2008. évi XLV. törvény

1. § (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.

(2) A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.

2. § E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – azokban az egyéb közjegyzői eljárásokban is alkalmazni kell, melyeket az adott eljárást szabályozó jogszabály közjegyzői nemperes eljárásnak minősít.

3. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.

(2) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető.

(3) Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt.

(4)² Ha

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke a döntését – a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt – megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.

(6) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(7) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró közjegyzőt – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a területi, illetve az országos kamara elnöke jelöli ki.

(8) A területi, illetve az országos kamara elnökének e § szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

4. § (1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(2) Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

(3) Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni.

(4)³ Ha a kérelmező jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és a központi ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

(5) Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a közjegyző illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5. § (1) A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül.

(2) A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja.

(3) A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye érvénytelen.

6. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell

(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani.

7. § (1)⁴ A közjegyző – a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül – felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg.

(2) A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.

8. § (1) Az eljárásban költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye.

(2) A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti díjjegyzékben állapítja meg.

(3) A fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja.

9. §⁵ (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha

(2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a kérelmezőtől eltérő személyt az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.

(3) Ha a kérelmezőtől eltérő személy az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja.

(4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendő a szemletárgynak a közjegyző előtti felmutatása, a közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenő, vagy engedély nélkül eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna.

10. § A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül

11. §⁶ (1) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha

(2) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. § szerinti előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a 7. § (3) bekezdése szerint el kellett volna utasítania.

12. § (1) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

(2)⁷ Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.

(3)⁸ Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait kell alkalmazni.

(4) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye lehet.

12/A. §¹⁰ Ha a kérelmező, illetve – azokban az eljárásokban, melyekben a kérelmezőnek ellenfelet kell megjelölnie – az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.

12/B. §¹¹ A hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása, továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1)¹² A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú.

(2)¹³ A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.

14. § Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.

15. § (1) Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.

(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.

16. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye

(2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.

(3)¹⁵ Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, a 24–27/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell.

18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.

19. § (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:

(2) Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell.

(3)¹⁷ A 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a kérelmező arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínűsítenie kell.

(4)¹⁸ A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.

20. § (1) Ha az előzetes bizonyítást – a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt – haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyző hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése miatti akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a területi kamarát.

(2) A területi kamara a közjegyző értesítését követően haladéktalanul másik közjegyzőt rendel ki az eljárás lefolytatására.

21. § (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő (e címben a továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a közjegyző elutasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.

(3)¹⁹ A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban – a szakértő kirendelése tárgyában – bizonyításnak nincs helye.

(4)²⁰ Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére.

22. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található.

23. § (1)²¹ Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:

(2)²² Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.

24. §²³ A közjegyző a 7. § megfelelő alkalmazásával felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a 7. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával a kérelmet elutasítja, illetve az eljárást megszünteti.

25. § (1) A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.

(2)²⁴ A kirendelésre kerülő szakértő személyéről – a fél meghallgatása nélkül – a közjegyző dönt.

26. § (1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.

27. § (1) A közjegyző a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja.

(2)²⁵ Ha az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem fedezi, a közjegyző az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a még szükséges összeg bizalmi őrzésbe helyezésére.

(3) A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg.

(4) A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.

(5) A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését szabályozó jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak.

27/A. §²⁶ A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, ha a megkereső törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértői véleménybe való betekintés engedélyezésére is.

27/B. §²⁸ (1) Ha valamely állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményben (a továbbiakban: közgyűjtemény) őrzött, állami tulajdonban állóként nyilvántartott, a kulturális javak körébe tartozó vagyontárgyra vagy vagyontárgyegyüttesre (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) vonatkozóan a vagyontárgy állami tulajdonjogának gyakorlására jogosult szervezet (a továbbiakban: az állami tulajdonjog gyakorlója) a vagyontárgy kiadására irányuló külön eljárásban megállapítja, hogy a vagyontárgy kiadható, de a kiadásra igényt bejelentő a vagyontárgyra vonatkozó örökösi minőségét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, a közjegyzőtől kérheti a vagyontárgyra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás lefolytatását, és valószínű örökösi bizonyítvány kiadását.

(2) Ezen alcím alkalmazásában örökhagyó: a közgyűjteményben elhelyezett vagyontárgy utolsó ismert tulajdonosa.

(3) Az eljárásra a vagyontárgy fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes. Ha a kérelem több, különböző helyen fekvő vagyontárgyat érint, a kérelmező választása szerinti közjegyző jár el. Ha egy székhelyen – vagy a fővárosban egy működési körzetben – több közjegyző működik, a kérelmező választása szerinti közjegyző jár el.

27/C. §²⁹ (1) A kérelem előterjesztéséért – az előterjesztéssel egyidejűleg – a közjegyző számára a közjegyzői díjszabásról szóló miniszteri rendeletben megállapított díjat kell fizetni. Az eljárásban további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:

(3) A kérelemhez csatolni kell

27/D. §³⁰ (1) A közjegyző a kérelem beérkezésétől – ha a kérelem hiányainak pótlására van szükség, akkor a hiányok pótlásától – számított 30 napon belül

(2) A valószínű örökösi bizonyítvány a kérelemtől eltérően nem állítható ki.

(3) Ha a kérelmező a kérelem hiányait – ideértve a közjegyzői díj megfizetésének elmulasztását is – a hiányok pótlására vonatkozó felhívásban megszabott határidő alatt nem pótolja, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

27/E. §³¹ (1) A valószínű örökösi bizonyítvány kizárólag a vagyontárgy kiadására vonatkozó eljárásban a vagyontárgyat őrző közgyűjteménynél használható fel. Ezt a rendelkezést a valószínű örökösi bizonyítványban fel kell tüntetni.

(2) A valószínű örökösi bizonyítványt a közjegyző az országos kamara honlapján 15 napra közzéteszi.

(3) Aki a kérelmezőnek a valószínű örökösi bizonyítvány szerinti valószínű örökösi jogcímét vitatja, az a közzétételi határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt a valószínű örökösi bizonyítvány ellen kifogást terjeszthet elő az ügyben eljáró közjegyzőhöz.

(4) A kifogásban elegendő előadni, hogy a kifogás előterjesztője a valószínű örökösi bizonyítványban foglaltakkal nem ért egyet, ezt meghaladóan a kifogást részletezni, valamint megindokolni nem kell. A valószínű örökösi bizonyítványnak a (3) bekezdésben meghatározott határidő alatti minden megtámadását kifogásnak kell tekinteni.

(5) A kifogást a kérelmezővel közölni nem kell.

(6) Határidőben előterjesztett kifogás esetén a közjegyző a valószínű örökösi bizonyítvány hatálytalanságát állapítja meg. A hatálytalanságot megállapító végzést a kifogás előterjesztőjének is kézbesíteni kell, de a végzés ellen a kifogás előterjesztője nem élhet fellebbezéssel.

(7) Az elkésett kifogást a közjegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzést a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni, aki a végzés ellen fellebbezéssel élhet.

(8) Ha a valószínű örökösi bizonyítvány ellen a (3) bekezdésben meghatározott határidőben kifogást nem terjesztettek elő, azt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A valószínű örökösi bizonyítványnak a kérelmező részére kézbesített példányán fel kell tüntetni, hogy az ellen a határidő alatt kifogást a közjegyzőhöz nem terjesztettek elő.

(9) A valószínű örökösi bizonyítvány ellen fellebbezésnek nincs helye. A valószínű örökösi bizonyítványban foglaltakat sérelmesnek tartó fél – a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után – az igényeit csak bírósági úton, az ellenérdekű féllel szemben érvényesítheti.

27/F. §³² (1) Az eljárásban

(2) Az eljárásban a Pp.-nek a kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közjegyző a kérelmet, valamint a kifogást – hiánypótlási felhívás nélkül – hivatalból elutasítja, ha a kérelmező a kérelem előterjesztésével, a kifogás előterjesztője a kifogás előterjesztésével egyidejűleg a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének szabályszerűen nem tett eleget.

(3) Ha a fél a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettségének nem tett szabályszerűen eleget – ideértve azt is, ha a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettség a kérelem vagy a kifogás előterjesztése után következett be, és a fél a kézbesítési megbízott megjelölését előidéző ok bekövetkezésével egyidejűleg, külön felhívás nélkül a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget –, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére nem lehet kézbesíteni, a közjegyző az iratot hirdetmény útján kézbesíti. A hirdetményt kifüggeszteni nem kell, azt a Pp.-nek a hirdetmény bíróságok központi honlapján történő közzététele szabályai megfelelő alkalmazásával, kizárólag az országos kamara honlapján kell közzétenni.

(4) A közjegyző az iratot is a fentiek szerinti módon, hirdetmény útján kézbesíti annak a félnek is, akinek az irat azért nem volt kézbesíthető, mert az általa megadott címen a posta közlése szerint a címzett fél ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, avagy a kézbesítés a posta közlése szerint a levélszekrény hiánya miatt nem volt teljesíthető.

27/G. §³³ A közjegyző a kérelem előterjesztéséért megfizetett díjról a valószínű örökösi bizonyítvány vagy az annak hatálytalanságát megállapító végzés kézbesítésével együtt a kérelmezőnek a megfizetett díj összegét feltüntető elismervényt is kézbesít. A megfizetett díjat az állam viseli. A kérelmezőnek a díjat az állami tulajdonjog gyakorlója téríti meg az elismervény alapján.

28. § (1) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel.

(2) Ezen alcímben értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van.

29. § Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

30. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:

(2) A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.

31. § (1) Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem elutasításának, a közjegyző hirdetményt tesz közzé.

(2) A hirdetmény tartalmazza

(3) A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyző a hirdetményt megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételéről.

(4) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, melyben a hirdetmény a közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg.

(5)³⁵ A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a központi értéktárat és az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet is értesíti.

32. § A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül elutasítja, ha

33. § Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet, hogy további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe.

34. § (1)³⁹ Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be, a közjegyző az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását – a körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidővel – visszavonja.

(2) Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja.

(3) Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül az is, ha

(4) A közjegyző az e § alapján hozott végzéseit közli a kérelmezővel, az értékpapír kiállítójával, a központi értéktárral és az egyéb érdekelttel.

(5)⁴⁰ A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek.

35. § A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet.

36. § Ezen alcím rendelkezéseit

36/A. §⁴³ (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.

(3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.

(5) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak és igazolásnak nincs helye.

(6)⁴⁴ A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására – a felek választása szerint – az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.

36/B. §⁴⁵ (1) A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

(2) A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.

(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a 36/A. § (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről, a közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a kérelemhez a 36/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésekről szóló megállapodásukat.

(4) Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.

(5) A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt legkésőbb a meghallgatáson kéri.

(6) Ha a meghallgatáson – a halasztás esetét kivéve – bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti.

36/C. §⁴⁶ (1) Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.

(2) Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn.

36/D. §⁴⁷ (1) A felek – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.

(2) A közjegyző a felek kérelmére az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő – a közjegyzői díjon és költségtérítésen kívüli egyéb – eljárási költségekről.

(3) A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A végzések ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.

(4) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.

(5)⁴⁸ A közjegyző a hivatalos statisztikáról szóló törvényben (a továbbiakban: Stt.) meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a közjegyzői eljárás során kezeli a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésével kapcsolatos, népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, a közjegyző által szolgáltatandó adatokat.

36/E. §⁵⁰ (1) Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza

(2) Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha

(3) Az élettársi nyilvántartásba újabb, az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat nem jegyezhető be, amíg a korábban nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat fennállását az élettársi nyilvántartás igazolja.

(4) Az élettársi nyilvántartás tartalma:

(5)⁵¹

(6)⁵² Az élettársi nyilvántartás közhitelesen tartalmazza az élettársaknak a (4) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt adatait.

(7) Az élettársi nyilvántartás az adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.

(8) Az élettársi nyilvántartás adatait a közjegyző és az országos kamara kezeli. Az országos kamara működteti a nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló, folyamatosan a felhasználók rendelkezésére álló informatikai alkalmazást. Az országos kamara a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatokban bekövetkezett változásokat és a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatokat a nyilvántartásban átvezeti, e célból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől elektronikus úton adatot igényelhet.

(9)⁵³ Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

36/F. §⁵⁴ (1) A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre vagy az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat esetén bármelyik élettárs kérelmére indul. Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

(2) A közjegyző az élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozat megtétele előtt – az általános kioktatási kötelezettsége keretében – az élettársat arról is tájékoztatja, hogy mi tekintendő élettársi kapcsolatnak, az hogyan keletkezik, hogyan szűnik meg és milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár.

(3) Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.

(4) A közjegyzőnek az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló végzése tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzésre kerülő adatokat is; a jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének. A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejűleg, a fellebbezésre tekintet nélkül jegyzi be.

(5) Ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti. Az értesítési cím megállapítása céljából a közjegyző térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.

(7)⁵⁵ Az eljárásban bizonyításnak nincs helye.

36/G. §⁵⁶ (1)⁵⁷ A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.

(2) Az országos kamara az élettársi nyilvántartásból az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.

(3) Az élettársi nyilvántartásból annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(4) Az élettársi nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít

(5) A napló adatait azok keletkezésétől számított 100 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(6) A napló adatait az országos kamara a 36/G. § (3) bekezdése szerint eljárva továbbíthatja.

(7) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt – bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.

(8)⁵⁸ A közjegyző a Stt.-ben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a közjegyzői eljárás során kezeli a nyilvántartott élettársi kapcsolatokra vonatkozó, népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, a közjegyző által szolgáltatandó adatokat.

36/H. §⁶⁰ (1) A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (a továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződések) országos nyilvántartásában (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.

(2) A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara működteti.

(3) A nyilvántartást

(4) A nyilvántartás – ellenkező bizonyításig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.

36/I. §⁶¹ (1) A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.

(2) A kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen – közösen – terjeszthetik elő. A közjegyző a kérelmezők személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.

(3) A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

36/J. §⁶² (1) Ha a közjegyző vagyonjogi szerződést foglal közjegyzői okiratba, ennek tényét a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a szerződést kötő felek közös kérelmére jegyzi be a nyilvántartásba, a jelen alcím szerinti eljárásban.

(2) A közjegyző – alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatás nélkül – bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,

(3) A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül.

(4) A közjegyző a szerződő feleknek a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki.

36/K. §⁶³ (1) A nyilvántartás tartalmazza:

(2) A nyilvántartás adatairól közigazgatási hatóság, közigazgatási szerv, bíróság, bírósági végrehajtó, ügyész, nyomozó hatóság, terrorizmust elhárító szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv az országos kamarától közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet. Az adatigénylés megkezdésekor az annak alapjául szolgáló eljárás tárgyát és ügyszámát, az igényelt adat tekintetében az adatigénylőt az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adatkezelésre feljogosító törvényi rendelkezést, valamint az adott személy beazonosításához szükséges valamennyi adatot elektronikus úton az országos kamara rendszere számára rendelkezésre kell bocsátani.

(2a)⁶⁴ Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a: Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(3) A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek valamelyikének az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megadása és az ehhez fűződő jogi érdek igazolása alapján történhet. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. A lekérdezés eredményéről a közjegyző – kérelemre – tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.

(4) A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel.

(5) A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.

(6) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít

(7) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt – bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.

(8) A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni. A nyilvántartás adatait az országos kamara a vagyonjogi szerződés bejegyzésének időpontjától számított 100 évig kezeli, ezt követően gondoskodik azok megsemmisítéséről.

(9) Az országos kamarának biztosítania kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait az országos kamara a (2) bekezdésnek megfelelően eljárva továbbítja.

(10)⁶⁵ A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerződése iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a nyilvántartást, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerződést beszerzi.

36/L. §⁶⁷ (1) A közjegyző a letevő kérelmére, a Polgári Törvénykönyv szerinti közjegyzői letét útján történő teljesítése céljából letéti eljárást folytat le; a közjegyzői letét a bírósági letéttel azonos hatályú. Dematerializált értékpapír közjegyzői letét tárgya nem lehet.

(2) Ha a letét tárgya értékpapír vagy más okirat, azt a letéti kérelemhez mellékelni kell; a kérelmet személyesen kell előterjeszteni. A közjegyző a letéti tárgy nélkül benyújtott letéti kérelem átvételét megtagadja, amelyről végzést hoz, és azt a kérelmezőnek kézbesíti.

(3) A letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell meg jelölni és azt a kérelem előterjesztését követően – az eljárás költségeivel együtt – az országos kamara letéti számlájára forintban kell megfizetni.

(4) A letétbe helyezendő pénzösszeg és a letét után kamat nem jár. Ha az eljárás költségeit a kérelmező maradéktalanul nem fizette meg, a letétbe helyezendő pénzösszegből, illetve a letétből az levonható.

36/M. §⁶⁸ (1) Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek illetékességi területén

(2) Ha a közjegyző a letét elfogadása iránti kérelmet elutasítja, erről végzést hoz, és azt a letéti kérelmet előterjesztőnek kézbesíti, a végzés jogerőre emelkedését követően pedig intézkedik a letétbe helyezni kívánt pénzösszeg visszafizetése iránt.

(3) A közjegyző a letét elfogadásáról külön végzést nem hoz, hanem a letéti kérelmet „A közjegyző a letétet elfogadta” záradékkal látja el.

(4) A letét elfogadását megtagadó végzés jogerőre emelkedését követően a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át; az átvétel elmulasztása esetén a közjegyző a letenni kívánt tárgyat – kivéve ha jogszabály a letét őrzésének megszüntetését írja elő – őrzésében tartja úgy, mintha azt letétként elfogadta volna.

36/N. §⁶⁹ (1) A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a közjegyző a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.

(2) A jogosult a letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a letét visszaadását 5 éven belül kérheti.

(3) A letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni. A letét végrehajtás alá vonása esetén – a fennálló követelése erejéig – mindenki mást megelőző kielégítési elsőbbség illeti meg a letéti eljárási költségeinek jogosultját.

36/O. §⁷⁰ (1) A letét kiutalásáról végzéssel az a közjegyző dönt, aki a letét elfogadásáról határozott. A letét kiutalásának kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból van helye; hivatalból akkor van helye a letét kiutalásának, ha a letéti kérelemben meghatározott őrzési idő eltelt.

(2) Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye vagy a részesedés mértéke vitás, a közjegyző felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági, hatósági határozattal, személyazonosságát pedig az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni.

(3) A letétet – a letevő eltérő nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a kiutaló végzés jogerőre emelkedése után lehet kiadni.

(4) A letét őrzésének megszüntetésére akkor kerül sor, ha a letét elfogadását megtagadó vagy a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt kiutalni nem lehet vagy a letéti tárgyat a letevő vagy a jogosult nem veszi át.

36/P. §⁷² (1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult, illetve kötelezett halála vagy megszűnése esetén a jogutód, illetve a jogosult vagy kötelezett kérelmére a közjegyző határoz a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről.

(2) A kérelemhez csatolni kell

(2a)⁷⁵ Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a cégmásolatot nem csatolja a kérelemhez, a közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi be.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben, ha a szétválás olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új szervezetet hoznak létre, hanem már működő szervezetbe lépnek be tagként, a cégmásolatból, másolatból ennek kell kitűnnie.

(4) Az eljárásban a közjegyző a kérelemhez csatolt iratok alapján dönt, egyebekben az eljárásban bizonyításnak nincs helye.

(5) A közjegyző a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről.

(6)⁷⁶ Az (1)–(5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult, illetve kötelezett személyében átalakulás vagy egyesülés folytán bekövetkező jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetésére.

37. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 38. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba.

38. §⁷⁷ Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

39. § (1) E törvénynek az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában szóló 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet szerint az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránt folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt elvégzett eljárási cselekmények megtartják hatályukat és jogkövetkezményeik fennmaradnak.

(2) Ha az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránti eljárásban a közjegyző a törvény hatálybalépését megelőzően hirdetményt bocsátott ki, annak a hirdetmény e törvény szerinti adatait tartalmazó kivonatát a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény kivonatának közzétételéről. A hirdetmény kivonatában az értékpapír vagy okirat bemutatására nyitva álló határidő kezdő időpontjaként a hirdetmény bíróság hirdetőtábláján történő kifüggesztésének időpontját kell feltüntetni.

(3) Az elveszett értékpapír vagy okirat megsemmisítése iránti eljárásban a hirdetményi határidő 1 év.

(4) A hirdetmény kivonatának közzétételére a hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

40. §⁹⁰ Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

41. §⁹¹

42. §⁹²