102/2007. (HK 18.) HM utasítás
a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről*
2007.10.06.
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezetekre, a katonai ügyészségekre, az Állami Egészségügyi Központra (a továbbiakban: ÁEK), valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek). 2. § Az utasítás alkalmazásában: 1. erőforrás: a honvédelmi szervek képességeinek eléréséhez, fejlesztéséhez és fenntartásához, feladatainak ellátásához szükséges élőerő, infrastruktúra, eszközök, készletek, szolgáltatások naturáliában kifejezett összessége, valamint a pénzeszközök;
2. felsőszintű gazdálkodó szerv: minden honvédelmi szerv irányában szakmai irányítást biztosító, továbbá ezen feladatkör ellátásához hatáskörébe utalt központi és intézményi költségvetési előirányzatok felett rendelkező, koordináló és javaslattételi jogkörrel bíró felsőszintű irányító szerv. A felsőszintű gazdálkodó szervek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza; 3. fogyasztói logisztika: a logisztikának az az alrendszere, amely a késztermék átvételével, raktározásával, szállításával, karbantartásával (beleértve az állagmegóvást szolgáló javításokat), működtetésével, valamint a tárcához újonnan beérkezett állománytáblás anyagok és eszközök kiadásával és az egyéb anyagok elosztásával foglalkozik. Ebből adódóan a fogyasztói logisztikához tartozik a készletek ellenőrzése, az eszközökkel és anyagokkal való ellátás, mozgatás-szállítás (disztribúciós folyamatok) a megbízhatóság ellenőrzése és a hibabejelentés, az eszközök, anyagok üzemben tartásához szükséges – hatáskörébe utalt – tartalék alkatrészek és fenntartási anyagok beszerzése, a raktározás, valamint a kezeléssel, az üzemeltetéssel, felhasználással kapcsolatos kiképzés;
4. fogyasztói logisztikai szakmai felelős: a honvédelmi szerveknek a központi, valamint az intézményi gazdálkodás keretében, az ellátási körükbe tartozó erőforrásokkal történő tárca szintű ellátásának tervezésére, megszervezésére, koordinálására, végrehajtására, a gazdálkodási folyamatok szakmai irányítására, szakellenőrzésre kijelölt szakmai irányító szerv. A fogyasztói logisztikai szakmai felelősök felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza; 5. gazdálkodás felsőszintű irányítása: a felsőszintű gazdálkodó szervek által a gazdálkodás területén végzett szabályozás-előkészítő, szabályozó, valamint döntés-előkészítő, javaslattevő, irányító, szervező és ellenőrző feladatok összessége, illetve az ezek alapján meghozott felsőszintű vezetői döntések;
6. HM szervezetek: a HM Szervezeti és Működési Szabályzata szerinti szervezetek;
7. honvédelmi szerv vezetője: a honvédelmi szerv alapító okiratban meghatározott egyszemélyi felelős vezetője (parancsnoka);
8. humánerőforrás-menedzsment: a humánerőforrás tervezés (a változó külső és belső feltételek elemzése, melynek során a változások feltérképezése és integrálása történik a humán erőforrásokkal kapcsolatos döntésekbe), a humánerőforrás gazdálkodás (a honvédelmi szerv feladatainak végrehajtásához szükséges személyi állomány toborzása, kiválasztása, felvétele, foglalkoztatása, pályakövetése és mozgatása, kiléptetése, valamint a karrierfejlesztés és a szervezetfejlesztés) és a humán erőforrás fejlesztés (integrált egyéni felkészítési, képezési, oktatási, kiképzési rendszer) feladatainak ellátása;
9. illetménygazdálkodás: a honvédelmi szervek állományában foglalkoztatottak illetményének és illetményjellegű juttatásainak a költségvetési előirányzatokkal, gazdálkodási és létszámkeretekkel összhangban végrehajtott megállapítása és kezelése;
10. infrastrukturális gazdálkodás: a honvédelmi tárca vagyonkezelésében lévő ingatlan-állomány üzemeltetésével, fenntartásával, működtetésével, őrzésével, felújításával, nyilvántartásával, továbbá az ingatlanállomány növelésével, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok gyakorlásával, illetve a feleslegessé vált ingatlanállomány hasznosításával, az elhelyezési szakanyagok biztosításával, a lakásgazdálkodási, az ingatlanok üzemeltetésével összefüggő környezet- és természetvédelmi feladatok ellátása, ide nem értve a hadiutak, a hadihidak, valamint az elhelyezési szakanyagok kivételével az ingó vagyoni elemek (pl. kiképzési-technikai létesítmények, híradó és informatikai rendszerek, üzemanyag tárolók) telepítésével, fenntartásával, karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet;
11. intézményi gazdálkodás: a honvédelmi szervek által, feladataik ellátása érdekében folytatott gazdálkodás-tervezési, -szervezési, -vezetési és végrehajtási tevékenység, amely egyrészt természetben biztosított erőforrásokkal, másrészt költségvetési előirányzat- (keret-) gazdálkodással valósul meg;
12. költségvetési gazdálkodás: a költségvetési előirányzatok megtervezése, nyilvántartása, felhasználása (a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága), illetve az előirányzat-teljesítésekről történő beszámolás;
14. központi ellátás: a honvédelmi szervek szükségleteinek jellemzően természetben történő, központi ellátó szerv általi biztosítása, illetve az egyes honvédelmi szerveknek biztosított költségvetési előirányzatok vagy az ezt helyettesítő keretek terhére – elszámolási kötelezettség melletti – kötelezettségvállalás realizálása;
15. központi ellátó szerv: olyan honvédelmi szerv, amely végzi, illetve koordinálja a központi ellátásba bevont honvédelmi szervek központi nyilvántartási, tárolási, állagmegóvási, elosztási, beüzemelési, ellenőrzési és egyéb, részükre meghatározott tevékenységét. A központi ellátó szerv vezeti a fejezet – külön belső rendelkezésekben meghatározott – szakanyag-nyilvántartását, és a részére jóváhagyott költségvetési előirányzatok nyilvántartását;
16. központi gazdálkodás: a fejezet részére egyes jogcímeken jóváhagyott költségvetési előirányzatok teljesítésére, a rendelkezésre álló erőforrások kezelésére, felhasználására felhatalmazott honvédelmi szervek gazdálkodási tevékenységének összessége;
17. logisztikai gazdálkodás: a honvédelmi szerv feladatainak végrehajtásához szükséges szolgáltatások tervezése, beszerzése, anyagok, eszközök és készletek tervezése, beszerzése, rendszeresítése, nyilvántartása, készletezése, tárolása, kezelése és felhasználása, ezek rendszerből történő kivonása, selejtezése, hasznosítása, megsemmisítése, a veszélyes anyag kezelése, az ellenőrzés, valamint a felhasználásról történő elszámolás, ide nem értve az infrastrukturális és egészségügyi gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Magába foglalja továbbá a logisztikai gazdasági műveletek, folyamatok megtervezését, végrehajtását, valamint a gazdasági események összességének elszámolását (beszámolást);
18. termelői logisztika: a termelői logisztika a logisztikának azon alrendszere, amely a hadfelszerelés kutatásával, tervezésével, fejlesztésével, gyártásával, ipari javításával, a meglévő hadfelszerelés felújításával és a hadfelszerelés beszerzésével, a tárcához újonnan beérkezett állománytáblás anyagok és eszközök elosztásával, rendszerbe állításával és rendszerből való kivonásával, megsemmisítésének előkészítésével foglalkozik. Meghatározza a hadfelszerelés technikai kiszolgálását, a készletképzés elveit, valamint a haderő békeidejű és minősített időszaki közlekedési támogatását;
19. termelői logisztikai szakmai felelős: a honvédelmi szerveknek a központi gazdálkodás keretében az ellátási körükbe tartozó erőforrások fejlesztésének, beszerzésének, rendszerbe állításának, ipari javításának, rendszerben tartási idő meghosszabbításának, rendszerből történő kivonásának tervezésére, szervezésére kijelölt szakmai felügyeleti irányító szerv. A fogyasztói logisztika részére meghatározza az eszközök teljes élettartalma alatti üzemfenntartásával, valamint az eszközök készletek ellátásával, felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos szakmai követelményeket, valamint végzi ezen feladatok végrehajtásának szakmai irányítását és szakmai felügyeletét. A termelői logisztikai szakmai felelősök felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza; 20. utaltsági rend: a honvédelmi szervek feladatainak végrehajtásához szükséges infrastruktúra, eszközök, készletek, pénzügyi és számviteli, valamint egyéb szolgáltatások térítésmentesen, természetben történő biztosítása érdekében az ellátást végző és az utalt (ellátott) honvédelmi szervek között gazdaságossági, célszerűségi szempontok alapján kialakított kapcsolatrendszer;
21. vagyongazdálkodás: az állami vagyon honvédelmi tárca vagyonkezelésébe átadott ingó és ingatlan vagyonrészének nyilvántartására, a honvédelmi szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása érdekében a vagyon kezelésére, a vagyonváltozás tervezésére, a vagyon állagának és értékének megőrzésére, védelmére, értékének növelésére irányuló tevékenységek összessége.
3. § (1) A gazdálkodás célja a Tárca Védelmi Tervező Rendszerben (a továbbiakban: TVTR) megtervezett erőforrások és rendelkezésre álló költségvetési források optimális felhasználásával biztosítani a honvédelmi feladatok végrehajtását, a védelmi képességek szinten tartását és fejlesztését. (2) A gazdálkodás során biztosítani kell, hogy a honvédelmi szervek:
a) rendeltetésszerű feladataikat a haderő-fejlesztéssel, valamint a haderő működtetésével és fenntartásával kapcsolatos felsőszintű követelményeknek megfelelően, optimális ráfordítással oldják meg;
b) a rendelkezésére bocsátott erőforrások tervszerű felhasználását, meghatározott készletszintek fenntartását, a hadfelszerelés, az objektumok tervszerű üzemeltetését, karbantartását és javítását, rendeltetésszerű használatra alkalmas, hadrafogható állapotban tartását;
c) személyi állománya a megfelelő élet- és munkakörülmények mellett, a megfelelő időben és helyen, a szükséges képzettséggel a feladatok végrehajtására rendelkezésre álljon.
(3) A honvédelmi szerv vezetője gazdasági döntéseinél a honvédelmi szerv érdekein túlmenően a fejezet érdekeit is szem előtt tartja.
(4) A gazdasági döntéseknél nemcsak a felhasználandó előirányzatokat, hanem a humán erőforráshoz kapcsolódó költségeket, a térítésmentes természetbeni ellátás körébe tartozó infrastrukturális és logisztikai erőforrások felhasználását, értékcsökkenését is számításba kell venni.
(5) A gazdálkodás során a 2. számú mellékletben meghatározott kódokat, illetve anyagnemeket kell alkalmazni.
4. § (1) A fejezetnél az erőforrásokkal való gazdálkodás központi, illetve intézményi szinten történik. (2) Az erőforrás gazdálkodás egyes intézményi folyamatai központi ellátás keretében valósulnak meg.
(3) Központi feladat, gazdálkodás, ellátás formájában valósul meg különösen:
a) a fejezet egészére kiterjedő létszámgazdálkodás;
b) a hivatásos és szerződéses állomány, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a munkaviszonyban állók, az önkéntes tartalékos katonák, valamint a katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója, valamint a katonai szakképzésben résztvevő hallgatók (a továbbiakban együtt: személyi állomány) illetménye és illetményjellegű járandóságai költségvetési előirányzatainak, gazdálkodási kereteinek és az azokból képzett tartalékok fejezeti szintű kezelése;
c) a haderő- és hadfelszerelés-fejlesztéssel kapcsolatos tervezési és programfelelősi feladatok végrehajtása, a haditechnikai kutatás, fejlesztés, beszerzés, beruházás, a hadfelszerelés minőségbiztosítása, szabványosítása, rendszeresítése, rendszerbeállítása, ipari javítása, felújítása, normához igazítása, rendszerből történő kivonása és selejtezése, a készletképzési elvek meghatározása;
d) az építés-beruházás és ingatlan-felújítás;
e) a kijelölt ingatlanok üzemeltetése és fenntartása;
g) az állami vagyon kezelése és értékesítése;
h) a személyi és vagyonbiztosítás megkötése, kezelése;
i) a központi (köz)beszerzési feladatok ellátása;
j) a munka- és tűzvédelemhez kapcsolódó gazdálkodási feladatok;
k) az őrzésvédelmi feladatok;
l) a környezet- és természetvédelemhez kapcsolódó gazdálkodási feladatok;
m) a személyi állomány adó- és társadalombiztosítási juttatásainak számfejtése, elszámolása és folyósítása;
n) az egyes pénzügyi és számviteli feladatok végrehajtása a pénzügyi ellátásra utalt honvédelmi szerveknél;
o) a természetbeni ellátás körébe tartozó erőforrások biztosítása;
p) a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatok végrehajtása;
q) a HM fejezet költségvetési gazdálkodási információs rendszerének (a továbbiakban: HM KGIR) működtetése, üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése.
5. § (1) A központi gazdálkodáshoz és a központi ellátáshoz kapcsolódó intézményi szintű feladatokat jelen utasítás, valamint külön belső rendelkezések együttesen szabályozzák. (2) A honvédelmi szerveknél foglalkoztatott személyi állomány központilag jóváhagyott illetmény-előirányzatainak, gazdálkodási kereteinek felhasználása az intézményi gazdálkodási körbe tartozik. A jóváhagyott keretek feletti rendelkezési jog (kötelezettségvállalás, utalványozás) a munkáltatói jog gyakorlóját illeti meg.
(3) A személyi állomány természetbeni ellátásának körét jogszabályok, illetve egyéb belső rendelkezések határozzák meg.
(4) A honvédelmi szervek részére feladataik végrehajtásához a központi gazdálkodás és a központi ellátás körébe tartozó eszközök és szolgáltatások jellemzően térítésmentesen, természetben kerülnek biztosításra.
(5) A honvédelmi szervek természetbeni ellátásának körét – a személyi járandóságok kivételével – jelen HM utasítás alapján intézkedésekben a felsőszintű gazdálkodó szervek határozzák meg.
(6) A felsőszintű gazdálkodó szervek elsődleges feladata – a gazdaságossági szempontok figyelembevételével – az alaptevékenységi feladataik szakszerű ellátása, a hatáskörükbe tartozó szervezetek irányítása.
(7) A központi ellátó szervek feladataikat a felsőszintű gazdálkodó szervek és a középirányító honvédelmi szerv szakmai irányítása és felügyelete mellett, az ellátottak igényeinek kielégítése érdekében végzik.
6. § (1) A tárgyévben a tárca rendelkezésére álló költségvetési források alapján elrendelhető: a) a tervekben jóváhagyottól eltérő feladatváltozatok végrehajtása,
b) egyes feladatoknak a tárgyévi tervekből való törlése,
c) új feladat végrehajtása.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseket a tervet jóváhagyó, vagy az általa kijelölt vezető rendelheti el. (3) A gazdálkodás során a honvédelmi szerv vezetője a tervet jóváhagyó felé szolgálati úton kezdeményezheti az egyes feladatoknak a tervekben jóváhagyottól eltérő változatának végrehajtását is. Ennek okait, illetve a tervtől való eltérésnek a hatékonyságra és az eredményességre gyakorolt hatását részletesen be kell mutatni.
7. § A védelmi vagy képességfejlesztési programok tervezetei/programváltozatai a TVTR keretében a nemzeti kezdeményezésű és finanszírozású védelmi fejlesztési feladatok program alapú tervezéséről és végrehajtásáról szóló külön HM utasítás alapján kerülnek kidolgozásra.
8. § A honvédelmi szervek gazdálkodásuk során adományokat vagy segélyeket – a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kivételével – csak a honvédelmi miniszter engedélyével fogadhatnak el.
9. § (1) A honvédelmi szervek alaptevékenységi körébe tartozó feladatait az alapító okirat, részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza. (2) Az alaptevékenység körébe tartozó feladatok kiadásait – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – költségvetési támogatásból kell fedezni.
(3) Az alaptevékenység körébe tartozó feladatokhoz kapcsolódóan a honvédelmi szerv által fejezeten kívüli más szerv vagy személy részére végzett szolgáltatás vagy készletértékesítés esetén az árat és térítési díjat önköltség-számítási szabályzat alapján kell megállapítani.
Honvédelmi szervek alapítása
10. § (1) A honvédelmi szervek az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából besorolhatók: a) teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervnek [különösen a 66. § szerinti, önálló gazdasági szervezettel rendelkező, sajátosan gazdálkodó honvédelmi szervek (a továbbiakban: SGSZ-ek), a HM szervezetek, a középirányító honvédelmi szerv]; b) részjogkörrel rendelkező költségvetési szervnek [az a) pont hatálya alá nem tartozó valamennyi, önálló állománytáblával, illetve munkaköri jegyzékkel rendelkező honvédelmi szerv].
(2) A honvédelmi szervet a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel:
a) önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell besorolni, amennyiben az (1) bekezdés a) pont szerinti jogkörrel rendelkezik; b) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell besorolni, amennyiben az a) pont szerint nem sorolható be.
(3) A honvédelmi szervek egyes jogi személynek nem minősülő önálló szervezeti elemei önállóan gazdálkodó honvédelmi szerv részjogkörű költségvetési egységének sorolhatók be, ha azok létszáma, diszlokációja, az általuk kezelt vagyon nagysága és a feladatok jellege azt indokolják (a kötelékbe tartozó alegység, osztály, század, felsőoktatási intézményi kar, külföldi feladatvégzésre létrehozott ideiglenes szervezeti elem stb.).
(4) A középirányító honvédelmi szervet teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell besorolni.
(5) Ideiglenes külföldi feladatvégzésre csak önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egysége hozható létre.
(6) A honvédelmi szervek besorolását az alapító okiratban kell rögzíteni.
11. § A honvédelmi szerv honvédelmi miniszter által történő alapítására, illetve megszüntetésére vonatkozó miniszteri határozat-tervezetek (alapító okiratok) kidolgozásának koordinálását, előzetes szakmai véleményeztetését, azt követően jóváhagyásra való előkészítését a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: HM TKF) végzi.
12. § (1) A Rendelet 13. § (1) bekezdésben meghatározott honvédelmi szerveknek a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba való felvételét, illetve törlését a Rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti adattartalommal – az alapító, illetve megszüntető okirat másolatának egyidejű megküldésével – a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (a továbbiakban: HM KPÜ) kezdeményezi az alapító, illetve megszüntető okirat aláírását követő 8 napon belül. (2) Az (1) bekezdés szerinti honvédelmi szervekkel kapcsolatban a HM KPÜ az általa vezetett törzskönyvi nyilvántartásba hatályos bejegyzést csak a Kincstár visszaigazolását követően tehet. (3) Az aláírt alapító, illetve megszüntető okirat egy példánya alapján a HM KPÜ az aláírást követő – az (1) bekezdés szerinti szervek esetén a kincstári visszaigazolást követő – 8 napon belül a honvédelmi szervet nyilvántartásba veszi, illetve megszüntető okirat esetén kivezeti a nyilvántartásból. (4) A nyilvántartásba vételt, illetve a nyilvántartásból való törlést követően az alapító, illetve megszüntető okirat egy példányát a HM KPÜ – nyilvántartásba vételt igazoló záradékkal és nyilvántartási számmal ellátva – megküldi a HM TKF és az érintett honvédelmi szerv, megszűnés esetén a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén a felettes honvédelmi szerv részére.
13. § (1) Az alapító okiratban foglaltakat, valamint a szervezeti felépítést és a szervezet működési rendjét – külön jogszabályi előírások szerint – a honvédelmi szerv SZMSZ-ében kell részletezni. (2) Az SZMSZ-t az alapító okiratban elrendelt határidőig a honvédelmi szerv vezetője (parancsnoka) készíti el és a szükséges egyeztetést, illetve a szolgálati elöljáróval történő ellenjegyzést követően terjeszti fel jóváhagyásra.
(3) A honvédelmi szervek – a (4)–(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel – SZMSZ-üket a HM TKF útján a honvédelmi miniszterhez terjesztik fel jóváhagyásra. (4) A HM szervek és szervezetek SZMSZ-eiket a HM TKF útján az adott HM szerv/szervezet tevékenységét közvetlenül irányító minisztériumi vezetőhöz [államtitkár, kabinetfőnök (a továbbiakban: HM KF), szakállamtitkár] terjesztik fel jóváhagyásra.
(5) A középirányító honvédelmi szerv SZMSZ-ét a HM TKF-fel történt előzetes egyeztetést követően a HM Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HM HVKF) és a HM KF útján terjeszti fel a honvédelmi miniszterhez jóváhagyásra.
(6) Az MH katonai szervezetei SZMSZ-üket a szolgálati elöljáró útján a HM HVKF-hez terjesztik fel jóváhagyásra.
(7) Az SZMSZ módosítása során is a (3)–(6) bekezdés szerinti eljárási rendet kell alkalmazni.
A gazdálkodás vezetése és irányítása
14. § (1) A HM tárca gazdálkodásának szakirányítását a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkára (a továbbiakban: HM VTISZÁT) gyakorolja a felsőszintű gazdálkodó szerveken és a középirányító honvédelmi szerven keresztül. (2) Az MH gazdálkodásának vezetése és irányítása hivatali és szakmai felettesi, illetve szolgálati és szakmai elöljárói rendszerben valósul meg.
(3) A gazdálkodás vezetése és irányítása valamennyi szinten vezetői feladat. A vezető jog- és hatáskörének gyakorlását személyesen, valamint a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek, illetve a honvédelmi szerv működését biztosító ellátó szervezetek közreműködésével valósítja meg.
(4) A vezető gazdálkodási jog- és hatásköre teljes körűen nem ruházható át. Az egyes gazdálkodási (rész-) jogkörök átruházása az általános vezetői felelősségi rendszert nem érinti.
(5) A szolgálati és a szakmai elöljáró, illetve a hivatali és szakmai felettes a vezetőt megillető gazdálkodási jogkört csak a jogszabályok által megengedett esetben, szabályozott módon és részben vonhatja magához.
Az intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódó fő vezetői feladatok, hatáskörök és jogkörök
15. § (1) A honvédelmi szerv vezetőjének alapvető gazdálkodási feladatkörébe tartozik: a) a gazdálkodás követelményeinek, aktuális célkitűzéseinek – erőforrás és költségvetési kereteken belüli – meghatározása;
b) a különféle logisztikai és egyéb erőforrás- és költségszükséglet, illetve a várható költségvetési igények meghatározása, erőforrás- és költségtervek, valamint az elemi költségvetési tervek elkészítése;
c) a rendelkezésre bocsátott erőforrások és egyéb keretek, valamint a jóváhagyott költségvetési előirányzatok gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználására irányuló intézkedések kiadása, és azok végrehajtásának ellenőrzése;
d) a költségvetési előirányzat-, illetve keret-felhasználási és átcsoportosítási jogkör gyakorlása, továbbá javaslattétel a hatáskörét meghaladó átcsoportosításra;
e) az intézményi gazdálkodás belső szabályainak kiadása;
f) a gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolók jóváhagyásra történő előterjesztése;
g) együttműködés a szolgálati alárendeltségébe nem tartozó, ellátásra utalt honvédelmi szervek, illetve szervezeti elemek vezetőivel, az illetékes pénzügyi és számviteli szervvel, valamint a számára ellátást biztosító honvédelmi szervekkel;
h) a gazdálkodás minden területére kiterjedően a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE), valamint a független államháztartási belső ellenőrzés kialakítása és megfelelő működtetése az ellátási utaltságot biztosító honvédelmi szervekkel együttműködésben.
(2) A honvédelmi szerv vezetője felelős:
a) a honvédelmi szerv tevékenységi körébe tartozó gazdálkodási feladatok jogszabályban és egyéb szabályzókban meghatározott követelmények szerinti teljesítéséért;
b) a rendelkezésre bocsátott vagyon rendeltetésszerű használatáért;
c) a gazdálkodás elveinek érvényesítéséért, szabályainak betartásáért;
d) a személyi állomány ellátásáért;
e) az erőforrásigények és azok várható költségszükségleti és kiadási igényei tervezéséért, a tervek végrehajtásáért és a beszámolásért;
f) a költségvetési tervezési, a végrehajtási és a beszámolási feladatok teljesítéséért;
g) a hatáskörébe tartozó számviteli, adatszolgáltatási feladatok végrehajtásáért;
h) az ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetéséért és a gazdálkodás során szerzett tapasztalatok felhasználásáért.
16. § (1) A honvédelmi szerv vezetője a honvédelmi szerv gazdálkodási tevékenységének szabályozására gazdálkodási intézkedést ad ki, mely tartalmazza az Ámr. 17. § (5) bekezdésében meghatározott ügyrend tartalmi elemeit is. Az intézkedés fontosabb tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) A honvédelmi szerveknél a tárgyévi gazdálkodási célkitűzéseket és a fontosabb (operatív) gazdasági feladatokat a honvédelmi szervek költségvetési alapokmányának összeállításáról és jóváhagyásának rendjéről szóló külön HM utasítás szerint kidolgozásra kerülő költségvetési alapokmányban kell rögzíteni.
(3) Az alapvető gazdálkodási feladatokat, illetőleg azok végrehajtásának értékelését évente az egyes vezetési szintenként végrehajtott vezetői értekezleten, egység (önálló alegység) szinten ismertetni kell.
Gazdasági vezetői funkciók megosztása
17. § (1) Azon honvédelmi szervnél, ahol a jogszabályban meghatározott gazdasági vezetői funkciók megosztásra kerülnek: a) az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, helyreállítással, beruházással, vagyonhasználattal, vagyonhasznosítással, anyag-, eszköz- és készletgazdálkodással összefüggő szakterületi gazdasági vezetői feladat-, jog- és hatáskört az illetékes logisztikai főnök, illetve a logisztikai feladatokat teljes körűen felügyelő személy (a továbbiakban: logisztikai vezető) gyakorolja;
b) a gazdasági vezető jogszabályban meghatározott pénzügyi és számviteli szakterületi feladat-, jog- és hatáskörét az SGSZ-eknél a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő vezető, a pénzügyi és számviteli szervezeti elemmel nem rendelkező honvédelmi szervnél – a HM KPÜ vezérigazgatója által átruházott hatáskörben – a HM KPÜ honvédelmi szervhez kikülönített szervezeti elemének vezetője (a továbbiakban: pénzügyi vezető) gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában jelölt funkció a honvédelmi szerv gazdálkodási intézkedésében meghatározottak szerint részben átruházható. (3) A logisztikai és a pénzügyi vezető vezetői, irányítói és ellenőrző tevékenységük során együttműködnek, vitás esetben tájékoztatják a szolgálati és a szakmai elöljárót, illetőleg a felügyeleti szerv vezetőjét a kérdéses gazdasági döntéshez kapcsolódó javaslatról, előterjesztésről.
(4) A HM KPÜ honvédelmi szerveknél működő gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúrájának elhelyezését, logisztikai biztosítását, a munkavégzéshez és a házipénztárak működéséhez, valamint a biztonságos pénzszállításhoz – a kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjéről szóló intézkedésben meghatározottak szerint – szükséges feltételeket a honvédelmi szerv vezetője biztosítja.
(5) Az intézményi szintű logisztikai vezető tevékenysége a logisztikai gazdálkodás megszervezésére, az erőforrások tervezésére, a gazdálkodási feladatok szabályos végrehajtására irányul.
18. § A honvédelmi szerv vezetője egyes gazdasági döntéseinek előkészítése céljából Gazdálkodási Bizottságot alakíthat. A Gazdálkodási Bizottság feladatát, tevékenységének rendjét, jog- és hatáskörét, az eseti és állandó meghívottak körét a honvédelmi szerv vezetője szabályozza. 19. § (1) A gazdasági tervezés alapját a TVTR Stratégiai Tervező Alrendszerében, valamint a Képesség és Feladat Tervező Alrendszerében készülő tervezési okmányok képezik. (2) A gazdasági tervezési feladatok a TVTR Erőforrás- és Költségtervező, valamint a Költségvetés Tervező Alrendszereiben kerülnek végrehajtásra a külön szabályozókban meghatározott együttműködési rendben.
20. § Az erőforrás- és költségtervezés célja, hogy a tervezési folyamatban meghatározott katonai képességek megteremtéséhez, fenntartásához és alkalmazásához szükséges és elégséges erőforrásigények, várható költségek és kiadási igények meghatározásával, az MH védelmi szakfeladataihoz rendelve biztosítsa a feladatok végrehajthatóságát, átláthatóságát és az elszámoltathatóságot.
21. § (1) A tárca erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igénytervei, a védelmi programok, illetve a normatív működés megalapozását szolgálják. (2) Programok erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igénytervei – az 50/2004. (HK 12.) HM utasítás alapján – a haderő fejlesztésére, kiemelt, egyedi feladatok végrehajtására életciklus szemlélettel, a megvalósítás teljes időtartamára készülnek. (3) A normatív működés erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igényei normák, normatívák, azok hiányában tapasztalati adatok alapján kerülnek megtervezésre.
(4) A (2)–(3) bekezdés szerinti erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igénytervek az MH Egységes Védelmi Szakfeladatrend (a továbbiakban: Szakfeladatrend) szerkezetének megfelelően kerülnek összeállításra.
22. § (1) A gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelmények a TVTR működését szabályozó HM utasításokban és az azokban meghatározott tervekben kerülnek meghatározásra. (2) A feladatok végrehajtása után kerül sor a TVTR működését szabályozó HM utasításokban és tervekben meghatározott szempontok alapján az értékelésre.
(3) A következő évi tervezés a (2) bekezdésben meghatározott értékelés figyelembevételével kerül végrehajtásra.
Költségvetési gazdálkodás
23. § (1) A HM fejezet éves költségvetési tervének összeállításához szükséges adatszolgáltatás rendjéről szóló külön HM utasítás tervezetét az Áht.-ban meghatározottak szerint, a Kormány által elfogadott költségvetési irányelvek alapján, a pénzügyminiszter Tervezési Köriratában foglaltak figyelembevételével a HM KPÜ készíti el és terjeszti fel aláírásra a honvédelmi miniszterhez. (2) A költségvetés tervezésének alapját a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) által kiadott tervezési keretszám és a honvédelmi miniszter által jóváhagyott, a HM Védelmi Tervezési Főosztály (a továbbiakban: HM VTF) koordinálásával pontosított 10 éves erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igényterv 1 (+n) évi keretszámai képezik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti HM utasításban meghatározott honvédelmi szervek adatszolgáltatása alapján a HM KPÜ összeállítja a HM fejezet költségvetési tervjavaslatát és azt a tárcán belüli, illetve pénzügyminisztériumi egyeztetések után, a honvédelmi miniszter aláírását követően a PM részére megküldi.
24. § A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követően a HM KPÜ: a) a HM VTF-fel együttműködve pontosítja a költségvetési terv adatait a jóváhagyott HM tárca erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igényterve első tervezési évének keretszámaival;
b) a Rendelet 4. § (3) bekezdése szerint elkészíti a költségvetési törvény cím/alcím bontásának megfelelő részletezettséggel a HM fejezet kincstári költségvetését és azt a Kincstár részére megküldi; c) összeállítja a honvédelmi szervek intézményi, egyes tárcaszintű és nemzetközi elemi költségvetési tervének elkészítéséhez szükséges előirányzat-keretekre vonatkozó javaslatot, valamint a tervezésre vonatkozó HM utasítás tervezetét, azokat – az MH előirányzat-keretekre vonatkozóan a HM HVKF útján – a honvédelmi miniszter részére jóváhagyásra felterjeszti és a jóváhagyott előirányzat-kereteket kiadja;
d) felülvizsgálja az elemi költségvetési tervjavaslatokat és azokat cím, alcím, valamint a c) pont szerinti HM utasításban meghatározott részletezettséggel jóváhagyásra a honvédelmi miniszter, illetve a c) pont szerinti HM utasításban jóváhagyási jogkörrel felhatalmazott vezetők részére felterjeszti;
e) a jóváhagyást követően az elemi költségvetéseket – a honvédelmi miniszter, a HM HVKF, illetve az MH ÖHP parancsnokának felhatalmazása alapján – a honvédelmi szervek részére legkésőbb a tárgyév március 31-ig kiadja.
25. § A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetésének összeállítása és jóváhagyása, továbbá az előirányzatokkal történő gazdálkodás és beszámolás évente külön HM rendeletben vagy HM utasításban meghatározottak szerint történik.
26. § (1) Az elemi költségvetési tervekben jóváhagyott előirányzatoknak megfelelően a honvédelmi szervek külön HM utasítás alapján összeállítják szervezetük költségvetési alapokmányát, és azt a szolgálati elöljáró részére a HM KPÜ útján jóváhagyásra felterjesztik. (2) A jóváhagyott költségvetési előirányzatokkal, illetve keretekkel a honvédelmi szerv vezetője gazdálkodik.
27. § A költségvetési gazdálkodás keretében a honvédelmi szerv vezetője: a) a kiadási előirányzatokat, vagy egyéb kereteket terhelő kötelezettséget vállal;
b) a befolyó bevételeket az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló külön HM utasításban meghatározottak szerint kezeli;
c) évközi feladat-, szervezeti- és létszámváltozás esetén – szolgálati úton – előirányzat-módosítást kezdeményez;
d) a kötelezettségvállalással terhelt és jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát felhasználhatja, melyhez előirányzat-módosítást kezdeményez.
28. § (1) Év közben előirányzat-módosítás hajtható végre külön HM utasításban meghatározottak szerint: a) intézményi hatáskörben, a honvédelmi szerv vezetője jogkörében,
b) középirányítói hatáskörben, az MH ÖHP parancsnoka, továbbá az elemi költségvetés jóváhagyása során meghatározott szolgálati elöljárók jogkörében,
c) felsőszintű gazdálkodói hatáskörben a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (a továbbiakban: HM FLÜ), a HM Infrastrukturális Ügynökség (a továbbiakban: HM IÜ) és a HM KPÜ vezérigazgatója jogkörében,
d) az a)–c) pontokat meghaladó hatáskörben, melyet a HM KPÜ útján kell kezdeményezni.
(2) Az eredeti előirányzatot meghaladó, saját hatáskörben felhasználható bevételek és a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok előirányzatosításait a HM KPÜ útján kell kezdeményezni, jóváhagyásuk a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik.
(3) A központi gazdálkodást érintő dologi és felhalmozási jellegű évközi előirányzat-módosítások kezdeményezésekor az előirányzat-módosításban érintett honvédelmi szervnek a TVTR eljárási rendjében kezdeményezni kell a jóváhagyott erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igénytervek módosítását is. Az évközi módosítások kezdeményezésénél jelezni kell az elmaradt feladat tartalmát és a Tárca Éves Beszerzési Tervének módosítási igényét is.
(4) Az egyes költségvetési fejezetek és a fejezetek intézményei közötti – megállapodáson alapuló – előirányzat-átadást a HM KPÜ útján kell kezdeményezni.
(5) A tárca év végi költségvetési helyzetének a HM KPÜ által koordinált felméréséből adódó előirányzat-módosításokra a HM KPÜ tesz javaslatot.
29. § (1) A jóváhagyott előirányzatokból, illetve keretekből a HM FLÜ vezérigazgatója, valamint az MH ÖHP parancsnoka tartalékot képezhet, a honvédelmi miniszter, valamint a HM HVKF részére tartalék kerül megállapításra. (2) A tartalékképzésre vonatkozó szabályokat az elemi költségvetések jóváhagyásakor a honvédelmi miniszter határozza meg. A tartalékképzés nem érintheti hátrányosan az ellátásra utalt honvédelmi szerveket.
30. § (1) Kincstári költségvetéssel, elsődleges és – a központi illetményszámfejtéshez és kifizetéshez kapcsolódó – másodlagos kincstári számlával a HM KPÜ rendelkezik. (2) A Kincstár által a fejezet al/címei részére havonta megnyitott előirányzat-felhasználási kereteket, valamint az Egészségbiztosítási Alapból folyósított támogatásértékű bevételeket – az előirányzat-felhasználási terv alapján történő igénylések figyelembevételével – a HM KPÜ megosztja a központi illetményszámfejtésben és az intézményi hatáskörben felhasználható előirányzatok között és az intézményi hatáskörben felhasználható előirányzat-felhasználási kereteket a másodlagos számlákkal rendelkező honvédelmi szervek részére kiutalja.
(3) Az intézményi kincstári számlakezelés és pénzforgalom rendjét a HM KPÜ vezérigazgatója intézkedésben szabályozza.
31. § (1) Az előirányzat-felhasználás fő feladatai időrendi sorrendben: a) kötelezettségvállalás ellenjegyzése (pénzügyi szakmai feladat),
b) kötelezettségvállalás (vezetői feladat),
c) a számla beérkezés utáni felülvizsgálata, ellenőrzése (szakági feladat);
d) a teljesítés igazolása (szakági feladat),
e) számla, számfejtési okmány, egyéb okmányok pénzügyi szakmai ellenőrzése, vizsgálata, kezelése, érvényesítése (pénzügyi szakmai feladat),
f) utalványozás ellenjegyzése (pénzügyi szakmai feladat),
g) utalványozás (vezetői feladat),
h) kifizetés, átutalás (pénzügyi szakmai feladat).
(2) A kötelezettségvállalás ellenjegyzését a külön HM utasításban meghatározottak szerint – pénzügyi vezetési szintenként – értékhatárhoz, vagy feladathoz kell kötni.
32. § (1) Az illetmények, illetményjellegű juttatások, költségtérítések és a személyi kiadások körébe tartozó egyéb pénzbeni járandóságok a fejezeti szintű költségvetési előirányzatokhoz, gazdálkodási keretekhez, valamint a létszámkeretekhez kapcsolódva, jogszabályok vagy jogszabályban kapott felhatalmazás alapján kiadott rendelkezések alapján kerülnek megállapításra. (2) Az illetménygazdálkodás operatív feladatait a HM KPÜ szervezeti elemei látják el.
(3) A személyi állomány illetménygazdálkodásának szabályozása HM rendeletekben és külön HM utasításokban történik, melyek kidolgozása és felterjesztése a HM KPÜ feladatkörébe tartozik.
A HM KPÜ fő gazdálkodási feladatai,
hatás- és jogkörök
33. § (1) A HM KPÜ a fejezeti szintű költségvetési gazdálkodást irányító, végrehajtó, illetőleg középirányítói és intézményi szinten a költségvetési gazdálkodás pénzügyi és számviteli végrehajtó szakmai tevékenységét látja el. (2) A fejezeti szintű költségvetési gazdálkodás rendszerében a HM KPÜ vezérigazgatója feladat- és hatáskörében:
a) ellátja a HM vezetőinek pénzügyi szaktanácsadói feladatait, illetve az általa kijelölt személyek útján gyakorolja a honvédelmi szervek pénzügyi vezetői funkcióit;
b) képviseli szakterülete vonatkozásában – a honvédelmi miniszter megbízása alapján – a HM tárcát az illetékes országgyűlési, kormányzati és egyéb állami szervezeteknél;
c) felügyeli a HM KGIR működését;
d) kidolgozza és folyamatosan karbantartja a fejezet egységes számviteli politikáját (a továbbiakban: számviteli politika);
e) külön HM utasítás előírásai alapján gyakorolja az ellenjegyzési jogkört;
f) ellátja a fejezet jogszabályban meghatározott költségvetési, pénzügyi és számviteli szakfelügyeletét.
(3) A fejezeti szintű költségvetési gazdálkodás rendszerében a HM KPÜ feladat- és hatáskörében:
a) a HM VTF-el végrehajtott egyeztetés után összeállítja a fejezet következő évi költségvetési keretszámaira vonatkozó javaslatot,
b) felülvizsgálat után összeállítja a honvédelmi szervek összevont költségvetési terveit, és azokból kialakítja a fejezet teljes körű éves költségvetési tervjavaslatát, melyet a honvédelmi miniszterhez felterjeszt,
c) előterjeszti a miniszteri, vagy ennél magasabb hatáskörbe tartozó költségvetési előirányzat-módosítási, átcsoportosítási javaslatokat,
d) összeállítja és előterjeszti a fejezet előirányzat-felhasználási tervét és havonkénti módosításait,
e) összefogja és koordinálja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodást,
f) nyilvántartja és kezeli a honvédelmi miniszter és a HM HVKF előirányzati tartalékait,
g) összeállítja és előterjeszti a honvédelmi miniszter részére a fejezet költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolókat és mérlegjelentéseket, javaslatot tesz az előirányzat-maradványok felhasználására,
h) szervezi, szabályozza, és irányítja a költségvetés pénzügyi lebonyolításával összefüggő kincstári tevékenységet, kezeli a fejezeti, az elsődleges és másodlagos kincstári számlákat,
i) a havi támogatási kereteket megosztja a kiadási előirányzatok teljesítéséhez, és azokat kiutalja a honvédelmi szervek részére,
j) tervezi a személyi állomány központi gazdálkodási körbe tartozó illetményeinek, illetményen kívüli pénzbeni járandóságainak és ezek járulékos kiadásainak költségvetési előirányzatait, valamint a nemzetközi és egyes fejezeti kezelésű előirányzatokat, továbbá a központi pénzügyi és egyéb pénzügyi jellegű kiadások előirányzatait,
k) végzi a különféle adó- és járulékbefizetési, elszámolási, továbbá a nyugellátások központi megállapításával kapcsolatos feladatokat,
l) előkészíti, illetőleg kidolgozza a személyi állomány pénzbeni járandóságaira vonatkozó szabályokat, azok folyósítási rendjét meghatározó rendelkezéseket, a számviteli, finanszírozási, pénzügyi és számviteli szakellenőrzési belső szabályozók tervezetét, közreműködik a költségvetési gazdálkodás általános szabályainak kialakításában,
m) végrehajtja a személyi állomány meghatározott pénzbeni járandóságainak számfejtését és kifizetését (folyósítását),
n) vezeti a honvédelmi szervek törzskönyvi nyilvántartását,
o) elöljárói felügyeleti szakellenőrzés keretében végrehajtja az SGSZ-ek pénzügyi és számviteli tevékenységének meghatározott időszakonkénti vizsgálatát,
p) végrehajtja a különféle fizetési kötelezettségekből származó pénzügyi műveleteket, működteti a házipénztár szolgálatot és a valutapénztárakat,
q) kiadja a pénzügyi és számviteli utaltsági rendet, és azt folyamatosan karbantartja,
r) végzi a válságkezelő és békeműveletek keretében működő katonai szervezetek és egyéni beosztást betöltők, valamint a katonai képviseletek NATO, EU és önálló nemzeti beosztást betöltők pénzügyi biztosítását,
s) végzi a Nemzeti Támogató rendszer keretében ellátandó pénzügyi feladatok szakmai felügyeletét,
t) végzi a fejezet FEUVE tevékenységének szabályozását.
(4) A gazdálkodást támogató és pénzügyi ellátó referatúrák feladat-, jog- és hatásköre:
a) az ellátási körébe tartozó honvédelmi szervek vezetőinek folyamatos és rendszeres tájékoztatása a költségvetési (pénzügyi) lehetőségekről, a szakterületet érintő rendelkezésekről,
b) az érintett személyi állomány szükség szerinti tájékoztatása a rájuk vonatkozó és a szakterületet érintő rendelkezésekről, döntésekről,
c) a költségvetési gazdálkodás szakterületi feladatainak szervezése és koordinálása,
d) a vezetők hatáskörében felhasználható gazdálkodási keretek, előirányzatok nyilvántartása és kezelése,
e) együttműködés a logisztikai, illetőleg az egyéb, erőforrás-gazdálkodásban érintett honvédelmi szervekkel,
f) a szolgálati elöljáró, illetőleg a felügyeleti szerv vezetője hatáskörébe tartozó és a szakterületet érintő pénzügyi jellegű beadványok, kérelmek véleményezése,
g) állandó meghívottként (tagként) részvétel a honvédelmi szerv Gazdálkodási Bizottságában,
h) szükség szerint részvétel a különféle munkabizottságokban,
i) részvétel a személyi állomány pénzbeni járandóságainak megállapítására vonatkozó, illetve a gazdálkodási tárgyú – egyedi és normatív jellegű – vezetői intézkedések, parancsok előkészítésében,
j) számvetés készítése a helyi gazdálkodási körbe tartozó pénzügyi jellegű kiadási igényekről és a várható bevételekről,
k) a logisztikai szolgálati ágak és egyéb, az ellátás körébe tartozó előirányzat- és keretigények összegzése, koordinálása,
l) az intézményszintű költségvetési előirányzatok tervezésére és módosításra vonatkozó javaslatok összeállítása,
m) a költségvetési előirányzatok felhasználásának tervezéséről és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás rendjéről szóló külön HM utasítás szerint előirányzat-felhasználási terv összeállítása, illetve az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése,
n) az intézményi szintű szöveges beszámolójelentés összeállítása,
o) a kötelezettségvállalások szóló külön HM utasításban meghatározott ellenjegyzési jogkörének gyakorlása,
p) közreműködés a kártérítési, kártalanítási ügyek rendezésében,
q) a bevételek beszedése és minősítése, a saját bevételek (ideértve az előző évi előirányzat-maradványt is) előirányzatosítására vonatkozó felterjesztések elkészítése,
r) a központi befizetési kötelezettség teljesítése és elszámolása,
s) házipénztár, valutapénztár (kifizetőhely) működtetése,
t) közreműködés a honvédelmi szerv hatáskörébe tartozó dologi kiadások fizetési módozatának megállapításában,
u) intézményi kincstári kártya biztosítása,
v) készpénzfizetési számlák kiegyenlítése, vásárlási előleg biztosítása a honvédelmi szerv vezetője által meghatározott személyek (beszerzők) részére, előlegelszámoltatás,
w) pénzintézeti átutalások kezdeményezése,
x) előirányzat-felhasználási keretforgalommal kapcsolatos számviteli bizonylatok összegyűjtése, kezelése, tárolása, adatszolgáltatás, könyvelési feladás,
y) a hatáskörébe tartozó analitikus nyilvántartások vezetése,
z) a külön HM utasítás alapján kialakított FEUVE rendszer keretében a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtása, a pénzügyi és számviteli szakterület vonatkozó FEUVE feladatainak végrehajtása, valamint közreműködés a honvédelmi szerv FEUVE rendszerének kialakításában, működtetésében és fejlesztésében,
zs) intézményi szintű közgazdasági, pénzügyi és számviteli belső szakellenőrzés végrehajtása.
Humán erőforrás menedzsment
34. § (1) A humán erőforrás menedzsment adott évre vonatkozó általános elveit a honvédelmi miniszter humánpolitikai irányelvei tartalmazzák. (2) A humán erőforrás menedzsment kiadásait – együttműködésben a HM TKF-fel és a HM HTF-fel – a HM Személyzeti Főosztály (a továbbiakban: HM SZEF) tervezi.
(3) A humán erőforrás fejlesztés éves kiadásai megállapításának alapja a HM adott oktatási évre vonatkozó hazai, költségvetési évre vonatkozó külföldi beiskolázási terve.
(4) A humán feladatstruktúra összeállítását, évenkénti pontosítását – együttműködésben a HM VTF-el, a HM TKF-el és a felsőszintű gazdálkodó szervekkel – a HM SZEF végzi.
(5) A humán erőforrás menedzsment kiadásairól a HM SZEF a HM TKF-el együttműködve szakmai beszámolót készít, melyet a HM Humánpolitikai Kabinet elé terjeszt.
35. § (1) A fejezet vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog gyakorlója a honvédelmi miniszter, aki a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött szerződés alapján az egyes vagyoncsoportok szerint képviselőt jelölhet ki a vagyonkezelői feladatok ellátására. (2) A vagyonkezelés célja a honvédelmi szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a kincstári vagyon állagának és értékének védelme, illetőleg értékének növelése.
(3) Ingatlanok vonatkozásában a HM IÜ vezérigazgatója a vagyonkezelő képviselője, ingóságok és egyéb vagyon tekintetében a HM Védelemgazdasági Főosztály (a továbbiakban: HM VGF) főosztályvezető, társasági részesedések és erdővagyon tekintetében pedig a HM VGF főosztályvezető-helyettes.
36. § (1) A vagyonkezeléshez kapcsolódó jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek közül kizárólag a 35. § (3) bekezdésben meghatározott személyekhez kapcsolódik: a) a kincstári vagyon vagyonkezelési szerződés útján történő hasznosítása,
b) a vagyonkezelői jog megszerzése, átruházása vagy cseréje,
c) a kincstári vagyon megterhelése figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra,
d) a kincstári vagyonnal való központi gazdálkodás, vállalkozás keretében a gazdasági társaság, közhasznú társaság részére történő használatba adás,
e) a kincstári vagyonhoz kapcsolódó szolgáltatói szerződések megkötése.
(2) A vagyonkezeléshez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek közül kizárólag a vagyon használójához kapcsolódik:
a) a birtoklás joga, a kincstári vagyon rendeltetésszerű használata és üzemvitele,
b) a kincstári vagyonhoz kapcsolódó egyes – szerződésben meghatározott – kötelezettségek viselése,
c) a kincstári vagyonnal való intézményi szintű gazdálkodás és a kincstári vagyon saját vállalkozási tevékenységhez való igénybevétele,
d) a kincstári vagyon hasznosításának külön HM utasítás alapján feladatkörébe tartozó feladatai,
e) a birtoklás és használat jogának polgári jogi szerződés alapján történő átengedésével kapcsolatos külön HM utasítás alapján feladatkörébe tartozó feladatok.
(3) A honvédelmi szerv vezetője folyamatosan köteles gondoskodni a rendelkezésére bocsátott vagyonelemek rendeltetésszerű használatáról, a használattal összefüggő, hatáskörébe tartozó jogok és kötelezettségek gyakorlásáról.
Infrastrukturális gazdálkodás
37. § (1) A tárca vagyonkezelésében lévő ingatlanokkal történő gazdálkodás körébe tartozik: a) a honvédelmi feladatok megvalósításához szükséges ingatlanállomány biztosítása,
b) az ingatlanoknak a honvédelmi szervekhez való utalása,
c) az ingatlanoknak a honvédelmi szervek részére történő használatba adása,
d) az ingatlanok használata és üzemvitele,
e) az ingatlanok üzemeltetése (szolgáltatásokkal való ellátása), fenntartása (karbantartása), valamint felújítása,
f) az ingatlanok fejlesztése,
g) az ingatlanvagyon nyilvántartása és elszámolása,
h) az ingatlanok időszakos hasznosítása,
i) a honvédelmi célra feleslegessé váló ingatlanok hasznosítása,
j) az ingatlanok környezeti állapot-helyreállítása,
k) környezet- és természetvédelmi feladatok ellátása,
l) az ingatlanok elhelyezési szakanyagokkal történő ellátása,
m) az elhelyezési szakanyagok kezelésének (beszerzésének, használatának, feleslegessé válásának, selejtezésének) teljes körű irányítása.
(2) Az ingatlanok vagyonkezelésével kapcsolatos egyes feladatokat és az azzal összefüggő jog- és hatáskörök gyakorlását a külön HM utasításban meghatározottak szerint, az utasításban meghatározott honvédelmi szerv is elláthatja.
(3) A HM vagyonkezelésében lévő ingatlanállomány bővítése a honvédelmi szervek kezdeményezése alapján különösen építés-beruházással, ingatlanvásárlással, ingatlancserével vagy ingatlan vagyonkezelői jogának megszerzésével, cseréjével történhet.
(4) Ingatlan vásárlásról vagy vagyonkezelői jog megszerzéséről, átruházásáról, cseréjéről a honvédelmi miniszter dönt.
(5) Az ingatlanoknak a honvédelmi szervekhez való utalásáról, valamint e szerveknek történő használatba adásról – a HM IÜ javaslatát figyelembe véve – a HM szervezetek tekintetében a HM VTISZÁT, egyéb honvédelmi szervek tekintetében a HM HVKF dönt, a végrehajtásról a HM IÜ gondoskodik.
(6) A honvédelmi szervektől békemissziós tevékenység végrehajtására kiküldött szervezeti elemek, vagy személyek elhelyezési biztosításáért felelős honvédelmi szervet az adott missziót létrehozó, megalakító HM határozatban kell kijelölni.
(7) Az ingatlanok üzemeltetése, fenntartása az egyes elhelyezési feladatok végrehajtásának rendjéről szóló külön HM utasítás hatálya alá tartozó szervezetek esetében a külső szolgáltató szervezettel kötött szolgáltatási szerződésben meghatározott szervezet feladata, egyéb esetekben a használó honvédelmi szerv és a HM IÜ együttes feladata. A HM IÜ vezérigazgató a szolgáltatási szerződésben foglaltak végrehajtására szakmai intézkedést ad ki. Az üzemeltetési és fenntartási tevékenységet a HM IÜ ellenőrzi.
(8) Az ingatlanvagyonnak a vagyonkezelési szerződésben meghatározott, valamint jogszabályban előírt nyilvántartását a HM IÜ látja el.
(9) Az ingatlanvagyon építés-beruházással való bővítése, az ingatlanok honvédelmi célra feleslegessé nyilvánítása, illetve a felesleges ingatlanok hasznosítása külön HM utasítás szerint történik.
(10) Az ingatlanvagyon kezelésével, gazdálkodásával, használatával, valamint az elhelyezési ellátás biztosításával összefüggő végrehajtási szabályokat külön HM utasítások és szakmai intézkedések állapítják meg.
38. § (1) Az MH technikai és szervezeti fejlesztéséhez kapcsolódó központi építés-beruházási igényeket, az ezzel kapcsolatos követelményeket a honvédelmi szervek a HM IÜ felé megküldik. (2) Központi építés-beruházási terv kidolgozása a TVTR keretében kialakított fejlesztési igények és a meghatározott költségvetési lehetőségek figyelembevételével a HM IÜ feladata. Az éves építés-beruházási tervet a HM IÜ a HM Ingatlanfejlesztési Tanács részére jóváhagyásra felterjeszti.
(3) A beruházási finanszírozási alapokmányok elkészítését, jóváhagyását és a finanszírozási szerződés megkötését a Kincstárral a HM IÜ végzi.
(4) Az Országgyűlés által jóváhagyandó, kiemelt jelentőségű építés-beruházásoknál beruházási javaslatot, a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározott, a mindenkori építés-beruházásokra vonatkozó értékhatár harmincszorosát meghaladó központi építés-beruházásoknál beruházási programot kell készíteni, lakásépítéseknél egyedi döntés alapján. (5) A beruházási programok jóváhagyási jogkörei:
a) a Kbt. szerinti értékhatár 40 szereséig: HM IÜ vezérigazgató; b) a Kbt. szerinti értékhatár 40–50 szerese között: HM VTISZÁT; c) a Kbt. szerinti értékhatár 50 szerese fölött: honvédelmi miniszter. (6) A lakásépítéseket értékhatárra való tekintet nélkül a HM VTISZÁT hagyja jóvá az éves terv keretén belül.
(7) A jóváhagyott beruházási programokba tartozó kötelezettségvállalásokat átruházott hatáskörben a HM IÜ gyakorolja.
(8) A műszaki-gazdasági dokumentációk (döntés-előkészítő tanulmány, tenderterv, műszaki kiviteli terv) kidolgozásáért, bírálatáért a HM IÜ felelős, jóváhagyását a HM Ingatlanfejlesztési Tanács végzi.
39. § (1) Az építési feladatok operatív munkatervének kidolgozása, évközi folyamatos aktualizálása, az egyéb központi beruházások, lakásépítések, illetve egyes programokon, feladatokon belüli átütemezések végrehajtása, a finanszírozási alapokmányok jóváhagyása és módosítása a HM IÜ vezérigazgatójának feladata. (2) Az építési feladatok végrehajtásának műszaki és pénzügyi lebonyolítására fejezeten kívüli gazdálkodó szervek (tervezők, kivitelezők, szállítók, szolgáltatók) vonhatók be, melyekkel kapcsolatos operatív intézkedések megtételét a HM IÜ felügyeli, illetve irányítja.
(3) Az építés-beruházási feladatokat a kapcsolatos jogszabályi előírások alapján kell végezni, melyek betartásáért, a döntésekért a HM IÜ a felelős.
(4) Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásával a létesítménykezelőnek és az üzemeltetőnek (használónak) történő átadásával az üzembe helyezési okmányok és az épület, építmény és/vagy a földterület állományváltozási bizonylatainak elkészítésével, továbbításával kapcsolatos, illetve a résztvevő honvédelmi és polgári szervek (Kincstár, Kincstári Vagyon Igazgatóság, szakhatóságok) felé irányuló feladatok koordinálását a HM IÜ végzi.
40. § (1) Az építés-beruházáshoz kapcsolódó felújításokat a fejezeti kezelésű előirányzatok között is lehet tervezni. (2) A normatívák, az ingatlan műszaki állapota alapján kialakított felújítási szükséglet, valamint a honvédelmi szervek által igényelt felújítások, illetve a meghatározott pénzügyi lehetőségek figyelembevételével éves ingatlan-felújítási tervet a HM IÜ állítja össze és a HM VTISZÁT hagyja jóvá.
(3) Műszaki-gazdasági dokumentációk (Műszaki Kivitelezési Tervdokumentáció, tenderterv) kidolgozását, bírálatát a HM IÜ végzi a használó honvédelmi szervek képviselőjének bevonásával.
(4) A felújítási feladatok végrehajtására, műszaki és pénzügyi lebonyolításra fejezeten kívüli gazdálkodó szervezetek (tervezők, kivitelezők, szállítók, szolgáltatók) is megbízhatók a beszerzésekre vonatkozó szabályozók alapján.
(5) Az üzembe helyezési eljárás lefolytatása, a létesítmény átadása (a kezelőnek és az üzemeltetőnek), az üzembe helyezési okmányok, az épület, építmény egyéb bizonylatainak elkészítése, továbbítása a HM IÜ, valamint a használó honvédelmi szerv feladata.
(6) Az infrastrukturális programok tervezését, végrehajtását külön HM utasítás szabályozza.
41. § (1) A fejezeti központi környezet- és természetvédelmi feladatok (nemzeti programok, állami felelősségi körbe tartozó, meghatározott kárelhárítási és kármentesítési feladatok, egyes program- és célfeladatok) előkészítését és teljesítését a HM IÜ tervezi, szervezi, irányítja, felügyeli és hajtatja végre központi ellátási rendben. (2) A honvédelmi szerv által megvalósuló környezet- és természetvédelmi feladatok teljesítését a honvédelmi szerv parancsnoka irányítja, felügyeli és hajtatja végre az intézményi gazdálkodáshoz biztosított előirányzatok terhére.
(3) A HM vagyonkezelésben lévő ingatlanok környezeti állapotfelmérését és vizsgálatát, valamint – a jogszabályokban rögzített szintű – környezeti helyreállítását a HM IÜ a használó honvédelmi szervvel együttműködésben végzi.
42. § (1) Az elhelyezési szakanyag gazdálkodás felsőszintű, valamint intézményi szinten valósul meg. (2) Az intézményi elhelyezési szakanyag gazdálkodás parancsnoki vezetés mellett, az elhelyezési feladatokat ellátó személy bevonásával valósul meg.
(3) Az elhelyezési szakanyag gazdálkodáson belül, jellemzően központi gazdálkodás keretében valósul meg:
a) a jogszabályok által kiemelt állami normatívában meghatározott elhelyezési szakanyagok beszerzése (központosított közbeszerzés),
b) elhelyezési szakanyagok utánpótlás jellegű ellátásának tervezése, végrehajtása,
c) az állománytáblás eszközök beszerzése, ellátása,
d) a rendszerbe állítás, rendszerben tartás és rendszerből történő kivonás,
e) az elhelyezési szakanyagok feleslegessé minősítésének kezdeményezése,
f) az a)–c) pontban felsoroltak selejtezése, a továbbhasznosításra való előkészítése, megsemmisítése, valamint az ártalmatlanítása.
(4) A honvédelmi szervek részére a központi gazdálkodás körébe vont elhelyezési szakanyagokat a normák alapján, az elhelyezési utaltsági rend szerint a HM IÜ térítésmentesen biztosítja.
43. § (1) A HM a lakhatás támogatását lakásellátással, lakáscélú támogatásokkal, lakhatási költségtérítésekkel, lakhatáshoz kapcsolódó egyéb juttatásokkal, a lakhatási gondok átmeneti megoldásával, valamint albérleti díj hozzájárulással valósítja meg. A lakásgazdálkodás keretében a HM rendelkezése alatt lévő lakásállománnyal, a lakáscélú eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás szabályait HM rendelet állapítja meg. (2) A lakásgazdálkodás feladatait a külön jogszabályban meghatározott helyi lakásgazdálkodási szervek és a területi lakásgazdálkodási szerv a HM VGF, mint a HM központi lakásgazdálkodási szerv szakmai irányítása és felügyelete alatt látják el. A HM VGF a lakásgazdálkodási feladatokat érintően külön jogszabályban megállapított hatáskörében ellátja a lakásgazdálkodás felsőszintű irányításával összefüggő feladatokat is.
(3) A lakáscélú támogatások fedezetéül szolgáló fejezeti kezelésű lakástámogatási előirányzatot a HM VGF szakmai felügyelete mellett a HM IÜ tervezi meg és használja fel.
(4) A lakásfenntartási hozzájárulások, a lakhatáshoz kapcsolódó egyéb juttatások, valamint az albérleti díj és lakáslízing hozzájárulás költségvetési előirányzatát a HM KPÜ – a HM IÜ, a HM TKF és a HM VGF együttműködésével – tervezi meg.
44. § (1) A logisztikai gazdálkodás rendeltetése, hogy a honvédelmi szervek feladatainak ellátásához a szükséges eszközök és anyagok, valamint a szolgáltatások megfelelő időben, a költségek minimalizálása mellett, a megfelelő helyen, a szükséges mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. (2) A logisztikai gazdálkodás során gondoskodni kell a személyi állomány megfelelő munkakörülményeinek megteremtéséről és fenntartásáról, a technikai eszközök hadrafogható, a hadianyagok és készletek hadihasználható állapotban tartásáról, az eszközök rendeltetésnek megfelelő, rendszer- és életciklus szemléletű üzemeltetéséről.
45. § (1) A logisztikai gazdálkodás felsőszintű gazdálkodói, középirányítói, valamint intézményi szinteken valósul meg. (2) Az intézményi logisztikai gazdálkodás vezetése, irányítása parancsnoki feladat, amely az egyszemélyi parancsnoki vezetés és felelősség mellett, a logisztikai vezető, valamint a gazdálkodás egyes részterületeit közvetlenül irányító vezetők útján valósul meg.
(3) A honvédelmi szerv vezetőjének feladatszabása alapján a logisztikai vezető felelős a központi ellátás rendszeréből szervezete részére biztosított és az intézményi költségvetési előirányzatai terhére beszerzett erőforrások optimális felhasználására irányuló tevékenységek (készletgazdálkodás, elosztás, szállítás, tárolás, anyagmozgatás) megtervezéséért, szervezéséért, irányításáért, végrehajtásáért és szakellenőrzéséért.
46. § A tárca felsőszintű logisztikai gazdálkodását a HM FLÜ irányítja és végzi. A HM FLÜ vezérigazgató a hatáskörébe tartozó gazdálkodási feladatokra külön intézkedéseket ad ki.
47. § (1) Központi feladat és ellátás keretében valósul meg: a) a hadfelszerelés program alapú tervezése és fejlesztése,
b) az állománytáblás hadfelszerelés beszerzése,
c) a rendszerbe állítás és a rendszerből történő kivonás,
d) mindazon eszközök, anyagok, szolgáltatások beszerzése, melyet a különböző szakutasítások a központi gazdálkodás körébe utalnak,
e) ipari szintű nagyjavítás, illetve rendszerben tartási idő meghosszabbítás,
f) az állománytáblás hadfelszerelés selejtezése, a továbbhasznosításra való előkészítése, megsemmisítése, valamint ártalmatlanítása.
(2) A honvédelmi szervek részére a központi ellátás körébe vont eszközöket, anyagokat és szolgáltatásokat a normák és normatívák alapján meghatározott keretek terhére, a logisztikai utaltsági rend szerint a központi ellátó szervek térítésmentesen biztosítják.
A HM FLÜ központi logisztikai
gazdálkodási feladatai
48. § (1) A TVTR eljárásrendjében meghatározott folyamatokhoz kapcsolódva, a katonai képességek fejlesztését tervező szervezetekkel együttműködve, a honvédelmi tárca egészére kiterjedő hatáskörrel szervezi, irányítja, szabályozza a haderő képességfejlesztésének és fenntartásának logisztikai gazdálkodását. Ezen belül végzi a felső szintű logisztikai gazdálkodás, valamint a felhalmozási jellegű központi logisztikai gazdálkodás feladatait. Az MH ÖHP-vel együttműködve irányítja és összehangolja a logisztikai gazdálkodás rendjét. (2) Tervezési feladatait az MH ÖHP-vel és az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központtal (a továbbiakban: MH HEK), a híradó és informatikai biztosításra vonatkozóan a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztállyal és a geoinformatikai támogatásra vonatkozóan az MH Geoinformációs Szolgálattal együttműködve összeállítja, és döntésre előterjeszti „A Magyar Honvédség képességei alakításának” rövid és hosszú távú tervei vonatkozó részét.
(3) Elkészíti a beszerzések megvalósításával kapcsolatos jelentéseket, teljesíti a nyilvántartási, okmányolási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségeket, nyilvántartja a tárca valamennyi logisztikai, beruházási és felújítási költségvetési előirányzatát és azok módosításait.
(4) Elemzi és értékeli az MH logisztikai gazdálkodásának helyzetét, nyomon követi az előirányzatok felhasználását, elszámol és elszámoltat a felhasznált előirányzatokkal.
(5) Külön HM utasításban meghatározottak szerint saját hatáskörben végrehajtja, illetve hatáskörét meghaladóan kezdeményezi a szakterületét érintő költségvetési keretek, előirányzatok módosítását, valamint a címek, alcímek közötti átcsoportosítását, az előirányzat maradványok jóváhagyását.
(6) Tervezi a saját és az MH ÖHP, valamint az MH HEK részére meghatározott maradványképzési kötelezettséget, irányítja és felügyeli annak végrehajtását, illetve a felszabadítást követően annak felhasználását.
(7) A tervezés folyamatában egyezteti a katonai képesség-tervező szervezetek által meghatározott igények és a honvédelmi szervek részére megfogalmazott feladatok logisztikai erőforrás szükségletét és azok kiadási igényeit a tárca forráslehetőségeivel. Javaslatokat dolgoz ki az igények és a lehetőségek összhangjának megteremtésére, és azokat a HM VTF-hez, illetve a döntést előkészítő HM fórumhoz terjeszti.
(8) A katonai képességfejlesztési elgondolásokhoz javaslatot tesz a tárcaszintű hadfelszerelés fejlesztési és beszerzési koncepciókra, a fejlesztések megvalósításának programokba szervezésére. Végzi a rövid, közép és hosszú távú, felső szintű haderő és hadfelszerelés fejlesztéssel kapcsolatos tervezési és programfelelősi feladatokat.
(9) Ellátja a NATO Biztonsági Beruházási Programja projektjei megvalósításához szükséges irányítási, koordinálási és végrehajtási feladatokat, valamint a hazai telephelyű cégek NATO (köz)beszerzési eljárásban való részvételének koordinálását.
(10) Kidolgozza és működteti a HM fejezet logisztikai információs rendszerét, szervezi és biztosítja a feladatok végrehajtásához szükséges egyéb informatikai háttértámogatást.
(11) Szabályozza a mérés, hitelesítés és műszaki minősítés tárca szintű tevékenységét.
(12) Kidolgozza a védelmi és biztonsági kutatás-fejlesztéssel, technológiai innovációval kapcsolatos kormányzati és tárcaszintű szabályozókat, koordinálja a kapcsolódó tárcaszintű feladatokat.
49. § (1) Ellátja a logisztikai gazdálkodás tervezési, forráselosztási, és szabályozási, felsőszintű logisztikai feladatait, valamint az MH ÖHP-vel együttműködve a norma, normatíva-képzési és – a központi ellátó szervek útján megvalósuló közvetlen – támogatási feladatainak szabályozását. Elemzi az erőforrás és logisztikai költségvetési gazdálkodás hatékonyságát. (2) Irányítja, felügyeli, vezeti és végzi a tárca termelői logisztikai feladatait, illetve a hatáskörébe tartozó fogyasztói logisztikai feladatokat. Szakmailag irányítja és felügyeli az MH ÖHP központi logisztikai gazdálkodási feladatait.
(3) Együttműködik az érintett minisztériumokkal és honvédelmi szervekkel a Befogadó Nemzeti Támogatás HM tárcára háruló logisztikai támogatási feladatainak tervezésében.
(4) Végzi a minősített időszaki igények tervezését, koordinálja az MH szintű tervező szervezetek vonatkozó munkáját, végzi az érintett közigazgatási szervekkel történő egyeztetést.
(5) Végzi a hadfelszerelés fejlesztésére, beszerzésére, rendszerbe állítására, rendszerben tartási idő meghosszabbítására, rendszerből történő kivonására, megsemmisítésének előkészítésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések kidolgozásának tárcaszintű feladatait.
(6) Végrehajtja a szakterületét érintő hadfelszerelés fejlesztési programok megvalósítását. Kidolgozza a beszerzéshez szükséges műszaki követelményeket.
(7) Biztosítja a hazai és nemzetközi közlekedési támogatási feladatok végrehajtásához szükséges eszközöket, kapacitásokat.
(8) Meghatározza a hadfelszerelés technikai kiszolgálásának és készletképzésének elveit, valamint a haderő békeidejű és minősített időszaki közlekedési támogatását.
50. § (1) Végzi a HM és az MH felsőszintű rendezvényeinek szervezését, részt vesz a két- és több oldalú nemzetközi kapcsolattartásból, az érkező delegációk fogadásából valamint a hazai és nemzetközi gyakorlatok előkészítéséből adódó hazai és külföldi programokkal – kiutazások, fogadások – kapcsolatos protokolláris feladatok tervezésében, szervezésében, egyeztetésében és lebonyolításában és azok elszámolásában. (2) Részt vesz a tárca feladatainak megismerését javító hazai és nemzetközi rendezvények szervezési feladataiban, a katonadiplomáciával kapcsolatos rendezvények végrehajtásában, a Budapesten akkreditált Katonai Attasé Testülettel történő kapcsolattartásból adódó támogatási és protokoll feladatok végrehajtásában, a tárca rekreációs tevékenységének szervezésében, valamint a HM oktatási, képzési tevékenysége támogatásának tervezésében, szervezésében és szakmai irányításában.
(3) Végzi a tárca két- és többoldalú feladataiból adódó kiutazások, az 1 évet meghaladó (NATO/EU) beosztásban szolgálatot teljesítő személyi állomány, valamint a 3 hónapon túl külföldön tanulmányokat folytató személyek, a külföldön települt katonai szervezetek, az egyéb ellátásra utaltak (ide értve az állományváltást is) vonatkozásában a nemzeti logisztikai, adminisztratív és családtámogatási feladatok tervezését, szervezését, költségvetési tervezését, a műveleti területre vezényelt állomány személyi felszerelése kiegészítésének szervezését, végrehajtását, a nemzeti támogatást végrehajtó szervezet szakmai felkészítését és szakmai irányítását, valamint mindezen feladatok végrehajtásához szükséges költségvetési előirányzatok tervezését.
(4) Meghatározza a tárca külföldi bérleményeinek, az ellátásilag utalt külföldön települt szervezetek működésével, üzemeltetésével, illetve a fenntartással kapcsolatos feladatokat és felügyeli azok végrehajtását.
(5) Végzi a szövetségesi szerepvállalásból eredő válságreagáló, béketámogató és humanitárius műveletek, a terrorizmus elleni küzdelem központi logisztikai támogatási feladatai végrehajtásának szakmai irányítását, felügyeletét, valamint a két- és többoldalú felsőszintű logisztikai kapcsolatok, megállapodások kialakítását és működtetését.
(6) Részt vesz a két- és többoldalú nemzetközi biztonságpolitikai szerződésekben, megállapodásokban, egyezményekben vállalt fegyverzetellenőrzési tevékenységek teljes körű logisztikai támogatásának megtervezésében, előkészítésében, végrehajtásában, együttműködve az MH Műveleti Központtal, illetve a végrehajtásban résztvevő polgári szolgáltató szervezetekkel.
(7) Végzi a tevékenységi körébe utalt feladatokhoz, a honvédelmi szervek határátlépéséhez, valamint a külföldi fegyveres erők csapatainak, szállítmányainak és anyagainak – országhatár átlépéssel járó – mozgáshoz kapcsolódó vámeljárási, határforgalmi, engedélyezési, képviseleti, felügyeleti feladatok tervezését, szervezését, koordinálását, valamint – ezen tevékenységi körhöz tartozó – szabályozási és szakmai irányítási feladatokat.
(8) Végzi a HM és az MH személyi állománya szolgálati célú utaztatásaihoz kapcsolódó szolgálati, diplomata, külügyi útlevelekkel történő ellátás, a menetjegy kiadás feladatainak tervezését, szervezését, koordinálását, valamint – ezen tevékenységi körhöz tartozó – szabályozási és szakmai irányítási feladatokat.
51. § (1) A tárca Éves Beszerzési Terve alapján a mindenkor érvényes közbeszerzési és egyéb kapcsolódó szabályzóknak megfelelően végzi a haditechnikai anyagok és eszközök, hadfelszerelés, illetve a honvédelmi tárca folyamatos működéséhez szükséges egyéb eszközök, anyagok és szolgáltatások beszerzését, valamint az ezekhez kapcsolódó marketing és kontrolling jellegű feladatokat. (2) Szervezi és végrehajtja a haditechnikai korszerűsítési programokhoz kapcsolódó beszerzési feladatokat.
(3) Kizárólagos hatáskörrel végzi:
a) a fejezet import beszerzéseit,
b) a haditechnikai eszközök és anyagok beszerzését, a haditechnikai eszközök ipari javíttatását,
c) a hajtóanyagok beszerzését,
d) az inkurrens anyagok megsemmisítéséhez kapcsolódóan külön HM utasításban meghatározottak szerint a megsemmisítést végrehajtó cég kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítását.
(4) Közreműködik a szakterületét érintő felesleges ingó vagyonelemek (inkurrencia) kincstári vagyoni körből történő kivonásának előkészítésével kapcsolatos feladatokban, együttműködik azok hasznosításában.
(5) A vonatkozó jogszabályok és HM utasítások szerint végzi a nemzetközi szerződésekből adódó kifizetéseket.
(6) Tervezi és szervezi a feladatkörébe tartozó hazai és külföldi (köz)beszerzési, valamint egyéb kereskedelmi témájú tárgyalásokat és az azokhoz kapcsolódó utazásokat. Az érintett honvédelmi szervekkel együttműködve tervezi, szervezi a hadfelszerelési konferenciákat, bemutatókat és konzultációkat.
52. § (1) Szakmailag irányítja és végzi a haditechnikai eszközök, rendszerek műszaki kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeit, meghatározza a fejlesztések K+F követelményeit és szakmailag felügyeli azok megvalósítását. Szervezi a hazai és nemzetközi K+F résztvevők szakmai kapcsolatait és folyamatosan feldolgozza a legújabb technológiai eredmények katonai alkalmazhatóságát. (2) Irányítja és végzi az MH kiemelt hadfelszerelés-fejlesztési programjai előkészítését, végrehajtását, melynek során végzi a beszerzési feladatok műszaki szakértői támogatását is.
(3) Biztosítja az MH részére a honvédelem technikai korszerűsítésével összefüggő fejlesztési javaslatok, döntések előkészítését, a tárca haditechnikai tudományos és műszaki tájékoztatását.
(4) Gondoskodik a fejlesztési eredményként keletkezett műszaki szellemi termékekről, intézkedik a szolgálati találmányok oltalom alá helyezése érdekében, szabadalmazási jogokat gyakorol a szolgálati szabadalmak és használati mintaoltalmak felett, tárolja a gyártmánydokumentációkat, ellátja azokkal az érintett honvédelmi szerveket.
(5) Végrehajtja a beszerzett hadfelszerelés műszaki megfelelőségi vizsgálatait, a rendszerbeállításhoz előírt haditechnikai ellenőrző vizsgálatokat. Országos hatáskörrel végzi az eszközök kisugárzás-védelmi, TEMPEST és EMC vizsgálatait.
(6) Végzi a hadfelszerelés központi beszerzésének minőségbiztosítási feladatait, a STANAG 4107 alapján jelentkező állami minőségbiztosítási feladatokat, továbbá a NATO AQAP normatív dokumentumoknak való megfelelőségük alapján vizsgálja, értékeli és tanúsítja a hadfelszerelési szállítók minőségirányítási rendszereit.
(7) Végzi a nemzeti katonai szabványosításhoz kapcsolódó tárcaszintű feladatokat, koordinálja a NATO műszaki egységesítési tevékenység nemzeti feladatait, ellátja az érintett szervezeteket a szükséges szabványügyi dokumentumokkal.
(8) Végzi a termékkodifikációs tevékenységek szervezését.
(9) Végzi az MH mérésügyi tevékenységének irányítását, felügyeletét, az általános és speciális rendeltetésű mérőeszközökkel való központi gazdálkodást, a kapcsolódó fenntartási és ellenőrzési tevékenységeket.
(10) Végzi a feleslegessé vált haditechnikai eszközök hatástalanításának műszaki irányítását, a hatástalanításban részt vevők szakmai alkalmasságának minősítését, a hatástalanítás igazolásának kiadását.
Az MH ÖHP logisztikai gazdálkodási feladatai
53. § (1) A HM FLÜ szakmai irányítása mellett tervezi – a katonai vezetés által meghatározott prioritások figyelembevételével – a védelmi feladatok logisztikai biztosítását. (2) Javaslatot tesz az ellátásban alkalmazott normák és normatívák képzésére.
(3) Kidolgozza és megküldi a beszerzési és fejlesztési igényeket az illetékes HM és MH szintű szakmai szervek részére.
(4) Összeállítja az MH katonai szervezetenkénti és összesített intézményi, logisztikai elemi költségvetési tervjavaslatait. A honvédelmi miniszter által az MH részére jóváhagyott összesített költségvetés alapján jóváhagyja a katonai szervezetek részére az éves intézményi költségvetéseket.
(5) Az MH katonai szervezetei logisztikai költségvetési előirányzatairól analitikus nyilvántartást vezet, értékeli és elemzi azok logisztikai gazdálkodását. Végrehajtja a külön HM utasításban meghatározott, hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat.
(6) Az összhaderőnemi parancsnok költségvetési beszámolójához elkészíti az összesített logisztikai beszámoló jelentést.
(7) Javaslatot tesz az MH minősített időszaki igényeinek meghatározásához.
(8) Kidolgozza a tárcaszintű béke és békétől eltérő időszaki logisztikai utaltsági rendet, biztosítja annak naprakészségét.
(9) Végzi a nemzetközi válságkezelő és békeműveletekben tevékenykedő katonai szervezetek teljes körű – központi és csapat – közvetlen logisztikai biztosítását.
(10) Részt vesz a beszerzett szakanyagok és szaktechnikai eszközök csapatpróbájának előkészítésében és lebonyolításában, valamint a rendszeresítéshez kapcsolódó egyéb feladatok logisztikai támogatásában.
(11) Felel az MH külföldi és hazai, valamint a Magyar Köztársaság területén történő külföldi katonai csapatmozgások közlekedési biztosításért, az MH szállítmányainak kíséréséért, a polgári közlekedési szervekkel és hatóságokkal való együttműködéséért.
(12) Szakterületén részletesen szabályozza az anyaggazdálkodás, a technikai biztosítás MH szintű tevékenységét, meghatározza a gazdálkodás szakmai követelményeit.
(13) Irányítja, illetve koordinálja a működéshez szükséges logisztikai szükségletek, valamint a katonai feladatok ágazati erőforrás igényéből adódó költségvetési előirányzatok tervezését.
(14) Ellátási felelősségi körében megtervezi a beszerzéseket.
(15) Tervezi, szervezi és irányítja a honvédelmi szervek szakanyagokkal való ellátását, a szaktechnikai eszközök és anyagok technikai kiszolgálását, javítását és javító felszereléssel való ellátását.
54. § A központi ellátó szervek az MH ÖHP, illetve a termelői logisztika vonatkozásában a HM FLÜ szakmai irányítása mellett végzik: a) a hatáskörükbe utalt eszközök és anyagok beszerzését és a szolgáltatások biztosítását,
b) az anyagok, illetve technikai eszközök átvételével, készletezésével, tárca szintű központi nyilvántartásával, tárolásba helyezésével vagy kiadásával, karbantartásával és frissítésével, állagmegóvásával, hadrafoghatóságának, illetve hadihasználhatóságuk fenntartásával, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánításuk előkészítésével, végrehajtásával, az elszámolásokkal, az ártalmatlanítással kapcsolatos feladatokat,
c) a HM vagyonkezelésébe tartozó, honvédelmi célra feleslegessé vált ingó vagyonelemek kezelésével kapcsolatos feladatokat, a veszélyes anyagok műszaki ellenőrzését, laboratóriumi és szavatossági vizsgálatokat, valamint a kijelölt veszélyes anyagok, a hadfelszerelés tárolásközi kiszolgálását,
d) a kommunikáció technikai feltételeinek biztosítását, a távközlő hálózat üzemeltetését és felügyeletét, valamint a részükre meghatározott egyéb feladatokat.
55. § (1) Az egyes gazdálkodási területek esetében az önálló gazdálkodás feltételeivel nem rendelkező honvédelmi szerve az egyes anyagnemek és szaktevékenységek vonatkozásában az ilyen képességekkel (szervezettel, erőforrásokkal) rendelkező honvédelmi szervhez kerül utalásra. (2) Az ellátott honvédelmi szerv biztosítja a szükséges adatszolgáltatást az ellátó honvédelmi szerv részére.
(3) Az ellátó honvédelmi szervek felelősek a természetbeni ellátás költségére vonatkozó információk folyamatos biztosításáért az ellátott honvédelmi szervek részére.
(4) Az ellátó honvédelmi szerv a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó adatokat ellátottanként elkülönítetten tartja nyilván.
(5) A honvédelmi szerv, annak részjogkörű költségvetési egysége vagy egyéb szervezeti eleme, amennyiben az ellátást szervezetileg biztosító honvédelmi szervtől távol települ, ahhoz a honvédelmi szervhez kerül utalásra, amely az ellátást a leggazdaságosabb módon tudja biztosítani.
(6) Utaltság rendszerében szervezhető meg azoknak a honvédelmi szerveknek az egyes szakanyagokkal, szolgáltatásokkal való ellátása is, amelyek rendelkeznek gazdasági szervezettel, azonban a gazdálkodás egyes részfolyamatai, azok technikai lebonyolítása a gazdaságosság követelményének figyelembevételével nem teszik indokolttá a teljes körű önálló gazdálkodást.
(7) Az ellátásra utalt honvédelmi szerv köteles beszámolni felügyeleti szervének, illetve szolgálati elöljárójának a természetbeni ellátás végrehajtásáról, a gazdálkodás során felmerült nehézségekről, a gazdálkodási szabályok esetleges megsértéséről.
(8) A logisztikai utaltsági rend a tárca egészére anyagnemenként és szaktevékenységenként határozza meg az ellátó és ellátott szervek kapcsolatát.
(9) Az a honvédelmi szerv, amely valamely szaktevékenységi területen utalásra került, az adott szaktevékenységre vonatkozóan költségvetési előirányzatot nem tervezhet.
56. § (1) A gazdaságosság és hatékonyság szempontjainak figyelembevételével összevont logisztikai gazdálkodást lehet szervezni a honvédelmi miniszter jóváhagyásával azoknál a honvédelmi szerveknél, ahol erre a szervezeti, katonai vezetési és tárgyi feltételek megvannak vagy kialakíthatóak. (2) A nem azonos hadrendi alárendeltségbe tartozó honvédelmi szervek esetében is szervezhető összevont logisztikai gazdálkodás.
(3) A logisztikai gazdálkodás összevonása nem járhat a készenlét fenntartása és fokozása, illetve a hadkiegészítés követelményeinek csökkenésével.
Az MH HEK egészségügyi gazdálkodási feladatai
57. § (1) A jóváhagyott 10 éves erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igényterv hazai és nemzetközi keretein belül kialakítja az MH egészségügyi erőforrás- és költségterveit, éves költségvetési keretszámait, és a kiadott keretszámok alapján szakterülete költségvetési tervjavaslatát. (2) Elkészíti az egészségügyi központi költségvetésre vonatkozó évközi és év végi gazdálkodási beszámoló jelentéseket, elemzi és értékeli az MH központi egészségügyi gazdálkodásának helyzetét.
(3) Tervezi és összeállítja az MH minősített időszaki egészségügyi igényeit, amelyet megküld a HM Védelmi Hivatal részére.
(4) Koordinálja a visszaigazolt eszközök, anyagok, kapacitások és szolgáltatások felhasználását.
(5) Kidolgozza a tárcaszintű béke és békétől eltérő időszaki egészségügyi utaltsági rendet, biztosítja annak naprakészségét. Az aktualizált egészségügyi utaltsági rendet megküldi az MH ÖHP részére.
(6) Ellátási felelősségi körében megtervezi és végrehajtja a beszerzéseket.
(7) Biztosítja a nemzetközi válságkezelő és békeműveletekben tevékenykedő katonai szervezetek egészségügyi ellátásához szükséges, központi ellátás körébe tartozó igényeket.
58. § (1) Az elemi költségvetéssel rendelkező honvédelmi szervek költségvetési beszámolóikat és mérlegjelentéseiket a HM KPÜ által időszakonként összeállításra és kiadásra kerülő vezérigazgatói intézkedés alapján készítik el. (2) A számszaki és szöveges költségvetési beszámolók, s az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatások, jelentések összeállítását – az érintett honvédelmi szervek együttműködésével – a HM KPÜ végzi.
(3) A költségvetési címek, alcímek (összesített) számszaki és szöveges beszámolóit és mérlegjelentéseit az államháztartási információs rendszernek megfelelő formában, az elemi költségvetéssel rendelkező honvédelmi szervek beszámolói alapján a HM KPÜ összesíti, illetve állítja össze és a honvédelmi miniszter által történő aláírást követően a jogszabályokban meghatározott, illetve a PM által megjelölt határidőig megküldi a PM részére.
59. § (1) A szakmai és gazdasági beszámoló a tényadatok mellett azonos struktúrában a tervadatokat is tartalmazza, eltérés esetén annak okaival együtt. (2) A szakmai beszámoló számszaki és – a kitűzött célok megvalósításának helyzetét értékelő – szöveges részből áll.
(3) A tárgyév erőforrás- és költségtervei kidolgozásakor értékelni kell az előző év erőforrásai beszerzésének és felhasználásának helyzetét, annak hatását a következő 1(+n) éves tervre.
Államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés
60. § (1) Az államháztartási belső ellenőrzés rendszerét a jogszabályokban, illetve az e tárgyban kiadott HM utasításban, valamint a HM fejezet egységes államháztartási belső ellenőrzési kézikönyvében és a kapcsolódó módszertani segédletekben foglaltakkal összhangban kell megszervezni. (2) A honvédelmi szervek FEUVE rendszerüket a jogszabályoknak és HM utasításnak megfelelően építik ki, működtetik, és folyamatosan karbantartják, felülvizsgálják.
(3) A honvédelmi szervek vezetői évente, a költségvetési beszámoló mellékleteként nyilatkoznak a FEUVE rendszer működtetéséről a jogszabályban foglaltak szerinti formában. A saját pénzügyi-számviteli szervezettel nem rendelkező honvédelmi szervek esetében a honvédelmi szerv vezetőjének nyilatkozata mellé csatolni kell a HM KPÜ adott honvédelmi szervhez kikülönített szervezeti eleme vezetőjének nyilatkozatát is.
Gazdálkodási információs rendszer
61. § (1) A gazdálkodást érintő információáramlást a honvédelmi szerveknél minden erőforrás vonatkozásában biztosítani kell. (2) A tárca információs rendszerét és az információáramlás rendjét úgy kell kialakítani, hogy a 3. § (4) bekezdésben meghatározott információk a honvédelmi szerv vezetője, illetve a döntéshozó rendelkezésére álljanak. (3) Az információs rendszer kialakításakor biztosítani kell, hogy az alapadatot a keletkezés helyén, bizonylat alapján rögzítsék. Az adatok bevitelének, módosításának, lekérdezésének, megtekintésének, elemzésének lehetősége a hozzáférési jogosultságoknak megfelelően kerül biztosításra.
62. § (1) A honvédelmi szervek számviteli tevékenységének irányítása és felügyelete a HM KPÜ hatáskörébe tartozik, melynek keretében összeállítja számviteli politikát és azt a honvédelmi miniszter jóváhagyását követően kiadja a honvédelmi szervek részére. Átruházott hatáskörben a HM KPÜ a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan végrehajtja a számviteli politika karbantartását. (2) A számviteli politika, amelyet a fejezet valamennyi honvédelmi szerve köteles alkalmazni, meghatározza a számlarendet, szabályozza az eszközök és a források leltárkészítését, a leltározást és az értékelést, a selejtezést, a bizonylati rendet, az önköltségszámítás rendjét, a pénzkezelést és a Szakfeladatrendet.
(3) A számvitel rendszer kialakítása, működtetése során figyelembe kell venni a honvédelmi szervek szakmai feladataiból adódó sajátosságokat, valamint a katonai vezetési hierarchiát.
(4) A HM FLÜ, az MH HEK, valamint a HM IÜ végzik a fejezet vagyonkezelésébe tartozó kincstári vagyon jogszabályban meghatározottak szerinti számviteli besorolását.
63. § (1) A HM KGIR rendeltetése a HM fejezet gazdálkodási területei jellemző adatainak egységes rendszerben történő és egységes szempontok szerinti gyűjtése, tárolása, feldolgozása és értékelése, továbbá a fejezet gazdálkodása átláthatóságához, folyamatos kontrolljához, a belső, a felügyeleti és a külső ellenőrzésekhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása. (2) A HM KGIR felügyeletét, üzemeltetését, működésének koordinálását, fejlesztésének előkészítését a rendszergazdákkal együttműködve a HM KPÜ látja el.
(3) A HM KGIR-hez kapcsolódó feladatok végrehajtását külön HM utasítás szabályozza.
Kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység
64. § (1) Kiegészítő, kisegítő tevékenységnek kell tekinteni a honvédelmi szerv alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a honvédelmi szerv költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott konkrét mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, nem nyereségszerzés céljából, nem kötelezően végzett tevékenységet. (2) A kiegészítő, kisegítő tevékenység végzésére a honvédelmi szerv a mindenkori jóváhagyott létszámkeretén felül további közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony nem létesíthető.
(3) A kiegészítő, kisegítő tevékenységből származó bevételek felhasználását és elszámolását HM rendelet vagy külön HM utasítás szabályozza.
65. § (1) Az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenységet folytató honvédelmi szerv vezetője és a gazdasági vezetői funkciót gyakorló személy(ek) felelősek a tevékenységre vonatkozó szabályok betartásáért, különös figyelemmel a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetében az engedélyezésre, a költségek és bevételek számviteli elkülönítésére, az adózásra, valamint a pénzforgalmi lebonyolításra. (2) Nem végezhető vállalkozási tevékenység keretében olyan tevékenység, amely a jogszabályok betartásával kiegészítő tevékenység keretében is elvégezhető.
(3) A vállalkozási tevékenység eredményességét a honvédelmi szerv vezetője köteles folyamatosan vizsgáltatni. Amennyiben e tevékenység veszteségessé válik, a vezető haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a veszteséget okozó körülmények, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a tevékenység megszüntetésére.
(4) A vállalkozási tevékenységet végző honvédelmi szervnek vállalkozási szabályzattal kell rendelkeznie. A vállalkozási szabályzatban részletesen szabályozni kell:
a) a tevékenységi kör terjedelmét, az igénybe vehető eszközök jellegét és mennyiségének felső határát,
b) a résztvevők körét és létszámát,
c) a vezetés rendjét, a hatásköröket és a felelősségi kört,
d) a munkamegosztás rendjét,
e) az eredményfelosztás szabályait,
f) az önköltség számítás szabályait,
g) az árképzés szabályait,
h) az ellenőrzés rendjét,
i) a tartalékképzés és felhasználás szabályait,
j) a szerződéskötés rendjét.
(5) A vállalkozási szabályzatot az elöljáró parancsnok jóváhagyásával, a HM KPÜ illetékes vezetőjének ellenjegyzésével a honvédelmi szerv vezetője adja ki.
(6) A vállalkozási tevékenység árbevétele terhére kell elszámolni a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi ráfordítást, különösen a jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási járulékot és a központi ellátás keretében térítésmentes átvett, a vállalkozás céljára felhasznált anyagok, szolgáltatások, tárgyi eszközök értékét (értékcsökkenését).
Sajátosan gazdálkodó szervezetek
66. § (1) Az ÁEK, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: ZMNE), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok (a továbbiakban: KNBSZ) valamint a katonai ügyészségek gazdálkodását alapvetően az Áht., az Ftv., az Ámr. és az Áht. 124. § felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek figyelembevételével az e szervezetek tevékenységét szabályozó jogszabályok előírásai figyelembevételével kell megszervezni. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó SGSZ-ek önálló gazdasági szervezettel rendelkeznek, költségvetésük önálló költségvetési (al)címen kerül biztosításra. (3) Az SGSZ-eknek a tárca központosított ellátási rendjétől való eltérését külön belső rendelkezések, megállapodások szabályozzák.
67. § (1) Az ÁEK két, elhatárolható területre vonatkozó tevékenységének finanszírozása különböző módon valósul meg. (2) A betegellátási tényadatok alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a betegellátás közvetlen és közvetett költségeit finanszírozza, mely összegből teljes egészében fedezni kell az ezen feladatokat érintő valamennyi szükséges kiadást.
(3) Az ÁEK a működéséhez és fenntartásához szükséges egyes logisztikai, infrastrukturális, pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat és eszköz ellátásokat a HM térítésmentesen biztosítja.
(4) Az egyes katona egészségügyi szolgáltatások, illetve a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos kiadások fedezetére a HM költségvetési támogatást biztosít.
(5) Az ÁEK finanszírozását mind az OEP-től érkező bevételek, mind a HM tárca támogatása tekintetében – a Kincstáron keresztül – közvetlenül a HM KPÜ végzi.
(6) Az OEP által rendelkezésre bocsátott támogatás és az ÁEK – tárca által felülvizsgált és igazolt – előirányzat-maradványa nem vonható el, azonban annak előirányzatosítását a 28. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint kell kezdeményezni. (7) Az ÁEK egészségügyi szolgáltatásból származó saját intézményi bevételeiből – a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően – további elvonás nem eszközölhető.
(8) Az ÁEK tevékenységéhez kapcsolódóan – ha az előirányzat-fedezet rendelkezésre áll – hazai és nemzetközi pályázatokon vehet részt.
(9) Az OEP által nem finanszírozott speciális egészségügyi szolgáltatásokat az ÁEK térítés ellenében végzi.
68. § (1) A ZMNE gazdálkodásának rendjét – a gazdasági szabályozókat figyelembe véve – a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza. A Gazdálkodási Szabályzatot az Egyetemi Szenátus hagyja jóvá. A Gazdálkodási Szabályzat mellékletét képezi a Vállalkozási Szabályzat és az Önköltség-számítási Szabályzat. (2) A ZMNE intézményi költségvetési tervét a TVTR eljárásrendjében megtervezett és jóváhagyott erőforrás- és költségterv alapján a követelmények szerinti oktatással kapcsolatos feladatok ellátásához, az intézmény fenntartásához, illetve működtetéséhez szükséges személyi, anyagi és eszközszükséglet és a honvédelmi miniszter által kiadott költségvetési keret alapján állítja össze.
(3) A ZMNE gazdálkodása során adományokat vagy segélyeket csak a honvédelmi miniszter tájékoztatásának kötelezettsége mellett fogadhat el.
(4) Az alaptevékenységhez kapcsolódó oktatás, kutatás és fejlesztés tekintetében a ZMNE önállóan jogosult különböző hazai és nemzetközi pályázatok benyújtására.
(5) A ZMNE saját bevételéből – az Ftv. előírásai szerint, a honvédelmi miniszter előzetes engedélyével – gazdálkodó szervezetet létesíthet, illetve abban részesedést szerezhet, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásának nem része kincstári vagyon. (6) A ZMNE saját bevétele terhére foglalkoztatási jogviszonyokat létesíthet. Saját bevételeiből – a bevételek megteremtése érdekében – az állományába tartozó közreműködők részére díjazást fizethet.
69. § (1) A KNBSZ főigazgatói a jogszabályok, a belső rendelkezések és a jelen utasítás alapján a részletes gazdálkodási szabályokat – előzetes egyeztetés kötelezettsége nélkül – saját hatáskörben állapítják meg. Intézkedésben határozzák meg a kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási és ellenjegyzési jogköröket. (2) A KNBSZ 1+2 éves, illetve hosszabb távú erőforrás- és költségszükségleti, valamint kiadási igényterveiket és költségvetési terveiket a vonatkozó titokvédelmi szabályok betartásával a TVTR eljárásrendjében készítik el.
(3) A KNBSZ a részletes költségvetési adataikról minősített ügyiratot, vagyonukról minősített beszámolókat és mérlegjelentéseket készítenek, melyeket a honvédelmi miniszternek a HM KPÜ útján terjesztenek fel. A HM KPÜ a Kincstár, a Kincstári Vagyon Igazgatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a PM kivételével más szervek részére csak a honvédelmi miniszter engedélyével közölhet részletes vagy részadatokat.
(4) A KNBSZ SZMSZ-üket közvetlenül a honvédelmi miniszter részére terjesztik fel.
(5) A KNBSZ vonatkozásában a 17. § (3) bekezdés szerinti kérdés eldöntésére a főigazgatók jogosultak, szükség esetén állásfoglalásért fordulhatnak a honvédelmi miniszterhez. 70. § (1) A KNBSZ részére az MH ÖHP a központi gazdálkodás keretében csak a HM HVKF és az illetékes KNBSZ főigazgató együttműködésének részletes szabályait tartalmazó Megállapodásban rögzített eszközöket, hadfelszerelést, valamint szolgáltatásokat biztosítja. (2) Az MK Katonai Felderítő Hivatal (a továbbiakban: MK KFH) szervezetéhez tartozó véderő-, katonai és légügyi attaséhivatalok, a hazai bázisról működtetett regionális attaséhivatalok (a továbbiakban együtt: külképviseletek) külföldi állomáshelyeiken pénzforgalmuk lebonyolításához házipénztárt működtetnek, és bankszámlát kezelnek. Ezen készpénz és bankszámlapénz összege nem számít bele az MK KFH napi házipénztári készpénzkészletének összegébe.
(3) A külföldi állomáshelyen működő képviseletek esetében a bankszámla nyitását a KNBSZ főigazgatói saját hatáskörben engedélyezhetik.
(4) A speciális és külképviseleti gazdálkodás körében az MK KFH főigazgatója az MK KFH részére jóváhagyott költségvetésen belül önálló ingatlan- és anyaggazdálkodást folytat, mely alapján külföldön ingatlanokat, tárgyi eszközöket és készleteket vásárolhat, selejtezhet, illetve értékesíthet.
(5) A külképviseleti költségvetési előirányzatokhoz kötődő ellenjegyzési feladatokat az MK KFH pénzügyi-számviteli szervezetének vezetője gyakorolja.
71. § (1) A speciális költségvetési előirányzatot a KNBSZ főigazgatói az e célra jóváhagyott éves költségvetési előirányzat erejéig – speciális feladataik végrehajtása érdekében – az általuk indokoltnak tartott felhasználási jogcímeken használhatják fel. (2) A speciális költségvetési előirányzatokhoz kötődő ellenjegyzési feladatokat a KNBSZ főigazgatói által kijelölt személy gyakorolja.
(3) A KNBSZ főigazgatói a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. § (2) bekezdése alapján a honvédelmi miniszter egyetértésével meghatározzák azon ingatlanok körét, amelyek speciális kiadásából finanszírozott ingatlannak minősülnek.
72. § A KNBSZ-nél működtetett házipénztárak napi készpénzkészletének felső határa a részükre pénzforgalmi támogatásként jóváhagyott éves eredeti költségvetési előirányzat egy-tizenketted részének 15 százaléka lehet. (3) A nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű, a Kbt. alkalmazását kizáró – az OGY illetékes bizottsága hatáskörébe tartozó – előzetes döntés kezdeményezésére a KNBSZ főigazgatói a honvédelmi miniszter részére tesznek javaslatot. 74. § (1) A katonai ügyészségek gazdálkodásának rendjét – a hatályos szabályozók figyelembevételével – a katonai főügyész külön intézkedésben szabályozza. (2) A katonai ügyészségek az intézményi költségvetési tervet a TVTR eljárásrendjében megtervezett és jóváhagyott erőforrás- és költségterv alapján a törvényi feladatok ellátásához, az intézmény napi működéséhez szükséges személyi, anyagi és eszközszükséglet szerint a kiadott költségvetési keret alapján állítja össze.
(3) Az MH felsőszintű gazdálkodó szervei, központi ellátó szervei a katonai ügyészségek munkaköri jegyzékében rendszeresített technikai eszközöket és anyagokat, a személyi állomány megfelelő munkakörülményeinek megteremtését és fenntartását a központi gazdálkodás körében, valamint természetbeni ellátás keretében térítésmentesen biztosítják.
(2) Az utasítás 16. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba. (3) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
76. § (1) Ezen utasításban foglaltak figyelembevételével külön utasítás, intézkedés határozza meg: a) a HM VGF fő kidolgozói hatáskörében:
1. a honvédelmi szervek beszerzéseinek eljárási rendjét;
b) a HM KPÜ fő kidolgozói hatáskörében:
1. a személyi állomány pénzbeni járandóságaival kapcsolatos gazdálkodás szabályait;
2. a HM KGIR elveinek és egyes részrendszereinek tartalmára, bevezetésének ütemezésére, a működtetésre vonatkozó előírásokat;
3. a fejezeti kezelésű előirányzatok éves felhasználásának rendjét;
4. az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokat;
5. a határidőn túli tartozásállomány kezelésének rendjét;
6. a költségvetési előirányzatok felhasználásának tervezését és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás rendjét;
7. a költségvetési előirányzatok saját hatáskörben történő átcsoportosításának rendjét;
8. a honvédelmi szervek költségvetési alapokmányának összeállítását és jóváhagyásának rendjét;
9. a honvédelmi szervek kincstári számlái kezelésének és a pénzforgalom rendjét;
10. a honvédelmi szervek alaprendeltetésen kívüli tevékenységéből származó bevételek felhasználását és elszámolását;
11. a FEUVE rendszer kialakításának szabályait;
c) a HM FLÜ fő kidolgozói hatáskörében:
1. a logisztikai gazdálkodásra vonatkozóan a tervezés, kutatás, fejlesztés, ellátás (készletgazdálkodás, szállítás, tárolás), üzemben tartás (technikai kiszolgálás, javítás), kivonás (selejtezés, hasznosítás), nyilvántartás és elszámolás rendjét;
2. a termelői és a fogyasztói logisztikai rendszer szakirányítására vonatkozó átfogó szabályozást;
d) a HM IÜ fő kidolgozói hatáskörében:
1. az ingatlanvagyon kezelésével, gazdálkodásával, használatával, valamint az elhelyezési ellátás biztosításával és a környezetvédelmi feladatok végzésével összefüggő végrehajtási szabályokat;
2. az ingatlanok ideiglenes vagy végleges hasznosításának és az ingatlanvagyon építés-beruházással való bővítésének rendjét;
e) a HM KEHH fő kidolgozói hatáskörében:
1. a HM fejezet államháztartási belső ellenőrzésének rendjét;
2. a KNBSZ-ek speciális működési kiadásai államháztartási belső ellenőrzésének rendjét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályozók elkészítésére, illetve a szükséges módosításokra a kijelölt felelős honvédelmi szerv vezetője ezen utasítás közzétételét követő 60 napon belül intézkedik.
A Magyar Honvédség felsőszintű gazdálkodó szervei:
HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (költségvetési gazdálkodás)
HM Infrastrukturális Ügynökség (infrastrukturális gazdálkodás)
HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (logisztikai gazdálkodás)
HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (létszámgazdálkodás)
MH Logisztikai Ellátó Központ
MH Veszélyesanyag Ellátó Központ
MH Katonai Közlekedési Központ
MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ
Fsz. |
Termelői logisztikai szakmai felelős |
Anyagnem megnevezése |
Anyagnem kódja |
Fogyasztói logisztikai
szakmai felelős |
1. |
HM FLÜ |
Mérésügyi anyagok |
35 |
MH ÖHP |
2. |
HM FLÜ |
Harcvezetési rendszerek szakanyagai |
15 |
Híradó anyagok – állandó híradás |
12 |
Informatikai anyagok |
13 |
Elektronika, híradó anyagok |
19 |
Számítás-, ügyvitel- és nyomdatechnikai anyagok |
31 |
3. |
HM FLÜ |
Optikai és helyzetmeghatározó rendszerek szakanyagai |
11 |
Kiképzéstechnikai anyagok |
30 |
Műszaki anyagok |
33 |
Vegyvédelmi anyagok |
34 |
4. |
HM FLÜ |
Hagyományos fegyverzet és rakétatechnikai szakanyagok |
10 |
Páncélos- és gépjármű-technikai anyagok |
29 |
Repülőtechnikai anyagok |
14 |
5. |
HM FLÜ |
Élelmezési anyagok |
21 |
Ruházati anyagok, irodaszerek |
22 |
Üzemanyagok |
24 |
Humán (kulturális) anyagok |
32 |
Térképészeti anyagok |
36 |
6. |
HM FLÜ |
Közlekedési anyagok |
28 |
7. |
HM FLÜ |
Pénzügyi dologi szakanyagok |
41 |
8. |
HM FLÜ |
Ajándéktárgyak |
42 |
HM FLÜ |
|
Szakmai felelős |
Anyagnem megnevezése |
Anyagnem kódja |
9. |
HM Honvéd Egészségügyi Központ |
Egészségügyi anyagok |
26 |
10. |
MK Katonai Felderítő Hivatal |
Felderítő anyagok |
16 |
11. |
HM Infrastrukturális Ügynökség |
Elhelyezési szakanyagok |
38 |
12. |
HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség |
Pénzügyi előirányzatok |
99 |
A gazdálkodási intézkedés
fontosabb tartalmi szempontjai
A gazdálkodás rendje, vezetése, irányítása
– Központi és az intézményi költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó jog-, feladat- és hatáskörök;
– gazdálkodási jogkörök, a jogkörök átruházása;
– Gazdálkodási Bizottság, feladatai, tagjai, üléseinek gyakorisága (ha van).
Központi költségvetési gazdálkodás
– A gazdálkodás főbb folyamatai (beszerzések, beruházások);
– Felújítás, fenntartás, javítás;
A logisztikai intézményi (csapat-) gazdálkodás
– A gazdálkodás főbb folyamatai;
– Az intézményi gazdálkodás kiemelt területei;
– Bizonylatok kezelése, feldolgozása, határidők;
– Készpénz előleg felvételének rendje;
– Az anyagi készletek analitikus nyilvántartása;
– Anyagkezelők általános feladatai;
– Pénztárgép (élelmezés) kezelésének rendje, (megőrzési felelősség nyilatkozat).
A HM ...sz. Gazdálkodás Támogató és Pénzügyi Ellátó Referatúra és a HM/MH szervezet együttműködése és munkakapcsolata
– Költségvetési tervezési, beszámolási feladatok;
– Előirányzat-átcsoportosítási feladatok;
– Pénzellátással kapcsolatos feladatok;
– Számviteli, könyvviteli feladatok;
– Ellenőrzés (házipénztár, járandóságok stb.).
Ellenőrzések, egyeztetések
– A gazdálkodási tevékenység ellenőrzésének felépítése, működése (belső ellenőrzés, FEUVE rendszer).
Gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és egyéb szabályozók
– A gazdálkodási intézkedésben szereplő jogszabályok és egyéb szabályozók felsorolása.