313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról1
2009.01.01.
„(5) A mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértésének számít, ha a kötelezett – legfeljebb két anyagfajta esetében való eltérés kivételével – nem teljesíti a mentesség eléréséhez meghatározott minimális hasznosítási arányt.”
[(6) Amennyiben a kötelezett]
„d) a mentesség eléréséhez meghatározott minimális hasznosítási arányt teljesíti, de legfeljebb két anyagfajta tekintetében nem teljesíti, akkor az elmaradással arányos termékdíj kétszeresét köteles megfizetni.”
„7/B. § (1) A hasznosítást koordináló szervezet tárgyévben a tárgyévet megelőző évi árbevétele 5%-ának megfelelő összeget lakossági tájékozató tevékenységre fordít, a környezettudatos gondolkodás ösztönzése érdekében. (2) A hasznosítást koordináló szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek más hasznosítást koordináló szervezettel együttműködve is eleget tehet.”
„A kereskedelmi csomagolással kapcsolatos különleges mentességi szabályok
7/C. § (1) A kötelezett az újrahasználható és nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás „E” termékdíjtételének megfizetése alól, a bevallás során annak levonásával mentesül. (2) Az újrahasználhatóként első alkalommal forgalomba hozott kereskedelmi csomagolás „E” termékdíjtételből származó tárgyévi termékdíjából az éves forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségének az éves visszavett újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségéhez viszonyított aránya szerinti „E” termékdíjtételből származó termékdíj vonható le.
(3) A kötelezett az „E” termékdíjtétel levonása jogszerűségének igazolása érdekében nyilvántartást vezet.
a) újrahasználható kereskedelmi csomagolás „E1” termékdíjtételének levonása esetén
aa) a forgalmazott újrahasználható csomagolás tárgyév január 1-jei nyitó készletét, elkülönítve az új és a használt újrahasználható csomagolóeszközöket,
ab) a tárgyévben forgalomba hozott újrahasználható csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét, elkülönítve az első és a már nem első alkalommal használt újrahasználható csomagolóeszközöket,
ac) a visszavett újrahasználható csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét,
ad) a leselejtezett újrahasználható csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét;
b) újrahasználható kereskedelmi csomagolás „E2” termékdíjtételének levonása esetén
ba) a tárgyévben forgalomba hozott újrahasználható csomagolóeszköz mennyiségét,
bb) a visszavett újrahasználható csomagolóeszköz mennyiségét;
c) nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás „E1” termékdíjtételének levonása esetén
ca) a tárgyidőszakban forgalomba hozott nem újrahasználható csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban,
cb) a tárgyidőszakban hasznosításra átadott vagy hasznosított nem újrahasználható csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban;
d) nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás „E2” termékdíjtételének levonása esetén
da) a tárgyidőszakban forgalomba hozott nem újrahasználható csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban,
db) a tárgyidőszakban átadott nem újrahasználható csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban
(5) Hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott kötelezett esetében a (4) bekezdés c) pont cb) alpont szerinti mennyiséget a hasznosítást koordináló szervezet számítása alapján kiadott igazolás tartalmazza. (6) A nyilvántartásban szereplő mennyiségeket darabalapúan kell szerepeltetni.
(7) A szelektív hulladékként visszagyűjtött kereskedelmi csomagolás tömege darabmennyiségre átszámítható (a továbbiakban: tömeg-darab arány).
(2) A kötelezett az általa alkalmazni kívánt egyéni tömeg-darab arány alkalmazása érdekében a vámhatósághoz nyilvántartásba vételi kérelmet nyújt be.
(3) Az egyéni tömeg-darab arány nyilvántartásba vétele legfeljebb 1 év időtartamra kérhető.
(4) Az egyéni tömeg-darab arány nyilvántartásba vételi kérelem
a) a kötelezett adatait (VPID szám, GLN szám),
b) a kereskedelmi csomagolás tömeg-darab arányát a csomagolóeszköz anyaga szerinti bontásban (műanyag, üveg, társított, fém, egyéb), és
c) a tömeg-darab arány alkalmazásának időszakát, illetve kezdeti időpontját
7/E. § (1) A vámhatóság a bejelentett egyéni tömeg-darab arányt – e jogszabályban meghatározott kivétellel – nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről, valamint annak időpontjáról értesíti a kötelezettet. (2) Az egyéni tömeg-darab arány a nyilvántartásba vételének napjától alkalmazható.
(3) Az egyéni tömeg-darab arány módosítása érdekében új kérelmet kell a vámhatóság részére benyújtani. A kérelem benyújtására a 7/D. § (2)–(4) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazandóak. (4) A vámhatóság elutasítja a kötelezett nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, ha az nem felel meg a 7/D. § (3)–(4) bekezdésében foglalt követelményeknek. (5) A vámhatóság kérelemre, továbbá ha a nyilvántartásba vételnek e jogszabályban foglalt feltételei már nem állnak fent, az egyéni tömeg-darab arányt a nyilvántartásból törli. A vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről, és annak időpontjáról értesíti a kötelezettet.
(6) A vámhatóság az egyéni tömeg-darab arány ellenőrzését a hulladék-válogatóműben hulladék-anyagonként az MSZ 21420-29:2005 szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alkalmazásával végzi.
(7) A vámhatóság a mintavételi egységek átlagos tömeg-darab arányát megállapítja.
(8) A vámhatóság, ha a mintavételi egységek átlagos tömeg-darab aránya legalább 10%-kal alacsonyabb, mint a kötelezett nyilvántartásban szereplő egyéni tömeg-darab aránya, a termékdíj hiányos megfizetésének jogkövetkezményét alkalmazza. Ezt a mértéket el nem érő eltérés nem minősül a termékdíj hiányos megfizetésének.”
„(2) A termékdíj visszaigénylésére, – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével – a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti bevallási időszak bevallásának benyújtásáig, a (4) bekezdésben meghatározott szervhez benyújtott bevallásban kerülhet sor. (3) A használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos termékdíj visszaigénylése esetén a kérelmet negyedévente a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének tárgynegyedévét követő hó 20. napjáig, legfeljebb a jogosultság keletkezésétől számított éven belül, a (4) bekezdésben meghatározott szervhez, külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani.” „14. § (1) Számla alapján a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének egésze, egyben vállalható át. (2) A termékdíj-fizetési kötelezettség a számla kiállításának napján száll át az átvállalóra.
(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség számla alapján való átvállalása esetén, a számlán
a) csomagolás esetén „a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) ...................... hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból .............. Ft megfizetésre került”;
b) kenőolaj esetén „a termékdíjfizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ............ Ft termékdíj megfizetésre került”
szöveget kell feltüntetni.
(4) A (3) bekezdés szerinti követelmény nem vagy hibás teljesítése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség nem száll át az átvevőre. (5) Ha az átvállaló csomagolás termékdíjának átvállalása esetén nem élvez mentességet hasznosítást koordináló szervezeten keresztül, az átvállalt termékdíj kétszeresét köteles megfizetni.
15. § (1) Szerződés alapján a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettsége részben vagy egészben átvállalható. Az átvállalási szerződés legfeljebb 5 év időtartamra köthető. (2) A termékdíj-fizetési kötelezettséget szerződés alapján a Ptk. szerinti gazdálkodó szervezet vállalhatja át a kötelezettől. (3) A termékdíj-fizetési kötelezettséget szerződés alapján átvállaló a szerződést a megkötésétől számított 30 napon belül benyújtja a vámhatóság részére.
(4) A termékdíj-fizetési kötelezettség szerződés alapján való átvállalása esetén, a szerződés
a) a szerződő felek adatait (VPID szám, GLN szám),
b) a termék KT kódját, vámtarifaszámát (kivéve csomagolás esetében),
c) az átvállalás időszakának, illetve kezdő időpontjának meghatározását, és
d) az átvállalás típusát (export, bérgyártás, hasznosítást koordináló szervezet)
„16. § (1) A vámhatóság a benyújtott szerződést – e jogszabályban meghatározott kivétellel – nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről, valamint annak időpontjáról értesíti a szerződő feleket. (2) A termékdíj-fizetési kötelezettség a szerződés nyilvántartásba vételét követő hónap első napján száll át az átvállalóra. A szerződő felek későbbi időpontban való megállapodása esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség a szerződésben meghatározott időponttal száll át az átvállalóra.
(3) Az átvállalási szerződés módosítása érdekében új átvállalási szerződést kell benyújtani a vámhatóság részére. A szerződés benyújtására a 15. §-ban foglalt szabályok alkalmazandóak. (4) A vámhatóság elutasítja a szerződő felek nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, ha az nem felel meg a Kt.-ban, valamint a 15. §-ban foglalt követelményeknek. (5) A vámhatóság bármely szerződő fél kérelmére, továbbá ha a nyilvántartásba vételnek e jogszabályban foglalt feltételei már nem állnak fent, az átvállalási szerződést a nyilvántartásból törli. A vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről, és annak időpontjáról értesíti a szerződő feleket.
(6) Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését
a) az exportot igazoló vámokmánnyal, valamint a Közösségen belüli értékesítés esetén az értékesítésről kiállított számlával és az értékesítéshez tartozó fuvarokmánnyal,
b) a bérgyártást igazoló számlával, vagy
c) a hasznosítást koordináló szervezet esetében a termékdíjmentességhez szükséges feltételek megvalósulását alátámasztó bizonylatokkal
(7) A vámhatóság, ha az átvállaló
c) hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozás által mentességgel nem rendelkezik,
a forgalomba hozott termékre a befizetendő termékdíjat kétszeres mértékben állapítja meg (veti ki).”
„(8) A különböző anyagáramok kezelését koordináló hasznosítást koordináló szervezet az alaptevékenységéhez szükséges jegyzett és saját tőke jogszabályban meghatározott mértékét anyagáramonként biztosítja.”
10. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a 2009. január 1-jén lép hatályba.
(5) Az R. 2. §-ának (6) bekezdésében a „ , valamint Kt. 2. § (1) bekezdés d) pontjának” szövegrész, a 3. §-ának (2) bekezdésében a „ , valamint a Kt. 2. § (1) bekezdés d) pontja esetében a mentességre való jogosultságot” szövegrész, a 3. § (3) bekezdésében az „ , illetve a teljesített újrahasználati arány” szövegrész, a 6. § (2) bekezdésében az „ , illetve újrahasználati” szövegrész, a 25. §-ának (3), (7) és (8) bekezdése, 26. §-ának (2) bekezdése 2009. január 1-jén hatályát veszti.
(6) Ez a rendelet 2010. január 2-án hatályát veszti.
11. § (1) A regionális tevékenységet folytató hasznosítást koordináló szervezet e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül dönthet országos tevékenység folytatására jogosult hasznosítást koordináló szervezetté alakulásáról, és kezdeményezheti nyilvántartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltét követő napon a Főfelügyelőség a regionális tevékenységet folytató hasznosítást koordináló szervezetet törli a nyilvántartásból.
12. § (1) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: Minisztérium) 2008. december 31-ig benyújtott átvállalási szerződést a Minisztérium a 2008. december 31-én hatályos szabályok alapján bírálja el. A jóváhagyott átvállalási szerződés a 2008. december 31-én hatályos szabályok alapján, érvényességi idejének lejártáig érvényben marad.
(2) A kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtételére vonatkozó, 2008. évben a 2009. január 1. utáni időszakra kiadott mentességi engedély 2009. január 1-jétől érvénytelen.
(3) A kereskedelmi csomagolás Ú és k díjtételeire vonatkozó, 2008. december 31-ig el nem bírált mentességi kérelmek esetében az eljáró hatóság az eljárást megszünteti.
(4) A (2)–(3) bekezdés esetén az eljáró hatóság a megfizetett igazgatási-szolgáltatási díjat – kérelemtől függetlenül – a kérelmezőnek visszafizeti.
[Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba amely:]
„c) az alaptevékenységhez szükséges mértékű, legalább hetvenötmillió forint jegyzett tőkével és hetvenötmillió forint saját tőkével rendelkezik.”
„(7) A koordináló szervezet alaptevékenységéhez szükséges
a) jegyzett tőkéjének mértéke legalább ötvenmillió,
b) saját tőkéjének mértéke legalább ötvenmillió
15. § A rendelet tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:
1. számú melléklet a 313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelethez
I. A TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MENTESSÉG FELTÉTELEI
ÉS A HASZNOSÍTÁSI ARÁNY MÉRTÉKEI
A mentesség feltétele, hogy a kötelezett
1. a 2–4. pont szerinti kivétellel a tárgyévet megelőző évben
2. csomagolás esetében a tárgyévben
3. amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évben adott termékdíjköteles termékből nem hozott forgalomba, illetve saját célra nem használt fel, a tárgyévben
4. amennyiben a kötelezett a tárgyévben jogutód nélkül megszűnik, és a megszűnés évében a kötelezett által forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált mennyiség meghaladja a megszűnés évét megelőző évben forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált mennyiséget, a tárgyévben
az általa forgalomba hozott, szabad forgalomba bocsátott, illetve saját célra felhasznált, termékdíjköteles termék mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget begyűjtse, és tárgyévben hasznosítsa az alábbiak szerint:
A gumiabroncs termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti minimális begyűjtési aránynak és hasznosítási aránynak megfelelő hulladék gumiabroncsot begyűjt és hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül.
|
Év |
2009-től |
|
Minimális begyűjtési arány (gym) |
50% |
|
Hasznosítási arány (a begyűjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm) |
100% |
A gumiabroncs-felújítás anyagában történő hasznosításnak minősül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendő a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével.
A termékdíjköteles csomagolásból keletkező hulladékok közül a külön jogszabályban meghatározott veszélyes csomagolási hulladékokra az anyagában történő hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség.
ba) Egyéni teljesítő esetében
A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett anyagfajtánként legalább az alábbi táblázat szerinti aránynak megfelelő hulladékcsomagolást hasznosít oly módon, hogy a hasznosítás mértéke csomagolás anyagonként, illetve az anyagában történő hasznosítás mértéke anyagonként (ha) eléri a táblázatban szereplő alábbi arányokat:
|
Év |
2009 |
2010 |
|
Anyagában történő hasznosítási arány (csomagolás anyagonként) (ha) |
40% |
45% |
|
Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) |
|
|
|
Papír |
54% |
56% |
|
Fa |
54% |
56% |
|
Üveg |
54% |
56% |
|
Műanyag |
54% |
56% |
|
Társított |
54% |
56% |
|
Fém (beleértve az önállóan elszámolható alumíniumot is) |
54% |
56% |
|
Alumínium |
54% |
56% |
A Kt. szerinti műanyag zsák és zacskó kereskedelmi csomagolás [a továbbiakban: műanyag (bevásárló-reklám) táska] esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett a műanyag (bevásárló-reklám) táskával megegyező használati célú, környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolást, a csomagolás helyén az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba.
|
Év |
2009 |
2010 |
|
„mt” |
20% |
24% |
bb) Hasznosítást koordináló szervezet esetében
A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladékcsomagolást hasznosít (hm) oly módon, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (ha) és a hasznosítás csomagolás anyagonként eléri a táblázatban szereplő alábbi arányokat:
|
Év |
2009 |
2010 |
|
Minimális hasznosítási arány (hm) |
54% |
56% |
|
Anyagában történő hasznosítási arány (ha) |
40% |
45% |
|
Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként) |
|
|
|
Papír |
60% |
60% |
|
Fa |
15% |
15% |
|
Üveg |
32% |
40% |
|
Műanyag |
21% |
22% |
|
Társított |
21% |
22% |
|
Fém (beleértve az önállóan elszámolható alumíniumot is) |
50% |
50% |
|
Alumínium |
29% |
31% |
Újrahasználható termékdíj köteles termék esetén a hasznosítási kötelezettség alapjának korrekciója:
Ae: az egyszer használható termékdíj köteles termékösszetevő mennyisége
Auk: az újrahasználható termékdíj köteles termékösszetevő korrigált mennyisége
F: a forgalomba hozott újrahasználható mennyiség
V: a visszagyűjtött újrahasználható mennyiség
S: a visszagyűjtött újrahasználható mennyiségből leselejtezett mennyiség
A hűtőközeg termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti aránynak megfelelő hulladék hűtőközeget begyűjt és hasznosít.
|
Év |
2009-től |
|
Minimális begyűjtési arány (gym) |
20% |
|
Hasznosítási arány (a begyűjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm) |
100% |
Az akkumulátor termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti aránynak megfelelő hulladék akkumulátort begyűjt és hasznosít.
|
Év |
2009-től |
|
Minimális begyűjtési arány (gym) |
95% |
|
Hasznosítási arány (a begyűjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm) |
72% |
e) Elektromos és elektronikai berendezés esetében:
Az elektromos és elektronikai berendezés termékdíja alóli mentesség feltétele a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának (rádiótelefonok esetében az IT berendezésekre vonatkozó azzal összevont teljesítése) az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyűjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése.
II. A MENTESSÉG ÉS A TERMÉKDÍJFIZETÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJA
A) Gumiabroncs, hűtőközeg, akkumulátor esetében
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = fizetendő termékdíj (Ft)
A = a termékdíj alapja (kg) (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása)
t = a termékdíjtétel (Ft/kg)
A mentesség aránya 0, ha h<hm
Amennyiben h≥hm, a mentesség aránya a következők szerint alakul:
– ha a begyűjtési arány eléri a felső begyűjtési arányt (gy≥gyf, 100%-os mentesség): m = 1;
– ha a begyűjtési arány eléri a minimális begyűjtési arányt, de elmarad a felső begyűjtési aránytól (gym≤gy<gyf részleges mentesség):
m = mm + (1–mm) × (gy–gym)/(gyf–gym).
Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:
gy = a tényleges begyűjtési arány
h = a tényleges hasznosítási arány
gym = a minimális begyűjtési arány
gyf = a felső begyűjtési arány a 100%-os mentességhez
mm = a minimális begyűjtési arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke
Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–f) pontok szerint alakul.
|
Év |
gym |
mm |
gyf |
|
2009-től |
0,50 |
0,50 |
0,75 |
|
Év |
gym |
mm |
gyf |
|
2009-től |
0,20 |
1,00 |
0,20 |
c) Akkumulátorok esetében:
|
Év |
gym |
mm |
gyf |
|
2009-től |
0,95 |
0,95 |
1,00 |
B) Csomagolás (az „E1” és „E2” díjtétel kivételével), illetve elektromos és elektronikai berendezés esetében:
A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg: T = fizetendő termékdíj (Ft)
A = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása)
t = a termékdíjtétel, Ft/kg vagy Ft/db
– ha a hasznosítási arány eléri a felső hasznosítási arányt (h≥hf, 100%-os mentesség): m = 1;
– ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a felső hasznosítási aránytól (hm≤h<hf részleges mentesség):
m = mm + (1–mm) × (h–hm)/(hf–hm).
Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:
h = a tényleges hasznosítási arány
hm = a minimális hasznosítási arány
hf = felső hasznosítási arány a 100%-os mentességhez
mm = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke
Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–b) pontok szerint alakul.
|
Év |
hm |
mm |
hf |
|
2009 |
0,54 |
0,80 |
0,56 |
|
2010 |
0,56 |
0,80 |
0,58 |
Műanyag (bevásárló-reklám) táska esetében az m értéke abban az esetben haladhatja meg mm értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti mt arányt a csomagolás helyén teljesíti.
b) Elektromos és elektronikai berendezések esetében:
hm = e melléklet I. e) pontja szerinti hasznosítási és újrafeldolgozási arány
2. számú melléklet a 313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelethez
A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei
A) Gumiabroncs, hűtőközeg, csomagolás, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezés után fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség, valamint a kereskedelmi csomagolás „H” díjtétele [műanyag (bevásárló-reklám) táska esetében a „H” díjtétel 80%-a] esetén a mentességi kérelem tartalmazza:
1. a kötelezett nevét, székhelyét, GLN számát, VPID számát, adószámát, a kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségét;
2. az egyéni teljesítő három hónapnál nem régebbi cégbejegyzésének/cégkivonatának hiteles másolatát vagy vállalkozói engedélyének hiteles másolatát;
3. a vállalt hasznosítási arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
4. amennyiben a hulladékkezelést nem az egyéni teljesítő végzi, a kezelést ténylegesen végző szervezettel/szervezetekkel kötött szerződések másolatát;
5. a szerződött hulladékbegyűjtők, valamint hulladékkezelők felsorolását;
6. a termékből történő hulladékkeletkezés, valamint a keletkező hulladék kezelési módjának bemutatását;
7. az egyéni teljesítő, illetve a hulladékbegyűjtést, hulladékkezelést ténylegesen végző szerződéses partnerek tárgyidőszakban rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitásának bemutatását;
8. nyilatkozatot a szolgáltatásmegrendelés keretében hasznosított hulladékmennyiségről;
9. a benyújtást megelőző négy negyedév anyagmérlegét;
10. a kért mentességi időszakra tervezett anyagmérleg adatokat.
B) A műanyag (bevásárló-reklám) táska „H” díjtételének 80% feletti része alóli mentességi kérelem esetében az A) 1. és 2. pontjában meghatározottak mellett a kérelem tartalmazza:
1. a kérelemmel érintett termékdíjköteles termék(ek) azonosítását;
2. a csomagolás helyén (több értékesítő hely esetén annak összesített) vállalt „mt” arány mértékéről szóló nyilatkozatot;
3. a Kötelezett és a környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolóeszközt szállító szervezet (Szállító) között létrejött megállapodás másolatát;
4. a Szállító és a Környezetbarát Termék Kht. közötti érvényes védjegyhasználati szerződés másolatát.
3. számú melléklet a 313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelethez
A hasznosítást koordináló szervezet számára
a mentesség egyszerűsített eljárásban történő meghosszabbításához szükséges kérelem tartalmi követelményei
2. A vállalt hasznosítási arány mértéke, azaz a „h” érték előzetes kalkulálása a tárgyévre.
3. A hasznosítást koordináló szervezet által mentességben részesülő cégek listája, azok neve, címe/székhelye, GLN száma, VPID száma feltüntetésével.
4. A hasznosítást koordináló szervezet azon ügyfeleinek listája, – azok neve, címe/székhelye, GLN száma, adószáma feltüntetésével – amelyekkel a hulladékkezelést végezteti, a hulladék visszagyűjtéstől a hasznosításig terjedő teljes hulladékláncra vonatkozóan.
4. számú melléklet a 313/2008. (XII. 22.) Korm. rendelethez
A kereskedelmi csomagolás tömeg-darab arányának meghatározása
|
Anyagfajta |
1 kg tömegnek megfelelő darabszám |
|
Fém |
60 darab |
|
Üveg |
2,5 darab |
|
Műanyag |
25 darab |
|
Társított rétegzett italcsomagolás |
35 darab |
|
Egyéb |
2,5 darab |
