176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet
2009.09.01.
„A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI”
„(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja.”
„(4) Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.”
„(6) Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.
(7) A Cst. 7. §-ának (5) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.
2. § (1) Az R. 3. § a) pontjának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a pont a következő ai)–aj) alponttal egészül ki:
„a) a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt”
„ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
[A Cst. 39. §-a alapján – írásban – be kell jelenteni
b) a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt]
„bl) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;”
„(1) A családtámogatási ellátást – ide nem értve a természetben nyújtott, valamint a 15. § szerint folyósított családi pótlékot – a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult, vagy – amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be – a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő bankszámlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. (2) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások – ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott, valamint a 15. § szerint folyósított családi pótlékot – kifizetéséről a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.”
„(2) A családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv
aa) a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén az Igazgatóság,
ab) az aa) alpont hatálya alá nem tartozó ellátás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában az Igazgatóság;
ba) az anyasági támogatás iránti kérelem esetében az Igazgatóság,
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó esetben, amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság).
(3) Amennyiben első fokon a családtámogatási kifizetőhely jár el, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Központ.”
„(5) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más – a (4) bekezdés szerinti – kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt a Központot kell megkeresni.”
5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak, a vagyonkezelő eseti gondnoknak, valamint a szociális intézmény vezetőjének a 6. számú mellékletben, meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
(3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított családi pótlékot, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező családi pótlékra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg. (5) Ha a családi pótlék meghatározott részét természetben kell nyújtania, az Igazgatóság a természetben nyújtott összeg családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első, az ellátás természetbeni nyújtása szempontjából figyelembe veendő tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(6) A családi pótlékra jogosult személyében bekövetkezett változás, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő jegyzővel.
(7) A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a jegyző eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti.”
6. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez. (2) Amennyiben a gyermek, aki után vagy részére augusztus 31-éig családi pótlékot folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, az Igazgatóság a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására.”
„7/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést – feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be – először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. (3) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.”
„(3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését – a családi pótlékot kérelmező kérésére – a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. a) az Igazgatóság szeptember 15-éig,
b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg küldi meg a jogosultaknak. Amennyiben a jogosult nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya fennáll, de az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az Oktatási Hivatalhoz. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet a hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg folyósítja.”
„(1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.
(2) A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.
(3) A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra – a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.”
„(3) A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes Igazgatósággal is közli.”
11. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A jogosultnak a családi pótlékot folyósító Igazgatósághoz vagy családtámogatási kifizetőhelyhez benyújtott írásbeli nyilatkozata alapján a hatóság a jogosult részére járó családi pótlékot – a jogosult nyilatkozatában meghatározott időtartamban – a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló jogszabályban a támogatás forrásául meghatározott előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) javára folyósítja. (2) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozat tartalmazza a) a családi pótlékra jogosult nevét, lakcímét, TAJ-számát, valamint – amennyiben a közérdekű kötelezettségvállalására tekintettel járó adókedvezményt érvényesíteni kívánja – az adóazonosító jelét, továbbá
b) azon hónapoknak a megjelölését, amelyekre járó családi pótlék folyósítását az előirányzat javára kéri,
c) a jogosult arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy – amennyiben a közérdekű kötelezettségvállalására tekintettel járó adókedvezményt érvényesíteni kívánja – hozzájárul ahhoz, hogy a családi pótlékot folyósító hatóság a közérdekű kötelezettségvállalásnak a társasági adó-, illetve a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség tekintetében történő figyelembevételéhez felhasználható igazolás kiállítása érdekében a nevét, lakcímét, valamint adóazonosító jelét a szociális és munkaügyi miniszternek (a továbbiakban: miniszter) átadja, valamint
d) a jogosult arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy hozzájárul-e a nevének, illetve a családi pótléka összegének a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján történő közzétételéhez.
(3) Amennyiben a jogosult a családi pótléknak az előirányzat javára történő folyósításáról rendelkezett és a (2) bekezdés c) pontja szerinti adattovábbításhoz hozzájárult, a családi pótlékot folyósító hatóság a családi pótléknak az előirányzat javára első alkalommal történő folyósításával egyidejűleg továbbítja a miniszter részére a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat. (4) A családi pótlékot folyósító hatóság a családi pótléknak az előirányzat javára első alkalommal történő folyósításával egyidejűleg továbbítja a miniszter részére a (2) bekezdés d) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatot, valamint tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatról.”
„(1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő a gyermekgondozási segély iránti kérelmét a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon nyújtja be. (3) Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
(4) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
(5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg. (6) A regionális egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát az Igazgatósággal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni. (7) Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. § (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani.”
13. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált Igazgatósághoz.
(3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási segélyt, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.”
„22/A. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39. §-a szerinti választás esetén a választott ellátás iránti kérelmet – a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt – az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a 4/B. § (1)–(2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani. A választott újabb ellátás a kérelem írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg három munkanapon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.”
„(1) A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozási segély megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell az Igazgatósághoz benyújtani.”
„(4) A gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban az Igazgatóság közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban az Igazgatóság hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást az Igazgatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel az Igazgatóság közli.”
„(1) Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.”
„(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell a) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,
b) az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,
(5) A hatóság a határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről.”
„(3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi az Igazgatóságnak.”
„(6) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot
a) Igazgatóság hozta, az Igazgatóság,
b) családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ
az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el. (7) Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a határidő módosítását sem kérte, az eljárást a közreműködő hatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közreműködő hatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli.”
19. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 7. §-a 2010. augusztus 31-én lép hatályba.
a) 4/B. § (7) bekezdésének bevezető rendelkezésében az „iránti igény” szövegrész helyébe az „iránti kérelem” szöveg, az „az igény benyújtását” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtását” szöveg, valamint a)–b) pontjában az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg,
g) 11. § (5) bekezdésben az „az illetékes gyámhivataltól” szövegrész helyébe az „a gyámhivataltól” szöveg,
h) 14. § (1) bekezdésének bevezető rendelkezésében az „igényléshez” szövegrész helyébe az „iránti kérelemhez” szöveg,
l) 24. § (2) bekezdésének bevezető rendelkezésében az „Az igénybejelentéshez” szövegrész helyébe az „A kérelemhez” szöveg,
o) 26. § (1) bekezdésének első mondatában az „az igényelbíráló szerv” szövegrész helyébe az „a hatóság” szöveg,
p) 26. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető személyes” szöveg,
q) 27. § (1) bekezdésében az „igényléséhez szükséges” szövegrész helyébe az „megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló” szöveg,
r) 27/F. § (4) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon”, a „90 nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg
(7) 2009. november 1-jén az R.
b) e rendelettel megállapított 4. § (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára” szöveg,
(10) Ez a rendelet 2010. szeptember 1-jén hatályát veszti.
1. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A családi pótlék iránti kérelem adattartalma
I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
– a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának
– a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;
– a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
– a családi pótlék folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;
– a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.
II. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok
– azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlék megállapítását kéri
a háztartásba kerülés időpontja
a gyermek családi jogállása;
– nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;
– a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő gyermek(ek)
III. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
– nyilatkozat arról, hogy a II. pont szerinti azon gyermek(ek) után, akikre tekintettel a kérelmező a családi pótlék megállapítását kéri, folyósít vagy folyósított-e valamely szerv valamely személy számára családi pótlékot, illetve nyújtott-e be valamely személy családi pótlék iránti kérelmet; amennyiben igen, a jogosult (kérelmező) neve, valamint a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, címe;
– nyilatkozat a kérelmező egyedülállóságának tényéről;
– nyilatkozat az egyedülállóság jogcíméről, kezdetéről;
– nyilatkozat arról, hogy a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő valamely gyermek rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel, és ha igen, a rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek(ek) neve;
– nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, gyámhatósági nyilvántartásban vagy a jegyzői szociális nyilvántartásban szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
– nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
– a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.”
2. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A gyermekgondozási segély iránti kérelem adattartalma
I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
– a kérelmező házastársának, élettársának
– a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;
– a gyermekgondozási segély megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
– a gyermekgondozási segély folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;
– a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.
II. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok
– azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri
a háztartásba kerülésének időpontja
a gyermek családi jogállása;
– nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról.
III. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
– a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;
– nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;
– nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, TAJ száma, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;
– nyilatkozat arról, hogy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő kérelmező a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatban vállalta-e a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;
– a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozási segély folyósítási ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;
– nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
– nyilatkozat a gyermekgondozási segély folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
– a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.”
3. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő megállapítására irányuló kérelem adattartalma
I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
– a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának
– a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;
– a gyermekgondozási segély megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
– a gyermekgondozási segély folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;
– a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.
II. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok
– azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri
– nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;
– nyilatkozat arról, hogy a gyermek a szülő háztartásában él-e.
III. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
– nyilatkozat arról, hogy a II. pont szerinti azon gyermek(ek) után, akikre tekintettel a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri, folyósít vagy folyósított-e valamely szerv valamely személy számára gyermekgondozási segélyt, illetve benyújtott-e kérelmet gyermekgondozási segély megállapítására; amennyiben igen, a jogosult (kérelmező) neve, valamint a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, címe;
– a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;
– arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező részesül-e nyugellátásban vagy nyugdíjnak minősülő ellátásban, és amennyiben igen, annak megnevezése;
– a gyermek(ek) szüleinek
az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységére vonatkozó adat;
– arra vonatkozó adat, hogy – olyan gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülő nem igényel gyermekgondozási segélyt – valamelyik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy benyújtott-e kérelmet ilyen ellátás megállapítására; amennyiben igen, az ellátás típusa, ellátásban részesülő (kérelmező) neve, TAJ száma, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;
– a szülők nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozási segélyről a nagyszülő javára lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő folyósításával, továbbá a nyilatkozatot tevő szülők aláíróhelye;
– a kérelmező nyilatkozata arról, hogy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasként, illetve a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatában vállalja-e a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;
– a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe veendő rendszeres pénzellátásban nem részesül;
– a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatti kizárásának, illetve korlátozásának tudomásul vételéről;
– a kérelmező nyilatkozata a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésére irányuló korlátozás tudomásul vételéről;
– nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
– nyilatkozat a gyermekgondozási segély folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
– a kérelmező aláíróhelye.”
4. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem adattartalma
I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
– a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának
– a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;
– a gyermeknevelési támogatás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
– a gyermeknevelési támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;
– a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.
II. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok
– azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermeknevelési támogatás megállapítását kéri
a háztartásba kerülés időpontja
a gyermek családi jogállása.
III. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
– nyilatkozat arról, hogy a II. pont szerinti azon gyermek(ek) után, akikre tekintettel a kérelmező a gyermeknevelési támogatás megállapítását kéri, folyósít vagy folyósított-e valamely szerv valamely személy számára gyermeknevelési támogatást, és amennyiben igen, a jogosult neve, valamint a folyósító szerv neve, címe
– a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adat;
– nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;
– nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, TAJ száma, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;
– nyilatkozat a kereső tevékenységnek a gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;
– nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
– nyilatkozat a gyermeknevelési támogatás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
– a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.”
5. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
Az anyasági támogatás iránti kérelem adattartalma
I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
– az anyasági támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;
– a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.
II. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok
– azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező az anyasági támogatás megállapítását kéri
a háztartásba kerülésének időpontja.
III. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
– nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
– a kérelmező aláíróhelye.”
6. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A családi pótlék iránti kérelem adattartalma intézményi elhelyezés esetén
I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
– a gyermeket ellátó intézmény
– a kérelem benyújtását megelőzően az intézményben élő gyermek után családi pótlékban részesülő
– a kérelem benyújtását megelőzően az intézményben élő gyermek után családi pótlékot folyósító szerv megnevezése és címe;
– a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
– a bankszámlaszám (fizetési számlaszám).
II. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok, a jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
– azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlékot megállapítását kéri
az intézményben tartózkodás kezdő időpontja;
– nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
– nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;
– a kérelmező aláíróhelye.”
7. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A családi pótlék iránti kérelem adattartalma saját jogon történő kérelem esetén
I. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok
II. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok
– nyilatkozat arról, hogy a kérelmező után folyósít vagy folyósított-e valamely szerv valamely személy számára családi pótlékot, és amennyiben igen, a jogosult neve, valamint a folyósító szerv megnevezése, címe;
– nyilatkozat arról, hogy a kérelmezőnek van-e gondnoka, és amennyiben igen, a gondnok neve, lakcíme, bankszámlaszáma;
– a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;
– a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím;
– nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;
– nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;
– a kérelmező aláíróhelye.”
8. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
Az 1408/71/EGK Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához szükséges formanyomtatvány adattartalma
I. A kérelmezővel kapcsolatos adatok
– utolsó külföldi lakcím;
– az EGT tagállam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok
a munkáltató címe/székhelye
a jogviszony kezdete és vége;
– nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben foglalkoztatott-e; amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.
II. A kérelmező házastársával, bejegyzett élettárásával, élettársával kapcsolatos adatok
– életvitelszerű tartózkodási hely;
– a letelepedési, bevándorlási engedély, illetve tartózkodási kártya kiadásának időpontja;
– az EGT tagállam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok
a munkáltató címe/székhelye
a jogviszony kezdete és vége
– nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben foglalkoztatott-e, amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.
III. A kérelmezővel, a házastársával (bejegyzett élettárásával, élettársával), valamint a gyermek(ek)kel kapcsolatos további adatok
– azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs társadalombiztosítási járulékot fizet;
– azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs nyugellátásban részesül;
– azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs családi ellátásban részesül, amennyiben van ilyen, a folyósító szerv megnevezése, az ügy száma, a folyósítás kezdő időpontja;
– a kérelmező, valamint a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs aláíróhelye;
– az ellátásra jogosító gyermek(ek)
életvitelszerű tartózkodási helye.”
9. számú melléklet a 176/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolás adattartalma
– a tanulói jogviszony megszűnésének várható időpontja;
– érettségi vizsga, szakmunkásvizsga időpontja;
– a tanulói jogviszony szünetelése esetén a szünetelés időtartama;
– a tanulói jogviszony megszűnése esetén annak időpontja;
– az iskola igazgatójának aláíróhelye;
– a családi pótlék iránti kérelmet benyújtó, illetve arra jogosult
– a gyermek (tanuló) TAJ száma;
– a kérelmező aláíróhelye.”