4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet

1. § E rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál (a továbbiakban: Szolgálat) közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottakra (a továbbiakban: közalkalmazott) terjed ki.

2. § A közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a főigazgató, illetőleg a főigazgató által belső rendelkezésben meghatározott szervezeti egység vezetője gyakorolja.

3. § A közalkalmazotti jogviszony létesítésének általános feltétele a rendelet 1. számú mellékletben meghatározott valamennyi munkakörben a magyar állampolgárság.

4. § A Kjt. 20/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően nem kötelező pályázat kiírása

5. § (1) Magasabb vezetői beosztásnak minősül:

(2) Vezetői beosztásnak minősül az osztályvezetői beosztás.

(3) A magasabb vezetőt önálló munkakörbe történő kinevezéssel, a vezetőt vezető megbízással kell foglalkoztatni.

(4) A magasabb vezetői kinevezés, illetve a vezetői megbízás feltétele a szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség és legalább ötéves szakmai gyakorlat.

6. § (1) A Szolgálatnál foglalkoztatott közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását, a munkaköröket, valamint a vezetői pótlékok mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az állományszervezési táblázatok kizárólag a rendelet 1. számú melléklete szerinti munkaköri elnevezéseket tartalmazhatják.

7. § (1) A pénztáros munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, feltéve, hogy munkakörébe legalább havi egymillió forint összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik, pénzkezelési pótlékra jogosult.

(2) A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 25%-a.

8. § A közalkalmazott a munkakörébe tartozó feladatok zavartalan ellátása érdekében a feladat teljesítésének helye szerinti közlekedési vállalat által kibocsátott időszaki bérletszelvényre, illetve (gyűjtő)jegyre jogosult.

9. § (1) A közalkalmazott részére naptári évenként a közalkalmazotti „A” fizetési osztály „1” fizetési fokozatának megfelelő mértékű ruházati ellátást kell biztosítani. A ruházati ellátás összege a mindenkori norma alapján számfejthető, havi hányadokra osztható.

(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát köteles biztosítani.

(3) A ruházati ellátás számítását és kifizetését a Szolgálat gazdasági szerve hivatalból végzi. A ruházati ellátást minden esetben január 1-jével kell a jogosult javára írni, és a költségvetési lehetőségek függvényében az első negyedév végéig kifizetni.

(4) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony év közben létesül, a közalkalmazott időarányosan jogosult ruházati ellátásra. A ruházati ellátást ebben az esetben a kinevezésről szóló határozat keltét követő 30 napon belül ki kell fizetni.

(5) A közalkalmazotti állomány tagja a részére folyósított ruházati ellátással a Szolgálat gazdasági szerve által meghatározott időpontig számlával igazoltan köteles elszámolni. Ellenkező esetben a gazdasági szervnek a mindenkori adójogszabályok előírásai szerint kell eljárnia.

(6) Szünetel a ruházati ellátásra való jogosultság a fizetés nélküli szabadság, a szülési szabadság, illetve a GYED és a GYES folyósítása idején. Ha a jogosultság szünetelése év közben következik be, a már kifizetett ruházati ellátást nem kell visszafizetni.

(7) Ha átmeneti jelleggel szünetelt a ruházati ellátás folyósítása, az ismételt tényleges munkavégzés első napját követő 30 napon belül a munkavégzés első napjától az év végéig esedékes ruházati ellátást kell a közalkalmazott részére kifizetni.

(8) A közalkalmazotti állomány állásából felfüggesztett vagy előzetes letartóztatásban lévő tagja részére az ezen idő alatt esedékessé váló ruházati ellátás nem fizethető ki. A fegyelmi, illetve a büntetőeljárás befejezése után, ha a közalkalmazott jogviszonya nem szűnik meg, részére az esedékessé vált, visszatartott ruházati ellátást ki kell fizetni.

(9) Nem jár ruházati ellátás a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó felmentési idő azon részére, amely alatt a közalkalmazott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Az erre az időre járó, már kifizetett ruházati ellátást nem kell visszafizetni.

(10) Akinek év közben szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya, annak a jogviszony megszűnésének évében kifizetett ruházati ellátás időarányos részét vissza kell fizetnie.

(11) Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. § (1) bekezdés b), c) pontja, 25/A § (1) bekezdése, 30. § (1) bekezdés a), b), d), e) pontja alapján szűnik meg.

10. § (1) Ideiglenes külföldi kiküldetést teljesít az a közalkalmazott (a továbbiakban: kiküldött), akinek meghatározott külföldi állomáshelyen történő munkavégzésének vagy képzésének időtartama a három hónapot nem haladja meg.

(2) A kiküldöttet külföldi munkavégzése idejére a belföldi illetménye illeti meg.

(3) A kiküldöttet külföldi képzése idejére 21 napig 100%-os, azon túl a teljes napidíj 80%-a illeti meg. A külföldi munkavégzés teljes időtartamára 100%-os napidíj jár.

(4) Az I. kategória szerinti napidíjra a magasabb vezetői és vezetői beosztású, illetve a tanácsadó beosztású közalkalmazott, a II. kategória szerinti napidíjra csoportvezető, főelőadó, főorvos, pszichológus beosztású közalkalmazott, a III. kategória szerinti napidíjra az I. és a II. napidíj-kategóriába nem tartozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazotti állományú munkatársak, a IV. kategória szerinti napidíjra a középfokú vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkező közalkalmazotti állományú munkatársak jogosultak. A közalkalmazotti állomány tagjai tekintetében a napidíj mértékét a rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

(5) A kiküldöttet arra a naptári napra, amelyiken a külföldön töltött idő tartama eléri a nyolc órát, a teljes napidíj, arra a napra, amelyiken a külföldön töltött idő tartama a négy órát meghaladja, de nyolc óránál kevesebb, a napi díj 50%-a illeti meg. Ha a külföldön tartózkodás négy óránál rövidebb, a kiküldöttet napidíj nem illeti meg.

(6) A külföldre utazás indulási és érkezési helyének az országhatárt, repülőgépen történő utazásnál a repülőteret kell tekinteni.

(7) Ha a kiküldött ugyanazon a napon több országban járt, részére vagy azon országra megállapított napidíj fizethető ki, amelyikben hosszabb ideig tartózkodott, vagy a célországra (kiküldetési helyre) meghatározott napidíj.

(8) Ha a kiküldött térítésmentes étkeztetésben részesül, napidíját reggeli címén 15%-kal, ebéd címén 30%-kal, vacsora címén 30%-kal csökkenteni kell. Amennyiben a kiküldött a kiküldetés időtartama alatt külföldön térítésmentesen teljes élelmezési ellátásban részesül, napidíjának 25%-a illeti meg. A szállodai számlában elszámolt kötelező reggelit, a konferenciák részvételi díjában elszámolt étkezést, továbbá a kórházi ellátás keretében nyújtott étkeztetést térítésmentes étkeztetésnek kell tekinteni.

(9) A külföldre utazás indulási és érkezési napján a (8) bekezdéstől eltérően 100%-os napidíj jár.

(10) A kiküldöttet a külföldi tartózkodás során felmerülő, indokolt mértékű költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. A kiküldöttet megillető költségtérítés magában foglalja a szállásköltség, az utas- és poggyászbiztosítás, az utazási költség (pl. alagút, parkolás, autópálya- használat, helyi tömeg- közlekedés díja) és a járműhasználati költség összegét.

(11) A számlával igazolt szobaár mellett mosatási és vasalási költség kizárólag a hét napot meghaladó Európán kívüli kiküldetés esetén számolható el oly módon, hogy az a külföldön tartózkodás 8. napjától kezdődően, szállodai éjszakánként az egynapi szállásköltség 10%-át nem haladhatja meg.

(12) A kiküldött az indulás és az érkezés napján elszámolhatja a lakásától (tartózkodási helyétől) az állomásig (repülőtérig) megtett út számlával igazolt taxiköltségét, továbbá a beutazási engedély (vízum) költségét.

(13) Tranzitországon történő átutazás esetén, ha a tranzitországban az érkezési és az indulási állomás (repülőtér) nem azonos, a két állomás közötti út számlával igazolt taxiköltsége számolható el.

(14) Az I. napidíj-kategóriába tartozók I. osztályú, illetve három- vagy négycsillagos szállodát, a II., III., és IV. napidíj-kategóriába tartozók II. osztályú, illetve háromcsillagos szállodát vehetnek igénybe.

(15) Amennyiben az utazás távolsága nem haladja meg az 1000 km-t és a biztonsági helyzet ezt külön nem indokolja, repülőgépet igénybe venni nem lehet, minden utazást vonattal, autóbusszal, illetve gépkocsival kell lebonyolítani. Ettől eltérni akkor lehet, ha a kiküldetést teljesítők teljes utazási költsége nem jelent 30%-nál magasabb többletkiadást a vasúti vagy közúti közlekedéshez képest.

(16) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, a közalkalmazottak minden esetben „turista” osztályt vehetnek igénybe. Vonattal történő utazás esetén a közalkalmazott első osztályra szóló jegyet vehet igénybe.

11. § (1) A családalapítási támogatás kamatmentes, visszatérítendő szociális támogatás, melynek célja a családalapítással járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz szükséges alapvető lakhatási feltételek megteremtésének elősegítése érdekében a lakás berendezési és felszerelési tárgyai megvásárlásának biztosítása.

(2) Családalapítási támogatás igénylésére jogosult, aki

12. § (1) Nem adható támogatás annak:

(2) A kérelmező részére nyújtható családalapítási támogatás összege a mindenkori közalkalmazotti pótlékalap nyolcszorosáig terjedhet.

(3) A támogatást a havi rendszeres illetményből – ideértve a GYED-et és a GYES-t is – egyenlő részletekben történő levonással legfeljebb 36 hónap alatt kell visszafizetni.

(4) A családalapítási támogatás kamatmentes. A folyósított családalapítási támogatás kamatkedvezményéből származó jövedelem után a személyi jövedelemadót a Szolgálat a mindenkor hatályos személyi jövedelemadó törvényben foglaltak szerint fizeti meg.

(5) A családalapítási támogatás kizárólag az önálló lakás vagy lakrész lakberendezési és felszerelési tárgyai vásárlására engedélyezhető, illetve fordítható. A támogatás összegéből történő vásárlást – amely a kérelmező által az igénylőlapon feltüntetett tárgyakra irányulhat – a kérelmező nevére és lakcímére kiállított eredeti számlák másolatának a Szolgálat gazdasági szervénél történő leadásával kell igazolni, a támogatás folyósításától számított 90 naptári napon belül.

13. § (1) Meg kell vonni a támogatás még vissza nem fizetett részét attól, akinek közalkalmazotti jogviszonya:

(2) Ha az új munkáltató a folyósításkor megállapított – a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott közterhekkel növelt – támogatás hátralékát átvállalja, azt a Szolgálat részére egy összegben kell megtéríteni.

(3) A támogatásban részesítettnek a támogatás megvonásakor a folyósításkor megállapított – a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott közterhekkel növelt támogatást, vagy annak még vissza nem fizetett részét egy összegben kell megfizetnie. Amennyiben az egyösszegű visszafizetésre nem kerül sor, akkor a Szolgálat gazdasági szervének levonás útján kell érvényesíteni közalkalmazott illetménye terhére, illetve a bírósági végrehajtásról rendelkező jogszabály alapján kell eljárni.

(4) Az igénybe vevő elhalálozása esetén – amennyiben a Szolgálat halottjává nyilvánították – a felvett támogatás le nem törlesztett részét törölni kell.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve az igénybe vevő elhalálozása esetén, illetve ha a munkaköri feladatokkal összefüggő baleset vagy betegség vezet a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez, a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatára a főigazgató méltányosságból engedélyezheti a támogatás még vissza nem fizetett részének törlését vagy mérséklését.

14. § (1) A közalkalmazott részére illetményelőleg biztosítható.

(2) Nem engedélyezhető illetményelőleg a közalkalmazott részére, ha:

(3) Az illetményelőleg – a (2) bekezdésben közölt kizáró feltételek kivételével – egy naptári évben többször felvehető. Az illetményelőleg törlesztésének időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A kérelmező illetményét terhelő tartozásait és az illetményelőleg levonhatóságát a Szolgálat gazdasági szerve igazolja.

(4) Az engedélyezhető illetményelőleg összege a mindenkor érvényes minimálbér havi összegének ötszöröséig terjedhet. Az illetményelőleget a tárgyév december 5-ig le kell vonni, illetve vissza kell fizetni.

(5) A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben esedékessé válik. Ha a közalkalmazotti jogviszony nyugállományba helyezés miatt szűnik meg, az illetményelőleg-tartozás változatlan feltételek mellett törleszthető.

(6) A (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint kifizetett illetményelőleg mentes a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Amennyiben az érintett a felvett illetményelőleget nem téríti vissza, vagy azt más fizeti meg, akkor az előleg a személyi jövedelemadóról szóló hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően adóköteles bevételnek minősül.

15. §²

16. § (1) A közalkalmazotti állomány tagja étkezési hozzájárulásra jogosult. Az étkezési hozzájárulás – a főigazgató döntése alapján – étkezési utalvány vagy kedvezményes melegétkeztetés formájában biztosítható.

(2) Az étkezési utalvány havonta jár, kiadása az előző havi illetménnyel egyidejűleg esedékes. Az étkezési utalványra jogosultság szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

(3) Nem jár étkezési utalvány:

(4) A közalkalmazott részére étkezési utalvány nem jár, ha a Szolgálat kedvezményes melegétkeztetést biztosít.

(5) A hozzájárulás mértékét a főigazgató határozza meg.

17. § (1) A közalkalmazotti állomány segélyezése a Szolgálat éves költségvetésben a szociális és kegyeleti gondoskodásból fakadó feladatok pénzügyi fedezetére létrehozott keretből kell biztosítani.

(2) A közalkalmazott szociális helyzetének függvényében a költségvetési források által biztosított keret erejéig az alábbi pénzbeli támogatásokban részesíthető:

(3) A közalkalmazott az alábbi természetbeni támogatásokban részesíthető:

18. § (1) A szociálisan rászorulók szociális segélyben részesíthetők a következők szerint:

(2) A szociális segély összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresét, és az egy személynek juttatott szociális segély éves összege nem lehet több a minimálbér hatszoros összegénél.

(3) Szociális segélyben részesíthető a Szolgálat nyugállományban lévő volt közalkalmazottja a Szolgálat pénzügyi helyzetétől függően.

19. § (1) Szociális helyzetének figyelembevételével temetési segélyben részesíthető a közalkalmazott, ha olyan hozzátartozója hunyt el, akinek eltartására kötelezett volt. Temetési segélyben részesíthető az elhunyt közalkalmazottnak közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), ha a temetés kiadásai elsődlegesen reá hárulnak.

(2) A Szolgálat nyugállományban lévő volt közalkalmazottja és közeli hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltak szerint részesíthetők temetési segélyben.

(3) A temetési segély összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeres összegét.

(4) Nem folyósítható temetési segély akkor, ha a Szolgálat a temetés költségeinek legalább 50%-át átvállalta.

20. § (1) A közalkalmazott és az e rendeletben meghatározott jogosultak pénzbeli támogatásának folyósítását kezdeményezheti:

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(3) A kérelemhez csatolni kell a jogosult és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolását.

(4) Pénzbeli támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzetének megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és hozzájárul azok kezeléséhez.

(5) A pénzbeli támogatások kifizetéséről a Bizottság javaslatának figyelembevételével a főigazgató dönt. A főigazgató indokolt esetben a Bizottság javaslatától eltérő tartalmú döntést is hozhat.

21. § (1) A kedvezményes üdültetés a Szolgálat kezelésében lévő ingatlanok, továbbá a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által a Szolgálat részére biztosított üdülőkbe szóló beutalók igénybevételével történik.

(2) Kedvezményes üdülésre jogosult:

(3) A (2) bekezdés b)–d) pontokban meghatározott személyek csak főszezonon kívüli időszakban jogosultak kedvezményes üdülésre.

(4) Főszezonban – június 1. napjától augusztus 31. napjáig – történő üdültetésre a közalkalmazott 2 évenként egy alkalommal jogosult. Ettől a szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha a szabad férőhelyek, illetve a rendelkezésre álló beutalókeret alapján arra lehetőség van.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményes üdülésért térítési díjat kell fizetni.

22. § (1) A pénzbeli támogatások mértékének megállapításánál és folyósításánál, valamint a kedvezményes üdülés biztosításánál azonos körülmények fennállása esetén előnyben kell részesíteni:

(2) A pénzbeli támogatásokat és a kedvezményes üdülést terhelő közterheket a Szolgálat költségvetéséből kell fedezni.

23. § A nyugállományú közalkalmazottal, valamint az elhunyt közalkalmazott, nyugállományú elhunyt közalkalmazott özvegyével, árvájával, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özveggyel, akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap, kapcsolatos szociális gondoskodás keretében:

24. § (1) A közalkalmazotti állomány, illetve a nyugállomány azon elhunyt tagja – halálának körülményei, életútja és érdemei szerint – minősíthető a Szolgálat halottjává, aki rendelkezik 10 év folyamatos közalkalmazotti viszonyban eltöltött idővel, melyből legalább 5 évet az adott Szolgálatnál töltött, valamint munkaköri feladatát átlag feletti eredményességgel és hivatástudattal látta el.

(2) Nem minősíthető a Szolgálat halottjává:

(3) A Szolgálat halottja esetében az elhunyt érdemeit és életútját méltató határozatot kell megjelentetni.

(4) A Szolgálat halottjának temetési költségeit a Szolgálat viseli.

25. §³ (1) A Szolgálat fogorvosi rendelőjében elvégzett fogszakorvosi és szájsebészeti eljárások – a fogpótlások kivételével – térítésmentesek. A fogpótlások fogtechnikai költségeit a közalkalmazott maga viseli. A Budapesten kívüli munkahelyen munkát végző közalkalmazott részére a fogszakorvosi és szájsebészeti eljárások költségeinek 75%-a téríthető, évente legfeljebb a közalkalmazotti pótlékalap 100%-áig.

(2) A közalkalmazott részére a szemész szakorvos által meghatározott gyógyszemüveg-, illetve kontaktlencse-készítés költségeinek 75%-a téríthető, évente legfeljebb a közalkalmazotti pótlékalap 100%-áig.

(3) A kifizetés rendjét és annak mértékét a Szolgálat főigazgatója utasításban határozza meg.

26. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)–(3)⁴