152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet

a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól

2021.10.02.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és f) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1)¹ A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének kötelező előírásait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre, továbbá az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységekre kell alkalmazni.

(2)² A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének az alábbi tárgyköröket szabályozó, közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:

1–2.³

3–8.⁴

9.⁵ az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról szóló 9. melléklet,

10. a mézről szóló 10. melléklet,

11. a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 11. melléklet,

12. az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló 14. melléklet,

13.⁶

14. a gyorsfagyasztott élelmiszerekről szóló 16. melléklet,

15. a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről szóló 17. melléklet,

16. a kávé- és cikóriakivonatokról szóló 18. melléklet,

17. az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló 19. melléklet,

18. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 20. melléklet,

19. az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről szóló 21. melléklet,

20. a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (sűrített tej és tejpor) szóló 22. melléklet,

21. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről szóló 23. melléklet,

22. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról szóló 24. melléklet,

23. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről szóló 25. melléklet,

24. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponenseinek kioldódási vizsgálatairól szóló 26. melléklet,

25–27.⁷

28.⁸ az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról szóló 30. melléklet,

29.⁹ a cukortermékek vizsgálati módszereiről szóló 31. melléklet,

30.¹⁰ a sűrített tej és tejporfélék vizsgálatáról szóló 32. melléklet,

31.¹¹

32.¹² az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről szóló 34. melléklet,

33.¹³ az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszereiről szóló 35. melléklet,

34.¹⁴ a sűrített tej és tejporfélék mintavételi módszereiről szóló 36. melléklet,

35.¹⁵ a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, hőkezelt tej mintavételi és vizsgálati módszereiről szóló 37. melléklet,

36.¹⁶ a halászati- és akvakultúra-termékek tudományos nevéről és kereskedelmi megnevezéséről szóló 38. melléklet.

(3)¹⁷ A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:

a)¹⁸ a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló 12. melléklet,

b) a tejtermékekről szóló 13. melléklet,

c)¹⁹ a sütőipari termékekről szóló 39. melléklet,

d)²⁰ a hagyományőrző cukrászati termékekről szóló 40. melléklet,

e)²¹ a füstölt fűszerpaprika-őrleményről szóló 41. melléklet.

2. § (1) Ez a rendelet a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2)²² A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendeletben szereplő 1-3/51-1 számú előírásnak megfelelő, de e rendelet 13. melléklete szerinti előírásnak nem megfelelő jelölésű termékek 2011. október 31-ig előállíthatóak, és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.

(3) Az R. Mellékletének 2. sora szerinti, a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírása 2. kiadásának megfelelő, de e rendelet 1. melléklete szerinti új előírásainak nem megfelelő termékek 2012. október 31-ig forgalmazhatóak.

(4) Az 1. § (2) bekezdésének c)–e) pontja és a 3–5. melléklet 2010. január 20-án lép hatályba.

(5)²³ 2011. május 1-jétől tilos azon műanyagok és műanyag tárgyak gyártása, valamint 2011. július 1-jétől forgalomba hozatala és Magyarország területére történő behozatala, amelyek élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, és nem felelnek meg e rendelet előírásainak.

(6) Az 1. § (2) bekezdésének h) pontja és a 8. melléklet 2010. február 13-án lép hatályba.

(7)²⁴ A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelethez az európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. március 12-én megjelent helyesbítés szerinti „sovány (fölözött) tej”, illetve „zsírszegény tej” megjelölésnek nem megfelelő, de a helyesbítést megelőzően ezen tanácsi rendelet „fölözött tej”, illetve „félzsíros tej”megjelölésének megfelelő jelöléssel előállított csomagoló anyagok 2011. október 31-ig felhasználhatóak.

(8)²⁵ A 13. melléklet A rész II. pont 5. a) alpont második franciabekezdésének a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2014. (III. 25.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését²⁶ megelőző rendelkezésének megfelelő

a) jelöléssel ellátott termékek a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig forgalmazhatóak,

b) csomagolóeszközök és címkék a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig felhasználhatóak.

(9)²⁷ A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 10/2014. (IX. 18.) FM rendelettel megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék 2014. december 12-ig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.

(10)²⁸ A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 28/2015. (V. 28.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR2.) megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék a MódR2. hatálybalépését²⁹ követő negyedik hónap első napjáig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.

(11)³⁰ A MódR2.-vel megállapított 10. melléklet A rész II. fejezet 4. pontnak meg nem felelő, 2015. június 24-ét megelőzően forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.

(12)³¹ A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2016. (VII. 18.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR3.) megállapított 12. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, azonban a MódR3. hatálybalépésének³² napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek – a (13) bekezdésben foglalt kivétellel – a MódR3. hatálybalépésének napjától számított 12. hónap utolsó napjáig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(13)³³ A MódR3.-mal megállapított 12. melléklet B rész 2. SONKÁK termékcsoport 2.1. Nyers sonkák alcsoportjának, valamint C. rész 9. Parasztsonka, parasztlapocka és 10. Angolszalonna termékek sótartalomra vonatkozó szabályai az ott megadott időpontoktól kötelezően alkalmazandók.

(14)³⁴ A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 85/2016. (XII. 19.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR4.) megállapított 39. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a korábbi szabályozásnak megfelelő termékek a MódR4. hatálybalépésétől³⁵ számított hat hónapig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(15)³⁶ A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 16/2017. (III. 29.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR5.) megállapított 40. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a korábbi szabályozásnak megfelelő termékek a MódR5. hatálybalépésétől³⁷ számított hat hónapig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(16)³⁸ A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 8/2020. (III. 25.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR6.) megállapított 41. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő termékek a MódR6. hatálybalépésétől³⁹ számított két évig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

(17)⁴⁰ A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 33/2021. (IX. 29.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR7.) megállapított 13. melléklet rendelkezéseinek nem megfelelő, de a MódR7. hatálybalépésének⁴¹ napját megelőző napon hatályos előírásoknak megfelelő termékek a MódR7. hatálybalépésének napjától számított 12. hónap utolsó napjáig előállíthatóak, és a minőségmegőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak.

3. §⁴² Ez a rendelet

1. a vinilklorid monomert tartalmazó és élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. január 30-i 78/142/EGK tanácsi irányelvnek;

2. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajták vizsgálatára szolgáló közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1979. július 26-i 79/796/EGK bizottsági első irányelvnek;

3. az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló közösségi elemzési módszerek megállapításáról szóló, 1979. november 13-i 79/1067/EGK bizottsági első irányelvnek;

4. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1984. október 15-i 84/500/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2005/31/EK bizottsági irányelvnek;

5. az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről szóló, 1985. október 25-i 85/503/EGK bizottsági első irányelvnek;

6. az étkezési kazeinek és kazeinátok vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról szóló, 1986. július 15-i 86/424/EGK bizottsági első irányelvnek;

7. a tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló vegyi elemzéshez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról szóló, 1987. október 6-i 87/524/EGK bizottsági első irányelvnek;

8. az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/108/EGK tanácsi irányelvnek;

9. az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról szóló, 1992. január 13-i 92/2/EGK bizottsági irányelvnek;

10. a közvetlen emberi fogyasztásra szánt hőkezelt tej elemzési és vizsgálati módszereinek megállapításáról szóló, 1992. november 14-i 92/608/EGK tanácsi határozatnak;

11. a kávé- és a cikóriakivonatokról szóló, 1999. február 22-i 1999/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

12. az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló, 2000. június 23-i 2000/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

13. a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2014/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

14. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelvnek;

15. a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító 2009/106/EK bizottsági irányelvnek, 2012/12/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és 1040/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek;

16. az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló, 2001. december 20-i 2001/113/EK tanácsi irányelvnek;

17. egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről szóló, 2001. december 20-i 2001/114/EK tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító, 2007/61/EK tanácsi irányelvnek;

18. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokról és tárgyakról szóló, 2007. június 29-i 2007/42/EK bizottsági irányelvnek;

19. az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az ezt módosító, 2010/59/EU és (EU) 2016/1855 bizottsági irányelvnek;

20. az emberi fogyasztásra szánt kazeinekre és kazeinátokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 83/417/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2203 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

3/A. §⁴³ Ez a rendelet

a) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

c) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

d) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló, 2011. január 14-i 10/2011/EU bizottsági rendelet 20. cikke;

e) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

4. §⁴⁴ A 12. és 13. mellékleteknek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

5. §⁴⁵ E rendelet 39. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

6. §⁴⁶ E rendelet 41. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

7. §⁴⁷ E rendelet MódR7.-tel megállapított 13. melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1–2. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁴⁸

3–5. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁴⁹

6. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵⁰

7. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵¹

8. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵²

9. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵³

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2015/2203 előírása az emberi fogyasztásra szánt kazeinekről és kazeinátokról

A rész

1. Ez az előírás a B és C részben meghatározott, emberi fogyasztásra szánt kazeinekre és kazeinátokra, valamint azok keverékeire vonatkozik.

2. Ezen előírás alkalmazásában

2.1. étkezési savkazein: a sovány tej, illetve egyéb tejtermék savval kicsapatott alvadékának kivonása, mosása és szárítása útján nyert tejtermék;

2.2. étkezési oltós kazein: a sovány tej, illetve egyéb tejtermék kicsapatott alvadékának kivonása, mosása és szárítása útján nyert tejtermék, amely esetében az alvadékot oltóenzim vagy más alvasztó enzimek reakciójával nyerik;

2.3. étkezési kazeinát: étkezési kazeinből vagy étkezési kazein alvadékból semlegesítőszerrel való kezelést és szárítást követően nyert termék.

3. A B és C részben meghatározott termékek csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek ezen előírásban foglalt követelményeknek.

4. A B rész 1. pont 1.2. és 1.3. alpontjában, 2. pont 2.2. és 2.3. alpontjában, valamint a C rész 2. és 3. pontjában foglaltaknak nem megfelelő kazein és kazeinát élelmiszer előállításához nem használható fel, és más célra történő forgalomba hozatala esetén oly módon kell megnevezni és jelölni, hogy az a fogyasztót a termék jellege, minősége vagy a felhasználási szándék tekintetbén ne vezesse félre.

5. A B és C részben meghatározott termék csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén jól láthatóan, tisztán olvashatóan és kitörölhetetlenül fel kell tüntetni

5.1. a termék 2.1., 2.2. és 2.3. pont szerinti megnevezését, étkezési kazeinát esetében a C rész 4. pontjában meghatározott kationt vagy kationokat is feltüntetve;

5.2. keverék termékek esetén

5.2.1. a keveréket alkotó termékek megnevezését csökkenő mennyiségi sorrendjükben és a „... keveréke” kifejezést;

5.2.2. étkezési kazeinátok esetében a C rész 4. pontjában meghatározott kation vagy kationok megnevezését;

5.2.3. étkezési kazeinátot tartalmazó keverékek esetében a fehérjetartalmat;

5.3. a termék nettó mennyiségét, kilogrammban vagy grammban kifejezve;

5.4. azon élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, amelynek neve vagy cégneve alatt a terméket forgalomba hozzák, illetve amennyiben ez az élelmiszer-vállalkozó nem minősül az Unió területén letelepedettnek, a terméket az uniós piacra behozó importőr nevét vagy cégnevét;

5.5. a harmadik országból importált termék esetén a származási ország nevét;

5.6. a termék tételazonosítóját vagy a gyártás időpontját.

6. Az 5. pontban foglaltaktól eltérően az 5.2.3., 5.3., 5.4. és 5.5. pontban meghatározott adatok feltüntethetőek csak a kísérődokumentumban.

7. A B és C részben meghatározott tejtermékek kizárólag akkor hozhatók forgalomba, ha az 5. pontban meghatározott adatok magyar nyelven feltüntetésre kerülnek, kivéve, ha az élelmiszer-vállalkozás más módon hozzáférhetővé teszi ezeket az adatokat.

8. Amennyiben a B vagy C részben meghatározott tejtermék tejfehérje-tartalma meghaladja a B rész 1.1.2. pont és 2.1.2. pontja szerinti vagy a C rész 1.2. pontja szerinti minimum tejfehérje-tartalmat, ez a tény feltüntethető a termék csomagolásán, tárolóedényén vagy címkéjén.

B rész

Étkezési kazeinek

1. Étkezési savkazein

1.1. Összetétel:

1.1.1.	Nedvességtartalom, legfeljebb	12% (m/m)
1.1.2.	Tejfehérje-tartalom, szárazanyagra számítva, legalább ebből kazeintartalom, legalább	90% (m/m) 95% (m/m)
1.1.3.	Tejzsírtartalom, legfeljebb	2% (m/m)
1.1.4.	Titrálható savasság, 0,1 mólos nátrium-hidroxid-oldat, legfeljebb	0,27 ml/g
1.1.5.	Hamutartalom (beleértve P₂O₅-ot), legfeljebb	2,5% (m/m)
1.1.6.	Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb	1% (m/m)
1.1.7.	Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb	22,5 mg/25 g

1.2. Szennyező anyagok:

Ólomtartalom, legfeljebb 0,75mg/kg

1.3. Szennyeződések:

Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

1.4. Technológiai segédanyagok, baktérium színtenyészetek és engedélyezett összetevők:

1.4.1. Savak

1.4.1.1. tejsav

1.4.1.2. sósav

1.4.1.3. kénsav

1.4.1.4. citromsav

1.4.1.5. ecetsav

1.4.1.6. ortofoszforsav

1.4.2. tejsavtermelő baktérium színtenyészetek

1.4.3. savó

1.5. Érzékszervi tulajdonságok:

1.5.1. Szag: idegen szagtól mentes.

1.5.2. Külső jellemző: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

2. Étkezési oltós kazein

2.1. Összetétel:

2.1.1.	Nedvességtartalom, legfeljebb	12% (m/m)
2.1.2.	Tejfehérje-tartalom, szárazanyagra számítva, legalább ennek kazeintartalma, legalább	84% (m/m) 95% (m/m)
2.1.3.	Tejzsírtartalom, legfeljebb	2% (m/m)
2.1.4.	Hamutartalom (beleértve P₂O₅-ot), legalább	7,5% (m/m)
2.1.5.	Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb	1% (m/m)
2.1.6.	Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb	15 mg/25 g

2.2. Szennyező anyagok:

Ólomtartalom, legfeljebb 0,75 mg/kg

2.3. Szennyeződések:

Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

2.4. Technológiai segédanyagok:

2.4.1. Oltóenzim, amely megfelel az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1332/2008/EK rendelet) követelményeinek.

2.4.2. Egyéb tejalvasztó enzimek, amelyek megfelelnek az 1332/2008/EK rendelet követelményeinek.

2.5. Érzékszervi tulajdonságok:

2.5.1. Szag: idegen szagtól mentes.

2.5.2. Külső: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

C rész

Étkezési kazeinátok

1. Összetétel:

1.1.	Nedvességtartalom, legfeljebb	8% (m/m)
1.2.	Tejfehérje-tartalom szárazanyagra számítva, legalább ebből kazeintartalom, legalább	88% (m/m) 95% (m/m)
1.3.	Tejzsírtartalom, legfeljebb	2% (m/m)
1.4.	Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb	1% (m/m)
1.5.	pH-érték	6,0–8,0
1.6.	Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb	22,5 mg/25 g

2. Szennyező anyagok:

Ólomtartalom, legfeljebb 0,75 mg/kg

3. Szennyeződések:

Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

4. Élelmiszer-adalékanyagok (választható semlegesítő és pufferoló szerek):

Az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet E. rész „01.9. Étkezési kazeinátok” és a „0. Az összes élelmiszerkategóriához engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok” kategóriában szereplő élelmiszer-adalékanyagok.

5. Érzékszervi tulajdonságok:

5.1. Szag: igen enyhe idegen íz és szag megengedett.

5.2. Külső: a fehértől a krémfehérig terjedő szín, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

5.3. Oldhatóság: desztillált vízben csaknem teljesen oldódik, a kalcium-kazeinát kivételével.

10. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵⁴

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírása a mézről

A rész

I. Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Ezeknek a termékeknek meg kell felelniük a C rész követelményeinek.

II. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékekre az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1. A méz megnevezést csak a B rész 1. pontjában meghatározott termékekre szabad alkalmazni és kizárólag ezzel a megnevezéssel kerülhetnek forgalomba.

2. A B rész 2. és 3. pontjában felsorolt megnevezések csak az ott leírt meghatározások szerinti értelemben használhatók. Ezek a megnevezések helyettesíthetők az egyszerű „méz” elnevezéssel, kivéve filtrált méz, lépesméz (táblás lépesméz vagy lépesmézszelet), lépesmézet tartalmazó méz és sütő-főző méz esetében.

Azonban:

a) A sütő-főző méz esetében a „kizárólag főzés, illetve sütés céljára” szöveget a termék címkéjén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni.

b) A filtrált méz és a sütő-főző méz kivételével a termék megnevezése kiegészülhet az alábbiakkal:

– növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett növényről (növényekről) származik és megvannak az ezekre jellemző érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkópos tulajdonságai,

– egy regionális, területi – földrajzi eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt területről származik,

– különleges minőségi jellemzőkkel.

3. Sütő-főző méz felhasználásával készült élelmiszerek megnevezésében a „méz” kifejezés alkalmazása megengedett, de az összetevők felsorolásakor a „sütő-főző méz” kifejezést kell használni.

4. A címkén fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következőkkel helyettesíthető:

4.1. EU-országokból származó mézkeverék,

4.2. EU-n kívüli országokból származó mézkeverék,

4.3. EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék.

5. A virágpor, mint a méz természetes alkotóeleme, az ezen előírás B részében meghatározott termékek esetében nem tekinthető a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti összetevőnek.

III. A filtrált méz és a sütő-főző méz esetében a csomagolási egységeken és az árukísérő kereskedelmi dokumentumokon egyértelműen fel kell tüntetni a termékek teljes nevét a B rész 2. (b) (viii) és 3. pontja alapján.

IV. A nemzetközileg elfogadott módszerek, pl. a Codex Alimentarius módszerei, alkalmazhatók a mézek megfelelőségének ellenőrzésére.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

1. A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek.

2. A mézek főbb típusai a következők

a) Eredet szerint

(i) Virágméz (nektárméz): növények nektárjából származó méz

(ii) Édesharmatméz (mézharmatméz): főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.

b) Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint

(iii) Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.

(iv) Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.

(v) Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.

(vi) Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.

(vii) Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 ^oC-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.

(viii) Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.

3. Sütő-főző méz

Ipari felhasználásra alkalmas vagy élelmiszerekben összetevőként további feldolgozásra kerülő méz, amely lehet:

– idegen ízű és szagú, vagy

– erjedésnek indult vagy már megerjedt, vagy

– túlmelegített.

C rész

A méz összetételi követelményei

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ.

A mézhez – a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során – más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek – amennyire csak lehetséges – az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A B rész 3. pontjában meghatározott méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.

A B rész 2. b) viii. pontjában foglalt kivétellel sem a virágport, sem a méz egyéb alkotóelemét nem lehet kivonni a mézből, kivéve, ha ez az idegen szerves vagy szervetlen anyag eltávolításakor elkerülhetetlen.

Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méznek az alábbi minőségi követelményeknek meg kell felelnie:

1. Cukortartalom

1.1. Fruktóz- és glukóztartalom

virágméz	legalább 60 g/100 g
édesharmatméz, virágméz és édesharmatméz keverékei	legalább 45 g/100 g

1.2. Szacharóztartalom

általában	legfeljebb 5 g/100 g
akác (Robinia pseudoacacia), lucerna (Medicago sativa), banks-cserje (Banksia menziesii), baltavirág (Hedysarum), vöröslő eukaliptusz (Eucalyptus camadulensis), hócserje (Eucryphia lucida, Eucryphia milligani), citrusfélék (Citrus spp.)	legfeljebb 10 g/100 g
levendula (Lavandula spp.), borágó (Borago officinalis)	legfeljebb 15 g/100 g

2. Nedvességtartalom

általában	legfeljebb 20%
hangaméz (Calluna spp.) és a sütő-főző méz általában	legfeljebb 23%
hangafélékről (Calluna spp.) gyűjtött sütő-főző méz	legfeljebb 25%

3. Vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom

általában	legfeljebb 0,1 g/100 g
sajtolt méz	legfeljebb 0,5 g/100 g

4. Elektromos vezetőképesség

mézek általában, kivéve a szelídgesztenye-, édesharmatméz és ezek keverékeit	legfeljebb 0,8 mS/cm
szelídgesztenye-, édesharmatméz és ezek keverékei az alábbiak kivételével:	legalább 0,8 mS/cm
szamócacserje (Arbutus unedo), erika (Erica), eukaliptusz (Eucalyptus spp.), hárs (Tilia spp.), csarab (Calluna vulgaris), teamirtusz (Leptospermum), hangamirtusz (Melaleuca spp.)

5. Szabad savtartalom

általában	legfeljebb 50 milliekvivalens/1000 g
sütő-főző méz	legfeljebb 80 milliekvivalens/1000 g

6. Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)-tartalom feldolgozás és homogenizálás után

a) Diasztázaktivitás (Schade-skála szerint)

általában, kivéve a sütő-főző mézet	legalább 8
kis természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz), ha a HMF-tartalom nem több, mint 15 mg/kg	legalább 3

b) HMF-tartalom

általában, kivéve a sütő-főző mézet	legfeljebb 40 mg/kg
kis enzimtartalmú mézek esetében, ahol a diasztázaktivitás legalább 3 (Schade-skála szerint)	legfeljebb 15 mg/kg
igazoltan trópusi eredetű mézek és trópusi mézet tartalmazó keverékek esetén, a keverés arányában	legfeljebb 80 mg/kg

11. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵⁵

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112 számú előírása a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről

A rész

I. Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Amennyiben e melléklet eltérően nem rendelkezik, a B részben meghatározott termékek vonatkozásában alkalmazni kell az uniós jog élelmiszerekre vonatkozó rendelkezéseit, így különösen az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

II. 1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékek megnevezésére a B részben felsorolt termékneveket kell használni. A B részben felsorolt terméknevek helyett a D részben meghatározott elnevezések is használhatók, az ott megjelölt nyelven és feltételeknek megfelelően.

2. Egyféle gyümölcsből készült termék esetében a felhasznált gyümölcs megnevezését kell feltüntetni a „gyümölcs” szó helyett.

3. A két vagy több gyümölcsből készült termékek esetében – kivéve az ízesítéshez a B rész II. fejezet 2.2. pontjában leírt feltételek szerint felhasznált citromlevet, illetve zöldcitrom (lime) levét – a termékek nevét a felhasznált gyümölcsfélék felsorolásával kell kialakítani, a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcspürék mennyiségének az összetevők felsorolásában is megadott csökkenő sorrendjében. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyek három vagy annál több gyümölcsféle felhasználásával készültek, a gyümölcsfélék nevét a „többféle gyümölcs”, „vegyes gyümölcs” vagy hasonló megfogalmazás, illetve a felhasznált gyümölcsfélék száma és a „gyümölcs” szó is helyettesítheti.

4. Nem kell feltüntetni a B rész I. fejezetében meghatározott termékek eredeti állapotra való visszaállításához (visszahígításához) a kizárólag ehhez a művelethez feltétlenül szükséges anyagokat, alkotóelemeket. A gyümölcsléhez hozzáadott további, a C részben meghatározott gyümölcsvelőt vagy rostokat a jelölésen fel kell tüntetni.

5. A részben vagy teljesen sűrítményből készült gyümölcslevek és gyümölcsnektárok jelölésének tartalmaznia kell a terméknek megfelelő, „sűrítményből készült” vagy a „részben sűrítményből készült” kifejezést. Ezt a tájékoztatást a megnevezéshez közel, jól láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni.

6. Gyümölcsnektárok esetében kötelező feltüntetni a minimális gyümölcshányadot (gyümölcslé, gyümölcspüré, -velő vagy ezek keverékének összegét), a „gyümölcstartalom min …..%” kifejezéssel. Ezt a tájékoztatást ugyanabban a látómezőbe kell elhelyezni, mint a termék megnevezését.

III. A nem végfelhasználónak történő szállításra szánt, a B rész I. fejezet 2. pontja szerinti sűrített gyümölcslevek címkéjének megjegyzést kell tartalmaznia a hozzáadott citromlé, zöldcitromlé, illetve a savanyúságot szabályozó anyag – az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében – megengedett használatára és mennyiségére vonatkozóan. Ezt a megjegyzést a csomagoláson, a csomagoláshoz csatolt címkén vagy a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni.

IV. 1. Azok a termékek, amelyeket 2013. október 28-át megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek és megfelelnek e melléklet 2013. október 27-én hatályos előírásainak, 2015. április 28-ig továbbra is forgalmazhatók.

2. A B rész I. fejezet 1–4. pontja szerinti termékek esetében az „A gyümölcslevek 2015. április 28-tól kezdve nem tartalmaznak hozzáadott cukrot” megjegyzés 2016. október 28-ig feltüntethető a címkén ugyanabban a látómezőben, ahol a termék neve is szerepel.

B rész

I. A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzői

1. Gyümölcslé és koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé

1.1. Gyümölcslé

1.1.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiekben visszaadagolhatók a léhez.

1.1.2. A citrusfélék esetében a gyümölcslének az endokarpiumból kell származnia. A zöldcitrom leve azonban az egész gyümölcsből nyerhető.

1.1.3. A magokkal és héjjal rendelkező gyümölcsökből készített gyümölcslevek nem tartalmazhatják a magok és a héj bizonyos részeit vagy összetevőit, kivéve, ha a magok és a héj bizonyos részei vagy összetevői még a helyes gyártási gyakorlat révén sem távolíthatók el.

1.1.4. A gyümölcslé készítésekor a gyümölcslé gyümölcspürével összekeverhető.

1.2. Koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé

1.2.1. A 2. pontban meghatározott sűrített gyümölcslé olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt kritériumokat.

1.2.2. A késztermék oldható szárazanyag tartalmának el kell érnie az F részben a sűrítményből készült gyümölcslé tekintetében meghatározott minimális Brix-értéket.

1.2.3. Ha a sűrítményből készült gyümölcslét az F részben nem említett gyümölcsből állítják elő, a sűrítményből készült gyümölcslé minimális Brix-értékének meg kell egyeznie a sűrítmény készítéséhez felhasznált gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékével.

1.2.4. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a sűrítményből készült gyümölcsléhez.

1.2.5. A sűrítményből készült gyümölcslé olyan megfelelő folyamatok révén készül, amelyek megőrzik egy, az adott gyümölcsből nyert átlagos gyümölcslé fizikai, kémiai, érzékszervi és tápérték jellemzőit.

1.2.6. A sűrítményből előállított gyümölcslé készítése során a gyümölcslé, illetve sűrítményből készült gyümölcslé gyümölcspürével, illetve gyümölcspüré-sűrítménnyel összekeverhető.

2. Sűrített gyümölcslé

2.1. Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül fogyasztónak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.

2.2. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsléhez.

3. Vízzel extrahált gyümölcslé

A vízzel történő diffúzió útján a következőkből nyert termék:

a) pépes egész gyümölcs, amelynek leve egyéb fizikai eljárással nem vonható ki, vagy

b) szárított egész gyümölcs.

4. Dehidratált/porított gyümölcslé

Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből fizikai úton nyernek a víztartalom csaknem teljes elvonásával.

5. Gyümölcsnektár

5.1. Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amely az 1–4. pontban meghatározott termékekhez, gyümölcspüréhez, sűrített gyümölcspüréhez, illetve e termékek keverékéhez víz és cukor, illetve méz hozzáadásával vagy anélkül készül, és megfelel az E rész előírásainak.

5.2. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a cukor hozzáadása nélkül vagy csökkentett energiatartalommal gyártott gyümölcsnektárok esetében a cukor részben vagy teljes egészében helyettesíthető édesítőszerekkel az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően.

5.3. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsnektárhoz.

II. Engedélyezett összetevők, kezelési módok és anyagok

1. Összetétel

1.1. Gyümölcslevek, gyümölcspürék és gyümölcsnektárok előállításához az F részben – növénytani megnevezésükkel – felsorolt gyümölcsfajták használhatók fel. A termék nevének meg kell felelnie a felhasznált gyümölcs nevének vagy a termék általános elnevezésének. Az F részben nem szereplő gyümölcsfajták esetében a helyes növénytani vagy általános elnevezés alkalmazandó.

1.2. A gyümölcslé esetében a Brix-érték megegyezik a gyümölcsből kivont lé Brix-értékével és nem módosítható, kivéve, ha ugyanazzal a gyümölcsfajtának a levével elegyítik.

1.3. Az F részben a sűrítményből előállított gyümölcslé és gyümölcspüré tekintetében megállapított minimális Brix-érték nem tartalmazza a hozzáadott opcionális összetevők és adalékanyagok oldható szárazanyag-tartalmát.

2. Engedélyezett összetevők

2.1. Az I. fejezetben felsorolt termékekhez kizárólag a következő összetevők adhatók hozzá:

2.1.1. A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben engedélyezett vitaminok és ásványi anyagok.

2.1.2. Az 1333/2008/EK rendeletben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok.

2.2. A 2.1. pontban felsoroltakon felül egyes termékekhez a következő összetevők adhatók hozzá:

2.2.1. A gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek és sűrített gyümölcslevek esetében engedélyezett összetevők: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok.

2.2.2. Kizárólag a szőlőlé esetében: visszaadagolt borkősav.

2.2.3. Gyümölcsnektárok esetében: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok, cukor, illetve méz a végtermék teljes tömegének 20%-áig, illetve édesítőszerek.

Azon állítás, mely szerint a gyümölcsnektár nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás kizárólag akkor tüntethető fel, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert, ideértve az 1333/2006/EK rendeletben meghatározott édesítőszereket is. Amennyiben a gyümölcsnektár természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állításnak is szerepelnie kell: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.

2.2.4. A D rész 1. pontjában, 2. pontjának 2.1. alpontjában, 3. pontjában, 5. pontjának 5.2. alpontjában és 8. pontjában említett termékek esetében: cukor, illetve méz.

2.2.5. Az I. fejezet 1–5. pontjában meghatározott termékek esetében a savas íz szabályozása érdekében literenként 3 gramm, vízmentes citromsavban kifejezett citromlé, zöldcitromlé, sűrített citromlé, illetve sűrített zöldcitromlé.

2.2.6. Paradicsomlé és a sűrítményből készült paradicsomlé esetében: só, fűszerek és aromás fűszernövények.

3. Engedélyezett eljárások és anyagok:

Az I. fejezetben felsorolt termékek esetében kizárólag a következő eljárások alkalmazhatók és e termékekhez kizárólag a következő anyagok adhatók hozzá:

a) mechanikai kivonási eljárás;

b) sűrített gyümölcslevek előállítására a szokásos fizikai eljárások alkalmazhatók, beleértve (a szőlő kivételével) a gyümölcsök ehető részének in-line vizes extrakcióját (diffúzió) is, feltéve, hogy az így nyert sűrített gyümölcslevek megfelelnek az I. fejezet 1. pontjának;

c) szőlőlé esetében, ahol a kénezéshez kén-dioxidot használnak, megengedett a fizikai eljárással végzett kéntelenítés, ha a végtermékben jelen levő kén-dioxid teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/l-t;

d) enzimkészítmények esetében: pektinázok (pektin lebontására), proteinázok (proteinek lebontására) és amilázok (keményítő lebontására), az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek megfelelően;

e) étkezési zselatin;

f) tanninok;

g) bentonit, mint vízmegkötő közeg;

h) szilikaszol;

i) aktív szén;

j) nitrogén;

k) kémiailag inaktív szűrési segédanyagok (többek között perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan poliamid, polivinil-polipirolidon, polisztirol), amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak;

l) kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendeletnek, és amelyeket a citrusfélék levében limonoid- és naringintartalom csökkentésére használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a limonoid glükozid-, sav- és cukor- (beleértve az oligoszaharidokat) vagy ásványianyag-tartalmat.

m) búzából, borsóból, burgonyából származó, a gyümölcslé derítésére alkalmas növényi eredetű fehérjék.

C rész

Nyersanyagok meghatározásai

Az előírás szempontjából:

1. Gyümölcs

1.1. Minden gyümölcs. Ezen előírás alkalmazásában a paradicsom is gyümölcsnek tekintendő.

1.2. A gyümölcsnek épnek, kellően érettnek és frissnek, illetve fizikai úton vagy az uniós előírásoknak megfelelően alkalmazott kezelés révén – ideértve a szedés utáni kezelést – tartósítottnak kell lennie.

2. Gyümölcspüré

Egész vagy hámozott gyümölcs ehető részéből megfelelő fizikai úton nyert, úgymint szitán átnyomott, őrölt és a lé eltávolítása nélkül nyert erjeszthető, de nem erjesztett termék.

3. Sűrített gyümölcspüré

3.1. Gyümölcspüréből a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonása útján nyert termék.

3.2. A sűrített gyümölcspüréhez a B rész II. fejezet 3. pontjában meghatározottak szerint visszaadagolható a megfelelő fizikai úton nyert, kizárólag ugyanabból a gyümölcsfajtából származó aroma.

4. Aroma

4.1. Az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a visszaadagolásra szánt aromákat a gyümölcs feldolgozása során nyerik megfelelő fizikai folyamatok alkalmazásával. E fizikai folyamatok az aroma minőségének megőrzésére, tartósítására vagy stabilizálására alkalmazhatók. Ilyen fizikai folyamat lehet különösen a préselés, kivonás, desztillálás, szűrés, adszorpció, bepárlás, frakcionálás és sűrítés.

4.2. Az aroma a gyümölcs ehető részéből nyerhető. Az aroma alapjául szolgálhat a citrushéjból származó hidegen sajtolt olaj és a magok alkotóelemei is.

5. Cukrok

5.1. az MÉ 1-3-2001/111 számú előírásban meghatározott, emberi fogyasztásra szánt cukrok,

5.2. fruktóz szirup,

5.3. gyümölcsökből nyert cukrok.

6. Méz

Az MÉ 1-3-2001/110 számú előírás szerint mézként meghatározott termékek.

7. Gyümölcspép és -rostok

7.1. Azok a termékek, amelyeket ugyanazon fajtájú gyümölcsök ehető részéből nyernek, a lé eltávolítása nélkül.

7.2. Citrusfélék esetén gyümölcspépnek vagy rostoknak minősülnek az endokarpiumból nyert lézsákok is.

D rész

Sajátos megnevezések a B részben felsorolt bizonyos termékekre

1. gyümölcsnektárokra: „vruchtendrank”;

2. „Süßmost”

Az elnevezés csak a „Fruchtsaft” és „Fruchtnektar” elnevezésekkel kapcsolatban használható:

2.1. azon gyümölcsnektárokra, amelyeket kizárólag gyümölcsléből, sűrítményből vagy ezek keverékéből nyertek, és nagy természetes savasságuk miatt természetes állapotukban élvezhetetlenek,

2.2. azon gyümölcslevekre, amelyeket körtéből szükség esetén alma hozzáadásával, de hozzáadott cukor nélkül nyernek;

3. „succo e polpa” vagy „sumo e polpa”: kizárólag gyümölcspüréből, illetve sűrített gyümölcspüréből készült gyümölcsnektárokra;

4. „æblemost”: hozzáadott cukor nélküli almalére;

5. 5.1. „sur…saft” (dán): a gyümölcs nevével együtt használva, olyan cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy fekete bodzából nyernek,

5.2. „sød…saft” vagy „sødet…saft”: a gyümölcsök nevével együtt használva olyan gyümölcslevekre, amelyeket ezen gyümölcsökből, több mint 200 g/l cukor hozzáadásával nyernek;

6. „äpplemust”: cukor hozzáadása nélkül készült almalevekre;

7. „mosto” szőlőlére;

8. „smiltsẽrkšķu sula ar cukuru” vagy „astelpaju mahl suhkruga” vagy „słodzony sok z rokitnika” a homoktövisbogyóból készült, literenként legfeljebb 140 g hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek esetében.

E rész

Gyümölcsnektárokra vonatkozó különleges rendelkezések

A. Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből		B. Növénytani megnevezés	C. Minimális gyümölcslé-, illetve pürétartalom (térfogatszázalékban a késztermékben)
I. Savas levű gyümölcsök, élvezhetetlenek a természetes állapotukban
1.	Marakuja (Golgotavirág gyümölcse)	Passiflora edulis Sims	25
2.	Quito narancs	Solanum quitoense	25
3.	Fekete ribiszke	Ribes nigrum L.	25
4.	Fehér ribiszke	Ribes rubrum L.	25
5.	Piros ribiszke	Ribes rubrum L.	25
6.	Egres	Ribes uva-crispa L.	30
7.	Homoktövis (Hippophae)	Hippophae rhamnoides	25
8.	Kökény	Prunus spinosa L.	30
9.	Szilvák	Prunus domestica L. subsp. domestica	30
10.	Kék szilva	Prunus domestica	30
11.	Berkenye	Sorbus aucuparia L.	30
12.	Csipkebogyó	Rosa sp. L.	40
13.	Meggy	Prunus cerasus L.	35
14.	Cseresznyefajták	Prunus avium L.	40
15.	Fekete áfonya	Vaccinium myrtillus L. Vaccinium corymbosum L. Vaccinium angustifolium	40
16.	Fekete bodza (bodzabogyó)	Sambucus nigra L. Sambucus canadensis	50
17.	Málna	Rubus idaeus L. Rubus strigorus Michx. Rubus occidentalis L.	40
18.	Kajszibarackok	Prunus armeniaca L.	40
19.	Szamóca (földieper)	Fragaria x. ananassa Duchesne (Fragaria chiloensis Duchesne x Fragaria virginia Duchesne)	40
	Mocsári hamvas szeder Faeper Vadszeder	Rubus chamaemorus L. Morus hybrid Rubus fruitcosus L.	40
20.	Tőzegáfonya	Vaccinium macrocarpon Aiton Vaccinium oxycoccos L.	30
21.	Birsalma	Cydonnia oblonga Mill.	50
22.	Citrom és zöldcitrom	Citrus limon (L.) Brum.f. Citrus limon Rissa Citrus aurantifolia (Christm.) (swingle)	25
23.	Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök		25
II. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban élvezhetetlen
1.	Mangó	Mangifera indica L.	25
2.	Banán	Musa fajok, ide értve a M. acuminata-t és a M. paradisiaca-t, a többit nem	25
3.	Guava	Psidium guajava L.	25
4.	Papaya	Carica papaya L.	25
5.	Licsi	Litchi chinesis Sonn.	25
6.	Azaról galagonya / francia galagonya	Crataegus azarolus	25
7.	Savanyú anóna	Annona muricata L.	25
8.	Ökörszív	Annona reticulata	25
9.	Cukoralma	Annona squamosa L.	25
10.	Gránátalma	Punica granatum L.	25
11.	Kasugyümölcs	Anacardium occidentale L.	25
12.	Spanyolszilva	Spondias mombin	25
13.	Umbu	Spondias tuberosa Arruda ex Kost.	25
14.	Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök		25
III. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök
1.	Alma	Malus domestica Borkh.	50
2.	Körte	Pyrus communis L.	50
3.	Őszibarack	Prunus persica (L.) Batsch var. persica	50
4.	Citrusfélék, kivéve citrom és zöldcitrom		50
5.	Ananász	Ananas comosus (L.) Merrill	50
6.	Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök		50

F rész

Sűrítményből készült gyümölcslé és a sűrítményből készült gyümölcspüré minimális Brix-értékei

A. A gyümölcs általános megnevezése		B. Növénytani megnevezés	C. Minimális Brix-érték
1.	Alma (*)	Malus domestica Borkh.	11,2
2.	Kajszibarack (**)	Prunus armeniaca L.	11,2
3.	Banán (**)	Musa x paradisiaca L. (plantain fajták kivételével).	21,0
4.	Fekete ribizli (*)	Ribes nigrum L.	11,0
5.	Szőlő (*)	Vitis vinifera L. vagy azok hibridjei Vitis labrusca L. vagy azok hibridjei	15,9
6.	Grépfrút (*)	Citrus x paradise Macfad.	10,0
7.	Guava (**)	Psidium guajava L.	8,5
8.	Citrom (*)	Citrus limon (L.) Burm.f.	8,0
9.	Mangó (**)	Mangifera indica L.	13,5
10.	Narancs (*)	Citrus sinensis (L.) Osbeck	11,2
11.	Marakuja (Golgotavirág gyümölcse (*)	Passiflora edulis Sims	12,0
12.	Őszibarack (**)	Prunus persica (L.) Batsch var. Persica	10,0
13.	Körte (**)	Pyrus communis L.	11,9
14.	Ananász (*)	Ananas comosus (L.) Merr.	12,8
15.	Málna (*)	Rubus idaeus L.	7,0
16.	Meggy (*)	Prunus cerasus L.	13,5
17.	Földieper (*)	Fragaria x ananassa Duch.	7,0
18.	Paradicsom (*)	Lycopersicon esculentum, Mill.	5,0
19.	Mandarin (*)	Citrus reticulata Blanco	11,2

(*) Olyan termékek esetében, amelyeket gyümölcsléként állítanak elő, a víz 20 °C-on mért sűrűségéhez viszonyított minimális relatív sűrűség (d 20/20) kerül meghatározásra.

(**) Olyan termékek esetében, amelyeket püréként állítanak elő, csak minimális korrigálatlan – savtartalomtól függő korrekció nélküli – Brix-érték kerül meghatározásra.

12. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵⁶

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról

A RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Ez az előírás a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 7.1. pontja szerinti húskészítményekre és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.15. pontja szerinti előkészített húsokra vonatkozik.

2. Az előírásban meghatározott húskészítmény és előkészített hús megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban meghatározott követelményeknek.

3. Az előírás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalom alatt álló, valamint hagyományos különleges termékként bejegyzett húskészítményekre.

4. Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

II.

1. A felhasználható anyagok szempontjából húsnak minősülnek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (ezen előírás vonatkozásában a továbbiakban: 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott állatok élelmezési célra alkalmas részei, beleértve a vért is.

2. A „hús” megnevezésű összetevő jelölésére a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) előírásai irányadóak.

3. A hústartalom meghatározása a húskészítmények hústartalmának mennyiségi jelölésére és a hústartalom mennyiségének meghatározására szolgáló útmutató alapján történik.

4. Jelölési szempontból húsnak minősül a gépi csontozású hús [angolul: Mechanically Deboned Meat (MDM)] vagy az íntalanított hús [angolul: Mechanically Desinewed Meat (DSM)] is, így a hústartalomba beszámítható, külön jelölése nem szükséges, amennyiben megfelelnek az alábbi meghatározásoknak:

4.1. gépi csontozású hús: az előállítási művelet a csontos húsból a csont gépi úton történő eltávolítására korlátozódik, és nem a csontozást követően visszamaradt csontról történő további húskinyerésre irányul;

4.2. íntalanított hús: a kézi, vagy a fent leírtaknak megfelelően elvégzett gépi csontozás útján nyert friss húst egy erre szolgáló berendezéssel (így különösen Baader vagy egyéb berendezés) kezelik.

5. Nem számít a jelölés szempontjából húsnak a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.14. pontja szerint mechanikailag szétválasztott hús, azaz csontokról mechanikusan lefejtett hús [angolul: Mechanically Separated Meat, MSM] (a továbbiakban: csontokról mechanikusan lefejtett hús). A csontokról mechanikusan lefejtett hús nem számítható be a hústartalomba, és nem jelölhető az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet B. rész 17. pontja szerint. A csontokról mechanikusan lefejtett hús külön jelölése szükséges az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet B. rész 18. pontja szerint.

5.1. A húskészítmények és előkészített húsok jelölésénél továbbá figyelembe kell venni a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.14. pontja szerinti csontokról mechanikusan lefejtett hús meghatározásán túl, hogy

a) ha a húskészítmény vagy előkészített hús előállításához használt alapanyag (elsődleges összetevő) több mint 200 mg/kg kalciumot tartalmaz, azt csontokról mechanikusan lefejtett húsnak kell tekinteni;

b) ha a húskészítmény vagy előkészített hús kalciumtartalma több mint 350 mg/kg, a termék bizonyosan tartalmaz csontokról mechanikusan lefejtett húst. A határérték a termékben lévő húson és csontokról mechanikusan lefejtett húson kívüli egyéb kalciumtartalmú összetevőkben levő kalciumtartalom nélkül értendő.

5.1.1. A B és C részben szereplő termékek megnevezése csak abban az esetben használható, ha a húskészítmény vagy előkészített hús kalciumtartalma a 350 mg/kg határértéket nem haladja meg.

5.1.2. A kalcium vizsgálati módszere: MSZ EN 15505:2008 B melléklet szerint vagy azzal egyenértékű módszer szerint történik.

6. A B és C részben szereplő termékcsoportok és termékek esetében csontokról mechanikusan lefejtett húst nem lehet felhasználni, kivéve, ha a B és C rész erről másként rendelkezik.

III.

Ezen előírás vonatkozásában:

1. Aprítás: olyan, a termék összetevőitől és jellegétől függő művelet, melynek célja a termékre jellemző szemcseméret, metszéslap és állomány kialakítása.

2. Bevonatok: a termékek felületének egyenletes bevonására alkalmazott anyag (így különösen fűszer, viasz, egyéb fogyasztható vagy nem fogyasztható bevonat).

3. Előkészített hús: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.15. pontja szerinti fogalom.

4. Érlelés:

4.1. lassú érlelés: a termékek megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait kialakító – érlelésszabályozó nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó – vízaktivitás csökkentéssel járó technológiai folyamatok összessége; vagy

4.2. gyorsérlelés: olyan mikrobiológiai (starterkultúra) vagy kémiai eredetű anyagok alkalmazása (a továbbiakban: érlelés-szabályozók), amelyek elősegítik a termékek szabályozott, gyorsított érlelését.

5. Friss hús: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.10. pontja szerinti fogalom.

6. Füst ízesítés: olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a termékbe, termékre juttatják (így különösen bekeverés, injektálás, felületi kezelés, bemerítés útján). Az ilyen módon előállított termék megnevezése: „füst ízesítésű …”.

7. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a termékek füstölt ízének és színének kialakítása, az eltarthatóság növelése, a termék jellegének kialakítása. A füstölés keményfa közvetlen, tökéletlen elégetésével történik, az ilyen módon előállított termék megnevezése: „füstölt …”.

A füstölés az alábbi módokon végezhető:

7.1. hideg füsttel történő füstölés: 20 °C alatti hőmérsékleten végzett füstölés, amely időtartamának megfelelően lehet:

7.1.1. hagyományos hosszú hidegfüstölés, melynek során a terméket hosszabb ideig szakaszosan egész vékony, híg füsttel füstölik,

7.1.2. rövid hideg füstölési eljárás, melynek során a terméket – megfelelő átpirosodás során – sűrű, hideg füsttel füstölik néhány napig;

7.2. meleg füstölés: 40–60 °C között terjedő hőmérsékleten végzett füstölés;

7.3. forró füstölés: 60–85 °C között terjedő hőmérsékleten végzett füstölés. A füst hatására a termék viszonylag rövid idő alatt jellegzetes füstölt színűvé és ízűvé válik, a folyamat alatt a termékek átpirosodása is végbemegy, de a termék maghőmérséklete 68 °C alatti.

8. Hőkezelés: a húskészítmények legelterjedtebb tartósítási módja, amely egyúttal állomány kialakításra és színstabilizálásra is szolgál; a hőközlő közeg víz, vízgőz (főzés), vagy levegő, zsiradék (sütés).

9. Húskészítmény: a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 7.1. pontja szerinti fogalom.

10. Húspép (prád): friss hús az adott termékhez tartozó technológiának megfelelően aprítva, víz és szükség szerint az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (ezen előírás vonatkozásában a továbbiakban: 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyag felhasználásával készült kötőanyag.

11. Kötőszöveti fehérjetartalom: a hidroxi-prolin-tartalom nyolcszorosa, tömegszázalékban kifejezve.

12. Kötőszövetmentes fehérjetartalom: tömegszázalékban kifejezve az összes fehérjetartalom és a kötőszöveti fehérjetartalom különbsége, abban az esetben, ha a termék nem tartalmaz egyéb hozzáadott, idegen fehérjét.

13. Lángolás: a termék felületének nyílt lánggal való kezelése vagy forró füstölése.

14. Nátrium-klorid-tartalom: összes klorid-tartalom, nátrium-kloridban megadva, tömeg%-ban kifejezve.

15. Nedves sózás: a félkész termék vagy összetevői meghatározott időtartamra sóoldatba való helyezése.

16. Nemespenész bevonat: a termékek megfelelő páratartalmú térben nemespenész spórákkal teli levegő segítségével történő felületkezelése során keletkező nemespenész bevonat.

17. Összes fehérjetartalom: Kjeldahl módszer szerint meghatározott összes nitrogéntartalom 6,25-tel való szorzata, tömegszázalékban kifejezve.

18. Pácérettség: a pácolt hőkezelt terméket, vagy hőkezeletlen termék esetén a vizsgálat során megtörtént hőkezelést követően felvágva a vágási felület egynemű, láthatóan nem nyers, nem halvány színű és metszéslapjának középső része nem szürkül el; szalonnák esetén a metszéslapon rózsaszínes jelleg nem látható; a termék keresztmetszetében mért átlagos só-, nitrit- és nitráttartalom a vonatkozó jogszabályban előírt határértékeken belüli.

19. Pácolás:

19.1. lassú pácolás: a terméket tartósítás, íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket, illetve nitrátokat és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik; vagy

19.2. gyorspácolás: a termékbe, vagy a termék egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket, illetve nitrátokat, valamint más összetevőket tartalmazó páclevet injektálnak, illetve vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.

20. Penészes: nemespenész bevonattal borított.

21. Regenerált füstaroma felhasználása: olyan művelet, melynél regenerált engedélyezett füstaroma felhasználásával kamrában füstölik a terméket, a 10.1–10.3. alpontokban foglalt módon. Az ilyen módon előállított termék megnevezése: „folyékony füsttel füstölt …” vagy „füstoldattal füstölt …”.

22. Sózás: a termék vagy összetevői tartósítási, állomány- és ízkialakítási módja, amely lehet száraz és nedves sózás.

23. Száraz sózás: a hús, illetve szalonna összetevők sózó edényben, étkezési sóval való behintése, bedörzsölése.

24. Szárítás: elsősorban sózással kombinált tartósítási mód, amelynek során szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú levegőben a termék vízaktivitása és egyben tömege és térfogata csökken.

25. Töltés: olyan művelet, amelynek során különböző berendezésekkel a termék megfelelő formájának/adagjának kialakítására természetes vagy mesterséges burkolóanyagba, formába juttatják a megfelelően előkészített összetevőket.

26. Vágásérettség: szárazáruk érlelése során kialakult állapot, amelynek eredményeként a termék jól szeletelhető, tömör, rugalmas, a szeletelés során a hús és szalonna mozaikok jól összeállóak.

IV.

1. A húskészítmények és előkészített húsok előállításához a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a jó higiéniai gyakorlat útmutatónak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.

2. A húskészítmények és előkészített húsok csomagolására csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő csomagolóanyag és védőgáz használható fel.

3. A húskészítmények és előkészített húsok tárolását, szállítását a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, illetve a gyártója által meghatározott módon, ezek hiányában a jó higiéniai gyakorlatnak megfelelően kell végezni.

A húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél a vonatkozó jogszabályok mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. A termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik. Vegyes baromfihús legalább 70% (m/m)-os felhasználása esetén a termék neve a „baromfi” jelzőt viseli.

Amennyiben a termék jelölés szerinti hústartalmán belül egyik állatfaj hústartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék hústartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például csirke, sertés húsból készült termék.

2. A külön jogszabályban szereplő őshonos állatokból, illetve a vadból és tenyésztett vadból készült termék megnevezésében akkor szerepelhet az adott állatfajta, illetve állatfaj neve, ha a termék jelölés szerinti hústartalmának legalább 80%-a az adott állatfajtából, illetve állatfajból származik.

3. A megnevezésben „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő terméknek legalább 25% (m/m) májat kell tartalmaznia. A „máj”, „májas”, „májkrém” szavakat viselő termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék májtartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik.

Amennyiben a termék májtartalmán belül egyik állatfaj májtartalma sem éri el a 70% (m/m)-ot, a megnevezésben fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, melyekből a termék májtartalma származik, mennyiségi csökkenő sorrendben: például sertés, pulyka, liba májból készült termék.

Amennyiben a termék májtartalma nem éri el a 25% (m/m)-ot, abban az esetben a termék megnevezésében fel kell tüntetni a máj mennyiségét. A termék előírt neve: „húskészítmény …% májtartalommal”.

4. A megnevezésben „májpástétom” szót viselő terméknek sertés, szarvasmarha, pulyka állatfajokból származó máj esetében legalább 35% (m/m); csirke és vízi szárnyas állatfajokból származó máj esetében legalább 50% (m/m) májat kell tartalmaznia.

A „májpástétom” szót viselő termék nevében az adott állatfaj nevét (így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba) fel kell tüntetni, ha a termék májtartalmának legalább 70% (m/m)-a az adott állatfajból származik.

VI.

A B és C részben szabályozott húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél az ott előírtak, az V. fejezetben foglaltak és a vonatkozó jogszabályok mellett a következőket kell figyelembe venni:

1. A termékben a hús összetevő mennyiségét az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint, az összetevők mennyiségi jelölési szabályainak megfelelően, a termék megnevezésében, a megnevezés után vagy az összetevők felsorolásánál meg kell adni.

2. Amennyiben a B és C részben meghatározott termékhez ízesítést, jelleget megváltoztató összetevőt (így különösen zöldség, gyümölcs, tejtermék) adnak és az összetevő a megnevezésben kiemelésre kerül (sajt hozzáadása esetén például sajtos párizsi), akkor a B és C részben megadott minőségi jellemzők a termék megnevezésében kiemelésre került összetevő(k) nélküli részre vonatkoznak.

3. A B és C részben szabályozott termékek érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát a vonatkozó hatályos nemzeti szabványok figyelembevételével kell elvégezni.

VII.

Az egyes húskészítmények, előkészített húsok részletes előírásait – a meghatározó összetevőit, technológiát, minőségi jellemzőit és speciális jelölési elemeit – a B és C rész tartalmazza.

B RÉSZ

TERMÉKCSOPORTOK

1. FELVÁGOTTAK

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

1.1. Különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe (prádba) ágyazott friss hús kategóriába tartozó hús, illetve szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, esetleg füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.

1.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 50%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

1.3. Füst ízesítést kizárólag vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén szabad alkalmazni.

1.4. Minőségi jellemzők

Utóérlelés nélkül Utóérlelt

1.4.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 12,0% (m/m) 16,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m) 45,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 35,0% (m/m) 45,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m) 3,0% (m/m)

1.4.2. Érzékszervi jellemzők

1.4.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.

1.4.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs, a csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos. A szárítással történt utóérlelés esetében a burkolat enyhén ráncos.

1.4.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap mozaikos, a húspép homogén állományú, 2 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

1.4.2.4. Szín, íz, illat: A vágásfelületen húspépbe (prádba) ágyazott különböző szemcseméretű azonos vagy különböző, húsból, illetve szalonna alapanyagból és jellegkialakító anyagokból álló mozaikos szerkezet látható. A metszéslap egyenletes színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett az ízkialakító anyagok íze érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt húspép (prád) és a fűszerek illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

1.5. Az élelmiszer előírt neve: felvágott.

2. SONKÁK

A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint három alcsoportra osztható.

2.1. Nyers sonkák

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1 vagy 08.3.4

2.1.1. A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; marhacomb vagy lapocka; vagy nagyvad hasonló testtájaiból pácolással vagy sózással, vagy pácolással és sózással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel, illetve szárítással végzik.

2.1.2. Szárított nyers sonka: pácolt vagy sózott, vagy pácolt és sózott, szárítással, illetve füstöléssel és szárítással előállított nyers sonka.

2.1.3. Minőségi jellemzők

2.1.3.1. Kémiai jellemzők

		2017. január 1-jétől alkalmazandó	2017. július 1-jétől alkalmazandó
Nátrium-klorid-tartalom	legfeljebb	6,0% (m/m)	5,0% (m/m)
		(58%-os víztartalomra vonatkoztatva)
A vízaktivitás értéke (a_w)	legfeljebb	0,91

2.1.3.2. Érzékszervi jellemzők

2.1.3.2.1. Alak, méret: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös termék esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített.

2.1.3.2.2. Állomány: Nem lehet beszáradt, kemény. A termék nem engedhet nyomás nélkül levet.

2.1.3.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, a szalonnás rész a felületén világos sárgásbarna színű. ĺzében, illatában a hús, a só és füstölt terméknél a füst érződik.

2.1.4. Az élelmiszer előírt neve: nyers sonka.

2.1.5. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

2.1.5.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

2.1.5.2. A testtájra utalni kell.

2.1.5.3. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „kötözött” szavak használatával utalni kell.

2.1.5.4. Pácolás esetén a pácolás módjára utalni kell.

2.2. Hőkezelt sonkák

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2 vagy 08.3.4

2.2.1. A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertéscomb vagy lapocka; vagy marhacomb vagy lapocka; vagy nagyvad hasonló testtájaiból előállított pácolt és

a) főtt;

b) füstölt, főtt;

c) füstölt, sült;

d) füstölt, főtt, sült

húskészítmények.

2.2.2. Minőségi jellemzők

2.2.2.1. Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 3,5% (m/m) (58%-os víztartalomra vonatkoztatva)

2.2.2.2. Érzékszervi jellemzők

2.2.2.2.1. Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös termék esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Nem lehet véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített. A csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos.

2.2.2.2.2. Állomány: jól átfőtt vagy átsült, nem rágós, jól szeletelhető. A termék nem engedhet nyomás nélkül levet.

2.2.2.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.

2.2.3. Az élelmiszer előírt neve:

2.2.3.1. főtt sonka,

2.2.3.2. füstölt, főtt sonka,

2.2.3.3. füstölt, sült sonka,

2.2.3.4. füstölt, főtt, sült sonka.

2.2.4. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

2.2.4.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

2.2.4.2. A testtájra utalni kell.

2.2.4.3. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „kötözött” szavak használatával utalni kell.

2.2.4.4. A pácolás módjára utalni kell.

2.3. Formában vagy bélben hőkezelt sonkák

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2 vagy 08.3.4

2.3.1. Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött húskészítmények. Sertéscombból vagy lapockából, marhacombból vagy lapockából, vad hasonló testtájaiból vagy baromfi combból vagy baromfimellből készült; jellemzően legalább 20 mm-es, egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy főzés utáni füstöléssel vagy sütéssel készült termékek.

2.3.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 68%.

2.3.3. Minőségi jellemzők

2.3.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 15,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 74,0% (m/m)

Víztartalom baromfi esetében legfeljebb 77,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 9,0% (m/m)

Zsírtartalom baromfi esetében legfeljebb 6,0% (m/m)

Zsírtartalom a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél

legfeljebb 15,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,7% (m/m)

2.3.3.2. Érzékszervi jellemzők

2.3.3.2.1. Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű.

2.3.3.2.2. Állomány: jól átfőtt, tömötten rugalmas, nem rágós, jól szeletelhető.

2.3.3.2.3. Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.

2.3.3.2.4. A csomagolt termék nem lehet zsírkiválásos.

2.3.4. Az élelmiszer előírt neve: formázott, hőkezelt [felhasznált állatfaj(ok) neve] sonka.

2.3.5. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

2.3.5.1. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

2.3.5.2. A testtájra utalni kell.

2.3.5.3. A megnevezésben a sonka szó használható csülökhús felhasználása esetén is.

3. ÉRLELT KOLBÁSZOK

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

Különböző (legfeljebb 38 mm, vastagkolbász esetén 38–55 mm közötti) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött, különböző szemcseméretűre aprított friss hús kategóriába tartozó sertés, marha, baromfi, illetve más vágóállat, illetve vad húsa, továbbá szalonna alapanyag vagy baromfizsiradék, vagy marhafaggyú, valamint jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült termékek. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhatnak. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert (minimum 4 mm) hús- és szalonna vagy faggyú mozaikból áll. Tartósításukat füstöléssel, majd azt követő szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel (érlelésszabályozóval) végzik. A szárításos érlelés esetén az érlelés idejétől függően a termék félszáraz vagy száraz kolbász.

A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint két alcsoportra osztható.

3.1. Szárításos érleléssel készült kolbászok

3.1.1. Minőségi jellemzők

3.1.1.1. Kémiai jellemzők

3.1.1.1.1. Félszáraz kolbász esetén

Víztartalom legfeljebb 34,0%(m/m)

Összes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,0% (m/m)

A vízaktivitás értéke (a_w) legfeljebb 0,95

3.1.1.1.2. Száraz kolbász esetén

Víztartalom legfeljebb 28,0% (m/m)

Összes fehérjetartalom legalább 20,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 47,0% (m/m)

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)

A vízaktivitás értéke (a_w) legfeljebb 0,91

3.1.1.2. Érzékszervi jellemzők

3.1.1.2.1. Félszáraz kolbász esetén

3.1.1.2.1.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

3.1.1.2.1.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.

3.1.1.2.1.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, kellően tömör, jól összeálló, nem kenődő állományú húskészítmény. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

3.1.1.2.1.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.

3.1.1.2.2. Száraz kolbász esetén

3.1.1.2.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

3.1.1.2.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.

3.1.1.2.2.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, jól szeletelhető, tömör állományú húskészítmény. Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

3.1.1.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.

3.1.2. Az élelmiszer leíró neve: szárításos érleléssel készült szárazkolbász, illetve félszáraz kolbász.

3.1.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben, kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

3.2. Érlelés-szabályozóval készült kolbászok

3.2.1. Minőségi jellemzők

3.2.1.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 38,0%(m/m)

Összes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)

A vízaktivitás értéke (a_w) legfeljebb 0,95

pH 4,8 és 5,3 között

3.2.1.2. Érzékszervi jellemzők

3.2.1.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

3.2.1.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös felületű.

3.2.1.2.3. Állomány, metszéslap: A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló, jól szeletelhető, kissé puha állományú húskészítmény. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

3.2.1.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a hús, illetve a fűszerek határozzák meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a fűszerek adják.

3.2.2. Az élelmiszer leíró neve: érlelés-szabályozóval készült kolbász.

3.2.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

4. SZALÁMIK

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

Különböző (legalább 40 mm) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött rúd alakú termékek, amelyek nemespenésszel vagy egyéb anyaggal bevontak (így különösen mártómasszába mártottak, porozottak) vagy bevonat nélküliek, szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel, friss hús kategóriába tartozó sertés, marha, vad, baromfi, illetve egyéb vágóállatok húsából és gyártási szalonna alapanyagból, illetve marhafaggyúból készülnek, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhatnak. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert legalább 3 mm-es hús- és szalonna vagy faggyú mozaikokból, esetenként durván őrölt fűszerszemcsékből áll. Tartósításukat füstöléssel és szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel (érlelés-szabályozóval) végzik, hőkezelés nélkül.

A termékcsoport az alkalmazott érlelési eljárás szerint két alcsoportra osztható:

4.1. Szárításos érleléssel készült penészes vagy penészmentes szalámik

4.1.1. Minőségi jellemzők

4.1.1.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 29,0% (m/m)

Összes fehérjetartalom legalább 20,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 47,0% (m/m)

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)

A vízaktivitás értéke (a_w) legfeljebb 0,91

4.1.1.2. Érzékszervi jellemzők

4.1.1.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet.

4.1.1.2.2. Burkolat: Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. A burkolat a töltelékhez jól tapad.

4.1.1.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló termék. A metszéslapon barnásvörös hússzemcsék és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

4.1.1.2.4. Szín, illat, íz: Nemespenészes termék esetében a burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és nemespenészes termék esetében az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.

4.1.2. Az élelmiszer leíró neve:

4.1.2.1. szárításos érleléssel készült penészes szalámi, illetve penészmentes szalámi, vagy

4.1.2.2. szárításos érleléssel készült nemespenészes szalámi, illetve nemespenész-mentes szalámi.

4.1.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

4.2. Érlelés-szabályozóval készült penészes vagy penészmentes szárított szalámik

4.2.1. Minőségi jellemzők

4.2.1.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 34,0% (m/m)

Összes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)

A vízaktivitás értéke (a_w) legfeljebb 0,95

pH 4,8 és 5,3 között

4.2.1.2. Érzékszervi jellemzők

4.2.1.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet.

4.2.1.2.2. Burkolat: Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. A burkolat a töltelékhez jól tapad.

4.2.1.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett. Egyenletesen, de termék fajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyúból) álló termék. A metszéslapon barnásvörös hússzemcsék és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

4.2.1.2.4. Szín, illat, íz: Nemespenészes termék esetében a burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és nemespenészes termék esetében az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet.

4.2.2. Az élelmiszer leíró neve:

4.2.2.1. érlelés-szabályozóval készült penészes szalámi, illetve penészmentes szalámi, vagy

4.2.2.2. érlelés-szabályozóval készült nemespenészes szalámi, illetve nemespenész-mentes szalámi.

4.2.3. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

C RÉSZ

TERMÉKEK

1. Párizsi vagy Parizer

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

1.1. Legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.

1.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

1.3. Minőségi jellemzők

1.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 11,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

1.3.2. Érzékszervi jellemzők

1.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.

1.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.

1.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

1.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors íz, enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt húspép (prád) és a bors illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

1.4. Az élelmiszer előírt neve: párizsi vagy parizer.

2. Krinolin

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

2.1. Legalább 38 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű termék.

2.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

2.3. Minőségi jellemzők

2.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

2.3.2. Érzékszervi jellemzők

2.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

2.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta és a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék, lég- és zsírzsák nincs. Természetes bél felhasználása esetén a faggyúerezet a felület 15%-ánál nagyobb területen nem látható.

2.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Állománya tömötten rugalmas. A metszéslap homogén állományú,
5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

2.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fokhagyma-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors, a fokhagyma és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

2.4. Az élelmiszer előírt neve: krinolin.

3. Szafaládé

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

3.1. 28–36 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.

3.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

3.3. Minőségi jellemzők

3.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

3.3.2. Érzékszervi jellemzők

3.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

3.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta folyadék, lég- és zsírzsák nincs.

3.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs.

3.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

3.4. Az élelmiszer előírt neve: szafaládé.

4. Virsli

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

4.1. Legfeljebb 26 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.

4.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

4.3. Minőségi jellemzők

4.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 11,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 70,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 25,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

4.3.2. Érzékszervi jellemzők

4.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

4.3.2.2. Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta folyadék, lég- és zsírzsák nincs.

4.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 2 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs.

4.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép (prád) íze mellett bors-, fűszerpaprika és enyhe sós íz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. Illatában a főtt húspép (prád), a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

4.4. Az élelmiszer előírt neve: virsli.

5. Zala felvágott

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

5.1. Legalább 90 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött homogén sertéshús-pépbe (prádba) egyenletesen elosztott, 12–18 mm szemcseméretűre aprított, pácolt sertéshús mozaikokat tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető termék.

5.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 60%. A csontokról mechanikusan lefejtett (kizárólag sertés) hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%, de a húsmozaik csontokról mechanikusan lefejtett húst nem tartalmazhat.

5.3. Minőségi jellemzők

5.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 69,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 22,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

5.3.2. Érzékszervi jellemzők

5.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén legömbölyödő.

5.3.2.2. Burkolat: Ép, sima, tiszta, a végeknél 5 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.

5.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya rugalmas, se nem puha, se nem kemény. A rúd 5 különböző helyéről származó metszéslapokon legalább 4-4 húsmozaik legyen. Metszéslapján látható zsírszöveti rész nincs. 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, jól összeálló.

5.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt hús íze mellett bors- és fokhagymaíz érezhető, de idegen és mellékízektől mentes. A főtt hús, a bors és a fokhagyma illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők.

5.4. Az élelmiszer előírt neve: Zala felvágott.

5.5. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

6. Nyári turista felvágott

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

6.1. Legalább 60 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy műbélbe töltött sertés-, illetve marhahúshús-pépbe (prádba) egyenletesen elosztott, friss hús kategóriába tartozó, 6–8 mm szemcseméretűre aprított marhahúst, illetve sertéshúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, legalább 10 napig utóérlelt, jól szeletelhető termék.

6.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús (kizárólag sertés) mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

6.3. Minőségi jellemzők

6.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 16,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 40,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 3,0% (m/m)

6.3.2. Érzékszervi jellemzők

6.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.

6.3.2.2. Burkolat: Kissé ráncos, tiszta, világos vörösesbarna, egyenletes színű, enyhe fényű. A burkolaton áttetszenek a szalonnadarabok. A burkolat alatt lég-, folyadék- és zsírzsák nincs.

6.3.2.3. Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya se nem puha, se nem kemény. A mozaikos elemek mérete 6–8 mm, elrendezésük egyenletes. Nem tartalmaz 5 mm-nél nagyobb légüreget. Ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány 3 mm-nél kisebb darabot tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, rágási maradék nincs. Felületi elváltozás nélkül szeletelhető.

6.3.2.4. Szín, íz, illat: A metszéslap összhatásában világos vörös színű. A fűszereloszlás egyenletes. Az érlelt főtt hús íze mellett füst-, bors-, fokhagyma-, fűszerpaprika-, szegfűbors íz és enyhe sós íz érezhető. A főtt hús és a fűszerek illata érezhető, idegen szagoktól mentes.

6.4. Az élelmiszer előírt neve: nyári turista felvágott vagy nyári turista.

7. Csemege debreceni

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

7.1. 22–32 mm átmérőjű sertésvékonybélbe vagy emészthető műbélbe töltött húspépet (prádot), valamint friss hús kategóriába tartozó, 6–8 mm szemcseméretűre aprított marha-, illetve sertéshúst és szalonna alapanyagot, vagy baromfihúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, legfeljebb 15 cm hosszú termék. Tartósítását füstöléssel és főzéssel végzik.

7.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.

7.3. Minőségi jellemzők

7.3.1. Kémiai jellemzők

Összes fehérjetartalom legalább 13,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 60,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 32,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,2% (m/m)

7.3.2. Érzékszervi jellemzők

7.3.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú.

7.3.2.2. Burkolat: A burkolat sima, sérüléstől, szennyeződéstől mentes.

7.3.2.3. Állomány, metszéslap: Tömötten rugalmas, jól összeálló. A metszéslapon 6–8 mm nagyságú hús- és szalonnaszemcsék láthatók húspépbe (prádba) ágyazva. 2 mm-nél nagyobb ín és kötőszöveti hártyadarabokat nem tartalmazhat.

7.3.2.4. Szín, illat, íz: Vörösesbarna színű, kellemesen füstös, fűszeres (kömény) illatú, ízhatása a felhasznált fűszereknek megfelelően harmonikus.

7.4. Az élelmiszer előírt neve: csemege debreceni.

8. Sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.2

8.1. Legfeljebb 34 mm átmérőjű sertésvékonybélbe, juhbélbe vagy emészthető műbélbe töltött előkészített hús, amely egyenletesen aprított, friss hús kategóriába tartozó, 4–6 mm-es szemcsézettségű sertéshús és szalonna alapanyagok, vagy baromfihús és szalonna alapanyagok, valamint jelleg és íz kialakító anyagok felhasználásával készül. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat. Fűszerekkel és sóval ízesített nyers termék, fogyasztása előtt sütés szükséges. Élelmiszer-adalékanyagot nem tartalmazhat.

8.2. A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%.

8.3. Minőségi jellemzők:

8.3.1. Kémiai összetétel:

Összes fehérjetartalom legalább 14,0% (m/m)

Víztartalom legfeljebb 60,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 32,0% (m/m)

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 2,1% (m/m)

8.3.2. Érzékszervi tulajdonságok

8.3.2.1. Alak, méret: Legfeljebb 34 mm átmérőjű, pározott vagy folyamatos töltésű.

8.3.2.2. Burkolat: Sima, sérüléstől mentes, a töltelékhez jól tapad.

8.3.2.3. Állomány: Puha, jól összeálló.

8.3.2.4. Szín, illat, íz: A gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színű hús és szalonnaszemcsék jellemzik, dominánsan fűszerpaprika illatú, a felhasznált fűszerek íze érezhető.

8.4. Az élelmiszer előírt neve: sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász.

8.5. A következő szöveget a terméken fel kell tüntetni: „A termék csak alapos hőkezelés (sütés) után fogyasztható.”

8.6. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben kizárólag (100%-ban) sertésből készült termék esetében nem kell jelölni.

9. Parasztsonka, parasztlapocka

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

9.1. Parasztsonka: Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb, amelyről a lábat, valamint a faroktő- és medencecsontot (keresztcsont) eltávolították.

9.2. Parasztlapocka: Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéslapocka, amelyről a lábat, valamint a lapockacsontot (platnicsont) eltávolították.

9.3. Mindkét termék esetében a szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, illetve pácolással, füstöléssel és szárítással tartósítják, gyorspácolás nem megengedett. Egészben kell érlelni. Az érlelés időtartama legalább 30 nap. Egészben, darabban vagy szeletelve forgalmazzák.

9.4. Minőségi jellemzők

9.4.1. Kémiai jellemzők

		2017. január 1-jétől alkalmazandó	2017. július 1-jétől alkalmazandó
Nátrium-klorid- tartalom	legfeljebb	6,0% (m/m)	5,0% (m/m)
		(58%-os víztartalomra vonatkoztatva)
A vízaktivitás értéke (a_w)	legfeljebb	0,91

9.4.2. Érzékszervi jellemzők

9.4.2.1. Alak: Bőrrel és szalonnaréteggel fedett, a combra, illetve a lapockára, darabolt termék esetén azok húsrészeire jellemző alakú, megfelelően formázott.

9.4.2.2. Állomány: A nyers pácolt és füstölt sonkára jellemző puhaságú, tömötten rugalmas, jól szeletelhető, nem száraz, nem kemény.

9.4.2.3. Szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész a külső felületen egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. Ízében és illatában a só és a füst érződik.

9.5. Az élelmiszer előírt neve: parasztsonka vagy parasztlapocka.

9.6. A termék megnevezésére vonatkozó egyéb előírások:

9.6.1. Az előkészítés módjára a „darabolt” vagy „szeletelt” szavak használatával utalni kell.

9.6.2. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

10. Angolszalonna

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

10.1. Téglatest alakúra formázott, 8–12 cm vastag, 8–15 cm széles, 20–40 cm hosszú, bőrös vagy bőr nélküli szalonnás karaj alapanyagból álló, sózással, pácolással és füstöléssel készült termék. Bőrös termék esetében a vastagság bőr nélkül értendő.

10.2. Minőségi jellemzők

10.2.1. Kémiai jellemzők

		2017. január 1-jétől alkalmazandó	2017. július 1-jétől alkalmazandó
Nátrium-klorid- tartalom	legfeljebb	6,0% (m/m)	5,0% (m/m)
		(58%-os víztartalomra vonatkoztatva)
A vízaktivitás értéke (a_w)	legfeljebb	0,91

10.2.2. Érzékszervi jellemzők

10.2.2.1. Alak méret: Egyenletes vastagságú téglatest, tiszta felületű.

10.2.2.2. Állomány, szerkezet: A darab állománya nem rágós, húsos része a pácérett füstölt húsra, szalonnás része az érett szalonnára jellemző. A termék keresztmetszetének legalább 70%-a húsos rész.

10.2.2.3. Metszéslap, szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész a külső felületen egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. A metszéslapon a szalonnás rész fehér, a húsos rész vöröses vagy rózsaszín. Jellegzetes, enyhén sós, füstölt ízű és illatú.

10.3. Az élelmiszer előírt neve: angolszalonna.

10.4. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

11. Parasztkolbász

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

11.1. 34–38 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy emészthető műbélbe töltött, friss hús kategóriába tartozó,
4–6 mm szemcseméretűre aprított, kizárólag sertés-, illetve marhahúst, szalonna alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárított termék. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat.

11.2. Minőségi jellemzők

11.2.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 32,0% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 45,0% (m/m)

Kötőszövetmentes fehérjetartalom legalább 18,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 4,0% (m/m)

A vízaktivitás értéke (a_w) legfeljebb 0,92

11.2.2. Érzékszervi jellemzők

11.2.2.1. Alak, méret: Bélbe töltött termék.

11.2.2.2. Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, kissé göbös felületű.

11.2.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

11.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a fűszerpaprika határozza meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a bors, a fűszerpaprika és a fokhagyma adja.

11.3. Az élelmiszer előírt neve: parasztkolbász.

12. Téliszalámi

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.1

12.1. Legalább 55 mm átmérőjű természetes vagy vízgőzáteresztő műbélbe töltött, friss hús kategóriába tartozó, 3-4 mm szemcseméretűre aprított, egyenletesen elkevert, kizárólag sertéshúst, szalonna alapanyagot és fűszereket tartalmazó, füstölt, szárítással minimum 80 napig érlelt rúd alakú húskészítmény. Rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat. Tömör állományú, jól szeletelhető, felülete szürkésfehér nemespenésszel egyenletesen fedett.

12.2. Minőségi jellemzők

12.2.1. Kémiai jellemzők

Víztartalom legfeljebb 27,0% (m/m)

Kötőszövetmentes fehérjetartalom legalább 19,5% (m/m)

Zsírtartalom legfeljebb 47,0% (m/m)

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)

Vízaktivitás (a_w) legfeljebb 0,91

12.2.2. Érzékszervi jellemzők

12.2.2.1. Alak, méret: Egyenletes vastagságú, hengeres formájú termék, amely a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedhet, az ellenkező végen pedig legömbölyödhet. A rúdhossz a töltési méretnek megfelelő (mini, turista, midi, normál).

12.2.2.2. Burkolat: Folytonossági hiányoktól mentes, nemespenésszel egyenletesen fedett, enyhén ráncos lehet. A burkolat a töltelékhez jól tapad.

12.2.2.3. Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett, nem puha, nem túl kemény. A metszéslapon barnásvörös sertéshús- és fehér szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

12.2.2.4. Szín, illat, íz: A burkolatot jellegzetes illatú, fehér, szürkésfehér nemespenész bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.

12.3. Az élelmiszer előírt neve: téliszalámi.

12.4. A vágóállat faját az A rész V. fejezetében foglaltakkal ellentétben nem kell jelölni.

13. Natúr libamáj, natúr kacsamáj

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

13.1. Egy vagy több hízottliba-máj, vagy hízottkacsa-máj lebenydarabot legalább 90%-ban tartalmazó, csak sózott, hőkezeléssel tartósított termék.

13.2. Minőségi jellemzők

13.2.1. Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,0%

13.2.2. Érzékszervi jellemzők

13.2.2.1. Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű, jól tisztított májdarabok. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.

13.2.2.2. Állomány, szerkezet: A hízottmájra jellemző puha, jól szeletelhető.

13.2.2.3. Íz, illat: Hőkezelt májra jellemző illat és íz, minden idegen illattól és íztől mentes.

13.3. Az élelmiszer előírt neve: natúr libamáj vagy natúr kacsamáj.

14. Libamájblokk, kacsamájblokk

Élelmiszer-kategória (az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint): 08.3.2

14.1. Szalonnával bélelt vagy béleletlen formába töltött, a szalonnanélküli részben legalább 86% hízottliba-májat vagy hízottkacsa-májat fűszerezett, pépesített májmasszába ágyazva tartalmazó, hőkezeléssel tartósított termék.

14.2. Minőségi jellemzők

14.2.1. Kémiai jellemzők a szalonnanélküli részben

Összes fehérjetartalom legalább 7,0%

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 2,0%

14.2.2. Érzékszervi jellemzők

14.2.2.1. Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű májmasszában jól tisztított májdarabokat tartalmazó, bélelt termék esetén vékony, 2-3 mm szalonnaréteg határolja a szeleteket. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.

14.2.2.2. Állomány, szerkezet: Puha, a májmasszában halvány drapp vagy rózsaszínű májdarabok találhatók. Nem széteső, jól szeletelhető.

14.2.2.3. Íz, illat: A hőkezelt liba- vagy kacsamáj, a fűszerek és az egyéb ízkialakítók illata is érezhető. Idegen illat és íz nem érezhető.

14.3. Az élelmiszer előírt neve: libamájblokk (csak libamáj felhasználása esetén) vagy kacsamájblokk (csak kacsamáj felhasználása esetén).

14.4. Ízesített termék esetén az ízesítésre a termék megnevezésében utalni kell (például Tokaji aszúval történő ízesítés esetén Tokaji aszús libamájblokk; szarvasgombával történő ízesítés esetén Libamájblokk szarvasgombával).

13. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵⁷

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/19-1 számú előírása a tejtermékekről

A rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Ez az előírás a tehén-, juh-, kecske- és bivalytejre, valamint az azokból készített termékekre vonatkozik.

2. Az előírásban szereplő tejtermék megnevezések a forgalomba hozott termékek esetén kizárólag akkor használhatók, ha a termékek megfelelnek ezen előírásban foglalt követelményeknek.

3. Az előírás nem alkalmazandó a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként bejegyzett tejtermékekre.

II.

Ezen előírás alkalmazásában:

1. Alvasztás: olyan technológiai művelet, amelynek során a folyékony tej, tejszín stb. kocsonyás (gél) állapotba megy át. Az alvasztás lehet oltó hatására bekövetkező oltós alvadás, sav hatására lejátszódó savas alvadás, valamint oltó és sav együttes hatására végbemenő vegyes alvadás.

2. Alvasztóenzim (oltóenzim): olyan állati, növényi vagy mikroba eredetű készítmény, amely a tejet édes állapotban megalvasztja.

3. Erjedési lyuk: az érés során a sajttésztában képződő szén-dioxid által kialakított többé-kevésbé szabályos, kerek lyuk.

4. Élelmiszer-adalékanyag: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.

5. Élőflóra: a termékben jelen lévő élő, hasznos mikroorganizmusok összessége.

6. Felfölöződés: a zsír elkülönülése a tej és a tejszín felszínén.

7. Fogyasztói tej: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) VII. melléklet IV. rész I. pont b) alpontja szerinti fogalom.

8. Fölözés: a tejnek, savónak zsírban dús és sovány részre való szétválasztása gépi úton.

9. Füst ízesítés: olyan művelet, amely során az engedélyezett füstaromát a tejtermékbe vagy annak felületére juttatják, például bekeverés, injektálás útján.

10. Füstölés: olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a tejtermék füstölt ízének, esetenként színének, továbbá egyéb termékjellemzőinek kialakítása, valamint egyes terméktípusok eltarthatóságának növelése. A füstölés keményfa közvetlen, tökéletlen elégetésével vagy regenerált füstaroma használatával történik.

11. Homogénezés: a tej, a tejszín zsírgolyócskáinak elaprózása, esetenként ezekből halmazok képzése.

12. Hőkezelés: a tej, a tejszín vagy a tejtermék melegítésével, hevítésével kapcsolatos művelet, amelynek célja a mikroorganizmusok számának csökkentése, elpusztítása. Főbb hőkezelési eljárások a következők:

12.1. pasztőrözés:

12.1.1. a tej, a tejszín vagy a tejtermék hőkezelése az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) előírásainak megfelelően;

12.1.2. pillanathevítés: olyan hőkezelés, amely során a tejet, tejszínt vagy a tejterméket 100 °C alatti hőmérsékleten olyan hőmérséklet-idő kombinációval kezelik, amely eredményeként a hőkezelés után az alkalikus-foszfatáz- és a peroxidáz-próba egyaránt negatív;

12.2. nagyon magas hőmérsékleten végzett hőkezelés (ESL-hőkezelés): olyan 100 °C feletti hőkezelés, amely során a tejet, a tejszínt vagy a tejterméket legfeljebb 134 °C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hevítik;

12.3. ultramagas hőmérsékleten végzett hőkezelés (UHT-kezelés): a tej, a tejszín vagy a tejtermék hőkezelése a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelelően.

13. Író: köpüléskor a zsír kiválása után a tejfölből, tejszínből visszamaradó folyékony termék.

14. Ízesítőanyag: gyümölcs-, zöldségkészítmények, fűszerek, növényi kivonatok, cukor, méz, egyéb élelmiszerek, az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti aromák, amelyeket a termékek jellegzetes ízének elérése érdekében adnak a termékhez.

15. Kéregflóra: a sajt kiszáradt felületén, a kérgén megtelepedő, emberi egészségre ártalmatlan mikroorganizmusok összessége.

16. Kultúra (színtenyészet): egyes tejtermékek gyártásához használt, az emberi egészségre ártalmatlan speciális mikrobatenyészet.

17. Laktózmentes: az a tejtermék, amelynek maradék laktóztartalma kevesebb, mint 0,1 g laktóz/100 g tejtermék.

18. Membránszűrés (membránszeparáció): a szelektív permeabilitás elvén alapuló művelet, amellyel a folyadék egy vagy több komponensét féligáteresztő membránnal, nyomás alkalmazásával szeparálják. A művelet feltétele a megfelelő pórusméretű membrán, a szűréshez szükséges hajtóerő (nyomás) és az elválasztandó komponensek közötti méretkülönbség. A szűrési folyamat eredményeként permeátum és koncentrátum (retentátum) keletkezik. Fontosabb membránszűrési eljárás a reverzozmózis (hiperszűrés), a nanoszűrés (ultraozmózis), az ultraszűrés és a mikroszűrés.

19. Nemespenész: egyes sajtféleségek gyártásához használt penészgomba-tenyészet.

19.1. Fehér nemespenész: a Penicillium camemberti vagy a Penicillium caseicolum penészgomba fehér színű tenyészete.

19.2. Zöld nemespenész: a Penicillium roqueforti penészgomba tenyészete.

20. Ömlesztés: olyan peptizációval járó kolloidkémiai változás, amelynek során a sajtfehérje gél állapotból szol állapotba megy át.

21. Penészerezés: a zöld nemespenésszel érő sajtokban az érés során kialakuló kékeszöld színű penészerek hálózata.

22. Permeátum: a membránszűrés során a membránnyílásokon átmenő tejalkotórészeket tartalmazó folyadék.

23. Prebiotikum: olyan tápanyag, amely jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, elősegítve azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését.

24. Probiotikum: olyan humán bélbaktérium, amely jótékony hatással van a gazdaszervezet egészségi állapotára.

25. Regenerált füstaroma használata: olyan művelet, amely során engedélyezett füstaroma felhasználásával kamrában füstölik a tejterméket.

26. Röglyuk (röghézag): az össze nem tapadó (forradó) alvadékrögök között a sajt érése során termelődő szén-dioxid hatására képződő szabálytalan hézag, nyílás.

27. Rúzsflóra: vörösesbarna nyálkás bevonatot létrehozó Brevibacterium linens tenyészete a sajt felületén.

28. Savó: a tejnek a kazeinfehérje eltávolítása (kicsapatása) után visszamaradó része.

29. Savófehérje: a kazein eltávolítása után a savóban visszamaradó fehérjék összessége.

30. Savófehérje-koncentrátum: nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely a fehérjéknek savóból való elkülönítésével (például membránszeparációval) és vízelvonással készül.

31. Savókiválás: a savó spontán elkülönülése az alvadéktól.

32. Savószín: savóból fölözés útján nyert zsírdús termék.

33. Savóvaj: savószínből köpüléssel előállított vaj.

34. Technológiai segédanyag: az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti fogalom.

35. Tejfehérje-koncentrátum (retentátum): nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely tejből készül a fehérjék koncentrálásával (például membránszeparációval) és esetenként vízelvonással.

36. Tejsűrítmény: a tej vákuumbepárlásával vagy azzal egyenértékű művelettel előállított termék, amelyben a szárazanyag-összetevők egymáshoz viszonyított aránya megegyezik a tejben lévővel.

37. Utóhőkezelés: a félkész vagy a késztermék hőkezelése, a szennyező, illetve a kultúrából származó mikrobák nagy részének elpusztítása céljából.

38. Vajolaj: a vajzsír szobahőmérsékleten folyékony frakciója.

39. Vízmentes tejzsír: legalább 99,8% tejzsírt és legfeljebb 0,1% vizet tartalmazó termék.

III.

1. Ízesített termék esetén az ízesítőanyag mennyiségének – ahol nincs erre vonatkozó előírás – a termék jellegzetességét biztosító arányúnak kell lennie.

2. A csomagolás semmilyen tulajdonságával (így különösen méret, megjelenés, tömeg, térfogat) nem vezetheti félre a fogyasztót.

3. Tejtermék jelölésénél a jogszabályi előírások, valamint a B részben meghatározottak mellett a következőket kell figyelembe venni:

3.1. Megnevezés

3.1.1. Tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben nem kötelező a tehéntejre utalni. Tehéntejre utalás esetén elegendő a „tej” szó használata.

3.1.2. Nem tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (például „ízesített tejkészítmény kecsketejből”). Különféle tejelő állatoktól származó tejből, illetve tejtermékből (a továbbiakban: kevert alapanyag) készített termék esetén az állatfaj neve kizárólag akkor tüntethető fel a termék megnevezésében, ha az egyszerű termékhányad legalább 70%-a a megnevezett állatfaj tejéből származik. Az állatfaj nevének feltüntetése esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben szintén fel kell tüntetni (például „juhgomolya kevert tejből”).

3.1.3. Kevert alapanyagból készített termék esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben fel kell tüntetni (például „zsíros, félkemény sajt kevert tejből”).

3.1.4. Ízesített készítmények megnevezésében utalni kell az ízesítőanyagként használt élelmiszer nevére (például „Málnás joghurt”). Többféle ízesítőanyag használatakor a megnevezésben a meghatározó ízre kell utalni, melynek során az ízesítőanyagok közismert gyűjtőneve (például „Erdei vegyes gyümölcsös joghurt”) is használható. Kizárólag aromával ízesített termék esetén a megnevezésben a termék jellegére való utalásként egyedül a(z) „…ízű” kifejezés használható (például „Őszibarackízű aludttej”).

3.1.5. „Félzsíros” tejnek a 2,8% zsírtartalmú tej nevezhető.

3.1.6. A fogyasztói tejek jelölésén feltüntetett zsírtartalom érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 0,15% lehet, azonban a termék mért zsírtartalma az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kategóriákhoz tartozó zsírtartalmak minimum és maximum értékeit nem lépheti át.

3.1.7. Füstölés, füstölt íz kialakítása esetén a tejtermék megnevezésében a következő jelzőt kell feltüntetni:

3.1.7.1. a füstöléssel előállított tejtermék megnevezésében a „füstölt” jelzőt,

3.1.7.2. a regenerált füstaroma használatával előállított tejtermék megnevezésében a „folyékony füsttelt füstölt” vagy „füstoldattal füstölt” jelzőt,

3.1.7.3. a füst ízesítéssel előállított tejtermék megnevezésében a „füst ízű” vagy „füst ízesítésű” jelzőt.

3.1.8. Engedélyezett laktózbontó enzimmel előállított laktózmentes tejtermék megnevezésében a „laktózmentes” jelzőt fel kell tüntetni.

3.2. Egyéb jelölés

3.2.1. Az összetevők mennyiségi jelölésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően fel kell tüntetni

3.2.1.1. kevert alapanyagból gyártott termékek esetében a felhasznált tejféleségek mennyiségét is,

3.2.1.2. a nem kizárólagosan aromával ízesített termékek esetén az ízesítőanyag mennyiségét.

3.2.2. A laktózmentes tejtermék maradék laktóztartalmát a következők szerint kell feltüntetni a termék jelölésén: „laktóztartalom < 0,1 g/100 g”.

4. A B részben szereplő tejtermékek előállításához a B részben meghatározottakon túl felhasználható

4.1. élelmiszer-adalékanyag az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott termék esetén, az ott megjelölt mennyiségben, az 5. pontban foglaltak kivételével,

4.2. vitamin, ásványi anyag és bizonyos egyéb anyag, a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően.

5. A tejföl, a túró és a túrósajt esetében élelmiszer-adalékanyag, a kakaós és a karamellás tej előállítása során pedig színezék hozzáadása nem megengedett.

6. Az összetett élelmiszerek esetén az élelmiszer-kategória meghatározása a tejalapú összetevőre vonatkozik.

B rész

TERMÉKCSOPORTOK

1. ÍZESÍTETT TEJKÉSZÍTMÉNYEK; TEJ-, SAVÓ-, ÍRÓ- ÉS PERMEÁTUMALAPÚ ITALOK

1.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba az 1.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, megfelelő hőkezeléssel készült következő termékek tartoznak:

1.1.1. Ízesített tejkészítmények

1.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4, a kakaós tej és a karamellás tej kivételével, amelyekhez nem adható színezék.

1.1.1.2. Ízesített tejkészítmény a tejből ízesítőanyagok, továbbá színezékek és egyéb élelmiszer-adalékanyagok hozzáadásával előállított termék. A késztermékben a tejhányad legalább 70% (m/m), az állomány folyékony, zselírozott vagy szilárd.

1.1.1.3. A termék előállításához – beleértve az ízesítőanyag, az adalékanyag és a technológiai segédanyag oldását is – nem használható fel hozzáadott víz és olyan egyéb összetevő, amely a tej komponenseinek helyettesítésére szolgál.

1.1.2. Tejalapú italok

1.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4

1.1.2.2. Tejalapú ital az a termék, amelyben a tejhányad legalább 50% (m/m), de nem éri el a 70%-ot (m/m), és az előállításához savót, írót, permeátumot vagy ezek keverékeit, ízesítőanyagot, továbbá szükség szerint vizet, színezéket és egyéb élelmiszer-adalékanyagot is felhasználnak.

1.1.3. Savó-, író- és permeátumalapú italok

1.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 14.1.4

1.1.3.2. Savó-, író- és permeátumalapú ital az a termék, amelyben a tejhányad nem éri el az 50%-ot (m/m), és az előállításához savót, írót, permeátumot vagy ezek keverékeit, továbbá ízesítőanyagot, szükség szerint vizet, színezéket és egyéb élelmiszer-adalékanyagot is felhasználnak.

1.2. Felhasználható összetevők

1.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény, tejpor, író vagy ezek keveréke, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, ízesítőanyag, laktózbontó enzim, víz.

1.2.2. Savó, permeátum és ezek sűrítményei kizárólag az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termék előállításához használható fel.

1.3. Minőségi követelmények

1.3.1. Zsírtartalmi követelmények az 1.1.1. és az 1.1.2. pont szerinti termékekre

	A	B
1.	Zsírfokozat	Zsírtartalom, % (m/m)
2.	Sovány	legfeljebb	0,5
3.	Zsírszegény	legalább legfeljebb	0,6 1,8
4.	Félzsíros	legalább legfeljebb	1,9 3,4
5.	Zsíros	legalább	3,5

1.3.2. Fehérjetartalom

	A	B	C
1.	Az 1.1.1. pont szerinti termékekre	fehérjetartalom, legalább	2,1% (m/m)
2.	Az 1.1.2. pont szerinti termékekre	fehérjetartalom, legalább	1,5% (m/m)

1.3.3. Érzékszervi követelmények

	A	B	C		D
1.		Ízesített tejkészítmények			Tej-, savó-, író- és permeátumalapú ital
2.		Tejital		Zselírozott tejkészítmény
3.	Külső	Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű.		Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű, fényes felületű.	Egyenletes, az alapanyagra jellemző színű, ízesített termék esetén az ízesítő-, illetve a színezőanyagra jellemző.
4.	Állomány	Pelyhes kicsapódástól, felfölöződéstől és üledéktől mentes.		Egynemű, sima, a zselírozás mértékétől függően sűrűn folyó, kanalazható vagy májas, szájban elomló, a csomagolóeszköz falához jól tapadó.	Egynemű, kiválástól mentes.
5.	Szag	Az ízesítésre jellemző, kellemesen aromás, tiszta.			Tiszta, idegen szagtól mentes, jellegzetes.
6.	Íz	Az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző, jellegzetesen zamatos, tiszta.			Tiszta, idegen íztől mentes, jellegzetes.

1.4. Jelölés

1.4.1. Megnevezés

1.4.1.1. A termék megnevezésében fel kell tüntetni a hőkezelésre utaló kifejezéseket. A megnevezés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan feltüntethető a termék zsírtartalma tömegszázalékban, például „Kakaós tej 0,7%”, „Kakaós tej 0,7% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 0,15% lehet, azonban a termék zsírtartalma az 1.3.1. pontban meghatározott zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.

1.4.1.2. Ha a tej összetételében módosítás történt, azt a megnevezéshez kapcsolt szóval vagy szavakkal kell jelezni, például „laktózmentes” vagy „csökkentett tejcukortartalmú”.

1.4.1.3. Az 1.1.1. pont szerinti termék megnevezése tartalmazhatja a „tej” szót, például „karamellás tej”, „gyümölcsös tejkészítmény”.

1.4.1.4. Az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termék megnevezésében a „tej” szó nem szerepelhet, még szóösszetételben sem, ezért a csoportmegnevezés sem lehet része a termék megnevezésének. A megnevezés lehet például „Reggeli ital”, „Kakaós ital”, „Író”.

1.4.2. Egyéb jelölés

1.4.2.1. A termék 1.3. pont szerinti zsírfokozatát fel kell tüntetni. Homogénezés esetén utalni kell a műveletre.

2. SAVANYÚ TEJTERMÉKEK

2.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba a megfelelően előkészített, hőkezelt tejből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással készült termékek tartoznak. Savanyú tejnek minősül a 10%-nál (m/m) kisebb zsírtartalmú termék, savanyú tejszínnek minősül a legalább 10% (m/m) és azt meghaladó zsírtartalmú termék.

2.1.1. Élőflórás, natúr savanyú tejek és tejszínek

2.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.2, 01.6, a tejföl kivételével, amelyhez nem adható élelmiszer-adalékanyag.

2.1.1.2. Élőflórás natúr savanyú tej és tejszín az a termék, amelyet megfelelően előkészített, hőkezelt tejből, tejszínből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek, illetve probiotikus mikrobatörzsek hozzáadásával, savanyítással (pH-csökkentés) és alvasztással állítottak elő, és a minőségmegőrzési időtartama lejártáig legalább a 2.3. pontban előírt mennyiségben tartalmazza a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat. A termék nem tartalmazhat hozzáadott vizet.

2.1.1.3. A savanyú tejek és tejszínek gyártásához a következő mikrobatenyészetek használhatók:

2.1.1.3.1. joghurt: Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus szimbiotikus tenyészete, egyéb joghurtspecifikus tejsavbaktériumokból készített kultúrák;

2.1.1.3.2. kefir: kefirgombából készített kultúrák (például Lactobacillus kefiri, Leuconostoc-, Lactococcus- és Acetobacter-félék jellemző arányban), laktózerjesztő élesztők (például Kluyveromyces marxianus), illetve laktózt nem erjesztő élesztők (például Saccharomyces unisporus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces exiguus, Debaryomyces hansenii);

2.1.1.3.3. más fermentált tejtermékek: specifikus mezofil, illetve termofil tejsavbaktériumok egytörzs- vagy keveréktenyészete.

2.1.2. Élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények

2.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.4

2.1.2.2. Élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékből ízesítőanyagok és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m). A végtermék a minőségmegőrzési időtartam lejártáig a 2.1.1. pont szerinti termék arányának megfelelő mennyiségben tartalmazza a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat. Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).

2.1.3. Nem élőflórás, natúr savanyú tej- és tejszínkészítmények

2.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.3

2.1.3.2. Nem élőflórás natúr savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet olyan mikrobapusztító módszerrel (például utóhőkezeléssel) kezeltek, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékekből és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással állítottak elő. A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, lehetővé téve a termék hosszabb ideig történő tárolását.

2.1.4. Nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények

2.1.4.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.4

2.1.4.2. Nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény az a termék, amelyet olyan mikrobapusztító módszerrel (például utóhőkezeléssel) kezeltek, amelyet a 2.1.1. pont szerinti termékekből ízesítőanyagok és szükség szerinti mennyiségben a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m). A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, lehetővé téve a termék hosszabb ideig történő tárolását. Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).

2.2. Felhasználható összetevők

2.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény vagy ezek keveréke, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, a 2.1.1.3. pontban meghatározott mikrobatenyészetek.

2.2.2. Ízesítőanyag és zselatin kizárólag a 2.1.2. és 2.1.4. pont szerinti termékekhez használható fel.

2.3. Minőségi követelmények

2.3.1. Zsírtartalmi követelmények

2.3.1.1. Savanyú tejkészítmények

	A	B
1.	Zsírfokozat	Zsírtartalom, % (m/m)
2.	Zsíros savanyú tejkészítmény	legalább kevesebb mint	5,0 10,0
3.	Savanyú tejkészítmény	legalább kevesebb mint	3,0 5,0
4.	Zsírszegény savanyú tejkészítmény	kevesebb mint több mint	3,0 0,5
5.	Sovány savanyú tejkészítmény	legfeljebb	0,5

2.3.1.2. Savanyú tejszínkészítmények (tejfölök)

	A	B
1.	Zsírfokozat	Zsírtartalom, % (m/m)
2.	Zsíros savanyú tejszínkészítmény	legalább	30
3.	Savanyú tejszínkészítmény	legalább kevesebb mint	18 30
4.	Félzsíros savanyú tejszínkészítmény	kevesebb mint legalább	18 10

2.3.2. Kémiai és mikrobiológiai követelmények

	A	B	C	D
1.	Jellemző	Savanyú tejek, a kefir kivételével	Kefir	Tejföl
2.	Zsírmentes szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)	–	–	5,9*
3.	Fehérjetartalom a zsírmentes szárazanyagban, legalább, % (m/m)	34,0
4.	Savfok, SH°	–	–	25–40
5.	Kultúrából származó tejsavbaktériumok száma, legalább, élőcsíra/g	10⁷**	10⁷**	10⁵**
6.	Kultúrából származó élesztők száma, legalább, élőcsíra/g	–	10⁴**	–

* Félzsíros tejföl esetén 6,4% (m/m).

** Az élő csíraszám legfeljebb egy nagyságrenddel (10^n-1) lehet kevesebb a táblázatban megadott értékeknél, amely eltérés magában foglalja a mérési bizonytalanságot is.

2.3.2.1. Ha a termék jelölésén mikrobát vagy mikrobacsoportot tüntetnek fel (például „Lactobacillus acidophilus”, „Bifidobacterium”, „L.casei”, „LA-5”, „BB-12”), a megnevezett, élő, aktív mikroba vagy mikrobacsoport mennyisége a termék minőségmegőrzési idejének végéig legalább 106/g kell hogy legyen.

2.3.2.2. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetében a követelmények az egyszerű savanyú termékhányadra vonatkoznak az ízesítő- és egyéb anyagok hozzáadása előtt.

2.3.2.3. A 2.1.3. és a 2.1.4. pont szerinti termékekre az élőcsíra-előírások nem vonatkoznak.

2.3.3. Érzékszervi követelmények

	A	B	C
1.		Natúr savanyú tej és tejszín	Ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény
2.	Külső	Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes.	Egyenletes, a termék jellegének megfelelő színű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok felhasználásakor az alvadékban a darabok láthatók, habosítás esetén a habszerkezet érzékelhető.
3.	Állomány	A májas alvadék egynemű, a csomagolóeszköz falához jól tapadó, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, összekeverés után sima, sűrűn vagy hígan folyó. A habart alvadék egynemű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, sima, sűrűn vagy hígan folyó.	Hígan vagy közepesen sűrűn folyó vagy habszerkezetű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok használatakor az alvadékban a darabok érzékelhetők.
4.	Szag	Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően aromás.	Kellemesen savanykás, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.
5.	Íz	Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően zamatos.	Kellemes savanykás-édeskés vagy -sós, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.

2.4. Jelölés

2.4.1. Megnevezés

2.4.1.1. A „joghurt”, a „kefir”, az „aludttej”, az „acidofilusz tej” és a „tejföl” név a 2.1.1. pont szerinti termékekre, valamint a 2.1.2. pont követelményeinek is megfelelő ízesített változatai megnevezésében használható.

2.4.1.2. Nem élőflórás termékek esetében a termék megnevezésében a „savanyú tej” vagy „savanyú tejszín” szókapcsolatot kell feltüntetni, kivéve a tejfölt, ahol a „tejföl” megnevezés használható.

2.4.2. Egyéb jelölés

2.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 2.3. pont szerinti zsírfokozatát, ha az sovány, zsírszegény, félzsíros vagy zsíros. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetén a zsírfokozatot a natúr termékhányadra vonatkoztatva kell megadni.

2.4.2.2. Savanyú tejkészítmények esetében a megnevezés részeként vagy ahhoz kapcsolódóan feltüntethető a termék zsírtartalma tömegszázalékban, például „Joghurt 1,5%”, „Joghurt 1,5% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−0,3% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.

2.4.2.3. Savanyú tejszínkészítmények esetében a megnevezés részeként vagy a megnevezéshez kapcsolódóan jelezni kell a termék zsírtartalmát tömegszázalékban, például „Tejföl 20%”, „Tejföl 20% zsírtartalommal”. A jelölésen feltüntetett zsírtartalomérték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−1,5% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át.

2.4.2.4. Jelezni kell a csomagoláson a nem élőflórás termékek esetén a mikrobapusztító eljárást (például utóhőkezelést), illetve ha a termék állagát jelentősen befolyásoló egyéb fizikai kezelést (például habosítást) is alkalmaztak.

2.4.2.5. Az „élőflórás” kifejezés a 2.1.1. és a 2.1.2. pont szerinti termékekre használható.

3. TEJSZÍNEK ÉS TEJSZÍNKÉSZÍTMÉNYEK

3.1. A termékcsoport meghatározása

Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.6

A termékcsoportba a tejből fölözés vagy más koncentrálási eljárással nyert, zsírban dúsított, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 3.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből készült, megfelelően hőkezelt és hűtött, szükség esetén homogénezett, legalább 10% (m/m) zsírtartalmú, „zsír a vízben” emulzió típusú tejtermékek tartoznak. A termékcsoportba tartozó termék lehet tejszín, továbbá ennek felhasználásával és ízesítőanyagok hozzáadásával előállított ízesített tejszínkészítmény.

3.1.1. Tejszínek

A tejszínek csoportba a különböző zsírtartalommal gyártott, hőkezelt és hűtött, szükség esetén homogénezett zsírdús termékek tartoznak, mint a félzsíros tejszín, a tejszín, a zsírdús tejszín, a habtejszín, a tejszínhab, a zsírdús habtejszín és a zsírdús tejszínhab.

3.1.2. Ízesített tejszínkészítmények

Ízesített tejszínkészítmények a 3.1.1. pont szerinti termékekből a 3.2. pontban felsorolt összetevők szükség szerinti hozzáadásával, hőkezeléssel és hűtéssel előállított termékek, amelyeket folyékony vagy habosított formában hoznak forgalomba. Az ízesített késztermékben az ízesítés előtti tejszínhányad legalább 58% (m/m). Ha az ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m).

3.1.3. Aeroszolos tejszínek és ízesített tejszínkészítmények

Aeroszolos tejszín és ízesített tejszínkészítmény a 3.1.1. és a 3.1.2. pont szerinti termék inert gázzal működő, porlasztószelepes, nyomásálló csomagolóeszközben forgalomba hozva, amelyből a termék a szelep nyitásával habosított formában nyerhető ki.

3.2. Felhasználható összetevők

3.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok.

3.2.2. Ízesítőanyag, levegő, illetve inert gáz kizárólag a 3.1.2. és a 3.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.

3.3. Minőségi követelmények

3.3.1. Fizikai és kémiai követelmények

	A	B
1.	Zsírfokozat	Zsírtartalom, % (m/m)
2.	Félzsíros tejszín	legalább kevesebb mint	10 18
3.	Tejszín	legalább kevesebb mint	18 45
4.	Zsírdús tejszín	legalább	45
5.	Habtejszín és tejszínhab	legalább kevesebb mint	28 35
6.	Zsírdús habtejszín és zsírdús tejszínhab	legalább	35

3.3.2. Érzékszervi követelmények

	A	B	C
1.		Tejszín	Ízesített és aeroszolos tejszínkészítmény*
2.	Külső	Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes, vagy legfeljebb kismértékben felfölöződött, de a tejszínréteg keveréssel könnyen eloszlatható.	Felfölöződéstől mentes, az ízesítőanyagra jellemző színű, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok láthatók.
3.	Állomány	Sima, egynemű, a zsírtartalomnak megfelelően sűrűbben folyó, habbá verve a hab kemény, léeresztéstől mentes.	Sima, az ízesítőanyag eloszlása egyenletes, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok érzékelhetők.
4.	Szag	Tiszta, kellemes, enyhén főtt szagú.	Kellemes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.
5.	Íz	Enyhén édeskés, telt, tiszta, kellemesen főtt ízű.	Kellemesen édes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.

* Habosított termék esetén az előírások a habosítás előtti állapotra, illetve aeroszolos tejszínkészítmény esetén értelemszerűen a tejszínhabra vonatkoznak.

3.4. Jelölés

3.4.1. Megnevezés

3.4.1.1. A megnevezés: „tejszín”, „habtejszín”, „tejszínhab”.

3.4.1.2. A megnevezéshez kapcsolódóan fel kell tüntetni a hőkezelés módját és a termék zsírtartalmát tömegszázalékban. A jelölésen feltüntetett zsírtartalom érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/−1,5% lehet, azonban a termék zsírtartalma a zsírfokozatnak megfelelő minimum és maximum értékeket nem lépheti át. A megnevezéshez kapcsolódóan fel lehet tüntetni a termék 3.3. pont szerinti zsírfokozatát, ha az félzsíros vagy zsírdús, valamint a felhasználás célját (például kávétejszín, főzőtejszín).

3.4.2. Egyéb jelölés

3.4.2.1. Fel kell tüntetni az esetleges homogénezést, illetve aeroszolos termék esetén annak tényét is. A habtejszín feliratán jelezni kell, hogy a habbá verhetőség érdekében a tejszínt a habbá verés előtt legalább 12 órán keresztül 1–5 °C-on kell tartani.

3.4.2.2. Aeroszolos termékek esetében a termék biztonságos felhasználására vonatkozó jogszabályok jelölési előírásait is be kell tartani.

4. OLTÓS ALVASZTÁSÚ, ÉRLELT SAJTOK

4.1. A termékcsoport meghatározása

Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.2

A termékcsoportba a tejből, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 4.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – előállított szilárd vagy félszilárd, rövidebb-hosszabb ideig érlelt olyan termékek tartoznak, amelyekben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt. Megfelelő ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók az oltós alvasztású, érlelt sajtok ízesített (például köményes) és füstölt, füstoldattal füstölt, valamint füst ízű változatai is. Az oltós alvasztású, érlelt sajtok extra kemény, kemény, félkemény vagy lágy állományúak.

4.1.1. Extra kemény és kemény sajtok

A kemény és extra kemény sajtokat a szilárd, kemény sajttészta, általában a nagy méret és tömeg, szabályos alak és a több hónapos érési idő jellemzi. Egész tömegükben érnek, de egyes esetekben érésükben a kéregflórának is szerepe lehet. A kemény és extra kemény sajtok három alcsoportba sorolhatók:

4.1.1.1. Reszelni való sajtok

Legfőbb jellemzőjük a kemény, szemcsés, nehezen vágható, inkább törhető, reszelhető állomány.

4.1.1.2. Erjedési lyukas sajtok

Legfőbb jellemzőjük a kemény, rugalmas, vágható állomány, a metszéslapon nagyjából egyenletes eloszlásban nagy, kerek (Ementáli típusú) vagy kisebb, kerek (Gruyer típusú), tompafényű vagy fényes erjedési lyukak.

4.1.1.3. Cseddározással gyártott sajtok

Jellemző tulajdonságuk a kemény, de sajátosan képlékeny állomány, a zárt vagy legfeljebb kisebb röghézagokat, repedéseket mutató sajttészta.

4.1.2. Félkemény sajtok

A félkemény sajtokat a szilárd, de jól vágható állomány, a közepes méret és tömeg, a szabályos alak, valamint a többhetes érési idő jellemzi. Egész tömegükben egyenletesen érnek, egyes alcsoportok érésében a kéregflóra is szerepet játszik. A félkemény sajtok négy alcsoportba sorolhatók:

4.1.2.1. Erjedési lyukas sajtok

Jellemzőjük a nagyjából egyenletes eloszlásban, nem túl sűrűn elhelyezkedő, 3–6 mm átmérőjű, kerek erjedési lyukakat mutató metszéslap és a száraz vagy kissé nyirkos sajtfelület (kéreg).

4.1.2.2. Röglyukas sajtok

Legfontosabb jellemzőjük a röglyukas (röghézagos) sajttészta, továbbá, hogy egyes sajtféleségek érésében a kéregflórának több-kevesebb szerepe van.

4.1.2.3. Hevített-gyúrt sajtok

Jellemzőjük a zárt, legfeljebb légzárványokat mutató, kemény, de sajátosan képlékeny sajttészta, az egész tömegben való lassú érés, az enyhe íz.

4.1.2.4. Nemespenészekkel, illetve rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a vágható, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, a jellegzetes, karakterisztikus, pikáns, csípős íz, esetleg a fehér penészbevonat.

4.1.3. Lágy sajtok

A lágy sajtokat lágy, a kenhetőtől a könnyen vághatóig terjedő állomány, a kis méret és tömeg, a rövid érési idő jellemzi. A sajtok nagy részének érésében a kéregflóra fontos szerepet játszik, és sok ide tartozó sajt kívülről befelé érik. A lágy sajtok öt alcsoportba sorolhatók:

4.1.3.1. Rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a lágy sajttészta, legfeljebb kevés apró erjedési vagy röglyukkal, a rúzsflóra meghatározó szerepe az érésben, a jellegzetes pikáns szag és íz.

4.1.3.2. Fehér nemespenésszel érő sajtok

Legfontosabb jellemzőjük a fehér penészbevonat, a lágy sajttészta, a gombára emlékeztető szag és íz.

4.1.3.3. Belső érésű sajtok

Jellemzőjük a lágy állomány, a zárt vagy kevés röglyukat, esetleg erjedési lyukat mutató metszéslap, az enyhe, savanykás íz.

4.1.3.4. Sólében érlelt sajtok

Legfontosabb jellemzőjük, hogy a sajtok sós, savós-vizes lében, ún. szalamurában érnek és kerülnek rendszerint forgalomba. A fehér, csontfehér sajttészta mérsékelten lágy, képlékeny, de ugyanakkor törékeny, íze jellegzetesen savanykás, sós.

4.1.3.5. Nemespenészekkel és rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a lágy, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, a jellegzetes karakterisztikus, pikáns, csípős íz, esetleg a fehér penészbevonat.

4.2. Felhasználható összetevők

4.2.1. Felhasználható összetevők: tej, tejszín, savószín, tejpor, tejsűrítmény, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, részben fölözött tej, sovány tej, író vagy ezek kombinációi, tejsavbaktérium-kultúrák, Propionibacterium shermanii színtenyészete, Brevibacterium linens színtenyészete, Penicillium roqueforti színtenyészete, Penicillium camemberti vagy Penicillium caseicolum színtenyészete, probiotikumok vagy ezek keveréke, továbbá más termékspecifikus színtenyészetek, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, víz, étkezési só.

4.2.2. Ízesítőanyag kizárólag ízesített sajt készítéséhez használható fel.

4.3. Minőségi követelmények

4.3.1. Fizikai és kémiai követelmények

4.3.1.1. Zsírtartalom

	A	B
1.	Zsírfokozat	Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)
2.	Zsírdús	legalább	60
3.	Zsíros	legalább kevesebb, mint	45 60
4.	Félzsíros	legalább kevesebb, mint	25 45
5.	Zsírszegény	legalább kevesebb, mint	10 25
6.	Sovány	kevesebb, mint	10

4.3.1.2. Víztartalom

	A	B
1.	Állomány szerinti megnevezés	Víztartalom a zsírmentes sajtanyagban (Vzsmsa)*, % (m/m)
2.	Extra kemény sajt	< 51
3.	Kemény sajt	49–56
4.	Félkemény sajt	54–69
5.	Lágy sajt	> 67

*Vzsmsa=	víztartalom [%(m/m)]	× 100
	100 – zsírtartalom [%(m/m)]

4.4. Jelölés

4.4.1. Megnevezés

4.4.1.1. A megnevezés: „sajt”.

4.4.1.2. A megnevezéshez kapcsolódóan minden sajt esetében fel kell tüntetni a 4.3.1.2. pont szerinti állományjellemző csoport nevét.

4.4.2. Egyéb jelölés

4.4.2.1. Fel kell tüntetni a sajt 4.3.1.1. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.

4.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölésével, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.

4.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölésével, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.

A penésszel, rúzsflórával és sólében érlelt sajtok esetén utalni kell erre a sajátosságra.

5. SAVAS ÉS VEGYES ALVASZTÁSÚ SAJTOK

5.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba a tejből, íróból vagy sajtsavóból, esetleg ezek keverékéből, továbbá szükség szerinti mennyiségben az 5.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, jellemzően mikrobiológiai savas és azt esetleg kiegészítő oltós (vegyes), többnyire hosszú idejű alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, majd részbeni savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – előállított olyan termékek tartoznak, amelyekben a savósajtok kivételével a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyeket frissen vagy rövid érlelés után fogyasztanak. Ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók a savas és vegyes alvasztású sajtok ízesített (például köményes) és füstölt, füstoldattal füstölt, illetve füst ízű változatai is. A savas és vegyes alvasztású sajtok három csoportba sorolhatók.

5.1.1. Friss sajtok

A friss sajtok gyártás után azonnal fogyaszthatók, lágy állományúak és kellemesen savanykás ízűek. A friss sajtok a következő két alcsoportba sorolhatók:

5.1.1.1. Étkezési tehéntúró (tehéntúró, túró)

Tehéntejből tejsavbaktérium-kultúra, esetleg alvasztóenzim hozzáadásával készített savas vagy vegyes alvasztású, rögös állományú, kelvirágszerű friss sajt.

5.1.1.2. Tejszínsajtok, érlelés nélküli friss sajtok

5.1.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.1

5.1.1.2.2. Az alcsoportba tartoznak:

5.1.1.2.2.1. a nagy zsírtartalmú, mikrobiológiai savas és azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással készült tejszínsajtok,

5.1.1.2.2.2. a különböző zsírtartalommal és állománnyal (például krémes, habos), kizárólag mikrobiológiai savas vagy azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással gyártott termékek,

5.1.1.2.2.3. az érlelés nélküli friss sajtok kombinálva tejszínes (például Cottage cheese) vagy tejfölös (Tejfölös túró) öntettel,

5.1.1.2.2.4. vegyes alvasztással készített gomolyafélék.

5.1.2. Túrósajtok

A túrósajt alapanyaga tejből készített nagy szárazanyag-tartalmú sovány vagy zsíros savas túró, amelyből a terméket megfelelő előkészítés, majd rúzskultúra vagy fehér, vagy kék nemespenész-kultúra hozzáadásával, rövid érleléssel állítják elő (például Pogácsasajt). E csoportba tartozik a savanyú túróból főzéssel előállított főzött sajt is.

5.1.3. Savósajtok

5.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.4

5.1.3.2. A savósajtot savóból, esetleg tejjel, íróval vagy tejszínnel kevert savóból, legfeljebb 4,5 pH-értékig való savanyítással és hevítéssel – esetleg membránszeparációval – állítják elő. A termék félszilárd vagy kenhető, krémes állományú, natúr vagy ízesített változatú (például Orda, Ricotta).

5.2. Felhasználható összetevők

5.2.1. Felhasználható összetevő: tej, tejsűrítmény, tejszín, író, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, tejsavbaktérium-kultúrák, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, probiotikus mikrobatörzsek, prebiotikumok, víz, étkezési só, ízesítőanyagok.

5.2.2. Az 5.1.1.1. pont szerinti termékhez étkezési kazeinát nem használható.

5.2.3. Édes, illetve savanyú sajtsavó, rúzskultúra, nemespenész-kultúrák (kamember, rokfort) az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti termékekhez használhatók fel.

5.3. Minőségi követelmények

5.3.1. Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.1. és az 5.1.2. pont szerinti termékekre

	A	B	C		D
1.	Zsírfokozat	Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)	Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)		Savfok*, SH°
2.	Zsírdús	40,0	legalább	60,0	60–100
3.	Zsíros	35,0	legalább kevesebb, mint	45,0 60,0
4.	Félzsíros	25,0	legalább kevesebb, mint	25,0 45,0
5.	Zsírszegény	20,0	legalább kevesebb, mint	10,0 25,0
6.	Sovány	15,0	kevesebb, mint	10,0	60–90

*A savfok kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetében minőségi követelmény.

5.3.2. Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.3. pont szerinti termékekre

	A	B
1.	Megnevezés	Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)*
2.	Tejszínes savósajt	legalább	33,0
3.	Savósajt	legalább kevesebb, mint	10,0 33,0
4.	Sovány savósajt	kevesebb, mint	10,0

* A szárazanyag a laktóz kristályvizét is tartalmazza.

5.3.3. Érzékszervi követelmények

	A	B	C	D	E
1.		Tejszínsajt, érlelés nélküli friss sajt	Étkezési tehéntúró (túró, tehéntúró)	Túrósajt	Savósajt
2.	Külső	Egyenletesen csontfehér, a tejszínsajt selymesen vagy nedvesen fénylő, a krémes állományú friss sajt tompa fényű.	Egyenletesen csontfehér színű.	Jellemzően korongformájú, sima és hézagmentes felületű, a használt kultúrára jellemző színű.	Egyenletesen csontfehér, tompa fényű.
3.	Állomány	A tejszínsajt vágásfelülete zárt, kisebb hézagok elfogadhatók. A krémes állományú friss sajt jól kenhető, nyeléskor enyhén tapadó.	Laza rögökbe összeálló, kelvirágra emlékeztető halmazok. Gépi úton csomagolt termékek (például tégelyes) esetén egynemű tömb, amely laza rögökből álló halmazokra törhető. Szájban jól érzékelhetően rögös állományú.	Halványsárga, áttetsző, lyuk nélküli, rugalmas, szájban elomló, legfeljebb kis túrós maggal.	Sima, egynemű, kissé tapadós, szájban elomló vagy krémes.
4.	Szag	Kellemesen savanykás, jellegzetesen aromás, tiszta, idegen szagtól mentes.		Jellegzetesen pikáns, aromás, idegen szagtól mentes.	Jellegzetesen aromás, savanykás, idegen szagtól mentes.
5.	Íz	Jellegzetesen aromás, kellemesen savanykás, friss, tiszta, a tejszínsajt kellemesen sós, idegen íztől mentes.	Kellemesen savanykás, jellegzetesen zamatos, tiszta, idegen íztől mentes.	Kellemesen sós, jellegzetesen zamatos, pikáns, enyhén savanykás, idegen íztől mentes.	Kellemesen sós, enyhén savanykás, tiszta, idegen íztől mentes.

5.4. Jelölés

5.4.1. Megnevezés

5.4.1.1. A termék megnevezésére hagyományosan ismert terméknevek, az 5.1.1., az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti, valamint a termék jellegét meghatározó nevek, például „Friss sajt”, „Ricotta”, „Túrósajt”, „Savósajt” használható.

5.4.1.2. Az „étkezési tehéntúró”, a „tehéntúró” vagy a ”túró” megnevezés kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetén használható. Az étkezési tehéntúróétól eltérő állományú friss sajtok esetében ezek a megnevezések önállóan nem használhatóak, a megnevezésben elő- vagy utótagként fel kell tüntetni a friss sajt állományára jellemző tulajdonságot, például „krémtúró”, „túróhab”.

5.4.2. Egyéb jelölés

5.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 5.3. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.

5.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.

5.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.

6. SAJTKÉSZÍTMÉNYEK

6.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba a savas vagy oltós alvasztású sajtból, illetve ezek keverékéből, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 6.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, speciális technológiai műveletekkel (például darálás, simítás, kutterozás) előállított, általában kenhető állományú termékek tartoznak, amelyek készülhetnek friss, rövidebb minőségmegőrzési idejű, esetenként élőflórás és tartós, hőkezelt változatban. A sajtkészítmények három csoportba sorolhatók.

6.1.1. Natúr sajtkészítmények

6.1.1.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.6.

6.1.1.2. A natúr sajtkészítmény savas, illetve oltós alvasztású sajtokból, esetleg más tejeredetű termékek hozzáadásával készül (például gomolyatúró, vajas márványsajt).

6.1.2. Ízesített sajtkészítmények

6.1.2.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.6.

6.1.2.2. Ízesített sajtkészítmény a savas, illetve oltós alvasztású sajtokból ízesítőanyagok hozzáadásával előállított termék (például körített tehéntúró, sonkás krémsajt). A termékben a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m).

6.1.3. Desszertjellegű sajtkészítmények

6.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 16.

6.1.3.2. A termék desszert jellegét az ízesítőanyag használata (például gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (például csokoládébevonatos vagy kakaóbevonatos túródesszert) adja. A termékek sajttöltetében a tejeredetű termékhányad legalább 50% (m/m).

6.2. Felhasználható összetevők

6.2.1. Savas és oltós alvasztású sajtok, tejszín, vaj, vízmentes tejzsír, tejsűrítmény, tejpor, savópor, írópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, egyéb tejszármazékok, étkezési só, inert gázok, víz.

6.2.2. Ízesítőanyagok, zselatin kizárólag a 6.1.2. és 6.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.

6.3. Minőségi követelmények

6.3.1. Fizikai és kémiai követelmények a 6.1.1. pont szerinti termékekre

	A	B	C
1.	Zsírfokozat	Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)	Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)
2.	Zsírdús	50,0	legalább	60,0
3.	Zsíros	40,0	legalább kevesebb, mint	45,0 60,0
4.	Félzsíros	30,0	legalább kevesebb, mint	25,0 45,0
5.	Zsírszegény	25,0	legalább kevesebb, mint	10,0 25,0
6.	Sovány	20,0	kevesebb, mint	10,0

6.3.2. Érzékszervi követelmények

	A	B	C	D
1.		Natúr sajtkészítmény	Ízesített sajtkészítmény	Desszertjellegű sajtkészítmény
2.	Külső	Az alapanyagsajtokra jellemző.	Az alapanyagsajtokra emlékeztető.	Rétegezett termékek esetén a rétegek elhatároltak, bevonatos termékek esetén a bevonat egyenletesen fedi a terméket. Habosított termékek esetében a habeloszlás egyenletes és finom.
3.	Állomány	Sima, jól kenhető, szájban olvadó.	Jól kenhető, az ízesítőanyag darabjai, szemcséi érzékelhetőek.	Az alapanyagréteg, -töltet finoman szemcsés, a bevonat ép, könnyen harapható. Habosított termékek esetén az állomány könnyű.
4.	Szag	Kellemes, jellegzetes, az alapanyagra emlékeztető.	Kellemes, jellegzetesen aromás, az ízesítőanyagra emlékeztető.	Kellemes, tiszta, az alapanyagsajtra, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra emlékeztető.
5.	Íz	Kellemesen sós, zamatos, az alapanyagra jellemző.	Kellemes, jellegzetesen zamatos, az ízesítőanyagra jellemző.	Kellemesen édes, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra jellemző.

6.4. Jelölés

6.4.1. Megnevezés

6.4.1.1. Hagyományosan ismert terméknevek, a 6.1.1., a 6.1.2., a 6.1.3. pont szerinti, illetve a termék jellegét meghatározó nevek, például „Gomolyatúró”, „Juhtúró”, „Túrókrém”, „Vajas márványsajt”, „Sonkás sajtkrém”.

6.4.1.2. Túrókészítmények esetén a sajt elnevezés használata nem kötelező.

6.4.2. Egyéb jelölés

6.4.2.1. A 6.1.1. pont szerinti termékek esetében fel kell tüntetni azok 6.3. pont szerinti zsírfokozatát. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom feltüntethető tömegszázalékban a következő jelölési módok egyike szerint.

6.4.2.1.1. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom minimum értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban legalább 45%”, „zsírtartalom a szárazanyagban min.: 45%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve maximum +5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum értékeket nem lépheti át.

6.4.2.1.2. A szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom tényleges értékének jelölése, például „zsírtartalom a szárazanyagban 48%”. A jelölésen feltüntetett érték és az ellenőrzések során mért érték különbsége a mérési bizonytalanságot is beleértve +/− 2,5% lehet, azonban a termék szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalom értéke a zsírfokozatnak megfelelő maximum és minimum értékeket nem lépheti át.

7. ÖMLESZTETT SAJTOK ÉS ÖMLESZTETT SAJTKÉSZÍTMÉNYEK

7.1. A termékcsoport meghatározása

Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 01.7.5.

A termékcsoportba egy vagy több sajtféleségből, tejalkotórészek, illetve egyéb ízesítő élelmiszerek hozzáadásával vagy ezek nélkül, aprítással, keveréssel, hőkezeléssel (ömlesztéssel) és emulgeálással előállított tejtermékek tartoznak, amelyek készíthetőek vágható vagy kenhető állománnyal. A vágható állományú termékeket a legfeljebb 90, a kenhetőeket a 91–240 közötti, 18 °C hőmérsékleten mért penetrációs érték jellemzi. Az ömlesztett sajtok és ömlesztett sajtkészítmények három csoportba sorolhatók.

7.1.1. Megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt

7.1.1.1. Megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt a kizárólag sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír (tejszín, vaj, vajzsír, vajolaj) hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A termékben a megnevezett sajtféleség(ek) mennyisége a sajthányad legalább 75%-a (m/m) a vágható és a kenhető állományú sajtokban egyaránt. A fennmaradó sajthányad hasonló típusú sajtból áll.

7.1.1.2. A megnevezett sajtféleségből előállított vágható állományú ömlesztett sajt szárazanyag-tartalma legfeljebb 4%-kal (m/m) kisebb, mint a gyártáshoz felhasznált megnevezett sajté, vagy mint a felhasznált sajtok szárazanyagainak számtani középértéke.

7.1.1.3. Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.

7.1.2. Ömlesztett sajt

7.1.2.1. Ömlesztett sajt a sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír és egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A végtermékben a tejcukor mennyisége nem haladja meg az 5%-ot (m/m).

7.1.2.2. Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.

7.1.3. Ömlesztett sajtkészítmény (például ömlesztett sajtkrém)

7.1.3.1. Ömlesztett sajtkészítmény a sajtból vagy sajtokból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír, valamint egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel előállított termék. A végtermék szárazanyagában a sajt mennyisége legalább 51% (m/m), a tejcukortartalom nincs korlátozva.

7.1.3.2. Ízesítőanyagok hozzáadásával előállítható az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változata is.

7.2. Felhasználható összetevők

7.2.1. Felhasználható összetevő: sajt, víz, tejszín, vaj, vajolaj, baktériumkultúrák, ízesítőanyagok a cukrok kivételével, étkezési só.

7.2.2. Tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, savószín, savóvaj, savópor, étkezési kazeinát kizárólag a 7.1.2. és a 7.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.

7.2.3. Cukrok kizárólag a 7.1.3. pont szerinti termékekhez használhatók fel.

7.3. Minőségi követelmények

7.3.1. Fizikai és kémiai követelmények

	A	B		C
1.	Zsírfokozat	Zsírtartalom a sajt-szárazanyagban, % (m/m)		Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)
2.	Zsírfokozat	Zsírtartalom a sajt-szárazanyagban, % (m/m)		Vágható ömlesztett sajtok és sajtkészítmények*	Kenhető ömlesztett sajt és ömlesztett sajtkészítmény
3.	Zsírdús	legalább	60	52	44
4.	Zsíros	legalább kevesebb, mint	45 60	48	41
5.	Félzsíros	legalább kevesebb, mint	25 45	40	31
6.	Zsírszegény	legalább kevesebb, mint	10 25	36	29
7.	Sovány	kevesebb, mint	10	34	29

* A megnevezett sajtféleségű vágható ömlesztett sajtok vonatkozásában a 7.1.1. pontban előírtak az irányadóak.

7.3.2. Érzékszervi követelmények

	A	B
1.	Alak	Szabályos alakú ömlesztett sajtdarabok
2.	Külső	A termék kéreg nélküli, felülete sima, a csomagolóanyag hézagmentesen simul a felülethez, a hajtogatás ráncaiban nem lehet sajtanyag. Felületi ízesítés esetén az ízesítőanyag a sajt felületén egyenletes eloszlásban helyezkedik el. Tégelybe csomagolt termék esetén a fedőfólia hegesztése folyamatos. Füstölt ömlesztett sajtok esetében a kéregszerű felület egyenletes és egyöntetűen sárgásbarna színű.
3.	Belső	A termék színe egyöntetű, tompa vagy selyemfényű, a sajt jellegének megfelelő. A sajt szerkezete tömör, lyuk nélküli, egy-két légbuborék megengedett. A sajttésztába kevert ízesítőanyag szemcséi a metszéslapon egyenletes eloszlásban láthatók.
4.	Állomány	Jól vágható vagy kenhető, sima, szájban könnyen olvadó.
5.	Szag	Sajtszerű, típusmegnevezés esetén a felhasznált sajtra, illetve ízesítés esetén az ízesítőanyagra emlékeztető.
6.	Íz	Megnevezett sajtféleségű termék esetén a felhasznált sajtra jellemző, ízesítés esetén az ízesítőanyagnak megfelelő, az ízesítőanyag szemcséi a szájban észlelhetőek.

7.4. Jelölés

7.4.1. Megnevezés

7.4.1.1. Az „ömlesztett sajt”, „ömlesztett sajtkrém” vagy „sajtkészítmény” megnevezés használható.

7.4.1.2. Használhatóak a hagyományosan ismert terméknevek, valamint a termék jellegét meghatározó nevek is.

7.4.2. Egyéb jelölések

7.4.2.1. Fel kell tüntetni a termék 7.3. pont szerinti zsírfokozatát és állományát, továbbá a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmát 5%-ban, vagy annak egész számú többszöröseként (ez az érték mindig az az 5%, illetve többszöröse, amely közvetlenül a valós érték alatt van, azaz például valós érték: 47%, feltüntetendő érték: 45%).

7.4.2.2. A 7.1.2., valamint a 7.1.3. pont szerint többféle sajtból előállított ömlesztett sajtok esetén utalni lehet a termék jellegzetes ízét adó sajttípus nevére. A 100 °C feletti hőmérsékleten végzett ömlesztést a termék csomagolásán kizárólag akkor kell feltüntetni, ha a hőkezelés steril terméket eredményez.

C rész

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A B részben meghatározott minőségi paraméterek az alábbi módszerekkel kerültek meghatározásra, így a minőségi paraméterek ellenőrzésekor a táblázatban megadott vagy azokkal egyenértékű módszereket kell alkalmazni:

	A	B
1.	Mintavétel	MSZ EN ISO 707 Tej és tejtermékek. Mintavételi útmutató
2.	Zsírtartalom meghatározása	MSZ EN ISO 1211 Tej. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer)
3.		MSZ EN ISO 7208 Fölözött tej, savó és író. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer)
4.		MSZ EN ISO 2450 Tejszín. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer)
5.		MSZ EN ISO 1735 Sajtok és ömlesztett sajtok. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer)
6.		MSZ EN ISO 1854 Savósajt. A zsírtartalom meghatározása. Gravimetriás módszer (referencia-módszer)
7.		MSZ 3703 Tej és ízesített tejitalok zsírtartalmának meghatározása
8.		MSZ 9602 Tejszín, savanyú tej-, tejszínkészítmények és ízesített tejtermékek zsírtartalmának meghatározása
9.		MSZ EN ISO 17678 Tej és tejtermékek. A tejzsír tisztaságának meghatározása triglicerides gázkromatográfiás módszerrel (referencia-módszer) (angol nyelvű)
10.	Szárazanyag-tartalom	MSZ 3727-1 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A szárazanyag-tartalom meghatározása és a zsírmentes szárazanyag-tartalom kiszámítása
11.	Szárazanyag-tartalom	MSZ EN ISO 5534 Sajtok és ömlesztett sajtok. A szárazanyag-tartalom meghatározása (referencia-módszer)
12.	Zsírmentes szárazanyag-tartalom	MSZ 3727-1 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A szárazanyag-tartalom meghatározása és a zsírmentes szárazanyag-tartalom kiszámítása
13.	Savfok	MSZ 3727-2 Tejföl, tejszín és ízesített tejszínhab vizsgálata. A titrálható savasság meghatározása és a plazmasavfok kiszámítása
14.	Savfok	MSZ 3728 Sajt, ömlesztett sajt és túró titrálható savasságának (savfokának) és hidrogénion-koncentrációjának (pH) meghatározása
15.	Sótartalom	MSZ EN ISO 5943 Sajtok és ömlesztett sajtok. A kloridtartalom meghatározása. Potenciometriás titrálásos módszer
16.	Fehérjetartalom	MSZ EN ISO 8968-1 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása. 1. rész: Kjeldahl-módszer és a nyersfehérje kiszámítása (angol nyelvű)
17.		MSZ EN ISO 8968-3 Tej. A nitrogéntartalom meghatározása. 3. rész: Blokkroncsolásos módszer (félmikro gyors rutinmódszer)
18.		MSZ EN ISO 8968-4 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása. 4. rész: A protein és a nem proteineredetű nitrogéntartalom meghatározása, valamint a valódi proteintartalom kiszámítása (referencia-módszer) (angol nyelvű)
19.		MSZ EN ISO 14891 Tej és tejtermékek. A nitrogéntartalom meghatározása. Dumas-elven alapuló égetéses rutinmódszer (angol nyelvű)
20.	Kultúrából származó tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok száma	ISO 27205 Fermented milk products – Bacterial starter cultures – Standard of identity (angol nyelvű)
21.		ISO 19344 Milk and milk products – Starter cultures, probiotics and fermented products – Quantification of lactic acid bacteria by flow cytometry (angol nyelvű)
22.		MSZ ISO 15214 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer a mezofil tejsavtermelő baktériumok megszámlálására. Telepszámlálási technika 30 °C-on
23.		ISO 17792 Milk, milk products and mesophilic starter cultures – Enumeration of citrate-fermenting lactic acid bacteria – Colony-count technique at 25 degrees C (angol nyelvű)
24.		MSZ ISO 7889 Joghurt. A jellemző mikroorganizmusok meghatározása. Telepszámlálásos eljárás 37 °C-on
25.		ISO 20128 Milk products – Enumeration of presumptive Lactobacillus acidophilus on a selective medium – Colony-count technique at 37 degrees (angol nyelvű)
25.		ISO 29981 Milk products – Enumeration of presumptive bifidobacteria – Colony count technique at 37 degrees C (angol nyelvű)
26.	Kultúrából származó élesztő- és penészszám	MSZ ISO 7954 Mikrobiológia. Általános útmutató élesztők és penészek számlálásához. Telepszámlálási technika 25 °C-on
27.		MSZ ISO 21527-1 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer az élesztők és a penészek számlálására. 1. rész: Telepszámlálásos technika a 0,95-nél nagyobb vízaktivitású termékekre
28.		MSZ ISO 21527-2 Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer az élesztők és a penészek számlálására. 2. rész: Telepszámlálásos technika legfeljebb 0,95 vízaktivitású termékekre
29.	Laktóztartalom	MSZ ISO 22662 Tej és tejtermékek. Laktóztartalom meghatározása nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiával (referencia-módszer)
30.	Érzékszervi vizsgálat	MSZ ISO 22935-1 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 1. rész: Általános útmutató a bírálók toborzásához, kiválasztásához, képzéséhez és folyamatos ellenőrzéséhez
31.		MSZ ISO 22935-2 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 2. rész: Érzékszervi vizsgálathoz ajánlott módszerek
32.		MSZ ISO 22935-3 Tej és tejtermékek. Érzékszervi vizsgálat. 3. rész: Útmutató a termékleírásban szereplő érzékszervi tulajdonságoknak való megfelelés pontozásos értékelési módszerére

14. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵⁸

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-2009/32 számú előírása az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-2009/32 számú előírása az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről

A rész

1. Ez az előírás az élelmiszerek, és élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált vagy felhasználni kívánt extrakciós oldószerekre vonatkozik. Nem vonatkozik az élelmiszer adalékanyagok, vitaminok vagy egyéb tápértéknövelő anyagok előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre, kivéve, ha ezek az előírás B részében szerepelnek.

Nem kell alkalmazni az előírást a Közösségen kívüli exportra szánt extrakciós oldószerekre és élelmiszerekre.

2. Az előírás szempontjából:

a) „oldószer” minden olyan anyag, amelyet egy élelmiszer, vagy annak bármely alkotórésze feloldására használnak, beleértve az ezen élelmiszerben vagy élelmiszeren lévő szennyező anyagot is,

b) „extrakciós oldószer” olyan oldószer, amelyet a nyersanyagok, élelmiszerek vagy ezek összetevőinek vagy alkotórészeinek előállítása során egy extrakciós eljárásban használnak, majd eltávolítanak, amely azonban nem szándékosan, hanem technológiailag elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok formájában jelen lehet az élelmiszerben vagy az élelmiszer összetevőben.

3. Élelmiszerek, élelmiszer-összetevők előállításához csak a B részben felsorolt extrakciós oldószerek, az ott megadott feltételekkel használhatók.

4. A víz (amely savasság vagy lúgosság beállítására szolgáló anyagot is tartalmazhat), valamint az egyéb oldó tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek engedélyezettek az élelmiszerek, illetve összetevőik előállítása során felhasználható extrakciós oldószerként.

5. A B részben felsorolt extrakciós oldószereknek meg kell felelniük a következő általános tisztasági követelményeknek:

a) semmiféle elemet vagy vegyületet nem tartalmazhatnak toxikológiai szempontból veszélyes mennyiségben,

b) nem tartalmazhatnak 1 mg/kg-nál több arzént vagy ólmot.

6. Az élelmiszerek előállításához felhasználható extrakciós oldószerek csak úgy hozhatók forgalomba, ha csomagolásukon jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a következő információkat:

a) a B részben megadott kereskedelmi megnevezés,

b) az „Élelmiszer extrakciójához felhasználható” kifejezés,

c) a gyártási tétel azonosító jele,

d) a gyártó, a csomagoló vagy a Közösség területén bejegyzett forgalmazó neve vagy cégneve és címe,

e) a térfogategységben megadott nettó mennyiség,

f) különleges tárolási vagy felhasználási előírás, amennyiben van ilyen.

7. Az 6. c), d), e) és f) pontokban előírtaknak az extrakciós oldószer szállításával kapcsolatos kereskedelmi dokumentumokban való feltüntetése is elegendő.

B rész

A nyersanyagok, élelmiszerek, élelmiszer-összetevők, illetve élelmiszer-alkotóelemek feldolgozása során felhasználható extrakciós oldószerek

I. Extrakciós oldószerek, amelyeket a jó gyártási gyakorlat szerint alkalmazva minden célra használni lehet¹⁾

Propán

Bután

Etil-acetát

Etanol

__________________

¹⁾ Egy extrakciós oldószer használata akkor tekintendő jó gyártási gyakorlat szerintinek, ha alkalmazása csak technikailag elkerülhetetlen mennyiségű maradékot eredményez, amely már nem jelent veszélyt az ember egészségére.

Szén-dioxid

Aceton²⁾

Nitrogén-oxid

II. Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg

Név	Felhasználási feltételek	A megengedett maradék-határérték az extrahált élelmiszerben vagy élelmiszer-összetevőben
Hexán ⁽¹⁾	Zsírok és olajok előállítása vagy frakcionálása és kakaóvaj előállítása	1 mg/kg a zsírban, olajban vagy kakaóvajban
	Zsírtalanított fehérjetermékek és zsírtalanított lisztek készítése	10 mg/kg a zsírtalanított fehérjeterméket és a zsírtalanított lisztet tartalmazó élelmiszerben
		30 mg/kg a végső fogyasztónak eladott zsírtalanított szójatermékben
	Zsírtalanított gabonacsírák készítése	5 mg/kg a zsírtalanított gabonacsírában
Metil-acetát	Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása	20 mg/kg a kávéban vagy a teában
Metil-acetát	Cukor előállítása melaszból	1 mg/kg a cukorban
Etil-metil-keton ⁽²⁾	Zsírok és olajok frakcionálása	5 mg/kg a zsírban vagy az olajban
Etil-metil-keton ⁽²⁾	Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása	20 mg/kg a kávéban vagy a teában
Diklór-metán	Kávé és tea koffeinmentesítése vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása	2 mg/kg a pörkölt kávéban, 5 mg/kg a teában
Metanol	Minden felhasználás esetén	10 mg/kg
2-propanol	Minden felhasználás esetén	10 mg/kg
Dimetil-éter	Zsírtalanított állatifehérje-termékek előállítása, beleértve a zselatint ⁽³⁾	0,009 mg/kg zsírtalanított állatifehérje-termékek készítése, beleértve a zselatint
Dimetil-éter	Kollagén ⁽⁴⁾ és kollagén-származékok előállítása, a zselatin kivételével	3 mg/kg kollagén és kollagén-származékok készítése, a zselatin kivételével

^{_________________}

⁽¹⁾ A hexán olyan kereskedelmi termék, amely főleg hat szénatomos egyenes láncú telített szénhidrogéneket tartalmaz és a forráspontja 64–70 ^ºC
között van. A hexán és etil-metil-keton együttes használata tilos.

⁽²⁾ Az n-hexán mennyisége ebben az oldószerben nem haladhatja meg az 50 mg/kg-ot. Az etil-metil-keton és a hexán együttes használata tilos.

⁽³⁾A zselatin természetes és oldható – zselésítő vagy nem zselésítő – fehérje, amelyet az állatok csontjaiból, nyersbőréből és irhájából, inaiból és
ínhüvelyeiből származó kollagén részleges hidrolízisével nyernek a 853/2004/EK rendelet vonatkozó előírásaival összhangban.

⁽⁴⁾A kollagén állati csontokból, nyersbőrből, irhából és inakból származó fehérjealapú termék, amelyet a 853/2004/EK rendelet vonatkozó előírásaival
összhangban állítanak elő.

III. Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg

Név	Természetes aroma nyersanyagokból, extrakciós oldószerek használatával előállított aromákból származó oldószer maradék határértéke az élelmiszerekben
Dietil-éter	2 mg/kg
Hexán⁵⁾	1 mg/kg
Ciklohexán	1 mg/kg
Metil-acetát	1 mg/kg
1-butanol	1 mg/kg
2-butanol	1 mg/kg
Etil-metil-keton⁵⁾	1 mg/kg
Diklór-metán	0,02 mg/kg
1-propanol	1 mg/kg
1,1,1,2-tetra-fluor-etán	0,02 mg/kg
Metanol	1,5 mg/kg
Propán-2-ol	1 mg/kg

^{_________________________________}

²⁾ Az aceton használata az olíva olajpogácsa extrahálására tilos.

³⁾ A hexán olyan kereskedelmi termék, amely főleg hat szénatomos egyenes láncú telített szénhidrogéneket tartalmaz és a forráspontja 64–70 °C között van. A hexán és etil-metil-keton együttes használata tilos.

⁴⁾ Az n-hexán mennyisége ebben az oldószerben nem haladhatja meg az 50 mg/kg-ot. Az etil-metil-keton és a hexán együttes használata tilos.

⁵⁾ A hexán és az etil-metil-keton együttes használata tilos.

15. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁵⁹

16. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶⁰

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-89/108 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-89/108 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerekről

1. Ez az előírás a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozik.

2. Ezen előírás szerint gyorsfagyasztott élelmiszer az olyan élelmiszer, amelyet

a) olyan gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, amely során a termék a maximális kristályképződés tartományán a termék jellegétől függően, de a lehető leggyorsabban halad át; ennek eredményeként a termikus kiegyenlítődést követően a termék minden pontjának hőmérséklete –18 °C, vagy ennél kisebb érték lesz, és

b) erre utaló megnevezéssel forgalmaznak.

3. Ezen előírás értelmében az étkezési jég és a jégkrém nem gyorsfagyasztott élelmiszer.

4. Csak a 2. pont szerinti gyorsfagyasztott élelmiszert szabad a 12–14. pontokban megadott jelöléssel ellátni.

5. A gyorsfagyasztott élelmiszer nyersanyagának épnek, egészségesnek és frissnek kell lennie.

6. A kémiai, biokémiai és mikrobiológiai változások minimumra csökkentése érdekében a nyersanyagok előkészítését és a gyorsfagyasztást – megfelelő gépekkel, illetve berendezésekkel – haladéktalanul el kell végezni.

7. A gyorsfagyasztott élelmiszerekkel a következő fagyasztó közegek kerülhetnek közvetlen kapcsolatba:

a) levegő,

b) nitrogén,

c) szén-dioxid.

8. A gyorsfagyasztott élelmiszer hőmérsékletének a termék minden pontján állandóan –18 °C-osnak vagy kisebbnek kell lennie. Szállításkor rövid ingadozással maximum 3 °C-kal lehet nagyobb.

9. A termék hőmérséklete a jó tárolási és szállítási gyakorlat betartásával a helyi elosztás (szállítás) és a kiskereskedelmi tárolás során –18 °C-nál

a) legfeljebb 3 °C-kal lehet nagyobb,

b) a kiskereskedelmi hűtőpultokban legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb,

c) 2010. december 31-ig a kiskereskedelembe történő helyi kiszállítás során legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb.

10. Biztosítani kell,

a) hogy a gyorsfagyasztáshoz, tároláshoz, szállításhoz és a helyi áruelosztáshoz használt berendezések, valamint a hűtőpultok alkalmasak legyenek az előírások betartására,

b) a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének ellenőrzését.

11. A gyorsfagyasztott élelmiszert úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás védje a terméket a mikrobiológiai és egyéb szennyeződésektől, valamint a kiszáradástól.

12. A további feldolgozás nélkül a végső fogyasztóhoz – beleértve a vendéglátást, kórházakat, üzemi étkeztetést és hasonló létesítményeket – kerülő gyorsfagyasztott termékekre az általános jelölési előírásokon túl a következők vonatkoznak:

a) a megnevezést a „gyorsfagyasztott” szóval kell kiegészíteni,

b) a minőségmegőrzési időartam mellett meg kell adni a tárolási feltételeket (tárolási hőmérséklet és/vagy a tárolásra alkalmas berendezés), amelynek betartása biztosítja a termék minőségének megőrzését,

c) a címkén szerepelnie kell a tétel azonosítását lehetővé tevő megjelölésnek,

d) egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a terméket felengedtetés után nem szabad újrafagyasztani.

13. Az 2. pontban meghatározott azon termékek jelölésének, amelyek nem kerülnek közvetlenül sem végső fogyasztóhoz, sem a vendéglátáshoz, kórházakhoz, üzemi étkezdékhez és hasonló intézményekhez, csak a következőket kell tartalmaznia:

a) megnevezés, kiegészítve a gyorsfagyasztott szóval,

b) nettó tömeg,

c) a tétel azonosítására szolgáló megjelölés,

d) az előállító vagy csomagoló vagy forgalmazó cég neve (címe).

14. A 13. pont szerinti megjelöléseket a termék burkolatán, a tartályán, a csomagolásán vagy megfelelő címkén kell feltüntetni.

15. A gyorsfagyasztott élelmiszerek, valamint a szállítási és raktározási, tárolási hőmérsékletük ellenőrzését az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének a szállítóeszközökben, raktárakban és tárolókban történő ellenőrzéséről szóló, 2005. január 12-i 37/2005/EK bizottság rendelet és a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-92/2 számú előírása szerint kell végezni.

17. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶¹

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-92/2 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről

A rész

1. A hatósági hőmérséklet-ellenőrzési vizsgálatot akkor kell elvégezni a B, illetve a C részben ismertetett eljárás és módszer szerint, ha felmerül annak a gyanúja, hogy az élelmiszer hőmérséklete nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó 1-3-89/108 számú előírásának (a továbbiakban: MÉ 1-3-89/108 számú előírás).

2. Más, tudományosan elfogadott vizsgálati módszer is használható, de abban az esetben, ha a mért érték a jelen előírás szerint mérttől eltér, ezen vizsgálati módszer szerint kapott eredmény a döntő.

B rész

Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárás

Az ellenőrzésre kiválasztandó minták

A kiválasztandó minták típusának és számának olyannak kell lennie, hogy hőmérsékletük az ellenőrzött szállítmány legnagyobb hőmérsékletű pontjait képviselje.

1. Tárolás (hűtő-tároló terek; hűtőkamrák)

A mintákat a tároló néhány kritikus pontjáról kell kiválasztani, például az ajtók mellől (alsóbb és felsőbb rétegekből), a tároló közepének környékéről (alsóbb és felsőbb rétegekből) és a hűtőberendezésnél a levegő visszatérítésének közeléből. Figyelembe kell venni a termékek tárolásának időtartamát (a hőmérséklet stabilizálódása miatt).

2. Szállítás

a) Mintavétel szállítás közben: amennyiben a mintát szállítás során kell venni, úgy azt a szállítmánynak az ajtók vagy ajtópárok nyílásának széle melletti alsó és felső részéből kell venni.

b) Kirakodás során végzett mintavétel:

a szállítmányból 4-4 mintát kell venni a következő kritikus pontokon levő tételei közül:

– az ajtók nyíló része mellett fekvő tétel aljáról és tetejéről,

– a tétel felső hátsó részéből (a hűtőberendezéstől a lehető legtávolabb levő helyről),

– a tétel közepéről,

– a tétel elülső részének közepéből (a hűtőberendezéshez lehető legközelebb fekvő részről),

– a tétel első síkjának alsó és felső sarkából (a lehető legközelebb a hűtőberendezésnek a légbeszívó részéhez).

3. Kereskedelmi hűtőpultok

A hűtőpult legnagyobb hőmérsékletű pontjait reprezentáló három helyről egy-egy mintát kell venni.

C rész

Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérséklet-mérési módszere

1. Alkalmazási terület

A MÉ 1-3-89/108 számú előírása 2. pontja szerinti gyorsfagyasztást követő hőmérséklet stabilizációja után, a hőmérsékletnek a termék minden pontján –18 °C-nak vagy annál kisebbnek kell lennie. Kisebb hőmérséklet eltérések a MÉ 1-3-89/108 számú előírás 8. és 9. pontja szerint engedélyezettek.

2. Alapelv

A gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének mérésekor a B rész szerint kiválasztott minták megfelelő eszközök segítségével mért hőmérsékletét kell pontosan lejegyezni.

3. A hőmérséklet definíciója

„Hőmérséklet”-en azt a hőmérsékletet értjük, amelyet egy meghatározott helyen mérnek a mérőműszer vagy eszköz hőérzékeny részével.

4. Felszerelés

4.1. Hőmérsékletmérő eszköz

4.2. Termékfúró eszköz

Egy könnyen tisztítható, hegyes fémszerszámot kell használni (például jéglyukasztó, kézifúró, rúdfúró).

5. A hőmérsékletmérő eszközök általános jellemzői

A hőmérsékletmérő eszköznek a következő jellemzőknek kell megfelelnie:

a) a beállási sebessége olyan legyen, hogy 3 perc alatt érje el a kezdeti és végső leolvasási érték különbségének 90%-át,

b) a pontossága –20 °C és +30 °C, közötti tartományban ±0,5 °C legyen,

c) ha a környező hőmérséklet –20 °C és +30 °C közötti, a mérési pontosság változása használat közben nem lehet nagyobb 0,3 °C-nál,

d) 0,1 °C pontosságú mérésre alkalmas legyen,

e) pontosságát rendszeres időközönként ellenőrizzék,

f) legyen érvényes kalibrációs igazolása,

g) érzékelő része (szonda) könnyen tisztítható legyen,

h) érzékelő része úgy legyen kialakítva, hogy jó hőmérsékleti érintkezést biztosítson a termékkel,

i) elektromos része a páralecsapódástól védve legyen.

6. A mérési eljárás

6.1. Az eszközök előhűtése

A hőmérő érzékelő része és a termékfúró eszköz legyen előhűtve, mielőtt a termék hőmérsékletét mérnék vele. Az eszközök hőmérséklete – amennyire csak lehetséges – közelítse meg a termék hőmérsékletét.

6.2. A minták előkészítése a hőmérséklet méréséhez

Ha szükséges, a gyorsfagyasztott termékeknél az előhűtött termékfúró eszköz segítségével akkora lyukat kell készíteni a termékben, amelybe a szonda szorosan illeszkedik. A lyuk mélysége a termék típusától függ (a 6.3. pont előírásai szerint).

6.3. A termék hőmérsékletének mérése

A minta előkészítése és hőmérsékletének mérése lehetőleg hűtött környezetben történjen, a következőképpen:

a) ha a termék méretei ezt lehetővé teszik, az előhűtött szondát a termék felszínétől számított 2,5 cm mélységbe kell helyezni,

b) ha az a) pontban leírtak végrehajtása nem lehetséges, a szondát a felszíntől a szonda átmérőjének legalább három-négyszeres méretéig kell a mintába behelyezni,

c) bizonyos élelmiszerek (például zöldborsó) méretük vagy összetételük miatt nem fúrhatók át; ezekben az esetekben, az élelmiszercsomag belső hőmérsékletét az élelmiszerrel érintkező levegő hőmérsékletének mérésével kell megállapítani úgy, hogy egy megfelelően előhűtött éles végű szondát az élelmiszerrel érintkező módon a csomag közepébe szúrnak,

d) a hőmérsékletet akkor kell leolvasni, ha az már nem változik.

18. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶²

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása a kávé- és cikóriakivonatokról

A rész

1. Ez az előírás a B részben meghatározott kávékivonatokra és cikória-kivonatokra vonatkozik. Ez az előírás nem vonatkozik a cukorral pörkölt kávéból készült szárított kávékivonatra (café torrefacto soluble).

2. A termékeket a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint kell jelölni, ezen előírásban foglaltak figyelembevételével.

3. A kereskedelmi forgalomba kerülő termék megnevezésére a B részben felsorolt neveket kell használni. A termékek megnevezését ki kell egészíteni

a) „sűrítmény” vagy „sűrítményformában”, vagy

b) „folyadék” vagy „folyadékformában”

megfelelő kifejezéssel.

4. A termék megnevezését az alábbi esetekben a „koncentrált” jelzővel lehet kiegészíteni:

a) a B rész 1. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a kávéból származó szárazanyag-tartalom több mint 25 tömegszázalék,

b) a B rész 2. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a cikóriából származó szárazanyag-tartalom több mint 45 tömegszázalék.

5. A jelölésnek tartalmaznia kell a B rész 1. pontjában meghatározott termékeknél a „koffeinmentesített” vagy a „koffeinmentes” szavakat, ha a vízmentes koffeintartalom a kávéból származó szárazanyagra számítva legfeljebb 0,3 tömegszázalék. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.

6. A B rész 1. c) és 2. c) pontjai szerinti termékeknél a jelölésben szerepelnie kell a „cukorral”, „cukorral tartósított”, „hozzáadott cukorral” vagy „cukorral pörkölve” kifejezésnek, amelyben a „cukor” szót a felhasznált cukortípusok nevének (neveinek) kell helyettesítenie. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.

7. A jelölésben fel kell tüntetni a B rész 1. b) és 1. c) pontjaiban meghatározott termékeknél a kávéból származó minimális szárazanyag-tartalmat és a B rész 2. b) és 2. c) pontjaiban meghatározott termékek esetén pedig a cikóriából származó minimális szárazanyag-tartalmat. Ezeket a mennyiségeket a késztermék tömegére számítva, tömegszázalékban kell megadni.

B rész

A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzőik

1. Kávékivonat, oldódó kávékivonat, oldódó kávé, instant kávé, kávéextrakt vagy azonnal oldódó kávé

Olyan termékek, amelyeket a pörkölt kávéból kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.

A kivonat tartalmazza a kávé oldódó és aromatikus összetevőit, de tartalmazhat a kávéból származó oldhatatlan olajokat és nyomokban egyéb oldhatatlan anyagokat, amelyeket technikailag lehetetlen eltávolítani.

A kávéból származó szárazanyag-tartalomnak:

a) szárított kávékivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,

b) kávékivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,

c) folyékony kávékivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 15 tömegszázaléknak

kell lennie.

A szilárd vagy a sűrítmény formájú kávékivonat csak a kávéból extrakcióval kivont alkotórészeket tartalmazhatja. A folyékony kávékivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 12 tömegszázalékban tartalmazhat.

2. Cikória-kivonat, oldódó cikória, instant cikória, szárított cikória-kivonat, cikória-extrakt vagy azonnal oldódó cikória

Olyan termékek, amelyeket a pörkölt cikóriából kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.

A cikória a Cichorium Intybus L. növény gyökere, amelyet nem a hajtatott cikória termelésére használnak, hanem megfelelő tisztítást követően szárítanak és pörkölnek.

A cikóriából származó szárazanyag-tartalomnak:

a) szárított cikória-kivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,

b) cikóriakivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,

c) folyékony cikória-kivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 25 tömegszázaléknak

kell lennie.

A szilárd vagy a sűrítmény formájú cikória-kivonat legfeljebb 1 tömegszázalék nem cikóriából származó szárazanyagot tartalmazhat. A folyékony cikória-kivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 35 tömegszázalékban tartalmazhat.

19. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶³

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről

A rész

I. Ezen előírás értelmében kakaó- és csokoládétermékeknek a B részben meghatározott termékek minősülnek.

II. 1. A B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban felsorolt csokoládétermékekhez felhasználhatók a C részben felsorolt nem kakaóvaj növényi zsírok. A hozzáadott mennyiség nem haladhatja meg a B rész I. fejezetében megengedett anyagok levonása utáni késztermék mennyiségének 5%-át és nem csökkentheti a termékre minimálisan előírt kakaóvaj, vagy összes kakaó szárazanyag mennyiségét.

2. Az 1. pontnak megfelelő, nem kakaóvaj növényi zsírt tartalmazó csokoládétermékek forgalmazásának feltételei:

a) a III. fejezetben foglaltak szerinti megjelölést ki kell egészíteni a következő szöveggel: „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”,

b) a szövegnek jól olvashatónak, az összetevők listájával egy látómezőben, de a felsorolástól világosan elkülönítve, legalább ugyanakkora betűkkel, és a megnevezés mellett kell lennie. A megnevezés ezen a helyen kívül máshol is elhelyezhető.

III. 1. A B részben felsorolt megnevezéseket csak az ott felsorolt termékekre szabad alkalmazni, és a kereskedelemben ezek szerint kell a termékeket megnevezni. Ezek a megnevezések, kiegészítve (az egyéb szabályozásokkal összhangban) alkalmazhatók más termékek megnevezésére is, ha e termékek nem téveszthetők össze a B részben meghatározott termékekkel (például: forró csokoládé).

2. Ha a B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékeket vegyesen is forgalmazzák, akkor „vegyes csokoládé” (’assorted chocolates’) vagy „vegyes töltött csokoládé” (’assorted filled chocolates’) vagy hasonló megnevezéseket kell használni. Ebben az esetben a választék összes termékéről készülhet egyetlen, az összetevőket tartalmazó lista.

3. A B rész I. fejezetének 2. c), 2. d), 3., 4., 5., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek jelölésének tartalmaznia kell az összes kakaó szárazanyag-tartalmat, a következőképpen: „kakaó szárazanyag legalább ...%”.

4. A B rész I. fejezetének 2. b) és a 2. d) pontja második felében meghatározott termékek esetében a jelölésen fel kell tüntetni a kakaóvaj-tartalmat.

5. A B rész I. fejezetében meghatározott „csokoládé (’chocolate’), „tejcsokoládé” (’milk chocolate’) és „mártócsokoládé” (’couverture chocolate’) kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők a minőségi ismertetőjelekre vonatkozó információval vagy leírással, feltéve, hogy a termék tartalmaz:

a) csokoládé esetében legalább 43% összes kakaó szárazanyagot, amelyből legalább 26% kakaóvaj,

b) tejcsokoládé esetében legalább 30% összes kakaó szárazanyagot és legalább 18% tej szárazanyagot, amely részben vagy egészen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, továbbá legalább 4,5% tejzsírt,

c) mártócsokoládé esetében legalább 16% zsírmentes kakaó szárazanyagot.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

I. Megnevezések és meghatározások

1. Kakaóvaj

Kakaóvajnak nevezzük a kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsírt, amelynek

– a szabadzsírsav-tartalma (olajsavban kifejezve) legfeljebb 1,75%,

– az el nem szappanosítható anyag tartalma (petroléterrel meghatározva) legfeljebb 0,5%, kivéve a préselt kakaóvajat, amelyben legfeljebb 0,35% lehet.

2. a) Kakaó, kakaópor

Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék. A terméknek legfeljebb 9% vizet és legalább 20% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell tartalmaznia.

b) Zsírszegény kakaó, zsírszegény kakaópor

Olyan termék, amely kevesebb mint 20% kakaóvajat tartalmaz a szárazanyag tömegére számítva.

c) Porított csokoládé, csokoládépor

Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 32% kakaóport tartalmaz.

d) Ivócsokoládé-por, édesített kakaó, édesített kakaópor

Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 25% kakaóport tartalmaz. A megnevezést a „zsírszegény” megjelölésnek kell kísérnie, ha a termék a b) pont szerint zsírszegény.

3. Csokoládé (étcsokoládé)

a) Olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrokból készül, kielégíti a b) pontban foglaltakat, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag.

b) Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:

– „csokoládédara” (’vermicelli’) vagy „csokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 32% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 12% kakaóvaj és legalább 14% zsírmentes kakaó szárazanyag;

– „mártócsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 31% kakaóvaj és legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyag;

– „Gianduja” (vagy a „gianduja” szó valamilyen származéka) csokoládé: a termék egyrészt olyan csokoládéból készüljön, amely legalább 32% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, és ebből a zsírmentes kakaó szárazanyag-tartalom legalább 8%, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 20 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen.

Felhasználhatók még:

= sűrített tej és/vagy tej szárazanyag olyan arányban, hogy a késztermék legfeljebb 5% tej szárazanyagot tartalmazhat,

= mandulaféleségek, törökmogyoró és más diófajták, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek a termék teljes tömegének a 60%-át nem haladhatják meg.

4. Tejcsokoládé

a) Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejből vagy tejtermékekből áll, és amelyek a b) pontban foglaltakkal összhangban tartalmaznak:

– legalább 25% összes kakaó szárazanyagot,

– legalább 14% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,

– legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,

– legalább 3,5% tejzsírt,

– legalább 25% összes zsírt (kakaóvajat és tejzsírt).

b) Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:

– „tejcsokoládédara” (’vermicelli’) vagy „tejcsokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 20% összes kakaó szárazanyagot, és legalább 12% tej szárazanyagot kell tartalmaznia, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és tartalmaznia kell továbbá legalább 12% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír),

– „mártótejcsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 31% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír) kell” tartalmaznia,

– „Gianduja” (vagy a ’gianduja’ szó származékai) mogyorós tejcsokoládé: a termék egyrészt olyan tejcsokoládéból készüljön, amely legalább 10% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 15 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen. Mandulaféleségek, törökmogyoró és más dióféleségek ugyancsak felhasználhatók, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek mennyisége a termék tömegének 60%-át nem haladhatja meg.

c) Ha a megnevezésben a „tej” szót helyettesíti:

– a „tejszín”: a termék tejzsírtartalma legalább 5,5% legyen,

– a „sovány tej” („fölözött tej”): a termék tejzsírtartalma legfeljebb 1% lehet.

5. Háztartási tejcsokoládé (’Family milk chocolate’)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejtermékekből készül, és amely tartalmaz:

– legalább 20% összes kakaó szárazanyagot,

– legalább 20% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,

– legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,

– legalább 5% tejzsírt,

– legalább 25% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír).

6. Fehér csokoládé

Olyan termék, amely kakaóvajból, tejből vagy tejtermékekből és cukrokból készül, és amely legalább 20% kakaóvajat és legalább 14% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és amelyben a tejzsír legalább 3,5%.

7. Töltött csokoládé (’Filled chocolate’), csokoládé ... töltelékkel (’chocolate with ... filling’), csokoládé ... belsővel/korpussszal (’chocolate with ... centre’)

Olyan töltött termék, amelynek külső része a 3., 4., 5. és 6. pontokban meghatározott termékek valamelyikéből áll. Ezek a megnevezések nem használhatók olyan termékekre, amelyek korpusza sütőipari termék, cukrászsütemény, biszkvit (tartós édesipari lisztes készítmény) vagy jégkrém.

Az ilyen megnevezésű termékek külső csokoládé részének hányada a termék összes tömegének legalább 25%-a legyen.

8. ’Chocolate a la taza^1’ (Asztali csokoládé)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukoricakeményítőből készül, és amely legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag, és legfeljebb 8% a liszt vagy a keményítő.

9. ’Chocolate familiar a la taza¹’ (Háztartási asztali csokoládé)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból, és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukorica-keményítőből készül, és amely legalább 30% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 12% a zsírmentes kakaó szárazanyag és legfeljebb 18% a liszt vagy a keményítő.

10. Praliné, falatnyi csokoládé

Olyan „falatnyi” nagyságú termék, amely

– töltött csokoládé vagy

– tömör csokoládé, vagy a 3., 4., 5. vagy 6. pontban meghatározott valamelyik csokoládéféleség és más élelmiszerek kombinációja vagy keveréke, feltéve, hogy a csokoládé a termék összes tömegének legalább 25%-át teszi ki.

II. Szabadon választható engedélyezett összetevők

Ehető anyagok felhasználása

1. Az A rész II. fejezetében és ezen fejezet (B rész II. fejezet) 2. pontjában foglalt követelmények betartása mellett felhasználhatók más anyagok is az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott csokoládétermékekhez.

Azonban

– állati zsírokat és azok készítményeit – a tejeredetűeket kivéve – tilos felhasználni,

– lisztek, granulált vagy porított keményítő felhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha ez összhangban van az I. fejezet 8. és 9. pontjaiban foglaltakkal.

Az ilyen anyagok mennyisége a késztermék összes tömegének 40%-át nem haladhatja meg.

2. Az I. fejezet 2., 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékekhez csak olyan ízesítőanyagok használhatók, amelyek nem utánozzák a csokoládé vagy a tejzsír ízét.

III. A százalékok kiszámítása

Az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek minimális kakaó szárazanyag, kakaóvaj, tej szárazanyag, tejzsír tartalmát a II. fejezetben engedélyezett összetevők tömegének levonása után kell számítani. Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek esetén a minimális tartalmat a II. fejezetben engedélyezett összetevők és a töltelék tömegének levonása után kell számítani.

Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek csokoládé tartalmát a tölteléket is magában foglaló termék összes tömegére vonatkoztatva kell kiszámítani.

IV. Cukrok

Ezen előírásban szereplő cukrok nem korlátozódnak azokra, amelyeket az MÉ 1-3-2001/111 „Emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek” előírás felsorol.

C rész

Az A rész II. fejezet 1. pontjában említett növényi zsírok

Az A rész II. fejezet 1. pontjában hivatkozott növényi zsírok, önmagukban vagy keverékekben, kakaóvaj-ekvivalensek (kakaóvaj-egyenértékűek), és az alábbi feltételeknek kell eleget tenniük:

a) olyan laurinsav-mentes növényi zsírok, amelyek POP, POSt és StOSt típusú^1. szimmetrikus, egyszeresen telítetlen trigliceridekben gazdagok;

b) bármilyen arányban keverhetők kakaóvajjal, és annak fizikai tulajdonságaival (olvadáspont és kristályosodási hőmérséklet, olvadási sebesség, temperálási igény) kompatibilisek;

c) csak finomítási és/vagy frakcionálási eljárásokkal készülnek, amelyek kizárják a triglicerid-szerkezet enzimes megváltozását.

A fenti kritériumoknak megfelelően, az alábbi növényi zsírok használhatók, amelyeket a listán felsorolt növényekből nyernek:

A növényi zsír szokásos neve	A felsorolt zsírokat tartalmazó növények tudományos elnevezése
1. Illipe, Borneo-faggyú vagy Tengkawang	Shorea spp.
2. Pálmaolaj	Elaeis guineensis, Elaeis olifera
3. Sal (egy K-indiai fafajta)	Shorea robusta
4. Shea	Butyrospermum parkii
5. Kokum gurgi	Garcinia indica
6. Mango magzsír	Mangifera indica

A jégkrém és a hasonló, fagyasztott termékek gyártásához készülő csokoládéban a kókuszolaj használata is engedélyezett.

20. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶⁴

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/111számú előírása az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/111számú előírása az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről

A rész

I. 1. Ezen előírás értelmében cukortermékeknek a B rész I. fejezetében meghatározott termékek minősülnek.

2. Az előírás nem vonatkozik a B rész I. fejezetében meghatározott termékekre, ha azok porcukor, kandiscukor, süvegcukor formájában kerülnek forgalomba.

II. 1. Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően, a B rész I. fejezetében felsorolt termékekre az e fejezetben foglalt követelmények vonatkoznak.

2. Az e fejezetben leírtak fenntartásával, a B rész I. fejezetében felsorolt megnevezések csak az ezen előírásnak megfelelő termékekre használhatók.

3. A B rész I. fejezetének 2. pontjában megadott terméknév alkalmazható a 3. pontjában meghatározott termékre is.

4. A 20 g-nál kisebb nettó tömegű, előre csomagolt termékek esetében a nettó tömeget nem szükséges feltüntetni a csomagoláson.

5. A cukoroldat, invertcukor-oldat és invertcukor-szirup szárazanyag-tartalmát és invertcukor-tartalmát fel kell tüntetni a jelölésen.

6. Az oldatban kristályos részt is tartalmazó invertcukor-szirup jelölésén fel kell tüntetni a „kristályos részt tartalmaz” feliratot.

7. Ha a B rész I. fejezetének 7. és 8. pontjában megadott termékek szárazanyagra számítva 5%-nál több fruktózt tartalmaznak, „glükóz-fruktózszörp” vagy „fruktóz-glükózszörp”, illetve „szárított glükóz-fruktózszörp” vagy „szárított fruktóz-glükózszörp” elnevezést kapnak attól függően, hogy a glükóz vagy a fruktóz aránya a nagyobb.

B rész

Cukortermékek

I. Termékmegnevezések és -meghatározások

1. Félfehér kristálycukor (félfehér cukor)⁽¹⁾

Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:
a) polarizáció:	legalább	99,5 ^oZ⁽²⁾
b) invertcukor-tartalom:	legfeljebb	0,1 tömegszázalék
c) szárítási tömegveszteség:	legfeljebb	0,1 tömegszázalék

(2) Z: A Nemzetközi Cukorskála egysége. 100 °Z egyenlő 26,000 g levegőben mért tömegű tiszta szacharóz desztillált vízzel 20 °C-on 100,00 cm³-re feltöltött oldatának optikai forgatásával.

2. Kristálycukor (cukor vagy fehércukor)⁽¹⁾

Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:
a) polarizáció:	legalább	99,7 ^oZ
b) invertcukor-tartalom:	legfeljebb	0,04 tömegszázalék
c) szárítási tömegveszteség:	legfeljebb	0,06 tömegszázalék
d) értékpont szilárdszínre:	legfeljebb	9, a II. fejezet a) pontja szerint meghatározva.

3. Finomított kristálycukor (extra fehércukor)⁽¹⁾

Olyan termék, amelynek jellemzői megfelelnek a 2. a), b) és c) pontban megadott követelményeknek, és a II. fejezet alapján számított értékpontok összege nem haladja meg a 8-at, ezen belül:
a) értékpont szilárdszínre:	legfeljebb	4
b) értékpont hamutartalomra:	legfeljebb	6
c) értékpont oldatban mért színre:	legfeljebb	3

4. Cukoroldat⁽³⁾

Szacharóz vizes oldata, az alábbi jellemzőkkel:
a) szárazanyag-tartalom:	legalább	62 tömegszázalék
b) invertcukor-tartalom:	legfeljebb	3 tömegszázalék
(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,2)		szárazanyagra számítva
c) vezetőképesség-méréssel	legfeljebb	0,1 tömegszázalék
meghatározott hamu:		szárazanyagra számítva, a II. fejezet
		b) pontja szerint meghatározva
d) szín oldatban:	legfeljebb	45 ICUMSA-egység

5. Invertcukor-oldat⁽⁴⁾

Hidrolízissel részben invertált szacharóz vizes oldata, amely esetleg kristályos részt is tartalmaz, és amelyben az invertcukor nincs túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:
a) szárazanyag-tartalom:	legalább	62 tömegszázalék
b) invertcukor-tartalom:		3 – 50 tömegszázalék
(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1)		szárazanyagra számítva
c) vezetőképesség-méréssel	legfeljebb	0,4 tömegszázalék
meghatározott hamu:		szárazanyagra számítva, a II. fejezet
		b) pontja szerint meghatározva

6. Invertcukor-szirup⁽⁴⁾

Hidrolízissel részben invertált szacharóz esetleg kristályos részt is tartalmazó vizes oldata, amelyben az invertcukor van túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:
a) szárazanyag-tartalom:	legalább	62 tömegszázalék
b) invertcukor-tartalom:	több mint	50 tömegszázalék
(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1)		szárazanyagra számítva
c) vezetőképesség-méréssel	legfeljebb	0,4 tömegszázalék
meghatározott hamu:		szárazanyagra számítva, a II. fejezet
		b) pontja szerint meghatározva

7. Glükózszirup

Keményítőből és/vagy inulinból előállított étkezési szacharidok tisztított és koncentrált vizes oldata az alábbi jellemzőkkel:
a) szárazanyag-tartalom:	legalább	70 tömegszázalék
b) dextróz-egyenérték (DE):	legalább	20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és D-glükózban kifejezve
c) szulfáthamu:	legfeljebb	1 tömegszázalék szárazanyagra számítva

8. Szárított glükózszirup

Részben szárított glükózszirup, az alábbi jellemzőkkel:
a) szárazanyag-tartalom:	legalább	93 tömegszázalék
b) dextróz-ekvivalens (DE):	legalább	20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és D-glükózban kifejezve
c) szulfáthamu:	legfeljebb	1 tömegszázalék szárazanyagra számítva

9. Dextróz vagy dextróz-monohidrát

Tisztított és kristályosított, egy molekula kristályvizet tartalmazó D-glükóz az alábbi jellemzőkkel:
a) dextróz (D-glükóz)-tartalom:	legalább	99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva
b) szárazanyag-tartalom:	legalább	90,0 tömegszázalék
c) szulfáthamu:	legfeljebb	0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva

10. Dextróz vagy vízmentes dextróz (dextróz anhidrid)

Tisztított és kristályosított, kristályvizet nem tartalmazó d-glükóz, az alábbi jellemzőkkel:
a) dextróz (D-glükóz)-tartalom:	legalább	99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva
b) szárazanyag-tartalom:	legalább	98 tömegszázalék
c) szulfáthamu:	legfeljebb	0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva

11. Fruktóz

Tisztított és kristályosított D-fruktóz az alábbi jellemzőkkel:
a) fruktóztartalom:	legalább	98 tömegszázalék szárazanyagra számítva
b) glükóztartalom:	legfeljebb	0,5 tömegszázalék
c) szárítási tömegveszteség:	legfeljebb	0,5 tömegszázalék
d) vezetőképesség-méréssel	legfeljebb	0,1 tömegszázalék
meghatározott hamu:		szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja
		szerint meghatározva

II. A szilárdszín, hamu, oldatban mért szín értékpontjainak meghatározása

Egy értékpont megfelel:

a) szilárdszín esetén 0,5 etalonegységnek, az intervenciós hivatalok által felvásárolt cukor minőségének meghatározására szolgáló módszerek megállapításáról szóló, 1969. július 1-jei 1265/69/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1265/69/EGK rendelet) melléklete A. fejezetének, 2. pontja szerint meghatározva;

b) hamu esetében 0,0018%-nak, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 1. pontja szerint meghatározva;

c) oldatban mért szín esetén 7,5 ICUMSA-egységnek, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 3. pontja szerint meghatározva.

21. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶⁵

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/113 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/113 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről

A rész

I. Az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik, de nem terjed ki a finom pékáruk, sütemények, tartós lisztesáruk előállításához felhasznált termékekre.

II. 1. Az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl, ezt az előírást a B részben meghatározott termékekre az e fejezetben foglalt feltételekkel kell alkalmazni:

2. A B részben felsorolt termékmegnevezések csak az oda besorolt termékekre alkalmazhatók, és azok kizárólag a megfelelő megnevezéssel kerülhetnek forgalomba. A B részben feltüntetett megnevezések kiegészíthetők a gyakorlatban használt más megnevezésekkel is, amelyek azonban nem téveszthetők össze a B részben felsoroltakkal.

3. A termék megnevezésében fel kell tüntetni az előállításához felhasznált gyümölcs(ök) nevét, a bemért tömegük szerinti csökkenő sorrendben. Három- vagy többféle gyümölcs alapanyag felhasználása esetén a termék megnevezésében szereplő gyümölcsök felsorolása helyett a „Vegyes gyümölcs” vagy ehhez hasonló kifejezés, vagy a felhasznált gyümölcsök számszerű megadása használható.

4. A termékjelölésnek tartalmaznia kell a gyümölcstartalomra utaló kifejezést a „Készült ... g gyümölcs/100 g” feltüntetésével, ahol a végtermékre vonatkoztatva kell megadni a mennyiségeket. A gyümölcstartalom alatt a termék gyártásához felhasznált gyümölcs mennyiségét kell érteni, a kivonat készítéséhez felhasznált víz nélkül.

5. A jelölésnek tartalmaznia kell: „Összes cukortartalom ...... g/100 g”, ahol a késztermékben 20 °C-on, refraktométerrel, ± 3 ref.% pontossággal meghatározott értéket kell feltüntetni. A cukortartalmat azonban nem szükséges feltüntetni abban az esetben, ha a Magyar Élelmiszerkönyvnek az élelmiszerek tápérték jelöléséről szóló 1-1-90/496 számú előírása szerinti tápértékjelölésben ez szerepel.

6. A 4. és 5. pont szerinti jelöléseket a termék nevével azonos látómezőben, jól láthatóan kell feltüntetni.

7. A termék kén-dioxid-tartalmát 10 mg/kg-ot meghaladó mennyiség esetén a termék összetevőinek felsorolásában is meg kell adni.

III. A B részben meghatározott termékekhez csak a C részben felsorolt összetevők és a D részben megadott nyersanyagok használhatók fel, az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagokra vonatkozó általános és részletes előírások betartása mellett.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

1. A termékek meghatározásai

A „dzsem” cukor, pulp és/vagy egy- vagy többfajta gyümölcspüré és víz megfelelő kocsonyás állományú keveréke.

A citrusdzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.

1000 g késztermék pulp- és/vagy gyümölcspüré-tartalma nem lehet kevesebb, mint:

– 350 g általános szabályként,

– 250 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,

– 150 g gyömbér esetében,

– 160 g kasualma esetében,

– 60 g passiógyümölcs esetében.

Az „extradzsem” cukor, egy- vagy többféle sűrítetlen gyümölcspulp és víz megfelelően zselés állapotú keveréke. A csipkebogyó, a mag nélküli málna, fekete szeder, fekete ribiszke, áfonya és piros ribiszke extradzsem előállítható az adott gyümölcsből készített sűrítetlen püréből is. A citrus extradzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.

Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható extradzsem előállításához.

1000 g késztermék pulptartalma nem lehet kevesebb, mint:

– 450 g általános szabályként,

– 350 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,

– 250 g gyömbér esetében,

– 230 g kasualma esetében,

– 80 g passiógyümölcs esetében.

A „zselé” cukor, gyümölcslé és/vagy egy- vagy többféle gyümölcs vizes kivonatának megfelelően zselés keveréke.

1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint a dzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani.

„Extrazselé” esetében az 1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint az extradzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani. Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható az extrazselé előállításához.

A „marmelád” víz, cukor és meghatározott citrustermékek (pulp, püré, lé, vizes kivonat és héj) megfelelően zselés állományú keveréke. 1000 g késztermék előállításához felhasznált citrusgyümölcs mennyisége nem lehet kevesebb, mint 200 g, amelyből legalább 75 g-nak az endokarpiumból kell származnia. A ‘zselémarmelád megnevezés abban az esetben alkalmazható, amikor a termék nem tartalmaz oldhatatlan részeket, kivéve a kis mennyiségű finoman szeletelt héjat.

A „cukrozott gesztenyekrém” víz, cukor és legalább 380 g gesztenye (Castanea sativa) keveréke 1000 g késztermékre számítva.

2. Az 1. pontban meghatározott termékek szárazanyag-tartalma legalább 60% refraktométerrel mérve, kivéve azokat a termékeket, amelyek esetében a cukrot részben vagy teljesen édesítőszerrel helyettesítették.

Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírások betartása mellett egyes speciális, külön meghatározott esetekben az első részben meghatározott termékekre fenntartott megnevezések 60%-nál kisebb refrakciójú termékekre is alkalmazhatók.

3. Többféle gyümölcsből készült termék esetében az 1. pontban meghatározott minimális gyümölcstartalmakat az egyes gyümölcsfélékre a százalékban megadott mennyiségük arányában kell alkalmazni.

C rész

Felhasználható összetevők

A B részben felsorolt termékekhez a következő kiegészítő összetevők használhatók:

– a Magyar Élelmiszerkönyvnek a mézről szóló 1-3-2001/110 számú előírása szerinti méz: valamennyi termékhez, mint a cukrok teljes vagy részbeni helyettesítője,

– gyümölcslé: csak a dzsemekhez,

– citrus gyümölcslé: más gyümölcstípusokból előállított termék esetében: csak a dzsemek, extradzsemek, zselék és extrazselék esetében,

– piros gyümölcsök leve: csak a következő gyümölcsökből előállított dzsemhez vagy extradzsemhez: csipkebogyó, szamóca, málna, egres, piros ribiszke, szilva és rebarbara,

– céklalé: csak a következő gyümölcsökből készült dzsemhez és zseléhez: szamóca, málna, egres, piros ribiszke és szilva,

– citrusfélék illóolaja: csak a marmeládhoz vagy a zselémarmeládhoz,

– étkezési olajok és zsírok: habzásgátlóként valamennyi termékhez,

– pektinoldat: valamennyi termékhez,

– citrushéj: dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez és extrazseléhez,

– Pelargonium odoratissimum levele (citromillatú muskátli): birsalmából készült dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez, extrazseléhez,

– alkohol, bor és likőrbor, dió, mogyoró és mandula, aromás növények, fűszerek, vanília és vaníliakivonat: minden termékhez,

– vanillin: minden termékhez.

D rész

Felhasználható nyersanyagok

I. A nyersanyagok meghatározása

1. Gyümölcs:

– friss, egészséges, megfelelően érett, ép, valamennyi hasznos összetevőjét tartalmazó gyümölcs a szennyező anyagok és a feldolgozásra nem megfelelő részek eltávolítása után,

– ezen előírás szempontjából a paradicsom, a rebarbara levélnyelének ehető része, a sárgarépa, az édesburgonya (Batata), az uborka, a sütőtök és a dinnyefélék is gyümölcsnek számítanak,

– a gyömbér (Zingiber officinale) a növény ehető részét jelenti friss állapotban vagy tartósítva. A gyömbér lehet szárított vagy szirupban tartósított.

2. (Gyümölcs)pulp:

A gyümölcs ehető része, esetenként a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve.

3. (Gyümölcs)püré:

A gyümölcs ehető része, szükség szerint a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, melyet szitán áttörve vagy hasonló művelettel nyernek.

4. Vizes (gyümölcs)kivonat:

A vizes gyümölcskivonat a szükségszerűen fellépő veszteségektől eltekintve tartalmazza a felhasznált gyümölcs valamennyi vízben oldható összetevőjét.

5. Cukor:

Az engedélyezett cukrok a következők:

– a Magyar Élelmiszerkönyvnek az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 1-3-2001/111 számú előírása szerinti cukor,

– fruktózszirup,

gyümölcsből kivont cukrok,

barna cukor.

II. A nyersanyagok kezelése

1. Az I. fejezet 1., 2., 3. és 4. pontjai szerinti nyersanyagok a következő módon kezelhetők:

– hőkezelés, hűtés vagy fagyasztás,

– fagyasztva szárítás,

– sűrítés, technológiailag lehetséges mértékben,

– az „extra” megjelölésű termékek gyártásához használt alapanyagok kivételével: kén-dioxid (E 220) vagy sóinak (E 221, E 222, E 223, E 224, E 226 és E 227) hozzáadása a Magyar Élelmiszerkönyv édesítőszereken és a színezékeken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1-2-95/2 számú előírása szerint.

2. A dzsem előállításához felhasznált sárgabarack és szilva a fagyasztva szárításon kívül más módon is vízteleníthető.

3. A citrushéj sós lében is tartósítható.

22. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶⁶

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/114 számú előírása a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (Sűrített tej és tejpor)

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/114 számú előírása a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (Sűrített tej és tejpor)

A rész

I. Ez az előírás a B részben meghatározott, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékekre (sűrített tej és tejpor) vonatkozik.

II. 1. A B részben felsorolt élelmiszerekre az általános jelölési előírásokon túlmenően ebben a fejezetben foglaltakat is alkalmazni kell.

2. A B részben felsorolt megnevezések csak az ott meghatározott termékekre alkalmazhatók és azokat – a 3. pontban felsorolt esetek kivételével – változtatás nélkül kell alkalmazni a forgalomba hozott termékek megnevezésére és megjelölésére.

3. A B részben felsorolt megnevezések helyett a C részben felsorolt megnevezések az ott megjelölt nyelven és feltételek mellett használhatóak.

4. A termék jelölésében fel kell tüntetni a végtermék tömegére vonatkoztatott tejzsírtartalmat százalékban (m/m) kifejezve, kivéve a B rész 1. d) és g), valamint 2. d) pontjaiban meghatározott termékeket, továbbá fel kell tüntetni a tejeredetű zsírmentes szárazanyag-tartalmat a B rész 1. pontjában meghatározott termékek esetében. Ezeket az adatokat a termék megnevezésének közelében kell feltüntetni.

5. A B rész 2. pontjában feltüntetett termékek jelölésében meg kell adni a hígítás vagy az eredeti állapot visszaállításának módjára vonatkozó ajánlásokat, továbbá az így hígított vagy visszaállított termékek zsírtartalmát.

6. Ha a terméket 20 g-nál kisebb tömegű egyedi csomagolásba, majd gyűjtőcsomagolásba helyezik, az ebben a paragrafusban előírt külön jelöléseket csak a gyűjtőcsomagoláson kell feltüntetni, kivéve a 2. pontban előírtakat.

(7) A B rész 2. pontja szerinti termékek jelölésében fel kell tüntetni, hogy a termékek 12 hónapnál fiatalabb csecsemők élelmezésére nem ajánlottak.

B rész

A termékek meghatározásai és megnevezései

1. Részben dehidratált tej (sűrített tej)

Ez a megnevezés azt az édesített vagy nem édesített folyékony termékcsoportot jelöli, amelyet részleges vízelvonással nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, vagy ezek keverékéből, amely tartalmazhat még hozzáadott tejszínt vagy teljesen dehidratált tejet (tejport), vagy mindkettőt, amelyben a hozzáadott teljesen dehidratált tej aránya a késztermék tejeredetű szárazanyag-tartalmának legfeljebb 25 tömegszázaléka lehet.

– A cukrozatlan sűrített tej típusai:

a) Nagy zsírtartalmú sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 15% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 26,5% (m/m).

b) Sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 25% (m/m).

c) Félzsíros sűrített tej, vagy részben fölözött sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).

d) Sovány sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).

– A cukrozott sűrített tej típusai:

e) Cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 8% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).

f) Félzsíros cukrozott sűrített tej, vagy részben fölözött cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 8% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).

g) Sovány cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).

2. Teljesen dehidratált tej (tejpor)

Ez a megnevezés azt a szilárd termékcsoportot jelöli, amelynek víztartalma a végtermékben legfeljebb 5 tömegszázalék, és amelyet a víztartalom elvonásával nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, tejszínből, vagy ezek keverékéből.

a) Nagy zsírtartalmú tejpor vagy szárított nagy zsírtartalmú tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 42% (m/m).

b) Zsíros- vagy teljes tejpor, vagy szárított zsíros-, illetve teljes tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 26% (m/m), de kevesebb, mint 42% (m/m).

b) Félzsíros tejpor vagy szárított félzsíros tej, illetve részben fölözött félzsíros tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma több mint 1,5% (m/m), de kevesebb, mint 26% (m/m).

c) Sovány tejpor, vagy szárított soványtej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1,5% (m/m).

3. Gyártási előírások

a) Az 1. pont e)–g) alpontjaiban meghatározott termékek gyártásához a végtermékre vonatkoztatva legfeljebb 0,03% (m/m) tejcukor hozzáadása megengedett.

b) Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, az 1. és 2. pontban említett termékek tartósítása a következő módokon történik:

– hőkezeléssel (sterilezés, UHT stb.) az 1. pont a)–d) alpontjaiban meghatározott termékek esetében,

– cukor (szacharóz) hozzáadásával az 1. pont e)–g) alpontjaiban meghatározott termékeknél,

– vízelvonással (dehidratálással) a 2. pontban meghatározott termékeknél.

c) Ezen rész 1. és 2. pontjában szereplő összetételi követelmények sérelme nélkül a tej fehérjetartalma tejalkotórészek hozzáadásával, illetve kivonásával 34 tömegszázalékos (zsírmentes szárazanyag-tartalomban kifejezett) minimális tartalomra állítható be oly módon, hogy ne változzon a tejsavófehérje-kazein arány.

4. Engedélyezett egyéb anyagok

a) Vitaminok és ásványi anyagok a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK rendelettel összhangban,

b) A 3. pont c) alpontjában említett fehérjetartalom-beállítás céljára az alábbi engedélyezett nyersanyagok használhatók:

I. retentátum (tejkoncentrátum)

A retentátum a tej, a részben fölözött vagy fölözött tej ultraszűrésével a tejfehérje koncentrálásával nyert termék;

II. tejpermeátum

A permeátum a tejfehérje és a tejzsír ultraszűréssel való eltávolításával tejből, részben fölözött vagy fölözött tejből nyert termék; valamint

III. tejcukor

A tejcukor a tej természetes alkotórésze, amelyet rendszerint savóból állítanak elő, amelynek a szárazanyagra vonatkoztatott vízmentes tejcukortartalma nem kevesebb, mint 99,0 tömegszázalék. Ez lehet vízmentes vagy tartalmazhat egy molekula kristályvizet, illetve lehet a két forma keveréke.

C rész

A B részben felsorolt egyes termékek különleges megnevezése

a) Az angol „evaporated milk” kifejezés azt a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amely legalább 9% (m/m) zsírt és legalább 31% (m/m) összes tejeredetű szárazanyagot tartalmaz.

b) A francia „lait demi-écrémé concentré” és „lait demi-écrémé concentré non sucré”, a spanyol „leche evaporada semidesnatada”, a holland „geevaporeerde halfvolle melk” vagy „halfvolle koffiemelk” és az angol „evaporated semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és szárazanyag-tartalmuk legalább 24% (m/m).

c) A dán „kondenseret kaffeflrde” és a német „kondensierte Kaffeesahne” kifejezések a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.

d) A dán „flqdepulver”, a német „Rahmpulver” és „Sahnepulver”, a francia „créme en poudre”, a holland „roompoeder”, a svéd „gräddpulver” és a finn „kermajauhe” kifejezések a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.

e) A francia „lait demi-écrémé concentré sucré”, a spanyol „leche condensada semidesnatada”, a holland „gecondenseerde halfvolle melk met suiker” kifejezések azokat a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyeknek a zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és a tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).

f) A francia „lait demi-écrémé en poudre”, a holland „halfvolle melkpoeder” és az angol „semi-skimmed milk powder” vagy „dried semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelentik, amelyek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.

g) A portugál „leite em pó meio gordo” kifejezés azt a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek a zsírtartalma 13 és 26% (m/m) között van.

h) A holland „koffiemelk” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

i) A finn „rasvaton maitojauhe” kifejezés a B rész 2. pont d) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

j) A spanyol „leche en polvo semidesnatada” kifejezés a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 10 és 16% (m/m) között van.

k) A máltai „halib evaporat” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

l) A máltai „halib evaporat b’kontenut baxx ta’ xaham” kifejezés a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

m) Az észt „koorepulber” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

n) Az észt „piimapulber” a B rész 2. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

o) Az észt „väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

p) Az észt „magustatud väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

q) Az észt „väherasvane piimapulber” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

r) A cseh „zahuÓt ná neslazená smetana” a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

s) A cseh „zahuÓt ná neslazené plnotu…né mléko” a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

t) A cseh „zahuÓt ná neslazené polotu…né mléko” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.

u) A cseh „zahuÓt ná slazené plnotu…né mléko” a B rész 1. pont e) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

v) A cseh „zahuÓt ná slazené polotu…né mléko” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.

w) A cseh „suÓené smetana” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

x) A cseh „suÓené polotu…né mléko” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.

23. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶⁷

A Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–78/142 számú előírása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről

1. Ez az előírás a vinil-klorid polimerekből vagy kopolimerekből előállított, élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokban vagy tárgyakban (a továbbiakban: anyagok és tárgyak) esetleg jelenlévő vinil-klorid monomerre, továbbá ezek esetleges vinil-klorid monomer leadására vonatkozik.

2. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid monomer tartalmának nem szabad túllépnie az 5. pontban megadott mennyiséget.

3. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak nem adhatnak át a velük érintkezésbe kerülő élelmiszereknek a 6. pont kritériumai szerinti eljárás alapján kimutatható mennyiségű vinil-kloridot.

4. A 2. és 3. pont betartásának ellenőrzéséhez használt vizsgálati módszer feleljen meg a 6. pontban előírt kritériumoknak.

5. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak megengedett maximális vinil-klorid momomer tartalma: 1 mg/kg késztermék.

6. Kritériumok az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmát meghatározó és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerekbe kioldódott vinil-kloridot meghatározó vizsgálati módszerekhez:

6.1. Az anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmának meghatározása és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározása gázkromatográfiás „Head-Space” technika alkalmazásával történik.

6.2. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározásakor az alsó kimutatási határ: 0,01 mg/kg.

6.3. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-kloridot alapvetően az élelmiszerekből határozzák meg. Ha a meghatározás bizonyos élelmiszereknél technikai okok miatt lehetetlennek bizonyul, akkor a modell-oldatos meghatározások használhatók.

24. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶⁸

A Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–84/500 számú előírása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról

A rész

1. Ez az előírás olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek.

2. Ezen előírás értelmében a kerámiatárgyak általában nagy agyag vagy szilikáttartalmú szervetlen anyagok keverékéből, esetleg kis mennyiségű szerves anyag hozzáadásával előállított tárgyak. A keveréket az előállítás során formázzák, majd kiégetik. E tárgyak lehetnek mázasak, zománcozottak, illetve festettek.

II.

1. A kerámiatárgyakból kioldódó ólom és kadmium mennyisége nem haladhatja meg az alábbiakban megállapított határértékeket.

2. A kerámiatárgyak ólom és kadmium kioldódását a B részben meghatározott általános feltételek betartásával a C részben leírt vizsgálati módszerrel kell meghatározni.

3. Ha a kerámiatárgy egy kerámiafedéllel ellátott edény, az ólomra, illetve kadmiumra vonatkozó maximális határérték (mg/dm² vagy mg/liter) az edényre vonatkozó határértéknek felel meg. Az edényt és a fedél belső felületét azonos körülmények között, külön-külön kell megvizsgálni. Az így kapott két ólom-, illetve kadmium-kioldódási értéket csak az edény felületéhez vagy térfogatához kell megfelelően viszonyítani.

4. Egy kerámiatárgy akkor felel meg ezen előírás követelményeinek, ha a B és C részben megállapított feltételek mellett elvégzett vizsgálatok során a belőle kivont ólom, illetve kadmium mennyisége nem haladja meg az alábbi határértékeket:

Edény kategória	Pb	Cd
– 1. kategória: Lapos edény Nem megtölthető tárgyak, valamint olyan megtölthető tárgyak, amelyek belső mélysége a legalsó ponttól a felső perem vízszintes síkjáig legfeljebb 25 mm	0,8 mg/dm²	0,07 mg/dm²
– 2. kategória: Öblös edény Az összes egyéb megtölthető tárgy	4,0 mg/l	0,3 mg/l
– 3. kategória: Főzőedények Három liternél nagyobb térfogatú csomagoló- és tárolóedények	1,5 mg/l	0,1 mg/l

5. Amennyiben egy kerámiatárgy a fenti mennyiségeket legfeljebb 50%-kal haladja meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tétel megfelel ezen előírás követelményeinek, ha legalább három másik ugyanolyan alakú, méretű, díszítésű és ugyanolyan mázzal bevont – a B és C részben megállapított feltételek mellett megvizsgált – tárgyból kioldódott ólom, illetve kadmium átlagos mennyisége nem haladja meg a meghatározott határértékeket, és eközben egyik edény esetében sem lépi túl e határértékeket 50%-nál nagyobb mértékben.

III.

1. Az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat forgalomba hozataluk különböző szakaszaiban – a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag – az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1935/2004/EK rendelet) 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni. Ezt a nyilatkozatot a kerámiatárgy gyártójának vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkező eladónak kell kiállítania, és tartalmaznia kell az ezen előírás D részben meghatározott adatokat.

2. A gyártónak vagy az Európai Unióba importálónak az ellenőrző hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátania a megfelelő dokumentációt annak igazolására, hogy a kerámiatárgyak megfelelnek az ólom és kadmium kioldódás II. fejezetben meghatározott határértékének. A dokumentációnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálat eredményeit, a vizsgálat körülményeit, valamint a vizsgálatot elvégző laboratórium nevét és címét.

B rész

Alapszabályok az ólom és kadmium kioldódás meghatározására

1. Vizsgáló oldat (szimuláló oldószer)

4%-os (V/V) ecetsav frissen készített vizes oldata.

2. Vizsgálati körülmények

2.1. A vizsgálatot 22 ± 2 °C hőmérsékleten 24 ± 0,5 órás időtartamon keresztül kell végezni.

2.2. Ha csupán az ólom kioldódást kell meghatározni, akkor a vizsgálandó tárgyat egy alkalmas anyaggal lefedjük, és a laboratóriumban szokásos megvilágítási feltételek mellett tartjuk.

Ha a kadmium- és ólom vagy a kadmium kioldódást kell meghatározni, akkor a mintát úgy kell lefedni, hogy a vizsgálandó felület teljes sötétségben maradjon.

3. Megtöltés

3.1. Megtölthető edények

Az edényt 4%-os ecetsavval legfeljebb 1 mm-rel a túlfolyási pont alatti szintig kell megtölteni. A lapos vagy enyhe lejtésű peremmel rendelkező edényeknél a folyadékszint és a túlfolyási pont közötti távolság legfeljebb 6 mm lehet, a ferde szegély mentén mérve.

3.2. Nem megtölthető edények

A tárgyaknak azt a felületét, amelynek nem az a rendeltetése, hogy élelmiszerekkel érintkezzen, megfelelő védőréteggel kell ellátni, amely ellenáll a 4%-os ecetsavnak. Azután a tárgyat olyan módon kell belemeríteni egy meghatározott mennyiségű ecetsavat tartalmazó tartályba, hogy a tárgy felületének az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő részét teljesen lepje el a vizsgáló oldat.

4. A felület meghatározása

Az 1. kategóriába tartozó tárgyak felülete azonos a 3. pontban leírt töltési körülmények betartásával betöltött folyadék szabad felülete által alkotott meniszkuszfelülettel.

C rész

Vizsgálati módszerek az ólom és kadmium kioldódás meghatározására

1. Cél és alkalmazási terület

A módszerrel meghatározható az egyedi ólom, illetve kadmium kioldódás.

2. Alapelv

Az egyedi ólom-, illetve kadmium kioldódás meghatározását olyan műszeres vizsgálati módszerrel kell elvégezni, amely eleget tesz a 4. pontban megállapított teljesítmény-jellemzőknek.

3. Reagensek

Ahol nincs külön megjelölve, minden reagensnek analitikai minőségűnek kell lennie. Víz alatt mindig desztillált vizet vagy ezzel megegyező minőségű vizet kell érteni.

3.1. 4%-os (V/V) ecetsav vizes oldata.

40 ml jégecetet oldjunk fel vízben, majd töltsük fel 1000 ml-re.

3.2. Törzsoldatok

Olyan összehasonlító oldatokat kell készíteni, amelyek a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavban 1000 mg ólmot, illetve legalább 500 mg kadmiumot tartalmaznak literenként.

4. A műszeres vizsgálati módszer teljesítményjellemzői

4.1. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó kimutathatósági határ legfeljebb:

– 0,1 mg/liter, ólom esetében,

– 0,01 mg/liter, kadmium esetében.

A kimutathatósági határ az elem azon koncentrációja a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavoldatban, ami a készülék háttérzajának kétszeresével egyenlő jelet ad.

4.2. Az ólomra és kadmiumra vonatkozó meghatározási határ legfeljebb:

– 0,2 mg/liter, ólom esetében,

– 0,02 mg/liter, kadmium esetében.

4.3. Visszanyerés

A 3.1. pontban szerinti 4%-os ecetsavoldathoz hozzáadott ólom és kadmium visszanyerésének a hozzáadott mennyiség 80–120%-ának kell lennie.

4.4. Különleges előírások

A használt műszeres vizsgálati módszernek mátrix- és spektrális interferenciáktól mentesnek kell lennie.

5. Módszer

5.1. A minta előkészítése

A mintának tisztának, zsírtól és a vizsgálatot befolyásoló egyéb anyagoktól mentesnek kell lennie. Mossuk le a mintát folyékony háztartási mosószerrel 40 °C körüli hőmérsékleten. Öblítsük le a mintát először csapvízzel, majd desztillált vízzel vagy ezzel azonos minőségű vízzel. Csurgassuk le és szárítsuk meg, hogy ne legyen foltos. Megtisztítás után ne érjünk a vizsgálandó felülethez.

5.2. Az ólom, illetve kadmium meghatározása

– Az így előkészített mintát a B részben megállapított feltételek szerint vizsgáljuk meg.

– Az ólom, illetve kadmium meghatározására szolgáló kísérleti oldat kivétele előtt az oldat mintatartalmát olyan megfelelő módszerrel homogenizáljuk, amellyel elkerüljük az oldatveszteséget és a vizsgálandó felület felhorzsolását.

– Végezzünk vakpróbát a mérési sorozatokhoz használt reagensekkel.

– Megfelelő körülmények között végezzük el az ólom-, illetve kadmium tartalom meghatározását.

D rész

Megfelelőségi nyilatkozat

Az A rész III. fejezet 1. pont szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

1. a kész kerámiatárgyat gyártó vállalat és az importáló neve és címe,

2. a kerámiatárgy megnevezése,

3. a nyilatkozat dátuma,

4. igazolás arról, hogy a kerámiatárgy megfelel ezen előírás és az 1935/2004/EK rendelet vonatkozó követelményeinek.

Az írásbeli nyilatkozatnak lehetővé kell tennie azoknak a tárgyaknak a könnyű azonosítását, amelyekre kiállították, és meg kell újítani a nyilatkozatot, amennyiben a gyártásban történt alapvető változások az ólom és kadmium kioldódást is megváltoztatják.

25. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁶⁹

A Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–2007/42 számú előírása az élelmiszerrel rendeltetésszerűen
érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről

A rész

1. Ez az előírás az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozó előírásokat tartalmaz.

2. Jelen előírás olyan regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozik, amelyek megfelelnek az B rész általános leírásának, és amelyeket

a) önmagukban vagy

b) más, az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező vagy érintkezésbe kerülhető anyag részeként

használnak.

3. Jelen előírás nem vonatkozik a regenerált cellulózból készült műbelekre.

4. A 2. pont szerinti regenerált cellulózfilmek a következő típusok egyikébe tartoznak:

a) bevonat nélküli regenerált cellulózfilm,

b) cellulózból származó bevonatú regenerált cellulózfilm,

c) műanyag bevonatú regenerált cellulózfilm.

II.

1. Az I. fejezet 4. pont a) és b) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek gyártásához kizárólag a C részben felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

2. A regenerált cellulózfilmek gyártásához színezékként (festék és pigment) vagy ragasztóként a C részben megadottaktól eltérő anyagok is felhasználhatók, ha ezek az élelmiszerbe nyomokban sem oldódnak ki, és hatályos vizsgálati módszerekkel nem mutathatók ki.

3. Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek bevonást megelőző gyártásához kizárólag a C rész I. fejezetében felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

4. A 3. pont szerinti bevonattal ellátott regenerált cellulózfilmek előállításához csak az MÉ 1–2–2002/72 számú előírás C–G részeiben megadott anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

5. Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmből készült anyagoknak és eszközöknek – a 3. pontban foglaltakon kívül – meg kell felelniük az MÉ 1–2–2002/72 számú előírás A rész II., VII. és VIII. fejezetében leírtaknak.

6. A regenerált cellulózfilm nyomtatott felületei nem kerülhetnek érintkezésbe az élelmiszerrel.

III.

1. Kiskereskedelmi forgalmat kivéve az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokat és eszközöket az értékesítés minden fázisában kísérnie kell az 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatnak.

2. Az 1. pontot nem kell alkalmazni olyan regenerált cellulózfilmből készült anyagokra és eszközökre, melyek természetüknél fogva élelmiszerekkel nem kerülnek érintkezésbe.

3. Amennyiben speciális felhasználási feltételek vannak, a regenerált cellulózfilmből készült anyagok és eszközök címkéjén ezt fel kell tüntetni.

B rész

Regenerált cellulózfilm leírása

A regenerált cellulózfilm olyan fóliaanyag, melyet újrafelhasználás nélküli faanyagból vagy gyapotból nyert finomított cellulózból állítanak elő. A C részben felsorolt anyagok használhatók a masszába adva vagy a felületre. A regenerált cellulózfilm az egyik vagy mindkét oldalon bevonható.

C rész

Regenerált cellulózfilm gyártásához engedélyezett anyagok listája

Megjegyzés: – az I. és II. fejezetben szereplő százalékos mennyiségek tömeg százalékok és a vízmentes regenerált cellulózfilmre vonatkoznak,

– a szokásos műszaki megjelölések zárójelben vannak megadva,

– a tisztasági kritériumok alapján az anyagoknak jó technikai minőségűeknek kell lenniük.

I. Bevonatlan regenerált cellulózfilm

Megnevezés	*Korlátozás
A. Regenerált cellulóz	Legalább 72% (m/m)
B. Adalékanyagok
1. Lágyítók	Összesen nem több, mint 27% (m/m)
– Bisz(2-hidroxi-etil)-éter / = dietilénglikol/ – 1,2 Etándiol /= monoetilénglikol/	Csak olyan, a felhasználás előtt bevonattal ellátott filmeknél alkalmazhatók, amelyeket száraz felületükön vizet nem tartalmazó élelmiszerekhez használnak fel. A bisz (2-hidroxi-etil)- éter és etándiol összmennyisége az élelmiszerekben, amelyek érintkezésbe kerülhetnek ilyen típusú filmmel, nem haladhatja meg a 30 mg/kg értéket.
– 1,3-Butándiol – Glicerin – 1,2-Propándiol /= 1,2- propilénglikol/ – Polietilén-oxid /= polietilénglikol/	Átlagos móltömege 250 és 1200 között Átlagos móltömege nem lehet nagyobb, mint 400, és a szabad 1,3-propándiol tartalom nem lehet több, mint 1% (m/m)
– 1,2-Polipropilén-oxid/= 1,2-polipropilénglikol/
– Szorbit – Tetraetilénglikol – Trietilénglikol – Karbamid
2. Egyéb adalékanyagok	Összesen nem lehet több, mint 1% (m/m)
ELSŐ OSZTÁLY	Az egyes bekezdésekben szereplő anyag vagy anyag csoportok mennyisége nem haladhatja meg a 2 mg/dm² értéket
– Ecetsav és ammónium-, kalcium-, magnézium, kálium- és nátriumsói – Aszkorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói – Benzoesav és nátrium-benzoát – Hangyasav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint behénsav – Ricinolsav, valamint ezen savak ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium-, nátrium-, alumínium- és cinksói – Citromsav, D és L tejsav, maleinsav, L-borkősav és ezek nátrium- és káliumsói – Szorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak amidjai, behén- és ricinolsavamid
– Természetes étkezési keményítők és lisztek – Étkezési keményítők és lisztek, melyeket kémiai kezeléssel módosítottak – Amilóz – Kalcium- és magnézium- karbonátok és kloridok – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, illetve az adipinsav, a citromsav, a 12-hidroxi-sztearinsav, a ricinolsav glicerinnel alkotott észterei – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak és polietilén-oxid (mely 8–14 etilén-oxid egységet tartalmaz) észterei – Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak szorbit észterei – Sztearinsav 1,2-etándiollal, illetve bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel, illetve trietilénglikollal alkotott mono-, illetve diészterei – Aluminium, kalcium, magnéziumoxidok és hidroxidok, valamint szilikon-, alumínium-, kalcium-, magnézium- és kálium szilikátjai és hidratált szilikátjai – Polietilén-oxid /= polietilénglikol/	Átlagos móltömeg 1200–4000 között
– Nátrium-propionát
MÁSODIK OSZTÁLY	Az összes anyagmennyiség nem haladhatja meg az 1 mg/dm²-t és az egyes bekezdésekben lévő anyagok vagy anyagcsoportok mennyisége nem haladhatja meg a 0,2 mg/dm²-t (vagy egy alacsonyabb értéket, ha ilyet határoztak meg).
– Nátrium-alkil (C8-C18)-benzol-szulfonát – Nátrium-izopropil- naftalin-szulfonát – Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfát – Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfonát – Nátrium-dioktil-szulfo-szukcinát – Di-(hidroxi-etil) -dietilén -triamin-monoacetát disztearátja	Legfeljebb 0,05 mg/dm² a bevonattal nem rendelkező filmeknél
– Ammónium-, magnézium- és kálium-lauril-szulfát – N,N’ -disztearoil-diamino-etánN,N’ -dipalmitoil-diamino-etán és N,N’ -dioleil-diamino-etán – 2-Heptadecil 1-4,4 di-metilén-oxazolin-disztearát – Polietilén-amino-sztearamid-(etil-szulfát)	Legfeljebb 0,1 mg/dm² a bevonattal nem rendelkező filmeknél
HARMADIK OSZTÁLY	Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg az 1 mg/dm² értéket
Rögzítőszerek – Módosítás nélküli melamin-formaldehid kondenzációs termék vagy az alábbiak közül egy vagy több anyaggal módosított	A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb 0,5 mg/dm² értéknél
– Butanol, dietilén-triamin, etanol, trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, tri-(2-hidroxi-etil)-amin, 3,3’-diamino-dipropil-amin, 4,4’-diamino-dibutil-amin	A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb 0,3 mg/dm²-nél
– Melamin-karbamid, formaldehid trisz (2-hidroxi-etil)- aminnal módosított kondenzációs terméke	A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,5 mg/dm² bevonatlan filmre vonatkoztatva. A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,3 mg/dm²
– Keresztkötéses kationos polialkilén-aminok: a) Diamino-propil-metilamin és epiklórhidrin alapú poliamid-epiklórhidrin gyanta b) Epiklórhidrin, adipinsav, kaprolaktám dietilén-triamin, illetve etilén-diamin alapú poliamin-epiklórhidrin gyanta c) Adipinsav, trietilén-triamin és epiklórhidrin vagy epiklórhidrin és ammónia keverék alapú poliamid-epiklórhidrin gyanta d) Epiklórhidrin-dimetil-adipát és dietilén-tetramin alapú poliamid- poliamin-epiklórhidrin gyanta e) Epiklórhidrin, adipinsav- amid és diamino-propil-metil-amin alapú poliamid-poliamin-epiklórhidrin gyanta – Polietilén-aminok és polietilén-iminek	Legfeljebb 0,75 mg/dm²
– Módosítás nélküli karbamid-formaldehid kondenzációs termékek vagy a következő egy vagy több anyaggal módosított:	Szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,5 mg/dm²
amino-metán-szulfonsav, szulfanilsav, butanol, diamino-bután, diamino-dietil-amin, diamino-di-propil-amin, diamino-propán, dietilén-triamin, etanol, guanidin, metanol, tetraetilén-pentamin, trietilén-tetramin, nátriumszulfit
NEGYEDIK OSZTÁLY	Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 0,01 mg/dm²-t
– Étkezési olajok, aminjai és polietilén-oxidreakciójából származó termékek – Monoetanol-amin-lauril-szulfát

II. Bevont regenerált cellulózfilm

Megnevezés	*Korlátozás
A) Regenerált cellulóz	Lásd: az első részt
B) Adalékanyagok	Lásd: az első részt
C) Bevonat
1. Polimerek	Az anyagok mennyisége nem haladhatja meg az 50 mg/dm² értéket.
– Cellulóz, etil-, hidroxi-etil-, hidroxipropil- és metil- észterei – Cellulóz-nitrát	Maximálisan megengedett mennyiség 20 mg/dm², a cellulóz-nitrátban a nitrogén tartalom 10,8% (m/m)–12,2% (m/m) lehet.
2. Gyanták	Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 12,5 mg/dm²-t és kizárólag olyan regenerált cellulózfilmek előállításához használhatók, amelyek cellulóz-nitráttal vannak bevonva.
– Kazein – Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei és azok metil-, etil-, vagy több értékű (C2–C6) alkoholok keverékeinek észterei – Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei, melyeket akril-, melamin-, citrom-, fumár-, illetve ftálsavval kondenzáltak, illetve bisz-fenol formaldehiddel kondenzáltak, illetve metil-, etil- vagy több értékű (C2–C6) alkoholok vagy ezen alkoholok keverékeivel alkotott észterei – β-pinén, illetve dipentén, illetve diterpén és maleinsav-anhidrid addiciós termékeinek bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel nyert észterei – Étkezési zselatin – Ricinusolaj dehidrált vagy hidrogénezett termékei, valamint poliglicerinnel, adipin-, citrom-, malein-, ftál- és szebacinsavval kondenzált termékei – Természetes gyanták (= damar) – Poli – β β – pinén (terpén gyanták) – Karbamid-formaldehid-gyanták (lásd: rögzítőszerek)
3. Lágyítók	Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 6 mg/dm²-t
– Acetil-tributil-citrát – Acetil-trisz(2-etilhexil)-citrát – Diizobutil-adipát – Di-n-butil-adipát – Di-n-hexil-azelát – Diciklohexil-ftalát	nem több, mint 4,0 mg/dm²
– 2-etil -(hexil)-difenil-foszfát (szinonimája: foszforsav-difenil-2-etilhexil-észter)	A 2-etil -(hexil)-difenil-foszfát mennyisége nem haladhatja meg: a) a 2,4 mg/dm² értéket az ilyen típusú bevonattal érintkező élelmiszer kilogrammjára vonatkoztatva, vagy b) a 0,4 mg/dm2 értéket a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.
– Glicerin-monoacetát (= monoacetin) – Glicerin-diacetát (= diacetin) – Glicerin-triacetát (= triacetin) – Dibutil-szebacát – Bisz(2-etil-hexil)-szebacát (= dioktil-szebacát) – Di-n-butil-tartarát – Diizobutil-tartarát
4. Egyéb adalékanyagok	A bevonatlan regenerált cellulózfilmben, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő oldalon lévő bevonaton az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 6 mg/dm² értéket.
4.1. Az első részben felsorolt adalékanyagok	Ugyanolyan korlátozás, mint az első részben (a mg/dm²-ben lévő anyag mennyiség a bevonatlan regenerált cellulózfilmre, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő bevonatra összesen vonatkozik).
4.2. Specifikus bevonó adalékanyagok	Az egyes bekezdésben lévő adalékanyagok anyagcsoportok összmennyisége nem haladhatja meg a 2 mg/dm²-t (vagy az alacsonyabb határt, ha ilyen van).
– 1-hexadekanol és 1-oktadekanol – Telített vagy telítetlen el nem ágazó 8–10 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint a ricinolsav etil-, butil-, amil- és oleoil-nyíltláncú alkoholokat tartalmazó észterei – Montán viaszok, amelyek tisztított montán (C26–C32) savakból, illetve azok 1,2-etándiollal, illetve 1–3 butándiollal, illetve kalcium- és káliumsóiból állnak – Karnaubaviasz – Méhviasz – Eszpartóviasz – Kandelillaviasz – Dimetil-polisziloxán – Epoxidált szójaolaj (6–8% epoxi tartalom) – Finomított paraffin- és mikrokristályos viaszok – Pentaeritrit-tetrasztearát – Mono- és bisz (oktadecil-dietilén-oxid)-foszfátok	Legfeljebb 1,0 mg/dm²
	Nem több, mint 0,2 mg/dm²
– Alifás (C8–C20) savak mono- vagy bisz (2-hidroxil-etil) -aminnal alkotott észterei – 2- és 3-terc-butil-4-hidroxi-anizol (= butil-hidroxi-anizol = BHA)	Nem több, mint 0,06 mg/dm²
– 2,6 di-terc-butil-4-metil-fenol (= butil-hidroxi-toluol = BHT)	Nem több, mint 0,06 mg/dm²
– Di-n-oktil-ón-bisz (2-etil-hexil)-maleát	Nem több, mint 0,06 mg/dm²
5. Oldószerek	Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 0,6 mg/dm² értéket, a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.
– Butil-acetát – Etil-acetát – Izobutil-acetát – Izopropil-acetát – Propil-acetát – Aceton – 1-Butanol – Etil-akohol – 2-Butanol – 2-Propanol – 1-Propanol – Ciklohexán – Etilénglikol-monobutil-éter – Etilénglikol-monobutil-éter-acetát – Metil-etil-keton – Metil-izobutil-keton – Tetrahidrofurán – Toluol	Nem több, mint 0,06 mg/dm² a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.

26. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁷⁰

27. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁷¹

28. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁷²

29. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁷³

30. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁷⁴

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1/15-1 számú előírása az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról^1.

Az etilalkohol–víz elegyek térfogatszázalékban és tömegszázalékban kifejezett alkoholtartalmát a következők szerint kell meghatározni.

1. Fogalmak

Az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalma térfogatszázalékban kifejezve: a 20 °C hőmérsékletű elegyben lévő tiszta etilalkohol térfogatának aránya az azonos hőmérsékletű elegy teljes térfogatához viszonyítva.

Az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalma tömegszázalékban kifejezve: az elegyben lévő tiszta etilalkohol tömegének aránya az elegy teljes tömegéhez viszonyítva.

2. Az alkoholtartalom kifejezése

Az alkoholtartalmat az elegyben lévő alkoholmennyiség százalékos arányával fejezzük ki.

A vonatkozó jelölések a következők:

„% V/V” – térfogatszázalék,

„% m/m” – tömegszázalék.

3. Az alkoholtartalom meghatározása

A meghatározást a következőképpen végezzük:

– a fokolón vagy a sűrűségmérőn leolvassuk a mért értéket az elegy adott hőmérsékletén;

– meghatározzuk az elegy hőmérsékletét.

Az eredményt a nemzetközi alkoholtáblázatból állapítjuk meg.

4. Az etilalkohol–víz elegy nemzetközi alkoholtáblázat értékeinek számítási módszere

A „t” (°C) hőmérsékletű etilalkohol–víz elegy ρ (kg/m³) sűrűsége a

– „p” az elegy tömegaránya tizedes számban kifejezve (pl. 12% esetén p = 0,12), a

– „t” az elegy hőmérséklete (°C), valamint

– az alább megadott állandók függvényében a következő képlettel határozható meg.

A képlet a – 20 ... + 40 °C hőmérséklettartományban érvényes.

ahol:

n = 5;

m₁ = 11;

m₂ = 10;

m₃ = 9;

m₄ = 4;

m₅ = 2.

A képletben alkalmazott állandók:

			A_k					B_k
k			kg/m³					kg/(m³ · °C)
1		9,982	012	300 · 10²	–	2,061	851	3 · 10^–1
2	–	1,929	769	495 · 10²	–	5,268	254	2 · 10^–3
3		3,891	238	958 · 10²		3,613	001	3 · 10^–5
4	–	1,668	103	923 · 10³	–	3,895	770	2 · 10^–7
5		1,352	215	441 · 10⁴		7,169	354	0 · 10^–9
6	–	8,829	278	388 · 10⁴	–	9,973	923	1 · 10^–11
7		3,062	874	042 · 10⁵
8	–	6,138	381	234 · 10⁵
9		7,470	172	998 · 10⁵
10	–	5,478	461	354 · 10⁵
11		2,234	460	334 · 10⁵
12	–	3,903	285	426 · 10⁴

			C_1,k							C_2,k
k			kg/(m³ · °C)							kg/(m³ · °C²)
1		1,693	443	461	530	087 · 10^–1	–	1,193	013	005	057	010 · 10^–2
2	–	1,046	914	743	455	169 · 10¹		2,517	399	633	803	461 · !10^–1
3		7,196	353	469	546	523 · 10¹	–	2,170	575	700	536	993
4	–	7,047	478	054	272	792 · 10²		1,353	034	988	843	029 · 10¹
5		3,924	090	430	035	045 · 10³	–	5,029	988	758	547	014 · 10¹
6	–	1,210	164	659	068	747 · 10⁴		1,096	355	666	577	570 · 10²
7		2,248	646	550	400	788 · 10⁴	–	1,422	753	946	421	155 · 10²
8	–	2,605	562	982	188	164 · 10⁴		1,080	435	942	856	230 · 10²
9		1,852	373	922	069	467 · 10⁴	–	4,414	153	236	817	392 · 10¹
10	–	7,420	201	433	430	137 · 10³		7,442	971	530	188	783
11		1,285	617	841	998	974 · 10³

			C_3,k							C_4,k
k			kg/(m³ · °C³)							kg/(m³ · °C⁴)
1	–	6,802	995	733	503	803 · 10^–4		4,075	376	675	622	027 · 10^–6
2		1,876	837	790	289	664 · 10^–2	–	8,763	058	573	471	110 · 10^–6
3	–	2,002	561	813	734	156 · 10^–1		6,515	031	360	099	368 · 10^–6
4		1,022	992	966	719	220	–	1,515	784	836	987	210 · 10^–6
5	–	2,895	696	483	903	638
6		4,810	060	584	300	675
7	–	4,672	147	440	794	683
8		2,458	043	105	903	461
9	–	5,411	227	621	436	812 · 10^–1

			C_5,k
k			kg/(m³ · °C⁵)
1	–	2,788	074	354	782	409 · 10^–8
2		1,345	612	883	493	354 · 10^–8

31. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez⁷⁵

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-79/796 számú előírása a cukortermékek vizsgálati módszereiről

A rész

1. A B részben megadott összetevők meghatározását a C részben leírt módszerekkel kell végezni.

2. A Luff-Schoorl módszer alkalmazható a következő cukrok redukálóanyag-tartalmának meghatározására:

– cukoroldat

– fehér cukoroldat

– invertcukoroldat

– fehér invertcukoroldat

– invertcukorszirup

– glükózszirup

– szárított glükózszirup

– dextróz monohidrát

– vízmentes dextróz

Ezeknek a cukroknak a vizsgálatára a Lane-Eynon módszer is engedélyezett.

B rész

A vizsgálati módszerek alkalmazási területe

I. Szárítási tömegveszteség meghatározása:

– félfehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

– cukor vagy fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

– finomított fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

II. Szárazanyagtartalom meghatározása:

II.1.

– glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)

– szárított glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)

– dextróz monohidrát (C rész 2. módszer szerint)

– vízmentes dextróz (C rész 2. módszer szerint)

II.2.

– cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 3. módszer szerint)

– invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 3. módszer szerint)

– invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 3. módszer szerint)

III. Redukálócukrok meghatározása:

III.1.

– félfehér cukor (C rész 4. módszer szerint)

III.2.

– cukor vagy fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)

– finomított fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)

III.3.

– cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

– invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

– invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

III.4.

– glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

– szárított glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

– dextróz monohidrát (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

– vízmentes dextróz (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

IV. Szulfáthamu meghatározása:

– glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)

– szárított glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)

– dextróz monohidrát (C rész 9. módszer szerint)

– vízmentes dextróz (C rész 9. módszer szerint)

V. Polarizáció meghatározása:

– félfehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

– cukor vagy fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

– finomított fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

C rész

Vizsgálati módszerek

Általános előírások

1. A minta előkészítése a vizsgálathoz

A laboratóriumba beérkezett mintát gondosan összekeverjük. Ebből legalább 200 g mintát veszünk ki, amit tiszta, száraz, légmentesen zárható porüvegbe töltünk.

2. Eszközök és vegyszerek

Az eszközök leírásánál csak a speciális műszereket és eszközöket adjuk meg. A felhasznált víz desztillált vagy ioncserélt vagy legalább azzal egyenértékű tisztaságú legyen. A vizsgálatok elvégzésekor – ha más előírás nincs – a felhasznált vegyszerek analitikai tisztaságúak legyenek. Az oldószer megadása nélkül említett reagensoldatok vizes oldatokat jelentenek.

3. Az eredmények kiszámítása

A hivatalos vizsgálat jegyzőkönyvében eredményként legalább két párhuzamos meghatározás középértékét adjuk meg. Ha más előírás nincs, az eredményeket az eredeti laboratóriumi minta tömegszázalékában fejezzük ki.

Az eredményeket annyi tizedesjegyig adjuk meg, amennyit a módszer pontossága lehetővé tesz.

1. MÓDSZER

Szárítási tömegveszteség meghatározása

1. Alkalmazási terület

A módszerrel szárítási tömegveszteséget határozunk meg:

– félfehér cukorban

– cukorban vagy fehér cukorban

– finomított fehér cukorban

2. Fogalommeghatározás

„Szárítási tömegveszteség”: a szárítási tömegveszteség mért értéke, a következőkben leírt módszerrel meghatározva.

3. A módszer elve

103 ±2 °C hőmérsékleten történő szárításnál meghatározzuk a tömegveszteséget.

4. Eszközök

4.1. Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontosságú.

4.2. Szárítószekrény, 103 ±2 °C hőmérsékletű, megfelelő szellőzéssel és hőmérséklet-szabályozással ellátva.

4.3. Bemérőedény fémből, amely a mintának és a vizsgálati körülményeknek ellenáll, jól záródó lapos fedéllel, legalább 100 mm átmérővel és legalább 30 mm magassággal.

4.4. Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű nedvességmegkötő anyagot tartalmaz, víztartalom indikátorral.

5. A vizsgálat módja

Az 5.3–5.7. pontban leírt műveleteket a mintát tartalmazó edények megnyitása után azonnal végre kell hajtani.

5.1. A bemérőedényt (4.3.) szárítószekrényben (4.2.) 103 ±2 °C-on tömegállandóságig szárítjuk.

5.2. Exszikkátorban (4.4.) hagyjuk lehűlni a bemérőedényt (legalább 30–35 percig) és megmérjük a tömegét 0,1 mg pontossággal.

5.3. Ezután a bemérőedénybe (4.3.) kb. 20–30 g mintát mérünk be, 0,1 mg pontossággal.

5.4. A bemérőedényt a mintával 103 ±2 °C-on 3 órán át szárítószekrényben (4.2.) szárítjuk.

5.5. Lehűtjük a bemérőedényt az exszikkátorban (4.4.) és tömegét 0,1 mg pontossággal megmérjük.

5.6. A bemérőedényt 30 percre újra a 103 ±2 °C-os szárítószekrénybe helyezzük. Ezután az exszikkátorban (4.4.) lehűtjük és 0,1 mg pontossággal megmérjük. A műveletet meg kell ismételni, ha a két egymást követő mérés eredménye között az eltérés több, mint 1 mg. Ha tömegnövekedést észlelünk, a számításban a legalacsonyabb mért értéket kell figyelembe venni.

5.7. A teljes szárítási idő nem haladhatja meg a 4 órát.

6. Az eredmények kiszámítása

A szárítási tömegveszteséget – a minta tömegszázalékában – következő képlettel számítjuk ki:

Tömegveszteség % =

ahol:

m₀= a vizsgált minta szárítás előtti tömege, g-ban

m₁= a vizsgált minta szárítás utáni tömege, g-ban

7. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,02 g/100 g minta lehet.

2. MÓDSZER

Szárazanyagtartalom meghatározása

(Vákuum-szárítószekrényes módszer)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:

– glükózszirupban

– szárított glükózszirupban

– dextróz monohidrátban

– vízmentes dextrózban.

2. Fogalommeghatározás

„Szárazanyagtartalom”: a bemért minta szárazanyagtartalma, a következőkben részletezett módszerrel meghatározva

3. A módszer elve

70 ±1 °C hőmérsékleten vákuum-szárítószekrényben (3,3 kPa/34 mbar) határozzuk meg a szárazanyagot. A glükózszirup vagy szárított glükózszirup esetén a vizsgálandó mintákat szárítás előtt előkészítjük, vízzel és kovafölddel elkeverjük.

4. Vegyszerek

4.1. Kovaföld: Helyezzük Büchner-tölcsérbe és tisztítsuk hígított sósavval, többszöri átmosással (1 cm³ koncentrált sav, sűrűsége 20 °C-on = 1,19 g/cm³, 1 liter vízben). A kezelést akkor tekintjük befejezettnek, amikor a mosóoldat határozottan savas marad. Ezután vízzel mossuk, amíg az átszűrt víz pH értéke 4-nél nagyobb nem lesz. Szárítószekrényben 103 ±2 °C-on szárítjuk, és légmentesen záródó edényben tároljuk.

5. Eszközök

5.1. Vákuum-szárítószekrény, szivárgásmentes, hőmérséklet-szabályozóval, hőmérővel és vákuummérővel felszerelve.

A szárítószekrény olyan felépítésű legyen, hogy a hő gyorsan átjárja a polcokra helyezett bemérőedényeket.

5.2. Levegőszárító oszlop, amely egy víztartalom-indikátorral ellátott, frissen aktivált száraz szilikagéllel vagy egyenértékű szárító hatású anyaggal töltött üveg szűrőoszlopból áll. A szűrőoszlophoz koncentrált kénsavat tartalmazó gáztisztító berendezés csatlakozik, amelyen a szárítószekrénybe bemenő levegő átáramlik.

5.3. Vákuumszivattyú, amely 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb nyomást biztosít a szárítószekrényben.

5.4. Fém bemérőedény, amely a mintának és a vizsgálat körülményeinek ellenáll, lapos fedővel, legalább 100 mm átmérővel, 30 mm magassággal.

5.5. Üvegbot, olyan hosszúságú, amely nem esik a bemérőedénybe.

5.6. Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű szárító hatású anyagot tartalmaz, víztartalom-indikátorral.

5.7. Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontossággal.

6. A vizsgálat módja

6.1. Körülbelül 30 g kovaföldet (4.1.) helyezzünk az üvegbottal (5.5.) ellátott bemérőedénybe (5.4.). Az egészet 70 ±1 °C-os szárítószekrénybe (5.1.) tesszük, és a nyomást 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb értékig csökkentjük. Legalább 5 óráig szárítjuk, mialatt a szárítóoszlopon keresztül lassú levegőáramlást biztosítunk a szárítószekrényben. A nyomást időnként ellenőrizzük és korrigáljuk, ha szükséges.

6.2. Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ekkor a bemérőedényt – az üvegbottal együtt – az exszikkátorba (5.6.) helyezzük. Lehűlés után megmérjük.

6.3. Gondosan bemérünk – 1 mg pontossággal – kb. 10 g vizsgálandó mintát egy 100 cm³-es főzőpohárba.

6.4. 10 cm³ meleg vízzel hígítjuk a mintát, és átmossuk az egész mennyiséget az üvegbot segítségével a bemérőedénybe.

6.5. A vizsgálati mintát tartalmazó bemérőedényt az üvegbottal együtt helyezzük a szárítószekrénybe, és csökkentsük a nyomást 3,3 kPa (34 mbar)-ig vagy annál kisebbre. Szárítsuk 70 ±1 °C-on, a száraz levegő lassú áramlását biztosítva a szárítószekrényen keresztül. A szárítási műveletet 20 órán át kell folytatni. A vákuumszivattyút egész éjszaka üzemeltetni kell, hogy a kb. 3,3 kPa (34 mbar) nyomást biztosítsuk, és a száraz levegő lassú áramlással keringjen.

6.6. Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ezután a bemérőedényt tartalmával együtt gyorsan exszikkátorba helyezzük. Lehűtjük és megmérjük 1 mg pontossággal.

6.7. A 6.5. műveletet ismételjük további 4 órán át. Majd újra visszaállítjuk a légnyomást a szárítószekrényben, a bemérőedényt azonnal exszikkátorba téve lehűlni hagyjuk és megmérjük. A szárítást tömegállandóságig folytatjuk. Ez azt jelenti, hogy az azonos bemérőedény két egymást követő mérésénél a különbség nem haladhatja meg a 2 mg-ot. Ha a különbség nagyobb, a 6.7. műveletet meg kell ismételni.

6.8. A vízmentes dextróz vagy dextróz monohidrát szárazanyagtartalmának meghatározásánál a kovaföld és a víz használata nem szükséges.

7. Az eredmények kiszámítása

A szárazanyagtartalmat – a minta tömegszázalékában – a következő képlettel számítjuk ki:

Szárazanyagtartalom % =

ahol

m₀ = a vizsgált minta kezdeti tömege, g-ban

m₁ = a bemérőedény tömege kovafölddel, üvegbottal és a vizsgált minta maradékával szárítás után, g-ban

m₂ = a bemérőedény, kovaföld és üvegbot tömege, g-ban

8. Ismételhetőség

3. MÓDSZER

Szárazanyagtartalom meghatározása

(Refraktometriás módszer)

1. Alkalmazási terület

A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:

– cukoroldatban vagy fehér cukoroldatban

– invertcukoroldatban vagy fehér invertcukoroldatban

– invertcukorszirupban vagy fehér invertcukorszirupban

2. Fogalommeghatározás

„Szárazanyagtartalom”: a minta szárazanyagtartalma a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.

3. A módszer elve

Meghatározzuk a vizsgált minta törésmutatóját 20 °C hőmérsékleten, és átszámítjuk szárazanyagtartalomra a táblázat segítségével, ami a törésmutató és szacharóztartalom közötti összefüggést adja meg.

4. Eszközök

4.1. Refraktométer, amellyel a törésmutató értéke négy tizedes pontossággal olvasható le, hőmérővel és vízkeringtető szivattyúval, 20 ±0,5 °C-ra beállított termosztáttal.

4.2. Fényforrás (Nátriumgőz lámpa)

5. A vizsgálat módja

5.1. Ha a minta kristályokat tartalmaz, oldjuk azokat 1:1 (m/m) arányú hígítással.

5.2. Olvassuk le a minta törésmutatóját 20 ° C-on refraktométeren.

6. Az eredmények kiszámítása

6.1. A szárazanyagtartalmat a szacharózoldatok 20 °C-ra megadott törésmutatóiból állapítjuk meg (lásd: a táblázatban), és az invertcukortartalomtól függően korrigáljuk úgy, hogy a táblázatból kapott eredményhez minden 1% invertcukor esetén hozzáadunk 0,022 értéket.

6.2. Az 1:1 (m/m) arányú hígítás esetén a kapott értéket 2-vel szorozzuk.

7. Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség 100 g mintára vonatkoztatva 0,2 g-nál nagyobb nem lehet.

Törésmutató-cukortartalom táblázat 20 °C-on

Az 1. § (1) bekezdése az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 46. §-a szerint módosított szöveg.

Az 1. § (2) bekezdése a 65/2010. (V. 12.) FVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

Az 1. § (2) bekezdés 1–2. pontját a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴

Az 1. § (2) bekezdés 3–8. pontját az 50/2013. (VI. 17.) VM rendelet 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

Az 1. § (2) bekezdés 9. pontja a 2/2017. (I. 11.) FM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

⁶

Az 1. § (2) bekezdés 13. pontját a 38/2016. (VI. 6.) FM rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷

Az 1. § (2) bekezdés 25–27. pontját a 77/2011. (VIII. 3.) VM rendelet 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸

Az 1. § (2) bekezdés 28. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁹

Az 1. § (2) bekezdés 29. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁰

Az 1. § (2) bekezdés 30. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹¹

Az 1. § (2) bekezdés 31. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 64/2015. (X. 16.) FM rendelet 3. § a) pontja.

¹²

Az 1. § (2) bekezdés 32. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹³

Az 1. § (2) bekezdés 33. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁴

Az 1. § (2) bekezdés 34. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁵

Az 1. § (2) bekezdés 35. pontját a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁶

Az 1. § (2) bekezdés 36. pontját a 10/2014. (IX. 18.) FM rendelet 1. §-a iktatta be.

¹⁷

Az 1. § (3) bekezdése a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

Az 1. § (3) bekezdés a) pontja a 48/2016. (VII. 18.) FM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

Az 1. § (3) bekezdés c) pontját a 85/2016. (XII. 19.) FM rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁰

Az 1. § (3) bekezdés d) pontját a 16/2017. (III. 29.) FM rendelet 1. §-a iktatta be.

²¹

Az 1. § (3) bekezdés e) pontját a 8/2020. (III. 25.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

²²

A 2. § (2) bekezdését a (9) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.

²³

A 2. § (5) bekezdését a (9) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 26/2011. (IV. 7.) VM rendelet 2. §-a iktatta be.

²⁴

A 2. § (7) bekezdését a (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵

A 2. § (8) bekezdését a (9) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 24/2014. (III. 25.) VM rendelet 1. §-a iktatta be.

²⁶

A hatálybalépés időpontja 2014. március 28.

²⁷

A 2. § (9) bekezdése ugyanezen bekezdés e) pontja alapján hatályát vesztette, újonnan a 10/2014. (IX. 18.) FM rendelet 2. §-a iktatta be.

²⁸

A 2. § (10) bekezdését a 28/2015. (V. 28.) FM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁹

A hatálybalépés időpontja 2015. május 29.

³⁰

A 2. § (11) bekezdését a 28/2015. (V. 28.) FM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

³¹

A 2. § (12) bekezdését a 48/2016. (VII. 18.) FM rendelet 2. §-a iktatta be.

³²

A hatálybalépés időpontja 2016. július 21.

³³

A 2. § (13) bekezdését a 48/2016. (VII. 18.) FM rendelet 2. §-a iktatta be.

³⁴

A 2. § (14) bekezdését a 85/2016. (XII. 19.) FM rendelet 2. §-a iktatta be.

³⁵

A hatálybalépés időpontja 2016. december 22.

³⁶

A 2. § (15) bekezdését a 16/2017. (III. 29.) FM rendelet 2. §-a iktatta be.

³⁷

A hatálybalépés időpontja 2017. április 1.

³⁸

A 2. § (16) bekezdését a 8/2020. (III. 25.) AM rendelet 2. §-a iktatta be.

³⁹

A hatálybalépés napja 2020. március 28.

⁴⁰

A 2. § (17) bekezdését a 33/2021. (IX. 29.) AM rendelet 1. §-a iktatta be.

⁴¹

A hatálybalépés időpontja 2021. október 2.

⁴²

A 3. § a 33/2021. (IX. 29.) AM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴³

A 3/A. §-t a 10/2014. (IX. 18.) FM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 33/2021. (IX. 29.) AM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴

A 4. § a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

Az 5. §-t a 85/2016. (XII. 19.) FM rendelet 3. §-a iktatta be.

⁴⁶

A 6. §-t a 8/2020. (III. 25.) AM rendelet 3. §-a iktatta be.

⁴⁷

A 7. §-t a 33/2021. (IX. 29.) AM rendelet 3. §-a iktatta be.

⁴⁸

Az 1–2. mellékletet a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹

A 3–5. mellékletet az 50/2013. (VI. 17.) VM rendelet 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰

A 6. mellékletet a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 66. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵¹

A 7. mellékletet a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 66. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵²

A 8. mellékletet a 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 66. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³

A 9. melléklet a 2/2017. (I. 11.) FM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

A 10. melléklet a 28/2015. (V. 28.) FM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁵

A 11. melléklet az 50/2013. (VI. 17.) VM rendelet 2. §-ával megállapított, a 28/2015. (V. 28.) FM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 12. melléklet a 48/2016. (VII. 18.) FM rendelet 3. §-ával megállapított, a 41/2017. (VIII. 14.) FM rendelet 1. §-a, a 7/2019. (III. 26.) AM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁷

A 13. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 33/2021. (IX. 29.) AM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁸

A 14. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 77/2011. (VIII. 3.) VM rendelet 2. § (4) bekezdése, a 6/2018. (III. 14.) FM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A 15. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be, a 38/2016. (VI. 6.) FM rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.

⁶⁰

A 16. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶¹

A 17. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶²

A 18. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶³

A 19. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

^1’

Az Európai Unió néhány tagállamában gyártott hagyományos termék.

^1.

P (palmitinsav), O (olajsav), St (sztearinsav).

⁶⁴

A 20. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

⁽¹⁾

A termék csomagolásán a zárójelben lévő megnevezést nem kell feltüntetni.

⁽³⁾

A „fehér” jelző használható az olyan cukoroldat megnevezésében, amelynek a színe nem haladja meg a 25 ICUMSA egységet a B. rész (c) pontja szerint meghatározva

⁽⁴⁾

A „fehér” jelző használható olyan invertcukor-oldat és invertcukor-szirup megnevezésében, amelynek:
– a vezetőképesség-méréssel meghatározott hamuja nem haladja meg a 0,1%-ot,
– oldatban mért színe nem haladja meg a 25 ICUMSA egységet, a B rész c) pontja szerinti módszerrel meghatározva.

⁶⁵

A 21. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁶

A 22. mellékletet a 37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

A 23. mellékletet a 65/2010. (V. 12.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁸

A 24. mellékletet a 65/2010. (V. 12.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁹

A 25. mellékletet a 65/2010. (V. 12.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁷⁰

A 26. mellékletet a 65/2010. (V. 12.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 33/2021. (IX. 29.) AM rendelet 5. §-a.