20/2008. (HÉ 46.) NFGM utasítás
20/2008. (HÉ 46.) NFGM utasítás a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Etikai Kódexéről*
2008.11.15.
1. § A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Etikai Kódexét jelen utasítás mellékleteként kiadom.
2. § Ez az utasítás 2008. november 15-én lép hatályba.
Bajnai Gordon s. k.,
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Melléklet a 20/2008. (HÉ 46.) NFGM utasításához
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Etikai Kódexe
Az Etikai Kódex célja
1. § A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) munkatársaival szemben a társadalom tagjai az átlagosnál magasabb etikai elvárást támasztanak, mert köztisztviselőként a közösséget szolgálják, tevékenységük végzése során a Magyar Köztársaságot képviselik.
2. § A minisztérium alkalmazásában álló munkatárs ezért nem elégedhet meg a jogszabályok hiánytalan betartásával, az állampolgárok iránt érzett felelőssége tudatában ennél magasabb szintű etikai elvárásnak kell megfelelnie.
3. § Jelen Etikai Kódex minden munkatárs számára nyilvánosan, átláthatóan és egyértelműen rögzíti azokat az etikai normákat, amelyek a munkahelyi, munkahelyen kívüli viselkedéshez zsinórmértékül szolgálnak, valamint hozzájárulnak a komfortosabb munkahelyi környezet kialakításához.
4. § A minisztérium az Etikai Kódex kiadásával hozzá kíván járulni a magyar közigazgatás, így a minisztérium iránti állampolgári bizalom növeléséhez, a közigazgatás átláthatóságához, a minisztérium jó hírnevének erősítéséhez, valamint a minisztérium munkatársainak elégedettségéhez, biztonságérzetének növeléséhez.
Az Etikai Kódex hatálya
5. § Az Etikai Kódex hatálya kiterjed a minisztériummal állami vezetői, közszolgálati, munkajogi vagy ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszonyban álló valamennyi munkatársra (a továbbiakban együtt: munkatárs). Az Etikai Kódex előírásai a munkatárs foglalkoztatásának teljes időtartamára kötelező érvényűek.
Etikai irányelvek
6. § A minisztérium meghatározta azokat az alapvető értékeket, amelyek legjobban hozzájárulnak céljai eléréséhez és amelyek minden munkatárs számára követendőek. Ezek az értékek: az egymás iránti tisztelet, a professzionalitásra való törekvés, az egymás iránti és az elvégzendő feladatokért érzett felelősség, az egymással, az ügyfelekkel és a partnerekkel való együttműködés.
7. § Általános etikai irányelvek:
a) Törvénytisztelet: a minisztérium minden munkatársától elvárja a hatályos törvényeknek és más jogszabályoknak való megfelelést, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek következetes és maradéktalan betartását.
b) Kiválóságra való törekvés: a minisztérium minden munkatársa köteles munkáját a legjobb tudása szerint, a kiválóságra törekedve, pártatlanul (részrehajlástól mentesen), lojálisan végezni.
c) Együttműködési kötelezettség: a minisztérium minden munkatársától elvárja, hogy munkavégzése során a személyes munkakapcsolatban, a szervezeti egységek közötti, valamint a minisztériumon kívüli együttműködése során is kölcsönös tisztelettel viseltessen mások iránt, az együttműködést a korrektség, tárgyszerűség jellemezze.
d) Nyitottság: a minisztérium minden munkatársának kerülnie kell az együttműködéstől való elzárkózás valamennyi formáját, az információk visszatartását vagy eltitkolását, a döntések indokolatlan késleltetését.
e) Őszinteség: a minisztérium valamennyi munkatársától elvárja az egymással szembeni őszinteséget, az elfogadó légkör kialakításához való hozzájárulást.
f) Objektív döntéshozatal: a minisztérium számára elfogadhatatlan bármely olyan tevékenység, cselekedet, amely az adott folyamatot, tevékenységet vagy a benne részt vevőket a köz szolgálatának érdekeivel ellentétes módon befolyásolja, a közérdekkel szemben egyéni vagy csoportérdeket képvisel, ezzel a pártatlan és objektív döntéshozatalt gátolja vagy lehetetlenné teszi.
g) Korrupció, jogtalan előny tilalma: a minisztérium minden munkatársától elvárja, hogy tartózkodjon bármely egyén vagy csoport érdekeinek másokkal szembeni jogtalan képviseletétől, továbbá, hogy utasítsa vissza az erre irányuló felkérést, anyagi, természetbeni ellenszolgáltatást, egyéb felkínált előnyre vonatkozó ajánlatot, illetve ne ígérjen vagy adjon jogtalan előnyt sem a fentiek reményében, sem bármilyen más okból vagy célból.
h) Ajándék elfogadásának tilalma: minden munkatárs köteles tartózkodni minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó befolyásolási szándéka. A megajándékozott becslése szerinti tízezer forintos érték alatt – kivéve, ha alapos okkal vélelmezhető az ajándékozó befolyásolási szándéka – az ajándék elfogadható. A megajándékozott becslése szerint a tízezer forintos érték felett a munkatárs csak abban az esetben fogadhat el ajándékot, ha arról az Etikai Bizottságot értesíti, az ajándékról saját nyilvántartást vezet és a minisztériummal való jogviszonya megszűnésekor az ajándékot a minisztérium részére felajánlja vagy a tízezer forint feletti rész megfizetésével megvásárolja. A befizetett összeget a minisztérium haladéktalanul átutalja a munkatárs által megjelölt, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szerinti kedvezményezett számlájára.
i) Összeférhetetlenség: a minisztérium valamennyi munkatársától összeférhetetlenségtől mentes magatartást vár el. Minden munkatárs köteles tartózkodni az olyan helyzetekben való közvetlen vagy közvetett részvételtől, ahol a döntéshozatalban való pártatlan (részrehajlástól mentes) közreműködése valamely munkatárssal, partnerrel, ügyféllel kapcsolatban fennálló (gazdasági, rokoni vagy egyéb) kapcsolata miatt vagy egyéb okból sérülhet.
j) Adat- és információvédelem: a minisztérium valamennyi munkatársától elvárja, hogy a munkavégzése során tudomására jutott adatot, információt megvédje, azt csak az illetékes személyekkel, intézményekkel ossza meg, a fentiek kezelésében fokozott gondossággal járjon el a munkavégzésével összefüggő és munkahelyén kívüli kapcsolataiban egyaránt, különös tekintettel a sajtónyilvánosság figyelmére is számot tartó információkra. Minden munkatárstól elvárt a bizalmas adatok és információk teljes körű védelme azok érdekmúlásáig vagy a rájuk vonatkozó speciális szabályozásokban ismertetett határidőig, abban az esetben is, ha a munkatárs és a minisztérium közti jogviszony ezen idő alatt megszűnik.
k) Diszkriminációmentesség: a minisztérium a diszkrimináció valamennyi formáját elítéli.
l) Szexuális zaklatás tilalma: a szexuális zaklatás bármely formája elítélendő, függetlenül attól, hogy a minisztériumban vagy – a munkakapcsolattal összefüggésben – minisztériumon kívül történik. A szexuális ellenszolgáltatás fejében ígért előny, avagy elutasítás esetére negatív megkülönböztetés kilátásba helyezése vagy megvalósítása különösen elfogadhatatlan. A szexuális zaklatással összefüggő eljárások kezelésében az Etikai Bizottság a felek érdekeinek védelmében különös gonddal köteles eljárni.
m) Munkahelyi megjelenés: minden munkatárs köteles a munkaidő kezdetekor munkahelyén munkavégzésre képes állapotban megjelenni. Alkohol vagy kábítószer befolyásolása alatt a minisztériumban vagy egyéb helyen a minisztérium képviseletében a munkatárs nem jelenhet meg.
n) A minisztérium valamennyi munkatársa a minisztérium tekintélyét, a környezet, a munkatársak, a partnerek tiszteletét egyaránt jelképező öltözetben és viselkedést tanúsítva köteles munkahelyén vagy bármely olyan helyen megjelenni, ahol a minisztériumot képviseli vagy feltételezhető, hogy képviseli. Pénteki munkarend szerinti napokon a munkatársak számára megengedett a hétköznapi viselet, amennyiben az adott napon előreláthatólag nem kell hivatalos ügyben megjelennie ügyfél, partner előtt. Tréningeken, oktatásokon vagy különös időjárási körülmények között a hivatali öltözettől – a hét bármely napján – el lehet térni.
o) Technikai eszköz használata: a minisztérium által a munkatárs rendelkezésére bocsátott eszköz rendeltetésszerűen, elsősorban munkavégzésre használandó. A minisztérium nem tiltja ezen – elsősorban informatikai és távközlési eszközök – magáncélú használatát, ugyanakkor elvárja, hogy a munkán kívüli használatot minden munkatárs a minimálisra szorítsa, ilyen irányú felhasználást lehetőleg a munkaidőn kívül végezzen, azzal visszaélést ne kövessen el, az eszköz használata során az általános elvárásoknak megfelelően viselkedjen, a minisztérium jó hírnevét ne veszélyeztesse.
p) Takarékosság, munkakörnyezet védelme: minden munkatárstól elvárt a minisztérium minden tárgyi eszközének, irodaszerének rendeltetésszerű és takarékos használata, azok védelme.
q) Dohányzás: a dohányzó munkatárstól a minisztérium elvárja a nem dohányzó munkatárs érdekeinek tiszteletben tartását, így különösen a dohányzástól való tartózkodást az arra ki nem jelölt helyen.
r) A magánszféra tisztelete: a minisztérium minden munkatársától elvárja, hogy munkahelyi vagy munkahelyen kívüli helyzetekben egyaránt tartózkodjon olyan témák felvetésétől, amelyek bármely munkatárs vagy partner érzékenységét sértheti (pl. vallási, etnikai, politikai kérdések, szexuális hovatartozás).
s) Minisztériumi program: a minisztérium az általa vagy közreműködésével szervezett hivatalos vagy nem hivatalos eseményen is elvárja munkatársától emberi méltósága megőrzését és a programon részt vevők tiszteletben tartását.
t) Jó hírnév, minisztériumon kívüli viselkedés: a minisztérium elvárja, hogy minden munkatársa a minisztériummal fennálló jogviszonya alatt a munkahelyen kívül is a társadalom által általánosan elfogadott etikai normák betartásával viselkedjen, tartózkodjon a jogszabálysértésektől, az etikai szabályok megsértésétől, a szélsőséges megnyilvánulástól, szélsőséges álláspontot képviselő szervezetben, csoportban való tagságtól vagy azok támogatásától. A munkatárs munkahelyen kívüli magatartásával is támogassa a minisztérium jó hírnevének fenntartását, magatartása feleljen meg az általános erkölcsi normáknak.
u) Egyéb megjelenések, szerepvállalások: a minisztérium támogatja munkatársa munkaköri kötelességén túlmenő tudományos, oktatási tevékenységét. Amennyiben a munkatárs ezen tevékenysége során (előadás megtartása, publikálás) olyan információt kíván továbbadni, amelyet a minisztérium addig még nem hozott nyilvánosságra, a munkatárs köteles kérni a témában illetékes vezető és a Kommunikációs Főosztály előzetes jóváhagyását. A munkatársnak kötelessége egyértelművé tenni, ha egyéni véleménye nem egyezik a minisztérium hivatalos álláspontjával és az eltérő véleményeket köteles elkülöníteni egymástól.
8. § A vezetővel szembeni további elvárások:
a) a vezetővel szemben különösen elvárt az etikai normák megtartása és szervezeti egységén belüli megtartatása. A vezető saját viselkedésével példát mutat a munkatársak számára;
b) a hatalommal való visszaélés bármely formája elfogadhatatlan a minisztérium vezetői részéről, akár munkatárssal, akár ügyféllel vagy partnerrel szemben követik el;
c) a vezető nem utasíthatja munkatársát személyes célját, illetőleg egyéni érdekét szolgáló tevékenységre;
d) a vezető a munkatársát ért alaptalan támadás esetén védje meg őt;
e) a vezetőnek, a vezetői beosztásából adódó feladataiban – új munkatárs kiválasztása, feladatkiosztás, teljesítményértékelés stb. – minden alkalommal, bármely munkatársával kapcsolatban azonos elvek és értékek mentén, objektív mérlegeléssel, a saját, illetve az érintetten kívüli más személyek érdekeitől függetlenül kell döntenie;
f) a vezetőnek figyelemmel kell kísérnie új munkatársa belépését, meg kell adnia minden segítséget a beilleszkedéséhez. Az egyik szervezeti egységtől valamely másik szervezeti egységhez vagy a minisztériumon kívülre távozó munkatárs nem hozható méltatlan helyzetbe.
Etikai vétség
9. § Etikai vétségnek minősül minden, a 6–7. §-okban felsorolt irányelvekkel vagy az ott nem szereplő, de a társadalom által általánosan elfogadott értékrenddel ellentétes magatartás vagy mulasztás, amelyet a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben követtek el; továbbá etikai vétség az etikai eljárás szándékos akadályozása is.
Etikai Bizottság
10. § (1) Az etikai vétségek kivizsgálására és szankcionálására a minisztérium Etikai Bizottságot hoz létre.
(2) Az Etikai Bizottság (a továbbiakban: bizottság):
a) háromtagú, a bizottság tagja a Humánigazgatási Főosztály, a Jogi és Koordinációs Főosztály és a Miniszteri Kabinet vezetője által jelölt egy-egy nem vezetői megbízatású köztisztviselő, akit e tevékenység ellátásával a kabinetfőnök a jelölést követően haladéktalanul írásban bíz meg. A tagok egymás közt a feladatokat megoszthatják, továbbá egymás közül elnököt választanak;
b) tagjainak kijelölése 2 évre szól, a kijelölés meghosszabbítható;
c) tagja nem lehet olyan munkatárs, akivel szemben etikai eljárás során korábban elmarasztaló döntés született (erről a fennálló bizottság állásfoglalását ki kell kérni) vagy kijelölésekor ellene fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban;
d) tagjának megbízatása megszűnik, ha
– ellene etikai eljárás, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás indult,
– ha vezető beosztásúvá válik,
– a minisztériummal fennálló közszolgálati jogviszonya megszűnik,
– tisztségéről lemond,
– meghal.
11. § Amennyiben a tag megbízatása az 10. § (2) bekezdés d) pontban foglaltak szerint szűnik meg, helyére az általános szabályok [(2) bekezdés a)–c) pont] szerint 5 napon belül új tagot kell jelölni.
12. § 5 napon belül új tagot kell jelölni az általános szabályok szerint abban az esetben is, ha a bizottság valamely tagja 30 napot meghaladóan távol marad a munkavégzés helyétől.
13. § Az első bizottság tagjait jelen szabályozás hatálybalépését követő 5 napon belül kell jelölni, akiket a kabinetfőnök haladéktalanul megbíz feladatuk ellátásával. A bizottsági tagok nevét, valamint a bizottság elérhetőségét minden munkatárssal az elektronikus levelezőrendszer és az intranet segítségével tudatni kell.
14. § A bizottság üléseit a folyamatban levő ügyek függvényében, szükség szerint tartja. A bizottság ülését a tagok bármelyike jogosult összehívni.
Etikai eljárás
15. § Etikai vétség gyanújának felmerülése esetén a munkatárs saját belátása szerint, a minisztérium és az állampolgárok érdekeiért érzett felelősségének tudatában bejelentést tehet. Amennyiben a munkatársnak kétsége van bizonyos magatartás vagy mulasztás megítélésével kapcsolatban, állásfoglalást kérhet (a továbbiakban: állásfoglalás-kérés) a bizottságtól.
a) Nem indítható etikai eljárás olyan ügyben, amelynek bekövetkeztétől a bejelentés megtételéig számítva 30 nap eltelt.
b) Bejelentés, illetve állásfoglalás-kérés elektronikusan, az etikaibizottsag@nfgm.gov.hu címre történő eljuttatással vagy papír alapon, a minisztérium mindegyik épületének bejáratánál elhelyezett Etikai Dobozba történő bedobással tehető. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vélelmezett etikai vétség leírását, elkövetésének időpontját, a vétkes megnevezését és – a papír alapú bejelentésnél – annak dátumát is. Az állásfoglalás-kérésnek tartalmaznia kell a magatartás vagy mulasztás rövid, tényszerű leírását, a bizottság állásfoglalására vonatkozó kérelmet, valamint papír alapú kérelem esetén az állásfoglalás-kérés dátumát is.
c) Bejelentés csak a bejelentő nevének vállalásával, állásfoglalás-kérés anonim módon is tehető.
d) A bizottság mind az Etikai Dobozokat, mind az e-mail postafiókot köteles legalább hetente egyszer ellenőrizni, a bejelentéseket és az állásfoglalás-kéréseket átnézni, a bizottsági ülés 5 napon belüli összehívását kezdeményezni és a bejelentéseket és az állásfoglalás-kéréseket a bizottság ülésén megvitatásra előterjeszteni.
e) A bizottság saját hatáskörben dönti el, hogy adott bejelentés kapcsán lefolytat-e etikai vizsgálatot.
16. § A bizottság azokat a bejelentéseket, amelyekkel kapcsolatban vizsgálatot indít, legfeljebb a tudomásra jutásától számított 30 napon belül kivizsgálja és a bejelentés tartalmáról döntést hoz. A döntéséről a bejelentőt és az etikai vétség gyanújába keveredett munkatársat, valamint a munkatárs közvetlen felettesét írásban tájékoztatja.
a) A bizottság a bejelentést követő első ülésén saját tagjai közül megválasztja a vizsgálatot vezető tagot.
b) A vizsgálat vezetője a vizsgálat megkezdéséről az etikai vétség gyanújába keveredett munkatársat írásban értesíteni köteles.
c) A vizsgálat vezetője a vizsgálat során az etikai eljárásba bárkit bevonhat, aki az adott ügyben releváns információval rendelkezhet. A bevonás során törekednie kell arra, hogy csak azokat a munkatársakat vagy harmadik személyeket vonja be a vizsgálatba, akik bevonása feltétlenül szükséges. A minisztérium minden munkatársa köteles a bizottsággal való együttműködésre, a vizsgálat szempontjából lényeges információk, dokumentumok átadására. Az etikai eljárás során a vizsgálat vezetőjének a gyanúba keveredett munkatársat mindenképpen meg kell hallgatnia, az ellene felhozott panaszokra (vádakra) válaszadási lehetőséget kell biztosítania.
d) Az etikai vizsgálat vezetője a vizsgálat során tudomására jutott információkat tényszerűen, írásban rögzíteni köteles.
e) A vizsgálat lezárultával a vizsgálatvezető a tudomására jutott valamennyi információt a bizottság elé terjeszti, döntés céljából.
f) A vizsgálatot a 30 napos határidő lejárta előtt legalább 3 nappal le kell zárni és a vizsgálatról készített jelentést a bizottság elé terjeszteni döntéshozatal céljából.
g) A bizottság gondoskodik az adott ügyben érintett szereplők védelméről, különösen arról, hogy a bejelentőt ne érhesse negatív megkülönböztetés.
h) Amennyiben a bizottság bármely tagjával kapcsolatban az etikai eljárás során az érintettség gyanúja merül fel, az érintett munkatárs köteles ezt az eljárás vezetőjének azonnal tudomására hoznia, ezt követően az érintettséget az eljárás vezetője haladéktalanul köteles a kabinetfőnöknek jelenteni. Az érintett tag helyére a kabinetfőnök haladéktalanul új tagot jelöl ki az általános szabályok szerint.
17. § Az állásfoglalás-kérést a bizottság a tudomására jutásától számított 15 napon belül megvizsgálja és anonimizált állásfoglalását az intraneten közzéteszi, amennyiben a bejelentő személye ismert, arról a bejelentőt is értesíti.
18. § A bizottság döntéseit kétharmados többséggel hozza.
a) A bizottság csak akkor határozatképes, ha az ülésen minden tagja jelen van.
b) Ha a bizottság 30 napon belül nem tud az adott ügyben döntést hozni, a vizsgálatot azzal kell lezárni, hogy az etikai szabályok megsértése nem történt meg.
19. § Az etikai szabályok megszegése minden esetben etikai vétségnek minősül. Az etikai vétséget elkövetőkkel szemben a bizottság a főosztály, titkárság (a továbbiakban együtt: szervezeti egység) vezetője útján – a szervezeti egység vezetőjének érintettsége esetén közvetlenül – az elkövető felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető számára a következő intézkedések valamelyikére tehet javaslatot:
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli figyelmeztetés,
c) fegyelmi eljárás indítása.
20. § A munkáltatói jogkört gyakorló vezető a javasolt intézkedések alkalmazásáról, illetve mellőzés esetén annak indokáról a szervezeti egység vezetője útján – a szervezeti egység vezetője esetén közvetlenül – tájékoztatja a bizottságot.
21. § A bizottság döntése alapján hozott munkáltatói intézkedéssel szemben az érintett munkatárs jogosult bírósághoz fordulni.
22. § Az etikai eljárásokról és azok végeredményéről a bizottság nyilvántartást vezet.
a) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a bejelentés idejét, az etikai vétség gyanújába keveredett munkatárs nevét, a vizsgálat során felfedett legfontosabb körülményeket, valamint a döntést. A gyanúba keveredett munkatárs nevét – a d) pont kivételével – a bizottság köteles bizalmasan kezelni.
b) A bizottság által vezetett nyilvántartást oly módon kell nyilvánossá tenni, hogy abban az érintettek neve ne szerepeljen.
c) A bizottság beszámolási kötelezettséggel a kabinetfőnöknek tartozik. Az éves jelentés elkészítése a bizottság elnökének feladata. Az éves jelentést az előző évre vonatkozóan minden év január 31-ig kell a kabinetfőnök részére átadni.
d) Vezetői megbízás esetén – amennyiben korábbi beosztott munkatársból válik vezető – a munkáltatói jogkör gyakorlójának ki kell kérnie az érintett munkatársról szóló adatokat a bizottság nyilvántartásából. Az adatok kiadását a bizottság nem tagadhatja meg. Ha az adott munkatárssal szemben korábban elmarasztaló döntés született, a döntéshozó saját hatáskörében dönthet a vezetői megbízás odaítéléséről vagy oda nem ítéléséről.
23. § A bizottság elnökével, tagjával (a továbbiakban együtt: tag) szembeni bejelentést közvetlenül a kabinetfőnök részére kell megtenni.
a) A bizottság saját tagját érintő ügyekben eljárást nem folytathat, döntést nem hozhat.
b) Amennyiben a bizottság tagjával szemben merül fel etikai vétség gyanúja, akkor az adott ügy kivizsgálására a kabinetfőnök eseti vizsgálóbizottságot jelöl ki. Az eseti vizsgálóbizottság háromtagú, tagjai – az összeférhetetlenség elkerülése érdekében – bármely szervezeti egységből jelölhetők. A jelölést megelőzően az érintett szervezeti egység vezetőjét a kabinetfőnök meghallgatja. A vizsgálat eredményének függvényében a kabinetfőnök az érintett vezetők bevonásával 15 napon belül dönt az eredeti bizottság visszaállításáról vagy új bizottság felállításáról. Az eseti vizsgálóbizottság vizsgálatára az általános etikai eljárási szabályok irányadóak. A bizottság ellen indított vizsgálat ideje a többi etikai eljárás vizsgálati idejébe nem számít bele.
Záró rendelkezés
24. § A Humánigazgatási Főosztály az Etikai Kódexről és annak tartalmáról minden új belépőt tájékoztatni köteles.
*
Az utasítást a 18/2014. (VII. 4.) NGM utasítás 2. § 15. pontja hatályon kívül helyezte 2014. július 5. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás