpontjában hatályos szabályok szerinti mértékben.
(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
b) 4. §-ának (5) bekezdésében a „(2) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), b), d), e), g), h) és i) pontjában” szövegrész,
d) 8. §-ának (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) munkaügyi tanács” szövegrész helyébe a „regionális munkaügyi tanács” szövegrész,
f) 12. §-ának (1) bekezdésében a „rész-szakképesítés” szövegrész helyébe a „részszakképesítés” szövegrész, a „rész-szakképesítésre” szövegrész helyébe a „részszakképesítésre” szövegrész,
h) 54. §-ának (2) bekezdésében „a közoktatási törvény” szövegrész helyébe „a közoktatási törvény és a költségvetési törvény” szövegrész,
(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fktv.
a) 13. §-ának (7) bekezdésében „a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB)” szövegrész helyébe „a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB)” szövegrész, az „a MAB” szövegrész helyébe az „az MFAB” szövegrész,
b) 12. §-ának (4) bekezdésében az „intézmény akkreditációja” szövegrész helyébe az „intézményakkreditációja” szövegrész, a (9) bekezdésében az „intézmény-akkreditációs” szövegrész helyébe az „intézményakkreditációs” szövegrész,
c) 13. §-ának (2) bekezdésében az „intézmény-akkreditáció” szövegrész helyébe az „intézményakkreditáció” szövegrész, a „program-akkreditáció” szövegrész helyébe a „programakkreditáció” szövegrész,
