2008. évi CIV. törvény
2008. évi CIV. törvény
a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről1
A pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdaság egészének működésében betöltött meghatározó és megkérdőjelezhetetlen szerepére tekintettel, e rendszer stabilitásának megőrzése, a vele szembeni befektetői bizalom megerősítése, a rendszer részét képező egyes intézmények tulajdonosainak érdekei és a közérdek közötti egyensúly biztosítása, valamint a közérdekkel arányos beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A TÖRVÉNY HATÁLYA
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a)2 a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetre,
b) az a) pontban meghatározott szervezetben a Magyar Állam nevében történő, e törvény szerinti befolyásszerzésre és befolyás megszüntetésére,
c)3
d) az a) és b) pontban meghatározottak felügyeletére.
(2)4 A Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései, a Ctv., az Áht., a Hpt. és a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését a mellékletben foglaltak szerint kell érteni.
(2) E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
1.5 alapszabály: a Ptk.-ban meghatározott létesítő okirat,
2. befolyás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
3. befolyásoló részesedés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
4. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
5. forgalomba hozatal: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
6. hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet, ide nem értve a fióktelep formájában működő hitelintézetet,
7.6 szabályozott intézmény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. §-a szerinti szervezet és személy,
8.7 vezető tisztségviselő: a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott fogalom,
9. vezető állású személy: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
10. pénzügyi eszköz: a Bszt. 6. §-ában meghatározott fogalom,
11.8 MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 35. §-a szerinti – az MNB tv. 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott – rendkívüli jegybanki hitel.
A SZABÁLYOZOTT INTÉZMÉNYEK HELYZETÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE
3. § (1)9 A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.
(2)10 Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább az MNB által készített
a) az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
b) a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
d) az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,
e) az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.
A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE ÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN MEGHOZHATÓ INTÉZKEDÉSEK
4. §11
Az intézkedések közös szabályai
5. § (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében
a)12
b) tőkét emelhet a hitelintézetben.
(2)13
(3)14 Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.
A garanciavállalás szabályai
6–7. §15
A tőkeemelés és befolyásszerzés szabályai
8. § (1)16 Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor.
(2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során
a) a hitelintézet az alapszabálya szerint a 10. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, és
b) a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az e törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezni kell legalább
a) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő részvények névértékéről és kibocsátási értékéről, amelyeket a meglévő részvénystruktúrára tekintettel, illetőleg az intézkedést közvetlenül megelőző időszak piaci árai, illetve a hitelintézet egy részvényre jutó saját tőkéje figyelembevételével kell megállapítani,
b) a 12. § (1) bekezdése szerinti vételi jog gyakorlásának részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,
c) a 12. § (4) bekezdése szerinti eladási jog részletes szabályairól, ideértve a vételárra, az eljárásra és a teljesítési határidőre vonatkozó szabályokat,
d) a (2) bekezdés a) pontja alapján kibocsátásra kerülő, 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényhez kapcsolódó, a Magyar Állam számára a hitelintézetben ellenőrzést biztosító jogokról, így különösen arról, hogy a Magyar Állam a hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába legalább egy-egy tagot delegál, és
e) a hitelintézet által a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozó, a Magyar Állam befolyásának megszűnéséig vállalt korlátozásokról.
(4) Ha a hitelintézet igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában e törvény hatálybalépésekor van olyan tag, akit a Magyar Állam vagy a Magyar Állam nevében eljáró személy jelölt, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás rendelkezhet úgy, hogy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, a felügyelőbizottságba és az igazgatóságba történő egy-egy fő delegálására vonatkozó kötelezettséget a megfelelő testület esetében teljesítettnek tekinti.
(5) Ha az 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tőkeemelésre olyan hitelintézet tekintetében kerül sor, amelyben e törvény hatálybalépése napján a Magyar Állam rendelkezik olyan szavazatelsőbbségi részvénnyel, amely megfelel a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak közül a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvény kibocsátására vonatkozó kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
9. § (1) A Magyar Állam a hitelintézetben e törvény szerint végrehajtandó tőkeemelésről szóló döntését az éves költségvetési törvény figyelembevételével hozza meg.
(2) A Magyar Állam a hitelintézetben történő tőkeemelése során a vagyoni hozzájárulása fejében kizárólag az e törvényben meghatározott elsőbbségi részvényt szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott részvények tekintetében a részvényesi jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott részvények forgalomba hozatala zártkörűnek minősül és a részvények kizárólag dematerializált formában állíthatóak elő.
(5) A Magyar Állam javára e törvény szerint történő részesedésszerzés, valamint a részvényesi jogok gyakorlása esetében a Vtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6)17 A Magyar Állam tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott tőkeemelésre, illetőleg a befolyásszerzésre a Tpt. befolyásszerzésre, a Ptk. minősített többséget biztosító befolyásszerzésre, a kisebbségi részvényesi jogok gyakorlására, a Tpvt. vállalatok összefonódására vonatkozó szabályait, a Hpt. befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó szabályait, valamint a jogosult hitelintézet alapszabályában foglalt, egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét előíró rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
9/A. §18 Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemelésben részesült hitelintézetnek a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a teljesítményjavadalmazást a nettó bevétel százalékában kell meghatározni, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a tőkeemelés időben történő megszüntetésével,
b) a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,
c) a hitelintézet vezető állású személyei kizárólag a 8. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban meghatározott esetben kaphatnak teljesítményjavadalmazást.
A különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvény
10. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül az osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó, különleges részvényt (a továbbiakban: különleges osztalékelsőbbségi részvény) bocsáthat ki.
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, illetve azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra.
(2a)19 A különleges osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a visszaváltási értéken felül időarányos megtérítési igény illeti meg, ha a 12. § (1) bekezdése szerinti visszaváltás időpontja olyan időszakra esik, amelyre vonatkozóan az osztalékfizetésről a közgyűlés még nem döntött, és a visszaváltási érték nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályainak.
(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényhez szavazati jog nem kapcsolódik.
(4)20 A különleges osztalékelsőbbségi részvény esetében a Ptk. 3:231. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
11. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.
12. § (1) A különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében a hitelintézetet vételi jog illeti meg (a továbbiakban: visszaváltás).
(2) A különleges osztalékelsőbbségi részvény visszaváltási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(3) A különleges osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével nem ruházhatja át.
(4) A Magyar Állam a különleges osztalékelsőbbségi részvény kibocsátását követő ötödik év elteltével, e részvények visszaváltási értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a hitelintézettel szemben.
(5) A hitelintézet a (4) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott részvényeket köteles megvásárolni, és a vételárat az adásvétel napját követő harmincadik napig a Magyar Állam számára megfizetni.
(6)21 A 10. § (2a) bekezdés szerinti időarányos megtérítési igényt a hitelintézetnek a számviteli szabályok szerinti rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, valamint akkor is kifizethető, ha a részvény tulajdonosa az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában már nem szerepel a részvénykönyvben.
(7)22 Az időarányos megtérítési igény mértékéről, a kifizetése feltételeiről és módjáról a Magyar Állam és a hitelintézet külön megállapodásban rendelkezik.
A különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény
13. § (1) A hitelintézet az alapszabálya szerint, az elsőbbségi részvényfajtán belül a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvényosztályba tartozó részvényt (a továbbiakban: különleges vétójogot biztosító részvény) bocsáthat ki.
(2) A különleges vétójogot biztosító részvény vétójogot biztosít a közgyűlés
a) osztalék fizetéséről határozó,
b) szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött, és
c) háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó
döntéseivel szemben.
(3) A különleges vétójogot biztosító részvény osztalékra nem jogosít, és kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vétójog nem gyakorolható
a) a hitelintézetben történő tőkeemelésről, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény vagy más Bszt. szerinti pénzügyi eszköz kibocsátásáról, és
b) a hitelintézet részvényeinek Tpt. szerinti szabályozott piacra történő bevezetésének vagy e piacról történő kivezetésének kérelmezéséről
szóló döntéssel szemben.
14. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény névértékéről és kibocsátási értékéről a Magyar Állam és a hitelintézet a 8. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott megállapodásban rendelkezik.
(2) A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag a Magyar Állam jogosult.
15. § (1) A különleges vétójogot biztosító részvény által megtestesített jogok e törvény erejénél fogva megszűnnek, ha
a) a hitelintézet vételi jogával élt a Magyar Állam valamennyi különleges osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a visszaváltási értékkel megegyező összeget a Magyar Állam részére megfizette, vagy
b) a Magyar Állam eladási jogával élt valamennyi osztalékelsőbbségi részvénye tekintetében és a vételárat a hitelintézet a Magyar Állam részére megfizette.
(2) A hitelintézet a különleges vétójogot biztosító elsőbbségi részvényt bevonja, ha a Magyar Államot megillető, az osztalékelsőbbségi részvény által megtestesített jogok megszűntek.
(3) A különleges vétójogot biztosító részvény forgalomképtelen, az átruházására és megterhelésére irányuló szerződés semmis.
Tulajdonosi irányítási jog
16–18. §23
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezések
19. §24
Hatálybalépés
20. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A Gt. 286. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(3)25 E törvény 1. § (1) bekezdés c) pontja, 5. § (1) bekezdés a) pontja, 6–7. §-ai, 16. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 19. § a) pontja 2009. december 31-én hatályukat vesztik.
Módosuló jogszabályok
21. § (1) A Gt. 186. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül]
[biztosító részvényosztályt határozhat meg.]
(2) A Gt. 186. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
22. § (1) A Psztv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)–(7) bekezdésének számozása (4)–(8) bekezdésre változik:
(2) A Psztv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A Psztv. a 44/A. §-t követően a következő 44/B. §-sal egészül ki:
23. § (1) A Hpt. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésb) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:]
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
Átmeneti rendelkezések
24. § (1)26 A Magyar Állam az e törvényben foglalt intézkedéseiről – ide nem értve az államháztartásért felelős miniszternek a különleges osztalékelsőbbségi részvény tekintetében az eladási joga gyakorlására vonatkozó döntését – 2012. december 31-ig dönthet.
(2)27 A 2012. december 31-ig meghozott döntés alapján a Magyar Államnak és a hitelintézetnek az 5–19. §-okban foglaltak szerint kell eljárnia akkor is, ha e törvény hatályát veszti.
(3)28 Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 127. és 128. §-ával megállapított 10. § (2a) bekezdés, 12. § (6) és (7) bekezdés a hatálybalépését megelőzően megvalósult tőkeemelésre is alkalmazható.
Melléklet a 2008. évi CIV. törvényhez
1.29 Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
2. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
3. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
4.30 Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
5.31 Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,
6.32 MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,
7.33
8. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
9. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
10. Tpvt.: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény,
11. Vtv.: az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény.
A törvényt az Országgyűlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2008. december 22.
Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 333. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés c) pontját a 20. § – 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított – (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés 1. pontja a 2013: CCLII. törvény 168. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés 7. pontja a 2013: CXLIII. törvény 129. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés 8. pontja a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés 11. pontja a 2013: CXLIII. törvény 129. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.
A 4. §-t a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontját a 20. § – 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított – (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (2) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (3) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 161. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6–7. §-t a 20. § – 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított – (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 161. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (2a) bekezdését a 2010: XC. törvény 127. §-a iktatta be.
A 10. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 168. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (6) bekezdését a 2010: XC. törvény 128. §-a iktatta be.
A 12. § (7) bekezdését a 2010: XC. törvény 128. §-a iktatta be.
A 16–18. §-t a 2014: XXXVII. törvény 158. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. §-t a 2014: XXXVII. törvény 158. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdése a 2009: CIX. törvény 54. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 43. §-ával megállapított, a 2011: CXCIII. törvény 167. §-a, a 2012: CLI. törvény 67. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 43. §-ával megállapított, a 2011: CXCIII. törvény 167. §-a, a 2012: CLI. törvény 67. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdését a 2010: XC. törvény 129. §-a iktatta be.
A melléklet 1. pontja a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A melléklet 4. pontja a 2013: CCLII. törvény 168. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 5. pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 117. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A melléklet 6. pontja a 2011: CCVIII. törvény 70. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A melléklet 7. pontját a 2013: CXLIII. törvény 133. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás