2/2008. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás

1. A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSI RENDSZER CÉLJA, ALAPELVEI

1.1. A béren kívüli juttatási rendszer célja a minisztériumban dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.

1.2. A béren kívüli juttatási rendszer a minisztérium által előre meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.

2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

2.1. Jelen szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) személyi hatálya – a 2.2. pontban foglalt kivételekkel – kiterjed a minisztérium

2.2. Nem jogosult a béren kívüli juttatási rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére – a Ktv. által biztosított kötelező juttatásokon kívül – a munkatárs

2.3. A béren kívüli juttatás – a jelen szabályzatban meghatározott feltételekkel – a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza:

2.4. A munkatárs a béren kívüli juttatások közül kötelezően választja:

2.5. A 2.3. pont szerinti juttatásokat – a 2.4. pontban foglalt kivételekkel – a munkatárs igény szerint választja ki.

2.6. A munkatárs a tárgyévben – a 2.2. pontban foglalt eltérésekkel – a minisztériumnál fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a béren kívüli juttatási rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére a II.1.1. pontban meghatározott mértékben.

3. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3.1. Jelen szabályzat alkalmazásában

3.2. Ahol jelen szabályzat jogviszonyt említ, azon a közszolgálati jogviszonyt és a munkaviszonyt is érteni kell.

4. A JUTTATÁSOKRA FELHASZNÁLHATÓ ÉVES KERETÖSSZEG MEGÁLLAPÍTÁSA

4.1. A juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeg a minisztériumi költségvetési lehetőségek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente kerül felülvizsgálatra és jóváhagyásra – a minisztériumi éves költségvetési terv jóváhagyásával egyidejűleg.

4.2. Az éves keretösszeg egy naptári évben a jelen szabályzatban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre, az igénybe nem vett összeget a munkatárs részére – írásbeli kérelme alapján – a tárgyévben ki kell fizetni, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: SzJA törvény) előírtak szerint.

4.3. Az éves keretösszeg a munkaidővel, illetve a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra

4.4. Az 1.1–1.3. pontok szerint meghatározott keretösszeg 30%-a illeti meg a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatársakat.

5. A JUTTATÁSI ELEMEK KIVÁLASZTÁSA

5.1. A juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegéről és a juttatások igénybevételének részletes szabályairól a Humánpolitikai osztály és a Pénzügyi és Számviteli osztály évente legkésőbb tárgyév január 15-éig tájékoztatja a munkatársakat.

5.2. A munkatárs a Pénzügyi és Számviteli osztály által megadott határidőre és formában köteles nyilatkozni a következő évre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és mértékéről, ezen szabályzat 2. sz. melléklete szerint.

5.3. Az év közben a minisztériumnál jogviszonyt létesítő, valamint az a munkatárs, akinek a jogosultsága – az I.2.2. pontban foglaltak figyelembevételével év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 15 napon belül nyilatkozik a részére a Humánpolitikai osztály által megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.

5.4. Amennyiben a munkatárs a 2.2–2.3. pont szerinti nyilatkozatot önhibájából elmulasztja, úgy a keletkező többlet adó terheket a kerete terhére köteles elszámolni.

5.5. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó választás érvényessége a naptári évre, illetve a jogviszony, vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól. Év közben módosításra a munkatárs írásbeli kérésére egy alkalommal van lehetőség.

5.6. A juttatás választott összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre, valamint az I.2.4. pont szerint kötelezően választandó juttatásokra.

6. ELJÁRÁS A JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ESETÉN

6.1. Ha munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott béren kívüli juttatási összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.

6.2. Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet utolsó illetményéből levonásra kerül. Utalvány (üdülési csekk, művelődési utalvány, étkezési utalvány) jogviszony megszűnésekor nem adható vissza, az elszámolás készpénzzel történik. Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet kiadásra kerül az SzJA törvényben előírtak szerint.

6.3. A 3.2. pontban foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a munkatárs jogosultsága – az I.2.2. pontban foglaltakat figyelembe véve – év közben szűnik meg.

7. A TÖBBLETFELHASZNÁLÁS KEZELÉSE

7.1. A béren kívüli juttatások felhasználása során a Pénzügyi és Számviteli osztály folyamatosan figyeli a felhasználások mértékét annak érdekében, hogy többletfelhasználás (pl. illetményemelés következtében keletkezett önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító-pénztári munkáltatói tagdíjbefizetés miatt) ne valósulhasson meg.

7.2. Ha a munkatárs a rendelkezésre álló keretet meghaladóan részesült a béren kívüli választható juttatásokból, azt köteles a minisztérium részére visszafizetni. Kerettúllépés esetén az elszámolás illetményből való levonással történik.

7.3. Ha a Pénzügyi és Számviteli osztály az ellenőrzéskor esetlegesen kerettúllépést állapít meg, köteles intézkedni a munkatárs felé a többletfelhasználás visszafizetéséről.

8. A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA, ELSZÁMOLÁSA, AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

8.1. A juttatások nyilvántartása

8.1.1. A Pénzügyi és Számviteli osztálya a (3. számú függelék) szerint gondoskodik az igények felméréséről, ellenőrizve a szabályzat szerinti kitöltését.

8.1.2. A nyilvántartás az illetmény-számfejtési rendszer keretein belül történik, a nem rendszeres juttatások modul használatával, külön jogcímet nyitva az egyes juttatásokra vonatkozóan.

8.1.3. A Pénzügyi és Számviteli osztály minden munkatársról név szerinti nyilvántartást vezet az általa választott juttatási formák igénybevételéről, mely az adóbevallás és az adó megfizetésének alapbizonylatát képezi.

8.2. A juttatások elszámolása

8.2.1. Azon juttatások esetében, ahol a minisztérium számla alapján térít, a Pénzügyi és Számviteli osztály minden hónap 20-ig összegyűjti a számlákat a létszámjelentéssel egyidejűleg.

8.2.2. A pénzbeli juttatások elszámolása a KIR keretében átutalással történik az alábbi ütemezés szerint:

– az önkéntes nyugdíjbiztosítás pénztári támogatás elszámolása havonta,

– éleslátást biztosító szemüveg két évente egy alkalommal,

– otthoni internethasználat támogatása évente két alkalommal,

– ruházati költségtérítés évente egy alkalommal (március),

– pénzbeli üdülési hozzájárulás évente egy alkalommal

a soron következő illetmény átutalásával egyidejűleg. Az éves két kifizetés időpontja június és november hónapok.

8.2.3. A nem pénzbeli térítésként biztosított juttatás utalvány vagy bérletszelvény formájában történik az alábbi ütemezés szerint:

– bérletszelvény év elején, illetve belépéskor,

– étkezési hozzájárulás havonta,

– üdülési csekk évente egy alkalommal,

– művelődési utalvány évente egy alkalommal,

– iskolakezdési támogatás évente egy alkalommal.

8.2.4. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító-pénztári munkáltató támogatás átutalásának alapja a belépéskor leadott záradékolt belépési nyilatkozat leadása, melyet a Humánpolitikai osztály továbbít a Pénzügyi és Számviteli osztály felé. Nyugdíjbiztosítópénztár-váltás esetén a munkatársat adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Pénzügyi és Számviteli osztály felé.

8.2.5. A helyi és helyközi utazási bérlet beszerzéséről és kiadásáról – a Humánpolitikai osztály adatszolgáltatása alapján – a Pénzügyi és Számviteli osztály gondoskodik.

8.2.6. Az étkezési utalványok, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, művelődési szolgáltatás utalványainak beszerzése és kiadása a dolgozók által kitöltött nyilatkozat alapján (3. sz. függelék) a Pénzügyi és Számviteli osztály feladata. A művelődési szolgáltatás utalványokat a több elfogadóhelyet biztosító szolgáltatótól kell beszerezni.

8.3. Az adó megállapítása

8.3.1. Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a túllépést követően minden alkalommal sor kerül, amikor a keretbe tartozó béren kívüli juttatást ad a munkáltató a munkavállalónak. Ez az év közben kilépőkre is vonatkozik, esetükben a kilépés napja szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget.

9. ÉTKEZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (KTV 49/F. §)

9.1. A minisztérium béren kívüli juttatási rendszeren belül kötelezően választandó juttatási elemként havonta étkezési hozzájárulást biztosít a munkatársak részére.

9.2. Az étkezési hozzájárulás formája a munkatárs előzetes nyilatkozata alapján

9.3. Az étkezési hozzájárulás bármelyik választott forma esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adómentes juttatás legmagasabb mértékéig terjedhet. A két fajta hozzájárulás egyszerre nem választható.

9.4. Az étkezési hozzájárulást a köztisztviselők minden hónapban az illetményük kifizetésekor utólag kapják meg.

10. ÖNKÉNTES NYUGDÍJBIZTOSÍTÓ-PÉNZTÁRI TÁMOGATÁS

10.1. Az önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztári támogatás – mint kötelezően választandó elem – keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki

10.2. Az önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulás havonta – havi minimum 1000 Ft köztisztviselői befizetés esetén – a köztisztviselő által választott mértékig, legfeljebb a bérszámfejtéskor érvényben lévő kinevezési okiratban szereplő, kerekítéssel együtt számított összes illetmény 2%-áig, illetve legfeljebb a mindenkori minimálbér feléig terjedhet.

11. RUHÁZATIKÖLTSÉG-TÉRÍTÉS

11.1. A Ktv. 49/G. §-a alapján a ruházatiköltség-térítés kötelezően választandó elem. Mértéke a mindenkor érvényes illetményalap 200%-a.

11.2. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók számára nem kötelezően választandó elem a ruházatiköltség-térítés, összegét is szabadon válaszhatják meg, azonban az SzJA törvény értelmében nem köztisztviselők ruházati- költség-térítését adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókat, továbbá a minisztérium nevére és címére kiállított ruhaszámla-leadási kötelezettség terheli.

12. HELYI UTAZÁSI BÉRLET TÁMOGATÁSA

12.1. A minisztérium a béren kívüli juttatási rendszeren belül a munkatársnak – választása esetén – a tárgyévre érvényes éves vagy havi BKV vagy BKSz bérletet bocsát rendelkezésre.

12.2. Nem igényelhet közlekedési bérletet az a munkatárs, aki a munkába járáshoz saját gépkocsit vesz igénybe és ezért költségtérítésben részesül.

12.3. A naptári év elején jogviszonyban álló munkatárs az éves BKV vagy BKSz bérlet következő formái közül választhat:

12.4. Az év közben jogviszonyt létesítő munkatárs részére választása szerint

12.5. A munkatárs jogviszonyának megszűnése esetén köteles leadni a bérletszelvényt, kivéve, ha azt időarányosan megváltja.

13. ÜDÜLÉSI HOZZÁJÁRULÁS (KTV 49/H. §)

13.1. A minisztérium az üdülési hozzájárulást pénzbeli hozzájárulásként vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában nyilatkozat alapján a Pénzügyi és Számviteli osztály biztosítja.

13.2. E juttatási forma választása esetén a munkatárs a rendelkezésre bocsátott nyomtatványon nyilatkozik a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adatokról (4. számú függelék szerint).

13.3. Az üdülési hozzájárulás – a más kifizetőtől kapott üdülési hozzájárulással együtt – évente a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősül és a minimálbért meghaladó részre vonatkozik az adókötelezettség.

13.4. A munkavállalóval azonos megítélés alá esik a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának biztosított üdülési csekk, így az a munkavállaló keretét terheli.

13.5. Az üdülési hozzájárulás egy összegben igényelhető.

14. OTTHONI INTERNETHASZNÁLAT TÁMOGATÁSA

14.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatársak otthoni internethasználatának költségeit. A munkatárs vagy házastársa által megkötött egyedi szolgáltatási szerződés alapján a minisztérium az internethasználat havi forgalmi díját, évente két alkalommal a szolgáltató által kiállított számla alapján átvállalja, azaz megtéríti.

14.2. A juttatás a havi díjhoz való pénzbeli hozzájárulás formájában nyújtható, utólagosan, az eredeti számla és a befizetést igazoló csekk, vagy bakszámlakivonat másolatának leadása és befogadása után.

14.3. A juttatás folyósításának feltétele a munkatárs (vagy házastársa) nevére szóló számla, melyben elkülönítetten szerepel az internethasználat díja. Ennek hiányában a térítés nem tekinthető adómentes juttatásnak. Az elszámolás évente két alkalommal történik az eredeti számla leadásával.

14.4. A juttatás adó- és járulékmentes mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy az igényelt összeg nem haladhatja meg az elszámolásra benyújtott számlák összegét.

15. ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS

15.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára – a rá tekintettel családi pótlékra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.

15.2. Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és – a 7.1. pontban foglalt feltételeknek megfelelő – gyermekenként a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott adómentes juttatás mértékéig terjedhet.

15.3. Az iskolakezdési támogatás utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő hatvan napon belül vehető igénybe.

15.4. Az iskolakezdési támogatás utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosít.

16. KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSHEZ ÉLESLÁTÁST BIZTOSÍTÓ SZEMÜVEG

16.1. A minisztérium legfeljebb 2 évenként a képernyő előtti munkavégzéshez egészségvédelmi eszközként éleslátást biztosító szemüveggel látja el a munkatársait, amennyiben azt a 20/2003. (K. Ért. 11.) KvVM utasítás előírásai alapján a 2 évenkénti látásvizsgálaton a munkatárs részére felírják.

16.2. Igazolásul a minisztérium nevére szóló számla szolgál.

17. MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁS

17.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatárs kulturális rendezvényeken való részvételének költségeit, utalvány formájában.

17.2. A juttatás adó- és járulékmentes, mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg.