• Tartalom

30/2008. (HÉ 53.) NFGM utasítás

30/2008. (HÉ 53.) NFGM utasítás

2008.12.31.
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet 2008. évi egyes fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról*
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben (a továbbiakban Kötv.) a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) fejezet részére megállapított egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint szabályozom.

Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya a Kis- és középvállalkozói célelőirányzat, a Beruházásösztönzési célelőirányzat, a Nemzeti beruházásösztönzési vállalkozási célelőirányzat, a Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása, a Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége fejezeti kezelésű előirányzatok kivételével – az NFGM fejezet részére megállapított valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed.

Általános rendelkezések

2. §

1. A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a Kötv.-ben meghatározott célra használhatók fel.

2. A fejezeti kezelésű előirányzatok cél szerinti és szabályos felhasználásáért, a szakmai kezelői feladatok – így a feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedések – ellátásáért az előirányzat szakmai kezelője (a továbbiakban: előirányzat szakmai kezelője) felelős. Az előirányzatok szakmai kezelőinek és a felügyeletet gyakorló minisztériumi vezetők kijelölését, az NFGM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai szakmai kezelőinek kijelöléséről szóló NFGM utasítás tartalmazza.

3. Az előirányzatok terhére kötelezettség csak a jóváhagyott előirányzatok összegéig vállalható. Az előirányzatok terhére éven túli kötelezettségvállalást az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezésére, a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, valamint a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. §-ának r) pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel.

4. Az előirányzat szakmai kezelője – az előirányzatok részfeladatokra történő tervezésével – a COGNOS tervezési modulban elkészíti a támogatási célok, valamint az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes felhasználási javaslatát. Az előirányzatok részfeladatok szerinti felosztásának engedélyeztetési, valamint annak évközi módosítása eljárási rendjét külön utasítás tartalmazza.

5. Az utasítás hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok cél szerinti felhasználását a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök ellenőrzi. Az előirányzatok felhasználásának ellenőrzésére a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer, a minisztérium belső ellenőrzése, illetve külső ellenőrző szervek ellenőrzései keretében kerül sor.

6. Az előirányzat szakmai kezelőjének a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának várható alakulásáról – az Ámr. 138/C. §-a szerint – az 1. melléklet szerinti adatszolgáltatást kell készítenie és azt összesítés, valamint a Pénzügyminisztériumba történő továbbítás céljából minden hónap 6. napjáig át kell adnia a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére.

7. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az előirányzat szakmai kezelője az Ámr. 138/B. §-a alapján – az 1. melléklet szerinti tartalommal – éves előirányzat-felhasználási tervet készít, melyet aláírva a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére január 6-ig küld meg. A fejezetre összesített előirányzat-felhasználási tervet átadott felügyeleti jogkörben a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár írja alá.

8. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére teljesített kifizetésekhez szükséges támogatások teljesítésarányos igénybevételéhez, az Ámr. 109/A. §-ában meghatározott, az Ámr. 27. számú melléklete szerinti tartalommal előirányzat-finanszírozási tervet kell készíteni. Az előirányzat szakmai kezelője az előirányzat-finanszírozási tervét összesítés, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére történő továbbítás céljából havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére megküldi. A január hónapra vonatkozó tervet – elfogadott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 17-ig kell a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére megküldeni. Az előirányzat-finanszírozási terv soron kívüli módosítása iránti kérelmet – az előbbiekben említett dokumentumok csatolásával – a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőzően soron kívül kell a szakmai kezelőnek a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére megküldeni, a módosítás kérésének indoklásával együtt.

9. A gazdasági eseményenként (bruttó) 50 000 Ft-ot el nem érő kifizetésekhez, a forrás rendelkezésre állása esetén előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat legkésőbb a benyújtott, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 168. §-a szerinti számla (továbbiakban: számla) alapján kell nyilvántartásba venni. A gazdasági eseményenként (bruttó) 50 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó kötelezettségvállalásra csak a kötelezettségvállalás ellenjegyzése után és csak írásban kerülhet sor.

10. A kötelezettségvállalások speciális tartalmi követelménye, hogy a szerződésnek, megbízásnak, megállapodásnak, megrendelésnek az általános adatokon, feltételeken, felek megnevezésén és adatain, valamint az általuk az adott jogviszony lényegesnek minősített kérdésein túlmenően tartalmaznia kell:

a) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

b) a fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését ÁHT azonosítóját, az ügyletkódot,

c) a forrásévet/ éveket,

d) a szakmai, műszaki teljesítés határidejét,

e) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését,

f) a pénzügyi teljesítés határidejét, amely – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében – kivéve a feladatfinanszírozási előirányzatok körében több évre ütemezett feladatokat – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,

g) a kifizetendő összeget és kifizetésének határidejét részfeladat bontásban, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben.

11. A szerződés, megállapodás (továbbiakban: kötelezettségvállalás) előkészítésének, jóváhagyásának, nyilvántartásának, majd lezárásának részletes eljárási rendjéről külön utasítás rendelkezik.

12. A kötelezettségvállalások költségvetési ellenjegyzését a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, valamint a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által – az Ámr. 134. §-ának (8) bekezdése, 138. §-ának (1) és (3) bekezdéseire figyelemmel – írásban kijelölt vezető személy. Az ellenjegyzés az ellenjegyző nevének, beosztásának, valamint az ellenjegyzés időpontjának feltüntetésével, saját kezű aláírással történik. Az ellenjegyzéshez szükséges dokumentumok előterjesztésével kapcsolatosan a 11. pontban hivatkozott utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll,

b) az előirányzat-felhasználási terv szerint a várható kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.”.

14. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötelezettségvállalásra, – eltérő rendelkezés hiányában – jogosult:

a) 25,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig az előirányzat szakmai kezelőjének vezetője,

b) 100,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig – a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével – az előirányzat felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök,

c) felső értékhatár nélkül – az illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök, a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével – a miniszter.

15. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály köteles a kötelezettségvállalások, valamint a követelések analitikáját a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben vezetni. Ennek érdekében az előirányzat szakmai kezelője köteles a kötelezettségvállalást, és az előzetes kötelezettségvállalást, illetve azok módosítását az aláírást követően, haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a Költségvetési és Kontrolling Főosztály rendelkezésére bocsátani.

16. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály az Ámr. 162/A. §-ában foglaltak alapján, az Ámr. 14. számú mellékletében foglalt „Kiadási kötelezettségvállalás bejelentése (KT-01)” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével – legkésőbb a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül – gondoskodik a kötelezettségvállalásnak a Kincstár részére történő bejelentéséről. Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, úgy a Költségvetési és Kontrolling Főosztály az Ámr. 15. számú, valamint a 15/a. számú melléklete kitöltésével a fentiek szerint köteles eljárni. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásba vételt követő 5 munkanapon belül a kötelezettségvállalás azonosítójának egyidejű megküldése mellett tájékoztatja az előirányzat szakmai kezelőjét.

17. Költségvetési előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt – a kötelezettségvállalás dokumentumán – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni a 11. pontban hivatkozott utasítás mellékletét képező teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése formanyomtatványon.

18. A szakmai teljesítés igazolása során meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét az elvárt minőségben teljesítette-e, és igazolni kell annak jogosultságát és összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Amennyiben a teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a szerződés szerinti szankciókat kell alkalmazni.

19. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a kötelezettségvállaló szakmai teljesítés igazolása alapján intézkedik a pénzügyi teljesítésről.

20. A szakmai teljesítés igazolását követően, a pénzügyi teljesítés előtt, a kifizetendő számlát érvényesíteni, ellenjegyezni (ellenőrizni), utalványozni kell a 2. mellékletként csatolt, a Forrás SQL integrált gazdálkodási rendszerben előállított nyomtatvány alkalmazásával.

21. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a szerződés szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.

22. A Kincstár által vezetett fejezeti számlák pénzforgalmát érintő bevételek és kiadások érvényesítésére – eltérő rendelkezés hiányában – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője által írásban meghatalmazott, pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személyek jogosultak.

23. Az utalvány ellenjegyzője az érvényesítés szabályszerűségét köteles ellenőrizni. Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személyeket – eltérő rendelkezés hiányában – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője írásban jelöli ki.

24. Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése után kerülhet sor. Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalványlap a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámát, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e. Utalványozásra a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője, valamint az általa írásban felhatalmazott személyek jogosultak.

25. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra, utalvány ellenjegyzésére jogosult személlyel. Kötelezettségvállalási, szakmai teljesítésigazolási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja] vagy a maga javára látná el.

26. A kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra és utalvány ellenjegyzésére jogosult, kijelölt személyekről előirányzatonként az előirányzat szakmai kezelőjének a 3. melléklet szerinti nyomtatványt kell kitölteni 2 példányban. Az aláírásminta-nyomtatvány 1 példányát az előirányzat szakmai kezelője megőrzi, 1 példányát pedig a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére kell megküldeni legkésőbb február 28-ig. Amennyiben az adott előirányzat pénzügyi-számviteli feladatait közreműködő szervezet (költségvetési szerv vagy egyéb gazdasági szervezet) végzi, úgy az aláírásmintát 3 példányban kell kitölteni, melyből a 3. példányt a közreműködő szervezet őrzi meg.

A jogosultak kijelölése az aláírásminta-nyomtatványon is történhet, ez esetben szükséges a kijelölő aláírása is. Amennyiben az aláírásra jogosultak kijelölése utasításban vagy egyéb dokumentumban történik, úgy az aláírásminta nyomtatványon szükséges annak pontos megjelölése. Amennyiben a jogosultak személyében év közben változás történik, úgy a fenti szabályok alkalmazásával 8 napon belül intézkedni kell az aláírásminta nyomtatványon történő dokumentálásáról.

27. A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának következő évi felhasználása az Áht. 93. §-ának (6)–(11) bekezdéseiben és az Ámr. 66. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint történik. Amennyiben a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél, úgy a felszabadult maradvány terhére újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható. Az engedély iránti kérelmet egyedi vagy a maradvány elszámolás keretében a Költségvetési és Kontrolling Főosztály készíti elő az előirányzatok szakmai kezelőinek bevonásával.

28. A fejezeti kezelésű előirányzatok előző évi előirányzat-maradványát – a pénzügyminiszter, illetve a Kormány döntését követően – felügyeleti jogkörben a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár hagyja jóvá.

29. Az utasítás hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli, valamint a számviteli szabályozási feladatait a Költségvetési és Kontrolling Főosztály végzi. A számviteli szabályozás jóváhagyásának eljárásrendjéről külön utasítás rendelkezik.

30. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály az Szvt., az Ámr., valamint az Áhsz. előírásai szerint időközi mérlegjelentést, valamint évközi (féléves) és éves beszámolót készít. A számszaki adatokat alátámasztó szöveges beszámoló elkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata.

A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KEZELÉSE, FELHASZNÁLÁSA

3. §

1. Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok – 25-2-3

Az előirányzat működtetésének célja elősegíteni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű európai és nemzetközi szabványosítási és akkreditálási kapcsolatok erősítését az európai és nemzetközi szervezetekben a hazai képviseletet és részvételt biztosító Magyar Szabványügyi Testület, valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület tevékenységén keresztül.

2. Közpolitikai kutatások, elemzések – 25-2-16

a) Az előirányzat célja a jogszabály-előkészítési feladatok (törvénytervezetek, miniszteri rendelettervezetek, kormány-előterjesztések) támogatása, beleértve a szükséges közpolitikai, társadalmi, kulturális hatások vizsgálatát is.

b) Az előirányzat felhasználására az NFGM közreműködő szervezetként igénybe veszi, az NT Nemzetközi Technológiai Közhasznú Társaságot (a továbbiakban: Kht.).

c) A támogatás folyósításának alapjául a Kht.-val – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött szerződés szolgál.

d) A támogatás folyósítása a Kht. részére negyedévente egyenlő részletekben történik.

e) A Kht. a támogatás felhasználásáról utólag – a szerződésben meghatározott határidőre – pénzügyi elszámolást, valamint szakmai beszámolót (szöveges értékelést) készít, melynek elfogadásáról, vagy annak elutasításáról az előirányzat szakmai kezelője dönt.

f) A d) pont szerinti esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti.

3. Államigazgatás hatékonyságának növelésére – 25-2-17

a) Az államigazgatás hatékonyságának növelését szolgáló beruházások célja a minisztérium munkájának hatékonyságát növelő, kiemelt jelentőségű informatikai fejlesztési projektek megvalósítása.

b) Az előirányzat szakmai kezelője, az informatikai fejlesztési projektekhez kapcsolódó működési jellegű költségek finanszírozása céljából átcsoportosítást kezdeményez a működési költségvetés javára.

4. Nemzetközi jelentőségű, kiemelt KFI-programok támogatása – 25-2-46-2

a) Az előirányzat célja, hogy lehetővé tegye Magyarország csatlakozását nagy jelentőségű kutatási programokhoz, szervezetekhez. Az előirányzatból az Európai Neutronkutató Központ (ESS) hazai megvalósításának előkészítése, a konzorciumépítéssel kapcsolatos utazások, szakértői megbízások támogathatók. Az Európai Technológiai Intézet (ETI) létrehozásának célja az oktatás, a kutatás és az innováció európai hálózatának kialakítása. Az előirányzatból finanszírozhatók a hálózat kiépítésében való magyar részvételhez szükséges előkészítési feladatok, az ETI szervezésével kapcsolatos utazási költségek, szakértői megbízások.

b) Az Európai Neutronkutató Központ (ESS) projekt előkészítéséért felelős miniszteri biztos a 2. § 14. pontjának a) bekezdése szerint jogosult kötelezettségvállalásra. ESS miniszteri biztos hiányában, az ESS-projekttel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a versenyképességért felelős szakállamtitkár jogosult.”

5. Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat – 25-3-8

a) Az előirányzat forrást biztosít:

– az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ITDH), közhasznú tevékenységének ellátásához, működési költségeinek finanszírozásához, a hazai regionális irodahálózat fenntartására,

– befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok finanszírozására,

– kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatásához,

– az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséhez,

– külképviseleti hálózat felülvizsgálatának finanszírozásához,

– a Zaragoza EXPO 2008 Szakvilágkiállítás magyar részvételének részbeni finanszírozására.

b) A célelőirányzat felhasználásában közreműködő szervezetként részt vesz az ITDH. Az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetése a Külügyminisztériummal történő együttműködés keretében történik.

c) Az előirányzat szakmai kezelője elkészíti a támogatási céloknak, az előirányzat terhére elvégzendő feladatoknak részletes felhasználási ütemezésére, valamint a kereskedelemfejlesztési pályázatok finanszírozására szolgáló keretre vonatkozó, indoklással alátámasztott javaslatát és azt jóváhagyásra előterjeszti a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárhoz.

d) Az ITDH által ellátandó feladatok végrehajtására az NFGM támogatási szerződést köt, amely rögzíti az ellátandó feladatokat, a támogatással való elszámolás módját, az elszámolás rendjét, az ITDH által vállalt kötelezettségek nem teljesítése, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása esetén alkalmazandó szankciókat. A szerződés előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződést a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár előterjesztése alapján a miniszter írja alá.

e) A célelőirányzatnak az egységes magyar külgazdasági képviseleti rendszer működtetéséhez kapcsolódó forrása az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről szóló 8/2005. (XI. 8.) KüM–GKM együttes utasítás 6. §-ának 3. pontja alapján évközi előirányzat-átcsoportosítással a KüM részére átcsoportosításra kerül. Az előirányzat szakmai kezelője gondoskodik az előirányzat felhasználása érdekében szükséges teendők (az átcsoportosításhoz szükséges NFGM–KüM megállapodás előkészítése, a felhasználás elszámolása) ellátásáról.

f) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály az ITDH működési támogatását, valamint a szakmai tevékenység – Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szerinti jogcímeinek – támogatási összegét a szerződésben foglalt ütemezés szerint folyósítja. A pályázati úton nyújtott támogatások összegét a 120/2007. (XII. 29.) NFGM rendelet szerint az ITDH lehívó levelének kézhezvételét követő 15 napon belül a Költségvetési és Kontrolling Főosztály utalja át.

6. Területrendezés – 25-4-1

a) A célelőirányzat elsősorban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján meghatározott és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben megnevezett területrendezési szakterületi feladatok finanszírozására szolgál.

b) Az ellátandó feladatcsoportok az alábbiak:

– törvény-előkészítés feladatai;

– elfogadott területrendezési tervek előírásainak érvényesítése, megfelelőségének vizsgálata, a területi változások értékelése, nyomon követése, hatósági döntések nyilvántartása;

– a területrendezés és a településrendezés kapcsolatrendszerének fejlesztésére vonatkozó elemzések;

– hazai és nemzetközi együttműködés feladatai.

c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződéseket a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár – a miniszter jóváhagyása alapján – írja alá.

d) A szakmai kezelő kezdeményezésére és szakmai teljesítés igazolása alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik az átutalás folyósításáról, a pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról.

7. Építésügyi célelőirányzatok – 25-4-2

a) Az előirányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 50. § rendelkezési alapján az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására és finanszírozására szolgál.

b) A célelőirányzat forrása az Étv. 62. §-a (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építésügyi célelőirányzatról szóló 18/2007. (VIII. 9.) ÖTM rendeletben meghatározott módon és mértékben kerül felhasználásra.

c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata, a minisztériumi szerződéskötésre vonatkozó utasítás alapján. A szerződéseket a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár írja alá.

d) A szakmai kezelő kezdeményezésére és szakmai teljesítés igazolása alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik az átutalás folyósításáról, a pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról.

8. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat

Központi fejlesztési feladatok – 25-4-3-1

a) A központi keret terhére a miniszter – keretfelosztó döntése alapján – forrást biztosíthat

– a központi pályázati rendszer támogatási keretösszegére;

– kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak megvalósítása érdekében;

– a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása érdekében, miniszteri egyedi támogatási döntések keretösszegére;

– önkormányzatok kormányhatározatban rögzített válsághelyzetének megoldása érdekében, miniszteri egyedi támogatási döntések keretösszegére;

– a támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására;

– a regionális identitástudat erősítésére, illetve a hazai fejlesztési programokkal összefüggő kommunikációra és marketingre;

– területfejlesztési képzéssel, elemzéssel, tervezéssel, kutatásfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására;

– terület- és településrendezési, valamint településüzemeltetési tárgyú projektek megvalósításához, és

– utófinanszírozással megvalósuló transznacionális projektekben való részvételhez szükséges források rendelkezésre állása érdekében.

b) A forrás a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.


Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése – 25-4-3-2

a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 50. § (13) bekezdésének e) pontjában biztosított lehetőség alapján a regionális fejlesztési tanácsok kötelezettséget vállalhattak a 2007–2008. évekre. A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcímcsoporton tervezett forrás a regionális fejlesztési tanácsok által a fenti felhatalmazás alapján a 2006. évben vállalt kötelezettségek 2008. évi ütemének fedezetét biztosítja, és a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése program keretében létesülő árvízi tározók építési üteméhez igazodóan az érintett településeken szükségessé váló önkormányzati belterületi infrastrukturális fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé.

b) A forrás felhasználására a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján kerül sor.


Decentralizált területfejlesztési programok – 25-4-3-3

a) A TRFC decentralizált területfejlesztési programok előirányzata fedezetet biztosít a programok korábbi kötelezettségvállalásainak kifizetésére és a 2008. évben új induló fejlesztések támogatására. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban foglaltak alapján változnak a program keretében támogatható célkitűzések. A 2008. évtől a támogatási célrendszer az Európai Unió által nem támogatható, úgynevezett komplementer területekre fókuszál.

b) A forrás a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.

c) A tanács decentralizált pályázati rendszerben – a rendelkezésre álló decentralizált területfejlesztési programok keretének kötelezettségvállalással nem terhelt, szabad kerete terhére – támogatást nyújthat:

– egyrészt önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, másrészt helyi civil szervezetek, egyházi jogi személyek vagy gazdasági társaságok együttműködésén alapuló, közérdekű önkéntes munkavégzés keretében megvalósuló, településképet javító tevékenységekhez;

– vállalkozások hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű térségben, vagy a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint kijelölt, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló infrastrukturális és ingatlanberuházásaihoz,

– termékek és szolgáltatások piacra jutását elősegítő projektek megvalósításához,

– a hátrányos vagy leghátrányosabb helyzetű térségben, vagy a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint kijelölt, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló helyi és térségi közmunkaprogramokhoz,

– a leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósuló szociális földprogramokhoz;

– komplex szolgáltatást, különösen pályaorientációs, mentálhigiénés, jogi, valamint diákmunkával kapcsolatos tanácsadást nyújtó ifjúsági irodák – beleértve iskolán kívüli tevékenységeknek helyt adó közösségi tereket – kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, eszközeinek beszerzése érdekében,

– a leghátrányosabb helyzetű térségek népességmegtartó képességének fokozása érdekében a leghátrányosabb helyzetű térségekben működő települési önkormányzatok számára, a tulajdonukban lévő, új, eladásra szánt belterületi lakótelkek előközművesítéséhez, valamint szolgálati lakások – különösen háziorvosi és védőnői szolgálati lakások – felépítéséhez, kialakításához, felújításához;

– térségi együttműködésen alapuló, és az idegenforgalmi szezonalitást mérséklő rendezvények megszervezéséhez.

d) A pályázatokat 2008. július 15-ig, a regionális fejlesztési ügynökségekhez lehet személyesen vagy postai úton benyújtani.

e) A decentralizált pályázati rendszer keretein belül támogatás csak egyfordulós, nyílt pályázati rendszerben ítélhető meg.

f) A befogadott pályázatok – pályázati útmutató részét képező értékelési szempontrendszer alapján történő – értékelését, valamint az értékelés alapján rangsor kialakítását a tanácsok által felállított szakértői bizottság végzi, amelyben a minisztérium alkalmazásában álló köztisztviselő teljes jogú bizottsági tagként történő részvételét biztosítani kell.

g) A tanácsok legkésőbb 2008. augusztus 31-ig döntenek a befogadott pályázatok támogatásáról.

h) A támogatási szerződés mintáját az Államkincstár készíti elő. A támogatási szerződések előkészítését az Államkincstár végzi. A támogatási szerződések előkészítéséhez az ügynökségek a támogatási döntésekkel együtt – a döntést követő 5 napon belül – a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldik az Államkincstár részére.

i) A megítélt támogatási összeg csak a támogatási szerződés hatálybalépését követően folyósítható. A támogatás a támogatási szerződésben bemutatott ütemezésben vehető igénybe. A kedvezményezett a projekt időtartama alatt felmerült, elszámolható költségekről szóló bizonylatait az Államkincstárhoz nyújtja be. A támogatásokat az Államkincstár folyósítja.

j) A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzését az Államkincstár és az érintett ügynökség együttesen végzi. Ellenőrzések lefolytatására a miniszter is jogosult.

k) Egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatási szerződésben vállalt fenntartási és egyéb, a befejezést követő időszakra nézve vállalt kötelezettség a tanács által elfogadott módon teljesült.

9. Regionális Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai – 25-4-4-1

a) A regionális fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel:

– kidolgozzák a régiók hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve a régió fejlesztési programját és annak stratégiai és operatív munkarészeit;

– a régióban összegyűjtik az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében;

– közreműködnek a regionális fejlesztési tanácsok által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában;

– pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi a programok megvalósítását, részt vesznek a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezetnek.

b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanáccsal támogatási szerződést köt.

c) A támogatási összeg 80%-át a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 15 banki napon belül egy összegben utalja a Támogatott támogatási szerződésben megjelölt számlájára.

d) A működési hozzájárulás további 20%-ának folyósítására a támogatás szerződés szerinti pénzügyi elszámolásnak és szöveges szakmai beszámolónak az előirányzat szakmai kezelője részéről történő elfogadásától számított 30 banki napon belül kerül sor.

e) Szerződésszegésnek minősül a Támogatott részéről:

– a szerződésben foglalt számadási, valamint tájékoztatási és elszámolási kötelezettségének nem szerződésszerű teljesítése,

– a működési hozzájárulás nem rendeltetésszerű és jogszerűtlen felhasználása,

– amennyiben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) 87. § (4) bekezdésében felsorolt bármely feltétel bekövetkezik.

– Szerződésszegés esetén az NFGM a szerződést egyoldalú írásbeli nyilatkozattal felmondhatja.

f) A szerződés akkor tekinthető a Támogatott által teljesítettnek, ha a Támogatott szakmai beszámolóját és pénzügyi elszámolását (beszámolóját) az NFGM szakmai teljesítésigazolására és a pénzügyi beszámoló elfogadásra jogosult vezetője elfogadta, és a teljesítést igazolta.

g) A Támogatottat a 4. c) pontban rögzített esetekben az érintett összeg visszafizetése mellett, az NFGM általi kiutalástól ezen összeg megfizetéséig terjedő időre a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatfizetési kötelezettség is terheli. A jelen támogatási szerződésben a Támogatott által vállalt kötelezettségek nem, vagy részben történő teljesítésének következményeként az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) 88. §-ában foglalt szankciók érvényesek.

h) Az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint az arra jogszabályban feljogosított egyéb szervek, illetve az NFGM és az általa meghatalmazott szervezet vagy személy, jogosult bármikor ellenőrizni a működési hozzájárulás rendeltetésszerű felhasználását, a működési költségeket és az azokhoz való hozzájárulásokat.

10. Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik működési kiadásai – 25-4-4-2

a) A megyei területfejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel:

– kidolgozzák a megyék hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megye fejlesztési programját és alprogramjait;

– szakmai kapacitással segítik a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;

– közreműködnek a megyékben kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;

– pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását.

b) A forrás a 9. b)–h) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.

11. Kistérségi Fejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik támogatása – 25-4-4-3

a) A kistérségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján számos feladatot látnak el, így különös tekintettel:

aa) kidolgozzák a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve a kistérség területfejlesztési programját, ellenőrzik megvalósításukat;

ab) képviselik a kistérséget területfejlesztési ügyekben;

ac) közreműködnek a kistérségekben kialakult a társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;

ad) pénzügyi tervet készítenek a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezik a programok megvalósítását.

b) A forrás a 9. b)–h) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.

12. Önkormányzati és térségi koordinátori hálózat működési kiadásai – 25-4-4-5

a) Az Önkormányzati és Térségi Koordinátori Hálózat a kistérségekben folytatott tervezési, projektmenedzseri és koordinációs tevékenységével hozzájárul – a kistérségek fejlesztéspolitikában betöltött szerepének megerősítését célzó – kormányzati területpolitika végrehajtásához. Az önkormányztai és kistérségi koordinátori hálózat 2008. március 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez került át, így a forrásból 2008. februárjáig a hálózatban foglalkoztatottak bére és annak járulékai kerültek kifizetésre. A Kistérségi Koordinációs Hálózatról szóló 344/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint az uniós fejlesztési források és a hazai területi alapú támogatások felhasználásának elősegítését, a kistérségek együttműködési tevékenységének fejlesztését, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózásának gyorsítását a Kormány a Kistérségi Koordinációs Hálózat működtetésével látja el.

b) Az előirányzat fennmaradó része fejezetek közötti előirányzat-átadás keretében átadásra kerül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére.

13. Balaton Fejlesztési Tanács támogatása – 25-4-4-6

a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Balaton Fejlesztési Tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet – a pályázatokon elnyert források, valamint a Tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetése mellett – a költségvetési hozzájárulás biztosítja.

b) A működési hozzájárulás biztosítására, illetve a tanács fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása érdekében az NFGM a tanáccsal támogatási szerződést köt.

14. Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása – 25-4-4-7

a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejelsztési céljai és érdekei összehangolására. Az előirányzat a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács működéséhez biztosít hozzájárulást.

b) A forrás a 4. b)–h) pontokban foglaltak szerint kerül felhasználásra.

15. Közreműködői szervezetei feladatok ellátása    25-4-5-1

a) Az előirányzat az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó feladatok ellátásában közreműködő szervezet, a VÁTI Kht. működési feltételeihez biztosít forrást.

b) A forrás a VÁTI Kht.-val kötött támogatási szerződés alapján kerül felhasználásra.

16. Területfejlesztési háttérintézményi feladatok    25-4-5-2

a) A jogcímcsoport alapvető célja a Területi Információs Rendszer (TeIR) és Dokumentációs Központ működési feltételeinek biztosítása, melyek működtetését a VÁTI Kht. látja el.

A TeIR a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kialakított rendszer működését a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet szabályozza. A rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének ellátása folyamatos feladat, amely magában foglalja a humán és technikai erőforrások biztosítását, az adatok beszerzését.

A Dokumentációs Központ működését a 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet, valamint az 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet előírásai határozzák meg.

Ezen túlmenően ezen sor terhére kerül biztosításra a 2007-ben lezárt PHARE-programok utógondozása, archiválása, dokumentumok őrzése, külső ellenőrzésekben való közreműködés, rendelkezésre állás feladatait, a folyamatban lévő ROP végső kedvezményezetti képzési projektek végrehajtása, az el nem számolható, nem támogatható működési költségek finanszírozását, valamint az E-RAIN2 projekt támogatását intézmények, vállalkozások és a kutatási rendszerek hálózatba szervezésével.

b) A forrás a VÁTI Kht.-val kötött megállapodás alapján kerül felhasználásra.

17. Azbesztcementből épült házak szakértői vizsgálata – 25-4-18

a) Az előirányzat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat mellékletében meghatározott azbesztmentesítési program végrehajtása során az azbesztmentesítéssel érintett épületek körének megállapításával, a szennyezés mértékének és állapotának felmérésével, a szórt azbeszt kimutatásával, a mentesítés előkészítésével és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos szakértői feladatok elvégzését szolgálja.

b) A célelőirányzat felhasználásának az adott évre vonatkozó központi célkitűzését a szakmai és civil szervezetekkel egyeztetve az előirányzat szakmai kezelője február 15-ig határozza meg és hagyja jóvá.

c) A meghatározott célfeladat elvégzésére az előirányzat szakmai kezelője ajánlatkérést követően a kiválasztott szakmai szervezettel május 31-ig szerződést köt.

d) A feladat elvégzésének szakmai eredményeit az érintett ingatlanok tulajdonosainak, fenntartóinak, illetve az érintett OP-k kezelőinek és működtetőinek megküldésre kerülnek.

18. Üzletre hangolva – 25-13

Az előirányzat, az „Üzletre hangolva” Program és a hozzá kapcsolódó Cselekvési terv megvalósítását szolgálja. A Program célja, hogy a vállalkozók számára költségmegtakarításokat eredményezően javítsa az üzleti környezetet és ezen keresztül a versenyképességet, a vállalkozások működésének hatékonyságát. A Cselekvési Terv legfontosabb eleme az üzleti környezet akadálymentesítése:

– a cég- és adóadminisztráció csökkentése,

– a vállalkozások jogbiztonságának növelése,

– a pénzügyi működési feltételek javítása,

– a verseny tisztaságának, átláthatóságának biztosítása,

– egyéb.

Az évenként megújuló cselekvési terv alapján: felmérések, elemzések, tanulmányok készítése; honlapfejlesztés és -működtetés; szakértői megbízások; rendezvények, konferenciák finanszírozása; tájékoztatási feladatok ellátása (kommunikáció, kiadványok, szakmai ismertetők).

19. EU-szabványok honosítása – 25-14-5

a) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás biztosítása a tárca által igényelt nemzeti szabványok kidolgozásának finanszírozásához, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 9. §-ában foglaltaknak megfelelően. A Magyar Szabványügyi Testület szabványosítási költségeihez való hozzájárulás a tárca által kidolgozott műszaki jogszabályokhoz kapcsolódó európai szabványok bevezetésének elősegítésére.

b) A támogatás felhasználásának alapjául a Magyar Szabványügyi Testülettel – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött támogatási szerződés szolgál.

c) A Magyar Szabványügyi Testület a támogatás felhasználásáról – a támogatási szerződésben meghatározott határidőre – szöveges indoklással alátámasztott évközi (féléves) és éves elszámolást készít, melynek elfogadásáról az előirányzat szakmai kezelője dönt.

d) A c) pont szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti.

20. Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján – 25-30-16

a) Az előirányzat célja az ipar, a kereskedelem területén a védelmi felkészítési és a gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendők finanszírozásának biztosítása, a minősített időszakokban az ágazatok működőképességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatóságának biztosítása, illetve a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erők szükségleteinek kielégítése.

b) Az NFGM a minősített időszaki igények kielégítéséhez szükséges, a Kormány által meghatározott hadiipari kapacitások biztosításához és fenntartásához – a honvédelemről szóló 2004. évi CV. törvény és a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatairól szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott – vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az NFGM a támogatásokra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatási összeget részletekben, elszámolás alapján utólag bocsátja rendelkezésre.

c) A minősített időszakokban az a) bekezdésben nevesített célok elérése érdekében az NFGM az ágazatok honvédelmi törvényből fakadó feladatainak ellátására szerződést, illetve megállapodást köt.

21. Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok – 25-30-26-1

a) Az előirányzat a tárca feladatkörébe tartozó gazdasági nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek finanszírozására szolgál.

b) Az előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és a nemzetközi tagdíjak előirányzat terhére történő finanszírozását – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár javaslata alapján – a miniszter hagyja jóvá.

c) Az esedékesség felmerülésekor az előirányzat szakmai kezelője intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynál a fizetendő összeg átutalásáról.

22. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok – 25-30-33

a) Az előirányzat célja az ipari, kereskedelmi ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszere korszerűsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének, a minisztériumi főügyelet, valamint a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer működtetésének finanszírozása.

b) Az előirányzat nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő célja, vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és működési utasításban meghatározott feladatok végzéséhez, biztosításához és fenntartásához az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a miniszter által kijelölt szervezetek részére.

c) Az NFGM a támogatásra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatást – a szerződésben meghatározott határidők figyelembevételével – bocsátja rendelkezésre. A támogatottak a kijelölés alapján hatáskörükbe utalt feladatok teljesítéséről és a támogatási összeg felhasználásáról minden év december 10-éig beszámolót készítenek az előirányzat szakmai kezelője részére.

23. NATO-tagságból adódó ágazati feladatok – 25-30-34

a) Az előirányzat fedezetet biztosít a miniszter NATO tagságból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez az ipari, a kereskedelmi ágazatokban.

b) Az előirányzat jelen utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül előirányzat-módosítással átcsoportosításra kerül a pénzügyi teljesítést végző NFGM Igazgatás részére.

24. Magán és egyéb jogi személyek kártérítése – 25-41

a) Az előirányzat forrást biztosít a tárca, illetve a miniszter által képviselt magyar állam számára fizetési kötelezettség alapját képező jogerős bírói határozatokban, vagy peren kívüli egyezséget jóváhagyó iratban meghatározott összegek megtérítésére, továbbá a perrel kapcsolatos eljárási költségek (ügyvédi, bírósági díjak stb.) megtérítésére.

b) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, vagy ha az ügyben a tárca képviseletét nem a Jogi és Koordinációs Főosztály látja el, az ügy tárgya szerint szakmailag illetékes főosztály vezetője a várható fizetési kötelezettségről tájékoztatja a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkárt.

c) A Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, vagy ha az ügyben a tárca képviseletét nem a Jogi és Koordinációs Főosztály látja el, az ügy tárgya szerint szakmailag illetékes főosztály vezetője a jogerős bírósági határozatot – annak kézhezvétele után haladéktalanul – megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére, amely intézkedik a fizetési kötelezettségnek határidőben történő megfizetése iránt.

25. Kincstári díjak - 25-42

a) Az előirányzat, a Kincstár által, az Ámr 108/A. §-a, a 162. § (5) bekezdése és a 162/A. § (5) bekezdése alapján a

aa) fejezeti beruházási előirányzat-felhasználási keretszámlát,

ab) fejezeti kezelésű célelőirányzat-felhasználási keretszámlát

érintő, 2008. évben felszámított számlavezetési díj és rendelkezésre állási díj kifizetéséhez biztosít forrást.

b) A Kincstár a fenti számlákat érintő díjjal az 10032000-01220139-50000005 számú NFGM fejezeti kezelésű célelőirányzat felhasználási keretszámlát terheli meg.

c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály a havonta felszámított kincstári díjakat – melyek magukban foglalják a forintban végrehajtott műveletek, a devizában végrehajtott műveletek, valamint a különdíjak tételeit a rendelkezésre állási díjjal együtt – a kincstári bizonylat alapján ÁHT bontás nélkül számolja el az előirányzat terhére.

d) Az NFGM további kincstári keretszámláit terhelő kincstári díj a keretszámlához rendelt fejezeti kezelésű előirányzatot terheli.

26. Kötött segélyhitelezés – 25-47

a) A kötött segélyhitelezési program működtetését és az állami támogatás finanszírozását az NFGM biztosítja. Ennek során az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a hatályos „Hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD-megállapodás szerint kell eljárni.

b) A kötött segélyhitelekhez kamattámogatás és adományelem formájában kapcsolódó állami támogatás finanszírozásának fedezetét a Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja. Az előirányzat szolgál a segélyhitelezéssel összefüggő szakértői tárgyalások dologi költségeinek, valamint a vonatkozó Korm. rendelet alapján az NFGM által teljesítendő egyéb feladatok finanszírozására is.

c) A kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat az NFGM, a KÜM, a PM, a MeH, a KvVM, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, az Eximbank és a Mehib képviselőinek bevonásával, a Korm. rendelet szerint működő Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoport (a továbbiakban: Segélyhitelezési Munkacsoport) látja el, ügyrendje szerint eljárva.

d) A Segélyhitelezési Munkacsoport elnöke az NFGM nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szakállamtitkára.

e) A Segélyhitelezési Munkacsoport titkársága feladatait, az előirányzat szakmai kezelője látja el.

f) A kötött segélyhitel konstrukcióban támogatható országok körét a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Tárcaközi Bizottság határozza meg és teszi közzé.

g) Kötött segélyhitel nyújtását a Segélyhitelezési Munkacsoport javaslatával összhangban az NFGM kezdeményezi. A javaslat elkészítéséért az NFGM-ben az előirányzat szakmai kezelője a felelős. A kötött segélyhitel felajánlására nemzetközi versenytárgyaláson történő ajánlattételhez 20 millió EUR értékig a gazdasági és közlekedési miniszter, egyéb esetekben a Kormány jóváhagyása szükséges. Kötött segélyhitelek nyújtásáról a kedvezményezett országokkal kormányközi szerződésekben kell megállapodni.

h) A kötött segélyhiteleket saját forrásaiból az Eximbank nyújtja az arra jogosult országok számára, a kormányközi szerződésben meghatározott feltételekkel.

27. Fejezeti általános tartalék – 25-50-1

a) Az előirányzat a fejezethez tartozó költségvetési intézményeknél év közben felmerülő, előre nem tervezhető feladatok elvégzésére, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására szolgál.

b) A fejezeti általános tartalék felhasználására vonatkozó támogatási igényeket, kérelmet a főosztályok, illetve a titkárságok vezetőinek – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, kabinetfőnök egyetértésével – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály (az előirányzat szakmai kezelője) részére kell megküldeni. A támogatási kérelmeket részletesen indokolni és szükség szerint dokumentumokkal kell alátámasztani.

c) Az előirányzat szakmai kezelője a kérelmeket összefogja és döntésre előkészíti. A Költségvetési és Kontrolling Főosztály véleményének kikérésével, a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével lehetőség szerint csoportosan, havonta egy alkalommal, jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti. Indokolt esetben, soron kívüli, egyedi eljárással is előterjeszthető.

d) A miniszteri jóváhagyást követően előirányzat szakmai kezelője értesíti az igénylőt, valamint – az engedélyeztetési dokumentum egy eredeti példányának megküldésével – a Költségvetési és Kontrolling Főosztályt a kérelem engedélyezéséről, vagy annak elutasításáról.

e) Az engedélyezési dokumentum birtokában a Költségvetési és Kontrolling Főosztály gondoskodik a szükséges előirányzatnak a feladat ellátásában érintett intézmény, fejezeti kezelésű előirányzat javára történő átcsoportosításáról.

f) Az előirányzat szakmai kezelője az adott év előirányzata terhére – tekintettel a kincstári határidőkre – legkésőbb november 20-ig tud igényeket befogadni, annak figyelembevételével, hogy a szükséges átcsoportosítások és finanszírozások bonyolítására legkésőbb november 30-ig intézkedni tudjon

g) Az előirányzat felhasználása során az átcsoportosításban érintett intézményre, fejezeti kezelésű előirányzatra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. Az NFGM Igazgatáshoz átcsoportosított előirányzat felhasználása külön utasítás szerint történik.

28. Fejezeti egyensúlyi tartalék – 25-50-2

a) A Fejezeti egyensúlyi tartalék a Kötv. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a Kormány engedélyével, az általa meghatározott célra használható fel a kiadások alakulására és a bevételek várható teljesítésére figyelemmel. A Kormány jogosult a Fejezeti egyensúlyi tartalék fejezeten belüli, fejezetek, illetve az államháztartás alrendszerei közötti átcsoportosítására.

b) Az előirányzatot terhelő támogatási igények benyújtásánál, a miniszter előzetes jóváhagyásra történő előterjesztésénél a 3. § 27. pontjának c)–d) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.

c) Az előirányzat szakmai kezelője a kérelmet felülvizsgálja és a rendelkezésre álló előirányzatnak a Költségvetési és Kontrolling Főosztály által történő igazolását követően – a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár egyetértésével – előzetes jóváhagyásra a miniszter részére előterjeszti.

d) A fejezetre összesített NFGM-igényeket tartalmazó anyagot az előirányzat szakmai kezelője készíti elő és a közigazgatási ügyekért felelős szakállamtitkár küldi meg a Pénzügyminisztérium illetékes szakállamtitkára részére.

29. NFGM fejezeti előre nem tervezett kiadások – 25-17

a) Az előirányzat bevétele az Áht. 92. §-ának (3) bekezdése alapján az NFGM által felügyelt, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szerv részére évközben a miniszter által előírt és az intézmények által teljesített befizetésekből származik.

b) Az előirányzat a fejezetnél év közben jelentkező olyan többletfeladatok ellátásának fedezetére szolgál, amely feladatok elvégzésére forráshiány miatt nem kerülhetne sor.

c) Az előirányzat felhasználása során a továbbiakban a 3. § 27. pontjának c)–e) és g) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések

4. §

1. Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, és egyidejűleg – a 2. pont figyelembevételével – hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 2008. évi egyes fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásáról szóló 5/2008. Szabályzat 3. § 1,4–5., 10–14., 28–29., 31–32., 39. pontjai.

2. Azon előirányzatok felhasználására és kezelésére, melyeknek korábbi évekről áthúzódó maradványa van, de a 2008. évben nincs eredeti előirányzata az 1. pontban meghatározott Szabályzat rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

3. Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a Kötv., az Áht., a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 2/2008. (II. 18.) GKM rendelet, a Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet, a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló utasítás, az Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatai ellátásáról és a döntési eljárásokról szóló utasítás, a beszerzések szabályozásáról szóló utasítás, a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Utasításáról szóló NFGM utasítás, az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről szóló 8/2005. (XI. 8.) KüM–GKM együttes utasítás, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről szóló utasítás, a szerződéskötés és nyilvántartás általános szabályairól szóló utasítás valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai szakmai kezelőinek kijelöléséről szóló NFGM utasítás rendelkezéseit, előírásait kell alkalmazni.

Bajnai Gordon s. k.,

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

1. számú melléklet a 30/2008. (HÉ 53.) NFGM utasításhoz

Fejezet neve: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Határidő: tárgyhó 6. napja

2008. évi várható kiadások és bevételek alakulása és előirányzat felhasználási terv

millió forintban,
egy tizedessel

Fejezeti kezelésű előirányzat száma, megnevezése és ÁHT-T száma

I. negyedév

II. negyedév>

III. negyedév

IV. negyedév

Éves

 

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

összesen

25- ÁHT-T:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Maradv.
tartás

0,0

Kiadás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Folyó bevétel

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Előző évi maradvány

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása
kummuláltan

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

25- AHT-T:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Maradv.
tartás

0,0

Kiadás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Folyó bevétel

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Előző évi maradvány

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása
kummuláltan

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

25- ÁHT-T:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Maradv.
tartás

0,0

Kiadás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Folyó bevétel

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Előző évi maradvány

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása
kummuláltan

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

25- ÁHT-T:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Maradv.
tartás

0,0

Kiadás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Folyó bevétel

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Támogatás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Előző évi maradvány

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Többletforrás alakulása
kummuláltan

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


Budapest, 2008. …………………… hónap …… nap

2. számú melléklet a 30/2008. (HÉ 53.) NFGM utasításhoz



* Az utalványlapon az aláíró személyek nevének előnyomtatott formában történő feltüntetése szükséges!

3. számú melléklet a 30/2008. (HÉ 53.) NFGM utasításhoz

AZ ELŐIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE: ………………………………………………………………………………………………… ÁHT: ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜

AZ ELŐIRÁNYZAT SZAKMAI KEZELŐJE (FŐOSZTÁLY/SZERVEZETI EGYSÉG) NEVE:

Kijelölő személy neve, beosztása:
Aláírása vagy a kijelölés dokumentumának megnevezése:

 

Kijelölő személy neve, beosztása:
Aláírása vagy a kijelölés dokumentumának megnevezése:

Neve

Aláírása

Szervezeti egysége/
közreműködő szervezet neve

 

Neve

Aláírása

Szervezeti egysége/
közreműködő szervezet neve

 

 

 

Kötelezettségvállalásra jogosult(ak)*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult(ak)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljesítésigazolásra jogosult(ak)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érvényesítésre
jogosult(ak)**

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Utalvány ellenjegyzésére jogosult(ak)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Utalványozásra jogosult(ak)***

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


* A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – nem lehet azonos személy.

** Az érvényesítést végző személy nem lehet azonos a szakmai teljesítést igazoló, a kötelezettségvállalásra, utalványozásra és utalvány ellenjegyzésre jogosult személlyel.

*** Az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – nem lehet azonos személy.


A kijelölés érvényessége: a kijelölés időpontjától.
Kijelölés időpontja: év hónap nap
*

Az utasítást a 4/2009. (II. 27.) NFGM utasítás 4. § 1. pontja hatályon kívül helyezte 2009. február 28. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 4. § 2. pontját.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére