112/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet

a) akadálymentes megközelíthetőség: az épített környezet minden ember számára biztosított kényelmes, biztonságos, önálló használata, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük;

b) átalakító üzemmód: olyan erdőkezelési mód, amely az állomány kora és homogén térszerkezete alapján szálaló üzemmódba még nem sorolható, de az alkalmazása során a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés;

c) csoportos nevelővágás: vegyes átmérőjű, csoportos állománykép kialakítására törekvő beavatkozás, ahol a legértékesebb egyedek, csoportok megőrzése mellett a termőhelynek nem megfelelő, az értékfák fejlődését akadályozó egyedek kerülnek kitermelésre;

d) erdőgazdálkodó: az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 13. § (1)–(2) bekezdése szerint az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó;

e) erdőgazdálkodó üzemi területe: az az erdőterület, amelyre vonatkozóan az erdészeti hatóság az adott személyt vagy gazdálkodó szervezetet erdőgazdálkodóként nyilvántartja;

f) gyógyítást elősegítő intézmények: kórház, szanatórium, egészségügyi gyermekotthon;

g) oktatást, nevelést biztosító intézmény: bölcsőde, óvoda, iskola és az ezekhez kapcsolódó kollégiumok;

h) közjóléti igénybevétel szempontjából frekventált erdő: az Országos Erdőállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) szerint nyilvántartott, az Evt. 15. § a) és c) pontjai szerinti rendeltetésű erdők, kiemelten az Evt. 19. § b) pontja szerinti sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő);

i) non-profit szervezet: alapítvány, közalapítvány, non-profit gazdasági társaság;

j)²

k) özönfaj: fehér akác (Robinia pseudo-acacia) bálványfa (Ailanthus altissima), amerikai (fehér) kőris (Fraxinus americana), amerikai (vörös) kőris (Fraxinus pennsylvanica), zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), kései meggy (Padus serotina), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) lepényfa (Gleditsia triacanthos), közönséges orgona (Syringa vulgaris);

l) tarvágás: az erdőterületen található faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;

m) társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 3. § (1) bekezdésének megfelelően olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet (kivéve párt), amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét;

n) természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás: olyan erdőgazdálkodási tevékenység, amit az ápolás, erdőnevelés során az elegyesség növelése, az őshonos erdőtársulások fenntartása, kialakítása érdekében az Evt.-ben és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott előírások teljesítése érdekében folytatnak, illetve felújító vágással vagy szálalással végeznek;

o) terelőútvonal: turizmust akadályozó erdőgazdálkodási tevékenység miatt ideiglenesen kialakított gyalogos túraútvonal;

p) szálalás: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul;

q) szálaló erdőgazdálkodás: az erdőben folytatott gazdálkodásnak olyan módja, melynek alkalmazásával az állandó erdőborítást fenntartva biztosítható az erdőklíma megőrzése, a talaj és az erdei élőhely védelme, valamint az erdő folyamatos megújulása és az állandó vastagfa hozam;

r) szálaló üzemmód: olyan üzemmód, amelyben a szálaló erdőgazdálkodás feltételeinek kialakítása és fenntartása érdekében csak szálalás fakitermelési mód alkalmazható;

s) városi erdő: az Evt. 17. § (2) bekezdés h) pontja szerinti városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.

a) folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdése;

b) folyamatos erdőborítás fenntartását biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység;

c) erdőterületeken meglévő gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújítása, karbantartása, új gyalogos terelő túraútvonalak kialakítása;

d) folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással összefüggő ismeretek terjesztésének, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenység;

e) fogyatékkal élők számára erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények, megközelítésének akadálymentesítése, speciális erdei tanösvények létesítése;

f) egyedi növénytelepítések, fásítások, létesítése a környezettudatos nevelés elősegítése céljából;

g) az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvények szervezésének, kommunikációs anyagainak elkészítése;

h) erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hozzáférésének a biztosítása;

i) erdei vasutak üzemeltetése.

a) folyamatos erdőborítást elősegítő szálaló erdőgazdálkodási módszerek megkezdésének támogatására 25%;

b) folyamatos erdőborítás fenntartását biztosító szálaló erdőgazdálkodási tevékenység támogatására 40%;

c) erdőterületeken meglévő gyalogos túraútvonalak jelzéseinek felújítása, karbantartása, új gyalogos terelő túraútvonalak kialakításának támogatására 2,5%;

d) folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodással összefüggő ismeretek terjesztésének, valamint az erdőterületeken lévő közjóléti létesítményekkel, természeti és kulturális értékekkel, erdőgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatási tevékenység támogatására 10%;

e) fogyatékkal élők számára erdőterületeken lévő közjóléti létesítmények, megközelítésének akadálymentesítésére speciális erdei tanösvények akadálymentesítésére 5%;

f) egyedi növénytelepítések, fásítások, támogatására a környezettudatos nevelés elősegítése céljára 7%;

g) az Európai Erdők Hetével összefüggő rendezvények szervezésének, kommunikációs anyagainak támogatására 5%;

h) erdészeti szakmai kiadványok térítésmentes hozzáférésének a támogatására 2,5%;

i) erdei vasutak üzemeltetésének támogatására 3%.

a)⁶ rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által kiadott ügyfél-azonosítóval;

b) az erdészeti hatóság által határozatban megállapított befizetési kötelezettségeit teljesítette;

c) nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, illetve nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt és erről a támogatási kérelem benyújtása során nyilatkozik;

d) nincs köztartozása, és erről a támogatási kérelem benyújtása során nyilatkozik;

e) nyilatkozik a kérelem benyújtását megelőző kettő pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi, az általános de minimis rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás összegéről;

f)⁷ megfelel az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos egyes eljárási kérdésekről szóló 353/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 11/A. §-ában meghatározott feltételeknek;

g)⁸ a 6. § szerint, az előírásoknak megfelelő pályázatot nyújt be a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósághoz (a továbbiakban: erdészeti igazgatóság).

a) üzemmódváltást megalapozó kezelési tervek készítési költségeinek támogatására;

b) természetes folyamatokra alapozott, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás céljait szolgáló vágásjelölés alkalmazásának és a lékek kialakításának támogatására.

a) az Evt. szerinti érvényes üzemterv birtokában van;

b) 50% feletti állami tulajdonban levő gazdasági társaság, illetve költségvetési intézménynek minősülő szerv;

c) a támogatással érintett erdőterület legalább 1 hektár;

d) az erdőrészlet Adattár szerinti faállományát 50%-ot meghaladóan őshonos fafajok alkotják, melyek átlagéletkora 40 évnél több;

e) az (1) bekezdés b) pontja szerint támogatás esetében az erdőrészlet az érvényes üzemterv alapján még nincs átalakító, vagy szálaló üzemmódban.

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a kezelési tervet az 1. számú melléklet szerinti minimális adattartalommal, felsőfokú erdészeti képesítésű szakembernek kell elkészíteni;

b) a tárgyév végéig az üzemmód megváltoztatása iránti, és az elkészített kezelési terv jóváhagyása iránti kérelmet be kell benyújtani az erdészeti hatósághoz;

c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység esetén a vágásjelölésénél felsőfokú erdészeti képesítésű rendelkező szakembert kell alkalmazni;

d) a vágásjelölést végrehajtó személyt, elérhetőségét, az éves erdőgazdálkodási tervben fel kell tüntetni;

e) az erdőrészletet a támogatási szerződés aláírásától számított legalább öt évig – az erdészeti hatóság eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi általános feltételek betartása mellett kell kezelni és fenntartani:

a) 5 hektár támogatott területig hektáronként 12 000 Ft;

b) 5,1–15 hektár közötti támogatott terület esetén 60 000 Ft és az 5,1 hektárt meghaladó területrészek esetében hektáronként további 8000 Ft;

c) 15,1 hektár támogatott terület esetén 140 000 Ft és a 15,1 hektárt meghaladó területrészek esetében, hektáronként további 5000 Ft.

a) szálaló erdőgazdálkodást megalapozó kezelési tervek készítési költségeinek támogatására;

b) megkezdett átalakító és szálaló erdőgazdálkodással érintett erdőrészletek kezelésére és fenntartására, e rendeletben meghatározott feltételek betartása mellett.

a) az erdőrészlet az érvényes üzemterv alapján átalakító, vagy szálaló üzemmódban van;

b) az erdőrészlet területe legalább 1 hektár;

c) 50% feletti állami tulajdonban levő gazdasági társaság, illetve költségvetési intézménynek minősülő szerv;

d) az (1) bekezdés a) pontja esetében csak akkor, ha nem áll rendelkezésre az erdészeti hatóság által e rendelet megjelenését megelőzően jóváhagyott, a szálaló erdőgazdálkodást megalapozó kezelési terv.

a) amennyiben nem áll rendelkezésre az erdészeti hatóság által a rendelet megjelenését megelőzően jóváhagyott kezelési terv, azt az 1. számú melléklet szerint el kell készíteni és legkésőbb a tárgyév végéig jóváhagyásra be kell nyújtani az erdészeti hatósághoz;

b) a kezelési terv készítésénél a 9. § (3) bekezdés a) és d) pontjait, az erdőrészletek kezelése és fenntartása során a 9. § (3) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat kell betartani.

a) 5 hektár támogatott területig hektáronként 12 000 Ft;

b) 5,1–15 hektár közötti támogatott terület esetén 60 000 Ft és az 5,1 hektárt meghaladó területrészek esetében hektáronként további 8000 Ft;

c) 15,1 hektár támogatott terület esetén 140 000 Ft és a 15,1 hektárt meghaladó területrészek esetében, hektáronként további 5000 Ft.

a) legalább 3 km hosszúságú, meglévő gyalogos túraútvonalak jelzéseinek, útirányjelző és helymegjelölő tábláinak felújítására, fenntartására;

b) minimum 500 m hosszúságú új gyalogos terelő túraútvonalak kijelölésére, fenntartására.

a) erdőgazdálkodó esetében az érintett gyalogos túraútvonal a saját üzemi területén helyezkedik el;

b) az érintett gyalogos túraútvonal legalább 80%-ban erdőterületen helyezkedik el;

c) a gyalogos túraútvonal – térkép kiadására és terjesztésére jogosult vállalkozás által megjelentetett – turistatérképen jelölve van;

d) az új gyalogos terelő túraútvonal kialakításához, túraútvonal felújításához, fenntartásához az érintett ingatlanok erdőgazdálkodója hozzájárult;

e) amennyiben az érintett útvonalszakaszon több jelzés halad együtt, támogatás arra az útszakaszra csak a jelzések együttes felújítása esetében nyújtható.

a) az útjelzések festése, útirányjelző és helymegjelölő táblák kialakítása, felújítása és karbantartása csak az MSZ 20587/2–88 szabvány (a továbbiakban: szabvány) által meghatározott módon történhet a rendeletben meghatározott kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel;

b) felújítás esetén az adott gyalogos túraútvonal minden jelzésének újrafestését el kell végezni, továbbá hiányzó jeleket pótolni kell úgy, hogy az egyértelműen biztosítsa a tájékozódást;

c) a jelzés alapjául szolgáló felületet oly módon kell megtisztítani, előkészíteni és a festés során olyan anyagokat kell használni, hogy az biztosítsa a jelzés időtálló és esztétikus megjelenését, de az élőfa esetében ne okozzon abban károsodást;

d) a feleslegessé váló, megrongálódott, téves jelzéseket el kell távolítani, vagy a tereptárgy színéhez hasonló festékkel el kell takarni;

e) az egymást követő jelzéseket lehetőség szerint a menetirányra merőlegesen és úgy kell elhelyezni, hogy azok mindkét haladási irányból jól láthatóak legyenek;

f) olyan helyeken, ahol a jelzések egymástól csak nagyobb távolságra helyezhetők el, szükség esetén a szabványban meghatározott nagyobb jelzéseket is lehet alkalmazni;

g) gyalogos túraútvonalak elején, illetve keresztezésénél a jelzéseket úgy kell elhelyezni, hogy azok minden érkezési irányból láthatóak legyenek, és kétséget kizáróan jelezzék az irányváltozást;

h) ha adott útszakaszon több jelzés halad együtt, az összes jelzést ugyanarra a fára vagy tereptárgyra kell elhelyezni;

i) a fontosabb közlekedési pontokhoz vezető utak jelölésénél, valamint a szabvány 1.4.2. pontja szerinti leágazó jelzéseknél álló kereszt is alkalmazható;

j) egymással megegyező színű és alakú jelzések egymástól 3 km-nél közelebb lévő gyalogos túraútvonalak jelzésére nem alkalmazhatóak;

k) a szabvány 11., 21., 25. számú ábráinak alkalmazása nem kötelező;

l) a gyalogos túraútvonalak esetében az útjelzések festésének igazodnia kell a térképen feltüntetett jelzéshez, attól eltérni csak indokolt esetben lehet;

m)²¹ a felújított és új gyalogos terelő túraútvonalak nyomvonalának koordinátáit EOV formátumban rögzíteni kell, és elektronikus adathordozón (CD; DVD) az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti igazgatóság részére a kifizetési kérelemmel egyidejűleg meg kell küldeni;

n) a gyalogos túraútvonalak nyomvonalának kialakításakor, helyreállításakor csak az erdő talajának maradandó károsítása nélküli építési jellegű felszíni beavatkozások végezhetőek, de csak idegen anyag elhelyezése nélkül és csak akkor, ha a talajfelszín állapota vagy a domborzati viszonyok miatt a baleset vagy életveszély elhárítása ezt indokolttá teszi;

o) a meglévő és új túraútvonalak kialakítását az erdei életközösségnek lehető legkisebb igénybevételével kell megvalósítani, úgy hogy az az erdészeti létesítményekben se okozzon kárt, továbbá a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet ne akadályozza;

p) a túraútvonalak megfelelő használatát biztosító karbantartásról kerékvályú és kátyúmentességéről, a fennálló és kialakuló balesetveszélyes helyek megszüntetéséről, a jelzések, útjelzők pótlásáról, karbantartásáról a támogatási szerződés aláírását követően legalább öt évig gondoskodni kell.

a) természeti és kulturális értékeket bemutató, valamint az erdészeti munkákkal kapcsolatos kommunikáció céljára, információs táblák kialakítására és felújítására;

b) nyomtatott kiadványok, és információk interneten történő megjelentetésére;

c) folyamatos erdőborítással járó természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodási módszerekkel kapcsolatos tanfolyamokra.

a) az (1) bekezdés b) pontja esetében bejegyzett erdőgazdálkodó;

b) a bemutatni kívánt érték erdőterületen helyezkedik el;

c) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységhez az erdőgazdálkodó hozzájárult;

d) az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység a saját üzemi területen megvalósult erdészeti munkákkal kapcsolatos;

e) a tájékoztató tevékenység nem véghasználati jellegű erdőgazdálkodási tevékenységhez kötődik;

f) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység esetében oktatási tevékenységet végez és a megpályázott témakörben gyakorlattal is rendelkezik, és ezt a pályázat benyújtása során megfelelő módon igazolja.

a) a táblák kialakításakor a természetes környezetbe illő – lehetőség szerint favázas –, az információs felületen időjárásbiztos anyagokat kell alkalmazni;

b) csak azok a tájékoztató táblák támogathatóak melyek információs felülete legalább 120x70 cm méretű;

c) a táblák nem tartalmazhatnak vállalkozásra, üzleti tevékenységre vonatkozó információt, reklámot;

d)²² útvonal, útirány, illetve helymegjelölő táblák ezen jogcím alapján nem támogathatóak;

e) az (1) bekezdés a) pontja szerint kialakított táblák pótlásáról, karbantartásáról esztétikus megjelenéséről a támogatási szerződés aláírását követően öt évig kell gondoskodni;

f) az (1) bekezdés b) pontja esetében a kiadványok, legalább öt közintézményben történő folyamatos és nyilvános hozzáférhetőségéről gondoskodni kell;

g) internetes megjelenés esetén az információk folyamatos frissítéséről gondoskodni kell;

h) az (1) bekezdés c) pontja szerint csak azok a tanfolyamok támogathatóak, amelyekben az oktatási idő legalább a napi 6 órát, a létszám a 6 főt eléri;

i)²³ a tanfolyam megtartásáról az oktatási program megküldésével, legalább 5 nappal korábban írásban értesíteni kell a pályázó lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát;

j) minden oktatási napon jelenléti ívet kell kitölteni.

a) az (1) bekezdés a) pontja alapján 150Ű100 cm méretű tábla esetében legfeljebb 300 000 Ft/db, 120Ű70 cm méretű tábla esetében legfeljebb 170 000 Ft/db;

b) az (1) bekezdés b) pontja szerint, nyomtatott, fekete-fehér színű kiadványok esetében legfeljebb 30 Ft/oldal, színes kiadványok esetében legfeljebb 80 Ft/oldal;

c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti internetes megjelenés esetében legfeljebb 50 000 Ft;

d) az (1) bekezdés c) pontja szerint legfeljebb 30 000 Ft/oktatási nap, továbbá az előadóra és hallgatónként legfeljebb 5000 Ft/oktatási nap az ellátásra és utazásra.

a) közjóléti létesítmények, erdészeti bemutató helyek megközelítésével kapcsolatos fizikai és kommunikációs akadálymentesítés költségeire;

b) fogyatékkal élők számára kifejlesztett speciális erdei tanösvények létesítésének, és már meglévő tanösvények fizikai és kommunikációs akadálymentesítésével kapcsolatos költségekre.

a) természetes személy esetében bejegyzett erdőgazdálkodó és a tervezett beruházás az üzemi területén valósul meg;

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében az új tanösvény létesítéséhez az erdőgazdálkodó hozzájárult;

c) az akadálymentesítéssel érintett útvonalszakasz az 50 métert meghaladja;

d) az (1) bekezdés a) pontja esetében a tanösvény akadálymentesen megközelíthető, gépkocsival történő akadálymentes parkolási lehetőség biztosított vagy a tevékenység megvalósításával egyidejűleg azzá válik;

e) az akadálymentesítéssel érintett erdei közjóléti létesítmény szerepel az erdészeti hatóság nyilvántartásában, vagy megfelel az abban történő bejegyzés kritériumainak.

a) az akadálymentesítést az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet akadálymentességre vonatkozó előírásai alapján kell elvégezni, akkor is ha az nem minősül építési engedélyköteles tevékenységnek;

b) az akadálymentesítésre vonatkozóan műszaki tervdokumentációt kell összeállítani az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet figyelembevételével az abban előírt tartalmi részletezettséggel abban az esetben is, ha az nem minősül építési engedélyköteles tevékenységnek;

c) a műszaki tervdokumentáció készítése és a megvalósítás során tervezési jogosultsággal is rendelkező rehabilitációs környezettervező szakmérnököt/szakértőt kell bevonni;

d) az akadálymentesített létesítmény, díjmentes közhasználatáról, fenntartásáról a támogatási szerződés aláírását követő legalább öt évig gondoskodni kell.

a) a tervezett létesítmény szálaló vagy átalakító üzemmód alatt álló erdőterületeket érint;

b) a tervezett létesítmény e rendelet alapján közjóléti igénybevétel szempontjából frekventált erdőterületen, városi erdőben helyezkedik el;

c) az akadálymentesítésen túl, egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő átalakításokat is végeznek;

d) ahol a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetének valamelyikét együttműködési megállapodás alapján bevonják a megvalósítás folyamatába.

a) legalább 50%-ban a 3. számú melléklet szerinti erdei cserje és fafajokkal végzett egyedi növénytelepítésekhez, fásításokhoz;

b) erdei cserje és fafajok, valamint az általuk alkotott erdőállományok felismerését, népszerűsítését biztosító információs táblák beszerzésének költségeihez.

a) a növénytelepítés oktatást, nevelést biztosító intézmények, gyógyítást elősegítő intézmények területén és belterületen lévő olyan közterületeken valósítható meg, amelyet közhasználatra hoztak létre vagy közhasználat elől nem kívánják lezárni, a lakosság által térítésmentesen, szabadon látogatható;

b) a telepítéssel érintett terület a pályázó kizárólagos tulajdonában, vagy vagyonkezelésében van;

c) nem támogatható olyan cserje, illetve fafaj, amely e rendelet 1. § (1) bekezdés l) pontja alapján özönfajnak minősül;

d) nem támogatható olyan növénytelepítés, amely meglévő zöldfelületek megszüntetése vagy kivágott fák pótlása miatt szükséges, végrehajtására hatósági határozatban előírt kötelezettség teljesítése céljából van szükség;

e) nem támogatható olyan növénytelepítés, amely kizárólag cserjefajok telepítésre vonatkozik, vagy a kiültetett sorfák száma pályázatonként nem éri el az öt darabot.

a) a tervezett növénytelepítés fásítási terv alapján végezhető, amelyhez csatolni kell a megvalósítás helyét bemutató helyszínrajzot, térképmásolatot;

b) a tervezett növénytelepítés kivitelezésének, szakember irányítása mellett nyilvánosan meghirdetett közösségi, oktatási program keretében kell megvalósulnia a lakosság és az oktatási intézmény tanulóinak tevékeny közreműködésével, bevonásával;

c) helyszínenként és a 3. számú melléklet szerinti fafajonként legalább egy, adott fafaj magyar és tudományos nevét tartalmazó minimum 10x15 cm nagyságú, időjárásálló anyagból álló táblát kell úgy kihelyezni, hogy az, az adott fafaj felismerését lehetővé tegye;

d) támogatást, olyan fafaj életképes egyede után lehet igényelni, amelyik minimálisan 6–8 cm törzs körméretű, legalább 170 cm törzsmagasságú, burkolt gyökerű (földlabdás) sorfa minőségű, illetve cserjefaj esetében olyan életképes egyed után, amely legalább 2–3 éves, ismételt visszametszéssel többszörösen elágaztatott;

e) a fafajok telepítéséhez legalább 10 m² olyan szabad növőteret kell biztosítani, amely lehetővé teszi azok megfelelő és zavartalan fejlődését;

f) a kiültetett növényzet és tájékoztató tábla, valamint a környezetében lévő terület védelméről, pótlásáról, ápolásáról és karbantartásáról a támogatási szerződés aláírását követően legalább öt évig gondoskodni kell.

a) a minisztérium által kiadott kommunikációs anyagokhoz kapcsolódó rendezvények igazolt szervezési és lebonyolítási nettó költségeinek 80%-ára;

b) a minisztérium által kiadott kommunikációs anyagokban foglaltaknak megfelelő tartalmú, mondanivalójú kiadványok igazolt nettó költségeinek 80%-ára.

a) azon rendezvények támogathatóak, amelyek 2008. október 20–24. között kerülnek megrendezésre és időtartamuk legalább a napi hat órát meghaladja;

b) a rendezvény mondanivalójának, programjának közvetlenül kapcsolódnia kell a minisztérium honlapján közzétett, az Európai Erdők Hete kommunikációs céljaiként meghatározott témákhoz;

c) csak azon rendezvények támogathatóak, amelyek közétett programjai közül legalább egy a folyamatos erdőborítás fenntartását biztosító erdőgazdálkodási módszerekkel kapcsolatos, ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenységet is tartalmaz;

d)²⁴ a rendezvény megtartásáról a program megküldésével legalább 5 nappal korábban írásban értesíteni kell a pályázó lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes erdészeti igazgatóságot;

e) a rendezvény programjának folyamatos és nyilvános hozzáférhetőségéről az Európai Erdők Hetét megelőzően legalább tíz napon keresztül gondoskodni kell;

f) a kiadványok előállítási költségeivel kapcsolatban kizárólag tervezési, nyomdai vagy nyomtatáshoz kötődő költségek, média megjelenítési költségek számolhatóak el;

g) a rendezvények szervezéséhez kötődő költségekkel kapcsolatban kizárólag a helyszín bérleti díja, a technikai eszközök bérleti díja, a rendezvényszervezés költségei, a résztvevők ellátásához kötődő költségek, és a dekorációs költségek számolhatóak el;

h) a költségek igazolására szolgáló bizonylatok kelte nem lehet régebbi, mint e rendelet hatálybalépésének időpontja.

a) nyomtatott formában már kiadott erdő védelmével, az erdőgazdálkodással foglalkozó erdészeti szakmai kiadványok interneten történő térítésmentes hozzáférésének támogatására;

b) szálaló erdőgazdálkodás népszerűsítésével kapcsolatosan nem rendszeresen kiadott ismeretterjesztő, tájékoztató kiadványok megjelentetésére.

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a kiadványok tartalmukat tekintve legalább 50%-ban az erdő védelmével, az erdőgazdálkodással foglalkoznak és legalább 3 éven keresztül, legalább kéthavi rendszerességgel megjelentek;

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti kiadványok nem tartalmazhatnak vállalkozásra, üzleti tevékenységre vonatkozó információt és reklámot, tartalmukat tekintve legalább 50%-ban folyamatos erdőborítással, a szálaló erdőgazdálkodás népszerűsítésével kell foglalkozniuk;

c) az (1) bekezdés a) pontja szerint, az eddig megjelent kiadványok teljes körének, vagy teljes évfolyamok elektronikus archiválását és tematikus rendszerzését követően azoknak az interneten való ingyenes hozzáférését biztosítani kell;

d) az (1) bekezdés a) pontja esetében csak a kiadványok előállítási költségeivel kapcsolatos, tervezési, interneten történő térítésmentes hozzáféréshez kapcsolódó digitális archiválási és média megjelenítési költségek számolhatóak el;

e) az (1) bekezdés b) pontja esetében csak a kiadványok előállítási költségeivel kapcsolatos tervezési, nyomdai vagy nyomtatáshoz kötődő, továbbá interneten történő térítésmentes hozzáféréshez, média megjelenítési költségek számolhatóak el;

f) a költségek igazolására szolgáló bizonylatok kelte nem lehet régebbi, mint e rendelet hatálybalépésének időpontja.

a) a térségi vasúti pályahálózaton személyszállításra vonatkozóan, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 6. §-ában meghatározott működési engedéllyel rendelkeznek;

b) közforgalmú menetrend alapján történő üzemeltetést biztosítanak.