9/2007. (III. 30.) KvVM rendelet
9/2007. (III. 30.) KvVM rendelet
az Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület létesítéséről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az erdőkre vonatkozóan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § Védetté nyilvánítom Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület elnevezéssel az Érd 24575/1, 24576/1, 24593, 24599, 24602/1–2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 9,3 hektár kiterjedésű területet.
2. § A védetté nyilvánítás célja a Mezőföld mára elpusztult, illetve átalakult löszvegetációja Budapest közelében jelenleg ismert legnagyobb összefüggő maradványának, benne többek között a fokozottan védett bíbor sallangvirágnak és a ritkaságszámba menő védett zöldikének a megőrzése.
3. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
(2) A terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és – erdő esetében – a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.
(3) A terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 9/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
Őrizze meg:
– a terület fajgazdagságban egyedülálló lösztársulásainak természetes mintázatát, annak teljes fajkészletével, különösen az alföldi körülmények között ritkának számító növény-előfordulásokkal [bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum), zöldike (Coeloglossum viride)] együtt,
– a természetes és természetszerű élőhelyeket, növelje ezek kiterjedését,
– a jellegzetes földtani képződményeket és természetes felszínformákat, továbbá küszöbölje ki a talajdegradációs folyamatokat,
– biztosítsa a terület további, természetvédelmi célú kutatását.
2. Természetvédelmi stratégiák
– A löszgyepek fajgazdagságának és természetközeli struktúrájának fenntartása, területük növelése, a védett állat- és növényfajok (különös tekintettel a bíbor sallangvirágra és a zöldikére) egyedszámának, állományának fenntartása, illetve növelése.
– A degradált területeken lévő társulások fajkészletének és mintázatának közelítése a természetes állapothoz.
– A fás területeken az őshonos fafajok kedvező elegyarányának beállítása.
– Az invazív fajok visszaszorítása, illetve terjedésük megakadályozása.
– A löszpusztai tölgyesek zavartalanságának biztosítása.
– A terület- és földhasználatnak a természetvédelem érdekei szerinti megfelelő korlátozása. A terület kiskertként való használatának megelőzése, illetve megszüntetése.
– A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység a természetvédelem érdekeinek megfelelő korlátozása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Erdők kezelése
– A terület északnyugati részén (Érd 24575/1 és 24576/1 hrsz.) a nem őshonos fafajok, különösen az akác és a bálványfa egyedeit kíméletes és egyenletes fahasználatok során mechanikus és kíméletes eszközökkel el kell távolítani, a holt faanyagot a területen kell hagyni. Törekedni kell a jelenlegi erdő területen – helyben szedett tölgymakk gyepszint kímélő mesterséges ültetésével – az élőhelyre jellemző lösztölgyes kialakítására.
Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
– A Kakukk-hegy oldalában (Érd 24593 és 24599 hrsz.) a fajgazdag, természetközeli struktúrájú gyepterületeken megjelenő őshonos cserjéket és a fás területek széléről terjedő fásszárúakat ki kell vágni. Cserjefajok és nem őshonos fafajok megjelenő egyedeit mechanikus és kémiai módszerek kombinálásával el kell távolítani a gyepterületekről. A löszpusztai tölgyes foltjait érintetlenül kell hagyni. E terület északkeleti sávjában az agresszíven terjeszkedő orgonát rendszeres kezeléssel kell visszaszorítani, az egyéb cserjefajok terjedését meg kell akadályozni.
– A terület délkeleti részén (Érd 24602/1–2 hrsz.) a cserjésben lévő gyepfoltokat mechanikus módszerekkel növelni kell, akár az őshonos fásszárú fajok rovására is. A gyepterületeket évente kézi erővel le kell kaszálni. A gyomfa fajok egyedeit mechanikus és kémiai módszerek kombinálásával kell eltávolítani a területről.
– A terület északnyugati részén (Érd 24575/1 és 24576/1 hrsz.) a nem őshonos fafajok egyedeit mechanikus és kémiai eszközökkel el kell távolítani a záródott cserjésből. A feketefenyő (Pinus nigra) kikelő magoncait mechanikus módszerekkel el kell távolítani.
– A beavatkozások során levágott növényi anyagot haladéktalanul el kell távolítani a területről.
– A fenti természetvédelmi kezelési tevékenységeket szeptember 1. után kell elvégezni.
– A terület szélén meg kell hagyni vagy ki kell alakítani egy őshonos fajokból álló cserje sávot.
– A terület eseti engedéllyel látogatható, illetve vehető igénybe oktatási, bemutatási célra. A területen csak a védelem érdekeivel összefüggő kutatások végezhetőek, továbbá csak a természetvédelmi kezelésekhez szükséges terület- és földhasználat lehetséges.
3.2.2. Látogatás, oktatás és bemutatás
– A terület a természetvédelmi hatóság előzetes eseti engedélyével látogatható, illetve vehető igénybe oktatási, bemutatási célra.
3.2.3. Kutatás, vizsgálatok
– A területen csak a természetvédelmi célkitűzések elérését elősegítő, azt támogató kutatások végezhetők.
– A kutatást végzőnek a kutatás eredményeit tartalmazó kutatási jelentés egy példányát az illetékes természetvédelmi hatóság és a nemzeti park igazgatóság részére el kell juttatnia.
– A területen évente bíbor sallangvirág és a zöldike fajok tekintetében állományszámlálást kell végezni.
3.2.4. Terület- és földhasználat
– A területen tilos a mezőgazdasági művelés, a gazdasági célú erdőhasználat, a vadgazdálkodás, valamint az ipari és a bányászati tevékenység.
– Épület, építmény, sportpálya, vonalas infrastruktúra, illetve közmű eleme a területen nem létesíthető.
– A terület határán kizárólag a tájba illő kerítés építhető.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás