8/2007. (MK 64.) PM utasítás
8/2007. (MK 64.) PM utasítás
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2007.05.24.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szervezeti felépítéséről és működési rendjéről az alábbi utasítást adom ki:
1. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szervezetét és működési rendjét a jelen utasítás mellékletét képező – a miniszterelnök által jóváhagyott – Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltak szerint állapítom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Melléklet a 8/2007. (MK 64.) PM utasításhoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Szervezeti és Működési Szabályzata
Szervezeti és Működési Szabályzata
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet jogállása, hatásköre és feladatai
1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) kormányhivatal.
(2) A Felügyelet hatáskörét, működését és feladatait jogszabályok, különösen a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi. CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza.
(3) A Felügyelet hatásköre kiterjed a Psztv. 3. §-ában hivatkozott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére. A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.
a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a Felügyelet feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,
b) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt,
c) a miniszterelnök jóváhagyását követően normatív utasításban kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,
d) jóváhagyja a Felügyelet alapító okiratának módosítását,
e) értékeli a Felügyeleti Tanács elnökének félévente, a félévet követő hónap 15. napjáig írásban adott tájékoztatóját a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól, szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kér.
A Felügyelet alapadatai
2. § (1) A Felügyelet megnevezése Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, megnevezésének hivatalos rövidítése: PSZÁF.
(2) A Felügyelet
a) angol nyelvű megnevezése: Hungarian Financial Supervisory Authority, angol nyelvű rövidítése: HFSA,
b) francia nyelvű megnevezése: Autorité de la Surveillance Financier de la Hongrie, francia nyelvű rövidítése: ASFH,
c) német nyelvű megnevezése: Ungarisches Aufsichtsamt für Finanzwesen, német nyelvű rövidítése: UAF.
(3) A Felügyelet besorolási, technikai azonosító adatai:
a) alapító okirat kelte: 2000. április 1.; száma: 5732/2000.,
b) szakágazati besorolása: 751123 Gazdasági és pénzügyi ellenőrző tevékenység,
c) ellátandó szakfeladata: 75173–5 Hatósági főfelügyeleti, szakmai irányítási tevékenység,
d) adószáma: 15329877–2–41,
e) kincstári előirányzat felhasználási keretszámla száma: 10032000-00283834-00000000,
f) az alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése Pénzügyminisztérium fejezet 13. címén jóváhagyott költségvetés,
g) kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet a Felügyelet nem folytat.
A Felügyelet képviselete
3. § (1) A Felügyeletet – a szervezeti és működési szabályzat 1. § (4) bekezdés b) pontja figyelembevételével – harmadik személyekkel szemben és más hatóságok előtt a Felügyeleti Tanács elnöke képviseli. Képviseleti jogkörét a Felügyeleti Tanács elnöke a szervezeti és működési szabályzat keretei között és egyedi felhatalmazás alapján átruházhatja.
(2) A képviseletet bírósági eljárásban a Felügyelet alkalmazásában lévő jogtanácsosai, jogi előadói, illetve meghatalmazott jogi képviselői, más hatóságok előtt a Felügyelet hivatali munkarendje szerint illetékes megbízottjai is elláthatják külön meghatalmazás nélkül.
A Felügyelet gazdálkodása
4. § A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a Pénzügyminisztérium fejezeten belül elkülönítetten szerepel. Kiadásait külön jogszabályokban meghatározott saját bevételekből teljes jogkörrel, önállóan tervezi meg, illetőleg finanszírozza. Állami támogatást az államháztartásra vonatkozó szabályok szerint vehet igénybe. A Felügyelet költségvetése tekintetében a Felügyeleti Tanács elnöke látja el mindazokat a feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal. A Felügyeletnél az államháztartásról szóló törvény értelmében a költségvetési szerv vezetője a főigazgató.
Közhasznú és gazdasági társaságban való
részvétel
részvétel
5. § (1) A Felügyelet egyszemélyes tulajdonában van a Hitelintézeti és Felszámoló Kht.
(2) A Felügyelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – más közhasznú és gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.
A FELÜGYELET SZERVEZETE
A Felügyelet szervezeti tagozódásának általános szabályai
6. § (1) A Felügyelet szervezeti egységei a Felügyeleti Tanács és a Hivatal. A szervezeti és működési szabályzatban – az egyes szervezeti egységek külön említésének kivételével – a Felügyelet alatt a két szervezeti egységet együttesen kell érteni.
(2) A Felügyelet élén a legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács áll. A Felügyeleti Tanácsot a Felügyeleti Tanács elnöke vezeti.
(3) A Felügyelet Hivatala élén a főigazgató áll, aki a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét. A főigazgatónak két helyettese van.
(4) A főigazgató és helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja.
(5) A Felügyeleti Tanács elnöke és tagjai, mint állami vezetők tevékenységét titkárság segíti.
(6) A Felügyelet tevékenysége – a Felügyeleti Tanács elnöke és a főigazgató által közvetlenül irányított területek mellett – a prudencális (intézményi) felügyeleti területre és a piacfelügyeleti területre tagozódik.
(7) A prudenciális felügyeleti területet és a piacfelügyeleti területet főigazgató-helyettes irányítja.
(8) A Hivatal a Felügyelet hivatali szervezete. A Felügyelet hivatali szervezeti egységei a Felügyeleti Tanács titkársága, az igazgatóságok, a Stratégiai kabinet, a Főigazgató-helyettesi kabinetek és a főosztályok. A főosztályokon belül szakmailag indokolt esetben osztályok működnek.
(9) A szakmailag szorosan összefüggő feladatokat ellátó több főosztály igazgatóságot alkot.
(10) A szakmailag szorosan összefüggő feladatokat ellátó főosztályok koordinált vezetését ellátó, főosztályvezetői besorolással és a Hivatal döntés-előkészítő testületeiben tagsággal rendelkező vezetőnek ügyvezető igazgatói megbízás adható. A Felügyelet hivatali szervezetében szakmai kompetencia központot jelentő hivatali szervezeti egység vezetője számára igazgatói cím adható.
(11) Az igazgatóságot ügyvezető igazgató, a főosztályt ügyvezető igazgató vagy főosztályvezető, az osztályt főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti.
(12) A Felügyelet döntéselőkészítő testületei a vezetői értekezlet, az éves munkaértekezlet és a munkacsoport.
(13) A Felügyelet döntéstámogató testületei a projekt és az állandó bizottság.
A Felügyeleti Tanács elnöke
7. § A Felügyeleti Tanács elnöke
a) beszámoltatja a főigazgatót és a főigazgató-helyettest,
b) képviseli a Felügyeletet, ennek keretében
1. a Felügyelet polgári eljárásokban történő képviseletére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a Felügyeletre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint meghatalmazást adhat más természetes vagy jogi személynek,
2. a Felügyeleti Tanács döntéseinek megfelelően képviseli a Felügyeletet nemzetközi, a kormányzati, a társhatósági és a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel fenntartott kapcsolatokban, ezen belül különösen a megállapodások megkötésénél és a kötelezettségvállalásoknál,
3. meghatározza a nemzetközi, a kormányzati, a társhatósági és a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel kapcsolatot tartó személyek körét,
4. kiadmányozza a Felügyeleti Tanács által hozott határozatokat, a Felügyelet által kezdeményezett jogszabály-alkotási javaslatokat és a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során adott véleményeket,
c) összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről,
d) a Ksztv. 72. § (1) bekezdése alapján előkészíti és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,
e) javaslatot tesz a Felügyelet részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díjak mértékére,
f) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
g) a Felügyelet tevékenységéről minden év május 31. napjáig beszámol – a pénzügyminiszter útján – a Kormánynak, ezzel egyidejűleg működéséről tájékoztatót (éves jelentés) tesz közzé,
h) félévente tájékoztatót készít a pénzügyminiszternek a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól,
i) a pénzügyminiszter kérésére a Felügyelet tevékenysége értékeléséhez a jogszabályi rendelkezések alapján és keretei között információt, szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad,
j) a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a pénzügyminiszternek a Felügyeletnél működő belső ellenőrzési rendszerekről és a megbízhatósági ellenőrzésekről,
k) a főigazgató javaslatára a gazdasági vezetőt és a Belső ellenőrzési főosztály vezetőjét megbízza és felmenti, illetve megbízását visszavonja,
l) a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a meghatározott létszámkereten belül dönt a Felügyelet létszámának meghatározásáról, a hivatali szervezeti egységek közötti megoszlásáról,
m) évente egyszer – a Felügyeleti Tanács tagjai és a főigazgató ajánlása, illetve véleménye alapján – dönt a Prudencia Díj odaítéléséről, és az ahhoz kapcsolódó pénzdíj mértékéről,
n) irányítja a Felügyeleti Tanács titkársága és a Szakmai ellenőrzési főosztály munkáját, a Felügyeleti Tanács titkársága és a Szakmai ellenőrzési főosztály munkatársai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat az általa kiadott rendelkezések szerint,
o) a Felügyeleti Tanács és a főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett elrendeli a Szakmai ellenőrzési főosztály részére eseti vagy célvizsgálat tartását, valamint kezdeményezi a főigazgatónál a Belső ellenőrzési főosztály részére eseti vagy célvizsgálat elrendelését,
p) távolléte esetére meghatározza helyettesítésének rendjét,
q) meghatározza a Felügyeleti Tanács, illetve a Felügyeleti Tanács tagja feladata ellátásához elvárt, a szolgálati úttól eltérő szakmai támogatás módját, az ahhoz szükséges személyi, tárgyi, technikai és információs feltételeket,
r) a Felügyeleti Tanács döntéseinek megfelelően meghatározza a Felügyelet belső és külső kommunikációjának irányvonalát, ennek keretében dönt a Felügyelet belső és külső kommunikációjában megjelentetésre javasolt elektronikus és nyomtatott anyagok szakmai tartalmáról,
s) jóváhagyja a Felügyeleti Tanács tagja és a főigazgató belföldi és külföldi kiküldetését,
t) feladatai ellátása érdekében utasítást, körlevelet ad ki,
u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
A Felügyeleti Tanács
8. § A Felügyeleti Tanács a Felügyelet legfőbb döntéshozó szerve, amely a jogszabályokban rögzített hatáskörében eljárva
a) meghatározza a Felügyelet szakmai munkája irányát, szervezeti felépítését,
b) kiadja a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlást, az irányelvet, a tájékoztatót, valamint a felügyelt intézmények és a pénzügyi piac szereplői magatartását orientáló közleményt,
c) kiadja a Felügyelet céljait, feladatait, valamint a Felügyelet által követett értékeket tartalmazó nyilatkozatot (mission statement), meghatározza a Felügyelet stratégiáját, szakmai politikáit, vizsgálati programját, a felügyelési/vizsgálati módszertant, valamint a Felügyelet kiadmányozási rendjét,
d) meghatározza a Felügyelet munkatervét, amely tartalmazza a Felügyeleti Tanács üléstervét és a Felügyelet hivatali szervezete munkatervét,
e) kezdeményezi a Felügyelet jogszabály-módosítási javaslatait,
f) beszámoltatja a főigazgatót a Felügyelet hivatali szervezete tevékenységéről,
g) gyakorolja a Felügyelet hatósági jogköreit, melyek gyakorlását – az általa kiadott kiadmányozási rendben – átruházhatja a főigazgatóra, illetve a Felügyelet hivatali szervezete más vezetőjére,
h) hatáskörei ellátása során meghatározza
1. a Felügyelet alkalmazottai juttatására, előmenetelére és címadományozására,
2. a közbeszerzési eljárás hatálya alá eső gazdálkodási kérdésekre,
3. a Felügyelet bírságból származó bevételei felhasználására,
4. az engedélyezési eljárásra,
5. az egyes vizsgálatok tervezésére és kivitelezésére,
6. az ügyfélszolgálatra és a panaszkezelésre,
7. a Felügyelet kommunikációjára és arculatára,
8. a felügyelt intézmények, személyek által teljesítendő adatszolgáltatásra,
9. a határozatok kiadmányozására, postázására és nyilvánosságra hozatalára,
10. a Felügyelet által vezetett hatósági nyilvántartások vezetésére,
11. a belföldi és nemzetközi kapcsolattartásra,
12. a felügyeleti belső szabályozó dokumentumok készítésére és kiadására vonatkozó eljárásrendet,
13. a projekt alapító dokumentuma, az állandó bizottság ügyrendje, valamint a Közszolgálati szabályzat tartalmát,
i) meghatározza a nemzetközi, a kormányzati, a társhatósági és a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel fenntartott kapcsolatok – ezen belül különösen a megállapodások, a kötelezettségvállalások és jogszabály-alkotási javaslatok – szakmai tartalmát,
j) jóváhagyja a Belső ellenőrzési főosztály vezetője által előterjesztett, a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervet, a Felügyelet belső ellenőrzési kézikönyvét, a Szakmai ellenőrzési főosztály vezetője által előterjesztett ellenőrzési tervet,
k) meghatározza a Szakmai ellenőrzési főosztály feladatait, beszámoltatja a Szakmai ellenőrzési főosztály vezetőjét, elrendeli a Belső ellenőrzési főosztály és a Szakmai ellenőrzési főosztály részére eseti vagy célvizsgálat tartását,
l) dönt projekt létrehozásáról, a Felügyeleti Tanács projektet támogató tagjának (szponzor) személyéről, a projekt eredményének elfogadásáról,
m) dönt fogyasztóvédelmi kampány indításáról,
n) véleményezi a Felügyelet költségvetésének főbb számait, az államháztartásról szóló törvény szerint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatok ellátása során hozott döntések tervezetét,
o) véleményezi a pénzügyminiszternek készített tájékoztató tervezetét, a Kormánynak készített beszámoló és az éves jelentés tervezetét,
p) véleményezi a vezetői megbízások (beleértve a bizottsági és projekt vezetők megbízását is) adására, visszavonására vonatkozó főigazgatói döntések tervezetét.
A Felügyeleti Tanács tagja
9. § (1) A Felügyeleti Tanács tagja a Felügyeleti Tanács ülésén
a) javaslatot tehet a napirendre, valamint állást foglalhat az ülés vezetésével, jegyzőkönyvezésével kapcsolatos kérdésekben,
b) indítványt nyújthat be,
c) az indítványozóhoz és a meghívottakhoz kérdést tehet fel, észrevételt tehet és saját szakmai meggyőződésének megfelelően állást foglalhat,
d) véleményét a jegyzőkönyvben az elhangzottak szerint rögzíttetheti, vagy azt írásban a jegyzőkönyvhöz függelékként csatolhatja,
e) javaslatot tehet ajánlás, az állami irányítás egyéb jogi eszköze és a Felügyeleti Tanács közleménye kiadására,
f) javaslatot tehet határozati javaslat szavazásra bocsátására,
g) szavaz a határozatok elfogadásának tárgyában.
(2) A Felügyeleti Tanács tagja
a) a Felügyeleti Tanács elnöke által meghatározott módon ellátja a Felügyelet képviseletét,
b) a Felügyeleti Tanács döntése szerint ellátja egyes projektek szponzori feladatait,
c) tanácskozási joggal részt vehet a Felügyelet munkaértekezletén, vezetői értekezletén, állandó bizottságának ülésén. A Felügyeleti Tanács tagja tanácskozási joga gyakorlásának tartalmáról köteles – következő ülésén – tájékoztatni a Felügyeleti Tanácsot.
(3) A Felügyeleti Tanács elnökét helyettesítő tagja – a 7. § d)–e) és g)–m) pontjaiban foglalt feladatok kivételével – ellátja a Felügyeleti Tanács elnöke feladatkörébe tartozó halaszthatatlan feladatokat, valamint jóváhagyja a Felügyeleti Tanács elnöke kiküldetését.
A főigazgató
10. § A főigazgató
a) a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét,
b) biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony működését,
c) a Felügyeleti Tanács tagjához hasonlóan – a 9. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltak szerint – tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein,
d) felelős a Felügyeleti Tanács határozatainak előkészítéséért és a határozatok végrehajtásáért,
e) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a 7. § k) és n) pontjának figyelembevételével az általa kiadott rendelkezések szerint,
f) rendszeresen beszámoltatja a főigazgató-helyettest, az illetékes főigazgató-helyettes tájékoztatása mellett az ügyvezető igazgatót, az igazgatót, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó hivatali szervezeti egységek vezetőit,
g) meghatározza a Felügyelet hivatali szervezete vezetői helyettesítésének rendjét,
h) jóváhagyja a Felügyelet munkavállalójának külföldi kiküldetését, a főigazgató-helyettes belföldi kiküldetését,
i) dönt a projekt és az állandó bizottság vezetőjének és tagjának személyéről,
j) javaslatot tesz a Felügyelet munkaterve tervezetére, megállapítja a Felügyelet hivatali szervezete munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a Felügyelet hivatali szervezete által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztás rendjét,
k) felelős az összeférhetetlenségi, a titoktartási, az adatvédelemre és az értékpapír-tulajdonra vonatkozó szabályok betartásáért,
l) a Felügyelet gazdálkodásának folyamatára – tervezés, végrehajtás, beszámolás – és sajátosságaira tekintettel kialakítja, működteti és fejleszti a FEUVE rendszert,
m) a kockázati tényezők figyelembevételével végzi a kockázatelemzést és működteti a kockázatkezelési rendszert,
n) a gazdasági vezetőn keresztül irányítja a Felügyelet gazdálkodását, ezen belül különösen
1. összeállítja a költségvetés, a beszámoló és a zárszámadás tervezetét, azt a gazdasági vezetővel együtt aláírásával ellátja, és jóváhagyásra benyújtja a Felügyeleti Tanács elnökének,
2. végrehajtja az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításokat,
3. a Felügyelet nevében, annak feladatai ellátása (végrehajtása) során, a gazdasági vezető ellenjegyzése mellett fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállal,
4. jogosult a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (utalványozásra),
5. a kötelezettségvállalás és utalványozás jogát a jogszabályi követelmények figyelembevételével utasításban rögzített feltételek szerint írásban átruházhatja,
o) biztosítja a belső ellenőrzési rendszerrel, a titokvédelemmel, az adatvédelemmel, továbbá a tűz- és munkavédelemmel összefüggő feladatok elvégzésének feltételeit,
p) irányítja a közbeszerzési feladatok ellátását,
q) feladatai ellátása érdekében utasítást és körlevelet ad ki,
r) kiadmányozási jogot gyakorol,
s) dönt a juttatási, az előmeneteli és a címadományozási ügyekben,
t) a Felügyeleti Tanács elnöke egyidejű tájékoztatása mellett elrendeli a Belső ellenőrzési főosztály részére eseti vagy célvizsgálat tartását, valamint kezdeményezi a Felügyeleti Tanács elnökénél a Szakmai ellenőrzési főosztály részére eseti vagy célvizsgálat elrendelését,
u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
A főigazgató-helyettes
11. § A főigazgató-helyettes
a) a főigazgató irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szervezeti egységeket, biztosítja az állandó bizottság és a projekt működésének szakmai feltételeit,
b) a főigazgató által meghatározott rendben helyettesíti a főigazgatót,
c) megállapítja a Felügyelet hivatala szervezete munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a vezetése alá tartozó hivatali szervezeti egységek által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztást,
d) javaslatot tesz a főigazgatónak a Felügyelet munkatervének összeállítására, szervezi a Felügyelet hivatali szervezete munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a vezetése alá tartozó hivatali szervezete által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztás rendjét,
e) felelős a Felügyeleti Tanács határozatai és a főigazgatói utasítások végrehajtásáért,
f) a vonatkozó utasítás szerint kiadmányozási, munkáltatói, utalványozási és kötelezettségvállalási jogot gyakorol,
g) rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá tartozó ügyvezető igazgatókat és hivatali szervezeti egység vezetőket,
h) jóváhagyja a közvetlen irányítása alá tartozó személyek belföldi kiküldetését,
i) javaslatot tesz a főigazgatónak szakmai tréning tartalmára.
A Felügyelet további vezetői
12. § (1) Az ügyvezető igazgató főosztályvezetői besorolással a főigazgató vagy az illetékes főigazgató-helyettes irányítása alatt
a) vezeti a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott főosztályokat,
b) megállapítja a Felügyelet hivatali szervezete munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a vezetése alá tartozó hivatali szervezeti egységek által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztást,
c) a vonatkozó eljárásrend, utasítás szerint kiadmányozási, munkáltatói, utalványozási és kötelezettségvállalási jogot gyakorol,
d) a felettes vezető utasításainak megfelelően biztosítja az állandó bizottság és a projekt működésének szakmai feltételeit,
e) a feladatkörébe tartozó kérdésekben szolgálati úton javaslatot tesz szakmai tréning tartalmára,
f) jóváhagyja a közvetlen irányítása alá tartozó személyek belföldi kiküldetését.
(2) A stratégiai igazgató főosztályvezetői besorolással a főigazgató irányítása alatt ellátja a 29. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(3) A jogi igazgató főosztályvezetői besorolással a főigazgató irányítása alatt ellátja a 29. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(4) A főosztályvezető
a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a főigazgatótól, az illetékes főigazgató-helyettestől, vagy az illetékes ügyvezető igazgatótól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti a főosztály munkáját, biztosítja az állandó bizottság és a projekt működésének szakmai feltételeit,
b) a vonatkozó eljárásrend, utasítás szerint kiadmányozási, munkáltatói, utalványozási és kötelezettségvállalási jogot gyakorol,
c) megállapítja a Felügyelet hivatala szervezete munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a főosztály által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztást,
d) jóváhagyja a főosztály munkatársainak belföldi kiküldetését.
(5) Az osztályvezető
a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – a főosztályvezetőtől vagy az illetékes főosztályvezető-helyettestől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az osztály munkáját,
b) meghatározza az ügyintézők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenőrzi a feladatok végrehajtását,
c) munkaköri leírásának megfelelően ügyintézői munkát is végez.
Az ügyintéző
14. § Az ügyintéző
a) a felettes vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján ellátja a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatot,
b) gondoskodik a feladatkörébe tartozó ügy érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás megszervezéséről.
Az ügykezelő és a fizikai alkalmazott
15. § (1) Az ügykezelő a felettes vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján ellátja a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt ügyviteli, adminisztrációs feladatot.
(2) A fizikai alkalmazott a felettes vezetőtől kapott utasítás alapján ellátja a munkaköri leírásban megállapított feladatait.
A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE
A Felügyelet működésének általános szabályai
16. § (1) A Felügyelet működését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a Felügyelet céljait, feladatait, valamint a Felügyelet által követett értékeket tartalmazó nyilatkozat (mission statement), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének stratégiája, a Felügyelet munkaterve és a Felügyelet belső szabályozó dokumentumai határozzák meg.
(2) A vezető, az ügyintéző, az ügykezelő és a fizikai alkalmazott részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melynek tartalmi követelményeit a főigazgatói utasításban kiadott Közszolgálati Szabályzat határozza meg.
(3) A Felügyelet működése a hatáskörök és tevékenységek jogszabályszerű és hatékony gyakorlásán, a Felügyeleten belüli hatékony információáramlás biztosításán az információátadás, a feladat-meghatározás és az ellenőrzés, beszámoltatás intézményesítésén alapul.
(4) A Felügyelet működése tekintetében vezetőnek minősülnek: a Felügyeleti Tanács elnöke, a Felügyeleti Tanács tagjai, a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, az ügyvezető igazgatók, a stratégiai igazgató, a jogi igazgató, a főosztályvezetők, a főosztályvezető-helyettesek és az osztályvezetők.
(5) A Felügyelet valamennyi vezetője és munkatársa köteles biztosítani a Felügyeleten belüli hatékony információáramlást, így különösen
a) a Felügyelet valamennyi vezetője köteles a vezetése alatt álló munkatársakat haladéktalanul tájékoztatni minden olyan tudomására jutott vagy rendelkezésére álló szakmai információról, melynek továbbadását a felettes vezető indokoltan nem tiltotta meg. Az információátadás tilalmát elrendelő vezető a tilalom indokoltságáról köteles felettes vezetőjét haladéktalanul értesíteni,
b) a Felügyelet minden vezetője felelős azért, hogy a tudomására jutott vagy rendelkezésére álló lényeges szakmai információt, adatot, amely a munkavégzés szempontjából a saját hivatali szervezeti egységén túlmutató jelentőségű, haladéktalanul szóban, illetve elfogadható időtávon belül írásban, elektronikus formában a szervezeti felépítéstől függetlenül minden érintett hivatali szervezeti egység tudomására hozzon.
(6) A Felügyeleti Tanács ülése, a vezetői értekezlet, az összevont munkaértekezlet, a munkacsoport, a projekt és az állandó bizottság a döntések megalapozottságának növelésére, az információáramlás hatékonyságának biztosítására is hivatott testület.
17. § (1) A Felügyelet belső szabályozó dokumentumai: a Felügyeleti Tanács ügyrendje, a Felügyeleti Tanács határozata, a Felügyeleti Tanács elnöke utasítása, a Felügyeleti Tanács elnöke körlevele, a főigazgatói utasítás és a főigazgató körlevele.
(2) A Felügyeleti Tanács működésének részletes szabályait ügyrendben határozza meg.
(3) A Felügyeleti Tanács hatáskörében eljárva ülésén határozatot hoz.
(4) A főigazgató utasításban adja ki különösen a Hivatal működését szabályozó eljárásrendeket, a főosztályokon belül létrehozott osztályok feladat- és hatáskörét, a projekt alapító dokumentumát, az állandó bizottság ügyrendjét, a Közszolgálati szabályzatot, a Gazdasági főosztály ügyrendjét és a jogszabály által kötelezően kiadandó szabályzatokat.
(5) Főigazgatói utasítás kiadására – beleértve annak módosítását és visszavonását is – a vezetői értekezlet tagja tehet javaslatot.
(6) A Felügyeleti Tanács elnöke, illetve a főigazgató a Felügyelet tevékenységével kapcsolatos vezetői követelményeit, illetve egyes döntéseit körlevélben teszi közzé. A körlevél címzettjeinek körét a körlevél kiadója határozza meg.
A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje,
a szolgálati út
a szolgálati út
18. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozásra jogosult döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, törvényes jogkörében eljárva, a megállapított határidőben hozza meg.
(2) A kiadmányozási jog magában foglalja
a) az érdemi döntés meghozatalának és a döntés alapján, illetve azzal kapcsolatban született dokumentum aláírásának, valamint
b) az intézkedések jóváhagyásának
jogát.
(3) A kiadmányozási jog jogosultja a döntés meghozatala során a Felügyeleti Tanács elnöke nevében jár el.
(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat szolgálati úton kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. A szolgálati út az irányítási-vezetési jog gyakorlásával egyezik meg. Kivételesen sürgős esetben a döntés előkészítője közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz a közvetlen felettes egyidejű – ennek lehetetlensége esetén utólagos – tájékoztatása mellett.
(5) A Felügyelet hivatali szervezete által előkészített ügyiratokat a főigazgató terjeszti a Felügyeleti Tanács, illetve a Felügyeleti Tanács elnöke elé. Az iratot úgy kell a kiadmányozásra jogosultnak előterjeszteni, hogy az a döntéshez szükséges minden tényt, adatot, körülményt, döntési lehetőséget tartalmazzon, valamint – az ügyintézési határidőre figyelemmel – kellő idő álljon rendelkezésére a megalapozott döntéshozatalhoz.
(6) A nemzetközi, a kormányzati, a társhatósági és a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel fenntartott kapcsolatokban keletkező iratok, a belső és a külső kommunikációban keletkező iratok, illetve egyedi ügyekkel kapcsolatos iratok (kísérőlevél, meghívó stb.) a feladatot meghatározó vezető utasítására közvetlenül a kiadmányozásra jogosult elé terjeszthetők a szolgálati útban meghatározott felettes vezetők egyidejű tájékoztatása mellett.
A Felügyelet munkaterve
19. § (1) A Felügyelet munkatervét a Felügyeleti Tanács egy naptári évre ütemezi, és félévente aktualizálja.
(2) A Felügyelet hivatali szervezete munkaterve tartalmazza a tárgyidőszakra vonatkozó prioritásokat, az elvégzendő feladatokat, a létrehozandó projekteket, a döntés módját, a feladat elvégzéséért, illetve a döntés előkészítéséért felelős hivatali szervezeti egység megnevezését és a feladat végrehajtásának határidejét.
A belső ellenőrzési rendszer
20. § (1) A belső ellenőrzési rendszer a függetlenített belső ellenőrzésből, a szakmai ellenőrzésből, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésből áll.
(2) A Belső ellenőrzési főosztály tevékenysége során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket végez. A vizsgálatok tapasztalatai alapján a Belső ellenőrzési főosztály ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetésére, kiküszöbölésére.
(3) A Szakmai ellenőrzési főosztály tevékenysége kiterjed a Felügyelet szakmai tevékenységének utólagos szabályszerűségi és megfelelőségi szempontú ellenőrzésére. A Szakmai ellenőrzési főosztály vizsgálja a nemzetközi, hazai, illetve a Felügyeleti Tanács által jóváhagyott szakmai standardok érvényesülését a felügyeleti munkában, és a vizsgálat tapasztalatai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatokat fogalmaz meg a Felügyeleti Tanács számára.
(4) A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés a Felügyelet szakmai tevékenységének szakterületenkénti folyamatos, ütemezett ellenőrzésére terjed ki, különös tekintettel a szakmai munka szabályszerűségére, megfelelőségére, a belső szabályozó dokumentumok, főigazgatói utasítások betartására, az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosulására. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés részletes feladatait a belső szabályozási rendszer alapján kiadott utasítások, valamint ellenőrzési nyomvonalak, továbbá az érintett köztisztviselők/munkavállalók munkaköri leírásai tartalmazzák.
(5) A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési főosztálya – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján, a Pénzügyminisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint – a Felügyelet külső ellenőrzési szerve.
A Felügyelet gazdálkodásának feltételrendszere
21. § (1) A Felügyeletnek az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet szerinti gazdasági vezetője a Gazdasági főosztály vezetője, aki a működéssel összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében a Felügyeleti Tanács elnöke, illetve a főigazgató helyett esetileg eljár. A főigazgató ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet a költségvetési szerv, illetve annak vezetője hatáskörébe utal.
(2) A gazdasági vezető felelős azon feladatok megfelelő ellátásáért, melyeket a vonatkozó jogszabályok az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete részére előírnak.
A Felügyeleti Tanács működésének általános szabályai
22. § (1) A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta ülést tart. A Felügyeleti Tanács hatásköreit ülésen gyakorolja.
(2) A Felügyeleti Tanács üléstervétől eltérően a Felügyeleti Tanács elnöke ülést hívhat össze saját hatáskörében eljárva és a Felügyeleti Tanács tagja, illetve a főigazgató javaslatára. A Felügyeleti Tanács elnöke köteles az ülést összehívni, ha azt – a napirend megjelölésével – a Felügyeleti Tanács két tagja együttesen, illetve a főigazgató és a Felügyeleti Tanács tagja együttesen kéri.
(3) A Felügyeleti Tanács ülése határozatképességéhez legalább három tag jelenléte és szavazata szükséges. A Felügyeleti Tanács határozatait nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Felügyeleti Tanács elnöke, távolléte esetén a Felügyeleti Tanács tagjai közül az ülés vezetésével általa megbízott személy (elnökhelyettes) szavazata dönt.
(4) A Felügyeleti Tanács ülésén a Felügyeleti Tanács elnöke, tagja, a főigazgató vagy a helyettesítésével megbízott személy, valamint a meghívóban megjelölt személyek vehetnek részt. A főigazgató-helyettesek – a Felügyeleti Tanács elnökének ellenkező értelmű döntésének hiányában – a Felügyeleti Tanács ülésére állandó meghívással rendelkeznek. Zárt ülésen csak a Felügyeleti Tanács elnöke, tagja és a főigazgató vagy a helyettesítésével megbízott személy vehet részt.
(5) A Felügyeleti Tanács üléséről jegyzőkönyv készül.
A Felügyelet döntés-előkészítő testületei
23. § (1) A vezetői értekezlet a Felügyelet hivatali szervezete döntés-előkészítő testülete, amely biztosítja a Felügyelet működésével kapcsolatos információk megosztását, döntések előkészítését, feladatok meghatározását és számonkérését. A vezetői értekezlet tárgyalja különösen a munkaterv és a belső szabályozó dokumentumok tervezetét, a költségvetési tervezést, a javadalmazási és személyi juttatási javaslatokat, illetve a Felügyeleti Tanács ülésére benyújtandó előterjesztések és tájékoztatók tervezetét.
(2) A vezetői értekezletet a főigazgató, távollétében az általa kijelölt főigazgató-helyettes vezeti. Tagjai a főigazgató-helyettes, az ügyvezető igazgató (távollétében az őt helyettesítő személy) a stratégiai igazgató, a jogi igazgató, a gazdasági vezető, a Humánpolitikai főosztály vezetője és a sajtószóvivő, vagy ezek helyettesítésére kijelölt személyek. A vezetői értekezlet vezetője a vezetői értekezletre más személyt is meghívhat.
(3) Vezetői értekezletet szükség szerint, de legalább havonta kell tartani.
24. § (1) A Felügyeleti Tanács elnöke, illetve a főigazgató a Felügyelet alkalmazottainak részvételével évente munkaértekezletet tart (éves munkaértekezlet).
(2) Az éves munkaértekezlet vezetője összegzi az elmúlt időszakban végzett munkát, kijelöli a következő időszak fő feladatait.
25. § (1) A Felügyeleti Tanács elnöke, a főigazgató, a főigazgató-helyettes, az ügyvezető igazgató, a stratégiai igazgató és a jogi igazgató több hivatali szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozására irányuló döntésben meg kell határozni a munkacsoport feladatait, vezetőjét és működésének rendjét.
(2) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.
A Felügyelet döntéstámogató testületei
26. § (1) A Felügyeleti Tanács a Felügyelet stratégiája megvalósítása érdekében, több hivatali szervezeti egységet érintő feladat hatékony elvégzése érdekében projektet hozhat létre. A projekt alapító dokumentuma a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatától eltérő hatásköröket állapíthat meg.
(2) A projekthez a Felügyeleti Tanács – tagjai közül – szponzort jelölhet ki. A szponzor a Felügyelet stratégiájának való megfelelés szempontjából figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a projekt alakulását, a Felügyeleti Tanács ülésén legalább félévente beszámol a projekt működéséről.
27. § (1) Az állandó bizottság a hivatali szervezeti egységek közötti koordinációs és szakmai döntés-előkészítő feladatokat ellátó testület, amely több hivatali szervezeti egységet érintő szakmai kérdésekkel foglalkozik.
(2) A Felügyeleti Tanács ülésére benyújtott indítványokat az illetékes bizottság véleményezheti. Az adott ügyben illetékes bizottságokat a főigazgató jelöli ki.
(3) Az állandó bizottság indokolással ellátott véleményt fogalmaz meg az elé terjesztett ügy eldöntéséről, illetve a Felügyeleti Tanács elnöke és a főigazgató kérésére egyedi tanácsadást végez.
(4) Az állandó bizottság tagjai szakértőként, és nem az adott hivatali szervezeti egység képviselőjeként vesznek részt az állandó bizottság munkájában. Az állandó bizottság meghatározott feladatokra albizottságokat hozhat létre.
A FELÜGYELET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
A Felügyelet létszámkerete
28. § A Felügyelet létszámkerete 504 fő, 2007. december 31. napjától 478 fő.
A Felügyeleti Tanács elnöke közvetlen irányítása alatt álló hivatali szervezeti egységek
29. § (1) A Felügyeleti Tanács titkársága a Felügyeleti tanács elnöke és további tagjai, mint állami vezetők tevékenységét segítő hivatali szervezeti egység, ennek keretében
a) szervezi a Felügyeleti Tanács üléseit, vezeti a jegyzőkönyvet és intézkedik a döntés szerinti nyilvánosságra hozatalról,
b) a Felügyeleti Tanács elnökének útmutatása alapján koordinálja a Felügyelet külső és belső kommunikációját,
c) önálló jelentéseket, anyagokat készít a Felügyeleti Tanács elnöke által meghatározott témákban, a Felügyeleti Tanács által megadott szempontok szerint elkészíti a Felügyeleti Tanács működésével kapcsolatos dokumentumok – így különösen az ügyrend és az ülésterv – tervezetét,
d) előkészíti és gondozza a Felügyeleti Tanács, valamint a Felügyeleti Tanács elnöke nemzetközi és kormányzati kapcsolatait,
e) gondoskodik a Felügyeleti Tanács, a főigazgató és a Hivatal közötti információáramlásról,
f) nyilvántartja a Felügyeleti Tanács határozatait, a Felügyeleti Tanács elnöke döntéseit és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,
g) végzi a Felügyeleti Tanács ülései, valamint a Felügyeleti Tanács tagjai iratainak iktatását, irattározását,
h) szervezi a Felügyeleti Tanács szakmai konzultációit, szükség szerint vezeti a jegyzőkönyvet,
i) koordinálja a főigazgató által a Felügyeleti Tanács, illetve a Felügyeleti Tanács tagja részére biztosított szakmai, technikai támogatást.
(2) A Szakmai ellenőrzési főosztály
a) tevékenységét az ellenőrzési standardok, a szakmai ellenőrzési vezető által kidolgozott, a főigazgató egyetértésével és a Felügyeleti Tanács által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint végzi,
b) vizsgálja és értékeli a lezárt felügyeleti vizsgálatokat, eljárásokat szabályszerűségi, megfelelőségi és teljességi szempontból,
c) vizsgálja a nemzetközi, hazai, illetve a Felügyeleti Tanács által jóváhagyott szakmai standardok érvényesülését a felügyeleti munkában,
d) a lezárt vizsgálatok elemzése alapján javaslatokat fogalmaz meg, amelyeket a főigazgató véleményének kikérésével az Felügyeleti Tanács hagy jóvá,
e) az egyes vizsgálatok kapcsán a Felügyelet más területei számára szakmai javaslatokat, ajánlásokat készít,
f) a jóváhagyott javaslatok alapján készült intézkedési tervek végrehajtását utóellenőrzés keretében vizsgálja.
(3) A Gazdasági főosztály a Felügyelet gazdálkodásának szervezete. A Felügyeleti Tanács elnökének irányítási joga a gazdasági vezető megbízására és felmentésére, illetve megbízásának visszavonására, valamint az államháztartásról szóló törvény szerint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt, költségvetés-tervezési, előirányzat-módosítási és ellenőrzési kötelezettségére terjed ki.
A főigazgató közvetlen irányítása alatt álló
hivatali szervezeti egységek
Stratégiai kabinet
hivatali szervezeti egységek
Stratégiai kabinet
30. § (1) A Stratégiai kabinet tagjai a stratégiai igazgató, a jogi igazgató, a stratégiai, felügyelői-kockázatértékelési, jogi, IT-, sajtókommunikációs és biztonsági szakértők. A Stratégiai kabinet tagjait a főigazgató közvetlenül irányítja, és szakterületükön önállóan járnak el.
