43/2008. (IV. 4.) FVM rendelet
a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről1
2008.04.07.
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed valamennyi tejtermeléssel, illetve felvásárlással foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: ügyfél).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben köteles magát regisztráltatni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) jogosult e rendelet rendelkezéseit alkalmazni azon ügyféllel szemben is, aki a Tv. szerinti kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben az ügyfél a regisztrációs kötelezettségének nem tesz eleget, úgy mulasztási bírsággal sújtható.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) termelői nyerstej (a továbbiakban: tej): egy vagy több tehén megfejésének terméke, melyet nem melegítettek 40 °C fölé, vagy nem részesítettek ezzel egyenértékű más kezelésben, továbbá amelyből semmit nem vontak el, és amihez semmit nem adtak hozzá;
b) más tejtermékek: minden egyéb tejtermék a tejen kívül, különösen fölözött tej (sovány tej), tejszín, vaj, joghurt, tejföl, túró és sajt;
c) tejtermelő: azon ügyfél, amelynek gazdasága az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartásban szereplő állatállománnyal tejet termel, és azt vagy az abból előállított más tejterméket értékesít vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kíván;
d) tejtermelő gazdaság (a továbbiakban: gazdaság): Magyarország földrajzi határain belül található, a tejtermelő által irányított összes termelőegység;
e) jóváhagyott felvásárló: olyan, a Tv. szerint regisztrált ügyfél, amely e rendelet szerinti kvótanyilvántartásban felvásárlóként van nyilvántartva, és tevékenységének folytatásához az MVH jóváhagyásával rendelkezik;
f) felvásárló: a tejet a tejtermelőtől annak érdekében vásárolja meg, hogy azt összegyűjtse, csomagolja, tárolja, hűtse, értékesítse vagy feldolgozza, illetve egy vagy több olyan vállalkozásnak eladja, amely tejet vagy más tejtermékeket kezel, feldolgoz;
h) beszállítás: tej (más tejtermékek kizárásával) visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelőtől a felvásárlóhoz, függetlenül attól, hogy azt a tejtermelő, a felvásárló, a kezelő vagy feldolgozó cég, vagy bármilyen más, harmadik fél végzi;
i) közvetlen értékesítés: a tej, illetve más tejtermékek visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz;
j) értékesítés: tej beszállítása, vagy tej és más tejtermékek közvetlen értékesítése;
k) országos referenciamennyiség (országos kvóta): azt a tejmennyiséget határozza meg, amely az adott kvótaévben országosan illetékfizetési kötelezettség nélkül értékesítésre kerülhet. Az országos kvóta beszállítási és közvetlen értékesítési kvótából áll, amely a tejtermelők egyéni kvótáinak és az országos kvótatartalékban lévő kvótának az összegével egyenlő;
l) egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tejtermelő részére meghatározott mennyiség, amely a jogosult tulajdona, és amellyel az e rendelet által meghatározott keretek között szabadon rendelkezik;
m) rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség: az a referenciamennyiség, amely az adott kvótaévben a tejtermelő tulajdonában, illetve használatában van;
o) referencia zsírtartalom: az éves kvótateljesítés mértékének számításánál alkalmazandó konstans érték;
p) tényleges zsírtartalom: a beszállított tej zsírtartalma kilogrammban kifejezve;
r) mulasztási bírság: a Tv. 71. §-a szerinti mulasztási bírság;
s) együttműködő szervezet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában kijelölt szervezet;
t) fiatal tejtermelő: az a 35 évesnél fiatalabb magyar állampolgár, aki saját gazdaságában tejtermelő tevékenységet folytat és/vagy saját TIR tenyészetkóddal rendelkezik, továbbá a tejkvótatartalékból való igénylésének időpontjában, illetve ezen időpontot megelőző két kvótaévben nem volt a birtokában tejkvóta;
v) TIR: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint szabályozott tartási helyek, a tenyészetek és az ezzel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszere;
z) elegytej: tejgyűjtőben összegyűjtött, átadásra-átvételre előkészített tejtétel.
3. § (1) Az országos kvóta felosztásának, illetve a kvóta kihasználásának és túlteljesítésének pontos meghatározása érdekében kvótanyilvántartást kell működtetni.
(2) A kvótanyilvántartás működtetését, illetve a működtetés kapcsán felmerülő hatósági feladatokat az MVH látja el.
(3) Az e rendeletben előírt intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során az MVH által kiadott közleményben erre rendszeresített formanyomtatványok megfelelő részét (a továbbiakban: MVH által rendszeresített formanyomtatvány) kell alkalmazni.
(4) A kvótakiosztással és a kvótakezeléssel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A kvótanyilvántartás működtetésével kapcsolatos, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában meghatározott feladatokat az együttműködő szervezet az MVH-val kötött megállapodás alapján látja el.
4. § (1) A kvótaév tárgyév április 1-jétől a következő naptári év március 31-éig tart.
(3) A tejtermelő egyéni kvótája beszállítási, illetve közvetlen értékesítési kvótából állhat.
(4) A kvóta mindkét típusa kilogrammban kerül meghatározásra. Az egyéni beszállítási kvótához egyéni referencia zsírtartalom tartozik, az egyéni közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik referencia zsírtartalom. A megkezdett kvótaévben a tejtermelő rendelkezésére álló kvóta mennyiségéről – annak mindkét típusára vonatkozóan (kvótatípusok szerinti bontásban) –, illetve a referencia zsírtartalomról szóló határozatot (igazolást) az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követő hatvan napon belül megküldi a tejtermelőnek. A tejtermelők beszállítási kvótájának mennyiségét tartalmazó kimutatást adott kvótaév szeptember 30-áig az együttműködő szervezet megküldi az érintett felvásárlóknak. A kvótaév során az MVH által jóváhagyott, beszállítási kvótát érintő kvótaváltozásokról a jóváhagyó határozat megküldését követő 60 napon belül az együttműködő szervezet értesíti a tejtermelő felvásárlóját.
(5) Az országos kvótatartalék a következő elemekből áll (mindegyik mennyiség):
a) felhasználatlan, illetve ki nem osztott kvóta;
b) folyamatban lévő ügyek visszamenőleges rendezésére szolgáló kvóta, amely a mindenkori országos kvóta egy százaléka;
c) fiatal tejtermelők részére elkülönített kvóta, amely a mindenkori országos kvóta 0,5 százaléka.
5. § (1) Felvásárlóként az hagyható jóvá, aki megfelel az e rendelet 2. § e) pontjában foglaltaknak.
(2) Az MVH a jóváhagyást visszavonhatja attól a felvásárlótól, amely az e rendeletben, illetve a tejkvóta-szabályzatban foglalt, felvásárlóra vonatkozó előírásokat megszegi. Az MVH a visszavonásról értesíti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szervét.
(3) Azon felvásárlóval szemben, aki a tejkvótarendszerben való jóváhagyás nélkül folytatja tevékenységét, mulasztási bírság kerül kiszabásra.
(4) A felvásárló adatainak (pl. telephely) változását annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni az MVH-nak. A határidő be nem tartása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra.
(5) A felvásárló a tejtermelővel kötött szerződéséről, illetve annak megszűnéséről a szerződéskötést, illetve megszűnést követő hónap 28. napjáig köteles az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezetnek tájékoztatást küldeni. A határidő be nem tartása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.
(6) A tejtermelő jogosult az adott kvótaéven belül felvásárlót váltani.
(7) A felvásárló kvótaéven belüli változása esetén a fennmaradó időszakra vonatkozóan a már leszállított tej mennyisége az éves kvótateljesítésbe beszámításra kerül. Ebben az esetben minden felvásárló, amely a tejtermelőtől az adott kvótaév alatt tejet vett át, köteles a 13. § (1) bekezdése szerinti kimutatást arra az időszakra vonatkozóan elkészíteni.
(8) A tejtermelőnek meg kell győződnie arról, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló felvásárló rendelkezik-e az MVH általi jóváhagyással. A jóváhagyást a felvásárló köteles a tejtermelőnek kérésére bemutatni. Amennyiben a felvásárló jóváhagyása visszavonásra kerül, a közreműködő szervezet a jóváhagyás visszavonásáról a vele szerződéses jogviszonyban álló tejtermelőt harminc napon belül írásban értesíti.
(9)2 A tejtermelő gazdaság vagy a tejtermelő megbízása alapján a felvásárló az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelő egységenként legalább havonta két alkalommal a 2. számú mellékletben felsorolt akkreditált laboratóriumok valamelyikében (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) bevizsgáltatja, a vizsgálatról a laboratórium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány képezi a tejtermelővel történő elszámolás, valamint az MVH-nak megküldött, a 13. § (1) bekezdése szerinti jelentések alapját. A felvásárló saját nyilvántartásának, tejtermelővel történő elszámolásnak, valamint az MVH-nak megküldött 13. § (1) bekezdése szerinti jelentések adatainak meg kell egyezniük. Amennyiben a fenti adatok nem egyeznek, úgy a felvásárló mulasztási bírsággal sújtható.
(11) Az MVH a felvásárlók listáját az esetleges változások függvényében megküldi az akkreditált laboratóriumoknak. A jóváhagyott felvásárlók aktualizált listáját az MVH a hivatalos honlapján teszi közzé.
(12) Az akkreditált laboratóriumok az MVH-val történt megegyezésnek megfelelően a zsírvizsgálati eredményekről tájékoztatják az MVH-t.
(13) A felvásárló köteles a (9) bekezdésben megjelölt, rendelkezésre álló valamennyi tanúsítványt vagy a vizsgálatról készített jegyzőkönyvet saját nyilvántartásával együtt egy helyen tárolni és azokat a 15. § alapján lefolytatott ellenőrzés során a bemutatni.
6. § (1) A kvóta teljesítése külön kerül megállapításra a beszállítási és a közvetlen értékesítési kvótára vonatkozóan.
(2) A beszállítási kvóta teljesítésének a mértéke a beszállított tej korrigált mennyiségének figyelembevételével kerül meghatározásra. A korrekció alapja a beszállított tej tényleges zsírtartalma, valamint az egyéni referencia zsírtartalom különbsége. Amennyiben a korrigált mennyiség a termelő által ténylegesen leszállított mennyiség 75 százalékánál kevesebb és a termelő egyéni referencia zsírtartalma 4,5 százalék feletti, a teljesítés megállapításánál a leszállított mennyiség 75 százalékát kell figyelembe venni.
(3) A közvetlen értékesítési kvóta kihasználásának a mértéke a közvetlen értékesítésre került tej és más tejtermékek mennyiségének figyelembevételével – a zsírtartalom alapján történő korrekció mellőzésével, a tejkvóta- szabályzat által meghatározott tejtermék és tej átváltási arányokat alkalmazva – kerül meghatározásra.
(4) Alul- vagy túlteljesítés esetén az MVH a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kiállításával egyidejűleg a kvóta kihasználásáról, annak mindkét típusára vonatkozóan a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követő hatvan napon belül határozatot hoz. A határozathozatal feltétele, hogy a felvásárló az éves jelentést a 13. § (1) bekezdésében szereplő határidőig hibátlanul megküldte. A határozat tartalmazza a folyó kvótaévben a tejtermelő rendelkezésére álló kvótát (kvótatípusok szerinti bontásban), az előző kvótaév során értékesített tej mennyiségét, a kvótateljesítés mértékét (a beszállítási kvóta esetében a zsírtartalom alapján korrigált mértéket), illetve az előző kvótaévben rendelkezésre álló kvótán felül értékesített tej utáni fizetési kötelezettség összegét vagy alulteljesítés esetén a kvótamegvonás mértékét.
(5) Ha a felvásárló május 14-éig nem küldi meg az éves összesített kimutatást, és ez veszélyezteti a (4) bekezdés szerinti határozat megküldését, akkor az MVH az érintett tejtermelő tárgyévi teljesítését megállapíthatja a havi jelentések, illetve a becsült termelés alapulvételével.
(6) A határozat ellen a tejtermelő a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az MVH-hoz.
(7) Az országos beszállítási referenciamennyiség túllépése esetén a túlteljesítéshez hozzájáruló tejtermelőket az országos kompenzációt követően az országos kvóta túlteljesítéséhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelő fizetési kötelezettség terheli. Az érintett tejtermelővel szerződéses jogviszonyban álló felvásárlónak az MVH megküldi a túlteljesítés után kiszabott fizetési kötelezettség megállapításáról szóló jogerős határozatot.
(8) A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség szerinti összeget a felvásárló köteles a tejtermelő által beszállított tej átvételi árából – a tejtermelővel kötött megállapodás szerint egy vagy több egyenlő részletben – levonni, vagy más arra alkalmas módon beszedni, és az így beszedett összeget az MVH részére a (4) bekezdés szerinti határozatban megjelölt bankszámlaszámra a levonás ütemében, de legkésőbb augusztus 31-éig befizetni. A felvásárló abban az esetben is legkésőbb augusztus 31-éig köteles a fizetési kötelezettség szerinti összeget az MVH részére befizetni, ha azt nem tudja a tejtermelőtől ezen határidőig beszedni.
(9) Az országos közvetlen értékesítési referenciamennyiség túllépése esetén a túlteljesítéshez hozzájáruló tejtermelőket az országos kompenzációt követően az országos kvóta túlteljesítéséhez való hozzájárulásuk mértékének megfelelő fizetési kötelezettség terheli, amelyről az MVH határozatot hoz. A befizetést a tejtermelő legkésőbb augusztus 31-éig köteles az MVH részére a (4) bekezdés szerinti határozatban megjelölt bankszámlaszámra teljesíteni.
(10) Azon tejtermelőt, aki tejkvóta nélkül értékesít tejet, illetőleg tejterméket, az értékesített tejmennyiség alapján fizetési kötelezettség terheli.
(11) A fizetési kötelezettségből származó pénzösszeget elkülönített számlán kell kezelni, amelynek felhasználásáról – a felmerülő szükséges kifizetések levonása után – az Európai Bizottság tesz javaslatot.
(12) A fizetési kötelezettségből származó összeg fennmaradó részének felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Európai Bizottság javaslatának figyelembevételével rendeletben határoz.
Alulteljesítés, nem teljesítés
7. § (1) A kvóta 70 százalék alatti teljesítése esetén az ezen mérték alatti, nem teljesített kvóta a kvótatulajdonos tejtermelőtől – az országos kvótatartalék javára – a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül.
(2) A teljes kvóta legkésőbb a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül az országos kvótatartalék javára attól a tejtermelőtől, aki az adott kvótaévben a 13. § szerinti bevallások és a kimutatások alapján egyáltalán nem termelt tejet.
(3) A tejtermelő mentesül a kvótateljesítés kötelezettsége alól, ha a nem teljesítés az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet szerinti elháríthatatlan külső ok miatt következett be. A tejtermelő az elháríthatatlan külső okot legkésőbb a kvótaévet követő harminc napon belül köteles bejelenteni az együttműködő szervezetnek a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben foglaltak szerint. A határidő elmulasztása esetén a kérelmet az MVH elutasítja. Az elháríthatatlan külső ok elismeréséről szóló határozatot az MVH a bejelentésben benyújtott indokok vizsgálatát követően hozza meg, amely szükség esetén magában foglalhat helyszíni ellenőrzést is.
(4) Az (1) bekezdés alapján megvont kvóta a megvonás előtti mértékig abban az esetben kerül visszaadásra, ha a tejtermelő a kvóta megvonásának évében a megvonás előtti kvóta legalább 70 százalékát teljesíti.
(5) A (2) bekezdés alapján megvont kvótát a tejtermelő részére a megtermelt mennyiség mértékéig a termelés folytatását követő kvótaév április 1-jétől vissza kell adni abban az esetben, ha legkésőbb a megvonást követő második kvótaév végéig a 2. § c) pontjában előírtaknak ismételten megfelel.
(6) A tizenháromezer-négyszáz kilogrammot meg nem haladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelők esetében az (1) bekezdés nem alkalmazandó.
Átruházás, ideiglenes átengedés
8. § (1) A tejtermelő kvótamennyisége legfeljebb harminc százalékát, de legalább ötszáz kilogrammot a Tv. szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelő, vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkező termelő részére ideiglenesen átengedheti. Az ideiglenes átengedés időtartama esetenként nem haladhatja meg az egy kvótaévet.
(2) Az ideiglenes átengedés kizárólag az adott kvótaévben, a teljes kvótaévre vonatkozóan történhet, amelyet a kvóta eredeti tulajdonosának az adott kvótaév december 31-éig – az MVH által rendszeresített formanyomtatványon – kell bejelentenie az együttműködő szervezethez. Az ideiglenes átengedésről az MVH a bejelentéstől számított hatvan napon belül hoz határozatot azzal, hogy ez a határidő az adott kvótaév kezdete és július 15-e között beadott kérelmek esetében a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétől számítandó. A jóváhagyott ideiglenes átengedés az adott kvótaév kezdetétől az adott kvótaévben hatályos. Az ideiglenesen átengedett kvóta tovább ideiglenesen nem engedhető át.
(3) A kvótatulajdonos kvótamennyiségét vagy annak egy részét a Tv. szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelő vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkező termelő részére átruházhatja.
(4) A tejtermelő teljes kvótamennyiségét csak abban az esetben adhatja el, ha az ENAR nyilvántartás szerinti tenyészetében a neve alatt nem szerepel tejelő állat.
(5) Az átruházásról szóló szerződést a vevőnek az MVH által rendszeresített formanyomtatvánnyal együtt a szerződéskötést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb december 31-éig lehet benyújtania az együttműködő szervezethez. Az adásvételi szerződés jóváhagyásáról az MVH a benyújtástól számított hatvan napon belül hoz határozatot azzal, hogy ez a határidő az adott kvótaév kezdete és július 15-e között beadott kérelmek esetében a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétől számítandó. A jóváhagyott átruházás az adott kvótaév kezdetétől hatályos. Az adásvételi szerződés a szerződéskötést követő tizenöt napon túli, de december 31-ét megelőzően történő benyújtása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra. A december 31-ét követően benyújtott kérelem elutasításra kerül.
(6) Beszállítási kvóta átruházása esetén a kérelemhez mellékelni kell az eladó felvásárlójának igazolását az eladó által az adott kvótaév során beszállított tej mennyiségéről (kilogramm) és annak valódi zsírtartalmáról (kilogramm), valamint a vevő felvásárlójának szándéknyilatkozatát a vásárolt kvóta nagyságának megfelelő tejmennyiség átvételéről.
(7) Az adásvételi szerződés megkötésének kvótaévében a (3) bekezdés szerint megvásárolt kvóta vagy annak egy része nem ruházható át, illetve ideiglenesen nem engedhető át.
(8) A fiatal tejtermelők részére fenntartott nemzeti tartalékból igényelt kvóta nem lehet tárgya sem átruházásnak, sem ideiglenes átengedésnek, csak a nemzeti tartalék ezen célra fenntartott részébe adható vissza.
9. § (1) A gazdaság vagy a gazdaság egy termelő egységének állatállománnyal együtt történő eladásakor, bérbeadásakor, illetve örökösödés útján történő átszállásakor a termelő egységre jutó teljes kvótamennyiség annak a tejtermelőnek a birtokába (használatába) kerül, aki a tejtermelő gazdaságot átveszi.
(2) Az átírás iránti kérelmet az (1) bekezdésben foglaltak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal együtt a szerződéskötés dátumát, illetve a jogerős hagyatéki átadó végzés kézhezvételét követő tizenöt napon belül, de legkésőbb a szerződés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania a gazdaságot átvevőnek az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezethez. Március 31-ét követően benyújtott kérelem – az örökösödés esetét kivéve – elutasításra kerül. Az átírásról az MVH a benyújtástól számított hatvan napon belül hoz határozatot azzal, hogy ez a határidő az adott kvótaév kezdete és július 15-e között beadott kérelmek esetén a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétől számítandó. A bérlet a szerződéskötés szerinti kvótaév kezdetétől hatályos, amely esetében a jóváhagyás iránti kérelmet a szerződésben meghatározott időtartam során, minden kvótaévre vonatkozóan az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezethez kell benyújtani. A bérleti idő lejárta után a tejkvóta visszakerül a bérbeadó használatába.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak hitelt érdemlően alátámasztásra kerültek és a kérelmet a (2) bekezdésben megadott határidőn belül benyújtották, az MVH az átírási kérelmet nem utasíthatja el és a határozatot úgy hozza meg, hogy az biztosítsa a termelés folyamatosságát. A (2) bekezdésben megadott benyújtási határidő túllépése esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra.
(4) Az (1) bekezdés alapján szerzett kvóta a szerződés megkötésének kvótaévében nem engedhető át más tejtermelőnek és ezen időszak alatt csak az (1) bekezdés szerinti átruházás tárgya lehet. Ezen előírás nem vonatkozik arra, aki a gazdasághoz és a kvótához öröklés útján jutott hozzá.
Szövetkezet, tejszövetkezet
10. § (1) A szövetkezeti tulajdonban lévő kvótát a tejszövetkezeti tagok részére legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül ki kell osztani.
(2) A tejszövetkezet, amennyiben az MVH által kiadott felvásárlói jóváhagyással rendelkezik, kérelemmel fordulhat az MVH-hoz annak érdekében, hogy a tagjai tulajdonát képező egyéni beszállítási kvótát a kvótanyilvántartásban a tejszövetkezet neve alatt, a tulajdonjog változása nélkül egységesen kezelje. A közös kezelést legkésőbb a kvótaév végét követő hónap végéig kell bejelenteni az együttműködő szervezetnek és minden évben meg kell ismételni. A bejelentés elmulasztása esetén a közös kezelés nem alkalmazható. Az MVH a 4. § (4) bekezdés szerinti határozatában rendelkezik a szövetkezeti közös kezelésről.
(3) A (2) bekezdés szerint egységesen kezelt kvóta kompenzáció utáni túllépése esetén a felvásárló a 6. § (8) bekezdésében foglalt eljárás szerint gondoskodik a fizetési kötelezettség tejtermelőktől történő levonásáról.
(4) Tejszövetkezeti közös kezelés esetén, amennyiben a közös kezelésben lévő kvóta kompenzáció után 70 százalék alatt kerül teljesítésre, akkor az alulteljesítés mértékének megfelelően minden kvótáját közös kezelésbe adó szövetkezeti tag kvótája arányosan csökken.
Lemondás az országos kvótatartalék javára,
igénylés az országos kvótatartalékból
11. § (1) Az a tejtermelő, aki a tejtermeléssel egészben vagy részben, végleges jelleggel felhagy, kvótamennyiségéről vagy annak egy részéről az országos kvótatartalék javára ellenszolgáltatás nélkül lemondhat.
(2) A kvótamennyiségről történő lemondást az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezethez kell megküldeni.
(3) Az országos kvótatartalékból a külön pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint igényelhető kvóta.
(4) Az MVH a (3) bekezdésben megjelölt pályázati kiírást az Európai Bizottság javaslatainak figyelembevételével és a miniszter jóváhagyásával az MVH hivatalos internetes honlapján teszi közzé.
12. § (1) A tejtermelő a beszállítási és közvetlen értékesítési kvótája közötti végleges átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév november 30-ig, míg az ideiglenes átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév február 28-áig nyújthatja be az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezethez. A határidőben benyújtott kérelem az adott kvótaévre vonatkozik, míg az ezen időpontot követően benyújtott kérelem elutasításra kerül.
(2) Az MVH – a tejkvóta-szabályzatban foglaltakra figyelemmel – hatvan napon belül határozatban dönt az átcsoportosításról azzal, hogy ez a határidő az adott kvótaévre július 15-e előtt beadott kérelmek esetében a 4. § (4) bekezdése szerinti határozat (igazolás) kézbesítésétől számítandó.
13. § (1) A felvásárló köteles az adott kvótaévre vonatkozó, a beszállított tej mennyiségéről és a felvásárolt tej tényleges zsírtartalmáról tejtermelőnkénti, illetve besszállítónkénti kimutatást a tárgyhót követő hónap 28-áig, illetve az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást a kvótaévet követő május 14-éig elkészíteni és az együttműködő szervezethez benyújtani. A havi jelentések határidőn túli megküldése, illetve a megküldés elmulasztása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra.
(2) A felvásárló az (1) bekezdés szerinti havi és éves kimutatást a tejtermelővel történt elszámolásnak megfelelően köteles elkészíteni. A felvásárló jelentési kötelezettsége akkor is fennáll, ha érvényes szerződéssel rendelkező beszállítójától nem vett át tejet.
(3) Közvetlen értékesítés esetén a tejtermelő köteles az adott kvótaévre vonatkozó, az értékesített tej, illetve más tejtermék (annak pontos megnevezésével) mennyiségéről összesített kimutatást készíteni és azt a kvótaévet követő május 14-éig az együttműködő szervezethez benyújtani.
(4) Amennyiben a közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelő az adott kvótaévben nem értékesített közvetlenül tejet vagy más tejtermékeket, akkor az erről szóló nyilatkozatot a kvótaévet követő május 14-éig kell az együttműködő szervezetnek megküldenie.
(5) Az ügyfél (tejtermelő és a felvásárló) – a tejkvóta- szabályzatban foglaltakra figyelemmel – köteles az egyéb nyilvántartási és jelentési előírásoknak eleget tenni, ezek elmulasztása esetén mulasztási bírság kerül kiszabásra.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti kimutatásokat, nyilatkozatokat és jelentéseket az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezetnek kell megküldeni.
(7) Amennyiben a felvásárló az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem nyújtja be vagy az a havi kimutatásokhoz viszonyítottan mennyiségi eltérést mutat, úgy a határidő lejártát követően az általa felvásárolt tejmennyiség 0,01 százalékos túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget köteles naponta megfizetni. Amennyiben a felvásárolt tej mennyisége adatszolgáltatás hiányában nem ismeretes, úgy azt az MVH a tejtermelők beszállítási kvótájának, a havi jelentéseknek, valamint a becsült termelésnek az alapulvételével állapítja meg, majd ez alapján határozza meg az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt fizetendő összeget, amelynek mértéke legalább száz euró, de legfeljebb százezer euró lehet.
(8) Ha a felvásárló az (1) bekezdésben meghatározott összesített adatszolgáltatási kötelezettségét június 15-éig nem teljesíti vagy az a havi kimutatásokhoz viszonyítottan mennyiségi eltérést mutat, akkor az MVH tizenöt munkanapon belül a felvásárlót tizenöt napos határidő kitűzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a felvásárló mulasztási bírsággal sújtható.
(9) Amennyiben a közvetlen értékesítést végző tejtermelő az adott kvótaévre vonatkozó (3) bekezdésben meghatározott összesített kimutatást, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot határidőig nem készíti el, úgy a határidő lejártát követően késedelmes naponként a közvetlen értékesítési referenciamennyiség 0,01 százalékos túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget köteles naponta megfizetni, amelynek teljes összege legalább száz euró, de legfeljebb ezer euró lehet.
(10) Ha a közvetlen értékesítést végző tejtermelő a (3) bekezdésben meghatározott összesített kimutatást, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot június 15-éig nem nyújtja be vagy benyújtja, de hiánypótlásra kötelezték és ennek a kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, akkor az MVH tizenöt munkanapon belül a tejtermelőt tizenöt napos határidő kitűzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a közvetlen értékesítési referenciamennyisége az országos kvótatartalék javára megvonásra kerül.
(11) Amennyiben a közvetlen értékesítést végző tejtermelő nem a valóságnak megfelelő összesített kimutatást, illetve nyilatkozatot nyújt be, köteles az MVH határozata alapján az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyával arányos összeget megfizetni, amelynek maximális összege ötszázezer forintig terjedhet.
14. § (1) A felvásárlónak a telephelyein tejtermelőnkénti naprakész kimutatást és nyilvántartást kell vezetnie az egyes beszállításokról, a felvásárolt tej mennyiségéről, valamint a felvásárolt nyers tej tényleges zsírtartalmáról az akkreditált laboratóriumok által mért adatok alapján.
(2) A tejtermelőnek a telephelyein az MVH által rendszeresített formanyomtatványnak tartalmával azonos napi kimutatást és nyilvántartást kell vezetnie a megtermelt és közvetlenül, illetve beszállítás útján értékesített tej és tejtermékek mennyiségéről. Az ötezer kilogrammot meghaladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelőnek a megtermelt és nem értékesített vagy ingyenesen átruházott tej és tejtermékek mennyiségéről is nyilvántartást kell vezetnie. A beszállítás útján értékesített tej esetén fel kell tüntetni a felvásárló nevét is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő dokumentumokat a kiállítás évének végétől számított három évig meg kell őrizni.
15. § (1) Az ügyfelet (tejtermelő és a felvásárló) e rendelet alapján terhelő kötelezettségek teljesítését az MVH és az együttműködő szervezet az 1. számú melléklet szerinti tejkvóta-szabályzatban foglaltak alapján ellenőrzi.
(2) Az ügyfél (tejtermelő és felvásárló) nyilvántartásait, illetve a nyilvántartásokban szereplő kimutatások valódiságát az MVH előzetes bejelentés nélkül jogosult a helyszínen ellenőrizni. Amennyiben a nyilvántartások nem naprakészek, illetve nem felelnek meg a valóságnak, az érintett tej mennyiségének figyelembevételével mulasztási bírság kerül kiszabásra.
Átmeneti és záró rendelkezések
16. § A kvótatulajdonos és közeli hozzátartozója, illetve hozzátartozója által 2007. január 1-jétől 2009. február 28-áig benyújtott közös írásbeli kérelme alapján a kvóta átírásra kerül a tejtermelőnek minősülő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó javára abban az esetben, ha a kvótatulajdonos a tárgyi kvótaév kezdetétől nem rendelkezik ENAR nyilvántartásban szereplő állatállománnyal.
(2) E rendelet kihirdetését követő 15 napon belül az MVH a hivatalos honlapján (www.mvh.gov.hu) közleményt jelentet meg az alkalmazandó formanyomtatványokról.
(4) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a tej és tejtermékágazatban illeték megállapításáról, valamint az ezt módosító 2217/2004/EK tanácsi rendelet és 1406/2006/EK tanácsi rendelet;
b) a Bizottság 595/2004/EK rendelete (2004. március 30.) a tej és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az ezt módosító 1468/2006/EK bizottsági rendelet, 1913/2006/EK bizottsági rendelet és a 468/2006/EK bizottsági rendelet.
1. számú melléklet a 43/2008. (IV. 4.) FVM rendelethez
A tejkvóta-szabályzat (a továbbiakban: kvótaszabályzat) e rendelet hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra [tejtermelőkre, kvótatulajdonosokra, valamint felvásárlási tevékenységet végzőkre – függetlenül attól, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) általi felvásárlói jóváhagyással rendelkeznek-e vagy sem] nézve kötelező érvényű.
A kvótaszabályzat bemutatja a tehéntejtermelés és -értékesítés kereteit meghatározó kvótarendszer jellegzetességeit, összefoglalva a hazai és uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit, segít azok értelmezésében, illetve bemutatja a gyakorlatban való alkalmazásukat.
A kvótaszabályzat ezen felül olyan szabályozó elemek gyűjteménye, amelyek a tej termékpálya szereplőinek (a vonatkozó rendeletek meghatározásai alapján tejtermelőnek minősülő – akár kvótával rendelkező, akár kvóta nélküli – termelők vagy kvótatulajdonosok, egyéni tejkvótával rendelkező, de tejtermelőnek nem minősülő ügyfél, illetve felvásárló) jogait és kötelezettségeit tartalmazzák, továbbá ismertetik a jogok és kötelezettségek érvényesítésének rendjét.
2. A kvótarendszer rövid bemutatása
Az Európai Unió a tejkvótarendszert, amely a tehéntej termelésének mennyiségét szabályozza, 1984-ben vezette be. A kvótarendszer az egyetlen olyan elem volt a 2004. évi tejtámogatás bevezetéséig, amely a tejtermelői rétegre közvetlen hatást gyakorolt.
A tejkvótarendszer alapvetően a megtermelt nyerstej mennyiségének szabályozásával, illetve egyéb piacszabályozási eszközökkel garantálja a piaci egyensúly megteremtését és fenntartását. Az Unió a kvótán felül termelt mennyiségek elhelyezésének költségét a túltermelést előidéző tejtermelőkkel térítteti meg, a fizetési kötelezettség kiszabása révén.
A KAP egymást követő reformjainak következtében a kvótarendszer érvényességét 1992-ben előbb a 2007/2008-as, majd 2003-ban a 2014/2015-ös kvótaévig hosszabbították meg.
A tejkvótarendszer működésére vonatkozó, illetve a tejkvótarendszer hatósági feladatainak ellátása során alkalmazott előírásokat e rendeleten kívül az alábbi jogszabályok tartalmazzák:
– a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.), a tej- és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról;
– a Bizottság 595/2004. rendelete (2004. március 30.). a tej és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
– a 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről (a továbbiakban: Tv.); – az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet.
2.2. Kvótarendszer működtetésében részt vevő szervezetek elérhetősége:
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálat – Hatósági feladatok ellátása
e-mail cím: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu
Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. – Adminisztratív feladatok ellátása
e-mail cím: ugyfelszolg@atkft-kvota.hu
2.3. A kvótarendszer működése
Az Európai Unió minden egyes tagállama számára meghatározza az országos referenciamennyiséget (országos kvótát), és az ahhoz tartozó referencia zsírtartalmat, amelyet az szétoszthat a tagállam területén működő tejtermelők között. A kiosztott egyéni referenciamennyiségek (egyéni kvóták) az illető tejtermelők tulajdonába kerülnek, azokkal a vonatkozó jogszabályok keretein belül szabadon rendelkeznek.
Az egyéni kvótamennyiség behatárolja, a tejnek vagy tejtermékeknek tejegyenértékben kifejezett azon mennyiségét, amelyet az adott tejtermelő jogkövetkezmények alkalmazása nélkül értékesíthet, akár a felvásárlónak történő beszállítás, akár a végső fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés formájában.
A kvóta kilogrammban kerül megállapításra. A kvótateljesítés mértékének meghatározása során a literben mért mennyiségek, a szükséges átszámítási művelet elvégzése után, kilogrammban kerülnek elszámolásra és nyilvántartásba.
A térfogat (liter) tömegre (kilogramm) történő átváltására az alábbi képletet kell alkalmazni:
a tej literben megadott mennyisége / 0,971 = a tej mennyisége kilogrammban
Tehát 1 kilogramm tej = 0,971 liter tej.
Országos referenciamennyiség (országos kvóta):
Alapja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság között megkötött csatlakozási szerződésben megállapított országos referenciamennyiség, amely összesen 1 947 280 tonna. Az országos referenciamennyiség (országos kvóta) beszállítási és közvetlen értékesítési kvótából áll, amelyek egymáshoz viszonyított aránya kvótaévenként változhat a termelők kérésére történő végleges és ideiglenes átcsoportosítások révén. A végleges átcsoportosítási kérelmek alapján az Európai Unió Bizottsága minden kvótaévre vonatkozóan rendeletben határozza meg az országos kvóta megoszlását.
Országos referencia zsírtartalom:
Az országos referenciamennyiséghez országos referencia zsírtartalom tartozik, amely 3,85% (tömegszázalék)- ban került meghatározásra.
Egyéni referenciamennyiség (egyéni kvóta):
Az egyéni referenciamennyiségnek két típusa van:
– Beszállítási kvóta: a felvásárlók részére értékesíthető, kizárólag nyers, a hűtésen kívül más eljárásnak alá nem vetett folyadéktej mennyiségét tömegegységben meghatározó szabályozási elem;
– Közvetlen értékesítési kvóta: a végső fogyasztók részére közvetlenül értékesíthető tej mennyiségét tömegegységben, és/vagy egyéb tejtermékek értékesíthető mennyiségét alapanyagtejre átszámítva tömegegységben meghatározó szabályozási elem.
Az adott kvótaévben, a tejtermelő rendelkezésére álló egyéni referenciamennyiségről az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követő 60 napon belül igazolást (kvótaigazolást) ad ki. A fenti határidő abban az esetben tartható amennyiben a megadott határidőig beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a termelő hibátlan jelentést nyújt be.
Egyéni referencia zsírtartalom:
Az egyéni beszállítási referenciamennyiséghez tartozó zsírtartalom, mely tejtermelőnként külön került meghatározásra. Jelentősége a beszállítással értékesített tej mennyiségének meghatározásában van, mely a zsírkorrekció elvégzésével kerül kiszámításra. Közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik egyéni referencia zsírtartalom.
Az országos referenciamennyiség tejtermelők számára ki nem osztott része. Az országos tartalék nagysága módosulhat a kvótamegvonás vagy a lemondás révén. Az országos kvótatartalék minimális nagyságát a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozza. A tartalékból kizárólag pályázat útján, az MVH által megjelentetett közlemény alapján igényelhető egyéni kvóta. Az országos tartalék kvótatípusok (beszállítási, illetve közvetlen értékesítési) szerint megbontva tartalmaz kvótamennyiséget.
2.3.2. A kvóták kihasználása
A tejtermelő az adott kvótaévre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéni kvótát jogkövetkezmények nélkül 70–100% közötti mértékben teljesítheti. A beszállítási kvóta vonatkozásában a felvásárló(k) éves jelentése alapján, míg közvetlen értékesítési kvóta esetén a termelő éves jelentése alapján kerül a kihasználás mértéke megállapításra.
A kvótateljesítés mértékét, amelyet beszállítási és közvetlen értékesítési kvótákra külön-külön kell meghatározni, az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követő 60 napon belül határozatban állapítja meg. A fenti határidő abban az esetben tartható amennyiben a megadott határidőig beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a termelő hibátlan jelentést nyújt be.
Beszállítási kvóta esetén:
A beszállítás esetén az értékesített tej mennyiségét előbb literről kg-ra kell átváltani a 2.3. pontban található képlet segítségével, majd a termelő egyéni referencia zsírtartalmának és az értékesített tej tényleges zsírtartalmának a különbsége alapján termelőnként korrigálni kell. A korrekciót az MVH végzi el a felvásárlók éves bevallásai (kimutatásai) alapján. Ez a számított érték jelenti a kvótateljesítés mértékét.
Zsírtartalom szerinti korrekció:
A tejkvótarendszerben a tej zsírtartalmát is nyilván kell tartani. Minden egyes tejtermelő számára, tömegszázalékban (m/m%) kifejezett referencia zsírtartalom kerül megállapításra a beszállítási kvótához kapcsolódóan. Az értékesített tej tényleges zsírtartalmának meghatározása után, a tényleges és a referencia zsírtartalom értékei közti különbség alapján az értékesített tej mennyiségi korrekcióját kell elvégezni. A korrekció utáni, számított érték lesz a kvótateljesítés mértékeként nyilvántartva.
Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között pozitív különbség van (azaz a tényleges zsírtartalom magasabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), pozitív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,18%-kal kell növelni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után (1. számú példa).
Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között negatív különbség van (azaz a tényleges zsírtartalom alacsonyabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), negatív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,18%-kal kell csökkenteni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után (2. számú példa).
Közvetlen értékesítési kvóta esetén:
A közvetlen értékesítési kvóta kihasználásának a mértékét a termelt és értékesített tej és/vagy más tejtermékek [e rendelet 2. § b) pontja] mennyisége alapján kell megállapítani. Ennek során az alábbi átváltási képleteket kell alkalmazni:
1 liter értékesített tej = 1/0,971 kg tej;
1 kg tejszín = 0,263 kg tej × a tejszín zsírtartalma (%);
1 kg tejföl = 0,263 kg tej × tejföl zsírtartalma (%);
Amennyiben a tejtermelés volumenét az érintett tejtermelő nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, illetve tejtermeléséről éves jelentés (kimutatás) sem áll rendelkezésre, az MVH a termelt tej mennyiségét helyszíni ellenőrzés során becsléssel állapítja meg. A szakmai szervezetek véleményét alapul véve a hazai tejtermelésben részt vevő két legjelentősebb fajta esetében a becslésnél alkalmazandó értékek az ellenőrzéséhez kapcsolódóan a következők:
– holstein-fríz (fajtakód: 220–225) fajtakör esetében 8486 kg/kvótaév,
– magyartarka (fajtakód: 010–015) fajtakör esetében 5050 kg/kvótaév,
– magyartarka és/vagy a holstein-fríz fajta 50%-nál kisebb hányada esetén 5050 kg/kvótaév.
A becsléssel megállapított termelési szintet az alábbi tételek csökkentik:
– az adott gazdasághoz tartozó személyek fogyasztása: 1 kg tej/fő/nap,
– a borjak takarmányozására felhasznált tejmennyiség: 10 kg/borjú/nap.
2.3.3. A kvóta túlteljesítése
A rendelkezésre álló egyéni kvóta túllépése esetén (100% feletti teljesítés), a kvótán felül, illetve kvóta nélkül értékesített tej utáni fizetési kötelezettséget az MVH határozatban állapítja meg. Országos túltermelés (az országos kvóta túllépése) esetén az illetéket, a túlteljesítés mértékében teljes egészében azokat a termelőket terheli, akik a nemzeti referenciamennyiség (a beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési típusra külön-külön számítva) túllépéséhez hozzájárultak. A fizetési kötelezettség összegének megállapítása a zsírtartalom alapján végzett korrekciót, amennyiben erre lehetőség van, a felvásárlói szintű kompenzációt, valamint az országos szintű kompenzációt követően történik.
Az EU előírásai szerint az illeték maximális összege, a tej 100 kilogrammjára vetítve a 2007/2008-as kvótaévre és azt követő időszakokra 27,83 € (illetve ennek megfelelő forint).
A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
A beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési kvótatípusok kihasználásának megállapítása során nem lehetséges a két típus közti kompenzáció sem termelői, sem felvásárlói, sem országos szinten. A fizetési kötelezettség összegét a két kvótatípusra külön-külön kell kiszámítani.
2.3.4. A kvóta alulteljesítése (70% alatt)
Alulteljesítés (azaz az egyéni kvótának az előírt 70% alatti teljesítése) esetén a tejtermelőtől a 70% alatti, nem teljesített egyéni kvóta az országos kvótatartalék javára megvonásra kerül a lezárt kvótaévet követő április elsejével, amelyről az MVH határozatban értesíti a tejtermelőt (3. számú példa).
A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
A fentiek alapján megvont kvóta a megvonás előtti mértékig visszaadásra kerül a megvonás kvótaévét követő kvótaév kezdetétől, abban az esetben, ha a tejtermelő a kvóta megvonásának évében a megvonás előtti kvóta legalább hetven százalékát teljesíti (3. számú példa). A megvonással csökkentett kvóta túllépését, országos túlteljesítés esetén, illetékfizetési kötelezettség terheli.
2.3.5. A kvóta kihasználatlansága (0%)
A teljes kvótamennyiség az országos kvótatartalék javára legkésőbb a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül attól a tejtermelőtől, aki a rendelkezésére álló kvóta terhére egy kvótaév során egyáltalán nem termelt és értékesített tejet vagy tejterméket. Amennyiben a tejtermelő legkésőbb a megvonást követő második kvótaév végéig az e rendelet 2. § c) pontjában előírtaknak ismételten megfelel, azaz tejet (vagy tejterméket) termel és értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás előtti mértékig visszaadásra kerül a termelés folytatását követő kvótaév kezdetétől (4. számú példa). Amíg a termelő egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minősül, és a megfelelő pénzügyi szankcióval sújtandó.
2.3.6. Mentesség az alulteljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alól
A tejtermelő mentesül a kvótakihasználás minimálisan előírt kötelezettsége alól, ha a rendelkezésére álló kvóta nem teljesítése elháríthatatlan külső ok miatt következett be, és ezt a rendelkezésére álló határidőn belül, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztva, hitelt érdemlően igazolni tudja.
Amennyiben a tejtermelő gazdaságban a tejtermelés volumenét befolyásoló, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet alapján elháríthatatlan külső oknak (vis maior-nak) minősülő esemény történt, azt az MVH által erre a célra rendszeresített K1091-es formanyomtatványon lehet bejelenteni az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-hez (a továbbiakban: ÁT Kft). Az elháríthatatlan külső okot legkésőbb a kvótaévet követő harminc napon belül kell bejelenteni. A kvótaév végét követő 30 napon túl már semmilyen esetben sincs lehetőség – akadályoztatás esetén sem! – a vis maior esemény és a hozzá kapcsolódó kérelem benyújtására. A határidőn túl benyújtott kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
Az elháríthatatlan külső ok elismeréséről az MVH vis maior bizottsága dönt, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben megállapított előírások figyelembevételével. Elháríthatatlan külső okként elfogadható különösen: az ügyfél halála vagy tartós munkaképtelensége, elemi kár, illetve az állatállományt sújtó járványos megbetegedések. A 13 400 kg-ot meg nem haladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelők esetében a 70% alatti teljesítésre vonatkozó jogkövetkezmények nem kerülnek alkalmazásra. Nem teljesítés esetén (0%) a 2.3.5. pontban foglalt jogkövetkezményeket azonban alkalmazni kell!
Azon tejtermelőkkel és felvásárlókkal szemben, akik a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokban, illetve a kvótaszabályzatban foglalt előírásokat megsértik, a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók, amelyeket az MVH határozatban állapít meg. A pénzbeli büntetésről a Tv. 71. § (1) bekezdése rendelkezik, amelynek értelmében az ügyfél 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A határozat ellen, a tejtermelő, illetve felvásárló annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
A kvóta (vagy annak egy része) ellentételezés nélkül megvonásra kerül az országos tartalék javára attól a termelőtől, aki
– kvótájához a jogszabályi előírások megkerülésével jutott,
– aki az egyéni kvótát az előírt mértékben nem használta ki,
– aki a közvetlen értékesítésre vonatkozó éves kimutatást a megszabott határidőn belül, a külön felszólítás ellenére sem küldi meg.
Az MVH e rendeletben meghatározott bírságot szab ki, vagy egyéb jogkövetkezményeket (pl. mulasztási bírság) alkalmaz azokkal a tejtermelőkkel és felvásárlókkal szemben, akik
– nekik felróhatóan, a valóságnak nem megfelelő adatokat adtak meg kimutatásaikban;
– az éves vagy havi kimutatásukat nem, késve vagy valótlan, illetve szakmailag hibás adattartalommal küldték meg;
– az e rendelet 5. és 13. §-a szerinti bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési) adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti; – a Tv. szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszer nem regisztráltatja magát, illetve nem jelzi a regisztrált adatokban bekövetkezett esetleges változásokat; – a Tv. 71. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a tejkvóta-nyilvántartás működtetésével összefüggésben az e rendeletben előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti; – jelen szabályzat 4.3.1. pontja szerinti iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget;
– az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.
Az MVH a megállapított fizetési kötelezettség nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén egyéb jogkövetkezményeket (pl. bírság kétszeresének kiszabása, késedelmi kamat) alkalmaz.
Április 1.: Kvótaév kezdete.
Minden hónap 28-a: Felvásárlók előző havi beszállításokra vonatkozó kimutatásának beküldési határideje;
Május 14.: A közvetlen értékesítésről szóló éves kimutatás benyújtásának határideje;
A felvásárlók éves kimutatásának beküldési határideje;
Augusztus 31.: A megállapított fizetési kötelezettség teljesítésének végső határideje;
November 30.: A két kvótatípus közti végleges átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;
December 31.: Az ideiglenes átengedés iránti kérelmek benyújtásának határideje;
A végleges átruházás iránti kérelmek benyújtásának határideje;
Február 28.: A két kvótatípus közti ideiglenes átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;
Március 31.: Kvótaév vége.
3. A kvótakezelő intézmények és a kvótarendszer működtetésében betöltött szerepük
A tejkvótakezelő intézmény Magyarországon az MVH, amely a jogcímmel kapcsolatosan ellátja a Tv. szerinti hatósági feladatokat. A Tv. 18. §-a megteremti annak lehetőségét, hogy az MVH a hatáskörébe tartozó feladatok – így a tejkvótarendszer működtetése – ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban: együttműködő szervezet) is bevonhat. Ennek keretében 3.2. pontban foglalt feladatok elvégzésére, a törvény szerinti együttműködő szervezetként az ÁT Kft. került kijelölésre.
3.1. Az MVH szerepe a tejkvótakezelésben
Az MVH 2003. július 1-jén jött létre, az Agrárintervenciós Központ és a SAPARD Ügynökség általános jogutódjaként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet szerint. Az intézmény fő feladata az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból érkező támogatások kifizetése és a Közös Agrárpolitika végrehajtásához szükséges szabályozási eszközök működtetése. Ez utóbbiak közé tartozik a tejkvótarendszer működtetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. Az MVH a tejkvótakezeléssel kapcsolatosan az alábbi főbb feladatokat látja el:
– a tejkvótarendszer szereplőinek (termelők és felvásárlók) regisztrációja az MVH által kezelt ügyfél-regisztrációs rendszerben és az ehhez kapcsolódó tejkvóta-nyilvántartási rendszerben;
– felvásárlók jóváhagyása;
– az ügyfélregiszter- és a tejkvóta-nyilvántartás kezelése;
– a beérkezett kérelmek elbírálása, határozathozatal, felszólítás hiánypótlásra;
– kvótakihasználás mértékének megállapítása (kvótakorrekció és felvásárlói, valamint országos szintű kompenzáció elvégzése);
– az adott kvótaévre rendelkezésre álló egyéni kvóták megállapítása, megküldése az érintett termelőknek;
– a fizetési kötelezettség megállapítása, az abban meghatározott összeg beszedése és továbbítása az EU felé;
– egyéni kvótamennyiségek országos kvótatartalékból történő kiosztása;
– az országos kvótatartalék kezelése;
– esetleges kvótamegvonások végrehajtása.
3.1.1. A tejkvótarendszer szereplőinek nyilvántartása
3.1.1.1. A tejtermelők nyilvántartása
Minden tejkvóta-tulajdonosnak rendelkeznie kell az MVH által, a Tv. alapján kiadott ügyfélregisztrációs számmal. Az ügyfél-regisztráció során minden tejtermelő egyedi, tíz számjegyből álló azonosító számot kap, amely a későbbiekben, a kimutatások és kérelmek feldolgozása során, a tejtermelő azonosítására szolgál. Azon tejtermelőknek, akik nem rendelkeznek ügyfél-regisztrációs számmal, a Tv. 28. §-a értelmében regisztráltatniuk kell magukat. Ehhez az MVH által erre a célra rendszeresített regisztrációs lapot (G001) kell megküldeniük a tejtermelő lakóhelye, illetve székhelye szerinti illetékes Megyei (Fővárosi és Pest Megyei) MVH Kirendeltség részére. Amennyiben regisztrációs kötelezettségének a termelő nem tesz eleget, úgy a 2.4. pont szerinti bírsággal sújtható. A Tv. 29. §-ának előírásai értelmében minden termelő és felvásárló köteles az ügyfélnyilvántartásba bejelentett adataiban bekövetkezett változást a lakóhelye, illetve székhelye szerinti illetékes Megyei (Fővárosi és Pest Megyei) MVH Kirendeltség részére, a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A bejelentési kötelezettség kiterjed jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve egyéb szervezet végelszámolójára, felszámolójára is. Jelen kötelezettség elmulasztása esetén az MVH az ügyfelet, felszámolót, illetve végelszámolót mulasztási bírság fizetésére kötelezi. 3.1.1.2. A felvásárlók nyilvántartása
A tej termékpálya felvásárlói tevékenységet folytató szereplőinek szintén a 3.1.1.1. pont alatt ismertetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben kell regisztráltatniuk magukat, a termelőkéhez hasonló feltételekkel, amely során egyedi azonosító számot kapnak. Tevékenységük folytatásához rendelkezniük kell továbbá az MVH jóváhagyásával is. Ennek hiányában az MVH – akár rendelkeznek ügyfél-regisztrációs számmal, akár nem – bírsággal sújtja az érintett felvásárlót.
3.1.2. A kérelmek elbírálása
A kérelmeket az ÁT Kft.-hez kell benyújtani, amelyeket az adminisztratív feldolgozás után továbbítanak az MVH részére. Az MVH a benyújtott kérelmeket elbírálja, és ennek eredményéről a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül határozatban értesíti a kérelmezőt.
Kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a termelők az ideiglenes átengedés, a végleges átruházás, illetve az egyéni kvóták közti átcsoportosítás jóváhagyását az adott kvótaév kezdete (április 1.) és július 15. között kérelmezik, mivel ezekben az esetekben az MVH a határozatot az adott kvótaévre rendelkezésre álló kvóta mennyiségéről, illetve a referencia zsírtartalomról szóló hatósági bizonyítvány (kvótaigazolás), illetve az előző kvótaév kvótateljesítéséről szóló határozat kézbesítését követően hozza meg.
A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
3.1.3. A fizetési kötelezettség összegének megállapítása és beszedése
Azon tejtermelőknek, akik a rendelkezésükre álló egyéni referenciamennyiségüket, a (közvetlen értékesítési kvóta esetén a tejtermelőktől, illetve a beszállítási kvótára vonatkozóan a felvásárlóktól beérkező) kimutatások, a helyszíni ellenőrzések eredményei, illetve az MVH által az állatállomány alapján elvégzett szakmai becslés alapján túllépték, a kvótán felül értékesített tej után fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség összegét az MVH határozatban állapítja meg, amelyet megküld a tejtermelő, valamint beszállítási kvóta túllépése esetén a tejtermelővel szerződéses jogviszonyban álló felvásárló(k) részére is. (A fizetési kötelezettség szerinti összeget abban az esetben kell megfizetni, amennyiben a tejtermelő által túlteljesített kvótatípusnak megfelelő országos kvóta is túlteljesítésre kerül az összesített termelési adatok alapján.)
A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
Közvetlen értékesítési kvóta túllépése esetén a fizetési kötelezettség szerinti összeget a termelőnek augusztus 31-éig kell befizetnie az MVH által megadott számlaszámra.
Beszállítási kvóta túllépése esetén a fizetési kötelezettség szerinti összeget a tejtermelővel szerződéses jogviszonyban álló felvásárló(k) vonja/vonják le a termelő által beszállított tej átvételi árából. Lehetőség van arra, hogy a felvásárló(k) tejtermelővel kötött megállapodás alapján a fizetési kötelezettség szerinti összeget több egyenlő részletben vonja/vonják le. A fizetési kötelezettség szerinti teljes összeget a felvásárlónak legkésőbb augusztus 31-ig kell a határozatban szereplő számlaszámra, az MVH részére befizetnie, abban az esetben is, ha a tejtermelő azt részére nem fizeti meg. Ebben az esetben a felvásárló polgári peres eljárás keretében érvényesítheti jogait és kaphatja vissza a termelő helyett befizetett összeget.
3.2. Az ÁT Kft. szerepe a tejkvótakezelésben
Az ÁT Kft. a kvótarendszer működtetésével kapcsolatos technikai segítségnyújtás keretében az egyes kérelmek és kimutatások befogadását, feldolgozását, valamint az adatok tejkvóta-nyilvántartásban történő átvezetését végzi, továbbá gondoskodik a dokumentumok MVH felé történő továbbításáról. Az ÁT Kft. az MVH-val közösen végzi a kijelölt tejtermelők és felvásárlók helyszíni ellenőrzését, amelynek eredményéről készült jegyzőkönyvet aláírásával ellátja.
3.2.1. Az ÁT Kft. ügyviteli feladatai:
– a kvóta tulajdonjog átruházásához, a kvóta ideiglenes átengedéséhez, illetve a kvóta ideiglenes, illetve végleges átcsoportosításához kapcsolódó kérelmek befogadása és MVH felé történő továbbítása;
– közvetlen értékesítést végző tejtermelők éves kimutatásainak befogadása és MVH felé történő továbbítása;
– felvásárlók havi kimutatásainak befogadása és feldolgozása;
– felvásárlók éves kimutatásainak befogadása és MVH felé történő továbbítása;
– felvásárlókkal szerződésben álló tejtermelők nyilvántartásában bekövetkezett változások regisztrációja, és feldolgozása;
– az egyéni kvótáról az országos kvótatartalék javára történő lemondás regisztrációja, és MVH felé történő továbbítása;
– az érvényes szerződéssel rendelkező (a felvásárló jelentése alapján) tejtermelők beszállítási kvótájának mennyiségét tartalmazó kimutatásnak az adott kvótaév szeptember 30-ig történő megküldése az érintett felvásárlóknak;
– közvetlen, személyes kapcsolattartás a tejtermelőkkel (ügyfélszolgálat biztosítása).
3.2.2. Általános folyamatleírás
A kimutatásokat, illetve a kérelmeket, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon kell az ÁT Kft. székhelyének címére (lásd a 2.2. pontot!) benyújtani.
Az ÁT Kft. elvégzi a kérelmek és kimutatások befogadását, adminisztratív feldolgozását, majd azokat határozathozatal céljából megküldi az MVH részére.
Az ÁT Kft. által előzetesen feldolgozott, határozathozatalra előkészített kérelmek elbírálását követően az MVH határozatot hoz, a kérelmek beérkezésétől számított 60 napon belül, és egyúttal gondoskodik a szükséges változtatások tejkvóta-nyilvántartásban történő átvezetéséről is.
A határozat az érintettek – az ügy jellegéből adódóan a tejtermelők és/vagy felvásárló(k), illetve más, az adott ügyben érintett személyek – részére megküldésre kerül.
3.3. Az ÁT Kft. és az MVH által közösen végzett feladatok:
A tejkvótarendszer működésének vonatkozásában az MVH általános ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet az ÁT Kft. bevonásával előzetes bejelentés nélkül gyakorolhat. Ennek során az alábbi ellenőrzésekre kerül sor:
– nyilvántartások ellenőrzése a beszállítást végző tejtermelők telephelyein;
– nyilvántartások ellenőrzése a közvetlen értékesítést folytató tejtermelők telephelyein;
– nyilvántartások ellenőrzése a felvásárlók telephelyein;
– készletek ellenőrzése a beszállítást végző és a közvetlen értékesítést folytató tejtermelők, valamint a felvásárlók telephelyein;
– a tej szállításában, illetve átvétele során használt műszaki berendezések ellenőrzése a tejtermelők, illetve a felvásárlók telephelyein, valamint szállítás közben;
– felvásárlók jóváhagyásához kapcsolódó helyszíni ellenőrzések a felvásárlók telephelyein;
– a regisztrációval nem rendelkező, illetve a tejkvótanyilvántartásban nem szereplő, tejtermelői tevékenységet végző természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok státuszának megállapítása, illetve nyilvántartásainak valamint készleteinek helyszíni ellenőrzése.
Az ellenőrzéseket egy adott kvótaév vonatkozásában az adott kvótaévben el kell kezdeni és legkésőbb a kvótaévet követő 18 hónapon belül le kell zárni.
4.1. A tejtermelő meghatározása
Az e rendelet 2. § c) pontja értelmében tejtermelőnek minősül minden jogi és természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az e rendelet 2. § d) pontja szerinti gazdasága tejet termel, és a termelt tejet, vagy az abból előállított más tejtermékeket értékesít, illetve erre vonatkozó előkészületet tesz. A tejtermelőket regisztrációjukat követően a tejkvótarendszerből eredő, az e rendelet szerinti jogok illetik meg, illetve az abban előírt kötelezettségek vonatkoznak rájuk.
A tejtermelő tulajdonában lévő kvótával (egyéni referenciamennyiség) a vonatkozó EU-s és hazai rendeletek előírásai szerint szabadon rendelkezhet. A tejtermelő rendelkezésére álló kvóta (rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség) a tejtermelő tulajdonában (egyéni referenciamennyiség), illetve a használatában (pl. ideiglenes átengedés hatálya alatt álló) levő kvótát jelenti.
4.2. Tejtermelők által benyújtható kérelmek
4.2.1. Kvóták végleges átruházása
4.2.1.1. Egyéni kvóta felajánlása állami kvótatartalék javára
A tejtermelő kvótájáról, vagy annak egy részéről, a kvótaév során bármikor, az országos kvótatartalék javára ellentételezés nélkül lemondhat. A lemondást az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (K1005) kitöltésével, a kvótamennyiség megjelölésével, az ÁT Kft. címére kell eljuttatni.
A kérelem elbírálásáról az MVH határozatot hoz, és egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiség tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről.
A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
4.2.1.2. Kvóták igénylése országos kvótatartalékból
Az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében nyilvántartásba vett, regisztrációs számmal rendelkező termelők kizárólag a kvótaév során meghirdetett pályázatok útján igényelhetnek kvótát az országos kvótatartalékból, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány (K1000) kitöltésével és annak az ÁT Kft. részére történő megküldésével. Az országos kvótatartalékból történő igénylés részletes feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázati kiírás hiányában beküldött igénylések elutasításra kerülnek.
Az országos kvótatartalékból térítés fejében vagy térítésmentesen kiosztott beszállítási típusú kvóta az igénylő tejtermelő már meglévő egyéni referencia zsírtartalmával megegyező referencia zsírtartalommal kerül jóváírásra. Amennyiben az igénylő tejtermelő korábban nem foglalkozott tejtermeléssel, és egyéni beszállítási tejkvótával még nem rendelkezik, úgy a megvásárolt (vagy kiosztott) kvóta az országos referencia zsírtartalommal (3,85%) kerül számára jóváírásra. A közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik referencia zsírtartalom.
Az MVH a kérelem elbírálásáról határozatot hoz, és egyúttal gondoskodik az igényelt kvóta tejkvóta nyilvántartásban történő igénylő nevére való átvezetéséről.
A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
4.2.1.3. Kvóták kvótatulajdonosok közti átruházása
A tejtermelő (kvótatulajdonos) kvótáját vagy annak egy részét átruházhatja a Törvény szerint regisztrált, gazdaságában tejtermeléssel foglalkozó tejtermelő vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kívánó, TIR tenyészetkóddal rendelkező termelő részére. A szerződés az MVH jóváhagyásával válik érvényessé. A jóváhagyást a vevő a szerződéskötést követő 15 napon belül az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány és a szerződés ÁT Kft. részére történő megküldésével kérelmezheti (beszállítási kvóta esetén K1020, közvetlen értékesítés esetén K1050). A formanyomtatványt mindkét félnek alá kell írnia. A teljes gazdaság, vagy a gazdaság egy termelő egységének állatállománnyal együtt történő eladása esetén a kérelmet legkésőbb a szerződés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania az új tulajdonosnak az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezethez. A kérelemhez mellékelni kell a szerződés egy eredeti példányát (vagy annak hitelesített másolatát), és beszállítási kvóta átruházása esetén az eladó felvásárlójának igazolását az eladó által az adott kvótaév során beszállított tej mennyiségéről (kg) és annak valódi zsírtartalmáról (kg), valamint a vevő felvásárlójának szándéknyilatkozatát a vásárolt kvóta nagyságának megfelelő tejmennyiség átvételéről.
Az ily módon megszerzett beszállítási típusú kvótához rendelt referencia zsírtartalom nem változik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a vevő egyéni beszállítási kvótával az átruházás előtt nem rendelkezett, a megvásárolt kvótához tartozó referencia zsírtartalom jelenti a továbbiakban az egyéni referencia zsírtartalmát. Abban az esetben, ha a vevő egyéni beszállítási kvótával az átruházás előtt már rendelkezett, a korábban a tulajdonában álló egyéni beszállítási kvótamennyiséghez tartózó referencia zsírtartalom a megszerzett (vásárolt) beszállítási kvótamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalommal korrigálásra kerül. Az új, rendelkezésre álló zsírtartalom mértékét az MVH által kiadott határozat, illetve kvótaigazolás tartalmazza.
Az átruházásról szóló szerződést az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatvánnyal együtt legkésőbb december 31-ig lehet benyújtani jóváhagyás céljából, amely kedvező elbírálás esetén visszamenőlegesen, a folyó kvótaév kezdetétől hatályos. Abban az esetben, ha az átruházásról szóló szerződés jóváhagyása iránti kérelmet december 31. után nyújtották be, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Ez alól kivételt képez azon eset, amikor a teljes gazdaság (termelőegység, állatállomány és kvótamennyiség) átruházásra kerül.
Az MVH a szerződés jóváhagyásáról a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozatot hoz, kivéve az április 1. és július 15-e között benyújtott kérelmeket és egyúttal gondoskodik a változások tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az adásvételi szerződés 15 napot meghaladó benyújtása esetén a kvótaátvezetési kérelem – egyéb kifogás hiányában – jóváhagyásra kerülhet, de ebben az esetben a mulasztási bírság is kiszabásra kerül.
Az adásvételi szerződés megkötésének kvótaévében az így megszerzett kvóta vagy annak egy része más tejtermelőnek nem ruházható át, illetve ideiglenesen nem engedhető át.
4.2.2. Kvóták ideiglenes átengedése
A tejtermelő az adott kvótaévben december 31-ig kérelmezheti a tulajdonában lévő egyéni kvóta legfeljebb 30%-ának ideiglenes átengedését más tejtermelő részére. A december 31-e után benyújtott kérelmek elutasításra kerülnek. A gazdaság, vagy a gazdaság egy termelő egységének állatállománnyal együtt történő bérbeadásakor, a teljes kvótamennyiség annak a tejtermelőnek a birtokába (használatába) kerül, aki a tejtermelő gazdaságot átveszi. Ebben az esetben a kérelmet legkésőbb a szerződés dátuma szerinti kvótaév utolsó napjáig kell benyújtania az új tulajdonosnak az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az együttműködő szervezethez. A jóváhagyott ideiglenes átengedés az adott kvótaév kezdetétől, az adott kvótaévre vonatkozóan hatályos. Az ideiglenes átengedés időtartama esetenként nem haladhatja meg az 1 kvótaévet. Az ideiglenesen átengedett kvóta tovább ideiglenesen nem engedhető át.
Az ideiglenes átengedés iránti kérelmet, a szükséges dokumentumokkal együtt az ÁT Kft.-hez kell benyújtani, beszállítási kvóta esetén az MVH által erre a célra rendszeresített K1030, míg közvetlen értékesítési kvóta esetén az MVH által erre a célra rendszeresített K1060 számú formanyomtatványokon.
A beszállítási kvótára vonatkozó az MVH által erre a célra rendszeresített K1030 formanyomtatványhoz csatolni kell a bérleti szerződés egy eredeti példányát, a bérlő felvásárlójának a bérlő nevére kiállított szándéknyilatkozatát arról, hogy a bérbe vett kvótamennyiségre vonatkozó tejet átveszi.
A kvóta ideiglenes átengedése során a túl-, illetve az alulteljesítés a bérbeadó és a bérbevevő rendelkezésre álló kvótája alapján kerül megállapításra. Abban az esetben, ha a bérbevevő a rendelkezésre álló kvótáját 70% alatti mértékben használta ki és ennek megfelelően a kvótaelvonás jogkövetkezményét kell alkalmazni, akkor a bérbevevő saját tulajdonában lévő kvóta mértékéig kerülhet sor az elvonásra. Ha ez a mennyiség a megvonás mértékét nem fedezi, akkor a bérbe vett kvóta is megvonásra kerülhet (5. számú példa).
A bérbe vett kvóta túlteljesítése esetén az esetleges fizetési kötelezettség a bérbevevőt terheli. A fizetési kötelezettséget a bérbevevő használatában lévő kvóták összegét alapul véve kell kiszámítani.
Az ideiglenes átengedés során, az ideiglenes átengedés tárgyát képező beszállítási kvótához rendelt referencia zsírtartalom nem változik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a bérbevevő egyéni beszállítási kvótával az ideiglenes átengedés előtt nem rendelkezett, a bérelt beszállítási kvótához tartozó referencia zsírtartalom jelenti a továbbiakban az egyéni referencia zsírtartalmát az ideiglenes átengedés időtartamára vonatkozóan. Abban az esetben, ha a bérbevevő egyéni beszállítási kvótával az ideiglenes átengedés előtt már rendelkezett, a korábban a tulajdonában álló egyéni beszállítási kvótamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalom a bérelt beszállítási kvótamennyiséghez tartózó referencia zsírtartalommal korrigálásra kerül. Az új, rendelkezésre álló zsírtartalom mértékét az MVH által kiadott határozat, illetve hatósági bizonyítvány (kvótaigazolás) tartalmazza.
A bérbeadás jóváhagyásához a bérbeadónak és a bérbevevőnek egyaránt meg kell felelnie az e rendelet 2. § c) pontja szerinti, tejtermelőkre vonatkozó fogalommeghatározásnak, és a bérbeadónak igazoltan (értékesítési bizonylatok, számlák alapján) tejtermelői tevékenységet kell végeznie az adott kvótaévben. A tejtermelő kérelmezheti a tulajdonában lévő egyéni kvótamennyiségek típusai (közvetlen értékesítési, illetve beszállítási) között végleges vagy ideiglenes átcsoportosítást. Az ideiglenes átcsoportosítás arra az adott kvótaévre vonatkozóan érvényes (április 1-jétől a következő év március 31-ig), amelyben a kérelmet a tejtermelő benyújtotta, míg a végleges átcsoportosítás az adott kvótaév kezdetétől az azt követő kvótaévekre is érvényes. A végleges átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév november 30-ig, míg az ideiglenes átcsoportosításra irányuló kérelmet az adott kvótaév február 28-áig nyújthatja be a tejtermelő az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1040) az ÁT Kft.-hez. A határidőben benyújtott kérelem az adott kvótaévre vonatkozik (az adott kvótaév kezdetétől érvényes), míg az ezen időpontot követően benyújtott kérelem elutasításra kerül. Az átcsoportosítás utáni kvótamennyiségek összege nem lehet több, mint az átcsoportosítás előtt.
A benyújtott kvótaátcsoportosítás iránti kérelmet szükséges röviden megindokolni. Ennek hiányában a kérelem nem hagyható jóvá. Beszállítási kvótára történő átcsoportosítás esetén a kérelemhez és annak indoklásához mellékelni kell továbbá annak a felvásárlónak az előzetes szándéknyilatkozatát, aki a többlet tejmennyiséget a tejtermelőtől átveszi.
A kérelem elfogadásáról az MVH határozatot hoz, egyúttal gondoskodik a tejtermelő rendelkezésére álló kvótamennyiségben bekövetkezett változás tejkvóta nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az átcsoportosítás jóváhagyása esetén az új kvótatípusok szerinti termelés és értékesítés az adott kvótaév kezdetétől (április 1-jétől) irányadó.
A tejtermelő a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez címzett fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
Egyéni közvetlen értékesítési tejkvóta beszállítási típusba történő átcsoportosítása esetén az átcsoportosításra kerülő beszállítási kvótához 3,8% referencia zsírtartalom tartozik. Amennyiben a termelő már rendelkezett az átcsoportosítás előtt is beszállítási típusú egyéni kvótával, úgy az ehhez tartozó referencia zsírtartalom, valamint a 3,8%-os érték súlyozott átlaga fogja képezni az átcsoportosítás utáni beszállítási kvóta referencia zsírtartalmát. Kivéve akkor, ha a termelő írásban, előzetesen kéri, és kellőképpen alátámasztja (tejminták akkreditált laboratóriumban történt bevizsgálásáról szóló tanúsítvány vagy vizsgálati jegyzőkönyv másolatai, minimum 3 hónapra visszamenőleg) az átcsoportosítás utáni beszállítási kvóta teljes mennyiségére nézve a már meglévő referencia zsírtartalom alkalmazásának jogosságát.
4.2.4. Gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel kapcsolatos kvótakezelés
4.2.4.1. Gazdasági társaságok átalakulása, kvóták összevonása
A tejtermelők közös tulajdonának megszűnése, illetve gazdasági társaság vagy szövetkezet átalakulása esetén a jogutódokat megállapodásuknak megfelelően illeti meg a kvóta. A megállapodás szerinti kvótafelosztást – az érintett kvótának a nyilvántartásban való átvezetése érdekében – hitelt érdemlően, a megfelelő dokumentumokkal (pl. szerződés, közgyűlés határozata stb.) alátámasztva kell igazolni. Az új kvóta mennyisége nem lehet több, mint az átalakulás előtti kvótamennyiség.
Ha több tejtermelő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít, lehetőség van a kvóták összevonására. Az új kvóta mennyisége nem lehet több, mint az összevonás előtti kvótamennyiség. Ebben az esetben az egyéni kvótákhoz hasonlóan a gazdasági társaság vagy szövetkezet neve alatt fog szerepelni a tejtermelők egyéni kvótáinak összege. A gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjai által értékesített tejmennyiségek szintén összegezve fogják képezni az összevont kvóta kihasználásának megállapítása során a kiindulási alapot.
Ha több tejtermelő gazdasági társaságot vagy szövetkezetet alapít, illetve ha egy tejtermelő gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe lép be, kvótáját a gazdasági társaság vagy szövetkezet részére vagyoni hozzájárulásként átadhatja, vagy ellenérték nélkül használatba adhatja, erre azonban nem kötelezhető. Ebben az esetben az egyéni kvóta a kvótanyilvántartásban, az érintettek írásbeli kérelmére a gazdasági társaság vagy szövetkezet nevére átvezetésre kerül. A vagyoni hozzájárulásként vagy térítés nélkül használatába adott kvóták összes mennyisége nem lehet több, mint a tejtermelő tagok egyéni kvótáinak összege.
4.2.4.2. Szövetkezetek, gazdasági társaságok szétválása
A szövetkezet, gazdasági társaság köteles szétválás, vagy a szövetkezetből, illetve a gazdasági társaságból történő kiválás esetén az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványt (K1092) az ÁT Kft. részére megküldeni, a változást követő 15 napon belül.
4.2.4.3. Szövetkezetbe, tejszövetkezetbe, illetve gazdasági társaságba történő belépés
Amennyiben a tejtermelő szövetkezetbe, tejszövetkezetbe vagy gazdasági társaságba tagként belép, a felek megállapodásának megfelelően egyéni tejkvótáját vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonába átadhatja. A belépés tényét és a bevitt kvóta nagyságát igazolni kell a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság közgyűlésének vagy taggyűlésének tagfelvételi határozatát tartalmazó jegyzőkönyvének, társasági szerződésnek, alapító okiratnak és alapszabálynak másolatával.
A szövetkezetbe, tejszövetkezetbe vagy gazdasági társaságba történő belépéskor a beszállítási típusú kvótához tartozó referencia zsírtartalom és a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonában lévő beszállítási típusú kvótához tartozó referencia zsírtartalmak súlyozott átlaga fogja jelenteni az összevonás utáni kvótához tartozó referencia zsírtartalom értékét.
A szövetkezetbe, tejszövetkezetbe vagy gazdasági társaságba történő belépést a közgyűlés erről szóló határozatának meghozatalát követően 15 napon belül be kell jelenteni az ÁT Kft. felé, mellékelve a közgyűlés határozatának hiteles másolatát.
A tejszövetkezetnek minősülő gazdasági társaság vagy szervezet, amennyiben rendelkezik az MVH általi felvásárlói jóváhagyással, kérelmezheti a tagjai rendelkezésére álló, egyéni beszállítási kvóták tulajdonjog változása nélküli, a tejszövetkezet neve alatt történő egységes kezelését. Ebben az esetben az egységesen kezelt kvóta egyéni kvótaként funkcionál, a tejszövetkezet tagjai által értékesített tejmennyiségek összegezve fogják képezni az egységesen kezelt kvóta kihasználásának megállapítása során a kiindulási alapot. Az egységesen kezelt kvóta túllépése esetén a büntető illeték megfizetéséért a tejszövetkezet a felelős. Az egységesen kezelt kvóta alulteljesítése esetén a megfelelő mennyiség az egységesen kezelt kvóta terhére kerül megvonásra. A megvont mennyiségeknek a tejszövetkezet tagjai felé történő áthárításért a tejszövetkezet a felelős.
4.2.4.4. Szövetkezetből, gazdasági társaságból történő kilépés
A tejtermelő szövetkezetből, tejszövetkezetből, illetve gazdasági társaságból kilép, a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság a termelő számára, a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság kvótatulajdonának a terhére, a közgyűlés vagy taggyűlés határozatának megfelelő egyéni kvótát állapíthat meg. A megállapított kvóta nagysága kizárólag a közgyűlés vagy taggyűlés döntésének a függvénye, és független a tejtermelő által korábban a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság tulajdonába adott kvóta nagyságától. A kilépés tényét és a kiadott kvóta nagyságát igazolni kell a szövetkezet, tejszövetkezet vagy gazdasági társaság közgyűlésének vagy taggyűlésének a kilépésről szóló határozatot tartalmazó jegyzőkönyvének, társasági szerződésnek, alapító okiratnak és alapszabálynak a másolatával.
4.2.5. Kvóta és állatállomány egysége
A kvótatulajdonos 2009. február 28-ig benyújtott írásbeli kérelme alapján a kvóta átírásra kerül a tejtermelőnek minősülő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó javára. Ezen pont szerinti átírás nem minősül az 4.2.1.3. pont szerinti átruházásnak. Elsősorban olyan esetekben kerül sor az alkalmazására, amikor az egyéni tejkvóta, illetve a tejtermelő állatállomány tulajdonjoga nem ugyanannak a termelőnek a tulajdonában van és azt egy név alatt kívánják egyesíteni (pl. családi gazdaság tagjai, vagy közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők, akik közeli hozzátartozói, illetve hozzátartozói viszonyban állnak). Az elhalálozás tényét, a tejtermelői tevékenységet ideiglenesen (a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig) folytató személy adatait, illetve amennyiben a tejtermelő gazdaság felszámolásra került, ennek a tényét az elhalálozást követő 30 napon belül kell bejelenteni az ÁT Kft.-hez, a halotti anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával.
A kvótatulajdonos elhalálozásáról a tejtermelést ideiglenesen folytató személynek haladéktalanul értesítenie kell a kvótatulajdonossal szerződéses jogviszonyban állt felvásárlót. A felvásárló 8 napon belül köteles a K1073, K1074-es formanyomtatványon bejelenteni az ÁT Kft. felé a vele szerződéses jogviszonyban állt tejtermelő elhalálozásának tényét, és az ideiglenesen tejtermelői tevékenységet végző személy adatait. Ha az elhunyt beszállítási kvótával rendelkezett, a bejelentést követően a felvásárló köteles a beszállításokat az ideiglenes tejtermelő nevén nyilvántartani.
A felvásárló köteles külön az elhunyt, illetve külön a tejtermelői tevékenységet ideiglenesen folytató személy beszállításáról éves jelentést készíteni. Közvetlen értékesítési kvóta esetén a tejtermelői tevékenységet ideiglenesen folytató személy kötelezettsége az éves jelentés elkészítése és határidőre történő eljuttatása az ÁT Kft.-hez.
A kvóta örökös vagy örökösök nevére történő átírásához közjegyző által hitelesített, jogerős hagyatékátadó végzés szükséges, amelyből megállapítható az elhunyt neve és az elhalálozás időpontja, valamint az örökösök neve, továbbá az örökölt kvóta nagysága az elhalálozott ügyfél regisztrációs száma, valamint az a tény, hogy az örökösök milyen arányban öröklik az MVH regisztrációs számához kapcsolódó jogosultságokat és kötelezettségeket. Az örökösöknek ezen felül rendelkezniük kell az MVH által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal is.
A kvóta átvezetéséhez szükséges annak tisztázása, hogy az adott kvótaévben teljesített-e az örökhagyó a kvótájára. Ha igen, beszállítási kvóta esetén kérni kell egy, a felvásárló által kiállított hivatalos igazolást az elhalálozás időpontjáig beszállított tej mennyiségéről (kg) és annak zsírtartalmáról (kg). Ha az örökhagyó közvetlen értékesítési kvótával – is – rendelkezett, akkor tejtermelői tevékenységet ideiglenesen folytató személy köteles az elhunyt által vezetett nyilvántartás adatai alapján összesítést készíteni az elhalálozás időpontjáig közvetlenül értékesített tej és tejtermékek mennyiségéről.
Az éves kimutatás elkészítéséért és határidőre történő beküldéséért beszállítás esetén a felvásárló, míg közvetlen értékesítés esetén a tejtermelői tevékenységet ideiglenesen folytató személy vagy az örökös a felelős.
Amennyiben az örökös nem kíván tejtermelési tevékenységet folytatni és az örökölt közvetlen értékesítési kvótát véglegesen átruházza, úgy köteles a fenti összesítést a vevőnek átadni. A közvetlen értékesítési kvótát megvásárló tejtermelő felelős a továbbiakban az éves kimutatás elkészítéséért és határidőre történő beküldéséért.
Amennyiben az örökös nem kíván tejtermelési tevékenységet folytatni és a beszállítási kvótát véglegesen átruházza, úgy köteles a felvásárló által kiállított hivatalos igazolást a vevőnek átadni. A továbbiakban az éves kimutatás elkészítéséért és határidőre történő beküldéséért a vevő felvásárlója a felelős.
Az örökös vagy örökösök nevére az egyéni tejkvótát az MVH az örökös vagy örökösök külön írásbeli kérelmére vezeti át, amelyet a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell az ÁT Kft.-hez benyújtani, amelyhez mellékelni kell a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát. Az MVH határozatában az elhalálozás időpontjára visszamenőlegesen rendelkezik az örökhagyó kvótájának, az örökös vagy örökösök nevére történő átvezetéséről.
4.3. A tejtermelők kötelezettségei
A közvetlen értékesítési kvótával rendelkező tejtermelő köteles az általa értékesített tej, illetve tejtermékek mennyiségéről rendszeres nyilvántartást vezetni az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1099), vagy azzal megegyező adattartalommal. Az adott kvótaévre vonatkozó összesített kimutatást az ÁT Kft. részére minden kvótaévet követően, legkésőbb május 14-én éjfélig az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1090) köteles megküldeni, abban az esetben is, ha az adott kvótaévben nem értékesített közvetlenül tejet vagy más tejterméket.
Amennyiben a közvetlen értékesítést végző tejtermelő az adott kvótaévre vonatkozó, összesített kimutatást nem nyújtja be vagy benyújtja, de hiánypótlásra kötelezték, és ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy újból hiányosan nyújtja be, úgy a határidő, illetve a hiánypótlás határidejének lejártát követően késedelmes naponként a közvetlen értékesítési referenciamennyiség 0,01%-os túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget köteles naponta megfizetni, melynek teljes összege legalább száz eurónak megfelelő forint, de legfeljebb ezer eurónak megfelelő forint lehet. A fizetési kötelezettség pontos mértékét az érvényben lévő átváltási arány figyelembevételével az MVH határozatban állapítja meg.
Ha a közvetlen értékesítést végző tejtermelő az összesített kimutatást június 15-éig nem nyújtja be, akkor az MVH 30 napon belül a tejtermelőt 30 napos határidő kitűzésével teljesítésre szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a termelő közvetlen értékesítési referenciamennyisége az országos tartalék javára megvonásra kerül.
A tejtermelő köteles naprakész nyilvántartást vezetni, és azt az adott kvótaévet követő 3 kvótaévig megőrizni. A nyilvántartásban legalább az alábbi adatokat kell szerepeltetni:
Termékféleségenként, napi bontásban, a termelt, az eladott, vagy ideiglenesen átengedett, illetve eladási céllal képzett készleteket, a termelt, de nem értékesített, vagy átengedett termékeket. A fentieknek megfelelően a nyilvántartásoknak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
– A megtermelt mennyiség (naponta);
– A termelő saját felhasználása (a tejtermelő gazdasághoz tartozó személyek fogyasztásának összege);
– Az állatokkal (borjakkal, malacokkal) felitatott tejmennyiségek;
– Végső fogyasztóknak történt értékesítés, tej és tejtermékek szerinti bontásban;
– Az értékesítési céllal megtermelt, de nem értékesített készletek.
A tejkvótarendszer működésének vonatkozásában az MVH általános ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet – szükség esetén – az ÁT Kft. bevonásával előzetes bejelentés nélkül gyakorolhat. Az MVH által helyszíni ellenőrzésre kiválasztott tejtermelők kötelesek a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében:
– a helyszíni ellenőrök munkáját segíteni,
– a szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat a helyszíni ellenőrök rendelkezésére bocsátani,
– a betárolt készletek ellenőrzését a helyszíni ellenőrök számára lehetővé tenni,
– az állatállomány ellenőrzését a helyszíni ellenőrök számára lehetővé tenni.
A tejtermelőnek a fentiekkel ellentétes magatartása a helyszíni ellenőrzés akadályozásának minősül. Az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést végző helyszíni ellenőrök jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést végzők, illetve az ellenőrzött tejtermelő jelen lévő képviselője írja alá.
A tejkvótarendszerben előírt követelmények teljes körű érvényesülésének érdekében az, Európai Unió előírásainak megfelelően az MVH-nak joga van olyan termelőket is ellenőriznie, amelyek nem rendelkeznek ügyfél-regisztrációs számmal, illetve nem szerepelnek a tejkvóta-nyilvántartásban. Így szükséges azon termelők ellenőrzése is, akik tejkvótával nem rendelkeznek, de felmerül a gyanú, hogy tejet vagy tejterméket közfogyasztásra értékesítenek.
Az ellenőrzés során feltárt esetleges hiányosságok esetén az MVH határozatban állapítja meg a hiányosságokkal arányos jogkövetkezményeket. A határozat ellen, a termelő annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
5.1. A felvásárló meghatározása
Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság vonatkozó jogszabályai alapján „felvásárló”-nak minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, mely a nyers, termelői folyadéktejet a tejtermelőtől átveszi, annak érdekében, hogy
– azt – akár bérfeldolgozás keretében – gyűjtő, csomagoló, hűtő vagy feldolgozó folyamatnak vesse alá, vagy
– azt egy vagy több olyan vállalkozásnak továbbadja, melyek tejet vagy tejterméket kezelnek, vagy feldolgoznak.
Felvásárlónak minősül továbbá egyazon földrajzi terület felvásárlóinak olyan szövetkezése, amely tagjai számára a fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan előírt adminisztrációs és könyvviteli tevékenységet elvégzi.
5.2. A felvásárló jóváhagyása
Felvásárlói tevékenység csak az MVH jóváhagyásával (jóváhagyási szám birtokában) végezhető. A jóváhagyás alapvető feltételei a következők:
– annak igazolása, hogy a kérelmező felvásárló a vonatkozó magyar jogszabályok szerint kereskedői tevékenységet folytathat (megfelelő TEÁOR szám megléte);
– a Magyar Köztársaság területén telephellyel rendelkezik;
– kötelezettségvállalás az átvett tej mennyiségére, minőségére és zsírtartalmára vonatkozó, jogszabályban meghatározott nyilvántartások naprakész és előírásoknak megfelelő vezetésére és azok adatainak havi rendszerességgel az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon (K1070, K1071, K1072, K1075), illetve évente egyszer, kimutatás formájában az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon (K1080, K1081, K1082, K1083) az ÁT Kft. felé való továbbítására.
A jóváhagyás az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványok (K1010, K1011) kitöltése és az MVH-hoz történő megküldése révén kérelmezhető. A kérelem elbírálását követően – amely az MVH általi, a felvásárló telephelyén történő helyszíni ellenőrzést is magában foglalhatja – az MVH határozatot hoz.
A felvásárló a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
5.3. A felvásárló kötelezettségei
5.3.1. A fizetési kötelezettség összegének beszedése:
A felvásárló felelős a jogerősen megállapított fizetési kötelezettség szerinti összeg tejtermelőktől történő beszedéséért és annak az MVH megfelelő számlaszámára, augusztus 31-éig történő befizetéséért. A fizetési kötelezettség szerinti összeget a felvásárlók a tejtermelőknek fizetendő nyerstej átvételi árából – a tejtermelővel kötött megállapodás alapján egy vagy több részletben levonják, vagy bármely más arra alkalmas módon beszedik.
A fizetési kötelezettség szerinti teljes összeget a felvásárlónak abban az esetben is be kell fizetnie a megadott határidőig, ha a tejtermelő azt részére nem fizeti meg. Ebben az esetben a felvásárló polgári peres eljárás keretében érvényesítheti jogait és kaphatja vissza a termelő helyett megfizetett összeget.
5.3.2. Eseti adatszolgáltatás
A beszállított mennyiségekről a felvásárlók kötelesek a kvótaév során bármikor, a velük szerződésben álló tejtermelők (pl. kvótaátruházás alkalmával) vagy az MVH kérésére információt szolgáltatni (igazolást kiállítani). A tejtermelő kérésére kiadott igazoláson kizárólag a tejtermelőre vonatkozó adatok szerepelhetnek, az MVH megkeresésére a felvásárló valamennyi, vele szerződéses jogviszonyban álló tejtermelőre vonatkozó adatot köteles rendelkezésre bocsátani.
A felvásárlók havi kimutatást készítenek, melyet megküldenek az ÁT Kft. részére (legkésőbb a tárgyhót követő hónap 28-áig). A kimutatás tartalmazza a megelőző hónap során felvásárolt tej mennyiségét és tényleges, akkreditált laboratórium eredményei alapján megállapított zsírtartalmát összesítve, illetve tejtermelőnkénti bontásban is. A havi kimutatásnak tartalmaznia kell továbbá a kvótaév során addig teljesített beszállításokra vonatkozó tejmennyiségeket és azok tényleges zsírtartalmát, göngyölítve is. A havi kimutatások megküldésére vonatkozó kötelezettségnek a jelen az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon kell megküldeni.
A felvásárlók minden évben, legkésőbb május 14-én éjfélig kötelesek az általuk, a megelőző kvótaév során átvett tejmennyiségekről és azok tényleges zsírtartalmáról, összegező, illetve tejtermelőnkénti bontásban kimutatást küldeni az ÁT Kft. részére az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon. A kimutatásban a tejmennyiségeket és a hozzájuk tartozó, tényleges zsírtartalomra vonatkozó adatokat kg-ban kell feltüntetni. A havi kimutatásokban feltüntetett adatok összegének, illetve az éves kimutatásban szereplő mennyiségeknek egyezniük kell!
A felvásárlónak jelentési kötelezettsége van abban az esetben is, ha a vele szerződésben álló tejtermelő(k) egyáltalán nem szállított(ak) tejet a részére. Ebben az esetben az éves, illetve havi kimutatásban a termelő teljesítését 0-val kell szerepeltetni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a beküldött havi, illetve éves kimutatás a hiányos adattartalom miatt nem fogadható el, és éves kimutatás esetében, amennyiben a május 14-i határidőt követően kerül sor a hiányosságok pótlására, az e rendelet 13. § (7) bekezdése szerinti pénzügyi szankciót kell alkalmazni. A felvásárlók kötelesek nyilvántartásaikban, valamint havi és éves kimutatásaikban a más felvásárlótól, illetve felvásárlási tevékenységet nem folytató tejfeldolgozótól átvett, valamint annak átadott nyerstej mennyiségét is szerepeltetni.
A felvásárló a havi és éves kimutatást a tejtermelővel történt elszámolásnak megfelelően köteles elkészíteni. A havi és éves kimutatás, valamint a tejtermelővel történt elszámolás adatainak egyezniük kell a felvásárló nyilvántartásának adataival is!
5.3.4. A kvótateljesítések közötti kompenzáció
Magyarországon felvásárlói szintű, illetve országos szintű kompenzáció létezik. Felvásárlói szintű kompenzációra kizárólag az e rendelet 2. § n) pontjában foglaltaknak megfelelő tejszövetkezet jogosult. A kompenzációt mindkét esetben az MVH végzi el, a beérkezett éves jelentések (kimutatások) adatai alapján.
5.3.5. Adminisztráció – a nyilvántartások vezetése és kezelése:
A felvásárló a tárgyév végétől számított 3 évig köteles megőrizni a tejtermelők adatait és beszállításait havi bontásban tartalmazó nyilvántartásokat, továbbá minden idevonatkozó kereskedelmi dokumentumot és levelezést (pl. szállítójegy, tejátvételi bizonylat, számla stb.) A felvásárló felelős a részére beszállított tej mennyiségének nyilvántartásáért, és a tárgyév végétől számított 3 évig köteles megőrizni a neki beszállító más felvásárlók és begyűjtők adatait, illetve valamennyi, a felvásárlói tevékenységhez kapcsolódó dokumentumot és beszállításait havi bontásban. A teljes fenti dokumentációt a felvásárló köteles egy, általa kijelölt helyen tárolni, és a helyszíni ellenőrzés alkalmával hiánytalanul bemutatni. (Nem lehetséges a dokumentáció oly módon történő megbontása, hogy a számlákat a felvásárló a könyvelőnél, míg a többi dokumentumot a saját telephelyén/székhelyén tárolja.)
Amennyiben a tej beszállítását más cég végzi, a tejet kísérnie kell egy származási dokumentumnak, oly módon, hogy az alkalmanként átvett tejmennyiségek mind a termelőnél, mind a szállítónál nyomon követhetőek legyenek. A felvásárló köteles nyilvántartást vezetni minden egyedi szállításról és megőrizni a vonatkozó dokumentációt a tárgyév végétől számított 3 évig.
5.3.6. A tejtermelővel kötött szerződések
A felvásárló köteles a tejtermelővel kötött szerződésről, illetve annak bármilyen okból történő módosulásáról vagy megszűnéséről az ÁT Kft.-t a változás bekövetkeztét követő hónap 28. napjáig értesíteni, az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K1073, K1074).
5.3.7. A termelt tej zsírtartalmának ellenőrzése
A tejtermelő gazdaság vagy a tejtermelő megbízása alapján a felvásárló az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelőegységenként legalább havonta két alkalommal az akkreditált laboratóriumok valamelyikében (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) bevizsgáltatja, a vizsgálatról a laboratórium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány képezi a tejtermelővel történő elszámolás, valamint az MVH-nak megküldött jelentések alapját. A felvásárló saját nyilvántartásának, tejtermelővel történő elszámolásnak, valamint az MVH-nak megküldött jelentések adatainak meg kell egyezniük. A laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet vagy tanúsítványt a felvásárlóknak legalább 3 évig meg kell őrizniük, és helyszíni ellenőrzés során be kell mutatniuk az ellenőrzést végzőknek.
Amennyiben a felvásárlók a fenti kötelezettségnek nem felelnek meg, az MVH az eset súlyosságától függően a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza (mulasztási bírság, jóváhagyás visszavonása).
5.4. Felvásárlók ellenőrzése
A tejkvótarendszer működésének vonatkozásában az MVH általános ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, amelyet az ÁT Kft. bevonásával előzetes bejelentés nélkül gyakorolhat.
Az MVH által helyszíni ellenőrzésre kiválasztott felvásárlók kötelesek a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében:
– a helyszíni ellenőrök munkáját segíteni,
– a szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat és egyéb dokumentumokat a helyszíni ellenőrök rendelkezésére bocsátani,
– a betárolt készletek ellenőrzését a helyszíni ellenőrök számára lehetővé tenni.
A felvásárlónak a fentiekkel ellentétes magatartása a helyszíni ellenőrzés akadályozásának minősül.
A felvásárlóknál lefolytatott ellenőrzések eredményéről az ellenőrzést végző helyszíni ellenőrök jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést végzők, illetve az ellenőrzött felvásárló jelen lévő képviselője látja el aláírásával.
A tejkvótarendszerben előírt követelmények teljes körű érvényesülésének érdekében az MVH minden tejfeldolgozót és tejipari céget, akár végez felvásárlói tevékenységet, akár nem, ellenőrizhet. Az ellenőrzés kiterjedhet olyan természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra is, amelyek nem szerepelnek a tejkvóta-nyilvántartásban, illetve az MVH által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal vagy jóváhagyással nem rendelkeznek.
Az ellenőrzés során feltárt esetleges hiányosságok esetén az MVH határozatban állapítja meg a hiányosságokkal arányos jogkövetkezményeket. A határozat ellen, a felvásárló annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be a 2.2. pont alatti címen.
Minden felvásárlót legalább 5 évente egyszer ellenőrizni kell.
Ha a felvásárló május 14-én éjfélig az összesített éves kimutatást nem küldi be, vagy az a havi kimutatásokhoz képest mennyiségi eltérést mutat, illetve az előírt adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, úgy köteles a határidő lejártát követően a késedelem minden egyes napjára az összes általa felvásárolt tej mennyiségének 0,01%-kal történő túllépése esetére számított fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget megfizetni, ami azonban nem lehet kevesebb, mint 100 €-nak és nem lehet több, mint 100 000 €-nak megfelelő összeg (6. számú példa). A fizetési kötelezettség pontos mértékét az érvényben lévő átváltási arány figyelembevételével az MVH határozatban állapítja meg.
A fenti büntetés kiszámításának alapját, minden esetben a 2.3.3. pontban feltüntetett értékek képezik.
A késedelem miatt keletkezett fizetési kötelezettségről az MVH határozatot hoz. A késedelem miatt fizetendő összeget a határozatban megjelölt bankszámlaszámra, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
Amennyiben a felvásárló havi kimutatást a határidőt követő negyvenöt napon belül, illetve összesített éves kimutatást június 15-ig nem nyújtja be, vagy az a havi kimutatásokhoz képest mennyiségi eltérést mutat, az előírt adatokat nem tartalmazza hiánytalanul, illetve az abban szereplő adatok adminisztratív ellenőrzést követően nem felelnek meg a valóságnak, úgy az MVH a felvásárlót tizenöt napos határidő kitűzésével teljesítésre, illetve a hiányok pótlására szólítja fel, amelynek eredménytelen eltelte után a felvásárlóval szemben mulasztási bírság kerül kiszabásra.
Amennyiben helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az éves kimutatásban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, az MVH az eset súlyosságától függően vagy visszavonja a jóváhagyást, vagy az érintett tej mennyiségével és a szabálytalanság súlyosságával arányos összeg megfizetéséről hoz határozatot. A határozat ellen, a felvásárló annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen. A teljes kvótamennyiség az országos kvótatartalék javára legkésőbb a lezárt kvótaévet követő április 1-jével megvonásra kerül attól a tejtermelőtől, aki a rendelkezésére álló kvóta terhére egy kvótaév során egyáltalán nem termelt és értékesített tejet vagy tejterméket. Amennyiben a tejtermelő legkésőbb a megvonást követő második kvótaév végéig a 2. § c) pontjában előírtaknak ismételten megfelel, azaz tejet (vagy tejterméket) termel és értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás előtti mértékig visszaadásra kerül a termelés folytatását követő kvótaév kezdetétől (4. számú példa). Amíg a termelő egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minősül, és a megfelelő pénzügyi szankcióval sújtandó.
5.5.2. A jóváhagyás visszavonása
A jóváhagyás visszavonására abban az esetben kerül sor, ha az 5.2. pontban megfogalmazott feltételek nem teljesülnek, vagy ha a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a felvásárló hiányos vagy valótlan adatot szolgáltat, illetve a felvásárló kéri a jóváhagyásának a visszavonását.
A jóváhagyás visszavonásáról az MVH határozatban értesíti az érintett felvásárlót.
A felvásárló a határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az MVH Központi Szervéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.
A jóváhagyás visszavonásáról a felvásárlónak 8 napon belül, írásban értesítenie kell a vele szerződésben álló termelőket.
5.5.3. A jóváhagyás ismételt kiadása
A jóváhagyás, a visszavonást követően, legkorábban 6 hónap múlva, a felvásárló írásbeli kérelmére újra megadható, feltéve, hogy a lefolytatott helyszíni és adminisztratív ellenőrzés eredményei alapján a felvásárló eleget tesz a feltételeknek.
egy tejtermelő 1000 kg tejet termelt 4%-os (40 g/kg) tényleges zsírtartalommal. A referencia zsírtartalma 3,8% (38 g/kg). A két zsírtartalmi érték közötti különbség tejkilogrammonként 2 g.
Az eltérés minden egyes 0,1 grammja után 0,18%-kal kell növelni a tej mennyiségét:
Tehát a tejtermelőnek 1036 kilogramm tejjel kell elszámolnia!
egy tejtermelő 1000 kg tejet termelt 3,6%-os (36 g/kg) tényleges zsírtartalommal. A referencia zsírtartalma 3,8% (38 g/kg). A két zsírtartalmi érték közötti különbség tejkilogrammonként 2 g.
Az eltérés minden egyes 0,1 grammja után 0,18%-kal kell csökkenteni a tej mennyiségét:
Tehát a tejtermelőnek 964 kilogramm tejjel kell elszámolnia!
Egy termelő 100 kg beszállítási kvótával rendelkezik. A kvótaév során (legyen a példa kedvéért a 2007/2008-as kvótaév) a felvásárlónak történt beszállításai alkalmával – a zsírtartalom alapján elvégzett korrekciót követően – összesen 50 kg tejet értékesített. Ez az egyéni beszállítási kvóta 50%-os kihasználásának felel meg. Az előírt hetven százalék és a tényleges teljesítés különbsége a következő kvótaév (a 2008/2009. kvótaév) első napjától megvonásra kerül. Ebben az esetben ez 70 – 50 = 20%, azaz 20 kg kvóta megvonását jelenti. A következő kvótaévtől tehát a példában szereplő termelő számára, ennek megfelelően 80 kg beszállítási kvóta áll rendelkezésére, erről a mennyiségről fog kvótaigazolást kapni.
A 70% alatti teljesítés miatt megvont kvóta visszaadása:
A termelő a megvonás kvótaévében (2008/2009.) a megvonás előtti kvótájának a 71%-át teljesíti, így a megvonás előtti kvóta teljes mértékben visszaadásra kerül. Abban az esetben, ha a termelő a kvóta megvonásának az évében (2008/2009.) a rendelkezésére álló kvótánál (80 kg) többet termel, a kvótán felül értékesített mennyiséget, országos beszállítási kvóta túlteljesítése esetén, illetékfizetési kötelezettség terheli.
Abban az esetben, ha a 2008/2009. kvótaévben a teljesítés a 2007/2008. kvótaévben rendelkezésre álló kvóta 70 százaléka alatti, akkor az elvont kvóta véglegesen megvonásra kerül és az országos tartalékba kerül. Az elvont kvóta a 2008/2009. kvótaévben, az országos kompenzációban vesz részt.
A fenti példa táblázatos formában a jobb szemléltethetőség kedvéért:
|
Kvótaév |
2007/2008. |
2008/2009. |
2009/2010. |
|
Rendelkezésre álló kvóta (kg) |
100 |
80 |
100 |
|
Teljesítés (kg) |
50 |
71 |
– |
|
Kvóta megvonás/jóváírás (kg) |
|
–20 |
+20 |
Kvóta nem teljesítése (0%):
|
Kvótaév |
2007/2008. |
2008/2009. |
2009/2010. |
|
Rendelkezésre álló kvóta (kg) |
100 |
0 |
82 |
|
Teljesítés (kg) |
0 |
82 |
– |
|
Kvóta megvonás/jóváírás (kg) |
|
–100 |
+82 |
Egy termelő 100 kg beszállítási kvótával rendelkezik. A kvótaév során (legyen a példa kedvéért a 2007/2008-as kvótaév) nem értékesít tejet. A kvóta a következő kvótaévben (2008/2009. kvótaév) kezdetétől megvonásra kerül. Amennyiben a termelő a megvonás évében (2008/2009.) újra értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás előtti mértékéig a megvonás kvótaévét követő kvótaév április 1-jétől számára visszaadásra kerülhet.
Abban az esetben, ha a termelő a kvóta megvonásának a kvótaévében (2008/2009. kvótaév), mivel egyéni referenciamennyiséggel egyáltalán nem rendelkezik, az általa értékesített tejmennyiség kvóta nélküli termelésnek minősül, és a megfelelő pénzügyi szankcióval sújtandó.
Kvóták ideiglenes átengedése:
|
Kvótaév |
2005/2006. |
2006/2007. |
2007/2008. |
|
Tulajdonában lévő kvóta |
100 |
94 |
100 |
|
Rendelkezésre álló kvóta (kg) |
70 |
94 |
100 |
|
Bérbe adott kvóta (kg) |
30 |
0 |
0 |
|
Teljesítés (kg) |
49 |
71 |
– |
|
Kvóta megvonás/jóváírás (kg) |
0 |
–6 |
+6 |
|
Kvótaév |
2005/2006. |
2006/2007. |
|
Tulajdonában lévő kvóta |
0 |
0 |
|
Rendelkezésre álló kvóta (kg) |
30 |
0 |
|
Bérbe vett kvóta (kg) |
30 |
|
|
Teljesítés (kg) |
15 kg |
|
|
Kvóta megvonás/jóváírás (kg) |
0 |
–6 |
A bérbeadó 05/06 kvótaévben tulajdonában lévő kvótából (100 kg) bérbe adott 30 kg-ot, így a bérbeadónak 70 kg kvóta áll a rendelkezésére, melyet jogkövetkezmények nélkül 70%-ban használhatja ki. A Bérbevevő rendelkezésére álló kvóta 30 kg, melyet jogkövetkezmények nélkül 70%-ban használhatja ki, azonban csak 50%-osan használja ki, így az 50% és 70% közötti különbség (6 kg) megvonásra kerül. Mivel a bérbevevőnek nincsen a tulajdonában kvóta, ezért ez a mennyiség a bérbeadótól kerül megvonásra, így az ő rendelkezésére a 06/07 kvótaévben 94 kg fog állni. Mivel a bérbeadó a megvonás évében (06/07) a megvonás előtti kvótájának a 71%-át teljesíti, így a megvonás előtti kvóta visszaadásra kerül.
Egy felvásárló a teljes kvótaév alatt 1 000 000 kg tejet vásárolt fel a 6. pont szerinti korrekció elvégzését követően. Az éves kimutatás beküldésével 10 napot késett. A fenti mennyiségnek 0,01%-a 100 kg tejnek felel meg. A 100 kg tejre vonatkozó illeték a 2.3.3. pont alapján 30,91 € (a 2005/2006. kvótaévben). Ezt az összeget kell naponta megfizetni, azaz a 10 napra vetítve összesen 309,1 €-t, amely 260 Ft-os árfolyamot feltételezve mintegy 80 360 Ft-nak felel meg.
2. számú melléklet a 43/2008. (IV. 4.) FVM rendelethez
Az országos referenciamennyiséget (országos kvóta) a mindenkor hatályos 1788/2003/EK rendelet 1. számú melléklete, a kvótához tartozó referencia zsírtartalmat a 2. számú melléklete határozza meg. Tényleges zsírtartalom megállapításához akkreditált laboratóriumok:
a) Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Budapesti Nyerstejminősítő Laboratórium,
b) Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Gödöllői Nyerstejminősítő Laboratórium.
