159/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

– A tájképi és kultúrtörténeti jelentőségű fasor fennmaradásának biztosítása.

– A fasor – botanikai értéket jelentő – idős fáinak megőrzése.

– A fasor idős fáihoz kötődő állatvilág megőrzése.

– A természetvédelmi célú bemutatás elősegítése.

2. Természetvédelmi stratégiák

– A fasor egyszeri, teljes rekonstrukciója (növény-egészségügyi kezelés, beteg és menthetetlen fák eltávolítása, majd ezek pótlása, menthető fák nyesése).

– A fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

– Hosszú távon tájképvédelmi szempontból nem megfelelő objektumok áthelyezése, elrejtése.

– A természetvédelmi célú bemutatást szolgáló infrastruktúra kiépítése.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Fajok védelme

– A beavatkozásokat (fakivágás, ágnyesés) vegetációs időszakon kívül, de a denevér betelelés és az énekes madarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

– Fokozottan védett madárfaj (pl. haris) fészkelése esetén a fészket és a fenntartásához szükséges védelmi területet kell kijelölni.

3.1.2. Látogatás

– A tervezési terület szabadon látogatható.

– A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

3.1.3. Közlekedés, oktatás és bemutatás

– A területen gépjárművel közlekedni csak a természetvédelmi célú kezelési tevékenységek, illetve a természetvédelmi hatósági engedéllyel végzett kutatások keretében szabad.

– A látogatás és bemutatás célját szolgáló, tájba illő létesítmények összes alapterülete nem haladhatja meg a tervezési terület 0,05%-át.

3.1.4. Terület- és földhasználat

– A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.

– A meglévő infrastruktúra és közműhálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

– A területen növényvédő szert és irtószereket csak a fák egyedi védelme érdekében szabad használni.

– A területen vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el.

– A fapótlások vad elleni védelmét biztosítani kell.

– A tervezési terület a jelenlegitől eltérő területfelhasználási egységbe nem sorolható.

3.1.5.³ Táj- és kultúrtörténeti értékek

– A nagycenki hársfasor tájképi jellegét meg kell őrizni.

– A fiatal, elkorcsosult, alászorult, a fasorban nem megfelelő helyre telepített fákat el kell távolítani.

– A fiatal, egészséges, a fasorban nem megfelelő helyre telepített fákat el kell távolítani.

– A fasorból csak abban az esetben távolítható el fa, ha ez a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében szükséges. Az eltávolított fákat pótolni kell, kivéve a természetvédelmi céllal eltávolított és korábban sorközbe ültetett egyedeket.

– A fapótlásokat előnevelt, földlabdás sorfa jellegű suhángokkal kell elvégezni vegetációs időn kívül (elsősorban Tilia cordata fajokkal).

– A fapótlásokat a fasorban lehetőleg a fák eredeti helyén kell elvégezni, a faközbe ültetés egyedi természetvédelmi hatósági elbírálást követően lehetséges.

– A faápolás során megengedett a koronaalakítás, a sérült és beteg koronarészek eltávolítása, a tősarjak eltávolítása, az üregek gondozása, a fagyöngy folyamatos eltávolítása.

– A talaj bolygatásával járó természetvédelmi kezelési tevékenységek megkezdése előtt a természetvédelmi kezelő kikéri az örökségvédelmi hatóságként eljáró illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal véleményét.

Az egyszeri, teljes rekonstrukcióra vonatkozó kezelési módok az egyes fák állapotának megfelelően:

– jó állapotban lévő, idős fák: kezelést nem igényelnek, esetlegesen sarjlevágás;

– jó állapotban lévő, idős fák, kismértékben károsodott ágrendszerrel: a száraz csúcsok levágása, a fagyöngy eltávolítása, sarjlevágás;

– idős, jelentősen sérült koronaformájú fák: az idős ágak visszavágása, a fagyöngy eltávolítása, régi sebhelyek kezelése, a korábban betonozott üregek utókezelése;

– idős, jelentősen korhadt törzsű és ágazatú fák: a madár, illetve denevérvédelem, valamint alsóbbrendű korhadéklakó fajok miatt megtartandók. Az idős ágak visszavágása, a fagyöngy eltávolítása, régi sebhelyek kezelése, a korábban betonozott üregek utókezelése, a törzsbelső kitisztítása, vízkivezetés megoldása;

– leromlott, erősen károsodott fák, illetve deformálódott koronájú vagy korona nélküli fák: eltávolítást, szükség esetén tuskókiszedést követően pótlás sorfa jellegű fákkal;

– középkorú, szép koronájú, egészséges fák az első pótlásból: kezelést nem igényelnek, esetlegesen sarjlevágás;

– jó állapotban lévő, középkorú fák, kismértékben károsodott ágrendszerrel, fagyöngyfertőzéssel, erős számú tősarjjal: a száraz ágvégek levágása, a fagyöngy eltávolítása, sarjlevágás;

– fiatal, egészséges, megfelelő helyre telepített fák: nem igényelnek kezelést.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

– A gyepeken kizárólag extenzív rétgazdálkodás alkalmazható.

– A terület évente legfeljebb kétszer kaszálható, a kaszálásokat a nyár első felében (június), illetve a nyár végén, kora ősszel (augusztus-szeptember) lehet elvégezni.

– A keletkezett szénát a kaszálást követően egy hónapon belül le kell hordani a területről.

– A gyepeken bármilyen fajta tápanyag-utánpótlás, felülvetés, drénezés tilos.

3.2.2. Erdők kezelése

– A Hidegség 3E jelű erdőrészlet tekintetében a tervezés időpontjában érvényes körzeti erdőterv előírásai a természetvédelmi igényeket kielégítik, és a következőkben is az abban meghatározott erdőgazdálkodási gyakorlat a kívánatos.