9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás
a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról*
2008.11.08.
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ában foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – jelen utasítás mellékleteként a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.
2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó engedélyezési eljárások tekintetében a döntési jogosultsággal rendelkezők körének meghatározásáról szóló 17/2008. (III. 26.) GKM utasítás.
3. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kapcsán felmerülő humánpolitikai intézkedéseket a kihirdetéstől számított 30 napon belül kell végrehajtani.
(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján szükségessé váló belső szabályozások módosítását az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kell közzétenni.
(Dr. Szabó Pál)
A miniszterelnök helyett jóváhagyom:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
Melléklet a 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasításhoz
A KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköre
1. § (1) A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Alkotmány és más jogszabályok, valamint a Kormány és a miniszterelnök a hatáskörébe utal.
(2) A miniszter a jogszabályokban meghatározott irányító, ellenőrző és hatósági feladatait, jogkörét a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezete útján gyakorolja.
(3) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenyégét, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A miniszter vezeti a minisztériumot, munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) megállapított rend szerint az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: felsővezetők) segítik.
A minisztérium jogállása és alapadatai
2. § (1) A minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi közigazgatási szerv.
(2) A minisztérium székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3–7.
(3) A minisztérium alapadatai:
a) megnevezése: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium;
c) angol megnevezése: Ministry of Transport, Telecommunications and Energy;
d) német megnevezése: Ministerium für Verkehr, Telekommunikation und Energiewesen;
e) francia megnevezése: Ministčre des Transports, des Communications et de l’Énergie.
A minisztérium szervezete
3. § A minisztérium szervezete a miniszter irányítása alatt működő államtitkárból, kabinetfőnökből, szakállamtitkárokból, miniszteri kabinetből, főosztályokból, az államtitkár irányítása alatt működő titkárságból és szakállamtitkárból, valamint a kabinetfőnök és a szakállamtitkárok irányítása alatt működő főosztályokból és titkárságokból áll.
A minisztérium szervezeti egységei
és felügyeleti rendjük
4. § (1) A minisztérium szervezeti egységei: miniszteri kabinet, főosztály, titkárság, osztály. A főosztályok az SzMSz 3. függelékében foglaltak szerint tagozódnak osztályokra; a főosztályi feladatok osztályok közötti megoszlását a főosztályok – kabinetfőnök által jóváhagyott – ügyrendje tartalmazza.
(2) A minisztérium nem önálló szervezeti egysége az osztály és a titkárság.
(3) A minisztérium tevékenységét végző szervezeti egységek:
d) EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
e) Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály
f) Államtitkár titkársága
g) Koordinációs szakállamtitkár titkársága
i) Parlamenti és Koordinációs Főosztály
j) Közlekedési Szakállamtitkár titkársága
k) Közúti és Vasúti Infrastruktúra Főosztály
l) Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya
m) Közlekedési Szabályozási Főosztály
n) Elektronikus Hírközlési és Postaügyi Főosztály
o) Gazdasági és Ágazatfinanszírozási szakállamtitkár titkársága
p) Humánigazgatási Főosztály
q) Költségvetési Főosztály
r) Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztály
s) Finanszírozási és Közlekedési Programok Főosztálya
t) Energetikai szakállamtitkár titkársága
u) Energiagazdálkodási és Szabályozási Főosztály
v) Környezetvédelmi, Megújuló Energiahordozó és Energiatakarékossági Főosztály.
(4) A minisztérium szervezeti és felügyeleti rendjét az 1. függelék tartalmazza. A 2. függelék rendelkezik az egyes főosztályok/vezetők a korábbi szervezeti rendhez képest beálló jogutódlásának egyes kérdéseiről.
(5) A 3. függelék tartalmazza a szervezeti egységek részletes feladatait.
(6) A miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmények) felsorolását és szakmai felügyeleti rendjét az 5. függelék tartalmazza. A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység felelős:
a) a többségi állami tulajdonú társaságok, illetve az intézmények által ellátandó állami (alap-, köz-) feladatok meghatározásáért,
b) azok az a) pontban meghatározott feladatok jogszabályban, létesítő okiratban, utasításban és más egyéb dokumentumban való rögzítésének előkészítéséért,
c) a társaságok és intézmények szakmai feladat ellátásának ellenőrzéséért, értékeléséért,
d) az intézmények, valamint a társaságok és a minisztérium közötti feladatmegosztás kialakításáért, és
e) az együttműködés szabályozásának előkészítéséért.
(7) A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység a szakmai felügyelet körében hozott intézkedésekről, előterjesztésekről – a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatása mellett – köteles értesíteni a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztályt.
(8) A szakmai feladatok ellátásának szervezéséért felelős szervezeti egység az intézménnyel kapcsolatos fejlesztési igényeket, projektjavaslatokat tár a megfelelő szervezeti egységek elé, és az intézmény működését befolyásoló projektekben közreműködik.
(9) A miniszter tulajdonosi vagy vagyonkezelői jogkörébe tartozó gazdasági és közhasznú társaságok tulajdonosi (részvényesi) jogait a magyar állam mint tulajdonos nevében a miniszter gyakorolja, aki a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztálynak az államtitkár útján tett előterjesztése alapján hozza meg a tulajdonosi (részvényesi) határozatokat, adja ki a képviseletre szóló meghatalmazásokat és mandátumokat.
A vezetői fórumok rendje a minisztériumban
Koordinációs értekezlet
5. § (1) A Koordinációs Értekezlet célja a tárgyhéten esedékes feladatok, események számbavétele, az azokkal kapcsolatos feladatok meghatározása, kiadása.
(2) A Koordinációs Értekezlet hetente, a hét első munkanapján, 9 órakor tart ülést.
(3) A Koordinációs Értekezlet résztvevői: a miniszter, az államtitkár, a kabinetfőnök, a szakállamtitkárok, a kommunikációs igazgató mint tagok, valamint az értekezlet vezetője által esetenként meghívott más személyek.
(4) A Koordinációs Értekezletet a miniszter, távolléte esetén az államtitkár vezeti.
(5) A tagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy helyettesítheti, azzal, hogy a szakállamtitkárokat csak az általuk kijelölt főosztályvezető, a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.
(6) Az értekezlet napirendjére csak a kabinetfőnök által jóváhagyott téma kerülhet; a napirenden nem szereplő más kérdés az értekezlet vezetőjének egyetértésével vethető fel.
(7) Az értekezletet előkészítése, az értekezlet emlékeztetőjének elkészítése, és az abból eredő feladatok kiadása a Miniszteri Kabinet feladata.
Kormányülést megelőző értekezlet
6. § (1) A kormányülést megelőző értekezlet célja a kormányülésen a tárcát képviselő állami vezető felkészítése.
(2) Az értekezlet hetente, a kormányülés napján, 8 órakor, illetve a rendkívüli kormányülés időpontjához igazodóan tart ülést, időtartama 1 óra.
(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter vagy az államtitkár, kabinetfőnök, kommunikációs igazgató, koordinációs szakállamtitkár, mint tagok, továbbá az adott kormányülésre felkészítőt író szervezeti egységek vezetői, valamint az értekezlet vezetője által esetenként meghívott más személyek.
(4) Az értekezletet a kormányülésen részt vevő állami vezető vezeti.
(5) A tagokat – akadályoztatásuk esetén – az általuk megbízott személy helyettesítheti, azzal, hogy a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.
(6) Az értekezletet előkészítése, az értekezlet emlékeztetőjének elkészítése, és az abból eredő feladatok kiadása a Miniszteri Kabinet feladata.
Kormányülés utáni tájékoztató értekezlet
7. § (1) A kormányülés utáni tájékoztató értekezlet célja a kormányülésen született döntések ismertetése, a minisztérium által teljesítendő feladatok felelőseinek meghatározása, a feladatok kiadása.
(2) Az értekezlet hetente, a kormányülést követően, illetve a rendkívüli kormányülés időpontjához igazodóan tart ülést, időtartama 1 óra.
(3) Az értekezlet résztvevői: a miniszter vagy az államtitkár, kabinetfőnök, a kommunikációs igazgató, a szakállamtitkárok, valamint az értekezlet vezetője által esetenként meghívott más személyek.
(4) Az értekezletet a kormányülésen részt vett állami vezető, vagy az általa ezzel megbízott állami vezető vezeti.
(5) A tagokat akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személy helyettesítheti, azzal, hogy a szakállamtitkárokat csak az általuk kijelölt főosztályvezető, a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.
(6) Az értekezletet előkészítése, az értekezlet emlékeztetőjének elkészítése, és az abból eredő feladatok kiadása a Miniszteri Kabinet feladata.
Az államtitkári értekezlet utáni tájékoztató értekezlet
8. § (1) Az államtitkári értekezlet utáni tájékoztató értekezlet célja az államtitkári értekezleten született döntések ismertetése, a minisztérium által teljesítendő feladatok felelőseinek meghatározása, a feladatok kiadása.
(2) Az értekezlet hetente, az államtitkári értekezletet követően tart ülést, időtartama: fél óra.
(3) Az értekezlet résztvevői: az államtitkár vagy a kabinetfőnök, a kommunikációs igazgató, valamint az értekezlet vezetője által esetenként meghívott más személyek.
(4) Az értekezletet az államtitkári értekezleten részt vett vezető vezeti.
(5) A résztvevőket – akadályoztatásuk esetén – az általuk megbízott személy helyettesítheti, azzal, hogy a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.
(6) Az értekezletet előkészítése, az értekezlet emlékeztetőjének elkészítése, és az abból eredő feladatok kiadása a Miniszteri Kabinet feladata.
Miniszteri biztos, munkacsoport
9. § (1) A miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. §-ában foglaltak alapján kiemelt fontosságú feladat ellátására – normatív utasítással – miniszteri biztost nevezhet ki.
(2) A miniszter a Tv. 67. §-ában foglaltak alapján eseti feladat elvégzésére – normatív utasítással – munkacsoportot hozhat létre.
Munkabizottságok
10. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására (döntés-előkészítés, javaslattétel, szervezés, koordináció stb.) a minisztériumban a 11–15. §-ban meghatározott munkabizottságok működnek:
Közbeszerzési Bizottság
11. § (1) A Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: KB) állandó és ideiglenes tagokból áll, elnöke a Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztály Közbeszerzési Osztályának vezetője. Állandó tagjai a Tervezéskoordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztály Közbeszerzési Osztályának vezetője, a Jogi Főosztály, a Költségvetési Főosztály és a Miniszteri Kabinet vezetői által jelölt köztisztviselő. Ideiglenes tagja a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy általa jelölt köztisztviselő.
(2) Az állandó tagokat jelölő szervezeti egységek vezetői – az állandó tag akadályoztatása esetére – egy vagy több állandó póttagot is jelölnek.
(3) A Közbeszerzési Bizottság állandó tagjait, valamint póttagjait a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár bízza meg.
(4) A Közbeszerzési Bizottság titkársági feladatait a Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztály látja el.
(5) A Közbeszerzési Bizottság ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.
(6) A Közbeszerzési Bizottság feladatkörébe tartozik
a) a minisztériumnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó beszerzéseinek megvalósítására irányuló eljárásban a minisztérium beszerzéseinek lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket rögzítő szabályzatban foglalt döntések meghozatala,
c) a mindenkori közbeszerzési kötelezettség legalsó értékhatára alatti beszerzésekre vonatkozó szerződéstervezetek véleményezése,
d) a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések ellenőrzése és felügyelete.
(7) Jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti képviseletet a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által kijelölt vagy megbízott személy látja el.
Az egyes hírközlési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezetek
Kijelölő Bizottsága (Kijelölési Bizottság I.)
12. § (1) Az egyes hírközlési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezetek Kijelölő Bizottsága feladata az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 13/2003. (X. 3.) IHM rendeletben foglaltak végrehajtása.
(2) A bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll. A tagok személyére vonatkozó javaslatot az ágazatot felügyelő felelős szakállamtitkár a kabinetfőnök útján terjeszti a miniszter elé.
(3) A bizottság szükség szerint ülésezik, amelynek összehívásáról a bizottság titkársági feladatait ellátó Elektronikus Hírközlési és Postaügyi Főosztály gondoskodik.
Az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek
Kijelölő Bizottsága [Kijelölési Bizottság II.]
13. § (1) Az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek Kijelölő Bizottsága feladata az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról szóló 2/2004. (I. 5.) GKM rendelet foglaltak végrehajtása.
(2) A bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll. A tagok személyére vonatkozó javaslatot az ágazatot felügyelő felelős szakállamtitkár a kabinetfőnök útján terjeszti a miniszter elé.
(3) A bizottság szükség szerint ülésezik, összehívásáról a bizottság titkársági feladatait ellátó Közlekedési Szabályozási Főosztály gondoskodik.
A közlekedési szakterületen a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek Kijelölő Bizottsága [Kijelölési Bizottság III.]
14. § (1) Feladata a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet, illetve a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet alapján a közlekedési ágazatban a megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölése.
(2) A bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll, tagjainak kijelöléséről a jogszabály rendelkezik.
(3) A Bizottság szükség szerint ülésezik, összehívásáról a Bizottság titkársági feladatait ellátó Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya gondoskodik;
15. § (1) A Kitüntetési Bizottság feladata a miniszter által adományozható elismerések elbírálásának előkészítése. Vezetője a kabinetfőnök, tagjai: a kabinetfőnök és a Humánigazgatási Főosztály vezetője által kijelölt egy-egy fő (állandó tagok). A bizottság munkájába eseti meghívottként bárkit meghívhat. Az érdekképviseleti szervek javaslatot tehetnek miniszteri elismerés adományozására.
(2) A bizottság titkársági feladatait a Humánigazgatási Főosztály látja el.
Lakásügyi Bizottság
16. § (1) A Lakásügyi Bizottság feladata a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó kérelmek döntés-előkészítése.
(2) A bizottság elnöke a Humánigazgatási Főosztály vezetője, tagjai: a Jogi Főosztály és a Költségvetési Főosztály egy-egy kijelölt köztisztviselője, továbbá egy, a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervek által együttesen delegált személy, valamint egy, építésügyi-műszaki vagy banki-pénzügyi szakértelemmel rendelkező minisztériumi munkatárs. A Bizottság szükség esetén más személyeket is bevonhat a munkájába.
(3) A Bizottság titkársági feladatait a Humánigazgatási Főosztály látja el.
A munkavégzés szabályai
17. § (1) A munkavégzés általános szabályait, a minisztériumi köztisztviselők feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint ennek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, miniszteri utasítások, illetve szabályzatok tartalmazzák.
(2) A felsővezetők, a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (papír alapú vagy elektronikus feljegyzés), kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzítenie kell. A köztisztviselők – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.
(3) A minisztériumi köztisztviselők a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselőkkel, valamint a minisztériumi felsővezetőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali (szolgálati) út betartásával tartanak kapcsolatot. A beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás az így meghatározott rendben történik. A hivatali (szolgálati) utat (alá-, illetve fölérendeltségi viszony) az 1. függelék szerint kell értelmezni. A szolgálati út meg nem tartásának indokáról a köztisztviselők közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.
(4) A köztisztviselők az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján – az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik.
(5) A vezetői megbízású köztisztviselők – általános szabályként – az adott ügyben illetékes (személyre szóló munkaköri leírással rendelkező) köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A felsővezetők, valamint a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettesét – szükség szerint – tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.
(6) A Minisztérium nevében egyeztetés csak állami vezető, vagy vezetői megbízású köztisztviselő utasítására folytatható, amelyről az egyeztetésen elsőhelyi szakmai felelősként résztvevő szervezeti egység vezetője által jóváhagyott emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetők készítésére vonatkozó részletes szabályokról külön miniszteri utasítás rendelkezik.
(7) A Minisztérium hivatalos álláspontját tartalmazó nyilatkozat csak felsővezetői jóváhagyással, a kabinetfőnök egyidejű tájékoztatása mellett tehető.
A hatáskörök gyakorlása
18. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység vagy személy, illetve bizottság rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, akinek, illetve amelynek a hatáskörét az SzMSz megállapítja.
(2) A szervezeti egység vezetője az ügyintézés és a döntés jogát a szervezeti egység hatáskörébe tartozó bármely ügyben magának tarthatja fenn.
(3) Vitás kérdés, véleményeltérés esetén a vitában érintett szervezeti egységek vagy személyek közös felettes vezetője jogosult dönteni az ügy intézésének módjáról.
(4) A Minisztériumban az ügyek intézése során az irányítási láncolaton alapuló szolgálati utat mindenkinek meg kell tartania.
(5) Az államtitkár és a kabinetfőnök feladatkörével összefüggő ügyben halaszthatatlan esetben közvetlenül utasítást adhat az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység köztisztviselőjének. Erről a köztisztviselő a szervezeti egység vezetőjét, utóbbi pedig a szervezeti egységet irányító felsővezetőt haladéktalanul tájékoztatja.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottak szerint közvetlenül kapott utasítás végrehajtását – ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik – a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.
A főosztályok közötti kapcsolatok,
az ügyintézés szabályai, felelősségi rend
19. § (1) A főosztályok a 3. függelékben meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek. A 3. függelékben meghatározott feladatkörrel rendelkező főosztályok megkeresésének a megkeresett főosztályok kötelesek eleget tenni.
(2) A főosztályok feladataikat – általános szabályként – főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben az a főosztály a főfelelős, amelynek hatáskörét az SzMSz megállapítja; e szabálytól a miniszter rendkívüli esetben eltérhet. A főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében – önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell a szervezeti egységet irányító felsővezetőt, valamint mindazon főosztályokat, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.
(3) A döntés meghozatalában közreműködő főosztály felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő főosztály(ok) közötti véleményeltérés esetén az ügyet döntésre elő kell terjeszteni az érdekelt főosztályok felett közvetlen felügyeletet gyakorló felsővezető részére.
(4) Ha valamely intézkedés más főosztály hatáskörét is érinti vagy az intézkedés más főosztály tevékenységére jelentős hatással van, illetőleg ha az intézkedés ismerete más főosztály munkájának ellátásához szükséges, az intézkedést láttamoztatni kell az adott ügyben érdekelt főosztály vezetőjével. A láttamozás elmaradásából adódó felelősség az ezt a kötelezettséget megszegő főosztály vezetőjét terheli.
Kiadmányozás
20. § (1) A kiadmányozási jog az arra feljogosított köztisztviselőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezését jelenti. Ez utóbbi tartalmazza különösen
a) az intézkedések (szóbeli, írásbeli) jóváhagyásának,
b) az érdemi döntés meghozatalának,
c) az írásbeli intézkedés irattárba helyezésének
jogát.
(2) A kiadmányozási jog a minisztert – hatáskörén belül – korlátlanul, a felsővezetőket – az irányításuk alá tartozó területeken – általános jelleggel, a főosztályok vezetőit a hatáskörükbe tartozó ügyek vonatkozásában illeti meg. E jogot távollétükben vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel írásban megbízott vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselő gyakorolhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv/szervezeti egység vezetője nevében jár el.
(3) A közigazgatási egyeztetésre érkezett kormányelőterjesztés-tervezetekre, miniszterirendelet-tervezetekre vonatkozóan kialakított minisztériumi állásfoglalást tartalmazó levelet a koordinációs szakállamtitkár kiadmányozza.
(4) A minisztériumon belüli ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket az adott ügyekben hatáskörrel rendelkező vezetői megbízású köztisztviselő vagy az általa felhatalmazott más köztisztviselő írhatja alá.
(5) A bíróság előtti peres ügyekben a bírósági beadványokat a Jogi Főosztály vezetője jogosult aláírni; a képviseleti jogot a perben eljáró köztisztviselőre átruházhatja. Munkaügyi perekben a Humánigazgatási Főosztály vezetője jogosult a bírósági beadványokat aláírni; e jogkörét a perben eljáró képviselőre átruházhatja. Amennyiben jogvitában más szervezeti egység képviseli a minisztériumot, az adott perben a kiadmányozás joga a szervezeti egység ügyben eljáró köztisztviselőjét illeti meg.
Ügyintézési szabályok
21. § (1) A minisztériumba beérkező ügyiratokat általános szabályként a beérkezés napjától számított 30 napon belül kell elintézni, kivéve, ha jogszabály, a Kormány ügyrendje vagy minisztériumi felsővezető, vezetői megbízatású köztisztviselő vagy az SzMSz más határidőt állapít meg, vagy a rendkívüli sürgősség más határidő megállapítását igényli.
(2) A köztársasági elnöktől, az állami vezetőktől, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, a legfőbb ügyésztől, az országgyűlési biztosoktól, a főpolgármestertől, a megyei önkormányzati közgyűlések elnökeitől érkezett ügyiratokat – ha a megkeresés más határidőt nem tartalmaz – 10 munkanapon, a miniszterelnöktől érkezetteket 3 munkanapon, az országgyűlési képviselői megkereséseket 15 munkanapon, illetve az Országgyűlés Házszabálya által előírt határidőn belül kell elintézni.
(3) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. Az ügyiratok elintézési határidejére vonatkozóan utasítást – saját hatáskörük keretében – a felsővezetők és a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők adhatnak. Az így megállapított határidő módosítására a határidő megállapítója, illetve annak felettese jogosult. Az egyes ügyek intézésére vonatkozó minisztériumon belüli határidőket úgy kell megállapítani, hogy a minisztériumot kötelező határidő megtartható legyen. Valamely véleményezésre megállapított belső határidő eredménytelen leteltét – ha a határidő hosszabbítását nem kezdeményezték – egyetértő állásfoglalásnak kell tekinteni.
(4) Szervezeti, illetőleg személyi változás, valamint hosszabb távollét esetén az ügyek átadás-átvételének rendjét a Közszolgálati Szabályzat állapítja meg.
(5) Az iratkezeléssel, valamint a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályokról külön szabályzat rendelkezik.
A közvélemény és a média tájékoztatásának
szabályai
22. § A tájékoztatás szabályairól, a minisztérium kommunikációjának rendjéről külön miniszteri utasítás rendelkezik.
Az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó engedélyezési eljárások tekintetében
a döntési jogosultsággal rendelkezők körének meghatározása
b) az Ávr. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerződés megkötéséhez szükséges miniszteri egyetértés megadásakor, illetve megtagadásakor;
c) az Ávr. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerződés rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges miniszteri egyetértés megadásakor, illetve megtagadásakor;
e) a központi költségvetési szervek elhelyezése körében az Ávr 53. §-ának (4) bekezdésében meghatározott miniszteri egyetértéshez kötött esetekben, az egyetértés megadása, illetve megtagadásakor;
f) a központi költségvetési szervek vagyonkezelési szerződésének az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 59. §-ának (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata során az Ávr. 54. §-ának (6) bekezdésében meghatározott egyetértés megadása, illetve megtagadásakor
a miniszter jár el a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztálynak az államtitkár útján készített felterjesztése alapján.
(2) Amennyiben az intézményekkel, valamint a társaságokkal állami vagyon kezelésére kötött, a Vtv. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti vagyonkezelési szerződés az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl a miniszter jóváhagyását írja elő arra az (1) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) Amennyiben jelen feladatok, döntések végrehajtása a minisztérium könyvvezetési és számviteli feladatait is érinti, úgy az eljárásokról – az annak eredményeként kiállított dokumentumok (így különösen vagyonkezelési szerződés, miniszteri nyilatkozat) egy eredeti példányának megküldésével – a Költségvetési Főosztály vezetőjét a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály tájékoztatja.
II.
FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
A miniszter
24. § (1) A miniszter mint a Kormány tagja, az Alkotmányban és más jogszabályokban, valamint az Országgyűlés és a Kormány által egyébként meghatározott rendben a feladat- és hatáskörébe utalt esetekben önállóan jár el, és ezért felelősséggel tartozik.
(2) A miniszter ellenjegyzi a köztársasági elnöknek az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylő azon intézkedését, amely jogszabály, vagy a Kormány döntése alapján a feladat- és hatáskörébe tartozik.
(3) A minisztert távolléte esetén
a) az Országgyűlés ülésén az államtitkár, ez utóbbi akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter,
b) a Kormány ülésén az államtitkár,
c) az Országgyűlés bizottsága ülésén az államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt más felsővezető vagy állásfoglalásra feljogosított más vezetői besorolású köztisztviselő,
d) a Kormány kabinetjeinek ülésén az államtitkár helyettesítheti.
a) részt vesz az Országgyűlés munkájában,
b) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában,
c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében a Kormány által megállapított módon és rendben, a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, gyakorolja az irányítási (felügyeleti) és tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott szervek és szervezetek felett,
d) jóváhagyja a központi állami, illetve a központi államigazgatási szervek részére készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, írásbeli anyagokat, és gondoskodik a nevezett szervek határozataiból adódóan a minisztériumra háruló közigazgatási feladatok végrehajtásáról,
e) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó esetekben gyakorolja a jogszabályalkotás, valamint törvény és kormányrendelet vonatkozásában a jogszabály-előkészítés jogát,
f) ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat.
(5) A minisztérium irányítása keretében a miniszter különösen:
a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, és azt jóváhagyásra a miniszterelnök elé terjeszti,
b) meghatározza a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének szakmai rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait,
c) irányítja az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének munkáját,
d) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét és ennek végrehajtásáról szóló éves ellenőrzési beszámolót,
e) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetési tervét,
f) gyakorolja a kitüntetések (címek), szakmai elismerések alapításával, adományozásával és megvonásával összefüggő, jogszabályokban meghatározott jogokat,
g) gondoskodik a miniszter feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, kormányzati intézkedések végrehajtásáról,
h) meghatározza az általa alapított gazdasági társaságok alapító jogai gyakorlásának rendjét, a hozzá rendelt tartós és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok képviseleti, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendjét,
i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve saját hatáskörében fenntartott ügyekben.
a) gyakorolja a részére külön szabályzatban megállapított és az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,
b) dönt a Miniszteri Kabinetben miniszteri (fő)tanácsadói munkakörök létesítéséről, illetve e munkakörök politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősítéséről, valamint kinevezésükről.
Az államtitkár
25. § (1) Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörű helyettese.
(2) Az államtitkár a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörében részt vesz az államtitkári értekezleten.
(3) Az államtitkárt – akadályoztatása esetén – a koordinációs szakállamtitkár helyettesíti.
(4) Az államtitkár az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységét a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, valamint az érintett főosztályok és titkárságok támogatásával végzi.
(5) Az államtitkár átruházott hatáskörben gyakorolja a miniszternek a Nemzeti Hírközlési Hatóság felügyeletével összefüggő hatásköreit.
(6) Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek, illetve a miniszternek felelősséggel tartozik.
A szakállamtitkár
26. § (1) A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.
(2) A szakállamtitkár felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.
a) biztosítja – a feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi esetben – a javaslatok, előterjesztések kidolgozását és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról,
b) felelősségi körében irányítja a jogszabályok, a valamint az állami irányítás egyéb eszközeinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
c) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti egységeknek és azok vezetőinek munkáját,
d) külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat,
e) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában,
f) biztosítja a minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyekben,
g) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást,
h) ellátja azokat az egyéb hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, vagy az államtitkár a személyes hatáskörébe utal
i) szakmai felügyeletet lát el az 5. függelékben hozzárendelt intézmények tekintetében,
j) kezeli a szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait.
A koordinációs szakállamtitkár
27. § A koordinációs szakállamtitkár – a II. fejezet 26. §-ában foglaltakon túl, kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörében – a következő feladatokat látja el:
a) felelős a minisztérium munkatervének előkészítéséért,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszternek a Kormány munkatervéhez tett javaslatainak előkészítését,
c) ellenőrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, és erről rendszeresen tájékoztatja a kabinetfőnököt,
d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,
e) felelős a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei tervezetei észrevételezésének és véleményezésének koordinációjáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,
f) kiadmányozza a kormányzati döntés-előkészítés során adott tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt, és szignálja a minisztérium szervezeti egységeinek a közigazgatási egyeztetés során a minisztériumhoz más tárcáktól beérkező tárcaészrevételt vagy tárcavéleményt,
g) a kormányzati döntés-előkészítés keretében a minisztériumba érkezett egyéb megkeresések tekintetében kijelöli a tárcaálláspont kialakítását összehangoló szervezeti egységet, továbbá gondoskodik a beérkezett anyag részére történő haladéktalan megküldéséről,
h) felelős a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, az államtitkári értekezlettel, a szakmapolitikai értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért, kijelöli a felkészítő anyagok előkészítéséért felelős szervezeti egységet,
i) az államtitkár akadályoztatása esetén részt vesz az államtitkári értekezleten,
j) ellenőrzi a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés szabályainak megtartását,
k) kezeli a szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait.
Gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár
28. § A gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár – a II. fejezet 26. §-ában foglaltakon túl minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében – felelős
a) a működés pénzügyi feltételeinek meghatározásáért, a gazdálkodás szabályainak megtartásáért,
b) a minisztérium gazdálkodási feladatainak koordinálásáért és végrehajtásáért, a gazdálkodási információs rendszer működtetéséért,
c) a minisztérium személyzeti ügyeinek a jogszabályok és belső szabályzatokkal összhangban történő intézésének figyelemmel kiséréséért,
d) a jogszabályi rendelkezésekre tekintettel, a minisztérium személyi juttatási rendjének, létszám- és bérgazdálkodásának, jutalmazási rendjének , továbbá a személyi juttatások terhére történő egyéb kifizetések rendjére vonatkozó javaslattétel kialakításáért,
e) a költségvetési-gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, dokumentációs tevékenység ellátásának irányításáért,
f) az oktatás (köz- és felsőoktatás) állami feladatainak teljesítéséből eredő tárcafeladatok ellátásáért, a társadalombiztosítással és az egészségügyi és nyugdíjszabályozással, a foglalkoztatás-szabályozással és foglalkoztatás politikával és a lakáspolitikával kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításáért,
g) a minisztérium által irányított tevékenységek és szervezetek informatikai munkájának tárcaszintű koordinációjáért; kapcsolatos tárcaálláspont képviseletéért,
h) az alábbi testületekben a tárcaálláspont képviseletéért és részvételért;
ha) Közigazgatási Informatikai Bizottság,
hb) Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács,
hc) Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács,
hd) Lakáscélú Állami Támogatások Tárcaközi Bizottsága,
i) a fogyatékkal élőkkel és hátrányos helyzetűeket képviselő civil szervezetekkel való kapcsolattartásért,
j) a foglalkoztatással összefüggő nemzetbiztonsági szabályok betartásának és informatikai működés biztonságának felügyeletérért,
k) az iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartásért,
l) a fogyatékkal élőket és a hátrányos helyzetűeket képviselő civil szervezetekkel való kapcsolattartásért.
A kabinetfőnök
29. § (1) A kabinetfőnök tevékenységét a miniszter közvetlen irányítása alatt végzi.
(2) A kabinetfőnök a miniszternek felelős a Miniszteri Kabinet és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.
(3) A kabinetfőnök önállóan jár el a miniszter által meghatározott feladatok tekintetében.
(4) A kabinetfőnök ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a miniszter személyes feladatkörébe utal.
(5) A kabinetfőnök különös feladatai azonosak a II. fejezet 26. §-ában a szakállamtitkár részére megállapított feladatokkal.
(6) A kabinetfőnök a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében:
a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,
b) irányítja az európai uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az Európai Uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,
c) kezeli a szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatait.
Főosztályvezető
30. § (1) A főosztályvezetőt a miniszter bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.
(2) A főosztályvezető a jogszabályok, az SzMSz előírásai és a vezetők utasításai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály munkáját, ellátja a személyes hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A főosztályvezető felelős az 5. függelékben hozzárendelt társaságok és intézmények szakmai munkájával kapcsolatos minisztériumi feladatok minisztériumon belüli koordinálásáért.
(4) A főosztályvezető külön utasítás szerint ellátja a hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat.
(5) A főosztályvezető külön szabályzat szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.
(6) A főosztályvezető felelős
a) a főosztály munkájának irányításáért és biztosítja, hogy a főosztály tevékenysége megfelelően illeszkedjék a miniszter feladat- és hatásköréhez,
b) a főosztály területén a minisztérium más főosztályai közötti együttműködéshez (koordinációhoz) szükséges feltételek megteremtésének kezdeményezéséért,
c) a hatáskörébe tartozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek aktualizálásáért és karbantartásáért.
(7) A főosztályvezető feladata
a) a főosztály részletes ügyrendjének és a személyekre lebontott munkaköri leírások összeállítása, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzése, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékelése, a főosztályon belüli dokumentációs rend megszervezése,
b) a főosztály feladatkörébe tartozó esetekben javaslatok, előterjesztések kidolgozása, a felsővezetők jóváhagyása alapján a minisztériumi álláspont képviselete, a felsővezetői intézkedést szükségessé tevő ügyekben előterjesztés megtétele a hatáskörrel rendelkező felsővezető részére,
c) a főosztály feladatkörébe tartozóan
ca) részvétel a feladatkörébe tartozó ügyek esetében az egyes nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá az ebből adódó hazai feladatok végrehajtásában,
cb) gondoskodás a minisztérium által különböző hazai szervekkel, szervezetekkel (pl. kamarák, érdekképviseletek, szakmai szövetségek, regionális szervezetek, egyetemek, főiskolák) megkötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok végrehajtásáról,
cc) részvétel a Kormány és más központi szervek által létrehozott (tárcaközi) szakmai bizottságok, más testületek munkájában,
cd) a tevékenységét irányító vezető által meghatározott döntés-előkészítési feladatok ellátása,
ce) gazdálkodás a hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatokkal, költségkeretekkel, valamint azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátása.
A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető
31. § (1) Főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízást a miniszter adhat.
(2) A főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői megbízású köztisztviselő a felsővezetőktől és a főosztályvezetőktől kapott utasítások, a jogszabályok és az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység (osztály) tevékenységét.
(3) Az önálló szervezeti egységet vezető főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.
(4) A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felelős
a) szakmai felettesei által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásáért, érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a minisztériumi képviselet ellátásáért,
b) az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselőinek munkaköreire vonatkozó javaslat kidolgozásáért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékeléséért,
c) az osztály ügykörét érintő, a minisztérium más szervezeti egységei és más szervek által készített anyagok, javaslatok (előterjesztések) véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó és a Kormány, valamint a kabinetjei részére készülő előterjesztések, jelentések, tájékoztatók és egyéb anyagok kidolgozásáért.
(5) A főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő (több főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő esetében a főosztályvezető által kijelölt főosztályvezető-helyettes) vagy ilyen megbízású köztisztviselő hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető – a főosztályvezető távollétében, annak jogkörében eljárva – helyettesíti a főosztályvezetőt.
A vezetői megbízatással nem rendelkező köztisztviselő
32. § (1) A vezetői megbízatással nem rendelkező köztisztviselő – a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzatban előírtak szerint – a felettük közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezetői megbízású köztisztviselő által feladatkörükbe utalt ügyek (hivatalos ügyek) ellátásáért önálló felelősséget visel.
(2) A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős
a) az ügyek – a minisztérium vezetői által meghatározott, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló – folyamatos intézéséért,
b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért,
c) a szükséges belső és külső egyeztetés (koordináció) eredményes megvalósításáért,
d) az általa alkalmazott, vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal, kormányzati döntésekkel való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért,
e) a minisztérium informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek – a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelő – rendeltetésszerű használatáért.
(3) A köztisztviselő a feladatkörébe tartozó ügyekben önállóan is eljárhat a minisztériumi főosztályoktól közvetlenül kapott megkeresés alapján, azonban a megkeresésről és intézkedéseiről köteles a vezetői megbízással rendelkező közvetlen szakmai felettesét tájékoztatni.
Ügykezelő
33. § Az ügykezelő a közigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőkre a köztisztviselőkre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.
III.
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE
A miniszter által gyakorolt munkáltatói jogkörök
34. § (1) A miniszter gyakorolja a jogszabály, a Kormány és a miniszterelnök által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, így:
a) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a szakállamtitkár kinevezésére és felmentésére,
b) véleményezi a miniszterelnök javaslatát az államtitkár kinevezésére a köztársasági elnök felé,
c) gyakorolja a vezetői megbízás és annak visszavonása jogkörét a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára,
d) kinevezi és felmenti a miniszteri biztosokat,
e) javaslatot tesz a miniszterelnöknek az államtitkár alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti eltérítésére,
f) át nem ruházható hatáskörében a szakállamtitkár alapilletményét – a miniszterelnök jóváhagyását követően – a vonatkozó jogszabály szerinti mértékben megemelheti,
g) át nem ruházható hatáskörében dönt a köztisztviselők alapilletményének a vonatkozó jogszabály szerinti mértékben történő megemeléséről vagy csökkentéséről, a munkáltatói jogkört gyakorló felsővezető javaslatára,
h) át nem ruházható hatáskörében dönt a kabinetfőnök, valamint a főosztályvezető alapilletményének a Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése szerinti megemeléséről, vagy csökkentéséről a vezetői munkájuk értékelésétől függően, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára,
i) dönt – a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára – a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozásáról és visszavonásáról.
Az államtitkár, a szakállamtitkár és a kabinetfőnök által gyakorolt munkáltatói jogkörök
35. § (1) Az államtitkár, a szakállamtitkár és a kabinetfőnök gyakorolja a kinevezési, felmentési, illetménymegállapítási munkáltatói jogkört az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével.
(2) Az államtitkár, a szakállamtitkár és a kabinetfőnök javaslatot tesz a miniszternek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői tekintetében vezetői megbízásra, illetve annak visszavonására, szakmai tanácsadói, főtanácsadói cím adományozására, az alapilletmény eltérítésére.
A gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által gyakorolt munkáltatói jogkörök
36. § A gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár a 34–35. §-okban foglaltak kivételével
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat
aa) a kirendeléssel (befogadással), ösztöndíjas és önkéntes alkalmazásával, kapcsolatos munkáltatói intézkedések,
ab) az éves szabadság megállapítása,
ac) a jubileumi jutalom megállapítása,
ad) az Mt. 10. §-án alapuló munkáltatói intézkedések, a munkabér téves kifizetése, a foglalkoztatottal szembeni kárfelelősség és fizetési felszólítás érvényesítése, a jogviszony megszűnése esetén a kötelező szabadságmegváltás
tekintetében, valamennyi köztisztviselő vonatkozásában;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat
ba) a központi állományba helyezés és annak megszűntetése,
bb) a központi állományba tartozó személyekkel kapcsolatban valamennyi munkáltatói jog
tekintetében, a tartósan távollevők foglalkoztatási jogviszonya vonatkozásában;
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a prémiuméves programban részt vevő foglalkoztatottak esetében a szerződés módosítása tekintetében.
A főosztályvezető által gyakorolt
munkáltatói jogkörök
37. § A főosztályvezető a 34–36. §-okban foglaltak kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egység köztisztviselői felett.
IV.
ELŐTERJESZTÉSEK, JOGSZABÁLYOK,
AZ IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI
Az előterjesztések
38. § (1) A Kormány és kabinetjei részére szóló minisztériumi előterjesztések elkészítéséért – a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a minisztérium belső szabályzatai figyelembevételével – az ügyben hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője a felelős.
(2) Az egyeztetések lefolytatását követően véglegesített előterjesztés és jogszabály tervezetek miniszteri jóváhagyására vonatkozó eljárási rendet külön szabályzat tartalmazza. A Kormány és kabinetjei részére készített és jóváhagyott előterjesztések, valamint az Országgyűlés, illetve bizottságai részére készített előterjesztések benyújtásáról a Parlamenti és Koordinációs Főosztály intézkedik.
(3) A vezetői fórumokra előterjesztést felsővezető, valamint – felsővezetői jóváhagyást követően – az adott ügyben hatáskörrel rendelkező főosztályvezető készíthet, illetve nyújthat be.
Jogszabályok előkészítése
(1) A miniszter – feladat- és hatáskörében eljárva, törvényben vagy a Kormány rendeletében kapott felhatalmazás alapján – miniszteri rendeletet ad ki. A rendelet kiadásában a miniszter nem helyettesíthető.
(2) Jogszabály szakmai koncepcióját és szakmai tervezetét a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység készíti elő, a tervezettel kapcsolatos kodifikációs tevékenységet a Jogi Főosztály végzi.
(3) Amennyiben jogszabály kiadása jogharmonizációt igénylő uniós jogi aktussal való összeegyeztethetőség megteremtése céljából szükséges, az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozat szerinti jogharmonizációs javaslat minisztériumon belüli egyeztetésének lefolytatása – az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály folyamatos tájékoztatása mellett – a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység; tárcaközi egyeztetésének – a 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozatban foglaltak szerinti – lefolytatása az EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály feladata.
(4) A jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésére vonatkozóan a IV. Fejezet 38. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az EU tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti, bejelentési kötelezettség alá eső jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés lefolytatása után a Notifikációs Központot működtető minisztérium részére meg kell küldeni.
(5) A külső szervektől véleményezésre érkező jogszabálytervezetekre a minisztériumi álláspont kialakítása – a tervezet tartalmától függően – a hatáskörrel rendelkező főfelelős szervezeti egység feladata. Jogszabálytervezetre és jogszabály tervezetet tartalmazó kormány-előterjesztésre a főfelelős által kialakított tárcavéleményt annak aláírásra történő felterjesztését megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi Főosztály részére be kell mutatni. Az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó, továbbá az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a közigazgatási jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvények esetében a Jogi Főosztály készíti elő a minisztériumi állásfoglalást.
Az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítése
40. § (1) A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Az utasítás a jogszabályok által meghatározott jogkörben a miniszter hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását szolgálja. Az utasítás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. Az utasítás kibocsátására a IV. Fejezet 39. §-ában foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) Miniszteri utasítás tervezetét a Jogi Főosztály útján lehet aláírásra előterjeszteni. Az utasításokat – aláírásukat, illetőleg jóváhagyásukat követően – a Miniszterelnöki Hivatal látja el számmal. A miniszteri utasításnak a Hivatalos Értesítőben való megjelenésével egyidejűleg a Parlamenti és Koordinációs Főosztály felelős az utasításnak az internetre és intranetre való feltételéért, és a tárca szervezeti egységeinek való megküldéséért.
(3) A miniszter irányelvet és tájékoztatót (együtt: jogi iránymutatás) adhat ki. A jogi iránymutatás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A jogi iránymutatás előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy azokat az aláírásra történő felterjesztést megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi Főosztály részére be kell mutatni.
(4) Az utasítást és a jogi iránymutatást a Hivatalos Értesítőben, a minisztérium honlapján és a minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.
(5) A szabályzatok szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A szabályozás egyeztetésére és kiadására az utasításra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(6) Az utasítással, a jogi iránymutatással, a szabályzattal érintett ágazati és funkcionális szervezeti egységek kötelesek azokat figyelemmel kísérni, és amennyiben szükséges módosításukat, hatályon kívül helyezésüket, illetve új utasítás, szabályzat kiadását kezdeményezni.
A minisztérium hivatalos lapja
41. § (1) A minisztérium hivatalos lapja a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Értesítő.
(2) A minisztérium hivatalos lapjának szerkesztéséért felelős személyt (főszerkesztő) a miniszter bízza meg.
(3) A minisztérium hivatalos lapja elektronikus formában jelenik meg, a rendszeres megjelentetésről a minisztérium internet portáljának szerkesztéséért felelős szervezeti egység gondoskodik.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Felügyeleti rendje
2. függelék a 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás mellékletéhez
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium név- és feladatváltozással érintett szervezeti egységeinek jogutódlása
|
JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG |
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG |
|
EU ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY |
EURÓPAI ORSZÁGOK FŐOSZTÁLYA
NEMZETKÖZI KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLY |
|
EU ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY |
EU KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY |
|
MINISZTERI KABINET |
BEFEKTETÉSI ÉS VÉDELEMKOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY VÉDELEMKOORDINÁCIÓS FELADATAI |
|
MINISZTERI KABINET
UTAZÁSSZERVEZÉSI ÉS PROTOKOLL OSZTÁLY |
EURÓPÁN KÍVÜLI ÉS FÁK ORSZÁGOK NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZERVEZÉSE OSZTÁLY
PROTOKOLL, IDEIGLENES KIKÜLDETÉSI ÉS TOLMÁCSOLÁSI FELADATOK |
|
TERVEZÉSKOORDINÁCIÓS, KONTROLLING ÉS KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY |
KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY |
|
TERVEZÉSKOORDINÁCIÓS, KONTROLLING ÉS KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY |
STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY |
|
TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS, KONTROLLING ÉS KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY |
TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS ÉS KONTROLLING FŐOSZTÁLY |
|
GAZDASÁGI ÉS ÁGAZATFINANSZÍROZÁSI SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA |
INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY ÉS
OSAP FELADATOK |
|
PARLAMENTI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY |
PARLAMENTI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY |
|
PARLAMENTI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY |
KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY |
|
MINISZTERI KABINET KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY |
KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY |
|
KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLYA |
INFRASTRUKTÚRA SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY |
|
FINANSZÍROZÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLYA |
INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLYA |
|
KÖZÚTI ÉS VASÚTI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY |
HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY |
|
KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA |
KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE FŐOSZTÁLY |
|
ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI ÉS POSTAÜGYI FŐOSZTÁLY |
INFRASTRUKTÚRASZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY POSTASZABÁLYOZÁSI FELADATOK |
|
KÖRNYEZETVÉDELMI, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ ÉS ENERGIATAKARÉKOSSÁGI FŐOSZTÁLY |
INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLYA, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK |
|
ENERGIAGAZDÁLKODÁSI ÉS SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY |
ENERGETIKAI FŐOSZTÁLY |
3. függelék a 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás mellékletéhez
Szervezeti egységek tagolódása, főbb feladatai
és célkitűzései, stratégiai és operatív feladatai
1. 1. ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Objektív ellenőrző és tanácsadó tevékenységével hozzájárul a minisztérium feladatellátásának és működésének eredményességéhez, hatékonyságához, gazdaságosságához, szabályszerűségéhez. A belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, a Pénzügyminisztérium által kiadott módszertani útmutatók és a minisztériumi belső ellenőrzési kézikönyvek figyelembevételével végzett kockázatelemzéseken alapuló ellenőrzések és elemzések alapján ajánlásokat, tanácsokat és információkat ad a minisztérium vezetése számára a tárca céljainak megvalósításához.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Közösségi Támogatások Ellenőrzési Osztály
– Költségvetési Ellenőrzési Osztály.
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervének elkészítése, amelynek magában kell foglalnia a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is,
2. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények ellenőrzési terveinek összesítése és a minisztérium ellenőrzési tervével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,
3. a minisztérium éves ellenőrzési beszámolójának elkészítése és a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények ellenőrzési beszámolói összesítésével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldése,
4. a minisztériumot érintő Állami Számvevőszék (ÁSZ) és Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
5. kapcsolattartás az intézmények, társaságok belső ellenőrzési vezetőivel, számukra szakmai, módszertani segítség nyújtása a feladataik színvonalas végzése érdekében,
6. ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzése,
7. kapcsolattartás az európai uniós források felhasználásában közvetlenül vagy közvetetten érintett szervezetekkel, és az ehhez kapcsolódó koordinációs feladat ellátása,
8. tanácsadói tevékenység ellátása a minisztérium működésének fejlesztéséhez, racionalizálásához.
A Főosztály operatív feladatai:
1. indokolt esetben az éves ellenőrzési terv módosításának kezdeményezése,
2. nyilvántartás vezetése az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, együttműködés a Pénzügyminisztériummal az egységes nyilvántartást szolgáló informatikai rendszer fejlesztésében,
3. a belső ellenőrzési kézikönyvek kidolgozása és szükség szerinti aktualizálása,
4. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények által készített éves beszámolók megbízhatósági felülvizsgálata,
5. aktív együttműködés a Pénzügyminisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében,
6. az intézmények vezetői javaslatára az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyek (kinevezés, felmentés) véleményezése,
7. az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése és működtetése,
8. az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása és koordinációja,
9. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelésének vizsgálata és értékelése,
10. az intézmények költségvetési beszámolóinak megbízhatósági ellenőrzése az Állami Számvevőszék módszere alapján,
11. ellenőrzés végzése a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a minisztériumhoz tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint a fejezet költségvetéséből adott juttatások és támogatások ellenőrzése a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél,
12. szükség szerint a közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása,
13. amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az intézmény vezetőjének, illetve az intézmény vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének haladéktalan tájékoztatása és javaslat tétele a megfelelő eljárások megindítására,
14. ellenőrzés végzése a társaságoknál,
15. részvétel az Államháztartási Belső Pénzügyi Tárcaközi Bizottságban,
16. a fejezethez tervezett európai uniós támogatások felhasználásának ellenőrzése,
17. a fejezet szakmai felelősségi körébe tartozó európai uniós támogatások felhasználásának – előzetes egyeztetést követő – ellenőrzése,
18. a minisztérium korrupcióellenes elkötelezettségnek erősítése az ehhez kapcsolódó feladatok ellátásában való közreműködés.
A Miniszteri Kabinet munkáját a kabinetfőnök vezeti, akit a kabinetfőnök-helyettes helyettesít.
A kabinetfőnök – a miniszter megbízása alapján – koordinálja a szakállamtitkárok tevékenységét, és közvetlenül irányítja az alábbi szervezeti egységeket:
– EU és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
– Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály
A Miniszteri Kabinetben az alábbi, nem önálló szervezeti egységek működnek:
– Utazásszervezési és Protokoll Osztály
A Miniszteri Kabinet stratégiai feladatai:
1. közreműködés a minisztérium és társaságai, intézményei stratégiájának kialakításában,
2. közreműködés a tárcaálláspont, valamint a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabálytervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegének kialakításában, továbbá a kormányülésekhez kapcsolódó anyagok előkészítésében,
3. a kommunikációs igazgató útján a minisztérium kommunikációjának stratégiai irányítása, a minisztérium és az irányított, illetve felügyelt szervezetek kommunikációs stratégiájának összehangolása,
4. a kommunikációs igazgató útján közreműködés a minisztérium arculatának és kommunikációs stratégájának kialakításában, valamint a miniszter nyilvános szerepléseinek előkészítésében,
5. a minisztérium szervezeti egységei számára módszertani támogatás a szakpolitikai programok, projektek, és szabályozási feladatok (előzetes és utólagos) értékeléséhez, hatásvizsgálatához,
6. a Kormány, az Államtitkári Értekezlet és a Gazdasági Kabinet számára benyújtott gazdaságpolitikai tárgyú előterjesztések és tájékoztatók véleményezése, azokról a miniszteri és az államtitkári felkészítők elkészítése,
7. közreműködés a miniszter országgyűlési (plenáris és bizottsági ülések) és kormányzati tevékenységének szervezésében,
8. közreműködés a társaságok, valamint az intézmények vagyongazdálkodási és -kezelési stratégiájának kidolgozásában, valamint ezen szervezetek vezetőire és különböző testületeire vonatkozó személyi döntések előkészítésében,
9. személyi javaslat előkészítése valamennyi, a minisztérium által különböző szervezetekbe és testületekbe delegálandó tagokra vonatkozóan,
10. tárcaképviselet biztosítása az Országos Statisztikai Tanácsban, az Országos Felnőttképzési Tanácsban, az Országos Szakképzési Tanácsban, a Felnőttképzési Akkreditáló Testületben, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban, az Országos Képzési Keretrendszer Tárcaközi Bizottságban, az OÉT Bér- és Munkaügyi Bizottságában, a Közmunka Tanácsban, a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumában, valamint azon Operatív Programok Monitoring Bizottságaiban, ahol nem a minisztérium szakállamtitkárságai látják el a képviseletet,
11. hivatalos kapcsolattartás a szociális és társadalmi kérdésekre fókuszáló államigazgatási intézményekkel,
12. az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinálása, az ebből adódó teendők ellátása
13. a miniszter munkájának támogatása közpolitikai anyagok összeállításában és szakmapolitikai koncepciók kialakításában,
14. közpolitikai kontroll gyakorlása valamennyi szakállamtitkárságon végzett stratégiai jellegű és szabályozással kapcsolatos feladat terén (kiemelten a jogalkotás területén),
15. a civil kapcsolatok, valamint ezek nemzetközi relációi (különös tekintettel a határon túli magyar kapcsolatokra) közpolitikai irányítása,
16. a minisztérium stratégiai projektjeiben az esélyegyenlőségi szempontok érvényre juttatása,
17. az EU és NATO védelmi programokban való magyar részvételhez kapcsolódó gazdasági, ipari kooperációs és ellentételezési tevékenység koordinálása, a vonatkozó megállapodások előkészítése,
18. a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítésének szervezése előszerződések megkötésével, a rögzített hadiipari kapacitások fenntartásával, az ágazati céltartalékok kezelésével, a munkaerő meghagyásának szabályozásával,
19. a védelmi (honvédelmi, katasztrófavédelmi és polgári védelmi) ágazati követelmények és feladatok meghatározása, az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtásának ellenőrzése, a közreműködők kijelölése, felkészítése és gyakoroltatása,
20. a terrorizmus elleni védekezésből fakadó ágazati feladatok, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása, a vonatkozó jogalkotási feladatok ellátása,
21. részvétel az ágazatok védelmét és biztonságát érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel, és szakmai képviselet biztosítása, az Európai Unió Tanácsában képviselendő álláspont kialakításában szakmai közreműködés biztosítása, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa védelmi területet érintő szakértői munkabizottságaiban, illetve munkacsoporti értekezletein a szakértői álláspont kialakítása és képviselet biztosítása,
22. a kommunikációs igazgató útján a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti együttműködés fejlesztése, a partneri kapcsolat kialakítása.
A Miniszteri Kabinet operatív feladatai:
1. a miniszter részére érkezett javaslatok, előterjesztések, egyéb anyagok véleményezése,
2. intézkedések kezdeményezése a közvetlenül a miniszterhez címzett beadványokkal kapcsolatban (felelős kijelölés, feladatmeghatározás stb.),
3. kapcsolattartás a Miniszterelnöki Hivatal jogi és közigazgatási államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, részükre – az általuk kért témakörök vonatkozásában – tájékoztatás adása,
4. együttműködés más minisztériumok kabinetjeivel,
5. mindazon egyedileg meghatározott feladatok ellátása, amelyekkel a miniszter, illetve a kabinetfőnök megbízza, és amelyek nem sorolhatók egyetlen főosztály kizárólagos hatáskörébe sem,
6. közreműködés a különböző érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolattartásban,
7. a Miniszteri Kabinet feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközök operatív tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel,
8. közreműködés a kabinetfőnök felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a vezetői információs rendszer kialakításában és működtetésében,
9. a fejezeti tervezéshez, a beszámoláshoz és egyéb pénzügyi és kontrolling feladatokhoz kapcsolódó, a Miniszteri Kabinetet érintő feladatok koordinálása,
10. a kabinetfőnök személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása,
11. a miniszteri vezetői, a szakállamtitkári és a kabineti blokkértekezleteken, valamint a miniszter/kabinetfőnök által egyedileg meghatározott feladatok nyilvántartása és számonkérése,
12. részvétel a Közbeszerzési Bizottság munkájában,
13. részvétel a Kitüntetési Bizottság munkájában,
14. egyedi támogatások lebonyolítása,
15. a minisztérium képviselete az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban,
16. a társaságok és az intézmények vezetői részére a cél-, értékelési és jutalomrendszerének kialakítása,
17. a miniszter által felügyelt, illetve irányított költségvetési intézmények gazdálkodási tevékenységének irányítása és felügyelete, költségvetési tervek és beszámolók jóváhagyása,
18. a NATO NAPMO programja ipari, ellentételezési részével kapcsolatos feladatok ellátása; a nemzeti ipari összekötői képviselet (Industrial Focal Point) betöltése,
19. a magyarországi NATO Logisztikai Kiválósági Központ létesítésével kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása,
20. a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) hazai megvalósításával kapcsolatos, a minisztériumra háruló teendők ellátása (részvétel a nemzeti Biztonsági Beruházási Bizottság munkájában),
21. hazánk NATO tagságából adódó tárcafeladatok koordinálása, nemzeti képviselet ellátása a NATO polgári közlekedési, hírközlési polgári veszélyhelyzeti tervező tanácsaiban és bizottságaiban,
22. a védelmi célú állami tartalékok kezelésével összefüggő és a miniszter feladatkörébe tartozó teendők ellátása,
23. a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő minősített időszaki ellátásának előkészítése,
24. rendkívüli eseményeket előidéző jelenségek, folyamatok folyamatos figyelemmel kísérése, a minisztériumi főügyelet feladatainak ellátása, riasztás, készenlétbe helyezés megszervezése és végzése, ágazati főügyeleti rendszer működtetése, a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának koordinálása
25. a védekezési munkabizottság és annak operatív csoportja működtetése, a védekezés tárcafeladatainak szervezése és irányítása,
26. közreműködés az ágazati nukleáris baleset-elhárítási feladatok végrehajtásában, az ipari katasztrófaelhárítási információs rendszer szakmai működtetése,
27. a Befogadó Nemzeti Támogatás Tárcaközi Tervező Bizottságban, a Gazdaságbiztonsági Tartalékolási Tárcaközi Bizottságban, a Kormányzati Koordinációs Bizottságban, az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Szakbizottságban és a Terrorizmus Elleni Tárcaközi Munkacsoportban történő minisztériumi képviselettel kapcsolatos feladatok ellátása,
1.2.1.1 KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY
A Kabineten belül működő Osztály főbb feladatai és célkitűzései:
Kétoldalú, kiegyensúlyozott kommunikáció kialakítása, mely törekszik a közvélemény és a média tájékoztatása mellett, az érdekek kölcsönös megismerésére, megértésére és harmonizálására. Külső kommunikáció terén: hiteles és folyamatos tájékoztatás a közvélemény, a média, az érdekképviseletek és a gazdasági élet szereplői felé; a minisztérium számára stratégiai fontosságú témakörök tematizálása.
Belső kommunikáció terén: nyitott kommunikáció a minisztériumon belüli közéletben és közügyekben. Társadalmi kapcsolatok terén: a minisztérium pozitív megítélésének javítása, az imázs erősítése, kétirányú kommunikációra alkalmas ügyfélkapcsolati menedzsment működtetése.
A Titkárság munkáját a minisztérium kommunikációs igazgató-sajtófőnöke irányítja és Titkárság vezetője vezeti. A Titkárság vezetője helyettesítésének szabályait a Miniszteri Kabinet ügyrendje tartalmazza.
Az Osztály stratégiai feladatai:
1. a minisztérium egységes kommunikációs stratégiájának, terveinek és feladatainak összeállítása, kialakítása és végrehajtása,
3. az intézmények és a társaságok kommunikációjának koordinációja.
Az Osztály operatív feladatai:
1. a minisztérium jogalkotásával összefüggő kommunikáció,
2. a minisztérium bel- és külföldi médiakapcsolatainak, média és PR-programjainak szervezése, koordinálása,
3. szóvivői feladatok ellátása,
4. a minisztérium belső kommunikációjának kialakítása, megszervezése,
5. médiafigyelő szolgálat, elemzés, értékelés,
6. a minisztérium arculatának elkészítése, folyamatos gondozása, az előírások betartásának felügyelete,
7. kommunikációs kampányok szervezése és lebonyolítása, kiadványok szerkesztése és kiadása, hirdetések megjelentetése,
8. a minisztérium internet és intranet portáljainak, valamint az azokhoz kapcsolódó hírlevelek szerkesztése,
9. a minisztériumhoz érkező ügyfélszolgálati megkeresések ügyintézése, az Ügyfélszolgálati Információs Iroda működtetése annak működési szabályzata alapján,
10. belső kommunikáció, belső PR,
11. gondoskodás a főosztályok javaslatai alapján a jogszabályi kötelezettségeken alapuló interneten történő közzétételi kötelezettségekről,
12. az egységes kormányzati kommunikáció érdekében együttműködés a MeH kormányzati kommunikációért felelős államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel,
13. közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok szakszerű átvétele, ezek közül a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek főosztályokhoz közvetítése, a minisztérium tájékoztató kiadványainak hozzáférhetővé tétele,
14. a közérdekű adatok megismerésére irányuló egyedi igények teljesítése, valamint a közérdekű adatok elektronikus közzététele külön szabályzatok alapján, a közzétételi feladatok koordinálása a társaságok és intézmények tekintetében, az ún. közadat projekt irányítása,
15. ügyfélkapcsolati adatbázis kezelése és rendszerezése, továbbá rendszeres frissítése,
16. elektronikus kommunikáció, melynek belső rendjét külön szabályzat tartalmazza,
17. útijelentések hozzáférhetővé tétele,
18. az OSAP adatgyűjtések szakmai koordinációja.
1.2.1.1 UTAZÁSSZERVEZÉSI ÉS PROTOKOLL OSZTÁLY
A Kabineten belül működő Osztály operatív feladatai:
1. az ideiglenes külföldi kiküldetések szervezésével, bonyolításával összefüggő feladatok ellátása, az utazási keret felosztása és ellenőrzése, az útijelentések regisztrálása, nyilvántartása; a tárca hivatalos anyagainak (idegen nyelvre/-ről történő) fordításával kapcsolatos teendők ellátása,
2. a minisztériumban történő megbeszélések koordinálása, szükséges eszközök biztosítása, technikai igények kiszolgálása, catering szervezése és koordinálása, külső helyszínen történő rendezvények előkészítése, lebonyolítása, utókövetése, a rendezvényekkel kapcsolatos számlázási feladatok ellátása, protokolláris tanácsadás, protokoll szabályok betartása és betartatása a minisztérium épületében és az azon kívül zajló eseményeken, delegációk programjának előkészítése, támogatása, lebonyolítása, protokolláris ajándékok biztosítása, a protokoll keret kezelése,
3. tolmácsolási feladatok koordinálása, levezénylése, utókövetése.
1.2.2. MINISZTERI TITKÁRSÁG
A Titkárság operatív feladatai:
1. a miniszterhez érkező iratok továbbítása a kabinetfőnök részére,
2. a miniszter hivatalos programjainak koordinációja,
3. a miniszter által személyesen meghatározott teendők ellátása.
1.2.3. EU ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A minisztérium területén Magyarország EU-ban és nemzetközi szervezetekben való tagságából származó jogok érvényesítésének és kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
A minisztérium átfogó nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül a magyar érdekek képviselete, valamint a határon átnyúló infrastruktúrafejlesztés elősegítése.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Közösségi Döntés-előkészítő Osztály
– Közösségi Jogérvényesítési Osztály
– Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. Magyarország EU-tagságából adódó tárcafeladatok összehangolt ellátása,
2. a minisztériumhoz tartozó EU-s ágazati politikáknak a minisztérium egészét átfogó, a stratégiai elképzelésekkel összhangban álló koordinációja,
3. az EU döntéshozatali eljárásának minden szintjén a leghatékonyabb módon képviselni a magyar nemzetgazdaság, illetve az EU globális versenyképességének érdekeit,
4. az elfogadott EU-s jogszabály magyar joggal történő összhangjának biztosítása
5. a minisztérium képviselete az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB),
6. a minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatrendszerének gondozása, koordinálása és fejlesztése,
7. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése,
8. a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások, valamint tárcaközi megállapodások kezelése.
A Főosztály operatív feladatai:
1. az EU-s jogszabálytervezetek hazai gazdasági, jogi, intézményi illeszkedésének vizsgálata,
2. a magyar álláspont kidolgozása, egyeztetése, képviselete,
3. a Hivatalos Lapban megjelenő EU-s jogszabályok figyelemmel kísérése és arról az érintett főosztályok tájékoztatása,
4. a jogharmonizációs javaslat egyeztetése,
5. az uniós jogi aktussal harmonizációt megvalósító jogszabály tervezetének véleményezése, kihirdetését követő notifikációja, az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,
6. az esetleg felmerülő jogértelmezési, -alkalmazási problémák (kötelezettségszegési eljárás egyes szakaszainak) kezelése,
7. kapcsolattartás az EU intézményeivel,
8. az Európa Tanács tárcát érintő ügyeinek koordinálása,
9. Magyarország EU-s tagságából adódó ügyekben a minisztérium állami vezetői szintű, két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése, szakmai háttéranyagok, javaslatok összeállítása,
10. EU-s ügyekben felhatalmazás alapján a minisztérium képviselete két- és többoldalú tárgyalásokon, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása,
11. más kormányzati szervek EU-tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok egyeztetése és összeállítása,
12. a tárgyalásokból adódó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok minisztériumon belüli felelőseinek – az érintett főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő – kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a minisztérium vezetése részére,
13. a minisztériumhoz tartozó közösségi ágazati politikák területén az Európai Bizottság jogalkotói hatáskörében tevékenykedő komitológiai bizottságokba szakértők delegálásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása, a nemzeti szakértőknek a komitológiai bizottságokban folytatott tevékenységének folyamatos nyomon követése,
14. az EU harmadik országokkal létesítendő egyezményeivel összefüggő tárcafeladatok koordinációja,
15. az EU bővítési, szomszédságpolitikai folyamatából eredő feladatok ellátása, tárca-álláspont képviselete,
16. a tárca EU-ügyeket érintő előterjesztéseinek és stratégiáinak előkészítése, illetve véleményezése,
17. más tárcáknak az EU-t érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása,
18. a Magyar Köztársaság EU mellett működő Állandó Képviseletére a tárca által delegált szakdiplomaták irányításával és felügyeletével kapcsolatos szakmai, és hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása, gondoskodás a fenti állomáshelyre kihelyezésre kerülő szakdiplomaták szakmai felkészítéséről, tevékenységük ellenőrzéséről és értékeléséről,
19. a tagállami működés során az EU tanácsi és bizottsági munkacsoportjaiban résztvevők EU-s továbbképzési feladatainak ellátása a Humánigazgatási Főosztállyal együttműködve,
20. a 2007-2013 Európai Területi Együttműködés Programok koordinációja, a benyújtott projekt-javaslatokkal kapcsolatos tárca álláspont kialakítása, valamint a tárcaképviselet ellátása a közös Monitoring Bizottságokban (a határon átnyúló programoknál), a Nemzeti Bizottságokban (transznacionális és interregionális programoknál) valamint az E.T.E. Tárcaközi Bizottságban,
21. a donor oldali ikerintézményi (twinning) programok koordinációja valamint szakmai segítségnyújtás a minisztérium szervezeti egységei és a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények számára a projektekben való részvétel elősegítésére,
22. a Külső Határok Alaphoz kapcsolódó feladatok koordinációja, a projekt javaslatok koordinált összegyűjtése és megküldése a Felelős Hatóság (IRM) részére, a tárca képviselet ellátása a Külső Határok Alap Tárcaközi Egyeztető Fórumon,
23. az Európai Unió támogatási eszközeivel kapcsolatos anyagok véleményezése, a tárcaálláspont koordinációja,
24. az EKT B 9. Közlekedéspolitikai és 15. Távközlési és információs technológiák szakértői csoport vezetésének és titkársági feladatainak ellátása,
25. más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok összeállítása, a tárgyalásokból adódó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok tárcán belüli felelőseinek – az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő – kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a tárca vezetése részére
26. részvétel a szakfőosztályok nemzetközi feladatainak megoldásában, közreműködés a nemzetközi tevékenységre vonatkozó szabályozások kialakításában,
27. a minisztériumot érintő nemzetközi ügyekben, felhatalmazás szerint, a minisztérium képviselete a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben (különös tekintettel: ITF, ENSZ/EGB, OTIF, OSzZsD, ICAO), a vegyes bizottságokban, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása és koordinációja,
28. a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások, valamint tárcaközi megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatok ellátása az illetékes társfőosztályok szakmai előkészítése alapján,
29. más tárcáknak a nemzetközi ügyeket is érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása, illetve megkereséseire adandó válaszok összeállítása,
30. átfogó nemzetközi ügyekben a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkban akkreditált diplomáciai testületekkel kapcsolattartás,
31. a Magyar Köztársaság tárca által delegált közlekedési és hírközlési szakdiplomatáinak szakmai irányítása,
32. a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében való közreműködés,
33. a tárca nemzetközi regionális együttműködésekben való munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő feladatok végrehajtásának koordinációja,
34. a minisztérium költségvetésében szereplő Nemzetközi tagdíjak fejezeti kezelésű előirányzat kezelői feladatainak ellátása,
35. a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottságban a minisztérium képviseletének ellátása, a tárcaközi bizottság határozatai végrehajtásának koordinálása,
36. a Transz-európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) magyar szakaszának kialakításával és a „Tágabb Európa” kezdeményezéssel kapcsolatos feladatok elvégzésében való közreműködés,
37. az Európai Bizottság mellett működő egyes szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,
38. más állami vezetők, kormányzati szervek képviselőinek nemzetközi tárgyalásaihoz a minisztériumot érintő javaslatok összeállítása,
39. a tárcát érintő, nemzetközi vonatkozású külső megkeresésekre (Országgyűlés, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállítása, képviselői megkeresések, interpellációk, más állami vezetők és kormányzati szervek képviselőinek és azok megválaszolásában való közreműködés,
40. javaslattétel az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű közlekedési konzultációk, valamint közlekedési vegyes bizottságok szervezésére, azok működtetése, a titkársági feladatok ellátása,
41. együttes kormányülések közlekedési napirendjeinek kidolgozása és kezelése,
42. a kétoldalú nemzetközi kapcsolatrendszer gondozása, aktualizálása és továbbfejlesztése, a kétoldalú kapcsolatokat érintő magyar álláspontok véleményezése, azok kialakítása,
43. a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásaiból adódó intézkedési tervek elkészítése, az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok felelőseinek kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és beszámolók készítése a tárca vezetése részére,
44. a minisztérium éves nemzetközi programtervének összeállítása.
1.2.4. TÁRSASÁGI
ÉS INTÉZMÉNYFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A legjobb állami vagyongazdálkodási szervezet kialakítása, a társaságok értékének és jövedelmezőségének növelése.
Az intézmények működésének felügyelete és stratégiai irányítása a modern, transzparens és hatékony intézményi rendszer kialakítása érdekében.
A vagyonkezelés és a miniszteri döntések előkészítése során a tulajdonosi, szakmapolitikai, költségvetési, jogi, esetenként állami megrendelői szempontok lehetőség szerint konszenzusos érvényesítése.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Intézményfelügyeleti Osztály.
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. vagyongazdálkodási és vagyonkezelési stratégia és irányelvek kidolgozása a társaságok tekintetében,
2. egységes vagyonkezelői irányítási módszertan kidolgozása és a referensi rendszer működtetése,
3. részvétel az állami vagyon kezelésére vonatkozó szakmai szabályozási koncepciók kidolgozásában,
4. a társaságok vezető tisztségviselőinek javadalmazására vonatkozó szabályok előkészítése,
5. a társaságok középtávú működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakításával, intézkedési terv alapján történő végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
6. a Tervezéskoordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztállyal együttműködve a fejezet felügyelete és irányítása alá tartozó intézmények költségvetés-tervezési tevékenységének összefogása, a Pénzügyminisztérium Tervezési Tájékoztatójában közzétett tervezési irányelvek alapján részükre a tervezési alapelvek meghatározása, a minisztériumi fejezethez tartozó költségvetési intézmények költségvetési javaslatának a szakterület egyetértésével történő elkészítése és a Pénzügyminisztérium Tervezési Tájékoztatója által előírt és az intézményi szektorra összesített mellékletek elektronikus adatállományának megküldése a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár útján a Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztály részére,
7. az intézmények kincstári költségvetésének felülvizsgálata, jóváhagyása és az intézményi szektorra összesített elektronikus adatállománynak továbbítása a Költségvetési Főosztályra,
8. az intézmények elemi költségvetésének felülvizsgálata, a kabinetfőnök jóváhagyása után az adatok elektronikus feldolgozását és ellenőrzését követően az összesített adatállománynak a Költségvetési Főosztály részére történő továbbítása,
9. az intézmények költségvetési beszámolási tevékenységének összefogása, beszámolási szempontrendszer és a csatolandó mellékletek összetételének meghatározása, az elkészített beszámolók számszaki ellenőrzése, az Ellenőrzési Főosztály megbízhatósági ellenőrzését követően kiadott záradékot és a kabinetfőnök jóváhagyását követően az intézmény részére történő visszaküldése,
10. az intézmények intézményi felügyeleti kontrolling rendszer koncepciójának meghatározása, az adatszolgáltatás kialakítása, a rendszer működtetése, az intézményi adatszolgáltatás összefogása, felügyelete, és adatszolgáltatás a Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztály részére,
11. az intézmények költségvetési-gazdálkodási tevékenysége felügyeletének ellátása,
12. az intézmények által benyújtott, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítási igények előterjesztése, az előirányzat-módosítások engedélyezése, majd továbbítása a Költségvetési Főosztály részére,
13. a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények éves költségvetési előirányzatainak évközi módosításáról az előirányzat-nyilvántartás vezetése,
14. az intézményi szektor zárszámadásának és maradvány-elszámolásának összefogása, a Pénzügyminisztérium által előírt adatszolgáltatásoknak az intézményi adatszolgáltatások alapján, azok ellenőrzését és feldolgozását követően történő elkészítése, és az intézményi szektorra összesített adatállománynak a Költségvetési Főosztály részére megküldése,
15. az intézmények felügyelete, egyablakos kapcsolattartási rendszerének működtetése,
16. az intézmények alapító és megszüntető okiratainak – a szakmai és a Jogi Főosztály bevonásával történő – elkészítése, nyilvántartása, az alapítással, megszüntetéssel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátása, valamint az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
17. az érintett szakmai főosztályok bevonásával az intézmények középtávú működési, tevékenységi és szervezeti stratégiájának kialakításával, intézkedési terv alapján történő végrehajtásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása.
A Főosztály operatív feladatai:
1. a társaságokban az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátása, a vonatkozó tulajdonosi határozatok előkészítése, belső és külső szakmai egyeztetések lefolytatása, véleményezés és javaslattétel a tulajdonosi jogok gyakorlója részére,
2. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött, társasági részesedésekre vonatkozó vagyonkezelési szerződés szerinti egyeztetések lefolytatása a tulajdonosi joggyakorlás során,
3. a társaságok beszámoltatási, értékelési és ellenőrzési rendszerének kialakítása, működtetése, a szükséges nyilvántartások vezetése, a társasági információs rendszer (TIR) kialakítása, fejlesztése és működtetése, monitoring irányítása,
4. a társaságok tulajdonosi részesedéseinek nyilvántartása,
5. a társaságok, valamint az MNV Zrt. tulajdonosi jogkörébe tartozó egyes társaságok (melyek testületeibe a minisztérium tagokat delegálhat) igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságokra vonatkozó miniszteri döntések előkészítése és végrehajtása, továbbá ezen tagságokra vonatkozó nyilvántartási rendszer (díjazás, delegáló intézmény) kialakítása, és naprakész vezetése,
6. a tulajdonosi határozatok nyilvántartása,
7. a társaságok alapító okirata, illetve társasági szerződése módosításának elkészítése, illetve azok naprakész változatának nyilvántartása,
8. a társaságok által végzett közszolgáltatások működési (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszere kialakításának véleményezése,
9. a társaságokkal megkötendő közhasznú szerződések támogatási (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszere kialakításának véleményezése,
10. az intézmények, továbbá a társaságok vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos – jogszabályban, valamint vagyonkezelési szerződésben a minisztérium egyetértéséhez, illetve véleményadásához kötött – feladatok elvégzése, döntésre történő előkészítése,
11. az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés megkötésének, módosításának, aktualizálásának aláírásra történő előkészítése azon társasági részesedésekre vonatkozóan, amelyek esetében a tulajdonosi jogokat a minisztérium gyakorolja,
12. társasági részesedések értékesítésének előkészítése, és az értékesítés lebonyolításában való közreműködés, az MNV Zrt.-vel kötendő megállapodás alapján,
13. a minisztérium képviseletének előkészítése és koordinálása a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) ülésein, az MNV Zrt. portfoliójába és a minisztérium szakmai irányítása alá tartozó állami vagyont érintő döntéshozatalban,
14. a Humánigazgatási Főosztály előzetes véleménye alapján a társaságok első számú vezetői javadalmazásával és teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatok ellátása,
15. az érintett szakmai terület bevonásával, a társaságokkal kapcsolatos – tulajdonosi szempontból releváns információk összegyűjtése, és ez alapján meghatározható minisztériumi feladatok elvégzése, illetve koordinálása,
16. a vasútegészségügy fejlesztési, működtetési koncepciójára vonatkozó javaslatok véleményezése,
17. az intézmények részéről a Pénzügyminisztérium által előírt formában elkészített számszaki költségvetési javaslatának ellenőrzése, szektorra történő összesítése és az intézményi szektort érintően elkészített éves költségvetési javaslat szöveges indoklásának elkészítése, a számszaki javaslatnak és a szöveges indoklásnak a Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztály, valamint a Költségvetési Főosztály részére történő megküldése,
18. az intézmények negyedéves mérlegjelentéseinek ellenőrzése, feldolgozása, a Költségvetési Főosztály részére megküldése,
19. az intézmények féléves és éves beszámolóinak és a kapcsolódó mellékleteknek feldolgozása, ellenőrzése, beszámolóihoz tartozó szakmai tevékenység ellátásáról szóló melléklet ellenőrzése és jóváhagyása, az intézményi szektorra összesített elektronikus adatállománynak a Költségvetési Főosztály részére megküldése, az éves beszámoló felügyeleti szervi jóváhagyásra előterjesztése,
20. az intézmények előző évi előirányzat-maradvány elszámolásának felülvizsgálata,
21. az intézmények zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai mellékleteinek ellenőrzése, feldolgozása és összesítése, a zárszámadás szöveges indoklásának összeállítása, zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai tevékenységének értékeléséről szóló melléklet jóváhagyása, a Pénzügyminisztérium által előírt kimutatásoknak az intézményi szektor adatait tartalmazó összesített elektronikus adatállománynak továbbítása a Költségvetési Főosztályra,
22. az intézmények támogatási és kiadási, valamint bevételi előirányzatai alakulásának nyilvántartása, az évközi Országgyűlés, Kormány, fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások analitikus vezetése,
23. havi rendszerességgel adatszolgáltatás készítése az intézmények előirányzat felhasználásáról, az intézmények negyedéves előirányzat finanszírozási tervének összesítése, és az összesített adatállománynak a Költségvetési Főosztályra történő megküldése,
24. az intézmények átalakításával, megszűntetésével kapcsolatos feladatok végrehajtása a Költségvetési Főosztállyal egyeztetve, az intézmények nyilvántartással összefüggő feladatainak – számlanyitás, számla megszűntetése stb. – ellátása a törzsadattárat érintő adatszolgáltatás elkészítése, és átadása a Költségvetési Főosztály részére,
25. az intézmények havi időarányos keretnyitásának engedélyezése, és a Magyar Államkincstárhoz történő továbbítás céljából megküldése Költségvetési Főosztály részére,
26. előterjesztés készítése a Költségvetési Főosztály felé – az intézmények által kezdeményezett – előirányzat keretnyitás előrehozásáról,
27. az intézmények közérdekű adatainak megjelenítésével kapcsolatos és a vonatkozó KHEM utasításban szabályozott teendők végrehajtásának koordinálása,
28. a Humánigazgatási Főosztály előzetes véleménye alapján az intézményeknél a vezetők javadalmazási kérdéseinek, prémiumcél meghatározásának és teljesítményértékelésének döntés előkészítése, koordinálása,
29. a minisztérium és az intézmények feladat-összehangolása,
30. az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
31. a Pénzügyminisztérium által a vonatkozó jogszabályok alapján előírt és a fejezet felügyelete alá tartozó intézményeket érintő évközi adatszolgáltatásoknak szektor szintű elkészítése és fejezeti szintű adatszolgáltatási kötelezettség esetén a Költségvetési Főosztályra történő megküldése,
32. az intézményi szektort érintő KEHI és ÁSZ ellenőrzési vizsgálatok lebonyolításában való közreműködés,
33. közreműködés a felügyeleti szervi tevékenységet érintő belső szabályzatok előkészítésében,
34. a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatásával (továbbiakban KHEM Igazgatás) kapcsolatosan a költségvetés-tervezés tevékenységének koordinálása; a Tervezés-koordinációs, Kontrolling és Közbeszerzési Főosztállyal együttműködve a tervezési alapelvek meghatározása; a KHEM Igazgatás részére a tervezési körirat megküldése, valamint – a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár útján – a 1051-es szektor összesenjére vonatkozó költségvetési javaslat megküldése a Költségvetési Főosztály részére,
35. a KHEM Igazgatás kincstári költségvetésének felülvizsgálata, jóváhagyása, továbbítása a Költségvetési Főosztályra,
36. a KHEM Igazgatás elemi költségvetésének felülvizsgálata; az adatok feldolgozását és ellenőrzését követően – a kabinetfőnök jóváhagyása után – a Költségvetési Főosztály részére történő továbbítása,
37. a KHEM Igazgatás költségvetési beszámolási tevékenységének összefogása; beszámolási szempontrendszer meghatározása; az elkészített beszámolók számszaki ellenőrzése, az Ellenőrzési Főosztály megbízhatósági ellenőrzését követően kiadott záradék, valamint a kabinetfőnök jóváhagyása után az intézmény részére történő visszaküldése,
38. a KHEM Igazgatás maradvány-elszámolásának koordinálása, adatszolgáltatás a Költségvetési Főosztály részére,
39. a KHEM Igazgatás negyedéves mérlegjelentésének ellenőrzése, feldolgozása, megküldése a Költségvetési Főosztály részére.
Feladata az Általános Rendelkezések B. részének 2. pontjában megfogalmazottakon kívül Országgyűlés frakcióival (a frakciók munkabizottságaival) történő együttműködés.
2.1 ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA
Feladata a civil szervezetekkel, elsődlegesen az egyházakkal, társadalmi szervekkel, munkaadói szervezetekkel, a munkavállalók érdekképviseleteivel, továbbá az kapcsolattartás minisztériumon belüli összefogása, továbbá az államtitkár által meghatározott egyéb feladatok ellátása.
2.2. KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG
2.2.1 SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA
A Titkárság az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, számonkérését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek, és munkájuk összefogását.
A Titkárság feladata továbbá a minisztériumban végzett lobbitevékenység koordinálása, és a lobbitevékenység tárgyában az Igazságügyi Hivatal tájékoztatása.
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A minisztérium stratégiájához kapcsolódó hatékony közigazgatási szabályozási feladatok ellátása, továbbá a stratégiához tartozó feladatok ellátásához szükséges szerződések véleményezésében, az intézmény-átalakításban, a társaságok irányítását megalapozó döntésekben való szolgáltató közreműködés. Kodifikációs központként szolgál.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Jogszabály-előkészítő Osztály
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegének kialakítása, ennek keretében a szabályozás magyar jogrenddel való összhangjának biztosítása, a jogszabály-tervezetek véglegesítése, a jogközelítést célzó jogszabály tervezetek véglegesítése és azoknak a közösségi acquis-val való összhangjának figyelemmel kísérése,
2. a szakmai javaslatok alapján a tárca jogalkotási programjának összeállítása, továbbá a Kormány törvényalkotási programjára és a Kormány és a Kormánykabinet munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslat előkészítése, a jogalkotási programban a minisztérium jogközelítési célú jogalkotási feladatainak ütemezése és azok végrehajtásának figyelemmel kísérése,
3. tárcaálláspont kialakítása az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatosan, 4. részvétel a Közbeszerzési Bizottság ülésein és az alapdokumentumok jogi szempontú véleményezésének ezen keresztüli gyakorlása,
5. közreműködés az intézmények alapító és megszüntető okiratainak (azok módosításainak), továbbá a társaságok alapító okiratainak, illetve társasági szerződései módosításának kialakításában – a vélemény a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,
6. a minisztérium – Korm. határozatban foglalt – országos bűnmegelőzési feladatainak koordinációja, és a minisztérium képviselete a Bűnmegelőzési Tanácsban.
A Főosztály operatív feladatai:
1. a főfelelős szervezeti egységgel együttműködve a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg jogszabálytervezetet tartalmazó kormány-előterjesztések tervezeteinek jogi és kodifikációs szempontból történő véleményezése,
2. a szakterületek szakmai előkészítésével és támogatásával – ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben a miniszter ettől eltérően rendelkezik – gondoskodik a minisztérium jogi képviseletéről a bíróságok és hatóságok előtt indult eljárásokban, a peres ügyek nyilvántartása,
3. a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteknek, a szerződések módosításainak jogi szempontból történő véleményezése, amely vélemény azonban a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki,
4. véleményformálás a főosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben,
5. a minisztérium alapító okiratának előkészítése a szakmailag illetékes szervezeti egységek közreműködésével,
6. közreműködés az állampolgároktól és a külső szervektől (ide értve az Alkotmánybíróságot is) érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában,
7. a szakmai főosztályokkal együttműködve részvétel az Országgyűlés bizottságai előtt a tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvényjavaslatok képviseletében,
8. közreműködés a nemzetközi szerződések megkötésének előkészítésében, tárgyalásában, ezzel kapcsolatban a jogalkotási törvényből, a Kormány ügyrendjéből eredő feladatok ellátása,
9. a miniszteri utasítások nyilvántartása,
10. a minisztérium jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálata, valamint az érdemi és technikai deregulációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok összegyűjtése,
11. közreműködés a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával (kötelezettségszegési eljárás), valamint az EU-s intézményektől érkező jogközelítéssel összefüggő megkeresések megválaszolásával kapcsolatos feladatokban,
12. a miniszter vagy a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott határozatok és felügyeleti intézkedések véleményezése,
13. a közérdekű adat igénylésével kapcsolatos kérelmek koordinálása,
14. az országgyűlési biztosi megkeresések összefogása, az azokra adott válaszok koordinációja,
15. a minisztérium jogszabályelőkészítési felelősségébe tartozó jogszabályok nyilvántartása,
16. a felügyeleti igazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
17. a minisztérium és a miniszter által irányított, illetve felügyelt intézmények biztonsági okmányaival kapcsolatos koordináció.
2.2.3 PARLAMENTI
ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A kormányprogram és a minisztériumi álláspont képviselete az Országgyűlés előtt. A Parlament törvényalkotási és kormányzati ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatok irányítása az Országgyűlés házszabályi követelményeinek figyelembevételével. Az Országgyűlés és a minisztérium közötti összekötő, közvetítő, tájékoztató, szervező szerep betöltése annak érdekében, hogy a tárca által kidolgozott intézkedéseket az országgyűlési képviselők megismerjék, azokhoz a parlamenti többség támogatása megszerezhető legyen. A minisztérium számára biztosítja az egységes feladatmenedzsmentet, a hatékony, ellenőrizhető, a felsővezetők számára átlátható működést elősegítő koordinációs folyamatok kialakítását és működtetését.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. az Országgyűlés törvényalkotási és a kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó, a minisztériumot érintő feladatok összefogása,
2. a minisztérium parlamenti kapcsolattartási koncepciójának kialakítása, a minisztérium parlamenti kapcsolatainak szervezése,
3. a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvény, országgyűlési határozat, jelentés, tájékoztató, beszámoló) parlamenti benyújtása,
4. a minisztérium feladatkiadási, utókövetési és számonkérési rendszerének kialakítása, működtetése, továbbfejlesztése és annak irányítása,
5. a felsővezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium részvételének és képviseletének megszervezése,
6. a Kormány és kabinetjei, valamint az Államtitkári Értekezlet ülésein, továbbá a Szakmapolitikai Munkacsoport ülésein résztvevő minisztériumi képviselő felkészítésének szervezése,
7. a külső szervektől közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztés-tervezetek tekintetében a szervezeti egységek által előkészített vezetői szintű minisztériumi álláspont előterjesztése jóváhagyásra,
8. a szervezeti egységek közreműködésével a minisztériumi előterjesztések (jogszabálytervezetek) közigazgatási egyeztetése,
9. a miniszter által aláírt jogszabályok kihirdetéséről való gondoskodás,
10. az egyes kormányhatározatok nyilvántartása, a minisztériumi felelősségű feladatok végrehajtásáért felelős minisztériumi vezető kijelölése, az e körbe tartozó határidős feladatok teljesítésének ellenőrzése,
11. az Ágazatfinanszírozási Szakállamtitkársággal együttműködve a minisztérium ügyirat-kezelési rendjének kialakítása, irányítása, ellenőrzése.
A Főosztály operatív feladatai:
1. az Országgyűlés plenáris ülésén a miniszteri, államtitkári részvétel előkészítése, irányítása,
2. az országgyűlési bizottságok részére készülő beszámolók, jelentések, tájékoztatók stb. előkészítése, összeállítása, a tárcaképviselet bizottsági üléseken való biztosítása,
3. a miniszterhez intézett kérdésekre, interpellációkra és országgyűlési képviselői megkeresésekre – az érintett főosztályok bevonásával – a válaszok elkészítése,
4. miniszteri felkészítő anyag összeállítása a minisztérium által előterjesztett és a minisztériumot érintő törvény-, illetve Országgyűlési határozatjavaslatokról, módosítókról a frakcióálláspont kialakításához,
5. az országgyűlési képviselők részére rendszeresített miniszteri fogadóórák szervezése, előkészítése,
6. a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok, országgyűlési határozatok parlamenti tárgyalásának figyelemmel kísérése, a módosító indítványok véleményeztetésének összefogása,
7. folyamatos tájékoztatás az Országgyűlés tárcát érintő munkájáról,
8. a minisztérium által készített kormány-előterjesztések, az előterjesztésekkel szemben támasztott formai és ügyrendi (Kormány ügyrendje) követelmények megtartásának vizsgálata, azoknak a Kormány és kabinetjei részére történő benyújtása,
9. a minisztériumba érkező küldemények átvétele, érkeztetése, illetve iktatása, gondoskodás az érdekeltekhez történő eljuttatásukról,
10. a minősített adatok védelmével kapcsolatos és a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok ellátása,
11. a belső szabályzatok és körlevelek nyilvántartása és az intraneten történő megjelentetéséről való gondoskodás.
12. az iratkezelő rendszer szakmai felügyelete, a főosztályokon lévő anyagoknak a kézi irattárakból a központi irattárba történő leadásának koordinálása, az irattári szolgáltatás, betekintés biztosítása az Ágazatfinanszírozási Szakállamtitkársággal együttműködve.
3. KÖZLEKEDÉSI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG
Feladata a szakállamtitkár személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása.
A Titkárság operatív feladatai:
1. ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, számonkérését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek munkájának összefogását,
2. koordinálja és előkészíti a szakállamtitkár hivatalos programjait, az azokhoz kapcsolódó szakmai anyagok előkészítését,
3. a szakállamtitkárság illetékességi körébe tartozó, több szakterületet érintő tevékenység minisztériumi koordinációt igénylő feladataiban a szakállamtitkárság képviselete,
4. más tárcáknak a közlekedési ágazat szabályozását érintő jogszabálytervezeteivel és egyéb előterjesztéseivel kapcsolatos közlekedésszakmai álláspont kialakítása,
5. részvétel a Földrajzinév-bizottságban a vasúti közlekedéssel, a közúti közlekedéssel, az úthálózattal összefüggő földrajzi nevek megállapításával kapcsolatos feladatok bizottsági képviseletének ellátása.
6. a szakképzés és felnőttképzés állami feladatainak teljesítéséből adódó tárcafeladatok ellátásáért,
7. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács munkájában való részvételért és tárcaszintű képviseletéért
8. a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatos szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatok ellátása, különös tekintettel a szakterületek akció és intézkedési terveinek összehangolásra, valamint közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára.
3.2. KÖZÚTI ÉS VASÚTI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A közúti és vasúti hálózatok területén országos és nemzetközi szintű stratégiai, döntés-előkészítési, operatív és szakmai irányítási feladatok ellátása. Főbb feladatok: a fejlesztési programok összeállítása, a finanszírozási források szakmai tartalmának kitöltése, a nagy projektek szakmai felügyelete, az intézmények, illetve társaságok tevékenységének ellenőrzése, parlamenti interpellációk válaszainak elkészítése.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Vasúti Infrastruktúra Osztály
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a közlekedéspolitikával kapcsolatos minisztériumi feladatokban való közreműködés, különös tekintettel az infrastruktúra-fejlesztési elvek kidolgozására, a döntések előkészítésére és azok megvalósításának figyelemmel kísérésére, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezésre és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésre,
2. a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel az Országos Területrendezési Tervvel és a Transz-európai Közlekedési Hálózattal (TEN-T), valamint az országos közlekedési hálózatok üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátására,
3. szakmai javaslattétel az intermodális logisztikai központok infrastruktúra-hálózata fejlesztésére,
4. közreműködés a kikötőhálózat és a repterek fejlesztési koncepciójának kidolgozásában,
5. részvétel a Fejlesztési Koordinációs Tárcaközi Bizottság (FKTB) munkájában, különös tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Terv közlekedési komponenseinek kimunkálására, továbbá a munkaközi tervezetek egyeztetése, véleményezése, a rendelkezésre álló anyagok átvizsgálása, korrekciója,
6. a közút és a vasúthálózat nyomvonalainak, kategóriájának és jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatok ellátása,
7. részvétel a közúti és vasúti infrastruktúra területét érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, kiemelten a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság, az ENSZ EGB mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel, továbbá a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,
8. részvétel a közlekedési hálózatok pályahasználati díjainak meghatározására létrehozott eseti, vagy állandó bizottságok munkájában,
9. közreműködés a városi és elővárosi infrastruktúra-hálózat fejlesztéspolitikájának kialakításában, a közlekedési hálózatok összehangolásában,
10. részvétel a vasúti interoperabilitás technikai és intézményi rendszereinek kialakításában.
A Főosztály operatív feladatai:
11. részvétel az EU Bizottság közlekedésfejlesztési projektjeiben,
12. szakmai közreműködés a minisztérium közlekedési pályahálózatokat érintő vagyonkezelési feladatainak ellátásában,
13. a közlekedéssel kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium feladatkörébe tartozó tervezési munkák ellátása, más operatív programok összeállításában a szakállamtitkárságot érintő területeken közreműködés,
14. közreműködés a vasútnak minősülő kötöttpályás közlekedés alapvető szabályainak kidolgozásában,
15. a közutak kezelésének normatív és – az országos közutak tekintetében – operatív irányítása, az országos közutak, hidak és tartozékaik kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzése, rendkívüli helyzetek alkalmával közreműködés a közúti forgalom szervezésében,
16. a rév- és kompközlekedés, mint közúti hálózatot kiegészítő közlekedés üzemeltetésével, fejlesztésével összefüggő feladatok koordinálása,
17. az országos közúthálózat forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerének meghatározása,
18. javaslattétel a közutakkal kapcsolatos megalkotandó jogszabályok tartalmára, a nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részvétel azok létrehozatalának előkészítésében,
19. az úthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának és kezelési rendjének kidolgozása, az útvagyon értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányítása, a közúti információszolgáltatás rendszere feltételeinek, a közutak egységes forgalmi rendje elveinek, a közutak forgalombiztonságának javítását célzó intézkedéseknek a meghatározása,
20. együttműködés a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében,
21. nagyvasúti fejlesztési programok kimunkálása, egyeztetése, rendszeres aktualizálása,
22. a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés forrás-felhasználásának szakmai felügyelete,
23. a közút és vasúthálózat fejlesztéssel, az infrastruktúra beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetése, elemzése, az utakkal és vasúti pályákkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység szakmai irányítása,
24. az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások fejlesztésének szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációja.
3.3. KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A nemzetgazdasági infrastruktúra fejlesztését és hatékony működtetését meghatározó állami szabályozási feladatok ellátása a közlekedési és postai ágazat tekintetében; a hálózati infrastruktúra szabályozás stratégiai megalapozása és az infrastruktúra minőségét meghatározó jogi keretek szakmai kialakítása.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes, illetve akadályoztatása esetén a Gépjárműközlekedési és Logisztikai Osztály vezetője helyettesít.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Gépjárműközlekedési és Logisztikai Osztály,
– Légi- és Víziközlekedési Osztály,
– Vasúti Szabályozási Osztály.
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a közlekedési ágazat állami szabályozásának szakmai előkészítése, a vonatkozó szabályozási koncepciók kialakítása, jogszabály-tervezetek szakmai előkészítése,
2. a közlekedési ágazatra vonatkozó jogszabályok hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, és ennek alapján a jogszabályi környezet korszerűsítése, kiigazítása, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése,
3. az EU közlekedési tárgyú jogszabályainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében való magyar részvétel, a magyar tárgyalási álláspont kialakítása és képviselete, a tagságból eredő feladatok ellátása (így különösen a közösségi jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettség teljesítése),
4. a hazai szabályozás szakmai alapját, illetve jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek [így különösen az ENSZ EGB, az ICAO, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szakmai munkájában való részvétel és e fórumokon az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeinek érvényesítése,
5. a közúti közlekedésbiztonságot érintő állami feladatok tárcaszintű képviselete,
6. az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányítása, a közlekedési szakképzés szakmai irányítása, összefogása, fejlesztése,
A Főosztály operatív feladatai:
7. részvétel a közúti közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen: az ENSZ EGB-munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,
8. a közutakkal kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítése, javaslattétel a közúti igazgatással és hatósági feladatokkal kapcsolatos szabályozás szakmai tartalmára, részvétel azok létrehozatalának előkészítésében,
9. a közlekedésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó szakmai képzési, képesítési és vizsga követelményekkel kapcsolatos feladatok ellátása, a közlekedési szakképzés fejlesztése, valamint a szakképzési törvényben és az OKJ-ban meghatározott, a közlekedési szakterületet érintő szakképzésekkel kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása,
10. a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos követelmények meghatározása, a közúti közlekedés biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítése és a szükséges intézkedések szervezése,
11. a közúti közlekedésben való részvételre, a közúti közlekedési szabályokra vonatkozó előírások, továbbá a pályaalkalmassági vizsgálatokkal és utánképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok kialakítása,
12. a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározása, részvétel a vonatkozó nemzetközi megállapodások fejlesztésében, valamint a kétoldalú vegyes bizottságok működtetése,
13. a Nemzeti Közlekedési Hatóság által végzett forgalomba helyezés előtti, időszakos, valamint közúti járművizsgálati tevékenység szakmai tartalmának meghatározása, fejlesztése, valamint a járművizsgáló hatósági szakértők képzésével és továbbképzésével kapcsolatos jogi szabályozás szakmai előkészítése,
14. a közúti járművek konstrukcióját (biztonsági és környezetvédelmi jellemzőit) és hatósági jóváhagyási rendszerét meghatározó műszaki szabályozás előkészítése, koordinációja, kiadása,
15. az üzemelő gépkocsik rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályozása,
16. közreműködés a közlekedési igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában,
17. a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hazai szabályok kimunkálása és folyamatos korszerűsítése; részvétel az ENSZ EGB keretein belül a nemzetközi szállításokra vonatkozó előírások kidolgozásában; részvétel az EU Bizottságának a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységében, az EU-jogszabályok hazai jogba történő átültetésében, továbbá a veszélyes áruk szállítási biztonságával kapcsolatos egyéb jogszabályok szakmai előkészítésében,
18. a polgári légiközlekedés koncepciójára és fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozása, az ezzel összefüggő döntések előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése,
19. a légiközlekedés biztonsága, ideértve a repülőterek és más földön telepített infrastruktúra eszközök, szolgálatok és szolgáltatások biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítése,
20. a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) közgyűlésén való részvétel, az Európai Polgári Repülési Szervezet (ECAC), az Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) munkájában való közreműködés;
21. a polgári légiközlekedés és a víziközlekedés védelmének szabályairól, valamint a Légiközlekedés Védelmi Bizottság, továbbá a Víziközlekedési Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló jogszabályban a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légi közlekedési, illetve vízi közlekedési védelmi feladatok ellátása,
22. a vízi- és légiközlekedési szakterületen működő nemzetközi szakmai szervezetek döntései, ajánlásai végrehajtásának szervezése és koordinálása, adatszolgáltatás ellátása,
23. a víziközlekedéssel, a vízi utakkal, a kikötőkkel és más víziközlekedést befolyásoló létesítményekkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, valamint környezetvédelmi célú műszaki és hajózásbiztonsági követelményrendszerre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítése,
24. nem EU-tagállam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény üzemeltetője által benyújtott, nemzeti víziút használatának engedélyezése iránti kérelmekkel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása,
25. az ENSZ EGB belvízi hajózási munkacsoportjában és bizottságában, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet bizottságaiban és munkacsoportjaiban és nemzeti bizottságában, a Duna Bizottság munkacsoportjában és szakértői értekezletein, valamint az OECD és az ECMT munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,
26. a Duna Bizottságban a Magyar Köztársaság állandó kormányképviselő-helyettesi feladatainak az ellátása, valamint a Bizottság közgyűlésén és szakértői értekezletein a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, továbbá a Rajnai Hajózás Központi Bizottságában a megfigyelői státusszal összefüggő szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása,
27. a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának működtetése,
28. a vasúti közlekedésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei hatályosulásának figyelemmel kísérése, a vonatkozó jogszabály-tervezetek szakmai előkészítése,
29. a vasúti közlekedés biztonságáról szóló koncepció kidolgozása,
30. a szabályozási tevékenységet megalapozó kutatás-fejlesztés menedzselési feladatok ellátása,
31. a főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó költségvetési sorok költségvetési kapcsolatainak kezelése,
32. a főosztály szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozás-értelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenéshez szakmai háttéranyag készítése,
33. a közlekedési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztériumi feladatkörbe tartozóan szakmai tájékoztatás megadása és a szükség szerinti felügyeleti intézkedés kezdeményezése,
34. más tárcáknak a közlekedési ágazat szabályozását érintő jogszabálytervezeteivel és egyéb előterjesztéseivel kapcsolatos szakmai álláspont kialakítása.
3.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI
ÉS POSTAÜGYI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A hírközlési (elektronikus hírközlés, posta) ágazat területén történő szabályozási feladatok ellátása a hazai hírközlési piacon jelen lévő verseny élénkítése céljából.
A hírközlési infrastruktúra fejlesztését és hatékony működtetését meghatározó állami feladatok ellátása; a nemzeti rádióspektrum politika keretein belül a rádióspektrum használatára vonatkozó szabályozás stratégiai megalapozása, és a jogi keretek szakmai kialakítása.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Elektronikus Hírközlési Osztály,
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. hírközlési terület stratégiai irányítása,
2. a hírközlési ágazat fejlődését elősegítő koncepciók kialakítása, érvényesítése, a hírközléssel összefüggő állami feladatok végrehajtásának összehangolása.
3. hírközlés politika kidolgozása és érvényesítése és az ezzel kapcsolatos állami feladatok ellátásában történő közreműködés,
4. kormányzati postastratégia kidolgozása,
5. a postapiaci liberalizáció előkészítése,
6. a főosztály szakmai felelősségi körébe tartozó szabályozási feladatok szakmai előkészítése, állami szabályozásának szakmai előkészítése, a vonatkozó szabályozási koncepciók kialakítása, jogszabály-tervezetek szakmai előkészítése,
7. a hazai szabályozás szakmai alapját, vagy jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek és EU-s intézmények szakmai munkájában részvétel és e fórumokon az egyes hazai szakterületek szabályozási igényeinek érvényesítése, kijelölés alapján a minisztérium képviselete,
8. a postai ágazatra vonatkozó jogszabályok hatályosulásának folyamatos szakmai figyelemmel kísérése, és ennek alapján a jogszabályi környezet korszerűsítése, kiigazítása, valamint az egyéb szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése,
9. a hazai szabályozás szakmai alapját, illetve jogi hátterét kialakító nemzetközi szervezetek [így különösen az Egyetemes Postaegyesület (UPU)] szakmai munkájában való részvétel és e fórumokon az egyes szakterületek hazai szabályozási igényeinek érvényesítése,
10. a hírközlési területen bejegyezhető igazságügyi szakértői szakterület ágazati irányításával járó feladatok ellátása,
11. közreműködés az állami tulajdonban lévő hírközlési hálózati kapacitások értékesítésének megteremtésében,
12. rádióspektrum politika kidolgozása és érvényesítése, és az ezzel kapcsolatos állami feladatok ellátásában történő közreműködés,
13. Infrastrukturális támogatási programok tervezése, végrehajtása, koordinálása, szakmai felügyelete.
A Főosztály operatív feladatai:
1. az NHH működésének szakmai felügyelete,
2. részvétel a hírközlési szektor nemzetközi, illetve EU- szabályozásával, stratégiai tervezésével foglalkozó nemzetközi, illetve EU-s munkacsoportok munkájában,
3. az egyes előirányzatok felhasználásával külön utasításban, szabályzatban foglalt feladatok ellátása,
4. az elektronikus hírközlési részpiacok rendszeres hatósági elemzésének hasznosítása, a Főosztály feladatainak végrehajtása során, különös tekintettel az állami tulajdon tárgyát képező frekvenciák hasznosításával összefüggő kérdések kezelésére, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság piacelemezési tevékenységében megjelenő eredmények szabályozási területén történő hasznosulása érdekében,
5. a hírközlés szabályozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
6. az elektronikus hírközlési piac nemzetközi trendjeinek figyelemmel kísérése,
7. a postapiaci liberalizáció nemzetközi tapasztalatainak figyelemmel kísérése, a postapiaci liberalizáció előkészítése,
8. a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekből eredő szakmai szabályozási, tájékoztatási, együttműködési, valamint adatszolgáltatási tevékenység végzése,
9. a főosztály szabályozási kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozásértelmezés, tájékoztatás, média (internetes) megjelenéshez szakmai háttéranyag készítése,
10. a hírközlési tárgyú állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztériumi feladatkörbe tartozóan szakmai tájékoztatás megadása és a szükség szerinti felügyeleti intézkedés kezdeményezése,
11. más tárcák, illetve a minisztérium más főosztályai által előkészített, a hírközlési ágazat szabályozását érintő jogszabálytervezeteivel és egyéb előterjesztéseivel kapcsolatos szakmai álláspont kialakítása,
12. az EU hírközlési tárgyú jogszabályainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében való magyar részvétel, a magyar tárgyalási álláspont kialakítása és képviselete, a tagságból eredő feladatok ellátása (így különösen a közösségi jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettségben történő közreműködés),
13. hírközlési tárgyú, nemzetközi szerződésnek nem minősülő egyezmények szakmai előkészítése,
14. hírközlést érintő állami feladatok ellátásával összefüggő szerződések szakmai tartalmára, a megkötött szerződések módosítására, pontosítására, átalakítására, illetőleg megszüntetésére javaslattétel.
15. a nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi igényeknek a hírközlési szolgáltatások és tevékenységek során történő érvényesítése,
16. a postapolitikára vonatkozó előterjesztések szakmai előkészítése, az információs társadalommal összefüggő szabályozások postával kapcsolatos munkarészeinek kidolgozása,
17. a postai tevékenységek, szolgáltatások jogi, szakmai, személyi, műszaki feltételeinek megállapítása,
18. a postapiaci liberalizáció nemzetközi tapasztalatainak figyelemmel kísérése, javaslattétel a kijelölt egyetemes postai szolgáltató privatizációjának stratégiájára,
19. a Magyar Posta Témakijelölő Tanácsadó Bizottság munkájában részvétel,
20. az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás helyzetének figyelemmel kísérése, javaslattétel a szolgáltatás biztosítása érdekében szükséges miniszteri intézkedésekre, az egyetemes szolgáltatók kiválasztásával kapcsolatos eljárások lebonyolítása, az egyetemes szolgáltatókkal kötendő szerződések előkészítése, javaslattétel az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos irányítói intézkedésekre,
21. közreműködik az elektronikus hírközlési és postai szakképzés szakmai irányításában, a szakképesítésért felelős tárcafeladatok, a felnőttképzéssel összefüggő tevékenységek és az EU tagsággal összefüggő elektronikus hírközlési és postai szakképzési feladatok koordinációjában,
22. részvétel az EU-támogatással létesülő hírközlési infrastruktúra projektekben,
23. a közlekedési ágazat műszaki információs, valamint telematikai rendszerére vonatkozó követelmények nemzeti kidolgozása, beleértve a nemzetközi követelményrendszerek kidolgozásában való aktív közreműködést is, az ágazat nemzetközi kapcsolatrendszerével összefüggő minisztériumi állásfoglalások kialakítása, a rendszer beindítása az érintettek bevonásával,
24. a minisztérium képviselete a Nemzeti Akkreditációs Testületben,
25. frekvenciagazdálkodással kapcsolatos központi feladatok ellátása,
26. a főosztály felelősségi körébe tartozó koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
27. rádió berendezések, elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőségével, forgalomba hozatalával, piacfelügyeletével összefüggő kormányzati feladatok ellátása,
28. egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatok ellátása,
29. nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti elektronikus hírközlés területére vonatkozó szabványosítással összefüggő feladatok irányítása,
30. hírközlési tárgyú nemzeti szabványosítás irányítása,
31. nemzetközi műholdas hírközlő szervezetek hazai szakmai feladatainak ellátása,
32. nemzeti rendelkezési jog alá tartozó műhold pozíciók hasznosításával összefüggő feladatok ellátása,
33. a frekvenciák nemzeti felosztásának rendszeres felülvizsgálata és a piaci igényekhez igazítása,
34. az elektronikus hírközlést érintő, illetőleg azzal összefüggő tárgyú rendeletek kiadásához az egyetértési jog gyakorlása,
35. az EU rádióspektrum politikával összefüggő jogszabályainak és egyéb, kötelező erővel nem bíró aktusainak előkészítésében való magyar részvétel, a magyar tárgyalási álláspont kialakítása és képviselete, a tagságból eredő feladatok ellátása (így különösen a közösségi jogszabályok hazai jogba történő átültetése, a jelentéstételi kötelezettségben történő közreműködés),
36. kijelölés alapján a nemzetközi hírközlési és frekvenciagazdálkodási szervezetekben, kormányközi szervezetekben, az EU szervezeteiben, illetőleg más államok távközlési igazgatásainál a minisztérium szakmai képviselete,
37. rádióspektrum politikát érintő, nemzetközi szerződések, nemzetközi szerződésnek nem minősülő egyezmények kidolgozásában történő közreműködés,
38. a rádióspektrum politikával összefüggő állampolgári (ügyfél) megkeresések és panaszügyek tekintetében a minisztériumi feladatkörbe tartozóan szakmai tájékoztatás megadása és a szükség szerinti felügyeleti intézkedés kezdeményezése,
39. más tárcák, illetve a minisztérium más főosztályai által előkészített, a rádióspektrum politikával összefüggő szabályozását érintő jogszabálytervezeteivel és egyéb előterjesztéseivel kapcsolatos szakmai álláspont kialakítása.
3.5. KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A közösségi közlekedés működésével, valamint annak korszerűsítésével kapcsolatos feladatok szakmai előkészítése, a szakmai és társadalmi szempontok figyelembevételével. Ezen belül a főosztály kiemelt feladata a közösségi közlekedés korszerűsítésére vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozása, a helyi és helyközi személyszállítás regionális alapon történő koordinálása, a helyközi személyszállítás megszervezése és a folyamatos működőképesség biztosítása, az összehangolt helyközi autóbusz és vasúti díjövezetek és tarifák, a kedvezményrendszer és a menetrendek kialakítása, az állam és a közlekedési szolgáltatók közötti szerződéses kapcsolatrendszer megvalósítása, valamint a helyközi közösségi közlekedés közszolgáltatási tevékenységével összefüggő ellentétételezési rendszer kialakítása, fejlesztése és működtetése.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Regionális Kapcsolatok Osztálya
– Közszolgáltatás-fejlesztési Osztály
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a közösségi közlekedési rendszer kiépítésére, a közlekedési fejlesztésére vonatkozó javaslatok, koncepciók kidolgozása, a helyközi (ideértve: elővárosi, környéki) és helyi személyszállítás koordinálásával kapcsolatos közlekedéspolitikai előkészítés és a kormányzati feladatok ellátása, a közlekedési szövetségi szabályozás kialakítása, a regionális közlekedésszervező irodák szakmai felügyelete,
2. a belföldi helyközi menetrend szerinti közlekedés hatósági ármegállapítással, kedvezményrendszerrel, valamint a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok ellátása,
3. a menetrend szerinti közúti személyszállítási közszolgáltatások működési rendszerét meghatározó elvek, a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés feltételrendszerének kialakítása, működtetésével, engedélyezésével, menetrendjének jóváhagyásával összefüggő feladatok ellátása,
4. a közszolgáltatás keretében végzett vízi közlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósításában való közreműködés
5. az állam és a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok közötti szerződéses kapcsolatok – személyszállítási közszolgáltatási szerződések – kidolgozásával, felülvizsgálatával, a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával, a közszolgáltatási tevékenységet ellátó vasúttársaságok működtetésével, szolgáltatási feltételrendszerével, finanszírozásával, tervezésével, értékelésével összefüggő feladatok ellátása,
6. az akadálymentes közlekedés megteremtésével kapcsolatos feladatok koordinálása,
7. a személyszállítási közszolgáltatásokat érintő szabályozási feladatok ellátása, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakítása, a közlekedési közszolgáltatás terén az állami szerepvállalás definiálása,
8. a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítást végző társaságok szakmai felügyelete, részvétel a társaságok gazdálkodásával, finanszírozásával, fejlesztésével, a jármű rekonstrukcióval összefüggő feladatok ellátásában, együttműködve a Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztállyal.
A Főosztály operatív feladata:
9. az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítés megállapításával kapcsolatos feladatok ellátása,
10. a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok ellátása,
11. a helyközi menetrend szerinti (vasúti és közúti) személyszállítás menetrendjének jóváhagyásával, alvállalkozói pályáztatásával kapcsolatos szakmai feladatok ellátása,
12. menetrend szerinti tömegközlekedést érintő panaszügyek vizsgálata, parlamenti interpellációk megválaszolása, javaslattétel a vitás kérdések rendezésére;
13. a helyközi személyszállítási közszolgáltatások ellentételezési rendszerének kialakítása, fejlesztése és működtetése.
4. GAZDASÁGI ÉS ÁGAZATFINANSZÍROZÁSI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG
1. A szakállamtitkár titkársága az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, számonkérését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek, s munkájuk összefogását,
2. A Titkárság ellátja az informatika minisztériumi szintű menedzsmenti feladatait. Ennek keretében a Titkárság feladata:
a) az ágazat és a minisztérium informatikai stratégiájának kialakítása, cselekvési programok, akciótervek koordinációja, az informatika eredményeinek értékelése;
b) a minisztérium képviselete a kormányzat informatikai munkában, és a szakmai munkabizottságokban;
c) az e-kormányzati illetve e-közigazgatási programok (projektek) tárcát érintő részeinek koordinálása;
d) a minisztériumi tevékenységeket, szervezeteket támogató, valamint a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) által üzemeltetett IT szolgáltatások monitorozása, értékelése.
e) a minisztérium adatgazdálkodásának felügyelete, informatikai támogatása,
f) az OSAP adatgyűjtésének informatikai koordinációja, közreműködés a minisztérium OSAP-adatokat tartalmazó információs rendszerének kialakításában,
g) a minisztérium informatikai feladatainak koordinálása, felügyelete,
h) a minisztérium és a KSZF közötti szolgáltatási megállapodás előkészítése és karbantartása, a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatok szervezése.
4.2. HUMÁNIGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A minisztérium stratégiájának megfelelő emberi erőforrás stratégia operatív megvalósítása és működtetése, támogatása munkatársaik menedzselésében, a megfelelő emberi erőforrás módszerek, technikák és rendszerek biztosítása e feladatok ellátásához a közszolgálati jog keretei között.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
Főosztály szervezetileg nem tagolódik osztályokra.
A Főosztály stratégiai feladatai:
2. a minisztérium humánpolitikai tárgyú belső szabályzatainak (Közszolgálati Szabályzat, közszolgálati adatvédelmi szabályzat, a lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzat, a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos szabályzat) kidolgozása és folyamatos aktualizálása,
3. a minisztériumi köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók (a továbbiakban együttesen: munkatársak) tekintetében a felvételi/kiválasztási és pályázati rendszer működtetése,
4. a minisztériumi létszámgazdálkodással összefüggő feladatok ellátása,
5. az emberi erőforrás fejlesztéshez szükséges humán stratégia megalkotása a Kormányzati Személyügyekért Felelős Államtitkárság közreműködésével, ennek végrehajtása,
6. a munkatársak képzési és továbbképzési rendszerének kialakítása, a minisztériumi munkatársak továbbképzésével, EU-s képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása és lebonyolítása, a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények képzési és továbbképzési tevékenységének felügyelete, a fejezeti szintű terv összeállítása.
A Főosztály operatív feladatai:
1. általános (rutin) oktatások szervezése és igények felmérése,
2. a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről, az egyes munkaköri megnevezésekről, valamint a miniszter irányítása alatt álló szervek közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat tételéről szóló miniszteri rendeletek kidolgozása, módosítása,
3. a minisztériumban foglalkoztatott munkatársakkal kapcsolatos, jogszabályban és belső szabályzatokban meghatározott humánpolitikai teendők ellátása,
4. az intézmények és a társaságok vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott humánpolitikai teendők ellátása, így különösen a munkaköri leírások jóváhagyásra történő előkészítése,
5. a köztisztviselői minősítési és teljesítményértékelési rendszer működtetése, a munkatársak javadalmazási és juttatási rendszerének kidolgozása, a munkatársak jóléti ellátási és szociális támogatási rendszerének kialakítása, fejlesztése,
6. adatszolgáltatás a személyi juttatások tervezéséhez, felhasználásához és ellenőrzéséhez,
7. a „cafeteria” rendszer működtetése,
8. a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők jogviszonyát érintő közszolgálati feladatok ellátása, az ezzel összefüggő nyilvántartás és az állami adatszolgáltatási feladatok ellátása, a közszolgálati jogviszonnyal (munkaviszonnyal) kapcsolatos igazolások kiadása,
9. a jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzések előkészítése,
10. tárcaképviselet biztosítása a más minisztériumok által működtetett képzési és továbbképzési bizottságokban, illetékesség szerint részvétel a minisztériumot is érintő közoktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési álláspontok kialakításában,
11. kapcsolattartás a minisztériumi érdekképviseleti szervezetekkel,
12. az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos feladatok ellátása, a Kitüntetési Bizottság titkársági feladatainak ellátása,
13. a Lakásügyi Bizottság elnöki és titkársági feladatainak ellátása,
14. a nyugállományú köztisztviselőkkel való kapcsolattartás,
15. szakmai támogatás nyújtása a korkedvezményes nyugdíjazási kérelmek elbírálásával kapcsolatos ágazati felügyeleti vélemény összeállításához,
16. a minisztérium képviselete munkaügyi perekben,
17. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben, a miniszter, mint őrzésért felelős részére előírt feladatok ellátása a külön miniszteri szabályzatban előírtaknak megfelelően, 18. nyilvántartást vezet szervezeti egységenként a minisztérium foglalkoztatási létszámáról, ennek strukturált bontásáról, a betöltött és be nem töltött álláshelyekről, a nem foglalkoztatási jogviszonyban történt alkalmazásokról,
19. jogszabályban foglaltak szerint ellátja a Hivatalos Értesítő számára a humánigazgatási adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat;
20. elkészíti a nem foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó, természetes személyekkel kötött szerződéseket és egyéb okiratokat.
4.3. KÖLTSÉGVETÉSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A költségvetési, a számviteli, és adó törvények, valamint a belső szabályzatok szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok és az Igazgatás könyvvezetési, beszámolási és pénzügyi kötelezettségeinek végrehajtása, a XVII. Fejezet beszámolási kötelezettségének összefogása, fejezeti szintű adatszolgáltatás a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár részére. Az Igazgatás tervezésének elvégzése. A szakmai kezelők munkájának támogatása. A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Központosított Illetmény-számfejtési Osztály
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a zárszámadási törvénytervezet minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számszaki mellékleteinek és szöveges indoklásának összeállítása, ellenőrzése,
2. a zárszámadási törvénytervezet minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi állásfoglalás kialakítása,
3. a szakmai kezelők által elkészített elemi költségvetés és a negyedéves előirányzat-finanszírozási tervek, kimutatások felülvizsgálata, fejezetszintű feldolgozásuk, a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok negyedéves mérlegjelentéseinek, féléves és éves beszámolóinak elkészítése,
4. a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az egységes számviteli szabályozás elkészítése a szakállamtitkár jóváhagyásához, az integrált rendszer alkalmazásával,
5. teljes körű analitikus és főkönyvi nyilvántartás vezetése, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése és nyilvántartása, a féléves és éves beszámolók, időközi mérlegjelentések elkészítése, azok egyeztetése a Magyar Államkincstárral,
6. a fejezet kincstári költségvetése elkészítésének koordinálása és összesítése, adatszolgáltatás nyújtása a Magyar Államkincstár részére,
7. a fejezet elemi költségvetése elkészítésének koordinálása és összesítése, a jóváhagyást követően a Magyar Államkincstár részére történő továbbítása,
8. a „Fejezet” előirányzat-maradványainak felülvizsgálata, nyilvántartása, a maradvány-elszámolás elkészítése, a fejezet maradvány-elszámolásának összefogása, és a Pénzügyminisztérium részére történő továbbítása,
9. a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletének ellátása, az előirányzatok felhasználásáról – az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával – megbízható, átlátható adatok biztosítása az integrált könyvelési rendszeren keresztül a kontrollingrendszer részére,
10. a KHEM Igazgatás alcím pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátása, ennek keretében a bevételi és kiadási előirányzatok tervezése, javaslat készítése a költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatok jogcímek közötti felosztására, engedélyeztetésére, szabályozására, a felhasználás szabályszerűségének ellenőrzése, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése, azok analitikus nyilvántartásának vezetése, és az intézményi adatokra vonatkozó közzétételi feladatok ellátása,
11. a minisztérium felügyelete alá tartozó, jogutód nélkül megszűnt költségvetési intézmények vagyonának nyilvántartása, kezelése, követeléseik és kötelezettségeik rendezése,
12. a fejezeti önálló illetményszámfejtő hely működtetése; a minisztérium és meghatározott intézmények részére történő bérszámfejtés, és a feladathoz tartozó adatszolgáltatások biztosítása,
13. a KHEM Igazgatás tekintetében gyakorolja mindazon felügyeleti jogokat, melyek nem tartoznak a Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály feladatai közé.
A Főosztály operatív feladatai:
1. „egykapus” kapcsolattartási rendszer működtetése a Magyar Államkincstár felé,
2. közreműködés a költségvetési törvénytervezet KHEM fejezetre vonatkozó számszaki mellékleteinek összeállításában, annak számszaki ellenőrzése és rögzítése a Pénzügyminisztérium által előírt informatikai rendszerbe, és a miniszter jóváhagyását követő megküldése a Pénzügyminisztérium részére,
3. fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szabályzatok kialakításában való részvétel, 4. fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat módosításainak engedélyeztetésre történő előkészítése, illetve engedélyezése, 5. a fejezeti kezelésű előirányzatok analitikus nyilvántartása,
6. a fejezeti bevételek és kiadások negyedéves teljesüléséről szóló jelentés elkészítése,
7. a fejezet negyedéves mérlegjelentése elkészítésének koordinálása és összesítése, a Magyar Államkincstár részére megküldése,
8. a fejezet féléves és éves beszámolói elkészítésének koordinálása és összesítése, a Magyar Államkincstár részére megküldése,
9. a fejezetnek a zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai mellékletei elkészítésének koordinálása és összesítése, szöveges indoklás összeállítása, zárszámadási törvénytervezetekhez tartozó szakmai tevékenységének értékeléséről szóló melléklet összeállítása, zárszámadási törvény normaszövegének kialakítása, előterjesztése, képviselete,
10. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények nyilvántartással összefüggő feladatainak – cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése – ellátásának felügyelete,
11. a fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartással összefüggő feladatainak – cím, besorolás, új cím esetén államháztartási egyedi azonosító kérése, számlanyitás, számla megszüntetése stb. – ellátása, a törzsadattárat érintő adatszolgáltatások elkészítése,
12. a fejezeti tartalék előirányzatok felhasználása engedélyezésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs feladatok ellátáshoz adatszolgáltatás nyújtása,
13. igény esetén tárcaközi bizottságok munkájában részvétel,
14. részvétel a minisztérium Közbeszerzési Bizottságában, a költségvetési szakmai szempontok érvényesülésének biztosítása érdekében, a meghirdetett közbeszerzések előzetes kötelezettségvállalásának rögzítése az Integrált pénzügyi számviteli rendszerben, és intézkedés megtétele a Kincstári bejelentéshez,
15. általános költségvetési adatszolgáltatás ellátása,
16. az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez és az Igazgatás költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséhez teljesítendő információ- és adatszolgáltatás biztosítása,
17. a KHEM Igazgatás alcím költségvetési előirányzatai teljesítésének nyilvántartása, a jogszabály által előírt, és az egységes fejezeti szintű számviteli szabályozási és mérlegkészítési kötelezettségek teljesítése,
18. a bel- és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolása, a külföldi kiküldetések költségeinek felosztásában való közreműködés, a keretfelhasználásról nyilvántartás vezetése és a kapcsolatos számviteli feladatok végzése, a más intézmények által támogatott kiküldetési költségek megtérítésének felügyelése, a minisztériumi bankkártyák ügyintézésével kapcsolatos feladatok intézése,
19. készpénzforgalom bonyolítása és házipénztár működtetése,
20. a minisztériumi személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos gazdálkodás koordinálása a Humánigazgatási Főosztály közreműködésével, a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján a személyi juttatások tervezése, jogcímenkénti felosztási javaslatának elkészítése és engedélyeztetése, jogszabályok, belső szabályzatok szerinti felhasználása, illetve pénzügyi ellenjegyzése és teljesítése, nyilvántartása, az intézményi jelentőfelelősi feladatok ellátása és az ebből eredő egyes adatszolgáltatások, a magán-nyugdíjpénztárak részére adatszolgáltatás,
21. a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján a természetbeni juttatások, illetve a „cafeteria” rendszerbe bevont költségtérítésekkel kapcsolatos beszerzések és értéktárolási feladatok ellátása, pénzügyi teljesítések és a teljesítések nyilvántartása,
22. a minisztériumi dolgozók lakáscélú támogatásához kapcsolódó kölcsönök számlakezelésével összefüggő feladatok ellátása, a Lakásügyi Bizottságba tag delegálása,
23. a KHEM Igazgatás kezelésében lévő vagyontárgyak, valamint a mérlegében szereplő részesedések nyilvántartásának vezetése, a vagyonban bekövetkezett változásokról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értesítése a Társasági és Intézmény-felügyeleti Főosztály adatszolgáltatása alapján,
24. a minisztériumi pénzügyi és számviteli integrált számítástechnikai rendszer szakmai rendszergazdai feladatok végzése, vagy végeztetése,
25. a miniszter által felügyelt illetve irányított intézmények gazdasági vezetői kinevezésének véleményezése,
26. a gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelőse és szakmai összefogója,
27. az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer szakmai követelményeknek és a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő működésének felügyelete, az ennek biztosításához szükséges változtatások kezdeményezése a gazdasági és ágazatfinaszírozási szakállamtitkár titkárságánál,
28. a pénzügyi és számviteli alkalmazott integrált számítástechnikai rendszer felhasználói szakmai támogatásának megrendelése, írásos segédanyagok készíttetése,
29. kapcsolattartás a rendszertámogatást biztosító szerződött társasággal,
30. részvétel az egyéb számítástechnikai rendszerekhez való kapcsolódás kialakításában, működéskorszerűsítési feladatokban,
31. törzsadat- és jogosultsági rendszer karbantartása az alkalmazott integrált számítástechnikai rendszerben,
32. költségvetési gazdálkodás integrált számítástechnikai rendszert felhasználók oktatásának, vizsgáztatásának megszervezése,
33. a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, véleményezése,
34. a főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása,
35. a MÁV-arcképes igazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátása.
4.4. TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS, KONTROLLING
ÉS KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A fejezet költségvetés tervezési és annak végrehajtását szolgáló szabályozási, valamint a kontrolling feladatok magas szintű koordinációján keresztül a minisztérium szervezeti egységeinek a szervezeti célok érdekében való összefogását és tevékenységeik összehangolását célzó vezetői feladatok támogatása.
A minisztérium közbeszerzési rendszerének a jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetése, a közbeszerzési szabályozás módosítása, alakítása érdekében működő tárcaközi munkacsoportokban történő szakmai részvétel. A minisztériumot és az intézményeket, társaságokat érintő közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalások kialakítása.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Tervezés-koordinációs és Kontrolling Osztály
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. az éves költségvetés tervezése, az azt megalapozó ágazati stratégiai célok és prioritások kialakításának fejezeti szintű koordinálása,
2. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait és a miniszter által felügyelt illetve irányított intézményeket érintő szakmai feladatok, programok előzetes költségvetési forrásigényének felmérése, szakterületi egyeztetések alapján javaslat kidolgozása a prioritásokra, illetve vezetői döntésre előkészítés,
3. a Pénzügyminisztérium tervezési köriratában szereplő irányelvek figyelembevételével, a Költségvetési Főosztály bevonásával a minisztérium belső tervezési köriratában általános és a kötelezően érvényesítendő tervezési követelmények meghatározása, a tervezési köriratnak a szakmai kezelők részére történő kiadása,
4. a költségvetési törvényhez a minisztérium fejezeti szöveges összefoglalójának, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok szöveges indoklásának elkészítése, az intézményi háttéranyag felhasználásával a fejezeti szintű szöveges indoklás összeállítása,
5. a költségvetési, valamint a költségvetést megalapozó törvények előkészítése során a minisztérium javaslatainak felmérése, összefogása, az egyeztetések során – a szakterületek közreműködésével – a minisztérium képviseletének ellátása, a törvényjavaslatokhoz benyújtott képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont – a szakterületek közreműködésével történő – kialakítása, előterjesztése, képviselete,
6. a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználására vonatkozó szabályrend kialakításának, folyamatos aktualizálásának koordinációja, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával, működtetésével kapcsolatos egyes szabályozások elkészítése, döntésre való előterjesztése,
7. a költségvetési törvényben megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok programokra, részprogramokra történő felosztásának koordinációja a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárok, kabinetfőnök bevonásával, és miniszteri jóváhagyásra előterjesztése,
8. a fejezeti tartalék előirányzatok felhasználása engedélyeztetésével összefüggő döntés-előkészítési, koordinációs feladatok ellátása,
9. a minisztériumi fejezet kontrollingrendszerének kidolgozása, működtetése,
10. a Vezetői Információs Rendszer tervezési és kontrollingfejezetének működtetése,
11. a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről (FEUVE) szóló szabályozási feladatok ellátása,
12. a közbeszerzésekkel kapcsolatos tevékenységek összefogása,
13. egységes közbeszerzési rendszer működtetése,
14. közbeszerzési szakmai kérdésekben állásfoglalás kialakítása mind minisztériumon belül, mind az intézményeket, társaságokat érintően,
15. a közbeszerzési feladatokhoz kapcsolódó belső szabályozások kezelése,
16. részvétel a közbeszerzési szabályozást meghatározó minisztériumok között működő munkacsoporti tevékenységben, a minisztérium megfelelő álláspontjának kialakítása, illetve koordinációja.,
17. a minisztérium értékhatár feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatok ellátása, a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása,
18. a Közbeszerzési Bizottság munkájának szervezése és működtetése, a Közbeszerzési Bizottság titkársági teendőinek ellátása.
A Főosztály operatív feladatai:
1. a főosztály feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek, előterjesztések, és a minisztérium költségvetését érintő megállapodások véleményezése, szükség szerint e megállapodások előkészítésének a koordinálása, e tárgykörben vezetői felkészítők elkészítése,
2. a költségvetési törvénytervezetéhez a fejezet fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó számszaki mellékletek összeállítása, a szakmai kezelők és a Költségvetési Főosztály közreműködésével,
3. a havi kontrolling jelentések elkészítése, elemzése, feldolgozása, javaslatok kidolgozása, előterjesztése a vezetés részére,,
4. közreműködés a fejezeti bevételek és kiadások negyedéves teljesüléséről szóló jelentés elkészítésében,
5. a közbeszerzési szabályozás változása esetén szakmai tájékoztatás és állásfoglalás nyújtás minisztériumon belül és kérés esetén a miniszter által felügyelt, illetve irányított intézmények számára,
6. a minisztérium értékhatár feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatok ellátása, a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása,,
7. a minisztérium részéről megkötött valamennyi szerződés közbeszerzési szempontból történő véleményezése,
8. az intézmények és a társaságok közbeszerzési eljárásainak véleményezése, javaslattétel,
9. a főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésére, jóváhagyására érkező anyagok véleményezése, szükség szerint a további egyeztetés koordinálása.
4.5. FINANSZÍROZÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A kiemelt jelentőségű közlekedéspolitikai kormányzati döntések előkészítése, továbbá a döntések végrehajtásának szakmai felügyelete. A minisztérium kompetenciájába tartozó állami infrastruktúrafejlesztési és -működtetési feladatai finanszírozási megoldásainak ismerete – beleértve a PPP tudásbázis kialakítását –, illetve a finanszírozási stratégia kialakítása.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezető-helyettes helyettesít.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagozódik:
– Infrastruktúra Finanszírozási Osztály
– Kiemelt Projektek Osztálya
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló programok (KözOP, költségvetésből és egyéb forrásból megvalósuló projektek, akciótervek) előkészítése, elfogadása, módosítása és nyomonkövetése kapcsán a minisztériumra háruló horizontális feladatok koordinálása (tervezés, kidolgozás, felülvizsgálat, módosítási javaslatok, kötelezettségvállalás),
2. részvétel a Regionális Operatív Programok közlekedésfejlesztési kérdéseivel kapcsolatos szakmai egyeztetéseken,
3. a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért felelős szaktárca képviseletében együttműködés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, mint Kohéziós Alap, KIOP és KÖZOP Irányító Hatósággal és Schengen Alap Felelős Hatósággal továbbá a PHARE és Átmeneti Támogatás ügyében, mint Nemzeti segélykoordinátorral,
4. a minisztérium képviselete az EU különböző támogatási eszközeinek infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó EU-s szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, az Európai Bizottság Regionális politika Főigazgatóságánál a hatáskörébe tartozó EU támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során,
5. képviselet ellátása a TEN-T Információs és Monitoring Bizottságban és a TEN-T Pénzügyi Támogatások (FAC) Bizottság ülésein, kapcsolattartás az EU Közlekedési Főigazgatósággal, a DGTren képviselőivel, az aktuális feladatok koordinálása,
6. a PPP-tudásbázis folyamatos fejlesztése,
7. az infrastruktúrafejlesztés és működtetés elérhető EU támogatású és egyéb alternatív forráslehetőségek feltárása.
A Főosztály operatív feladatai:
8. a hazai és EU-támogatással megvalósításra tervezett projektek összehangolása, beillesztése a fejlesztési programokba a Közlekedési Infrastruktúra Főosztállyal együttműködve,
9. a megkötött autópálya koncessziós szerződésekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok ellátása,
10. a minisztérium által tervezett PPP projektek előkészítése és lebonyolítása, ahhoz kapcsolódóan a tanácsadói szerződések előkészítése és gondozása,
11. PPP Tárcaközi Bizottság (TB) operatív irányítása, a szaktárcák által kezdeményezett és TB elé beterjesztett projektek véleményezése; az előkészítés alatt álló projektek alakulásának figyelemmel kísérése, megvalósulásukról folyamatos monitoring-, majd értékelő tevékenység végzése, éves jelentés készítése,
12. rendszeres kapcsolattartás a magyarországi PPP típusú befektetésekben érdekelt pénzügyi, jogi és befektetői csoportokkal, valamint tanácsadókkal,
13. részvétel a Kohéziós Alap, KIOP, KÖZOP, Schengen Alap támogatásával megvalósuló EU-s projektek havi projekt előrehaladási értekezletein valamint monitoring bizottsági ülésein illetve a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságban, továbbá, ahol jogszabály előírja, a Projekt Bíráló Bizottságokban valamint a főosztály hatáskörébe tartozó további bizottságokban és munkacsoportokban,
14. az EU-s támogatással megvalósuló projektek vonatkozásában – Kohéziós Alap, KIOP, TEN-T, előkészítés alatt álló nagyprojektek, Schengen Alap, Átmeneti Támogatás és jövőbeni KÖZOP-projektek – valamint az egyéb forrásból (PPP, költségvetés stb.) finanszírozott infrastruktúra fejlesztési projektek megvalósulásának nyomonkövetése a Közúti és Vasúti Infrastruktúra Főosztállyal együttműködésben,
15. a közlekedési szakterülethez tartozó fejlesztési programok és azon belül a projektek előrehaladásának nyomonkövetésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló rendszer kidolgozása és működtetése a Közúti és Vasúti Infrastruktúra Főosztállyal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a közreműködő szervezetekkel együttműködve,
16. a páneurópai folyosók Irányító Bizottságainak magyar tagjaként a bizottsági ülésen megtárgyalásra kerülő anyagok elkészítése, összefogása, az üléseken a magyar érdekek érvényre juttatása. (IV, V, X, ill. VI folyosók),
17. a minisztérium közlekedési projektjeihez kapcsolódó egyes nemzetközi pénzintézeti (elsősorban EIB) állami hitelfelvételek előkészítése és koordinálása, együttműködésben a Pénzügyminisztériummal,
18. a komitológiai bizottságok munkájáról és az elnyert pályázatokról az EKTB tájékoztatása, a TEN-T-vel kapcsolatos uniós és hazai joganyagok módosításában mandátumküldés, véleményezés útján való részvétel,
19. TEN-T Végrehajtó Hatóságként a TEN-T Alapban rendelkezésre álló források minél teljesebb és ésszerűbb felhasználásának elősegítése, a pályázatok, határozatok, előrehaladási és zárójelentések megfelelő előkészítésének és a Bizottsághoz történő eljuttatásának felügyelete,
20. Páneurópai folyosós és TEN-T témakörben két és többoldalú nemzetközi szerződéstervezetek véleményezése, a TEN-T revízió előkészítésében a hazai érdekek és EU elvárások összehangolása,
21. az infrastruktúra területén belül egyes stratégiai szintű, kiemelt fontossággal kezelendő folyamatok projektmódú kezelésének biztosítása, illetve rendszeres egyeztető és beszámoltató fórumok működtetése.
5. ENERGETIKAI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG
A Titkárság az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat, különösen a szakállamtitkárságot érintő szakmai feladatok koordinációját, számonkérését, a szakállamtitkár szakmai munkájának támogatását, valamint a szakállamtitkárhoz tartozó szervezeti egységek és munkájuk összefogását.
5.2. ENERGIAGAZDÁLKODÁSI
ÉS -SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
Az ország energiaellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele, illetve az intézkedések megtételére – a jogszabályok által feljogosított – intézményeknél az intézkedések kezdeményezése, az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos minisztériumi teendők koordinálása, előkészítése, ellátása.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Energiagazdálkodási Osztály,
– Energiaszabályozási Osztály,
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. energiapolitikai (a megújuló energiahordozók és az energiatakarékosság terén meghozandó döntések kivételével) döntések meghozatalának előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése,
2. az energetikai tárgyú jogszabályok előkészítése,
3. az EU energetikai jogszabályainak előkészítésében való magyar részvétel, a tagságból adódó feladatok ellátása,
4. az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése,
5. az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggő közszolgálati feladatok ellátása,
6. elősegíti a miniszternek az Országos Atomenergia Hivatallal és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását,
7. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal rendelkező miniszter részére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot érintő – Országos Atomenergia Hivatal útján felterjesztett – költségvetés és beszámoló jóváhagyásra történő előterjesztése,
8. atomenergiával kapcsolatos jogszabályok és nemzetközi szerződések előkészítése,
9. atomenergiával kapcsolatos kiemelt fontosságú kérdések – biztonsági, jogi, műszaki, társadalmi – figyelemmel kisérése, szükség esetén a szükséges intézkedés megtételének kezdeményezése,
10. részt vesz az Atomenergia Koordinációs Tanács munkájában.
A Főosztály operatív feladatai:
1. a bányászati, uránbányászati felszámolási ügyekkel, a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggő döntések előkészítése,
2. a külön utasítás szerint hozzárendelt fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos szakmai kezelői feladatokat, valamint a bányabezárás sor alatti tétel kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása,
3. a külön utasításban meghatározott befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok ellátása,
4. az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) 10. Energia szakértői munkacsoport vezetésének és titkársági teendőinek ellátása,
5. a COREPER testület és az Energetikai Miniszterek Tanácsának ülésére a mandátumok elkészítése (a megújuló energiahordozók és az energiatakarékosság témakörének kivételével),
6. energiapiaci árszabályozás,
7. a Főosztály kompetenciájába tartozó kérdések tekintetében a szabályozás-értelmezés, tájékoztatás, média megjelenéséhez szakmai háttéranyag készítése,
8. részt vesz a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén létrehozott Krízis Munkabizottságban,
9. kapcsolatot tart hazánk nukleáris létesítményeivel, hatósággal, kormányzati szervekkel, intézményekkel,
10. az atomenergiával kapcsolatos kormányzati és országgyűlési beszámolok előkészítése;
11. részt vesz az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatban létrehozott tárcaközi bizottság munkájában;
12. az atomenergiával kapcsolatos kérdések tekintetében tájékoztatás, média megjelenéshez szakmai háttéranyag készítése;
13. radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos kormányzati feladatok elvégzése.
5.3. KÖRNYEZETVÉDELMI,
MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ
ÉS ENERGIATAKARÉKOSSÁGI FŐOSZTÁLY
A Főosztály főbb feladatai és célkitűzései:
A közlekedés és energetika környezetvédelme érdekében szükséges intézkedések megtétele, megújuló energia felhasználás, energiatakarékosság, valamint energia hatékonyság európai uniós szabályozás mentén történő és nemzeti szintű elősegítése, illetve az intézkedések megtételére – a jogszabályok által feljogosított – intézményeknél, piaci szereplőknél az intézkedések kezdeményezése.
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti, helyettesítésének szabályait a Főosztály ügyrendje tartalmazza.
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik:
– Környezetvédelmi Osztály
– Megújuló Energia Hasznosítási és Energiatakarékossági Osztály
A Főosztály stratégiai feladatai:
1. a klímavédelemmel összefüggő energetikai és közlekedési stratégiai feladatok tervezése, végrehajtásának koordinálása,
2. üzemanyagok minőségi, környezetvédelmi követelményeinek szabályozása (aromás tartalom, kéntartalom, nem hagyományos üzemanyagok),
3. a közlekedés energiahatékonyságára vonatkozó stratégia kidolgozása, összhangban az EU klíma- energiacsomaggal, a közlekedéspolitikával és környezetpolitikával,
4. Magyarország megújuló energiahordozó stratégiájának megalkotása, intézkedési tervek kidolgozása,
5. a megújuló energiahordozó stratégia és a magyar energiapolitika folyamatos összhangjának a biztosítása,
6. 2020-ig terjedő energiatakarékossági stratégia kidolgozás összhangban az Európai Tanácsnak a hatékonyságnövelő és takarékosságot szolgáló intézkedések révén 2020-ra 20%-os energiamegtakarítást előirányzó elvárásával,
7. a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv célkitűzéseinek meghatározása, a kapcsolódó finanszírozási feltételek, a szükséges állami támogatások vizsgálata,
8. a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése érdekében a közlekedés környezet- és természetvédelmi stratégiájának kidolgozása, végrehajtásának koordinálása, beleértve a járművekre vonatkozó környezetvédelmi követelmények kialakításában való közreműködést, a környezeti szempontok érvényesítését az infrastruktúrafejlesztésben, a közlekedési munkamegosztás környezeti szempontú befolyásolását, gazdasági eszközök alkalmazását a közlekedés-szállítási igények befolyásolására,
9. a környezeti hatásvizsgálatok módszertanának fejlesztése, a stratégiai értékelések tárca-specifikus gyakorlatának kialakítása, javaslat ágazati eljárások kialakítására,
10. a két- és sokoldalú nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezmények végrehajtásából a minisztériumra háruló feladatok végrehajtásának összefogása,
11. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény szerinti új létesítmény esetén – ha az meglévő kapacitást kiváltó új létesítmény üzembe helyezésére a bezárás napját követő hat hónapon belül kerül sor – a kibocsátási egységek megtartásáról szóló környezetvédelmi és vízügyi miniszteri határozat jóváhagyásával kapcsolatos miniszteri egyetértés szakmai előkészítése.
A Főosztály operatív feladatai:
1. a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése, a természet- és környezetvédelem vonatkozásában a minisztériumot érintő feladatok összefogása, összehangolása,
2. EU kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS), alá tartozó, továbbá az ETS-en kívüli üvegház-gáz (ÜHG) kibocsátásokra, a széndioxid geológiai tárolására vonatkozó szabályozásból következő tárcafeladatok összefogása,
3. a szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelemmel, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusaival kapcsolatban a minisztériumra háruló feladatok elvégzése, a Kiotói Mechanizmusok Tárcaközi Bizottságában a minisztérium részvételének koordinálása, illetve egyéb, az éghajlat-változási témakörébe eső feladatok ellátása,
4. a bioüzemanyagok közlekedési használatának elősegítése (jogi szabályozás, EU követelmények teljesítése, fenntarthatósági kritériumok),
5. a környezetvédelmi hatásvizsgálatok és stratégiai környezeti értékelések (Strategic Environmental Assessment) végrehajtásának szerevezése, koordinálása az eljárások módszertani fejlesztése,
6. a nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezményekben foglalt kötelezettségekből a tárcára háruló feladatok végrehajtásának összefogása,
7. az országos környezetvédelmi programokból (Fenntartható Fejlődés Nemzeti Programja, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Országos Környezeti Kármentesítési Program, Országos Hulladékgazdálkodási Terv) eredő ágazati feladatok tervezése és végrehajtásának kezdeményezése,
8. a helyhez kötött és a mobil légszennyező források szabályozásával összefüggő ágazati feladatok végzése (mobil források kibocsátásának, környezetvédelmi ellenőrzésének szabályozása, nagy tüzelőberendezések környezetvédelmi előírásai, levegőminőségi normák),
9. az ágazat zajvédelmi feladatainak végzése, az EU stratégia zajtérképezés végrehajtása, intézkedési tervek kidolgozása,
10. a hulladékgazdálkodás és a fenntartható vízhasználat ágazati feladatainak összefogása, a minisztériumi álláspont kialakítása, közreműködés az erre vonatkozó szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában,
11. a nemzetközi szervezetek (EU, OECD, UNEP, IEA, ENSZ-EGB, NATO stb.) munkájában való részvétel,
12. a minisztérium környezetvédelmi PR tevékenységének (Európai Autómentes Nap, Európai Mobilitási Hét) szervezése; NGO és érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolatok ápolása),
13. a megújuló energiahordozó-felhasználással kapcsolatos szempontoknak az energetika jogszabályaiba való beépítésében történő közreműködés,
14. a NEP pályázati rendszer irányítása, működtetése, a szabályozási környezet megfelelő kialakítása,
15. a NEP pályázati rendszeren keresztül a megújuló energiahordozó-felhasználás lakossági beruházásainak a támogatása, az eredmények beépítése a megújuló energiahordozó részarány vizsgálatokba,
16. a megújuló energiahordozó-felhasználással és az energiatakarékossággal kapcsolatos nemzetközi ügyek intézése, illetve az ezekben való közreműködés,
17. az energiatakarékossági folyamatok és a magyar energiapolitika folyamatos összhangjának a biztosítása,
18. közreműködés az energiatakarékosságnak az energetika jogszabályaokban való megjelenítésében,
19. az egyéb tárcák felelősségi körébe tartozó energiatakarékossági, illetve megújuló energiahordozós pályázatok kidolgozásában, működtetésében való közreműködés (KIOP, KEOP, illetve további pályázatok),
20. a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendők ellátása, továbbá egyéb bilaterális energetikai kapcsolatok ellátása,
21. a közlekedési eszközök kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó EU és hazai szabályozások érvényre juttatása, szükség szerinti korszerűsítésének kezdeményezése,
22. a közlekedéspolitikával, közlekedési reformprogramokkal kapcsolatban a környezetvédelem tárgykörébe tartozó szakterületi, minisztériumi és tárcaközi koordinációs feladatok ellátása, különös tekintettel a szakterületek akció és intézkedési terveinek összehangolásra, valamint közlekedéspolitika megvalósításának monitoringjára,
23. az „Európai Mobilitási Hét” és az „Európai Autómentes Nap” kezdeményezésekben való magyar részvétel kormányzati koordinációja, a települési önkormányzatok bekapcsolódásának ösztönzése, a társadalmi háttér (egészségügyi, környezetvédelmi profilú civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, iskolák, lakossági és fogyasztói csoportok, piaci és kereskedelmi szervezetek, hatóságok, sajtó- és média szervezetek) támogató attitűdjének formálása,
24. a közlekedési zajvédelem szervezése, a stratégiai zajtérképezés és zajvédelmi intézkedési tervek koordinációs feladatainak ellátása,
25. közreműködés a közlekedési hálózatokhoz kapcsolódó környezeti szennyezések felszámolásában, kármentesítés szervezésében és az Országos Környezeti Kármentesítési Program minisztériumra háruló feladatai végrehajtásában,
26. az allergén gyomnövények és a parlagfű elleni védekezés szervezése, nyomon követése a közlekedési hálózatok környezetében, a parlagfű elleni védekezés hatékonyságát növelő tárcaközi bizottságban a minisztérium képviselete,
27. közreműködés a széndioxiddal illetve egyéb, üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályrendszer kialakítása.
28. a légi közlekedés levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szabályozásainak szakmai előkészítése működtetése (zajgátló védőövezetek, emissziókereskedelem, egyedi zajkibocsátás),
29. a nem közúti mozgó gépek (mobil munkagépek, belvízi hajók, vasúti járművek) levegőszennyezésére vonatkozó szabályozás kialakítása,
30. a helyhez kötött források kibocsátásaira, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályok kialakítása során az energetikai és a közlekedési szakmai érdekek érvényesítése.
4. függelék a 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás mellékletéhez
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium engedélyezett létszáma
Szervezeti egység neve |
Engedélyezett létszám |
Miniszter és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
7 |
Kabinetfőnök és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
63 |
Államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egység |
3 |
Koordinációs szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egység |
27 |
Közlekedési szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
55 |
Gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
55 |
Energetikai szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek |
32 |
Összesen: |
242 |
5. függelék a 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás mellékletéhez
A minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendje
|
INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE |
FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ |
SZAKMAI FELELŐS FŐOSZTÁLY |
1. |
MAGYAR ENERGIA HIVATAL |
Miniszter |
Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály |
2. |
ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL |
Miniszter |
Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály |
3. |
NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG |
Miniszter |
Elektronikus Hírközlési és Postaügyi Főosztály |
4. |
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET |
Miniszter |
Közlekedési Szolgáltatások Főosztálya |
5. |
KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM IGAZGATÁSA |
Gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár |
Költségvetési Főosztály |
6. |
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG |
Közlekedési szakállamtitkár |
Közlekedési Szabályozási Főosztály |
7. |
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT* |
Közlekedési szakállamtitkár |
Közúti és Vasúti Infrastruktúra Főosztály |
8. |
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL |
Energetikai szakállamtitkár |
Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály |
9. |
MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET |
Energetikai szakállamtitkár |
Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály |
10. |
MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS LÓRÁND GEOFIZIKAI INTÉZET |
Energetikai szakállamtitkár |
Energiagazdálkodási és -szabályozási Főosztály |
11. |
BÁNYÁSZATI UTÓKEZELŐ ÉS ÉJJELI SZANATÓRIUM * |
Kabinetfőnök |
Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály |
12. |
MÁV KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET SZOLNOK * |
Kabinetfőnök |
Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály |
13. |
BUDAPESTI MÁV KÓRHÁZAK ÉS KÖZPONTI RENDELŐINTÉZET KÖTELEZETTSÉGRENDEZŐ SZERVEZET * |
Kabinetfőnök |
Társasági és Intézményfelügyeleti Főosztály |
6. függelék a 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás mellékletéhez
Döntések előkészítésének és meghozatalának rendje a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2–4. §-a alapján lefolytatott eljárásokban
1. Abban az esetben, amikor a miniszter a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján közigazgatási hatóság felügyeleti szervének hatáskörében jár el, az eljárás során hozott döntést az eljárás alapjául szolgáló ügy szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.
2. Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben az első fokú hatóság döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálására jogszabály alapján a miniszter jogosult, a másodfokú eljárás során hozott döntést a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.
3. Abban az esetben, amikor közigazgatási hatósági ügyben jogszabály alapján I. fokon a miniszter dönt, az I. fokú eljárás során hozott döntést – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal történt egyeztetést követően – a hatósági eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítése alapján a miniszter adja ki.
4. Abban az esetben, amikor a miniszter a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2–4. §-aiban foglaltakra figyelemmel az államigazgatási szervvel kapcsolatban irányítási vagy felügyeleti jogkörében jár el, a hivatkozott jogszabályhelyeken meghatározott tárgyban a döntést – törvényességi szempontból a Jogi Főosztállyal történt egyeztetést követően – a tárgy szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítése alapján a miniszter adja ki.
7. függelék a 9/2008. (HÉ 45.) KHEM utasítás mellékletéhez
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározottak alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre a) a politikai tanácsadó és főtanácsadó, vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó,
b) a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő,
c) az aki jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be,
d) a jogi előadó munkakört betöltő személy,
e) a jogtanácsos munkakört betöltő személy,
f) a vagyongazdálkodási, illetve vagyonjogi referens munkakört betöltő személy,
g) a hálózati referens munkakört betöltő személy,
h) a felügyeleti referens munkakört betöltő személy,
i) a belső ellenőr munkakört betöltő személy,
j) a PPP-referens munkakört betöltő személy,
k) a TEN-T koordinátor munkakört betöltő személy,
l) a kontrollingreferens munkakört betöltő személy,
m) a környezetvédelmi referens munkakört betöltő személy,
n) az EU-referens munkakört betöltő személy,
o) a sajtóreferens munkakört betöltő személy,
p) a gazdasági és tervezési referens munkakört betöltő személy,
q) a közbeszerzési referens munkakört betöltő személy,
r) az alkalmazásgazda munkakört betöltő személy,
s) a pénzügyi referens munkakört betöltő személy,
t) a tervező-elemző kontroller munkakört betöltő személy,
u) a titkosügyirat-kezelő munkakört betöltő személy,
v) a számviteli referens munkakört betöltő személy,
w) az infrastruktúrafinanszírozási referens munkakört betöltő személy,
x) a titkárságvezető munkakört betöltő személy,
y) a kabinetfőnök-helyettes munkakört betöltő személy,
z) a védelmi főtanácsadó munkakört betöltő személy,
zs) a humánpolitikai referens munkakört betöltő személy.
2. Az 1. pontban foglaltakon túl vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az, aki:
a) a közigazgatási hatósági ügyben javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,
b) a közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,
c) a feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint az elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,
d) az egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult,
e) az állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult.
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Jelen eljárásrend célja annak elősegítése és megszervezése, hogy a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságok kezelése egységes rendszerben történjen. Ennek érdekében úgy kell a belső folyamatokat kialakítani és működtetni, hogy azok biztosítsák a rendelkezésre álló pénzügyi források szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A minisztérium köztisztviselőinek szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások tartalmazzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve a munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
Az államháztartási belső pénzügyi rendszer EU-konform átalakítása során kialakításra, illetve módosításra kerültek a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályok. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) határozza meg a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) fogalmát, amely a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer.
Az Ámr. szerint a FEUVE-rendszer elemei a következők: a) az ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése,
b) a kockázatkezelés rendszerének kialakítása,
c) a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása.
Jelen eljárásrend a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos feladatokat és eljárásokat tartalmazza. Hatálya az igazgatás, a minisztériumi fejezeti kezelésű előirányzatok – a Magyar Köztársaság aktuális éves költségvetési törvény szerinti – költségvetésének gazdálkodására terjed ki.
2. Szabálytalanságok fogalma, kezelésének helye a minisztérium szervezetében
A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható kisebb mulasztások, munka közben előforduló hiányosságok elkövetésétől kezdve ide tartoznak a súlyosabb fegyelmi, büntető, szabálysértési ügyek, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények.
A szabálytalanság valamely hatályos szabálytól (törvény, rendelet, határozat, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetés gazdasági eseményeiben, az állami feladatellátás bármely tevékenységében és az egyes gazdálkodási műveletek végzése, illetve könyvelése során bármikor előfordulhat.
Egységes kezelése, elemzése és értékelése azért szükséges, hogy az előforduló hasonló esetek megfelelő időben megelőzésre kerüljenek, ezáltal az eredendő kockázatok csökkenjenek.
A szabálytalanságok – az elkövetés módja szempontjából vizsgálva – kétféle módon következhetnek be:
a) szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, vesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.),
b) nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenség, hanyag magatartás, helytelenül vezetett nyilvántartás, számszaki hiba stb.).
Az eljárási rend a szükséges intézkedéseket az elkövetés módja szerint nem különbözteti meg. A szándékosság kérdése a megfelelő szankciók, illetve további hatósági intézkedések kezdeményezésekor vagy kiszabásakor kerülhet értékelésre és mérlegelésre.
Az SzMSz szerint a miniszter a jogszabályokban meghatározott irányító, ellenőrző és hatósági feladatait, jogkörét a minisztérium szervezete útján gyakorolja, a minisztériumot vezető munkáját az államtitkárok, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (felsővezetők) útján látja el.
A FEUVE értelmezésében a szabálytalanságok kezelése a teljes vezetői kör közvetlen támogatását és bevonását igényli. Ezért az eljárási rend alkalmazása kiterjed az állami vezetőkre, valamint a Ktv. szerinti vezető besorolású köztisztviselőkre egyaránt. Alapvető követelmény, hogy minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt gazdálkodási szabálytalanságok feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, megelőzéséért, továbbá a Ktv. rendelkezéseivel összhangban a felelősségre vonással és hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért. Az észlelt szabálytalanságok jelzése a szolgálati út betartásával a vezető felé és megszüntetésük érdekében javaslatok adása, valamint az elrendelt intézkedések megvalósítása valamennyi minisztériumi dolgozó feladata és kötelessége. Ugyanakkor a köztisztviselők – beosztástól függetlenül – fegyelmi és kártérítési felelősséggel is tartoznak az általuk közszolgálati jogviszonyban elkövetett kötelezettségszegésekért.
2. 1. Minisztériumi szabálytalansági felelős
A gazdálkodásért felelős szervezeti részlegek közül a tevékenység szakmai irányítója és koordinátora a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár.
A gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelőse és szakmai összefogója a Költségvetési Főosztály. A Költségvetési Főosztályon a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által kijelölt operatív szabálytalansági felelős gyűjti össze, tartja nyilván, koordinálja és dokumentálja az egyes szervezeti egységek vezetőitől érkezett jelzéseket, jelentéseket, valamint figyelemmel kíséri a minisztérium különböző szervezeti egységei által készített, szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedési tervekben előirányzott feladatok megvalósulását.
A minisztériumi szabálytalansági felelős javaslatára a miniszter egyedi döntésével a több szervezeti egységet érintő ügyekben vagy a szabálytalanság különleges megítélése esetén Szabálytalansági Bizottságot jelölhet ki, amelynek feladatait, felelősségét és hatáskörét írásban határozza meg.
A szabálytalanságok kezelésének gyakorlatát az Ellenőrzési Főosztály éves ellenőrzési programja keretében ellenőrzi és az Áht. 97. §-a, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. §-a szerint készített összefoglaló jelentés keretében megküldi az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer (ÁBPE) országos felelősének, a Pénzügyminisztériumnak. 3. Szabálytalanságok megelőzése
A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok bekövetkezésének megakadályozása az SzMSz-ben meghatározott vezetők feladata és felelőssége. Ennek érdekében alapvető kötelezettségük, hogy
a) a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,
b) a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel minden vezető,
c) szabálytalanság észlelése esetén minél gyorsabban szülessen kellően hatékony intézkedés annak érdekében, hogy a szabálytalanság megszüntetése, a hibás belső szabályozás javítása megtörténjen,
d) a helytelen alkalmazási gyakorlat megszüntetése mellett a személyi vagy intézményi felelősség megállapításra kerüljön, a szükséges intézkedések megvalósuljanak.
4. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE-rendszerben
A szabálytalanságok észlelése történhet a köztisztviselő, a minisztérium különböző szervezetei, valamint az ellenőrzést végző belső és külső szervek részéről. A szabálytalanságok kezelése a különböző esetekben a következőképpen valósul meg:
4.1. A minisztérium valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a szabálytalanságot bármelyik minisztériumi beosztott dolgozó észleli, soron kívül köteles értesíteni a szolgálati jogviszony szerint közvetlenül felette álló vezetőt. Amennyiben a köztisztviselő úgy ítéli meg, hogy közvetlen felettese az adott ügyben érintett, akkor a vezető felettesét, annak érintettsége vagy különlegesen súlyos, esetleg szándékos szabálytalanság észlelése esetén a minisztérium operatív szabálytalansági felelősét és a téma szerint illetékes felsővezetőt kell értesítenie.
A munkahelyi vezető feladata a feltárt hiányosság kivizsgálása és – amennyiben ez saját hatáskörben megoldható – annak megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtétele.
Ha a vezető a szabálytalanságot valósnak vélelmezi, de úgy ítéli meg, hogy az saját hatáskörben nem szüntethető meg, köteles értesíteni a szervezeti rangsorban felette álló vezetőt, aki az SzMSz előírásainak és a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a szabálytalanság megszüntetéséről.
4.2. Valamely minisztériumi vezető észleli a szabálytalanságot
A vezető által észlelt szabálytalanság esetén először ugyancsak saját hatáskörben, az SzMSz szerint meghatározott feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell a hiányosság megszüntetése érdekében intézkedni.
Ha ez nem lehetséges, a vezető az ugyancsak a szervezeti rangsorban fölötte álló vezetőt, rendkívüli esetben, a témában illetékes felsővezetőt tájékoztatja.
A szabálytalanságot észlelő vezető a szabálytalanságról – az intézkedés módjától függetlenül – a Költségvetési Főosztályon kijelölt operatív szabálytalansági felelőst köteles értesíteni.
4.3. Az Ellenőrzési Főosztály észleli a szabálytalanságot
Amennyiben az Ellenőrzési Főosztály éves ellenőrzési programja vagy soron kívül elrendelt ellenőrzései során tapasztal szabálytalanságot, a vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Megállapításairól ezzel egyidejűleg a Költségvetési Főosztályon a kijelölt operatív szabálytalansági felelőst is tájékoztatja.
4.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot
A külső ellenőrzési szerv (Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Unió ellenőrzést gyakorló szervei stb.) gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza.
A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó jogszabályok alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a minisztérium feladat szerint illetékes szervezeti egységének minden esetben intézkedési tervet kell kidolgoznia.
5. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések
A különböző beosztású minisztériumi vezetők felelősek az SzMSz-ben előírt hatásköri feladataiknak megfelelően a szükséges intézkedések megtételéért és végrehajtásáért.
A több szervezeti egységet érintő vagy magasabb szintű beavatkozást igénylő szabálytalanságok megszüntetése érdekében tervezett és megvalósított intézkedéseket (pl. minisztériumi szintű jogszabályalkotás, szabályzatkészítés) a Költségvetési Főosztály vezetője koordinálja, az operatív szabálytalansági felelős és a szakmailag érintett szervezetek közreműködésével.
Az SzMSz szerint a szervezeti egységek feladataikat főfelelősi rendszerben látják el, mely szerint a főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más szervezeti egységek álláspontjának ismeretében – önállóan dönt és viseli döntése felelősségét. A szervezeti egységek között felmerülő esetleges hatásköri vitákban – a szervezeti egységek felügyeletét ellátó felsővezetők közötti eredménytelen egyeztetés esetén – a miniszter dönt.
Az érintett szervezeti egységek vezetőinek feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyomon követése során:
a) az elrendelt vizsgálatok, a hozott döntések, illetve a megindított eljárások figyelemmel kísérése,
b) a vizsgálatok során készített javaslatok, intézkedési tervek megvalósulásának ellenőrzése,
c) a feltárt szabálytalanságok alapján lehetséges további szabálytalansági lehetőségek beazonosítása, szükség esetén magasabb szintű jogszabály módosítások kezdeményezése.
Valamennyi szervezeti egység vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések (eljárások) saját szakterületén történő kezelése során:
a) a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész vezetése,
b) az észlelt szabálytalanságokhoz kapcsolódó írásos dokumentumok gyűjtése és iktatása,
c) a megtett intézkedések és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási határidők nyilvántartása,
d) a normatív, illetve pályázati úton felhasználásra kerülő költségvetési források, valamint a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló jogszabályok előírásainak megsértésével tapasztalt szabálytalanságok feltárása, és azok megszüntetése során megvalósított intézkedések nyilvántartása.
A saját hatáskörben elvégzett intézkedésekről és azok eredményeiről évente egy alkalommal – a tárgyévet követő év január végéig – főosztályi szinten összesítve tájékoztatni kell a minisztérium szabálytalansági felelősét.
Bizonyos esetekben (pl. büntető, vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes hatóságok (ügyészség, rendőrség) értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Az ezzel kapcsolatos döntések a miniszter által átruházott jogosítványként a kabinetfőnök hatáskörébe tartoznak.
