• Tartalom

75/2007. (X. 19.) AB határozat

75/2007. (X. 19.) AB határozat1

2007.10.19.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 240/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 240/2007. (VII. 31.) OVB határozatával megtagadta egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson annak érdekében, hogy egy embernek egyidejűleg több házastársa legyen?”.
Az OVB határozatának indokolása szerint az Alkotmány 15. §-a értelmében a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Az „Alkotmány e rendelkezését az Alkotmánybíróság a 14/1995. (III. 13.) AB határozatában egy férfi és egy nő jogaként határozta meg. Mindezek alapján a kezdeményezésben megtartott eredményes népszavazás a »házasság« alanyai számának növelésével megváltoztatná az Alkotmány idézett rendelkezése mögötti tartalmat és így burkolt alkotmánymódosítást eredményezne”.
A 240/2007. (VII. 31.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2007. évi 104. számában, 2007. augusztus 3-án jelent meg. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani. A határozat ellen a kezdeményező nyújtott be kifogást, amely 2007. augusztus 7-én, határidőn belül érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdésére tekintettel a kifogást soron kívül bírálta el.

2. A kifogás szerint „téves és a tényleges jelentéséhez képest eltérő értelmezést jelent az Alkotmány 15. §-ában szereplő – a házasság intézményének védelmét megfogalmazó – rendelkezésnek az OVB (...) indokolásában szereplő felfogása, azaz »a házasság alanyai számának növelése« nem jelenti az Alkotmány módosítását. Az Alkotmány 15. §-ában szereplő kitétel a házasságnak, mint intézménynek a védelméről szól, (...) [n]em jelentheti azonban a jogintézmény más – esetleg alacsonyabb szintű – jogszabályokban meghatározott tartalma megváltoztatásának tilalmát”. A kifogás benyújtója szerint „az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában (...) nem szerepel az (...) »egy« házastársra vonatkozó korlátozás”. A kifogás előterjesztője szerint „az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján biztosítani kell az állampolgári jogok gyakorolhatóságának a vallási, illetve faji alapon történő egyenlőségét is. A jelenlegi törvényi szabályozás azonban nemhogy nem teszi lehetővé egy muzulmán vallású személy számára (...), hogy az (...) eredeti hazájában gyakorolt társadalmi-családi életmódot a Magyar Köztársaság területén is gyakorolhassa, hanem (...) büntetéssel is sújtható”.

II.

A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:

1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:
15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
(...)
28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”.

2. A Ve. érintett rendelkezései:
130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”

3. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény érintett rendelkezése:
10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
(...)
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”

4. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) szerint:
27. § (1) Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.”

III.

A kifogás megalapozatlan.

1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása jogorvoslati eljárás, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].

2. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését azon indokolással tagadta meg, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazás megváltoztatná az Alkotmány 15. §-a mögötti tartalmat, és így burkolt alkotmánymódosítást eredményezne.
Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja, hogy a „népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódosítást” [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33.]. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik, ezért választópolgári kezdeményezésre nem írható ki olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 262.; 28/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 290, 292.; 50/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 359, 364.; 48/2003. (X. 27.) AB határozat, ABH 2003, 552, 554.; 33/2007. (VI. 6.) AB határozat, ABK 2007. június, 482, 486.]. Az Alkotmánybíróság „eddigi gyakorlatában akkor ítélte az alkotmánymódosítás tilalmába ütközőnek a népszavazásra bocsátandó kérdést, ha a kérdés tartalmából valamely új szabálynak az Alkotmányba való beépítésére keletkezett volna kötelezettsége az Országgyűlésnek (...), vagy a kérdés az Alkotmány valamely tételes rendelkezésével ellentétes szabály megalkotására irányult” [43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABK 2007. június, 565, 568.).

3. Az Alkotmánybíróság korábban már értelmezte az Alkotmány 15. §-ában szereplő házasság fogalmát [14/1995. (III. 13.) AB határozat, ABH 1995, 82.]. Ebben a határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy „általánosan elismert jogi fogalma szerint a házasság férfi és nő életközössége” [14/1995. (III. 13.) AB határozat, ABH 1995, 82, 84.]. Az Alkotmánybíróság szerint e megfogalmazásból következik, hogy a hatályos magyar Alkotmány egy férfi és egy nő életközösségét tartja olyan értéknek, amely alkotmányos védelmet élvez.
Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben – az OVB álláspontjával azonosan – úgy ítélte meg, hogy burkolt alkotmánymódosítást eredményezne az a népszavazás, amely az Alkotmány 15. §-ának tartalmával ellentétes szabály megalkotására kötelezné az Országgyűlést [lásd 43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABK 2007. június, 565, 568.]. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB hitelesítést megtagadó 240/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyta.

4. A kifogás benyújtójának a többes házasság kötésének bűncselekménnyé nyilvánításával (és büntetéssel való fenyegetésével) kapcsolatos felvetésére az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.) a kettős házasságot büntetni rendelő rendelkezését (192. §) főszabály szerint a magyar állampolgár által bel- és külföldön elkövetett ilyen cselekmény esetén kell alkalmazni [3. § (1) bekezdés]. Nem magyar állampolgárok esetében kizárólag a Magyarországon történt többes házasságkötést rendeli büntetni a Btk., a külföldön történt házasságkötés – amennyiben az a házasságkötés helye szerint nem bűncselekmény – nem büntetendő [4. § (1) bekezdés a) pontja]. Nincs tehát büntetőjogi akadálya annak, hogy egy muzulmán vallású személy „eredeti hazájában gyakorolt társadalmi-családi életmódot a Magyar Köztársaság területén is gyakorolhassa”.

Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Alkotmánybírósági ügyszám: 967/M/2007.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére