26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelet

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

– A belső-somogyi homokvidék északkeleti részének természetes növény- és állatvilágának, valamint jellegzetes tájképi értékeinek megőrzése, fenntartása.

– A terület védett növény- és állatfajainak [pl. vidrafű (Menyanthys trifoliata); keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium); kosbor fajok (Orchis sp); fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp.nigricans); vidra (Lutra lutra)] és változatos, mozaikos élőhelyegyüttesének megőrzése.

– A terület természetes vizes élőhelyeinek (pl. láp- és mocsárrétek, zsombékosok és magassásrétek) helyreállítása és megőrzése.

– Természetvédelmi célú kutatási tevékenység, oktatás, bemutatás és szemléletformálás elősegítése.

2. Természetvédelmi stratégiák

– A terület jelenlegi természeti és táji értékeinek kialakulásához vezető extenzív, hagyományos gazdálkodási módok folytatása, ösztönzése.

– A területen lévő halastó természetvédelmi szempontú hasznosítása.

– A természetvédelmi céloknak megfelelő ökológiai szemléletű vízgazdálkodás a vizek lefolyásának lassításával.

– Az agresszívan terjeszkedő tájidegen fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.

– Szemléletformálás, a lakosság tájékoztatása, bevonása a természetvédelmi célok megvalósítására irányuló tevékenységekbe.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelés részletes előírásait – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdése c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1–3.2. fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

– A hagyományos extenzív gazdálkodási tevékenység folytatása, legeltetéses állattartás és kaszálás a gyepek megőrzése érdekében.

– A vízfolyások feltöltődő mederszakaszait csak különösen indokolt esetben szabad újra mélyíteni a természetvédelmi hatóság engedélyével, az igazgatósággal egyeztetetett módon.

– Szükség esetén (elsősorban természetes eredetű) akadályok elhelyezésével kell elősegíteni a patakmedrek természetes állapothoz hasonló lefutásának kialakulását.

3.1.2. Fajok védelme

– A gyepek legeltetésekor figyelemmel kell lenni a védett növényfajok életciklusára. A legeltetést a védett növényfajok termőhelyén csak azok termésérése után, legkorábban május 15-én szabad megkezdeni.

3.1.3. Látogatás

– A látogatócsoportok létszáma legfeljebb 25–30 fő lehet. Ennél nagyobb létszámú csoportok esetén az igazgatóság által biztosított szakvezetőt kell igénybe venni a látogatáshoz.

– Technikai sportok és a védett természeti, valamint a táji értékeket veszélyeztető tevékenységek nem folytathatók a területen.

– A védett (és különösen a fokozottan védett) állatfajok élettevékenységét (fészkelését, táplálkozását stb.) a látogatók nem zavarhatják.

3.1.4. Oktatás és bemutatás

– A terület kialakulását, fejlődéstörténetét, természeti, táji értékeit és megőrzésük jelentőségét bemutató tanösvényt és tájékoztató táblákat kell létesíteni.

3.1.5. Terület- és földhasználat

– A területen található földutak gépjárművel nem vehetők igénybe, kivéve a természetvédelmi kezelés és a területen jogszerűen végzett tevékenységek megvalósítása érdekében történő gépjárműhasználatot.

– A területen tilos a hulladékelhelyezés.

– Tűzgyújtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye és az igazgatósággal való előzetes egyeztetés szükséges.

3.1.6. Vadgazdálkodás

– A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjére kell csökkenteni.

–¹ A vadászati létesítményeket a természetvédelem, turizmus, kutatás szempontjait figyelembe véve kell elhelyezni a területen. A vadászati létesítmények engedélyezési eljárása során a természetvédelmi hatóság a szakkérdés vizsgálata során az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével jár el.

– A területen vadat vonzó vadgazdálkodási berendezés (sózó, szóró) elhelyezése tilos.

3.1.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek

– A legelőn található idős fák kivágása csak különösen indokolt esetben, az igazgatósággal való előzetes egyeztetéssel és a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyepek kezelése

– A gyepeket a láprétek és nedves területek kivételével legeltetni kell, elsősorban őshonos háziállat-fajtákkal.

– A legelőkön szükség esetén cserjeirtást kell végezni.

– A legelő állatállomány létszámát csak a rendelkezésre álló legelők kiterjedésével és hozamával összhangban szabad emelni, a túllegeltetést kerülni kell.

– A nedves gyepterületeket kaszálással kell kezelni. A lekaszált növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani a területről, lehetőleg kézi erővel.

– Az üde lápréteken a rendszeres használatot mellőzni kell.

3.2.2. Halastavak kezelése

– A halgazdálkodást a természetes halfaj-összetétel biztosításával, a területen honos halfajoknak a víztest méretével és típusával összhangban történő telepítésével kell végezni.

– Halászati tevékenység csak a természetvédelmi szempontoknak és célkitűzéseknek alárendelten folytatható.

– A halak etetését minimalizálni kell, a gazdálkodást a természetes eltartóképességre kell alapozni.

– A halastó töltéseit folyamatosan karban kell tartani.