2008. évi CVIII. törvény
2009.11.01.
„(2) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának erősítése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) átláthatósági megállapodást köthetnek egymással. A megállapodás alapján felkért független szakértő bevonásával (az általa nyújtott monitoring szolgáltatás igénybevételével) a felek előmozdíthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság követelményének érvényesülését.”
„(5) Az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére.”
„(2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.”
a) a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy b) a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.”
„(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb három évre köthetők; a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesültek. (5) Az ajánlatkérő legalább háromévenként – független szakértő igénybevételével – hatáselemzés készítésére köteles, amelynek keretében megvizsgálásra kerülnek az (1) bekezdés szerinti szerződések teljesítésének tapasztalatai, így a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával összefüggésben végzett gazdasági tevékenység minősége, hatékonysága (annak közvetett és közvetlen költségei), valamint az, hogy indokolt-e a 2. § (4) bekezdése szerinti önkéntes közbeszerzési eljárás lefolytatása.” „2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;”
(2) A Kbt. 4. §-a a következő 3/D–E. ponttal egészül ki:
„3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít;
„9/A. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz;”
(4) A Kbt. 4. §-a a következő 13/A. ponttal egészül ki:
„13/A. közmegrendelés: közösségi célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben a Miniszterelnökség és a minisztériumok fejezeteibe tartozó központi költségvetési szervek által megvalósított, vagy általuk többségi részben közvetlenül támogatott építési beruházások, vagy építési koncesszió esetén a beruházással szervesen összefüggő, vagy annak környezetében elhelyezendő, a közmegrendelési pályázat kiírása, illetve az alkotás beszerzése évének első napján élő művész által műfaji és technikai kötöttség nélkül megvalósítandó képzőművészeti és iparművészeti alkotás (a továbbiakban: kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás) létrehozására, vagy a közösségi célokat szolgáló, vagy a megvalósuló műtárgyhoz kapcsolódó építményben elhelyezendő kortárs képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás beszerzésére irányuló, kormányrendeletben kötelezően előírt pályázat;”
„19. közösségi célokat szolgáló beruházás: közösségi célokat szolgáló építmények építése és helyreállítása, ide nem értve a műemlék helyreállítását, továbbá a karbantartást;”
„5. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. (2) A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tennie. A 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását – a kötelező közzétételét követően – a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.” „(2) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.” „(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott időközönként és feltételek szerint továbbképzésen kell részt vennie.”
„(2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.” [A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben]
„b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét;”
[A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben]
„f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét – e törvény szabályai szerint – az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le;
g) meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes – az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, az európai közösségi joggal összhangban.”
„A közbeszerzési eljárás nyilvánossága
17/C. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzétenni, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni, továbbá a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti: b) az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [98. § (1) és (3) bekezdés, 136/C. § (6) bekezdés, 138. § (3) bekezdés, 144. § (4) bekezdés, 159. § (1) bekezdés, 200. § (1) bekezdés, 202. §, 231. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 250. § (3) bekezdés h) pont, 250. § (4) bekezdés, 261. § (2) bekezdés i) pont]; e) a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt [307. § (1) bekezdés]; i) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában
ib) a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát és a szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés]; ic) adott esetben a bíróság határozatát (határozatait);
(2) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését követően vagy teljesítésének elmaradása esetén – a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltak mellett – haladéktalanul tájékoztatást ad a teljesítés megtörténtéről, a teljesítéssel kapcsolatban esetlegesen felmerült problémákról, adott esetben a teljesítés elmaradásának okáról.
(3) A hirdetmények honlapon történő közzétételére az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala, a törvény harmadik része szerinti eljárás esetén a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladást követően kerülhet sor. A honlapon közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatot, mint amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbank), illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent, és fel kell tüntetni a hirdetmény feladásának napját is.
(4) Az ajánlatkérő közzétételi kötelezettségének megfelelhet úgy is, hogy honlapjáról elérhetővé teszi a Közbeszerzések Tanácsa honlapján az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan megjelenő adatokat, információkat.
(5) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak, hirdetményeknek a honlapon – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.” „18. § (1) Az ajánlatkérők – kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b) és c) pontja szerinti ajánlatkérőket – kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül. (2) A Közbeszerzések Tanácsa naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása), és azt a honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére.
(3) A nyilvántartásban nem szereplő – de e törvény hatálya alá tartozó –, továbbá a nyilvántartásban időközben megváltozott adatokkal szereplő ajánlatkérő tekintetében bárki jogosult bejelentést tenni a Közbeszerzések Tanácsához. A Közbeszerzések Tanácsa a bejelentés alapján – a bejelentéstől számított öt napon belül – felhívja az érintett szervezetet a bejelentkezés, illetve adatmódosulás bejelentés megtételére.
(4) Amennyiben a Közbeszerzések Tanácsának tudomására jut, hogy valamely ajánlatkérő nem tett eleget az (1) bekezdés szerinti, illetve adatmódosulás bejelentési értesítési kötelezettségének, köteles a szervezetet ennek megtételére haladéktalanul felhívni. (5) Ha az érintett szervezet a (3) vagy (4) bekezdés szerinti felhívás ellenére nem tesz eleget bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.” 11. § A Kbt. a törvény második részét megelőzően a következő új 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.” „(3) Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett a IV. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–248. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton folytatja le.”
13. § A Kbt. az Ajánlatkérők alcímet megelőzően a következő új 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.” „(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg – a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban – a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is.” „(1) Az ajánlatkérő – a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 30. § szerinti értékhatárt; b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 32. § szerinti értékhatárt. (2) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó közösségi értékhatárt. Ha az ajánlatkérő tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie.”
„(1) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.”
„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – kell megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének – legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett. (3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt – továbbküldése, feladása előtt – megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik. A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket.” „(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a (3) bekezdése szerinti esetre.” „49. § Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.” „(3) A 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható és az nem ellentétes a gazdasági ésszerűséggel, a 22. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.” „52. § Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.” „(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. Vita esetén a magyar nyelv az irányadó.”
„(1) Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek.” „(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven – ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is – rendelkezésre álljon.”
„55. § (1) Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását (52. §), a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális – a szerződés értékével arányosan meghatározott – mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze. (2) Az ajánlatkérő a dokumentációban felhívhatja a figyelmet arra, hogy közbeszerzési eljárása független szakértő bevonásával történő monitoringja céljából megállapodást (átláthatósági megállapodás) kötött vagy ilyen megállapodás megkötésére lehetőséget biztosít. Ez a figyelemfelhívás nem jelent kötelezettséget az átláthatósági megállapodásban való részvételre. A megállapodásban való részvétel hiánya miatt az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban hátrány nem érheti.
(3) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.
(4) Ha az ajánlatkérő előírja a (3) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.” „(5) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles hivatkozni az (1) bekezdésben foglalt kizáró okokra.” „(3) Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról.” (2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:
c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;
h) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerinti igazolást azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja – figyelemmel a 14. §-ban foglaltakra is –, hogy az ajánlattevő (alvállalkozó) nem esik a 60. és 61. § valamely esetének hatálya alá. (3) A nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet – ha az ajánlatban nem adta be – az eredményhirdetést követő nyolc napon belül köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja és – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az ajánlattevőnek vagy alvállalkozójának vagy a számára erőforrást nyújtó szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott. (4) Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a 91. § (2) bekezdését, és a nyertes ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az erőforrást nyújtó szervezet a (3) bekezdésben előírt határidőn belül az igazolásokat nem, vagy nem megfelelő tartalommal csatolja, az ajánlatkérő az eredményhirdetést követő kilencedik napon elektronikus úton felhívja a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt az igazolások benyújtására. A következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá a számára erőforrást nyújtó szervezetnek az eredményhirdetést követő kilencedik naptól számított nyolc napon belül kell a szükséges igazolásokat becsatolnia, ha az ajánlatban nem adta be. (5) Ha jogszabály a 60. § (1) bekezdése e) pontjának vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik. (6) A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.” „63/A. § (1) Az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. (2) A közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes.
(3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti adatokat az eredményhirdetést követő nyolcadik, a 63. § (4) bekezdése szerinti esetben tizenhetedik napon ellenőrzi, valamint azokat az ellenőrzéssel egyidejűleg a 7. §-nak megfelelően dokumentálja és megőrzi. (4) A hatósági igazolást a hatóság négy napon belül adja ki, a hatóság az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg. A hatósági igazolásban azt kell megjelölni, hogy „közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára” állították ki, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének, tárgyának megjelölése nélkül.
(5) Az ajánlatkérő kérelemre – annak kézhezvételétől számított két munkanapon belül – köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő körülményről.” „(3) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
(4) Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás az alábbi igazolásokkal történik:
a) ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn, az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával;
b) az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti, a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás és az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatának benyújtásával.”
„70. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)–(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. (3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § és a 63/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. (4) Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – az adott személy, szervezet nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezeteként.”
„(1) Az ajánlatban meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,
b) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá
c) az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet.”
„74. § (1) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban. (2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető. (4) Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.
(5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban – meghatároznia. (6) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.”
„83. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát.
(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.
(4) Az ajánlattevő – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által – az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban – megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően – adott esetben – a benyújtott ajánlati példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az erdeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.”
„86. § (1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják.
(3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.
(4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen
a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
b) a választott műszaki megoldásra,
c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére,
e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy
f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.
(5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.
(7) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot.
(8) A (2) bekezdés szerinti általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztatják a Közbeszerzések Tanácsát. (9) Az adott ágazatért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát. (10) A Közbeszerzések Tanácsa a (8) és (9) bekezdés szerinti információkat a honlapján teszi közzé.” [Az ajánlat érvénytelen ha]
„i) az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, továbbá az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezet az eredményhirdetést követő nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése, illetőleg – ha azt az ajánlatkérő előírta – a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett.” „(3) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a számára erőforrás nyújtását ígérő szervezet
a) a kizáró okok (60–62. §) hatálya alá esik; b) részéről a kizáró ok (60–62. §) az eljárás során következett be.” „(2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy
a) az eljárás nyertesének visszalépése vagy
b) az eljárás nyertesének a 60. § (1) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a 61. § (1), illetőleg (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozásával kapcsolatos hamis nyilatkozata vagy ezen kizáró okokkal kapcsolatos igazolás(ok) benyújtásának elmulasztása esetében az ajánlatok értékelése során [81. § (4) bekezdés] a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.” „92/A. § (1) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott ajánlat érvényes. (2) Eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van.
(3) Nem lehet az eljárást e § szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e § szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott.”
„96. § (1) Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt adatokat. A 92. § c) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. (2) Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.
(3) Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő felhívja a nyertes ajánlattevőt a 63. § (2) és (3) bekezdése szerinti igazolások nyolc napon belül történő benyújtására. (4) Ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincs jelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az eredményhirdetést követően haladéktalanul, elektronikus úton és egyidejűleg faxon elküldött felhívásával szólítja fel.
(5) Az eredményhirdetésen részt nem vett nyertes ajánlattevő az igazolás határidőben történő be nem nyújtása esetén nem hivatkozhat arra, hogy az eredményhirdetésen nem vett részt.”
„96/A. § (1) Ha az ajánlatkérő a törvény második része szerinti eljárást folytat le, a nyertes ajánlatot – kivéve a 73. § (1) bekezdés szerinti melléklet által tartalmazott adatokat – a Közbeszerzések Tanácsa honlapján az eredményhirdetést követően haladéktalanul közzéteszi. (2) Az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.”
96/B. § (1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles – kérelem benyújtásával – az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. (2) Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell.
(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napig a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja.
(4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést.
(5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.
(6) Az e § és a 96/C. § szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.
96/C. § Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.” „99/A. § (1) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) [91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. (2) A szerződés – a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96/A. §-sal – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. (3) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerezések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
a) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy
b) az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyást gyakorol, vagy amely a nyertes ajánlattevő felett többségi befolyást gyakorol,
a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden egyéb szerződést is (ideértve a 2/A. § szerinti szerződéseket is) a (3) bekezdés szerint közzé kell tenni.” „(6) Az ajánlatkérő a részvételi dokumentációban felhívhatja a figyelmet arra, hogy közbeszerzési eljárása független szakértő bevonásával történő monitoringja céljából megállapodást (átláthatósági megállapodás) kötött vagy ilyen megállapodás megkötésére lehetőséget biztosít. Ez a figyelemfelhívás nem jelent kötelezettséget az átláthatósági megállapodásban való részvételre. A megállapodásban való részvétel hiánya miatt a részvételre jelentkezőt a közbeszerzési eljárásban hátrány nem érheti.”
„(1) A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhat elő.”
„(1) A részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez a részvételre jelentkező a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,
b) a részvételre jelentkező által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá
c) a részvételre jelentkező részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetet.”
„(1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.”
„112. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a részvételi felhívásban vagy a részvételi dokumentációban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha a részvételre jelentkező nem megfelelő példányszámban nyújtotta be részvételi jelentkezését.
(3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes részvételre jelentkezőt, megjelölve a határidőt, továbbá részvételi jelentkezésenként a hiányokat.
(4) A részvételre jelentkező – a (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás során a részvételre jelentkező új, közösen részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki a részvételi jelentkezését.
(7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően – adott esetben – a benyújtott részvételi jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.”
„(2) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja a részvételi szakaszt és az eljárást, ha mindössze egyetlen részvételi jelentkezést nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott részvételi jelentkezés érvényes.
(3) A részvételi szakasz és az eljárás eredménytelen, ha több részvételi jelentkezést nyújtottak be, de a benyújtott részvételi jelentkezések között mindössze egyetlen érvényes részvételi jelentkezés van.
(4) Nem lehet az eljárást e bekezdés szerint eredménytelennek nyilvánítani akkor, ha az ajánlatkérő előző eljárása e bekezdés szerint eredménytelen volt, és az eljárást az ajánlatkérő ugyanazon beszerzési tárgyra folytatja le, úgy, hogy az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest változatlan.”
„(1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. A összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távol levő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha a jelentkező nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.” „(5) Az előzetes vitarendezésre vonatkozó rendelkezések (96/B. és 96/C. §) megfelelőn alkalmazandók.” „(3) Az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)–(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (5) bekezdése szerinti előírások érvényesítését. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.” „(2) A tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76–78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. (3) A (2) bekezdés alkalmazása nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását, továbbá nem eredményezheti a bírálati szempont [beleértve az 57. § (3) bekezdés szerinti elemeket] megváltozását. (4) A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.”
„(6) Az ajánlatkérőnek az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.
(7) Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni.”
„(5) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, elektronikus úton kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A tájékoztatást a Közbeszerzési Döntőbizottságnak elektronikus úton kell megküldeni.”
„(2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.”
„(5) A keretmegállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 96. § (1) és (2) bekezdését, a szerződéskötésre a 99. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.” [Építési koncesszió esetében]
„b) nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban, valamint a 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése nem alkalmazható.” „(7) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, illetőleg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított harminchárom napnál rövidebb időtartamban, a részvételi határidő pedig nem határozható meg harminc napnál rövidebb időtartamban. A 74. § (4) bekezdése és a 122. § (3) bekezdése alkalmazandó. A 74. § (2) bekezdése, a 122. § (2) bekezdése és a 136. § (2) bekezdése nem alkalmazható.” „(5) Építési beruházás beszerzése esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett az V. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.” 59. § A Kbt. az Ajánlatkérők alcímet megelőzően a következő 161/A. §-sal egészül ki:
„161/A. § (1) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. (2) E fejezet szerinti eljárását az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton folytatja le.”
„(3) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazása tekintetében is.” „(1) Az ajánlatkérő – a költségvetési év kezdetét követően – időszakos előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett
a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 176. § szerinti értékhatárt; b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 176. § szerinti értékhatárt.” „(1) Az ajánlatkérő az időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.”
„(2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – megküldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának. Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének – legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett. (3) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé.
(4) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt – továbbküldése, feladása előtt – megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.”
„195. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban. (2) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a 208. § (2) bekezdésében említett hirdetmény mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben huszonkét napra rövidíthető. (4) Az ajánlattételi határidő (1)–(3) bekezdés szerinti időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. (5) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, vagy ha az ajánlattételre a dokumentáció helyben való megtekintését vagy valamely helyszín megtekintését követően kerülhet csak sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakhoz képest hosszabb időtartamban – meghatároznia. (6) Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Az ajánlattételi határidő a (2) és (4) bekezdés együttes alkalmazása esetén sem lehet az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított tizenöt napnál rövidebb.” „203. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.” „211. § A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő sürgősség esetén tizenöt napra rövidíthető.”
A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS”
ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS”
„240. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.
241. § E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: b) a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet – kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget –, amelynek az e fejezet szerinti közbeszerzését az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja;
c) az a) pont alá nem tartozó szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt.
242. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió. (2) Az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről. (4) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
243. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni b) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;
c) a 4. számú melléklet szerinti jogi szolgáltatások és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység esetében, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt; d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti lakóotthonban élő személyek teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén; e) a kisajátítást megelőző ingatlan-adásvétel, illetőleg ingatlanok cseréje esetén, valamint akkor, ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint, ha az ingatlan beszerzésére jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján kerül sor;
f) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
g) építési beruházás, építési koncesszió beszerzésére, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi közbeszerzési értékhatárok felét;
h) a közmegrendelésekre, kivéve, ha az építési beruházás vagy építési koncesszió, amihez a közmegrendelés kapcsolódik, részben vagy egészben az Európai Unióból származó forrásból valósul meg;
i) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.
244. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra, az építési koncesszióra, a szolgáltatás megrendelésére és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. (2) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.
245. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35–40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hirdetmények megküldése és közzététele
246. § (1) E fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni. (2) Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módon kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának (Titkárságának). Hirdetményt közzétételre csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének – legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal – eleget tett. (3) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt munkanapon belül teszi közzé.
(4) A hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek tudnia kell igazolni.
(5) A Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérő által megküldött hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A hirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a 22. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti ajánlatkérőket. (6) A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel tartozik.
247. § (1) A Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt nem elektronikus úton, illetve elektronikus úton, de nem a külön jogszabályban meghatározott módon történő megküldés esetén – az ajánlatkérő kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott módnak megfelelő elektronikus formátumúvá alakítja át. A hirdetmény elektronikus átalakításáért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. (2) A hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre.
(3) A hirdetmény, illetőleg lényeges elemeinek összegezése idegen nyelven is közzétehető azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott nyelven (eredeti nyelven) készült és megküldött szöveg hiteles.
(4) A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeit a feladó viseli.
(5) A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, valamint a hirdetmények mintáit külön jogszabály határozza meg.
248. § Az e fejezet szerinti hirdetményeket [246. § (1) bekezdése] az ajánlatkérőnek – ha rendelkezik honlappal – honlapján is közzé kell tennie, azzal, hogy erre a hirdetménynek a Közbeszerzések Tanácsa részéről történő közzétételét követően kerülhet csak sor. Az így közzétett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a Közbeszerzési Értesítőben megjelentek, továbbá fel kell tüntetni a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladás napját is.
AZ ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
249. § (1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. (2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és elektronikus levelezési címét;
b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;
c) a szerződés meghatározását;
d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
g) az ajánlatok bírálati szempontját;
i) a hiánypótlás lehetőségét;
j) az ajánlattételi határidőt;
k) az ajánlat benyújtásának címét;
l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;
m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;
o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;
p) az eredményhirdetés tervezett időpontját;
q) a szerződéskötés tervezett időpontját;
r) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját;
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban köteles a 60. § és a 62. § szerinti kizáró okokat előírni, illetve a 61. § szerinti kizáró okokat is előírhatja. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell. (4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó.
250. § (1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. (2) Az egyszerű közbeszerzési eljárás – ha eredményes – a szerződéskötéssel zárul le.
(3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban
b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; f) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §; i) a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások esetében, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldésére és közzétételére a 98. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben [98. § (3) bekezdés] az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével; ha nem ért egyet, a hirdetmény nem kerül közzétételre. Ez a nyilatkozat azonban nem érinti a 47. § (1) bekezdése szerinti közzétételt a Közbeszerzési Értesítőben, valamint az ajánlatkérő honlapon történő közzétételi kötelezettségét. [17/C. §]
251. § (1) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonöt napos időtartama legfeljebb öt nappal lerövidíthető, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik.
253. § (1) Az ajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. (2) Az (1) bekezdés építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a kétszázmillió forintot. (3) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri el az éves nettó egymilliárd forintot. (4) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenn kívánja tartani a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát, ezt az ajánlattételi felhívásban jeleznie kell.
A szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok
254. § (1) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell. (2) Ha a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvény szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.
(3) Ha a szolgáltatási koncesszió tárgya egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval, illetve más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségének teljesítése érdekében, amelyre a vagyonkezelői jog átadásával együttesen kerül sor, az ajánlatkérő e törvény helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A–105/D. §-ában foglaltak szerint jár el.
KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE
255. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 162. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. vagy V. fejezet szerint kell eljárni. (2) E fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 163. §-ban meghatározott tevékenység ellátásához szükséges. (3) A VI. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és az azon kívüli tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően, feltéve, hogy az ajánlatkérő egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül. (4) E fejezet szerint kell eljárni akkor is, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a 163. §-ban meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatásával és egyben azon kívüli, de az VI. fejezet hatálya alá nem tartozó tevékenységének folytatásával is összefügg, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges, illetve a közbeszerzés tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően.
256. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése.
258. § (1) E fejezet alkalmazásában az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg. (2) A nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.
259. § A közbeszerzés értékének megállapítására a 35–40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hirdetmények megküldése és közzététele
260. § A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–248. §-t kell megfelelően alkalmazni.
A KÜLÖNÖS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
(2) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban
b) az ajánlattételi felhívásra az 52. §; c) a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; g) az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §; j) a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni.”
„(1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése] szerződő félnek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (52. §) – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. (2) Az ajánlattevőnek vagy a közös ajánlattevőknek legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék.”
„304/A. § (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni. (2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat – így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat – is alkalmazni kell.
(3) A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.
(4) A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át.
(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát – ide nem értve az osztalékot – az alapítók nem vonhatják el.
(6) A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha
a) a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy
b) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.”
„(7) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kifejezés alatt a projekttársaságot kell érteni.”
„(2) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha
a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;
b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [2/A. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.
(4) A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.”
„(3) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására a 303. §-ba ütköző módon, illetőleg a szerződés teljesítésére a 304. vagy a 305. §-ba ütköző módon került sor.” (4) Ha a közbeszerzési ügy e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, az üggyel kapcsolatos valamennyi dokumentumot a felek elektronikus úton bocsátják a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére.”
„323. § (1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. a) közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében
aa) az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól,
ab) az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az írásbeli összegezés (adott esetben a 96/C. § szerint módosított írásbeli összegezés) megküldését követő naptól, b) egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól,
c) egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól,
d) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől
számított tizenöt napon belül nyújtható be.
(3) Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (2) bekezdés szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be. (5) A kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a kérelem beérkezése után haladéktalanul közzéteszi. A szerződés a kérelem honlapon történő közzétételétől a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. § (4) bekezdése szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig nem köthető meg. (6) A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt értesíteni.”
[A kérelemben meg kell jelölni]
„(2) Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324. § (3) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, vagy – ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a kérelmet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem olvasható formában nyújtották be, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani.” „(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt napon belül határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy
a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága;
b) az eljárásra nincs hatásköre és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg;
d) az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás mellett, ugyanazon ügyben, ugyanazon jogszabálysértésre hivatkozva újabb kérelmet nyújtottak be;
e) a kérelem nem az arra jogosulttól származik;
f) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be.
(4) A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti határozattal, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. (5) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat (340. §) meghozataláig visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. (6) Az eljárást megszüntető határozat ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.” [A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:]
„a) a Közbeszerzések Tanácsának elnöke;”
„i) a Gazdasági Versenyhivatal.”
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását
a) az (1) bekezdés a)–f) és h) pontja szerinti szervezet a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetést követő naptól, egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételétől számított harminc napon belül, b) az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, c) az (1) bekezdés szerinti szervezet a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül (3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet a jogsértés megtörténtétől számított egy éven túl nem kezdeményezhet eljárást.” „328. § (1) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a) ha az ajánlatkérő a 16. § (3) bekezdésében meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzések Tanácsának az éves statisztikai összegezést, továbbá „329. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. (2) Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására.
(3) Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.”
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, melyről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.”
„330/A. § Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódó eljárásban az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt vesz igénybe, csak olyan igazságügyi szakértőt rendelhet ki, aki (amely) vállalta az elektronikus kézbesítést.” „(4) Amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére – valamennyi veszélyeztetett érdek figyelembevételével – végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket, illetőleg közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről beérkezésétől számítva öt napon belül határoz, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság végzéssel dönt.” „340. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzések Tanácsa nevében hozza meg. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja;
b) a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
c) megállapítja jogsértés megtörténtét;
d) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket; e) a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki; f) megállapítja a jogsértés megtörténtét és fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltja az ajánlattevőt közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha
fa) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás során, illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett,
fb) az ajánlattevő jogsértő magatartását jogerős határozatában két éven belül legalább két alkalommal megállapította;
g) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
(3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg
a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
d) az ajánlattevőt hat hónaptól három évig terjedő időszakra eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
e) bírságot szabhat ki – kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén – az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki
a) ha megállapítja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a 18. § (3) és (4) bekezdés szerinti felhívása ellenére az ajánlatkérők nyilvántartásába be nem jelentkezett szervezet e törvény szerint ajánlatkérőnek minősül; c) ha a 328. § szerinti ügyben megállapítja a jogsértés megtörténtét; d) ha az ajánlatkérő – részben vagy egészben – nem tett eleget a 17/C. § szerinti honlapon történő közzétételi kötelezettségnek; e) ha az ajánlatkérő elmulasztotta a 132. § szerinti kötelezettsége teljesítését.” „340/A. § (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy érdemében hozott határozat megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek megnevezését. (4) Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása kizárja a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében.” (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény jogsértő volt és bírságot szab ki, akkor az ajánlatkérő mellett a közbeszerzési eljárást megindító felhívás előkészítéséért felelős személyt is megbírságolja.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A hivatalból indított jogorvoslati eljárás költségét jogsértés megállapításának hiányában az állam viseli. A jogorvoslati eljárás költsége mindaz a költség, amely a célszerű és jóhiszemű eljárásvitellel kapcsolatban az eljárás során felmerült (különösen a tanú-, szakértői és tolmácsdíj, a fordítási költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselő ügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja).
(5) A jogorvoslati eljárás költségének összegét általában az érintett ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője által bemutatott bizonyítékok alapján, ha pedig ez nem lehetséges, az érintett írásbeli nyilatkozata alapján kell megállapítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magas eljárási költség összegét mérsékelheti. Döntését indokolni köteles.”
„343. § (1) Az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben az érdemi határozat vagy az ügy befejezését eredményező határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság végzését az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti.
(3) Az érdemi határozatot, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [332. § (4) bekezdés] meghozatala napján a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát a honlapon akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (346. §) kérték, erre a tényre azonban utalni kell. (5) Az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait) – a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítására irányuló kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatai és az ügy érdemében hozott határozat mellett – a Közbeszerzések Tanácsa honlapján szintén közzé kell tenni. (6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.”
„(2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik kizárólag elektronikus úton – benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik kizárólag elektronikus úton – továbbítja a bíróságnak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nem peres eljárásban, soron kívül bírálja el. Az eljárásban – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.” „347. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. A keresetlevél – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezését követő három munkanapon belül – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – elektronikus úton továbbítja a bírósághoz.
(3) A perben – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet. (4) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 320. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.
348. § (1) A bíróság a keresetlevelet, ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, legkésőbb annak beérkezését követő öt, egyéb esetben nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával együtt megküldi a felperes részére. (2) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három munkanapon belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.
(3) Az ellenérdekű felet, valamint a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve az alperes Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a beavatkozást – ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. (5) A perben – ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, melyet egyszer, indokolt esetben további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
(6) A perben szünetelésnek nincs helye.
348/A. § (1) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. A beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell. (2) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidők számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. (4) Ha a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a Közbeszerzési Döntőbizottság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat.
(5) A bíróság határozatát – ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell.
„349. § (1) A 346. § szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezés – ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – kizárólag elektronikus úton nyújtható be. (3) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére – ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – legfeljebb tizenöt napos határidőt állapít meg.
„A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB PEREK
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti
egységes per
350. § (1) A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott okok miatti – érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a szerződő felek ellen kell megindítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítását azért kérik, mert a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg,
b) a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. (3) A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a (2) bekezdésben nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem kérelmezhető. (4) A perben a Pp. XX. fejezetét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (5) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevél – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezését követő három munkanapon belül – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – elektronikus úton továbbítja a bírósághoz.
350/A. § (1) A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. (2) A perben – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a külön törvényben meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet. (3) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 320. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el. (4) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. (5) A perben szünetelésnek nincs helye.
350/B. § (1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve – megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének f) pontja, a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. (2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege a szerződés értékének tíz százaléka.
A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per
350/C. § (1) Ha a bíróság a 340/A. § (1) bekezdése szerinti perben megállapítja a szerződés 306/A. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. (2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 306/A. § (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege a szerződés értékének tíz százaléka.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek
350/D. § A 340/A. § (1) bekezdésében és a 350. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.” [A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:]
„c) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter;”
„(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:
a) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;
b) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;
c) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
d) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
e) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt két személy, melyek közül az egyik személy a közszolgáltató ajánlatkérők érdekeit képviseli.”
93. § A Kbt. 379. §-a előtti cím helyébe a következő cím, valamint 379. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Tanács feladata és hatásköre
379. § (1) A Tanács feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat;
c) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;
d) kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
e) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
ea) a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját,
eb) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és azok igazolási módjait,
ec) a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét,
ed) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az eltiltás idejét is;
f) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;
g) éves összesített statisztikai jelentést készít;
h) gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja” (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről;
i) honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait); j) kialakítja és működteti a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek;
k) a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót a Közbeszerzési Értesítőben közéteszi;
l) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és teljesítését [307. § (4) bekezdése]; m) elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását;
n) felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését, részt vesz a hivatalos közbeszerzési tanácsadók kötelező továbbképzésére vonatkozó feltételrendszer kialakításában;
o) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
p) elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát – így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét –, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;
q) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
(3) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.”
[(1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a Tanács törli a névjegyzékből, ha]
„g) a névjegyzékbe történő bejegyzés hatálya lejárt és a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem nyújtott be a névjegyzékbe történő bejegyzés megújítása iránti kérelmet (a továbbiakban: megújítási kérelem), illetőleg a benyújtott megújítási kérelmet a Tanács elutasította.”
„(6) A névjegyzékbe történő bejegyzés hatálya annak megtörténtétől számított három évig tart. A névjegyzékbe történő bejegyzés a 383/A. és 383/B. § szerint megújítható.” „383/A. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő bejegyzés megújítására a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy a) az igazgatási szolgáltatási díj mértéke negyvenezer forint;
b) a természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadónak [11. § (2) bekezdés] azt kell igazolnia, hogy a névjegyzékbe történő bejegyzés, illetőleg a bejegyzés előző megújítása óta eltelt legfeljebb három évben rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott mértékű közbeszerzési gyakorlattal, továbbá ba) a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a megújítási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással,
bb) a kizárólag munkáltató ajánlatkérő részére hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet végző tanácsadó munkaviszonya az ajánlatkérővel a névjegyzékbe történő bejegyzése óta folyamatosan fennáll;
c) a szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadónak [11. § (3) bekezdés], azt kell igazolnia, hogy a megújítási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, továbbá ca) ha a szervezet tanácsadó által a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt természetes személy önállóan szerepel a névjegyzékben [11. § (2) bekezdés] azt, hogy a megjelölt természetes személy a szervezet tevékenységében közreműködik vagy a szervezet javára tartós polgári jogi szerződés alapján tevékenykedik, cb) ha a szervezet tanácsadó által a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt természetes személy önállóan nem szerepel a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben, úgy a szervezet tanácsadónak [11. § (3) bekezdés] azt kell igazolnia, hogy az általa megjelölt természetes személy a szervezet bejegyzése, illetőleg a bejegyzésének előző megújítása óta eltelt legfeljebb három évben rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott mértékű közbeszerzési gyakorlattal; d) a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak, szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadó [11. § (3) bekezdés] esetén az általa megjelölt természetes személynek nyilatkoznia kell, hogy a 383. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti körülmények tekintetében nem állnak fenn, továbbá, hogy a névjegyzékben szereplő adatai nem változtak. (2) Ha a megújítási kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a 380. § (5) bekezdése szerint járt el és az általa benyújtott igazolások száma eléri a külön jogszabályban előírt mértéket, a már igazolt gyakorlatot nem kell újra igazolnia. (3) Ha a kizárólag munkáltató ajánlatkérő részére hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenységet végző tanácsadó munkaviszonya az ajánlatkérővel megszűnik, és a bejegyzése vagy bejegyzésének megújítása során a külön jogszabályban a természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében előírtnál kevesebb közbeszerzési gyakorlatot igazol, a névjegyzékből törölni kell.
(4) Az állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés megszerzéséhez kapcsolódó, külön jogszabályban meghatározott kedvezmények kizárólag akkor vehetők igénybe, ha első megújítás esetén a szakképesítést a tanácsadó a névjegyzékbe történő bejegyzését, az elsőt követő további megújítás esetében pedig a névjegyzékbe történő legutolsó bejegyzésének megújítását követően szerezte meg.
383/B. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a megújítási kérelmet legkorábban a névjegyzékbe történő bejegyzés hatályának lejártát megelőző kilencven napon belül nyújthatja be. (2) Ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a megújítási kérelmet a névjegyzékbe történő bejegyzés hatályának lejártát megelőző harminc napon belül adta be, illetőleg hiánypótlás vagy az elintézési határidő 382. § (4) bekezdése szerinti meghosszabbítása miatt a Tanács a kérelemről a névjegyzékbe történő bejegyzés hatályának lejártáig nem döntött, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenységét köteles a megújítási kérelemről szóló döntés meghozataláig felfüggeszteni. a) a Tanács a honlapján a névjegyzékben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó neve mellett a „névjegyzékbe történő bejegyzés megújítása folyamatban van” megjegyzést szerepelteti;
b) a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a megújítási kérelemről szóló határozat meghozataláig új megbízást sem fogadhat el.
(4) Ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenységét a (2) bekezdés szerinti esetben továbbra is gyakorolja, a Tanács a tudomására jutástól számított három évre törli a névjegyzékből. (5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott feltételrendszer szerint szakmai továbbképzésen kell részt vennie.
(6) A névjegyzékbe történő bejegyzés megújításának feltétele, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó – a természetes személy tanácsadó [11. § (2) bekezdés], szervezet tanácsadó [11. § (3) bekezdés] esetén az általa megjelölt, a névjegyzékbe önállóan be nem jegyzett természetes személy, illetőleg személyek – külön jogszabályban meghatározott feltételrendszer szerint részt vegyen(ek) szakmai továbbképzésen.” „(1) A Tanácsnak a névjegyzékbe történő bejegyzés iránti kérelmet vagy a megújítási kérelmet elutasító, valamint a törlésről hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de a kérelmező, illetőleg az érintett hivatalos közbeszerzési tanácsadó a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.”
„(3) A kérelmező a 66–68. § és a 69. § (1)–(3) bekezdése körébe tartozó minősítési szempontoknak megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodik. Ebben az esetben köteles igazolni, hogy minősítési szempontoknak megfelelő erőforrások rendelkezésére állnak majd a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén történő szereplés időtartama alatt. Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás az alábbi igazolásokkal történik: a) ha az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn, az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával;
b) az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti, a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás és az erőforrást nyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző által hitelesített nyilatkozatának benyújtásával.”
„(4) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj teljes összege, továbbá a rendbírság és a bírság ötven százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó ötven százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (6) bekezdésben meghatározott elszámolási rend szerint. A hirdetmények ellenőrzéséből származó bevételt a Tanácsnak részben az e törvényben foglalt feladatainak ellátásához szükséges informatikai háttér biztosítására kell fordítania.” „(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban, mely jogviszonyra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár a szakállamtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.”
„(3) A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból, valamint elnökből áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel.
(4) A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával, öt évre választja meg. A Döntőbizottság elnökhelyettesét a Tanács a közbeszerzési biztosok közül választja meg, az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható.
(5) A Döntőbizottság elnöke az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább tíz éves közbeszerzési, valamint három éves döntőbizottsági gyakorlattal és jogi szakvizsgával, vagy közbeszerzési ügyek elbírálásával kapcsolatos, legalább három éves bírói gyakorlattal rendelkezik.
(7) A Döntőbizottság elnöke szakállamtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes a főosztályvezetői illetményre jogosult.
(8) A Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.”
[A Döntőbizottság elnöke]
„f) a Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának, továbbá a Döntőbizottság érdemi, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának, és a szerződés megkötését engedélyező végzésének [332. § (4) bekezdés], valamint a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának (határozatainak) közzétételéről; g) gondoskodik a kollégium 395. § (8) bekezdése szerinti véleményének a közbeszerzési biztosok általi megismeréséről.” [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„a) a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének, valamint elektronikus formátumúvá történő átalakításának rendjét, díjának mértékét, befizetését és a hirdetmények ellenőrzéséért való személyes felelősséget, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését;”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
„o) a kötelező közmegrendelés eseteit”
„(7) Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a hivatalos közbeszerzési tanácsadók kötelező továbbképzésének feltételrendszerét.”
„407. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; b) a Tanács 92/13/EGK (1992. február 25.) irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeletei és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról (a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)–b), e) és l)–m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt); d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról (a törvény végrehajtására a 404. § (1) bekezdésének a)–b), e) és l)–m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt); „(3) A helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése által is teljesítheti. Ha a helyi önkormányzattal szerződéskötésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. és 80/B. §-ában foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor és a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül, a helyi önkormányzatnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatnia.” „(3) A pályázati kiírást az önkormányzat honlapján vagy legalább egy országos napilapban és a helyben szokásos módon egyidejűleg kell közzétenni. Az önkormányzat ajánlati dokumentációt készít, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket, a közfeladat-ellátással összefüggő követelményeket és a megfelelő ajánlattételhez szükséges határidőt (pályázati kiírás).”
„(5) Az önkormányzatnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a pályázók számára. A pályázati kiírással és az e törvényben meghatározott eljárásrend megsértésével kötött szerződés semmis.”
[243. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni] j) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgáz-szolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló, ja) a 100 m3/óra fogyasztást meghaladó földgáz felhasználók esetén a 2009. július 1-je és a 2010. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2009. szeptember 30-ig,
jb) a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő földgáz felhasználók esetén a 2010. július 1-je és a 2011. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2010. szeptember 30-ig
megkötött szerződései esetében.
108. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2009. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre [Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése és 179. §-ának (3) bekezdése], közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, továbbá a hatálybalépését követően indult hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő bejegyzés megújítása iránti eljárásokra kell alkalmazni.
(2)9 2010. január 1-jén lép hatályba a Kbt. – e törvény 12. §-ával megállapított – 21. §-ának (4) bekezdése, – e törvény 17. §-ával megállapított – 44. §-ának (2) és (3) bekezdése, – e törvény 39. §-ával megállapított 96/A. §-ának (1) bekezdése – e törvény 49. §-ával megállapított – 118. §-ának (5) bekezdése, – e törvény 59. §-ával megállapított – 161/A. §-ának (2) bekezdése, – e törvény 63. §-ával megállapított 184. §-ának (2) és (3) bekezdése, – e törvény 76. §-ának (2) bekezdésével megállapított – 324. §-ának (2) bekezdése, – e törvény 85. §-ával megállapított – 340. §-a (4) bekezdésének b) pontja, – e törvény 89. §-ával megállapított – 347. és 348. §-a, valamint 348/A. §-ának (1)–(5) bekezdése, – e törvény 103. §-ával megállapított – 407. §-ának g) pontja, továbbá e törvény 32., 40. és 41., 46., 53. és 54., 56. és 57., 64–66., 72., 74., 75., 76/A., 82/A., 88/A., 90. és 91. §-a és 76. §-ának (1) bekezdése.
109. § (1) E törvény 108. § (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdése, 60. §-ának (4) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-ának (4) bekezdése, 71. §-ának (5) bekezdése, 105. §-ának (5) bekezdése, 115. §-ának e) pontja, 9. és 19. címe, 265–302. §-a, hatodik része, XI. és XII. fejezete, 404. §-ának (4) bekezdése, valamint 5. és 6. melléklete.
2. 8. §-ának (1) bekezdésében a „közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi” szövegrész helyébe a „közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi” szövegrész,
3. 9. §-ának (1) bekezdésében a „közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész), továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (harmadik rész, 25/A. cím) esetében” szövegrész helyébe a „közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében” szövegrész,
3. 10. §-ának (1) bekezdésében az „eljárásba nem vonható be” szövegrész helyébe az „eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem)” szövegrész,
5. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv,” szövegrész helyébe „a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, valamint a külön törvény alapján biztosított működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében részjogkörű költségvetési egysége a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének engedélyével, az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések tekintetében” szövegrész,
11. 60. §-ának (1) bekezdésében az „ajánlattevő vagy alvállalkozó” szövegrész helyébe az „ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
14. 61. §-ának (1) bekezdésében az „ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó” szövegrész helyébe az „ajánlattevő, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
16. 61. §-ának (2) bekezdésében az „ajánlatevő vagy alvállalkozó” szövegrész helyébe az „ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
17. 61. §-ának (3) bekezdésében az „az ajánlatevő vagy az alvállalkozó” szövegrész helyébe az „az ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
18. 62. §-ának (1) bekezdésében a „közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója” szövegrész helyébe a „közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet” szövegrész,
32. 120. §-a (1) bekezdésének h) pontjában „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
33. 123/D. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „párbeszéd nyelvét;” szövegrész helyébe a „párbeszéd nyelvét, azzal, hogy a magyar nyelven történő párbeszéd lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
36. 133. §-a (1) bekezdésének p) pontjában az „ajánlattétel nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
39. 136/C. §-a (1) bekezdésének i) pontjában „az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és az ajánlatok benyújtásának címét;” szövegrész helyébe „az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és az ajánlatok benyújtásának címét, azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
40. 150. §-ának p) pontjában az „ajánlattétel nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
42. 187. §-ának (1) bekezdésében a „felhasználói oldalán” szövegrész helyébe a „honlapján” szövegrész, valamint a „felhasználói oldalon” szövegrész helyébe a „honlapon” szövegrész,
45. 208. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „az érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) benyújtására vonatkozó határidőt, a nyilatkozattétel nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe „az érdeklődést kifejező írásbeli nyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) benyújtására vonatkozó határidőt, a nyilatkozattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő nyilatkozattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
46. 210. §-a (1) bekezdésének m) pontjában „a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe a „a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő részvételre jelentkezés lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
47. 212. §-ának i) pontjában „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
48. 221. §-a (1) bekezdésének m) pontjában „a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe a „a részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő részvételre jelentkezés lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
49. 224. §-ának h) pontjában „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész,
53. 235. §-a (1) bekezdésének n) pontjában „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);” szövegrész helyébe „az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;” szövegrész lép.
57. 317. §-ának (3) bekezdésében az „e törvény harmadik része, valamint negyedik része” szövegrész helyébe az „e törvény harmadik része” szövegrész,
69. 404. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a „NATO Biztonsági Beruházási Programja” szövegrész helyébe a „NATO Biztonsági Beruházási Programja, valamint az egyéb közös finanszírozású NATO támogatott programok” szövegrész lép.
b) 78. §-ának (2) bekezdésében a „tervezett szerződéskötési időpont lejártáig” szövegrész helyébe a „tervezett szerződéskötési időpont lejártáig, amennyiben jogorvoslati eljárás indul a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. § (4) bekezdése szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig” szövegrész,
d) 96. §-ának (4) bekezdésében az „elektronikus úton és egyidejűleg faxon elküldött felhívásával” szövegrész helyébe az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban elektronikus úton és egyidejűleg faxon” szövegrész,
e) 96/C. §-ában a „faxon vagy elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon vagy elektronikus úton” szövegrész,
f) 132. §-ában a „telefaxon vagy elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szövegrész,
g) 323. §-ának (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „tizenöt napon belül, ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos tíz napon belül” szövegrész,
h) 329. §-ának (2) bekezdésében a „felhívja az ajánlatkérőt” szövegrész helyébe a „faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt” szövegrész, a „pótlására” szövegrész helyébe a „faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton történő pótlására” szövegrész lép.
„(2) Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át kell adni, a távol levő ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásokban telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. A törvény harmadik része szerinti eljárásokban, ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni.”
„(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül, a törvény harmadik része szerinti eljárásban a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja.”
„(1) A részvételi szakasz eredményhirdetése során az ajánlatkérő köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést az eredményhirdetésen jelen levő jelentkezőknek át kell adni, a távollevő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul elektronikus úton meg kell küldeni.” „(4) A kérelmet, ha az e törvény harmadik része szerinti eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos közbeszerzési ügyre irányul, eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz.”
„(3) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.”
Az Európai Unió jogának való megfelelés
113. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról [a törvény végrehajtására a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)–b), e) és l)–m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt];
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról [a törvény végrehajtására a Kbt. 404. § (1) bekezdésének a)–b), e) és l)–m) pontjaiban adott felhatalmazások alapján megalkotott kormányrendeletekkel együtt];
1. melléklet a 2008. évi CVIII. törvényhez
|
NACE2 |
|
F. ÁGAZAT |
ÉPÍTŐIPAR |
CPV-KÓD |
|
Osztály |
Csoport |
Al-
csoport |
Tárgy |
Megjegyzések |
|
45 |
|
|
Építőipar |
Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok |
45000000 |
|
|
45.1 |
|
Építési terület előkészítése |
|
45100000 |
|
|
|
45.11 |
Épületbontás, földmunka |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– épületek és egyéb szerkezetek bontása
– építési területek megtisztítása
– földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb.
– bányászati terület előkészítése:
= takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése
Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza:
– építési terület lecsapolása
– mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása |
45110000 |
|
|
|
45.12 |
Talajmintavétel, próbafúrás |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20
– vízkútfúrás, lásd 45.25
– aknamélyítés, lásd 45.25
– olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20 |
45120000 |
|
|
45.2 |
|
Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés |
|
45200000 |
|
|
|
45.21 |
Általános építési és mélyépítési munkák |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– valamennyi építménytípus építése
– mélyépítési munkák:
= hidak
– az autópályahidakat is beleértve
– viaduktok, alagutak és aluljárók
= nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek
= városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek
– kiegészítő városi munkák
– előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20
– saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt
– stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23
– épületgépészeti szerelés, lásd 45.3
– befejező építés, lásd 45.4
– építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20
– építési projektirányítás, lásd 74.20 |
45210000
kivéve:
-45213316
-45220000
-45231000
-45232000 |
|
|
|
45.22 |
Tetőszerkezet- és tetőépítés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában
– tetőszerkezet-építés
– tetőfedés
– víz és nedvesség elleni szigetelés |
45261000 |
|
|
|
45.23 |
Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése
– vasútépítés
– repülőtéri kifutópályák építése
– stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka
– útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– előzetes földmunkák, lásd 45.11 |
45212212 és DA03
45230000
kivéve:
-45231000
-45232000
-45234115 |
|
|
|
45.24 |
Vízi létesítmény építése |
Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában:
– vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb.
– védőgátak és töltések
– kotrás
– felszín alatti munkálatok |
45240000 |
|
|
|
45.25 |
Egyéb építési szakmunkák |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek:
= alapzat építése, a cölöpverést is beleértve
= vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés
= nem saját gyártású acélelemek felállítása
= acélhajlítás
= falazás és kőrakás
= állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve
= kémények és ipari kemencék építése
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32 |
45250000
45262000 |
|
|
45.3 |
|
Épületgépészeti szerelés |
|
45300000 |
|
|
|
45.31 |
Villanyszerelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– a következők szerelése építményekben:
= elektromos vezetékek és szerelvények
= távközlési rendszerek
= elektromos fűtési rendszerek
= lakossági antennák
= tűzriasztók
= betörésvédelmi riasztók
= felvonók és mozgólépcsők
= villámhárítók stb. |
45213316
45310000
kivéve:
-45316000 |
|
|
|
45.32 |
Szigetelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés egyéb építményekben
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22 |
45320000 |
|
|
|
45.33 |
Víz-, gáz-, fűtésszerelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– a következők beszerelése építményekbe:
= csővezetékek és szaniterberendezések, gázszerelvények
= fűtő, szellőző, hűtő és légkondicionáló berendezések és csatornák
= spinklerrendszerek
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– elektromos fűtési rendszerek szerelése, lásd 45.31 |
45330000 |
|
|
|
45.34 |
Egyéb épületgépészeti szerelés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése
– máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése építményekbe |
45234115
45316000
45340000 |
|
|
45.4 |
|
Befejező építés |
|
45400000 |
|
|
|
45.41 |
Vakolás |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat |
45410000 |
|
|
|
45.42 |
Épületasztalos-munka |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése
– belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók stb.
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43 |
45420000 |
|
|
|
45.43 |
Padló- és falburkolás |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése építményekben:
= kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok
= parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat
= szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve
= mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok
= tapéta |
45430000 |
|
|
|
45.44 |
Festés és üvegezés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– az épületek belső és külső festése
– mélyépítési szerkezetek festése
– üveg, tükör stb. szerelése
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– ablakok beillesztése, lásd 45.42 |
45440000 |
|
|
|
45.45 |
Egyéb befejező építés |
Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:
– magán-úszómedencék építése
– tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák
– egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– építmények belső tisztítása, lásd 74.70 |
45212212 és DA04
45450000 |
|
|
45.5 |
|
Építési eszköz bérlése, személyzettel |
|
45500000 |
|
|
|
45.50 |
Építési eszköz bérlése, személyzettel |
Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:
– építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32 |
45500000 |
1 A CPV és a NACE közötti eltérés esetében a NACE irányadó.
2. melléklet a 2008. évi CVIII. törvényhez
|
Kategória száma |
Tárgy |
CPC-hivatkozási szám |
CPV-hivatkozási szám |
|
1 |
Karbantartási és javítási szolgáltatások |
6112, 6122, 633, 886 |
50100000-6-tól 50884000-5-ig
(kivéve
50310000-1-től 50324200-4-ig és
50116510-9, 50190000-3, 50229000-6,
50243000-0) és
51000000-9-től 51900000-1-ig |
|
2 |
Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és a futárszolgálatokat, kivéve a postai küldemények szállítását |
712 (kivéve 71235),
7512, 87304 |
60100000-9-től 60183000-4-ig (kivéve
60160000-7, 60161000-4, 60220000-6) és
64120000-3-tól 64121200-2-ig |
|
3 |
Légi személyszállítási és teherfuvarozási szolgáltatások, kivéve a postai küldemények szállítását |
73 (kivéve 7321) |
60410000-5-től 60424120-3-ig
(kivéve 60411000-2, 60421000-5) és
60500000-3,
60440000-4-től 60445000-9-ig |
|
4 |
Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása |
71235, 7321 |
60160000-7, 60161000-4,
60411000-2, 60421000-5 |
|
5 |
Távközlési szolgáltatások |
752 |
64200000-8-tól 64228200-2-ig,
72318000-7 és
72700000-7-től 72720000-3-ig |
|
6 |
Pénzügyi szolgáltatások
a) Biztosítási szolgáltatások
b) Banki és befektetési szolgáltatások |
ex 81, 812, 814 |
66100000-1-től 66720000-3-ig |
|
7 |
Számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások |
84 |
50310000-1-től 50324200-4-ig,
72000000-5-től 72920000-5-ig
(kivéve 72318000-7 és 72700000-7-től
72720000-3-ig), 79342410-4 |
|
8 |
Kutatási és fejlesztési szolgáltatások |
85 |
73000000-2-től 73436000-7-ig
(kivéve 73200000-4, 73210000-7,
73220000-0 |
|
9 |
Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások |
862 |
79210000-9-től 79223000-3-ig |
|
10 |
Piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások |
864 |
79300000-7-től 79330000-6-ig és
79342310-9, 79342311–6 |
|
11 |
Vezetési tanácsadó szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások |
865, 866 |
73200000-4-től 73220000-0-ig,
79400000-8-tól 79421200-3-ig
és
79342000-3, 79342100-4,
79342300-6, 79342320-2,
79342321-9, 79910000-6,
79991000-7, 98362000-8 |
|
12 |
Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások; városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások; műszaki vizsgálati és elemző szolgáltatások |
867 |
71000000-8-tól 71900000-7-ig (kivéve
71550000-8) és 79994000-8 |
|
13 |
Reklámszolgáltatások |
871 |
79341000-6-tól 79342200-5-ig
(kivéve 79342000-3 és 79342100-4 |
|
14 |
Épülettakarítási szolgáltatások és ingatlankezelési szolgáltatások |
874, 82201-től 82206-ig |
70300000-4-től 70340000-6-ig, és
90900000-6-tól 90924000-0-ig |
|
15 |
Kiadói és nyomdai szolgáltatások, eseti vagy szerződéses alapon |
88442 |
79800000-2-től
79824000-6-ig
79970000-6-tól 79980000-7-ig |
|
16 |
Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások, fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások |
94
|
90400000-1-től 90743200-9-ig (kivéve
90712200-3
90910000-9-től 90920000-2-ig és
50190000-3, 50229000-6,
50243000-0 |
3 A CPV és a CPC közötti eltérés esetében a CPC irányadó.
3. melléklet a 2008. évi CVIII. törvényhez
|
Kategória száma |
Tárgy |
CPC-hivatkozási szám |
CPV-hivatkozási szám |
|
17 |
Szállodai és éttermi szolgáltatások |
64 |
55100000-1-től 55524000-9-ig és
98340000-8-tól 98341100-6-ig |
|
18 |
Vasúti szállítási szolgáltatások |
711 |
60200000-0-tól 60220000-6-ig |
|
19 |
Vízi szállítási szolgáltatások |
72 |
60600000-4-től 60653000-0-ig és
63727000-1-től 63727200-3-ig |
|
20 |
Szállítási mellék- és kiegészítő szolgáltatások |
74 |
63000000-9-től 63734000-3-ig
(kivéve 63711200-8, 63712700-0,
63712710-3 és 63727000-1-től
63727200-3-ig) és
98361000-1 |
|
21 |
Jogi szolgáltatások |
861 |
79100000-5-től 79140000-7-ig |
|
22 |
Személyzetelhelyezési és -ellátási szolgáltatások |
872 |
79600000-0-tól 79635000-4-ig
(kivéve 79611000-0, 79632000-3,
79633000-0) és 98500000-8-tól
98514000-9-ig |
|
23 |
Nyomozási és biztonsági szolgáltatások, kivéve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat |
873 (kivéve 87304) |
79700000-1-től 79723000-8-ig |
|
24 |
Oktatási és szakképzési szolgáltatások |
92 |
80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve
80533000-9, 80533100-0, 80533200-1) |
|
25 |
Egészségügyi és szociális szolgáltatások |
93 |
79611000-0 és 85000000-9-től
85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2) |
|
26 |
Szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások |
96 |
79995000-5-től 79995200-7-ig és
92000000-1-től 92700000-8-ig
(kivéve 92230000-2, 92231000-9,
92232000-6) |
|
27 |
Egyéb szolgáltatások |
|
|
4A CPV és a CPC közötti eltérés esetében a CPC irányadó.