(2) A Stratégiai kabinet
a) biztosítja és folyamatosan kontrollálja a felügyeleti szakmai munka minőségét,
b) a főigazgató felhatalmazása alapján koordinálja és felügyeli a Felügyelet stratégiájában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében elindított projekteket,
c) a főigazgató jóváhagyásával az éves terv, a saját kezdeményezése, illetve a főigazgató egyedi felhatalmazása alapján minőségbiztosítási feladatokat lát el,
d) jogosult az egyes felügyeleti ügyekben közvetlenül részt venni, eljárásokat, folyamatokat, módszereket értékelni, megvizsgálni és javaslatokat megfogalmazni a Felügyelet szakmai munkája színvonalának növelése érdekében,
e) biztosítja, hogy a Felügyeleten egységes kockázati alapú felügyelés érvényesüljön,
f) a Felügyelet tevékenységéről negyedévente beszámolót készít a Felügyeleti Tanács részére,
g) eljárást kezdeményez a főigazgatónál, ha olyan információk birtokába jut, melyek nem egységes felügyeleti gyakorlatra, nem megfelelően kezelt – akár belső működési, akár külső, a pénzügyi rendszert vagy annak egyes intézményét érintő – kockázatokra utalnak,
h) keretén belül működik a Jogi osztály, a Szervezetfejlesztési és központi titkársági osztály és a Sajtó osztály.
(3) A stratégiai igazgató
a) koordinálja és felügyeli a projekteket, irányítja egyes projektek munkáját és a Felügyelet hivatali szervezete egyes munkafeladatai végrehajtását,
b) koordinálja a Felügyelet hivatali szervezete munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendőket, a Felügyelet hivatali szervezete által elvégzendő feladatokkal kapcsolatos belső munkamegosztást,
c) szakmai koordinációs feladatot lát el a Stratégiai kabinet tagjai között,
d) javaslatot tesz a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében indítandó projektekre, bizottsági munkára és azok tagjaira,
e) a Felügyeleti Tanács üléstervében rögzítettek szerint rendszeresen beszámolót készít a Felügyeleti Tanács részére a stratégiai projektek állásáról és a következő időszak prioritásairól,
f) véleményezi a stratégiailag fontosnak tartott ügyekben elkészült határozat-tervezeteket,
g) figyelemmel kíséri a pénzügyi szektorban történő, illetve előre jelezhető változásokat, és javaslatokat tesz az ezekből fakadó felügyeleti feladatokra,
h) koordinálja a Felügyelet szakmai kapcsolatait a kiemelt felügyeleti partnerekkel, szakmai érdek-képviseleti szervekkel,
i) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, részt vesz a stratégiailag fontos ügyek bonyolításában, képviseli a főigazgatót a főigazgató által meghatározott felügyeleti ügyekben,
j) a főigazgató egyedi döntése alapján, részt vesz minden egyéb ügy, projekt lebonyolításában, probléma megoldásában, illetve ilyet irányít,
k) szakmai szempontból felügyeli a Felügyeleten folyó szakmai tréningeket, szolgálati úton javaslatot tesz szakmai tréning tartalmára.
(4) A Jogi igazgató
a) kialakítja és folyamatosan biztosítja a Felügyelet egységes jogalkalmazási és szerződési gyakorlatát. Ennek keretében
1. a vonatkozó utasítás alapján ellenjegyzi a Felügyelet szerződéseit,
2. jóváhagyja és folyamatosan aktualizálja a Felügyelet által kiadott állásfoglalásokat,
3. véleményezi az ajánlás és az állami irányítás egyéb jogi eszköze tervezetét, a jogszabály-tervezetre, döntésre adott felügyeleti vélemény tervezetét, a Felügyelet által jogszabály megalkotására tett javaslat tervezetét,
4. folyamatosan vizsgálja a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatát,
5. eseti feladatként véleményezi határozat tervezetét,
b) vezeti a Jogi osztályt, irányítja a Jogi bizottság munkáját,
c) ellenjegyzi a szakmai területek által előkészített állásfoglalásokat,
d) kialakítja és karbantartja az ajánlások nyilvántartási rendszerét,
e) a felügyeleti állásfoglalásokat folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja, az ajánlástervezeteket jogi szempontból véleményezi,
f) javaslatot tesz a főigazgató részére a Felügyelet által követendő egységes felügyeleti jogi álláspontra,
g) gondoskodik arról, hogy a felügyeleti határozatok tükrözzék az egységes felügyeleti álláspontot,
h) a főigazgató utasítása alapján véleményezi, ellenjegyzi a határozattervezeteket,
i) képviseli az alapítót a Felügyelet által alapított közhasznú társaság jogi ügyeket érintő kérdéseiben,
j) ellátja a Felügyelet peres ügyeinek kezelését, ennek keretében részt vesz a képviselet ellátásában, a Felügyeleten belül koordinálja a peres ügyeket és kapcsolatot tart a Felügyelet peres ügyeiben eljáró jogi képviselővel, gondoskodik arról, hogy a peres ügyek tapasztalatai a felügyeleti jogi munkában megjelenjenek,
k) felügyeli a Felügyeleten folyó jogi témájú képzéseket,
l) a feladatkörébe tartozó kérdésekben szolgálati úton javaslatot tesz szakmai tréning tartalmára.
(5) A Jogi osztály
a) ellátja – meghatározott esetekben külső szakértő igénybevételével – a közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, jogi szempontból ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat,
b) előkészíti és jogi szempontból ellenjegyzi a Felügyelet szerződéseit,
c) ellátja az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat folyamatos karbantartását,
d) gondosodik a Felügyelet cégjogi ügyeinek viteléről,
e) vezeti az egységes szerződéses nyilvántartást,
f) ellátja az adat- és titokvédelemmel kapcsolatos jogi feladatokat,
g) felelős a Felügyelet lejárt követeléseinek behajtásáért,
h) felelős az Üvegzseb törvény és az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásainak megfelelően a közérdekű adatok, felügyeleti szerződések és általános közzétételi lista nyilvános megjelenítéséért,
i) biztosítja a Kincstári Vagyonigazgatóság számára az adatszolgáltatást.
(6) A Felügyeleti minőségbiztosítási vezető
a) vezeti a Szervezetfejlesztési és központi titkársági osztályt,
b) folyamatosan vizsgálja és értékeli a felügyelet működését a felügyeleti és a nemzetközi minőségi sztenderdek szerint,
c) részt vesz a felügyelet teljesítményértékelési rendszerének kialakításában.
(7) A Szervezetfejlesztési és központi titkársági osztály
a) koordinálja a Felügyelet belső teljesítményértékelési rendszerét,
b) elkészíti és karbantartja a Felügyelet üzletmenet folytonossági tervét,
c) koordinálja a Felügyelet változáskezelési tevékenységét,
d) szervezi és irányítja a minőségirányítással kapcsolatos felügyeleti feladatokat,
e) a Felügyelet egészére kiterjedő folyamatszabályozást végez, a társfőosztályokkal közösen újradefiniálja, finomítja a kijelölt folyamatokat,
f) ellátja a más hivatali szervezeti egységek által készített szabályozó dokumentumok módszertani, szabályozási szempontú szakmai felügyeletét,
g) végzi a Felügyelet stratégiai projektjeinek központi szervezési és adminisztrációs feladatait,
h) folyamatosan aktualizálja az ellenőrzési nyomvonalakat,
i) a főigazgató felhatalmazása alapján konkrét ügyekben szakértői munkát végez,
j) szervezi a főigazgatói és a vezetői értekezleteket. Nyilvántartja az értekezletek emlékeztetőit, nyomon követik az ott hozott döntések, illetve a Felügyeleti Tanács határozatainak végrehajtását,
k) összeállítja, és figyelemmel kíséri a felügyeleti munkatervet, nyilvántartja a munkatervi pontok végrehajtását,
l) gondoskodik a Felügyeleti Tanács üléseire készülő megfelelő formájú és a főigazgatói, illetve vezetői értekezlet döntése szerinti tartalomnak megfelelő indítványok határidőben történő benyújtásáról,
m) előkészíti a szabályozó dokumentumok kiadását, végzi nyilvántartásukat,
n) a főigazgató által kijelölt bizottsággal együttműködve lebonyolítja a Felügyelet bírságpénzeinek pályáztatását.
(8) Az IT minőségbiztosítási vezető
a) vezeti az Informatikai bizottságot,
b) folyamatosan értékeli a Felügyeleten folyó informatikai folyamatokat és projekteket,
c) javaslatokat fogalmaz meg azok szakmai színvonalának növelésére,
d) irányítja az informatikabiztonsági feladatokat,
e) kialakítja és működteti a Felügyelet Vezetői Információs Rendszerét,
f) az informatikai és kommunikációs beszerzések körében ellátja az adminisztrációs feladatokat, ennek keretében
1. előkészíti az éves keretgazdai költségvetés tervezetét, megtervezi az Informatika szolgáltatási igazgatóság éves kiadásait,
2. folyamatos költségfigyelést végez, biztosítja a költséghatékony gazdálkodást,
3. szakmai szempontból előkészíti a közbeszerzéseket,
4. lebonyolítja a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adminisztrációt,
5. előkészíti a szerződéseket, megrendeléseket, vezeti a szerződés-nyilvántartást,
g) vezeti a mobil és vezetékes telefon használattal kapcsolatban felmerülő nyilvántartásokat,
h) előkészíti a teljesítésigazolásokat, ellenőrzi és továbbítja a beérkező számlákat,
i) vezeti a kontrolling szemléletű keretgazdai nyilvántartást,
j) vezeti az igazgatóság feladatkörébe tartozó analitikus nyilvántartásokat,
k) közreműködik a gazdálkodási, beszerzési tárgyú szabályzatok véleményezésében,
l) ellátja a szoftver és licencgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,
m) ellátja az informatikai és kommunikációs eszközgazdálkodás adminisztratív feladatait.
(9) A Biztonsági vezető
a) ellátja a nemzetbiztonsági megbízott feladatkörét,
b) koordinálja az érintett külső szervezetekkel (nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrség, katasztrófavédelem, tűzoltóság stb.) fenntartott kapcsolatokat,
c) felügyeli az igazgatással és az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonsági feladatok ellátását,
d) felügyeli a titokvédelemmel kapcsolatos biztonsági feladatok ellátását,
e) szervezi és irányítja az információbiztonsággal kapcsolatos felügyeleti feladatokat,
f) együttműködik a Felügyelet informatikai biztonságáért felelős személyeivel.
(10) A Sajtószóvivő
a) megjeleníti a Felügyelet mindenkori álláspontját a médiában,
b) kezeli a sajtómegkereséseket, biztosítja, hogy a nyilvánosság előtt a Felügyelet egységesen, a céljainak, működési alapelveinek megfelelően jelenjenek meg,
c) szervezi, menedzseli a vezetők sajtószerepléseit, a sajtótájékoztatókat, sajtóbeszélgetéseket,
d) koordinálja a felügyeleti sajtóközlemények elkészítését, jóváhagyás után azokat megjelenteti a médiában,
e) végzi a Felügyelet tevékenységével kapcsolatos sajtóanyagok archiválását, vezeti a sajtónyilvántartást,
f) a Felügyeleti Tanács és a főigazgató részére, valamint a sajtószóvivői szereplésekhez háttéranyagokat és sajtóelemzéseket készít,
g) napi sajtószemlét készít, és közvetlenül tájékoztatja az intézményfelelősöket az aktuális hírekről,
h) havonta összeállítja, szerkeszti és terjeszti a Felügyelet elektronikus hírlevelét,
i) szerkeszti és készíti a Felügyelet napilapját,
j) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójával egyeztetve ellátja az Országos Betétbiztosítási Alap egyes kommunikációs feladatait,
k) vezeti a Sajtó osztályt.
Gazdasági főosztály
31. § A főosztály
a) a Felügyelet gazdálkodásának szervezete,
b) az intézményi gazdálkodás körében elkészíti az éves költségvetési javaslatot, a kincstári, az elemi és a részletes költségvetést,
c) szervezi és ellenőrzi a gazdasági és pénzügyi tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt, és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt. Az e rendszerekben tervezett változtatásokat előzetesen egyezteti a piaci folyamatok felügyeletéért felelős főigazgató-helyettes mellett működő Főigazgató-helyettesi kabinet kontrolling-koordinációért felelős tagjával,
d) felelős a Felügyelet adókapcsolatainak viteléért, az adók szabályszerű elszámolásáért, bevallásáért és befizetéséért,
e) keretgazdai rendszerben gondoskodik a Felügyelet gazdasági-pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről,
f) gondoskodik a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
g) pénzügyi szempontból ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat, figyelemmel kíséri a keretek alakulását,
h) egységes nyilvántartást vezet a Felügyelet minden olyan szerződéséről és megrendeléséről, mely kötelezettségvállalással jár, valamint a jogszabályokban előírt, illetve a gazdasági eseményekhez kapcsolódó analitikát vezet,
i) ellátja a Felügyelet alkalmazásában állók bér-, egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint adóelszámolásával kapcsolatos feladatokat, a Felügyelet alkalmazottait érintő munkaügyi tevékenységet, eleget tesz a jogszabályokban előírt jelentési kötelezettségeknek,
j) társadalombiztosítási kifizetőhelyet és házipénztárt működtet,
k) a gazdasági ügyvitelt támogató rendszerek felhasználásával gondoskodik a pénzügyi információk feldolgozásának naprakészségéről, figyelemmel kíséri a felügyeleti díjak, bírságok és egyéb bevételek befolyását, lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, a lejárt fizetési határidejű követeléseket behajtásra átadja a Jogi osztály részére. Az e rendszerekben tervezett változtatásokat előzetesen egyezteti a piaci folyamatok felügyeletéért felelős főigazgató-helyettes mellett működő Főigazgató-helyettesi kabinet kontrolling-koordinációért felelős tagjával,
l) gondoskodik a Felügyelet likviditásának fenntartásáról,
m) jóváhagyásra előkészíti az intézményi hatáskörű, valamint a felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosításokat,
n) gondoskodik az egyéb működési bevételekkel összefüggő vevő számlák kibocsátásáról,
o) gondoskodik a költségvetési beszámoló összeállításáról,
p) ellátja a kincstári gazdálkodás körébe eső feladatokat,
q) elkészíti a feladatkörébe tartozó szabályzatokat,
r) véleményezi a Felügyelet valamennyi költségvetési kihatással járó döntését,
s) gondoskodik a feladatkörébe tartozó jogszabályok által meghatározott és eseti adatszolgáltatások elkészítéséről,
t) működteti a FEUVE rendszert,
u) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, illetve a főigazgató meghatároz,
v) keretén belül működik a Számviteli és költségvetési osztály, a Pénzügyi osztály és a Bér- és munkaügyi osztály.
Humánpolitikai főosztály
32. § A főosztály
a) végzi az emberi erőforrás gazdálkodási és személyügyi feladatokat, illetve azok koordinálását,
b) gondoskodik a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok, így kiemelten a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben, főigazgatói utasításokban – kiemelten a Közszolgálati Szabályzatban – előírt intézkedések végrehajtásáról,
c) gondoskodik a Felügyelet munkavállalóira vonatkozó jogszabályok, így kiemelten a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek végrehajtásáról,
d) külön együttműködési megállapodásban foglaltak szerint ellátja a Felügyelet tulajdonában lévő közhasznú társaság alkalmazottaira vonatkozó személyügyi feladatokat,
e) az érintett szakmai területek bevonásával koordinálja és szervezi a humán erőforrás folyamatos szakmai továbbképzését, összeállítja az éves, hivatali szervezeti egységekre lebontott továbbképzési rendszert,
f) javaslatot tesz az érdekeltségi és értékelési rendszer folyamatos továbbfejlesztésére,
g) az érintett szakmai területek bevonásával elkészíti az egyes munkakörök szakmai követelményének rendszerét, s gondoskodik az abban megfogalmazottaknak megfelelő képzésről és továbbképzésről,
h) működteti a Felügyelet nemzetközi követelményekkel és a nemzetközi lehetőségekkel összehangolt szakmai továbbképzési rendszerét,
i) ellátja a pályázati kiválasztási eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,
j) szervezi a kötelező foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatokat,
k) vezeti a Felügyelet közszolgálati nyilvántartási rendszerét,
l) közreműködik a személyi juttatás előirányzatának tervezésében, az ehhez kapcsolódó jövedelmi és szociális koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában, valamint az e körbe tartozó beszámoló elkészítésében,
m) javaslatot készít a Felügyelet éves érdekeltségi és juttatási rendszerére, elkészíti az elfogadott juttatások igénybevételének belső szabályozását,
n) működteti az egyéni teljesítményértékelő rendszert a Felügyelet alkalmazottai részére,
o) elkészíti a feladatkörébe tartozó szabályzatokat,
p) gondoskodik a Felügyelet munkatársainak humánpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatásáról,
q) keretén belül működik a Személyzetfejlesztési osztály.
Belső ellenőrzési főosztály
33. § A főosztály
a) tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési, és a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és folyamatosan aktualizált, – a főigazgató egyetértését követően, a Felügyeleti Tanács által jóváhagyott – belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi,
b) tevékenységének végzése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések és a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásainak figyelembevételével állítja össze,
c) vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését,
d) vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,
e) vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, az elszámolásokat, a beszámolókat, valamint a közbeszerzéseket,
f) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a Felügyeleti Tanács elnöke, a Felügyeleti Tanács és a főigazgató számára a Felügyelet működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében,
g) jogosult ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében,
h) nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket,
i) a szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket végez,
j) vezetője az ellenőrzési munka megtervezéséhez kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervet és éves ellenőrzési tervet készít, melyet a főigazgató egyetértését követően a Felügyeleti Tanács hagy jóvá,
k) vezetője gondoskodik a tervek végrehajtásáról, és azok megvalósításának nyomon követéséről,
l) vezetője évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tesz a főigazgatónak, a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására,
m) vezetője tájékoztatja a Felügyeleti Tanács elnökét és a főigazgatót az éves ellenőrzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekről,
n) határidőre eleget tesz a Pénzügyminisztériumnak küldendő jelentési kötelezettségeinek (Éves ellenőrzési terv, Éves ellenőrzési jelentés),
o) vezetője ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
Közgazdasági, kockázatértékelési és szabályozási igazgatóság
34. § (1) A Közgazdasági főosztály
a) elemzéseket készít a felügyelt szektorok és piacok helyzetéről, makroökonómiai kapcsolódásairól, működéséről és teljesítményéről, valamint kilátásairól, a rendszerszintű kockázatok feltárása érdekében,
b) elkészíti a Felügyelet rendszeres beszámolóit, ezen belül a Kormány részére készülő éves beszámolót, illetve a pénzügyminiszter számára készülő félévenkénti tájékoztatót,
c) félévente előretekintő, kockázatfeltáró (risk outlook típusú) nyilvános jelentést készít a felügyelt szektorok piaci helyzetéről, teljesítményéről és kilátásairól,
d) negyedévente gyorsjelentést készít a felügyelt szektorok és piacok helyzetéről, teljesítményéről és kilátásairól, a rendszerszintű kockázatokról,
e) a felügyelt szektorokra és piacokra vonatkozó stressz teszteket készít, és azokat értékeli,
f) jelentős hazai, illetve nemzetközi pénz- és tőkepiaci ingadozások és zavarok jelentkezése esetén folyamatosan nyomon követi és a szükséges időközönként értékeli a piaci helyzet alakulását, illetve – a Felügyelet érintett területeinek bevonásával – javaslatokat tesz a főigazgatónak a szükséges intézkedésekre,
g) figyelemmel kíséri a nemzetközi pénzügyi tevékenység, piacok és intézményrendszer fejlődését, és e témakörben belső tájékoztatókat készít,
h) a felügyeleti díjbevételek alakulására vonatkozó előrejelzéseket és tervszámításokat készít,
i) kialakítja a feladatkörébe tartozó statisztikai kimutatások és elemzések módszertanát,
j) javaslatokat dolgoz ki a felügyelt intézmények által szolgáltatott adatok formájára és tartalmára, hogy a szektorszintű és intézményszintű felügyeleti elemzés céljaira, hazai és nemzetközi szervezetek részére és a nyilvánosság tájékoztatásához szükséges információk kinyerhetők legyenek,
k) összeállítja az elemzési és tájékoztatási célú, valamint a külső szervezetek számára a feladatkörében készülő statisztikai kimutatásokat, kivéve azon adatszolgáltatásokat, illetve adatátadásokat, amelyekért az Informatika szolgáltatási igazgatóság illetékes hivatali szervezeti egysége a felelős,
l) tartalmát tekintve karbantartja az adatszolgáltatásra vonatkozó Kormány-, illetve PM rendeletek tábláit, kitöltési útmutatóit, a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti az adatszolgáltatással kapcsolatos jogalkotást,
m) gondoskodik az elemzéshez és a felügyeléshez szükséges statisztikai idősorok elkészítéséről és igény szerinti megjelentetéséről,
n) folyamatosan fejleszti és karbantartja a nyilvános és belső statisztikai idősorokat, intézményenként, szektoronként és piaconként,
o) keretén belül működik az Elemzési osztály és a Statisztikai osztály.
(2) A Kockázatértékelési főosztály
a) kidolgozza a folyamatos kockázatalapú felügyelés megvalósításának eszközeit és követelményrendszerét, valamint részt vesz a helyszíni és helyszínen kívüli kockázatalapú felügyelés eszköztárának fejlesztésében,
b) a szakmai területek bevonásával előkészíti az egyes tevékenységek kockázatértékelési kézikönyveinek és eljárásrendjeinek alapjául szolgáló felügyelési elveket,
c) az érintett szakmai területekkel együttműködve közreműködik az EU szabályozás által megkövetelt felügyeléshez kapcsolódó felügyeleti politikák, felügyeleti standardok és módszertanok kidolgozásában,
d) nyomon követi a pénzügyi piacokon megjelenő innovációkat, kialakítja az ezzel kapcsolatos kockázatértékelési álláspontot, szükség esetén javaslatot tesz a meglévő felügyelési irányelvek módosítására,
e) folyamatosan vizsgálja a nemzetközi szakmai szervezetek szabványait és ajánlásait, valamint az európai uniós direktívákat és ajánlásokat, javaslatokat tesz azok kockázatértékelésébe való beépítésére,
f) keretén belül működik Módszertani fejlesztési osztály és Kockázatértékelési osztály.
(3) A Szabályozási főosztály
a) a felügyelési és elemzési tapasztalatokat is felhasználva javaslatokat tesz a pénzügyi szektorra vonatkozó szabályozási koncepciókra, illetve koordinálja az új szabályozási megoldások koncepciójának vizsgálatát és a jogszabály-módosítási javaslatok kialakítását,
b) folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezeteket érintő – előkészítés alatt álló vagy elfogadott – európai uniós direktívákat és rendeleteket, az implementációs határidőt figyelembe véve kidolgozza a hazai alkalmazásukhoz szükséges szabályozási javaslatokat,
c) részt vesz a pénzügyi szervezetekre vonatkozó európai uniós direktívák kidolgozásáért felelős európai uniós bizottságokban és munkacsoportokban, illetve szoros kapcsolatot tart a hasonló bizottságokban és munkacsoportokban részt vevő felügyeleti munkatársakkal,
d) figyelemmel kíséri a nemzetközi szakmai szervezetek által alkalmazott vagy ajánlott szabályozási módszereket, vizsgálva azoknak a hazai szabályozásban való alkalmazhatóságát,
e) szervezi, irányítja és koordinálja az európai direktívatervezetek véleményezését, a hazai jogszabály-módosítási javaslatok kidolgozását,
f) vizsgálja a piaci szabályozási igényeket, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával javaslatot tesz az innovációk miatt szükségessé váló jogszabály módosításokra,
g) összefoglalja az egyes szakágak jogi szabályozásának előkészítése során – mind jogszabályok kezdeményezése, mind jogszabályok módosítása esetén – a Felügyelet vezetése által elfogadott elvi koncepciókat és egységes álláspontokat,
h) részt vesz a jogszabály-alkotással és -módosítással kapcsolatos külső egyeztetésekben,
i) valamennyi érintett szakmai hivatali szervezeti egység bevonásával koordinálja a nem szakágazati, külső szervektől kapott jogszabály-alkotással, illetve -módosítással kapcsolatos felügyeleti véleményeket, jogszabályszerűen megfogalmazza a kialakított felügyeleti álláspontot,
j) a főigazgató által meghatározott témakörökben elkészíti az ajánlások, az irányelvek, a módszertani útmutatók és a tájékozatók tervezeteit, illetve részt vesz más szakmai területtel együttműködve ezek kidolgozásában, lebonyolítja az ajánlástervezetek külső szakértőkkel való egyeztetését, gondoskodik azok rendszeres aktualizálásáról,
k) keretén belül működik a Pénz- és tőkepiaci szabályozási osztály és a Biztosítási- és pénztári szabályozási osztály.
A prudenciális felügyeleti tevékenységért felelős főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó
hivatali szervezeti egységek
hivatali szervezeti egységek
35. § (1) A prudenciális (intézményi) felügyeleti hivatali szervezeti egységek feladata, hogy folyamatosan elősegítsék és biztosítsák a Felügyelet által felügyelt intézmények, intézménycsoportok prudens működését, ennek keretében
a) a folyamatos kockázatalapú felügyelés eszköztárát alkalmazva vizsgálják a felügyelt intézményekre, intézménycsoportokra vonatkozó magyar és európai uniós jogszabályok, ajánlások és szabványok érvényesülését, valamint az ezeken alapuló prudenciális követelmények betartását, így különösen
1. elemzik és értékelik a felügyelt intézmények, intézménycsoportok intézményi, tevékenységi, és rendszer kockázatait, valamint azok várható hatásait,
2. a kockázatértékelés alapján rendszeres cél-, téma- és átfogó vizsgálatokat folytatnak, és szükség esetén intézkedéseket alkalmaznak a felügyelt intézményekkel szemben,
b) vizsgálják a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását, melyek megsértése esetén külön jogszabályok alapján intézkednek, szankcionálnak, valamint más hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményeznek,
c) ellenőrzik a felügyeletük alá tartozó intézmények, intézménycsoportok információszolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását,
d) a felügyeleti munka hatékonysága érdekében gondoskodnak a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó európai uniós felügyelési szabványok bevezetéséről, alkalmazásáról,
e) részt vesznek az Európai Unió intézményeinek, pénzügyi felügyeleti bizottságainak munkájában,
f) a felügyelt intézményekre vonatkozó, kölcsönös figyelmet érdemlő kérdésekben együttműködnek a Magyar Nemzeti Bankkal, minisztériumokkal, az országos hatáskörű államigazgatási szervekkel, a szakmai szervezetekkel, szakmai érdekképviseletekkel, garancia alapokkal, a külföldi társhatóságokkal és egyéb szervezetekkel,
g) biztosítják a Felügyelet valamennyi tevékenységéhez szükséges, illetve jogszabályban meghatározott informatikai feltételeket, működtetik a Pénztárak Központi Nyilvántartását.
(2) A Főigazgató-helyettesi kabinet tagjai a főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt felügyeleti szinten koordinálják a felügyelési programok előkészítéséhez és folyamatos karbantartásához, a prudenciális területen az Európai Unió intézményeinek, harmadik szintű pénzügyi felügyeleti bizottságainak (3L3) munkájához, illetve a könyvvizsgálathoz, a számviteli és beszámolási rendszerhez kapcsolódó feladatokat.
(3) A Főigazgató-helyettesi kabinet
a) kialakítja és koordinálja a jogi értelemben nem pénzügyi csoportok tevékenységének kockázatalapú értékelési és felügyelési struktúráját,
b) összeállítja a negyedéves gördülő vizsgálati tervet, koordinálja a vizsgálati tervben foglalt helyszíni vizsgálatok kapacitástervezését és értékelését,
c) előkészíti az európai uniós felügyelési szabványok bevezetését,
d) koordinálja a felügyelés módszertanának részét képező kézikönyvek karbantartását, frissítését,
e) részt vesz a felügyelt intézményekre vonatkozó európai uniós irányelvek, ajánlások és standardok kialakításában,
f) koordinálja az uniós standardok szerint, felügyelésre kidolgozott felügyeleti politikák, szabványok alkalmazást, illetve a bevezetés során az alkalmazás folyamatában szükséges felügyeleti feladatok elvégzését,
g) elősegíti és erősíti az európai normákat alkalmazó felügyeleti munkát,
h) javaslatot tesz a főigazgató-helyettesnek a Felügyelet követendő álláspontjára és a Felügyeletet képviselő személyre az európai uniós szakmai szövetségek és bizottságok munkáiban. Koordinálja a Felügyeletet a prudenciális területről képviselő munkatársak munkáját,
i) a prudenciális területen belül koordinálja a Felügyelet által külföldi felügyelettel kezdeményezett felügyeleti együttműködéssel és információcserével kapcsolatos teendőket,
j) folyamatosan tájékoztatja az illetékes (nem prudenciális) felügyeleti hivatali szervezeti egységeket (nemzetközi, szabályozási terület),
k) a feladatkörébe tartozó kérdésekben koordinálja a szakmai és a szakmai érdekképviseleti szervekkel, valamint a piaci szereplőkkel való egyeztetéseket, konzultációkat,
l) képviseli a Felügyelet álláspontját a könyvvizsgálattal, a számviteli és beszámolási rendszerrel kapcsolatos ügyekben az Európai Unió harmadik szintű pénzügyi felügyeleti bizottságaiban (3L3), valamint a piaci szereplőkkel, más hatóságokkal, szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetéseken, megbeszéléseken,
m) felelős a nemzetközi standardokon alapuló, illetve magyar számviteli rendszerekkel kapcsolatos Felügyeleten belüli oktatás szakmai tartalmáért.
(4) Az Informatika felügyeleti főosztály
a) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,
b) véleményével támogatja a felügyeleti engedélyezések informatikai jellegű feladatait, és a Felügyelethez érkező – informatikai vonatkozású – megkeresések, állásfoglalás-kérések esetében az egységes felügyeleti állásfoglalás kialakítását,
c) kidolgozza, és folyamatosan aktualizálja az informatikai felügyelési és engedélyezési tevékenységek során alkalmazott módszereket, figyeli és munkájában folyamatosan adaptálja az informatikai auditálások módszertanának legjobb nemzetközi gyakorlatát,
d) együttműködik a Piacellenőrzési főosztállyal és a Pénzügyi visszaélések elleni főosztállyal az informatikai jellegű rendellenességek felderítésében és vizsgálatában.
Pénz- és tőkepiaci felügyeleti igazgatóság
36. § (1) A Pénzügyi csoportok felügyeleti főosztálya
a) szakmai kompetenciája a pénzügyi csoportokkal és konglomerátumokkal összefüggő felügyelői, valamint a tőke-megfelelési szabályokhoz kapcsolódó felügyelési tevékenység,
b) ellátja a pénzügyi konglomerátumok, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok, valamint az összefüggő irányítási struktúrával rendelkező intézménycsoportok felügyeletét,
c) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más főosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett felügyeleti főosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában,
d) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfőosztályok folyamatos felügyelési munkájában,
e) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető, minősítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére,
f) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenőrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektől kapott információkat,
g) folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére,
h) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, a kockázatok csökkentése érdekében az intézménnyel szemben intézkedést kezdeményez, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását,
i) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,
j) működteti a KIR adatszolgáltatási alrendszerének a felügyeléshez kapcsolódó feldolgozó, üzenő és kockázatértékelő funkcióit,
k) a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a home felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak,
l) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a host felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a host felügyeleti érdekeket, részt vesz a Felügyelet részvételével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban,
m) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében,
n) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában,
o) keretén belül működik a Felügyeleti osztály 1., a Felügyeleti osztály 2., a Felügyeleti osztály 3., Felügyeleti osztály 4. és az Aktuáriusi osztály.
(2) A Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti főosztálya
a) ellátja az összevont alapú felügyelet hatálya alá nem tartozó hitelintézetek, szakosított hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és hitelintézeti fiókok a főosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggő irányítási struktúrával rendelkező intézménycsoportok felügyeletét, valamint részt vesz a közraktárak felügyelésében,
b) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más főosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett felügyeleti főosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában,
c) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfőosztályok folyamatos felügyelési munkájában,
d) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető, minősítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére,
e) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenőrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektől kapott információkat,
f) folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére,
g) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, a kockázatok csökkentése érdekében az intézménnyel szemben intézkedést kezdeményez, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását,
h) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,
i) működteti a KIR adatszolgáltatási alrendszerének a felügyeléshez kapcsolódó feldolgozó, üzenő és kockázatértékelő funkcióit,
j) a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a home felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak,
k) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a host felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a host felügyeleti érdekeket, részt vesz a Felügyelet részvételével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban,
l) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében,
m) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában,
n) ellátja a külföldi székhelyű intézmények magyarországi fióktelepének a vonatkozó irányelvek szerint a befogadó ország hatósága által ellátott felügyeletét, részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében,
o) keretén belül működik a Felügyeleti osztály 1., a Felügyeleti osztály 2., a Felügyeleti osztály 3. és a Felügyeleti osztály 4.
(3) A Szövetkezeti hitelintézetek felügyeleti főosztálya
a) ellátja a szövetkezeti hitelintézetek és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt., valamint a főosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggő irányítási struktúrával rendelkező intézménycsoportok felügyeletét,
b) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más főosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett felügyeleti főosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában,
c) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető, minősítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére,
d) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenőrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektől kapott információkat,
e) folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére,
f) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, a kockázatok csökkentése érdekében az intézménnyel szemben intézkedést kezdeményez, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását,
g) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,
h) működteti a KIR adatszolgáltatási alrendszerének a felügyeléshez kapcsolódó feldolgozó, üzenő és kockázatértékelő funkcióit,
i) a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a home felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak,
j) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a host felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a host felügyeleti érdekeket, részt vesz a Felügyelet részvételével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban,
k) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében,
l) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában,
m) keretén belül működik a Keleti régió osztály, Nyugati régió osztály és Közép-magyarországi régió osztály.
(4) A Tőkepiaci intézmények felügyeleti főosztálya
a) ellátja a befektetési vállalkozások, az árutőzsdei szolgáltatók, a tőzsdék, a központi értéktárak, az elszámolóházak, a befektetési alapkezelők, a befektetési alapok, a kockázati tőkealapok és a kockázati tőkealap kezelők felügyeletét, kivéve azon intézményeket, amelyek feletti felügyeletet a Pénzügyi csoportok felügyeleti főosztálya látja el, valamint a főosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggő irányítási struktúrával rendelkező intézménycsoportok felügyeletét,
b) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más főosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett felügyeleti főosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában,
c) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfőosztályok folyamatos felügyelési munkájában,
d) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető, minősítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére,
e) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenőrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektől kapott információkat,
f) folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére,
g) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, a kockázatok csökkentése érdekében az intézménnyel szemben intézkedést kezdeményez, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását,
h) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,
i) működteti a KIR adatszolgáltatási alrendszerének a felügyeléshez kapcsolódó feldolgozó, üzenő és kockázatértékelő funkcióit,
j) a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a home felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak,
k) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a host felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a host felügyeleti érdekeket, részt vesz a Felügyelet részvételével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban,
l) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében,
m) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában,
n) keretén belül működik a Befektetéskezelési tevékenységek felügyeleti osztálya, a Tőkepiaci tevékenységek felügyeleti osztálya és a Tőkepiaci intézmények felügyeleti osztálya.
(5) A Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítési főosztály
a) részt vesz a felügyeleti vizsgálatokban, illetve a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezelésében,
b) kidolgozza a pénz- és tőkepiaci, valamint a Pénzügyi csoportok felügyeleti főosztálya hatáskörébe tartozó egyéb területen folytatott hatósági vizsgálat során a Felügyelet tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket,
c) a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti az igazgatóság feladatkörébe tartozó határozatok tervezetét,
d) kialakítja – a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével – a Felügyeletre érkezett, a pénz- és tőkepiaci jogérvényesítési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat,
e) részt vesz a pénz- és tőkepiacot érintő szabályozásra vonatkozó felügyeleti álláspont kialakításában, valamint annak képviseletében,
f) részt vesz a pénz- és tőkepiacot érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében – Szabályozási főosztály által koordinált – felügyeleti vélemény kialakításában, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására,
g) kijelölés alapján közreműködik a pénz- és tőkepiaci jogérvényesítéssel kapcsolatos perek vitelében,
h) javaslatot tesz a felügyelt intézmény jogszabályban meghatározott szabályzatai elfogadására vagy módosítására,
i) hitelesíti a határozatok kiadmányait,
j) keretén belül működik az Univerzális és kereskedelmi bankok jogérvényesítésítési osztálya, a Tőkepiaci intézmények, biztosítók jogérvényesítési osztálya és a Pénzügyi vállalkozások, szövetkezeti és szakosított hitelintézetek osztálya.
Biztosítás- és pénztárfelügyeleti igazgatóság
37. § (1) A Biztosításfelügyeleti főosztály
a) ellátja a biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végző, valamint a biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó szervezetek és természetes személyek felügyeletét, kivéve azon intézményeket, amelyek feletti felügyeletet a Pénzügyi csoportok felügyeleti főosztálya látja el,
b) ellátja a biztosítási tevékenységet végző intézmények és a főosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggő irányítási struktúrával rendelkező csoportok felügyeletét,
c) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más főosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett felügyeleti főosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában,
d) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfőosztályok folyamatos felügyelési munkájában,
e) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető, minősítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére,
f) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenőrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektől kapott információkat,
g) folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére,
h) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, a kockázatok csökkentése érdekében az intézménnyel szemben intézkedést kezdeményez, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását,
i) értékeli az aktuáriusi jelentéseket, rendszeresen figyelemmel kíséri a tartalékolási módszerek szakmai és jogszabályi helyességét, a módszerváltások indokoltságát, a gyakorlati megvalósítást, és a tartalékok szintjének elégségességét,
j) ellenőrzi a szavatoló tőkeszükséglet számítások helyességét, elemzi a biztosítók szolvencia helyzetének alakulását az éves és negyedéves szavatoló tőke jelentések alapján, javaslatot tesz a szükséges felügyeleti intézkedésekre,
k) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,
l) működteti a KIR adatszolgáltatási alrendszerének a felügyeléshez kapcsolódó feldolgozó, üzenő és kockázatértékelő funkcióit,
m) a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a home felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak,
n) a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a host felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart az adott külföldi társfelügyeletekkel, képviseli a host felügyeleti érdekeket, részt vesz a Felügyelet részvételével külföldön végzett helyszíni vizsgálatokban,
o) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében,
p) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában,
q) keretén belül működik a Biztosítók és egyesületek felügyeleti osztálya 1., a Biztosítók és egyesületek felügyeleti osztálya 2., a Biztosítók befektetési osztálya, a Biztosítási aktuáriusi osztály, Biztosítási felügyelési módszertanok osztálya és Egészségbiztosítási felügyeleti osztály.
(2) A Pénztárak felügyeleti főosztálya
a) ellátja a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a főosztály kompetenciájába tartozó intézmények esetében az összefüggő irányítási struktúrával rendelkező csoportok felügyeletét,
b) a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, más főosztály szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett felügyeleti főosztályokkal, koordinálja azok részvételét a folyamatos felügyelési munkában,
c) szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz a társfőosztályok folyamatos felügyelési munkájában,
d) a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket, a kockázatelemzés és -értékelés az adatszolgáltatás (monitoring), valamint a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető, minősítési értékelés alapján javaslatot tesz azok felügyeleti kezelésére,
e) a kockázatok azonosítása és felmérése során értékeli, elemzi a pénzügyi visszaélések, a piacellenőrzési, panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szakterületektől kapott információkat,
f) folyamatosan értékeli és figyelemmel követi a felügyelt intézmények kockázatkezelési rendszerét, szükség esetén javaslatokat tesz azok fejlesztésére,
g) kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, a kockázatok csökkentése érdekében az intézménnyel szemben intézkedést kezdeményez, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását,
h) értékeli az aktuáriusi jelentéseket, rendszeresen figyelemmel kíséri a tartalékolási módszerek szakmai és jogszabályi helyességét, a módszerváltások indokoltságát, a gyakorlati megvalósítást, és a tartalékok szintjének elégségességét,
i) elemzi a pénztárak hosszútávú elkötelezettségéből adódó kockázatok alakulását,
j) javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre,
k) működteti a KIR adatszolgáltatási alrendszerének a felügyeléshez kapcsolódó feldolgozó, üzenő és kockázatértékelő funkcióit,
l) részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében,
m) javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában,
n) keretén belül működik a Pénztári ellenőrzési osztály, a Pénztári felügyeleti osztály, a Befektetési és aktuáriusi osztály és az Egészség- és önsegélyező pénztárak felügyeleti osztálya.
(3) A Pénztári szakigazgatási főosztály
a) ellátja a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallással és befizetéssel kapcsolatos jogszabályon alapuló igazgatási feladatokat, elkészíti és évente aktualizálja a Felügyelet által rendszeresített bevallási nyomtatványok adattartalmát, formáját és részletes kitöltési útmutatóját,
b) részt vesz az új, elektronikus dokumentumban történő tagdíjbevallási rendszer pénztárszakmai fejlesztési feladataiban,
c) a magánnyugdíjpénztárak esetében ellátja a tagdíjbeszedéssel és a tagdíjbehajtással kapcsolatos igazgatási feladatokat, elkészíti a szakterületét érintő ajánlás, irányelv, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetét,
d) részt vesz a magánnyugdíjpénztárak helyszíni és nem helyszíni vizsgálataiban, vizsgálataiban, ellátja a főosztály feladatával kapcsolatos felügyelési feladatokat. Vizsgálata elsődlegesen a tagsági jogviszony létrejöttével és változásaival, a tagdíjbevallás, -befizetés, -elszámolás és -nyilvántartás, a tagdíjbehajtás, a tagokkal, a munkáltatóval és az adóhatósággal kapcsolatos pénztári eljárásokra terjed ki,
e) közreműködik a magánnyugdíj rendszer szabályozási kérdéseinek kialakításában, részt vesz a magánnyugdíjpénztári rendszert érintő stratégiai kérdésekkel kapcsolatos felügyeleti álláspont kialakításában,
f) közreműködik a járulék (tagdíj), mint közteher beszedésének és behajtásának érvényesítéséhez szükséges egységes, az adóhatósággal is összehangolt szabályozás kidolgozásában, pénztári megkeresések alapján egyeztetést folytat le az adóhatóssággal,
g) ellátja az adóhatósági megkeresésekkel kapcsolatos feladatokat, intézkedik a pénztárak felé, és folyamatosan figyelemmel kíséri a tagsági jogviszony, illetve a megkereséssel érintett ügyek rendezését,
h) közreműködik az Egyéni Nyugdíjszámító Program internetes változatának aktualizálási és továbbfejlesztési munkálataiban, kidolgozza annak pénztárszakmai feltételrendszerét, részt vesz az elkészült modell tesztelésében,
i) javaslatot tesz, kidolgozza és egyezteti a szakterületét érintő jogszabályok végrehajtását biztosító egységes eljárásokat, részt vesz a felügyeleti állásfoglalások kialakításában, szakmai együttműködéssel segíti a társfőosztályok tevékenységét,
j) szakterületét érintően – különösen az új jogszabályok megjelenését követően – a pénztárak és a foglalkoztatók számára tájékoztatókat készít, szakmai konzultációkat tart, elősegítve a tájékozottságot és a jogkövető magatartást,
k) a pénztári szektorról termékismertető táblát állít össze, és azokat a szükséges gyakorisággal frissíti.
(4) A Biztosítási és pénztári jogérvényesítési főosztály
a) részt vesz a felügyeleti ellenőrzésekben, vizsgálatokban, illetve a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezelésében,
b) kidolgozza a biztosítási és pénztárpiaci felügyeleti főosztályok hatáskörébe tartozóan folytatott hatósági vizsgálat során a Felügyelet tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket,
c) a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti az igazgatóság feladatkörébe tartozó határozatok tervezetét,
d) kialakítja – a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével – a Felügyeletre érkezett, a biztosítási és pénztárpiaci jogérvényesítési területet érintő állásfoglalásokat, kidolgozza a megkeresésekre adandó válaszokat,
e) részt vesz a biztosítási és pénztárpiacokat érintő szabályozásra vonatkozó felügyeleti álláspont kialakításában, valamint annak képviseletében,
f) részt vesz a biztosítási és pénztárpiacokat érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében – Szabályozási főosztály által koordinált – felügyeleti vélemény kialakításában, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására,
g) kijelölés alapján közreműködik a biztosítási és pénztárpiaci jogérvényesítéssel kapcsolatos perek vitelében,
h) javaslatot tesz a felügyelt intézmény jogszabályban meghatározott szabályzatai elfogadására vagy módosítására,
i) hitelesíti a határozatok kiadmányait,
j) keretén belül működik a Biztosítási jogérvényesítési osztály és a Pénztári jogérvényesítési osztály.
Informatika szolgáltatási igazgatóság
38. § (1) Az IT-alkalmazások főosztálya
a) karbantartja, felügyeli az alkalmazásokat, gondoskodik az üzemeltetett informatikai rendszerek (beleértve az internetet és az intranetet is) alkalmazásszintű működtetéséről,
b) folyamatos támogatást, segítségnyújtást biztosít az alkalmazások használatával kapcsolatban felmerülő felhasználói problémák megoldására, felelős a felhasználók kapcsolódó szakmai képzéséért,
c) begyűjti, rendszerezi, egyezteti, koordinálja az alkalmazásokkal kapcsolatos felhasználói igényeket, gondoskodik a munkalap nyilvántartás vezetéséről,
d) előkészíti a külsős fejlesztésben készült rendszerek karbantartási szerződéseinek szakmai tartalmát, gazdálkodik a szerződésben lekötött külsős támogatási kapacitásokkal,
e) felelős a Felügyelet informatikai alkalmazásainak összehangolt és egységes fejlesztéséért,
f) külső megbízásban készülő rendszerek esetében az érintett társfőosztályokkal közösen részt vesz a szakmai követelmény specifikációk elkészítésében; koordinálja, felügyeli azok tervezését, fejlesztését, tesztelését, üzembe helyezését, oktatását; ellenőrzi a tesztelési, felhasználói, üzemeltetői, oktatási dokumentációk megfelelőségét, teljes körűségét,
g) belső fejlesztések esetén részt vesz a szakmai követelmény specifikációk elkészítésében; ellátja a szükséges folyamattervezési rendszerszervezési feladatokat, logikai és fizikai szintű rendszerterveket készít; koordinálja, és részt vesz az új rendszerek, modulok, funkciók tervezésében; elvégzi a szükséges programozási, kódolási feladatokat, az elkészült alkalmazás tesztelését, üzembe helyezését, bevezetését, megszervezi és illetékességi körében megtartja a szükséges felhasználói ismeretek oktatását, gondoskodik a szükséges dokumentációk előállításáról; közreműködik az informatikai fejlesztések megkívánta folyamatmódosítások kialakításában, gondoskodik a változáskezelésről,
h) biztosítja, hogy a jelentésfogadó rendszeren keresztül az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges állományok teljeskörűen rendelkezésre álljanak,
i) felügyeli és végzi a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának fogadását, ennek során a felmerülő formai hiányosságok, hibák javítására, hiánypótlásra hívja fel az érintett intézményeket. A késedelmesen vagy a jelentést egyáltalán nem teljesítő intézményekkel szemben szankció alkalmazására tesz javaslatot,
j) ellenőrzi a KIR egyes moduljai és a kapcsolódó rendszerek közötti adatkonzisztenciát, eljár a tevékenysége során feltárt, vagy megkeresés alapján tudomására jutott felügyeleti adatrögzítési hibák, hiányosságok felszámolásában,
k) részt vesz az adatszolgáltatási jogszabályok előkészítésében, a jelentéstáblák informatikai szempontú kialakításában. Jogszabályváltozás vagy a táblák szabályrendszerében történő jelentős változás esetén részt vesz az adatszolgáltatás tesztelésének lebonyolításában,
l) ellátja a Felügyelet együttműködési megállapodáson vagy jogszabályi kötelezettségen alapuló adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos feladatait, részt vesz a Felügyelet külső adatszolgáltatásainak specifikációjában,
m) szükség esetén gondoskodik a felügyelt intézményekre vonatkozó, a KIR adatszolgáltatási alrendszeréből kinyerhető statisztikai idősorok és egyéb lekérdezések elkészítéséről,
n) ellátja az értékpapírtörzs karbantartásával kapcsolatos informatikai feladatokat,
o) részt vesz a Szabályozási főosztály és a Gazdasági főosztály közreműködésével a felügyeleti díjszámítás adatszolgáltatáshoz kapcsolódó számítási algoritmusának kialakításában, azokat a társfőosztályok bevonásával karbantartja,
p) keretén belül működik az Alkalmazásfelügyeleti osztály, a Fejlesztési osztály és az Adatfogadási osztály.
(2) Az IT-infrastruktúra főosztály
a) üzemelteti a lokális hálózatot, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, azaz az internetet, a távoli hálózati elérést és a vezetékes kapcsolatokat, ellátja a szerver-környezet szoftver/hardver felügyeletét, rendszerszintű adminisztrációt végez a Felügyelet informatikai rendszereinek adatbázisain, vezeti a hardver/szoftver műszaki leltárt, kapcsolatot tart külső kommunikációs szolgáltatókkal,
b) üzemelteti a telephelyeken működő telefonhálózatokat és a mobiltelefonokat, kapcsolatot tart külső telekommunikációs szolgáltatókkal, támogatást nyújt a konferenciatermek technikai eszközeinek üzemeltetéséhez, konferenciák szervezésénél műszaki hátteret biztosít,
c) felügyeli és karbantartja a Felügyeletnél alkalmazott PC-munkaállomásokat a hardver és az irodai szoftver-környezet tekintetében, help-desk szolgálatot lát el, amely segíti a Felügyelet PC-munkaállomás alkalmazóit a PC-vel végzett munkájuk során fellépő problémák megoldásában, üzemelteti a Felügyelet telephelyén működő önálló és hálózatos nyomtatókat,
d) keretén belül működik az Üzemeltetési osztály és a Help-desk osztály.
(3) A Pénztárak központi nyilvántartása főosztály
a) kialakítja és működteti a magánnyugdíjpénztárak és pénztártagok központi nyilvántartását, amelynek keretében kidolgozza és a pénztárak, a pénztártagok, valamint a foglalkoztatók számára közzéteszi az adatszolgáltatások tartalmát, kialakítja az adatok fogadásának, rögzítésének és feldolgozásának rendjét,
b) felügyeleti információs lekérdező rendszert működtet, amellyel ellenőrzött hozzáférési jogosultság keretében adatokat szolgáltat a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos felügyelési, szakigazgatási, elemzési, monitoring, és szabályozást, jogalkotást előkészítő tevékenységhez,
c) biztosítja az adatkommunikációt a jogszabályban meghatározott igazgatási szervekkel (OEP, ONYF, KSH), valamint ellátja a jogszabályban előírt adategyeztetéssel járó feladatokat az állami adóhatósággal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Belügyminisztériummal,
d) gondoskodik a nyilvántartott személyes adatok védelméről és megőrzéséről, megszervezi és ellátja a jogszabályok által meghatározott körben a magánnyugdíjpénztárak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére történő adatszolgáltatást, adatot szolgáltat a Pénzügyminisztérium, a minisztériumok, az MNB, a KSH, valamint egyéb államigazgatási szervek részére a jogszabályi rendelkezések alapján,
e) elkészíti és közreadja a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások előállításához szükséges számítógépes programokat, és gondoskodik ezek aktualizálásáról, elkészíti és karbantartja az átlépő pénztártagokról a pénztárak egymás közötti adatszolgáltatásához szükséges adatszerkezeti leírást,
f) elemzi, értékeli a pénztári adatszolgáltatásokat, rendkívüli adatszolgáltatást rendel el, engedélyezi a magánnyugdíjpénztárak részére a nyilvántartás elektronikus vagy optikai adathordozón történő megőrzését, ha az alkalmazott módszer biztosítja a nyilvántartás összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,
g) a PKN adatszolgáltatások elemzése alapján helyszíni és nem helyszíni vizsgálatokat kezdeményez, valamint részt vesz a pénztárak felügyeleti főosztálya által elrendelt, a magánnyugdíjpénztárak nyilvántartási és informatikai rendszereinek vizsgálataiban.
A piaci folyamatok felügyeletéért felelős főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó
hivatali szervezeti egységek feladatai
hivatali szervezeti egységek feladatai
39. § (1) A piaci folyamatok felügyeletéért felelős hivatali szervezeti egységek feladata, hogy biztosítsák a felügyelt piacok tisztességes és átlátható működését, ennek keretében
a) eljár engedélyezési ügyekben, így a piacra lépés, piacról történő kivonulás, valamint a személyekkel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és bejelentési ügyekben,
b) koordinálja a Felügyelet pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozásával szembeni feladatait,
c) közreműködik a szakmai törvények fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek pénzügyi szervezetek általi teljesítése felügyeletében, értékeli és elemzi a pénzügyi szolgáltatók magatartását a fogyasztóvédelem területén és az azzal kapcsolatos megnyilvánulásokat,
d) kezdeményezi és érvényesíti a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos felügyeleti politikát, kezeli a szolgáltatókkal szembeni ügyfélpanaszokat,
e) figyelemmel kíséri a piaci rendellenességeket, fellép az észlelt jogsértésekkel szemben,
f) ügyfélszolgálatot működtet, eljár a Felügyeletre érkező panaszok kezelésében, értékelésében,
g) figyelemmel kíséri a pénzügyi visszaélésekre utaló jelenségeket, kezdeményezi azok megszüntetését, irányítja a pénzügyi visszaélések elleni felügyeleti eljárásokat,
h) ellenőrzi a jogosulatlan pénzügyi tevékenységet és a piacot zavaró eseményeket, eljár a feltárt rendellenességekkel szemben,
i) szervezi a Felügyelet európai uniós szervezetekben, bizottságokban való részvételét, nemzetközi kötelezettségeiből fakadó feladatait.
(2) Ellátja a Felügyelet belső igazgatási feladatait és a hivatali létesítmények, eszközök üzemeltetését, ennek keretében
a) biztosítja a Felügyelet hivatali működésének szervezési, iratforgalmi feltételeit,
b) végzi a folyamatok üzemgazdasági szempontú elemzését és értékelését,
c) üzemelteti, karbantartja – az informatikai eszközök kivételével – a felügyeleti létesítményeket és eszközöket,
d) szervezi a Felügyelet belső igazgatási munkáit, a hivatali létesítmények, eszközök üzemeltetését,
e) szervezi a Felügyelet belső és külső rendezvényeit,
f) gondozza a Felügyelet egységes arculati megjelenését.
(3) A Főigazgató-helyettesi kabinet tagjai a főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt felügyeleti szinten koordinálják a pénzforgalommal, az értékpapírok elszámolásával kapcsolatos feladatokat, valamint a gazdasági és a gazdálkodási kontrolling rendszert.
(4) A Főigazgató-helyettesi kabinet
a) koordinálja a pénz- és elszámolásforgalommal, a pénzhelyettesítőkkel és az elektronikus szolgáltatásokkal (röviden: pénzforgalmi) kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységeket,
b) előkészíti a pénzforgalmi vizsgálatok tematikáját, kockázati értékelésének általános módszertanának kidolgozását,
c) részt vesz a felügyeleti vizsgálatokban,
d) a célszerű és hatékony gazdálkodás érdekében kialakítja és működteti a gazdasági kontrolling rendszert, végzi a folyamatok üzemgazdasági szempontú elemzését és értékelését,
e) havi és negyedéves rendszerességgel beszámolót készít a Hivatal gazdálkodásáról a Felügyeleti Tanács és Hivatal vezetése részére, melyet egyeztet a Gazdasági főosztállyal,
f) folyamatosan karbantartja a keretgazdálkodás rendszerét, javaslatot fogalmaz meg a főigazgató felé a keretgazdálkodási rendszer továbbfejlesztésére, naprakészen követi a keretek felhasználását, értékeli és elemzi az adatok alakulását,
g) a gazdasági kontrolling rendszer működtetése érdekében, a kötelező államháztartási számviteli előírásokon túl javaslatokat fogalmaz meg a Gazdasági főosztály felé a főkönyvi könyvelési, nyilvántartási rendszerek részletezettségére vonatkozóan, kapcsolatot tart a keretgazdákkal.
Európai és nemzetközi ügyek főosztálya
40. § A főosztály
a) felelős az európai uniós tagságból adódó felügyeleti feladatok szervezéséért, ennek keretében koordinálja a Felügyelet egészének ilyen irányú tevékenységét,
b) átveszi az európai uniós joganyagok előkészítésére, valamint végrehajtására irányuló munkaanyagokat, felelős azok megőrzéséért, a felelősök, feladatok és határidők nyilvántartásáért,
c) kijelölt felelősökkel nem rendelkező esetekben végzi a véleményezendő, illetve készülő anyagok Felügyeleten belüli egyeztetését, kiegészítését, azok vezetői jóváhagyatását,
d) felelős a felügyeleti álláspont hazai és nemzetközi képviseletéért, az Európai Unióval való folyamatos kapcsolattartásért, gondoskodik az európai uniós munkacsoportokban elért eredmények Felügyeleten belüli megismertetéséről, a szükségessé váló teendők kezdeményezéséről,
e) koordinálja a Felügyelet tevékenységét az Európai Unió bizottságaiban és munkacsoportjaiban, valamint a nemzetközi szervezetek munkájában,
f) a nemzetközi kapcsolatok rendjében foglaltaknak megfelelően gondoskodik a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságból adódó kötelezettségek teljesítéséről,
g) felelős a nemzetközi két- és többoldalú felügyeleti megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások lefolytatásáért,
h) a felügyeleti szakterületekkel együttműködve gondoskodik a nemzetközi együttműködési megállapodásokban rögzített feladatok elvégzéséről, a nyújtandó információ szakmai tartalmáért az illetékes szakmai hivatali szervezeti egység felel, de az információkéréssel kapcsolatos írásbeli dokumentumok elkészítését, a kapcsolódó levelezést, a dokumentumok nyilvántartását a főosztály végzi,
i) a rendelkezésére álló keretek között külföldi információk igény szerinti beszerzésével segíti az egyes igazgatóságok munkáját,
j) fogadja az EGT-n belül a határon átnyúló szolgáltatásokkal és fióktelepekkel kapcsolatos bejelentéseket, azokat illetékességből továbbítja az Engedélyezési igazgatóságnak,
k) az Engedélyezési igazgatósággal együttműködve felelős a hazai szolgáltatóknak az EGT keretében határon átnyúló szolgáltatásokkal, illetve fiókalapítással kapcsolatos bejelentései kapcsán a felügyeleti koordinációért, és a tartalmi és formai követelményeket kielégítő hivatalos tájékoztató megküldéséért az érintett társfelügyelet részére,
l) jelentős nemzetközi kihatású pénz- és tőkepiaci zavarok, illetve a nemzetközi fizetési forgalom fennakadása esetén, a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően, a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján haladéktalanul kapcsolatba lép a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel, és kezdeményezi a kötelezettségvállalásokból fakadó lépéseket,
m) kezeli a nemzetközi, illetve uniós szabályok alapján minősített iratokat,
n) az érintett főosztályokkal együttműködve összeállítja a Felügyelet negyedéves utazási tervét, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzését,
o) keretén belül működik a Európai Uniós ügyek osztálya és a Nemzetközi szervezetek és kétoldalú kapcsolatok osztálya.
Pénzügyi visszaélések elleni főosztály
41. § A főosztály
a) figyelemmel kíséri a Felügyelet tudomására jutott, a nyilvános forrásokból, valamint a társhatóságoktól kapott információk alapján pénzügyi visszaélésekre utaló jelenségeket, vizsgálja azokat, és a jogszabályoknak megfelelően eljár,
b) az észlelt rendellenességekről tájékoztatja az illetékes szakterületeket, szükség szerint részt vesz a vizsgálatokban,
c) koordinálja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni felügyeleti feladatokat, együttműködik a felügyeleti szakfőosztályokkal a felügyelt szervezetek vizsgálataiban, elkészíti a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni eljárások mintaszabályzatát, együttműködik a nemzetközi és a szabályozási szakterületekkel a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatában,
d) kapcsolatot tart a pénzügyi visszaéléseket vizsgáló külső szervezetekkel.
Engedélyezési igazgatóság
42. § (1) A Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály
a) ellátja az egyes ágazati törvényeknek megfelelően a felügyelt intézmények alapításának, működésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, valamint a nyilvántartásba vétellel összefüggő feladatokat,
b) gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfőosztályi szakvélemények beszerzéséről,
c) részt vesz a pénz- és tőkepiacot érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében – Szabályozási főosztály által koordinált – felügyeleti vélemény kialakításában, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására,
d) kérelem alapján a pénz- és tőkepiaci engedélyezési tevékenységgel kapcsolatos állásfoglalásokat ad ki,
e) intézi az EGT más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat, az Európai és nemzetközi ügyek főosztályának tájékoztatása mellett,
f) az Európai és nemzetközi ügyek főosztályával együttműködve megtesz minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Felügyelet számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak,
g) kijelölés alapján közreműködik a tevékenységét érintő peres ügyek vitelében,
h) gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedélyköteles tevékenységet végzők és a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá eső adatainak nyilvántartásáról, elvégzi a KIR-KTA adatkarbantartásával kapcsolatos feladatokat,
i) gondoskodik a felügyelt intézmények rendelkezésre álló szabályzatai másolatainak archiválásáról és azok más hivatali szervezeti egységek részére történő hozzáférésének biztosításáról,
j) hitelesíti a határozatok kiadmányait,
k) keretén belül működik a Hitelintézeti engedélyezési osztály, a Tőkepiaci engedélyezési osztály és a Pénzügyi vállalkozások engedélyezési osztálya.
(2) A Biztosítási és pénztári engedélyezési főosztály
a) ellátja az egyes ágazati törvényeknek megfelelően a felügyelt intézmények alapításának, működésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, valamint a nyilvántartásba vétellel összefüggő feladatokat,
b) gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfőosztályi szakvélemények beszerzéséről,
c) részt vesz a biztosítási és pénztári területet érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében – Szabályozási főosztály által koordinált – felügyeleti vélemény kialakításában, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására,
d) kérelem alapján a biztosítási és pénztári engedélyezési tevékenységgel kapcsolatos állásfoglalásokat ad ki,
e) intézi az EGT más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat, az Európai és nemzetközi ügyek főosztályának tájékoztatása mellett,
f) az Európai és nemzetközi ügyek főosztályával együttműködve megtesz minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Felügyelet számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak,
g) kijelölés alapján közreműködik a tevékenységét érintő peres ügyek vitelében,
h) gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedélyköteles tevékenységet végzők és a főosztály ügykörébe tartozó határon átnyúló tevékenységet végzők engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá eső adatainak nyilvántartásáról, elvégzi a KIR-KTA adatkarbantartásával kapcsolatos feladatokat,
i) hitelesíti a határozatok kiadmányait,
j) keretén belül működik a Biztosítási engedélyezési osztály és a Pénztári engedélyezési osztály.
(3) A Tőke- és pénzpiaci kibocsátási főosztály
a) nyilvános forgalomba hozatal esetén elbírálja és döntésre előkészíti a tájékoztató és nyilvános ajánlattétel közzétételének engedélyezésre irányuló kérelmeket. Ellenőrzi, hogy a vonatkozó, hatályos jogszabályokban foglalt feltételeknek a kibocsátó eleget tett-e. A gazdasági, pénzügyi adatok mérlegelésével, a kockázati tényezőkre figyelemmel az esetleges hiánypótlást követően előkészíti a határozatot. Az elbírálás során a pénzügyi adatokat és az elemzéseket illetően kikéri a Közgazdasági főosztály véleményét a kockázatokról,
b) eljár az EGT más tagállamaiból érkező kibocsátási és forgalomba hozatali bejelentések, kérelmek ügyében,
c) zártkörű forgalomba hozatal esetén nyilatkozik a forgalomba hozatal jogszerűségéről,
d) az előírt bejelentési kötelezettségek teljesítése alapján regisztrálja a forgalomba hozatal sikerességét, befektetési alap esetében nyilvántartásba veszi azt,
e) ellátja a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára a – befolyásszerzés tárgyában kötelezővé tett – bejelentési és közzétételi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését és nyilvántartását, intézkedést készít elő,
f) elbírálja az értékpapírok előállítására jogosult, illetve jogosulttá válni kívánó nyomdák által előterjesztett kérelmeket,
g) ellátja az értékpapírok nyilvános kibocsátásának jogi ellenőrzését,
h) a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szakszolgálatának Szakértői Intézete által adott szakvélemény alapján előkészíti az értékpapírok előállítása tárgyában kiadásra kerülő határozatokat,
i) figyelemmel kíséri a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett kibocsátok nyilvános közleményeit, értékeli azok jogszerűségét a piac zavartalan működése és a befektetők tájékoztatása szempontjából, szükség esetén javasolja felügyeleti eljárás lefolytatását,
j) elvégzi a KIR-KTA értékpapírtörzsének adatkarbantartásával kapcsolatos feladatait,
k) hitelesíti a határozatok kiadmányait,
l) keretén belül működik az Engedélyezési osztály és a Monitoring osztály.
Piacfelügyeleti igazgatóság
43. § (1) A Piacellenőrzési főosztály
a) lefolytatja azokban az ügyekben a felügyeleti vizsgálatokat, amelyek a Felügyelet engedélyezése és ellenőrzése alá tartozó intézmények általános felügyeleti eljárásán túlmutatnak, vagy nem a felügyelet ellenőrzése alatt álló intézmények tevékenységével kapcsolatosak, ha a vizsgált tevékenységek sérthetik vagy veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer integritását, alááshatják a pénzügyi rendszerbe vetett általános bizalmat, vagy növelhetik a rendszerkockázatot,
b) figyelemmel kíséri a megkötött tőzsdei ügyleteket, valamint a tőkepiaci folyamatok alakulását abból a szempontból, hogy megvalósult-e bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, félrevezető információk közzététele, illetve olyan helyzet, amely nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítását indokolja,
c) monitoring tevékenysége alapján, valamint a társfőosztályok által kezdeményezett esetekben részt vesz a felügyelt intézményekkel és termékeikkel kapcsolatos ügyfélpanaszok vizsgálatában, megállapításairól tájékoztatja a felügyelői területet,
d) kialakítja és működteti a jogszabályok alapján a Felügyelet hatáskörébe tartozó tevékenységek jogosulatlan végzésének monitoring rendszereit. Különös figyelmet fordít – sajtófigyelés, az internet és a hirdetések követésével – az engedély nélkül végzett tevékenységek kiszűrésére,
e) jogosulatlan tevékenység gyanúja esetén helyszíni és nem helyszíni vizsgálatot végez, és intézkedést kezdeményez, elkészíti a jogosulatlan pénzügyi, illetve befektetési tevékenységre irányuló vizsgálatot lezáró határozat tervezetét,
f) véleményezi a Felügyelet negyedéves fogyasztóvédelmi jelentését és közreműködik a Fogyasztóvédelmi főosztály, a Panaszkezelési főosztály, valamint az Ügyfélszolgálati főosztály fogyasztóvédelmi tájékoztatási tevékenységében,
g) hitelesíti a határozatok kiadmányait,
h) keretén belül működik a Jogosulatlan tevékenységet vizsgáló osztály és a Bennfentes kereskedelmet és árfolyammanipulációt vizsgáló osztály.
(2) A Fogyasztóvédelmi főosztály
a) ellátja a Felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik ezen feladatoknak a hivatali szervezeti egységek közötti összehangolásáról,
b) hozzájárul a fogyasztók általános pénzügyi ismereteinek bővítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, ennek keretében lakossági tájékoztatókat készít aktuális pénzügyi kérdésekben, közreműködik pénzügyi oktatási feladatokban,
c) a pénzügyi szervezetek által nyújtott hasonló jellegű szolgáltatások közötti fogyasztói választás elősegítése érdekében – a felügyelt szervezetek bevonásával – termék-összehasonlító táblákat állít össze, és azokat a szükséges gyakorisággal frissíti,
d) javaslatot tesz a fogyasztóvédelmi tájékoztatási akciók témájára, részt vesz a Kommunikációs bizottság fogyasztóvédelmi kérdéseket érintő munkájában,
e) gondoskodik a Felügyelet honlapja fogyasztóvédelmi tartalmának karbantartásáról, fejlesztéséről,
f) figyelemmel kíséri a pénzügyi szervezetek hirdetési tevékenységét és szükség esetén intézkedést kezdeményez a fogyasztók érdekeinek védelmében,
g) javaslatot tesz fogyasztóvédelmi cél- és témavizsgálatokra, a felügyeleti tevékenység fogyasztóvédelmi tartalmára. Előzetes megkeresés alapján részt vesz a Piaci ellenőrzési főosztály által végzett fogyasztóvédelmi cél- és témavizsgálatokban,
h) javaslatot tesz a Felügyelet fogyasztóvédelmi tájékoztatásának belső és külső rendszerére, negyedévente elkészíti a Felügyelet fogyasztóvédelmi jelentését,
i) a Panaszkezelési főosztály által a fogyasztói bejelentésekről készített panaszügyi statisztika és értékelés felhasználásával elemzi a felügyeletre beérkezett panaszokat, bejelentéseket, tájékoztatókat készít ennek alapján a Felügyeleti Tanácsnak, az illetékes felügyeleti szakterületeknek,
j) véleményezi a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek koncepciójára és tartalmára, valamint közérdekű kereset indítására,
k) figyelemmel kíséri az EGT pénzügyi fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek változásait és közreműködik azok átültetésében, részt vesz az érintett hazai és uniós bizottságok munkájában,
l) pénzügyi fogyasztóvédelmi kérdésekben kapcsolatot tart és együttműködik az érintett hazai és nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel,
m) keretén belül működik a Panaszelemzési és koordinációs osztály és a Tájékoztatási osztály.
(3) A Panaszkezelési főosztály
a) fogadja és intézi a fogyasztói panasznak (bejelentésnek) minősülő írásbeli beadványokat,
b) megválaszolja a felügyeleti vizsgálatot nem igénylő panaszokat, a közvetlen felügyeleti intézkedést nem igénylő panaszokat továbbítja a felügyelt intézményekhez, értékeli a beérkezett válaszokat és tájékoztatja a panaszost,
c) a közvetlen felügyeleti intézkedést igénylő bejelentések esetében az érintett felügyeleti területtel történő egyeztetést követően, az egyeztetés eredményétől függően haladéktalanul cél-, illetve helyszíni vizsgálatot kezdeményez az illetékes hivatali szervezeti egységnél,
d) abban az esetben, ha a fogyasztói bejelentés közvetlen felügyeleti intézkedést nem igényel, de indokolt a prudenciális felügyeleti terület figyelemfelhívása, úgy a bejelentés érintett intézményhez továbbításával egyidőben tájékoztatja az illetékes hivatali szervezeti egységet,
e) amennyiben a bejelentés kiküldését követően beérkező intézményi válasz bármely felügyeleti intézkedés lehetőségét felveti, úgy erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes prudenciális felügyelői, illetve a piaci ellenőrzési hivatali szervezeti egységeket,
f) folyamatosan figyelemmel kíséri az általa tett kezdeményezések, illetve jelzések visszacsatolását, és értékeli azokat,
g) elemzéshez is felhasználható elektronikus nyilvántartást vezet a panaszokról,
h) a kockázatértékelések kapcsán érkező megkeresésekre tájékoztatást nyújt az illetékes hivatali szervezeti egység részére,
i) a fogyasztói bejelentés alapján indult eljárás során, az eljárás körültekintő lezárása érdekében indokolt esetben állásfoglalást kér az illetékes hivatali szervezeti egységtől,
j) együttműködik az ügyfélszolgálati területtel az írásbeli bejelentések tekintetében felmerülő kérdéseket illetően,
k) keretén belül működik a Pénz- és tőkepiaci panaszkezelési osztály és a Biztosítási és pénztári panaszkezelési osztály.
(4) Az Ügyfélszolgálati főosztály
a) működteti az ügyfélkapcsolati területet a személyes és telefonos megkereséseket illetően,
b) fogadja az írásbeli fogyasztói bejelentésnek nem minősülő bejelentéseket, válaszol a Felügyelet nyilvános adatai alapján a bejelentők megkereséseire,
c) biztosítja és koordinálja a szakfőosztállyal történő együttműködés keretében az iratbetekintés lehetőségét a szakfőosztály által átadott iratok vonatkozásában,
d) elvégzi az iratbetekintés biztosításához szükséges jogosultsági vizsgálatot, s ennek kapcsán szükség esetén megkeresi az adatvédelmi felelőst,
e) biztosítja a foglalkoztatók (15 főig történő adatkérés esetén) és a személyes ügyfelek, illetve meghatalmazottjuk részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény vonatkozó rendelkezése és a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján a központi nyilvántartásból a nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyra vonatkozó információkat,
f) az írásbeli fogyasztói bejelentésekhez kapcsolódóan igény szerint hiánypótlást kér,
g) a bejelentés jellegétől függően – szükség esetén – jelzést ad az illetékes hivatali szervezeti egységek részére, és figyelemmel kíséri annak visszacsatolását,
h) részt vesz a fogyasztói felvilágosító brossúrák terjesztésében, illetve igény szerint azok előzetes véleményezésében,
i) hetente jelentést készít az ügyfélszolgálatra beérkezett személyes és telefonos megkeresésekről,
j) működteti az ügyfél-elégedettséget figyelemmel kísérő rendszert,
k) az ügyfélszolgálatot megkereső panaszos kérésére írásos fogyasztói bejelentésnek minősülő jegyzőkönyvet készít, melyet átad a Panaszkezelési főosztálynak,
l) az azonnal meg nem válaszolható kérdések esetén állásfoglalást kér az illetékes hivatali szervezeti egységtől.
Intézményigazgatási igazgatóság
44. § (1) Az Igazgatási főosztály
a) ellátja az adminisztratív, igazgatási, szervezési és iratkezelési feladatokat,
b) végzi a Felügyelet és más belföldi szervezetek között létrejött együttműködési megállapodások nyilvántartását, koordinálja azokat az átfedések kezelése céljából,
c) közreműködik a Felügyelet ideiglenes külföldi kiküldetési tervének elkészítésében, ellátja az utaztatással kapcsolatos szervezési teendőket, kimutatásokat készít a külföldi kiküldetésekről,
d) megszervezi a Felügyelet működésével kapcsolatos idegen nyelvi fordítási és tolmácsolási feladatok végrehajtását,
e) gondoskodik a felügyeleti dokumentumok megfelelő kezeléséről és tárolásáról, ellátja és irányítja az iktatás, az irattározás és a titkosügy-kezelés feladatait,
f) kialakítja és működteti a felügyeleti könyvtárat, beszerzi a szakkönyveket és a folyóiratokat,
g) javaslatot tesz felügyeleti kiadványok megjelentetésére, szerkeszti a kiadványokat, szervezi az azok megjelentetésével és terjesztésével kapcsolatos feladatokat,
h) felelős a Felügyelet egységes arculatának megfelelő anyagok terveztetéséről, kiviteleztetéséről,
i) működteti az internet és az intranet oldalakat, megjelenteti a szakmai területek által átadott anyagokat,
j) ellátja a konzultációk, konferenciák szervezésével kapcsolatos technikai feladatokat, szervezi az egyéb rendezvényeket,
k) végzi a Felügyelet által szervezett nemzetközi konferenciák, szemináriumok, munkabizottságok üléseinek lebonyolítását, szorosan együttműködve az Európai és nemzetközi ügyek főosztályával,
l) keretén belül működik a Dokumentációs osztály és a Közkapcsolatok osztálya.
(2) Az Üzemeltetési főosztály
a) biztosítja az intézmény üzemeléséhez kapcsolódó szerződésekben foglaltak teljesítését, illetve kezdeményezi azok módosítását,
b) bonyolítja a ház üzemeltetéséhez kapcsolódó beszerzéseket, így többek között a tárgyi eszköz-, az anyag- és a készletbeszerzéseket, az épület üzemeltetésével, átalakításával, felújításával, gondnoki feladataival, vagyonvédelmével kapcsolatos beszerzéséket, valamint közreműködik az üzemeltetéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban,
c) ellátja és koordinálja a gondnoksági feladatokat,
d) belső rendezvények lebonyolításával kapcsolatban elvégzi a szervezéssel járó technikai feladatokat,
e) ellátja az őrzés-védelem és a portaszolgálat feladatait,
f) a biztonsági vezető egyetértése mellett szervezi és ellenőrzi a Felügyelet katasztrófa- és vagyonvédelmét,
g) a biztonsági szempontokra is kiterjedően elvégzi a logisztikai feladatokat, ezen belül felügyeli, irányítja és szervezi a hivatali gépjárművek használatát, üzemben tartását, javaslatot tesz cseréjükre, valamint biztosítja az anyagellátást,
h) kapcsolatot tart az épület tulajdonosával és a főépítésszel.
Az állandó bizottságok
45. § (1) Az Európai uniós együttműködési bizottság
a) biztosítja az információcserét az európai uniós bizottságokban, munkacsoportokban résztvevők között, elősegíti a Felügyelet véleményének egységes képviseletét az Európai Unió fórumain,
b) közreműködik az Európai Unió kialakított sztenderdjei Felügyeleten belüli egységes érvényesítésében,
c) rendszeresen értékeli az „európai útlevél” alapján Magyarországon és külföldön végzett határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások tapasztalatait,
d) vezetője az Európai és nemzetközi ügyek főosztály vezetője.
(2) Az Informatikai bizottság
a) koordinálja a Felügyeleten belül folyó informatikai fejlesztéseket,
b) a belső szabályozási rendszer szerint megállapított hatáskörben elbírálja a működő programokkal, programrendszerekkel szemben felmerült új vagy módosítási igényeket, e munkák során összehangolja a felhasználói érdekek képviseletét szervezeti szinten,
c) vezetője az IT minőségbiztosítási vezető.
(3) A Jogi bizottság
a) közreműködik a Felügyelet egységes jogalkalmazási gyakorlatának kialakításában,
b) véleményezi a Felügyelet által kiadandó egyes állásfoglalások tervezeteit, javaslatot tesz a Felügyelet által kiadandó jogi eszköz tartalmára, a kiadott jogi eszköz tartalmának módosítására,
c) véleményezi a Felügyelet által kiadandó egyes határozatok tervezeteit,
d) véleményezi a Felügyelet által kezdeményezett jelentősebb jogszabály-módosítások tervezetét,
e) vezetője a Jogi igazgató.
(4) A Kommunikációs bizottság
a) elősegíti a Felügyelet hatékony külső és belső kommunikációját,
b) véleményezi a Felügyelet külső kommunikációjával kapcsolatos eseményeket, a fogyasztóvédelmi akciókat és a Felügyelet honlapjára vonatkozó javaslatokat,
c) elősegíti a Felügyelet belső és külső kommunikációjának egységességét; kommunikációs tanácsadást végez a Felügyeleti Tanács elnöke és a főigazgató által igényelt témákban,
d) vezetője a Felügyeleti Tanács titkára.
(5) A Módszertani bizottság
a) feladata a Felügyelet stratégiájának megfelelő, a hatékony felügyelést szolgáló kockázatértékelési módszertanok kialakításának kezdeményezése, véleményezése a módszertani fejlesztési feladatok koordinálása,
b) elősegíti az egységes felügyeleti álláspont kialakítását a monitoring tevékenységet érintő témakörökben,
c) biztosítja a felügyelői intézményértékelési rendszer részét képező mutatórendszer egységességét, karbantartását és folyamatos fejlesztését,
d) véleményezi az aktuáriusi, modellezési szakértelmet igénylő, különösen a tartalékolással és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos módszertani kérdéseket; a Felügyelet által kiadandó jogi eszközök tervezetét, javaslatot tesz azok felügyeleti munkába való beépítésére,
e) a Módszertani bizottság keretében működik a Monitoring albizottság és Aktuáriusi albizottság,
f) vezetője a Kockázatértékelési főosztály vezetője.
(6) A Pénzforgalmi bizottság
a) kidolgozza a Felügyelet álláspontját a pénzhelyettesítő instrumentumok kibocsátóinak felügyeletéről, illetve az ehhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és belső szabályozási feltételekről,
b) támogatja a piaci folyamatokért felelős főigazgató-helyettes mellett működő Főigazgató-helyettesi kabinetet a pénzforgalom és az elszámolásforgalom kérdései kompetencia központja feladatának ellátásában,
c) véleményezi a pénzforgalommal kapcsolatosan a bizottság elé vitt kérdéseket, hozzájárul az egységes felügyeleti vélemény kialakításához,
d) a Felügyeleten belül koordinálja a különböző hatóságok közötti egységes magyar vélemény kialakításához az EU-n belüli és más nemzetközi pénzforgalmi együttműködést és sztenderd-alkotás kérdéseit,
e) vezetője a piaci folyamatok felügyeletéért felelős főigazgató-helyettes által a pénz- és átutalás-forgalom, valamint a pénzhelyettesítő és elektronikus szolgáltatások felügyeleti szintű koordinációjára kijelölt személy.
(7) A Számviteli bizottság
a) elősegíti a különböző szakterületek számviteli tapasztalatainak feldolgozását, kölcsönös hasznosítását, a felügyelt intézmények működésével, gazdálkodásával összefüggésben felmerülő számviteli kérdések egységes értelmezését, alkalmazását,
b) véleményezi a felügyelt intézményekre vonatkozó, számvitellel, illetve könyvvizsgálattal összefüggő jogszabály-módosítási javaslatokat,
c) véleményezi a felügyeleti szintű számviteli, illetve könyvvizsgálati kérdésekre vonatkozó európai uniós és hazai szakmai anyagokat,
d) vezetője a prudenciális felügyeleti tevékenységért felelős főigazgató-helyettes mellett működő Főigazgató-helyettesi kabinet számviteli koordinációért felelős tagja.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
46. § A szervezeti és működési szabályzat függelékei:
a) a Felügyelet tevékenységének szervezeti kereteit bemutató szervezeti ábrát az 1. számú függelék tartalmazza,
b) a Felügyeletnél vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 2. számú függelék tartalmazza,
c) a Felügyelet gazdálkodással összefüggő ellenőrzési nyomvonalát a 3. számú függelék tartalmazza,
d) a Felügyeletnek a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrendjét a 4. számú függelék tartalmazza.
1. számú függelék
2. számú függelék
Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. § (8) bekezdés
– b) pontja alapján
= az államtitkárnak, szakállamtitkárnak minősülő vezetők, illetve a főtisztviselők
– c) pontja alapján
= főosztályvezető
= főosztályvezető-helyettes
= osztályvezető
vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
Munkaköri leírásukban foglaltak alapján, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. § (8) bekezdés
– f) pontja alapján
= közbeszerzési eljárásban közreműködő
– g) pontja alapján
= belső ellenőrzést végző
– h) pontja alapján
= adatvédelmi feladatok ellátásával megbízott
= titokvédelmi feladatok ellátásával megbízott
= TÜK kezelő
= nemzetbiztonsági megbízott, illetve kijelölt biztonsági megbízott
= informatikai biztonsági feladatok ellátásával megbízottak
= informatikai rendszergazdai feladatok ellátásával megbízott
= a Felügyeleti Tanács elnöke és tagjai, a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, valamint a stratégiai igazgató, jogi igazgató mellett dolgozó
= titkárnő
= asszisztens
= titkár
vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
3. számú függelék
Ellenőrzési nyomvonal
|
Sorszám |
Tevékenység |
Főbb jogszabály, |
Feladat tartalmi leírása |
Keletkező dokumentum |
Felelős |
Jóváhagyás, |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
I. Tervezés, előirányzat gazdálkodás |
||||||
|
I/1. |
Bevételek tervezése |
ÁHT, Ágazati törvények, Ámr., Gazdálkodási szabályzat |
Felügyeleti és igazgatási- |
Kimutatás a következő évi bevételek várható alakulásáról |
Gazdasági főosztály |
főigazgató |
|
I/2. |
Keretgazdai igények összeállítása (kiadások tervezése) |
ÁHT, Ámr., PM tervezési körirat, Gazdálkodási szabályzat |
Keretgazdai igények alapján a kiadások számbavétele |
Összesített kimutatás a keretgazdai igényekről |
Gazdasági főosztály |
főigazgató |
|
I/3. |
Költségvetési létszámkeret meghatározása |
ÁHT, Ámr., PM tervezési körirat, Gazdálkodási szabályzat |
Szervezeti egységek vezetőinek bevonásával létszámszükséglet összeállítása |
Kimutatás az engedélyezett létszám szükségletről |
Humánpolitikai főosztály vezetője |
FT elnöke, főigazgató |
|
I/4. |
Tervjavaslat összeállítása |
ÁHT, Ágazati tv.-ek, Ámr., PM tervezési körirat, Gazdálkodási szabályzat |
Jogszabály módosítási javaslat, valamint tervjavaslat benyújtása |
Törvényjavaslat |
Gazdasági főosztály |
FT elnöke, főigazgató |
|
I/5. |
Kincstári költségvetés elkészítése |
ÁHT, Költségvetési törvényjavaslat, ill. törvény, Ámr., Gazdálkodási szabályzat |
A tervévre vonatkozó keretszámok alapján kincstári költségvetés benyújtása |
Kincstári költségvetés |
Gazdasági főosztály |
főigazgató |
|
I/6. |
Elemi költségvetés készítése |
ÁHT, Költségvetési törvény, Ámr., |
A tervévre vonatkozó keretszámok alapján kincstári költségvetés benyújtása |
Elemi költségvetés |
Gazdasági főosztály vezetője |
FT elnöke, főigazgató |
|
I/7. |
Költségvetési alapokmány elkészítése |
Ámr. |
Az elemi költségvetés alapján a dokumentum elkészítése |
Költségvetési alapokmány |
Gazdasági főosztály vezetője |
FT elnöke, főigazgató |
|
I/8. |
Előirányzat-módosítás |
ÁHT, Költségvetési törvény, Ámr. |
Szükség esetén a keretek módosítása |
Adatlap |
Gazdasági főosztály vezetője |
FT elnöke, főigazgató |
|
II. Beszámolás |
||||||
|
II/1. |
Leltárfelvétel |
Számviteli tv., 249/2000. Korm. rend. Leltárkészí- |
Leltár felvétele, ill. annak kiértékelése |
Leltár listák |
Leltárbizottság vezetője |
Leltár ellenőr |
|
II/2. |
Egyeztetések végrehajtása |
Számviteli politika, |
Analitikák egyeztetése a főkönyvvel |
Egyeztetési lapok, korrigált főkönyv |
ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
II/3. |
Beszámoló összeállítása |
Áht., Számviteli tv., Ámr., 249/2000. Korm. rend., Számviteli politika |
Mérlegadatok és pénzforgalmi jelentés analitikával történő alátámasztása, annak elemzése |
Költségvetési beszámoló, illetve annak szöveges indoklása |
Gazdasági főosztály vezetője |
FT elnöke, főigazgató |
|
II/4. |
Zárszámadás szövegjavaslatának elkészítése |
Áht., Ámr. |
Beszámoló alapján tervjavaslat benyújtása |
Törvényjavaslat |
Gazdasági főosztály vezetője |
FT elnöke, főigazgató |
|
III. Bevételek nyilvántartása |
||||||
|
III/1. |
Felügyeleti és igazgatási- szolgáltatási díjak kezelése |
Áht., Ágazati törvények, Számviteli tv., 249/2000. Korm. rend., Számviteli politika, Gazdasági főosztály ügyrendje |
Díjelőírás alapján a befolyt bevételek könyvelése |
Főkönyvi feladás |
ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
III/2. |
Bírság bevételek behajtása |
Áht., Ágazati törvények, Számviteli tv., 249/2000. Korm. rend., Számviteli politika, Gazdasági főosztály ügyrendje |
Bírsághatározatok nyilvántartása |
Könyvviteli alapbizonylat |
ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
III/3. |
Kölcsönök nyilvántartása |
Áht., Számviteli tv., 249/2000. Korm. rend., Számviteli politika, Gazdasági főosztály ügyrendje |
Kölcsön szerződések alapján a kölcsönök visszatérülésének könyvelése |
Lakásalap számla könyvelési bizonylata |
ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
III/4. |
Egyéb bevételek könyvelése |
Áht., Számviteli tv., 249/2000. Korm. rend., Számviteli politika, Gazdasági főosztály ügyrendje |
Egyéb bevételek nyilvántartása |
Számla, egyéb bevételi bizonylat |
ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV. Előirányzat felhasználás |
||||||
|
IV/1. |
Rendszeres személyi juttatások kifizetése |
Ktv., Mt., Gazdasági főosztály ügyrendje |
Jogszabály alapján járó illetmény és bér kifizetése |
Csoportos átutalás |
Humánpolitikai főosztály vezetője, ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/2. |
Nem rendszeres személyi juttatások elszámolása |
Ktv., Mt., Közszolgálati szabályzat, Gazdálkodási szabályzat, Gazdasági főosztály ügyrendje |
Meghatározott eseti juttatások biztosítása |
Kifizetési bizonylat |
Humánpolitikai főosztály vezetője, ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/3. |
Külső személyi juttatások biztosítása |
Ptk., Ktv.,Mt., Gazdasági főosztály ügyrendje |
Külső személyi juttatások kifizetése |
Megbízási szerződés, egyéb számfejtési dokumentum |
Humánpolitikai főosztály vezetője, ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/4. |
Adófizetési kötelezettség |
Adó és társadalombiztosítási jogszabályok, Gazdasági főosztály ügyrendje |
Adótörvényekből és társadalombiztosítási kifizetőhelyből adódó feladatok ellátása |
Bevallások, adatszolgáltatások |
ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/5. |
Járulékfizetési kötelezettség |
Adó és társadalombiztosítási jogszabályok, Gazdasági főosztály ügyrendje |
Munkaadókat terhelő járulékok megfizetése |
Bevallások, adatszolgáltatások |
ügyrendben kijelölt személyek |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/6. |
Szerződés, megrendelés alapján történő dologi kifizetés |
Áht., Ámr., Közbeszerzési tv., Gazdálkodási szabályzat |
Kötelezettségvállalás dologi kiadás teljesítésére |
Szerződés, megrendelés, számla |
keretgazdák |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/7. |
Egyéb dologi és folyó kiadások |
Áht., Ámr., Gazdálkodási szabályzat |
Munkáltatót terhelő adók, díjak, hozzájárulások, ill. egyéb kiadások teljesítése |
Könyvelési alapbizonylat, számla |
keretgazdák |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/8. |
Pénzeszköz átadás |
Áht., Ágazati törvények, Ámr. |
Felügyelet gazdasági társaságának finanszírozása, egyéb szervezetek támogatása |
Megállapodás, Alapítói Határozat |
keretgazdák |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/9. |
Beruházási, felújítási tevékenység |
Áht., Ámr., Közbeszerzési tv., Gazdálkodási szabályzat |
Kötelezettségvállalás felhalmozási kiadás teljesítésére |
Szerződés, megrendelés, számla, állománybavételi bizonylat |
keretgazdák |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
IV/10. |
Kölcsön nyújtása |
Közszolgálati szabályzat |
Felügyelet dolgozóinak munkáltatói kölcsön folyósítása |
Kölcsön szerződés |
keretgazdák |
Gazdasági főosztály vezetője |
|
V. Tartalék kezelés |
||||||
|
V/1. |
Tartalék kezelése |
Psztv., Költségvetési törvény |
Fejezeti számlára(ról) történő utalás |
Átutalási megbízás |
Gazdasági főosztály vezetője |
FT elnöke, főigazgató |
4. számú függelék
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a Felügyelet működése során esetlegesen előforduló szabálytalanságok megelőzésére, a szabálytalanságok kezelésére, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzésére a jelen szabályzatban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.
A szabályzat célja
A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának általános célja, hogy a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása egységes keretben történjen.
A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend további célja, hogy hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés).
1. A szabálytalanság fogalma, alapesetei
A szabálytalanság fogalma
Szabálytalanság valamely létező szabálytól való eltérést jelent az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, a feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben.
A szabálytalanságok fogalomköre igen széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.
A szabálytalanságok alapesetei
– Szándékosan okozott szabálytalanságok,
– nem szándékos szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság),
– szabályozatlanságból, hiányos szabályozásból eredő szabálytalanságok.
2. A szabálytalanság megelőzésével kapcsolatos felelősség, a szabálytalanság megelőzése
A szabálytalanságok megelőzése elsősorban a szabályozottságon alapul. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a főigazgató felelőssége.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a főigazgató gondoskodik arról, hogy:
– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Felügyelet,
– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérjék figyelemmel a vezetők,
– a Felügyelet szervezeti felépítésében, belső szabályozottságában, működési rendjében rejlő hiányosságból eredő szabálytalanság esetén – a további szabálytalanság megelőzése céljából – hatékony intézkedés szülessék a szabálytalanság korrigálására, annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
A főigazgató felelőssége és feladata a szervezeti struktúrában meghatározott szervezeti egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg.
A köztisztviselők és a munkavállalók konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák.
3. A szabálytalanságkezelés szervezeti felépítése
3.1. A szabálytalanságfelelős a szervezeti struktúrában
Tekintettel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által betöltött szerepre, a Felügyeleten a szabálytalanságkezeléssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a szabálytalanságkezeléssel megbízott munkatárs (a továbbiakban: szabálytalanságfelelős) végzi.
A szabálytalanságfelelőst – az objektív bizonyítékokon alapuló vélemény biztosítása érdekében – kizárólag a Felügyeleti Tanács és a főigazgató utasíthatja.
3.2. A szabálytalanságfelelős kinevezése, értékelése, felmentése, felfüggesztése
Szabálytalanságfelelősi feladatok ellátásával kizárólag főállású, határozatlan idejű jogviszony keretében foglalkoztatott köztisztviselő bízható meg, aki tevékenységét kapcsolt munkakörben, a munkaköri leírás szerinti egyéb feladatai mellett látja el.
A szabálytalanságfelelős személyét a főigazgató a vonatkozó belső szabályzat hatálybalépését követően, illetve a korábbi szabálytalanságfelelős visszahívásával egyidejűleg jelöli ki. A szabálytalanságfelelős munkájának értékelése a főigazgató feladata.
A szabálytalanságfelelősi kinevezés visszavonására akkor kerülhet sor, ha a szabálytalanságfelelős maga kéri a kinevezés visszavonását, ha a közszolgálati jogviszonya megszűnik, illetve ha az éves értékelése szerint a főigazgató elégedetlen a munkájával.
A szabálytalanságfelelősi kinevezés felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha a szabálytalanságfelelős valamely szabálytalansággal kapcsolatos érintettségének gyanúja felmerül. A megbízás visszavonása, felfüggesztése a főigazgató hatáskörébe tartozik.
3.3. A szabálytalanságfelelős feladat- és hatásköre
a) A főigazgató részére negyedéves összefoglaló és soron kívüli jelentések összeállítása a szabálytalanságok alakulásáról,
b) szervezeti egységenként, ugyanakkor a Felügyelet egészére összesíthető nyilvántartás vezetése a szabálytalansággyanús esetekről, kivizsgált szabálytalanságokról, illetve a megtett intézkedésekről, azok eredményességéről, a dokumentáció naprakészségének és teljességének biztosítása,
c) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a főigazgató, illetve külső szervezetek irányába,
d) a nem kiemelt jelentőségű szabálytalanságok esetében az előírt összefoglaló statisztika összeállítása, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az érintett szervezeti egységek, külső szervezetek felé,
e) igény szerint tanácsot nyújt a szabálytalanság minősítéséhez, megfogalmazásához, a teljesítés felülvizsgálatához.
4. A szabálytalanságok észlelése, a szükséges intézkedések, eljárások elindítása
A szabálytalanságot észlelheti, megállapíthatja:
4.1. valamely szervezeti egység munkatársa a FEUVE rendszeren belül;
4.2. szervezeti egység vezetői, illetve a főigazgató a FEUVE rendszeren belül;
4.3. belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés;
4.4. külső ellenőrzési szerv;
4.5. minőségirányítás;
4.6. a Felügyelet szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár).
4.1. A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszeren belül valamely szervezeti egység munkatársa által
A szabálytalanságot észlelő munkavállaló írásban:
– a szolgálati út betartásával a szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjén keresztül értesíti a szabálytalanságfelelőst,
– amennyiben az észlelt szabálytalanság a szervezeti egység vezetőjét érinti, úgy a szervezeti egység vezetőjének felettesén, a felettes érintettsége esetén a főigazgatón keresztül értesíti a szabálytalanságfelelőst.
A szervezeti egység vezetője, illetve felettese a szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzést nem tarthatja vissza.
A szabálytalanság észlelésére vonatkozó írásbeli feljegyzés a 4/1. számú függelékben rögzített módon történjen.
A szervezeti egység vezetője, felettese, illetve a főigazgató a szabálytalanság megalapozottsága esetén – a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően – köteles gondoskodni a megfelelő intézkedés meghozataláról, indokolt esetben a szükséges eljárás megindításáról.
A szervezeti egység vezetője, illetve felettese amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja, haladéktalanul köteles tájékoztatni a főigazgatót.
Ha a szabálytalanság jelentősége indokolja, a főigazgató közvetlenül tájékoztatja az Felügyeleti Tanács elnökét.
4.2. A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszeren belül a szervezeti egység vezetői, illetve a főigazgató által
A főigazgató, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, a szabálytalanságfelelős tájékoztatása mellett.
A szervezeti egység vezetője amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja, haladéktalanul köteles tájékoztatni a főigazgatót.
Ha a szabálytalanság jelentősége indokolja, a főigazgató közvetlenül tájékoztatja a Felügyeleti Tanács elnökét.
4.3. A belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés szabálytalanságra vonatkozó megállapításai
Amennyiben a belső ellenőr, illetőleg a szakmai ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A belső ellenőr, illetve szakmai ellenőr által feltárt szabálytalanságokat a vizsgálati jelentés tartalmazza, a megállapítások az ellenőrzött szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével kerülnek véglegesítésre.
Az ellenőrzött szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés megállapításai alapján.
4.4. Külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításai
A külső ellenőrzési szerv (pl. ÁSZ, KEHI, APEH stb.) szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az általa készített ellenőrzési jelentés tartalmazza. Az ellenőrzési jelentés egy példányát a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzési tevékenység elősegítése céljából.
A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Felügyeletnek intézkedési tervet kell kidolgoznia.
4.5. A minőségirányítás szabálytalanságra vonatkozó megállapításai
Amennyiben a szabálytalanságot a minőségirányítás észleli, köteles értesíteni az érintett szervezeti egység vezetőjét.
A minőségügyi referens a vonatkozó megállapításait a belső ellenőrzés, illetve szakmai ellenőrzés rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési tevékenység elősegítése céljából.
A szervezeti egység vezetője amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja haladéktalanul köteles tájékoztatni a főigazgatót.
4.6. A Felügyelet szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) szabálytalanságra vonatkozó jelzése, bejelentése
A Felügyelet szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) a Felügyelet által esetlegesen elkövetett szabálytalanságra vonatkozó jelzése az alábbi módokon kerülhet a Felügyelet tudomására:
– a Felügyeleti Tanácshoz, a Felügyeleti Tanács elnökéhez, a főigazgatóhoz vagy valamely szakterület vezetőjéhez címzett írásbeli bejelentés útján,
– az Ügyfélszolgálatra érkezett írásos bejelentés, vagy a szóbeli bejelentés alapján felvett jegyzőkönyv alapján.
A Felügyeleti Tanácshoz, a Felügyeleti Tanács elnökéhez, a főigazgatóhoz, illetve valamely szakterület vezetőjéhez címzett írásbeli bejelentés esetén a bejelentés egy másolati példányát haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítani szükséges a szabálytalanságfelelős és az érintett szervezeti egység vezetője, a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén a szervezeti egység vezetőjének felettese, a felettes érintettsége esetén – amennyiben nem a főigazgatóhoz érkezett a bejelentés – a főigazgató részére.
Az Ügyfélszolgálatra érkezett írásos bejelentés másolati példányát, vagy a szóbeli bejelentés alapján felvett jegyzőkönyv másolati példányát haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül továbbítani szükséges a szabálytalanságfelelős és az érintett szervezeti egység vezetője, a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén a szervezeti egység vezetőjének felettese, a felettes érintettsége esetén – amennyiben nem a főigazgatóhoz érkezett a bejelentés – a főigazgató részére.
A szabálytalansággal érintett szervezeti egység vezetőjének feladata a bejelentés érdemi megvizsgálása – alaposan mérlegelni kell a rendelkezésre álló információk alapján a szabálytalanság gyanújának megalapozottságát –, továbbá a szükséges intézkedések azonnali foganatosítása.
A szervezeti egység vezetője amennyiben a szabálytalanság súlyossága, az esetleges kihatások nagysága indokolja haladéktalanul köteles tájékoztatni a főigazgatót.
Ha a szabálytalanság jelentősége indokolja, a főigazgató közvetlenül tájékoztatja az Felügyeleti Tanács elnökét.
4.7. Büntető- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén történő eljárás
Büntető- vagy szabálysértési ügy gyanúja esetén a szükséges intézkedések meghozatala a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén a megfelelő eljárás megindításra kerüljön.
5. A szabálytalanság feltárása és a megszüntetésére tett intézkedések végrehajtása
5.1. A szabálytalanság feltárása, a megszüntetésre tett intézkedések végrehajtása
5.1.1. Valamely szervezeti egység munkatársa, vagy vezetőjének észlelése a FEUVE rendszeren belül
A szabálytalanság kivizsgálását a szervezeti egység vezetője, érintettsége esetén a felettese, a felettes érintettsége esetén és a bonyolultabb esetekben a főigazgató által kijelölt szakértői bizottság, a belső ellenőrzés vagy a szakmai ellenőrzés végzi.
A szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó intézkedés függ a szabálytalanság típusától és a feltárás időpontjától (munkafolyamat/elkövetés közben, vagy a munkafolyamat befejezése/elkövetés után), eszerint különbséget teszünk:
– önellenőrzéssel, FEUVE rendszeren belül észlelt, azonnal javítható szabálytalanság,
– FEUVE rendszeren belül észlelt, a megszüntetésre külön vezetői intézkedést igénylő szabálytalanság,
– kiemelt jelentőségű szabálytalanság között.
5.1.1.1. FEUVE rendszeren belül észlelt, azonnal javítható szabálytalanság
A munkatárs által önellenőrzéssel észlelt szabálytalanság, illetőleg a FEUVE rendszeren belül kiszűrt, külön vezetői intézkedést nem igénylő, azonnali javítással megszüntethető szabálytalanság esetén a javítást haladéktalanul el kell végezni.
A szervezeti egység munkaértekezletein hasznos, ha a hasonló munkakörben dolgozók egymással megosztják az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, ezeket az eseteket a szabálytalanságok nyilvántartásában (7. pont) nem kell szerepeltetni.
5.1.1.2. FEUVE rendszeren belül észlelt, a megszüntetésre külön vezetői intézkedést igénylő szabálytalanság, kiemelt jelentőségű szabálytalanság
A szabálytalanság észlelését, az arról való tájékoztatást követően 2 munkanapon belül a szabálytalanság megszüntetésére, a szabálytalanság által okozott károk minimalizálása, illetve megelőzése, a szabálytalanság folytatásának megakadályozása érdekében intézkedni kell.
5.1.1.3. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság
Kiemelt jelentőségű szabálytalanság (pénzügyi és/vagy személyi következménnyel járó, szándékosan okozott szabálytalanság) kellően megalapozottnak látszó gyanújának felmerülése esetén 3–5 munkanapon belül munkaértekezletet kell tartani. A munkaértekezleten valamennyi azonos, illetve hasonló szakterülettel foglalkozó köztisztviselőnek, munkavállalónak jelen kell lennie.
Ezen szabálytalanságokat a szabálytalanságok nyilvántartásában (7. pont) fel kell tüntetni.
Egyéb esetekben a szabálytalansággal érintett szervezeti egységnek szükség szerint, de legalább 3 havonta tájékoztató jellegű munkaértekezletet kell tartani az érintett kör számára.
A munkaértekezlet során fel kell hívni a résztvevők figyelmét a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében megteendő intézkedésekre, a fokozott odafigyelésre. A szabálytalanságról született döntés esetén a soron következő rendes munkaértekezleten ismertetni kell a döntés tartalmát, következményeit, a szabálytalanság súlyának a döntéshozó által történő megítélését, az esetleges szankciókat, a megtett intézkedéseket. Elemezni kell a hasonló esetek előfordulásának gyakoriságát, a rendezés érdekében hozott intézkedések hatékonyságát, az esetlegesen sikertelen korrigálás feltételezhető okait.
Valamennyi szabálytalanság esetén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a FEUVE az adott szabálytalanságot miért nem szűrte ki.
5.1.2. Belső ellenőrzés, illetőleg szakmai ellenőrzés által megállapított szabálytalanság
Az ellenőrzött szervezeti egység által készített, a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés megállapításaira vonatkozó – jóváhagyott – intézkedési tervet az ellenőrzött szervezeti egységnek végre kell hajtania.
Az intézkedési terv végrehajtását a belső ellenőrzés, szakmai ellenőrzés utóvizsgálat keretében ellenőrzi.
5.1.3. Külső ellenőrzési szerv által megállapított szabálytalanság
A külső ellenőrzési szerv vizsgálati jelentésében foglalt szabálytalanságokra vonatkozó, a Felügyelet által kidolgozott intézkedési tervet végre kell hajtani.
Az intézkedési terv végrehajtását a külső ellenőrzési szerv utóvizsgálat keretében, valamint a belső ellenőrzés, illetve szakmai ellenőrzés is ellenőrizheti.
5.1.4. A minőségirányítás által kifogásolt szabálytalanság
A szervezeti egység vezetője a minőségügyi referens által észrevételezett szabálytalanság megszüntetéséről köteles intézkedni, a szabálytalanság megszüntetésére tett intézkedések végrehajtásáról a minőségügyi referenst köteles értesíteni.
5.1.5. A Felügyelet szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) által jelzett, bejelentett szabálytalanság
A Felügyelet szervezetén kívüli szervezet, személy (szerződéses partner, társszervezet, ügyfél, állampolgár) által tett bejelentés kapcsán írásbeli visszaigazolásnak kell történnie.
5.2. A szabálytalanságfelelős értesítése az intézkedések, intézkedési tervek végrehajtásáról
Az intézkedésekről, a jóváhagyott intézkedési tervek végrehajtásáról a szabálytalanságfelelőst 5 munkanapon belül tájékoztatni kell.
5.3. A tényállás tisztázása szakértői bizottság kijelölése által vagy rendkívüli ellenőrzés útján
A bonyolultabb esetekben a főigazgató vizsgálatot rendelhet el – a Felügyeleti Tanács elnökének értesítése mellett – a tényállás tisztázására, szakértői bizottság kijelölése, vagy a belső ellenőrzés, illetőleg szakmai ellenőrzés által lefolytatandó rendkívüli vizsgálat kezdeményezése, elrendelése útján.
A vizsgálat lefolytatására minimum háromtagú bizottságot lehet létrehozni, indokolt esetben külső szakértőt is igénybe lehet venni.
A szervezeti egység vezetője, érintettsége esetén a felettese javaslatot tehet a bizottság tagjaira, a bizottság tagjait a főigazgató jelöli ki, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.
A szakértői bizottság a tényállás tisztázását követően javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére, így egyebek között a szabálytalanság felszámolására, a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározására, a felelősség megállapítására. A javaslatokról főigazgató dönt.
5.4. Jogkövetkezmények kezdeményezése
A jogkövetkezmény jellege szerint lehet:
– jogi jellegű (fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása),
– pénzügyi jellegű (pénzbeli juttatás, kifizetés részben vagy egészben történő visszakövetelése, behajtása, kártérítési eljárás indítása),
– szakmai jellegű (belső szabályozás szigorítása, betartásának fokozott ellenőrzése stb.).
A jogkövetkezmények fajtái:
– a főigazgató mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmény (fegyelmi, szabálysértési eljárás megindítása, pénzbeli juttatások felfüggesztése, megvonása), a főigazgató a mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények alkalmazását a szervezeti egység vezetőjére, illetve annak felettesére ruházhatja,
– jogkövetkezmények kötelező kezdeményezése (büntetőeljárás megindítása, pénzbeli juttatásból történő kizárás, pénzbeli juttatás visszakövetelése, minden, a mérlegelési jogkörbe nem tartozó szankció).
5.5. A főigazgató tájékoztatása a szabálytalanságok kezeléséről
A szabálytalanságfelelős a főigazgatót negyedévente írásban tájékoztatja a szabálytalanságok kezeléséről.
A negyedéves jelentés elkészítését megelőzően a szabálytalanságfelelős – elektronikus úton – egyeztet a szervezeti egységek vezetőivel a negyedéves jelentés tartalmáról.
A tájékoztatásnak a 4/2. számú függelékben foglalt adatokon kell alapulnia. A nyilvántartásból a főigazgatónak címzett jelentésnek az alábbi szabálytalanságokat kell tartalmaznia:
– a rendszeresen, tipikusan előforduló, rendszerbeli hiányosságra utaló szabálytalanságok,
– a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok,
– a pénzbeli juttatást, kifizetést érintő szabálytalanságok (utalva azok visszakövetelhetőségére),
– pénzügyi kihatással járó szabálytalanságok,
– a Felügyelet részére kártérítési igényként felmerülhető szabálytalanságok,
– a szándékosan elkövetett szabálytalanságok.
Az eseti, jelentéktelen, nem szándékosan elkövetett, nem kiemelt jelentőségű, a munkatárs önellenőrzése, illetve a FEUVE során kiszűrt, külön vezető intézkedést nem igénylő, azonnali javítással megszüntethető szabálytalanságokat a főigazgatói jelentéseknek nem kell tartalmazniuk.
A szabálytalanságfelelősnek a negyedéves jelentésnek a Felügyelet szervezeti felépítésében, belső szabályozottságában, működési rendjében rejlő hiányosságból eredő szabálytalanságokra vonatkozó részét az Intézményfejlesztési és szabályozási önálló osztálynak is meg kell küldenie.
A szabálytalanságfelelősnek nemleges jelentést kell tennie az olyan szervezeti egységre vonatkozóan, ahol az adott negyedévben nem történt olyan szabálytalanság, amelyet a főigazgatónak jelenteni kell. A szabálytalanságfelelős erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot kérhet a szervezeti egység vezetőjétől.
6. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomon követése
A főigazgató a szabálytalanságfelelős negyedéves beszámolója, illetőleg a szervezeti egységek vezetőinek személyes beszámolói alapján a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyomonkövetését az alábbiak szerint végzi:
a) az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, a megindított eljárásokat nyomon követi,
b) a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását figyelemmel kíséri,
c) a feltárt szabálytalanságok típusa alapján további „szabálytalanság-lehetőségeket”, kockázatokat azonosít be, amelyről tájékoztatja a belső ellenőrzést, a szakmai ellenőrzést az ellenőrzési tevékenység elősegítése céljából,
d) gondoskodik a szabálytalanságfelelős negyedéves beszámolójának – a szabálytalanságok megelőzése céljából – a vezetői értekezleten való megtárgyalásáról.
7. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartása
A főigazgató a szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartásáról az alábbiak szerint gondoskodik:
– a szabálytalanságfelelős köteles a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagokat elkülönítetten nyilvántartani, az arról készült nyilvántartást naprakészen és pontosan vezetni;
– a szabálytalanságfelelős a szabálytalansághoz kapcsolódó írásos dokumentumokat elkülönített nyilvántartásban iktatja;
– a szabálytalanságfelelős a megtett intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó határidőket nyilvántartja.
A szabálytalanságok nyilvántartása elektronikusan, a 4/2. számú függeléknek megfelelően történik.
A szabálytalanságok kezelése jelen általános elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrendje mellett, az egyes szervezeti egységek vezetői intézkednek a FEUVE rendszerének a megfelelő eljárásrendbe és munkaköri leírásokba történő beépítéséről, a nyilvántartások vezetéséről, a rendszer működtetéséről.
4/1. számú függelék: A szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzés
4/2. számú függelék: Szabálytalanságok nyilvántartása
4.1. számú függelék
|
...................................................... |
Ikt.sz.: ........................ |
|
(szervezeti egység megnevezése) |
|
Feljegyzés
..................................................................
(szervezeti egység vezetője)
keresztül
..................................................................
szabálytalanságfelelős részére
Tárgy: szabálytalanság észlelése1 |
|
|
1 „SÜRGŐS” szó feltüntetése a szándékos, pénzbeli juttatást érintő és a kárenyhítésre, minimalizálásra azonnali intézkedést igénylő esetekben.
1. A szabálytalanság pontos tartalma:
2. A szabálytalanság az alábbi jogszabályt, szabályt sérti:
3. A szabálytalanság
⬜ Szándékos ⬜ Nem szándékos (gondatlan)
4. A szabálytalanság előfordulásának gyakorisága
⬜ Eseti ⬜ Rendszeres
5. A szabálytalanság korrigálhatósága
⬜ Folyamatban lévő, korrigálható ⬜ Nem folyamatban lévő, korrigálható
6. A pénzbeli juttatásra, kifizetésre való utalás
⬜ Pénzbeli juttatást, kifizetést érintett ⬜ Pénzbeli juttatást, kifizetést nem érintett
7. Amennyiben a szabálytalanság pénzbeli juttatást, kifizetést érintett, van-e lehetőség a visszakövetelésre?
⬜ Igen ⬜ Nem ⬜ Megjegyzés
8. A pénzbeli juttatás, kifizetés visszakövetelésre megtörtént-e a szükséges intézkedés?
⬜ Igen ⬜ Nem ⬜ Megjegyzés
9. Amennyiben a pénzbeli juttatás, kifizetés visszakövetelésre nem történt meg a szükséges intézkedés, ennek oka:
10. Kárenyhítésre, minimalizálásra szükséges-e azonnali intézkedés?
⬜ Igen ⬜ Nem ⬜ Megjegyzés
11. A szabálytalanság észlelése
⬜ Közvetlenül észleltem ⬜ Tudomásomra jutott
12. A szabálytalanságra az alábbiak szerint derült fény:
⬜ Dokumentumon alapuló ellenőrzés ⬜ Helyszíni vizsgálat
13. A szabálytalanság kapcsolódó alábbi dokumentumokat csatolom:
14. Megjegyzések:
Budapest, ......................................................................
......................................................................
szabálytalanságot észlelő aláírása
A szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzés kettő eredeti példányát átvettem, amelyből az egyik példányt haladéktalanul/.... napon belül a szabálytalanságfelelős részére átadok.
Budapest, ......................................................................
......................................................................
szervezeti egység vezetőjének aláírása
A szabálytalanság észlelésére vonatkozó feljegyzést átvettem.
Budapest, ......................................................................
......................................................................
szabálytalanságfelelős aláírása
4.2. számú függelék
Szabálytalanságok nyilvántartása
Szervezeti egység: .......................................
|
Sor- |
Szabálytalanság |
Szabálytalanságról való |
A szabálytalanság |
A szabálytalanság |
A szabálytalanság |
Kapcsolódó írásos |
A szabálytalanság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, ..................................
................................................................
szervezeti egység vezetőjének aláírása
1
Az utasítást a 18/2014. (VII. 4.) NGM utasítás 3. § 7. pontja hatályon kívül helyezte 2014. július 5. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás