20/2008. (VI. 19.) PM rendelet

a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról¹

2010.05.21.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira terjed ki.

(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állományba felvételre jelentkezők előzetes alkalmassági vizsgálatára.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapellátást végző orvos: az egészségügyi szolgálat területileg illetékes orvosa,

2. egészségügyi szolgálat: a Kormány által kijelölt, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerv.

Az alkalmassági vizsgálat általános követelményei

3. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálatra, ezen belül adott szolgálati beosztás, munkakör betöltéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági állapotát a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat).

(2) A hivatásos szolgálatra egészségileg, pszichikailag és fizikailag az a személy alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichikai és fizikai elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a hivatásos szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészségi, pszichikai és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.

4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a) a szolgálati viszony létesítése előtt,

b)² külföldön történő szolgálat teljesítése előtt és után,

c)³ a hivatásos állomány tagja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 76. § (1) bekezdése szerinti új beosztásba, munkakörbe történő kinevezését megelőzően, a 22. §. (1) bekezdés d) pontjának megfelelően,

d) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,

e) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,

f) a hivatásos szolgálatra való alkalmasság egészségi okból történt megváltozásakor, ha a betegség, baleset maradandó egészségkárosodást okozott,

g) a hivatásos állomány tagja betegsége, műtéte, baleseti sérülése után a szolgálatképesség elbírálása szükségessége esetén, 60 naptári napot meghaladó egészségügyi szabadság, illetőleg keresőképtelenség eltelte után,

h)⁴ más fegyveres szervtől történő áthelyezés előtt,

i)⁵ a Hszt. 44. § (1) bekezdése szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor, új beosztásba, munkakörbe történő kinevezését megelőzően, a 22. §. (1) bekezdés d) pontjának megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés f)–g) pontjaiban meghatározott esetekben egészségi és pszichikai alkalmasságot kell minősíteni.

(3) A hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának elbírálására foglalkozás-egészségügyi vagy üzemorvostani szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus jogosult, aki e tevékenységében – jogszabály rendelkezésében és szakmai előírásban foglaltak kivételével – nem korlátozható és nem befolyásolható.

(4) A hivatásos állomány tagja fizikai alkalmassági vizsgálatát – előzetes orvosi vélemény figyelembevételével – megfelelő testnevelői vagy sportszakmai képesítéssel rendelkező személy végzi, a központilag kiadott módszertani követelményrendszer betartásával.

(5) Az alapellátást végző orvos végzi a hivatásos állomány időszakos és soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát.

5. § (1) Az alkalmassági vizsgálat lefolytatását és elbírálását az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően, a szakmai irányelvek figyelembevételével kell elvégezni.

(2) Az alkalmassági vizsgálat során el kell bírálni, hogy az érintett személy

a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás, munkakör ellátására, különösen, ha új beosztása vagy munkaköre a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi, pszichikai, illetve fizikai követelményeket támaszt,

b) ha egészségi kockázatokkal járó beosztásban teljesít szolgálatot, egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e erre,

c) nem szenved-e olyan fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából, munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

6. § (1) Az egészségi vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:

a) „Egészségileg alkalmas”,

b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „Egészségileg alkalmatlan”,

d)⁶ „Egészségileg alkalmas egészségügyi felmentéssel”.

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:

a) „Pszichológiailag alkalmas”,

b) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „Pszichológiai követelményeknek nem felelt meg”.

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján a következő minősítések állapíthatóak meg:

a) „Fizikai állapota megfelelő”,

b) „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges”,

c) „Fizikai állapota nem megfelelő”.

Az összesített alkalmassági minősítések

7. § (1) Az alkalmassági vizsgálat összesített minősítése az egészségügyi szolgálat feladata.

(2) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi, pszichikai vizsgálatok és a fizikai állapotfelmérés eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet

a) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”,

b)⁷ „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmas”,

d) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan”, vagy

e) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”,

f)⁸ „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel”,

„g)⁹ „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan”.

(3)¹⁰ Az előzetes, az ismételt előzetes és a véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat összesített minősítése kizárólag alkalmas vagy alkalmatlan lehet.

(4) „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítést kell adni, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a szolgálat ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.

(5)¹¹ „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés a pszichikai és az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Az ideiglenes alkalmatlanság időtartama legfeljebb 365 naptári nap lehet.

(6) „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges vagy olyan szervi eltérése van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a vizsgált személyt a tervezett beosztás, munkakör ellátásában nem korlátozza, és egészségét a szolgálatteljesítés a szervi működésbeli eltérése mellett sem veszélyezteti.

(7)¹² „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynél olyan szervi, működésbeli vagy pszichikai eltérés észlelhető, amely miatt a betöltendő szolgálati beosztással, munkakörrel járó feladatok ellátására nem képes, vagy e feladatok ellátása az egészségét veszélyeztetné. Ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő 1. számú melléklet 1. függelékében szereplő alkalmassági kategóriákat.

(8)¹³ „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés valamennyi hivatásos beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat. E minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mérvű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételre figyelemmel kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését, illetve egészségi állapota miatt hivatásos beosztás ellátására alkalmatlan. Hivatásos állományú tagok esetén e minősítésre kizárólag a Vám- és Pénzügyőrség Első- és Másodfokú Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) jogosult. Ezen minősítés esetén szolgálati viszony nem létesíthető, illetőleg a fennálló szolgálati viszonyt meg kell szüntetni.

(9)¹⁴ „Hivatásos szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel” összesített minősítést kell megállapítani, ha a hivatásos állomány tagja a 48. §-ban meghatározott szolgálati kötelezettségeinek teljesítése alóli felmentéssel (egészségügyi felmentés) szolgálati beosztását (munkakörét) el tudja látni.

(10)¹⁵ „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan” minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. Mivel az adott beosztáson, munkakörön kívül más beosztásban, munkakörben alkalmas lehet, ilyen minősítés esetén a minősítésben meg kell határozni a vizsgált személy egészségi állapotának megfelelő alkalmassági kategóriákat. Az alkalmassági kategórián belüli betölthető beosztást, munkakört a szervezeti egység személyügyi szerve határozza meg.

Az egészségi alkalmassági követelmények

8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatoknak ki kell terjednie

a) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi és érzékszervek, valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és csontrendszer vizsgálatára,

b) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra, betegségekre,

c) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-függőség esetleges jeleinek megállapítására,

d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fogászati, szemészeti, bőrgyógyászati és mozgásszervi szakorvosi vizsgálatokra,

e) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres szűrőaudiometriás vizsgálatra,

f) EKG, szükség esetén a kardiológiai vizsgálatra,

g) a mellkasi tüdőszűrő vizsgálatra,

h) vér és vizelet laboratóriumi vizsgálatra (teljes vérkép és vizelet, vércukor, májenzimek),

i) nők esetében a nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálatra,

j) szükség esetén az egyéb, kiterjedtebb diagnosztikus és szakorvosi vizsgálatokra.

(2) A döntés kialakításához szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, a speciális szolgálati beosztások, munkakörök esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.

9. § (1) Az egészségi alkalmasságot a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott táblázatban (a továbbiakban: Táblázat) foglaltak szerint kell minősíteni.

(2) Az 1. számú mellékletben a betegségek és fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) kiadványban foglaltak alapján történik.

(3)¹⁶ A Táblázat római számmal jelölt alkalmassági kategóriáiba a hivatásos állomány tagját szolgálati beosztásának, munkakörének megfelelően, az 1. számú melléklet 1. függelékében foglaltak szerint kell besorolni.

(4) A Táblázat rovatai és a kapcsolódó magyarázatok az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűvel jelölik, a következők szerint:

a) „Egészségileg alkalmas” („A”),

b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” („I”),

c) „Egészségileg alkalmatlan” („E”).

(5) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez „Egyéni elbírálás” („EB”) megjelölést tartalmaz. Az „EB” nem minősítés, csak választási lehetőséget biztosít a (4) bekezdés szerinti minősítések közül.

(6) Ha a vizsgálat során a vizsgált személynél olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvostanilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

(7) A Vám- és Pénzügyőrség speciális bevetési alegységének tagjaira vonatkozó egyéb egészségi követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(8) A nyomozó és járőrszolgálati munkakörök pszichológiai alkalmassági vizsgálatának követelményrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. §¹⁷ A Táblázatban szereplő „egyéni elbírálás” megjelölésnél az egészségi alkalmasság elbírálásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a betegség súlyossági fokát és a velejáró funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,

d) az egyén aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatokat, képzettséget, az eltöltött szolgálati időt.

Pszichikai alkalmassági követelmények

11. § (1) Hivatásos szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a hivatásos szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeni és értékrendi követelményeknek.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatokat egységes, az egészségügyi szolgálat által összeállított és a Magyar Pszichológiai Társaság Fegyveres Szekciója által elfogadott vizsgálati módszerekkel és alkalmassági kritériumrendszer alapján kell végezni.

(3) A pszichikai alkalmasságról szóló döntést a teljesítménytesztek, valamint a személyiségtesztek értékelése alapján a pszichológus hozza meg.

(4)¹⁸ „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. A pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan minősítés legfeljebb 180 naptári napra adható.

(5) Ha a pszichikai vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (3) bekezdésben említett vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor ennek tisztázására célzott vizsgálatot kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén a további vizsgálatra kizárólag pszichiáter szakorvos jogosult.

Fizikai alkalmassági követelmények

12. §¹⁹ (1)²⁰ A hivatásos állomány fizikai alkalmasságát kétévente egy alkalommal, a felvételre jelentkezőkét az egészségi alkalmasság megállapítását követő 30 naptári napon belül fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni, illetve megállapítani.

(2)²¹ A hivatásos állomány tagját és a felvételre jelentkezőt a fizikai állapotfelmérésnél életkor alapján négy korcsoportba kell sorolni. A besorolásnál a betöltött évek számát kell figyelembe venni, az alábbiak szerint

a) I. korcsoport: a 18–25 év közöttiek,

b) II. korcsoport: a 26–35 év közöttiek,

c) III. korcsoport: a 36–45 év közöttiek,

d) IV. korcsoport: a 46 év felettiek.

(3)²² A fizikai állapotfelmérése nem kötelező azon hivatásos állományú tagnak, aki elérte a rá irányadó, a Hszt. 52. §-ában meghatározott szolgálat felső korhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkort.

(4)²³ A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott.

13. §²⁴ (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:

a)²⁵ mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) 60 m futás,

c) felülés,

d) távolugrás helyből,

e) guggolás,

f) 2000 m futás.

(2)²⁶ A fizikai alkalmasság minősítése az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a hivatásos állomány tagja által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott mozgásformák végrehajtása kötelező. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható.

(3)²⁷ Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az I–III. korcsoportba tartozó személyek esetében:

a) 0–59 pont esetén „Nem megfelelő”,

b) 60–125 pont esetén „Megfelelő”,

(4)²⁸ Az öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése az IV. korcsoportba tartozó személyek esetében:

a) 0–15 pont esetén „Nem megfelelő”,

b) 16 pont felett „Megfelelő”,

(5)²⁹ „Fizikai állapota megfelelő” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha a választott öt kondicionális gyakorlatot teljesítette és gyakorlatonként nincs 0 pont teljesítménye, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként „Megfelelő” értékelést kapott.

(6)³⁰ Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai terhelhetősége nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges” minősítést kapott, az ismételt állapotfelmérésre a hat hónapon belül maximum 2 alkalommal kerülhet sor, melyeket az előző felmérést követően legkorábban 30 naptári nap elteltével lehet végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állományú tag az ismételt fizikai állapotfelmérés során „Nem megfelelő” értékelést kap, akkor „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kell adni.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja „Fizikai állapota nem megfelelő” minősítést kapott, az ismételt fizikai állapotfelmérés során az alapellátást végző orvos bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személy szolgálati beosztás, munkakör ellátására való alkalmasságát.

(8) „A fizikai alkalmassági követelmények kondicionális eredmény pontérték táblázatát”, valamint „Az egyes feladatok végrehajtásának követelményeit és rendjét” a 2. számú melléklet tartalmazza.

(9) A Vám- és Pénzügyőrség speciális bevetési alegység tagjaira vonatkozó fizikai alkalmassági követelményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Előzetes alkalmassági vizsgálat

14. § (1)³¹ A hivatásos állományba felvételre jelentkezőknél egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni. Az alapellátást végző orvos a felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata keretében elvégzi az általános belgyógyászati vizsgálatot, kiszűri a hivatásos szolgálatra egészségi szempontból egyértelműen alkalmatlan személyeket. A további vizsgálatokat – szükség esetén más egészségügyi szakintézetek közreműködését is igénybe véve – az egészségügyi szolgálat végzi.

(2) A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatát, a felvételi eljárást lefolytató szervezeti egység bejelentés alapján kezdeményezi az egészségügyi szolgálatnál.

(3) A felvételre jelentkező előzetes alkalmassági vizsgálatának időpontját az egészségügyi szolgálat úgy állapítja meg, hogy a vizsgálatra a felkérés időpontját követő 15 napon belül sor kerüljön. A felvételi eljárást lefolytató szervezeti egységnek az előzetes alkalmassági vizsgálat lefolytatása érdekében meg kell határoznia, hogy a felvételre jelentkezőt várhatóan milyen szolgálati beosztásba, munkakörbe tervezi kinevezni.

15. § (1) A felvételre jelentkezőnek az előzetes alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia

a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot,

b) a felvétel előtti alkalmassági vizsgálathoz szükséges kérdőívet,

c) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,

d) ha van, a katonai igazolványát, illetve a katonai egészségi minősítését igazoló iratot,

e) a háziorvosa által kitöltött adatlapot,

f) az egészségi állapotára vonatkozó összes egészségügyi dokumentációt, az egészségügyi törzskönyvet, illetve, ha azzal valamilyen okból nem rendelkezik az erről szóló igazolást,

g) egy éven belüli tüdőszűrés eredményét,

h) nők esetében egy évnél nem régebbi nőgyógyászati és nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét,

i) a fizikai alkalmasságról szóló igazolást,

j) HIV, Hepatitis B és C vírus, a vérbaj (lues) vizsgálat eredményeit,

k) három hónapnál nem régebbi drogszűrés eredményét.

(2)³² A honvédségi egészségi alkalmatlansági minősítés – ha az alkalmatlanságot okozó elváltozás a vizsgálat időpontjában is fennáll –, továbbá a hadköteles, szerződéses, hivatásos vagy önkéntes tartalékos állományból egészségi okok miatt történt leszerelés, valamint érvényben lévő egészségkárosodás bármilyen mértéke, a hivatásos állományba történő jelentkezés esetén alkalmatlan minősítést jelent.

(3)³³ A felvételre jelentkező előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatának lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlan minősítés okáról. Az alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz, az Elsőfokú FÜV Bizottság által megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben pedig a Másodfokú FÜV Bizottsághoz fordulhat.

(4) Ha a felvételre jelentkező, az előzetes alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással lévő, egészségi állapotára vonatkozó információkat elhallgat, illetve valótlan adatokat szolgáltat, és ezek a hivatásos állományba vétele után az állományilletékes parancsnoka tudomására jutnak, soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elrendelni.

Ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat

16. § (1) A felvételre jelentkező ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatát kell elrendelni, ha a jelentkező alkalmas minősítést kapott, de nem került hivatásos állományba vételre és a minősítés óta már hat hónap eltelt, továbbá igazolni tudja a háziorvostól beszerzett dokumentáció alapján, hogy az eltelt időszakban olyan betegsége, balesete nem volt, mely az alkalmasságát kizárná.

(2) Az egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni.

(3) Nincs helye ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatra jelentkezésnek, ha

a)³⁴ a jelentkező egy éven belül végzett előzetes alkalmassági vizsgálat másodfokú elbírálása során alkalmatlan minősítést kapott,

b) a jelentkező a szolgálat ellátását akadályozó testi fogyatékossága van,

c) a jelentkező a szolgálat ellátását akadályozó, nem gyógyítható betegségben szenved.

17. § Az ismételt előzetes alkalmassági vizsgálat során

a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül – a megfelelő orvosi igazolás hiányában – az általános belgyógyászati vizsgálatot és a pszichológiai vizsgálatot az egészségügyi szolgálat szakorvosának meg kell ismételnie,

b) meg kell ismételni mindazon vizsgálatokat, amelyeknél az ismételt vizsgálat alkalmával valamely alkalmasságot kizáró ok gyanúja felmerül.

18. § (1) A hivatásos állományba próbaidőre felvett személy egészségi alkalmasságát, ha azt az állományilletékes parancsnok írásban megindokoltan kezdeményezi, az egészségügyi szolgálat FÜV eljárás keretében, a véglegesítését megelőzően ismételten véleményezi.

(2) Az eljárás során értékelni kell az előzetes alkalmassági vizsgálat eredményeit, a próbaidő alatt előfordult betegségeket, és szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat lehet elrendelni. A próbaidőre felvett személy alkalmasságát az előzőeket összesítve kell meghatározni.

(3) A próbaidőre felvett személy véglegesítés előtti alkalmasságának véleményezését úgy kell kezdeményezni, illetve azt úgy kell elvégezni, hogy a véglegesítésre vonatkozó döntést a próbaidő lejárta előtt meg lehessen hozni.

Időszakos alkalmassági vizsgálat

19. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében, a hivatásos állomány minden tagjánál általános és célzott időszakos egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatokat és fizikai állapotfelmérést kell végezni.

(2) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot a kockázatértékelés eredményének megfelelő időközönként, de legalább kétévenként, lehetőleg a fizikai állapotfelméréssel egyidejűleg kell elvégezni.

(3) Az egészségkárosító kockázatoknak kitett beosztásokban foglalkoztatottak időszakos egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatát évente kell elvégezni.

(4) A hivatásos állomány időszakos alkalmassági vizsgálatát úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy a szolgálati feladatok ellátásában fennakadást ne okozzon.

(5) A időszakos alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat eredménye alapján a következő egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatra a (2)–(3) bekezdésben előírtnál rövidebb időt is megállapíthat.

20. § A hivatásos állomány tagjának az időszakos alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia

a) az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot,

b) a társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó igazolványát,

c) az előző alkalmassági vizsgálat óta keletkezett kórházi és gyógyintézeti zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, esetleges Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) szakvéleményt,

d) két éven belüli tüdőszűrésének eredményét,

e) nők esetében három évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét.

21. § Az időszakos alkalmassági vizsgálat során a hivatásos állomány tagját aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotától függően kell minősíteni.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

22. § (1) A hivatásos állomány tagjának soron kívüli alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie

a)³⁵ 60 naptári napot meghaladó keresőképtelenség esetén,

b) ha munkavégzése (egészségügyi ok kivételével) 6 hónapot meghaladóan szünetel, vagy

c) a 15. § (4) bekezdésében meghatározott esetben,

d)³⁶ az 1. számú melléklet 1. függelékében meghatározott alkalmassági kategóriák közötti átsorolást megelőzően.

(2)³⁷ Ha az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró vagy az alapellátást végző orvos indokoltnak tartja – függetlenül a keresőképtelen napok számától –, kezdeményezheti a hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát abban az esetben is, ha az adott évben egynél több és eltérő időben megállapított betegség miatt történt a keresőképtelen állományba vétele.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) a hivatásos állományra vonatkozóan elrendelheti egyes szolgálati beosztásokat, munkaköröket betöltők soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatoknak a hivatásos állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését is.

(4) A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az alkalmassági vizsgálatra rendelő lappal kell kezdeményezni.

23. § (1) A soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok közül az indokolt vizsgálatokat kell elvégezni.

(2)³⁸ A soron kívüli alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat az iratok beérkezését követő 30 naptári napon belül írásban, a vizsgálat helyének és idejének megjelölésével, a vizsgálat időpontját megelőzően legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.

Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

24. § (1) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni rendszeresen a hivatásos állomány azon tagjánál,

a) aki szolgálati feladatai ellátása során fokozott egészségi ártalomnak, illetve veszélynek van kitéve,

b) akinek esetleges fertőző megbetegedése környezetét veszélyeztetheti.

(2) A vizsgálatok elvégzése az alapellátást végző orvos feladata, aki a vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében a személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra kötelezettekről nyilvántartást vezet.

Az időszakos, a soron kívüli és a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat közös szabályai

25. § (1)³⁹ Ha az alkalmassági vizsgálat eredménye alapján feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, akkor az alapellátást végző orvos a FÜV Bizottság általi eljárást (a továbbiakban: FÜV eljárást) köteles kezdeményezni.

(2) Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében, az egészségügyi szolgálat orvosa által megjelölt időpontban, újabb vizsgálatra kell küldeni.

(3) A 4. § b)–g) pontokban felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított alkalmatlan minősítéssel szemben az érintett az elsőfokú FÜV, ezt követően másodfokú FÜV eljárást kezdeményezhet.

(4)⁴⁰ A 4. § b)–h) pontokban felsorolt esetekben lefolytatott alkalmassági vizsgálatok során megállapított „A tervezett szolgálati beosztásra, munkakörre alkalmatlan” vagy „Jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, vagy „Jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan” minősítéssel szemben az érintett elsőfokú FÜV eljárást, ezt követően másodfokú FÜV eljárást kezdeményezhet.

(5)⁴¹ Az előírt alkalmassági vizsgálaton való részvétel elmulasztása a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelességszegésnek minősül.

Külföldi szolgálatra vezényeltek alkalmassági vizsgálata

26. § (1) A külföldi szolgálatra vezénylés megkezdése előtt és az onnan történő végleges hazatérést követően, egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni a hivatásos állomány tagjánál. A vizsgálatokat – indokolt esetben más egészségügyi szakintézetek közreműködését is igénybe véve – az egészségügyi szolgálat végzi.

(2) Külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi alkalmassági vizsgálatát és az egészségügyi felkészítést az egészségügyi szolgálatnál a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: országos parancsnokság) személyügyi szerve írásban kezdeményezi.

(3) Az egészségügyi szolgálatnak az egészségügyi felkészítés keretében időben tájékoztatnia kell a kiutazót, hogy

a) a kötelezően előírt, valamint – beleegyezése esetén – az ajánlott védőoltásban részesüljön,

b) a külszolgálat időtartamára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen.

(4) A hivatásos állomány tagja az orvosi vizsgálatra köteles magával vinni a korábbi vizsgálatok alapján kiállított és rendelkezésére álló orvosi leleteit, kórházi zárójelentéseit, ha van, oltási könyvét.

(5) A vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni.

27. § Ha az egészségügyi szolgálat a hivatásos állomány tagját egészségügyi, pszichikai vagy fizikai szempontból alkalmatlannak tartja külföldi munkavégzésre, ennek okáról az érintettet tájékoztatja.

28. § (1) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány tagjának az első szolgálatteljesítési napján kell jelentkeznie az egészségügyi szolgálatnál.

(2) A külföldi szolgálatból történő végleges hazatérést követő alkalmassági vizsgálat lezárásáig a hivatásos állomány tagja részére egészségügyi szabadságot kell elrendelni.

Szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása

29. § Az alapellátást végző orvosnak a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján – a kórállapot megjelölése nélkül – írásban haladéktalanul kezdeményeznie kell az érintett szolgálati elöljárójánál a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását, a cselekvőképességet, illetve a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló kóros állapot, betegség fennállása esetén.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezése⁴²

30. §⁴³ (1) A foglalkozási betegségnek, illetve fokozott expozíciós esetnek minősülő megbetegedéseket a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza. Foglalkozási betegségnek kell tekinteni azt a betegséget is, amely a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan ok-okozati összefüggésben van.

(2) Amennyiben a baleset, betegség bekövetkezésének körülményeiből annak szolgálati kötelmekkel való összefüggésére lehet következtetni, a közvetlen szolgálati elöljáró köteles a bejelentett, vagy tudomására jutott balesetről 48 órán belül a Hszt. 180. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére intézkedni.

(3) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végző orvos részesítette elsősegélyben, a közvetlen szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy az eljáró egészségügyi szerv az ambuláns vagy betegvizsgálati lapot, valamint a balesetre vonatkozó egyéb leleteket, az illetékes alapellátást végző orvos részére küldje meg.

(4) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátást végző orvos véleményezi. Az alapellátást végző orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát (tényleges klinikai gyógytartam) és állást foglal arról, hogy a sérült, illetve beteg sérülése, illetve betegsége a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e.

(5) Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a felvett jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az érintettnek – elhalálozás esetén a közeli hozzátartozójának – kell átadni, további egy példányát az egészségügyi dokumentációba kell elhelyezni.

31. § (1)⁴⁴ A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről – az orvosi vélemény figyelembevételével – az országos parancsnokság a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül minősítő határozatot hoz. Határozatát további 5 naptári napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátást végző orvosnak. A határozat elleni fellebbezésre a Hszt. 180. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A határozat rendelkező részének a sérült személyére, szolgálati helyére és a baleset helyére, idejére vonatkozó adatokon, valamint a baleset minősítésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmaznia kell. Az indoklásban meg kell határozni a bekövetkezett sérülést, a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztó vagy kizáró körülményeket, a sértett közrehatását, továbbá a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat.

(3) Ha a baleset szolgálati kötelmekkel történő összefüggéséről a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan dönteni nem lehet, a minősítő eljárást a körülmények tisztázására indított vizsgálat befejezéséig fel kell függeszteni. Erről az érintettet írásban értesíteni kell. Az (1) bekezdés szerinti határidő ez esetben a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik.

(4)⁴⁵ A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szakembert is.

(5)⁴⁶ A foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez az alapellátást végző orvosnak lehetősége van az Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet szakvéleményét is kikérni. A minősítő a döntését e vélemény figyelembevételével hozza.

32. § (1) A szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset esetén, ha maradandó károsodás állapítható meg, az egészségügyi szolgálat orvosa köteles a balesetet szenvedettet az ORSZI elé rendelni a foglalkozási eredetű egészségkárosodás mértékének megállapítása végett.

(2) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 13%-ot eléri, de a bekövetkezett egészségkárosodás az érintettet eredeti szolgálati beosztása, munkaköre ellátásában nem akadályozza, az állományilletékes parancsnok köteles intézkedni a baleseti járadék folyósítása iránt.

(3) Ha az egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az érintett eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását lehetetlenné teszi, a baleseti járadék folyósítása mellett az állományilletékes parancsnoknak a FÜV eljárást is kezdeményeznie kell.

(4)⁴⁷ A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset miatti 240 naptári napon túli betegállomány esetén, ha a gyógyulás érdekében erre szükség van, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A betegállomány meghosszabbítását a területileg illetékes ORSZI Bizottságok véleményezik.

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

33. § (1)⁴⁸ Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy egészségügyi szabadságának időtartama a 180 naptári napot meghaladta, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(2) Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult:

a) a hivatásos állomány tagja,

b) az alapellátást végző orvos,

c)⁴⁹ az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró.

(3) A felülvizsgálat kezdeményezéséről a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles jelentést tenni, az alapellátást végző orvos pedig tájékoztatást adni az állományilletékes parancsnoknak.

(4) A felülvizsgálat iránti kérelmet az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének kell megküldeni, aki intézkedik a FÜV eljárás lefolytatása iránt.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

34. § (1) Az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

a) egészségügyi könyv,

b) kórtörténeti lap,

c) alapellátást végző orvos véleménye,

d)⁵⁰ állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleménye,

e) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) három példányban,

f)⁵¹ orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékéről,

g) a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek,

h) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi leletek,

i) sérülés (baleset) esetén a baleseti jegyzőkönyv, az ezzel kapcsolatos minősítő határozat,

j) kitöltött egészségügyi önéletrajz.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő orvos eltekinthet, ha az érintett egészségi állapota e nélkül is egyértelműen megítélhető.

A parancsnoki és orvosi vélemény

35. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a hivatásos állomány tagja élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a hivatásos állomány tagja korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2)⁵² Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró és az alapellátást végző orvos véleményét is.

(3)⁵³ Az állományilletékes parancsnok vagy a szolgálati elöljáró véleményének tartalmazni kell, hogy a hivatásos állomány tagjának:

a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,

d) az előző két évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,

e) hány év, a nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható szolgálati idővel rendelkezik,

f) milyen más szolgálati beosztásba, munkakörbe helyezésére van lehetőség,

g) az egészségügyi szabadságra való jogosultsága megszűnésének időpontját.

(4) Ha a FÜV eljárást az alapellátást végző orvos kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, melynek két példányát megküldi az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökének.

(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, az alapellátást végző orvosi véleményben közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének helyét, idejét és körülményeit, továbbá a szolgálati kötelmekkel való összefüggésre vonatkozó megállapításokat.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

36. § (1) A hivatásos állomány alkalmassági felülvizsgálatra rendelt tagja a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha

a) a felülvizsgálat idején betegsége, sérülése miatt járó- vagy cselekvőképtelen, illetőleg utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,

b) büntetőeljárás keretében elrendelt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

(2) A FÜV Bizottság a hivatásos állomány tagja alkalmasságát a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok alapján bírálja el, ha a személyes megjelenésétől az (1) bekezdés alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság elnöke a FÜV Bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a hivatásos állomány tagját írásban értesíti.

(3) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hivatásos állomány tagja kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(4) A FÜV eljárás előkészítéséért felelős orvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(5) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő orvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie. A vizsgálat alapján kell javaslatot tennie az Elsőfokú FÜV Bizottságnak a hivatásos állomány tagjának minősítésére.

(6) A FÜV Bizottság elnöke szükség esetén újabb kivizsgálást, illetőleg vizsgálatok elvégzését kérheti.

Az Elsőfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

37. § (1) A három tagból álló Elsőfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat alapellátó rendszerében kell működtetni.

(2) Az Elsőfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait az egészségügyi szolgálat vezetője bízza meg, a bizottságban egy fő foglalkozás-egészségügyi szakorvos részvétele kötelező.

(3) Az Elsőfokú FÜV Bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak kivizsgáltatásáról, a FÜV eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, az előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

38. § (1)⁵⁴ A hivatásos állomány tagja alkalmasságáról, valamint szolgálatképességéről az Elsőfokú FÜV Bizottság a következő döntéseket hozhatja:

a) valamennyi összesített alkalmassági minősítés,

b) szolgálatteljesítési idő csökkentése napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 365 naptári napig,

c) egészségügyi felmentés engedélyezése, a 48. § (2) bekezdés szerint,

d) 180 naptári napot meghaladóan egészségügyi szabadság engedélyezése, legfeljebb 300 naptári napig.

(2) A bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést és az ügy iratait az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke haladéktalanul megküldi a Másodfokú FÜV Bizottság elnökéhez.

(3)⁵⁵ Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható,

a) a határidő elteltét követő naptári napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,

b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott vagy a fellebbezést visszavonták.

A Másodfokú FÜV Bizottság összetétele, hatás- és jogköre

39. § (1) A három tagból álló Másodfokú FÜV Bizottságot az egészségügyi szolgálat szakellátó rendszerében kell működtetni.

(2) A Másodfokú FÜV Bizottság elnökét és tagjait az országos parancsnok bízza meg.

(3) Pszichológiai alkalmasság elbírálása esetén a Másodfokú FÜV Bizottságban az elnök által felkért pszichológus vagy pszichiáter szakorvos, fizikai alkalmasság elbírálása esetén sportorvostan szakvizsgával rendelkező szakorvos részvétele kötelező.

(4) Ha az alkalmasság elbírálása szempontjából a bizottság elnöke indokoltnak tartja, szakkonziliátust kell a bizottságba bevonni.

(5) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a Másodfokú FÜV Bizottság elnökének a feladata.

40. § (1)⁵⁶ A Másodfokú FÜV Bizottság bírálja el az Elsőfokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket. A bizottság másodfokon hozott döntése a közléssel jogerős és végrehajtható.

(2) A Másodfokú FÜV Bizottság döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat, az elsőfokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését rendelheti el.

(3)⁵⁷ A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni a csökkentett szolgálati időt napi 4 vagy 6 órára, legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.

(4)⁵⁸ A Másodfokú FÜV Bizottság jogosult – a korábban engedélyezett időtartamok beszámításával – engedélyezni az egészségügyi szabadságot legfeljebb 365 naptári nap időtartamig.

A jogorvoslat rendje

41. § (1)⁵⁹ Az Elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül, az Elsőfokú FÜV Bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.

(2)⁶⁰ A FÜV Bizottság alkalmassági minősítő döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a hivatásos állomány tagjával a FÜV Bizottsági ülésen közölni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe fel kell tüntetni. A döntést, annak kihirdetését követő 8 naptári napon belül határozatba kell foglalni. A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság határozatának kézhezvételét követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.

(3)⁶¹ A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt, valamint a FÜV határozat egy eredeti példányát a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni, továbbá egy-egy példányt az érintett számára kézbesíteni kell. A hivatásos állomány tagja állományilletékes parancsnokának, és az országos parancsnokság személyügyi szervének a FÜV határozatot meg kell küldeni, amely kórismét és indokolást nem tartalmazhat.

(4) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni.

A FÜV Bizottság eljárása

42. § (1)⁶² A FÜV Bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. A FÜV Bizottsági ülésre a hivatásos állomány tagját az egészségügyi szolgálat írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés időpontját megelőzően, legalább nyolc naptári nappal a szolgálati elöljáró útján rendeli be.

(2) A hivatásos állomány tagját a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált személy egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(3) A bizottság szótöbbséggel határoz. A bizottság tagja, ha a határozattal nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja.

(4) A FÜV Bizottság határozata az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,

b) a betegség (sérülés) szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,

c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését,

d) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.

(5)⁶³ A FÜV táblát a bizottság tagjai aláírják és személyi orvosi bélyegzőjükkel hitelesítik. A FÜV határozatot kizárólag az elnök írja alá, és a FÜV Bizottság bélyegzőjével hitelesíti.

(6)⁶⁴ Alkalmatlanság megállapítása esetén a Bizottságnak a minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie.

Az egészségkárosodás mértékének megállapítása

43. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni az ORSZI szakvéleményét a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékéről, ha

a) egészségi állapota alapján „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés megállapítása indokolt,

b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,

c) a hivatásos állomány tagja kéri.

(2) A szakvélemény beszerzését az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke kezdeményezi az ORSZI beutaló kiállításával.

(3)⁶⁵ Az egészségkárosodás mértékének megállapítását az egészségügyi szabadságra való jogosultság lejárta előtt legkésőbb 90 naptári nappal kell kezdeményezni.

44. § (1) Az első fokú orvos szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodás mértéke ellen a hivatásos állomány tagja az Elsőfokú FÜV Bizottság elnöke útján, az első fokú döntésben meghatározott fellebbezési időn belül, az ott megjelölt másodfokú orvos szakértői bizottsághoz fellebbezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú jogerős döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A hivatásos állomány tagja részére – ha azt egészségi állapota indokolja – erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

Egészségügyi szabadság engedélyezése⁶⁶

45. § (1)⁶⁷ Ha a hivatásos állomány tagja, betegség vagy baleset következtében szolgálati beosztásának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, intézkedni kell az egészségügyi szabadság engedélyezése iránt.

(2) Ha a külön jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egészségügyi szolgáltató orvosa, a háziorvos vagy az alapellátást végző orvos a hivatásos állomány tagjának keresőképtelenségét megállapította, a hivatásos állomány tagja köteles erről a szolgálati elöljáróját – a várható gyógyulási időtartam meghatározásával – haladéktalanul értesíteni.

(3)⁶⁸ Ha a keresőképtelenség, illetve egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja havonta, rövidebb időtartam esetén szolgálattételre jelentkezéskor a hivatásos állomány tagja az igazolást a szolgálati elöljárójának köteles leadni.

(4)⁶⁹ A hivatásos állomány tagja a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli alkalmassági vizsgálatra, a keresőképtelenség időtartama alatt a 23. § (2) bekezdés alapján először az alapellátást végző orvos által meghatározott időpontban, majd a keresőképessé nyilvánításának napján, de legkésőbb az azt követő első munkanapon, a szolgálatba állását megelőzően, köteles az alapellátást végző orvosnál a keresőképtelenséget megállapító leletekkel megjelenni.

(5) A hivatásos állomány kórházból, gyógyintézetből elbocsátott tagja két munkanapon belül köteles az alapellátást végző orvost az elbocsátásáról tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére eljuttatni.

46. §⁷⁰ (1) A hivatásos állomány tagja részére az alapellátást végző orvos legfeljebb 180 naptári napig egészségügyi szabadságot engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szabadság lejártát követően a beteget kezelő alapellátást végző orvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 180 naptári napon túl az Elsőfokú FÜV Bizottság jogosult egészségügyi szabadság engedélyezésére, 300 naptári nap időtartamig.

(3) A fekvőbeteggyógyintézetben töltött idő a (2) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.

(4) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

47. § (1) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a hivatásos állomány tagjának egészségügyi könyvébe bejegyzi, és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(2) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az egészségügyi szolgálat nyilvántartja.

Egészségügyi felmentés egyes szolgálati kötelezettségek alól⁷¹

48. §⁷² (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a hivatásos állomány tagja részére a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés):

a) testnevelés,

b) tartós állás,

c) alaki foglalkozás,

d) nehéz fizikai munka,

e) őrszolgálat,

f) egyenruhaviselés,

g) 24 órás szolgálat,

h) lövészet,

i) váltószolgálat,

j) fizikai felmérés,

k) fegyverviselés.

(2) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság – a már engedélyezett egészségügyi felmentés beszámításával – legfeljebb 365 naptári nap időtartamban jogosult.

(3) Az egészségügyi felmentés időtartamát az összesített minősítést tartalmazó alkalmassági véleményen fel kell tüntetni.

(4) Az egészségügyi felmentés a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a hivatásos állomány tagjának alap-, illetve szakkiképzését egy hónapon túl sem teszi lehetővé, egészségi alkalmasságának felülvizsgálata iránt kell intézkedni.

(5) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért az alapellátást végző orvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában az időtartam megjelölésével határozza meg a hivatásos állomány tagja egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.

(6) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, az alapellátást végző orvos az egészségügyi felmentést megszünteti vagy a felmentést engedélyező Elsőfokú FÜV Bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.

49. § (1)⁷³ Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a hivatásos állomány tagjának. Ennek időtartama az alapellátást végző orvos, vagy a FÜV Bizottság javaslatára napi 4 vagy 6 óra időtartamra, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet.

(2) A hivatásos állomány tagját – ha egészségi állapota indokolja, az erre meghatározott eljárási rendben – a Vám- és Pénzügyőrség hévízi Gyógyházába 14 napos támogatott gyógykezelésre lehet utalni. Az orvosi rehabilitáció keretében más szanatóriumba utalásra és ellátásra az egészségbiztosítás vonatkozó szabályai szerint jogosult.

Egészségügyi dokumentáció

50. § (1) Az alkalmassági vizsgálatról és a FÜV eljárásról készült dokumentáció tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatait,

b) a hivatásos állomány tagja által ellátott vagy tervezett szolgálati beosztást, munkakört,

c) a hivatásos állomány tagjának személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét,

d) az alkalmassági vizsgálat, FÜV eljárás időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét,

e) az orvos szakértői vélemény eredeti példányát,

f) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, esetleges korlátozásokat,

g) az időszakos alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját,

h) a vizsgálatot végző orvos aláírását.

(2)⁷⁴ Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítésnek a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat az alkalmassági kategóriákat, amelyek tekintetében az alkalmasság megállapításra került. Ha az alkalmasság egészségügyi felmentéssel került megállapításra, az összesítő minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a FÜV eljárás során hozott határozat indokolási részének tartalmaznia kell a felülvizsgálatot kezdeményező személy megnevezését, az orvosszakértői vélemény számát, az egészségkárosodás mértékét és a következő vizsgálat idejét.

(4) Az alkalmasság megállapításáról szóló összesítő minősítés és a FÜV eljárás során hozott határozat nem tartalmazhatja az anamnézist, a vizsgálatok eredményét, a kórismét, és az 1. számú mellékletben szereplő kódszámokat.

(5) Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, minősítését az egészségügyi törzslapra kell bejegyezni. Az alkalmasság összesített minősítését és a FÜV eljárás során hozott határozatot a hivatásos állomány tagja személyi anyaggyűjtőjében kell elhelyezni.

(6)⁷⁵ A felvételre jelentkező előzetes, ismételt előzetes alkalmassági vizsgálatának alkalmatlan minősítése esetén, a minősítés okát az 1. számú mellékletben szereplő kódszámok megjelölésével kell rögzíteni az egészségügyi törzslapon, és fel kell tüntetni, hogy a minősítés végleges vagy ideiglenes-e, és a vizsgálat a későbbiekben milyen feltételekkel ismételhető meg.

51. § A vizsgálat során keletkezett valamennyi egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgálat a vizsgálatot követő 30 évig őrzi meg.

52. § (1) Az egészségi és pszichikai vélemény mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az alkalmassági vizsgálatra rendelő lap mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A felvétel előtti alkalmassági vizsgálathoz szükséges kérdőívet az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) A háziorvos által kitöltendő adatlap mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.

(5) A FÜV eljárásra rendelő lap mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza.

(6) A FÜV eljárás keretében hozott határozatok mintáját a 8–9. számú mellékletek tartalmazzák.

(7) Az ORSZI beutaló mintáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(8) A FÜV táblázat mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

53. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A 12. § és 13. § 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

54. §⁷⁶ E rendelet 22/2010. (V. 13.) PM rendelettel (a továbbiakban: R) megállapított rendelkezéseit az R. hatálybalépését⁷⁷ követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 20/2008. (VI. 19.) PM rendelethez⁷⁸

Betegségek Táblázata

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
001–002	Daganatok C00-D48
001	Rosszindulatú daganatok C00-C97, D00-D09, D37-D48	E	EB	EB	EB	EB
002	Jóindulatú daganatok D10-D36
002/1	Soliter daganatok eltávolítása utáni állapot, funkciókárosodás nélkül, negatív histológiai lelettel	A	A	A	A	A
002/2	Soliter és multiplex daganatok, funkciókárosodás nélkül	EB	EB	EB	EB	EB
002/3	Soliter és multiplex daganatok eltávolítása utáni állapot, funkciókieséssel, valamint ha gátolja a felszerelés viselését	E	E	EB	EB	EB

001 Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, függetlenül a kezelési eljárásoktól. Itt minősítendők non Hodgkin-lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképző- rendszer egyéb rosszindulatú daganatai. A semimalignusként jelölt daganatok szintén idetartoznak. Új felvételes esetében a minősítés: E.

002 A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

002/1 Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és „Alkalmas” minősítést eredményez.

002/3 Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén a minősítés beosztási kategóriától, valamint a functiokiesés mértéke szerint történjék. Halasztható a minősítés egyes olyan műtétek (pl. myoma uteri) esetén, amelyek általában sikeres megoldást eredményeznek; a minősítés ilyenkor – a functiokárosodás mértékétől, valamint a hystológiai lelettől függően – „A” lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
003–006	Endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek. A vér és a vérképző szervek betegségei, az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek D50-D89, E00-E90
003	Endokrin betegségek E00-E35
003/1	Diabetes mellitus E10-E14	EB	EB	EB	EB	EB
003/2	A pajzsmirigy diffúz megnagyobbodása, nyomási tünetek nélkül, euthyreosis E00-E01,E07	EB	EB	EB	EB	EB
003/3	Pajzsmirigy-műtét utáni állapot, normafunkció esetén	A	A	A	A	A
003/4	Egyéb meg nem nevezett endokrin betegségek E02-E03, E05-E07, E15-E16, E20-E35	A	EB	EB	EB	EB

003/1 Insulin dependens DM: I.kat:E

Diabetes mellitus egyéb formái, beleértve a csökkent glukóz-tolerantiát és a latens diabetest. A cukorbaj szövődményei: glomerulosclerosis intracapillaris, Kimmelstiel-Wilson-féle syndroma, nephropathia diabetica, cataracta diabetica, retinopathia diabetica, angiopathia diabetica, gangraena diabetica. Kórházilag bizonyított renalis glycosuria minősítése „A” lehet.

003/2 Egyszerű nem (toxicus) struma, functió zavar nélkül, valamint kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 001 kódszám szerint történik. Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. „A” minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma esetén hozható a III–IV kategóriákban.

003/3 Műtét után normofunctios állapot esetén „A” minősítés az I–IV kategóriákban három év eltelte után hozható.

003/4 Ezen megbetegedések minősítésénél a kórisme kórházi kivizsgálás (zárójelentés) alapján fogadható el. Ide sorolható: a hasnyálmirigy endokrin tevékenysége (diabetes mellitus kivételével); a pajzsmirigy egyéb betegségei (a 003/2 és a 003/3 kivételével), a mellékpajzsmirigy, a hypothalamo-hypophyseális rendszer zavarai, mellékvese-betegségek; hyper- parathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája, a cromegalia, Marfan-syndroma, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok, a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai, Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, a drenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 001 szerint is történhet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
004	Anyagcsere-betegségek; az immunrendszer zavarai; táplálkozási hiányállapotok E40-E64, E70-E90, M10, Z20.6, Z21, D80-D89	EB	EB	EB	EB	EB

004 A porfirin és a porfirin anyagcsere zavarai, arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja az I-K kategóriákban „E”. Az aminosav-anyagcsere és -transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát- anyagcsere és -transport (pl. diabetes renalis), az síranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék-anyagcsere (pl. Waldenstrom-féle hypergammaglobulinaemiás purpura, macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék – electrolit – ésasavbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia), enzimopathiák és az anyagcsere egyéb zavarai (pl. amyloidosis, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia).

A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejt immunitás hiánya, kevert típusú immundeficit (AIDS).

A diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia az I-IV kategóriában „A” lehet; Gilbert-féle hyper- bilirubinaemia, panaszmentes és objektív elváltozás nélküli esetekben, csak laboratóriumi értékek alapján az anyagcsere enyhe zavarának tekinthető, és a I-IV kategóriában „A”. Az immundeficit (AIDS, HIV positivitas) minősítése minden esetben „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
005	Elhízás, túltápláltság (amely nem endokrin eredetű) E65-E68
005/1	Túlsúlyos	EB	EB	EB	A	A
005/2	Elhízott	E	EB	EB	EB	EB

005 Obesitas, localis zsírfelrakódás. Az elhízás mértékének mennyiségi meghatározására a testtömegindexet (TTI; BMI) használjuk. A testtömegindex, a Brocaindexnél pontosabban tükrözi az sírfelesleget. A testtömegindex kiszámítása: a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A „normális” TTI; BMI 20–25kg/m².

Az elhízás extrém mértéke, a kóros alultápláltság kizáró ok lehet. A vizsgálatkor feltétlen figyelembe kell venni az egyén testalkatát, fizikumát, méreteit, felépítését. Fejlett, kidolgozott izomzattal rendelkező egyéneknél „A” minősítés hozható – ebben az esetben jelezni kell, hogy a döntés milyen okból történt.

A has körfogata nem lehet nagyobb a csípő, derék körfogatánál. Has és csípő, derék arány nőknél 1-ig, ffi.-nál 0,8-ig lehetséges.

BMI mértéke: túlsúlyos 26–30kg/m², súlyosan elhízott 36–40kg/m², elhízott 31–35kg/m², betegesen elhízott 40felettkg/m².

0. kategoria: obesitas: E.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
006/1	A vérképző szervek, illetve a vér betegségei. Hiány-anaemiák, toxikus és infect haemolitikus anaemiak, véralvadási hibák, purpura és egyéb vérzéses állapotok; valamint a fehérvérsejt betegségei D50–57.8	E	EB	EB	EB	EB
006/2	D58–61.9; D64	E	E	E	E	E

006 Vashiány-vérszegénység (a III–IV kategóriában csak a therápia rezisztens esetekben „E”, egyébként „A”); anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek. Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt. Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica, heveny post- haemorrhagias anaemia, és egyéb secunder anaemiák. (Heveny posthaemorrhagias anaemia és egyéb secunder anaemiak a kiváltó ok szerint, annak figyelembevételével minősítendők.) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya. Purpura allergica (Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica), thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio. D62 vérzés utáni anémiák gyógyulás után minősítendők.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
007–015	Mentális és viselkedészavarok F00-F99
007	Chronicus organicus psychosyndromák és dementia F00-F09	E	E	E	E	E

007 Praesenilis dementia Alzheimer-betegségben, Pick-féle agyi megbetegedésben és Kraepelin-syndroma esetén, továbbá azok az állapotok, ahol az organicusok vagy agykárosodás következtében maradandó psychiatriai tünetek alakulnak ki (pl. pseudoneurasthenia, pseudopsychopathia, személyiség- és viselkedési zavarok).

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
008	Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (alkohol- és gyógyszerfüggőség) F10-F19	E	E	E	E	E

008 Az alkoholizmuson és a drogfüggőségen kívül a drog- és alkoholabususokat, a drog és alkohol rendszeres kombinált élvezetét, a rendszeres oldószerbelégzést, a gyógyszerek nem előírt használatát (amennyiben tudatának befolyásolására használja, ezáltal egészségét és/vagy szociális, interperszonális egzisztálását károsítja) minősítjük.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
009	Alkoholos psychosisok; akut organikus psychosyndromák F10, F11-F16	E	E	E	E	E

009 A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ezt követő alkoholelvonás következtében fellépő elmezavarral járó kórképek tartoznak ide. Delírium tremens, Korszakov-psychosis, alkoholos dementia vagy hallucinosis, kóros részegség, alkoholos féltékenység. Itt minősítendők az acut és subacut organicus psychosyndromák, a gyógyszer-megvonási psychosisok, bármely okból (fertőzés, anyagcserezavar, agysérülés után) fellépő delíriumok.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
010	Schizophreniás psychosisok F20-F21	E	E	E	E	E

010 Idetartoznak az összes schizophreniás kórformák.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
011	Paranoid állapotok és egyéb nem organikus psychosisok F22-F29	E	E	E	E	E

011 Az indukált psychosisok, idesorolandó az acut paranoid reactio és a psychogen paranoid psychosis.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
012	Affectiv psychosisok (hangulatzavarok) F30-F39	E	EB	EB	EB	EB

012 Az idetartozó endogen psychoticus kórképektől el kell különíteni a reactiv neuroticus és psychogen depressiós állapotokat és a hangulat, kedélyélet enyhébb zavarait (ezt a 013 alapján minősítjük). Alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig). A hangulatváltozás rendszerint együtt jár az aktivitás szintjének a változásával. Az idetartozó zavarok többsége ismétlődő, és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. Mániás epizódok, hypománia, bipoláris affectiv zavar, depressiós epizódok, ismétlődő depressiós állapotok, persistaló hangulati rendellenesség, zavar, cyclothymia, dysthymia.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
013/1	Neurotikus, stresszhez társuló és somatoform rendellenességek F40-F48	E	EB	EB	EB	EB
013/2	Anorexia, nem organikus táplálkpzási rendellenességek, gyermekkorhoz társuló viselkedészavarok, Dependenciát nem okozó anyagok abosusuai, Nem meghatározaott magatartási szimptómák F50–59	E	EB	EB	EB	EB

013 Szorongásos állapotok (epizodikus, rohamokban jelentkező szorongás), hysteria, phóbiás állapotok, rögeszmés-kényszeres betegség, neuroticus depressió, neurasthenia, deperszonalizációs syndroma, hypochondria, foglalkozási neurósis, egyéb neurotikus rendellenességek, psychasthenia, stresszreakció.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
014	Személyiség- és viselkedési zavarok F60-F69	E	EB	EB	EB	EB

014 A psychopathia minden formája – kivéve a pseudo-psychopathiát, amely a 007 alá tartozik –, a sajátos és szitua-tív fejlődési elmaradottság, az éretlen személyiség, idetartoznak a specifikus személyiségi rendellenességek (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, anancasticus, szorongó stb. személyiségzavarok), a személyiség tartós változása katasztrófa átélése után, a szexuális élet zavarai, mint pl. exhibicionizmus, pedophilia stb.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
015	Nem osztályozott sajátos symptomák és syndromák F80-F99	EB	EB	EB	EB	EB

015 Enuresis nocturna, psychogen torticollis és aerophagia, fogcsikorgatás, gyermekkorban kezdődő hyperkinetikus zavar, tic, nem organikus enuresis, körömrágás és egyéb, a fentiekben fel nem sorolt kórformák. A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási zavar, írászavar, számolási dyskalculatios zavar, mely a gyermekkorban kezdődött. Amennyiben kezelésre nem reagál, és az elváltozás mértéke a szolgálat ellátását akadályozza, a minősítés: E

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
016–021	Az idegrendszer betegségei G00-G99
016	A központi idegrendszer gyulladásos betegségei G00-G09
016/1	Gyógyult, maradványtünetek nélkül	EB	EB	EB	A	A
016/2	Gyógyult, maradványtünetekkel	E	E	E	E	E

016 Az agyhártyák és a központi idegrendszer tuberculosisos activ folyamatai és késői hatásai, meningitis, encephalitis, poliomyelitis, valamint a koponyaűri, agyvelő-, gerincvelő-gyulladás egyéb esetei. A 016/1-ben megadott minősítések – kórház és gondozóintézet által igazoltan – csak 1 év panasz- és tünetmentes időszak eltelte után hozhatók.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
017	Az extrapyramidális rendszer betegségei G20-G26	E	E	E	E	E

017 A Parkinson-betegség, valamint az összes extrapyramidális eredetű kórkép (Hallervorden-Spatz-féle betegség, olivo-pontocereballis degeneratio, ophtalmoplegia progressiva supranuclearis, Shy-Drager-féle syndroma, strionigralis degeneratio, benignus essenciális tremor, myoclonusok, organicus eredetű tic, Huntington-féle chorea, hemiballismus, paroxysmalis choreoathetosis, torsios dystonia, organicus sírógörcs).

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
018	A központi idegrendszer degeneratív, demyelinisatiós betegségei és egyéb zavarai G10-G13, G30–32, G35-G37, G80-G83, G90-G94, G95, G96-G99	E	E	E	E	E

018 A spinocerebelláris betegségek, Friedrich-féle ataxia, paraplegia spastica hereditaria, elsődleges cerebelláris degeneratio, gyermekkori agyi bénulás maradványállapota, idegrendszeri localizatiojú tuberculoma, granuloma. Sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, Schilder-féle betegség, Little-kór. A trophia musculorum spinalis, sclerosis lateralis amyotrophica, syringomyelia, syringobulbia, ér eredetű myelopathia.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
019	Epizodikus és paroxysmalis rendellenességek G40-G47
019/1	Epilepsia G40-G41.9	E	E	E	E	E
019/2	Migrain és más, rohamokban jelentkező fejfájásos syndromák G43-G46	EB	EB	EB	EB	EB
019/3	Alvászavarok G47	EB	EB	EB	EB	EB

019–019/1 Az általánosult, nem görcsös és általánosult görcsös epilepsiák minden formája. Itt minősítjük az alkalmi epilepsiás rohamot is, ha az alapbetegség egyébként nem minősíthető.

019/2 Idetartoznak az összes, rohamokban jelentkező fejfájások, vertebrobasillaris syndroma.

Átmeneti agyi ischémiás attackok (TIA) és rokon szindrómák esetén a minősítés csak E lehet.

019/3 Csak a klinikailag igazolt narcolepsia, somnambulismus és alvási apnoe minősíthető mint kóros alvászavar, ez esetben a minősítés csak E lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
020	Ideg, ideggyök és plexus rendellenességek G50-G59
020/1	Agyidegek betegségei G50-G53	E	E	EB	EB	EB
020/2	Ideggyök – és plexus – betegségek G54-G55	E	EB	EB	EB	EB
020/3	A perifériás idegek betegségei G56-G59, 020/4 G60–64 minden kategóriában E	E	EB	EB	EB	EB

020–020/1 Az I., V., VII., IX., X., XL, XII. agyidegek betegségei a kóroktól függetlenül. A II., III., IV., VI. működési zavarait szemészet, a VIII. betegségeit fülészet bírálja el. Nem ismétlődő enyhe, jó remissziójú perifériás facialis paresis panasz-, tünetmentesség és megfelelő funkció esetén a klinikai gyógyulástól számított 1év után III, IV kategóriákban „A”minősítés alapján alkalmas lehet. 020/2 A porckorongsérv és annak műtéte utáni állapota, a gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül 3 év panasz- és tünetmentesség esetén a III–IV kategóriában „A” lehet; a plexus brachialis (pl. TOS) és a plexus lumbosacralis betegségei, a nyaki és háti ideggyök laesio. Ideggyök és plexus kompresszió esetén a minősítés csak E lehet. 020/3 Az alagút-syndromák, a periphériás idegtörzskárosodások a causalgia, meralgia paraesthetica, az örökletes, idiopathias és gyulladásos (pl. Guillain-Barré-syndroma) neuropathiák.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
021	A myoneurális junctio és az izomzat betegségei G70	G73	E	E	E	E

021 A myasthenia gravis, a toxicus myopathiák, a dystrophia musculorum progressiva, a myotoniák, a paralysis familiáris periodica.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
022–044	Érzékszervek betegségei H00-H59	H60-H95
022–037	A szem és függelékeinek betegségei H00-H59
022	Trachoma és a kötőhártya vírusos betegségei A71, A 74, B94.0	EB	EB	EB	EB	EB

022 Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
023	A szem veleszületett anomáliái Q10-Q15	E	E	EB	EB	EB

023 A szemhiány, kisszeműség, buphthalmus, glaucoma congenitum, hydrophtalmus, keratoglobus congenitus, aphakia congenita, cataracta congenita, sphaerophakia, coloboma, valamint az elülső és hátsó segment veleszületett anomálái, a szemhéjak, a könnyszervek, a szemüreg és a szem egyéb veleszületett anomáliái.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
024	A szem és a szemgödör sérülése S00.1-S00.2, S05, T15, T26	EB	EB	EB	EB	EB

024 Szemüreg törése, szemfüggelékek és szemgolyó nyílt sebe, a szem égésének és látóideg sérülésének késői hatása, a szem és függelékeinek felületes sérülése vagy zúzódása, idegen test a szemben, a szemre és függelékeire korlátozott égés, a látóideg és a látópályák sérülése. A minősítés függ az adott sérülés jellegétől, időbeni történésétől. Az egyértelmű esetekben, amikor már az alkalmassági vizsgálatkor tudható, hogy a gyógyulás és a végső állapot kialakulása után sem lesz alkalmas a személy, az ”E” minősítést a vizsgálat alkalmával is meg lehet hozni. Más esetekben csak a véglegesen kialakult állapot után lehet a minősítést meghozni. A szemgolyón áthatoló visszamaradt (régi) idegen test esetén a minősítés 027 és 028 kódszámok szerint történik.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
025	A szemhéjak gyulladásai, a szemhéjak egyéb betegségei H00–03, kivéve: Q10.0-Q10.3	EB	EB	EB	EB	EB

025 A blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei. A fekélyes, kiújulásra hajlamos szemhéjszél-gyulladás eredményes kezelés után a III–IV kategóriában „A” lehet. A kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek mindegyik kategóriában „E”.

A szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei. Műtéti korrekció után (ez vonatkozik a ptosisra is, amelynek műtéti megoldása esztétikailag és funkcionálisan is elfogadható) látásromlást nem okozó esetekben „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	O	I	II	III	IV
026	A könnyszervek betegségei H04, H06.0, kivéve: Q10.4-Q10.6	EB	EB	EB	EB	EB

026 Idesorolandók a könnyelvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a száraz szem-syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható. A gyógyítható esetek végleges elbírálása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után, zárójelentésben leírtak ismeretében lehetséges, de ebben az esetben is csak a III–IV kategóriában hozható „A” minősítés.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
027	A szemgödör rendellenességei H05, H06.1-H06.3, kivéve: Q10.7	E	E	E	E	E

027 Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	o	I	II	III	IV
028	A szemgolyó betegségei H43-H45	E	E	E	EB	EB

028 Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt, nem eltávolítható fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást nem okozó szemsérülések maradványtünetekkel.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
029	Az ideghártya, uvea, szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és degeneratív elfajulásai; az ideghártyaleválása és defectusai H15, H19-H22, H30-H32, H34-H36, H33	E	E	E	EB	EB

029 Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis. A blatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae. Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is „E” a hivatásos állományba vétel esetén. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő, de így is „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
030	A szaruhártya és a kötőhártyagyulladásos megbetegedései és degeneratív elfajulása H16-H19, H10-H13	E	EB	EB	EB	EB

030 Keratitis, ulcus corneae, keratocon-junctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, ke-ratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai. Felszínes gyulladás ritka recidívák esetén „A”. Hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás, progrediáló degeneratív elfajulás esetén minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
031	Zöldhályog (glaukoma) minden formája H40	E	E	EB	EB	EB

031 Határeset-glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma. A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
032	A szemlencse betegségei H25-H28	E	E	EB	EB	EB

032 Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis. Műlencse beültetése utáni állapot (artephakia) a III–IV kategóriákban, valamint a II kategóriában, a csak irodai munkakörben „A” lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
033	A látóideg és látópálya betegségei H46-H48	E	E	E	E	E

033 Oedema papillae, a trophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése, a látóhártya organikus megbetegedése, a központi idegrendszer károsodása, a fenti betegségek által okozott látótérkiesések.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
034	Kancsalság és abinoculáris szemmozgások egyéb zavarai H49-H51, H55	E	E	EB	EB	EB

034 Strabismus, heterotopia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergen-tia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia, nystagmus (a fiziológiás nystagmusnál a végállási nyst.-ra kell megfelelő figyelmet fordítani) és egyéb szabálytalan szemmozgások. Microstrabismus esetén vagy a strabismus műtéti corrigálása után – párhuzamos szemállás mellett – irodai munkakörbe, valamint saját szakmájába „A” lehet, de minden körülmények között „E” az I kategóriában.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
035	Alkalmazkodási hibák H52	E	E	E	E	E

035 Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
036	A színlátás zavarai H53.5	EB	EB	EB	EB	EB

036 Színlátás zavara (deuteranomal, -anop; protanomal, -anop;). A polychromatikus táblákkal való vizsgálat csak tájékoztató jellegű lehet, a színtévesztés mértékét és milyenségét anomaloszkóppal kell pontosan megállapítani, az anomalis quociens megadásával.

a) A színtévesztés azokban a beosztásokban, munkakörökben jelenti a legnagyobb problémát, ahol nem megfelelő fényviszonyok között is kell dolgozni, feladatokat ellátni, valamint ha olyan anyaggal, technikával, dokumentumokkal találkozik, dolgozik az illető személy, amelyekkel kapcsolatban a színárnyalatoknak is nagy jelentősége van.

b) „E” bármely olyan munkakörben, beosztásban, amelyben 2. gépjárművezetői egészségi alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetői jogosítvány megszerzése, valamint megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjármű vezetése szükséges.

c) A III–IV kategóriában is csak a deuteranomal lehet „A” abban az esetben, ha csak irodai munkakört lát el, és részére az a) és b)pontban meghatározottak nem feltételek.

Minden más esetben „E”, és „E” az I, II kategóriákban.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
037	A látóélesség-csökkenés H53-H54
037/1	Egyik szem 0,3 vagy több, a másik 0,5 vagy ennél több, kivéve amblyopia esetén	EB	EB	EB	A	A
037/2	Egyik szemen 0,3, másik szemen 0,4	EB	EB	EB	A	A
037/3	Mindkét szemen kevesebb mint 0,3; valamint egyik szemen 0,3, a másikon kevesebb mint 0,3	E	E	E	E	EB
037/4	Az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia), fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,5 felett	E	E	E	E	E
037/5	Az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia) fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,4 alatt	E	E	E	E	E

037 A fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés. Egyes beosztásokhoz teljes, nem korrigált látóélesség szükséges.

A szemészeti alkalmassági vizsgálatoknál meg kell határozni a nyers (szemüveg nélkül) és a korrigált (szemüveggel) visust. Kontaktlencse viselése esetén is a nyers visus meghatározása szükséges.

037/1 amblyopia esetén mindegyik kategóriában „E”. A nyers látóélesség megengedhető alsó határa 0,3 mindkét szemen.

A látóélesség javított értékét a lehető legjobb correkcióval kell megadni, a megengedhető alsó határ mindkét szemen 0,8. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. Új felvételeseknél a javítás mértéke a ±3,0 D sphaericus és a ±1,0–1,5 D cylinderes üvegerősséget nem haladhatja meg. I–IV-es kategóriában egyéni elbírálás.

Kérdéses esetben – amennyiben a szembogár tágításának nincs ellenjavallata – a fénytörési hibát az alkalmazkodás bénításával kell meghatározni.

Azokban a munkakörökben, beosztásokban, amelyekben adott esetben légzőkészülék vagy gázálarc viselése szükséges, valamint a tűzoltásban részt vevő személyeknél az állandó jelleggel történő szemüveg-, illetve kontaktlencse viselés esetén a minősítés „E”.

A radiális keratotomia utáni állapot visustól függetlenül – a maradvány szaruhártya-hegek okozta fokozottabb sérülékenység és a főleg gépjárművezetés közben fellépő káprázás miatt – minden kategóriában „E”.

Az excimer laser keratectomia utáni állapot a műtét előtti dioptriaszámtól függően – tehát csak a –4.0 D-nél kisebb fénytörési hibánál – lehet „A”, a műtét idejétől számított hat hónap eltelte után, a szaruhártya és a szemfenék állapotától függően (oedema). A dioptriaszám mértékét a műtét előtti szemorvosi vizsgálat leletével kell igazolni. A dioptriahatár oka, hogy az ennél nagyobb fokú rövidlátó szem retinaleválásra való veszélyeztetettsége nagyobb, és ez a műtét után is megmarad. A IV kategóriában a műtét előtti fénytörési hiba mértéke –6,0 D-ig elfogadható szakszolgálati, illetve saját szakmájában, amennyiben a szemfenéken nem láthatók centrális, illetve perifériás myop degeneratív elváltozások.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
038–044	A fül betegségei H60-H95
038	A fül veleszületett rendellenességei Q16-Q17	EB	EB	EB	A	A

038 A meatus acusticus externus atresiája, a fülkagyló veleszületett deformitásai (microtia, macrotia), absentia auriculae, absentia meatus acustici externi. Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, amelyek műtéttel úgy oldhatók meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem marad vissza. Minősítésnél vegyük figyelembe az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését. Kísérő halláscsökkenés esetén a 044-es kódszám szerint is minősítendő.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
039	A külsőfül betegségei H60-H62	EB	EB	EB	EB	EB

039 Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati a custici externi, otitis externa, cholesteatoma et ekema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis a custici externi. Therápiára resistens vagy gyakran recidíváló ekematizált külső hallójárat-gyulladás. Gyógyult otitis externa minden kategóriában „A” lehet, minden más esetben „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
040	A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei H65, H68-H69	EB	EB	EB	EB	EB

040 Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

Kezelésre resistens, gyakran ismétlődő vagy elhúzódó lefolyású középfülhurutok hallásromlással járó esetei minden kategóriában „E”, ellenkező esetben abeosztás jellegétől függően „A” lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	O	I	II	III	IV
041	Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei H66, H70-H74, H95	EB	EB	EB	EB	EB

041 Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül a dhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot. Gyermekkorban, ritkán felnőtt korban előfordult otitis media acuta suppurativa utáni, mastoiditis acuta utáni állapot, gyógyultság, tünetmentesség és jó hallásfunkció esetén minden kategóriában „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
042	Otosclerosis H80	E	E	E	EB	EB

042 Otosclerosis. Az otosclerosis viszonylag gyakori megbetegedés, progrediáló folyamat, minden életkorban előfordul.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
043	Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai H81-H83	E	E	EB	EB	EB

043 Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.

Idetartoznak a hajó, a repülőgép és a gépjárművek mozgásával szembeni fülérzékenységek, valamint a kifejezett Méniére-betegség, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű – a roham alatt erősen romló – halláscsökkenés a jellemző. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniére-roham, ezért minősítése „E”. Labyrinthus működési zavarok, amelyek gyógykezelésre sem reagálnak (mozgásbetegség, kinetosis).

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	O	I	II	III	IV
044	Halláscsökkenés H90-H91
044/1	I. fokú egyoldali és kétoldali	E	E	EB	EB	EB
044/2	II. fokú egyoldali és kétoldali	E	E	E	E	E
044/3	III. fokú egyoldali és kétoldali	E	E	E	E	E
044/4	IV. fokú egyoldali és kétoldali	E	E	E	E	E

044/1 I.fokú: 20–30 dB = mérsékelt halláscsökkenés,

044/2 II. fokú: egyoldali és kétoldali = kifejezett nagyothallás,

044/3 III. fokú:61–90 dB = súlyos nagyothallás,

044/4 IV. fokú: 90 dB felett = gyakorlatilag süket.

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4m sb

30 dB = 2m sb

40 dB = a c. sb

40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequenciánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni.

A halláscsökkenés fokát súgott beszédhallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg.

A megadott értékek irányadók a különböző pontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű.

Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	O	I	II	III	IV
045–054	A keringési rendszer betegségei I00-I99
045	A szív veleszületett rendellenességei Q20-Q28
045/1	Keringési zavar nélkül	E	EB	EB	EB	EB
045/2	Keringési zavarral	E	E	E	E	E

045 A minősítés előtt kardiológus szakvéleménye is szükséges az esetleges elváltozásról. A 045/1 szerint minősíthetők azok a shunt nélküli a cyanoticus anomáliák, amelyek nem gátolják a keringést, mint pl. a positios anomálák (pl. dextrocardia), a nagyerek congenitalis corrigált transpositioja, továbbá a pitvari septumdefectus, ha nem áll fenn a pulmonális hypertonia, valamint a 4 éven túli, tökéletesen megoldott műtét utáni állapotok. Itt minősítendő a mitralis prolapsus syndroma, amennyiben Echo-CG vizsgálattal haemodinamikai zavart ugyan nem okoz, lényegében kezelést nem igényel, de rendszeres ellenőrzése szükséges: a minősítés „EB”. A 045/2 szerint minősíthetők a műtéttel ugyan egyszerűen megoldható, a felnőttkorban kb. 95%-ban észlelt anomálák (egymagában fennálló ductus Botalli, coarctatio a ortae, kamrai, pitvari septumdefectus, pulmonális stenosis, Fallot-tetralógia). Ezek nagy része a csecsemő- és gyermekkorban már műtéttel megoldott. Legtöbbször ezekkel az esetekkel találkozunk (kifogástalan állapot és keringés mellett az 1-es alkódszám szerint minősíthetők). Haemodinamikai vizsgálattal műtétet indikáló mitralis prolapsus syndroma. Az anoxia mértéke meghatározó, a keringésdynamikai következményeket figyelembe kell venni.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
046	A szív gyulladásos betegségei utáni állapot I00-I02, I09, I30-I33, I40–41.8	E	E	E	EB	EB

046 Febris rheumatica, pericarditis, endocarditis, myocarditis és pancarditis acuta rheumatica, myopericarditis chronica rheumatica, rheumás vitustánc, pericarditis acuta, endocarditis bacterialis et lenta, myocarditis. A lezajlott myocarditis után kórházi zárójelentéssel igazolt 5 évi teljesen panasz- és tünetmentesség esetén (vitium és minden maradványtünet nélkül) „A” minősítés hozható, bármilyen más esetben „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	O	I	II	III	IV
047/1	Reumás vitiumok I05-I09	E	E	E	EB	EB
047/2	Nem reumás vitiumok I34–39	E	EB	EB	EB	EB

047 Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, insufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 045 kódszám szerint minősül. A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt az első decompensatio már súlyos bal szívfél-elégtelenséget jelenthet. Minősítés előtt ECHO vizsgálatok, valamint kardiológus szakvéleménye szükséges az esetleges elváltozásról.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
048	Magasvérnyomás betegség I10-I15	EB	EB	EB	EB	EB

048 Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség. A IV kategóriában, saját szakmájában az enyhe, kivizsgált, gondozott, minden más szervi kórelváltozás nélküli, therápiára reagáló, jól beállított vérnyomással „EB” minősítés alapján alkalmas lehet. A magasvérnyomás minősítésénél, ha többszöri mérés után is a megengedettnél magasabb értékek mutatkoznak, az elbírálásnál figyelembe kell venni az anamnesisben esetleg szereplő genetikai tényezőket.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
049	Ischaemiás szívbetegség I20-I25	E	EB	EB	EB	EB

049 Infarctus myocardii, coronaria insufficientia, intermediaer coronaria syndroma, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis. Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
050	A tüdő-keringés betegségei; cardiomyopathia; szívelégtelenség I26-I28, I42, I50, E	E	E	E	E

050 Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai. Tüdőembólialezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is szigorú elbírálás szükséges. Minősítésnél figyelembe kell venni, ha valakinek végtag-thrombosisból eredő tüdőembóliája volt, mert ez bármikor ismétlődhet. Műtét utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide. Congenstiv cardiomyopathia (COCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák – HOCM (hypertrophiás obtructiv cardiomyopathia); IHSS (idiopathias hypertrophiás subaorticus stenosis); A SH (assimmetricus septumhypertrophia betegség).

Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum a cutum).

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
051	A szív ingerképzés és ingervezetés zavarai I44-I49	E	EB	EB	EB	EB

051 A trioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal a nterior hemiblock, bal posterior hemiblock, a rborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricula-ris paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibril-latio és flutter, extrasystolia és egyéb ingerképzési és ingervezetési zavarok.

Az ingerképzési, ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát kell mérlegelni.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
052	Hyper-, hypokinetikus keringés; alacsony vérnyomás R00.0-R00.2, I95	EB	EB	EB	EB	EB

052 Itt minősítendők azok az elváltozások, amelyeknek organikus háttere bizonyított, egyébként csak tünetként a 156 kódszám szerint minősítendők. Általában az alapbetegség figyelembevétele, illetve tisztázása szükséges. A haemo-dynamicai zavart okozó a rrhythmiák közé tartoznak a brady- és tachycardiák. Nem ritkák a velük járó szívdobogásérzés, szédülés, illetve ájulásérzés. Kisfokú bradycardiának nincs jelentősége egészséges egyénekben, főleg a kiváló fizikai állapotban lévőkben tekintendő normálisnak. A jelentős sinusbradycardia azonban sinuscsomó-betegség jele lehet. Gyengeséget, zavartságot és – ha az agyi keringés romlik – syncopét okozhat. Pitvari és kamrai extrasystolék is gyakrabban fordulnak elő lassú kamrafrequencia esetén.

Sinustachycardiáról beszélünk, ha a sinuscsomóból származó impulsusok hatására a szívfrequentia meghaladja a 100/percet. Kezdete és vége egyenletesen fokozódó, illetve csökkenő, nem hirtelen. Előfordulhat normális variánsként nyugalomban is, de ebbe csak akkor lehet belenyugodni, ha kizárható volt minden kóros lehetőség. A sinus-tachycardia magában nem betegség, mindig csak tünet, és az alapbetegségre utalhat, ha ezt tartjuk szem előtt, akkor a minősítésben az alapbetegség kizárása érdekében az ”E” hozható. A sinus-tachycardia és egyéb supraventricularis tachycardiák gyakori oka az alkohol és az alkoholmegvonás lehet. Egyes kategóriákban csak az ”E”, de az I-ben is ez a jánlott.

A normálisnál alacsonyabb vérnyomásértékek gyakran előfordulhatnak, de ezeket csak akkor tekintsük kórosnak, ha az klinikai tünetekhez vezet. Ebben az esetben is az alapbetegség tisztázása a cél. Bizonyos munkakörökbe, beosztásokba az alacsony vérnyomás ellenjavallt.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
053	Szívműtét utáni állapot, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények I51	I97	E	EB	EB	EB

053 Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), a rteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

Az árt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronariabypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúan ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA (New York Heart Association) szerinti II III. stádiumban történnek. A minősítések: „E”. A pacemakerrel végzett WPW sy. „kiütés” sikere esetén „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
054	Perifériás érbetegségek I60-I99	G45-G46
054/1	A központi idegrendszer keringési zavarai G45–46	I60-I69	E	E	E	EB
054/2	Érelmeszesedés, aneurysma, verőeres embólia és thrombosis I70	I71-I72,I74	E	E	E	E
054/3	Egyéb perifériás érbetegségek I73	I77-I79	E	E	E	EB
054/4	A visszerek, a nyirokerek és nyirokcsomók megbetegedései I80-I84, I86-I87, I88-I89	EB	EB	EB	EB	EB

054–054/1 Itt minősítjük a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, illetve az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi a neurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát, az intermittaló keringési zavarokat, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromákat, alocalisalható vasomotoros zavarokat, az ismétlődő collapsusokat, steel syndromákat, vertebrobasilaris syndromát, agyi a rtéria görcsét (TIA).

054/2 A rteriosclerosis, a theroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek a rteriosclerosisa.

Lényeges az érintett szervek vérkeringési zavarainak mértéke és következménye. A orta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma a 054/1, a szív aneurysma 049 kódszámok szerint minősítendő.

054/3 A ngiopathiák, thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség, TOA),

M. Raynaud, Raynaud-syndroma, a crocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

Erythromegalia rohamokban jelentkező megbetegedés meleg hatására.

Periarteritis nodosa, MCL-syndroma, a ngiitis hypersensitiva, granulomalethale mediolineare, Wegener-féle granulomatosis, a rteritis temporalis, microangio-pathia thrombotica, Takayasau-féle betegség. Teleangiectasia hereditaria hae-morrhagica, naevus (nem daganatos).

054/4 Endophlebitis, inflammatio venorum, periphlebitis, phlebitis suppurativa, thrombophlebitis, vena portae thrombosis, Budd-Chiari-féle syndroma, thrombophlebitis migrans.

Egyszeri alkalommal előfordult, nem ismétlődő, jól gyógyult, felületes vénagyulladás és thrombosis esetén egy év panasz- és tünetmentességgel – varicositas és végtagoedemanélkül – a III és IV kategóriában „A” lehet.

Phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).

Az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot 2 év panasz- és tünetmentességgel, keringési zavar, végtagoedema és recidivanélkül a II, III, IV kategóriába „A” lehet. A primer és recidiv varicositas, ulcus crusis lábszároedemá-val vagy anélkül minden kategóriában „E”.

Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus, haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

Gyakori kiújulással, vérzéssel, kifekélyesedéssel járó nodus minősítése „E”. A tünetet, panaszt nem okozó, szövődménymentes esetekben „A” lehet.

Eredményes műtét után 1 évvel tünet- és panaszmentesség esetén, recidivanélkül „A” lehet.

Varicocele műtéti megoldás nélkül „E”, eredményes műtét után „A”.

Visszérgyulladás utáni tünetegyüttes megléte esetén „E”.

Itt minősítendő a nem specifikus, nyirokerek és nyirokcsomók gyulladásos, valamint a nem gyulladásos megbetegedései. Lymphadenitis, lymphangitis, lymphoedema, lymphangiectasia esetében a kórlefolyástól, a szövődménytől, a szerv funkciójától, valamint a megbetegedés jellegétől, időbeli lefolyásától függően, az egészségügyi dokumentáció leírása ismeretében kell a minősítést meghozni.

A 054/4 kódszám meg nem nevezett és külön nem minősített eseteiben „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
055–061	A légzőrendszer betegségei J00-J99
055	Légzőrendszer veleszületett rendellenességei A mellkas deformitásai Q30-Q34, Q67.5-Q67.8	E	EB	EB	EB	EB

055 Veleszületett gégeszűkület, légcsőszűkület, lépsejttüdő, cystás tüdő, absentia, aplasia, hypoplasia, sequestratio pulmonum, bronchiectasia congenita. Pectus carinatum, pectus excavatum, a gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világra hozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtéte(i) utáni állapotok, neurovascularis vállöv-syndroma („TOS”), ha nyaki borda vagy egyéb fejlődési rendellenesség okozza.

A fenti fejlődési rendellenességek panaszokat okozó formáit többnyire sebészetileg már megoldották. Ezekben az esetekben a 061/3, illetve 061/4 szerint kell minősíteni.

Amennyiben sebészeti beavatkozásra a beteg panaszai hiányában nem került sor, a minősítés a kórelváltozástól, a terhelhetőségtől, a funkció működésétől az egészségügyi dokumentáció (szakkivizsgálás, zárójelentés) ismeretében hozható meg.

Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, melyeket műtéttel úgy oldottak meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem maradt vissza. Minősítésnél figyelembe kell venni az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését, a funkció zavartalanságát.

A mellkas deformitásait enyhének tekintjük és a szerint minősítjük az okat az eseteket, ahol cardio-respiratoricus zavar nincs (pectus carinatum, pectus excavatum). Legtöbb esetben a minősítés „A”- Közepesen súlyosnak akkor vesszük az elváltozást, ha a terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat mérsékelt fokú működészavart igazolt; súlyosnak a kifejezett légzési és keringési zavarral járó esetek tartandók, ezekben az esetekben minden kategóriában „E” a minősítés. Minden világra hozott mellkasi deformitást komolyan kell mérlegelni és a minősítést ennek megfelelően kell meghozni, mivel az életkor előrehaladásával a cardio-respiratoricus functiók romlanak.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
056	A felső légutak egyéb betegsége J30-J39	E	EB	EB	EB	EB

056 Rhinitis chronica, rhinitis allergica (allergiás rhinitis pollentől, szezonális allergiás rhinitis, állandósult, évszaktól független), vasomotoros rhinitis, ozaena.

Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges; allergológiai vizsgálati eredmény vagy kórházi kivizsgálás, annak zárójelentése szükséges a betegség kizárásához, a minősítés csak ezek ismeretében lehet pozitív. Az alkalmasság megítélésében a klinikai képet, az allergiára szedett gyógyszert, a betegség fennállásának idejét is figyelembe kell venni!

Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van: időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A vizsgálatok során a bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. A minősítés I–IV kategóriákban „EB” alapján alkalmas lehet, a szenzibilizáció növekedésének és kiteljesedésének az esélye igen nagy és bizonyos beosztások ellátását idővel lehetetlenné teszi.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget már korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, illetve van, kezeléssel állapotabizonytalanul befolyásolható. Több allergén-re pozitív a bőrpróba, de döntően tavasszal, illetve a nyár elején (fű-, különböző pollenszezon), vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz.

Súlyosnak számít a gyerekkor óta, vagy több mint 3 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke-oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenysége van a Prick teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Súlyosnak számít az apollinosis is, amely olyan tünetekkel kezdődik, hogy akut ellátásra szorul.

A fenti fokozatokat nem lehet mereven figyelembe venni, hiszen az egyes kórmegállapítások, vizsgálati leletek, eredmények nem mindig a leírtakat tartalmazzák, azok keverten is előfordulhatnak. Csak az egyértelműen bizonyított, gyógyszerre nem reagáló esetben alkalmaz ható „E” minősítés!

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
057	Idült melléküreg-gyulladás; orrpolypus; egyéb rendellenességek J32-J34	EB	EB	EB	EB	EB

057 Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét). Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis, septumdeviatiok, orrkagyló-hypertrophia, mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága.

Eredményes műtéti kezelés után „A” lehet, kivéve, ha egyéb chronicus légzőszervi megbetegedéshez társul; valamint a recidiváló sinusitiseket; recidiváló, gyakran operált orrpolyp eseteit és ha a recidiváló orrpolyp allergiás eredetű.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
058	A gége, légcső idült betegségei; a hangszalagok és a gége bénulása J37-J38	EB	EB	EB	EB	EB

058 Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica, laryngoplegia, paralysis glottidis.

Mindegyik betegségcsoportban figyelembe kell venni a légzési zavar, hangképzési zavar súlyosságát, a beszéd érthetőségét, fontos továbbá a bénulás oldalisága. A terápiás kísérletek eredménytelensége E minősítést eredményez.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
059	Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tbc; tbc-s eredetű izzadmányos mellhártyagyulladás utáni állapot A15-A16, A 19	B90
059/1	Bizonyítottan inaktív állapot minden funkciózavar nélkül	A	A	A	A	A
059/2	Egyéb minden esetben	E	E	E	E	E

059 Idetartoznak amycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aethiológiai factor.

A tbc-s állapot kórház, tüdőgyógyintézet, gondozóintézet által igazolt inaktivitásának 2 éven keresztüli fennállása után minősíthető „A”-nak abban az esetben, ha rtg, We, tenyésztés, légzésfunkció is bizonyítottan negatív, ellenkező esetben „E”.

A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 061/3 és 061/4 szerint történik.

059/1 Az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kis kiterjedésű, functiokárosodás nélkül; inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül; maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis; maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

059/2 Az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltratív, nodularis, cavernosus), hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó- (hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis) gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

Ide tartozik az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral; inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral; közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis; kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-gyulladás.

Idetartozik az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral; inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral; kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések; inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
060	Idült alsó légúti betegségek J40-J45
060/1	Idült hörghurut és hörgőtágulat J40-J42	J44	E	EB	EB	EB
060/2	Tüdőtágulat J43	E	E	E	E	E
060/3	Asthmabronchiale J45	E	EB	EB	EB	EB

060 Bronchitis chronica (simplex, mucopurulenta, obstructiva), bronchiectasia (fusiformis, postinfectiosa, recur-rens). Emphysema pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma. Extrinsic, illetve intrinsic a sthmabronchiale.

060/1 Minden esetben a betegségek megítéléséhez, a minősítés meghozatalához egészségügyi dokumentáció (kórházi zárójelentés, gondozóintézeti leletek) ismerete szükséges. Az egy helyen történő minősítés miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együttes tárgyalására abronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor azt kell figyelembe venni, hogy az állapotot további megterheléssel ne rontsuk. Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotokra, a minősítés „E”. A III, IV kategóriákban egészségügyi dokumentációval igazolt enyhe, mérsékelt, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélküli esetekben „A” lehet.

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei.

A restrictiv, osbstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyosságának mértékét a statikus légzésfúnctios paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell – érték százalékában:

– enyhe fokú 76–60,

– kp. fokú 60–50,

– nagyfokú 50 alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (Tiffenau, IGV) határozzák meg. A légúti obstructio lényeges kritériuma alégúti áramlási ellenállás fokozódása. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, a mi vérgáz analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

060/2 A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből kell kiindulni. A folyamat súlyosságának megítélésénél azt kell figyelembe venni, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.

060/3 Idesorolandó rhinitis allergica talaján vagy más allergiás folyamat esetén kialakuló a sthma is. Az anamnesis-ben szereplő gyermekkori a sthma (pl. a sthma thymicum) a spasticus légzés a sthmának minősített esetei. Gyógyult, minimum 10 éve tünet- és panaszmentes, gyógyszerszedés nélküli, jó légzésfunkciókkal, szakintézet által igazolt esetekben „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
061	A mellhártya és alégzőrendszer egyéb megbetegedései J85-J99
061/1	Mellhártyagyulladás utáni állapo J85-J92	EB	EB	EB	A	A
061/2	Spontán légmell utáni állapot J93	EB	EB	EB	EB	EB
061/3	Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot, légzésfunkciós zavar nélkül J95	EB	EB	EB	EB	EB
061/4	Tüdőműtétek utáni állapot J98	E	E	EB	EB	EB

061–061/1 A nem tbc-s eredetű mellhártyagyulladások (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: a dhaesio pulmonis et pleurae, calcifica-tio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativabacterialis, nem gümőkóros, nembacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistulanélkül.

A felsorolt betegségek: izzadmány vagy a ktív tbc nélkül, valamint izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bakteriális ok említésével „A”- Minden más esetben „E”.

061/2 Pneumothorax (acuta, chronicus, spontaneus, tensivus, congenitalis, traumaticus). Lényeges, hogy miként és mikor alakult ki, figyelembe kell venni a gyakoriságot, valamint a ptx. és az alkalmassági vizsgálat között eltelt időt. A III és IV kategóriában a konzervatív vagy műtétileg megoldott ptx. csak a traumás eredetű esetekben lehet „A”.

061/3 Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt, és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurva-tum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta).

A minősítés meghozatalakor figyelembe kell venni a 059 kódszám alatti megállapításokat is. Minden esetben kórházi zárójelentés szükséges, amelyből egyértelműen kideríthető, hogy az elvégzett beavatkozás milyen okból, milyen kórelváltozás miatt történt. Ha ez olyan jellegű, amelynél szövettani diagnosis is indokolt, akkor hystológiai lelet is szükséges a minősítés meghozatalához. (Nem mindegy ugyanis, hogy a beavatkozást „csak” diagnosztikai vagy therápiás okból, illetve valamilyen mediastinumi elváltozás miatt végezték el.) A minősítésnél a sebészi beavatkozás jellegét, valamint az utána esetlegesen fennálló panaszokat, tüneteket, funkcióelváltozásokat, légzésfunkciós eltéréseket, mozgáskorlátozottságokat is figyelembe kell venni, és ezek ismeretében kell a kategóriákra a minősítést meghozni. 061/4 Segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
062–077	Az emésztőrendszer betegségei K00-K93
062	Ajak- és szájpadhasadék Q35-Q37	EB	EB	EB	EB	EB

062 A lágy- és keményszájpad egy- és kétoldali hasadékai; a jakhasadék egy- és kétoldali; a szájpad-ajakhasadék egy-és kétoldali elváltozásai. Mivel ezek a fejlődési rendellenességek csecsemő-, kisgyermekkorban legnagyobb százalékban műtéti megoldáson esnek keresztül, fiatal felnőtt korban általában a maradványtüneteivel találkozunk. Ilyenek lehetnek az esztétikai szépséghibák a nem teljesen sikeres műtét következtében, esetleges beszédhibák a nem megfelelő és kielégítő logopaediai foglalkozás következményeként. Amennyiben az elváltozást eredményes műtéttel szanálták és esztétikailag, valamint beszédképzésileg is kifogástalan a személy állapota, úgy minden kategóriában „A” lehet. Zárt lágy- és keményszájpad és esztétikailag nem éppen sikeres a jakhasadék-egyesítés – ha a beszédképzés, -érthetőség kifogástalan – szintén minden kategóriában „A” lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
063	Az emésztőrendszer veleszületett rendellenességei Q38-Q45	EB	EB	EB	EB	EB

063 Stenosis seu strictura oesophagei congenita, oesophagus dilatatio et diverticulum congenitum, stenosis seu stric-tura pylori congenita, cardiospasmus congenita, diverticulum ventriculi congenitum, Meckel-féle diverticulum, megacolon congenitum.

Kórházi zárójelentések, rtg. és egyéb szakvizsgálati leletek szükségesek. A rekeszsérv, a gyomordiverticulumok kimutatására elsősorban a gyomor rtg. vizsgálat hivatott. A vékony- és vastagbél felszívódási zavarai (malabsorptios syndroma), sprue betegség klinikailag emésztési zavarokat, hiányállapotok tüneteit okozzák. Biztos diagnosis esetén, mivel sok esetben igaz olhatóan gluténérzékenységről van szó, „E”, mivel gluténmentes diétabiztosítása és az elégtelen felszívódás miatti hiányzó anyagok substitutioja szükséges.

Meckel-diverticulum klinikai jelentősége, hogy időnként súlyos szövődményeket okozhat. Fiataloknál bélelzáródást is előidézhet, vagy vakbélgyulladás tüneteit utánozhatja. A megoldás sebészi, a diverticulum eltávolítása.

Megacolon veleszületett formája ritkán kezdődik felnőtt korban, de ha igen, a minősítés „E”.

Csecsemő- és kisgyermekkorban történt eredményes műtéti megoldás után panasz- és tünetmentesség esetén, jó funkcióval „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
064	Foghiány; fogszuvasodás K00-K02	EB	EB	EB	EB	EB

064 A nodontia, hypodontia és oligodontia. Caries dentis.

A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni a rágóképesség csökkenését. A rágóképesség csökkenését%-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenésnél „E” minősítés hozható. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával.

Alapszabályként kell elfogadni: minden olyan esetben, amikor a frontális fogak hiánya (egy vagy több), valamint a frontális fogak szuvasodása (egy vagy több) áll fenn, minden kategóriában csak „I” minősítés hozható, a mi azt jelenti, amennyiben a fogazat sanatioja megtörtént, igazolás vagy bemutatás alapján „A” minősítés adható. Egyes kategóriákban, beosztásokban csak rögzített fogpótlás engedhető meg. Ezzel kapcsolatban, amennyiben a személy kivehető fogpótlással rendelkezik, csak „I” minősítés adható addig, amíg rögzített fogpótlásra nem cseréli. A pre-, illetve molaris fogak súlyos carieses, sok esetben radixos állapota miatt csak szintén „I” minősítés hozható. A fogazat állapotát nemcsak egészségi, hanem esztétikai szempontból is figyelembe kell venni. Ezért is szigorúak a minősítésükkel kapcsolatos álláspontok.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
065	Gingivitis és periodontium betegségei K05	EB	EB	EB	EB	EB

065 Gingivitis marginalis chronica (gingivitis simplex); gingivitis ulceronecrotica acuta; abscessus gingivalis, parodontalis; pericoronaritis chronica; parodontitis chronica; parodontosis.

A fogazat, illetve a fogágy állapotának elbírálásához fogszakorvosi, szájsebészeti vizsgálati eredmény, illetve szakvélemény ismerete szükséges.

Az íny gyulladását duzzanat, pirosság, a normális kontúrok megváltozása, exudatum és vérzés jellemzi. A duzzanat kimélyíti az ínybarázdát az íny és a fog között, és ínytasakok alakulnak ki. Az ínygyulladás igen gyakori, lehet a cut, chronicus vagy visszatérő.

Parodontitis chronica esetében az ínytasak az egyik jellemző lelet. Előrehaladott fogágy gyulladásnak a fokozott fogmozgás a másik jellemző tünete. Főleg a felső frontális fogak „elvándorolnak”. Kopogtatásra érzékenyek. A fognyak közeli csontállomány elpusztul (I. fokozat), II. fokozatban a középső, III. fokozatban az apicalis harmadba eső csontot is érinti a pusztulás. A parodontosis rendszerint 25. élet év alatt kezdődik. Jellemző a frontfogak fokozott mozgathatósága, elvándorlása, dőlése. Fogágytályog, csontpusztulás. Az ”A” minősítés szakvélemény ismeretében a megnyugodott parodontium károsodáskor, csontpusztulást nem mutató esetekben hozható, halegalább 1 éve az elváltozás remisszióban van. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontium károsodás minősítése „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
066	Fog-, a rcanomáliák K06-K07	E	E	E	E	E

066 Az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elváltozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók. Azok az elváltozások tartoznak ide, amelyek már functiozavart, valamint az elvégzett műtétek utáni hegesedések működési zavart okoznak, vagy torzítják az arcot. Idetartoznak azok a súlyos torzulások vagy elváltozások is, amelyeknél a beszéd- és a rágófunctio jelentős zavara jelentkezik, illetve korlátozott, akadályozott.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
067	Az állcsontokon és a szájüregi szerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot K09-K14	EB	EB	EB	EB	EB

067 Az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményei, valamint az állcsontokon és a szájüreg szervein végzett műtétek utáni állapotok.

Minden esetben gyógyintézeti zárójelentés, fogszakorvosi, szájsebészeti szakvélemény ismeretében, a sérülés, a betegség jellegétől függően kell a végső minősítést meghozni. Teljes tünet- és panaszmentesség esetén, kifogástalan funkció mellett az esettől függően, a történéstől számítottan 2 év után „A” minősítés is hozható. A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után „E” minősítést kell hozni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után torzulások és functiozavarok állnak fenn.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
068	A nyelőcső, gyomor és nyombél betegségei K20-K31
068/1	A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota K20-K23	EB	EB	EB	EB	EB

068–068/1 A chalasia cardiae, cardiaspasmus, oesophagitis, gastrooesophagealis reflux, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei a cquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

Gastroenterologiai kivizsgálási szakvélemény, egészségügyi dokumentáció, zárójelentések szükségesek a minősítések meghozatalához.

A nyelőcsőgyulladások stádiumait nyelőcsőtükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni, de a minősítés „EB”. Idült nyelőcsőgyulladás utáni állapot, szűkülettel járó hegesedés esetén „E” a minősítés. A „reflux”-nyelőcsőgyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcső-tükrözéssel kell igaz olni, és alátott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint kell minősíteni, bár ez minden esetben „EB”.

Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat bizto-sítja. Ha tágítás vált szükségessé, vagy az elvégzett műtét eredménytelen, „E” a minősítés. A nyelőcső fekélyeinek prog-nosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt, „E” a minősítés.

A nyelőcső-diverticulumok (gurdélyok) elsősorban röntgenvizsgálattal, oesophagoscoppal igaz olhatók. Még a panaszt sem okozó, de a nyelőcső-bennéket visszatartó diverticulumok esetén is a minősítés „E”. Panaszokat okozó, valamint esetleg rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
068/2	A gyomor- és nyombélfekély K25-K28	EB	EB	EB	EB	EB

068/2 Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, et perforata; duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

Anamnesztikus adatok fontosak. A gyomor- és nyombélfekély bármely formájánál minden kategóriában „EB”.

Az inactív, recidivanélküli fekélybetegség teljesen panaszmentes esetei, valamint a panasszal járó, de jelenleg sem rtg. vizsgálattal, sem gastroscopiával activitást vagy hegesedést nem mutató esetek, helikobacter pilori gyógykezelése után, 5 év panasz- és tünetmentesség esetén „EB” minősítés szerint alkalmas lehet a többi kategóriában.

Bizonyítottan valamilyen kémiai anyag, gyógyszerek vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyult fekélynél, ha a típusos „fekélybetegség” nem nyilvánvaló, „I” minősítés adható, 1 év után negatív esetben minősíthető.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
068/3	Gyomorműtét utáni állapot K91.1	EB	EB	EB	EB	EB

068/3 Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma. A namnesis, gyógyintézeti zárójelentések, szakvizsgálati leletek szükségesek a minősítés meghozatalához. Perforátiót követő sutura esetét követően 5 év után, minden vonatkozásban negatív esetben „EB” elbírálással mérlegelendő az egyes kategóriákba való alkalmasság. Egyéb esetekben a III és IV kategóriánál az elbírálás – minden panasz-, tünet- és funkciózavar nélkül – lehet „A” is. Szükség esetén passage- vagy egyéb szakvizsgálatok elvégezhetők, amennyiben ezek a döntés meghozatalához szükségesek. Idegen test eltávolítása céljából végzett gastrotomia utáni állapot esetén az egészségügyi dokumentációban foglaltak ismeretében, panasz- és tünetmentességnél, jó funkciónál „A” minősítés adható minden kategóriában.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
068/4	Idült gyomor- és nyombélhurut K29-K31	EB	EB	EB	EB	EB

068/4 Gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, dyspepsia, duodenitis, gastroduodenitis, pylorus spasmus.

Anamnesis és egészségügyi dokumentáció szükséges az elbíráláshoz.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
069	Hasfali és hasüregi sérv K40-K46	EB	EB	EB	EB	EB

069 Hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica. Kórházi zárójelentés, műtéti leírás szükséges.

Eredményes műtéttel megoldott esetekben 1 év panasz- és tünetmentesség esetén, recidivanélkül, az anamnesisben korábbi recidiva említése nélküli esetekben a – hernia diaphragmatica kivételével – gyakorlatilag minden kategóriában „A” lehet. Ismételten kiújuló, a tartószövetek gyengülésével járó esetekben, valamint a hernia diaphragmatica esetén a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
070	Nem fertőző eredetű idült vékony- és vastagbélgyulladás; belek egyéb betegségei K50-K52, K55, K66, K57-K59, K90	EB	EB	EB	EB	EB

070 Enteritis regionalis (Crohn-betegség), enterocolitis chronica (colitis ulcerosa), proctocolitis idiopathica ulcerosa, belek diverticulosisa, irreitabilis bél syndroma, coeliakia, sprue, steatorrhoea, egyéb nem fertőző eredetű gyomor-, bélés vastagbélhurut. Kórházi zárójelentések, szakvizsgálati leletek szükségesek.

Az enyhe formák gyakran funkcionális eredetűek lehetnek, elsősorban panaszokkal és kevés vagy semmi kóros vizsgálati eredménnyel járnak. Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázs-zavarok mutathatók ki abélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgennel vagy vastagbéltükrözéssel mutatható ki. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázs-zavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek, gyógyszeres kezelés általában szükséges. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázs-zavar, műtét igénye és septicus állapot tartozhat.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
071	Bélelzáródás műtéte utáni állapot, funkciókárosodás nélkül K56	EB	EB	EB	A	A

071 Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, a dhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus, egyéb okú bélelzáródások.

Kórházi zárójelentésben leírtak és az utókezelés ismerete szükséges a hhoz, hogy tünet- és panaszmentesség, valamint jó funkció esetén, a történéstől számított 1 év után „A” minősítés legyen hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
072	Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapot, hashártyagyulladás utáni állapot K63, K65, K91-K93	EB	EB	EB	EB	EB

072 Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, a dhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok. (A hasi sérülések utáni állapotok a 143 kódszám szerint minősítendők) Peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tuberculosa.

Kórházi zárójelentés, vizsgálati leletek, műtéti leírás, gondozóintézeti igazolás szükségesek a minősítésekhez.

A lényegében maradandó károsodás, panaszok és tünetek, valamint működési zavar nélkül gyógyult, műtétek utáni állapotok minősítése a III, IV kategóriákban lehet „A”. A kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások minősítése „E”.

Peritonitis után alényegében maradandó károsodás nélküli gyógyulás, panasz- és tünetmentesség esetén, működési zavar nélküli, állapotok minősítése minden kategóriában „A” lehet. „E” minősítést kell hozni a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igényelt esetekben. A peritonitis tuberculosa esetén „A” minősítés hozható abban az esetben, ha a gyógyulást követően 2 éven keresztül inactív a folyamat, panasz- és tünetmentes, valamint működési zavar nem áll fenn. Ellenkező esetekben, különböző a dhéziók megléte esetén a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
073	A végbél és végbélnyílás betegségei K60-K62	EB	EB	EB	EB	EB

073 1. fissura a ni, fistula a nalis, abscessus a ni, sacrococcydeális dermoid, sinus pilonidalis (műtét után), 2. prolapsus canalis a nalis, prolapsus mucosae recti, 3. strictura (sphincter) a ni.

Kórházi zárójelentés, műtéti leírás, szakvizsgálati leletek ismerete szükséges.

1. Műtéti megoldással egy év panasz és tünetmentesség esetén recidivanélkül A minősítés lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
074	Máj betegségei K70-K77, B15-B19	EB	EB	EB	EB	EB

074 Degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, steatosis hepatis, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, a trophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorena-lis syndroma, májinfarctus, hepatosis, cholangitis. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása. Hepatitis infectiosa (A, B, C, D, E); inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg.

Egészségügyi dokumentációk (kórházi zárójelentések, szakorvosi, laboratóriumi leletek, diagnosztikai eszközös vizsgálat lelete) ismerete szükséges.

Bármilyen májelváltozás, az idült májgyulladás közepes és súlyos formái, az actív ún. a gresszív májgyulladás esetén, az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotában a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolásai alapján, valamint a nyelőcsővisszér-vérzéssel járó májcirrhosisokban „E”minősítést kell alkalmaz ni.

A lezajlott hepatitis infectiosa megbetegedés esetén kórházi zárójelentés, valamint UH és laboratóriumi májenzimvizsgálatok ismerete szükséges. Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik. A betegek egy részének azonban még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatiós, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia).

A klinikailag bizonyítottan gyógyultnak minősített esetben 1 év után – tünet- és panaszmentesség, funkciókárosodás és maradványtünetek nélkül – „A” minősítés hozható mindegyik kategóriában.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
075	Az epehólyag, epeutak betegségei; epehólyag-eltávolítás utáni állapot K80-K82, K83, K91.5	EB	EB	EB	EB	EB

075 Cholelithiasis, cholecystitis acuta calculosa, cholecystitis acuta et chronica, occlusio, stenosis, strictura ductus seu vesicae felleae, hydrops vesicae felleae, dyskinesiabiliaris, postcholecystectomias syndroma.

Dyskinesia esetén, epehólyag-betegségre utaló mérsékelt panaszok, kimutatható szervi betegség nélkül, „EB” elbírálás alapján kell a minősítést meghozni. Az epehólyag-eltávolítás műtéti beavatkozása után a klinikai gyógyulást követően – panasz- és tünetmentesség esetén, jó funkció mellett – 1 év után minden kategóriában „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
076	A hasnyálmirigy betegségei K85-K86, K87.1	EB	EB	EB	EB	EB

076 Pancreatitis acuta et chronica, pancreas necrosis, abscessus pancreatis, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei, cytomegalovirus okozta pancreatitis, mumpszhoz társuló pancreatitis.

A hasnyálmirigy-gyulladás minden formáját komolyan kell értékelni. Kórházi zárójelentésben foglaltak ismerete szükséges. Az akut és chronicus pancreatitisnek legtöbb esetben kiváltó oka az epeútbetegség vagy az alkoholizmus. Az alkoholos pancreatitis első nyílt fellángolása során klinikailag a betegséget „akut”-nak, szövettanilag azonban már „chronicus”-nak kell tekinteni. A pancreatitis tünetei, formái az enyhe hasi és emésztési panaszoktól a viharos, súlyos formának minősülő, nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival, valamint a natómiai elváltozásával járó kórképekig terjedhetnek. Bármilyen hasnyálmirigy-betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot minősítése „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
077	A lép betegségei; sérüléses és egyéb eredetű lépki-irtás utáni állapot D73, S36	E	E	E	EB	EB

077 Hypersplenia, hyposlenia, cysta splenis, abscessus splenis, infarctus splenis, perisplenitis, splenitis, anaemia splenica (Banti-syndroma), status post splenectomiam.

A lép betegségei mint önálló betegségek ritkák, alép bántalma rendszerint valamely alapbetegség tünete, és ilyen szempontból kell a minősítést is nézni. A belgyógyászati javaslat alapján eltávolított lép esetében szintén az alapbetegséget kell általában figyelembe venni.

A lép eltávolításnak legfőbb indikációja a hereditaer sphaerocytosis, az idiopathias thrombopenias purpura (Werlhof-kór). Splenectomia történik alép rupturája, abscessusa, daganata, alép izolált tuberculosisa, lépvénathrombosisa, Gaucher-kór esetén. A lép egyes betegségeinél, valamint a splenectomia esetén – függetlenül a ttól, hogy az milyen okból történt – a minősítés fokozott igénybevétellel járó beosztás esetében „E”. Secunder, átmeneti hypersplenia megítélésekor az alapbetegségtől függően „A” minősítés is hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
078–091	A bőr és bőr alatti szövet betegségei L00-L99
078	Veleszületett rendellenességek Q80-Q82, Q84-Q85	E	E	E	EB	EB

078 Keratosissal, hólyagképződéssel, kötőszöveti rendellenességgel vagy tumorképződéssel járó öröklődő bőrbetegségek.

Ichthyosis congenita-ichthyosis vulgaris, -x-kromoszómához kötött ichthyosis, urticaria pigmentosa, bőrpigment-túl-tengés, veleszületett, nem daganatos a nyajegy-nevus flammeus, jóindulatú familiaris pemphigus (Hailey-Hailey), örökölt tenyér- és talpszarusodás, cutis laxa hyperelastica, follicularis keratosisok, veleszületett alopecia, haj és szőrzet veleszületett rendellenességei, a nonychia, a kültakaró egyéb veleszületett rendellenességei, neurofibromatosis (morbus Recklinghausen). Enyhe fokú, gyógyszeres terápiát nem igénylő, munkaképességet nem befolyásoló esetekben lehet „A”

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
079	A bőr és a bőr alatti szövet gümőkórja A18.4	E	E	E	E	E

079 Tuberculosis cutis luposa (lupus vulgaris), tub. verrucosa cutis, tub. cutis colliquativa (scrophuloderma), tuber-culidek – lichen scrophulosorum, erythema indurativum Baz in, erythema nodosum tuberculoticum.

Bőr- és tbc-gondozói szakkonzultáció szükséges. Általában abelső szervi tbc-vel kapcsolatosak a bőr és bőr alatti szövet specifikus kórelváltozásai, de lehet foglalkozással összefüggő is (állatgondozás).

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
080	A bőr és bőr alatti szövet fertőződései L00-L08	EB	EB	EB	EB	EB

080 Carbunculus, furunculus, panaritium, paronychia, abscessus, cellulitis diffusa, lymphangitis acuta, lymphadenitis acuta, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma, a bőr és a bőr alatti szövet egyéb localis fertőzései.

Szükség esetén bőrgyógyászati szakkonzílium szükséges.

A heveny lefolyású körülírt vagy kiterjedt felszínes vagy mély pyodermák esetén, amelyek maradványtünetek nélkül gyógyultak, „A” minősítés hozható minden kategóriában. Bőrgyógyászati szakvélemény szükséges a kórelváltozásról és gyógytartamáról, illetve a várható progresszióról. A kiterjedt furunculosis, hegesedéssel gyógyuló, kiújulási hajlamot mutató pyogen fertőzések, tartós therápia szükségessége esetén „E”minősítés hozható. Az egyenruha viselését vagy a mozgást gátló idült bőrfertőzések esetén, amelyek gyógyulás után is maradandó functiózavart (lymphostasis, keloidképződés, contractura stb.) okoznak, a minősítés minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
081	Gombák okozta betegségek B35-B49	EB	EB	EB	EB	EB

081 Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzógomba-fertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

A kórelváltozás minősítéséhez szükséges igénybe venni bőrgyógyászati szakkonzíliumot, megtudakolva a kórelváltozás gyógytartamát, a várható progressziót, az t, hogy gyógykezelés esetén várható-e a kórelváltozás recidívája. Ennek ismeretében kell a minősítéseket az egyes kategóriákon belül az egyes munkakörökre meghozni. Superficiális fertőzések (pityriasis versicolor), valamint az enyhe fertőzések esetén „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
082	Hólyagos bőrbetegségek L10-L14	E	E	E	E	E

082 Dermatitis herpetiformis (Duhring), subcornealis pustularis dermatosis, pemphigus, pemphigoid, impetigo herpetiformis, egyéb hólyagos bőrbetegség, hólyagos photodermatosisok.

A kórelváltozás minősítéséhez javasolt igénybe venni bőrgyógyászati szakkonzíliumot.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
083	Ekzema és contact dermatitis L20-L30	EB	EB	EB	EB	EB

083 Dermatitis contacta, ekzema a cutum et chronicum.

Szakvizsgálati lelet ismerete szükséges. Bőrgyógyászati szakkonzílium igénybe vehető.

A contact dermatitis, a neurodermatitis, az atopiás dermatitis gyakori mikróbás felülfertőződéssel vagy extracutan szövődményekkel járó eseteiben, az egyenruha-viselés vagy a szakfeladat ellátásának akadályoztatása is felmerül. A folyamat súlyosságának megítélésénél figyelembe kell venni az esztétikai szempontokat is.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
084	Lichen L28	L43	E	E	E	E

084 Lichen planus, lichen nitidus, lichen ruber moniliformis, lichen striatus, pruritus, prurigo, lichenificatio és lichen simplex chronicus Vidal, dermatitis factitia. Bőrgyógyász szakkonzílium szükséges. Minden kategóriában „E”aminősítés.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
085	Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozások L40	E	EB	EB	EB	EB

085 Arthropathia psoriatica, a crodermatitis continua Hallopeau, parapsoriasis, pityriasis rosea, pityriasis rubra pilaris.

A pityriasis rosea esetei – amennyiben megfelelő egészségügyi dokumentáció alátámasztja – minden kategóriában „A” lehetnek. A parapsoriasis körülírtabb formáinak, valamint a psoriasis szövődményes (erythrodermia, arthropathia, neurosis) eseteinek, a pityriasis rubra pilarisnak, a crodermatitis continua Hallopeaunak a minősítése minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
086	Urticaria (csalánkiütés) L50	EB	EB	EB	EB	EB

086 Urticaria allergica, urticaria idiopathica, hő urticaria, urticaria chronicum, urticaria periodica recurrens.

Allergológiai vizsgálati lelet szükséges.

A különböző kóreredetű urticariák közül az acut lefolyásúak jó gyógyhajlamúak. Az élet folyamán egy-két esetben ismert vagy ismeretlen anyagtól kis kiterjedésben, körülírt formában megjelent urticaria esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
087	Erythemas állapotok L51-L54	E	E	E	EB	EB

087 Erythema toxicum, erythema exsudativum multiforme, erythema nodosum, rosacea, lupus erythematosus (discoides) non disseminatus, egyéb erythemás állapotok. Bőrgyógyász szakkonzíliuma szükséges a rosacea és a periorális dermatitis diagnózisainak felállításához, hogy a minősítést korrektül lehessen meghozni.

A rosacea, perioralis dermatitis diagnózisai esetén a III, IV kategóriákban „A” lehet. Egyéb esetekben és kategóriákban „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
088	A haj, a hajtüszők, a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek betegségei L63-L70, L72-L75	EB	EB	EB	EB	EB
088/1	enyhe	A	A	A	A	A
088/2	kp. súlyos	EB	EB	EB	EB	EB
088/3	súlyos	E	E	E	E	E

088 A lopecia, hirsutismus, folliculitis, a nhidrosis, miliaria rubra, a cne, a theroma cutis, seborrhea, hypertichosis.

088/1. alszakasz szerint min?sülnek az alopecia a reata, a miliaria rubra és a faggyúmirigyek megbetegedésének körülírt enyhe formái

088/2. vagy a 088/3. alszakasz szerint min?sítend? az alopecia a trophicans, a folliculitis decalvans, folliculitis abscedens et suffodiens, valamint a haj egyéb rendellenességei, az acne betegség súlyossága, kiterjedése.

088/3. alszakasz szerint min?sülnek az acne keloides és az alopecia totalis (kivéve a veleszületett formákat).

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
089	A bőrfestenyzettség rendellenességei; bőr túltengéses és sorvadásos állapotai L80-L85, L90-L91	EB	EB	EB	EB	EB

089 Leucodermak (albinismus, vitiligo), gyulladást követő hyperpigmentatio, chloasma, ephelis, melanin hyperpig-mentatio (lentigo), egyéb veleszületett és szerzett pigmentatio – rendellenességeik [különböző endokrinológiai kórképek diffús hyperpigmentátiot okoznak (morbus A ddison, hyperthyreosis), bizonyos gyógyszerek és kémiai anyagok hyperpigmentációt, más tényezők depigmentatiót idéznek elő], tetoválás. Seborrhoeas keratosis, a canthosis nigricans a cquisita, dermatosclerosis localisata, lichen sclerosus et a trophicus, elastosis perforans serpiginosa, hyperkeratosis, keratoderma, ichthyosis a cquisita, a trophia degenerativa colloidalis, keloid, excessiv granulatio, a trophia cutis, clavus, callus, keratosis palmaris et plantaris, xeroderma, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai.

Ismeretlen eredetű hyper- és hypopigmentatio esetén kivizsgálás, szakkonzultációs vélemény szükséges az esetleges más jellegű kórképek kizárása érdekében. A fenti kórelváltozások minősítésénél figyelembe kell venni, az egyes beosztásoknál az t, hogy a kezek keratotikus elváltozása a tapintás által történő érzékelést csökkentheti. A minősítések a pigmentációs defectusoknál a IV kategóriában lehet „A”, valamint az I, II, III kategóriákban abban az esetben lehet „A”, ha az elváltozás nem generalizált, de ha igen, az főleg a ruhával fedett testrészen helyezkedik el, de adott esetben a rövidujjú ruházat még eltakarja (a fenti megállapítások vonatkoznak a tetoválásokra is). A keloidos bőrelváltozás, ha kis kiterjedésű, fedett testrészen elfogadható, valamint abban az esetben, amennyiben a functiót nem befolyásolja, a felszerelés viselését nem akadályozza, a felszerelés az elváltozást nem irritálja. Amennyiben a fenti követelményekkel ellentétes, a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
090	A kötőszövet diffúz autoimmun betegségei L93, L95	E	E	E	E	EB

090 Lupus erythematosus systemicus, scleroderma, Sjögren-féle betegség, dermatomyositis, polymyositis. Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica elbírálása a 006 kódszám alatt és szerint történik.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
091	A bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei L97-L99	EB	EB	EB	EB	EB

091 Dermatitis infectiosa eckematoides, dermatitis seborrhoica, eckema seborrhoicum, parakeratosis, pityriasis capitis, a bőr vascularis zavarai, hegesedése és fibrosisa (fibromák, lipomak), a bőr degeneratív és egyéb betegségei.

Esetleg kiegészítő szakkonziliáriusi szakvélemény szükséges. A fibromák, lipomák kis kiterjedésű, a különböző funkciókat, a felszerelés viselését nem befolyásoló eseteiben „A” minősítés hozható, esetleg műtéti indikáltság jöhet számításba, ha nem sok elváltozásról van szó. Az ichthyosis congenita, epidermolysis bullosa hereditaria, dyskeratosis follicularis Darier, urticaria pigmentosa, ectodermalis dysplasiák, poikilodermák, xeroderma pigmentosum és egyéb kiterjedt bőrtünetekkel járó veleszületett bőranomáliák minősítése minden esetben és kategóriánál „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
092–111	A mozgásszervek és a csontok betegségei M00-M99
092	A medence fejlődési rendellenességei Q65	EB	EB	EB	EB	EB

092 Luxatio coxae congenita, dysplasia coxae congenita, coxa vara infantum, protrusio a cetabuli, coxa valga, coxa vara, os pubis és os ischii fejlődési zavara. Esetleg szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.

Az egészségi alkalmassági vizsgálatok alkalmával legtöbbször a felsorolt betegségek utáni állapotaival találkozunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az elváltozások az életkor előrehaladtával rendszerint rosszabbodnak, még szakkezelés és fizikai tehermentesítés esetén is. Az elváltozások súlyossági fokát a deformitások és functiózavarok együttes megítélése alapján határozzuk meg. A kórelváltozásokkal bíró személyek megfelelő fizikai korlátozásokra szorulhatnak ezért a munkakörüktől, beosztásuktól függően „EB” elbírálás szükséges.

A csecsemő- és kisgyermekkorban konzervatívan vagy műtéttel eredményesen kezelt, teljesen panasz- és tünetmentes, kifogástalan funkciójú esetekben, ha nincs a közelmúltban végzett összehasonlító, mk. csípőízületi felvétel, ennek elkészíttetése szükséges, és ennek alapján (összevetve a fizikális vizsgálat eredményével) hozható meg a minősítés. Amennyiben ezek negatív eredménnyel zárulnak, minden kategóriában „A” minősítés hozható. Egyéb más esetben bármilyen mértékű elváltozás esetén „E”minden kategóriában, kivéve a IV kategóriát, vagy kimondottan csak irodai munkakörben dolgozó személy minősítése lehet bármely kategóriában „A”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
093	A lábak veleszületett rendellenességei Q66	E	E	E	E	EB

093 Pes equinovarus congenitus (dongaláb), pes varus congenitus, pes excavatus, pes calcaneovalgus, alábujjak világra hozott deformitásai, talus verticalis, szám feletti csontok alábon. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.

A felsorolt betegségek egy része kisgyermekkorban végzett műtéttel vagy műtétekkel gyógyítható, vagy javítható. Agyakorlatban rendszerint már a postoperatív, kialakult állapottal találkozunk. Amennyiben a vizsgált személy eredményes műtéti megoldás után tünet- és panaszmentes, jó működési funkcióval rendelkezik, saját szakmájában a III–IV kategóriában, vagy kimondottan csak irodai munkakörben bármely kategóriában „A” lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
094	A gerinc veleszületett rendellenességei Q67.5, Q76	E	EB	EB	EB	EB

094 Congenitalis scoliosisok, sacralisatio, lumbalisatio (félcsigolya, blokkcsigolya), spondylolysis-spondylolisthe-sis, spinabifida occulta (csigolyaív-záródási hiány).

Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati lelet, álló helyzetben készült, kétirányú rtg. felvétel szükséges.

A congenitalis scoliosisok, ha jelentősebb deformitással járnak, csak kivételes esetekben kerülnek alkalmassági vizsgálatra. Ezek tekintetében minden esetben és kategóriában „E”aminősítés. Enyhe, nem jelentős scoliosis esetén minden kategóriában „A” minősítés hozható. A spinabifida, valamint a sacralisatio és alumbalisatio igen gyakori. Bár a fent megnevezett elváltozások gyakran nem okoznak semmilyen panaszt, esetleg mellékleletként kerülnek észlelésre, de az esetek felében 30–40. életév körül – de esetleg korábban is – panaszokat okozhatnak. Fáradékonyság, ismétlődő tompa deréktájéki, keresztcsonti fájdalom, (izomfájdalmak, illetve húzó jellegű fájdalmak, amelyek mozgásra, megterhelésre, megerőltetésre, hideg hatására, gyakran hátrahajláskor fokozódnak, járási nehézségeket is okozhatnak). A spondylolysis-olisthesisre jellemző a fentieken kívül, hogy a gerinc extrém flexióval, extenzióval járó tartós mozgására, valamint hosszabb ideig történő álláskor a fájdalom fokozódik. Gyakran a fájdalom a farpofákba és a combokba sugárzik. A M. Scheuermannra jellemző, hogy a fenti panaszok mellett a háti fájdalom az érintett szakaszon álláskor, üléskor és fizikai a ktivitáskor fokozódik. A kóros elváltozások egyéb gerincbetegségekkel, fejlődési rendellenességgel együtt fordulhatnak elő (spondylolysis-olisthesis, spinabifida, M. Scheuerman stb.), és gyöki tüneteket is okozhatnak.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
095	A végtagok egyéb veleszületett torzulásai Q69-Q74	E	E	E	E	E

095 A felső végtag fejlődési rendellenességei és fejlődési zavarai, a felső végtag reductios torzulásai, congenitalis clavicula-álízület, Sprengel-deformitás (scapula magas állás), congenitalis radiusfej-luxatio, synosthosis radioulnaris, congenitalis térdficam, aplasia patellae, patellabipartita, a patella congenitalis dislocatioja, a felső és az alsó végtagok reductios torzulásai, a felső és az alsó végtagok egyéb világra hozott deformitásai, betegségei. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.

A felsorolt betegségek jelentős része gyermekkorban műtéttel gyógyítható vagy javítható. Agyakorlatban inkább a késői maradványpanaszokkal és -tünetekkel lehet találkozni. A felsorolt kórképek esetén minden kategóriában a minősítés „E”. Egyetlen kivétel a patellabi- vagy tripartita, ha semmilyen panaszt vagy functiozavart nem okoz: az I kategória kivételével „A” minősítés adható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
096	A csontváz-, izomrendszer egyéb, veleszületett anomálái, rendszerbetegségei Q67.0-Q67.4, Q75, Q76.5-Q76.9	E	E	E	E	E

096 Veleszületett izomhiányok, Klippel-Feil-syndroma, dystrophiás törpenövés, a chondroplasia (chondrodystro-phia), enchondromatosis, osteopetrosis, exostosis cartilaginea multiplex, osteogenesis imperfecta, progressiv diaphysea-lis dysplasiák, mucopolysac-charidosisok, homocystinuria, Ehlers-Danlos-syndroma, az ízületek világra hozott laz asága, arthrogryposis, egyéb világra hozott rendszerbetegségek. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.

A felsorolt, súlyosabb rendszerbetegségek agyakorlatban nem vagy csak elvétve fordulnak elő. Természetesen a minősítés minden kategóriában „E”. Izomhiányoknál a functiokárosodás mértéke a döntő. Klippel-Feil-syndrománál – a mozgáskorlátozottság megítélésén túl – mérlegelendő az egyenruha viselhetősége is. Az exostosis cartilaginea multiplex, az állandó végtagfájdalmak, valamint a progressio veszélye miatt, az enchondromatosis, a pathológiás fracturák veszélye miatt is „E”-nek tekintendők.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
097	Arthopathia A18.0	M00- M25	E	E	E	E

097 Ízületi gyulladás (arthritis seu polyarthritis) pyogen kórokozók, tbc miatt, arthropathia Reiter-féle betegségben, arthropathia Behcet-féle syndromában, postdysenteriás arthropathia, egyéb bacteriális, vírusos vagy gombás betegséghez társult arthropathia, ásványi anyagok lerakódása miatti arthropathiák, egyéb, máshova osztályozott betegségekkel társult arthropathia, Kaschin-Beck-féle betegség, traumas arthropathia, allergiás arthritis, polyarthopathia, monoarthritis. Szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.

A nem önálló, kísérőbetegségként szereplő arthropathiák az alapbetegséggel együtt minősítendők. A mozgásszervek megbetegedéseiben az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése dönti el. Figyelembe kell venni a folyamat localizatioját, kiterjedtségét, progressioját is. Arthritis urica minden kategóriában EB.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
098	Rheumatoid arthritis és egyéb gyulladásos polyarthropathia M05	E	E	E	EB	EB

098 Rheumatoid arthritis, Felty-féle syndroma, polyarthritis chronica juvenilis, gyulladásos polyarthropathia vagy polyarthritis, Jaccoud-féle syndroma.

A heveny ízületi folyamatok lezajlása után az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése és a várható progressio dönti el.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
099	Osteoarthrosis és hasonló állapotok, arthropathiák M15-M19	E	EB	EB	EB	EB

099 Elsődleges vagy másodlagos, a felső és az alsó végtagok egy vagy több ízületét érintő, esetleg általánosult arthrosisok. Polyarthrosis, coxarthrosis, gonarthrosis, carpometacarpalis ízület arthrosisa. Egyéb, főként másodlagos arthropathiák.

A minősítésnél irányadó a functiozavar, a solitaer vagy multiplex localisatio, a fizikális vizsgálattal vagy a rtg. felvételeken észlelhető torzulás.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
100	Az ízületek egyéb betegségei és működési zavara M20-M25	E	EB	EB	EB	EB

100 A térdízület medialis és lateralis meniscusainak kopása, működési zavara, elülső vagy hátsó szarvainak sérülése. Chondromalatia patellae. A térd- és az egyéb ízületek porcának betegségei, szabad testek. Mozgáskorlátozottságok, zsugorodások, a nkylosisok. Ízületi folyadékgyülem (haemarthros). Synovitis villonodosa.

Az idetartozó betegségek egy része műtéttel javítható vagy gyógyítható. Panasz- és tünetmentesség, jó functio esetén, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után minősíthető. A státustól függően „A” minősítés hozható. Egyéb esetekben „E”. A conservatív kezeléssel gyógyítható esetek minősítése az elváltozás súlyosságától és a várható gyógytartamtól függ.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
101	Szokványos ficam S43, S53, S63, S83, S93	EB	EB	EB	EB	EB

101 Habitualis vállficam, habitualis patellaficam, egyéb ízületek szokványos ficama. Úgynevezett „akaratlagos” vállficam. Egyes ízületek pathológiás ficama.

A szokványos vállficam külön figyelmet érdemel. A diagnosis csak aluxatiók és a repositiók ismétlődését bizonyító gyógyintézeti, orvosi igazolás és a terheléses rtg. felvétel pozitivitása esetén állítható fel. Az elváltozás – indokolt esetben – műtéttel corrigálható. Amennyiben ez nem történt meg, minden kategóriában „E”aminősítés. Műtét után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével minősíthető; amennyiben panasz- és tünetmentes, jó funktióval rendelkezik, a minősítés lehet „A”.

A habitualis vállficam nem ritkán kifejezetten dysplasiás vápa következtében alakul ki. Ilyenkor reconstructiós műtéttől nem várható biztosan jó eredmény, ezért a minősítést a kiugrások gyakorisága alapján a djuk meg. Ha a kiugrás évente egy alkalomnál többször jelentkezik, gyakorinak kell tekinteni. Az ún. „akaratlagos” vállficam nem képez műtéti indicatiót, a minősítése a műtét után kiújuló szokványos vállficammal együtt: „E”.

A habitualis patellaficamműtéti gyógykezelése és minősítése nagyjából a szokványos vállficamnál leírt elvek alapján történik.

Az egyéb szokványos vagy pathológiás ficamok minősítése az elváltozás súlyosságától, a kóros mozgathatóságtól, valamint a ttól függ, hogy az állapot műtéttel gyógyítható-e vagy sem.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
102	Spondylitis a nkylopoetica M45	E	E	E	E	E

102 Bechterew-kór diagnosisának „sine qua non”-ja a kétoldali sacroileitis. A ktivitási jelek hiányában minden kategóriában EB adható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
103	Spondylosis és a csigolyák közötti porckorong betegségei M51–52, M47-M50, M96.1, M96.3, M96.4	E	EB	EB	EB	EB

103 Spondylosis myelopathiával vagy myelopathianélkül. Baastrup-syndroma (arthrosis interspinosa), traumás eredetű spondylopathiák, discus-degeneratiók és -herniatiók, postlaminectomiás syndroma, postlaminectomiás kyphosis, műtét utáni lordosis.

A minősítés minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
104	Gerincferdülés és egyéb szerzett torzulások M40-M42	E	EB	EB	EB	EB

104 Kyphosis dorsalis a dolescentium (M. Scheuermann) a 105 kódszám szerint minősítendő. Szerzett kyphosis és lordosis. Functionalis scoliosisok. Idiopathias structuralis scoliosisok. Paralyticus és egyéb szerzett, ismert a ethiologiájú scoliosisok. A nyak szerzett torzulásai. A mellkas és abordák szerzett torzulásai. Csigolyacsuszamlás a 105 kódszám szerint minősítendő. A medence szerzett torzulásai.

A leggyakoribb elváltozást a scoliosisok alkotják, a következményes mellkas-deformitásokkal. A gerinc legmini- málisabb, a kár csak rtg.-felvétellel kimutatható oldalirányú görbülete kóros. A görbület nagysága Cobb módszerével, a rtg.-felvételeken fokokban mérhető. A 30–40 fokos görbületet közepesen súlyosnak vesszük. Az idiopathias scoliosisok a csontváz növekedésének befejeződése után már általában nem rosszabbodnak, a minősítésnél a kialakult állapottal kell számolnunk. A mellkas-deformitásokat a 055 kódszám alatt tárgyaljuk. Funkcionális a ferdülés, ha a csontrendszeren nincs elváltozás. A gerinc oldalirányú ferdülése (scoliosis) decompensált, ha a VII. nyakcsigolyától a talajra ejtett merőleges az L5 csigolyától legalább 2 cm-re eltér. A nyílirányú ferdülések közül a kyphosis dekompenzált, ha a koponya protuberantia occipitalis a szegycsont síkja előtt helyezkedik el. A lordosis decompensált, ha a medence előredőlése a 30°-ot meghaladja. A minősítést a mindenkori kóros elváltozás létrejötte, mértéke, kompenzált vagy decompenzált volta, a funkcionális állapot, a testtartás milyensége határozza meg. Objektív megítélés rtg.-lelet, valamint a végzendő munkakör, beosztás ismeretében lehetséges.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
105	A gerinc egyéb betegségei M43, M46, M53-M54	EB	EB	EB	EB	EB

105 Cervicobrachialis syndroma, brachialis neuritis vagy radiculitis, torticollis, a nyaki szakaszon levő egyéb elváltozások. Myalgiák, lumbago, ischiassyndroma, a keresztcsont és a farokcsont betegségei. Kyphosis dorsalis a dolescentium (Scheuermann-féle betegség). Szerzett, egyéb kyphosisok és lordosisok. A scoliosisok és a kyphoscoliosisok ismeretlen és ismert a ethiologiájú formái. Spondylolysis. Szerzett spondylolisthesis. A gerinc egyéb torzulásai.

A scoliosisok és kyphoscoliosisok esetén kétirányú, álló helyzetben készült rtg. felvétel, spondylolysis-olisthesis gyanújánál kétirányú Dittmar-felvétel szükséges.

Ebben a betegségcsoportban a kyphosis dorsalis a dolescentium (Scheuermann-féle betegség) és a spondylolysis – spondylolisthesis okozza alegtöbb minősítési problémát. A Scheuermann-féle betegség általában 10–16 éves kor között kezdődik és a csontváz növekedésének megállásakor a folyamat lezajlik. Maga a csontosodási zavar nem folytatódik, ezért agyakorlatban már döntően a betegség következtében kialakult állapotokkal találkozunk. (Kóros, főként nyílirányú gerincgörbületek, álláskor, járáskor, üléskor háti, deréktáji fájdalmak stb.)

A spondylolysisben szenvedő beteg szintén megfelelő fizikai korlátozásokra szorul. A spondylolisthesis (csigolya-csuszamlás) maximális fizikai kíméletet igényel. A deréktáji fájdalmakon túl gyöki, neurológiai tünetek is fellépnek, vagy a komoly fájdalmakkal, izomspasmussal, a ntalgiás tartással járó periódusok ismétlődhetnek. A minősítés minden kategóriában „E”. Még rosszabb a helyzet, ha a spondylolisthesis egyéb fejlődési zavarokkal (pl. spinabifida) társul. A csigolyacsuszamlás műtéttel javítható vagy gyógyítható, ezután panaszmentesség és jó funkció esetén „A” minősítés hozható III. és IV. kategóriában.

A különböző scoliosis-fajták az általuk okozott mellkasi deformitással együtt ítélendők meg (055 kódszám). „E”aminősítés. Az egyenruha viselhetősége is mérlegelendő.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
106	Az izmok, a szalagok és a fasciák betegségei M60-M63, M72	E	E	EB	EB	EB

106 Fertőzéses izomgyulladások. Myositis ossificans, inactivitási izomatrophiák. Laz a ízületi szalagok. Hypermobi-litásos syndroma. Coxa saltans. Tenyéri és talpi fibromatosisok. Dupuytren-contractura. Izomsérvek. Az alkar és a kéz Volkmann-féle ischaemias contracturája. Az ízületek myogeneticus és desmogeneticus contracturái.

A kórelváltozások ismeretében kell a minősítést az adott kategóriára, munkakörre meghozni. Minden konzervatív és műtéti kezelést igénylő elváltozás, sportsérülések, minősítése a klinikai gyógyulástól számított 1 év után lehetséges (laz a ízületi szalagok, izomsérvek stb.). A funkciótól függően bármely kategóriában „EB” alapon alkalmasnak minősíthető. Vannak olyan kórelváltozások, amelyeknél a sikeres műtéti megoldás után is „E”minősítés hozható, ismerve a kór jellegét (pl. Dupuytren-contractura). Ritkán ugyan, de előforduló súlyos állapotok (myositis ossificans, recidiváló izomsérvek, nagyfokú mozgáskorlátozottsággal járó ízületi contractúrák stb.) minősítései is minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
107	A synovialis hártyák, az inak, ínhüvelyek és nyál-katömlők betegségei M65-M68, M70-M79	E	EB	EB	EB	EB

107 Synovitisek és tendosynovitisek. Stenotisaló tendovaginitisek, bursitisek. Ínhüvely falából vagy ízületi tokból kiinduló ganglionok és cysták, beleértve a poplitealis (Baker) cystát is. Az inak nem traumás rupturája.

A kórelváltozás ismeretében kell a minősítést meghozni, minden esetben a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, a panaszok és tünetek, valamint a funkció ismeretében.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
108	Csontvelő- és csonthártyagyulladás, és a csontok egyéb fertőzései A18.0, M86	E	E	EB	EB	EB

108 Osteomyelitis acuta, osteomyelitis chronica. Brodie-tályog. Garré-féle osteomyelitis. A csontot is érintő gennyes ízületi gümőkór és egyéb specificus csontelváltozások (pl. syphilis stb.). Periostitisek. Gyermekbénulásból eredő osteopathia.

A fertőző csontízületi betegségek minősítése a gyógyulást követően, 1, illetve 2 év után a maradványpanaszok és -tünetek elbírálása alapján történhet. Minden kategóriában „E”aminősítés.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
109	Osteochondrosisok, valamint a porc és a csont betegségei M91-M99	E	EB	EB	EB	EB

109 Osteochondrosis spinae juvenilis (M. Scheuermann) a 105 kódszám szerint minősítendő. A medence és a csípő osteochondrosisa (M. Perthes). Epiphyseolysis capitis femoris non traumatica. A felső és alsó végtagok juvenilis osteo-chondrosisai (pl. Schlatter-Osgood-féle kór). Vertebraplana (Calvé-féle deformitás); osteochondritis dissecans. Pathologiás csonttörés. Csontcysta. Csontsűrűsödés. Tietze-syndroma (chondrocostalis junctio syndroma). Álízület. A septicus csontelhalás.

A kórelváltozás ismeretében kell a minősítést meghozni, minden esetben a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, a panaszok és tünetek, valamint a funkció ismeretében.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
110	Pes planus. A lábujjak szerzett torzulásai M21.4, M20.1-M20.6	EB	EB	EB	EB	EB

110 Pes transversoplanus, pes planovalgus, pes planus inflammatus, pes planus fixatus. Hallux valgus, hallux varus, hallux rigidus, hallux malleus. Kalapácsujjak. A lábujjak szerzett karomállása.

A lúdtalp enyhe formái esetében „EB” elbírálás alapján bármely kategóriába alkalmas lehet. Megfelelően megválasztott betéttípusokkal jól corrigálhatók. A középsúlyos esetekben a minősítés „E”. Egyébként lúdtalpbetétekkel a III, IV kategóriához tartozóknál, valamint kifejezetten csak irodai munkakörben dolgozóknál a szükségletnek megfelelően felépített orthopaed cipőtípusokkal compenzálhatók a középsúlyos formák, így ezekben az esetekben „A” minősítés hozható. A pes planus inflammatus a namnesisben előfordult eseteiben „E”minősítés szükséges minden kategóriában. Súlyosnak az arthrosisos, lábtőízületi merevséget okozó formák tekinthetők. Ezek már orthopaed cipővel sem compensalhatók teljesen, esetleg műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Az ilyen esetek minősítése „E”minden kategóriában.

A lábujjak felsorolt, szerzett torzulásai általában műtéttel corrigálhatók, klinikai gyógyulástól számított 1 év után panasz- és tünetmentesség, valamint jó funkció ismeretében „A” minősítés is hozható a III, IV kategóriákban, valamint kimondottan irodai munkakörben dolgozóknál. Az összes többi esetben és kategóriában a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
111	A végtagok egyéb szerzett torzulásai M20-M21, M25, M92.5, M95, M89	E	EB	EB	EB	EB

111 A felső és az alsó végtagok szerzett torzulásai, kivéve a kezet. Paralysis obstetricalis, Madelung-deformitas. Tendovaginitis crepitans. A felső végtag posttraumás dystrophiája (Sudeck). Egyéb, balesetek utáni állapotok. A csípő szerzett torzulásai. Genu valgum, genu varum, genu recurvatum. Tibia vara epyphysarea. Extensiós térd- vagy csípőcontractura. A láb Sudeck-dystrophiája.

A felsorolt elváltozások egy része műtéttel gyógyítható vagy javítható, de az egészségi alkalmasság így is kérdőjeles. A súlyos formák jelentős mértékű deformitással és mozgáskorlátozottsággal járnak. Genu valgum („X”-láb) akkor minősíthető súlyosnak, ha álló helyzetben, összezárt térdek mellett abelbokák közötti távolság nagyobb 15 cm-nél. A tibia vera epyphysarea, genua vara, crura-femora vara („0”-láb) hasonló módon, összezárt bokák mellett a mediális femurcondy-lusok közötti távolság mérésével (szintén 15 cm) ítélhető meg.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
112–132	Az urogenitalis rendszer megbetegedései N00-N99
112	A vese fejlődési rendellenességei Q60-Q63	E	E	E	E	E

112 A bsentia, a genesis, a trophia, hypoplasia renis, ren polycysticus, dilatatio ureteris, ren a ccessorius, -duplicatus, -giganticus, soleiformis, ectopia, -dislocatio, -fusio renis.

Ren duplicatus, az ureter duplicata, rendellenes érbenyomat, mérsékelt pyeloectasia és egyéb műtétet nem igénylő anomálák, valamint a műtétet igénylő hydronephrosis, vagy pangást okozó rendellenes érleszorítás, pangást okozó vese ptosis, pangást okozó ureter szűkület, nagyfokú pyeloectasia, patkóvese, aplasia, hypoplasia renis congenita. Ezen elváltozások minősítése minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
113	A nemi szervek egyéb veleszületett anomálái Q50-Q52, Q53, Q54-Q56	E	E	E	EB	EB

113 A naspadiasis, epispadiasis, hypospadiasis, absentia funiculi spermatici, -penis, -prostatae, aplasia prostatae, -testis, a tresia ductus ejaculatorii, ductus deferentis, fusio testis, hypoplasia penis, testis, cryptorchismus, descensus testis imperfectus, ectopia testis.

„E” minősítés hozható pl. a hypospadiasis esetében, ha a húgycsőnyílás kb. 1 cm-rel tér el a normálistól, továbbá a phimosis, frenulum breve, meatus szűkület, valamint az egyoldali rejtettheréjűség esetében, ha sérv nem áll fenn és műtétileg megoldottak. A minősítés „E”ahypospadiasis esetében, ha a húgycsőnyílás a penis proximalis harmadában helyezkedik el, nőknél ha a vaginába nyílik, a cryptorchismus egyéb eseteiben, valamint egyéb más kórelváltozásoknál.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
114	Vesegyulladás és nephrosis syndroma N00-N05	E	E	E	E	E

114 Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizeleteltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (115. kódszám), a vesekőbetegség (118. kódszám), a vese fejlődési rendellenességei (112. kódszám).

Laboratóriumi leletek, vizsgálatok, biopsiás vizsgálati eredmények ismerete szükséges.

Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10–15 vvt/látótér), illetve 0,5–1,0g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctio beszűkülése (Se kreatinin 120 umol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek. Idült vesegyulladás középsúlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctiója az előzőekben említetteknél fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 umol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0g/24 óra) és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen. Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctiója erősen beszűkült (Se kreatinin 400 umol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra) és/vagy haematuriája (100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló a proteinuria fokozata a nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén is. Minden kategóriában a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
115	Vesefertőzések N10-N16	E	EB	EB	EB	EB

115 Pyelonephritis chronica, pyelonephritis acuta, abscessus renis et perirenalis, pyeloureteritis cystica, pyonephrosis.

Laboratóriumi leletek, esetleg urológiai vizsgálatok szükségesek.

Heveny pyelonephritis utáni következmény nélküli, gyógyult állapot esetében, 2 évet meghaladó megfigyelés és rendszeres kontroll mellett, minden megkötöttség nélkül „EB” minősítés alapján kell dönteni. Minden idült formánál „E”aminősítés.

Idült pyelonephritis enyhe formájának tekinthető, ha kóros vizeleteltérés (leukocyturia, bacteriuria) van, az i.v. pye-lographiás képen jellegzetes kehelyelváltozás látható, ugyanakkor nem jár a vesefunctio beszűkülésével, illetve hyperto-niával.

Idült pyelonephritis közepesen súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés mellett vagy anélkül, a jellegze-tes radiologiai leleten kívül, a vesefunctio mérsékelt beszűkülése (Se kreatinin 200–400 umol/l), továbbá kísérő hypertonia észlelhető.

Idült pyelonephritis súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés és a jellegzetes radiológiai lelet mellett a vesefunctio kifejezett beszűkülése (Se kreatinin 400 umol/l felett) vagy progrediáló hypertonia észlelhető.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
116	A húgy- és ivarrendszer tuberculosisa A18.1	E	E	E	E	E

116 Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett veseresectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 122. kódszám szerint történik.

Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés válhat szükségessé. Végleges gyógyulás esetén a fünctiokárosodás mértéke meghatározó.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
117	Veseelégtelenség N17-N19	E	E	E	EB	EB

117 Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg- vagy substantia medullaris elhalással.

Az idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szakasza (Se kreatinin 200–400 umol/l), függetlenül az alapbetegségtől. Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 umol/l felett) járó veseelégtelenség.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
118	Vesekőbetegség N20-N23	EB	EB	EB	EB	EB

118 Nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae.

Laboratóriumi leletek, urologiai, hasi UH, esetleg egyéb diagnosztikai vizsgálatok szükségesek.

A kórelőzményben szereplő ritka, 2 éven belül nem ismétlődő vesekőroham esetén, függetlenül a ttól, hogy az kőürí-téssel vagy anélkül zajlott-e le, ha maradványtünetek nem észlelhetők, illetőleg kőhordozás esetében panaszok és tünetek nem jelentkeznek, a minősítés: „A”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
119	A vese és ureter egyéb rendellenességei N13, N25-N29	E	E	E	EB	EB

119 Hydronephrosis, a trophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. (Vesefejlődési rendellenességek a 112. kódszám szerint minősítendők.)

Egyoldali, plasticai műtéttel jól corrigálható parenchyma károsodást okozó hydronephrosis esetében, veseelégtelenség tünetei nélkül is „E”minősítés adható.

A minősítést döntően a folyamat (elváltozás), a vesefunctio mértéke, károsodása határozza meg, a III, IV kategóriákban „EB” a minősítés.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
120	A húgyrendszer egyéb betegségei N30-N39	EB	EB	EB	EB	EB

120 Cystitis acuta et chronica, trigonitis, fistulák, divertikulosisok, urethritis, abscessus urethralis, strictura urethrae, strictura meati urinariae.

A kórelváltozások a cut eseteinek gyulladása után, ha tünet- és panaszmentesség áll fenn és jó funkció, minden kategóriában „A” minősítés hozható. Chronikus folyamatoknál, gyakran kiújuló, tüneteket és panaszokat okozó esetekben a minősítés minden kategóriában „E”.

A stricturák vizeletürítést enyhén gátló, vizeletretentiót nem okozó eseteiben, műtéti megoldás nélkül „E”minősítés hozható minden kategóriában.

Műtéttel megoldott, a klinikai gyógyulást követően 2 év után, panasz- és tünetmentesség, jó funkció esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.

A fenti minősítéseken kívül „EB” elbírálás lehetséges a kórelváltozástól függően.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
121	A férfi nemi szervek betegségei N41-N49	EB	EB	EB	EB	EB

121 Prostatitis acuta et chronica, epididymitis, orchitis, abscessus, hydrocele encystica et infectiosa, spermatocele, phimosis, paraphimosis, balanitis, a trophia testis, haematocele. Laboratóriumi leletek, urologiai vizsgálatok szükségesek.

Acut kórelváltozás után, ha jó a gyógyhajlam, későbbi recidiva – tünet- és panaszmentesség esetén „A” minősítés hozható.

Recidiváló, rosszul kezelhető, valamint chronikus esetekben a minősítés csak „E”lehet.

Hydrocele kisfokú, mozgást nem gátló, műtétet nem igénylő esetében a minősítés „EB”. A jánlatos a műtéti correctió, de ebben az esetben a minősítés 1 év után hozható, amely a gyógyulástól függően „A” is lehet. Minden olyan kórelváltozás esetén, amely súlyos, jelentős kiterjedésű, vagy ismételten, több alkalommal is műtéti megoldás vált szükségessé, minősítésként minden kategóriában csak „E”hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
122	A húgyszervek sebészi kezelésének következményei N32, N99, T83	EB	EB	EB	EB	EB

122 Itt minősítendők a húgyszervek külső nyílásának szövődményei, húgyszervek (belső) a nastomosisának és „elterelő áthidalás”-ának (bypass shunt) szövődményei, implantált és átültetett húgyszervi eszközök mechanicus szövődményei, egyéb húgyszervi műtét utáni szövődmények. Urológiai szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.

Pyelotomia, ureterotomia utáni állapotban pyuria, recidiva és működési zavar nélkül, műtét után 1 évvel, tünet- és panaszmentesség esetén minden kategóriában „A” minősítés hozható. Pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok esetén, veseresectio, pyeloplastica, valamint más húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődményeknél, vagy más esetekben a minősítés minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
123	A méh, petevezeték, petefészek, medencei kötőszövet és hashártyagyulladásos betegségei N70-N71, N73	EB	EB	EB	EB	EB

123 Salpingo-oophoritis (adnexitis uteri) chronica, abscessus ovarii, salpingitis, pyosalpinx, parametritis chronica, abscessus cavi Douglasi, peritonitis chronica pelvicis femininae, a dhaesiones peritoneales pelvicis femininae, endomyometritis, uterus abscessus.

Laboratóriumi leletek, UH, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.

A betegnek alhasi, deréktáji fájdalmai vannak, amelyek fizikai megerőltetéskor is igen kifejezettek. Az acut és subacut a dnexitis „I”, és csak akkor lehet „A”, ha teljesen meggyógyult, tünet- és panaszmentes, diagnostikailag és fizikalisan is negatív. A minősítéshez nélkülözhetetlenek a 2 hétnél nem régebbi laboratóriumi vizsgálati leletek, 1 hónapnál nem régebbi váladék- és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytologiai lelet (ez vonatkozik a chronicussá vált esetekre is, amelyeknél a minősítés minden esetben és kategóriában „E”). Műtéti kezelés esetén a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével lehet a minősítést „EB” elbírálásként megadni, tekintettel a kategórián belüli beosztásokra, munkakörülményekre .

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
124	A méh, petevezeték, petefészek egyéb nem gyulladásos megbetegedései N82-N83, N85	EB	EB	EB	EB	EB

124 Fistulák, retenciós cysták, a trophia ovarii et tubae, polyposis.

Cytológia, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.

Tünet- és panaszmentesség esetén – a fistulák kivételével –, „A” minősítés hozható. A fistulák esetében, valamint azokban az esetekben, amikor a többi fenn megnevezett kórelváltozás műtéti megoldást igényel, a klinikai gyógyulástól számított 6 hónap után, tünet- és panaszmentesség esetén, szakkonzultációs vélemény ismeretében „A” minősítés adható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
125	A méhnyak, a hüvely és a vulvagyulladásos és nem gyulladásos betegségei N72, N75-N77, N86-N89	EB	EB	EB	EB	EB

125 Cervicitis, endocervicitis, vaginitis, vulvitis, a Bartholin-mirigy cystája vagy tályogja, erosio és ectropion cervi-cis, dysplasia cervicis uteri, leukoplakia cervicis uteri, a méhnyak idült repedése, a méhnyak szűkülete, polypus mucosus cervicis, a hüvely elzáródása, szűkülete vagy idült repedése.

Cytológia, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.

Gyógykezelést igénylő esetekben, vagy a ddig, amíg a gyógyítás folyamatban van, csak „I” minősítés hozható. A gyógykezelést követően tünet- és panaszmentesség esetén, a gyógyulással kapcsolatban szakkonziliárius véleményét figyelembe véve, a klinikai gyógyulástól számított 6 hónap után „A” minősítés adható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
126	Nemi szervek endometriosisa N80	E	E	EB	EB	EB

126 A denomyosis, endometriosis ovarii, tubae uterinae, peritonei, septi rectovaginális, intestini, cutis.

Laboratóriumi leletek, cytológia, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.

Az endometriosisok enyhe formái gyógyszeres kezelésre többnyire jól reagálnak. Ennek ellenére, ismerve a kórelváltozás által okozott tüneteket, panaszokat, a minősítés „E”. A súlyosabb esetek, még ha műtéti megoldásra alkalmasak is, összenövésekkel járnak, és a kiújulás elkerülésére huzamos gyógyszeres utókezelést és fokozott ellenőrzést igényelnek, így a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
127	Méh-, hüvelyelőesés N81	E	EB	EB	EB	EB

127 Prolapsus vaginae, prolapsus uteri, prolapsus uterovaginalis. Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.

A megfelelő műtéti eljárással többnyire teljes működőképesség érhető el. A minősítés csak a műtét elvégzése után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével lehetséges. Az alkalmasság elbírálása függ az ellátásra kerülő munkakörtől, beosztástól. A lkalmas minősítés fizikai megterhelést jelentő munkakörbe, beosztásba még sikeres műtét után sem a jánlatos. Így csak a IV kategóriába, valamint kifejezetten csak irodai munkakörbe lehet a minősítés „EB” alkalmas.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
128	A méh rendellenes helyzete N85.4	A	A	A	A	A

128 A nteroversio, retroflexio, retroversio uteri, inversio uteri chronica. Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.

A méh rendellenes helyzete rendkívül gyakori elváltozás, amely sok esetben panaszokat sem okoz. Így a minősítés „A” minden kategóriában. Tünetek és panaszok esetén a minősítés minden kategóriában „E”. Panaszok esetén, ha műtétet végeztek, a műtét után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével tünet- és panaszmentesség esetén a kialakult állapot, valamint abeosztás, a munkakör milyensége dönti el az alkalmasságot, ezekben az esetekben a minősítés „EB”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
129	A menstruáció zavarai és egyéb rendellenes vérzések N91-N95	A	A	A	A	A

129 A menorrhoea, hypomenorrhoea, oligomenorrhoea, menometrorrhagia, szabálytalan menstruáció, ovulatiós vérzés, praemeno-pausalis menorrhagia, postmenopausalis vérzés, menopausa vagy női climax. Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.

A menstruációs zavarok oka kizárólag intézetben, hystológiai vizsgálattal tisztázható, ezért alkalmassági döntés csak ennek birtokában hozható. Emellett az elbíráláshoz szükséges 1 hónapnál nem régebbi váladék- és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytológiai lelet. Általában a minősítés „A” A praemenopausalis menorrhagia esetén a minősítésnél mindenekelőtt az életkort és a panaszok súlyosságát kell értékelni: „EB”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
130	A belső nemi szervek postoperatív összenövések által előidézett helyzetváltozásai; csonkolással járó nőgyógyászati műtét utáni állapot N99, T87	EB	EB	EB	EB	EB

130 A dhaesiones pelvicis femininae. Késői a mputatiós csonkszövődmény, belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítása.

Hystológiai lelet, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.

A nőgyógyászati, valamint más jellegű hasi műtétek után abelső nemi szervek esetleges összenövések következtében létrejött helyzetváltozásai állnak a minősítés előterében, ennek megfelelően a klinikai gyógyulás után, tünet- és panaszmentesség esetén „A” minősítés adható.

A belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítását követően a klinikai gyógyulás után, tünet- és panaszmentesség esetén a műtétet követő 2 év elteltével „A” minősítés hozható az alapbetegség, valamint a hystológiai lelet ismeretében; „A” minősítés hozható, amennyiben a műtét elvégzése „jóindulatú” kórelváltozás miatt történt. Benignus elváltozás miatt végzett műtét után, ha kétoldali oophorectomia nem történt, teljesen gyógyult esetben „A” minősítés hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
131	Graviditás 000–099	E	EB	EB	EB	EB

131 Szabályos terhesség, veszélyeztetett terhesség.

Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.

A terhesség ugyan élettani folyamat, ennek ellenére a terhes nő szervezete ideiglenesen élettani változásokon megy keresztül. Eváltozások lehetnek teljesen normális, vagy egy ideig normális, majd kóros lefolyásúak. Ezek következtében a terhes nő egészségi alkalmasságát, amely a szülés utáni időszakra vonatkozna, megítélni nem lehet, hiszen vannak olyan kórelváltozások, amelyek a szülés után, esetleg az zal összefüggésben alakulnak ki, de vannak olyanok is, amelyek már a terhesség ideje alatt jönnek létre, és nem lehet tudni, hogy a szülés után ezek a kórképek hogyan alakulnak (pl. hypertonia, thrombosis, thrombophlebitis, psychosis puerperalis). Emiatt a gravidánál „I” minősítés hozható bármelyik kategóriába, munkakörbe, beosztásba. Minősítése csak a szülés megtörténte után 3 hónap múlvalehetséges.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
132–149	Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei S00-T98
132	A fej sérülései S00-S09	E	E	E	E	EB

132 Itt minősítendők a fej csontjainak és lágyrészeinek mechanikus sérülései, valamint az égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás utókövetkezményei.

Egészségügyi dokumentációra, részletes a namnesisre (heteroanamnesis), fizikális vizsgálat eredményének rögzítésére, műtéti leírásra, koponyaröntgen-felvételre (ennek eredményétől függően szükség lehet a kórképnek megfelelő speciális rtg. felvételekre is), esetleg koponya CT-re, EEG-re, neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, szájsebészeti és plasztikai sebészeti szakkonziliárusi vizsgálatralehet szükség.

„Enyhe” sérülésnek tekinthetők az agy- és az arckoponya vonalas, roncsolt, lebenyes, égett, fagyott, vegyszer stb. okoztalágyrészsérülései, melyek szövődmény nélkül gyógyulnak. Az agykoponya csontjainak csak a külső lemezére terjedő törések. Orrcsonttörés, járomcsonttörés, a melléküregek csontjainak törései, valamint állkapocscsonttörés szövődmény nélkül. Érzékszervi, érrendszeri, idegrendszeri érintettség nélküli esetekben, ha jó a gyógyhajlam, és torzulások nem fordulnak elő, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után és „EB” alapján alkalmas minősítés hozható minden kategóriában, a Táblázatban leírtakkal szemben.

„Közepes” sérülésnek tekinthetők az agy- és az arckoponya mechanikus sérülését, égését, fagyását, vegyszer okozta károsodását követő, lágyrészhiánnyal gyógyuló elváltozások, amelyek plasztikai beavatkozással rendezhetők (sapkaviselés, esztétikai vonatkozások). Koponyaboltozat- és az árt koponyaalapi törések utókövetkezmények nélkül. Járomcsonttörés rágási zavarral, a n. infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső a jkon). A llcsonttörések (Le Fort I.és II. típusúak). A szemüreg csontos falának sérülései mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással. Az állkapocs olyan típusú ficama, törése, mely a rágási functiót befolyásolja. A Táblázat szerint minősítendő.

„Súlyos” sérülésnek tekintendők az agy- és a rckoponya mechanikus, égési, fagyási vagy vegyszer okozta olyan lágyrész sérülései, melyeknél a functio vagy a torzító deformitás plasztikai módszerekkel kielégítően nem rendezhető. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradása, nyálcsorgás, csüngő szemhéj). Az arc sérüléseinek azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak (sinus thrombosis, szemüregbe terjedő phlegmone). Deformitást okozó koponyacsont-sérülések. Vénás öböl kitüremkedés a koponyaüregből (sinus pericranii). Koponyasérülést követő csontállomány-gyulladás (osteomyelitis). Többszörös vonalas, darabos, benyomatos boltozati törések. Veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány (a diagnosticus furatok is). Azon koponyaalapi törések, amelyek agyfolyadék-szivárgással, agyideg-károsodásokkal, kp. idegrendszeri (pl. frontalpsyche, pneumocephalus stb.) eltérésekkel vagy érsérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járnak. Az orrmelléküregek töréseihez társuló koponyaűri gyulladásos szövődmények. Az arc-agykoponya szétválásos törése (Le Forte III. típusú állcsonttörés). A rágási functiót lehetetlenné tevő állkapocstörések. A szemüreg súlyos sérülései. Az arcidegek ágainak károsodása esetén micro-neurochirurgiai módszerek hozhatnak némi eredményt, melyek a minősítést befolyásolják. A súlyos csontsérülések vagy deformitást okoznak, vagy a koponyacsont védelmi functioját csökkentik. A vénás öböl kitüremkedés bizonyos esetekben sebészileg megoldható. Az osteomyelitis inracranialis fertőzéses szövődmény veszélyét hordozza. Az agykoponya töréseihez, valamint az ezen csoportba tartozó koponyaalapi törésekhez szövődmények (epileptiform rosszullétek, koponyaűri fertőzés) társulhatnak. A Táblázat szerint minősítendő.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
133	A nyak és a törzs sérülései – a gerinc kivételével S10-S19, S20-S29, S30-S39	E	EB	EB	EB	EB

133 A tarkó, kulcscsont feletti tájék, torok és ehhez tartozó képletek, a gége felületes és nyílt sérülése, abordák, a szegycsont, a medence törései, a csípő-keresztcsonti tájék, a hát, a farpofák és közeli területek nyílt sebei, a törzs felületes sérülései, zúzódása, összenyomatása. Rándulások és húzódások.

A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció részletes a namnesissel, a fizikális vizsgálat leírásával (amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát). Szükséges az érintett terület kétirányú rtg. felvétele, és amennyiben neurológiai eltérés észlelhető, a ferde, célzott, speciális rtg. felvételekkel való kiegészítés. A trachea sérüléseinél gégészeti vizsgálat, a mellkas statikáját megbontó, vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a rtg.-vizsgálat mellett légzésfunctios vizsgálatok szükségesek, amelyek eredményét szakorvos ítélje meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük abronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szívcontusio gyanúja vagy mellkasi traumás deformitás esetén terheléses EKG vizsgálat és ennek szakorvos által történő megfelelő értékelése szükséges. A medence sérüléseinek vizsgálatához szükséges az áttekintő medence- és az oldalirányú csípőízületi rtg.-felvétel készítése. A felvételen rajta kell lennie alumbosacralis szakasznak mindkét oldali crista széleivel együtt. Amennyiben urológiai elváltozás is észlelhető, akkor annak vizsgálata szükséges.

A sérülések utáni nem véglegesen kialakult állapotok minősítése egységesen a 149 kódszám szerint történik. Ugyancsak ott minősítendők a reconstructios műtéttel javítható esetek.

A sérülések után megfelelő minősítések a sérülések milyenségétől, jellegétől függően a klinikai gyógyulást követő állapotban, tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén hozhatók, minimum 1 év elteltével. A foglalkozás-egészségügyi orvosi általános szemlélet szerint kell minősíteni a sérülések utáni állapotokat. Így ennek megfelelően „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan minősítés hozható a különböző kategóriákban.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
134	A gerinc sérülése S12-S14, S22-S24, S32-S34, T08, T02.1, T09.3	E	EB	EB	EB	EB

134 A gerinc törése, gerincvelősérülés nélkül vagy gerincvelősérüléssel, nyaki, háti és ágyéki csigolyák ficama, rándulása és húzódása.

A gerinc védett helyzetében ritkán sérül direkt traumára (lövés, szúrás). A jellegzetes mechanizmus szerint indirekt módon olyan nagy erő hat, amelynek az általa éppen terhelt struktúrák nem tudnak ellenállni. Megkülönböztetünk zömítéses, túlhajlításos, túlfeszítéses vagy csavarásos traumákat. Mindezek közös jellemzője, hogy ritkán lokalizálható a sérülés következménye csak egy szövetre (pl. csontra), mert a gerinc olyan működési egységekre oszlik, ahol a károsodások is kombinációban jönnek létre (pl. csont + szalag, csont + porckorong).

A gerinctörések mintegy fele a thoracolumbalis átmenetre esik, amely igen mozgékony segmentum. A negyede a nyaki gerincre lokalizálható, és ugyanannyi a valódi bordát hordozó csigolyákon észlelt törés is. A csigolyatest törései létrejöhetnek „tengelyirányban” a xialis erő hatására (Burst-törés), hyperflexióra (ékcsigolya képződik, Chance-törés) vagy hyperextensióra (translatiós sérülések). Ezek bármelyike rotatióval is kombinálódhat.

A darabos testtörések szövődhetnek az árólemez(ek) törésével és porckorong-sérüléssel. A nyúlványok (haránt-, tövisnyúlványok) sérülhetnek egyenként vagy sorozatban (szakításos törések). A kisízületek és az ívek törhetnek egyszerűen vagy többszörösen. A kombinált sérülés jellegzetes formája aluxatiós törés (gerincvelő sérülés!).

A gerinctörések kezelése lehet konzervatív vagy műtéti. Műtéttel konszolidált sérülés valamivel korábban gyógyul, de így is 6–10 hónap gyógytartam jósolható. Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerincfunctiók minősítésénél nyújthat segítséget.

A gerinctörések közel 10%-ában sérül a gerincvelő is, valamint az idegfonat. A minősítéseknél nem csak a gerincsérülésre, hanem annak következményes állapotára is oda kell figyelni. Ilyen posttraumás károsodások: az immobilizatiós syndroma; posttraumás reflexdystrophia (Sudeck a trophia); tarsalis alagút syndroma stb.

A gerincsérülések utáni megfelelő minősítések a sérülések milyenségétől, jellegétől függően a klinikai gyógyulást követő állapotban, tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén hozhatók, minimum 2 év elteltével. A foglalkozás-egészségügyi orvosi általános szemlélet szerint kell minősíteni a sérülések utáni állapotokat. Így ennek megfelelően „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan minősítés hozható a különböző kategóriákban. Gerincsérülés a gerincvelő vagy idegfonat sérülése esetén: a minősítés minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
135	Polytrauma T00-T07	E	E	E	E	E

135 Több testtájra terjedő sérülések, leggyakoribb a koponya + mellkas; a koponya + végtag; igen súlyosnak ítélhető a mellkas + hasi és még ehhez társuló más jellegű sérülés.

Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek szükségesek.

Polytraumáról akkor van szó, halegalább egy testüreg súlyos sérüléséhez más sérülések is társulnak, amelyek együttes kedvezőtlen hatásának elhárítására csak az az onnal megkezdett és szakszerű kezelés nyújt reményt. Ha háromnál több a sérült testüreg, illetve a súlyos végtagsérülések száma, a gyógyulás esélye meredeken esik. Igen lényeges a shockos állapot mértéke, a vitális funkciók heveny zavarainak alakulása, a tudatlan állapot tartóssága.

A minősítés mindenkor, minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
136	A felső végtag sérülésének végleges utókövetkezménye S40-S49, S50-S59, S60-S69
136/1	Funkciókárosodás nélkül	A	A	A	A	A
136/2	Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással	E	E	E	EB	EB

136 Kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orrcsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, a kéz ujjpercének törése. Váll, könyök, csukló és kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló és kéz rándulása és húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, kézujjak nyílt sebe. A felső végtag ereinek sérülése. A felső végtagok törésének, nyílt sebének, idegei sérülésének késői hatásai. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, ujjak felületes sérülése. A felső végtag zúzódása. A felső végtag összenyomatása. A vállöv és a felső végtag idegeinek sérülése.

A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció, amelyben az anamnesis és az eddigi kezelések részletes leírása szerepel. Szükséges az érintett rész klinikai és functióvizsgálata; az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata; a periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata; kétirányú rtg.-felvétel készítése; kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat pl. Sudeck-atro-phiánál; kéztő sérülésénél négyirányú típusos felvétel készítése. Az előző vizsgálati eredményeket szükséges bekérni, és figyelembe venni. Amennyiben az acromioclavicularis ízület sérült, és a megfelelő rtg.-vizsgálat nem történt meg, úgy az ízület instabilitásának meghatározásához összehasonlító terheléses felvétel készítése szükséges. Ehhez álló helyzetű sérültnél mindkét felső végtagot 10–10kg-mai terheljük meg a felvétel készítéséhez. Ugyanezen felvétel alkalmaz ható habitualis vállficam vizsgálatához is (minősítése 101 kódszám alatt történik). Merevnek tekinthető a nagyízület akkor, ha az alapmozgások 70%-nál kisebbek.

Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerinc-, az alsó és felső végtagi functiók minősítésénél nyújthat segítséget.

136/1 A felső végtag olyan enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt; ha 4 cm-nél kisebb a rövidülés, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.

136/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben már a minősítés az I, II kategóriákban „E”, a III, IV kategóriákban a jobb- vagy balkezességtől függően „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan):

– Vállízület: mind a nyílirányú, mind a homlokirányú síkban a neutrális vonaltól számított 110°-ig terjedő mozgás. Emellett elfogadható a könyökízület enyhe mozgáskorlátozottsága.

– Könyökízület: a neutrális vonaltól számított 30–90°-ig terjedő mozgás, az alkarsupinatio és -pronatio csekély korlátozásával, amelyet kompenzálnak a vállízület megfelelő mozgásai, a kéz normális fogókészsége mellett.

A megadott értékektől számított szűkebb mozgástartományok jelentős, a nagyobbak jelentéktelen mozgászavarnak minősülnek.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
137	Az alsó végtag sérülésének végleges utókövetkezménye S70-S79, S80-S89, S90-S99
137/1	Funkciókárosodás nélkül	A	A	A	A	A
137/2	Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással	E	E	E	EB	EB

137 Combnyak, combcsont, térdkalács, boka, lábtő, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő-, térd-, boka-, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Az alsó végtag ereinek, idegeinek sérülése. Az alsó végtag zúzódása, összenyomatása, törésének késői hatása, felületes sérülése. Többszörös sérüléssel társult egyéb alsó végtagi sérülések.

A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció, amelyben az anamnesis és az eddigi kezelések részletes leírása szerepel. Szükséges az érintett rész klinikai, és functióvizsgálata; az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata; a periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata; kétirányú rtg.-felvétel készítése; a végtagkörfogat összehasonlító mérése, agyengült izomcsoportok működésének meghatározása. Az érintett ízületről kétirányú rtg.-felvételt, panasz esetén az alatta és felette levő ízületről is rtg.-felvételt kell készíteni. A térdsérüléseknél a kivetített patellafelvétel, térd- és bokaízületi sérülés esetében tartott rtg.-vizsgálat az esetleges szalagsérülés igazolására vagy kizárására. A térdízületi sérüléseknél: arthroscopiás, illetve arthrographiás vizsgálati leletek.

Merevnek tekinthető a nagyízület akkor, ha az alapmozgások 70%-nál kisebbek.

Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerinc-, az alsó és felső végtagi functiók minősítésénél nyújthat segítséget.

137/1 Az alsó végtag olyan enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt. A klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.

137/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben a minősítés az I, II kategóriákban „E”, a IV kategóriákban „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan).

– Csípőízület: a neutrális vonaltól számított 20–110°-ig terjedő mozgás, amennyiben a többi ízület működése zavartalan.

– Térdízület: a neutrális vonaltól számított 10–110°-ig terjedő fájdalommentes mozgás.

– Bokaízület: alábfej 10°-os dorsal flexiója és a 20°-os plantar flexiója, ép funkciójú térdízület mellett.

A megadott értékektől szűkebb mozgástartományok jelentős, a nagyobbak jelentéktelen mozgászavamak minősülnek.

„E” minősítést kell hozni minden kategóriában, ha valamely alsó végtagon 4 cm-nél kisebb (illetve nagyobb) a rövidülés, aláb befelé görbülése esetén 15 cm-nél kisebb abelső térd-, illetve kifelé görbülése esetén 15 cm-nél kisebb abelső boka távolság.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
138	A kézujjak traumás vagy műtéti csonkolása S68	E	E	E	E	E

138 A hüvelykujj és egyéb kézujj teljes vagy részleges traumás vagy műtéti csonkolása, merevsége, fogásképtelensége idegrendszeri tünetek nélkül. A kézen ujjhiánynak kell számítani a hüvelykujjnál a körömperc, más ujjaknái két ízület hiányát.

Szükséges az anamnesis, az eddigi kezelések ismerete. A peripheriás keringés, érzés és motoros tevékenység, a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, illetve az egész kéz részletes functionális vizsgálata. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, illetve balkezességét.

A csonkolás milyensége mellett fontos, hogy melyik kézen (domináns oldal, jobbkezes, balkezes) melyik ujjak érintettek, az érintett ujj, ujjak hány ujjperce hiányzik, mi maradt vissza az eredeti funkcióból. Ezeket a kérdéseket kell vizsgálni, a minősítésnél alapvetően az ökölképzési és fogási képességet kell figyelembe venni. „EB” minősítés alapján alkalmas lehet az aszemély, a kinek a domináns oldallal ellentétes oldalú kéz V. vagy IV. ujj körömperce vagy esetleg az V. ujj I.és II. ujjperce hiányzik.

A IV. kategóriában a saját szakmájában vagy kifejezetten csak irodai beosztásban, munkakörben dolgozó alkalmasságát „EB” minősítés alapján kell elbírálni, ha a munkakör ellátásához a kéz, illetve az ujjak funkcionálisan alkalmasak. A kéz, ujj-ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a kezek, az ujjak functióinak minősítésénél nyújthat segítséget.

A Táblázat alapján kell a minősítést meghozni, amennyiben

1. bal kézen két ujj hiánya,

2. jobb kézen mutatóujj hiánya, vagy a mutatóujj körömperc hiánya, vagy a mutatóujj második ujjperc hiánya,

3. a körömpercek hiányabármely kézen kettő vagy több ujjon (ha a kéz működését akadályozza),

4. hüvelykujj hiányabármelyik kézen,

5. jobb kézen a II. és III. ujjak hiánya,

6. három vagy több ujj hiánya egy kézen, mutatóujj és hüvelykujj hiánya jobb kézen, vagy négy ujjé mindkét kézen észlelhető. (A jobb- vagy balkezességtől függően.)

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
139	A kar és kéz traumás vagy műtéti csonkolása S58, S86.9	E	E	E	E	E

139 A kar és kéz könyöknél, könyök alatt vagy fölött történő egyoldali (kétoldali) traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény említése nélkül. A minősítés a Táblázat szerint történik.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
140	A lábujjak traumás vagy műtéti csonkolása S98.1, S98.4	E	E	E	E	E

140 Az egyik vagy mindkét láb ujjainak részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása. Esetleg orthopaed szakorvosi konzílium szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a járás functionális feltételeit.

1. Járászavart nem okozó egy ujj hiánya, de az lehetőleg ne az öregujj legyen, mert akkor a járás stabilitása nem megfelelő.

2. Jelentéktelen járászavart okozó ujjhiány.

3. A járást vagy alábbeliviselést akadályozó ujjhiány.

Az 1. esetben minden kategóriában „EB” minősítés alapján alkalmas lehet, amennyiben nem az öregujj hiányzik; ha igen, akkor csak a IV. kategóriába, illetve kifejezetten csak irodai beosztásba, munkakörbe lehet „EB” alapján alkalmas. A 2. esetben a IV. kategóriába, illetve kifejezetten csak irodai beosztásba, munkakörbe lehet „EB” alapján alkalmas, a többi kategóriába „E”aminősítés.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
141	A láb és lábszár traumás vagy műtéti csonkolása S98	E	E	E	E	E

141 A láb és alábszár egyoldali vagy kétoldali, részleges vagy teljes, traumás vagy műtéti csonkolása, szövődménnyel vagy szövődmény nélkül. A minősítés a Táblázat szerint történik.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
142	A központi idegrendszer traumás károsodás után véglegesen kialakult állapota S04, S06, S14, S24, S34
142/1	Panasz- és tünetmentesség esetén, funkciókárosodás nélkül	EB	EB	EB	A	A
142/2	Panaszmentes, maradványtünetekkel és funkciókárosodással	E	E	E	E	E

142 Commotio cerebri, contusio et laceratio cerebri, sérülést követő haematoma subdurale, haemorrhagia cerebri (extraduralis, subduralis, intrameningealis, subarachnoidalis), a központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülése.

142/1 2–3 hét alatt panaszmentessé váló sérültek. Idegrendszeri vizsgálat során kórjelző eltérés nincs. A kórisme feltétele a néhány perces eszméletvesztés ténye. A subduralis haematomát kiváltó trauma jelentéktelen mértékű is lehet. A craniocerebralis traumák gyakori késői szövődménye a posttraumás epilepsia. Többek között ezért az ”A” minősítés a traumától eltelt 1 év után adható. A mbuláns dokumentáció, illetve kórházi zárójelentés ismerete a commotio súlyosságának megítélését, esetleges késői posttraumás kórkép kialakulásának mérlegelését teszi lehetővé.

142/2 Az agyrázkódás és a gerincvelő-sérülés 1 év után is fennálló vegetatív vagy psychés utókövetkezményei, illetve gyöki maradványtünetei.

Idetartoznak az idegrendszeri kóros tünetekkel járó agyzúzódások és -roncsolódások, a kemény agyburok feletti és alatti, valamint állományon belüli vérzések, továbbá a kemény agyburok alatti, térszűkítő méretű kóros agyfolyadékgyü-lemek a fertőzéses szövődmények és traumás eredetű agyhártya- és agyvelőgyulladások, valamint az agytályogok. A végleges, részleges és teljes traumás gerincvelői károsodások (teljes gerincvelői harántlaesio, elülső gerincvelői synd-roma, hátsóköteg syndroma, Brown-Sequard syndroma, különböző mértékű gerincvelői zúzódások). A posttraumás epilepsia, személyiségzavarok, psychés zavarok vagy endokrin zavarok esetén a minősítés ideggyógyászati és psychiat-riai, illetve belgyógyászati kódszámok figyelembevételével történik.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
143	A mellkas, a hasüreg és a medence belső sérülésének és egyéb sérüléseinek végleges utókövetkezménye S25-S27, S35-S39
143/1	Funkciókárosodás nélkül	A	A	A	A	A
143/2	Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással	E	E	E	E	E
143/3	A külső nemi szervek sérülése, traumás vagy műtéti csonkolása S30.2, S31.2–5, S38.2	E	E	E	E	E

143 Haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, a gyomor-, béltraktus sérülése, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, a medencei szervek sérülése, egyéb hasüregi szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese). Egyéb belső szervek sérülése. A külső nemi szervek – scrotum, testis, penis, vulva, vagina – sérülései.

Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek szükségesek.

A mellkas statikáját megbontó vagy tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctiós vizsgálatok is szükségesek. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük abronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív-contusio esetén vagy mellkasi contusio során terheléses EKG-vizsgálat és ennek kardiológus szakorvos által történő értékelése szükséges. A kórképeknek megfelelő laboratóriumi vizsgálati, szükség esetén kiegészítő kontrasztos rtg. vizsgálati, a ngiographiai, echographiai leletek, eredmények, megfelelő szakorvosi konzíliumok szükségesek a minősítésekhez.

143/1 A mellkas, a hasüreg és a medence szerveinek enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális szempontból jelentős károsodás nem történt. A klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.

143/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben a minősítés az I, II, III kategóriákban „E”, a IV kategóriákban „EB” alapján alkalmas vagy alkalmatlan).

143/3 Enyhe sérülések esetén (ideértve az egyik testis elvesztését), amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális szempontból jelentős károsodás nem történt, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén „A” minősítés hozható minden kategóriában.

Minden kategóriában „E”minősítést kell hozni, ha a külső nemi szervek közepes és súlyos sérülést szenvedtek, funkciókárosodással és anélkül, mindkét testis elvesztése, valamint a penis részleges vagy teljes csonkolása szövődménnyel járó vagy szövődmény nélküli eseteiben.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
144	Égések T20-T35	EB	EB	EB	EB	EB

144 Különböző megjelölt localizációjú égések, abelső szervek égése, a megégett testfelület kiterjedése szerint osztályozott égések, valamint a fagyások következményeivel kapcsolatos minősítési információk.

Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek ismerete szükséges.

Az alábbiak ennél a kódszámnál elsősorban nem az égési sérülések következtében kialakult állapotok, hegesedések, contracturák minősítésével foglalkoznak, hanem az égési sérülések utókövetkezményeként kialakuló kórelváltozások minősítéséhez a dnak informatív tájékoztatást.

A régebbi sérüléseknél a vizsgálatok a functionális károsodás mértékének eldöntésére (mozgáskorlátozottság ízületi eredetének kimutatása stb.) irányulnak.

Az égési sérülés következményei elsősorban a hegesedések. A jelenlegi ismereteink szerint a sérüléstől számított 1 év alatt nyerik el végleges állapotukat. Tehát a minősítések a klinikai gyógyulástól számított 1 év eltelte után jöhetnek számításba. (Gyógytartam 1 év + 1 év, tehát 2 év után adható minősítés szövődménymentes, reconstrukciós, plasztikai műtétet nem igénylő esetekben.) A 2 évnél régebbi égési sérülések következményes állapotait más kódszámok vonatkozó részeinél kell minősíteni (pl. sérülések következményei, csonkolás, tartós hegek stb.).

A minősítéseknél meghatározó, hogy az égési sérülés következményeként kialakult kórelváltozás (bőrpigmentáció, hegesedés, zsugorodás, valamint az elvégzett plasztikai műtét) kiterjedésétől, nagyságától függetlenül tünet- és panaszmentes-e, valamint a szervek funkcióját befolyásolja-e, mozgáskorlátozottságot okoz-e, egyenruha, felszerelés viselését kontraindikálj a )–e) (olyan testfelületen helyezkedik-e el az elváltozás, ahol állandó és fokozott súrlódás, dörzsölés, nyomás érheti), egyéb mechanikai és vegyi behatásnak ki van-e téve, egyéb ellenjavallatai vannak-e. Égési sérüléseknél nemcsak a bőr sérülhet, hanem alégzőrendszer is, az ezzel kapcsolatos utókövetkezményeket a megfelelő kódszámok szerint kell minősíteni.

A minősítés általában „EB” elbírálás alapján történhet.

Elektromos áramütés utáni egészségi alkalmassági minősítéseknél – kórházi zárójelentés ismeretében – az áramütés következményes állapotaira kell figyelemmel lenni, és az érintett szerv, szervrendszerek kórelváltozásai ismeretében kell a minősítést meghozni (cardialis, neurológiai, psychiatriai).

Hidegártalmak is jelenthetnek minősítési problémákat (hideg-urticaria, Raynaud-jelenség, pernio). Egyes kórelváltozások minősítése a megfelelő kódszám alatt történik.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
145	Sugárzás okozta ártalmak T66	E	E	E	EB	EB

145 Sugárbetegség, a sugárzás késői hatása.

A kapott sugárdósis mértékének, vérkép vizsgálati leleteinek, sugárártalomnak (röntgen-, radioaktív sugárzás) kitett személyek kórházi kivizsgálási, kezelési eredményeinek ismerete szükséges. Az alkalmasság elbírálásakor nemcsak a vérképet kell alapul venni, hanem az idegrendszer, továbbá az egyéb szervek és szervrendszerek elváltozásait is (gastro-intestinalis syndroma, neuro-psychiatriai syndroma, haematologiai syndroma). A bőr sugártolerantiáját meghaladó sugárdósis okozta irreversibilis sérülések (dermatitis, a trophia és hegesedés), a még súlyosabb sérülés okozta nehezen gyógyuló fekélyek ismeretében kell a minősítést meghozni. Az egésztest-besugárzás sérültje heveny sugárártalom után a chronikus sugárártalom, majd a sugárbetegség késői hatásainak lesz kitéve, és ezek, a mit figyelembe kell venni. Egyetlen testrészt érő sugárzás okozta enyhe ártalom esetén a III. és IV. kategóriában „A” minősítés is adható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
146	Transplantatio vagy egyéb módon pótolt szerv vagy szövet esetei T82-T86	E	E	E	E	E

146 A homológ (emberi) vagy heterológ (állati) transplantatio szervi állapotát, továbbá a mesterséges és mechanikus eszközökkel, valamint prothesissel pótolt szervi állapotot foglalja magába.

A transplantált szerv functiozavara mértékének meghatározására irányuló vizsgálatok szükségesek.

A transplantatio utáni immunválasz erőssége, hevessége és a pótolt szerv functiozavarának mértéke határozza meg az alkalmasságot (pl. sikeres szaruhártya-, csont- vagy más szövet-transplantatio). A klinikai gyógyulás után 2 év teljes tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén a IV kategóriában csak a saját szakmájában „EB” alapján lehet alkalmas minősítést is hozni.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
147	Plasztikai sebészeti műtétek előtti és utáni állapot T88	EB	EB	EB	EB	EB

147 Sebészeti műtéti átültetés, implantátumként természetes vagy mesterséges szövetek használatával. Nem az egészségi állapot helyreállítását célzó kozmetikai műtétek. Aplasztikai sebészet igénybevételét is magába foglaló utókezelés.

Az a namnesis és a fizikális vizsgálat eredményeinek, műtéti leírásnak ismerete szükséges.

Véglegesen kialakult állapotok elfogadható külsővel, enyhe maradandó elváltozással; az arcműtétek utáni állapotok, ha a keletkezett hegesedés az egyenruha viselésével nem összeegyeztethetetlen, nem okoz beszéd-, táplálkozási zavart, illetve esztétikai problémákat; a különböző testtájakon végzett szabad és lebenyes bőrátültetések utáni állapot kisfokú érzészavarral, mérsékelt működészavarral, amennyiben az egyenruha, a hadiruházat, a felszerelés viselését nem akadályozza (törzsön, combokon, felkaron stb.): a klinikai gyógyulástól számított 1 év után panaszmentesség esetén minden kategóriában „EB” elbírálás alapján lehet a minősítést meghozni.

Nem véglegesen kialakult állapot; kiterjedt – műtét utáni – hegesedések; véglegesen kialakult állapot, de elfogadhatatlan a külső, súlyos maradandó elváltozás áll fenn; az arc erősen torzító hegesedése, amely az egyenruha viselésével esztétikailag összeegyeztethetetlen, beszéd- és táplálkozási zavar is fennállhat; bőrátültetések utáni állapotok alábfejen, lábszáron, alkaron, kézen, az egyenruha, a hadiruházat, a felszerelés viselését kizárva, illetve kifekélyesedést, állapotromlást okozva; nagy kiterjedésű műtéti heg; nem javítható hegesedések: a minősítés minden kategóriában „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
148	Mesterséges testnyílás állapota T98.3	E	E	E	E	E

148 Tracheostomia, gastrostomia, ileostomia, colostomia, a gyomor-bélrendszer egyéb mesterséges nyílása, cystostomia, a húgyszervek egyéb mesterséges nyílása. Műtéti leírás szükséges. Minden kategóriában a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
149	Sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok és műtétek nem végleges utókövetkezményei T90-T98	EB	EB	EB	EB	EB

149 Itt minősítendők a sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok következtében kialakult elváltozások és műtétek nem végleges utókövetkezményei.

A minősítésre csak a véglegesen kialakult állapot, illetőleg a teljes gyógyulás után kerülhet sor. Nem minősíthető a kórházban, betegállományban, a daptációs szabadságon lévő személy. Szintén „I” minősítést kell a dni a műtét előtt lévők, begipszelt végtagok, lemezes, csavaros osteosynhesisek esetén (a minősítés az utóbbi esetben a fémkivétel után átépült csontszerkezet jó funkciója esetén lehetséges).

Az egyes, folyamatban levő betegségek kórismézése, illetve a folyamatok súlyosságának megítélése más-más vizsgálatokat kíván. Ennek megfelelően szakorvosi konzílium szükséges. A helyreállító műtét (szövetátültetés) esetén szükséges ismerni az esetlegesen várható mozgásszervi működéscsökkenést (érzéscsökkenést), amely abeosztás ellátását,

a munkavégzést gátolja, esetleg balesetveszélyt is rejt magában. Csonttörés esetén az eredeti rtg. film, valamint leírásának, a várható gyógytartamnak és a functionális helyreállítás várható prognosisának ismerete szükséges.

A törések, ficamok gyógyulása és a maradványtünetek végleges kialakulása általában 1 év alatt következik be. Fissu-rák, elmozdulás nélküli egyszerű törések általában 6 hónap után gyógyultnak tekinthetők. Szövődményes törések és ficamok végleges állapotukat 2 év után érhetik el.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
150–158	Egyéb, más betegségcsoportokba osztályozott betegségek, fogyatékosságok, elváltozások
150	A normális élettani fejlődés elmaradása R62.8	E	E	EB	EB	EB

150 E kódszám alapján minősítjük a normális élettani fejlődéstől eltérő állapotokat (pl. az alacsony vagy extrém testmagasság, szembeötlő alkati elváltozások).

Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges a rról, hogy esetleges kivizsgálás történt-e már korábban, hogy a vizsgált személy az életkornak megfelelő normális élettani fejlődés értékeinek megfelel-e, és az elmaradásnak nincsenek-e organikus okai. Testsúly, testmagasság, terheléses EKG, kétirányú mellkas rtg.-felvétel, vitálkapacitás mérése szükséges.

A normális élettani fejlődés mértékének a korhoz és a nemhez tartozó testarányok átlagos értékeit kell elfogadni. Az átlagtól való eltérés nem jelent ugyan kóros állapotot, de a felállított követelményeknek evonatkozásban nem felel meg.

Testalkaton az ember morfológiai alkatát értjük, amely a genetikus adottságok érvényre jutása (manifesztálódása) nyomán és a környezeti hatásokhoz történő alkalmazkodás (adaptációs) folyamatok eredményeképpen alakul ki.

A testalkaton belül a testmagasság és a testsúly határozza meg az egyes személyek testarányos, fizikai, esztétikai milyenségét.

Szükségesnek tartjuk, hogy a minimumként előírt testmagassági szintek követelményként szerepeljenek. Ez alkalmassági vizsgálatra megjelent 1000 személy (700 férfi és 300 nő) testmagassági adatainak feldolgozásával került meghatározásra.

A számítások alapján a férfiak átlaga 174 cm; a nők átlaga 165 cm volt. Ezek az adatok közel egyeznek az ELTE Embertani Tanszék 1986-ban közölt adataival (18 éves férfi 175 cm; 18 éves nő 162 cm).

Hiába rendelkezik valaki megfelelő fizikai erővel és fogótechnikával, erőfölényt általában csak a hasonló testmagasságú vagy alacsonyabb személlyel szemben tud szerezni.

Az egészségi alkalmassági vizsgálatoknál férfiak esetében 168 cm és efeletti; nők esetében 162 cm és efeletti testmagasság a megkövetelt. Ezen értékek alatt az I. kategóriában csak „E”minősítés hozható.

Lehetségesek olyan szakmai területek, ahol speciális feladatokat kell ellátni, és a testmagasság meghatározó lehet. Ennek érdekében az említett értékektől pozitív és negatív irányban eltérés lehetséges.

A testsúly értékeinek megítélésénél már nem ilyen egyértelmű az álláspont. Etekintetben figyelembe kell venni a BMI értéket is. Egy „kidolgozott” izomzattal, „nehéz” csontozattal rendelkező személy BMI értékei az elhízás mértékét mutatják. Ezekben az esetekben BMI érték mellett meg kell jegyezni: „erőteljes izomzat” stb. Kellő testmagassággal rendelkező személy a stheniás alkata is jobb benyomást kelt, mint az átlagként megnevezett testmagassági értékek alattiak esetében.

Kórosnak tekinthető extrém soványság esetében az ”E” minősítés végleges is lehet.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
151	Chromosoma-rendellenességek és egyéb veleszületett anomálák Q90-Q99	E	E	E	E	E

151 Ide igen különböző klinikai megjelenési formájú betegségek tartozhatnak: az ún. enzimopathiák, methaemoglo-binaemia, porphyria, Wilson-betegség (hepatolenticularis degeneratio), mongolizmus, Marfan-syndroma, Klinefelter-syndroma stb.

Enyhébb klinikai formák esetében (pl. hyperbilirubinaemia) a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképesség, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együttjáró psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő kódszám alapján is minősíthető (pl. szív fejlődési rendellenességei a 045-ös, a színlátás zavarai a 036-os kódszám szerint).

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
152	Heveny fertőző betegségek A00-A99, B00-B99	EB	EB	EB	EB	EB

152 Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a functiózavar tartós volta határozza meg.

A fennálló megbetegedés ismerete mellett „I” vagy „E”minősítés hozható.

A betegség jellegétől függően a klinikai gyógyulás után az ”I” minősítés megváltoztatható abban az esetben, ha a heveny fertőzés véglegesen meggyógyult, tünet- és panaszmentes, a megbetegedés olyan jellegű volt, hogy nem várható ismételt kiújulása, valamint kóros következményei nem lettek. A bban az esetben, amikor a heveny fertőző betegség jellegét, kórlefolyását ismerve teljes gyógyulás nem várható, maradványelváltozások maradnak vissza, a heveny fertőzés chronikus lefolyásúvá válik: a minősítés „E”.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
153	Idült fertőző betegségek A00-A99, B00-B99	E	E	E	EB	EB

153 Itt minősítendők a több mint 1 éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chronikus, idült parasitás megbetegedés, syphilis) nem minősíthető az alkalmassági Táblázat más kódszámai szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének, az ismert és várható progressziónak megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

A betegség jellegéből, a kórlefolyásból a dódóan „I”, esetleg „A” minősítés is hozható.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
154	Kórokozó-ürítő és -hordozó állapotok Z22	E	E	EB	EB	EB

154 Typhus abdominális, paratyphus, salmonellosis gastoenteritica, bacillaris dysenteria (Shigella csoport), a moebás dysenteria (entamoeba hystolytica).

Mikrobiológiai vizsgálati, doudenum-nedv mikrobiológiai tenyésztési eredmények szükségesek. A kórokozó-ürítők, kórokozógaz dák minősítése minden kategóriában a Táblázat szerint.

Kódszám	Betegségek megnevezése BNO	0	I	II	III	IV
155	Ritka megbetegedések (tünetcsoportok), valamint e melléklet rovataiba nem sorolható betegségek	EB	EB	EB	EB	EB

155 Ritka megbetegedésen olyan kórformák értendők, amelyek előfordulási gyakorisága 1:10000-nél kisebb alakosságra számítva, de jellegüknél fogva az eü. alkalmasságot befolyásolják. Az okat a megbetegedéseket, kórelváltozásokat is ekódszám szerint kell minősíteni, amelyek a Táblázat egyéb kódszámai közé sem sorolhatók.

A minősítéseknél figyelembe kell venni a megbetegedés jellegét, milyenségét, a munkavégzést befolyásoló tényezőket a folyamat várható progresszióját.

Itt kerülnek minősítésre azok a tünetek, kóros klinikai és laboratóriumi leletek, elváltozások, amelyek a vizsgálatok alkalmával gyakran fordulnak elő, és a Táblázat valamely kódszámához, betegséghez, betegségcsoportokhoz ugyan besorolhatók, de teljes biztonsággal nem állítható és bizonyítható, hogy az észlelt tünet, elváltozás egy bizonyos organikus megbetegedéshez tartozik, ezért az ahhoz való besorolás helytelen lenne. Amíg a jelenség – a tünet, elváltozás – tisztázása nem történik meg, „I” minősítés hozható. Javasolni kell az illető személynek, hogy saját érdekében a kórosnak minősített elváltozást háziorvosát felkeresve tisztázza. Ha tisztázódott, hogy az elváltozás csak funkcionális vagy valamilyen „végtermék”, és ismétlődése nem valószínű, „A” minősítés adható. Ha organikus kórelváltozás diagnosztizálódik, a minősítés „E”. Tisztázatlan esetekben, valamint a tünetek, kóros elváltozások további fennállása esetén a minősítés végső meghozatalakor a folyamat milyensége, a kategóriákon belül abeosztás, munkakör jellege a meghatározó.

Vannak olyan tünetek, elváltozások, amelyeknek az egyszeri előfordulása esetén is „E”minősítés szükséges, nem vállalható fel az esetleges ismételt megjelenésük, mert végzetes következményekkel járhat. Ezek közé tartozik a syncope, collapsus, szédülékenység.

A teljesség igénye nélkül megnevezünk olyan organikus kórelváltozásokat, amelyek esetleg lehetségesek a megjelölt tünetek, illetve elváltozások mögött. Ezért joggal felmerül az az igény, hogy a vizsgálatkor észlelt tünetek, elváltozások esetén – a végleges minősítés meghozatala előtt – tisztázni kell, hogy nincs-e organikus kórkép az említett esetek mögött.

Kiegészítő táblázat, amely – a BNO XVIII. Főcsoportjában található és onnan kiemelt, leggyakrabban előforduló „tünetek, valamint kóros klinikai és laboratóriumi leletek” – egyes megnevezéseit tartalmaz za

Alkódszám	Tünetek, valamint kóros klinikai és laboratóriumi leletek megnevezése R00-R99	0	I	II	III	IV
R00.0	Tachycardia	EB	EB	EB	EB	EB

R00.0 Tachycardiát okozhatnak a szív különböző a rrhythmiái (WPW), hyperthyreosis, carditis, anaemia stb.

R01

Szívzörejek és egyéb szíveredetű hangjelenségek

R01 Szívzörejek és egyéb szíveredetű hangjelenségek esetén lehetséges, hogy funkcionális eredetű szívzörejekről van szó, de nagyon sok esetben organikus elváltozás kórismézhető. Igen gyakori a szívbillentyű prolapsus. PKG, UH és kardiológiai vizsgálati eredmény szükséges a végső minősítés meghozatalához.

R03.0

Emelkedettnek mért vérnyomás, a hypertonia diagnózisanélkül

R03.0 Emelkedettnek mért vérnyomás, hypertonia diagnósis nélkül. A hypertonia betegség bizonyítására kórházi vizsgálatok szükségesek, csak így lehet kizárni vagy elfogadni a magasvérnyomás-betegséget. A magasvérnyomás minősítésénél, ha többszöri mérés után is a megengedettnél magasabb értékek mutatkoznak, az elbírálásnál figyelembe kell venni az anamnesisben esetleg szereplő genetikai tényezőket. Amennyiben az örökletes lehetőség fennáll (mater, pater hypertonias: egyik vagy mindkettő), az alkalmasság megítélése „E”.

R16

Májmegnagyobbodás

R16 Májmegnagyobbodás is sok mindenre utalhat, rosszindulatú folyamattól kezdve a máj toxikus kórelváltozásáig (pl. alkohol).

R17

Sárgaság

R17 Sárgaság a máj megbetegedésének, enzimopathiának (hyperbilirubinaemia), fertőző megbetegedéseknek, haematológiai kórképeknek következményes tünete lehet.

R21

Kiütések és egyéb nem specifikus bőrjelenségek

R21 Bőrgyógyászati megbetegedések egész tárháza járhat kiütéses bőrelváltozással, alegbanálisabbtól az agresszívig. Sok belgyógyászati megbetegedésnek tüneti megnyilvánulásai lehetnek a különböző bőrelváltozások. Ezek tisztázása csak kivizsgálással lehetséges.

R25.1

Tremor

R25.1 A fiziológiás tremortól kezdve az alkoholos eredetűn keresztül, thyreotoxicosis, valamint cerebellaris betegségek tünete lehet.

R31

Vérvizelés

R31 Vérvizelés okaként az egyszerű húgycsőgyulladástól a tumorig minden lehetséges.

R42

Szédülékenység (vertigo)

R42 A szédülés, vertigo lehet otogén, toxikus, psychogen, környezeti, szemészeti, vérkeringési, haematológiai, daganatos eredetű. Az illető saját mozgásának zavarát éli meg a térben (szubjektív vertigo), vagy a tárgyak mozognak körülötte (objektív vertigo). A tünetet rendszerint egyensúlyzavar is kíséri. Ebből is kitűnik az elváltozás jelentősége, ezért szükséges a mielőbbi kivizsgálás, mert az állapot igen balesetveszélyes. Ebben az esetben is a minősítés „E”.

R47

Beszédzavarok

R47 Beszédzavar anomálalehet organikus, funkcionális és ezen belül pszichés. Ide tartoznak: dysphasia, a phasia, dysarthria és a narthria, valamint egyéb és nem meghatározott beszédzavarok. A minősítés közepes és súlyos beszédzavar esetében minden kategóriában „E”.

R51

Fejfájás

R51 Fejfájás is igen sok organikus kórkép kísérője, keringési rendszeri, neurogén, pszichés, tumoros elváltozások kísérő, jelző tünete lehet.

R55

Syncope és collapsus

R55 A syncope hirtelen rövid ideig tartó eszméletvesztés. Számos cardiovascularis és nem cardiovascularis ok eredményezhet eszméletvesztéses állapotot. Epilepszia differenciáldiagnosztikájánál figyelemmel kell venni. Reflexes, idio-pathias orthostaticus hypotensió, vertebrobasillaris keringési insufficiencia, pszichogén eredetű lehet. Sok egyéb más kórelváltozás is okozhatja. A minősítés „E”.

R59

Nyirokcsomó-megnagyobbodás

R59 Nyirokcsomó-megnagyobbodás általában mindig valamilyen zajló folyamat következménye. Feltétlenül kivizsgálást igényel.

R73

Emelkedett vércukorszint

R73 Emelkedett vércukorszint, cukorvizelés. Jól kivizsgálhatok és a végleges minősítések ezt követően hozhatók.

R74

Abnormis szérum-enzimszintek

R74 A szérum-enzimszintek az egyes szervek állapotáról a dnak felvilágosítást, így pl. a máj állapotát mutathatják a normális, illetve emelkedett máj enzim-értékek (alkohol). UH és ismételt laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.

R80

Izolált fehérjevizelés

R80 A vese kóros elváltozásáról adhat információt. Kivizsgálás szükséges.

R81

Cukorvizelés

R81 Emelkedett vércukorszint, cukorvizelés. Jól kivizsgálhatok, és a végleges minősítések ezt követően hozhatók.

R82

A vizelet egyéb kóros leletei

R82 Az üledék vizsgálata utalhat vesekövességre, fertőzésekre (heveny, idült elváltozások). A vér alakos elemei közül főleg a vörösvértestek üledéki megjelenése – de másoké is – urológiai kivizsgálást tesz szükségessé.

R91

A tüdő diagnosztikus képalkotó vizsgálatával talált kóros leletek

R91 A tüdő kerek vagy más kóros árnyékai további kivizsgálást tesznek szükségessé.

Az 1.számú melléklet 1. függeléke

Az alkalmassági kategóriák meghatározása

0. Kategória:

Ide tartoznak a hivatásos állományba felvételre jelentkezők, illetve a pályakezdő beosztást betöltők.

I. Kategória:

Az I.alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörének, beosztásának ellátása során közterületen, külső helyszínen, objektumokban közvetlenül biztonsági, biztosítási, határforgalmi, illetve felügyeleti tevékenységet végez, így közvetlen, állandó kapcsolata van az állampolgárokkal. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt nagy magas.

Ide tartozik az Európai Unió külső vámhatárán működő vám- és pénzügyőri hivatal, NyH, REK, vám- és pénzügyőri hivatal, VPKJP Bevetési-, Őrzésvédelmi és Logisztikai, Támogató osztályai, VPKBP vizsgálati és műveleti osztályai, VPKEP Különleges Szolgálata, Felülellenőrzési Osztálya, mélységi ellenőrző csoportok, regionális parancsnokságok.

Az I.alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az aszemély, a ki a Hszt. 44.§. (1) bek. d)–e)pontjai alapján rendelkezési állományban van.

II. Kategória:

A II. alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörének, beosztásának ellátása során az I. kategóriába tartozó személyek közvetlen irányítását végzi, illetve munkafeladatai jellegét tekintve csak közvetve vagy alkalmanként végez az I. kategóriába sorolt munkatevékenységet. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt magas.

III. Kategória:

A III. alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörének, beosztásának ellátása során a dminisztratív feladatok ellátása folytán áll kapcsolatban az állampolgárokkal, illetve irányítói, vezetői, parancsnoki feladatokat lát el, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az operatív munkafeladatokhoz. A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt közepes.

IV. Kategória:

A IV. alkalmassági kategóriába tartozik az aszemély, a ki munkakörét, beosztását a hivatásos állomány tagjaként látja el, és képzettségének, szakmájának megfelelő, illetve nagyrészt a dminisztratív, irodai munkát lát el. Ebbe a kategóriába sorolandók többek között az ok, a kik a Hszt. 3.§ (3)bekezdése szerinti, nem a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó tevékenységet végeznek, illetve az ok, a kiket szakmai területen, de nem hivatásos munkakörben (pl.: adatrögzítő, ügykezelő, informatikus stb.) foglalkoztatnak.

A szolgálati feladatok ellátása során a kockázatok összességében olyan mértékűek, hogy sérülés, súlyos sérülés, maradandó egészségkárosodás, munka- vagy szolgálati baleset/foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége munkavégzés alatt közepes.

A IV. alkalmassági kategóriába tartozik továbbá az aszemély, a ki a Hszt. 44.§. (1)bekezdés alapján rendelkezési állományban van (kivéve Hszt. 44.§ (1) bek. d)–e)pontjai szerinti rendelkezési állományba tartozók).

A Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresített hivatásos beosztások alkalmassági kategóriába sorolása

Vezetői munkakörök

Szerv	Vezetői szint	Munkakör (beosztás)	Alkalmassági kategória
Központi	Hszt. 245/H.§ szerinti illetményre jogosult	Országos parancsnok	III.
	Hszt. 245/H.§ szerinti illetményre jogosult	Országos parancsnokhelyettes	III.
	Főosztályvezetői illetményre jogosult	Igaz gató	III.
		Főosztályvezető	III.
		Hivatalvezető	III.
	Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult	Igaz gatóhelyettes	III.
		Főosztályvezető-helyettes	III.
		Hivatalvezető-helyettes	III.
		Szóvivő	III.
		Főrevizor	III.
		Tanszékvezető (RTF)	III.
	Osztályvezetői illetményre jogosult	Osztályvezető	III.
		Vezető oktató	III.
		Adatvédelmi felelős	III.
		Titokvédelmi felügyelő	III.
		Fegyelmi tiszt	III.
Területi	Főosztályvezetői illetményre jogosult	Középfokú szerv parancsnok	III.
	Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult	Középfokú szerv parancsnokhelyettes	III.
	Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult	Regionális nyomozó hivatal parancsnok	III.
	Osztályvezetői illetményre jogosult	Osztályvezető (középfokú szerv)	III.
		Bűnügyi szakvezető	III.
		Regionális nyomozó hivatal parancsnokhelyettes	III.
Helyi	Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult	Vám- és pénzügyőri hivatal I.parancsnok	III.
	Főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult	Regionális ellenőrzési központ parancsnok	III.
	Osztályvezetői illetményre jogosult	Vám- és pénzügyőri hivatal I.parancsnokhelyettes	III.
		Regionális ellenőrzési központ parancsnokhelyettes	III.
		Alsó fokú szerv parancsnok	III.
Rendelkezési állományban lévő			I., IV.

I. besorolási osztály

Szerv	Beosztási kategória	Munkakör (beosztás)	Alkalmassági kategória
Központi	VI.	Osztályvezetőhelyettes	II., III.
		Kiemelt főreferens	IV.
		Kiemelt főoktató	IV.
		Jogtanácsos	IV.
		Helyettes szóvivő	IV.
		Nemzetközi összekötőtiszt	IV.
	V.	Csoportvezető	IV.
		Kiemelt főelőadó	IV.
		Főreferens	IV.
		Revizor	IV.
	IV.	Főelőadó	IV.
		Referens	IV.
		Ügyeletes tiszt	II.
		Főoktató	IV.
	III.	Előadó	IV.
	III.	Oktató	IV.
	II.	Fogalmaz ó	IV.
Területi	VI.	Osztályvezető-helyettes	II., III.
		Alosztályvezető	II., III.
		Kiemelt főreferens	I., IV.
		Jogtanácsos	IV.
		Sajtóreferens	IV.
		Kiemelt főoktató	IV.
	V.	Csoportvezető	II., III.
		Kiemelt főelőadó	IV.
		Főfelügyelő	I., IV.
		Főoktató	IV.
		Főorvos (csak a FÜV-ben eljáró)	IV.
		Vezető karmester	IV.
		Revizor	IV.
	IV.	Főelőadó	I., IV.
		Felügyelő	I., IV.
		Szakoktató	IV.
		Szakorvos (csak a FÜV-ben eljáró)	IV.
		Karmester	IV.
	III.	Előadó	IV.
		Vezető főnyomozó	I.
		Oktató	IV.
		Hajógépkezelő	I.
		Zenekari szolgálatvezető	IV.
		Koncertmester	IV.
		Szólamvezető zenész	IV.
	II.	Fogalmaz ó	I., IV.
		Kiemelt főnyomozó	I., IV.
		Kottatáros	IV.
		Zenész	IV.
Helyi	VI.	Alsó fokú szerv parancsnokhelyettes	III.
		szolgálatvezető	II.
		Alosztályvezető	II.
		Kiemelt főreferens	I., IV.
	V.	Részlegvezető	II.
		Csoportvezető	II.
		Kiemelt főelőadó	I., IV.
	IV.	Főelőadó	I., IV.
	III.	Előadó	I., IV.
	II.	Fogalmaz ó	I., IV.
Pályakezdő			0.
Rendelkezési állományban lévő			I., IV.

II. besorolási osztály

Szerv	Beosztási kategória	Munkakör (beosztás)	Alkalmassági kategória
Központi	IV.	Főszemlész	IV.
	IV.	Ügyeletes	II., IV.
	III.	Szemlész	IV.
	III.	Segédelőadó	IV.
	II.	Szakügyintéző	II.
Területi	IV.	Főszemlész	I., IV.
		Főnyomozó	I., IV.
		Ügyeletes	II.
		Részlegvezető	II.
		Fegyvermester	I.
	III.	Szemlész	I., IV.
		Nyomozó	I., IV.
		Járőrvezető	I., IV.
		Segédelőadó	I., IV.
		Hajóvezető	I.
		Hajógépkezelő	I.
		Gépjárművezető	I.
		Technikus	I.
		Bűnjelkezelő	I.
		Váltásparancsnok	II.
	II.	Szakügyintéző	I., IV.
		Segédnyomozó	I., IV.
		Kottatáros	IV.
		Zenész	IV.
		Járőr	I.
		Objektumőr	I.
		Kutyavezető	I.
Helyi	IV.	Főszemlész	I., IV.
		Szolgálatvezető	II.
		Raktárvezető	I.
		Fegyvermester	I.
		Részlegvezető	II.
	III.	Szemlész	I., IV.
		Bűnjelkezelő	I.
		Raktáros	I.
	II.	Szakügyintéző	I., IV.
		Kutyavezető	I.
		Kutató	I.
Pályakezdő			0.
Rendelkezési állományban lévő			I., IV.

Az oknál abeosztásoknál, munkaköröknél, valamint a Hszt. 44.§. (1) bek. a )pontja alapján rendelkezési állományban lévők esetében, ahol több kategória van feltüntetve, a vizsgálandó személy konkrét beosztásának, munkakörének, a munkahelyi kockázatbecslés, valamint a feladatellátás sajátosságai figyelembevételével kell elvégezni az alkalmassági kategóriába való besorolást, amely a szervezeti egység személyügyi szervének feladata. A személyügyi szerv az alkalmassági kategóriát az alkalmassági vizsgálatra rendelő lapon köteles feltüntetni.

Az 1.számú melléklet 2. függeléke

A Vám- és Pénzügyőrség speciális bevetési alegység tagjaira vonatkozó
egyéb alkalmassági követelmények

– rendelkezzen az átlagosnál nagyobb emberi feladatok elvégzéséhez szükséges fizikai erőnléti állapottal, ennek megfelelő izomzattal, kiváló reflexekkel;

– neuro-pszichiátriai szempontból kompenzált állapot;

– a családi és saját a namnesisében krónikus, örökletes megbetegedések ne szerepeljenek;

– veleszületett és szerzett belgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, pszichiátriai, mozgásszervi, sebészeti elváltozásai nem lehetnek;

– normális légzésfunkciós értékekkel rendelkezzen;

– érzékszervi (látás, hallás, szaglás, egyensúly) fogyatékossága nem lehet;

– 0,6 vagy a nnál nagyobb látásélesség mindkét szemen javítás nélkül (kontaktlencse viselése, 4,0 D-nál kisebb fénytörési hibánál végzett excimer lézer keratektomia műtét utáni állapot – 6 hónappal a műtét után – megengedhető);

– testsúlytöbblete ne legyen (testtömegindex);

– ép, szanált fogazatalegyen;

– a védőruhában való huzamosabb tartózkodás és a környezettől való elszigetelés elviselésének képessége;

– képesség intenzív fizikai munkavégzésre gázálarcban, nehéz gázvédő ruhában, illetve lélegeztető készülék használatával;

– a jelentkezés felső korhatára 25 életév;

– az időszakos alkalmassági vizsgálaton évente vegyen részt.

Ellenjavallatok:

– bármilyen fejlődési rendellenesség, testi fogyatékosság;

– a pszichés funkció károsodása;

– neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésekre utaló panaszok miatt történt kezelés;

– gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggőség;

– szemüveg vagy más korrekciós eszköz viselése, bármilyen keratotomiás vagy keratektomiás műtét utáni állapot; a rtephakia (műlencse beültetés utáni állapot), látótérkiesés; kancsalság bármilyen mértéke; színlátás bármilyen mértékű zavara;

– alimfadenoid szövetek és az orrnyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hipertrófiája (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.);

– a beszéd-, illetve a magas hang tartományban bármilyen mértékű halláscsökkenés;

– elhízás;

– endokrin-rendszeri, haematológiai elváltozás;

– a központi idegrendszer bármilyen kóros elváltozása;

– a bőr bármilyen érzékenysége – gyógyszer, vegyszer stb. – idült bőrbetegségek, bőratrófia;

– szájüregi nyálkahártya, foghús kóros állapota, szanálatlan fogazat, kivehető nem rögzített fogpótlás;

– herék, mellékherék bármilyen kóros elváltozása;

– menstruációs zavarok, genitáliák infantilismusa.

Az 1.számú melléklet 3. függeléke

Pszichikai alkalmassági vizsgálat szempontrendszere

Alapkövetelmények valamennyi beosztási kategóriánál

1. Pszichés egyensúly

Az egyén olyan kiegyensúlyozott lelkiállapota, amikor harmóniában van saját magával és a környezetével, és ez kiegyensúlyozottság a magánéleti életvezetésében és a munkahelyi feladatellátásában is jellemzi.

Kizáró okot képeznek a különböző pszichés egyensúlyvesztések és funkciózavarok.

2. Devianciák hiánya

A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat.

Kizáró okot képeznek a különböző devianciák, mint pl. bűncselekmények elkövetése, az alkoholizmus, a gyógyszerfüggőség, a kábítószer fogyasztás, az öngyilkossági kísérlet.

3. Intellektuális képességek

Az intelligencia az egyén összetett, globális képessége a rra, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, és a környezetében hatékonyan működjön. A lapkövetelmény az iskolázottságnak és az életkornak megfelelő átlagos intelligenciaszint elérése.

4. Figyelmi képességek

A figyelem meghatározott célra történő irányításának képességét, valamint a figyelem tartósságát jelenti. Arról a képességről van szó, hogy az egyén képes-e figyelmét hosszabb távon, a környezeti (zavaró) ingerek kiszűrésével egy adott feladatra összpontosítani.

Követelmény a közepes szintű teljesítmény.

5. Pályamotiváció

Elsősorban azon konkrét indítékok megléte, amelyek egy meghatározott pálya – szakma és munkakör – választására, illetve az abban való tartós helytállásra ösztönöznek valakit.

Ilyen indítékok hiánya kizáró ok a felvételi folyamatban.

Alapkompetenciák és szintjeik

Alapkompetenciák valamennyi alkalmassági kategóriára

Kompetencia definíciója	Szintdefiníciók
Alkalmaz kodóképesség és -készség Képes befogadni a változásokat és az újításokat. Képes és hajlandó alkalmaz kodni más emberekhez, különböző munkahelyzetekhez és feladatokhoz, a változó munkafeltételekhez, környezethez. Képes megváltoztatni a viselkedését, ha a helyzet azt kívánja. Magában foglalja az új elképzelésekre, ötletekre, ismeretekre való nyitottságot.	1. Képes különböző, megváltozott munkakörülményekhez, munkafeltételekhez alkalmaz kodni. 2. Képes megváltozott feladatokhoz alkalmaz kodni. 3. Képes különböző szabályzókhoz alkalmaz kodni. 4. Képes más személyekhez alkalmaz kodni. 5. Képes különböző, munkájában érintett csoportokhoz alkalmaz kodni. 6. Képes viselkedésén változtatni, ha a helyzet azt kívánja.
Döntési képesség Az egyén képes a rra, hogy információgyűjtés és a döntési alternatívák felmérése után határozottan és gyorsan döntést hozzon, még olyan helyzetekben is, amikor korlátozott idő és/vagy hiányos információ áll rendelkezésére. Az önálló döntéshozatal előtt képes mások véleményét is kikérni, figyelembe venni.	1. Döntés előkészítése és meghozatala érdekében információt gyűjt. 2. Mások segítségével képes döntést hozni. 3. Rutinhelyzetekben képes jó döntést hozni. 4. Leszabályozott helyzetekben képes jó döntést hozni. 5. Váratlan, személyt érintő kérdésekben képes jó döntést hozni. 6. Váratlan, csoportot érintő kérdésekben képes jó döntést hozni. 7. Váratlan, összetett, szervezetet érintő kérdésekben képes jó döntést hozni.
Együttműködés Eredményesen közreműködik egy közös cél elérése érdekében, még akkor is, ha ez nem közvetlenül a saját érdekeit szolgálja. Egyéni érdekeit képes alávetni a közösség érdekeinek.	1. Ötleteivel, véleményével segíteni igyekszik a közös cél elérését. 2. Közvetlen munkatársaival rendszeresen megosztja az okat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek. 3. Vezetőivel is rendszeresen megosztja az okat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek. 4. Tágabb környezetével rendszeresen megosztja az okat az információkat, amelyek a hatékony működéshez szükségesek. 5. Képes információt szerezni az együttműködő szervektől, szervezetektől. 6. Képes olyan személytől is információkat szerezni, a ki passzív az együttműködésben.
Empátia Beleérző képesség. Az egyén képes a másik személy helyzetébe beleképzelni magát, figyelembe véve és megértve annak szempontjait. Mások megértésének szándékát öleli fel. Annak képessége, hogy a mások által ki nem mondott vagy csak részben kifejezett gondolatokat, érzéseket és problémákat meghallgassa és megértse.	1. Képes a másik személy hangulatát, érzéseit észlelni. 2. Részlegesen érdeklődő – szimpátia alapján figyel a másik félre, időnként csak úgy tesz, mintha érdekelné. 3. Érdeklődő – meghallgatja a másik személy problémáit. 4. Együtt érző – képes megérteni a másik személy érzéseit, problémáit. 5. Véleményével képes iránymutatást a dni a másik problémájának megoldására.
Felelősségvállalás Tudatában van annak, hogy egyes helyzetekben mekkora a felelőssége, és ennek meg felelően cselekszik. Vállalja döntései, tettei következményeit.	1. Felismeri a helyzetben meglévő felelősségét, de nem vállalja fel. 2. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, de nem vállalja fel. 3. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, és esetlegesen felvállalja. 4. Tudatában van a helyzetben meglévő felelősségének, és azt felvállalja. 5. Feladat végrehajtása, döntései során vállalja a felelősséget alehetséges következményekért.
Kommunikációs készség Képes a rra, hogy önmagát világosan és érthetően kifejezze szóban, írásban, szemléltető eszközök segítségével. Magában foglalja az egyén azon szándékát is, hogy pontosítson olyan információkat, amelyek számára nem teljesen világosak. Kommunikációs helyzetben vissza tud kérdezni, törekszik a kapott és adott információ pontosítására, megértésére és megértetésére.	1. Érthetően fejezi ki magát szóban vagy írásban. 2. Érthetően fejezi ki magát szóban és írásban. 3. Meggyőződik az adott információ egységes vagy pontos értelmezéséről. 4. Az érkezett információkat képes jól feldolgozni és továbbítani mások felé.
Minőségre törekvés A személy azon törekvése, hogy munkája során a szakszerűség, a precizitás, az alaposság, az igényesség és a körültekintés határozza meg munkavégzését.	1. Alapvető feladatokat ellátja, tartja a határidőket. 2. Kellő odafigyeléssel látja el feladatait. 3. Szakszerűen látja el feladatait. 4. Szakszerűen és alaposan látja el feladatait. 5. Szakszerűen, alaposan és a vonatkozó minőségi követelményeknek meg felelően látja el feladatait. 6. Minőségi követelményeit megfogalmaz za a szervezetre vonatkozóan.
Önállóság Az egyén azon tulajdonsága, hogy közvetlen irányítás, útmutatás nélkül is képes saját munkájának elvégzésére.	1. Rutin helyzetekben útmutatás nélkül végzi munkáját. 2. Egyszerű feladatok ellátása során nem igényel útmutatást. 3. Összetett feladatok ellátása során nem igényel útmutatást. 4. Váratlan helyzetbe kerülve szakmai ismereteire, tapasztalataira támaszkodva megoldja a feladatot.
Önbizalom Az egyén hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak. Magába foglalja az egyén azon képességeit, hogy képes váratlan, kihívást jelentő helyzetekben is döntést hozni, megváltoztatni és/vagy korrigálni véleményét, illetve képes építő jelleggel kezelni a felmerülő akadályokat. Magabiztos viselkedésével azt közvetíti a környezetnek, hogy ura a helyzetnek, anélkül, hogy az akaratát a többiekre erőltetné.	1. Hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak. 2. Kézben tartja a feladat végrehajtását, de ha megkérdőjelezik a helyességét, elbizonytalanodik. 3. Kézben tartja a feladat végrehajtását, és ha megkérdőjelezik a helyességét, akkor sem bizonytalanodik el. 4. Tévedéskor korrigálja véleményét. 5. Indokolt esetben határozottan vállalja véleményét, kiáll álláspontja mellett, azt képviseli.
Önkontroll Annak képessége, hogy az egyén hatékonyan szabályozza viselkedését, indulatait és feszültségeit.	1. Stresszhelyzetben megőrzi a nyugalmát. 2. Kezelni tudja felbukkanó negatív érzelmeit. 3. Ellenáll annak, hogy belesodródjon indulatokkal terhes helyzetbe. 4. Stresszhelyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív problémamegoldásra. 5. Életet veszélyeztető stresszes helyzetben is képes racionális, építő jellegű, konstruktív problémamegoldásra.
Önfejlesztés/tanulási készség Az egyén azon törekvése, hogy a szervezeti és a munkaköri követelményeknek való megfelelés érdekében a szakirányú ismereteit és képességeit, önmagát – a kár önállóan is – gyarapítsa, fejlessze a hatékonyabb munkavégzés érdekében, a miért különböző mértékű erőfeszítésekre hajlandó. Az egyén törekszik saját személyiségének, képességeinek és készségeinek folyamatos fejlesztésére. Magába foglalja a hibákkal, kudarcokkal való szembenézés képességét és feltárt hiányosságainak korrekciójára való hajlandóságot is.	1. Tapasztalatokat cserél kollégáival, más szakemberekkel. 2. Hiányzó ismereteknek utána olvas. 3. Mások észrevételeit képes elfogadni. 4. Mások észrevételeit képes hasznosítani. 5. Saját hiányosságait felismeri, belátja, elemzi, beépíti ismereteibe személyes tapasztalatait. 6. Tudatosan elemzi saját viselkedését, tevékenységét, hogy legközelebb jobban teljesítsen.
Problémamegoldó képesség Képes a rra, hogy a felmerülő problémákat észrevegye, az onosítsa, a mögöttes okokat feltárja. Megkeresi az okat az alternatívákat, amelyek a helyzetnek megfelelő megoldást eredményezhetik, ezek közül alegkedvezőbbet ki tudja választani és meg is valósítja.	1. Afelmerülő problémákat észleli, észreveszi. 2. A felmerülő problémákat az onosítja. 3. Jelzi a problémát és a más által kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi. 4. Probléma megoldásához megkeresi alehetséges alternatívákat. 5. Problémák felmerülése esetén alehetséges alternatívák közül a kiválasztott, meghatározott megoldást véghezviszi. 6. Problémák felmerülése esetén alehetséges alternatívákból kiválasztja az t, amelyik aleghatékonyabb megoldást eredményezheti és azt véghezviszi.
Szabálytudat–szabálytartás Az egyén azon törekvése, hogy a munkavégzést alapvetően meghatározó szabályrendszer ismeretében a vonatkozó elő írásokat, szabályokat betartsa, valamint törekszik az adott helyzetben legmegfelelőbb, jóváhagyott szabály követésére.	1. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat ismeri. 2. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzókat helyesen alkalmaz za. 3. Megköveteli magától és a közvetlen kollégáitól a munkaköréhez kapcsolódó szabályzók betartását. 4. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is ismeri. 5. Munkaköréhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályzókat is helyesen alkalmaz za. 6. Az adott feladat megoldásához alegmegfelelőbb, jóváhagyott szabályt alkalmaz za.
Teljesítményorientáció Az egyén munkája során reális célokat állít maga elé és törekszik azok elérésére. Hangsúlyt helyez az eredményességre és annak folyamatos növelésére. Magába foglalja a kihívásokat jelentő munkacélok megfogalmaz ását és azok elérésére való törekvést is. Az egyén a vezetői részről kifejtett ösztönzésre nyitott, a pozitív megerősítés magasabb munkateljesítményre motiválja.	1. Amunkaköri leírásnak meg felelően látja el feladatait. 2. Ismeri és elfogadja közvetlen szervezeti egységének céljait. 3. Törekszik az egyéni és a közvetlen szervezeti célok összhangjának megteremtésére. 4. Ismeri és elfogadja a szervezet jövőképét. 5. Munkájával hozzájárul a szervezet jövőképének megvalósulásához. 6. Törekszik az egyéni célok és a szervezeti jövőkép összhangjának megteremtésére.

Vezetői kompetenciák és szintjeik

Vezető-irányító munkaköröknél az alapkompetenciákon kívül elvárt további kompetenciák

Kompetencia definíciója	Szintdefiníciók
Csapatmunka Az egyén azon szándéka, hogy másokkal együttműködjön, hogy a csapat tagjalegyen, miközben törődik a csoport érdekeivel, mivel fontos számára a csoport megbecsülése. Bizalommal fordul mások felé.	1. Meghallgatja az általa vezetett szervezeti egység tagjainak véleményét, az okat tiszteletben tartja. 2. Tisztában van az általa vezetett szervezeti egység érdekeivel, bizalommal fordul munkatársai felé. 3. A hatékony csapatmunka érdekében maga is véleményt nyilvánít. 4. Lépéseket tesz a csoportlégkör javítása érdekében, közbenjár az általa vezetett szervezeti egységen belüli konfliktusok feloldásában. 5. Az általa vezetett szervezeti egység érdekeit kifelé és befelé egyaránt képviseli.
Előrelátás Az egyén azon hajlandósága, hogy tevékenysége során előre gondolkodik legalább egy lépéssel. Előre látja alehetséges következményeket és kockázatokat, felismeri az ok-okozati összefüggéseket, miközben szem előtt tartja a szervezet stratégiai céljait. Előre feltérképezi alehetséges kimeneteleket.	1. Tevékenysége során az adott feladat végrehajtása érdekében képes legalább egy lépéssel előre gondolkodni. 2. Munkája során figyelembe veszi alehetséges kockázatokat. 3. Munkája során előre látja az események mögött meghúzódó ok-okozati összefüggéseket. 4. Munkája során előre feltérképezi alehetséges kimeneteleket. 5. Szem előtt tartja a szervezet stratégiai céljait. 6. A szervezetre ható külső tényezőket is figyelemmel kíséri.
Elvárások támasztása Az egyén azon képessége, hogy konkrétan meg tudja fogalmaz ni, és közvetíteni tudja a munkavégzés, feladat-végrehajtás, az együttműködés és az egymás közötti kapcsolattartás területén támasztott igényeit.	1. Munkatársai számára általánosságban megfogalmaz za a munkavégzéssel és kapcsolattartással összefüggő igényeit. 2. Munkatársai számára konkrétan megfogalmaz za a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, de munkatársai igényeit figyelmen kívül hagyja. 3. Munkatársai számára konkrétan megfogalmaz za a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit, és figyelembe veszi munkatársai igényeit is. 4. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során csak alegszükségesebb együttműködést várja el. 5. Munkatársaitól a tervezés és végrehajtás során a folyamatos együttműködést várja el. 6. A munkatársaitól a stratégiai célok elérése érdekében folyamatos együttműködést vár el.
Irányítás A tevékenységeket hatékonyan tervezi és szervezi a határidő és a minőségi követelmények betartása érdekében. Képes egy folyamat vagy tevékenység hatékony megtervezésére, megszervezésére a kívánt eredmény legkedvezőbb eléréséhez. A feladatokat az arraleginkább megfelelő munkatársaknak osztja ki, a kiadott feladatokat következetesen kéri számon. Részletes eligaz ítást a d, meghatározza a feladatokat, prioritásokat.	1. Aközvetlen beosztottak tevékenységét megszervezi. 2. Kézben tartja és koordinálja a feladatokat. 3. Egy folyamatot vagy tevékenységet úgy tervez meg, hogy a kívánt eredményt alegkedvezőbb módon érje el, a feladat meghatározásnál figyelembe veszi munkatársai képességét. 4. Részletes eligaz ítást a d, egyértelműen meghatározza a feladatokat, prioritásokat, szükséges mértékben informálja a munkatársait, és számon kéri a végrehajtást. 5. Az általa kiadott feladatok végrehajtását következetesen ellenőrzi, a határidőket betartja és megköveteli, hogy más is betartsa.
Jövőorientáltság Határozott jövőképpel rendelkezik, a mi minden tevékenységét és döntését átitatja, és a mi a siker elérésére ösztönzi.	1. Elfogadja szervezete, azon belül a szervezeti egysége számára kialakított jövőképet, és annak érdekében képes hatékonyan dolgozni. 2. Képes kialakítani egy, a szervezet stratégiájához illeszkedő jövőképet szervezeti egysége számára. 3. Kommunikálja a szervezeti egysége határozott jövőképét a siker elérése érdekében. 4. Szervezeti egységének jövőkép kialakítását beosztottjaival közösen végzi, és ezzel összhangban vannak döntései és tevékenységei. 5. Szervezeti egységének jövőképét határozottan közvetíti, és részt vesz szervezetének jövőkép kialakításában. 6. Határozott jövőképpel, ehhez a dekvát küldetéstudattal tevékenykedik, és teljes szervezetét is képes ennek megfelelően mozgósítani.
Mások megismerése Törekszik mások pontos észlelésére, viselkedésük megértésére és helyes értékelésére. Megfigyelései alapján képes mások viselkedését előre látni.	1. Képes munkatársainak, beosztottjainak viselkedését objektíven észlelni és felismerni. 2. Rendelkezésre álló információi alapján képes munkatársai, beosztottjai magatartásának helyes értékelésére. 3. Spontán módon foglalkozik munkatársai, beosztottjai tudásának, képességeinek a megismerésével. 4. Tervezetten végzi a munkatársak tudásának, képességeinek feltérképezését, megismerését. 5. Munkatársai szakmai és személyi tulajdonságait jól ismeri, a munkafeladatokat ennek meg felelően osztja el. 6. Felismeri munkatársaiban a fejlesztésre szoruló képességbeli hiányokat, a ktívan részt vesz a dolgozók fejlesztésében.
Motiválás Munkatársait saját példamutató viselkedésével a rra ösztönzi, hogy tevékenyebben dolgozzanak céljaik elérése érdekében. Pozitív – szükség esetén negatív – megerősítést a d, elismer, jutalmaz a jobb teljesítmény fenntartása érdekében. Gondoskodik a rról, hogy a munkatársak kiemelkedő teljesítményükért az elismerést/jutalmat a megfelelő időben és személyre szabottan kapják meg. Tisztában van a különböző ösztönző módszerek hatásaival és alkalmaz ási lehetőségeivel, és a helyzetnek megfelelően használja az okat.	1. Akülönböző ösztönző módszereket és hatásaikat nem teljes körűen ismeri, de törekszik munkatársait tevékenyebb munkavégzésre ösztönözni. 2. Példamutató viselkedésével motiválja társait és beosztottjait. 3. Tisztában van a különböző ösztönző módszerek hatásaival és alkalmaz ási lehetőségeivel, de nem építi be vezetési rendszerébe, alkalomszerűen motivál. 4. Külső ösztönző, motiváló módszereken túl, belső motivációs eszközöket is alkalmaz . 5. Pozitív megerősítést a d, elismer, elmarasztal a jobb teljesítmény fenntartása és elérése érdekében. 6. Különböző ösztönző módszereket a helyzetnek meg felelően és személyre szabottan alkalmaz .

A pszichikai követelmények értékelése az egyes alkalmassági kategóriákban

	Megnevezés	Alkalmassági kategória
		0.	I.	II.	III.	IV.
1.	Pszichológiai kontraindikációk, kizáró tényezők megnevezése
1.1	Személyiségbeli tényezők
1.1.1	Pszichés egyensúly tartós hiánya	E	E	E	E	E
1.1.2	Alacsony színvonalú szociális hatékonyság	E	E	E	E	E
1.1.3	A személyiség érettségének nem megfelelő szintje	E	E	E	E	E
1.1.4	Szociábilitás nem megfelelő szintje, túlzott introverzió, túlzott extraverzió	E	E	E	E	EB
1.1.5	Túlzott szorongásra, vagy a szorongás hiányára utaló személyiségjegyek	E	E	E	E	E
1.1.6	Pszichoszomatikus tünetképződésre utaló jegyek	E	EB	EB	EB	EB
1.1.7	Önkontroll hiánya, zavara, túlzott a gresszivitásra (auto-, heteroagresszió) utaló személyiségjegyek, emocionális kontroll nem megfelelő szintje	E	E	E	E	E
1.1.8	Felelősségtudat nem megfelelő szintje	E	E	E	E	E
1.1.9	Pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdés (frusztrációs tolerancia) alacsony szintje	E	E	E	E	EB
1.1.10	Alkalmazkodási készség, flexibilitás alacsony szintje	E	E	E	E	E
1.1.11	Önértékelés tartós zavara	E	E	E	E	EB
2.	Intellektuális képességek nem megfelelő szintje, zavara	E	E	E	E	E
3.	Figyelmi, szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara
3.1	Figyelmi képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara	E	E	E	E	E
3.2	Szenzomotoros képességek nem megfelelő szintje, tartós zavara	E	E	E	E	E
4.	Kommunikációs készségek nem megfelelő szintje, zavara	E	E	E	E	EB
5.	Devianciák
5.1	Viselkedési a ddikciók	E	E	E	E	EB
5.2	Szuicid cselekmények, „kísérlet”, vagy ráutaló magatartás	E	E	E	E	E
6.	Értékelhetetlen teszteredmények, vizsgálatvezetővel való nem megfelelő együttműködés, a vizsgálat szabályainak megszegése	E	E	E	E	E
7.	Alacsony fokú pálya-, illetve munkamotiváció	E	E	E	E	E

A Táblázat rovataiban előforduló pszichikai alkalmassági minősítések:

a) az „E” jelzés = Pszichikailag alkalmatlan,

b) az „EB” jelzés = EGYÉNI elbírálás.

A nyomozói, járőrszolgálati munkakörök pszichológiai alkalmassági vizsgálatának
követelményrendszere

Követelményszintek	Vizsgálandó képességfaktorok	Vizsgálandó személyiségfaktor
Az alkalmasságot alapvetően meghatározó követelmények	– logikai-kombinatív készség – helyzetfelismerő készség – döntési készség	– személyiség dominanciája (határozottság, a sszertivitás) – érzelmi-indulati élet kiegyensúlyozottsága – deviancia, krimininalitásra hajlam – pályamotiváció – korruptív magatartásmód
Az alkalmasságot másodlagosan meghatározó követelmények	– kommunikációs készség – figyelmi képesség	– szociabilitás – konfliktuskezelés
Az alapvető alkalmasságot kiegészítő követelmények	– kreativitás – szervezőkészség	– aktivációs szint – kockázatvállalás

2. számú melléklet a 20/2008. (VI. 19.) PM rendelethez⁷⁹

A fizikai alkalmassági követelmények kondicionális eredmény pontérték táblázata

I. KORCSOPORT (18–25 év)

Pont	Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 30 mp alatt (db)		60 m futás (mp)		Felülés 1 perc (db)		Helyből távolugrás (cm)		Guggolás 30 mp (db)		Futás 2000 m (perc, mp)
Pont	férfi	női	férfi	női	férfi	női	férfi	női	férfi	női	férfi	női
25	35	25	8,0	10,0	55	30	250	220	40	25	7,35	10,00
24	34	24	8,1	10,1	54	29	245	218	39	24	7,40	10,06
23	33	23	8,2	10,2	53	28	242	216	38	23	7,45	10,12
22	32	22	8,3	10,3	52	27	240	214	37	22	7,50	10,18
21	31	21	8,4	10,4	51	26	238	212	36	21	7,55	10,21
20	30	20	8,5	10,5	50	25	236	210	35	20	8,00	10,30
19	29	19	9,0	11,0	49	24	234	208	34	19	8,10	10,40
18	28	18	9,1	11,1	48	23	232	206	33	18	8,20	10,50
17	27	17	9,2	11,2	47	22	230	204	32	17	8,30	11,00
16	26	16	9,3	11,3	46	21	228	202	31	16	8,40	11,08
15	25	15	9,4	11,4	45	20	226	200	30	15	8,50	11,16
14	24	14	9,5	11,5	44	19	224	198	29	14	9,00	11,21
13	23	13	9,6	11,6	43	18	222	196	28	13	9,15	11,30
12	22	12	9,7	11,7	42	17	220	194	27	12	9,30	11,40
11	21	11	9,8	11,8	40	16	218	192	26	11	9,45	11,48
10	20	10	10,0	12,0	38	15	216	190	25	10	10,00	11,56
9	19	9	10,1	12,1	36	14	214	188	24	9	10,15	12,01
8	18	8	10,2	12,2	34	13	212	186	23	8	10,30	12,15
7	17	7	10,3	12,3	32	12	210	184	22	7	10,45	12,30
6	16	6	10,4	12,4	30	11	208	182	21	6	11,00	12,45
5	15	5	10,5	12,5	28	10	206	180	20	5	11,15	13,00
4	14	4	10,6	12,6	26	9	204	178	19	4	11,30	13,15
3	13	3	10,7	12,7	24	8	202	176	18	3	11,45	13,30
2	12	2	10,8	12,8	22	7	200	174	17	2	12,00	13,45
1	11	1	10,9	12,9	20	6	198	172	16	1	12,15	14,00

II. KORCSOPORT (26–35 év)

A rendeletet a 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet 52. §-a hatályon kívül helyezte 2011. augusztus 3. napjával.

A 4. § (1) bekezdés b) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A 4. § (1) bekezdés c) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 4. § (1) bekezdés h) pontját a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵

A 4. § (1) bekezdés i) pontját a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶

A 6. § (1) bekezdés d) pontját a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 2. §-a iktatta be.

⁷

A 7. § (2) bekezdés b) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 7. § (2) bekezdés f) pontját a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹

A 7. § (2) bekezdés g) pontját a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁰

A 7. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 30. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹¹

A 7. § (5) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 7. § (7) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A 7. § (8) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 7. § (9) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁵

A 7. § (10) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁶

A 9. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷

A 10. §-t megelőző alcímet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 31. §-a hatályon kívül helyezte. A 10. § a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸

A 11. § (4) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 30. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 12. § az 53. § (2) bekezdése alapján 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

²⁰

A 12. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

A 12. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

A 12. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 12. § (4) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁴

A 13. § az 53. § (2) bekezdése alapján 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

²⁵

A 13. § (1) bekezdés a) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁶

A 13. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

A 13. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸

A 13. § (4) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 13. § (5) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

A 13. § (6) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹

A 14. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

³²

A 15. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 30. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³³

A 15. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

³⁴

A 16. § (6) bekezdés a) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 30. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁵

A 22. § (1) bekezdés a) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 30. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁶

A 22. § (1) bekezdés d) pontját a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 10. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁷

A 22. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A 23. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

³⁹

A 25. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 25. § (4) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴¹

A 25. § (5) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴²

A 30. §-t megelőző alcím a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³

A 30. § a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴

A 31. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵

A 31. § (4) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁶

A 31. § (5) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁷

A 32. § (4) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 30. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁸

A 33. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹

A 33. § (2) bekezdés c) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰

A 34. § (1) bekezdés d) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

⁵¹

A 34. § (1) bekezdés f) pontja a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

⁵²

A 35. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

⁵³

A 35. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

A 38. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵

A 38. § (3) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁶

A 40. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷

A 40. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸

A 40. § (4) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹

A 41. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰

A 41. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹

A 41. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

⁶²

A 42. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶³

A 42. § (5) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴

A 42. § (6) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

A 43. § (3) bekezdését a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 22. §-a iktatta be.

⁶⁶

A 45. §-t megelőző alcím a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷

A 45. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

A 45. § (3) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹

A 45. § (4) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁰

A 46. § a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹

A 48. §-t megelőző alcímet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 25. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷²

A 48. § a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷³

A 49. § (1) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁴

Az 50. § (2) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵

Az 50. § (6) bekezdése a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 30. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁷⁶

Az 54. § a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷

A hatálybalépés időpontja: 2010. május 21.

⁷⁸

Az 1. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁹

A 2. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁰

A 3. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸¹

A 4. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²

Az 5. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³

A 7. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁴

A 8. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁵

A 10. számú melléklet a 22/2010. (V. 13.) PM rendelet 29. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek