115/2008. (IX. 26.) AB határozat
115/2008. (IX. 26.) AB határozat1
2008.09.26.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) és b) pontja alkotmányellenes, ezért azokat e határozat kihirdetésének napjával megsemmisíti, a megsemmisítést követően az 1. § (3) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
„(3) Azon kérelmezők, akik a megosztással keletkező földrészletüket saját maguk kívánják megművelni, erre vonatkozó nyilatkozatot nyújthatnak be az illetékes körzeti földhivatalhoz, illetve a Fővárosi Kerületek Földhivatalához (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül.”
2. Az Alkotmánybíróság a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bekezdései, 5. § (1)–(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1. § (3) bekezdés a) pontja, 4. § (1)–(2) bekezdése, 5. § (1)–(4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítvány hangsúlyozza, hogy a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/E.–F. §-ai tartalmazzák az osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldek közös tulajdonának megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Állítja, hogy a Korm.r. több rendelkezése ellentétes az Fkbt. rendelkezéseivel, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésével és az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütközés miatt alkotmányellenes. Az indítvány szerint a Korm.r. 4. § (1) bekezdése és a 4. § (5) bekezdése a tulajdonosokat megfosztja a jogorvoslat lehetőségétől, ezért sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdését, sérül továbbá a tulajdon alkotmányos védelme, az Alkotmány 13. §-a, valamint az állampolgári jogegyenlőség elve is.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
„57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.”
2. Az Fkbt. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„12/E. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az – a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva – nem várható.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottakat.
12/F. § (1) Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az ingatlanügyi hatóságnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-jéig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit 2004. január 1-jétől kezdődően az állam viseli. Az ingatlanügyi hatóság illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. A megosztás költségeit a kérelmező megelőlegezheti. A költségek viselésének és megtérítésének módját a Kormány rendeletben szabályozza.
(3) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.
(4) A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is.
(5) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.
(6) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően.
(7) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(8) A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerűen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.
(9) A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai hozzájárultak.
(10) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, s ennek, valamint a sorsolási jegyzőkönyvnek az alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
(11) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.
(12) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok kézbesítésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(...)
„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.”
3. A Korm.r. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„1. § (1) Egy adott földrészlet vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelmeket – tekintet nélkül a benyújtás évére – összevontan kell teljesíteni.
(2) Egy adott földrészleten belül az önálló földrészletek kialakítását – az egyezség vagy a sorsolás alapján – minden, az önálló földrészlet kialakítását kérelmező tulajdonostárs vonatkozásában el kell végezni, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3) Azon kérelmezők, akik a megosztással keletkező földrészletüket saját maguk kívánják megművelni, erre vonatkozó nyilatkozatot nyújthatnak be az illetékes körzeti földhivatalhoz, illetve a Fővárosi Kerületek Földhivatalához (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül. Az elsőbbség akkor biztosítható, ha
a) a kérelmező tulajdonostárs – e rendelet mellékletében foglaltak szerint, helyrajzi számonként külön-külön – nyilatkozik arról, hogy
1. legalább 2002. január 1-jétől 2004. május 1-jéig a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételéről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján kapott nyilvántartási számmal rendelkezett, valamint
2. az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti regisztrációs számmal rendelkezik, továbbá
b) a kérelemmel érintett földrészletre vonatkozóan nincs a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján vezetett földhasználati nyilvántartásban regisztrált, nem saját használatra utaló hatályos szerződése, illetve a szerződés legkésőbb 2005. december 31-én megszűnik.”
„4. § (1) A körzeti földhivatal a talajvédelmi, megközelíthetőségi és művelhetőségi szempontoknak megfelelően – figyelemmel a helyszínen kialakult használati állapotra is – meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát. Az ezt tartalmazó határozatot – az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, illetve a körjegyzőségnél – közszemlére tétel útján kell az érintettekkel közölni. Az eljárás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
(2) Ha az egy földrészletben érintett kérelmezők egyezséget kötöttek, és azt közokiratba vagy teljes, bizonyító erejű magánokiratba foglalták, továbbá az egyezség megfelel az (1) bekezdésben említett határozatnak, a megosztást aszerint kell elvégezni. Egyezség hiányában a körzeti földhivatal az 5. §-ban foglaltak szerint jár el.
(3) A megosztást értékarányosan – figyelemmel a 3. § (4) bekezdésében foglaltakra – kell elvégezni.
(4) A kialakítandó új földrészletek megközelíthetőségéről az Fkbt. 12. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell gondoskodni.
(5) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének jogerőre emelkedése után az új földrészleteket ki kell tűzni és be kell mutatni. A bemutatás időpontjáról az eredeti földrészlet összes tulajdonosát igazolható módon értesíteni kell azzal, hogy a távollét nem akadályozza meg a bemutatás lefolytatását, illetve, hogy a távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs. A bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a földhivatali iratokhoz kell csatolni.
5. § (1) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott egyezség hiányában a földrészlet – kérelmezők közötti – megosztásának sorrendjét sorsolással kell megállapítani. A sorsolás helyszínéről és időpontjáról szóló értesítést a körzeti földhivatal 30 nappal korábban – igazolható módon – a kérelmezők részére kézbesíti.
(2) A sorsoláson minden, az adott földrészletben érintett kérelmező részt vehet, vagy meghatalmazottja útján képviseltetheti magát. A távollét nem akadályozza meg a sorsolás lebonyolítását és igazolásnak sincs helye.
(3) Két vagy több kérelmező tulajdonostárs a sorsolás megkezdéséig kérheti, hogy az Fkbt. 12/F. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő alkalmazásával alakítsák ki az önálló ingatlant.
(4) A sorsolást a körzeti földhivatal által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le. Amennyiben egy adott földrészletben húsz vagy annál több kérelmező van, úgy a sorsolást közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani. A sorsolási bizottság egyik tagját a kérelmezők maguk közül delegálhatják.”
III.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm.r. 1. § (3) bekezdésének a) pontja azért alkotmányellenes, mert törvénnyel, az Fkbt. szabályával ellentétes. Az Fkbt. a kimérés tekintetében elsőbbségi jogot biztosít annak a tulajdonosnak, aki a földjét saját maga műveli, ezzel szemben a Korm.r. „többet követel meg, nevezetesen, hogy a kimérést kérő regisztrációs számmal rendelkező gazda legyen.” Az indítványozó úgy véli, hogy az Fkbt. alapján a tulajdonosnak arra a földre van elsőbbségi joga, amit saját maga művel, a Korm.r. viszont az elsőbbségi jogot úgy értelmezi, hogy a közös tulajdon megszüntetését kérőnek csak arra van joga, hogy a sorsoláson elsőbbséget élvezzen.
Az indítvány a Korm.r. 1. § (3) bekezdés a) pontjára irányul, de a b) pont is az elsőbbség feltételét állapítja meg, ezért az Alkotmánybíróság – eddigi gyakorlatával összhangban – az alkotmányossági vizsgálatot „szoros tárgyi összefüggés” okán a b) pontra is kiterjesztette. [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 268.; 28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134, 137.; 34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 181.; 67/1997. (XII. 29.) AB határozat, ABH 1997, 411, 416.; 33/2002. (VII. 4.) AB határozat, ABH 2002, 173, 182.; 17/2006. (I. 17.) AB határozat, ABH 2006, 281.; 42/2008. (IV. 17.) AB határozat, ABK 2008. április, 456, 464.]
Az Fkbt. a földrendező és a földkiadó bizottságokról szól, és külön szabályokat állapít meg a közös tulajdon megszüntetésére. Annak a közös tulajdonnak a megszüntetéséről van szó, amely a földkiadás eredményeként jön létre és a tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyílvántartásba már jogerősen bejegyezték.
Az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az ingatlanügyi hatóságnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-jéig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. A (2) bekezdés szerint az ingatlanügyi hatóság illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. Az Fkbt. tehát az ingatlanügyi hatósági eljárásban, az eljárás során biztosít elsőbbséget annak, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli.
1.1. Az indítvány egyrészt azt állítja, hogy a Korm.r. 1. § (3) bekezdés a) pontja azért alkotmányellenes, mert az a törvényben foglalthoz képest – a kérelmező az ingatlant sajátjaként műveli – az elsőbbséghez további feltételeket határoz meg. A Korm.r. 1. § (3) bekezdése a) pontja az elsőbbség biztosításának feltételeként határozza meg a kérelmező tulajdonostárs nyilatkozatát arról, hogy
1. legalább 2002. január 1-jétől 2004. május 1-jéig a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételéről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján kapott nyilvántartási számmal rendelkezett, valamint
2. az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti regisztrációs számmal rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság által a szoros tartalmi összefüggés okán a vizsgálatba bevont b) pontban megállapított további feltétel pedig:
„b) a kérelemmel érintett földrészletre vonatkozóan nincs a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján vezetett földhasználati nyilvántartásban regisztrált, nem saját használatra utaló hatályos szerződése, illetve a szerződés legkésőbb 2005. december 31-én megszűnik.”
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a indítvány megalapozott abban, hogy a Korm.r. 1. § (3) bekezdés a) és b) pontja alkotmányellenes, mert ellentétes az Fkbt. 12/F. § (2) bekezdésének azon rendelkezésével, amely szerint: „Az ingatlanügyi hatóság illetékességi területén lefolytatott eljárás során elsőbbséget élvez az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli.” Az Fkbt. az elsőbbséghez más feltételt nem szab, ezzel szemben a Korm.r. 1. § (3) bekezdés a) és b) pontja az elsőbbséghez további, új feltételeket határoz meg. Erre pedig a Kormány nem kapott felhatalmazást. Az Fkbt. 15. §-a arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa. A Kormánynak tehát nem volt felhatalmazása az elsőbbség feltételeinek a szabályozására. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány rendelete nem lehet ellentétes törvénnyel. A Korm.r. 1. § (3) bekezdés a) és b) pontja ellentétes az Fkbt. 12/F. § (2) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített elvi álláspontja szerint: „A felhatalmazás kereteinek túllépése – a jogforrási hierarchia megsértésén keresztül – alkotmányellenességet eredményez.” [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431, 432–433.; 47/2003. (X. 27.) AB határozat, ABH 2003, 525, 545.; 56/2007. (IX. 28.) AB határozat, ABH 2007, 1011, 1014.] Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette a Korm.r. 1. § (3) bekezdés a) és b) pontját arra is tekintettel, hogy az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint évente március 1-jéig kezdeményezhető az ingatlanmegosztás.
1.2. Az indítványozó azért is alkotmányellenesnek tartja a Korm.r. támadott rendelkezéseit, mert értelmezése szerint a törvény azt sugallja, hogy a tulajdonosnak arra a földre van elsőbbségi joga, amit maga művel. Ez nem megalapozott. Az Fkbt. 12/F. § (2) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság illetékességi területén lefolytatott eljárás során élvez elsőbbséget az a kérelmező, aki a megosztással kialakított önálló ingatlanát sajátjaként műveli. Az elsőbbség tehát az ingatlanügyi hatósági eljárásra vonatkozik. Az eljárás megindulásakor a kérelmezőnek még csak tulajdoni hányada van és az eljárás során jelölik a földterületet, ami éppen lehet ugyanaz, amit valamilyen címen esetleg már használ.
2. Az indítvány kifogásolja, hogy a Korm.r. nem határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, milyen körülmény gátolja a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szerződés megkötését.
Az Fkbt. 12/E. § (1) bekezdése az Fkbt. alkalmazásának több törvényi feltételét határozza meg. Nem alkalmazható ez a törvény, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel megszüntették. Ennek hiányában az Fkbt. alkalmazásának feltétele, hogy a közös tulajdon szerződéssel való megszüntetése „a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva nem várható.” Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint mind a tulajdonostársak száma, mind a más körülmény (elhunyt tulajdonostárs ismeretlen örökössel, tartós külföldi távollét, ismeretlen tartózkodási hely) adott településen, a helyben ismert feltételek alapján az eljárásban megállapítható és eldönthető, hogy várható-e vagy sem a közös tulajdon szerződéssel való megszüntetése. Az indítvány ebben a részében nem megalapozott.
3. Az indítványozó értelmezése szerint az Fkbt. 12/F. § (5) bekezdése „feltételezi”, hogy először meg kell kísérelni a kiosztás sorrendjére vonatkozó egyezség megkötését a tulajdonostársak között, s ha ez nem jön létre, úgy a körzeti földhivatal dönt a kiosztás sorrendjéről. Az indítványozó arra hivatkozik, hogy a Korm.r. 4. § (2) bekezdése a törvényi rendelkezéssel ellentétesen kizárólag a kimérést kérők közötti egyezségről szól, figyelmen kívül hagyva a kimérést nem kérő tulajdonostársaknak az egyezség megkötésére történő felhívására vonatkozó törvényi kötelezettséget. Az Fkbt. 12/F. § (5) bekezdése azonban nem tartalmaz kötelezettséget a kimérést nem kérők felhívására.
Az indítványozó értelmezése azért sem megalapozott, mert az Fkbt. 12/F. § (5) bekezdése figyelemmel van egyezség megkötésének a lehetőségére, de ennek „megkísérlését” nem teszi kötelezővé. Amennyiben van egyezség, akkor annak megfelelően jár el az ingatlanügyi hatóság, egyezség hiányában viszont sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.
4. Az indítványozó a jogorvoslathoz való jog, az Alkotmány 57. § (5) bekezdés sérelmét is állítja amiatt, hogy a Korm.r. 4. § (1) bekezdése a megosztás kiindulási helyét meghatározó határozat közzétételét csak közszemlére való közzététellel rendeli az érintettek tudomására hozni, holott azt – véleménye szerint – minden tulajdonossal közölni kellene. Ugyanakkor a Korm.r. 4. § (5) bekezdése szerint az új földrészletek bemutatásának időpontjáról az eredeti földrészlet minden tulajdonosát igazolható módon értesíteni kell. Ekkorra azonban megtörtént a közös tulajdon megszüntetése, már nincs jogorvoslati lehetőség.
Az indítvány ebben a részében sem megalapozott. A közös tulajdon megszüntetéséről ugyanis minden tulajdonostárs, a megosztást nem kérő tulajdonostárs is, az ingatlan-nyilvántartási bejegyző határozat közlésével értesül, amely határozatot a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés a) pontja, 52/A. § (3) bekezdése alapján minden tulajdonostársnak kézbesít, a határozattal szemben minden tulajdonostárs jogorvoslattal élhet. A bejegyző határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor a kitűzésre, a terepi bemutatásra.
5. Az indítványozó szerint felmerül az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének, a tulajdon védelmének a sérelme, mivel a közös tulajdon megszüntetése miatt a tulajdoni hányadának önálló ingatlanná alakítását nem kérő vagy arra nem jogosult tulajdonos ingatlana értékcsökkenést szenvedhet. Miután a Korm.r. 4. § (3) bekezdése szerint a megosztást értékarányosan kell elvégezni, ezért a tulajdonhoz való jog sérelme nem állapítható meg.
6. Az indítvány a diszkrimináció tilalmának sérelmét állítja, „hiszen a Korm. rendelet számos helyen [4. § (2) bek., 5. § (1)–(4) bek.] kizárólag a kimérést kérők értesítését, jelenlétét, delegálási jogát ismeri el.”
Az Alkotmánybíróság már számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését. Kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Kimondta, hogy az alkotmányi tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki, abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem az emberi vagy az alapvető állampolgári jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 47, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138–140.; 37/2002. (IX. 4.) AB határozat, ABH 2002, 230, 241–242.; 716/B/2005. AB határozat, ABK 2008., április, 625, 626.]
Az Alkotmánybíróság számos határozatában rámutatott arra, hogy a diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya. Az Fkbt. és a Korm.r. a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének a szabályait tartalmazza. Az indítvány a közös tulajdon tulajdonostársait tekinti egy csoportba tartozóknak. Erre akkor lehetne alapozni, ha a Korm.r. hivatkozott rendelkezései a közös tulajdon szabályait rendeznék. A szabályozás szempontjából azonban a tulajdonostársak két csoportja különül el: az egyik csoportot alkotják azok, akik az ingatlan megosztását kérik, a másik csoportot azok képezik, akik nem kérik, a megmaradó közös tulajdon tekintetében változatlanul tulajdonostársak. Az elkülönülő két csoportra természetesen külön szabályok vonatkoznak, s a Korm.r. az egy csoportba tartozókra nem állapít meg eltérő rendelkezéseket, így a diszkrimináció alkotmányos tilalmának sérelme nem állapítható meg.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Korm.r. 4. § (1)–(2) bekezdései, 5. § (1)–(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 397/B/2005.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás