• Tartalom

9/2008. (IV. 10.) KvVM rendelet

9/2008. (IV. 10.) KvVM rendelet

a Lázbérci Tájvédelmi Körzet bővítéséről

2008.04.18.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Védetté nyilvánítom, és az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 9/1975. számú határozatával védetté nyilvánított, valamint a Lázbérci Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 136/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségű Lázbérci Tájvédelmi Körzethez csatolom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Nekézseny közigazgatási területén lévő, 097/19 és 098 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 1,07 ha kiterjedésű területet (a továbbiakban: bővítési terület).

2. § A védetté nyilvánítás célja a jelentős természeti értékekkel rendelkező, a Csernely-patak mentén jellemző növénytársulások – félszáraz, illetve mezofil gyepfoltok, valamint puhafás ligeterdő, bennük több védett növényfajjal [például borzas len (Linum hirsutum)] – és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek [például a fokozottan védett haris (Crex crex)] életfeltételeinek biztosítása.

3. § (1) A bővítési terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), amely ellátja a bővítési terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket.

(2) A bővítési terület természetvédelmi kezelési tervét a melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 9/2008. (IV. 10.) KvVM rendelethez

A Lázbérci Tájvédelmi Körzet bővítési területének természetvédelmi kezelési terve

1. GYAKORLATI TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK


– A területen található természetes társulások [puhafa ligeterdő (Salicetum albae-fragilis), mezofil rét (Pastinaco-Arrhenatheretum) és félszáraz gyep (Polygalo-Brachypodietum pinnati)] rekonstrukciója és fenntartása.

– A terület természetes élőhelyeire jellemző növény- és állatfajok – így a borzas len (Linum hirsutum), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros), haris (Crex crex) – megóvása.

– A terület további természeti értékeinek feltárása érdekében a természetvédelmi célú kutatások feltételeinek biztosítása.

– A terület oktatási célú bemutatása.

2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK


– A dombvidéki patakvölgyekre jellemző életközösség diverzitásának fokozása, védett fajok megtelepedésének elősegítése aktív élőhelyfejlesztési tevékenységgel.

– A terület természetes állapotára jellemző társulások rekonstrukciója és fenntartása a természeti értékek megóvásával.

– A védett, illetve a természetvédelmi szempontból értékes fajok rovására terjeszkedő fa- és lágyszárú fajok eltávolítása (szükség esetén vegyszeres kezeléssel).

– A felhagyott szántó területek gyeppé való átalakítása.

3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek kezelése

– A természetvédelmi célok elérése érdekében a felhagyott szántó területek gyeppé való átminősítésével egyidőben el kell kezdeni e területeken az extenzív rétgazdálkodást.

– A területen található természetes gyeptársulások beerdősülésének megakadályozása érdekében a vegetációs időszakon kívül, havas, fagyott vagy száraz talajviszonyok mellett szárzúzózást kell végezni.

– Az akácot és más inváziós növényfajokat el kell távolítani (szükség esetén vegyszeres kezeléssel).

– Biztosítani kell a terület évenkénti nyár végi kaszálását. A kaszálás során a terület 20%-át éves váltásban érintetlenül kell hagyni.

– A kaszálás időpontját az igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell. A természetvédelmi hatóság időszakosan korlátozhatja a kaszálást.

– A lekaszált szénát a kaszálás időpontját követő egy héten belül le kell hordani a területről.

– Tilos a gyep felülvetése, lazítása, műtrágyázása, szántása.

– Az idős fűz egyedeket meg kell tartani (természetes pusztulásuk után holtfaként).

– Tilos a legelőgazdálkodás és a gyep erdősítése.

– Valamennyi természetvédelmi kezelési, gazdálkodási tevékenység végzése során kímélni kell a védett növény- és állatfajokat és azok élőhelyeit.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Vadgazdálkodás

– A területen vadgazdálkodási létesítmények nem helyezhetők el.

3.2.2. Közlekedés

– Burkolt és burkolatlan utak nem alakíthatók ki a területen.

– A területre gépkocsival behajtani csak természetvédelmi kezelés, jogszerűen végzett egyéb tevékenység, illetve a természetvédelmi hatóság engedélyével végzett kutatás érdekében szabad.

3.2.3. Terület- és földhasználat

– A területen épület, építmény – beleértve a vonalas létesítményeket, infrastruktúrát is – létesítése tilos.

3.2.4. Látogatás

– A terület gépjárművel nem látogatható. A gyalogos látogatók számára természetvédelmi érdekből a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére