435/2007. (X. 24.) OVB határozat
435/2007. (X. 24.) OVB határozat
2007.10.26.
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Semjén Zsolt, a dr. Navracsics Tibor és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az országos népszavazásra javasolt konkrét kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozók 2007. október 15-én az alábbi, országos népszavazásra javasolt kérdést nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tiltsa meg politikai hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történő közzétételét?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése alapján a népszavazásra feltenni kívánt konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Nem egyértelmű a kérdés akkor sem, ha nem állapítható meg, hogy a törvényalkotót az eredményes népszavazás alapján milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli, és ezt milyen eljárási rendben köteles teljesíteni. A vizsgált kezdeményezés így nem tekinthető egyértelműnek, mert a kérdés egy egyszerű többséggel elfogadható törvényre utal, azonban tárgya alapján több olyan kérdést érint – sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, a pártok működése –, amelyek csak kétharmados többséggel elfogadott törvénnyel szabályozhatók.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés azért sem felel meg az egyértelműség követelményének, mert több olyan fogalmat használ, amelyek közkeletű értelmezése jelentősen eltér a jogszabályi meghatározásoktól. Így a sajtó fogalma, illetve a politikai hirdetés meghatározása. Ezek a fogalmak jogi definíciójuk alapján lényegesen szélesebb kört fednek le, mint a köznapi értelemben vett „sajtó” és „politikai hirdetés” fogalmak. Ennek alapján a választópolgároknak a kezdeményezést támogató „IGEN” szavazata, illetve az e mögött lévő választói akarata nagy valószínűséggel nem ugyanazt a tárgykört fedi, mint amelyet az Országgyűlésnek az eredményes népszavazás alapján újra kell szabályoznia. A „politikai hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történő közzététele” megfogalmazás sem értelmezhető egyértelműen a jogalkotó számára, hiszen a „politikai hirdetés” fogalom jelenleg jogilag csak az elektronikus sajtó esetében rögzített, az írott sajtó és a szabadtéri reklámhordozók esetében nincs meghatározva, mi számít „politikai hirdetésnek”.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás – tekintettel arra, hogy a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény a „sajtó” fogalma alá vonja mind az írott sajtót, mind az elektronikus médiát, és hogy a „politikai hirdetés” fogalma is igen tágan értelmezhető – gyakorlatilag a politikai tartalmú tömegkommunikáció betiltására kötelezné az Országgyűlést. Ezzel a kezdeményezés részben alkotmányellenes, részben lehetetlen célra irányul, így hitelesítése ezen okból sem lehetséges.
II.
A határozat az Nsztv. 9. §-ának (2) bekezdésén, 10. §-ának c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás